2021. évi XCVIII. törvény

egyes törvényeknek a turizmus-vendéglátás ágazatot érintő stratégiai célú módosításáról

1. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

1. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a a következő 41. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"41. szálláshely-minősítés: a szálláshelyek számára előírt minőségi követelményeknek való megfelelés vizsgálata és annak alapján a szálláshelyek minőségi fokozatokba sorolása a szálláshely-minősítő szervezet által."

2. § (1) A Kertv. 6/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szálláshely-szolgáltatás csak a Kormány rendeletében meghatározott, a szálláshely-minősítésre vonatkozó rendelkezések megtartásával és a kereskedelmi hatóság részére történő szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható."

(2) A Kertv. 6/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szálláshely-minősítés Magyarországon az állam hatáskörébe tartozó tevékenység. A szálláshely-minősítést az állam a Kormány rendeletében kijelölt szálláshely-minősítő szervezet útján látja el, a nemzetközileg általánosan elfogadott és közzétett kritériumok alapján."

3. § A Kertv. a 6/I. §-t követően a következő "A szálláshely-minősítési eljárással kapcsolatban benyújtott panasz elbírálása" című alcímmel egészül ki:

"A szálláshely-minősítési eljárással kapcsolatban benyújtott panasz elbírálása

6/J. § (1) Az a minősített szálláshely, amelyre nézve a szálláshely-minősítési eljárás jog- vagy érdeksérelemmel jár, az eljárással kapcsolatban panasszal fordulhat a szálláshely-minősítő szervezet vezetőjéhez.

(2) A szálláshely-minősítő szervezet tevékenysége ellen benyújtott panaszt a szálláshely-minősítő szervezet vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el.

(3) A panaszt a szálláshely-minősítési eljárás lezárását és a minősítésnek a szálláshely általi megismerését követő nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

(4) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus ügyintézés szabályai alkalmazásának nincs helye a panasz elbírálása során.

(5) A szálláshely-minősítő szervezet eljárása ellen benyújtott panasz elbírálása esetén nincs helye sommás eljárásnak."

4. § A Kertv. a 8. §-t követően a következő "A szálláshely-minősítés körében alkalmazott díjszabás" című alcímmel egészül ki:

"A szálláshely-minősítés körében alkalmazott díjszabás

8/A. § (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a szálláshely-minősítő szervezet által lefolytatott egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért és közigazgatási hatósági eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a szálláshely-minősítő szervezet részére.

(2) Szálláshelyenként az első szálláshely-minősítési eljárás ingyenes."

5. § (1) A Kertv. 12. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"f) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit - ide nem értve a magánszálláshelyen és az egyéb szálláshelyen az egy naptári éven belül szálláshely-szolgáltatás céljára felhasználható napok számát -, a szálláshely-üzemeltetési bejelentés rendjét és feltételeit, valamint a szálláshelyek nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szálláshely-szolgáltató tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, az adatszolgáltatás rendjét, a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a szálláshely-minősítő szervezetet és a szálláshely-minősítés rendjét, valamint a nemzetközileg általánosan elfogadott kritériumok közzétételét,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Kertv. 12. § (4) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a turizmusért felelős miniszter, hogy)

"a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a szálláshely-minősítő szervezet által végzett azon igazgatási jellegű szolgáltatások és közigazgatási hatósági eljárások körét, amelyek lefolytatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, továbbá a fizetendő díj mértékét, valamint a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;"

(rendeletben állapítsa meg.)

2. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása

6. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E törvény hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós forrásokból nyújtott költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre, továbbá a szálláshelyszolgáltatókra és szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő és a szálláshelyet vele együtt igénybe vevő személyekre, a vendéglátó üzlet üzemeltetőkre és a vendéglátó üzlet szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, továbbá a turisztikai attrakció üzemeltetőkre, a turisztikai attrakciót látogató és igénybe vevő személyekre terjed ki."

7. § A Turizmus törvény 2. §-a a következő 7-11. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"7. turisztikai attrakció: olyan turisztikai céllal hasznosított és működtetett természeti vagy ember alkotta vonzerő, illetve földrajzi terület, amely a látogatók számára élmény-, szabadidős, utazási szolgáltatásokkal, kínálati palettával, vagy szórakoztatási funkcióval rendelkezik;

8. turisztikai attrakció üzemeltetője: a turisztikai attrakció bérlője, tulajdonosa, fenntartója vagy kezelője;

9. turisztikailag kiemelt jelentőségű település: olyan település, ahol legalább egy országos, vagy nemzetközi jelentőségű turisztikai attrakció található, és amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető;

10. vendéglátó üzlet: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott vendéglátóhely üzlettípusok, ahol a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás tevékenységet folytatnak;

11. vendéglátó üzlet üzemeltetője: a vendéglátó üzlet bérlője vagy tulajdonosa."

8. § A Turizmus törvény 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/A. § A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője adminisztrációs kötelezettségének könnyítése és adatelemzés, valamint hivatalos statisztikai adatok előállításának segítése céljából informatikai rendszer (a továbbiakban: Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ) működik, amelynek üzemeltetőjét a Kormány rendeletben jelöli ki."

9. § A Turizmus törvény 9/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ

a) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott adatszolgáltatási eljárás szerint összegyűjtött, valamint

b) a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 26. § (2) bekezdése szerint - a Vhr.-ben meghatározott gazdálkodó szervezetekre vonatkozóan - előkészített, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget megállapító kormányrendeletben előírt,

személyes adatot nem tartalmazó adatkörökbe tartozó, a szálláshely-szolgáltató által a szálláshelykezelő szoftver, vendéglátó üzlet üzemeltetője által a vendéglátó szoftver, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által a jegykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza, valamint a b) pont alá nem tartozó, a Vhr.-ben meghatározott vendéglátó üzlet üzemeltetője által a vendéglátó szoftver, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által a jegykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza."

10. § (1) A Turizmus törvény 9/C. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője a tevékenysége megkezdésétől számított 5 napon belül a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban elektronikus úton regisztrál.

(2) A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, a turisztikai attrakció üzemeltetője regisztrációja, annak módosítása vagy törlése, valamint a nevében eljáró személy azonosítása és képviseleti jogosultságának ellenőrzése, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek az elektronikus azonosításra, továbbá a Vhr.-ben megjelölt egyéb szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra (a továbbiakban együtt: SZEÜSZ) vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával, a Vhr.-ben meghatározott módon, elektronikus úton történik.

(2a) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. jogosult a (2) bekezdés szerinti SZEÜSZ-öket az általa üzemeltetett turisztikai rendszerek működéséhez kapcsolódóan igénybe venni.

(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a (2) bekezdésben foglalt folyamatok keretében, a szálláshely-szolgáltató és képviselője, a vendéglátó üzlet üzemeltetője és képviselője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője és képviselője azonosítása érdekében, az azonosítási folyamat és a képviseleti jog ellenőrzése céljából, az azok lefolytatásához szükséges ideig kezeli a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője nevében eljáró személynek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes személyazonosító adat)."

(2) A Turizmus törvény 9/C. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének a vendéglátás jellegű kereskedelmi tevékenysége befejezéséig kezeli a vendéglátó üzlet üzemeltetője nevét, elérhetőségét és adószámát.

(4b) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a turisztikai attrakció üzemeltetőjének a turisztikai attrakcióhoz kapcsolódó tevékenysége befejezéséig kezeli a turisztikai attrakció üzemeltetője nevét, elérhetőségét és adószámát."

(3) A Turizmus törvény 9/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetője adatait, valamint a nevében eljáró személy képviseleti jogát a Vhr.-ben megjelölt SZEÜSZ útján ellenőrzi, vagy ennek ellenőrzése érdekében a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője vagy a turisztikai attrakció üzemeltetője nevét, adószámát az állami adó- és vámhatóságtól díjmentesen igényelheti."

(4) A Turizmus törvény 9/C. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Amennyiben a szálláshely-szolgáltatónak, a vendéglátó üzlet üzemeltetőjének, illetve a turisztikai attrakció üzemeltetőjének az adatai, valamint a nevében eljáró személy képviseleti joga az (5) bekezdés szerinti SZEÜSZ és az állami adó- és vámhatósági nyilvántartásokban nem ellenőrizhető, akkor a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat jogosult bekérni."

11. § A Turizmus törvény 9/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9/E. § (1) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a szálláshely-szolgáltató által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:

a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,

b) a helyi önkormányzat,

c) az állami adóhatóság, valamint

d) a KSH.

(2) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a vendéglátó üzlet üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:

a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,

b) az állami adóhatóság,

c) a helyi önkormányzat, valamint

d) a KSH.

(3) A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik:

a) a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.,

b) az állami adóhatóság, valamint

c) a KSH."

12. § A Turizmus törvény a következő 9/G. §-sal egészül ki:

"9/G. § (1) A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan vendéglátó szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére továbbítsa.

(2) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja.

(3) A turisztikai attrakció üzemeltetője a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan jegykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére továbbítsa.

(4) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a (3) bekezdésnek megfelelő szoftvert térítésmentesen biztosítja."

13. § A Turizmus törvény 9/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdés szerinti szoftvert térítésmentesen biztosítja az olyan szálláshely-szolgáltatónak, aki legfeljebb nyolc szobát tizenhat férőhellyel hasznosít szálláshelyként."

14. § (1) A Turizmus törvény 10. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

"f) a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ 9/B. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatai körét, a regisztrációval és az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos részletes szabályokat, az adatszolgáltatással kapcsolatban az üzemeltető és a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője által használt SZEÜSZ-öket,"

(rendeletben határozza meg.)

(2) A Turizmus törvény 10. §-a a következő i)-m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

"i) vendéglátó üzlet üzemeltetője által alkalmazandó vendéglátó szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti kommunikáció részletszabályait,

j) turisztikai attrakció üzemeltetője által alkalmazandó jegykezelő szoftver és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ közötti kommunikáció részletszabályait,

k) Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban adatszolgáltatásra kötelezett vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók körét;

l) turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal kapcsolatos kötelezettségeinek ellenőrzésére jogosult szervet;

m) turisztikailag kiemelt jelentőségű településeket"

(rendeletben határozza meg.)

15. § A Turizmus törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a szálláshely-szolgáltatók vonatkozásában a 2019. július 1-jét követően szálláshely-szolgáltatási tevékenységet megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni."

16. § A Turizmus törvény 9. alcíme a következő 12/A. és 12/B. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2021. november 1. napjával köteles megkezdeni, az adatok szolgáltatására és továbbítására 2022. július 1. napjától köteles.

(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a vendéglátó üzlet üzemeltetője vonatkozásában a vendéglátó üzlet üzemeltetői tevékenységet 2021. november 1. napján már ellátókra, illetve azt követően megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni.

12/B. § (1) A turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2021. november 1. napjával köteles megkezdeni, az adatok szolgáltatására és továbbítására 2022. július 1. napjától köteles.

(2) A 9/C. § (1) bekezdésében foglalt regisztrációs kötelezettséget a turisztikai attrakció üzemeltetője vonatkozásában a turisztikai attrakció üzemeltetői tevékenységet 2021. november 1. napján már ellátókra, illetve azt követően megkezdő szolgáltatókra kell alkalmazni."

17. § A Turizmus törvény

a) 9/I. § (1) bekezdésében a "turisztikai szolgáltató" szövegrész helyébe a "szálláshely-szolgáltató" szöveg,

b) 12. § (6) bekezdésében a "2021. április 1. napjától" szövegrész helyébe a "2021. szeptember 1. napjától" szöveg,

c) 12. § (7) bekezdésében a "2021. április 1. napját" szövegrész helyébe a "2021. szeptember 1. napját" szöveg

lép.

3. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 6-12. § és a 14-16. § 2021. július 1. napján lép hatályba.

(3) Az 1-5. § 2021. szeptember 1. napján lép hatályba.

19. § (1) A Kertv. 6/D. § (6) bekezdésének tervezete a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerint bejelentésre kerül.

(2) Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke