208/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet

a szülői felelősséget érintő nemzetközi ügyekben közreműködő központi hatóságok feladatainak ellátásáról

A Kormány

a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 20-25. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 26-28. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 29. § tekintetében a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 15. § 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A GYERMEKEK JOGELLENES KÜLFÖLDRE VITELE

1. A kérelem előterjesztésére, valamint a gyermekelviteli központi hatóság feladataira vonatkozó közös rendelkezések

1. § (1) A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § (2) bekezdése szerinti gyermekelviteli központi hatóság (a továbbiakban: gyermekelviteli központi hatóság) a Tv. 4. § (2) bekezdése szerinti jogi tanácsadás keretében tájékoztatja a kérelmezőt a gyermek visszahozatalára irányuló eljárásról, segítséget nyújt a külföldi központi hatósághoz továbbítandó kérelem elkészítéséhez, valamint tájékoztatást nyújt a kérelemhez csatolandó mellékletekről.

(2) A gyermekelviteli központi hatóság a kérelem előterjesztésére nemzetközileg rendszeresített nyomtatványt közzéteszi a honlapján.

2. § Ha a gyermekelviteli központi hatóság a kérelmet visszautasítja, a kérelmezőt tájékoztatja, hogy kérelmével közvetlenül annak az államnak a gyermekelviteli ügyekben illetékes bíróságához fordulhat, ahová a gyermeket elvitték.

3. § (1) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a gyermekelviteli központi hatóság a kérelem és a szükséges mellékletek fordíttatásáról saját költségén gondoskodik. E rendelkezés alkalmazandó az eljárás során a későbbiekben külföldre továbbítandó iratok, így különösen a kérelmezett ellenkérelmére adott válasz, bizonyítási indítványok és jogorvoslati kérelem fordítására is.

(2) A gyermekelviteli központi hatóság a kérelmet továbbítja annak az államnak a központi hatóságához, ahova a gyermeket elvitték.

(3) A gyermekelviteli központi hatóság a külföldi eljárásról a kérelmezőt tájékoztatja, a külföldi eljárással összefüggésben keletkezett iratokat, így különösen a kérelmezett ellenkérelmét megküldi a kérelmezőnek.

(4) Ha a gyermek visszahozatalára irányuló eljárásban a megkeresett államban a kérelmező hitelesített írásbeli nyilatkozata szükséges, az előtte személyesen megjelent kérelmező aláírását a gyermekelviteli központi hatóság hitelesíti.

(5) A gyermekelviteli központi hatóság a gyermek visszahozatala tárgyában hozott határozat tartalmáról, továbbá elutasító döntés esetén a jogorvoslati lehetőségekről a kérelmezőt a határozat megküldésével egyidejűleg tájékoztatja.

(6) A gyermek visszahozatalának elrendelése esetén a gyermekelviteli központi hatóság elősegíti a gyermek Magyarországra hozatalához szükséges intézkedések megtételét, így különösen az úti okmány kiállítását.

2. Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet szerinti további központi hatósági feladatok

4. § (1) Ha az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 27. cikk (4) bekezdésének alkalmazása körében a megkeresett tagállam központi hatósága vagy bírósága tájékoztatást kér arról, hogy Magyarországon történtek-e megfelelő intézkedések a gyermek visszavitelét követő védelmének biztosítása érdekében, a gyermekelviteli központi hatóság

a) soron kívül eljárva megkeresi az illetékes magyar bíróságot vagy más hatóságot tájékoztatás beszerzése céljából vagy a szükséges intézkedések megtétele iránt, és ennek eredményéről a megkeresett tagállam központi hatóságát vagy bíróságát tájékoztatja, és

b) tájékoztatást nyújt a vonatkozó magyar jogszabályok alapján a gyermek védelme érdekében elrendelhető védelmi intézkedésekről.

(2) A gyermekelviteli központi hatóság a megkeresett tagállam központi hatóságának vagy bíróságának megkeresése alapján soron kívül megteszi a Rendelet 29. cikk (3) bekezdése szerinti intézkedést.

II. FEJEZET

A GYERMEKEK JOGELLENES MAGYARORSZÁGRA HOZATALA

3. A kérelem előterjesztésére, valamint a gyermekelviteli központi hatóság feladataira vonatkozó közös rendelkezések

5. § Ha a kérelem nem felel meg az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában az 1980. évi október 25. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) 8. cikkében foglaltaknak, vagy más okból kiegészítésre szorul, a gyermekelviteli központi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel.

6. § A gyermekelviteli központi hatóság a kérelem visszautasítása esetén arról tájékoztatja a kérelmezőt, hogy kérelmével közvetlenül a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz fordulhat.

7. § A gyermekelviteli központi hatóság az alábbi intézkedéseket teheti:

a) ha a kérelmezett vagy a gyermek tartózkodási helye ismeretlen, tartózkodási helyük megállapítása érdekében megkeresi a személyiadat- és lakcímnyilvántartási feladatkörben eljáró szervet vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, valamint más hatóság közreműködését is kérheti;

b) ha a rendelkezésre álló adatok a gyermek veszélyeztetettségére utalnak, megkeresi az illetékes gyámhatóságot az ezzel kapcsolatos körülmények tisztázása és a szükséges intézkedések megtétele iránt;

c) ha a kérelmezett arra hivatkozik, hogy bűncselekmény áldozata, tájékoztatja a kérelmezettet az áldozatsegítő szolgálat, továbbá az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat tevékenységéről, valamint azok elérhetőségéről;

d) ha tudomására jut, hogy Magyarországon a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt bírósági eljárás indult, a kérelemről hivatalból értesíti az eljáró magyar bíróságot az Egyezmény 16. cikkének alkalmazása céljából; vagy

e) ha hivatalos tudomást szerez arról, hogy a gyermek az Egyezmény egy másik részes államában tartózkodik, a kérelmet az Egyezmény 9. cikkében foglaltaknak megfelelően ezen állam központi hatóságához továbbítja.

8. § A gyermekelviteli központi hatóság a felek kérésére rendelkezésükre bocsátja a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti közvetítői névjegyzékből a családjogi szakterületen, a felek választása szerinti nyelven közvetítést vállaló közvetítők listáját, és szükség esetén a közvetítés megszervezéséhez segítséget nyújt.

9. § A gyermek visszavitele tárgyában eljáró bíróság megkeresésére a gyermekelviteli központi hatóság soron kívül intézkedik az alkalmazandó külföldi jogszabályok beszerzése iránt.

4. A gyermekelviteli központi hatóság további feladatai a Rendelet alapján

10. § (1) Ha a Rendelet 27. cikk (4) bekezdésének alkalmazása körében az eljáró bíróság a központi hatóság közreműködését kéri, a gyermekelviteli központi hatóság soron kívül megkeresi a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam központi hatóságát, és a beszerzett információkról a bíróságot tájékoztatja.

(2) A gyermekelviteli központi hatóság a bíróság megkeresése alapján soron kívül eljárva közreműködik a Rendelet 29. cikk (3) bekezdése szerinti intézkedés megtételében.

5. A végrehajtási eljárásra vonatkozó rendelkezések

11. § (1) A gyermekelviteli központi hatóság a végrehajtási eljárásról a végrehajtásban közreműködő hatóságoktól tájékoztatást kérhet; a végrehajtási eljárás során megtett intézkedésekről a kérelmezőnek és a megkereső állam központi hatóságának tájékoztatást ad.

(2) A gyermekelviteli központi hatóság szükség esetén közreműködik a gyermek átadásában, illetve a szokásos tartózkodási helye szerinti államba történő visszavitelében. Ezzel összefüggésben együttműködik az illetékes magyar hatóságokkal és a gyermek szokásos tartózkodási helye vagy állampolgársága szerinti állam Magyarországra akkreditált külképviseletével.

III. FEJEZET

A KAPCSOLATTARTÁS KÜLFÖLDÖN VALÓ BIZTOSÍTÁSA

6. A kapcsolattartás külföldön való biztosítása az Egyezmény alapján

12. § A kérelem benyújtására és a gyermekelviteli központi hatóság feladataira az 1-3. § rendelkezéseit a kapcsolattartási ügyek sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

7. A kapcsolattartás biztosítása az Európai Unió másik tagállamában a Rendelet alapján

13. § (1) A Tv. 2. § (1) bekezdése szerinti gyermekvédelmi központi hatóság (a továbbiakban: gyermekvédelmi központi hatóság) a kérelmezőnek tájékoztatást nyújt arról, hogy a gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása érdekében külföldön melyik bírósághoz kell a kérelmet benyújtani, szükség szerint tájékoztatást ad a személyes költségmentesség lehetőségéről és az elérhető külföldi ügyvédek listájáról.

(2) A gyermekvédelmi központi hatóság megkeresheti a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállam központi hatóságát (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: megkeresett központi hatóság) vagy más hatóságát, hogy működjön közre a kapcsolattartás önkéntes biztosításának előmozdítása érdekében.

(3) Ha a megkeresett központi hatóság közreműködik a kapcsolattartás biztosítására irányuló eljárásban, a jogi képviselővel nem rendelkező kérelmezőnek a gyermekvédelmi központi hatóság segítséget nyújt a kapcsolattartás biztosítása iránti kérelem elkészítéséhez. Ha bíróság vagy más hatóság a gyermekkel való kapcsolattartásról már hozott határozatot, akkor azt, továbbá szükség szerint a Rendelet V. melléklete szerinti igazolást a kérelmezőnek a kérelemhez csatolni kell.

(4) A gyermekvédelmi központi hatóságon keresztül benyújtott kérelem és a szükséges iratok fordíttatásáról a gyermekvédelmi központi hatóság saját költségén gondoskodik.

(5) A gyermekvédelmi központi hatóság a megkeresett központi hatóság megkeresése alapján intézkedik további adatok vagy iratok beszerzése iránt, így különösen megkeresi a kapcsolattartás helyszínén végzendő környezettanulmány beszerzése érdekében a gyámhatóságot vagy a család- és gyermekjóléti szolgálatot.

(6) A gyermekvédelmi központi hatóság együttműködik a külpolitikáért felelős miniszterrel vagy más hatóságokkal, és indokolt esetben felveszi a kapcsolatot a megkeresett tagállamban működő magyar külképviseleti hatósággal a kapcsolattartás megszervezésében való közreműködés iránt.

(7) Ha az eljárás során gyermek védelme iránti intézkedés válik szükségessé, a gyermekvédelmi központi hatóság a megkeresett központi hatósággal együttműködik.

(8) A gyermekvédelmi központi hatóság közreműködésével indult ügyben a gyermekvédelmi központi hatóság a kérelmezőt az ügy állásáról rendszeresen tájékoztatja.

IV. FEJEZET

A KAPCSOLATTARTÁS BELFÖLDÖN VALÓ BIZTOSÍTÁSA

8. A kapcsolattartás belföldön való biztosítása az Egyezmény alapján

14. § A gyermekelviteli központi hatóság a kérelmező kérelme alapján szükség esetén megteszi a 7. § a)-b) és e) pontja, a kérelmezett nyilatkozata alapján a 7. § c) pontja, valamint a felek kérésére a 8. § szerinti intézkedéseket.

15. § A kérelem gyermekelviteli központi hatóság általi visszautasítására a 6. §-ban foglaltak alkalmazandók, azzal, hogy a gyermekelviteli központi hatóság arról tájékoztatja a kérelmezőt, hogy kérelmével közvetlenül a kapcsolattartás biztosítása iránti eljárás lefolytatására illetékes magyar bírósághoz vagy gyámhatósághoz fordulhat.

16. § A gyermekelviteli központi hatóság egyéb feladatai tekintetében a 9. § és a 11. § rendelkezéseit a kapcsolattartási ügyek sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

9. A kapcsolattartás belföldön való biztosítása a Rendelet alapján

17. § (1) Ha a kérelem a kapcsolattartás rendezése, illetve a korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatása iránti eljárás megindításához szükséges adatokat nem tartalmazza, a gyermekvédelmi központi hatóság a kérelmezőt felhívja a hiányok pótlására.

(2) A gyermekvédelmi központi hatóság a kérelmezőnek tájékoztatást nyújt

a) a kapcsolattartás rendezésére, illetve korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására irányuló kérelem esetén a gyámhatósághoz benyújtható kérelemről, és elősegíti a gyámhatósággal való kapcsolat felvételét, illetve továbbítja a gyámhatóság részére a kérelmet és mellékleteit,

b) a kapcsolattartás végrehajtására, illetve a korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására irányuló, bírósághoz benyújtható kérelem esetén az illetékes bíróságról és annak elérhetőségéről.

(3) Az iratok magyar nyelvre történő fordításáról a kérelmező gondoskodik. Ha az iratok fordítása a kérelmező számára aránytalan nehézséget okoz, a gyermekvédelmi központi hatóság fordítás helyett az iratok tartalmáról összefoglaló tájékoztatást küldhet a gyámhatóság számára.

(4) A gyermekvédelmi központi hatóság a gyámhatóság hatáskörébe tartozó, kapcsolattartás rendezésére, illetve korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására irányuló kérelem esetében - az adott ügy körülményeire figyelemmel, a gyámhatóság bevonásával - a kapcsolattartás egyezség létrehozása útján történő szabályozásával vagy megváltoztatásával megkísérli az ügy békés rendezését. A gyermekvédelmi központi hatóság a kérelemben foglaltak alapján szükség esetén megkeresi a gyámhatóságot a gyermek védelme iránti intézkedések megtétele iránt, figyelemmel a gyámügyi eljárásról szóló jogszabályok rendelkezéseire.

(5) A gyermekvédelmi központi hatóság a gyámhatóság hatáskörébe tartozó, kapcsolattartás rendezésére, illetve korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására irányuló kérelem esetében a kérelmezőnek a megkereső tagállam központi hatósága útján vagy közvetlenül tájékoztatást ad az ügy állásáról, szükség esetén a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgáltató megkeresését követően.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. Hatályba léptető rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-17. § és a 19-28. § 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

11. Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a rendelet a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

12. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

20. §[1]

21. §[2]

22. §[3]

23. §[4]

24. §[5]

25. §[6]

13. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

26. §[7]

27. §[8]

28. §[9]

14. A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény végrehajtásáról szóló 673/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

29. §[10]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök