11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelet

a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedélyezéséről és hatósági felügyeletéről

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 8. és 14. pontjában, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és o) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: bányafelügyelet) hatáskörébe tartozó létesítményekbe telepített, ott üzemeltetett, valamint a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásáról és átfejtéséről, valamint hatósági felügyeletéről szóló kormányrendelet alapján folytatott tevékenység végzésének eszközparkját képező azon nyomástartó berendezésekre, nyomástartó rendszerekre, létesítményekre és egyszerű nyomástartó edényekre (a továbbiakban: nyomástartó berendezés), amelyekben a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) a 0,5 bar értéket meghaladja,

b) a bányaüzemekben használt bányamentő készülékek gázpalackjainak töltésére,

c) az a) és b) pontban meghatározott nyomástartó berendezések, rendszerek és egyszerű nyomástartó edények tulajdonosaira, illetve az ezeket üzemeltető természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról szóló 44/2016. (XI. 28.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 37. §-ában foglaltakra, kivéve az R. VII. fejezete szerinti egyszerű nyomástartó edényeket,

b) a szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeiről és megfelelőség-tanúsításáról szóló 29/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet szerinti szállítható nyomástartó berendezésekre,

c) a mélyfúrás, a kőolaj- és földgáztermelés, a kőolaj-, földgáz-előkészítés és elsődleges feldolgozás létesítményeinek részét képező csővezetékekre és szerelvényekre,

d) a föld alatti gáztárolás felszíni létesítményeinek, valamint a kőolaj-, kőolajtermék- és gázszállító vezetékek állomásainak részét képező csővezetékekre és szerelvényekre,

e) a laboratóriumban kizárólag tudományos kutatás, kísérlet, minőség-ellenőrzés céljára szolgáló berendezésre,

f) arra a nyomástartó edényre - töltetre és nyomásra való tekintet nélkül -, amelynek teljes űrtartalma 25,0 liternél nem nagyobb, kivéve a bányaüzemekben használt bányamentő készülékek gázpalackjait,

g) a legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson üzemelő, folyadékkal teljesen feltöltött nyomástartó edényre, amennyiben a töltete az R. 40. § (4) bekezdése szerinti 2. csoportba tartozik,

h) a vízellátó vagy melegvíz-ellátó berendezés legfeljebb 10,0 bar túlnyomáson és legfeljebb 110 °C-on működő edényére,

i) az erőátviteli hidraulikus berendezés önálló nyomástartó edényt nem képező részére,

j) a dugattyús, forgódugattyús, körforgó gép és különálló edényt nem képező tartozékára (pl. iszapszivattyú légüstje, - kivéve a kompresszorok kiegyenlítő tartálya - a kitörésgátlót működtető nyomásfokozó nyomáskiegyenlítő tartálya),

k) az elektromos kapcsoló és szakaszoló azon nyomástartó edényére, amely nagyfeszültségű villamos rendszerrel közös zárt térben van felszerelve,

l) a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló 2/2016. (I. 5.) NGM rendeletben meghatározott kazánra,

m) a vasúti tartálykocsikra, a közúti tartályjárművekre és a belvízi tartályhajókra és

n) a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott elosztóvezetékre, kivéve a propán-bután gáz elosztóvezeték megtáplálását biztosító tartályt.

(3)[1]

2. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az e rendelet hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 25 nap. Ha szakhatóság is részt vesz az eljárásban, az ügyintézési határidő 35 nap.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. Biztonsági értékelés (károsodás elemzés): a nyomástartó berendezés üzemeltetése során várható károsodásának meghatározása, figyelembe véve a nyomásnak, a hőmérsékletnek, a töltetnek, a környezetnek, a mechanikai igénybevételnek és az üzemeltetés körülményeinek az adott berendezésre (beleértve minden szerelvényét, tartozékát, részegységét) gyakorolt hatását;

2. Biztonsági távolság: az a távolság, amely a környezet esetlegesen káros hatásaival szemben a nyomástartó berendezés védelmét szolgálja;

3. Ciklusidő: a nyomástartó berendezés két egymást követő időszakos ellenőrzése, vizsgálata közötti, évben vagy hónapban megadott időtartam;

4. Vizsgáló szervezet: olyan üzemeltetői vagy üzemeltetőtől független külső szervezet, amely megfelel a 4. mellékletben meghatározott feltételeknek;

5. Felhasználó: az a magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a megtöltött nyomástartó berendezés töltetét használja;

6. Használatbavételi engedély: a nyomástartó berendezés vagy rendszer üzembe helyezési eljárásának megkezdéséhez szükséges engedély, amelyet a bányafelügyelet akkor ad ki, ha a létesítmény elhelyezése és felszereltsége a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően került elhelyezésre, valamint a felállított berendezés a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van;

7. Időszakos felülvizsgálat: a rendszerről leválasztott és megbontott nyomástartó berendezés vizsgálati tervnek megfelelő belső és külső vizsgálata, nyomáspróbája;

8. Javítás: az olyan műveletek összessége, amelyeket meghibásodást követően végeznek azért, hogy a berendezés műszaki-biztonsági állapota az eredeti vagy az előírt legyen;

9. Karbantartás: a berendezés eredeti jellemzők szerinti megfelelőségének biztosítása érdekében folyamatosan, előre meghatározott időközönként végzett tevékenység;

10. Kategória: a veszélyesség jellemzésére szolgáló számérték, amely a nyomástartó berendezésnek a legnagyobb megengedhető nyomása (PS) és térfogatának (V) szorzataként nyerhető, amely az R. 4. melléklete szerinti besorolási szint meghatározására használható;

11. Kezelés: a kezelési utasításban foglalt tevékenységek végrehajtása, a nyomástartó berendezés üzembe helyezése, üzemen kívül helyezése, továbbá üzemeltetése során a technológiai folyamat adott jellemzőinek adott értékek között tartása érdekében végrehajtott rendszeres tevékenység, amely magában foglalja a biztonsági szerelvények ellenőrzését is;

12. Szilárdsági (hidraulikus) nyomáspróba: általában vízzel vagy indokolt esetben gázzal az R.-ben meghatározott nyomásértéken végrehajtott vizsgálat. Időtartama első alkalommal legfeljebb 30 perc, a későbbiekben legfeljebb 5-10 perc. A nyomáspróba indokolt esetben egyéb, egyenértékű vizsgálattal helyettesíthető;

13. Tömörségi nyomáspróba: az üzemi töltetnél kisebb belső súrlódású közeggel a maximális üzemi nyomás értékén végrehajtott vizsgálat (nyomáspróba), amelynek célja a maximális üzemi nyomáson való tömörség igazolása. Időtartama legalább a tömörség ellenőrzésének időtartama, amely során a rendszer védelmét szolgáló túlnyomás-határoló beállítási nyomásértéke nem kerül a tömörségi nyomáspróba nyomásértéke alá;

14. Tömörségi vizsgálat: az üzemi nyomáson végrehajtott tömörségi ellenőrzés, amelynek célja annak kimutatása, hogy a berendezés az adott nyomáson tömör;

15. Tulajdonos: az a személy vagy szervezet, aki (amely) kizárólagos joggal rendelkezik a nyomástartó berendezés fölött, az kizárólag a sajátja;

16. Üzemeltető (üzemben tartó): az a személy vagy szervezet, aki (amely) nyomástartó berendezést üzemeltet, és az üzemeltetés során biztosítja a rendeltetés szerinti használatot, az előírt állapot fenntartását;

17. Üzemeltetői vizsgáló szervezet: a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó nyomástartó berendezések időszakos vizsgálatára az üzemeltető által létrehozott szervezet, amely megfelel a 4. mellékletben foglalt feltételeknek;

18. Üzemen kívül helyezés: olyan tevékenység, melynek során a nyomástartó berendezést a működő technológiai rendszerről leválasztják, kiszakaszolják, töltetét leürítik és a benne uralkodó túlnyomást megszüntetik;

19. Veszélyelemzés: az R. 3. melléklet "Bevezető megállapítások" 3. mondata szerint végrehajtott elemzés, amely tartalmazza a berendezésben megengedhető legnagyobb túlnyomás hatásai által fenyegető veszélyek szem előtt tartásával a tervezésre, a gyártásra, az üzemeltetésre vonatkozó mindazon előírásokat, amelyek teljesítése esetén az üzemeltetés során tervezési, gyártási hiányosságból adódó veszély fenyegetésével nem kell számolni. Tartalmazza továbbá azon hatások felsorolását, amelyek az üzemeltetés során valamely jellemző változása (pl. adott érték túllépése) miatt lépnek fel és veszély kialakulásával fenyegethetnek;

20. Veszélyességi osztály: a nyomástartó berendezés nyomásának és térfogatának szorzata alapján megállapított, a berendezés veszélyességét jellemző, 1. melléklet szerinti besorolás;

21. Védőövezet (védőtávolság): a nyomástartó berendezés meghibásodása vagy üzemzavara esetén kialakuló káros hatások csökkentése céljára kialakított övezet;

22. Vizsgálati terv: a biztonsági értékelés (károsodás elemzés) alapján meghatározott, a nyomástartó berendezés időszakos ellenőrzése során végrehajtandó és a cikluson belül elvégzendő vizsgálatok összessége;

23. Mobil nyomástartó berendezés: a kőolaj-, és földgázbányászati létesítményekben, kőolaj és földgázkutatási területen, vagy földgázszállítás, földgázelosztás során, változó felállítási helyen üzemelő, valamely technológiai folyamatot - különösen szeparálást, kútmérést, próbatermeltetést, gázátadást, gázfogadást, nyomásszabályozást - ideiglenesen ellátó nyomástartó berendezés.

3. A nyomástartó berendezést vizsgáló és felügyelő tevékenység szakmai követelményei[2]

4. § (1) Szakképesítésnek a szakirányú középfokú, illetve a szakirányú felsőfokú szakképesítés felel meg.

(2) Középfokú szakképzettségnek minősül a technikumban műszaki területen szerzett szakirányú szakképzettség.

(3) Felsőfokú szakképzettségnek minősül a felsőoktatási intézményben műszaki területen szerzett szakirányú szakképzettség.

(4) E rendelet alkalmazásában szakirányú felsőfokú szakképesítésnek minősül az okleveles bányamérnöki gáz- vagy olajipari, bányagépész szak, okleveles gáz- vagy olajipari szakmérnöki, okleveles gépészmérnöki és gépész üzemmérnöki, okleveles vegyipari gépészmérnöki és vegyipari gépész üzemmérnöki szakképesítés.

(5) E rendelet alkalmazásában szakirányú középfokú szakképesítésnek minősül a gépésztechnikusi, a gáz- és olajipari technikusi képesítés és a technikus képzés szüneteltetésének időszakában az előbbi szakirány szerinti szakközépiskolai érettségi bizonyítvánnyal szerzett szakképesítés.

(6) A gyakorlati idő felsőfokú végzettség esetén legalább három év, középfokú végzettség esetén legalább öt év. Gyakorlati időnek tekinthető a nyomástartó berendezést gyártónál, üzemeltetőnél vagy vizsgálónál (ellenőrzőnél) eltöltött olyan idő, melyet a kérelmező nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő, illetve felügyeleti személy irányítása mellett töltött el.

5. § (1) A nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenység végzését a bányafelügyelethez kell bejelenteni.

(2) A bejelentéshez mellékelni kell

a) a szakmai képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány másolatát és

b) a szakmai gyakorlati időt bizonyító okiratok másolatát.

6. § A bányafelügyelet törli a nyilvántartásból azt a nyomástartó berendezést vizsgáló szakembert vagy felügyeleti személyt, akit a bányafelügyelet végleges vagy a bíróság jogerős döntéssel a tevékenység végzésétől eltiltott, továbbá aki elhunyt, vagy bejelentette a tevékenység befejezését.

II. FEJEZET

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

4. Általános előírások

7. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezést, nyomástartó rendszert, létesítményt - a 8. §-ban foglaltak kivételével - a bányafelügyelet engedélyével szabad

a) meghatározott helyen létesíteni (felállítani),

b) használatba venni,

c) átalakítani.

(2) A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásáról és átfejtéséről, valamint hatósági felügyeletéről szóló jogszabály szerinti gázforgalmazói engedélyesnek (a továbbiakban: engedélyes) a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tárolására szolgáló nyomástartó berendezések - a nyomástartó berendezések, a töltő berendezések, a kisteljesítményű sűrített gáztöltő berendezések műszaki-biztonsági hatósági felügyeletéről és az autógáz tartályok időszakos ellenőrzéséről szóló jogszabály szerinti biztonsági szabályzatnak megfelelő - létesítésének (felállításának) tervezésére, létesítésére, próbaüzemére, használatbavételére, üzemeltetésére és elbontására minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszert kell kidolgoznia.

(3) A (2) bekezdés szerinti minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszert a bányafelügyelet hagyja jóvá. A minőségbiztosítási (műszaki-biztonsági irányítási) rendszer alkalmazását a bányafelügyelet felügyeli.

8. § (1) A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető

a)[3] a változó telephelyen üzemeltetett mobil nyomástartó berendezések létesítése (felállítása), használatbavétele veszélyességi osztályuktól függetlenül,

b) az engedélyes a 7. § (2) bekezdése szerinti minőségbiztosítási rendszere alapján a felhasználók gázellátására létesülő 50 m3 össztérfogat alatti cseppfolyósított propán-bután gázok és elegyeik tartályainak, vagy tartálycsoportjainak létesítése, használatbavétele és elbontása (felhagyása), abban az esetben, ha a tulajdonos vagy üzemeltető a tartály biztonsági övezetével érintett közművek üzemeltetőinek hozzájárulását megszerezte, és a tartály elhelyezésének módja nem ellentétes a helyi építési szabályzattal,

c)[4] az "A" veszélyességi osztályba sorolt nyomástartó berendezés létesítése és használatbavétele,

d)[5] a nyomástartó berendezés javítása és a csőkötegek cseréjével megvalósuló átalakítása, valamint

e)[6] a nyomástartó berendezés bontása.

(2)[7] Az (1) bekezdés szerint létesített nyomástartó berendezés használatbavételét a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő vagy felügyeleti személy által elvégzett sikeres külső szerkezeti vizsgálatot és tömörségi nyomáspróbát követő 8 napon belül be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

(3) Az 50 m3 össztérfogat meghatározása tekintetében az (1) bekezdés b) pontja szerinti ugyanazon felhasználó ellátására egymást követően létesült tartályok térfogatait össze kell számítani.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) az üzemeltető megnevezését, székhelyét,

b) a tartály/berendezés létesítési (felállítási) helyét (település, helyrajzi szám),

c) a tartály/berendezés gyártási számát, típusát és

d) a tartály/berendezés besorolását.

5. Létesítési (felállítási) engedélyezési eljárás

9. § (1) A nyomástartó berendezés létesítése iránti kérelmet a tulajdonos, az üzemeltető vagy a megbízottjuk nyújthatja be.

(2) A létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a)[8] a létesítmény helyét, rendeltetését és a létesítmény 1. melléklet szerinti veszélyességi osztályba sorolását,

b) a létesítési tevékenységgel és a létesítmény biztonsági övezetével érintett ingatlanok helyrajzi számát,

c) a létesítést tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését,

d) a létesítés elvégzésének tervezett időtartamát,

e) a létesítés felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését és

f) a (3) bekezdés szerinti mellékletek felsorolását.

(3) A létesítési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a létesítményt ismertető engedélyezési dokumentációt, amely tartalmazza[9]

a) a 2. melléklet szerinti rajzdokumentációt és műszaki leírást,

b) a berendezések jogszabályban előírt megfelelőségi tanúsítványait és

c) a berendezések gyártói által átadott használati útmutatókat.

(4) Ha az a létesítési eljárás során még nem benyújtható, a (2) bekezdés e) pontja, és a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti dokumentumokat a használatbavételi eljárás során kell a bányafelügyeletnek átadni.

(5) Külföldről behozott nyomástartó berendezés engedély iránti kérelméhez a (3) bekezdésben felsoroltakon túl mellékelni kell a gyártómű által a berendezésről szolgáltatott dokumentáció, illetve a bizonylatok szakmai szempontból lektorált magyar nyelvű fordítását.

(6) Ha a nyomástartó berendezés nem az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államból származik, és az előírt megfelelőségi jelöléssel nem rendelkezik, akkor a (3) bekezdés előírásain túl a kérelemhez mellékelni kell az R. szerinti bejelentett szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítványt.

(7) A létesítési engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell

a) a létesítési (építési) jogosultságot,

b) az érintett közműszolgáltatók hozzájárulását és

c) azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel; a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványok alkalmazására került sor, továbbá hogy a tervező a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.

(8) A bányafelügyelet építésügyi hatósági hatáskörébe tartozó sajátos létesítményeknél beépítésre kerülő nyomástartó berendezések esetében a létesítéssel kapcsolatos követelmények teljesülése a létesítménynek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló rendelete szerinti létesítési engedélyezési eljárása során is elbírálható. Ebben az esetben a létesítési engedélykérelemhez mellékelni kell a (2)-(6) bekezdésben előírt mellékleteket is.

(9) Sorozatban gyártott nyomástartó berendezést tartalmazó létesítmény olyan részletességű dokumentáció alapján is engedélyezhető, amely dokumentáció csak a már engedélyezett telepítési típustervtől való eltéréseket tartalmazza, és minden esetben biztosítja az azonos műszaki tartalmat valamint biztonsági szintet.

(10)[10] A létesítési engedélyben legfeljebb 180 napos időtartamra próbaüzem engedélyezhető. Az engedélyben ki kell térni a próbaüzem esetleges feltételeire és a kiértékelés tartalmi követelményeire.

10. § (1)[11]

(2) A létesítési engedély rendelkező részének - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell

a) a létesítmény

aa) helyét, rendeltetését,

ab) műszaki adatait,

ac) üzemeltetőjének adatait,

b) a létesítmény biztonsági övezetének mértékét és az ezzel érintett ingatlanok helyrajzi számát,

c) a létesítés felelős műszaki vezetőjének a nevét,

d) a létesítési tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

e) az esetleges próbaüzemre vonatkozó feltételeket,

f) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,

g) a 9. § (4) bekezdése szerinti dokumentumok használatbavételi eljárás során történő átadására vonatkozó tájékoztatást és

h) a létesítési engedély hatályát.

(3)[12] A bányafelügyelet a létesítési engedéllyel együtt megküldi az általa záradékkal ellátott engedélyezési dokumentációt az ügyfél részére.

(4)[13] A létesítési engedély négy évig hatályos. A létesítési engedély hatálya, ha a létesítési tevékenységet nem kezdték meg, egy alkalommal két évvel meghosszabbítható.

(5)[14] A létesítési engedély hatályát veszti, ha a kiadása alapjául szolgáló adatokban, körülményekben a biztonságot érintő változások következtek be, vagy a létesítés az engedély kiadásától számított négy éven belül nem kezdődött meg.

(6) Az ügyfél a létesítési engedélyt és az engedélyezési dokumentációt köteles a létesítmény egész élettartama alatt megőrizni, hozzáférhető helyen tartani, valamint ellenőrzés során a bányafelügyelet kérésére bemutatni.

(7)[15] A létesítési, javítási vagy átalakítási tevékenység megkezdését annak megkezdése előtt 8 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

6. Használatbavételi engedélyezési eljárás[16]

11. §[17] (1) Ha a nyomástartó berendezés valamely bányafelügyeleti engedélyköteles létesítmény része vagy tartozéka, a berendezés használatbavételi eljárása a létesítmény használatának engedélyezésével együtt, egy eljárás keretében is lefolytatható.

(2) A használatbavételi engedély iránti kérelem tartalmazza

a) a létesítmény helyét, helyrajzi számát,

b) a létesítési engedély számát és keltét,

c) az üzemeltető megnevezését és címét,

d) ha a létesítési tervdokumentáció nem tartalmazta, a 3. melléklet 4. pontjában foglalt adatokat,

e) a nyomástartó berendezésen (rendszeren) a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő vagy felügyeleti személy által, továbbá az alkalmazott megfelelőségértékelési eljárás szerint elvégzett vizsgálatok felsorolását és

f) ha a létesítési tervdokumentáció nem tartalmazta, a nyomástartó berendezés

fa) egyedi, illetve a rendszer védelmét ellátó nyomáshatároló beépítési helyét, kategóriáját és

fb) az egyéb biztonsági berendezések ismertetését és beépítési helyét.

(3) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a nyomástartó berendezés használatára, kezelésére és karbantartására vonatkozó gyártóművi és üzemeltetői előírásokat,

b) a biztonsági értékelést és a 20. § (1) bekezdése szerinti időszakos felülvizsgálatra vonatkozó vizsgálati tervet,

c) a nyomástartó berendezésen, rendszeren elvégzett vizsgálatok eredményét és

d) a próbaüzem tapasztalatairól szóló jelentést.

(4) A használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell, hogy a nyomástartó berendezést (rendszert) a létesítési engedélyben foglaltaknak megfelelően kivitelezték, az a helyszíni szerelési állapotban az előírásoknak megfelel, és a tervezett célra alkalmas.

12. §[18] A bányafelügyelet a használatbavételi engedélyt megadja, ha

a) a létesítést, átalakítást az engedélynek, az ahhoz tartozó tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték el, és

b) a nyomástartó berendezés az a) pontban felsorolt engedélyekben megjelölt rendeltetésének megfelelő, és biztonságos használatra alkalmas állapotban van.

13. §[19] (1) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos.

(2) A bányafelügyelet külön intézkedése nélkül megszűnik a használatbavételi engedély hatálya, ha

a) a nyomástartó berendezést a használatbavételi engedélyében meghatározott helyről eltelepítik, vagy más célra használják,

b) a nyomástartó berendezést átalakítják, vagy

c) a 20. § (2) bekezdésében előírt vizsgálatot esedékességekor nem végzik vagy végeztetik el, továbbá a vizsgálat megállapításai szerint a berendezés nem felel meg a használatbavételi engedélyben foglaltaknak, vagy állapota nem elégíti ki a rendeltetésére vagy a biztonságos használatára vonatkozó követelményeket.

14. §[20] A 15. § szerinti átalakítási engedély alapján átalakított nyomástartó berendezés használatbavételére a 11-13. § rendelkezését kell alkalmazni.

7. Átalakítási engedélyezési eljárás, javítás bejelentése

15. § (1)[21]

(2) Az átalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átalakítással érintett létesítmény helyét, rendeltetését,

b) az átalakítási tervet készítő tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését és

c) az átalakítás műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését.

(3) A kérelemhez mellékelni kell az átalakítás műszaki leírását és a kapcsolódó rajzdokumentációt.

(4) A kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmaztak, továbbá, hogy a tervező a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.

(5) Új veszélyességi kategóriába, illetve osztályba történő besorolásra javaslatot csak abban az esetben kell tenni, ha az átalakítást követően megváltozik a nyomástartó berendezés besorolása.

(6)[22]

(7) Az átalakítási engedély rendelkező részének - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell

a) az átalakítással érintett létesítmény

aa) helyét, rendeltetését,

ab) műszaki adatait,

b) az átalakítás műszaki vezetőjének a nevét,

c) az átalakítási tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

d) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást és

e) az átalakítási engedély hatályát.

(8) Az átalakítási engedély a véglegessé válásától számított 1 évig hatályos. Az engedély hatálya egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(9) A nyomástartó berendezések javítására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell[23]

a) a javítással érintett létesítmény helyét, rendeltetését,

b) a javítási tervet készítő tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését (ha tervezői jogosultsághoz kötött a javítási terv készítése),

c) a javítás műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését és

d) a javítási tevékenység rövid leírását.

8. Nyomástartó berendezés bontása

16. § (1)[24]

(2) Az elvégzett bontást annak befejezésétől számított nyolc napon belül be kell jelenteni a bányafelügyeletnek.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) az üzemeltető megnevezését, székhelyét,

b) a tartály/berendezés létesítési (felállítási) helyét (település, helyrajzi szám),

c) a tartály/berendezés gyártási számát, típusát és

d) a tartály/berendezés besorolását.

(4)[25] Az elbontott nyomástartó berendezés adatait az elbontást követően törölni kell a 23. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartásból.

9. Fennmaradási engedélyezési eljárás

17. § (1) A fennmaradási engedély kiadására irányuló eljárásban az építési jogosultság igazolásán túl a használatbavételi engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2)[26]

(3) A fennmaradási engedély egyben a nyomástartó berendezésre vonatkozó használatbavételi engedély is.

(4) A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén rendelkezni kell a nyomástartó berendezés bontásáról vagy műszaki felszámolásáról és az eredeti állapot lehetőség szerinti helyreállításáról.

III. FEJEZET

A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÜZEMELTETÉSE, ELLENŐRZÉSE

10. Üzemeltetés

18. § (1) A nyomástartó berendezést csak a létesítési és használatbavételi engedélyben meghatározott, továbbá a rendeltetésének megfelelő célra és a biztonsági előírások figyelembevételével szabad használni úgy, hogy az egészséget, az élet-, a tulajdon- és a közbiztonságot ne veszélyeztesse, illetve a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő.

(2) A nyomástartó berendezés használatát, üzemeltetését (kezelését, karbantartását, javítását) az üzemeltetőnek írásos utasításban kell szabályozni. A használati utasításnak tartalmaznia kell a fogyasztóvédelemről szóló törvény előírásain túlmenő, a létesítmény biztonságos használatára vonatkozó előírásokat is.

(3) A cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló nyomástartó berendezések esetében a használati utasítást a felhasználó számára a gázforgalmazó köteles biztosítani.

(4) A nyomástartó berendezések használatbavételi engedélyének hatályát nem érintő munkák felügyelet biztosítása mellett végezhetők. A felügyeletet a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői vagy felügyeleti tevékenység végzésére jogosult személy mellett nyomástartóedény-gépész szakképesítésű személy is elláthatja. Az elvégzett munkát írásban dokumentálni kell, amelynek tartalmaznia kell[27]

a) az elvégzett munka időpontját,

b) a munkát végző és felügyelő személy nevét és

c) az elvégzett munka leírását.

11. Üzemeltetői ellenőrzés

19. § (1) Az üzemeltető (tulajdonos) az üzemeltetés körülményeit figyelembe véve szükség szerint, de legalább évente köteles ellenőrzést tartani. Az üzemi ellenőrzés során vizsgálni kell különösen

a) a korróziós állapotot, a korrózió elleni védelmet,

b) az alátámasztások állapotát, a csővezetékre gyakorolt hatását,

c) a kötések, csatlakozások állapotát, a műszerek, szerelvények állapotát és működőképességüket és

d) a túlnyomás elleni védelem meglétét, lezárásának sértetlenségét.

(2)[28] Az ellenőrzést nyomástartó berendezést vizsgáló szakértővel, illetve felügyeleti személlyel kell elvégeztetni, 50 m3 össztérfogat alatti cseppfolyósított propán-bután gázok és elegyeik tartályainak, vagy tartálycsoportjainak esetében az ellenőrzést nyomástartóedény-gépész is végezheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés elvégzését az ellenőrző személy üzemnaplóba vagy az üzemeltető által erre a célra rendszeresített nyilvántartásba köteles bejegyezni. Ha az ellenőrzést végző szabálytalanságot, olyan rendellenességet állapít meg a nyomástartó berendezés üzemével kapcsolatban, amelyet nem tud saját hatáskörében azonnal megszüntetni, a szükséges óvintézkedések megtétele mellett, köteles arról írásban jelentést tenni az ellenőrzést elrendelőnek.

(4) Az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetében a gázforgalmazó - minden esetben köteles vizsgáló szervezettel vagy nyomástartó berendezést vizsgáló szakértővel, illetve felügyeleti személlyel felülvizsgáltatni a nyomástartó berendezést, ha azon megbontással járó karbantartást vagy javítást végeznek.

(5) A (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a berendezés dokumentációjához kell csatolni.

12. Időszakos felülvizsgálat

20. § (1) A nyomástartó berendezéseket időszakos felülvizsgálat alá kell vonni, amelynek különösen a következő biztonsági követelmények teljesülésére kell kiterjedni:

a) a korróziós állapot, a korrózió elleni védelem vizsgálata,

b) a falvastagság vizsgálata méréssel,

c) az alátámasztások állapotának megítélése (a csővezetékre gyakorolt esetleges korróziós és egyéb hatása),

d) a kötések, csatlakozások állapotának vizsgálata,

e) a műszerek, szerelvények működőképességének, állapotának vizsgálata,

f) az üzemeltetés során fellépő (fellépett) terhelések és az üzemmód (statikus, dinamikus, lüktető igénybevétel) vizsgálata, a számításokkal történő összevetése,

g) a hőmérsékletviszonyok vizsgálata (anyagmegválasztás és méretezés szempontjából a környezeti és üzemeltetési hőmérséklet a használati engedélyben foglaltak szerinti),

h) a meg nem engedhető túlnyomás elleni védelem meglétének, alkalmasságának számítással történő ellenőrzése, az illetéktelen beavatkozás elleni védelem megfelelőségének vizsgálata.

(2) A berendezések első időszakos felülvizsgálatát a használatbavételi engedélyben rögzített időpontig kell elvégezni. A további időszakos vizsgálatok időpontját a felülvizsgálat eredménye, az üzemeltetés, a tárolt közeg tulajdonságai és egyéb, a biztonságot befolyásoló körülmények figyelembevételével kell meghatározni, de a külső és belső szerkezeti vizsgálatot legalább 5 évenként, a szilárdsági nyomáspróbával történő vizsgálatot legalább 10 évenként kell elvégezni. A 10,0 m3-nél kisebb űrtartalmú légtartályokat, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeik tartályait 10 évenként kell belső szerkezeti vizsgálat alá vetni. A ciklusidők az előző vizsgálat időpontjától számítanak azzal, hogy a folyamatos üzemben lévő berendezések belső szerkezeti vizsgálatát és szilárdsági nyomáspróbáját a tervezett karbantartási (nagyjavítási) üzemleállások alkalmával lehet megtartani a ciklusidőnek megfelelő naptári évben. A 10,0 m3-nél kisebb űrtartalmú légtartályok, valamint a cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeik tartályai esetében a belső szerkezeti vizsgálat és szilárdsági nyomáspróba helyettesíthető megbontás nélküli, egyéb vizsgálati módszerekkel is.

(3) Az időszakos felülvizsgálatot vizsgáló szervezet, vagy nyomástartó berendezést vizsgáló szakértő, illetve felügyeleti személy végezheti.

(4) Minden harmadik időszakos, belső szerkezeti vizsgálat alkalmával az üzemeltetőtől független vizsgáló szervezetnek vagy nyomástartó berendezést vizsgáló szakértőnek kell a vizsgálatot tartani. A vizsgálatról készült dokumentációban kell rögzíteni a legközelebbi felülvizsgálat időpontját, illetve, hogy a nyomástartó berendezés újabb vizsgálat nélkül milyen esetlegesen megváltozott jellemzőkkel, milyen egyéb feltételekkel üzemeltethető.

(5) Az időszakos vizsgálat elvégzését a bányafelügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésről az adott év december 31-ig az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetében a gázforgalmazó - köteles gondoskodni.

(6) Az időszakos felülvizsgálat dokumentumait az üzemeltetőnél, a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónál a berendezés végleges leállításáig (selejtezéséig) meg kell őrizni.

13. Bányaüzemi bányamentő készülékek palackjainak töltése

21. § A bányavállalkozó a bányafelügyelet külön engedélye nélkül elvégezheti a bányaüzemben használt, tulajdonában lévő bányamentő készülékek gázpalackjainak töltését, ha

a) a töltőberendezés - létesítményeivel együtt - rendeltetésének és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló rendeletben foglaltaknak megfelel,

b) a töltőberendezés üzemeltetését irányító felügyeleti személy egyben vizsgáló szakember is, és

c) a gázpalack töltésével, kezelésével, szállításával, tárolásával foglalkozó munkavállalókat az egyes szállítható nyomástartó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos műszaki biztonsági követelményekről és a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról szóló rendeletben előírtakból kiképezte.

14. Hatósági ellenőrzés

22. § A bányafelügyelet ellenőrzi a nyomástartó berendezések használatát, különösen

a) a használatbavételi engedélyben és a biztonsági szabályzatokban foglalt előírások megtartását,

b) az ellenőrzések, az időszakos felülvizsgálatok lefolytatásának, megrendelésének, dokumentálásának, nyilvántartásának, bejelentésének rendjét,

c) a nyomástartó berendezések és időszakos vizsgálatainak nyilvántartását, a felügyelet rendjét és működését,

d) a felügyeletet, a vizsgálatokat, a kezelést, a karbantartást, a javítást végzők képesítésének meglétét, megfelelőségét,

e) azt, hogy az üzemben lévő nyomástartó berendezések rendelkeznek-e az előírt engedélyekkel, és

f) azt, hogy az üzemeltetési feltételek a használatbavételi engedélyben foglaltaknak megfelelnek-e.

IV. FEJEZET

A NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEKRE ÉS A BÁNYAFELÜGYELETRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

15. A nyomástartó berendezések nyilvántartása

23. § (1) Az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetében a gázforgalmazó - köteles a használatában lévő nyomástartó berendezésekről berendezésfajtánként (egyszerű nyomástartó edény, nyomástartó edény, biztonsági szerelvény - ezen belül: közvetlen nyomáshatároló, határoló készülék -, nyomástartó tartozék), valamint az R. hatálya alá tartozó gázpalackokról és a felügyelt rendszerbe bekötött vagy azzal együttműködő (például szagosító anyaggal töltött palackok, beépített tűzoltó berendezés palackja) gázpalackokról a 3. melléklet szerinti adattartalmú, naprakész nyilvántartást vezetni.

(2)[29] A bányafelügyelet az üzemeltetők (4) bekezdés szerint rendelkezésére bocsátott nyilvántartásai szerinti adattartalommal országos nyilvántartást vezet.

(3) Az üzemeltetőnek - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazónak - a nyomástartó berendezésre vonatkozó valamennyi engedélyt, bizonylatot, dokumentációt együtt kell tartania, és azokat a berendezés selejtezéséig meg kell őriznie.

(4)[30] Az üzemeltető - a cseppfolyós propán-bután gázok tartályban történő belföldi forgalmazására szolgáló tartály esetén a gázforgalmazó - köteles a nyilvántartását minden év december 31-ig az évközi változásoknak megfelelően kiegészíteni, módosítani és egy példányát 15 napon belül a bányafelügyelet rendelkezésére bocsátani.

16. A bányafelügyelet feladatai

24. § A bányafelügyelet jogosult az R. szerint piacfelügyeleti hatóságként eljárni a felhatalmazásnak megfelelően e rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezések vonatkozásában.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.

26. § Az e rendelet tartalmával megegyező rendelkezések tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikkében előírt egyeztetése megtörtént a 2005/515/HU bejelentés keretében.

27. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Biró Marcell s. k.,

elnök

1. melléklet a 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

A nyomástartó berendezések veszélyességi osztályba sorolása a hatósági eljárások szempontjából

1.[31]

2. A besorolás a berendezés fajtája, töltetének veszélyessége, a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és a belső térfogat (V) szorzata, valamint e szorzat egy az 5. pont ábráiban megadott, vastag vonallal jelzett határértéke figyelembevétele alapján történik.

3. Ha a berendezés több nyomással igénybe vett térből áll, a berendezés egyes tereinek besorolásai közül a legszigorúbb adja a berendezés besorolását. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alapja az a töltet, amelyhez a szigorúbb besorolás tartozik.

4. Az egyes alpontokhoz tartozó ábrák ezen határértékeket szemléltetik. (A diagramban feltüntetett vékony vonalak az R.-ben meghatározott veszélyességi kategóriák határértékeit mutatják, amelyeknek e rendelet szerinti besorolásnál nincs szerepük, csak tájékozódásul szolgálnak.)

5. Besorolás a berendezés fajtája, töltetének veszélyessége, a legnagyobb megengedhető nyomás (PS) és a belső térfogat (V) alapján:

a) Gáz töltetű nyomástartó edény - az e) pontban meghatározottak kivételével - azzal jellemezve, hogy

a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter, és PS x V nagyobb, mint 200 (bar x liter), és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (1. ábra).

1. ábra

b) Gáz töltetű nyomástartó edény vagy egyszerű nyomástartó edény - az e) pontban meghatározottak kivételével - azzal jellemezve, hogy

a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter, és PS x V nagyobb, mint 1000 (bar x liter), és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (2. ábra).

2. ábra

c) Folyadék töltetű nyomástartó berendezés - az e) pontban meghatározottak kivételével - azzal jellemezve, hogy

a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 10 bar, térfogata nagyobb, mint 1 liter, és PS x V nagyobb, mint 200 (bar x liter), és töltete a veszélyes anyagok csoportjába tartozik (3. ábra).

3. ábra

d) Folyadék töltetű nyomástartó berendezés - az e) pontban meghatározottak kivételével - azzal jellemezve, hogy

a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 10 bar, térfogata nagyobb, mint 10 liter, és PS x V nagyobb, mint 10 000 (bar x liter), és töltete nem tartozik a veszélyes anyagok csoportjába (4. ábra).

4. ábra

e) Túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb, mint 110 °C töltet hőmérsékletű nyomástartó berendezés, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény, azzal jellemezve, hogy

a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 0,5 bar, térfogata nagyobb, mint 2 liter, és PS x V nagyobb, mint 200 (bar x liter), vagy a legnagyobb megengedhető PS nyomás nagyobb, mint 32 bar, és töltete gőz, forró víz vagy szerves hőhordozó (5. ábra).

5. ábra

2. melléklet a 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

A nyomástartó berendezések létesítési engedélyezési dokumentációjának követelményei

1. A műszaki leírás követelményei

A műszaki leírásnak tartalmaznia kell

1.1. mindazokat az adatokat, amelyek a nyomástartó berendezés biztonságos telepítésének, üzemeltetésének elbírálásához szükségesek és a rajzdokumentációból nem tűnnek ki,

1.2. a technológiai cél rövid megfogalmazását és adatait, a berendezés helyét a technológiában és igénybevételének jellemzőit,

1.3. a berendezés tervrajzainak megnevezését, rajzszámát, a tervdokumentációhoz tartozó szilárdsági számításra való hivatkozást, az esetlegesen szükséges szakértői, tervezői nyilatkozatokat, indokolt esetben a tartószerkezet, födém, alátámasztások statikai számítását, az alátámasztások, a csatlakozó rendszer, a különböző hatások okozta járulékos terheléseinek számítását és az ezek megfelelőségét igazoló tervezői nyilatkozatot,

1.4. a berendezés alapozására és szerelésére vonatkozó gyártási, vizsgálati, szerelési utasításokat,

1.5. a berendezés vizsgálhatóságát, (vizsgálataira vonatkozó előírásokat) a szilárdsági nyomáspróbához szükséges feltöltés, légtelenítés, ürítés lehetőségét, a berendezéssel együtt üzemelő technológiai egység együttes nyomáspróbáira vonatkozó előírásokat és szempontokat (több nyomástartó berendezést tartalmazó rendszer esetében a műszerezett technológiai folyamatábrát is),

1.6. a meg nem engedett túlnyomás elleni védelem szempontjából együtt üzemelő technológiai egység műszerezett technológiai folyamatábráját, az egyedi és az egységvédelem leírását, a védelmet megvalósító nyomáshatárolók bizonylatait, a nyomáshatárolók által lefúvandó töltetmennyiségekre vonatkozó számítást és a túlnyomáshatárolás megfelelőségét igazoló tervezői nyilatkozatot,

1.7. a berendezés tervezett élettartamát külső-belső korrózió- és erózióvédelmét, a korróziós próbatestek kimunkálására és elhelyezésére vonatkozó előírást, az ezekkel kapcsolatos mérésekre és vizsgálatokra vonatkozó előírásokat.

2. A rajzdokumentáció követelményei

A rajzdokumentációnak tartalmaznia kell

2.1. A főösszeállítási rajzot, amelyből kitűnik

a) az egyes szerkezeti elemek megnevezése, méret, tömeg, minőségi, mennyiségi adatai és esetleges szabványhivatkozásai,

b) az adattábla kitöltéséhez és a nyilvántartásba vételhez szükséges adatok, úgymint a nyomástartó berendezés és gyártójának megnevezése, a gyári szám, a gyártási év, a tervezési, a próba és az engedélyezési nyomás, a térfogat és a hőmérséklethatár,

c) valamennyi csonk, nyílás jele, rendeltetése, darabszáma, névleges mérete és nyomása,

d) a hegesztett varratok méretezett kialakítása.

2.2. A méretekkel ellátott helyszínrajzot, amelyből kitűnik

a) a nyomástartó berendezés elhelyezése,

b) egyéb létesítményektől, közlekedési utaktól, épületszerkezetektől stb. való távolsága,

c) az előzőektől való esetleges elhatárolása,

d) a biztonsági távolság és a védőövezet határai és az ezekkel érintett ingatlanok,

e) a kezelésre, a vizsgálatok elvégzésére rendelkezésre álló terület.

2.3. A korrózió, az erózió és a belső vizsgálhatóság figyelembevételével a falvastagságmérési helyeket (ultrahangos falvastagságmérési térkép).

3. melléklet a 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

Nyomástartó berendezés nyilvántartásának tartalmi követelményei

1. A létesítmény helye:

1.1. irányítószám, település, utca, házszám:

1.2. helyrajzi szám:

2. A létesítmény üzemeltetője, ha nem természetes személy:

2.1. név, irányítószám, település, utca, házszám:

3. A létesítmény tulajdonosa, ha nem természetes személy:

3.1. név, irányítószám, település, utca, házszám:

4. A nyomástartó berendezés adatai:

4.1. típus:

4.2. megnevezés:

4.3. töltet:

4.4. gyári szám:

4.5. gyártási év:

4.6. gyártó neve:

4.7. megfelelőségértékelést végző bejelentett szervezet neve:

4.8. a megfelelőségi tanúsítvány száma:

4.9. legnagyobb megengedhető nyomás (PS, bar):

4.10. megengedhető hőmérséklet (TS, °C):

4.11. térfogat (V, liter):

5. Biztonsági szerelvény:

5.1. megnevezés:

5.2. típus:

5.3. gyári szám:

5.4. legutóbbi beállítás időpontja:

6. Nyomástartó berendezés engedélyezési adatai:

6.1. besorolási ábra száma:

6.2. PS x V (bar x liter):

6.3. veszélyességi osztály:

6.4. létesítési engedély száma:

6.5. létesítést engedélyező szerv:

6.6. használatbavételi engedély száma:

6.7. használatot engedélyező szerv:

6.8. használaton kívül helyezés időpontja:

6.9. üzembe helyezés időpontja:

7. Időszakos ellenőrzés adatai:

7.1. felülvizsgálati ciklusidő:

7.2. legutóbbi felülvizsgálat időpontja:

7.3. felülvizsgálatot végző szerv megnevezése:

7.3.1. név, irányítószám, település, utca, házszám:

4. melléklet a 11/2022. (I. 28.) SZTFH rendelethez

A vizsgáló szervezetekre vonatkozó követelmények

I. Személyi feltételek

1. A szervezet vezetőjének műszaki egyetemi (főiskola) diploma (oklevél) és legalább 3 éves szakirányú gyakorlattal kell rendelkeznie.

2. A vizsgálatokat végzők meg kell felelniük a rendelet 4. §-ában előírt feltételeknek.

II. Tárgyi feltételek

1. A szervezetnek rendelkeznie kell a tevékenységi területre vonatkozó rendeletekkel, szabályzatokkal, szabványokkal és egyéb műszaki előírásokkal.

2. A szervezetnek rendelkeznie kell továbbá az általa elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó technológiai, műveleti utasításokkal, amelyek a megállapítások kiértékelését is tartalmazzák, azon túlmenően, hogy meghatározzák a végrehajtás módját (esetleg személyi), tárgyi követelményeit.

3. A szervezetnek a tevékenységére vonatkozó (tanúsított) minőségügyi rendszerrel kell rendelkeznie, amely kiemelten kell, hogy tartalmazza a bizonylatolás rendjére vonatkozó előírásokat.

4. A szervezetnek a tevékenységével okozható kár mértékére vonatkozó felelősségbiztosítással kell rendelkeznie.

III. Szervezeti követelmények

1. A vizsgáló szervezetek nem lehetnek közvetlenül érintettek a rendelet hatálya alá tartozó és az általa ellenőrzött termék tervezésében, gyártásában, forgalmazásában, szerelésében, üzemeltetésében és karbantartásában.

2. A külső vizsgáló szervezet független az érintett felektől, ezáltal "harmadik fél" típusú ellenőrző szolgáltatást biztosítson.

3. Az üzemeltetői vizsgáló szervezet az ellenőrzött terméket tervező, gyártó, forgalmazó, szerelő, üzemeltető vagy karbantartó szervezet különálló és szervezetileg azonosítható része.

4. Az ellenőrzést és az egyéb tevékenységet végző személyzet felelősségét egyértelműen el kell választani, ezt az anyaszervezeten belül a vizsgáló szervezet jegyzőkönyvezési módszerével és szervezeti azonosításával kell megvalósítani.

5. Az üzemeltetői vizsgáló szervezet más üzemeltető szervezetnél nem végezhet időszakos vizsgálatokat. A szervezet nem támaszthat indokolatlan pénzügyi vagy egyéb feltételeket, és eljárásait megkülönböztetés nélkül köteles végezni.