2022. évi IV. törvény

egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2a) Ha törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt a munkáltató közalkalmazottjai tekintetében, közalkalmazotti jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közalkalmazotti jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti.

(2b) A munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében - ha azt törvény előírja - az arra törvényben kijelölt szerv ellenőrizheti, hogy a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazott eleget tesz-e az e törvényben meghatározott hivatali kötelezettségének."

2. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés d), f), g), i)-k), és m)-n) pontjában

a) a "családpolitikáért" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg,

b) a "szociál- és nyugdíjpolitikáért" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért" szöveg

lép.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

3. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

a) 17. § (9) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,

b) 24. § (1) bekezdésében és 28/B. § (2) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg

lép.

3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

4. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

a) 4/A. § (1) bekezdés e) pontjában, 58. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés c) pontjában, (4) és (7) bekezdésében, 58/A. § (2b) bekezdés a) pontjában, (2c) bekezdés b) pontjában, 58/A. § (2f) bekezdésében, 58/A. § (2i) és (2j) bekezdésében, 60. § (8) bekezdésében, 91. § (3) és (5) bekezdésében, 92/D. § (3) bekezdésében, 92/E. § (3) bekezdésében, 94/K. § (3) bekezdésében, 132. § (2)-(2a) és (3a) bekezdésében, 134/G. § (1) bekezdés c) pontjában, 138. § (6) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

b) 57. § (4) bekezdésében, 58/A. § (2h) bekezdésében, 58/A. § (2l) bekezdésében, 65/E. § (2) bekezdésében az "A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

c) 58/A. § (2d) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

d) 58/A. § (2f) bekezdésében és 65/E. § (3) bekezdésében az "A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "A szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

e) 92/E. § (3) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védeleméért felelős miniszter által együttesen" szöveg

lép.

4. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

5. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 64/D. § (7) bekezdésében és 90. § (3) bekezdésében a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatásokért felelős" szöveg lép.

5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

6. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/A. § (7) bekezdés b) pontjában a "gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter és a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter" szöveg lép.

6. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

7. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 7. § (1)-(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

a) a vonatkozó jogszabályok alapján ellátja a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését,

b) elvégzi

ba) az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem valamennyi foglalkoztatottjának,

bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, valamint az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók, valamint a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának,

bc) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya, köztisztviselői és munkavállalói,

bd) a területi kormányzati igazgatási szervek foglalkoztatottjának

[a ba)-bd) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát,

c) végzi a védett állománnyal összefüggő, jogszabályban meghatározott bűncselekmények megelőzését, továbbá a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint végzi e bűncselekmények felderítését.

(1a) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában foglalkoztatott

a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban,

b) a közalkalmazotti jogviszonyban,

c) az igazságügyi szolgálati jogviszonyban,

d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban,

e) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

f) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló tisztjelölti szolgálati jogviszonyban,

g) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, és

h) a munkaviszonyban

foglalkoztatott.

(1b) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a büntetés-végrehajtási szervezet munkavállalójának kell tekinteni annak a kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak a munkavállalóját is, amely gazdasági társaság tekintetében a tulajdonosi jogokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vagy a büntetés-végrehajtási szervezet gyakorolja.

(1c) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjától eltérően nem tartozik a védett állomány körébe

a) - a kormányzati szolgálati jogviszonyban állók kivételével - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

b) a szociális intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

c) a honvédelmi szervezetek foglalkoztatottja, ez a kivétel azonban nem terjed ki az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint megbízhatósági vizsgálat alá vonható, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományára, továbbá

d) a Kormány rendeletében a feladat- és tevekénységi kör mérlegelése alapján a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített szerv foglalkoztatottja."

8. § Az Rtv. 91/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A bűnüldözési adatállományból a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzése, elemzésértékelés, valamint hírigény teljesítése céljából - a cél megjelölésével és az utasadatok kockázatelemzésére, az elemzés-értékelés vagy a hírigény teljesítésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a rendőrségtől adatszolgáltatást kérhet."

9. § (1) Az Rtv. 91/M. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A rendőrség (3) bekezdésben meghatározott nyilvántartásából a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Nemzeti Információs Központ - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre vonatkozó információ feltárása esetén, elemzés-értékelés céljából, hírigény teljesítése céljából, továbbá az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a konkrét cél megjelölésével átveheti."

(2) Az Rtv. 91/M. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (4) bekezdés szerint a rendőrség által kezelt adatok (7) bekezdés szerinti nyilvántartásában kezelt adatokat a Nemzeti Információs Központ - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményre vonatkozó információ feltárása esetén, elemzés-értékelés céljából, hírigény teljesítése céljából, továbbá az utasadatok kockázatelemzésére vonatkozó törvényi feltételek teljesülése esetén - a konkrét cél megjelölésével átveheti."

7. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

10. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "a külgazdasági ügyekért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter" szöveg lép.

8. A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény módosítása

11. § A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 19/A. § (6) bekezdés e) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

9. A Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi III. törvény módosítása

12. § A Strasbourgban, 1987. november 26-án kelt, a kínzás és az embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód megelőzéséről szóló európai egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi III. törvény 3. §-ában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

10. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

13. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 53. § (9) bekezdésében a "tárca nélküli miniszter esetén" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben" szöveg lép.

11. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

14. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

a) 54. § (3) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg,

b) 55. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg

lép.

12. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

15. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az állami feladatok:)

"r) a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatok ellátása."

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 2. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben felsorolt feladatok közül]

"e) az állami beruházásokért felelős miniszter, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter és a vízgazdálkodásért felelős miniszter bevonásával az r) pontban"

[meghatározott feladatokat látja el.]

16. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdéstől eltérően az állami beruházásokért felelős miniszter látja el a vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat."

17. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a a következő (7f) bekezdéssel egészül ki:

"(7f) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a 3. § (2a) bekezdése szerinti feladatok ellátásának részletes szabályait."

13. A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény módosítása

18. § A Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXI. törvény 3. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

14. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXII. törvény módosítása

19. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről szóló 1995. évi LXXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

15. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

20. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15/A. § A légiközlekedési hatóság által vezetett lajstromból a Nemzeti Információs Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet."

21. § Az Lt. 17/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17/A. § A repülőeszközökről és a pilóta nélküli légijárművekről vezetett nyilvántartásból a Nemzeti Információs Központ törvényben meghatározott, a szervezett bűnözés elleni fellépés, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjával összefüggő feladatai ellátása érdekében az adatkezelés céljának megjelölésével, egyedi adatigényléssel adatot kérhet."

22. § Az Lt. 27/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A személyszállítást végző légifuvarozó köteles az (1) és (2a) bekezdésben meghatározott adatok közül a rendelkezésére álló adatokat

a) a járat tervezett indulási ideje előtt 24 órával, valamint közvetlenül a beszállás lezárását követően haladéktalanul továbbítani a Nemzeti Információs Központnak az utasadat-információs tevékenységéhez kapcsolódó feladatellátáshoz,

b) - ha az adatokhoz való hozzáférés az Nbtv. 3. számú melléklete szerinti bűncselekménnyel kapcsolatos konkrét és tényleges fenyegetésre adandó válaszhoz szükséges - a Nemzeti Információs Központ egyedi megkeresése alapján a Nemzeti Információs Központ elemző-értékelő tevékenysége végzéséhez, illetve hírigény teljesítése céljából továbbítani."

23. § Az Lt. 27/C. § (2b) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg lép.

16. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

24. § A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény 9/A. § (2) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

17. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

25. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 8.19. pont b) alpontjában a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

18. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

26. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Magyarország nemzetbiztonsági szolgálatai:]

"e) a Nemzeti Információs Központ"

[(a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok).]

27. § Az Nbtv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § (1) Az Információs Hivatal a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.

(2) Az Információs Hivatal hírigényt kizárólag az Információs Hivatalt irányító miniszter részére teljesít."

28. § (1) Az Nbtv. 5. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

"h) a nyomozás elrendeléséig végzi

ha) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti állam elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény X. fejezet), az emberiség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve működési területén a külföldre szökés (1978. évi IV. törvény 343. §), a zendülés (1978. évi IV. törvény 352. §) és a harckészültség veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 363. §),

hb) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250-255/A. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény 255/B. §), a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban (1978. évi IV. törvény 258/B-258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/F. §),

hc) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberiesség elleni bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet), a háborús bűncselekmények (Btk. XIV. Fejezet), az állam elleni bűncselekmények (Btk. XXIV. Fejezet), illetve működési területén a szökés (Btk. 434. §), a zendülés (Btk. 442. §) és a készenlét fokozásának veszélyeztetése (Btk. 454. §),

hd) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §)

bűncselekmények felderítését;"

(2) Az Nbtv. 5. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

"j) információkat szerez

ja) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), a visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), a közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a közösség elleni izgatás (1978. évi IV. törvény 269. §), a rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §) és a közveszéllyel fenyegetés (1978. évi IV. törvény 270/A. §),

jb) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (1978. évi IV. törvény 250-255/A. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (1978. évi IV. törvény 255/B. §), a befolyással üzérkedés (1978. évi IV. törvény 256. §), a befolyás vásárlása (1978. évi IV. törvény 256/A. §), a vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban (1978. évi IV. törvény 258/B-258/D. §), a befolyással üzérkedés és befolyás vásárlása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/E. §), a vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban (1978. évi IV. törvény 258/F. §),

jc) a közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a közveszély okozása (Btk. 322. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a rémhírterjesztés (Btk. 337. §) és a közveszéllyel fenyegetés (Btk. 338. §),

jd) - az e) és f) pont szerinti feladatellátáshoz kapcsolódóan, valamint az 5/B. § (1) bekezdése szerinti belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési hatáskörébe tartozó szervek tekintetében - a vesztegetés (Btk. 290. §), a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §), a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §), a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §), a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §), a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §), a befolyás vásárlása (Btk. 298. §), a befolyással üzérkedés (Btk. 299. §), a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 300. §)

bűncselekményekre vonatkozóan;"

(3) Az Nbtv. 5. §-a a következő q) ponttal egészül ki:

(Az Alkotmányvédelmi Hivatal)

"q) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését."

29. § Az Nbtv. a következő 5/A-5/D. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hírigényt kizárólag az Alkotmányvédelmi Hivatalt irányító miniszter részére teljesít.

5/B. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal - a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv hatáskörébe tartozó szervek, valamint a honvédelmi szervezetek kivételével - ellátja a Kormány vagy a Kormány tagjának irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzését.

(2) Az Alkotmányvédelmi Hivatal az 5/C. § (1) bekezdésében meghatározott szervek foglalkoztatottjai esetében megbízhatósági vizsgálatot folytat.

(3) Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal a feladatai ellátása során bűncselekmény gyanúját - ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, a 44. § (2a) bekezdése szerinti kivétellel feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

(4) Ha az Alkotmányvédelmi Hivatal olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye - a 44. § (2a) bekezdése szerinti kivétellel - előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, illetve a terrorizmust elhárító szervnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat.

5/C. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal elvégzi a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által vezetett minisztérium vagy munkaszervezet, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet irányító miniszter által irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, a honvédelmi szervezetek, valamint a területi kormányzati igazgatási szervek kivételével a központi kormányzati igazgatási szervek és központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei foglalkoztatottjának a megbízhatósági vizsgálatát.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában foglalkoztatott

a) a kormányzati szolgálati jogviszonyban,

b) a közalkalmazotti jogviszonyban,

c) az igazságügyi szolgálati jogviszonyban,

d) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyban,

e) a rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban,

f) az adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban,

g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál fennálló tisztjelölti jogviszonyban,

h) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban és

i) a munkaviszonyban

foglalkoztatott.

(3) Megbízhatósági vizsgálat nem folytatható a Kormány rendeletében meghatározott, a feladat- és tevékenységi kör mérlegelése alapján

a) a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített (1) bekezdés szerinti szerv foglalkoztatottja vagy

b) az (1) bekezdés szerinti szervnek a megbízhatósági vizsgálat elvégzésének lehetősége alól mentesített foglalkoztatotti csoportja

esetén.

5/D. § Az Alkotmányvédelmi Hivatal ellátja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvényben meghatározott kifogástalan életvitel ellenőrzését."

30. § (1) Az Nbtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat a törvényben meghatározott feladatai ellátása során megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak."

(2) Az Nbtv. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat - az e törvény szerinti kivételekkel - hírigényt kizárólag a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot irányító miniszter részére teljesít."

31. § (1) Az Nbtv. 8. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat)

"k) saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését."

(2) Az Nbtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hírigényt az (1) bekezdés c)-g), i)-k) pontjában meghatározott feladatai ellátása során megszerzett információk tekintetében teljesíthet, kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot irányító miniszter részére."

(3) Az Nbtv. 8. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a (3) bekezdés szerint, az (1) bekezdés f) és i) pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében saját kezdeményezésre végzett tevékenységből, illetve az (1) bekezdés f) és i) pontjában meghatározott feladatai érdekében a saját kezdeményezésre alkalmazott eszközök és módszerek által megszerzett, a Nemzeti Információs Központ 8/A. §-ban meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásához szükséges információkat haladéktalanul biztosítja a Nemzeti Információs Központnak."

32. § (1) Az Nbtv. 8/A. § (1) bekezdés b)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében)

"b) az együttműködő szervek által átadott adatokat elemzi-értékeli és ennek alapján - az e törvényben, illetve a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel - kizárólagos hatáskörrel teljesíti a hírigényeket;

c) folyamatosan figyelemmel kíséri a Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorhelyzetére vonatkozó információkat;

d) közvetlen biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettség esetén, illetve a fokozott kockázatot jelentő biztonsági kérdésekben koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával;

e) figyelemmel kíséri a Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, terrorveszélyeztetettségi és bűnügyi helyzetét érintő tendenciákat, Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, terrorveszélyeztetettségi és bűnügyi helyzetét érintő új jelenségekről elemzéseket, tanulmányokat készít."

(2) Az Nbtv. 8/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Információs Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében)

"d) összehangolt védelmi tevékenység, valamint különleges jogrend kihirdetését megalapozó helyzet vagy esemény kezelésével összefüggésben, a nemzetbiztonságot érintően kiemelt kockázatot jelentő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában a hatáskörébe és illetékességébe tartozó szakmai koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával, továbbá kockázatelemzést végez;"

(3) Az Nbtv. 8/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A Nemzeti Információs Központ a hírigény-teljesítéssel kapcsolatos feladata során a biztonsági, nemzetbiztonsági, bűnügyi és terrorfenyegetettségi kérdésekkel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalának elősegítése céljából

a) javaslatot tesz a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek részére az időszerű feladatok meghatározására;

b) kormányzati tájékoztató és döntéstámogató, valamint biztonságpolitikai és bűnügyi stratégiai elemző tevékenységet folytat, ennek érdekében az együttműködő szervek számára információs igényeket határoz meg;

c) a Magyarország terrorhelyzetére vonatkozó információk értékelése alapján javaslatot tesz a terrorfenyegetettség szintjének meghatározására;

d) összeállítja, folyamatosan aktualizálja, majd az együttműködő szervek irányába közvetíti az eseti és időszakos hírigényeket;

e) a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Kormány, valamint a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport részére tájékoztató tevékenységet folytat;

f) az általa kezelt adatok elemzésének eredményeként személyazonosításra alkalmatlan statisztikai adatok szolgáltatásával segítséget nyújt a biztonsági és bűnügyi kérdésekkel kapcsolatos kormányzati döntések meghozatalához.

(3) A Nemzeti Információs Központ támogató, koordinációs elemző-értékelő tevékenység során

a) elemző, tájékoztató és koordinációs tevékenysége kiterjed

aa) az együttműködő szervek hatáskörébe és illetékességébe utalt valamennyi információra, valamint

ab) az 52/A. § (3) bekezdése szerinti megállapodásban meghatározott körben az ügyészség által folytatott titkos információgyűjtés, leplezetteszköz-alkalmazás, illetve büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás és nyomozás keretében kezelt adatokra, információkra;

b) az együttműködő szerveket és az ügyészséget visszatájékoztatja az információik felhasználásáról, valamint az annak kapcsán szükséges további feladatokról, információszerzési irányokról;

c) a nemzeti szintű koordináció elősegítése érdekében, elemzési feladatai ellátása, illetve az együttműködő szervek támogatása és az ügyészség a) pont ab) alpontja szerinti hatásköre gyakorlásának támogatása céljából adatbázisokat kezel;

d) nyílt információgyűjtést és -feldolgozást végző szolgáltató és támogató szervet működtet;

e) elemzések készítésével információs támogatást nyújt a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport számára;

f) országos jelentőségű, több szervet érintő, valamint a Kormány, a Kormány nemzetbiztonsági döntéseit előkészítő szervezet, valamint annak munkáját segítő munkacsoport által meghatározott ügyekben elemző-értékelő és koordinációs tevékenységet lát el;

g) Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági, terrorfenyegetettségi és bűnügyi helyzetével, ezek meghatározott elemeivel, konkrét kockázatokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos tájékoztató jelentéseket, háttér- és kockázatelemzéseket készít az együttműködő szervek részére a hatáskörükbe tartozó, illetve az ügyészség esetében az a) pont ab) alpontja szerinti feladatok törvényes, szakszerű és eredményes ellátásának elősegítése céljából;

h) feltárja az együttműködő szervek, valamint az együttműködő szervek és az ügyészség által ugyanazon bűncselekmény, személy vagy egyéb tárgykör vonatkozásában párhuzamosan folytatott titkos információgyűjtéseket, leplezetteszköz-alkalmazásokat, illetve az ugyanazon bűncselekmény miatt párhuzamosan folytatott nyomozásokat és előkészítő eljárásokat érintő párhuzamos adatkezeléseket és ezekről tájékoztatja az érintett ügyészséget, illetve együttműködő szervet;

i) abban az esetben, ha

ia) bűncselekmény gyanúját - ideértve a kísérlet, valamint ha a törvény az előkészületet büntetni rendeli, az előkészület gyanúját is - észleli, az 52/E. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével feljelentést tesz a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél, és átadja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;

ib) olyan információt szerez meg, amely alapján a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott előkészítő eljárás lefolytatásának lehet helye, az 52/E. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével előkészítő eljárást kezdeményezhet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségnél, nyomozó hatóságnál, a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervénél vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervénél, és átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet leplezett eszközök alkalmazására;

ic) olyan információt szerez meg, amely alapján nemzetbiztonsági szolgálat vagy a rendőrség terrorizmust elhárító szervének hatáskörébe tartozó intézkedés megtételének lehet helye, ennek kezdeményezése céljából a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatnak, illetve a rendőrség terrorizmust elhárító szervének átadhatja az általa összegyűjtött adatokat, szükség esetén javaslatot tehet titkos információgyűjtés lefolytatására;

j) figyelemmel kíséri, hogy az együttműködő szerv vagy az ügyészség által folytatott előkészítő eljárás, nyomozás vagy titkos információgyűjtés során keletkezett és a Nemzeti Információs Központ által felhasznált adattal kapcsolatban rendelkezésre áll-e az adatot pontosító, kiegészítő információ; ha azt az ügyészség vagy másik együttműködő szerv kezeli, a Nemzeti Információs Központ értesíti az érintett szerveket és kezdeményezi a kapcsolatfelvételt;

k) figyelemmel kíséri a bűnszervezetek és terrorszervezetek, valamint a szervezett bűnözői és terrorista csoportok tevékenységét, az ilyen szervezetek és csoportok egymáshoz való viszonyát, kapcsolatait, a jogsértő módon szerzett vagyonuk, illetve az ilyen vagyon jogsértő eredetének leplezésére irányuló törekvéseik és az ilyen célt szolgáló vállalkozásaik elemzésével segítséget nyújt az ellenük való fellépéshez;

l) az általa kezelt adat együttműködő szerv részére történő továbbításával egyidejűleg javaslatot tesz az adat további, az együttműködő szerv feladat- és hatáskörébe tartozó eljárásban történő felhasználására;

m) hírigény-teljesítés érdekében bármely együttműködő szervet az általa kezelt adatok kiegészítésére, pontosítására hívhatja fel."

(4) Az Nbtv. 8/A. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs Központ (3) bekezdés m) pontjában meghatározott felhívását - a (3b) bekezdés szerinti kivétellel - köteles a Nemzeti Információs Központ által meghatározott határidőben teljesíteni.

(3b) Az együttműködő szerv a Nemzeti Információs Központ (3) bekezdés m) pontjában meghatározott felhívását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha annak végrehajtásával e törvény rendelkezését sértené meg.

(3c) Az együttműködő szerv a (3b) bekezdés szerinti megtagadás okáról a Nemzeti Információs Központot a felhívás megérkezését követő 24 órán belül tájékoztatja."

(5) Az Nbtv. 8/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Nemzeti Információs Központ a saját állománya tekintetében ellátja a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat, továbbá a kifogástalan életvitel ellenőrzését."

(6) Az Nbtv. 8/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Nemzeti Információs Központ ellátja az ETIAS nemzeti egység feladatait.

(9) A Nemzeti Információs Központ működteti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikk (2) bekezdése szerinti központi hozzáférési pontot.

(10) A Nemzeti Információs Központ ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 57. cikk (2) bekezdése szerinti, az ETIAS-szal kapcsolatos adatkezelésért központilag felelős szerv feladatait."

33. § Az Nbtv. a következő 8/B-8/D. §-sal egészül ki:

"8/B. § (1) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint dönt az utazási engedély iránti kérelmek ügyében, továbbá jogosult az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 36. cikke szerinti megjelöléssel ellátni a kiadott utazási engedélyt,

b) az a) pontban foglalt eljárásában egyedileg értékeli a biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos és magas szintű járványügyi kockázatokat, ennek érdekében - az adatkérés céljának megjelölésével - e törvény alapján adatokat kérhet a 30/A. § szerinti együttműködő szervtől, valamint a járványügyi adatot kezelő szervtől, továbbá jogosult az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett 30/A. § szerinti együttműködő szervnek továbbítani, feltéve, hogy az együttműködő szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat a hatásköre gyakorlásához, továbbá feladata ellátásához szükséges,

c) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben dönt az utazási engedély megsemmisítéséről, az utazási engedély visszavonásáról,

d) jogosult konzultációt folytatni más tagállamokkal és az Europollal,

e) ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint az ETIAS nemzeti egység feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat,

f) felelős az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti esetekben az ETIAS figyelőlistával kapcsolatos kötelezettségek és feladatok teljesítéséért.

(2) A személyes adatoknak a Nemzeti Információs Központ ETIAS nemzeti egysége által az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladat- és hatáskörében végzett kezelése - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 56. cikkére figyelemmel - nem minősül nemzetbiztonsági célú adatkezelésnek.

(3) A Nemzeti Információs Központ az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti esetekben jogosult az ETIAS-ban végzett automatizált feldolgozás eredményeit a rendeletben szereplő adatbázisokban rögzített adatokban, fájlokban vagy figyelmeztető jelzésekben szereplő adatokkal összevetni.

(4) A 30/A. § a)-h) pontjában meghatározott szervek és az ügyészség az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikke szerint, az adatkezelés céljának megjelölésével kezdeményezhetik a személyes adatok ETIAS figyelőlistába történő bevitelét az ETIAS nemzeti egységnél.

(5) Az ETIAS nemzeti egység az ETIAS figyelőlistán elért találatról a kezdeményező szervet értesítheti, továbbá jogosult az általa kezelt adatot a kezdeményező szervnek továbbítani, feltéve, hogy a kezdeményező szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére és az adat a hatásköre gyakorlásához, továbbá feladata ellátásához szükséges. 8/C. § (1) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében

a) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban ellenőrzi a (2) bekezdés szerinti hatóságok ETIAS adataihoz való hozzáférése feltételeinek fennállását, és e feltételek fennállása esetén biztosítja a hozzáférést,

b) teljesíti az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 92. cikk (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatást,

c) ellátja az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a központi hozzáférési pont feladat- és hatáskörével összefüggő egyéb feladatokat.

(2) Az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 52. cikkében foglalt feltételek fennállása esetén, a Btk. 314-318/A. §-ában és 331. § (2) bekezdésében, továbbá az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. számú mellékletében meghatározott bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából

a) - ha e cselekmények megelőzésére, felderítésére feladat- és hatáskörrel rendelkezik - a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

b) a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást folytató szerv,

c) a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóság, ügyészség és bíróság

az ETIAS központi rendszeréből adatot igényelhet az ETIAS központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján.

8/D. § A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (4) bekezdésében és a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatköréhez kapcsolódóan a rendelkezésére álló utasadatok és információk tekintetében elemző-értékelő tevékenység keretében kockázatelemzést végezhet."

34. § Az Nbtv. a következő 8/E. §-sal egészül ki:

"8/E. § A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (8) bekezdésében meghatározott feladatkörében végrehajtja az (EU) 2019/817 európai parlament és tanácsi rendelet szerinti esetekben az ETIAS nemzeti egység számára meghatározott feladatokat. Ezzel összefüggésben adatokat kérhet - az adatkérés céljának megjelölésével - a tagállami illetékes hatóságoktól, valamint e törvény alapján a 30/A. § szerinti együttműködő szervtől, továbbá az általa kezelt adatot az adat kezelésére feljogosított, feladat- és hatáskörénél fogva érintett tagállami illetékes hatóságnak és a 30/A. § szerinti együttműködő szervnek a hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele érdekében továbbítja."

35. § Az Nbtv. a 9. §-t követően a következő alcím címmel egészül ki:

"A megbízhatósági vizsgálat"

36. § Az Nbtv. a következő 9/A-9/D. §-sal egészül ki:

"9/A. § (1) A megbízhatósági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy az azzal érintett eleget tesz-e a jogszabályban előírt hivatali, illetve jogszabályban, kollektív szerződésben, üzemi megállapodásban, valamint munkaszerződésben előírt munkaköri kötelezettségének. A megbízhatósági vizsgálat során feltárt jogsértés alapján fegyelmi vagy szabálysértési eljárás nem indítható.

(2) A munkaköri, illetve hivatali kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a megbízhatósági vizsgálatot végző szerv a munkakör ellátása során a valóságban is előforduló vagy feltételezhető élethelyzeteket hoz mesterségesen létre. A megbízhatósági vizsgálat helyszínén az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmas olyan - sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó - tárgy is elhelyezhető, amely jellegénél, rendeltetésénél fogva illeszkedik a kialakítani tervezett mesterséges élethelyzetbe.

(3) A megbízhatósági vizsgálatot - a szükségességének indokolásával - az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója a hatáskörébe tartozó szerv tagjával, vagy a hatáskörébe tartozó szerv valamely állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még nem nevesíthető tagjával szemben, határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről - az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv, befejezés esetén az összesítő jelentés megküldésével - az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a megbízhatósági vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást megtagadja.

(4) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül az ügyész megvizsgálja annak törvényességét, majd visszaküldi az elrendelő szervnek. Jogszabálysértés megállapítása esetén írásba foglalt indokolt határozatával új határozat hozatalára utasítja a megbízhatósági vizsgálatot folytató szervet, ha pedig azt állapítja meg, hogy a megbízhatósági vizsgálat végrehajtására a részletes tervtől eltérően került sor, felelősségre vonást is kezdeményez.

(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat megindításáról nem, befejezéséről - ideértve a (7) bekezdés szerinti megszüntető határozat meghozatalát is - tizenöt munkanapon belül kell tájékoztatni.

(6) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet.

(7) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mesterséges élethelyzet kialakítása objektív körülmények miatt meg sem kezdődött, az Alkotmányvédelmi Hivatal eljárást megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére vonatkozóan a (6) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni.

(8) A megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója egy alkalommal tizenöt nappal meghosszabbíthat. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell.

9/B. § (1) A megbízhatósági vizsgálat során e törvény szerinti titkos információgyűjtés folytatható. A titkos információgyűjtés során alkalmazni kívánt eszközt az elrendelő határozatnak és a részletes tervnek tartalmaznia kell.

(2) A megbízhatósági vizsgálatot az Alkotmányvédelmi Hivatal tagja a következők szerint végezheti:

a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést, valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést, tiltott határátlépés szabálysértést, határrendészeti szabálysértést, gyógyszerrendészeti szabálysértést, segélyhívó számok rendeltetéstől eltérő igénybevétele szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye,

b) nem követhet el

ba) az 1978. évi IV. törvény X. fejezetében, XI. fejezetében, XII. fejezetében - a magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §) kivételével -, XIII. fejezetében, XIV. fejezetében, XV. fejezetében - a hivatali visszaélés (1978. évi IV. törvény 225. §), a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), valamint a III. címben és a VII. címben foglaltak kivételével -, XVI. fejezetében - a III. címben foglaltak kivételével -, XVII. fejezetében - az áru hamis megjelölése (1978. évi IV. törvény 296. §), valamint a III. címben foglaltak kivételével -, XVIII. fejezetében - a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (1978. évi IV. törvény 329/A. §) kivételével -, XIX. fejezetében és XX. fejezetében meghatározott bűncselekményt,

bb) a Btk.-ban meghatározott bűncselekményt, a teljesítményfokozó szerrel visszaélés (Btk. 185. §), a gyógyszerhamisítás (Btk. 185/A. §), a személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), a magánlaksértés (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § és 269. § a) pont], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) és (2) bekezdése], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk. 419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények kivételével,

c) elkövetheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabálytalanságot, illetve megsértheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti kötelezettséget,

d) elkövetheti a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségi szabályok megsértését, a fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységével, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más személy általi értékesítésével, szállításával, fuvarozásával, raktározásával, tárolásával, hasznosításával összefüggő szabályok megsértését, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszerbe a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettséghez kötődő szabályok megsértését, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, állami támogatások felhasználásával összefüggésben adózási bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettségek, számviteli renddel kapcsolatos kötelezettségek megsértését.

(3) A megbízhatósági vizsgálat célja szempontjából érdektelen adatot, valamint az ügyben nem érintett személy adatait a rögzítést követő 3 napon belül törölni kell.

9/C. § (1) Ha a megbízhatósági vizsgálat alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal nem kezdeményez büntetőeljárást, akkor a megbízhatósági vizsgálattal összefüggésben keletkezett adatokat, ideértve az 54. § (3) bekezdése alapján technikai eszközzel rögzítetteket is - a megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről és befejezéséről szóló irat kivételével - a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napon belül törölni kell.

(2) A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozatot annak meghozatalát követő 2 év elteltével kell selejtezni. A megbízhatósági vizsgálat befejezéséről szóló határozat tartalmazza a vizsgálat minden lényeges adatát, így különösen az ügyész törvényességi felügyelet gyakorlásához, valamint az eljárás alá vont érdekeinek védelme szempontjából jelentőséggel bíró adatot.

(3) Az ügyész az e törvényben foglalt jogosítványok mellett a megbízhatósági vizsgálat törvényességének ellenőrzése során az ügyészségről szóló törvényben szabályozott jogokat gyakorolja.

(4) A megbízhatósági vizsgálatra vonatozó részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben szabályozza.

9/D. § Nem büntethető az Alkotmányvédelmi Hivatal 9/B. § (2) bekezdése szerint eljáró tagja

a) a megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó részletes tervben rögzített bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha az elkövetés belső biztonsági és bűnmegelőzési érdeket szolgált,

b) a biztonságának biztosítása és lelepleződésének megakadályozása érdekében elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, ha a biztonságának vagy lelepleződésének megakadályozásával kapcsolatos érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonásához fűződő érdek, illetve

c) olyan bűncselekmény, szabálysértés vagy közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés miatt, amely más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása érdekében szükséges, és a bűncselekmény megelőzéséhez vagy megszakításához fűződő érdek jelentősebb, mint a felelősségre vonáshoz fűződő érdek."

37. § Az Nbtv. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

"50/A. § (1) Azon adatok kivételével, amelyeket e törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során keletkezett a titkos információgyűjtéssel érintett személyek adatait és a titkos információgyűjtés eredményeként keletkezett adatokat

a) a 9/C. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a megbízhatósági vizsgálat befejezését követő harminc napig,

b) ha a megbízhatósági vizsgálat eredményeként büntetőeljárás indul, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint

kezelheti.

(2) Azon adatok kivételével, amelyeket a büntetőeljárásról szóló törvény alapján rövidebb határidőn belül törölni kell, az Alkotmányvédelmi Hivatal az e törvényben meghatározott belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatok ellátása céljából a külső engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazásával érintett személyek adatait és az alkalmazás eredményeként keletkezett adatokat

a) ha a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárást követően nyomozás nem indul, a külső engedélyhez nem kötött eszközök alkalmazásának megszüntetését követő két évig;

b) ha a büntetőjogi felelősség megállapítására nem került sor, az adatok keletkezésétől számított húsz évig;

c) ha a terhelt büntetőjogi felelősségét megállapítják, az adatok keletkezésétől számított harminc évig

kezelheti.

(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal kezeli azokat az adatokat, amelyek az 5/B. § és 5/C. § szerinti feladatai ellátásához - belső biztonsági és bűnmegelőzési célból - szükségesek.

(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állományú tagja a kifogástalan életvitel ellenőrzése, valamint a megbízhatósági vizsgálat során - a feladatai ellátása, a vizsgálat lefolytatása céljából - betekinthet az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv személyügyi nyilvántartásának törvényben meghatározott adataiba. Az ellenőrzés, valamint a vizsgálat lefolytatását követően a keletkezett adatokat törölni kell.

(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal megbízhatósági vizsgálat során keletkezett adataiba betekinthet, felvilágosítást vagy értesítést kérhet a vizsgálattal érintett foglalkoztatását végző szerv vezetője a munkáltatói jogkörébe tartozó feladatai ellátása céljából."

38. § Az Nbtv. 52/F. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A hírigény teljesítéséhez, az elemző-értékelő tevékenységhez, valamint a Nemzeti Információs Központ igazgatásához kapcsolódó adatokat elkülönítetten kell kezelni.

(2) A Nemzeti Információs Központ az elemző-értékelő tevékenység, illetve hírigény teljesítése céljából az általa kezelt adatokat tartalmazó, elkülönített adatkezelési rendszereket egymással és más adatkezelési rendszerrel összekapcsolva, meghatározott feladat teljesítése érdekében egyedi adatkezelést végezhet. Az összekapcsolás során keletkezett olyan új adatokat, amelyek az elemző-értékelő tevékenység, illetve a hírigény-teljesítés során nem kerülnek felhasználásra, haladéktalanul törölni kell."

39. § Az Nbtv. 52/H. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A Nemzeti Információs Központ a 8/D. §-ban meghatározott feladatköréhez kapcsolódóan adatot igényelhet az (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti Európai Határregisztrációs Rendszerből a központi hozzáférési ponthoz benyújtott, indokolással ellátott kérelem útján."

40. § Az Nbtv. "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" című alcíme a következő 52/P. §-sal egészül ki:

"52/P. § (1) Az ETIAS nemzeti egység eljárása során - az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény idegenrendészeti hatósági ügy intézésére vonatkozó szabályait az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az utazási engedély kiadásának megtagadásáról, az utazási engedély megsemmisítéséről és az utazási engedély visszavonásáról szóló döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az ETIAS nemzeti egységnél kell előterjeszteni.

(3) Az ETIAS nemzeti egység döntése elleni fellebbezést az országos rendőrfőkapitány bírálja el. Az ETIAS nemzeti egység a fellebbezést az ügy irataival együtt haladéktalanul megküldi az országos rendőrfőkapitány részére.

(4) Ha az utazási engedély kiadásának megtagadásáról hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.

(5) Ha az utazási engedély megsemmisítése vagy visszavonása tárgyában hozott döntés elleni fellebbezésnek az országos rendőrfőkapitány helyt ad, az utazási engedély kiadásáról az ETIAS nemzeti egység haladéktalanul intézkedik.

(6) Az országos rendőrfőkapitány az utazási engedély megtagadásáról, megsemmisítéséről vagy visszavonásáról szóló határozata ellen közigazgatási pernek van helye.

(7) A keresetlevelet a kézhezvételtől számított nyolc napon belül kell benyújtani.

(8) A bíróság a keresetlevélről, egyszerűsített perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - tizenöt napon belül dönt. Az országos rendőrfőkapitány a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A bíróság határozata ellen perújításnak nincs helye."

41. § (1) Az Nbtv. 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Nemzeti Információs Központ a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt feladata teljesítése érdekében titkos információgyűjtést folytathat."

(2) Az Nbtv. 53. §-a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal akkor folytathat titkos információgyűjtést a megbízhatósági vizsgálat során, ha az alkalmazni kívánt külső engedélyhez nem kötött eszköz a megbízhatósági vizsgálatot elrendelő határozatban és a részletes tervben szerepel, és az elrendelést az ügyészség jóváhagyta.

(5) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat során külső engedélyhez kötött eszközt nem alkalmazhat."

42. § Az Nbtv. 54. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Alkotmányvédelmi Hivatal a megbízhatósági vizsgálat folytatása során az Alkotmányvédelmi Hivatal hatáskörébe tartozó szerv hivatali helyiségében, gépjárművében és a megbízhatósági vizsgálat helyszínén történteket, illetve a mesterséges élethelyzetben résztvevő, valamint a megbízhatósági vizsgálat alá vont személy tevékenységét és előadását titokban technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, illetve az ehhez szükséges technikai eszközt a felsorolt helyeken elhelyezheti.

(4) Az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója haladéktalanul megszünteti a megbízhatósági vizsgálat során igénybe vett külső engedélyhez nem kötött eszköz alkalmazását akkor, ha az ügyészség által jóváhagyott végrehajtási tervben a mesterséges élethelyzet végrehajtására meghatározott határidő lejárt."

43. § Az Nbtv. "Átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 76/F. §-sal egészül ki:

"76/F. § (1) A Nemzeti Információs Központ a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ általános jogutódja.

(2) Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény hatálybalépését megelőzően kiadott jogszabályban meghatározott feladatok és hatáskörök tekintetében a Nemzeti Információs Központot kell a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ jogutódjának tekinteni."

44. § Az Nbtv. 77. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa:)

"e) a megbízhatósági vizsgálat, illetve a kifogástalan életvitel ellenőrzésének részletes szabályait,

f) az 5/C. § (3) bekezdése alapján a megbízhatósági vizsgálat alól mentesített szervet vagy foglalkoztatotti csoportot."

45. § (1) Az Nbtv.

1. 2. § (1) bekezdésében, 8/A. (5) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében, valamint 78. § (1b) bekezdés a) és b) pontjában az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg,

2. 8. § (3) bekezdésében az "a) és f) pontjában" szövegrész helyébe az "a), f) és k) pontjában" szöveg,

3. 8. § (4) bekezdésében az "f) pontjában" szövegrész helyébe az "f) és k) pontjában" szöveg,

4. 8/A. § (1) és (4) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 28. § (4) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,

5. 8/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyarország nemzetbiztonsági" szövegrész helyébe a "Magyarország biztonsági, nemzetbiztonsági" szöveg,

6. 8/A. § (6) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrészek helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg, az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,

7. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint 52/I. § (3) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,

8. 11/A. § (1) bekezdésében az "az Alkotmányvédelmi Hivatal," szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal, valamint a Nemzeti Információs Központ," szöveg,

9. 11/A. § (4) bekezdés h) pontjában az "az Információs Hivatal," szövegrész helyébe az "az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ" szöveg,

10. 29. § (1) bekezdésében a "kérhetik a minisztertől" szövegrész helyébe a "kérhetik a Nemzeti Információs Központot irányító minisztertől" szöveg,

11. 30. §-át követő "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ működésére vonatkozó különös rendelkezések" alcím címében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,

12. 55. § (4) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,

13. 74. § i) pont ib) alpontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg

lép.

(2) Az Nbtv.

1. 52/B. § (1) bekezdés b) pontjában, 52/E. § (3) bekezdésében, 52/H. § (3) és (7) bekezdésében, 52/I. § (6) és (8) bekezdésében, 52/L. § (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, 52/O. § (1), (7) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg,

2. 20. § (1b) bekezdésében, 41/B. §-ában, 47. § (3) és (4) bekezdésében, 52/A. § (1) bekezdésében, 52/B. § (2)-(4) bekezdésében, 52/C. § (4) bekezdésében, 52/D. §-ában, 52/E. § (1) bekezdésében, 52/H. § (1), (4), és (5) bekezdésében, 52/I. § (1), (2), (4) és (5) bekezdésében, 52/J. § (2) és (3) bekezdésében, 52/L. § (7) bekezdésében, 52/M. §-ában, valamint 52/N. § (1), (5), (6) és (8) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,

3. 20. § (1a) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központba" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központba" szöveg,

4. 45. § (2) bekezdésében az "az Információs Hivatal, valamint" szövegrész helyébe az "az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ, valamint" szöveg,

5. 45. § (9) bekezdésében az "az Információs Hivatal vagy" szövegrész helyébe az "az Információs Hivatal, a Nemzeti Információs Központ vagy" szöveg,

6. 51. §-át követő "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések" alcím címében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,

7. 52/A. § (3) bekezdésében, 52/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 52/G. §-ában, 52/H. § (6) bekezdésében, 52/I. § (9) bekezdésében, 52/J. § (1) bekezdésében, valamint 52/O. § (6) bekezdésében a "Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrészek helyébe a "Nemzeti Információs Központ" szöveg,

8. 52/B. § (5) bekezdésében, valamint 52/C. § (5) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnál" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnál" szöveg,

9. 52/C. § (1) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnak" szöveg,

10. 52/E. § (2) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg, valamint az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnak" szöveg,

11. 52/F. § (3) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg, valamint a "Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központot" szöveg,

12. 52/H. § (8) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg, valamint az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központhoz" szöveg,

13. 52/H. § (9) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központhoz" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központhoz" szöveg,

14. 52/H. § (10) bekezdésében az "A Terrorelhárítási és Információs Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg,

15. 52/K. §-ában, valamint 52/N. § (7) bekezdésében az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központtól" szöveg,

16. 52/L. § (5) bekezdésében az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központnak" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központnak" szöveg, az "A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "A Nemzeti Információs Központ" szöveg, valamint az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg,

17. 52/N. § (4) bekezdésében, valamint 74. § n) pontjában az "a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ" szövegrészek helyébe az "a Nemzeti Információs Központ" szöveg

lép.

46. § Hatályát veszti az Nbtv.

a) 11. § (6) és (7) bekezdése,

b) 13. § (3) bekezdés d) pontjában az "- a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatójának kivételével -" szövegrész,

c) 39. § (1) bekezdés e) pontjában az "az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel" szövegrész,

d) 39. § (1a) bekezdése,

e) 52/A. § (2) bekezdése.

19. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

47. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

a) 20. § (2) bekezdés q) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

b) 32. § q) pontjában a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős" szövegrész helyébe az "a lakáscélú állami támogatásokért felelős" szöveg

lép.

20. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

48. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

a) 9/B. § i) pontjában és 9/C. §-ában a "településfejlesztésért felelős" szövegrész helyébe a "településfejlesztésért és településrendezésért felelős" szöveg,

b) 17. § (4) bekezdés d) pontjában a "tárca nélküli miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,

c) 18/A. § (4) bekezdés a) pontjában az "a szociál- és nyugdíj politikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter, nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szöveg

lép.

21. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

49. § Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 35. § (2) bekezdésében az " , azzal, hogy a Versenytanács elnöke esetében újbóli kinevezésnek legfeljebb egy alkalommal lehet helye", és

b) 37. § (3) bekezdésében az "egy alkalommal"

szövegrész.

22. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

50. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A köznevelésért felelős miniszter gondoskodik arról, hogy a jogszabályban meghatározott Nemzeti Alaptantervbe beépítésre kerüljön az atomenergia alkalmazásával összefüggő alapvető tudományos, technikai és sugárvédelmi ismeretek oktatási kötelezettsége.

(2) A felsőoktatásért felelős miniszter a szakmailag illetékes felsőoktatási intézményekkel együttműködve, az érintett miniszterek bevonásával - a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályok keretein belül - gondoskodik az atomenergia alkalmazása terén a felsőfokú képzés, valamint továbbképzés szabályozásáról és feltételeinek megteremtéséről."

51. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/G. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

23. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

52. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 101. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter gondoskodik az országos örökbefogadás elősegítéséről."

53. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"i) a hivatásos gondnoki feladatot ellátók képesítési előírásait,"

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

a) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények, szolgáltatók és személyek szakmai feladatait, működésük feltételeit, valamint az ellátás igénybevételére való jogosultság feltételeinek részletes szabályait,

b) a gyermekek napközbeni ellátása körébe tartozó egyes feladatokat ellátó személyek és vezetők képesítési előírásait,

c) a bölcsődében, mini bölcsődében a nevelés-gondozás nélküli munkanapok számát, célját, időpontját, valamint az e napokon nyújtott ellátás tartalmát,

d) a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben, szolgáltatónál foglalkoztatottak jubileumi jutalma alapjául szolgáló illetmény összegébe beszámítandó pótlékokat,

e) a Bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramjának bevezetését és kiadását,

f) a bölcsődei dajka, a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy és a napközbeni gyermekfelügyelet szolgáltatást nyújtó személy képzésének szakmai és vizsgakövetelményeit,

g) az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam részletes szabályait és az azokért fizetendő díjat."

54. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 10/A. § (1) bekezdésében a "személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben, a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben" szövegrész helyébe a "miniszteri rendeletben" szöveg,

b) 40/A. § (7) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrészek helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

c) 43. § (5) bekezdésében, 69/C. § (6) bekezdésében, 69/H. § (6) bekezdésében, 96. § (7) bekezdésében, 135/D. § (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

d) 69/C. § (5) bekezdésében, 69/H. § (5) bekezdésében a "minisztérium" szövegrészek helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg,

e) 98. § (7) bekezdés g) pontjában a "minisztérium a gyermekvédelmi" szövegrész helyébe a "minisztérium és a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium az" szöveg,

f) 101. § (6) bekezdésében a "családpolitikáért" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg,

g) 134. § (6) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

h) 136. § (2) bekezdés d) pontjában a "minisztériumnak" szövegrész helyébe a "minisztériumnak és a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnak" szöveg,

i) 145. § (2d) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter, a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

j) 145. § (2f) bekezdésében az "A miniszter az" szövegrész helyébe az "A miniszter, a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter az" szöveg, és az "A miniszter döntését" szövegrész helyébe az "A miniszter, a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter a döntését" szöveg,

k) 162. § (2) bekezdés a) pontjában a "szabályait" szövegrész helyébe a "szabályait, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak kivételével" szöveg,

l) 162. § (2) bekezdés b) pontjában az "előírásait" szövegrész helyébe az "előírásait, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak kivételével" szöveg,

m) 162. § (2) bekezdés c) pontjában az "eljárást" szövegrész helyébe az "eljárást, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak kivételével" szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 44. § (3) bekezdés a) pontjában, 44/A. § (2) bekezdés a) pontjában, 44/B. § (5) bekezdés a) pontjában a "személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló" szövegrész,

b) 101. § (2) bekezdés j) pontja,

c) 162. § (2) bekezdés e) pontjában a "családi napközi," szövegrész,

d) 162. § (2) bekezdés k)-n) pontja.

24. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

56. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a a következő (1h) bekezdéssel egészül ki:

"(1h) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) az 59/A. §-ban,

b) az 59/B. § (4) bekezdésében és

c) az 59/C. § (1) bekezdésében

meghatározott szervezetet rendeletben jelölje ki."

57. § Az Étv.

a) 57/D. § (1) és (2) bekezdésében az "építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért" szövegrész helyébe az "az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért",

b) 59/A. §-ában az "az állam 100%-os tulajdonában álló Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe az "a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet",

c) 59/B. § (4) bekezdésében az "az állam 100%-os tulajdonában álló Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe az "a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet",

d) 59/C. § (1) bekezdésében az "a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe az "a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet",

e) 59/C. § (3) bekezdésében a "Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére, amelyet a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság továbbszolgáltathat" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet részére, amelyet e szervezet továbbszolgáltathat",

g) 59/C. § (4) bekezdésében az "a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet",

h) 59/C. § (6) bekezdésében az "A Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet",

i) 59/C. § (8) bekezdésében az "a Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet",

j) 62. § (1) bekezdés 37. pontjában a "Lechner Tudásközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe az "az 59/C. § (1) bekezdése szerinti, a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet"

szöveg lép.

25. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

58. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 78. § (6) bekezdés b) pontjában az "államháztartásért felelős miniszter és a gazdaságpolitika makrogazdasági szabályozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "államháztartásért felelős miniszter, a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter és a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

26. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

59. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény

a) 6. § (4) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter és a szakképzésért felelős miniszter" szöveg,

b) 10/C. § (1) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg

lép.

27. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

60. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az agrárpolitikáért, a földügyért, a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, az erdőgazdálkodásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, a vadgazdálkodásért és a halgazdálkodásért felelős miniszter - a szakmai irányításával összefüggő feladatai ellátása érdekében - térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai szerv által kezelt és üzemeltett adatbázisokhoz."

28. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

61. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) a következő 244/C. §-sal egészül ki:

"244/C. § (1) A honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, egészségügyi szolgáltatónak minősülő Magyar Honvédség Egészségügyi Központ honvédelmi szervezetből, 2023. január 1. napjával kiválással jön létre a miniszter irányítása alatt egy új egészségügyi szolgáltató, amely jogutódként ellátja a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ egészségügyi szolgáltatóként végzett feladatait. Az új egészségügyi szolgáltató létrehozásáról a miniszter és a honvédelemért felelős miniszter együttesen gondoskodik.

(2) Ha az egészségügyi szolgáltatási feladatokkal összefüggő jogutódlás során az érintett foglalkoztatott vonatkozásában jogviszonyváltásra kerül sor, úgy az átvevő munkáltatónál létesülő jogviszony alapján a foglalkoztatott illetménye, nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály alapján járó illetménypótlékainak együttes összege, kivéve, ha valamely speciális foglalkoztatásra vonatkozó jogszabály szerint járó illetménypótlék megállapításának alapjául szolgáló körülmény az új jogviszony megkötését követően már nem áll fenn."

62. § Az Eütv. 244/A. § (19) bekezdésében az "a nemzeti vagyon kezeléséért" szövegrész helyébe az "az állami vagyon felügyeletéért" szöveg lép.

29. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

63. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzése, elemző-értékelő tevékenység, valamint hírigény teljesítése céljából átadhatja."

30. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

64. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

a) 12. § (4) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

b) 20. §-ában a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

c) 26. § (2) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

d) 27/A. §-ában a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

e) 30. § (2) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg

lép.

31. A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosítása

65. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 5. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Géntechnológiai Bizottságba]

"e) a felsőoktatásért felelős miniszter a felsőoktatás területéről egy,"

[képviselőt küldenek.]

66. § A géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 8. § (5) bekezdésében és 34. § (10) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

32. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása

67. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 3. §-ában a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

33. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

68. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40/B. § (6) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg lép.

34. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

69. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény

a) 13/A. § (3) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi döntéseket az agrár-vidékfejlesztésért" szövegrész helyébe a "gazdaságfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy a tulajdonosi döntéseket az agrárpolitikáért" szöveg,

b) 34. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "Kormány" szöveg,

c) 45. § (5) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium" szövegrész helyébe a "gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kijelölt minisztérium" szöveg

lép.

35. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

70. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 48/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A hajó felelős vezetője vagy az úszólétesítmény üzemben tartója a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. melléklet 3.1.2. pontja szerinti, a 4.3. pont alapján a belvízi hajózásra is alkalmazni rendelt előzetes tájékoztatási kötelezettségét a folyami információs szolgáltatások központ által üzemeltetett elektronikus felület használatával is teljesítheti. A folyami információs szolgáltatások központ az előzetes tájékoztatási kötelezettség keretében szolgáltatott adatokkal - a hatósági feladatok végrehajtásának biztosítása céljából - adatfeldolgozási tevékenységet végez. A Nemzeti Információs Központ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény szerint terrorista és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, elemző-értékelő tevékenység, valamint hírigény teljesítése céljából a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása érdekében az előzetes tájékoztatási kötelezettség keretében szolgáltatott személyes adatokat a folyami információs szolgáltatások központ által üzemeltetett elektronikus felülethez történő hozzáféréssel közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján átveheti."

71. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

a) 2. § (2) bekezdés c) és g)-i) pontjában a "gazdaságpolitikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszterrel" szöveg,

b) 80. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg

lép.

36. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

72. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 10/B. §-ában és 23/A. §-ában a "tárca nélküli miniszter tevékenységének segítésére - a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdése szerint - kijelölt minisztérium" szövegrész helyébe az "a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztérium" szöveg lép.

37. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosítása

73. § A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény

a) 11. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

b) 13. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,

c) 29. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel és a felsőoktatásért felelős miniszterrel" szöveg,

d) 29. § (3)-(5) és (7) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg

lép.

38. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

74. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény

a) 11. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszterhez" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterhez, a felsőoktatásért felelős miniszterhez, illetve a szakképzésért felelős miniszterhez" szöveg,

b) 67. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,

c) 67. § (7) bekezdésében az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "Az iparügyekért felelős miniszter" szöveg,

d) 67. § (7) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszternél" szövegrész helyébe az "az iparügyekért felelős miniszternél" szöveg

lép.

39. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítása

75. § Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény 9. § (1) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

40. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

76. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény 79. § (4) bekezdés a) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

41. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

77. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), a köznevelésért felelős miniszter, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, a Médiatanács és az NFI egy-egy, a gyermek- és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőként részt vehet."

42. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása

78. § A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 10. §-ában a "gazdaságfejlesztésért" szövegrész helyébe a "vállalkozásfejlesztésért" szöveg lép.

43. Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény módosítása

79. § Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 8. § (2) bekezdés d) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

44. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

80. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (5) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszterrel" szöveg lép.

45. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

81. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 78/A. §-ában a "2019. december 31-ig" szövegrész helyébe az "2022. december 31-ig" szöveg lép.

46. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

82. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 67/U. § (2) bekezdésében az "az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a közlekedéspolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

47. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

83. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: 2007. évi I. törvény) 81. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez szolgáltathat adatot."

84. § A 2007. évi I. törvény 81. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a Nemzeti Információs Központnak az alábbiak szerint szolgáltathat adatot

a) a 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez,

b) a 75. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott résznyilvántartásokból az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében."

48. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

85. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból a Nemzeti Információs Központnak az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez továbbíthat adatot."

86. § A Harmtv. 106. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az eljáró idegenrendészeti hatóság a Nemzeti Információs Központnak az alábbiak szerint szolgáltathat adatot:

a) az e fejezetben meghatározott idegenrendészeti résznyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez,

b) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében:

ba) a 95. § (1) bekezdése vonatkozásában azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik vízum, vagy vízumot helyettesítő engedély birtokosai,

bb) a 96. § (1) bekezdése vonatkozásában azon harmadik országbeli állampolgárok tekintetében, akik olyan harmadik országbeli állampolgár családtagjai, aki az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről az adott harmadik ország között létrejött megállapodás alapján a szabad mozgás tekintetében az uniós polgárokéval egyenértékű jogokat élveznek, és akik ennek alapján rendelkeznek az 1030/2002/EK rendelet szerinti tartózkodási engedéllyel,

bc) a 99/A. § (1) bekezdés b) pontja vonatkozásában Magyarországon tartózkodó hontalan személyek, vagy más olyan személyek tekintetében, akik egyetlen ország állampolgárságával sem rendelkeznek."

49. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

87. § (1) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"d) a 31. § (7) bekezdése szerinti szervezetet"

(rendeletben kijelölje.)

(2) A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Felhatalmazást kap a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter, hogy a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a közösségi bormarketing támogatások igénybevételének szabályait."

88. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény

a) 31. § (4) és (5) bekezdésében, valamint (7) bekezdés b) pontjában a "Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek" szövegrész helyébe a "MePAR-nak",

b) 31. § (4), (5) és (6) bekezdésében, valamint (7) bekezdés a) és b) pontjában a "Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer" szövegrész helyébe a "MePAR",

c) 31. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében az "A Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe az "a Kormány által rendeletben kijelölt szervezet",

d) 81. § (2) bekezdés b) pontjában az "intézményt, valamint" szövegrész helyébe az "intézményt,",

e) 81. § (2) bekezdés c) pontjában a "szervet" szövegrész helyébe a "szervet, valamint",

f) 81. § (5) bekezdésében az "agrár-vidékfejlesztési" szövegrész helyébe az "agrár- és vidékfejlesztési"

szöveg lép.

50. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

89. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 87. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzése, elemzés-értékelés készítése, valamint hírigény teljesítése céljából igényelhet adatot."

90. § A Met. 87. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A menekültügyi hatóság a Nemzeti Információs Központnak

a) az e fejezetben meghatározott nyilvántartásokból az utasadatok kockázatelemzéséhez, elemzés-értékelés készítéséhez, valamint hírigény teljesítéséhez szolgáltathat adatot,

b) az (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk (5) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtása érdekében a 83. § (1) bekezdés y) pontjában meghatározott adatokat továbbíthatja."

51. A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosítása

91. § A Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény 4. § (4) bekezdésében az "és az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszterrel és a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg lép.

52. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

92. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre."

93. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 2. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

53. A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló 2008. évi VI. törvény módosítása

94. § A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló, Párizsban 2005. év október hó 20. napján elfogadott UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló 2008. évi VI. törvény 4. § (4) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

54. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény módosítása

95. § Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetéséről szóló 2009. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

55. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

96. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 23. § (3) bekezdés d) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter és a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

56. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

97. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 68. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

"c) a nemzetbiztonsági szolgálatok a törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból, megbízhatósági vizsgálat, illetve kifogástalan életvitele ellenőrzés céljából,"

(2) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

"g) a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés, hírigény teljesítése, valamint az utasadatok kockázatelemzése céljából,"

(3) A Bnytv. 68. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni]

"g) a Nemzeti Információs Központ a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (2), (4) és (8) bekezdésében meghatározott feladatai ellátása céljából,"

98. § A Bnytv. 68/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha)

"a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy az arra törvényben kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,"

(közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv biztosítja az érintett személyazonosító adatainak elektronikus úton történő összehasonlítását a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokkal.)

99. § A Bnytv. 76/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha)

"a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, vagy az arra törvényben kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat a kifogástalan életvitel ellenőrzése céljából,"

(közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és a 76/E. § alapján annak tényéről kap tájékoztatást, hogy az érintett szerepel a tagállami ítéletek nyilvántartásában, kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a 76/B. §-ban meghatározottak szerint intézkedjen a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében.)

57. A Magyar Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Románia és a Török Köztársaság között a Nabucco Projekt tárgyában létrejött Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi CV. törvény módosítása

100. § A Magyar Köztársaság, az Osztrák Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Románia és a Török Köztársaság között a Nabucco Projekt tárgyában létrejött Megállapodás kihirdetéséről szóló 2009. évi CV. törvény 4. § (4) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

58. A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény módosítása

101. § A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény

a) 6. § (1) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

b) 31. § (7) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg

lép.

59. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

102. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult)

"l) a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója,"

103. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 8. § (5) bekezdésében a "miniszterelnök a" szövegrész helyébe a "miniszterelnök, a miniszterelnök politikai igazgatója, a" szöveg lép.

60. A Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2010. évi XXIX. törvény módosítása

104. § A Magyar Köztársaság és az Indiai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2010. évi XXIX. törvény 4. § (4) bekezdésében az "a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a szociálpolitikáért felelős miniszter, valamint a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

61. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

105. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) a következő 40. és 41. §-sal egészül ki:

"40. § (1) A miniszterelnök politikai igazgatójának alapilletménye a köztisztviselői illetményalap 15,6-szorosa.

(2) A miniszterelnök politikai igazgatója illetménykiegészítésre jogosult, amelynek összege az alapilletmény 50%-a.

(3) A miniszterelnök politikai igazgatójának vezetői illetménypótléka az alapilletmény 65%-a.

(4) A miniszterelnök politikai igazgatójának alapilletményét a miniszterelnök át nem ruházható hatáskörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti.

41. § A miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatója részére az e törvényben meghatározott javadalmazásra vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg a 39/A. §-ban foglaltak alapján azzal, hogy a személyi illetmény havi összege nem haladhatja meg a bármely miniszter részére a 39/A. § (3) bekezdése alapján megállapítható személyi illetmény havi legnagyobb összegét."

106. § A Ksztv.

a) 1. § (1) bekezdésében a "Kormány tagjaira" szövegrész helyébe a "Kormány tagjaira, a miniszterelnök politikai igazgatójára" szöveg,

b) 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "szabályzata a szerv" szövegrész helyébe a "szabályzata - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a szerv" szöveg,

c) 7. § (7) bekezdésében a "miniszternek" szövegrész helyébe a "miniszternek vagy a miniszterelnök politikai igazgatójának" szöveg, a "39/A. §" szövegrész helyébe a "39/A. § vagy a 41. §" szöveg,

d) 13. § (2) bekezdés b) pontjában és 13. § (4) bekezdés b) pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

e) 13. § (3) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

f) 14. § (1) bekezdésében az "A miniszter" szövegrész helyébe az "A miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

g) 39/A. § (3) bekezdésében az "a miniszter" szövegrészek helyébe az "a bármely miniszter" szöveg,

h) 51. § (5) bekezdésében az "Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó államtitkár" szövegrész helyébe az "Az államtitkár" szöveg

lép.

107. § Hatályát veszti a Ksztv. 51. § (1)-(4) bekezdése.

62. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

108. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 76. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A NAV bűnüldözési célú adatkezelési rendszereiben szereplő adatokról az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, a cél megjelölésével adatszolgáltatást kérhet:]

"i) a Nemzeti Információs Központ elemzés-értékelés, hírigény teljesítése, valamint az utasadatok kockázatelemzése céljából."

63. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

109. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

a) 103. § (3) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

b) 118. § (1) bekezdés a) pontjában az "a kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg

lép.

64. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

110. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 5. § (5) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

65. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

111. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 40. § (2) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

66. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

112. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény

a) 52. § (2) bekezdésében a "közigazgatási államtitkára, honvédelmi államtitkára, helyettes államtitkára," szövegrész helyébe a "közigazgatási államtitkára" szöveg,

b) 66/A. § a) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

c) 66/A. § b) pontjában az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A köznevelésért felelős miniszter" szöveg

lép.

113. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 46. § (1a) és (3) bekezdése.

67. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

114. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

a) 51. § (4) bekezdés a) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

b) 51. § (4) bekezdés záró szövegrészében az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A köznevelésért felelős miniszter" szöveg

lép.

68. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

115. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 4. §-ában az "a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter vagy - ha a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete így rendelkezik - a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter a miniszterelnök politikai igazgatója útján" szöveg lép.

116. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény

a) 9/B. § (1) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében és 36. § (6) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,

b) 42. §-ában az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg

lép.

69. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény módosítása

117. § A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény fakultatív jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2011. évi CXLIII. törvény 5. § (6) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

70. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

118. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkktv.) 18. § (2a) bekezdésének e) pontjában az "az agrár-vidékfejlesztésért felelős" szövegrész helyébe az "a" szöveg lép.

119. § Hatályát veszti az Mkktv. 16. § (2) bekezdésében a "szakmai javaslata alapján az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter" szövegrész.

71. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

120. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában és 25. § (4) bekezdés a) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

72. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

121. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

a) 3. § (9a) bekezdés záró szövegrészében, 4. § 4. pontjában, 5. § (7) bekezdésében, 6. § (7) bekezdésében, 9. § (9) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 18. § (3) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 23. § (8) bekezdés b) pontjában, 27. § (3) bekezdésében, 31. § (3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés c) pontjában, 47. § (11) bekezdésében, 54. § (4) bekezdésében, 57. § (6) bekezdésében, 61. § (4a) bekezdésében, 62. § (14) bekezdésében, 63/K. § (1) bekezdésében, 68. § (1) és (2) bekezdésében, 45. alcím címében, 77. § (3) bekezdésében, 77. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 80. § (2) bekezdésében, 84. § (7) bekezdésében, 84. § (9a) bekezdésében, 88. § (7) bekezdésében, 90. § (1) és (3) bekezdésében, 90. § (5)-(7) bekezdésében, 92. § (6), (8) és (10) bekezdésében, 93. §-ában, 93/A. § (1) bekezdés a) pontjában, 93/A. § (2) bekezdésében, 93/B. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában, 93/C. § (4) bekezdésében, 93/D. § (2) bekezdés a) pontjában, 94. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 94. § (2a) bekezdésében, 94. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 94. § (4e) bekezdés a) pontjában, 97. § (10) bekezdésében, 99/K. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

b) 6. § (1a) bekezdésében, 9. § (8) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 57. § (5) bekezdésében, 75. § (1) bekezdésében, 90. § (4) és (9) bekezdésében, 94. § (4) bekezdés n) pontjában, 99/K. § (4) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

c) 7. § (4) bekezdésében, 26. § (6) bekezdésében, 58. § (2) bekezdésében, 63/K. § (2)-(3) bekezdésében, 77. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 77. § (3), (5a) és (6) bekezdésében, 78. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 78. § (2), (3) és (8) bekezdésében, 78. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében, 78. § (11) és (12) bekezdésében, 46. alcím címében, 79. § (1) bekezdésében, 80. § (1) és (1a) bekezdésében, 84. § (9a) bekezdésében, 87. § (1) bekezdésében, 93/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 93/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 93/D. § (3) bekezdésében, 94. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

d) 9. § (9a) bekezdésében, 63/A. § (6) bekezdésében, 63/B. § (1) bekezdés e) pontjában, 74. § (3) bekezdésében, 77. § (7) bekezdés a) pontjában és (8) bekezdés e) pontjában, 80. § (9) bekezdésében, 99/K. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszternek" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszternek" szöveg,

e) 31. § (2) bekezdés e) pontjában, 33. § (1) bekezdésében, 88. § (6) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg,

f) 33. § (5) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszternél" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszternél" szöveg,

g) 63/H. § (1) bekezdés a) pontjában az "az oktatásért felelős minisztérium" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szöveg,

h) 75. § (1) bekezdésében az "Az oktatásért felelős miniszternek" szövegrész helyébe az "A köznevelésért felelős miniszternek" szöveg,

i) 77. § (1) és (4) bekezdésében, 78. § (9) bekezdésében az "Az oktatásért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "A köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

j) 90. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős minisztertől" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős minisztertől" szöveg

lép.

73. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

122. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

a) 21/C. § (1) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

b) 25. § (1) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg,

c) 28. § (3), (5) és (6) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg

lép.

74. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

123. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés e) pontja alkalmazásában nem minősül tisztségviselőnek a vagyonkezelő alapítvány és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre."

124. § Az Áht.

a) 45/A. § (2) és (3) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter" szöveg,

b) 45/B. § (8) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszternek" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszternek" szöveg,

c) 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

d) 48/B. § (1) bekezdés e) pontjában az "az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány, valamint azon vagyonkezelő alapítvány, amelyhez az állam csatlakozott" szövegrész helyébe az "az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint azon vagyonkezelő alapítvány és közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amelyhez az állam csatlakozott" szöveg,

e) 111. § (16) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg

lép.

75. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

125. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény III. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"III. FEJEZET

KÖZSZOLGÁLATI SZEMÉLYZETI IGAZGATÁS

A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter

26. § (1) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője

a) összehangolja, koordinálja a közigazgatás szervek személyzeti tevékenységét,

b) kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika irányait és elveit és gondoskodik azok megvalósításáról.

(2) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője módszertani koordinációs feladatkörében támogatást nyújt a közszolgálatra vonatkozó szabályozás egységes alkalmazásának elősegítésére, a feladatok végrehajtásának összehangolására.

(3) A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője statisztikai célú adatgyűjtést végezhet, adatszolgáltatást kérhet a közigazgatási szervtől a kormányzati személyzetpolitika összehangolásának biztosítása érdekében.

(4) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter ellenőrzi - a fővárosi és megyei kormányhivatalok közreműködésével - a kormányzati szolgálati és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtását.

(5) A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter felel az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberierőforrás-gazdálkodási rendszer működéséért a minisztériumokban.

(6) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter képviseli a Kormányt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumban.

(7) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter nevezi ki a Közszolgálati Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait.

(8) A személyügyi központ vezetője irányítja a kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszonyban állók képzését, továbbképzését, átképzését, ellátja a közigazgatási vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat.

(9) A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter látja el az e törvényben a közszolgálati ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.

27. § A személyügyi központ ellátja a 45. §-ban meghatározott pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat, valamint kezeli a toborzási adatbázist.

28. § Az e törvény hatálya alá tartozó, államigazgatási szervnél kormánytisztviselőként kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjává válik."

126. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha törvény az e törvényben meghatározott munkavégzési szabályra külön ellenőrzési lehetőséget teremt az államigazgatási szerv kormánytisztviselői tekintetében, kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti."

127. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

a) 8. § (9) bekezdésében az "(1)-(4) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1)-(3) bekezdésben" szöveg,

b) 130. § (7) és (8) bekezdésében, a 181. § (2) bekezdésében a "közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "személyügyi központ vezetője" szöveg,

c) 182. § (5) bekezdés c) pontjában a "felügyeletét ellátó közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter és az általa" szövegrész helyébe a "vezetője által" szöveg

lép.

128. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

a) 8. § (1) bekezdésében az "A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter a közbeszerzések felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős és az azt támogató foglalkoztatottak munkaszerződés keretében történő alkalmazását engedélyezheti." szövegrész,

b) 8. § (4) bekezdése.

76. Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény módosítása

129. § A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 9. § (2) bekezdés

a) a) pontjában a "külpolitikáért felelős miniszter," szövegrész helyébe a "külpolitikáért felelős miniszter, valamint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter," szöveg,

b) b) pontjában a "külpolitikáért felelős miniszter és" szövegrész helyébe a "külpolitikáért felelős miniszter, továbbá a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, valamint" szöveg

lép.

77. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

130. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a) 3. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,

b) 103. § (1a) bekezdésében az "az iskolai rendszerű köznevelési oktatás irányítási felelőssége körében eljáró oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg

lép.

131. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 116. § (2) bekezdése.

78. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

132. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény

a) 14. § (2) bekezdés f) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,

b) 14. § (2) bekezdés j) pontjában a "külgazdasági ügyekért és a külpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "külgazdasági ügyekért és a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter" szöveg

lép.

79. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

133. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 2. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A Rendőrségről szóló törvényben, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben felsorolt szabálysértés miatt nem vonható felelősségre a megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha jogszabályban meghatározott feladata ellátása során követi el a szabálysértést."

134. § A Szabstv. 157. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

"f) a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetbiztonsági ellenőrzés, belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzés, kifogástalan életvitel ellenőrzés, illetve megbízhatósági vizsgálat lefolytatása céljából, valamint"

80. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

135. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 15. alcíme a következő 41/A. §-sal egészül ki:

"41/A. § (1) Ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik,

a) a 39. § (1) bekezdése szerinti tanácskozási joggal rendelkező személyként részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésén, valamint

b) - ha a tárgyalt napirendi pont a Kormány vagy a Kormány tagja feladatkörét érinti - meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésén.

(2) A miniszterelnök politikai igazgatója nem kötelezhető a 39. § (4) bekezdése szerint az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.

(3) A miniszterelnök politikai igazgatója az (1) bekezdés szerinti esetekben az ülések lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések tekintetében a Kormány képviselőjének minősül."

136. § (1) Az Ogytv. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök személyesen vagy - a (3a) bekezdésben meghatározott esetben - a miniszterelnök politikai igazgatója útján válaszol. Ha az interpelláció vagy kérdés több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert vagy - a (3a) bekezdésben meghatározott esetben - a miniszterelnök politikai igazgatóját."

(2) Az Ogytv. 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A miniszterelnök az egész Kormány működését érintő, továbbá azon interpelláció vagy kérdés megválaszolására, amely több minisztert érint, vagy amely esetében az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök politikai igazgatóját is kijelölheti, ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik."

137. § Az Ogytv.

a) 10. § (1) bekezdés f) pontjában, 10. § (2) bekezdés f) pontjában és 19. § (1) bekezdés i) pontjában a "miniszterré" szövegrész helyébe a "miniszterré, a miniszterelnök politikai igazgatójává" szöveg,

b) 17. § (2) bekezdésében a "Kormány tagja" szövegrész helyébe a "Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

c) 80. § (2) bekezdésében és 97. § (3) bekezdésében a "miniszteri, államtitkári" szövegrész helyébe a "miniszteri, a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkári" szöveg,

d) 80. § (3) bekezdésében a "miniszter, államtitkár" szövegrész helyébe az "a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkár" szöveg,

e) 106. § (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg

lép.

81. Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény módosítása

138. § Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 6. § (2) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

82. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

139. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 25. § a), b) és h) pontjában az "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg lép.

83. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

140. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS tv.) 19. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)

"e) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. §-ában meghatározott feladatkörök végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,"

141. § A SIS tv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) A SIS-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik

a) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

b) a rendőrség nyomozóhatósági, közbiztonságvédelmi, körözési és határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozóhatósági és vámellenőrzési feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

c) a rendőrség terrorizmust elhárító szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési, valamint jogszabályban meghatározott szakhatósági feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

d) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve törvényben meghatározott bűnmegelőzési, illetve bűnfelderítési feladatainak ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

e) az idegenrendészeti szerv az idegenrendészeti hatósági, menekültügyi hatósági, valamint vízumhatósági és útlevélhatósági feladatai ellátása céljából a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

f) a konzuli szolgálat a vízumhatósági feladatai ellátása céljából a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

g) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv az állampolgársági eljárás lefolytatása, vagy az állampolgársági eljárás feltételeinek megállapítása céljából, a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

h) a rendőrség a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti engedélyek kiadásával összefüggő eljárás lefolytatása céljából az európai vagy nemzetközi elfogatóparancsra, rejtett vagy célzott ellenőrzésre, valamint a lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó lőfegyverre vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzéseket érintően,

i) a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos, a származás-ellenőrzési eljárásban, valamint az ideiglenes rendszámtábla kiadására irányuló eljárásban a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, továbbá e szerv a forgalomba helyezési eljárást megelőzően elvégzendő származás-ellenőrzési eljárás keretében a következő, lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra vonatkozó adatot érintően:

ia) gépjármű, függetlenül a meghajtórendszerétől,

ib) a 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, illetve lakókocsi,

ic) a gépjármű forgalmi engedélye,

id) a gépjármű hatósági jelzése, valamint

ie) a gépjármű azonosítható alkotóelmei,

j) a hajózási hatóság, illetve a légiközlekedési hatóság a hajók, illetve a légi járművek lajstromba vételével kapcsolatos eljárás lefolytatásához a hajókra, hajómotorokra, légi járművekre, légijármű-motorokra vonatkozó adatokhoz,

k) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. §-ában meghatározott feladatkörök végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,

l) a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 5. §-ában meghatározott feladatkör végrehajtására kijelölt nemzetbiztonsági szolgálat, alaptevékenységi feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a SIS rendszerben tárolt adatokat kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében használhatják fel, az (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaival összhangban."

84. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

142. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 78/A. § (3) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

85. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

143. § A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvény

a) 4. § (3) bekezdésében, 13. § (3) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

b) 13. § (6) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg

lép.

86. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény módosítása

144. § A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 94. ülésszakán elfogadott 2006. évi Tengerészeti Munkaügyi Egyezmény kihirdetéséről szóló 2013. évi IV. törvény 4. § (5) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

87. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

145. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

88. A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2013. évi XXXII. törvény módosítása

146. § A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2013. évi XXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

89. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

147. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 55. § (2) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

90. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

148. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

"i) a Nemzeti Információs Központ az utasadatok kockázatelemzése, elemzés-értékelés, valamint hírigény teljesítése céljából,"

91. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

149. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (6) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel" szöveg lép.

92. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása

150. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 11. § (2) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

93. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

151. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdés l) pontjában a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős" szövegrész helyébe a "lakáscélú állami támogatásokért felelős" szöveg lép.

94. A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény módosítása

152. § A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény 12. §-ában az "az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel és a felsőoktatásért felelős miniszterrel" szöveg lép.

95. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

153. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,)

"f) - olyan szerv esetében, ahol törvény lehetővé teszi, hogy az ott foglalkoztatott szolgálati feladatainak törvényes ellátását megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizzék - aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti,"

154. § A Hszt. 42. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A (4) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését

a) a saját állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat,

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal esetében az Alkotmányvédelmi Hivatal,

c) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv irányításáért felelős miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerv esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv

[az a)-c) pont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv] végzi."

155. § A Hszt. 287/C. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha törvény lehetővé teszi, hogy a rendvédelmi szerv munkavállalója esetében a feladatainak törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, munkaviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy munkaviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti."

156. § A Hszt. a következő 336/A. §-sal egészül ki:

"336/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatot irányító miniszter előzetes jóváhagyásával a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója át nem ruházható hatáskörében, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója és helyettese esetében a miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tagjának az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő, személyi illetményt állapíthat meg.

(2) A személyi illetményt egy összegben kell megállapítani és visszavonásig érvényes. A visszavonást követően a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának tagját az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint, az általa betöltött beosztás alapján kell besorolni és illetményét megállapítani.

(3) A személyi illetményben részesülők illetményét évente - január 31-ig - felül kell vizsgálni.

(4) A személyi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

(5) Visszavonás nélkül is megszűnik a személyi illetmény, ha a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tagjának besorolása szerinti illetményének összege eléri a személyi illetmény összegét. Ebben az esetben a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának tagját az általa betöltött beosztás alapján kell besorolni, és illetményét megállapítani."

157. § A Hszt.

a) 42. § (9) bekezdésében, valamint 43. § (2) bekezdés c) pontjában a "belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv" szövegrész helyébe a "kifogástalan életvitelt ellenőrző szerv" szöveg,

b) 43. § (6) bekezdésében az "A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet" szövegrész helyébe az "A kifogástalan életvitelt ellenőrző szervet" szöveg,

c) 342/B. § b) pontjában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg

lép.

96. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása

158. § Hatályát veszti a mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény 28. § (2) bekezdésében az "- az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben -" szövegrésze.

97. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

159. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182. § (2) bekezdés a) pontjában a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

98. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

160. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 7. § (3) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

99. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása

161. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 2. § 4a. pontjában a "miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter által vezetett vagy a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörében kiadott rendeletében kijelölt, a miniszter feladatainak ellátását segítő minisztérium" szöveg lép.

100. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

162. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 104. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Jövedéki jogsértés miatt nem alkalmazhatóak az e Fejezetben meghatározott jogkövetkezmények törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot lefolytató személlyel szemben, ha a jogsértést meghatározott feladata ellátása során, ügyész előzetes jóváhagyásával követi el."

101. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása

163. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszolgtv.) 3. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Külképviselet)

"e) Magyarország kulturális intézeteként"

(működhet)

164. § A Külszolgtv. 5. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[A külképviselet irányítását a külpolitikáért felelős miniszter, vezetését]

"e) a kulturális intézet igazgatója"

[(a továbbiakban együtt: külképviselet-vezető) látja el.]

165. § A Külszolgtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Külszolgtv. 11. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A kihelyezésre kerülő személy - alapvető európai uniós elemeket is tartalmazó - külügyi felkészítését a külpolitikáért felelős miniszter, a részben vagy egészben európai uniós feladatokat magában foglaló munkakörök betöltéséhez szükséges átfogó európai uniós felkészítését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter irányítja.

(1a) A kulturális intézet igazgatója és a kulturális intézetben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata szakmai felkészítése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter bevonásával történik.

(1b) Az oktatási és kulturális feladatot ellátó diplomaták, valamint a tudományos és technológiai feladatot ellátó diplomaták szakmai felkészítése és szakmai irányítása a feladat- és hatáskörében érintett miniszter bevonásával történik."

166. § A Külszolgtv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A munkakörébe tartozó feladatai alapján kizárólag vagy elsődlegesen európai uniós kérdésekért felelős diplomata az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyetértésével helyezhető ki tartós külszolgálatra."

167. § A Külszolgtv. 35/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a 3. mellékletben meghatározott adatokat, valamint az adatokban bekövetkező változásokat - a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül - a kulturális intézethez tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti pályázó köteles a kulturális intézet irányítását a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek bejelenteni."

168. § A Külszolgtv. az 56. §-t követően a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

"III/A. FEJEZET

A KULTURÁLIS INTÉZETRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

19a. A kulturális intézet jogállása, irányítása, működtetése

56/A. § (1) A kulturális intézet különleges külképviselet, amelynek elsődleges feladata

a) a magyar kultúra - ideértve a határon túli magyar kultúrát is - eredményeinek népszerűsítése,

b) a külföldi Magyarország- és magyarságkép pozitív formálásában való közreműködés,

c) a magyarság kulturális értékei, hagyományai és kapcsolatai ápolásának előmozdítása,

d) a határon túli magyarok és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok ápolásában való közreműködés, a magyar nemzeti identitás megőrzésének elősegítése, és

e) a magyar nyelv és a magyarság megismertetésének elősegítése a külföldi állampolgárok körében.

(2) A kulturális intézetek költségvetése a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében önálló címet képez. A kulturális intézetek költségvetésének tervezésével, az előirányzatok átcsoportosításával és a beszámoló jóváhagyásával kapcsolatos feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el.

(3) Az 5. §-tól eltérően a kulturális intézet irányítását a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el.

(4) A kulturális intézet funkcionális működtetéséről a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter gondoskodik azzal, hogy az informatikai rendszer üzemeltetésével, a biztonsági, biztonságtechnikai és titkos ügykezelési tevékenységgel, valamint az ingatlanok üzemeltetésével kapcsolatos feladatok ellátását a külpolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

(5) A kulturális intézet szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat a külképviselet-vezető javaslatára a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter normatív utasításban adja ki.

(6) A kulturális intézet kulturális, oktatási és tudományos tevékenysége körében a fogadó ország előzetes hozzájárulása - amennyiben arra szükség van -, és a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter előzetes engedélye alapján, a hozzájárulásban, illetve az engedélyben meghatározott keretek között vállalkozási tevékenységet folytathat. A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó bevételekkel és kiadásokkal a külképviselet-vezető az előirányzatok felhasználásának általános szabályai alapján számol el a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatali szervezetének vezetője felé.

19b. A kulturális intézetnél teljesített tartós külszolgálattal kapcsolatos egyes rendelkezések

56/B. § (1) A kulturális intézethez kihelyezett tisztségviselő esetében a 19. §-ban foglalt, áthelyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a más külképviseletre való áthelyezés alatt a más kulturális intézethez történő áthelyezést kell érteni.

(2) A kulturális intézet tekintetében a 28. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(3) A 6. §-tól, a 9. § (2) bekezdésétől és a 9/A § (2) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet vezetője

a) a külképviselet tagjai tekintetében gondoskodik a nemzetközi jogi normák, valamint a fogadó állam és Magyarország jogszabályai és egyéb normái betartásáról és az azoknak megfelelő külképviseleti működésről, továbbá azok megsértése esetén gondoskodik a jogsértés kivizsgálásáról és megteszi a jogkörébe tartozó egyéb szükséges intézkedéseket,

b) írásban - a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel, valamint a munka törvénykönyvéről szóló törvénnyel és a fogadó állam munkajogi szabályozásával összhangban - meghatározza a külképviselet munkarendjét és a munkavégzés különleges szabályait,

c) gyakorolja a diplomaták, valamint az adminisztratív és technikai személyzet tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által átruházott munkáltatói jogokat,

d) a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által átruházott hatáskörben munkaszerződést köt a külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóval, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárssal, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

e) a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által meghatározott körben dönt a külképviselet feladatkörébe tartozó ügyekben,

f) a kihelyező vezető által meghatározott keretek között irányítja, ellenőrzi a külképviselet működését, felelősséggel tartozik, különösen a külképviselet eszközeivel és pénzügyi forrásaival való jogszerű gazdálkodásért a rendelkezésre álló költségvetési kereteken belül, valamint a folyamatba épített, illetve időszakonkénti ellenőrzésért,

g) folyamatosan ellenőrzi a külképviselet tagjainak munkavégzését,

h) a külképviselet tevékenységéről és működéséről folyamatosan beszámol a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszternek,

i) ellátja a jogszabályban és a kihelyezési okiratban, valamint a munkaköri leírásban meghatározott további feladatokat.

(4) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően kulturális intézetbe a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője helyezhető ki tartós külszolgálatra a kihelyező vezető döntése szerint. A kihelyezett felett a munkáltatói jogokat a kihelyező vezető gyakorolja.

(5) A 17. § (2) bekezdésétől eltérően, a kulturális intézetbe kihelyezettek esetében, a tartós külszolgálat megállapított időtartama hivatali érdekből, valamint különös méltánylást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével meghosszabbítható.

(6) A 19. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kulturális intézetbe kihelyezettek ideiglenes kiküldetésére vonatkozó szabályokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter állapítja meg rendeletben.

(7) A 20. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kulturális intézetbe kihelyezettek esetében a 20. § (3) bekezdés d) pontjában foglalt nemzetközi jogi ok fennállása tekintetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter dönt.

(8) A 12. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális intézetben diplomáciai feladatokat ellátó kormánytisztviselőnek a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter adományozza a diplomáciai rangot, a külpolitikáért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően.

19c. A kihelyezendő személyek felkészítése és irányítása, a kihelyező okirat

56/C. § (1) A 10. § (1) bekezdésétől eltérően a kulturális intézet tekintetében az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata-álláshelyet pályázat útján a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter hirdeti meg.

(2) A miniszter hivatali érdekéből kivételesen az (1) bekezdés szerinti pályázat mellőzésével, kijelölés útján is dönthet a diplomata, valamint az adminisztratív és technikai álláshely betöltéséről.

(3) A 10. § (3) bekezdésétől eltérően a pályáztatással összefüggő részletes szabályokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter határozza meg.

(4) A 22. § (2) bekezdésétől eltérően a kihelyezésre vonatkozó okiratnak nem kell tartalmaznia a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget.

19d. Járandóságok

56/D. § (1) A kulturális intézet igazgatója, valamint a kulturális intézetben tartós külszolgálatot teljesítő diplomata rangjának megfelelő illetményt a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter állapítja meg.

(2) A kulturális intézetek tekintetében a 23. § (8) bekezdése szerinti deviza-alapilletmény meghatározásával, valamint a 24. § (2) bekezdésében meghatározott kategóriába sorolással kapcsolatos rendeletalkotási feladatokat a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter látja el azzal, hogy a külpolitikai viszonyrendszerben elfoglalt hely alatt a kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helyet kell érteni.

(3) A kulturális intézetek tekintetében - a 25. § (12) bekezdésétől eltérően - a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter által vezetett minisztérium a kulturális intézet igazgatója részére lakhatási költségtérítést biztosít.

(4) A 26. § (2) bekezdés b) pontjától eltérően az életminőség szerinti besorolást a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter végzi el."

169. § (1) A Külszolgtv. 59. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) a kulturális intézet irányításának"

(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Külszolgtv. 59. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Felhatalmazást kap a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter, hogy a külföldi magyar kulturális intézetek tekintetében

a) a kihelyezés szakmai követelményeinek és azok teljesítésének,

b) a tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs harmadik országban történő ideiglenes kiküldetése teljesítésének,

c) a kulturális intézet kulturális diplomáciai viszonyrendszerben elfoglalt helye, az élhetőség szempontjából való besorolását tartalmazó, összesített, külképviseleti besorolási szorzót, valamint a devizailletmény és a költségtérítés számításának e törvényben nem rendezett,

d) a költségtérítés-szorzók,

e) a pályáztatás,

f) a költségvetésről szóló törvény kihirdetésétől számított 45 napon belül az ENSZ-szorzóval korrigált, a következő költségvetési évre vonatkozó, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először közzétett szorzószámok figyelembevételével megállapított deviza-alapilletmények,

g) a kihelyezett munkarendjének, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának, továbbá a szabadság kiadásának,

h) a kizárólag gépkocsivásárlás céljára nyújtható kölcsön,

i) a külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatásának

részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."

170. § A Külszolgtv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

171. § A Külszolgtv.

a) 1. § (1) bekezdésében a "kereskedelmi képviseleteire" szövegrész helyébe a "kereskedelmi képviseleteire és - a III/A. Fejezetben foglalt eltérésekkel - külföldi magyar kulturális intézeteire (a továbbiakban: kulturális intézet)",

b) 2. § (4) pontjában és 2. § 18. pontjában az "a külpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a külpolitikáért felelős miniszter, a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter",

c) 2. § 11. pontjában az "a külpolitikáért, illetve az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a külpolitikáért, illetve az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért - a külföldi magyar kulturális intézet (a továbbiakban: kulturális intézet) esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért - felelős miniszter",

d) 2. § 12. pontjában az "a külpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a külpolitikáért felelős miniszter és - a kulturális intézet tekintetében - a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter",

e) 2. § 14. pontjában az "- az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért -" szövegrész helyébe az "- az EU ÁK esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért, a kulturális intézet esetében a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter -",

f) 5. § nyitó szövegrészében a "külpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "külpolitikáért felelős miniszter vagy az e törvényben meghatározott esetben más miniszter",

g) 35/C. § (1) bekezdésében és 3. mellékletének címében a "valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, valamint a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért felelős miniszter",

h) IV. Fejezet címében az "a konzuli és a kereskedelmi" szövegrész helyébe az "a konzuli, a kereskedelmi és a kulturális",

i) 57. § (1) bekezdésében a "konzuli és kereskedelmi" szövegrész helyébe a "konzuli, kereskedelmi és kulturális",

j) 57. § (2) bekezdésében az "a konzuli, vagy kereskedelmi" szövegrész helyébe az "a konzuli, kereskedelmi vagy kulturális",

k) 57. § (4) bekezdésében az "a konzuli vagy kereskedelmi" szövegrész helyébe "az a konzuli, kereskedelmi vagy kulturális"

szöveg lép.

172. § Hatályát veszíti a Külszolgtv.

a) 3. § (3) bekezdése,

b) 23. § (10) bekezdése,

c) 34. §-a.

102. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről szóló 2016. évi L. törvény módosítása

173. § Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről szóló 2016. évi L. törvény 4. § (4) bekezdésében a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg lép.

103. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

174. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 465. § (2) bekezdésében a "gyermekek és az ifjúság védelméért" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg lép.

104. A Honvédelmi Sportszövetségről szóló 2016. évi CXXXII. törvény módosítása

175. § A Honvédelmi Sportszövetségről szóló 2016. évi CXXXII. törvény 6. § (4) bekezdésében és 9. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter, a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

105. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

176. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 14. § (3) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

106. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

177. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 66. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A minisztérium kamarai jogtanácsosa ügyvédi tevékenységet folytathat annak a miniszternek a feladat- és hatáskörét érintő ügyben, amelynek a munkáját a munkáltatója a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kijelölés alapján segíti."

107. A Magyarország Kormánya és Maryland Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi CXIV. törvény módosítása

178. § A Magyarország Kormánya és Maryland Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi CXIV. törvény 4. § (4) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

108. A Magyarország és a Kínai Népköztársaság (Heilongjiang Tartomány Oktatási Minisztériuma) között a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem oktatási tevékenységének Magyarországon való támogatásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi CLXXIV. törvény módosítása

179. § A Magyarország és a Kínai Népköztársaság (Heilongjiang Tartomány Oktatási Minisztériuma) között a Heilongjiang Kínai Orvostudományi Egyetem oktatási tevékenységének Magyarországon való támogatásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi CLXXIV. törvény 5. §-ában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

109. Az Európai Táj Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről és a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosításáról szóló 2018. évi LIX. törvény módosítása

180. § Az Európai Táj Egyezményt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről és a Firenzében, 2000. október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről szóló 2007. évi CXI. törvény módosításáról szóló 2018. évi LIX. törvény 5. § (1) bekezdésében az "és az oktatásért felelős miniszterrel" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszterrel és a felsőoktatásért felelős miniszterrel" szöveg lép.

110. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása

181. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A Kormány a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat - a III. és a III/A. Fejezetben meghatározott kivétellel -

a) az e feladatok ellátására létrehozott, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság vagy annak 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: Társaság), vagy

b) az állami beruházásokért felelős miniszter

útján látja el, azzal, hogy magasépítési beruházás előkészítését kizárólag a magyar állam 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján látja el. A Társaság e feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe. A Társaság által ellátandó feladatokat és az abban közreműködő szerveket, valamint az érintett szervezetek közötti együttműködés rendjét a Kormány rendeletben határozza meg.

(2) A Társaság, illetve a kiemelt budapesti fejlesztések tekintetében építtetőként eljáró személy teljes személyes költség-, illeték- és igazgatási szolgáltatási díjmentességben részesül."

182. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az állami beruházásokért felelős miniszter" szöveg lép.

111. A Magyarország és a Thaiföldi Királyság között a Mahachulalongkornrajavidyalaya Egyetemnek a Tan Kapuja Buddhista Főiskolával Együttműködésben való magyarországi működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2018. évi LXV. törvény módosítása

183. § A Magyarország és a Thaiföldi Királyság között a Mahachulalongkornrajavidyalaya Egyetemnek a Tan Kapuja Buddhista Főiskolával Együttműködésben való magyarországi működéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2018. évi LXV. törvény 5. §-ában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

112. A Magyarország Kormánya és Indiana Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2018. évi LXVI. törvény módosítása

184. § A Magyarország Kormánya és Indiana Állam között a felsőoktatás területén történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló 2018. évi LXVI. törvény 5. §-ában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

113. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

185. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény

a) 6/B. § (1) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg, és

b) 7. § (23) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrészek helyébe az "a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg

lép.

114. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

186. § (1) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Politikai felsővezető:

a) a miniszterelnök,

b) a miniszter,

c) a miniszterelnök politikai igazgatója és

d) az államtitkár."

(2) A Kit. 3. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A (2) bekezdés c) pontjától eltérően kabinetfőnöknek kinevezhető

a) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, a honvédek jogállásáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt vagy kirendelt,

b) a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt,

c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogviszonyban foglalkoztatott, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerint a minisztériumba vezényelt

személy is."

187. § A Kit. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § [A miniszterelnök politikai igazgatója]

(1) A miniszterelnök politikai igazgatója általános politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- és egyéb szakpolitikai kérdésekben tanácsával, illetve véleményével segíti a miniszterelnök és a Kormány tevékenységét és döntéseinek előkészítését.

(2) A miniszterelnök politikai igazgatójának részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.

(3) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a miniszterelnök politikai igazgatója útján azzal, hogy egyebekben a miniszterelnök politikai igazgatója útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

(4) A miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét a Kormány által eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben kijelölt miniszter - a miniszterelnök útmutatása szerint - irányítja."

188. § A Kit. 16-21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"16. § [A Miniszterelnöki Kormányiroda jogállása]

(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda kormányzati igazgatási munkaszervezet.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működik.

(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda önálló szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára javaslatára a (2) bekezdés szerinti minisztériumot vezető miniszter normatív utasításban adja ki.

(4) A (2) bekezdés szerinti minisztérium szervezeti és működési szabályzata a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára számára feladatot állapíthat meg, amely feladat ellátásáról a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata rendelkezhet.

(5) A politikai felsővezetők, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok személyi anyagának nyilvántartását a Miniszterelnöki Kormányiroda vezeti.

(6) A (2) bekezdés szerinti minisztérium közigazgatási államtitkára és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára megállapodást köthet a (2) bekezdés szerinti minisztériumnak a Miniszterelnöki Kormányiroda (5) bekezdés szerinti, 7. § (3) bekezdése szerinti, valamint 183. § (2), (3) és (7) bekezdése szerinti feladatai ellátásában való közreműködéséről.

17. § [A Miniszterelnöki Kormányiroda vezetője]

(1) A Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet elnöke.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tekintetében a közigazgatási államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tevékenységét a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztériumot vezető miniszter a miniszterelnök útmutatása szerint irányítja.

(3) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján, azzal, hogy egyebekben a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata állapítja meg.

18. § [A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezete]

(1) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében helyettes államtitkár működhet, aki a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a miniszterelnök feladat- és hatáskörének a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatában meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében működő helyettes államtitkár tekintetében a helyettes államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda főosztályokra és osztályokra tagozódik. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára és a Miniszterelnöki Kormányirodán működő helyettes államtitkár tevékenységének ellátását - ha a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata így rendelkezik - titkárság segítheti. E szervezeti egységek tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. § [A minisztérium jogállása és vezetője]

(1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként működő, a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.

(2) A minisztériumot a miniszter vezeti, aki e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár tevékenységét. A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter, valamint az általános politikai koordinációért felelős miniszter közvetlenül irányíthatja az általa vezetett minisztérium helyettes államtitkárának tevékenységét.

(3) Az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszterként vezeti.

(4) A minisztérium szervezeti és működési szabályzatát, illetve annak módosítását e törvény keretei között a miniszter - a miniszterelnök jóváhagyását követően - normatív utasításban adja ki.

20. § [A miniszter]

(1) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletben állapítja meg.

(2) A minisztert az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátásában

a) az általa vezetett minisztérium, vagy

b) a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt minisztérium (a továbbiakban: kijelölt minisztérium)

segíti.

(3) A minisztert tevékenységének ellátásában a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztériumban működő kabinet segíti. A miniszter tevékenységének segítésére kijelölt minisztérium szervezeti és működési szabályzatában - a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a kijelölt minisztérium államtitkára, helyettes államtitkára, illetve egyéb szervezeti egységének vezetője is kijelölhető.

(4) A miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a feladatkörében egyedi utasítást adhat a kijelölt minisztérium közigazgatási államtitkárának, valamint azon államtitkárának, helyettes államtitkárának és egyéb szervezeti egysége vezetőjének, aki a miniszter tevékenységét segíti.

(5) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján - ha az eltérően nem rendelkezik - a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében - az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően - a feladat- és hatáskört korábban ellátó miniszter által vezetett minisztérium, kijelölt minisztérium jogutódja

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a feladat- és hatáskört átvevő miniszter által vezetett minisztérium,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölt minisztérium.

(6) A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete alapján a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter tevékenységét - ha a miniszter a miniszterelnök általános helyettese - több, a (2) bekezdés b) pontja szerinti szerv is segítheti.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a miniszter tevékenységének ellátását egy, a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében meghatározott kabinet segítheti.

(8) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kizárólag a miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszter, vagy - a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén - a miniszter kabinetfőnöke gyakorolja.

21. § [A miniszter helyettesítése]

(1) A miniszter - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben helyettesíthető.

(2) Akadályoztatása esetén a minisztert

a) a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - az államtitkár,

b) a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben - a kijelölt minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - a kijelölt minisztérium államtitkára

helyettesíti.

(3) A köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegyzésében, valamint - a (2) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén - az Országgyűlés ülésén a minisztert akadályoztatása esetén a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt másik miniszter helyettesíti.

(4) Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben - az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületei kivételével - döntése alapján a minisztert a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt másik miniszter vagy

a) a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott államtitkár,

b) a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott államtitkár

helyettesíti."

189. § A Kit. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Kormány az eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében a nemzetbiztonsági főtanácsadói feladatok ellátására kijelölhet egy államtitkárt."

190. § A Kit. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A minisztériumban - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium kivételével - egy közigazgatási államtitkár működhet."

191. § A Kit. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A miniszterelnök munkáját az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Miniszterelnöki Programiroda, valamint Miniszterelnöki Iroda segíti. A Miniszterelnöki Programirodát, valamint a Miniszterelnöki Irodát államtitkár vezeti, akiknek a tevékenységét a miniszterelnök útmutatása szerint az általános politikai koordinációért felelős miniszter irányítja. A Miniszterelnöki Programirodán, valamint a Miniszterelnöki Irodán helyettes államtitkár működhet, akiknek a tevékenységét a Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkár, valamint a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár irányítja. A Miniszterelnöki Programiroda, valamint a Miniszterelnöki Iroda e törvény keretei között - az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik."

192. § A Kit. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § [A miniszterelnök politikai igazgatójának munkaszervezete]

(1) A miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységét az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium segíti.

(2) A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában a politikai igazgatói kabinet és a Politikai Igazgatói Iroda segíti, amelyek az (1) bekezdés szerinti minisztériumban működnek. A miniszterelnök politikai igazgatóját tevékenységének ellátásában titkárság is segíti, amely a politikai igazgatói kabinetben működik.

(3) A miniszterelnök politikai igazgatója irányítása alatt helyettes államtitkárok működhetnek.

(4) A politikai igazgatói kabinetet a kabinetfőnök közvetlenül vezeti, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A kabinetfőnököt a politikai igazgatói kabinet általa kijelölt kormánytisztviselője helyettesíti. A (2) bekezdés szerinti titkárságot osztályvezető vezeti, akinek a tevékenységét a kabinetfőnök irányítja.

(5) A Politikai Igazgatói Irodán helyettes államtitkár működhet, akinek a tevékenységét a miniszterelnök politikai igazgatója irányítja. A Politikai Igazgatói Iroda e törvény keretei között - az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - főosztályokra és osztályokra tagozódik.

(6) A politikai igazgatói kabinet és a (2) bekezdés szerinti titkárság kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A Politikai Igazgatói Iroda kormánytisztviselői, munkavállalói és szakmai vezetői felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az egyéb munkáltatói jogokat a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár gyakorolja."

193. § A Kit. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszter titkárságát a 20. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben osztályvezető vezeti. A miniszter titkárságát vezető osztályvezető tevékenységét a miniszter kabinetfőnöke irányítja. A miniszter titkárságát 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter kabinetfőnöke vezeti."

194. § A Kit. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter az általa irányított, vezetett vagy felügyelt szervezeti egységek, illetve kormányzati igazgatási szervek tekintetében a (3) bekezdés szerinti javaslatot a miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv vezetője általi jóváhagyást követően teheti meg, ha a javaslat a miniszter tevékenységét segítő kormányzati igazgatási szerv alaplétszámát és álláshelyeit érinti."

195. § A Kit. VIII. Fejezete a következő 60/A. §-sal egészül ki:

"60/A. § [A Miniszterelnöki Kormányirodára vonatkozó eltérő szabályok]

(1) A Harmadik Rész alkalmazásában a Miniszterelnöki Kormányiroda kormányzati igazgatási szervnek minősül.

(2) A kormányzati igazgatási szerv vezetőjét az alaplétszámmal és az álláshelyekkel - ideértve a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyeket is - kapcsolatosan megillető hatásköröket a Miniszterelnöki Kormányiroda vonatkozásában a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára közvetlenül gyakorolja.

(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára a (2) bekezdés alapján megtett intézkedésekről tájékoztatja a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium közigazgatási államtitkárát."

196. § A Kit. 82. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Olyan szerv esetében, ahol törvény lehetővé teszi, hogy az ott foglalkoztatott kormánytisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizzék, kormányzati szolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy kormányzati szolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatainak törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az arra törvényben kijelölt szerv törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti."

197. § (1) A Kit. 86. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A beosztási okiratnak tartalmaznia kell)

"d) a kormánytisztviselőt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv és szervezeti egység megnevezését, a Miniszterelnöki Kormányirodán foglalkoztatottak esetében a kormányzati igazgatási szerv megnevezését, valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda megjelölését, továbbá a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti egységének megnevezését,"

(2) A Kit. 86. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Ha a munkahelyváltásra a 89. § (6) bekezdése alapján a kormánytisztviselő próbaideje alatt kerül sor, vagy a kormánytisztviselő a korábbi kormányzati szolgálati jogviszonyának próbaidő alatti megszűnését, megszüntetését követő 30 napon belül új kormányzati szolgálati jogviszony létesít, az új kinevezésben illetve beosztási okiratban legfeljebb a próbaidő még hátralévő részének megfelelő időtartamú próbaidő köthető ki."

198. § A Kit. 185. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés szerinti esetben a miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatóját e megbízatása alól felmenti."

199. § A Kit. a 201. §-t követően a következő XXVII/A. Fejezettel egészül ki:

"XXVII/A. FEJEZET

A MINISZTERELNÖK POLITIKAI IGAZGATÓJA

201/A. § [A miniszterelnök politikai igazgatójának kinevezése]

(1) A miniszterelnök politikai igazgatójává kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy.

(2) A miniszterelnök politikai igazgatóját a miniszterelnök nevezi ki és menti fel.

(3) A miniszterelnök politikai igazgatója a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.

(4) A miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatója részére a politikai felsővezetői tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt állít ki. Az igazolvány a miniszterelnök politikai igazgatója nevét, arcképmását és a betöltött tisztség megnevezését tartalmazza.

(5) A miniszterelnök politikai igazgatója tekintetében a munkáltatói jogokat a miniszterelnök gyakorolja.

201/B. § [A miniszterelnök politikai igazgatója megbízatásának megszűnése]

(1) A miniszterelnök politikai igazgatójának megbízatása megszűnik

a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,

b) lemondásával,

c) felmentésével,

d) halálával.

(2) Ha a miniszterelnök politikai igazgatójának megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, a miniszterelnök politikai igazgatója az új Kormány megalakulásáig vagy az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztéig gyakorolja hatáskörét.

(3) Ha a miniszterelnök politikai igazgatójának megbízatása az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnik meg, ennek tényét a miniszterelnök állapítja meg.

201/C. § [A miniszterelnök politikai igazgatójának lemondása]

(1) A miniszterelnök politikai igazgatója a miniszterelnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról.

(2) Lemondás esetén a miniszterelnök politikai igazgatója megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.

(3) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

201/D. § [A miniszterelnök politikai igazgatójának felmentése]

(1) A miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatóját bármikor felmentheti.

(2) A miniszterelnök a miniszterelnök politikai igazgatóját felmenti, ha

a) a miniszterelnök politikai igazgatója az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okot adó körülmény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy

b) a miniszterelnök politikai igazgatója kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.

(3) Felmentés esetén a miniszterelnök politikai igazgatója megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök határozza meg azzal, hogy a (2) bekezdés szerinti felmentés esetén az időpont nem lehet későbbi a felmentés közlését követő naptól számított tizedik napnál."

200. § A Kit. 214. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Politikai tanácsadó és főtanácsadó (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: politikai tanácsadó)]

"e) a politikai igazgatói kabineten és a Politikai Igazgatói Irodán a miniszterelnök politikai igazgatójának tevékenységéhez"

[közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására teljesíthet szolgálatot.]

201. § A Kit. 215. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"215. § [A politikai tanácsadó feletti munkáltatói jogkör gyakorlása]

(1) A politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat

a) a 214. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter,

b) a 214. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az általános politikai koordinációért felelős miniszter,

c) a 214. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a miniszter,

d) a 214. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben az államtitkár

gyakorolja.

(2) A 214. § (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a politikai igazgatói kabineten szolgálatot teljesítő politikai tanácsadó felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója gyakorolja. A Politikai Igazgatói Irodán szolgálatot teljesítő politikai tanácsadó felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az egyéb munkáltatói jogokat a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár gyakorolja."

202. § A Kit. 217. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök felett a munkáltatói jogokat a miniszter, a politikai igazgatói kabinetet vezető kabinetfőnök felett a munkáltatói jogokat a miniszterelnök politikai igazgatója, az államtitkári kabinetet vezető kabinetfőnök felett az alapvető munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az államtitkár gyakorolja.

(3) A 3. § (11) bekezdése szerint a honvédek jogállásáról szóló törvény alapján a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt vagy kirendelt kabinetfőnök, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt kabinetfőnök, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztériumba vezényelt kabinetfőnök jogviszonyára a honvédek jogállásáról szóló törvényt, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényt kell alkalmazni."

203. § A Kit. 219. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kormánybiztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb négy évre szól. A kormánybiztos e megbízatása a miniszteri, miniszterelnöki politikai igazgatói, államtitkári, közigazgatási államtitkári vagy helyettes államtitkári megbízatásának megszűnésével megszűnik. A kormánybiztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével azzal, hogy ebben az esetben a kormánybiztos az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét."

204. § A Kit. 220. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszterelnöki biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb a miniszterelnök megbízatása megszűnéséig szól. A miniszterelnöki biztos e megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatása megszűnésével azzal, hogy ebben az esetben a miniszterelnöki biztos az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét."

205. § A Kit. 221. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszteri biztos megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb két évre szól. A miniszteri biztos e megbízatása visszavonással vagy az őt kinevező miniszter hatáskörgyakorlása megszűnésével is megszűnik. Ha a miniszteri biztos e megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével egybeesik, a miniszteri biztos az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét."

206. § A Kit. a következő 290/A. §-sal egészül ki:

"290/A. § [Átmeneti rendelkezés az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvényhez]

(1) Ahol jogszabály tárca nélküli minisztert említ, az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény hatálybalépését követően a 20. § (2) bekezdés b) pontja szerinti minisztert kell érteni.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumba történő beolvadással a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény hatálybalépése napján megszűnik. A beolvadás során - a közös hivatali szervezetre tekintettel - az átadás-átvételi eljárást nem kell lefolytatni. A beolvadásra tekintettel az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium alaplétszámát és a központosított álláshelyeinek számát - a 60/A. §-ban foglaltak alapján - nem kell módosítani. A Miniszterelnöki Kormányirodát a beolvadás időpontjában vezető közigazgatási államtitkárt - külön kinevezés nélkül - úgy kell tekinteni, mintha az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárává nevezték volna ki."

207. § A Kit.

