2021. évi LXXXIV. törvény
az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről
1. A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság állami tulajdonban álló ingóságok vagyonkezelőjeként történő kijelölése
1. § (1) E törvény hatálybalépésekor e törvény erejénél fogva a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: NISZ Zrt.) vagyonkezelésébe kerülnek a birtokában vagy üzemeltetésében lévő, állami tulajdonban álló ingóságok, az ingóságokon e törvény hatálybalépésekor fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével.
(2) A NISZ Zrt. feladata a vagyonkezelésében lévő központosított informatikai, telekommunikációs és elektronikus hírközlési szolgáltatásnyújtáshoz, adattrezor-archiválási rendszer üzemeltetéséhez, informatikai infrastruktúra-szolgáltatásokhoz, kormányzati nyomatmenedzsment rendszerhez kapcsolódó elavult technológiájú vagy feleslegessé vált vagyonelemek - selejtezési szabályzata figyelembevételével - hulladéknak, illetve hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagnak történő minősítése, megsemmisítése vagy hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezése. A NISZ Zrt. jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval.
(3) A NISZ Zrt. kezdeményezheti a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (továbbiakban: MNV Zrt.) az állami vagyonról szóló 2007. CVI. törvény 36. § (6) és (8) bekezdése szerinti döntését a vagyonkezelésében álló ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházására. Ha az MNV Zrt. Igazgatósága döntött ezen vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, az Igazgatóság ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó döntésének végrehajtása során a NISZ Zrt. - az MNV Zrt. képviseletében - jogosult a tulajdonjog-átruházás lefolytatására, a tulajdonátruházási szerződés állam nevében történő megkötésére.
(4) A (3) bekezdés szerinti ingyenes tulajdonátruházás esetén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.
(5) A NISZ Zrt. (1) bekezdés szerint létrejövő vagyonkezelői joga tekintetében külön vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek a NISZ Zrt. és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy a NISZ Zrt. köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - adatszolgáltatással bejelenteni az MNV Zrt. felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket.
(6) A kormányzati nyomatmenedzsment rendszer részét képező, az (1) bekezdés alapján a NISZ Zrt. vagyonkezelésbe kerülő nyomat-előállításra használt eszközökről, berendezésekről e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül a NISZ Zrt. és az érintett, korábbi vagyonkezelő központi költségvetési szerv közös leltárt vesz fel. A NISZ Zrt. az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a közösen felvett leltárnak megfelelően, azzal megegyezően készíti el.
(7) Az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 31/A. § (5a) bekezdése szerinti forrásból a NISZ Zrt. által beszerzésre kerülő vagyonelemek tulajdonjogának az állam javára történő megszerzésére irányuló jogügylet megkötéséhez az MNV Zrt. előzetes hozzájárulását nem kell beszerezni.
2. Záró rendelkezések
2. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (2) és (7) bekezdése, a 4-10. §, a 16-26. §, a 28. §, a 31-35. §, a 37-42. §, a 46-53. §, az 56. §, az 58. § és az 59. § 2022. január 1. napján lép hatályba.
(3) A 11-15. §, a 27. § és a 36. § 2022. június 1. napján lép hatályba.
3. § (1) Az 1. § (4) bekezdése és a 47-52. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 38. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 43-45. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
4. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint" szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint" szöveg lép.
4. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
5. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdésében az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re," szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra," szöveg lép.
5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
6. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, a kérelem benyújtására a 8. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak az irányadók. Az adósnak a kérelemben be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. Amennyiben az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, ezt a kérelemben be kell jelentenie."
7. § A Cstv. 26. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az adós a felszámolási eljárás iránti kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles bejelenteni, amennyiben az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt."
8. § A Cstv. 27/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha az adós gazdálkodó szervezetben a magyar állam szükségképpeni törvényes öröklés útján részesedést örökölt, az állam öröklését követően indult eljárásokban vagyonfelügyelőként, ideiglenes vagyonfelügyelőként és felszámolóként a 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámoló jár el, a 66. § (4), (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával."
9. § A Cstv. 66. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet, kivéve a kizárólagos vagy többségi állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezeteknél végzett üzletviteli és egyéb tanácsadást, szerkezetátalakítási és adósságrendezési tervek készítését, jogszabályban meghatározott tanácsadói, szakértői tevékenységet, az említett és a Ctv. 87. §-a szerinti, állami örökléssel érintett gazdálkodó szervezetek tekintetében a Ctv. szerinti felügyelőbiztosi, - a Ctv. 99. §-ában foglalt feltételek érvényesülése mellett - végelszámolói, továbbá vagyonrendezői tevékenységet, valamint a helyi önkormányzatok tekintetében a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény szerinti pénzügyi gondnoki tevékenységet."
6. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
10. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
"h) amely törvényes öröklés eredményeként vagy végintézkedés alapján a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, amelyben a személygépkocsi használati jogát a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy a vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át."
7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
11. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
"f) a közjegyzőnek az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítését elrendelő végzése."
12. § A Vht. 16. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Végrehajtási lapot állít ki)
"a) a közjegyző által hozott, marasztalást tartalmazó határozat és a közjegyző által jóváhagyott - a bírósági egyezséggel azonos hatályú - egyezség alapján bármelyik közjegyző, a közjegyzőnek a közjegyzői nemperes eljárás lefolytatásáért felszámított díjról és költségről kiállított költségjegyzéke alapján a költségjegyzéket kiállító közjegyzőn kívüli bármelyik közjegyző, a közjegyző hagyatékot átadó végzése alapján, valamint a póthagyatéki eljárásban hozott végzése alapján a 210/C. § (1) bekezdése szerinti közjegyző,"
13. § A Vht. IX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
"Az állam képviselete törvényes öröklése esetén
184/D. § Az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján megszerzett, a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyontárgyakat érintő meghatározott cselekmények végrehajtása iránti eljárásban a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság képviseli az államot."
14. § A Vht. a következő XIII. Fejezettel egészül ki:
"XIII. FEJEZET
AZ ÁLLAM ÁLTAL TÖRVÉNYES ÖRÖKLÉS ÚTJÁN MEGSZERZETT VAGYONTÁRGY ÉRTÉKESÍTÉSE
210/C. § (1) A hagyatéki eljárást lefolytató közjegyző a vagyontárgyat más örökös hiányában, törvényes öröklés útján megszerző államnak
a) a hagyaték teljes hatályú átadásáról rendelkező végzés,
b) az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés vagy
c) a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 89. §-a alapján hozott, a hagyatéki eljárást befejező végzés jogerőre emelkedése napjától számított 60 napon belül előterjesztett kérelmére az állam által törvényes öröklés útján megszerzett ingóság (dolgok, jogok és követelések), valamint ingatlan (a továbbiakban ezen alcímben együtt: vagyontárgy) értékesítésére irányuló végrehajtást végzéssel rendeli el. Zálogjoggal terhelt ingatlanra az ezen alcímben foglaltak szerinti végrehajtás nem rendelhető el.
(2) A vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtás (a továbbiakban ezen alcímben: végrehajtás) célja a vagyontárgy végrehajtás alá vonásából és értékesítéséből befolyt vételárnak
a) az állam,
b) a végrehajtásba bekapcsolódott zálogjogosultak és
c) az örökhagyóval vagy jogutódjával szemben indult végrehajtások végrehajtást kérői (ideértve az e végrehajtásokba bekapcsolódott zálogjogosultakat is) közötti felosztása.
(3) A végrehajtás elrendelésére és foganatosítására a pénzkövetelés végrehajtásának szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A végrehajtás során nem kell alkalmazni a 7. §-t, a 8. §-t, a 13-14/A. §-t, a 36. §-t, az 52. § d) és f) pontját, az 52/B. §-t, az 54. § d) pontját, a 85-87. §-t, a 89. §-t, a 90. § (1) bekezdés a)-m) pontját, (2) és (3) bekezdését, a 91-96/B. §-t, a 133. §-t, a 138/C. §-t, a 139. § (1) és (8) bekezdését, a 140. § (4) és (5) bekezdését, a 154/A. § (4)-(9) és (11) bekezdését, a 154/B. §-t, a 157. §-t, a 159. §-t, a 160. §-t és a 172-177. §-t. Ha az árverezésre kerülő lakóingatlanban természetes személy lakik, részére a 154/A. § (4)-(9) bekezdése szerint biztosítható az ingatlan elhagyására halasztás, valamint a 139. § (1) bekezdése, a 138/C. § és a 154/A. § (11) bekezdése is alkalmazandó.
(4) A végrehajtásban a végrehajtást kérő és a kötelezett is az állam, amelyet a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság képvisel. A végrehajtást a vagyontárgyat öröklés folytán megszerző állammal, mint kötelezettel szemben kell megindítani örökhagyónként; e törvénynek az adósra vonatkozó rendelkezéseit a kötelezettre megfelelően alkalmazni kell.
(5) A végrehajtás elrendelése iránti kérelemben a fél adatain kívül meg kell jelölni
a) a hagyatékátadó végzést hozó közjegyzőt és a hagyatékátadó végzés számát,
b) az állam részére átadott vagyontárgyak közül azokat, amelyek értékesítését az állam kéri.
(6) A közjegyző a végrehajtást elrendelő végzésben meghatározza az értékesítendő vagyontárgyakat és megjelöli
a) a vagyontárgyak hagyatéki leltár szerinti értékét, a fellelésük helyére vonatkozóan a hagyatéki eljárásban ismertté vált adatokat, valamint
b) az örökhagyó nevét és a hagyatéki eljárás adatai szerinti utolsó ismert lakóhelyét, továbbá a hagyatéki eljárás adatai szerinti utolsó ismert tartózkodási helyét, ha az a hagyatéki eljárás adatai szerinti utolsó ismert lakóhelyétől eltér.
(7) Ha a vagyontárgyak között ingatlan is szerepel, a végzéshez csatolni kell a hagyatéki eljárás során, a végrehajtható okirat kiállítását megelőző egy éven belül kiállított adó- és értékbizonyítvány másolatát. A végrehajtás elrendelése iránti kérelem tárgyában hozott végzést a végrehajtást kérővel kell közölni, a végzés ellen a végrehajtást kérő fellebbezhet.
(8) A közjegyző a végrehajtás elrendeléséről - az örökhagyó nevének, személyazonosító adatainak és utolsó ismert lakóhelyének (tartózkodási helyének) megjelölésével - értesíti a hagyatéki eljárásban követelését hagyatéki tartozásként bejelentett azon hagyatéki hitelezőt, akinek a követelése a hagyatéki eljárásban nem került kielégítésre.
(9) Az eljárás lefolytatására az örökhagyó utolsó ismert lakóhelye vagy - lakóhely hiányában - a tartózkodási helye szerinti végrehajtó, ezek hiányában a vagyontárgy helye szerinti végrehajtó illetékes.
210/D. § (1) A végrehajtó - a végrehajtható okirat kötelezettnek történő külön kézbesítése nélkül - intézkedik a végrehajtható okiratban feltüntetett vagyontárgy felkutatása és lefoglalása iránt. Helyszíni eljárást - az ingóság megtekintése és őrzési helyének meghatározása érdekében - akkor is le kell folytatni, ha az ingóság lefoglalására nyilvántartási adatok alapján került sor.
(2) Az ingóság lefoglalását, valamint a foglalást követően az (1) bekezdés szerinti helyszíni eljárást a végrehajtó elsősorban az ingóságnak a végrehajtható okiratban megjelölt őrzési helyén, a végrehajtható okiratban értékesítésre kijelölt ingatlanban, valamint az örökhagyónak az utolsó ismert lakóhelyét, tartózkodási helyét képező ingatlanban kísérli meg. Ezen ingatlanok tulajdonosai és használói kötelesek a foglalás elvégzését lehetővé tenni és a helyszíni kényszercselekmények foganatosítását tűrni.
(3) Ha a vagyontárgyat hagyatéki eljárásban elrendelt biztosítási intézkedés során harmadik személy birtokába adták vagy birtokában hagyták, a harmadik személy a végrehajtó felhívására köteles a vagyontárgy - általa ismert - megváltozott őrzési helyét megjelölni. Ezen új őrzési helyen a (2) bekezdés szerint van helye végrehajtói intézkedés foganatosításának.
(4) Ha a vagyontárgy a (2) és (3) bekezdés szerinti helyszínek egyikén sem lelhető fel, az ennek tényéről készített jegyzőkönyvet a felek részére kézbesíteni kell. Az ingóság felkutatása érdekében további eljárási cselekménynek akkor van helye, ha a végrehajtást kérő - legfeljebb a (6) bekezdés szerinti hirdetmény közzétételi határidejének lejártáig - kérelmet terjesztett elő, amelyben valószínűsíti az ingóság őrzési helyét.
(5) Ha adat merül fel arra, hogy az ingóság a (2) és (3) bekezdés szerinti helyszíneken kívül van harmadik személy birtokában, e személy a végrehajtó felhívására köteles a vagyontárgyat átadni; ennek elmulasztása esetén a harmadik személynél történő foglalás szabályait kell alkalmazni.
(6) Ha az ingóság nem fellelhető, a végrehajtó ennek tényéről 30 napig tartó időtartamra hirdetményt tesz közzé a Kar honlapján, valamint az örökhagyó utolsó ismert lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság és polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, amelyben az ingóság végrehajtó részére történő átadására hívja fel az ingóságot őrző személyt. Ha az átadásra nem kerül sor, a végrehajtó a hirdetmény közzétételi határidejének lejártát követő 30 napon belül jegyzőkönyvet készít a hirdetmény közzétételének eredményéről.
(7) Ha a foglalásnak a vagyontárgyról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzését jogszabály írja elő, a bejegyzésben - végrehajtandó követelés megjelölése nélkül - fel kell tüntetni azt, hogy a vagyontárgy lefoglalására az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló, ezen alcímben szabályozott végrehajtási eljárás során került sor. Az ingóság nyilvántartását vezető hatóság a foglalás bejegyzése iránti megkeresés teljesítésével együtt a megelőző beadványok bejegyzéséről is soron kívül intézkedik.
(8) A végrehajtó az ingatlan becsértékének megállapításához felhasználhatja a 210/C. § (7) bekezdése szerinti adó- és értékbizonyítványt, ha a becsérték megállapítására ezen adó- és értékbizonyítvány kiállítását követő 1 éven belül kerül sor.
(9) Ha a vagyontárgyat nem sikerült sem az első, sem a második árverésen értékesíteni, az örökhagyónak az utolsó ismert lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét képező ingatlanban lakó személy kérelmére - ha valószínűsíti, hogy a vagyontárgy a létfenntartásához nélkülözhetetlen, és ha e személyt nem sújtották korábban rendbírsággal - a végrehajtó a végrehajtást kérő hozzájárulásával feloldja a foglalás alól a 90. § (1) bekezdés b)-k) pontja szerinti ingóságot, és térítésmentesen a kérelmező tulajdonába adja. Ha többen terjesztenek elő kérelmet a vagyontárgy átadására, az a közös nyilatkozattal kijelölt jogosult részére adható át.
210/E. § (1) A vagyontárgyak árverezésének sorrendjét a végrehajtó határozza meg.
(2) A vagyontárgyakat egyenként és több - zálogjoggal nem terhelt - vagyontárgyat egy árverési tételként is lehet árverezni (utóbbi a továbbiakban: együttes árverezés). Együttes árverezés esetében az árverési hirdetményben a vagyontárgyak adatait - ide nem értve a kikiáltási árat - vagyontárgyanként külön-külön kell feltüntetni, a kikiáltási áron és a 132/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti értékhatáron pedig az egyesített árverési tétel összesített becsértékét kell érteni.
(3) Ha ingóság kerül ingatlannal együtt, egy árverési tételként árverezésre, az árverésre és a végrehajtás során befolyt vételár felosztására az ingatlan-végrehajtás szabályait kell alkalmazni. Az ingatlan árveréséhez nem szükséges a végrehajtást kérő kérelme.
(4) Dolgozói részvényt a Polgári Törvénykönyvben az örökös részére biztosított átruházási határidőben a végrehajtó árverés tartásával értékesíti az annak megszerzésére jogosult személy részére; egyéb személyek az árverésből kizárt személynek minősülnek. Ha csak egy személy jogosult a részvény megszerzésére, áverésen kívüli, árverés hatályával történő eladással is történhet az értékesítés e személy részére legalább a becsértéket elérő vételáron. Ha a Polgári Törvénykönyv szerint már csak a társaság jogosult az átalakított részvény értékesítésére, a névértéknek megfelelő összeget a társaság a végrehajtó részére köteles kifizetni, aki azt az értékesítésből befolyt vételár szabályai szerint kezeli.
(5) Ingóság hagyományos árverezése esetén az első árverés során a kikiáltási ár fokozatosan a becsérték 25%-áig szállítható le, ha a felajánlott vételár nem éri el a kikiáltási árat. Ingóság elektronikus árverezése esetén az első árverés során a 132/F. § (6d) bekezdésében foglaltaktól eltérően az árverés negyedik szakaszában is legalább a kikiáltási ár 25%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat. Az ingóság második árverezése során a kikiáltási ár leszállítására az általános szabályok irányadók.
(6) Az árverési vevő köteles az elárverezett ingóságokat az árverési jegyzőkönyv aláírásával és a vételár megfizetésével egyidejűleg, elektronikus árverés esetén pedig az árverési jegyzőkönyv aláírását, valamint a vételár megfizetését követő 15 napon belül átvenni és elszállítani, ennek elmulasztása esetén a végrehajtó az ingóság hulladékként való átadása iránt intézkedik.
(7) Ingatlan esetében, ha az első árverés sikertelen volt, második árverést kell tartani.
(8) Ha a vagyontárgyat nem sikerül árverésen értékesíteni - és ingóság esetében azt a végrehajtást kérő sem vette át a követelése fejében -, a foglalás alól fel kell oldani és mint értékesítésre alkalmatlan vagyontárgyat a kötelezettnek vissza kell adni azzal, hogy ingóság esetén a végrehajtó tájékoztatja a kötelezettet a hulladékként történő kezelés lehetőségéről. A kötelezettnek visszaadott vagyontárgyat csak azok a jogok terhelik, amelyek e törvény szerint az árverést követően is fennmaradnak a vagyontárgyon; a végrehajtó a visszaadást azt követően foganatosítja, hogy intézkedett a vagyontárgy - e jogok kivételével történő - tehermentesítése érdekében akként, hogy megkeresi a vagyontárgyat terhelő jogokat bejegyzett szerveket a jogok töröltetése érdekében.
(9) A kötelezett a visszaadott ingóság esetében kérheti a végrehajtótól az ingóság 135. § (3) bekezdése szerinti kezelését, amelyet a végrehajtó az ingóságnak a hulladékgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti gyűjtésére vagy hasznosítására jogosult szervezet részére történő átadással teljesít. Az átadás költségei végrehajtási költségnek, az átadásból származó bevétel pedig végrehajtás során befolyt összegnek minősül.
(10) A végrehajtó a befolyt összeg kifizetése iránt a VIII. Fejezetben foglaltak szerint intézkedik; a végrehajtás során befolyt összegből a végrehajtási költségek és a felosztási tervben szereplő követelések kielégítését követően fennmaradó összeget fizeti meg a kötelezett részére.
210/F. § (1) A végrehajtó az örökhagyóval szemben indított bírósági végrehajtási ügyek felkutatása érdekében a végrehajtási költségek megelőlegezését követő 3 munkanapon belül megkeresi a Kart a végrehajtási ügyekről vezetett nyilvántartásból történő adatszolgáltatás érdekében. A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a végrehajtó a Kar által megjelölt további végrehajtási ügyeket foganatosító végrehajtó részére is megküldi. E további végrehajtási eljárásban a (2)-(4) bekezdés szerint kell eljárni.
(2) A vagyontárgyat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a végrehajtó értékesíti abban az esetben is, ha azt egy másik bírósági végrehajtási eljárásban is lefoglalták.
(3) A végrehajtó az ezen alcím szerinti végrehajtás elrendeléséről a lefoglalásról való tudomásszerzést követő 3 munkanapon belül értesíti a vagyontárgyat másik végrehajtási ügyben lefoglaló végrehajtót és - e másik végrehajtó által megküldött, a végrehajtás során befolyt összeg kifizetéséhez szükséges adatok alapján - ezt a követelést is szerepelteti az árverési hirdetményben, felosztási tervben.
(4) Ha a másik végrehajtási eljárásban a vagyontárgy áverési hirdetményét már közzétették, a végrehajtó megküldi a végrehajtás során befolyt összeg kifizetéséhez szükséges adatokat az értékesítést foganatosító végrehajtónak, aki az értékesítést lefolytatja, a végrehajtás során befolyt összeg felosztása és kifizetése, valamint szükség esetén a vagyontárgy árverési vevő részére történő birtokba adása iránt intézkedik, a többi eljárási cselekmény foganatosítása céljából pedig átadja az ügyet a végrehajtónak.
210/G. § (1) A végrehajtó az eljárás befejezéséről - az összes vagyontárgy tekintetében szükséges intézkedések megtételét követően - jegyzőkönyvet készít, amelyben vagyontárgyanként, a (2)-(4) bekezdésben foglaltakra való utalással feltünteti a végrehajtás eredményét.
(2) A végrehajtás eredményes, ha
a) az adott vagyontárgyat értékesítették vagy
b) az ingóság értékesítésének sikertelensége esetén a végrehajtást kérő azt a követelése fejében átvette.
(3) A végrehajtást eredményesnek kell tekinteni akkor is, ha a vagyontárgy
a) a 210/D. § (6) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételét követően sem került átadásra a végrehajtó részére,
b) a 210/D. § (9) bekezdés szerint a foglalás alól feloldásra és az ingatlanban lakónak átadásra került vagy
c) sikeres értékesítés és átvétel hiányában a 210/E. § (8) bekezdése szerint a kötelezettnek került visszaadásra.
(4) Nem tekinthető az eljárás eredményesnek, ha
a) az ingatlant azért nem sikerült lefoglalni, mert a végrehajtást kérő nem előlegezte meg az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját vagy
b) a vagyontárgyat azért nem sikerült lefoglalni vagy értékesíteni, mert a végrehajtást kérő egyéb módon nem teljesítette az eljárás lefolytatása érdekében fennálló közreműködési kötelezettségét."
15. § A Vht. a következő 304/J. §-sal egészül ki:
"304/J. § E törvénynek az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről szóló 2021. évi LXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.13.) megállapított 210/C. § (1) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a 210/C. § (1) bekezdése szerinti végzés a Módtv.13. 14. §-ának hatálybalépését követően emelkedett jogerőre. Korábban jogerőre emelkedett végzés esetében az állam a Módtv.13. 14. §-ának hatálybalépését követő két éven belül jogosult a 210/C. § (1) bekezdése szerinti kérelem előterjesztésére."
8. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
16. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 5. számú melléklet 6. pontjában a "Zrt.," szövegrész helyébe a "Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szöveg lép.
9. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
17. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés d) pontjában az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.," szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szöveg lép.
10. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása
18. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) VII. Fejezete a következő 3. Címmel egészül ki:
"3. Cím
Az állam szükségképpeni örökléséhez kapcsolódó intézkedések
87. § (1) Ha az állam gazdasági társaságban társasági részesedést örökölt, az államot megillető társasági részesedés helyzetének rendezése érdekében - nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérheti a cégbíróságot, hogy 60 napon belüli időpontra hívja össze a gazdasági társaság legfőbb szervének ülését, ha az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelmében igazolja, hogy a legfőbb szerv összehívását eredménytelenül kezdeményezte a gazdasági társaság ügyvezetésénél. A kérelemben a legfőbb szerv ülése napirendjét is meg kell jelölni. Eredménytelen kezdeményezésnek minősül, ha írásbeli kezdeményezésre a gazdasági társaság legfőbb szerve 30 napon belül nem kerül összehívásra.
(2) A cégbíróság által összehívott legfőbb szervi ülésen az állam nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló képviselője is részt vesz.
(3) A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti kérelmet annak érkezésétől számított tizenöt munkanapon belül érdemben elbírálja. A kérelmet elutasító cégbírósági végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(4) Ha az állam gazdasági társaságban társasági részesedést örökölt, és az állam öröklését követően - ide nem értve az (1)-(3) bekezdés szerinti eljárást - a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás indult, felügyelőbiztosként kizárólag a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 66. §-a szerinti állami felszámoló rendelhető ki."
19. § A Ctv. 99. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4b) Annak a gazdasági társaságnak a végelszámolásában, amelyben az állam társasági részesedést örökölt, a végelszámolói feladatok ellátásával a Cstv. 66. §-a szerinti állami felszámoló is megbízható."
20. § A Ctv. 97. § (1) bekezdésében az "a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)" szövegrész helyébe az "a Cstv." szöveg lép.
11. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
21. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) preambuluma helyébe a következő szöveg lép:
"Az Országgyűlés az intézményes privatizáció lezárása után, az állami vagyonnal való gazdálkodás új, korszerű rendjének, a hatékonyabb, eredményesebb, költségtakarékosabb, a nemzet számára tartós értékként megőrzendőnek minősülő vagyon védelmét szolgáló vagyongazdálkodás kialakítása, az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, továbbá a tartós értéket nem képviselő és az állami feladatok ellátásához, valamint az állami vagyongazdálkodás céljaihoz nem illeszkedő vagyon értékesítésének biztosítása érdekében, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, az állami vagyon hasznosításáról, kezeléséről, kivezetéséről az alábbi törvényt alkotja:"
22. § A Vtv. 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában a tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás elsődleges feladata az állami tulajdonból történő mielőbbi kikerülés biztosítása hatékony, célszerű, költségtakarékos, társadalmilag hasznos megoldásokkal, valamint az elsődleges feladat veszélyeztetése nélkül történő - a költségek csökkentését célzó - átmeneti hasznosítása."
23. § (1) A Vtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A kivezetésre szánt állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) gyakorolja."
(2) A Vtv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a tulajdonosi joggyakorlás átadására vonatkozó szabályokat az V/A. Fejezet állapítja meg."
24. § (1) A Vtv. 5/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az állam a szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba és az MVH tulajdonosi joggyakorlásába került, illetve kerülő, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szerinti hagyaték egészét, vagy annak egymástól elkülönülő elemeit, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol, az MVH hagyatéki gyűjteményként kezelheti (a továbbiakban: hagyatéki gyűjtemény)."
(2) A Vtv. 5/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tulajdonosi joggyakorló dönthet valamely állami vagyonelem közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjtemény, illetve hagyatéki gyűjtemény körébe történő bevonásáról, vagy a közgyűjteménynek nem minősülő egyéb gyűjteményt alkotó, illetve hagyatéki gyűjteményt alkotó valamely állami vagyonelem gyűjteményi körből történő kivonásáról."
25. § A Vtv. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorlók az e törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott módon adatot szolgáltatnak az egységes állami vagyonnyilvántartás vezetése érdekében az MNV Zrt. részére a rájuk bízott állami vagyonról készített mérlegről, valamint - a nemzetbiztonsági szolgálatok és az MVH kivételével - a mérleg soraival megegyező, vagyonelemenkénti tételes adatokról (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorlói adatszolgáltatás). A nemzetbiztonsági szolgálatok és az MVH az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségüket."
26. § A Vtv. a 42. §-t követően a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
"V/A. FEJEZET
A KIVEZETÉSRE SZÁNT ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
A kivezetésre szánt állami vagyon, az MVH feladatai, jogállása
42/A. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartoznak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti:
a) az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba kerülő vagyonelemek,
b) az 1. § (6a) bekezdése szerint, köztartozások fejében állami tulajdonba kerülő vagyonelemek,
c) az MNV Zrt. által - a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül hasznosított, kis értékű vagyonelemek köréből - kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak minősített és az MVH részére átadott vagyonelemek, valamint
d) az államra öröklés útján átszállt, továbbá a köztartozások fejében átvett, az MNV Zrt. által az MVH részére átadott követelések.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kis értékű vagyonelemnek minősül:
a) az az ingóság, amelynek az egyedi, nyilvántartási értéke az 1 millió forintot nem haladja meg, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott ingóságok kivételével,
b) a jármű,
c) az a) és b) pontba nem tartozó egyéb vagyonelem, amelynek az egyedi, nyilvántartási értéke nem haladja meg a 25 millió forintot.
(3) Az MVH az e fejezetben foglaltak szerint jár el a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása során. A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a IV. és V. Fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.
42/B. § (1) Az MVH feladatai:
a) az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint értékesíti a kivezetésre szánt állami vagyont,
b) az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint lefolytatja a kivezetésre szánt állami vagyon ingyenes tulajdonba adására irányuló eljárásokat,
c) közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján - átmeneti jelleggel, a tulajdonjog átruházásáig - hasznosítja a kivezetésre szánt állami vagyont,
d) a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében ellátja az ingatlanok birtokbavételével, őrzésével, kiürítésével, állagmegóvásával, valamint az ingóságok őrzésével, szállításával, raktározásával, selejtezésével, megsemmisítésével kapcsolatos feladatokat,
e) nyilvántartást vezet a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, kivezetésre szánt állami vagyonról,
f) a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyokban - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - képviseli az államot,
g) nyilvántartja, folyamatosan nyomon követi és kezeli a kivezetésre szánt állami vagyont érintő jogokat, követeléseket és terheket,
h) működteti a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló informatikai rendszereket,
i) folyamatosan vizsgálja a 42/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján állami tulajdonba és a tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonelemeket és az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kezdeményezi a vagyonelemek MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülését, ha azok nem minősülnek az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti vagyonelemnek;
j) gyakorolja a tulajdonosi jogokat a 42/A. § (1) bekezdés szerinti kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében,
k) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek értékesítésével, hasznosításával, kezelésével és a vagyonelemként átvett követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat.
(2) Ha az (1) bekezdés i) pontja szerinti vizsgálat alapján az MVH megállapítja, hogy valamely vagyonelem
a) egyedi bruttó értéke meghaladja a 42/A. § (2) bekezdése szerinti értéket,
b) a vagyonelem egyedi tulajdonságai vagy a rendelkezésre álló információk alapján valószínűsíthető, hogy az adott vagyonelem állami feladatok ellátásához felhasználható lehet vagy
c) az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott ingóságnak minősül,
a vagyonelemet az a) és a c) pont szerinti esetben átadja, a b) pont szerinti esetben felajánlja az MNV Zrt. részére.
(3) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatok ellátása során az MVH e fejezet szabályai szerint jár el azzal, hogy a 42/O. §-ban foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.
42/C. § (1) Az MVH az állam kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, amelynek társasági részesedése forgalomképtelen. Az MVH felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként az MNV Zrt. gyakorolja. Az MVH nem válhat szét és más jogi személlyel nem egyesülhet.
(2) Az MVH köteles a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodását elkülöníteni a saját vagyonával és a vagyonkezelésében lévő állami vagyonnal történő gazdálkodásától.
(3) Az MVH-nak a kivezetésre szánt vagyonnal való gazdálkodása során az államháztartás központi alrendszerére vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia az alábbi eltérésekkel:
a) feladatai ellátása érdekében jogosult pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál számlát vezetni,
b) a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kimutatott készletek értékvesztésének elszámolása során alkalmazható a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 56. § (3) bekezdése szerinti rendelkezés, amely szerint a fajlagosan kis értékű készleteknél az MVH által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható az értékvesztés összege azzal, hogy a különbözetet akkor kell jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot.
(4) Az MVH működéséhez szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja.
(5) Az MVH kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodása során ellátott feladatai állami feladatnak minősülnek.
Az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadások
42/D. § (1) Az MNV Zrt. a 42/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelem adatait, az ahhoz kapcsolódó jogokra, terhekre és követelésekre vonatkozó információkkal együtt az érintett vagyonelem feletti tulajdonosi joggyakorlás átadása érdekében az e célra szolgáló informatikai rendszerbe (a továbbiakban: átadási felület) feltölti.
(2) Az MNV Zrt. folyamatosan végzi az átadási felületre való feltöltést a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek feletti tulajdonosi joggyakorlás átadása érdekében. A tárgyfélév végéig az (1) bekezdés szerint feltöltött vagyonelemek tulajdonosi joggyakorlása - e törvény erejénél fogva - a tárgyfélévet követő félév első napján száll át az MVH-ra, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nélkül. Az átadás a tárgyfélév utolsó napján érvényes záró nyilvántartási értéken történik.
(3) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba az MNV Zrt. helyébe jogutódként az MVH lép. Az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárásokba az MVH az MNV Zrt. jogutódjaként belép.
(4) Az MVH - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe a (3) bekezdés alapján jogutódként belépett.
(5) Az MVH egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MVH e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadási felületen előállított - a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó - dokumentum képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.
42/E. § (1) A 42/B. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti vagyonelem, valamint a 42/B. § (2) bekezdés b) pontja szerint felajánlott vagyonelem, amelyet az MNV Zrt. írásbeli nyilatkozatával állami vagyongazdálkodási feladatok ellátásához szükséges vagyonnak minősít, az ahhoz kapcsolódó jogokkal, terhekkel és követelésekkel együtt, e törvény erejénél fogva, az átadási felületen keresztül megvalósuló adatátadással az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerül.
(2) Az MNV Zrt. (1) bekezdés szerinti minősítést tartalmazó írásbeli nyilatkozatának kézhezvételét követően, illetve a 42/B. § (2) bekezdés a) és c) pontjába tartozó vagyonelem esetén annak állami tulajdonba kerülését követően, az MVH feltölti az átadási felületre az érintett vagyonelem adatait.
(3) Az MVH az állami vagyongazdálkodási feladatok ellátásához szükségesnek minősített vagyonelemek adatainak átadási felületre való feltöltését folyamatosan végzi.
(4) A tárgyfélév végéig a (2) bekezdés szerint az átadási felületre feltöltött vagyonelemek feletti tulajdonosi joggyakorlás a tárgyfélévet követő félév első napján száll át az MNV Zrt.-re, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nélkül. Az átadás a tárgyfélév utolsó napján érvényes záró nyilvántartási értéken történik.
(5) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos jogviszonyokba az MVH helyébe jogutódként az MNV Zrt. lép.
(6) Az MNV Zrt. - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe az (5) bekezdés alapján jogutódként belépett.
(7) Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MNV Zrt. e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadási felületen előállított - a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó - dokumentum képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.
42/F. § (1) Ha vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében indokolt, a 42/D. §-ban és a 42/E. §-ban meghatározott vagyonátadások helyett az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozattal rendelkezhet valamely vagyonelem tulajdonosi joggyakorlásának átadásáról vagy átvételéről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorlás az érintett vagyonelemre vonatkozó adatok átadási felületre történő feltöltésének napján az átadás napján érvényes nyilvántartási értéken száll át az átvevőre azzal, hogy az átadás tekintetében a 42/D. § (3)-(5) bekezdésében és a 42/E. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.
A kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodás
42/G. § (1) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása érdekében jogosult 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság közreműködését igénybe venni.
(2) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyont az Nvtv. 11/A. §-ában foglaltakra figyelemmel átmeneti jelleggel hasznosítja.
A kivezetésre szánt állami vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályok
42/H. § (1) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon típusára, jellegére, fizikai állapotára, a piaci viszonyokra, továbbá az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási követelményekre, valamint a várható bevételekre figyelemmel dönt a vagyontárgy állami tulajdonból való kivezetésének módjáról.
(2) Az MVH a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése során a kereskedelmi észszerűség követelményének megfelelően köteles eljárni azzal, hogy az MVH a kivezetésre szánt állami vagyont bármely e törvényben meghatározott vagy egyéb olyan eljárással értékesítheti, amely megfelel az érintett vagyonelem kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos értékesítési módokra vonatkozó szabályoknak és a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében az állami tulajdon gyors, hatékony, célszerű és költségtakarékos megszűnését eredményezi. A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésének elsődleges célja a költségtakarékos, észszerű állami vagyongazdálkodás feltételeinek biztosítása, amely célok megelőzik az értékarányosság követelményének érvényesítését.
(3) A (2) bekezdés szerinti értékesítési eljárás során az MVH jogosult arra, hogy a vagyontárgy ellenértékének megállapításakor a vagyontárgy rendelkezésre álló forgalmi értéke mellett figyelembe vegye különösen:
a) az értékesítésre szánt vagyonelem tárolásának, állagmegőrzésének, őrzés-védelmének és működtetésének költségeit,
b) az esetleges újabb értékesítési eljárás költségeit,
c) az állagromlásból eredő értékcsökkenést,
d) ingóság esetén a vagyonelem szállításával, megsemmisítésével vagy hulladékként történő kezelésével kapcsolatos ráfordításokat, továbbá
e) a fennálló piaci keresleti viszonyokat.
(4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése előtt meg kell állapítani az értékesítésre szánt vagyontárgy egyedi forgalmi értékét. A forgalmi érték megállapítását az MVH által foglalkoztatott értékbecslő (a továbbiakban: belső értékbecslő) vagy külső értékbecslő is elvégezheti.
(5) A belső értékbecslő által készítendő értékbecslés (a továbbiakban: belső értékbecslés) elkészítésének részletszabályait és módszertanát az MVH szabályzatban határozza meg. Az MVH a 42/N. § szerinti csomagban történő értékesítés tekintetében a belső értékbecslésekre vonatkozó szabályzatában a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg a vagyontárgyak forgalmi értékének megállapítására vonatkozóan.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére forgalmi érték alatt is sor kerülhet.
(7) Az MVH jogosult a kivezetésre szánt vagyontárgyak versenyeztetés mellőzésével történő értékesítésére is.
(8) A 42/O. § szerinti ingyenes tulajdonba adásnak nem előfeltétele a kivezetésre szánt állami vagyonelem értékesítésének előzetes megkísérlése, továbbá ingyenes tulajdonba adás esetén mellőzhető a vagyontárgy forgalmi értékének megállapítása is. Az átadás nyilvántartási értéken történő átvezetéssel történik.
A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítése
42/I. § (1) Az MVH az értékesítést - a 42/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a vagyontárgy jellegétől függően
a) a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló elektronikus árverési rendszer útján,
b) egyszerűsített pályázat útján,
c) versenyeztetés mellőzésével forgalmi értéken,
d) a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházását szolgáló katalógus útján vagy
e) egyéb módon
végezheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értékesítési módok esetén az MVH csomagban történő értékesítést is alkalmazhat a 42/N. § szerint.
(3) Az értékesítés lebonyolítására az MVH harmadik személynek megbízást adhat.
(4) A kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
42/J. § (1) A 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus árverési rendszerbe árverezőként történő belépésre az árverezők elektronikus nyilvántartásába bejegyzett felhasználó jogosult regisztrált és aktivált felhasználói nevének, valamint jelszavának megadásával.
(2) Az árverezők elektronikus nyilvántartásába bármely természetes személy vagy olyan jogi személy kérheti a felvételét, aki megfelel az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 1. pontja vagy az Nvtv. 14/B. §-a szerinti feltételeknek, és az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatának feltételeit rögzítő felhasználási szabályzatban foglaltakat elfogadta.
(3) Az MVH részére az MNV Zrt. az elektronikus árverésen történő értékesítést ingyenesen bonyolítja le.
42/K. § (1) Az MVH a 42/I. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített pályázati eljárás útján értékesítheti azokat a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemeket, amelyek értékesítését célszerű helyben megkísérelni, vagy amelyek értékesítését a vagyontárgy jellegére, fekvésére, értékére vagy a piaci viszonyokra figyelemmel nem indokolt a 42/I. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus árverési rendszeren lefolytatni.
(2) Az egyszerűsített pályázati eljárás során az MVH a pályázati felhívást a honlapján teszi közzé.
42/L. § A 42/I. § (1) bekezdés c) pontja szerinti versenyeztetés nélküli értékesítés során az MVH a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyontárgyat legalább a becsült forgalmi értéken idegenítheti el.
42/M. § (1) A 42/I. § (1) bekezdés d) pontja szerinti katalóguson keresztül történő értékesítési eljárás azoknak a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyonelemeknek az értékesítésére szolgál, amelyek tekintetében a 42/I. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti eljárás lefolytatása nem vezetett eredményre.
(2) A katalóguson keresztül történő értékesítés során a kikiáltási árként meghatározott összeget legkorábban megajánló, érvényes vételi ajánlatot tevő személy részére kerülhet sor a kivezetésre szánt állami vagyon értékesítésére.
42/N. § Egymástól elkülönülő egynemű, vagy egymással alkotórészi kapcsolatban nem álló, de gazdasági, jogi vagy funkcionális egységet képező kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó vagyontárgyak csomagban történő értékesítése esetén csak a vagyontárgyak teljes egészére mint dologösszességre vonatkozó ajánlat fogadható el.
A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása
42/O. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogát az MVH ingyenesen átruházhatja:
a) helyi önkormányzat,
b) egyház, egyházi jogi személy,
c) karitatív tevékenységet folytató civil szervezet vagy
d) közhasznú szervezet
részére.
(2) Az MVH - az (1) bekezdéstől eltérően - az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó
a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostárs részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam kisebbségi tulajdonostársnak minősül és az állami tulajdonban álló ingatlanhányad értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
b) beépítésre és önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló ingatlanok tulajdonjogát, az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
c) földhasználati joggal terhelt ingatlant a földhasználati jog jogosultja részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
d) társasági részesedést a társaság vagy a társaság tagja részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam kisebbségi társasági részesedés tulajdonosa, és az állami tulajdonban álló társasági részesedés értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;
e) hagyatékból származó állami tulajdonú ingatlanban lévő ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező, vagy huzamos ideje, életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodó személy, vagy - közös tulajdonban álló ingóság esetén - a tulajdonostárs részére, ha az ingóság egyedi értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ingyenes tulajdonba adást az MVH, továbbá az (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményezett személyek is kezdeményezhetik.
(4) Ha a (2) bekezdés szerinti esetekben a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának megszerzésére több személy is jogosult, a tulajdonszerzés módját és sorrendjét az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott szabályok szerint kell megállapítani.
(5) Az MVH az állam mint szükségképpeni törvényes örökös nevében az örökségről az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, ennek hiányában a hagyaték fekvési helye szerinti helyi önkormányzat vagy ingatlan esetében annak fekvési helye szerinti helyi önkormányzat javára lemondhat, ha az érintett helyi önkormányzat előzetesen írásban nyilatkozik az MVH felé az örökség elfogadásáról.
Kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működésének speciális szabályai
42/P. § Kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működése során - az állam átmeneti tulajdonosi helyzetére tekintettel - nem kell alkalmazni:
a) az állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja, vezető állású munkavállalója vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére, nemzetbiztonsági ellenőrzésére,
b) a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igények teljesítésére vonatkozó szabályok kivételével, a gazdasági társaság adatainak honlapon történő közzétételére, valamint
c) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerének kialakítására
vonatkozó szabályokat."
27. § A Vtv. V/A. Fejezete a következő 42/Q. §-sal egészül ki:
"42/Q. § (1) Az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtásnak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 210/G. § (2) és (3) bekezdése szerint eredményes vagy eredményesnek tekintendő befejezését követően az állam az örökhagyó tartozásaiért - a Ptk. 7:96. § (1) bekezdésétől eltérően - csak
a) a részére a hagyatékátadó végzéssel átadott, a hagyaték-átadási terhek [a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 6. § (1) bek. b) pont] kifizetését követően fennmaradó pénzösszeg vagy a részére a hagyatékátadó végzéssel átadott, pénzügyi intézménynél elhelyezett összeg kezelésére szolgáló szerződés alapján kezelt összeg,
b) a Vht. 210/D. § (9) bekezdése szerint a foglalás alól feloldásra és az ingatlanban lakónak átadásra került vagyontárgy becsértékének megfelelő összeg és
c) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a végrehajtás során befolyt és részére a Vht. 210/E. § (10) bekezdése szerint kifizetett összeg
erejéig felel; a részére a végrehajtás során visszaadott vagyontárgyak kezelésére a továbbiakban a kivezetésre szánt állami vagyon kezelésére vonatkozó szabályok alkalmazandóak.
(2) Nem vonatkozik az (1) bekezdés azon, öröklés útján megszerzett vagyontárggyal vagy a helyébe lépett vagyonnal való helytállásra, amelyre az állam nem kérte az állam által törvényes öröklés útján megszerzett vagyontárgy értékesítésére irányuló végrehajtás elrendelését."
28. § A Vtv. 66. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az államot megillető elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az MNV Zrt., a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására az MVH jogosult."
29. § A Vtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 69/E. §-sal egészül ki:
"69/E. § (1) A 2021. december 31. napján az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül hasznosított, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek az azokhoz kapcsolódó jogokkal, terhekkel és követelésekkel együtt e törvény erejénél fogva, nyilvántartási értéken, 2022. január 1. napjával a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek.
(2) A vagyonelemek átadására az átadási felület szolgál, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nem szükséges. Az MNV Zrt. 2021. december 31-ig gondoskodik az általa kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek, az azokhoz kapcsolódó jogok, terhek és követelések, valamint az MNV Zrt.-re öröklés útján átszállt vagy az 1. § (6a) bekezdése alapján az MNV Zrt. által 2022. január 1-je előtt átvett követelések adatainak átadási felületre történő feltöltéséről.
(3) A számviteli nyilvántartások rendezése céljából az MNV Zrt. legkésőbb 2022. június 30. napjáig számviteli szempontból átadja az MVH részére a kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyon körébe tartozó vagyonelemeket.
(4) Az MNV Zrt. és az MVH 2022. január 1. napjára visszamenőlegesen, a 2022. június 30. napjáig végrehajtott átadásról az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. alcím szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek a 2022. szeptember hónapot és a 2022. harmadik negyedévet érintő adatszolgáltatás keretében köteles eleget tenni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba az MNV Zrt. helyébe jogutódként az MVH lép. Az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárásokba az MVH az MNV Zrt. jogutódjaként belép.
(6) Az MVH - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe az (5) bekezdés alapján jogutódként belépett.
(7) Az MVH egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MVH e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadási felületen előállított - a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó - dokumentum képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot."
30. § A Vtv. Átmeneti rendelkezések alcíme a következő 69/F. §-sal egészül ki:
"69/F. § (1) 2022. január 1. napján az MNV Zrt. az MVH részére átadja a kezelésében lévő fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemeket, ideértve a vagyonelemként átvett követeléseket is.
(2) A vagyonelemek átadására az átadási felület szolgál, külön megállapodás megkötése vagy jegyzőkönyv felvétele nem szükséges.
(3) Az (1) bekezdés szerint átvett vagyonelemek tekintetében a 69/E. § (5)-(7) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak."
31. § A Vtv. 71. § (1) bekezdése a következő k)-l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"k) a kivezetésre szánt állami vagyon minősítésére, átadás-átvételére, az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyon számviteli nyilvántartására, a kivezetésre szánt állami vagyonnal való gazdálkodásra és a kivezetésre szánt állami vagyon elidegenítésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságok működésének sajátos szabályait;
l) az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő állami vagyonelemek minősítésére, a kivezetésre szánt állami vagyon körének megállapítására, valamint az MVH részére átadásra nem kerülő kis értékű vagyonelemek meghatározására vonatkozó szabályokat."
32. § A Vtv.
a) 3. § (1) bekezdésében az "az MNV Zrt." szövegrész helyébe az "a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.)"
b) 3. § (2a) bekezdésében az "a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)" szövegrész helyébe az "az Nvtv."
szöveg lép.
33. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 1. § (6a) bekezdésében az "E vagyon felett - ideértve a 2010. június 17. napján és ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal követelése fejében átadott vagyont is - az államot megillető tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja." szövegrész,
12. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása
34. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján az örökhagyó a halálakor közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, igazságügyi szakértő, gyám, gondnok vagy bizalmi vagyonkezelő, továbbá gazdasági társaság egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja volt, ennek tényét, valamint azoknak a vagyontárgyaknak, iratoknak a jegyzékét, amelyek az örökhagyó e tevékenységével kapcsolatosak és a leltárban nem szerepelnek, jegyzőkönyvben kell feltüntetni."
35. § A Hetv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott ügygondnok csak akkor rendelhető ki, ha az eljárásának előrelátható díját és költségeit a kérelmező - a hagyatéki eljárás költségeitől függetlenül - megelőlegezi és viseli. Ha más törvényes örökös hiányában a magyar állam öröklése valószínűsíthető, a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően ügygondnokként - díj és költségek megelőlegezése nélkül - az állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorlót kell kirendelni, ha a tulajdonosi joggyakorló ezt maga kezdeményezi, vagy más kérelmére indult biztosítási intézkedés esetén az ügygondnokként történő kirendelésével egyetért."
36. § A Hetv. 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fellebbezéssel megtámadható végzés jogerőre emelkedését a közjegyző állapítja meg. A jogerőre emelkedésről az érdekelteket - kivéve a vagyontárgyat törvényes öröklés útján megszerző államot - külön értesíteni nem kell, de az érdekelt kérelmére a végzés bemutatott kiadmányaira rá kell vezetni a jogerőre emelkedést tanúsító záradékot."
37. § A Hetv. 91. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) A közjegyző a (2) bekezdésben foglaltakon túl minden esetben értesíti a cégbíróságot, ha az állam - nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - gazdasági társaságban bármilyen mértékű társasági részesedést örökölt."
13. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
38. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az állami tulajdonban álló vagy állami tulajdonba kerülő olyan ingatlan felett, amely az ingatlan-nyilvántartás szerint nem kizárólag a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet tartalmaz, a tulajdonosi jogokat a miniszter az NFK útján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.), vagy - az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MVH) - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint - a következő módon gyakorolja:
a) az ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén együttesen,
b) mindkét fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) egymással együttműködve,
c) csak az egyik fél tulajdonosi joggyakorlásával érintett hasznosítás esetén (ide nem értve a tulajdonjog átruházását) a másik fél érdekeinek szem előtt tartásával önállóan."
39. § Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács:)
"h) az MNV Zrt.-vel vagy - a Vtv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában - az MVH-val közösen dönt a 3. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott ingatlanok hasznosításának módjáról az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint;"
40. § Az Nfatv. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam
a) mint törvényes örökös szerez tulajdonjogot, akkor az MVH,
b) végintézkedés alapján szerez tulajdonjogot, akkor az MNV Zrt.
a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül a földrészlet adatait a Vtv. 42/D. § (1) bekezdése szerinti átadási felületre feltölti és az átadási felületen keresztül átadja az NFK-nak. A számviteli rendezést az érintett ingatlan adatainak az átadási felületen történő feltöltése szolgálja, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül."
41. § Az Nfatv. 31. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a földrészlet adatait az NFK az átadási felületre feltölti és az átadási felületen keresztül átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal a földrészletet kivezeti a vagyonnyilvántartásából. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja az érintett földrészlet adatainak az átadási felületen történő feltöltésének napja. Számviteli rendezésnek az érintett ingatlan adatainak az átadási felületen történő feltöltése minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.
(2) Ha törvény valamely földrészletnek a magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkezik, de a földrészlet - annak ingatlan-nyilvántartás szerinti adatai alapján - nem felel meg az 1. § (1) bekezdésében vagy a 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az NFK haladéktalanul intézkedik a földrészletnek az MNV Zrt. részére az átadási felületen keresztül történő átadásáról és annak a vagyonnyilvántartásából való kivezetéséről. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja az érintett ingatlan adatainak az átadási felületen történő feltöltésének napja. Számviteli rendezésnek az érintett ingatlan adatainak az átadási felületen történő feltöltése minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.
(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az átvevő tulajdonosi joggyakorló e jogszabályhelyre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadási felületen előállított - a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó - dokumentum képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot."
42. § Az Nfatv. 34. § (6a) bekezdésében az "az NFK és az MNV Zrt." szövegrész helyébe az "az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH" szöveg lép.
14. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
43. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Ásztv.) 14. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) Az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzata által kijelölt alelnöke az elnök akadályoztatása esetén az elnök által szabályozott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. A kijelölt alelnök helyettesítési jogkörben nem jogosult a 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatok ellátására, azonban a már meghatározott ellenőrzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles. Az Állami Számvevőszék kijelölt alelnöke nem helyettesítheti az elnököt a Költségvetési Tanácsban."
44. § Az Ásztv. 35. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) E törvénynek az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás megteremtése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosításáról, valamint egyéb vagyongazdálkodási rendelkezésekről szóló 2021. évi LXXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 8. § (1) bekezdése, 14. § (1), (14) és (15) bekezdése, 19. § (1) és (2) bekezdése, valamint 20. § (2) bekezdése nem érinti a Módtv2. hatálybalépésekor hivatalban lévő alelnök kinevezését."
45. § Az Ásztv.
a) 8. § (1) bekezdésében az "egy" szövegrész helyébe a "két" szöveg,
b) "Az Állami Számvevőszék alelnöke" alcímének címében és 19. § (1) bekezdésében az "alelnöke" szövegrész helyébe az "alelnökei" szöveg,
c) 14. § (1) bekezdésében és "Az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökét, vezetőit és számvevőit megillető díjazás és juttatások" alcímének címében az "alelnökét" szövegrész helyébe az "alelnökeit" szöveg,
d) 14. § (15) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében és 20. § (2) bekezdésében az "alelnökének" szövegrész helyébe az "alelnökeinek" szöveg,
e) 20. § (2) bekezdésében az "alelnök" szövegrész helyébe az "alelnökök" szöveg, és a "jogosult" szövegrész helyébe a "jogosultak" szöveg
lép.
15. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
46. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
"Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása és a fenntartható vagyongazdálkodás megteremtése szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása, a nemzeti vagyon átruházása szabályainak, valamint a célszerű és eredményes nemzeti vagyongazdálkodás kereteinek megállapítása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:"
47. § (1) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdése a következő 7. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
"7. kivezetésre szánt állami vagyon: az állami vagyonnak az a része, amely nem tartozik sem a kincstári vagyon, sem az üzleti vagyon körébe, és amely a vagyon jellegére, állapotára, jogi helyzetére vagy egyéb körülményekre tekintettel nem alkalmas a nemzeti vagyon - 7. § (1) bekezdésében meghatározott - alapvető rendeltetését szolgáló vagyongazdálkodási feladatok ellátására vagy e feladatok ellátására történő igénybevétele nem észszerű;"
(2) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"18. üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén a kincstári vagyonba vagy a kivezetésre szánt állami vagyonba, az önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba;"
48. § Az Nvtv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében a nemzeti vagyongazdálkodás feladata a vagyonelemek költségtakarékos, gyors és hatékony elidegenítése, kivezetése a nemzeti vagyon köréből."
49. § Az Nvtv. 11. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. A hasznosításra irányuló szerződés - a 11/A. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - határozatlan vagy legfeljebb 15 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette. E bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik az állammal, költségvetési szervvel, önkormányzattal vagy önkormányzati társulással kötött szerződésre."
50. § Az Nvtv. 5. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
"11/A. § (1) A kivezetésre szánt állami vagyon vagyonkezelésbe nem adható, azon haszonélvezeti jog nem alapítható, továbbá e vagyon ingyenesen nem hasznosítható.
(2) A 11. § (10) bekezdésétől eltérően a kivezetésre szánt állami vagyon tekintetében hasznosításra irányuló szerződés határozatlan vagy legfeljebb 1 éves határozott időre köthető, amely időszak egy alkalommal legfeljebb 1 évvel meghosszabbító abban az esetben, ha a hasznosításra jogosult valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette és a hasznosítással érintett vagyonelem elidegenítése 1 éven belül nem lehetséges. A határozatlan időre kötött hasznosítási szerződésben legfeljebb 6 hónapos felmondási idő köthető ki."
51. § Az Nvtv. 13. § (9) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni]
"d) a kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása"
(esetében.)
52. § Az Nvtv. 7. alcíme a következő 14/B. §-sal egészül ki:
"14/B. § A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházása esetén - a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti szervezetek mellett - átlátható szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai kizárólag természetes személyek, amennyiben e személyek megismerhetőek. Ebben az esetben a 3. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat mellőzhető."
53. § Az Nvtv. 19. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
"a) I. Fejezete, 4. §-a, 6-8. §-a, 10-11/A. §-a, 12. § (1) és (3)-(15) bekezdése, 13. §-a, 14/B. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18. §-a, 18/A. §-a és 18/C. §-a, valamint 1. és 2. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,"
(sarkalatosnak minősül.)
16. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása
54. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 9. alcíme a következő 20/H. §-sal egészül ki:
"20/H. § (1) Az Integrációs Szervezet eszközeit tagjai tőkehelyzetének megerősítése érdekében befektetheti olyan - piaci alapú - pénzügyi vagy tőkepiaci eszközbe, amely hozzájárul ahhoz, hogy az egyes tagjai megfeleljenek az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete, illetve a Hpt. szavatoló tőkére vonatkozó rendelkezéseinek.
(2) Az Integrációs Szervezet megfelel a Hpt. 125. §-ában foglalt követelményeknek."
55. § Hatályát veszti az Szhitv. 15/E. § (3) bekezdésében az "és a 6. § (4)-(6) bekezdésében foglalt" szövegrész.
17. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
56. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya nem terjed ki:)
"b) a kincstári vagyonnal való gazdálkodása tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, valamint"
57. § A Hpt. 48. § (2) bekezdés a) pontjában a "33. § (2) bekezdés c) pontja vagy 35. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "33. § (2) bekezdés c) pontja, 35. § (2) és (3) bekezdése" szöveg lép.
18. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
58. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés c) pontjában a "Zrt.," szövegrész helyébe a "Zrt. és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság," szöveg lép.
19. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása
59. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 42. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha a hagyatékot valamennyi örökös visszautasította, a hagyaték jogerős átadását követően a bíróság az adósságrendezési eljárást hivatalból megszünteti, az erről szóló végzést az öröklési ügyekben az államot képviselő Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak is megküldi."
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke