133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelet

a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 26. és 27. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a közúti biztonsági hatásvizsgálatra, a közúti biztonsági auditra, a közúti biztonsági felülvizsgálatra, a hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérésre, valamint a közúti biztonsági auditorokra és azok képzését végző szervekre terjed ki.

(2) E rendelet hatálya kiterjed

a) az autópályákra és autóutakra,

b) olyan főutakra, melyeknek van 2 x 2 sávos, osztott pályás, lakott területen kívüli szakasza,

c)[1] egyéb főutakra,

d)[2] a helyi közutak közül Budapest tekintetében a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről szóló 432/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott sugár- és gyűrűirányú közutakra, valamint

e)[3] a baleseti adatok kezelésének vonatkozásában a teljes közúthálózatra.

(3) A közlekedésért felelős miniszter mentesítheti e rendelet hatálya alól az alacsony biztonsági kockázatot jelentő, autópályának és autóútnak nem minősülő közutakat, ha a forgalmi és a baleseti statisztikák alapján azok érvényesítése nem indokolt. Az Európai Bizottságnak meg kell küldeni az e bekezdés alapján e rendelet hatálya alól mentesített, illetve annak hatálya alá vont közutak jegyzékét és - a közutak besorolásának módosulása esetén - a módosított jegyzéket.

(4) A közlekedésért felelős miniszter megküldi az Európai Bizottságnak az e rendelet hatálya alá vont közutak jegyzékét és a jegyzék későbbi módosításait.

(5) A közlekedésért felelős miniszter 2025. október 31-ig jelentést nyújt be az Európai Bizottságnak az 5. § szerint értékelt úthálózat közlekedésbiztonsági minősítéséről. A jelentés kiterjed a nemzeti szinten naprakésszé tett iránymutatások rendelkezéseinek jegyzékére is, ideértve különösen a technológiai fejlemények és a védtelen úthasználók védelme tekintetében elért eredményeket. 2025. október 31-től e jelentéseket ötévente kell benyújtani.

(6) A közút kezelője biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott eljárások során érvényesüljenek a védtelen úthasználók igényei.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) baleseti góchely: a közúthálózat azon része, ahol a személysérüléses balesetek száma a várható értéknél jelentősen nagyobb, vagy a személysérüléses balesetek kimenetele súlyosabb az átlagosnál, vagy a fajlagos baleseti mutató az átlagosnál jelentősen nagyobb; a baleseti góchelyek lehetnek gócpontok vagy gócszakaszok;

b) célzott közúti biztonsági felülvizsgálat: a közutakon vagy útszakaszokon a balesetek és sérülések kockázatát fokozó veszélyes állapotok, hibák és hiányosságok feltárása érdekében végzett helyszíni vizsgálat;

c) hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérés: a közút vizuális ellenőrzését, a forgalom nagyságának és a személysérüléses balesetek adatainak elemzését, valamint a baleseti kockázat vizsgálatát tartalmazó felmérés;

d) közlekedésbiztonsági minősítés: a meglévő közúthálózat részeinek az objektíven mért biztonságosságuk alapján történő csoportokba sorolása;

e) közúti biztonsági audit: az infrastrukturális projekt közlekedésbiztonsági szempontú, független, részletes, módszeres és szakszerű ellenőrzése, a tervezéstől az üzemeltetés korai szakaszáig;

f) közúti biztonsági hatásvizsgálat: a tanulmánytervi változatok közlekedésbiztonsági hatásainak értékelése és ennek alapján a közlekedésbiztonsági szempontból legkedvezőbb változat megjelölése;

g) rendszeres közúti biztonsági felülvizsgálat: a közút közlekedésbiztonsági szempontú, rendszeres időközönként történő felülvizsgálata a beavatkozást igénylő jellemzők és hiányosságok feltárása érdekében;

h) üzemeltetés korai szakasza: a létesítmény műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárásától az egyéves utó-felülvizsgálati eljárás megkezdésééig tartó időtartam;

i) védtelen úthasználó: a nem motoros úthasználók, ideértve különösen a kerékpárosokat és a gyalogosokat, valamint a motorkerékpártól eltérő, gépi meghajtású, kétkerekű járművek használói.

3. Közúti biztonsági hatásvizsgálat

3. § (1) Az építtető az új közúti szakaszra vonatkozó új építési munka tanulmánytervi változataira az 1. mellékletben meghatározottak figyelembevételével közúti biztonsági hatásvizsgálatot készíttet

a) az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott utakra minden esetben,

b) az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott főutak egy kilométernél hosszabb új közúti szakaszára, valamint

c) az 1. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott helyi közutak egy kilométernél hosszabb új közúti szakaszára.

(2) Nem kell közúti biztonsági hatásvizsgálatot végezni autóbusz forgalmi sáv, kerékpárút, kerékpársáv útépítési munkái esetén.

4. Közúti biztonsági audit

4. § (1) Az építtető építési engedélyköteles fejlesztési munkákra vonatkozóan közúti biztonsági auditot készíttet

a) az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott utakra az engedélyezési terv készítése és a kiviteli terv készítése során, a forgalomba helyezési eljárás kérelmezése előtt és az üzemeltetés korai szakaszában a 2. mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével,

b) az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott főutakra az engedélyezési terv készítése során a 2. melléklet 1. pontjában, valamint a forgalomba helyezési eljárás kérelmezése előtt a 2. melléklet 3. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével,

c) az 1. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott helyi közutakra az engedélyezési terv készítése során a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével, valamint

d) kerékpárutak és 5000 Ej/napnál nagyobb gépjárműforgalomra megnyitott utak szintbeni kereszteződésére az engedélyezési terv készítése során a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott szempontok figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a gépjárművek elől elzárt közútra, a közforgalom céljára nem megnyitott közútra, az autóbuszöbölre, a gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjaira, továbbá a közút fenntartási munkái, valamint az 1. § (4) bekezdése alapján mentességet kapott közútra.

(3) A közútkezelői hozzájárulásban előírható a közúti biztonsági audit lefolytatása, ha azt a közlekedésbiztonsági követelmények indokolják.

(4) A közúti biztonsági audit jelentés meghatározza a közlekedésbiztonság szempontjából kritikus elemeket, és ezekre vonatkozóan javaslatokat fogalmaz meg.

(5) A közúti biztonsági audit jelentést

a) az engedélyezési vagy kiviteli terv készítése során a tervhez kell csatolni,

b) a forgalomba helyezési eljárás kérelmezése előtt a műszaki ellenőri nyilatkozathoz kell csatolni, és

c) az üzemeltetés korai szakaszában a közút kezelőjének kell átadni.

(6) Ha az engedélyezési vagy kiviteli tervezés során készült, valamint a forgalomba helyezési eljárás kérelmezése előtti közúti biztonsági audit jelentés alapján az építtető a szükséges javításokat nem végzi el az adott tervezési vagy építési szakasz végéig, az építtető köteles a döntését írásban indokolni.

(7) Az üzemeltetés korai szakaszában készülő közúti biztonsági audit jelentésben foglalt javaslatok megvalósításáról az építtető a közút kezelőjével közösen dönt, a nemleges döntést írásban indokolni kötelesek.

5. Hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérés

5. § (1) A közút kezelője az 1. § (2) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt, legalább 3 éve üzemelő utakra hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérést készíttet.

(2)[4] Az első hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérést először 2024. november 1-jéig, ezt követően pedig 5 évente kell elvégezni, a 6. mellékletben foglalt jellemzők vizsgálatával.

(2a)[5] A hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérés során a balesetek kimenetelének és a sérülések súlyosságának kockázatát a következő szempontok alapján kell értékelni:

a) elsődlegesen a közút tervezési jellemzőinek (kiépítés szerinti biztonság) helyszíni vagy elektronikus eszközökkel történő szemrevételezése, valamint

b) az úthálózat olyan szakaszainak elemzése, amelyeken a forgalmi áramlások arányához képest nagyszámú súlyos baleset történt.

(3) A hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérés során a közlekedésbiztonsági minősítés alapján valamennyi közutat az alábbi három csoportba kell besorolni:

a) biztonságos,

b) veszélyes,

c) különösen veszélyes.

(4) A közút kezelője biztosítja, hogy a (3) bekezdés alapján a két legkedvezőtlenebb csoportba tartozó baleseti góchelyeket a 3. melléklet szempontjai alapján a 15. § szerinti szakértői csoportok a helyszínen célzott közúti biztonsági felülvizsgálattal értékeljék.

(5) Országos közutak esetében a közút kezelője biztosítja, hogy a szükséges közlekedésbiztonsági beavatkozások a (4) bekezdésben meghatározott útszakaszokon megvalósuljanak, különös figyelemmel azokra, amelyek a legkedvezőbb haszon-költség arányt mutatják.

6. Rendszeres közúti biztonsági felülvizsgálat

6. § (1) A közút kezelője az út biztonsági jellemzőinek megállapítása és a baleset-megelőzés érdekében rendszeres közúti biztonsági felülvizsgálatot végez az 1. § (2) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt utakra.

(2) A közútnak a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti forgalmi rend felülvizsgálata során figyelembe kell venni az utolsó közúti biztonsági felülvizsgálatban megállapítottakat.

(3) A közúti biztonsági felülvizsgálatot a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján, ötévente kell elvégezni.

(4) A transzeurópai közúthálózat alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló, 2004. április 29-i 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó közúti alagutakba becsatlakozó útszakaszok közlekedésbiztonságát az e rendelet és a 2004/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásában részt vevő szervezetek által végzett egyesített közúti biztonsági felülvizsgálatok biztosítják. Ezen felülvizsgálatokat legalább 6 évente kell elvégezni.

7. Célzott közúti biztonsági felülvizsgálat

7. § (1) A célzott közúti biztonsági felülvizsgálat tárgyát képező útszakaszokat a hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérés eredményei alapján kell kiválasztani úgy, hogy a magas baleseti kockázatot jelentő útszakaszok felülvizsgálata elsőbbséget élvezzen. A közút kezelője elvégzi e célzott közúti biztonsági felülvizsgálatokat és a szükséges forgalombiztonsági beavatkozásokat. A célzott közúti biztonsági felülvizsgálatok elvégzése során figyelembe vehetők a 3. mellékletben foglalt indikatív elemek.

(2) A célzott közúti biztonsági felülvizsgálat azonosítja azokat az útszakaszokat, amelyek biztonságát javítani szükséges, és a beavatkozási javaslatokat jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben a beavatkozások fontossági sorrendjét meg kell jelölni.

(3) A beavatkozási javaslatoknak ki kell terjedniük az alacsony közlekedésbiztonsági szintű és magas haszon-költség arányt képviselő intézkedések végrehajtására lehetőséget adó útszakaszokra.

(4) A közút kezelője cselekvési tervet készít a biztonságjavító intézkedések végrehajtásának nyomon követése céljából, amelyet évente frissíteni kell. E cselekvési tervben baleseti kockázat szerinti sorrendben tartalmazza a beavatkozási javaslatokat, amelyek közül a magas haszon-költség arányú közlekedésbiztonsági fejlesztéseknek kell elsőbbséget biztosítani.

(5) A célzott közúti biztonsági felülvizsgálatokat szakértői csoportok végzik el. A szakértői csoport legalább egy tagjának meg kell felelnie a 10. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek.

8. Útburkolati jelek és közúti jelzőtáblák

8. § (1) Az útburkolati jelekre és közúti jelzőtáblákra vonatkozó szabályozás alkalmazása és a jövőbeli szabályozás kidolgozása során különös figyelmet kell fordítani a járművezetők és az automatizált vezetéstámogató rendszerek általi olvashatóság és észlelhetőség elősegítésére.

(2) A közút kezelőjének közúti jelzéseket kell kihelyeznie az úthasználók biztonsága érdekében úton folyó munkák esetén.

9. Baleseti adatok kezelése

9. § (1) Az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) az e rendelet hatálya alá tartozó közutakon bekövetkezett személysérüléses közúti közlekedési balesetek, Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai adatgyűjtés keretében átadott adatait havonta, a tárgyidőszakot követő 40. napig együttműködési megállapodás alapján, elektronikus úton átadja a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MK NZrt.) részére.

(2) Az MK NZrt. és a Budapest Közút Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: BK Zrt.) megállapodást köt a Magyar Biztosítók Szövetségével (a továbbiakban: MABISZ), amely alapján

a) a MABISZ az anyagi kárral járó közúti közlekedési balesetek e-kárbejelentőben szereplő, 4. melléklet szerinti adatait személyazonosításra nem alkalmas módon, térítésmentesen átadja az MK NZrt. és a BK Zrt. részére, és

b) az MK NZrt. és a BK Zrt. a személysérüléses közúti közlekedési balesetek adatait térítésmentesen átadja a MABISZ részére.

(3)[6] Együttműködési megállapodás alapján

a) az MK NZrt. a fővárosi személysérüléses baleseti adatokat elektronikus úton átadja a BK Zrt.-nek az (1) bekezdésben meghatározott átvételt követő 3 munkanapon belül,

b) az MK NZrt. elektronikus úton átadja a koncessziós társaságoknak a kezelésükben levő közutak személysérüléses baleseti adatait az (1) bekezdésben meghatározott átvételt követő 3 munkanapon belül.

(4)[7] A közúti közlekedési balesetek adatai közül a helyszín azonosítására vonatkozó földrajzi adatokat a BK Zrt. a fővárosi közutak vonatkozásában havonta ellenőrzi és az MK NZrt. részére továbbítja, aki biztosítja, hogy az adatok - az országos közutak és a fővárosi közutak tekintetében egyaránt - az érintett közútkezelők, a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Kft., a Magyar Mérnöki Kamara névjegyzékében szereplő közúti biztonsági auditorok és a Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Szakmai Tagozatának tagjaiként tervezői jogosultsággal rendelkező mérnökök részére hozzáférhetők legyenek.

(5) Az MK NZrt. a tárgyévet követő 90 napon belül közzéteszi honlapján a rendelkezésére álló közúti közlekedési balesetek statisztikai adatait.

(6) Az érintett felek közötti együttműködési megállapodásban rögzített meghatározás szerinti baleseti góchelyek vizsgálatához - a közútkezelő kérésére - az ORFK átadja a góchelyek személysérüléses baleseteinek személyazonosításra nem alkalmas rövid történeti tényállását az országos közutak vonatkozásában a MK NZrt., a fővárosi közutak vonatkozásában a BK Zrt. részére.

(7) A MABISZ e-kárbejelentő részére az országos közutak vonatkozásában az MK NZrt., a fővárosi közutak vonatkozásában a BK Zrt. térítésmentesen hozzáférést biztosít a baleseti helyszínre vonatkozó, rendelkezésre álló helyszínrajzok és adatok vonatkozásában, együttműködési megállapodás alapján.

(8) A közlekedésért felelős miniszter legalább ötévenként gondoskodik a személyi sérüléssel, valamint anyagi kárral járó közúti közlekedési balesetek okozta - forintban kifejezett - nemzetgazdasági veszteség becsült értékének megállapításáról, és ezen adatokat a honlapján közzéteszi.

10. A közúti biztonsági auditorok

10. § (1) Közúti biztonsági auditor tevékenységet az a személy végezhet, aki megfelel a közúti közlekedésről szóló törvényben e tevékenységre meghatározott feltételeknek, valamint rendelkezik az e rendeletben meghatározott közúti biztonsági auditor képesítéssel és szakmai gyakorlattal.

(2) A közúti biztonsági auditornak képesítési bizonyítványt adó képzésen és ötévente továbbképző tanfolyamon kell részt vennie.

(2a)[8] A képzésüket 2024. december 17. után megkezdő közúti biztonsági auditorok esetében a képzési tanterv magában foglalja a védtelen úthasználókkal és az ilyen úthasználóknak szánt infrastruktúrával kapcsolatos szempontokat.

(3) A képzésben való részvételhez útépítési vagy közlekedési területen szerzett egyetemi (mesterfokozat) vagy főiskolai (alapfokozat) végzettség és legalább öt év szakmai gyakorlati idő szükséges a tervezés vagy balesetek elemzése területén.

(4) Szakmai gyakorlatként

a) felsőoktatási intézményben szaktárgyoktatói,

b) a közúti forgalombiztonsági szakterülettel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, oktatási,

c) közúti üzemeltetői, műszaki ellenőri,

d) közúti közlekedési hatósági vagy

e) közúti tervezői, beruházói

területen végzett tevékenység vehető figyelembe.

(5) A közúti biztonsági auditori tevékenység végzésére irányuló engedély iránti kérelemnek az 5. mellékletben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

11. § (1) A közúti biztonsági auditori tevékenységet folytató személyekről, valamint azon személyekről, akiket a tevékenység folytatásától eltiltottak, a Magyar Mérnöki Kamara egységes nyilvántartást vezet, amely - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően - a következő adatokat tartalmazza:

a) auditori tevékenység szakterületének megnevezése, jele,

b) nyilvántartási szám,

c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontja és

d) az adatváltozás bejelentésének időpontja.

(2) A nyilvántartásban szereplő személy (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatai nyilvánosak, azokat a Magyar Mérnöki Kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi.

12. § (1) Ha az auditor tevékenységével vagy mulasztásával megszegi

a) a tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit vagy

b) a szakmai szabályok rendelkezéseit úgy, hogy azzal kárt okoz, és ennek tényét a bíróság jogerősen megállapította,

az illetékes területi kamara egy éven belüli ismételt szabályszegés esetén e tevékenység gyakorlásától - a jogsértés vagy szakmai szabályszegés súlyára tekintettel - legfeljebb három év időtartamra eltiltja.

(2) Az illetékes területi kamara az (1) bekezdés szerinti eltiltás tényét és annak lejárati időpontját a nyilvántartásba bejegyzi.

13. § (1) Képzés és továbbképző tanfolyam szervezésére az a szervezet jogosult, amely eleget tett a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti bejelentési kötelezettségének, és

a) közúti biztonsági auditori képzési tantervvel,

b) legalább kettő közúti közlekedési szakmérnöki vagy mérnöktovábbképző tanfolyam lebonyolításával szerzett tapasztalattal és

c) legalább három, a közúti biztonsági felsőfokú szakképzésben gyakorlott oktatóval

rendelkezik.

(2) A közlekedési hatóság

a) meghatározza

aa) a képzési és vizsgakövetelményeket a képzéshez, a továbbképzéshez előírt tanterveket, az alkalmazható tansegédleteket, képzési programokat,

ab) a vizsgáztatás módszereit, eljárási rendjét és ügyvitelét,

ac) a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körét,

amelyek megléte esetén engedélyezi a képzést, továbbá

b) ellátja a vizsgáztatás ellenőrzését és szakfelügyeletét.

(3)[9] Az e § hatálya alá tartozó eljárásokban az ügyintézési határidő 15 nap.

14. § (1) Az illetékes területi kamara a továbbképzési kötelezettség teljesítéséig a közúti biztonsági auditori tevékenység gyakorlásától eltiltja azt, aki továbbképzési kötelezettségének teljesítését és a 3-7. §-ban meghatározott eljárások közül legalább egy eljárásban való részvételét 5 évenként nem igazolja.

(2) Az igazolást az engedély lejárta előtt legalább egy hónappal kell benyújtani.

15. § (1) Közúti biztonsági hatásvizsgálattal, közúti biztonsági audittal, hálózati szintű közlekedésbiztonsági felméréssel, valamint közúti biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatos feladatokat a közúti biztonsági auditor nyilvántartásban szereplő közúti biztonsági auditor vagy olyan szakértői csoport végezhet, amelynek legalább egy tagja a közúti biztonsági auditor nyilvántartásban szereplő közúti biztonsági auditor.

(2) A közúti biztonsági auditot tervezőtől és kivitelezőtől független auditor végezheti. Függetlennek az az auditor minősül, aki

a) az adott projektre vonatkozóan a tervezővel, kivitelezővel nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, és

b) a tervezőnek, kivitelezőnek nem a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója.

(3) A hálózati szintű közlekedésbiztonsági felmérést, valamint a közúti biztonsági felülvizsgálatot nem végezheti olyan auditor, aki részt vett a vizsgálat tárgyát képező létesítmény tervezésében, vagy aki az adott létesítmény üzemeltetésében, fenntartásában munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya alapján részt vesz.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételek a szakértői csoport tagjaira is vonatkoznak.

11. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(2) A 4. § rendelkezéseit - azon fejlesztési munkák tekintetében, ahol az e rendelet hatálybalépését megelőzően nem kellett közúti biztonsági auditot készíteni - az e rendelet hatálybalépésétől számított 180 napot követően indult engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

17. § Ez a rendelet - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénnyel együtt -

1. a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló, 2008. november 19-i 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

2. a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló 2008/96/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1936 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

18. §[10]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelethez

A közúti biztonsági hatásvizsgálat

1. A közúti biztonsági hatásvizsgálat elemei:

a) feladat meghatározása;

b) a jelenlegi helyzet és a projekt (beavatkozás) nélküli eset leírása;

c) közlekedésbiztonsági célok megfogalmazása;

d) a javasolt változatok közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának elemzése;

e) a változatok összehasonlítása, beleértve a költség-haszon elemzést és

f) a lehetséges megoldások sorrendjének bemutatása közúti biztonsági szempontból.

2. Figyelembe veendő elemek:

a) halálos áldozatok és személysérüléses balesetek számának csökkentésére vonatkozó célkitűzések;

b) útvonalválasztási és utazási szokások;

c) a meglévő hálózatra kifejtett lehetséges hatások (például autópálya-kijáratok, különszintű és szintbeni kereszteződések);

d) úthasználók, ideértve a védtelen úthasználókat is;

e) forgalom (például forgalom nagysága, a forgalmi kategóriák szerinti besorolás), ideértve a szomszédos földhasználat jellemzői alapján meghatározott, becsült gyalogos- és kerékpárforgalmat;[11]

f) évszakoktól függő és éghajlati feltételek (például hóeltakarítás, csapadékvíz-elvezetés);

g) elegendő számú és a közlekedés szempontjából biztonságos parkolóhelyek megléte és

h) szeizmikus tevékenységek.

2. melléklet a 133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelethez

A közúti biztonsági audit

1. Vizsgálandók az engedélyezési tervezés szakaszában:

a) földrajzi elhelyezkedés, környezeti körülmények (például árvíz);

b) az út hálózati szerepe;

c) a csomópontok típusai és a közöttük lévő távolság;

d) a csomópontok elrendezése, kialakítása;

e) vízszintes és függőleges vonalvezetés;

f) láthatóság és a szükséges előzési, megállási távolságok és csomóponti rálátási háromszögek megléte;

g) keresztmetszetek (például az útpálya szélessége, kerékpárossávok, gyalogutak);

h) védtelen úthasználók közlekedési lehetőségei;

i) az engedélyezett járműkategóriák (például szükséges-e lassújármű-tilalom);

j) az időjárási viszonyok (szél, jegesedés, hóátfúvás);

k) a várható tényleges sebességek;

l) közösségi közlekedési eszközök és infrastruktúrájuk (például megállóhelyek) és

m) közutak és vasutak szintbeli kereszteződései.

2. Vizsgálandók a kiviteli tervezés szakaszában:

a) helyszínrajzi elrendezés;

b) közúti jelzések és útburkolati jelek egysége;

c) utak és útkereszteződések megvilágítása;

d) út menti berendezések;

e) a közút közvetlen környezete, a növényzetet is ideértve;

f) veszélyes akadályok az út mentén;

g) biztonságos pihenőhelyek kialakítása;

h) védtelen úthasználók közlekedési lehetőségei:[12]

ha) a gyalogosok közlekedési lehetőségei,

hb) a kerékpárosok közlekedési lehetőségei,

hc) a motorkerékpártól eltérő, gépi meghajtású, kétkerekű járművek használóinak közlekedési lehetőségei;

i) a közúti visszatartó rendszerek felhasználóbarát átalakítása (biztonsági korlát, középső fizikai elválasztás, ütközéscsillapító energiaelnyelő elemek stb.) a védtelen úthasználók veszélyeztetésének megelőzésére.

3. Vizsgálandók a közforgalom számára történő megnyitás előtti szakaszban:

a) az úthasználók biztonsága különböző látási viszonyok esetében (például ködben, sötétben és normális időjárási viszonyok között);

b) a közúti jelzések és útburkolati jelek megfelelő elhelyezése, értelmezhetősége és

c) az útburkolatok állapota.

4. Vizsgálandók az üzemeltetés korai szakaszában: a közúti forgalombiztonság értékelése a közlekedők tényleges magatartása alapján.

5. Az auditok bármely szakaszban eredményezhetik az előző auditszakaszból származó kritériumok újragondolásának szükségességét.

6. Minden szinten közös felelősségként kell kezelni annak biztosítását, hogy a közúti balesetek ne vezessenek súlyos vagy halálos sérülésekhez. Különösen a jól tervezett, megfelelően karbantartott, egyértelmű burkolati jelekkel és jelzőtáblákkal ellátott utaknak csökkenteniük kell a közúti balesetek valószínűségét, míg a megbocsátó utaknak csökkenteniük kell a balesetek súlyosságát.

3. melléklet a 133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelethez

Közúti biztonsági felülvizsgálat

1. Út vonalvezetése és keresztmetszet:

a) látási viszonyok és látótávolságok;

b) sebességhatár és sebességzónák;

c) önmagát magyarázó út nyomvonala (azaz a nyomvonal úthasználók általi "értelmezhetősége");

d) szomszédos ingatlanok és fejlesztési területek elérhetősége;

e) vészhelyzeti és szervizjárművek általi hozzáférés;

f) beavatkozások hidaknál és közműalagutaknál;

g) út menti elrendezés (leállósávok, útpadkák, lejtő és töltésrézsűk) és

h) megbocsátó útkörnyezet.

2. Útkereszteződések és különszintű csomópontok:

a) útkereszteződés/különszintű csomópont típusának megfelelősége;

b) útkereszteződés/különszintű csomópont elrendezésének geometriája;

c) útkereszteződések/különszintű csomópontok láthatósága és észlelhetősége;

d) láthatóság a különszintű csomópontoknál;

e) a többlet forgalmi sávok elrendezése az útkereszteződéseknél;

f) az útkereszteződések/különszintű csomópont forgalomtechnikai kialakítása (például ellenőrzött megállás, forgalomirányítási jelek stb.) és

g) gyalogos- és kerékpáros-átkelőhelyek jelenléte.

3. A védtelen úthasználókra vonatkozó intézkedések:

a) a gyalogosokra vonatkozó intézkedések;

b) a kerékpárosokra vonatkozó intézkedések;

c) a motorkerékpártól eltérő, gépi meghajtású, kétkerekű járművek használóira vonatkozó intézkedések;

d) közösségi közlekedési eszközök és infrastruktúra és

e) közutak és vasutak szintbeli keresztezései (feltüntetve különösen az átjáró típusát, és hogy rendelkezik-e emberi irányítással, vagy nem, kézi vagy automatizált vezérlésű-e).

4. Megvilágítás, jelzőtáblák és útburkolati jelek:

a) következetes közúti jelzések, amelyek nem zavarják a látási viszonyokat;

b) a közúti jelzések olvashatósága (elhelyezkedés, méret, szín);

c) útirányjelző táblák;

d) következetes útburkolati jelek és elhatárolás;

e) az útburkolati jelek olvashatósága (elhelyezkedés, méret és fényvisszavetési képesség száraz, illetve nedves időjárási körülmények között);

f) az útburkolati jelek megfelelő kontrasztja;

g) a megvilágítandó utak és útkereszteződések megvilágításának minősége és

h) megfelelő út menti berendezések.

5. Forgalomirányító jelzések:

a) működési feltételek és

b) láthatóság.

6. Tárgyak, rálátási területek és közúti visszatartó rendszerek:

a) út menti környezet, a növényzetet is ideértve;

b) út menti veszélyek és az útpálya vagy kerékpárút szélétől számított távolság;

c) a közúti visszatartó rendszerek felhasználóbarát átalakítása (útelválasztók és ütközési akadályok a védtelen úthasználók veszélyeztetésének megelőzésére);

d) az ütközési akadályok végződésének megfelelő kialakítása;

e) megfelelő közúti visszatartó rendszerek a hidaknál és közműalagutaknál és

f) kerítések (belépési korlátozással érintett utakon).

7. Útburkolat:

a) útburkolati hibák;

b) burkolat érdessége;

c) laza anyag/murva/kő és

d) tócsa, vízelvezető.

8. Hidak és alagutak:

a) hidak jelenléte és száma;

b) alagutak jelenléte és száma és

c) az infrastruktúra biztonságát érintő kockázatokat megjelenítő vizuális elemek.

9. Egyéb kérdések:

a) biztonságos parkolóhelyek és pihenőhelyek kialakítása;

b) tehergépjárművekre vonatkozó intézkedések;

c) vakító fényszóró;

d) útépítési munkák, útüzemeltetési és útfenntartási munkák ideiglenes forgalomkorlátozása;

e) nem biztonságos út menti tevékenységek;

f) megfelelő tájékoztatás az ITS berendezésben (például változtatható jelzésképű táblák);

g) vadak és egyéb állatok és

h) iskolaövezetre figyelmeztető táblák (adott esetben).

4. melléklet a 133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelethez

A személyi sérüléssel nem járó közúti közlekedési balesetek MABISZ e-kárbejelentőben szereplő adatai

1. A baleset helyszínének azonosítói (ország, vármegye, település, irányítószám, közterület neve és jellege, házszám, GPS-koordináta).[13]

2. A baleset időpontja (év, hónap, nap, óra, perc).

3. A járművezető címe (ország, irányítószám, település).

4. Személyi sérülés, rendőri intézkedés történt-e.

5. A baleset körülményei (parkolt, indult, éppen megállt, telekről vagy földútról hajtott ki, telekre vagy földútra hajtott be, körforgalomba hajtott be, körforgalomban közlekedett, hátulról nekiütközött, ugyanabban az irányban, de másik sávban haladt, sávot változtatott, előzött, jobbra fordult, balra fordult, tolatott, a szembejövő sávjára hajtott rá, jobbról érkezett, nem vette figyelembe az elsőbbségadásra felszólító jelzést).

5. melléklet a 133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelethez

A közúti biztonsági auditori tevékenység végzésére irányuló engedély

1. A közúti biztonsági auditori tevékenység végzésére irányuló engedély iránti kérelem - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 36. § (1) bekezdésében foglalt adatokon túlmenően - a következő adatokat tartalmazza:

a) a közúti biztonsági auditori tevékenységet folytatni szándékozó személy (a továbbiakban: kérelmező)

aa) iskolai végzettségét, szakképzettségét, az azt igazoló oklevelének, bizonyítványának számát és keltét, a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetében a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát,

ab) szakképesítését, az azt tanúsító bizonyítványának, oklevelének számát és keltét, a nem magyar intézményben szerzett oklevél esetében a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismeréséről szóló határozat számát,

ac) - amennyiben a kérelmező jogszabályban meghatározott, a magyar építészetről szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartott tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik - kamarai nyilvántartási számát;[14]

b) a szakterület meghatározását és

c) amennyiben a közúti biztonsági auditori tevékenységet határozott időtartamban kívánja folytatni, a tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontját.

2. A kérelemhez csatolni kell az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, amely tartalmazza a szakmai gyakorlat megszerzésének helyét, idejét, a betöltött munka- vagy feladatkört és a végzett szakmai tevékenységet.

6. melléklet a 133/2022. (IV. 7.) Korm. rendelethez[15]

Hálózati szintű közúti közlekedésbiztonsági felmérés

1. Általános elemek:

a) úttípus az összekötött régiók/települések típusa és mérete alapján;

b) útszakasz hossza;

c) terület típusa (lakott területen, lakott területen kívül);

d) földhasználat (oktatási, kereskedelmi, ipari és gyártási, lakóövezeti, gazdálkodási és mezőgazdasági, beépítetlen területek);

e) ingatlanra való bejutási pontok sűrűsége;

f) szervizút jelenléte (például boltokhoz vezető utak);

g) útépítési munkák jelenléte és

h) parkoló jelenléte.

2. A forgalom nagysága:

a) a forgalom nagysága;

b) megfigyelt motorkerékpár-forgalom;

c) megfigyelt kétoldali út menti és keresztező gyalogosforgalom;

d) megfigyelt kétoldali út menti és keresztező kerékpárforgalom;

e) megfigyelt tehergépjármű-forgalom;

f) a szomszédos földhasználat jellemzői alapján meghatározott, becsült gyalogosforgalom és

g) a szomszédos földhasználat jellemzői alapján meghatározott, becsült kerékpárforgalom.

3. Baleseti adatok:

a) halálesetek száma, helye és oka úthasználócsoportonként és

b) súlyos sérülések száma és helye úthasználócsoportonként.

4. Üzemeltetési jellemzők:

a) sebességkorlát (általános, motorkerékpárokra, tehergépjárművekre);

b) üzemi sebesség (85%-os);

c) sebességszabályozás, illetve forgalomcsillapítás;

d) ITS berendezések jelenléte: torlódásra figyelmeztető jelzés, változtatható jelzésképű táblák;

e) iskolaövezetre figyelmeztető tábla és

f) az iskola előtti átkelőhelyen ellenőr jelenléte előre meghatározott időszakokban.

5. Geometriai jellemzők:

a) keresztmetszet jellemzői (sávok száma, típusa és szélessége, középső elválasztósáv elrendezése és anyaga, kerékpáros sávok, gyalogutak stb.), beleértve azok változtathatóságát;

b) vízszintes vonalvezetés;

c) esések és magassági vonalvezetés és

d) látási viszonyok és látótávolságok.

6. Tárgyak, tiszta terek és közúti visszatartó rendszerek:

a) út menti környezet és rálátási területek;

b) merev akadályok az út mentén (villanyoszlopok, fák stb.);

c) akadályok út szélétől számított távolsága;

d) akadályok sűrűsége;

e) lassító harántcsíkozás és

f) közúti visszatartó rendszerek.

7. Hidak és alagutak:

a) hidak jelenléte és száma, valamint az azokat érintő információk;

b) alagutak jelenléte és száma, valamint az azokat érintő információk és

c) az infrastruktúra biztonságát érintő kockázatokat megjelenítő vizuális elemek.

8. Útkereszteződések:

a) útkereszteződések típusa és útkereszteződések száma (feltüntetve különösen a forgalomirányítás típusát, valamint a kiemelt kanyarodó irányok jelenlétét);

b) osztályozósávok jelenléte;

c) útkereszteződések minősége;

d) keresztező út mérete és

e) szintbeli keresztezés jelenléte (feltüntetve különösen az átjáró típusát, és hogy rendelkezik-e emberi irányítással, vagy nem, kézi vagy automatizált vezérlésű-e).

9. Fenntartás:

a) útburkolati hibák;

b) útburkolat érdessége;

c) leállósáv állapota (ideértve a növényzetet is);

d) a jelzőtáblák, a burkolati jelek és az elhatárolás állapota és

e) közúti visszatartó rendszerek állapota.

10. A védtelen úthasználókat kiszolgáló létesítmények:

a) gyalogos- és kerékpáros-átkelőhelyek (felszíni átkelőhelyek és felüljárók);

b) kerékpáros-átkelőhelyek (felszíni átkelőhelyek és felüljárók);

c) gyalogoskorlát;

d) járda vagy külön létesítmény jelenléte;

e) kerékpáros-létesítmények és azok típusa (kerékpárutak, kerékpársávok, egyéb);

f) gyalogos-átkelőhelyek minősége az egyes létesítmények láthatóságára és útjelzésére figyelemmel;

g) gyalogos- és kerékpáros-átkelőhelyek a hálózatba becsatlakozó alárendelt út kezdeti szakaszán és

h) elkülönített létesítmények hiányában alternatív útvonalak megléte a gyalogosok és a kerékpárosok számára.

11. Ütközés előtti/utáni rendszerek, amelyek enyhítik a közúti sérüléseket és azok súlyosságát:

a) hálózati operatív központok és egyéb járőrszolgálati létesítmények;

b) a balesetek vagy biztonsági események megelőzése érdekében az úthasználók közlekedési feltételekről való tájékoztatására szolgáló mechanizmusok;

c) a biztonsági események automatikus észlelésére szolgáló rendszerek: érzékelők és kamerák;

d) a biztonsági események kezelésére szolgáló rendszerek és

e) a mentőszolgálatokkal való kommunikációra szolgáló rendszerek.