2021. évi LXXX. törvény

a Budapest Diákváros megvalósításáról[1]

1. A Budapest Diákváros kiemelten közérdekű beruházás megvalósítása

1. § (1) A Budapest Diákváros beruházással (a továbbiakban: Beruházás) kapcsolatos feladatok ellátása kiemelt jelentőségű állami feladat. A Beruházás keretében megvalósuló beruházási, felújítási, fejlesztési és beszerzési tevékenység ellátása közfeladatnak minősül.

(2) A Beruházás - a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) szerinti - kiemelten közérdekű beruházásnak minősül, azzal, hogy a Beruházás helyszínét, illetve szükség szerint közvetlen környezetét jelentő ingatlanok körét a Kormány rendeletben jelöli ki.

(3) A Beruházás tekintetében az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásra vonatkozó szabályokat az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletekben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása érdekében építési, telekalakítási és változtatási tilalom nem alkalmazható.

(5) A (2) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozó önkormányzati rendeletet a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni. Amennyiben önkormányzati rendelet a (4) bekezdésben foglaltakkal ellentétes vagy azzal nem összeegyeztethető előírást tartalmaz, akkor helyette a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

2. § (1)[2] Az 1. § (2) bekezdése szerinti ingatlanok közül az 1. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanok tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására a felsőoktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) jogosult.

(2)[3] Az 1. mellékletben felsorolt ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult Minisztériumot az ingatlanügyi hatóság a Minisztérium kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

3. §[4]

4. § (1)[5] A Kormány által rendeletben kijelölt építtetői feladatokat ellátó gazdasági társaság (a továbbiakban: építtető) a Beruházás tekintetében a feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházás során létrehozott épületek, építmények - a földterület tulajdonjogi sorsát osztva -, illetve egyéb vagyonelemek az állam tulajdonába kerülnek.

(2)[6] Az (1) bekezdés szerint létrejövő új épületek, építmények és egyéb vagyonelemek tekintetében az államot megillető jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására a Minisztérium jogosult.

(3) Az építtető által a Beruházás megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül.

5. § (1)[7] Az építtető a Beruházás tekintetében a korábbi előkészítő építtető BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak és az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban együtt: korábbi építtető) az előkészítő építtetői feladatkörében jogutódja.

(2) Az építtető a Beruházás előkészítése keretében megkötött szerződésekben - ideértve különösen a tanácsadói, lebonyolítói, tervezési, műszaki ellenőri és a beruházáshoz kapcsolódóan már megkötött szakértői és egyéb szerződéseket - szerződésátruházás útján a korábbi építtető helyébe lép. A szerződésátruházáshoz a szerződésben részes harmadik fél hozzájárulása nem szükséges, őt a szerződésátruházásról az építtető értesíti.

(3) A Beruházáshoz kapcsolódó hatósági engedélyek tekintetében a korábbi építtető helyébe az építtető lép. A hatósági engedélyek átruházására, illetve a jogutódlás tudomásulvételére az építtető bejelentése alapján kerül sor.

(4) A korábbi építtető köteles a Beruházás tekintetében az általa elkészíttetett tervekre és előkészítő tanulmányokra vonatkozó felhasználási engedélyt, illetve a felhasználási szerződést az építtetőre átruházni. Az ilyen átruházáshoz a szerző hozzájárulása nem szükséges, de az építtető a felhasználási engedély, illetve a szerződés átruházásáról értesíti a szerzőt.

(5) Az építtetőt a szerződés átruházása esetén, valamint a tervek felhasználási jogának átruházása esetén további tervpályázati vagy közbeszerzési kötelezettség nem terheli.

6. § (1) Az építtető a Beruházás előkészítése és megvalósítása során teljeskörűen eljár, így különösen ellátja az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 5. § (3) bekezdésben, valamint (5) bekezdés a)-h) és k) pontjaiban meghatározott feladatokat.

(2) Az építtető az (1) bekezdés szerinti feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházáslebonyolítót vehet igénybe.

(3) Az építtető teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül.

2. A Beruházás keretében megvalósuló építési tevékenység egyes szabályai

7. § (1) A Beruházással összefüggő, közműszakasz bontására, kiváltására vagy fejlesztésére irányuló munkákat az Ngtv. 11/F. § (2)-(7) bekezdésében foglaltak alapján kell elvégezni és elszámolni.

(2) A Kormány által rendeletben kijelölt ingatlanok telke rendezettnek minősül, ha a helyi építési szabályzatnak megfelelő telekalakítási eljárásban a telekalakítási engedély rendelkezésre áll, és a változási vázrajzot az ingatlanügyi hatóság záradékolta. A telekalakítási engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó változásátvezetési eljárást a használatbavételi engedély kiadásáig kell kérelmezni.

8. § (1)[8] Az 1. § (1) bekezdése szerinti közfeladat ellátása érdekében állami tulajdonba kerülő ingatlan tekintetében az államot megillető jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására a Minisztérium jogosult. A tulajdonosi jogok gyakorlására jogosult Minisztériumot az ingatlanügyi hatóság a Minisztérium kérelmére e törvény alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdés alapján az állam tulajdonába kerülő ingatlan esetén az önálló ingatlannak nem minősülő ingatlanrészek önálló ingatlanként való kialakítása során nem kell alkalmazni a településszerkezeti tervben, a helyi építési szabályzatban vagy szabályozási tervben foglalt, önálló ingatlanként való minimális területnagyságra vonatkozó kialakíthatósági előírásokat.

3. Záró rendelkezések

9. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a Budapest Diákváros helyszínével és közvetlen környezetével érintett ingatlanok körét,

b) a Budapest Diákváros helyszínére és közvetlen környezetére, valamint az azzal érintett építményekre és területekre vonatkozó egyedi településképi és építési követelményeket, sajátos településrendezési, beépítési és örökségvédelmi szabályokat, továbbá az építésügyi hatósági, építési engedélyezési és használatbavételi eljárás, a telekalakítási hatósági eljárás, az örökségvédelmi hatósági eljárás, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárás sajátos szabályait.

9/A. §[9] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a 4. § (1) bekezdése szerinti építtetői feladatokat ellátó gazdasági társaságot.

10. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 12. § a törvény kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

11. § E törvény rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

12. §[10]

13. §[11]

14. §[12]

15. §[13]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi LXXX. törvényhez

A Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába kerülő állami tulajdonú ingatlanok[14]