499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet

a különleges jogállású szervek által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak képzéséről, továbbképzéséről, valamint egyes továbbképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 103/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 17. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 17-21. § tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya - ha a munkáltató döntése alapján a köztisztviselő a továbbképzési kötelezettségét az e rendeletben foglaltak alapján közszolgálati és belső továbbképzéssel teljesíti -

a) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 2. § (1) bekezdésében meghatározott különleges jogállású szervekre,

b) az a) pont szerinti szerveknél közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott köztisztviselőkre,

c) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: Egyetem)

terjed ki.

(2) E rendelet hatálya kiterjed a különleges jogállású szervek munkavállalójára abban az esetben, ha a munkáltató döntése alapján vagy önként vállalt továbbképzésen vesz részt.

(3) A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, valamint belföldi és nemzetközi konferenciára, tanulmányútra a belső továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. belső továbbképzés: a különleges jogállású szerv, valamint a felsőoktatási intézmény vagy felnőttképző által folytatott továbbképzés vagy szakmai képzés, amely a köztisztviselő számára speciális intézményi vagy álláshellyel összefüggő feladatokhoz szükséges ismereteket, illetve képességeket közvetít;

2. egyéni továbbképzési terv: a köztisztviselő tárgyévre meghatározott továbbképzési kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv;

3. éves továbbképzési terv: a különleges jogállású szervnél foglalkoztatott köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;

4. képzésfejlesztés: a közszolgálati továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozása, a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztése;

5. központi oktatás-informatikai rendszer: a továbbképzési rendszer digitális tanítási-tanulási portálja, amelyet az Egyetem működtet;

6. közszolgálati továbbképzés: az Egyetem által fejlesztett és megvalósított általános közigazgatási, szakmai és vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzés;

7. tanulmányi pont: a köztisztviselő által teljesített továbbképzés mértékegysége;

8. továbbképzés: a köztisztviselő alkalmazásához, az álláshely betöltéséhez megkívánt iskolai végzettségen, szakképzettségen, szakképesítésen kívüli képzés, átképzés, vezetőképzés, szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló képzés;

9. továbbképzési programjegyzék: a közszolgálati továbbképzési programot tartalmazó, az Egyetem által vezetett nyilvántartás.

2. A köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége

3. § (1) A köztisztviselő tárgyévi továbbképzési kötelezettségét a munkáltató által meghatározott továbbképzéssel, egyéni továbbképzési terv alapján - a 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés közszolgálati vagy belső továbbképzés. A belső továbbképzés aránya a tárgyévi továbbképzési kötelezettség legfeljebb 50%-a lehet. A belső továbbképzések arányától a különleges jogállású szerv és az Egyetem - külön erre irányuló megállapodás alapján - eltérhet.

(3) A továbbképzés teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik. A munkáltató határozza meg a tárgyévi továbbképzési kötelezettség alapján teljesítendő tanulmányi pontok mértékét, valamint a belső továbbképzések tekintetében az egyes továbbképzési programok tanulmányi pontjainak értékét az Egyetem által kiadott módszertani útmutató alapján.

(4) A köztisztviselő által teljesített tanulmányi pontokról tanúsítvány kerül kiállításra a központi oktatás-informatikai rendszerben.

(5) A tanúsítványnak tartalmaznia kell különösen:

a) a köztisztviselő Küt. 3. melléklet I/A. 1- I/A. 3. pontjában meghatározott adatait,

b) a program megnevezését,

c) a megszerzett tanulmányi pontok számát,

d) a tanúsítvány kiállításának dátumát,

e) a tanúsítvány kiállítójának megnevezését.

(6) A megszerzett tanulmányi pontokat a köztisztviselő munkáltatója tartja nyilván a központi oktatás-informatikai rendszerben.

4. § (1) Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól a különleges jogállású szervnél foglalkoztatott azon köztisztviselő, aki esetében a rá irányadó nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra.

(2) A munkáltató dönthet úgy, hogy az általa meghatározott továbbképzési kötelezettség alól mentesíti a tárgyévben a különleges jogállású szervnél foglalkoztatott azon köztisztviselőt, aki a különleges jogállású szervvel kötött tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytat.

(3) Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól azon köztisztviselő, aki három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vagy táppénzellátást vesz igénybe, vagy tartós külszolgálatot teljesít.

(4) A belső továbbképzések

a) saját vagy más - a különleges jogállású szerv vagy az azt kiszolgáló belső képzőintézmény által nyilvántartásba vett - továbbképzés lebonyolításával,

b) felsőoktatási vagy felnőttképző intézmény által biztosított képzési szolgáltatással

biztosíthatóak.

(5) A különleges jogállású szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet, valamint a tervezett és a teljesített képzések esetében rögzíti a 3. § (5) bekezdésében szereplő adatokat az Egyetem által biztosított központi oktatás-informatikai rendszerben.

5. § (1) A különleges jogállású szerv által szervezett belső továbbképzés a különleges jogállású szerv belső szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint jóváhagyott programokból állhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváhagyás során vizsgálni szükséges a belső továbbképzési program

a) címét,

b) tartalmát,

c) célját, célcsoportját,

d) az általa megszerezhető kompetenciákat,

e) típusát,

f) teljesítendő óraszámát,

g) számonkérésének alkalmazott módját és

h) teljesítésével megszerezhető tanulmányi pontok számát.

(3) A (2) bekezdés szerinti jóváhagyási eljárásban részt vevő hivatali szervezeti egységeket a különleges jogállású szerv belső szabályzata határozza meg.

6. § (1) A köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. Ha próbaidő kikötésére nem kerül sor, a továbbképzési kötelezettség a jogviszony létesítésének napján kezdődik.

(2) Ha a továbbképzésre kötelezett köztisztviselő

a) három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vagy táppénzellátást vesz igénybe,

b) a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti felkészülésben vesz részt, vagy

c) a Külszoltv. szerinti tartós külszolgálatot teljesít,

a továbbképzési kötelezettséget a képzési kötelezettsége ismételt visszaállását követően, a tárgyévre vonatkozóan, az éves továbbképzési tervében meghatározottan, időarányosan kell teljesítenie.

(3) A munkáltató az egyéni továbbképzési tervvel összhangban biztosítja a köztisztviselő - különösen a személyes jelenlétet igénylő - továbbképzésben való részvételének feltételeit.

3. A továbbképzés ágazati irányítása és felügyelete

7. § (1) A köztisztviselő továbbképzésének ágazati irányítása és felügyelete a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata.

(2) A miniszter különösen:

a) irányítja a továbbképzés intézményrendszerét,

b) felügyeli az Egyetem továbbképzés tervezésével összefüggő feladatainak végrehajtását, és

c) jóváhagyja a 11. § (3) bekezdésében meghatározott jelentést.

4. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium

8. § A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet szerint meghatározott Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) e rendelet hatálya alá tartozó továbbképzések vonatkozásában

a) meghatározza a közszolgálati továbbképzési programok követelményrendszerét, valamint javaslatot tesz a képzésfejlesztésre,

b) ellátja a továbbképzési programok minőségbiztosításával kapcsolatos feladatokat.

5. Az Egyetem

9. § (1) Az Egyetem a továbbképzési rendszer működtetése során az alábbi feladatokat látja el:

a) kifejleszti a KTK által meghatározott követelményrendszer szerinti közszolgálati továbbképzési programokat;

b) a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok megvalósításával összefüggésben

ba) az éves továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a közszolgálati továbbképzéseket,

bb) a továbbképzések megvalósításáról nyilvántartást vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a miniszter részére,

bc) éves összefoglaló jelentést készít a miniszter részére a tárgyévet követő év április 30-áig a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről, valamint az ezek megvalósításához felhasznált pénzügyi forrásokról;

c) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosításával összefüggésben

ca) fejleszti és működteti a továbbképzés minőségirányítási rendszerét,

cb) minőségügyi ellenőrzéseket végez,

cc) fejleszti és működteti az elektronikus képzési programok, vizsgák igénybevételéhez és a továbbképzési kötelezettség nyilvántartásához szükséges központi oktatás-informatikai rendszert;

d) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatásmódszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről;

e) közreműködik a közszolgálati továbbképzési programok minősítésében.

(2) Az Egyetem a közszolgálati továbbképzési kínálatában a köztisztviselőnek a tárgyévre legalább 16 tanulmányi pont és legfeljebb 40 tanulmányi pont értékű képzést köteles biztosítani.

6. A továbbképzés tervezése

10. § (1) A köztisztviselő továbbképzése az éves egyéni továbbképzési tervek alapján történik.

(2) A tárgyévben meghatározott továbbképzési kötelezettséget tartalmazó egyéni továbbképzési terv elkészítéséről tárgyév február 28-áig a munkáltató gondoskodik.

(3) Az egyéni továbbképzési terv tartalmazza a közszolgálati és belső továbbképzéseket.

(4) Az éves egyéni továbbképzési tervet a munkáltató a tárgyévben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.

11. § (1) A különleges jogállású szerv vezetője az egyéni továbbképzési tervek összesítésével készíti el a különleges jogállású szerv éves továbbképzési tervét (a továbbiakban: intézményi továbbképzési terv), amelyet tárgyév március 15-éig megküld az Egyetem részére.

(2) A munkáltató a továbbképzési igények tervezését a központi oktatás-informatikai rendszerben rögzíti.

(3) A különleges jogállású szerv az intézményi továbbképzési terv végrehajtásáról tájékoztatót készít, amelyet a tárgyévet követő év március 15-éig megküld az Egyetem részére. A tájékoztató alapján az Egyetem a tárgyévet követő év április 30-áig a miniszternek jelentést készít a megvalósított továbbképzésekről, valamint a felhasznált pénzügyi forrásokról.

7. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása

12. § (1) A közszolgálati és a belső továbbképzéshez szükséges pénzügyi forrást a különleges jogállású szerv biztosítja.

(2) A közszolgálati továbbképzés és az álláshelyen ellátandó feladathoz előírt közigazgatási szakvizsga költségeit a különleges jogállású szerv az Egyetemnek a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott köztisztviselői létszám alapján továbbképzési hozzájárulásként (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizeti meg. Ha a különleges jogállású szerv e rendelettől eltérően, kizárólag a szervezet belső szabályzatában meghatározott továbbképzési rendszert működtet, úgy nem kell a (4) bekezdés szerinti normatív hozzájárulást fizetnie az Egyetem részére.

(3) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott, a különleges jogállású szervvel kötött tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató, a munkáltató által mentesített, valamint a 4. § (3) bekezdése értelmében tartósan távollévő köztisztviselő a normatív hozzájárulás alapját képező létszám tekintetében nem vehető figyelembe.

(4) A normatív hozzájárulás köztisztviselőnként 14 000 forint, amelyet a különleges jogállású szerv minden év január 31-éig fizet meg az Egyetem részére. Az Egyetem a különleges jogállású szerv részére igazolást állít ki a normatív hozzájárulás megfizetéséről.

(5) Ha a különleges jogállású szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a köztisztviselő nem vesz részt a továbbképzésben, az Egyetem utólag nem számol el a fel nem használt normatív hozzájárulás összegével, a keletkezett többletet az Egyetem a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel.

(6) Ha

a) a különleges jogállású szerv jogutódlással történő megszűnésére vagy

b) a Küt. 43. §-ában meghatározott jogviszonyváltás következtében a közszolgálati jogviszony kormányzati jogviszonnyá alakulására

kerül sor, a jogutód a tárgyévre vonatkozó normatív hozzájárulás időarányos részét megfizeti a jogelőd részére.

(7) A (6) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a Küt. 38. § (4) és (5) bekezdése esetén is, azzal, hogy a fogadó, illetve az új jogviszony szerinti szerv fizeti meg a továbbképzési tárgyévre vonatkozó normatív hozzájárulás időarányos részét azon szerv részére, amely a köztisztviselőt a kinevezés módosítását vagy a jogviszony megszűnését megelőzően foglalkoztatta.

(8) Ha - a (6) bekezdésben szabályozott eset kivételével - a különleges jogállású szervnél a tárgyév január 1-jét követően keletkezik továbbképzési kötelezettség, akkor a köztisztviselő után a különleges jogállású szerv a normatív hozzájárulást időarányosan fizeti meg az Egyetem részére a tárgyév végéig.

8. A közigazgatási vezetőképzés

13. § (1) A közigazgatási vezetőképzésre e rendelet szabályait a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közigazgatási vezetőképzés a vezetői utánpótlás képzéséből, a vezető rendszeres továbbképzéséből és a vezető magas szintű kiválósági képzéséből áll.

(3) A közigazgatási vezetőképzés programjait - a különleges jogállású szervvel együttműködve - a továbbképzési programkínálaton belül az Egyetem fejleszti és működteti. A vezetőképzési programok megvalósítására az Egyetem jogosult.

9. Záró rendelkezések

14. § Ez a rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba.

15. § Az Egyetem a 2022. évi továbbképzések tervezésének támogatására, a tanulmányi pontok meghatározására, számítására 2022. január 15-ig módszertani útmutatót bocsát ki.

16. § (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter irányítási és felügyeleti jogkörében különösen:)

"f) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterrel közösen jóváhagyja a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az NKE által elkészített jelentést;"

(2) Az R1. 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A KTK a miniszter közszolgálati továbbképzéssel, valamint a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánytisztviselőinek továbbképzésével összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete.

(2) A KTK elnöke az NKE rektora."

(3) Az R1. 4. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A KTK tagjai az NKE rektorának javaslatára a miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által - egyenlő arányban - felkért tagok, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Kar által delegált tag.

(2b) A KTK felkért tagjainak megbízatását - az NKE rektorának javaslatára - a miniszter, illetve a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolás nélkül visszavonhatja."

(4) Az R1. 4. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) A KTK - a miniszter, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az ágazati irányítást, illetve felügyeletet ellátó intézmények, valamint a közigazgatási szervek által meghatározott képzési igények alapján - képzésfejlesztési feladatot határoz meg az NKE számára."

(5) Az R1. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A KTK Titkárság feladatait az NKE látja el."

17. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kormányhivatali kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége megszűnik, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra."

(2) Az R2. 19. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter irányítási és felügyeleti jogkörében különösen)

"d) a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszterrel közösen jóváhagyja a 18. § (3) bekezdésében meghatározott jelentést."

(3) Az R2. a következő 66. §-sal egészül ki:

"66. § Az Egyetem rektora a különleges jogállású szervek által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak képzéséről, továbbképzéséről, valamint egyes továbbképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését követően 2022. február 15-ig tesz javaslatot az ágazati irányításért felelős miniszternek a KTK tagjai felkérésére."

18. § Az R2.

a) 16. § (1) bekezdésében az "a KKTK" szövegrész helyébe az "a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet szerint meghatározott Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK)" szöveg,

b) 18. § (3) bekezdésében a "készít, amelyet tárgyévet követő" szövegrész helyébe a "készít, amelyet a tárgyévet követő" szöveg,

c) 26. § (3) bekezdésében a "KKTK" szövegrész helyébe a "KTK" szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti az R2.

a) 1. § (5) bekezdés 6. pontja,

b) 1. § (5) bekezdés 13-15. pontja,

c) 7. és 8. alcíme.

20. § A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) R3. a következő 18. §-sal egészül ki:

"18. § Az Egyetem rektora a különleges jogállású szervek által közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak képzéséről, továbbképzéséről szóló rendeletről, valamint a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, valamint egyes továbbképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 499/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését követően 2022. február 15-ig tesz javaslatot az ágazati irányításért felelős miniszternek a KTK tagjai felkérésére."

21. § Az R3. 1. § b) pontjában a "kormánytisztviselőkre" szövegrész helyébe a "szakmai vezetőkre és ügyintézőkre (a továbbiakban együtt: kormánytisztviselő)," szöveg lép.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök