78/2021. (II. 19.) Korm. rendelet

a nemzetgazdaság működőképességének megőrzése céljából a nyersanyag-ellátás veszélyhelyzet időszaka alatt történő megfelelő biztosítása érdekében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és kapcsolódó kormányrendeletek, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról[1]

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény és kapcsolódó kormányrendeletek egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

1. § (1) Nem kell alkalmazni a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26/A. § (3) bekezdés b) pontjában és 26/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat abban az esetben, ha a bányatelek módosítása a bányatelek megosztására vagy bányatelkek egyesítésére irányul, és a módosítással megállapított bányatelek nem érint új térrészt a megosztott, illetve egyesített bányatelkek EOV koordinátái, alap- és fedőlapja által körülhatárolt térrészhez képest.

(2) Nem kell bevonni az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 26., 28., 29., 30 és 31. sorában foglalt közigazgatási hatósági eljárások közül a bányatelek megállapítására irányuló eljárásokban, az ott meghatározott szakkérdések tekintetében az ott meghatározott szakhatóságokat abban az esetben, ha a bányatelek módosítása a bányatelek megosztására vagy bányatelkek egyesítésére irányul, és a módosítással megállapított bányatelek nem érint új térrészt a megosztott, illetve egyesített bányatelkek EOV koordinátái, alap- és fedőlapja által körülhatárolt térrészhez képest.

(3) Nem kell vizsgálni a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet] 3. mellékletében foglalt szakkérdéseket a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet 3. mellékletében foglalt táblázat D oszlopában foglalt esetekben, ha a bányatelek módosítása a bányatelek megosztására vagy bányatelkek egyesítésére irányul, és a módosítással megállapított bányatelek nem érint új térrészt a megosztott, illetve egyesített bányatelkek EOV koordinátái, alap- és fedőlapja által körülhatárolt térrészhez képest.

2. § (1) A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a magyar állam javára megszerzett bányászati jogot a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben szabályozott feltételekkel és módon, meghatározott időtartamra szóló szerződéssel hasznosításba adás útján is hasznosíthatja, a hasznosítás tekintetében a Bt. előírásait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A hasznosítási szerződés megkötésére a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilvános pályázatot ír ki.

(3) A pályázati kiírásnak a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben foglaltakra is figyelemmel tartalmaznia kell legalább:

a) a pályázatban meghirdetett bányászati jog meghatározását annak feltüntetésével, hogy a területen vagy a térrészben harmadik személy rendelkezik-e jogosultsággal bányászati tevékenység végzésére, geotermikus energia kinyerésére, hasznosítására vagy a Bt. hatálya alá tartozó egyéb tevékenység gyakorlására,

b) a tevékenység szakmai követelményeit, valamint a bányászati jog gyakorlásához szükséges, hasznosító által megszerzendő engedélyek és vele szemben fennálló egyéb követelmények felsorolását és a követelmények teljesítéséhez szükséges biztosítékadási kötelezettséget,

c) a pályázó gazdálkodási, pénzügyi helyzetének bemutatására vonatkozó követelményre, a részvételi díjra vonatkozó tájékoztatást,

d) a pályázó által a hasznosítási jog gyakorlása ellenében a kitermeléssel arányosan fizetendő fajlagos ellenértékre vonatkozó ajánlattételi felhívást,

e) a kitermelésre kerülő nyersanyag csoportjának/alcsoportjának megnevezését, a hasznosítási szerződésben a hasznosító által a kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag mennyiségére vonatkozó kötelezettsége megszegése esetén fizetendő kötbér mértékét,

f) a bányászati tevékenységgel érintett terület tájrendezésére, helyreállítására vonatkozó követelményeket és a kötelezettség teljesítésére szolgáló biztosíték meghatározását, valamint

g) a hasznosítási szerződés megszűnése esetére az állagsérelem nélkül el nem vihető beruházások elszámolási rendjére vonatkozó ajánlattételi felhívást.

(4) A pályázatok benyújtásának határideje a pályázati felhívás közzétételétől számított 15 nap.

(5) Zártkörű pályázat kiírására kerül sor, ha az adott ügylet megvalósítása - társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti cél megvalósítása érdekében - kiemelten indokolt, és arról a Kormány erre figyelemmel határozatban döntött.

(6) A pályázati kiírásnak és a jogszabályoknak nem megfelelő pályázatokat a pályázatok értékelésekor érvénytelennek kell nyilvánítani, és az érvénytelen pályázatot benyújtott ajánlattevőt a pályázati eljárásból ki kell zárni.

(7) A pályázatok értékelésére a pályázat kiírója a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és az Innovációs és Technológiai Minisztérium részvételével legalább 3 fős bíráló bizottságot hoz létre. A bíráló bizottság javaslata alapján a nyertes pályázó személyéről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.

(8) A hasznosítási szerződésnek tartalmaznia kell legalább

a) a hasznosító által évente kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag minimális mennyiségét,

b) a pályázó által hasznosítási jog gyakorlása ellenében fizetett ellenértéket,

c) az üzemszerű kitermelés megkezdésének időpontját,

d) a hatóságok felé történő adatszolgáltatások magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére történő rendelkezésre bocsátásának rendjét,

e) a tevékenység feletti felügyelet rendjét,

f) a Bt. 26/C. §-a szerint járó kártalanítás esetén annak jogosultját,

g) a szerződés teljesítésére szolgáló biztosítékokat,

h) a hasznosítási szerződés és a működéshez szükséges engedélyek közötti ellentmondás esetén követendő eljárás rendjét,

i) a szerződés megszűnésekor irányadó elszámolási rendet, valamint

j) az újrahasznosítási célt.

(9) A hasznosítási szerződés legfeljebb 20 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal legfeljebb további 10 évi időtartammal, a hasznosító kezdeményezésére meghosszabbítható.

(10) A hasznosítási szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább 6 hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.

(11) A kitermelt ásványi nyersanyag a kitermeléssel a hasznosító tulajdonába kerül.

(12) Bányászati jog gyakorlásához szükséges valamennyi engedély megszerzése során a hasznosító jár el saját költségére, azzal, hogy amennyiben az engedélyek hasznosító által történő megszerzését követően a hasznosítási szerződés bármely okból megszűnik, úgy a hasznosító jogutódja a magyar állam.

(13) A szolgalmi jog alapítását, illetve a kisajátítást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult kezdeményezni a hasznosító kérésére. A szolgalmi jog alapításával és a kisajátítással kapcsolatban felmerülő kiadásokat a hasznosító köteles viselni. A kiadások összegét a hasznosító köteles a kisajátítási eljárásban a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére megelőlegezni. A szolgalomalapítással érintett, illetve kisajátított ingatlan birtoklására és használatára a hasznosítási szerződés időtartama alatt a hasznosító jogosult.

(14) A hasznosítóra a Bt. bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hasznosítóra a Bt. 41. § (2) bekezdésében és 41. § (7b) bekezdésében foglalt, a bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bányászati jog törlése helyett a bányafelügyelet a hasznosítási szerződés megszüntetését kezdeményezheti.

2. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

3. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 8. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem kell megtagadni a szakhatósági hozzájárulás megadását akkor, ha a kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv meglévő bányatelek vertikális bővítésére, vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelem már megállapított bányatelek kizárólag vertikális bővítésére illetve olyan megosztására, egyesítésére irányul, amely összességében nem eredményezi a bányatelkek területének növekedését.

4. § A Tfvt. 9. § (3) bekezdésétől eltérően a termőföld időleges más célú hasznosítása a Tfvt. 15/B. §-ában meghatározott célból is engedélyezhető.

5. § (1) A Tfvt. 15/B. § (3) és (4) bekezdését az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Cél-kitermelőhely létesítése céljából átlagos vagy annál jobb minőségű termőföld más célú hasznosítása is engedélyezhető, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította.

(3) A Tfvt. 15/B. § (4) bekezdése szerinti esetben akkor engedélyezhető a termőföld más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította.

(4) A Tfvt. 15/B. § (4) bekezdése szerinti esetben külfejtéses bányászati tevékenység végzésére más célú hasznosítás engedélyezhető abban az esetben is, ha a bányavállalkozó, illetve az e rendelet 2. §-a szerinti hasznosító vállalja, hogy a más célú hasznosításra engedélyezett területnek a 25%-os korlátot meghaladó részét a jövőben teljes egészében - választásától függően - mező- vagy erdőgazdasági hasznosításra alkalmassá teszi.

3. Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. § Az 1. §-t és a 3-5. §-t az e rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban, valamint a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben, a megismételt eljárások során is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök