273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet

a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 16. pont a) alpontjában és a 17. pont c) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján,

a 29. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1a) bekezdésében,

a 30. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (5) bekezdés a) pontjában,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Hatály

1. § (1)[1] E rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá az e szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, a nyilvántartásba vett továbbképzési programmal rendelkező képzőintézményekre, továbbá a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központra (a továbbiakban: személyügyi központ) terjed ki.

(2)[2] A rendelet hatálya - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kiterjed a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre abban az esetben, ha a munkáltató döntése alapján, vagy önként vállalt továbbképzésen vesz részt.

(2a)[3]

(2b)[4] A területi kormányzati igazgatási szerv kormánytisztviselőjére e rendelet előírásait a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)[5]

(4) A polgármester, helyi önkormányzati képviselő közszolgálati továbbképzése esetén e rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(5)[6] A rendelet hatálya nem terjed ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra, valamint a személyi állományába tartozó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre.

(6)[7]

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1)[8] E rendelet alkalmazásában:

a)[9]

b)[10] belső továbbképzés: közigazgatási szerv, felsőoktatási intézmény vagy felnőttképző által folytatott továbbképzés vagy szakmai képzés, amely a megrendelő közigazgatási szerv számára speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;

c) egyéni továbbképzési terv: a közszolgálati tisztviselő tárgyévre meghatározott tanulmányi kötelezettségeinek és egyéni fejlesztési igényeinek teljesítését biztosító képzési terv;

d)[11] egyszerűsített nyilvántartásba vétel: a belső továbbképzési program és az azt megvalósító közigazgatási szerv, felsőoktatási intézmény, felnőttképző nyilvántartásba vétele, amelynek eredményeként a továbbképzési program felkerül a továbbképzési programjegyzékre;

e) éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;

f) képzésfejlesztés: a közszolgálati továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozása, a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztése;

g) közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási, szakmai és vezetői ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) gondoskodik;

h) minőségirányítási szabályzat: a továbbképzés minőségirányítási szempontból történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;

i) tanulmányi pont: a közszolgálati továbbképzésben végzett tanulmányi munka mértékegysége, amely a továbbképzési programok, illetve az egyes kurzusok vonatkozásában arányaiban kifejezi azt a tanulmányi munkaórát, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges;

j) továbbképzési időszak: a továbbképzési kötelezettségek teljesítésére rendelkezésre álló négy éves időszak;

k) továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó, logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;

l) továbbképzési programjegyzék: a közszolgálati továbbképzési és belső továbbképzési programokat tartalmazó, az NKE által vezetett nyilvántartás;

m) továbbképzési programminősítés: továbbképzési programok megfelelőségének vizsgálata a minőségirányítási szabályzat és a szakmai követelményrendszer feltételei alapján.

(2) E rendeletben meghatározott továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített programok a honvédelmi és rendvédelmi szerveknél foglalkoztatottak képzése esetén igénybe vehetők.

(3) A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, illetve nemzetközi konferenciára, tanulmányútra a belső továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3. A közszolgálati továbbképzés ágazati irányítása

A személyügyi központ vezetőjének feladatai[12]

3. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése állami feladat.

(2)[13] A kormánytisztviselők, köztisztviselők továbbképzésének, vezetőképzésének ágazati irányítása a személyügyi központ vezetőjének a feladata.

(3)[14] A személyügyi központ vezetője irányítási és felügyeleti jogkörében különösen:[15]

a) irányítja a továbbképzés intézményrendszerét, kialakítja és működteti - az NKE közreműködésével - a továbbképzés minőségirányítási rendszerét;

b) felügyeli az NKE továbbképzési tervezéssel összefüggő, valamint módszertani és minőségirányítási tevékenységét;

c) felügyeli - az NKE bevonásával - a közigazgatási szervek éves továbbképzési tervezési tevékenységét, a tervek végrehajtását;

d) az e rendelet alapján minősített továbbképzési programot központilag előírt továbbképzési programnak nyilváníthat;

e) egyetértési jogot gyakorol minősített továbbképzési program - ágazati miniszter által az adott ágazatban dolgozó közszolgálati tisztviselők számára - kötelezően előírt továbbképzési programmá nyilvánításával kapcsolatban;

f)[16] a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterrel közösen jóváhagyja a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az NKE által elkészített jelentést;

g)[17] a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszterrel közösen kiadja a közszolgálati továbbképzés egységes minőségirányítási szabályzatát az NKE - a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) által véleményezett - javaslata alapján, és az NKE bevonásával ellenőrzi a továbbképzési programok minőségét;

h)[18] 15 munkanapon belül elbírálja a programminősítési eljárással kapcsolatban benyújtott panaszt.

4. A közszolgálati továbbképzés szervezetrendszere

Közigazgatási Továbbképzési Kollégium

4. § (1)[19] A KTK a személyügyi központ vezetője közszolgálati továbbképzéssel, valamint a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánytisztviselőinek továbbképzésével összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete.

(2)[20] A KTK elnöke az NKE rektora.

(2a)[21] A KTK tagjai az NKE rektorának javaslatára a személyügyi központ vezetője és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által - egyenlő arányban - felkért tagok, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Kar által delegált tag.

(2b)[22] A KTK felkért tagjainak megbízatását - az NKE rektorának javaslatára - a személyügyi központ vezetője, illetve a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) A KTK működési rendjének szabályait ügyrendjében állapítja meg.

(4)[23] A KTK feladatai:

a)[24] meghatározza a minősített továbbképzési programok tartalmával kapcsolatos szakmai követelményeket, és dönt a továbbképzési programok minősítéséről, felfüggesztéséről vagy törléséről;

b) véleményezi a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről és az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az NKE által elkészített jelentést;

c)[25]

d)[26] dönt a programminősítési szakértői névjegyzékbe és az oktatói névjegyzékbe való felvételről, illetve a névjegyzékből való törlésről;

e)[27] dönt a belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételét elutasító döntéssel szemben benyújtott panaszról.

(4a)[28] A KTK - a személyügyi központ vezetője, a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, az ágazati irányítást, illetve felügyeletet ellátó intézmények, valamint a közigazgatási szervek által meghatározott képzési igények alapján - képzésfejlesztési feladatot határoz meg az NKE számára.

(5)[29] A KTK feladatainak ellátását a KTK Titkársága segíti. A KTK Titkársága a KTK ügyrendje alapján a KTK üléseinek előkészítésével, lebonyolításával, valamint dokumentálásával kapcsolatos döntés-előkészítési és adminisztratív feladatokat látja el.

(6)[30] A KTK Titkárság feladatait az NKE látja el.

5. §[31]

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem

6. §[32] Az NKE a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetése során az alábbi feladatokat látja el:

a) a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladata körében kifejleszti, minősítésre benyújtja és fenntartja a KTK által meghatározott követelményrendszer szerinti közszolgálati továbbképzési programokat;

b) a továbbképzési tervezéssel összefüggő feladatai körében:

ba) működteti a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének országos tervezési rendszerét,

bb) kialakítja és működteti a továbbképzésekkel összefüggő tervkészítési feladatok ellátását támogató informatikai alkalmazást,

bc) kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat,

bd) elvégzi a továbbképzési tervek összesítését,

be)[33] a tervek végrehajtása alapján éves összefoglaló jelentést készít a személyügyi központ vezetője részére a tárgyévet követő év április 30-áig;

c) a közszolgálati továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében:

ca) az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a továbbképzéseket,

cb)[34] a továbbképzések megvalósításáról nyilvántartást vezet, statisztikai célú adatszolgáltatást végez a személyügyi központ vezetője részére,

cc)[35] éves összefoglaló jelentést készít a személyügyi központ vezetője részére a tárgyévet követő év április 30-áig a megvalósított közszolgálati továbbképzésekről, valamint az ezek megvalósításához felhasznált pénzügyi forrásokról;

d) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében:

da)[36] fejleszti és működteti a továbbképzés minőségirányítási rendszerét a személyügyi központ vezetője által kiadott továbbképzés minőségirányítási szabályzata alapján,

db) a továbbképzési programok minőségének megfelelősége érdekében minőségügyi ellenőrzéseket végez,

dc) biztosítja a továbbképzésekkel összefüggő képzésmenedzsment feladatokhoz szükséges informatikai alkalmazást, valamint fejleszti és működteti az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges központi oktatásinformatikai rendszert,

dd) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében módszertani irányelveket határoz meg, előkészíti a továbbképzés minőségirányítási szabályzatát;

e) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről;

f) közreműködik a továbbképzési programok minősítésében.

g)[37] gondoskodik a belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételéről és a továbbképzési programjegyzék kezeléséről.

6/A. §[38] Az NKE által szervezett továbbképzésen kizárólag olyan természetes személy lehet továbbképzési oktató, aki a NKE által kiírt pályázat alapján a 4. § (4) bekezdés d) pontjában szereplő oktatói névjegyzékbe felvételt nyert, és a 6. § e) pontjában megjelölt továbbképzésen részt vett.

A belső továbbképzési programmal rendelkező képzőintézmények[39]

7. §[40] (1)[41] Belső továbbképzési program folytatásának feltétele, hogy azt az NKE egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás keretében felvegye a továbbképzési programjegyzékre.

(2)[42] A nyilvántartásba vételt a képzést igénylő közigazgatási szerv kezdeményezi. A kérelem elutasításával szemben a kezdeményező részéről a 15. § (5a) bekezdésben foglalt panasznak van helye.

(3)[43] A nyilvántartás a felsőoktatási intézmény és a felnőttképző adatait is tartalmazza.

(4) A nyilvántartásba vett belső továbbképzési programot más közigazgatási szerv a (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vételi eljárás nélkül veheti igénybe. A közigazgatási szerv jogosult az általa megvalósított belső továbbképzést másik közigazgatási szervnél foglalkoztatott számára belső továbbképzésként nyújtani, feltéve, hogy a belső továbbképzési program a kormánytisztviselő, köztisztviselő egyéni továbbképzési tervében szereplő képzési igényhez illeszkedik.

(5) A képzést igénylő közigazgatási szerv kezdeményezheti a belső továbbképzési program e rendelet szerinti minősítését (a továbbiakban: minősített belső továbbképzés).

A közigazgatási szerv feladatai

8. §[44] (1) A közigazgatási szerv elkészíti a kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni továbbképzési tervét, valamint az egyéni tervek összesítésével elkészíti az intézmény éves továbbképzési tervét.

(2) A közigazgatási szerv gondoskodik a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköri feladataihoz illeszkedő belső, választható továbbképzésekről

a) saját vagy más közigazgatási szerv, illetve a szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény által nyilvántartásba vett, vagy minősített belső továbbképzés lebonyolításával,

b)[45] felsőoktatási intézmény vagy a felnőttképző képzési szolgáltatással.

(3) A közigazgatási szerv a belső továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében a belső továbbképzésekről nyilvántartást vezet, a képzések eredményét rögzíti az NKE által biztosított informatikai alkalmazásban.

5. A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége

9. § (1)[46] A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közszolgálati, valamint belső továbbképzési programokkal teljesíthető.

(2) A továbbképzések teljesítésének mérése tanulmányi pontrendszerrel történik.

(3)[47] A felsőfokú végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek a továbbképzési időszak alatt legalább 128 tanulmányi pontot, az érettségi végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek legalább 64 pontot kell teljesíteni.

(4)[48] A kormánytisztviselő, köztisztviselő a munkáltató egyetértésével és támogatásával a (3) bekezdésben minimálisan előírtnál több pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. A továbbképzési időszakra a kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt pontértéken felül megszerzett tanulmányi pontokból felsőfokú végzettségűek esetében legfeljebb 32 pont, érettségi végzettségűek esetében legfeljebb 16 pont számítható be a következő továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontok javára, feltéve, ha a tanulmányi többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó 12 hónapjában történt.

(5)[49] A továbbképzési kötelezettségek teljesítésébe - legfeljebb az előírt kötelezettség 25%-áig - beszámíthatóak a kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített belső továbbképzési programok.

(6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő által teljesített tanulmányi pontokról a továbbképzést megvalósító képzőintézmény állítja ki a tanúsítványt.

(7) A tanúsítványnak tartalmaznia kell különösen:

a)[50] a kormánytisztviselő, köztisztviselő nevét és születési nevét, születési helyét, idejét és anyja születési nevét,

b) a program megnevezését,

c) a megszerzett tanulmányi pontok számát,

d) a tanúsítvány kiállításának dátumát,

e) a tanúsítvány kiállítójának megnevezését.

(8) A megszerzett tanulmányi pontokat a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkáltatója tartja nyilván. A munkáltató a kormánytisztviselő, köztisztviselő által megszerzett tanulmányi pontokról, a tanulmányi kötelezettség teljesítéséről a személyügyi központ részére statisztikai célú adatszolgáltatást köteles nyújtani.

9/A. §[51] A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési időszakonként legalább egy, a korrupció-megelőzés témakörét érintő közszolgálati továbbképzést köteles teljesíteni.

9/B. §[52] A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési időszakonként legalább egy, az Alaptörvény értékeit bemutató közszolgálati továbbképzést köteles teljesíteni.

6. A továbbképzési időszak

A továbbképzési időszak kezdete, tartama

10. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége a közigazgatási alapvizsga letételének napjával kezdődik. Amennyiben a kormánytisztviselő, köztisztviselő közigazgatási alapvizsga letétele alól mentesül, akkor a továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.

(1a)[53] Az egységes államigazgatási telefonos és elektronikus ügyfélszolgálatnál ügyfélszolgálati munkakörben foglalkoztatott kormánytisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.

(1b)[54]

(2) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése továbbképzési időszakokban történik. A továbbképzési időszak időtartama négy év.

(2a)[55] A kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak egyes éveiben köteles megszerezni a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 15%-át úgy, hogy a továbbképzési időszak harmadik évének végére a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 75%-át elérje.

(3) A kötelező részmunkaidőben foglalkoztatottak továbbképzési időszakát és az általuk teljesítendő tanulmányi pontok számát arányosan kell megállapítani.

A továbbképzési időszak megszakadása, megszűnése

11. § (1) A továbbképzési időszak megszakad, ha a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselő, köztisztviselő jogviszonya megszűnik. A továbbképzési időszak tovább folytatódik és a megszerzett pontokat a tanulmányi pontok teljesítésekor figyelembe kell venni, ha a volt kormánytisztviselő, köztisztviselő a továbbképzési időszak alatt ismételten kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyt létesít.

(2)[56] Amennyiben a továbbképzésre kötelezett csecsemőgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekgondozási díj igénybe vétele miatt, vagy egyéb okból három hónapot meghaladóan fizetés nélküli szabadságot vagy táppénz ellátást vesz igénybe, vagy tartós külszolgálatot teljesít a továbbképzési időszakban szerzendő tanulmányi pontokat időarányosan kell teljesíteni.

(3) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettsége megszűnik, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez öt évnél rövidebb idő van hátra.

7. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása

12. § (1)[57] A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást legalább az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben a központi költségvetés biztosítja.

(2)[58] A közszolgálati továbbképzés, valamint a közigazgatási szakvizsgák költségei az NKE költségvetésében kerülnek tervezésre a közigazgatási szervek összesített foglalkoztatotti létszáma alapján. A költségvetési tervezés alapja az illetményalap 73%-a, a tervezéskor a közigazgatási szerveknél a költségvetési évet megelőző év január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők összesített létszámát alapul véve, amelyhez a Magyar Államkincstár szolgáltat adatot a Pénzügyminisztérium és az NKE részére a költségvetési évet megelőző év január 31-ig. Ha a közigazgatási szerveknél a költségvetési évet megelőző év január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők összesített létszáma eltér a közigazgatási szerveknél a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők létszámától, akkor a különbözetet el kell számolni az NKE tárgyévet követő évi költségvetésében.

(3)[59] Ha a kormánytisztviselő, köztisztviselő nem vesz részt a továbbképzésben, az NKE utólag nem számol el a központi költségvetésből biztosított keret összegével, a keletkezett többletet az NKE a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel.

(4)[60] A közigazgatási szerv közszolgálati továbbképzési vagy közigazgatási szakvizsga igényei az év folyamán intézményi szinten legfeljebb 25%-kal haladhatják meg a továbbképzési kötelezettség időarányos teljesítéséhez szükséges tanulmányi pontszámot.

(5)[61] Ha a közigazgatási szervnél a tárgyév január 1-jét követően keletkezik továbbképzési kötelezettség, akkor a kormánytisztviselő, köztisztviselő után az NKE részére a központi költségvetésből biztosított összeg időarányosan kerül tervezésre többletként az NKE tárgyévet követő évi költségvetésében.

(5a)[62] Ha

a) a munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásra,

b) végleges áthelyezésre,

c) a Kttv. 72. § (10) bekezdése alapján jogviszonyváltás következtében a kormánytisztviselő kormányzati szolgálati jogviszonyának közszolgálati jogviszonnyá alakulására vagy

d) a Kttv. 229. § (3) bekezdése alapján jogviszonyváltás következtében a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakulására

kerül sor, akkor a kormánytisztviselő részére megszerezni ajánlott éves tanulmányi pontmennyiségből a tárgyévben még nem teljesített továbbképzési pontok a jogelőd vagy áthelyező közigazgatási szerv intézményi pontkeretéből levonásra, a jogutód vagy az áthelyezés szerinti közigazgatási szerv intézményi pontkeretébe jóváírásra kerül.

(5b)[63]

(5c)[64] Az NKE a tárgyév kezdetén intézményi éves tanulmányi pontkeretet számol.

(5d)[65]

(5e)[66]

(5f)[67]

(6) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési kötelezettségeinek teljesítésére felhasznált költség kizárólag a programjegyzéken szereplő programok útján használható fel.

(7)[68] A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez a központi költségvetésből biztosított forrásösszeg az NKE működési kiadásaira fedezetet biztosít.

(8)[69] A munkakörhöz kapcsolódó speciális szakmai továbbképzési igényeket a közigazgatási szerv a programjegyzékre felvett belső továbbképzésekkel teljesíti.

(9)[70]

(10)[71]

8. A továbbképzési programok

A továbbképzési programjegyzék

13. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése kizárólag továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető.

(2)[72]

A továbbképzési programok minősítése

14. §[73] (1)[74] A közszolgálati továbbképzési program, illetve a 7. § (5) bekezdése szerinti belső továbbképzési program programminősítési eljárás alapján kerül a programjegyzékben nyilvántartásba vételre - az NKE által - a beérkezéstől számított 60 napon belül.

(2) Az e rendelet szerinti szakértő a KTK-nak javaslatot tesz a program minősítésére és ennek részeként a továbbképzési programmal teljesíthető tanulmányi pontértékre vonatkozóan.

(3) A KTK dönt a program minősítéséről, illetve annak elutasításáról. A minősített program a döntéssel válik a továbbképzési programjegyzék részévé.

(4)[75] Az elutasító döntéssel szemben a kérelmező a 7. § (5) bekezdése szerinti eljárásban a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül - jogsértésre hivatkozással - panasszal élhet. A panaszt a személyügyi központ vezetőjének címezve a KTK Titkárságához kell benyújtani, amely 15 napon belül javaslatot tesz a személyügyi központ vezetőjének a döntés megalapozottságáról.

(5)[76] A panasz megalapozottsága esetén a személyügyi központ vezetője a KTK-t a panaszban foglaltaknak megfelelő intézkedésre utasítja. A személyügyi központ vezetője a panasz megalapozatlansága esetén a panaszt elutasítja.

(6) A KTK jogosult a továbbképzési program programjegyzékről való törlésére, amennyiben a továbbképzési program nem felel meg a minőségirányítási szabályzatban előírt feltételeknek.

A belső továbbképzések egyszerűsített nyilvántartásba vétele

15. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő tanulmányi kötelezettségének mérhetősége és a tanulmányi pontok megállapítása érdekében a belső továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékére.

(2) A belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a belső továbbképzési program alapadatait és a képzést végző szervezet adatait kell nyilvántartásba venni a továbbképzési programok jegyzékére, valamint meg kell állapítani a programhoz rendelt tanulmányi pontértéket is.

(3)[77] Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást az NKE folytatja le.

(4)[78] A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha

a) a nyilvántartásba vételt az arra jogosult intézmény kezdeményezi és

b) a nyilvántartásba vételi kérelem megfelel a minőségirányítási szabályzat vonatkozó rendelkezéseinek.

(5)[79] Ha a belső továbbképzési program nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az NKE megállapítja, hogy a továbbképzési program nem felel meg a (4) bekezdésben foglaltaknak, a nyilvántartásba vételt elutasítja.

(5a)[80] A belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételét elutasító döntéssel szemben a kérelmező a döntés közlésétől számított 5 munkanapon belül - jogsértésre hivatkozással - panasszal élhet. A panaszt a KTK elnökének címezve kell az NKE-nél benyújtani. Az NKE a panaszt az azzal kapcsolatos álláspontjával együtt 5 munkanapon belül a KTK titkárságán keresztül terjeszti fel a KTK-hoz, amely a döntés megalapozottságáról 15 napon belül dönt.

(5b)[81] A KTK a panasz megalapozatlansága esetén a panaszt elutasítja.

(6) Ha a belső továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles az NKE részére 15 napon belül a változás bejelentésére.

(7) A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel.

(8)[82]

A programminősítésben közreműködő szakértők

16. § (1) A programminősítési eljárásban az NKE felkérésére szakértők működnek közre. A szakértőkről az NKE névjegyzéket vezet.

(2) A szakértői névjegyzékre az a szakértő vehető fel, aki

a) felsőfokú iskolai végzettséggel,

b) általános közszolgálati ismeretek területén, valamely szakigazgatási területen, a vezetőképzési vagy a felnőttképzés területén szerzett legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

c) az NKE által szervezett módszertani felkészítőn részt vett.

(3)[83] A névjegyzéken szereplés feltétele, hogy az NKE által szervezett rendszeres módszertani továbbképzéseken a szakértő részt vegyen. Amennyiben a szakértő az NKE felszólítására sem vesz részt a módszertani továbbképzéseken, akkor az NKE törli a névjegyzékről.

9. A közszolgálati továbbképzések ellenőrzése (minőségirányítás)

17. §[84] (1) A minősített továbbképzések minőségi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert kell működtetni.

(2) A minősített továbbképzési programok minőségirányítási folyamatairól, így különösen a képzésfejlesztés, a képzésmegvalósítás folyamatáról, az ellenőrzés módjáról, az ellenőrzés végzésére jogosult személyekről, az ellenőrzési megállapítások következményeiről, a minőség értékelésének módjáról, a panaszkezelési eljárásról és az ellenőrzési jelentésről a minőségirányítási szabályzat rendelkezik.

(3)[85] A közszolgálati továbbképzés minőségirányítási szabályzatát - az NKE és a KTK közreműködésével - a személyügyi központ vezetője adja ki.

10. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tervezése

A tervszerű továbbképzés

18. § (1) A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik.

(2) Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel.

(3) A közigazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek biztosítani a éves továbbképzési tervvel összhangban a továbbképzésben való részvétel feltételeit.

(4)[86] A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló közszolgálati és belső továbbképzési programokat.

(5)[87] Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - módosíthatja. Az év közbeni módosítás során nincs lehetőség az intézmény éves tervének teljes körű, átfogó módosítására.

(6)[88] Az éves továbbképzési tervet az NKE által működtetett informatikai rendszer útján módosíthatja a munkáltatói jogkör gyakorlója.

Egyéni továbbképzési terv

19. §[89] (1) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről a munkáltatói jogkör gyakorlója gondoskodik az éves teljesítményértékelés figyelembevételével, az NKE által biztosított informatikai alkalmazás használatával, tárgyév február 1-je és március 15-e között. Az egyéni továbbképzési terv elkészítéséhez szükséges útmutatót az NKE adja ki és teszi közzé.

(2) Az egyéni továbbképzési tervben a közigazgatási szerv köteles szerepeltetni mindazon továbbképzéseket, amelyeket

a) az adott munkakört betöltő kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköréhez és fejlesztéséhez a munkáltató szükségesnek ítél,

b)[90] a Kormány, a személyügyi központ vezetője vagy az ágazati miniszter elrendel.

A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve

20. § A közigazgatási szerv éves továbbképzési terve a tárgyévben a közigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összesítésével keletkezik.

Az éves továbbképzési tervek összesítése

21. §[91] (1) A közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét tárgyév március 15-éig megküldi az NKE részére.

(2)[92]

(3)[93] A közigazgatási szervek az éves tervek végrehajtásának eredményeiről, tapasztalatairól, adatairól szóló értékelő jelentésüket a tárgyévet követő március 15-éig megküldik az NKE részére. Az értékelő jelentést a közigazgatási szervek az NKE által kiadott útmutató alapján állítják össze. Az NKE a beérkezett jelentések alapján a tárgyévet követő év április 30-áig a személyügyi központ vezetőjének jelentést készít.

11. A kormánytisztviselők, köztisztviselők vezetői utánpótlás képzése, a vezető rendszeres továbbképzése és a vezető kiválósági képzése

22. § (1) A közszolgálati vezetőképzés rendszere a vezetői utánpótlás képzését, a vezető rendszeres továbbképzését és a vezető magas szintű kiválósági képzését (a továbbiakban: közszolgálati vezetőképzés) foglalja magában.

(2)[94] A közszolgálati vezetőképzés programjait a közszolgálati továbbképzési programkínálaton belül az NKE fejleszti és működteti. A közszolgálati vezetőképzési programok megvalósítására az NKE jogosult. A közszolgálati vezetőképzésben alkalmazott programot, minősítést követően a KTK felveszi a minősített programjegyzékre.

(3) A közszolgálati vezetőképzésben teljesítendő programot fel kell tüntetni a vezető kormánytisztviselő, köztisztviselő éves egyéni beiskolázási tervében.

12.[95]

23. §[96]

24. §[97]

13. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 32. § (2) és (3) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba.

(3) A 9-12. § és a 19-22. § 2014. január 1-jén lépnek hatályba.

(4) A KTK tagjainak megbízatása a KTK új tagjainak felkérésével megszűnik. A KTK új tagjait a rendelet hatálybalépését követő 60 napon belül kell felkérni.

26. § Az első továbbképzési időszak 2014. január 1-jével indul és 2017. december 31-ig tart. A továbbképzési időszakban előírt tanulmányi pontokat időarányosan teljesítik azok a kormánytisztviselők, köztisztviselők, akiknek a továbbképzési időszak alatt keletkezik továbbképzési kötelezettségűk.

27. §[98]

28. §[99] Az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelettel megállapított 9/A. §-ban előírt továbbképzés a 2018. január 1-jén vagy azután indult továbbképzési időszak tekintetében alkalmazandó, azzal, hogy az a 2017. december 31-én foglalkoztatott kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti továbbképzési időszakban korrupció-megelőzés témakörét érintő közszolgálati továbbképzést nem teljesített, a 9/A. §-ban meghatározott továbbképzést 2019. december 31. napjáig köteles teljesíteni.

29. §[100] E rendeletnek a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet, valamint a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 443/2016. (XII. 16.) Korm. rendelettel megállapított 9/B. §-ában előírt továbbképzés a 2018. január 1-jén vagy azt követően indult továbbképzési időszak tekintetében alkalmazandó azzal, hogy az a 2017. december 31-én jogviszonyban álló kormánytisztviselő vagy köztisztviselő, aki - a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti továbbképzési időszakban - 2017. január 1. és 2017. december 31. között az Alaptörvény értékeit bemutató témakörben közszolgálati továbbképzést nem teljesített, a 9/B. §-ban meghatározott továbbképzést 2018. december 31. napjáig köteles teljesíteni.

30. §[101] A kormánytisztviselő, köztisztviselő számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást legalább az előírt tanulmányi kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben a központi költségvetés biztosítja 2023. január 1. napjától. A 2023. január 1-jét követően a közigazgatási szerv által az NKE részére megfizetett továbbképzési hozzájárulás összegét az NKE a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által folytatott közszolgálati továbbképzés finanszírozásával kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2023. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül köteles a közigazgatási szerv részére visszafizetni.

31. §[102]

32. § (1)[103]

(2)[104]

(3) A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalról szóló 177/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 10. § e)-g) pontjaiban foglalt feladatokat e rendelet 6. §-a alapján 2012. október 1-jétől a továbbiakban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem látja el. E feladatok, valamint e feladatokkal érintett jogviszonyokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal általános jogutódja, ide nem értve a foglalkoztatottak tekintetében a munkajogi jogutódlást.

33. §[105]

34. §[106]

35. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez[107]

2. melléklet a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez[108]

3. melléklet a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelethez[109]