1. 4. § nyitó szövegrészében az "államtitkár, közigazgatási" szövegrész helyébe az "a miniszterelnök politikai igazgatója, államtitkár, közigazgatási" szöveg,

2. 6. § (3) bekezdésében a "Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész helyébe a "16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium" szöveg,

3. 13. § (3) bekezdésében az "a Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész helyébe a "- ha a kormánybiztos tevékenységének ellátását a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium" szöveg,

4. 14. § (5) bekezdésében az "a Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész helyébe a "- ha a miniszterelnöki biztos tevékenységének ellátását a Miniszterelnöki Kormányirodán működő titkárság segíti - a 16. § (2) bekezdése szerinti minisztérium" szöveg,

5. 54. § (5) bekezdés b) pontjában az "az 55. § (3) bekezdése szerinti esetben" szövegrész helyébe az "az álláshelyet betöltő foglalkoztatott szülési szabadsága esetén és az 55. § (3) bekezdése szerinti esetben" szöveg,

6. 90/A. § (3) bekezdésében a "harminc napon" szövegrész helyébe a "hatvan napon" szöveg,

7. 104. § (10) bekezdésében és a 105. § (3) bekezdésében a "közszolgálati jogviszonyban," szövegrész helyébe a "közszolgálati jogviszonyban, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény szerinti közszolgálati jogviszonyban," szöveg,

8. 175. § (3) bekezdés p) pontjában a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg,

9. 175. § (4) bekezdésében, 187. § (9) bekezdésében és 214. § (2) bekezdésében a "miniszter" szövegrészek helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

10. 177. § (3) bekezdés b) pontjában a "személyügyi központ felügyeletét ellátó közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg,

11. 180. § (3) bekezdés a "Kormányt évente" szövegrész helyébe "Kormány évente - a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője útján - " szöveg,

12. 182. § (3) bekezdésében a "nem rendelkező államtitkár" szövegrész helyébe a "nem rendelkező államtitkár vagy miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

13. 182. § (3a) bekezdésében a "felügyelőbizottságának tagjaira," szövegrész helyébe a "felügyelőbizottságának tagjaira, valamint azon társaság felügyelő bizottsági és audit bizottsági tagjaira, mely társaságban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közvetlen vagy közvetett befolyásának mértéke - a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései alapján számítva - legalább tíz százalék," szöveg,

14. 182. § (4) bekezdésében, 187. § (6) bekezdésében, 187. § (7) bekezdés b) pontjában, 219. § (1) bekezdés a) pontjában, 220. § (1) bekezdés a) pontjában és 281. § (1) bekezdés 1. pontjában a "miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

15. 187. § (2) bekezdésében a "minisztert" szövegrész helyébe a "minisztert, a miniszterelnök politikai igazgatóját" szöveg,

16. 214. § (3) bekezdésében a "titkárságon" szövegrész helyébe a "titkárságon, a politikai igazgatói kabinetben és a Politikai Igazgatói Irodán" szöveg,

17. 221. § (1) bekezdésében, 243. § (2) bekezdésében, 246. § (2) bekezdésében, 246/A. § (2) bekezdésében, 263. § (2) bekezdésében a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetőjét" szöveg,

18. 221. § (1) bekezdésében, 234. § (3) bekezdésében, 263. § (2) bekezdésében a "személyről a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára a miniszterelnököt a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján tájékoztatja." szövegrész helyébe a "személyről a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője tájékoztatja a miniszterelnököt." szöveg,

19. 234. § (1) bekezdésében az "államtitkárának javaslatára" szövegrész helyébe az "államtitkárának javaslatára, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkárt, valamint a miniszterelnök politikai igazgatója irányítása alatt működő további helyettes államtitkárt a miniszterelnök politikai igazgatójának javaslatára" szöveg,

20. 234. § (2) bekezdésében az "A miniszter" szövegrész helyébe az "A miniszter és a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

21. 234. § (2) bekezdésében a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára véleményének kikérését követően a" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője véleményének kikérését követően a" szöveg,

22. 234. § (3) bekezdésében a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg,

23. 234. § (3) bekezdésében az "a miniszter és" szövegrész helyébe az "a miniszter, a miniszterelnök politikai igazgatója és" szöveg,

24. 234. § (5) bekezdésében az "a közigazgatási államtitkár" szövegrész helyébe az "a közigazgatási államtitkár, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár esetében a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

25. 236. § (1) bekezdésében az "államtitkárának előterjesztésére" szövegrész helyébe az "államtitkárának előterjesztésére, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár esetében a miniszterelnök politikai igazgatójának előterjesztésére" szöveg,

26. 237. §-ában és 239. § (2) bekezdésében az "államtitkárának javaslatára" szövegrész helyébe az "államtitkárának javaslatára, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár esetében a miniszterelnök politikai igazgatójának javaslatára" szöveg,

27. 238. § (1) bekezdésében a "miniszter" szövegrész helyébe a "helyettes államtitkár kinevezésére javaslatot tevő személy" szöveg,

28. 239. § (1) bekezdésében az "államtitkára útján" szövegrész helyébe az "államtitkára, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár a miniszterelnök politikai igazgatója útján" szöveg,

29. 240. § (1) és (2) bekezdésében a "közigazgatási államtitkára" szövegrész helyébe a "közigazgatási államtitkára, a Politikai Igazgatói Irodán működő helyettes államtitkár esetében a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg,

30. 242. § (2) és (3) bekezdésében, 279. § (5) bekezdésében a "közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg

lép.

208. § Hatályát veszti a Kit.

a) 2. § (2) bekezdés b) pontja,

b) 29. § (3) bekezdése,

c) 234. § (2) bekezdésében a "- közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkára véleményének kikérését követően -" szövegrész,

d) 234. § (3) bekezdésében az "és a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára" szövegrész,

e) 243. § (3) bekezdése,

f) 246. § (3) bekezdése,

g) 246/A. § (3) bekezdése.

115. A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2019. évi XXII. törvény módosítása

209. § A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a végzettségek, a képesítések és a tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2019. évi XXII. törvény 5. §-ában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter és a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

116. A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a Magyarországon és a Szerb Köztársaságban kiállított, államilag elismert bizonyítványok és oklevelek, továbbá a tudományos fokozatot tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2019. évi LXXVII. törvény módosítása

210. § A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a Magyarországon és a Szerb Köztársaságban kiállított, államilag elismert bizonyítványok és oklevelek, továbbá a tudományos fokozatot tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2019. évi LXXVII. törvény 5. §-ában az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter és a felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

117. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

211. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény

a) 34. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg,

b) 121. §-ában az "oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "köznevelésért felelős miniszter" szöveg

lép.

118. Az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépése

212. § Nem lép hatályba az Európai Határregisztrációs Rendszerrel, valamint az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszerrel összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi XCVI. törvény

a) 10. §-a,

b) 12. §-a,

c) 13. §-a.

119. A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása

213. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 24. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha törvény lehetővé teszi, hogy a köztisztviselő szolgálati feladatainak törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv - törvényben meghatározott esetekben és módon - megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizze, közszolgálati jogviszony azzal létesíthető, aki tudomásul veszi, hogy közszolgálati jogviszonyának fennállása alatt feladatai törvényes ellátását az arra törvényben kijelölt szerv megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti."

214. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény

a) 89. § (8) bekezdés k) pontjában, 90. § (1) bekezdésében a "közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg,

b) 90. § (2) bekezdésében az "A közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért és a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv vezetője" szöveg

lép.

120. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

215. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. § (1) bekezdés i) pont id) alpontjában az "az oktatásért" szövegrész helyébe az "a köznevelésért, felsőoktatásért" szöveg lép.

121. Az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló 2020. évi XXVIII. törvény módosítása

216. § Az egyházak szociális és gyermekvédelmi ellátások terén betöltött szerepének megerősítéséről szóló 2020. évi XXVIII. törvény 2. § (1) bekezdésében a "szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "szociálpolitikáért felelős miniszter" szöveg lép.

122. A Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépése

217. § Nem lép hatályba a Schengeni Információs Rendszer keretében történő információcserével összefüggő egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XLII. törvény 46. §-a.

123. A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény módosítása

218. § A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény 2. § (9)-(11) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a köznevelésért felelős miniszter" szöveg lép.

124. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

219. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: NAV Szjtv.) 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szolgálati jogviszony létesítésének és fenntartásának feltétele, hogy a NAV állományába jelentkező tudomásul veszi, hogy szolgálati jogviszonyának fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben és módon - az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti megbízhatósági vizsgálattal ellenőrizheti."

220. § A NAV Szjtv.

a) 34. § (9) bekezdésében az "a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi" szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi" szöveg,

b) 34. § (11) bekezdésében az "A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv" szövegrész helyébe az "Az Alkotmányvédelmi Hivatal" szöveg,

c) 35. § (2) bekezdés c) pontjában az "a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv" szövegrész helyébe az "az Alkotmányvédelmi Hivatal" szöveg,

d) 35. § (7) bekezdésében az "A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet" szövegrész helyébe az "Az Alkotmányvédelmi Hivatalt" szöveg

lép.

221. § Hatályát veszti a NAV Szjtv. 219. § (1) bekezdés n) pontja.

125. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

222. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésében az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

126. A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény módosítása

223. § A Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítványról, a Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány és a Budapesti Gazdasági Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi X. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

127. A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény módosítása

224. § A Dunaújvárosi Egyetemért Alapítványról, a Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány és a Dunaújvárosi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XI. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

128. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása

225. § A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

129. A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVII. törvény módosítása

226. § A Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítványról, a Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány és a Magyar Táncművészeti Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XVII. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

130. A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása

227. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

131. A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény módosítása

228. § A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

132. A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény módosítása

229. § A Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítványról, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány és az Óbudai Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXII. törvény

a) 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg,

b) 3/A. §-ában a "gazdaságpolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "költségvetés makrogazdasági megalapozásáért felelős miniszter" szöveg

lép.

133. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása

230. § A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

134. A Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelési Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIV. törvény módosítása

231. § A Testnevelési Egyetemért Alapítványról, a Testnevelési Egyetemért Alapítvány és a Testnevelési Egyetem részére történő vagyonjuttatásról 2021. évi XXIV. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

135. A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény módosítása

232. § A Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítványról, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány és a Tokaj-Hegyalja Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXV. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

136. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény módosítása

233. § Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény 1. § (2) bekezdésében a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

137. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

234. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Kormány tagja" szövegrész helyébe az "a Kormány tagja, a miniszterelnök politikai igazgatója" szöveg lép.

138. A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló, 2014. március 28-án kelt megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXI. törvény módosítása

235. § A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Magyarország Kormányának a magyarországi atomerőmű építésének finanszírozásához nyújtandó állami hitel folyósításáról szóló, 2014. március 28-án kelt megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2021. évi LXXI. törvény 5. §-ában a "tárca nélküli miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

139. A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény módosítása

236. § Hatályát veszti a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény 3. §-a.

140. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény módosítása

237. § A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény 1. § (2) bekezdésében az "a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

141. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény eltérő szöveggel történő hatálybaléptetése

238. § (1) Nem lép hatályba a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 16. § a) pontjában az "a Miniszterelnöki Kormányiroda," szövegrész.

(2) Nem lép hatályba a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 52. § i) pontjában és 72. § (1) bekezdésében az "a Miniszterelnöki Kormányiroda," szövegrész.

142. A Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi CIX. törvény módosítása

239. § A Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a végzettséget és tudományos fokozatokat tanúsító okiratok kölcsönös elismeréséről szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló 2021. évi CIX. törvény 5. §-ában a "felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörök tekintetében oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "felsőoktatásért felelős miniszter" szöveg lép.

143. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

240. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 73. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Az agrárpolitikáért, a földügyért, a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért, az erdőgazdálkodásért, a környezetvédelemért, a természetvédelemért, az élelmiszerlánc-felügyeletért, az élelmiszeriparért, valamint a vadgazdálkodásért és a halgazdálkodásért felelős miniszter - a szakmai irányításával összefüggő feladatai ellátása érdekében - térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt és üzemeltetett adatbázisokhoz."

144. Az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépése

241. § Nem lép hatályba az egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről szóló 2021. évi CXX. törvény

a) 26. §-a,

b) 40. §-a,

c) 49. § (1) bekezdése,

d) 53. §-a.

145. Az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépése

242. § Nem lép hatályba az egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi CXXI. törvény 3. §-a.

146. A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény módosítása

243. § (1) Nem lép hatályba a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény

a) 8. §-a,

b) 29. §-a.

(2) Hatályát veszti a határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 40. § (3) bekezdése.

244. § A határok, a vízumügy, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, valamint a menekültügy és a migráció területén működő uniós információs rendszerek együttműködő képességének megteremtése érdekében egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi CXLII. törvény 1. alcíme, 9. §-a, 10. §-a, 5. alcíme, 21-24. §-a, 7. alcíme, 28. §-a, 30. §-a és 11. alcíme 2024. január 1-jén lép hatályba.

147. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény eltérő szöveggel történő hatálybalépése

245. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 15. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A honvédelmi szervezet felépítésére, működésére, haditechnikai eszközeire és anyagaira, valamint hadfelszerelésére vonatkozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak. Ezen adatok megismerését a fenti érdekek mérlegelésével

a) a honvédségi szervezet tekintetében a Magyar Honvédség parancsnoka,

b) a KNBSZ tekintetében a KNBSZ főigazgatója, vagy

c) a honvédségi szervezetnek nem minősülő és az a) vagy a b) pont hatálya alá nem tartozó honvédelmi szervezet tekintetében a közigazgatási államtitkár

javaslatára a honvédelemért felelős miniszter engedélyezheti."

246. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Szakutasításban állapíthatók meg a honvédelmi szervezet szakmai feladatai ellátásának alapvető végrehajtási szabályai. Szakutasítás kiadására

a) valamennyi honvédelmi szervezetre kiterjedő hatállyal - a KNBSZ kivételével - a közigazgatási államtitkár,

b) kizárólag a honvédségi szervezetekre kiterjedő hatállyal a Magyar Honvédség parancsnoka és helyettese, a Magyar Honvédség Parancsnokságának törzsfőnöke, szemlélője és csoportfőnöke, illetve - a Kormány rendeletében meghatározott esetben - a főnök, valamint más magasabb parancsokság jogállású honvédségi szervezet vezetője

jogosult."

247. § Nem lép hatályba a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 13. § (3) és (4) bekezdése.

148. Záró rendelkezések

248. § (1) Ez a törvény - a (2)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 56. §, az 57. § b)-j) pontja, a 87. § (1) bekezdése, a 88. § c)-e) pontja és a 101. alcím 2022. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 32. § (2) bekezdése és a 145. alcím 2022. november 1-jén lép hatályba.

(4) A 146. alcím 2023. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 143. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.

(6) A 141. alcím és a 147. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 34. § és a 97. § (3) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.

(8) A 32. § (6) bekezdése, a 33. §, a 39. §, a 40. §, a 84. §, a 86. §, a 90. §, a 212. § és a 241. § az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet 88. cikk (1) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(9) A 141. § és a 217. § a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet 66. cikk (2) bekezdése és a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 79. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági határozatban meghatározott napon lép hatályba.

(10) A (8) és a (9) bekezdés szerinti hatálybalépés naptári napját az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

249. § (1) E törvény

a) 7. §-a, 26-36. §-a, 41-44. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § a) és b) pontja, 212. § a) pontja, 241. § a) pontja, 145. alcíme, valamint 243. § (1) bekezdés a) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

b) 51. §-a az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján,

c) 59. § b) pontja az Alaptörvény VII. cikk (5) bekezdése alapján,

d) 63. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,

e) 65. alcíme az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján,

f) 66. alcíme az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján,

g) 67. alcíme az Alaptörvény 53. és 54. cikke alapján,

h) 71. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,

i) 76. alcíme az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján,

j) 137. § c)-e) pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,

k) 87. alcíme és 137. alcíme az Alaptörvény 23. cikke alapján,

l) 89. alcíme az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

m) 123. alcíme, 125. alcíme, 229. § b) pontja az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján,

n) 238. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,

o) 246-247. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

(2) A 135-136. § és a 137. § a) és b) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

250. § E törvény

a) 33. §-a, 39. §-a, 40. §-a, 84. §-a, 86. §-a, 90. §-a, 212. §-a és 241. §-a az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról szóló, 2018. szeptember 12-i (EU) 2018/1240 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) 34. §-a, 97. § (3) bekezdése, 243. §-a és 244. §-a

ba) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet és

bb) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) 141. §-a és 217. §-a

ca) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

cb) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet és

cc) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2022. évi IV. törvényhez

A Külszolgtv. 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép: