32019R1111[1]

A Tanács (EU) 2019/1111 rendelete (2019. június 25.) a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről

HL L 178., 2019.7.2., 1—115. o. (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

A TANÁCS (EU) 2019/1111 RENDELETE

(2019. június 25.)

a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről

(átdolgozás)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 81. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Parlament véleményeire (1),[2]

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),[3]

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1) A Bizottság 2014. április 15-én jelentést fogadott el a 2201/2003/EK tanácsi rendelet (3) alkalmazásáról. A jelentés arra a megállapításra jutott, hogy a 2201/2003/EK rendelet egy jól működő eszköz, amely jelentős előnyökkel jár a polgárok számára, ugyanakkor a jelenlegi szabályok javíthatók. Az említett rendeletet több helyütt módosítani kell. Az áttekinthetőség érdekében az említett rendeletet célszerű átdolgozni.[4]

(2) Ez a rendelet egységes joghatósági szabályokat állapít meg a házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére, valamint a szülői felelősséggel kapcsolatos nemzetközi vonatkozású jogvitákra vonatkozóan. Ez a rendelet megkönnyíti a határozatok, valamint a közokiratok és bizonyos megállapodások Unión belüli mozgását azáltal, hogy rendelkezéseket állapít meg a más tagállamokban való elismerésükre és végrehajtásukra vonatkozóan. Ezenkívül ez a rendelet egyértelművé teszi, hogy a gyermeknek joga van ahhoz, hogy valódi és tényleges lehetőséget biztosítsanak számára véleménye kifejezésére a vele kapcsolatos eljárások során, és emellett olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek kiegészítik a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól szóló, 1980. október 25-i Hágai Egyezményt a tagállamok közötti kapcsolatok tekintetében. Ezért ez a rendelet várhatóan elősegíti majd a jogbiztonság fokozását és a rugalmasság növelését, valamint a bírósági eljáráshoz való hozzáférés javításának és az ilyen eljárások hatékonyabbá tételének biztosítását.

(3) Az Unió számára elengedhetetlen az uniós igazságszolgáltatási térség zökkenőmentes és megfelelő, a tagállamok különböző jogrendszereit és hagyományait tiszteletben tartó működése. E tekintetben tovább kell erősíteni az egymás igazságszolgáltatási rendszerei iránti kölcsönös bizalmat. Az Unió célul tűzte ki maga elé egy szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtését, fenntartását és fejlesztését, amelyben biztosított a személyek szabad mozgása és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés. E cél megvalósítása céljából meg kell erősíteni a jogi eljárások során a személyeket - különösen a gyermekeket - megillető jogokat az igazságszolgáltatási és közigazgatási hatóságok közötti együttműködés, valamint a családjog területén hozott, határon átnyúló vonatkozású határozatok végrehajtásának megkönnyítése céljából. Fokozni kell a polgári ügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését, egyszerűsíteni kell az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, valamint javítani kell a tagállami hatóságok közötti információcserét.

(4) E célból az Uniónak többek között intézkedéseket kell elfogadnia a határokon átnyúló vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén, különösen akkor, ha ezek a belső piac megfelelő működéséhez szükségesek. A polgári ügyek fogalmát autonóm módon, a Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: a Bíróság) állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban kell értelmezni. Az említett fogalmat önálló fogalomként, egyrészről e rendelet céljaira és felépítésére, másrészről pedig a nemzeti jogrendszerek összességéből következő általános elvekre hivatkozással kell értelmezni. A polgári ügyek fogalmát tehát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalhat akár olyan intézkedéseket is, amelyek valamely tagállam jogrendszerében a közjog hatálya alá tartozhatnak. E fogalomnak - e rendelet céljaival összhangban - ki kell terjednie különösen az e rendelet értelmében vett szülői felelősségi ügyekben benyújtott valamennyi kérelemre, meghozott intézkedésre és határozatra.

(5) E rendelet hatálya alá a polgári ügyek tartoznak, ami a házassági és szülői felelősségi ügyekben folytatott polgári peres eljárásokat és az ezekből eredő határozatokat, valamint az ilyen ügyekkel kapcsolatos közokiratokat és egyes bíróságon kívüli megállapodásokat foglalja magában. Emellett a polgári ügyek fogalmának ki kell terjednie a gyermeknek az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszavitelével kapcsolatos kérelmekre, intézkedésekre és határozatokra, valamint közokiratokra és egyes bíróságon kívüli megállapodásokra is, amelyek a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében és az 1980. évi Hágai Egyezmény 19. cikkével összhangban nem minősülnek a szülői felelősség érdemére vonatkozó eljárásoknak, de azokhoz szorosan kapcsolódnak, és e rendelet egyes rendelkezési foglalkoznak velük.

(6) A házassági és szülői felelősségi ügyekben hozott határozatok, valamint az ilyen ügyekkel kapcsolatos közokiratok és bizonyos megállapodások szabad mozgásának megkönnyítése érdekében szükséges és helyénvaló, hogy a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokra kötelező és közvetlenül alkalmazandó uniós jogi eszköz legyen irányadó.

(7) Minden gyermek egyenlőségének biztosítása érdekében e rendelet hatálya alá kell tartoznia a szülői felelősségre vonatkozó valamennyi határozatnak, beleértve a gyermek védelmére vonatkozó intézkedéseket is, függetlenül attól, hogy azok házassági jogi eljáráshoz vagy más eljáráshoz kapcsolódnak-e.

(8) Mivel azonban a szülői felelősségre vonatkozó szabályok alkalmazása gyakran a házassági jogi eljárások összefüggésében merül fel, helyénvaló a házasság felbontásával és a szülői felelősséggel kapcsolatos ügyeket egyetlen eszközben szabályozni.

(9) A házasság felbontására, a különválásra, illetve a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozatok tekintetében ezt a rendeletet csak a házassági kötelékek felbontására kell alkalmazni. E rendeletnek nem kell foglalkoznia olyan kérdésekkel, mint például a házasság felbontásának jogalapja, a házasság vagyonjogi következményei vagy egyéb járulékos vonatkozások. A házassági kötelékek felbontását elutasító határozatok nem tartozhatnak e rendelet elismeréssel kapcsolatos rendelkezéseinek hatálya alá.

(10) A gyermek vagyonát illetően ezt a rendeletet csak a gyermek védelmét szolgáló intézkedésekre kell alkalmazni, azaz a gyermek vagyonának gondozásával megbízott, a gyermeket képviselő vagy segítő személy vagy szerv kijelölésére és feladataira, valamint a gyermek vagyonának kezelésére, megóvására vagy rendelkezésre bocsátására. Ebben az összefüggésben ezt a rendeletet például olyan esetekben kell alkalmazni, amikor az eljárások tárgya a gyermek vagyonát kezelő személy vagy szerv kijelölése. A gyermek vagyonával kapcsolatos intézkedéseket, amelyek nem vonatkoznak a gyermek védelmére, továbbra is az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) kell szabályozni. Ugyanakkor lehetővé kell tenni e rendeletnek az előkérdésekkel kapcsolatos joghatóságra vonatkozó rendelkezései ilyen esetekben történő alkalmazását.[5]

(11) E rendelet hatálya alá kell tartoznia a más tagállamban történő, a gyermek nevelőszülőknél, azaz a nemzeti joggal és eljárással összhangban egy vagy több személynél való elhelyezésének, vagy intézményi gondozásba - így például árvaházba vagy gyermekotthonba - helyezésének minden formájára, kivéve ezeknek a rendelet által kifejezetten kizárt eseteit, így például az örökbefogadás céljából való elhelyezést, az egyik szülőnél vagy adott esetben - a fogadó tagállam nyilatkozata szerinti - más közeli hozzátartozónál történő elhelyezést. Ennek megfelelően e rendelet hatálya alá kell tartoznia az olyan nevelési célú elhelyezésnek is, amelyet bíróság rendelt el, vagy az illetékes hatóság szervezett meg a szülők vagy a gyermek beleegyezésével vagy azok kérelmére a gyermek deviáns viselkedését követően. Csak az olyan - nevelési vagy büntetési célú - elhelyezéseket célszerű kizárni e rendelet hatálya alól, amelyeket azt követően rendeltek el vagy szerveztek meg, hogy a gyermek olyan cselekményt követett el, amely - ha egy felnőtt követné el - a nemzeti büntetőjog értelmében büntetendő cselekménynek minősülhetne, függetlenül attól, hogy az adott ügyben büntetőjogi felelősséget megállapító ítéletet vonna-e maga után.

(12) E rendelet nem alkalmazható az apaság vagy anyaság megállapítására, mivel az a szülői felelősség megállapításától eltérő ügy, valamint a személyek jogállásával összefüggő egyéb kérdésekre sem.

(13) A tartási kötelezettségek ki vannak zárva e rendelet hatálya alól, mivel azokat a 4/2009/EK tanácsi rendelet (5) már szabályozza. Az alperes vagy a tartásra jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti bíróságok mellett az e rendelet alapján házassági ügyekben joghatósággal rendelkező bíróságoknak általánosságban joghatósággal kell rendelkezniük a járulékos házastársi vagy házasság felbontása utáni tartási kötelezettségekről való döntések tekintetében, az említett rendelet 3. cikke c) pontjának alkalmazása alapján. Az e rendelet alapján a szülői felelősségi ügyekben joghatósággal rendelkező bíróságoknak általánosságban joghatósággal kell rendelkezniük a járulékos gyermektartási kötelezettségekről való döntések tekintetében, az említett rendelet 3. cikke d) pontjának alkalmazása alapján.[6]

(14) A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a bíróság fogalmát tágan kell értelmezni, vagyis annak magában kell foglalnia a közigazgatási vagy egyéb olyan hatóságokat - például a közjegyzőket - is, akik vagy amelyek joghatóságot gyakorolnak bizonyos házassági, illetve szülői felelősségi ügyekben. Minden olyan megállapodást, amelyet a bíróság a nemzeti joggal és eljárással összhangban lefolytatott érdemi vizsgálatot követően jóváhagyott, határozatként kell elismerni és végre kell hajtani. Az olyan egyéb megállapodások más tagállamokban való érvényesítésének, amelyek az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban egy hatóság vagy egyéb, a Bizottságnak e célból bejelentett, hatósági tevékenységet végző szerv formális beavatkozását követően válnak jogilag kötelező erejűvé, e rendelet közokiratokra és megállapodásokra vonatkozó különös rendelkezéseivel összhangban kell történnie. E rendeletnek nem célja, hogy lehetővé tegye a tisztán magánjellegű megállapodások szabad mozgását. Lehetővé kell tenni azonban az olyan megállapodások mozgását, amelyek nem határozatok vagy közokiratok, ám amelyeket egy erre feljogosított hatóság nyilvántartásba vett. E hatóságok magukban foglalhatják a megállapodásokat nyilvántartásba vevő közjegyzőket is, akkor is, ha szabad foglalkozást űznek.

(15) A közokiratot illetően az e rendeletben szereplő feljogosítás fogalmát autonóm módon kell értelmezni, összhangban a közokiratnak az egyéb uniós eszközökben horizontálisan használt fogalmával, valamint e rendelet céljaira tekintettel.

(16) Bár az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárások nem minősülnek a szülői felelősség érdemére vonatkozó eljárásoknak, a gyermek visszavitelét elrendelő, az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti határozatokra vonatkozniuk kell az e rendelet IV. fejezetében az elismerésre és a végrehajtásra vonatkozóan megállapított rendelkezéseknek, olyan esetekben, amikor e határozatokat azt követően kell végrehajtani egy másik tagállamban, hogy a visszavitel elrendelése után a gyermeket újból jogellenesen külföldre vitték. Ez nem érinti azt a lehetőséget, hogy az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján a gyermek visszavitele céljából új eljárást indítsanak, ha a gyermeket újból jogellenesen külföldre vitték. Ezenkívül a rendeletnek továbbra is alkalmazandónak kell lennie a gyermek jogellenes elvitelével, illetve visszatartásával kapcsolatos helyzetek egyéb aspektusaira, például a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságának joghatóságára, valamint az e bíróság által hozott határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket illetően.

(17) Ennek a rendeletnek - a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, valamint az ilyen ügyekre irányadó joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló, 1996. október 19-i Hágai Egyezményhez (a továbbiakban: az 1996. évi Hágai Egyezmény) hasonlóan - minden 18 éves kort be nem töltött gyermekre alkalmazandónak kell lennie, még azokban az esetekben is, amikor a gyermek személyállapotára irányadó jog alapján - például házasságkötés útján - 18 éves kora előtt nagykorúvá vált. Ezzel elkerülhető az átfedés a felnőttek nemzetközi védelméről szóló, 2000. január 13-i Hágai Egyezmény hatályával, amely 18 éves kortól alkalmazandó, és egyúttal elkerülhetők az ezen két eszköz közötti joghézagok is. Az 1980. évi Hágai Egyezményt, és következésképpen ennek a rendeletnek az 1980. évi Hágai Egyezmény alkalmazását a tagállamok közötti kapcsolatokat illetően kiegészítő III. fejezetét a 16 éves kort be nem töltött gyermekekre továbbra is alkalmazni kell.

(18) E rendelet alkalmazásában felügyeleti joggal rendelkező személynek kell tekinteni - a nemzeti jogban használt megnevezésektől függetlenül - azt a személyt, akinek a beleegyezése nélkül határozat, jogszabály vagy a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam joga szerint jogi erővel bíró megállapodás alapján a szülői felelősség jogosultja nem dönthet a gyermek tartózkodási helyéről. Egyes olyan jogrendszerekben ugyanis, amelyek a felügyelet és a kapcsolattartás fogalmait alkalmazzák, a felügyeleti joggal nem rendelkező szülő a puszta kapcsolattartás jogán túlmenően jelentős döntési jogkörrel rendelkezhet a gyermeket illetően.

(19) A szülői felelősségi ügyekben a joghatóság jogalapja a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételével kerül kialakításra, és azzal összhangban kell alkalmazni. A gyermek mindenek felett álló érdekére való hivatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta) 24. cikkének és a nemzeti jog és eljárás által végrehajtott, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-i egyezménye (a továbbiakban: ENSZ-egyezmény a gyermek jogairól) fényében kell értelmezni.

(20) A gyermek mindenek felett álló érdekének védelme céljából a joghatóságot elsősorban a fizikai közelség kritériuma alapján kell meghatározni. Következésképpen a joghatóságot a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamhoz igazodva kell megállapítani, kivéve az e rendeletben meghatározott bizonyos esetekben, például, amikor megváltozik a gyermek tartózkodási helye, vagy a szülői felelősség jogosultjai között megállapodás alapján.

(21) Amennyiben még nincs folyamatban a szülői felelősségre vonatkozó eljárás, és a gyermek szokásos tartózkodási helye jogszerű áttelepülés következtében megváltozik, a joghatóságnak a fizikai közelség fenntartása érdekében követnie kell a gyermeket. Folyamatban lévő ügyek esetében a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás hatékonysága indokolja e joghatóság fenntartását mindaddig, amíg az ilyen eljárásokban jogerős határozat nem születik vagy azok másként le nem zárulnak. Azon bíróságnak azonban, amely előtt az eljárás folyamatban van, bizonyos körülmények esetén jogosultnak kell lennie a joghatóság azon tagállamnak való átadására, ahol a gyermek jogszerű áttelepülés következtében lakik.

(22) A gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása esetében - anélkül, hogy sérülne a joghatóság kikötésének e rendelet szerinti lehetősége - mindaddig fenn kell tartani azon tagállam bíróságainak a joghatóságát, amelyben a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amíg sor nem kerül egy más tagállambeli új szokásos tartózkodási hely megállapítására és bizonyos konkrét feltételek teljesítésére. A joghatóságot koncentráló tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszavitel iránti kérelem ügyében eljáró bíróság számára lehetővé teszik-e, hogy az e rendelet alapján a felek által kikötött vagy elfogadott joghatóságot is gyakorolja az olyan szülői felelősségi ügyekben, amelyekben a felek a visszaviteli eljárások során jutottak megállapodásra. Ilyen megállapodásnak kell minősülniük a gyermek visszavitelére, és a gyermek vissza nem vitelére vonatkozó megállapodásoknak is. Ha a vissza nem vitelről születik megállapodás, a gyermeknek az új szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban kell maradnia, és az ott lefolytatandó jövőbeli felügyeleti jogra vonatkozó eljárás tekintetében a joghatóságot a gyermek új szokásos tartózkodási helye alapján kell megállapítani.

(23) Az e rendeletben meghatározott konkrét feltételek teljesülése esetén lehetővé kell tenni, hogy azon tagállam joghatósága is megállapítható legyen a szülői felelősségi ügyekben, ahol a szülők között házasságfelbontással, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos eljárás van folyamatban, vagy hogy megállapítható legyen egy másik olyan tagállam joghatósága, amelyhez a gyermeket érdemi kötelék fűzi, és amelyről a felek vagy előzetesen, legkésőbb a bíróság megkeresésének időpontjában megállapodtak, vagy amelynek joghatósága elfogadását az említett eljárás folyamán kifejezetten kinyilvánították, még abban az esetben is, ha a gyermek szokásos tartózkodási helye nem az említett tagállamban található, feltéve hogy e joghatóság gyakorlása a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az e rendelet szerinti eljárásban félnek kell tekinteni a szülőkön kívüli bármely egyéb olyan személyt, aki a nemzeti jog értelmében a szülők által indított eljárásban félként részt vehet, és ennek megfelelően az érintett gyermek szülei általi joghatóság-választással szemben a bíróság megkeresésének időpontját követően az ilyen fél által emelt kifogásnak ki kell zárnia annak megállapítását, hogy a joghatóság kiterjesztését az eljárásban az adott időpontban részt vevő valamennyi fél elfogadja. Mielőtt joghatósági megállapodás vagy elfogadás alapján a bíróság a joghatóságát gyakorolja, meg kell vizsgálnia, hogy ez a megállapodás vagy elfogadás az érintett felek megalapozott és szabad döntésén alapul-e, és nem annak az eredménye-e, hogy az egyik fél kihasználja a másik fél nehéz helyzetét vagy gyenge pozícióját. A joghatóságnak az eljárás során történő elfogadását a bíróságnak a nemzeti joggal és eljárással összhangban kell jegyzőkönyveznie.

(24) A kikötött vagy elfogadott joghatóságnak a felek eltérő megállapodása hiányában azonnal meg kell szűnnie, amikor a szülői felelősségre vonatkozó ilyen eljárásokban született határozattal szemben már nincs helye rendes jogorvoslatnak, vagy ha az eljárás más okból lezárult, hogy az esetleges jövőbeli eljárások során tiszteletben tartsák a fizikai közelség követelményét.

(25) Amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helyét nem lehet megállapítani, és a joghatóság nem határozható meg, annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén a gyermek jelen van. A jelenlét ezen szabályát a menekült gyermekekre, illetve azokra a gyermekekre is alkalmazni kell, akik a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamban zajló zavargások miatt másik országba kerültek. Mindazonáltal, e rendelet tekintetében - az 1996. évi Hágai Egyezmény 52. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben - e joghatósági szabály csak azokra a gyermekekre alkalmazandó, akik valamely tagállamban rendelkeztek szokásos tartózkodási hellyel azt megelőzően, hogy a lakóhelyüket elhagyni kényszerültek. Amennyiben a gyermeknek a lakóhelye kényszerű elhagyását megelőző szokásos tartózkodási helye harmadik államban volt, az 1996. évi Hágai Egyezmény menekült gyermekekre és külföldre került gyermekekre vonatkozó joghatósági szabályát kell alkalmazni.

(26) Kivételes körülmények fennállása esetén előfordulhat, hogy nem a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága a legmegfelelőbb arra, hogy az ügyben eljárjon. Kivételes jelleggel és bizonyos feltételek teljesülése esetén a joghatósággal rendelkező bíróság számára lehetővé kell tenni - ám erre kötelezni nem lehet -, hogy átadja az adott ügyben fennálló joghatóságát egy másik tagállam bíróságának, amennyiben ez utóbbi bíróság alkalmasabb az adott ügyet illetően a gyermek mindenek felett álló érdekének elbírálására. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében a tagállami bíróságok csak olyan más tagállambeli bíróságnak adhatják át a szülői felelősségi ügyekben fennálló joghatóságukat, amelyhez az érintett gyermeket "különös kötelék" fűzi. E célból ezen rendeletnek meg kell határoznia az ilyen különös kötelék döntő elemeinek kimerítő felsorolását. A joghatósággal rendelkező bíróság csak akkor fordulhat ilyen kéréssel egy másik tagállam bíróságához, ha az eljárást felfüggesztő és a joghatóság átadását kérő előző határozata már jogerőre emelkedett - feltéve hogy azzal szemben a nemzeti jog alapján van helye jogorvoslatnak.

(27) Kivételes körülmények fennállása esetén, és az adott ügy vonatkozásában a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevétele mellett lehetővé kell tenni, hogy az olyan tagállam bírósága, amely e rendelet alapján nem rendelkezik joghatósággal, de amely tagállamhoz a gyermeket e rendelettel összhangban különös kötelék fűzi, a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes bíróságától a joghatóság átadását kérje. Nem helyénvaló azonban ennek engedélyezése a gyermek jogellenes elvitelével vagy a gyermek jogellenes visszatartásával kapcsolatos ügyekben. Az illetékes konkrét bíróságot a megkeresett tagállam nemzeti joga alapján kell megállapítani.

(28) A joghatóság átadása, függetlenül attól, hogy azt a saját joghatóságát átadni vagy a joghatóságot megszerezni kívánó bíróság kezdeményezi-e, kizárólag arra a konkrét esetre lehet érvényes, amelyre vonatkozóan kezdeményezték. Attól az időponttól, amikor lezárul az az eljárás, amelyre vonatkozóan a joghatóság átadását kérték és megadták, a joghatóság átadása nem járhat további joghatással a későbbi eljárások tekintetében.

(29) Amennyiben valamely tagállamban egyetlen bíróság sem rendelkezik joghatósággal e rendelet alapján, a joghatóságot minden tagállamban az adott tagállam joga alapján kell meghatározni. Az adott tagállam joga fogalmának magában kell foglalnia az adott tagállamban hatályos nemzetközi eszközöket is.

(30) Ez a rendelet nem gátolhatja meg valamely tagállamnak az ügy érdemére vonatkozóan joghatósággal nem rendelkező bíróságait abban, hogy sürgős esetekben ideiglenes intézkedéseket - ideértve a védelmi intézkedéseket - hozzanak az adott tagállamban jelen lévő gyermek személye vagy vagyona tekintetében. E rendelet alapján egyetlen más tagállamban sem kell elismerni és végrehajtani az említett intézkedéseket, azok kivételével, amelyeket a gyermeknek az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontjában említett súlyos kockázattól való védelme érdekében hoztak. A gyermek ilyen kockázattól való védelme érdekében hozott intézkedéseknek hatályban kell maradniuk mindaddig, amíg a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam valamely bírósága meg nem hozta az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket. Amennyiben a gyermek mindenek felett álló érdekének védelme úgy kívánja, a bíróságnak közvetlenül vagy a központi hatóságokon keresztül tájékoztatnia kell az e rendelet alapján a tagállamnak az ügy érdemére vonatkozóan joghatósággal rendelkező bíróságát a meghozott intézkedésekről. E tájékoztatás elmulasztása azonban önmagában nem szolgálhat indokul az intézkedés elismerésének megtagadására.

(31) Amennyiben az ügy érdemére vonatkozó kérelemmel olyan bíróságot keresnek meg, amely csak ideiglenes intézkedések - ideértve a védelmi intézkedéseket - meghozatalára rendelkezik joghatósággal, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, amennyiben e rendelet alapján valamely más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal az ügy érdemére vonatkozóan.

(32) Amennyiben az e rendelet alapján joghatósággal nem rendelkező tagállam valamely bírósága előtt folytatott eljárás kimenetele az e rendelet hatálya alá tartozó előkérdésben való döntéstől függ, az említett tagállam bíróságait e rendelet nem akadályozhatja meg, hogy az adott kérdést elbírálják. Ezért amennyiben az eljárás tárgya például egy olyan öröklési jogvita, amelyben a gyermek érintett, és az eljárásban való képviseletére ügygondnokot kell kinevezni, az öröklési jogvita ügyében joghatósággal rendelkező tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy ügygondnokot nevezzen ki a folyamatban lévő eljárás céljából, függetlenül attól, hogy e rendelet alapján joghatósággal rendelkezik-e a szülői felelősségi ügyekben. Az ilyen döntés csak azokban az eljárásokban válthat ki joghatást, amelyekre a döntés vonatkozott.

(33) Ha egy tagállami bíróság előtt folytatott hagyatéki eljárás során egy gyermek nevében hozott vagy hozandó jognyilatkozat érvényessége bírósági engedélyezést vagy jóváhagyást igényel, még abban az esetben is lehetővé kell tenni ezen tagállam bírósága számára, hogy határozzon a jognyilatkozat engedélyezéséről vagy jóváhagyásáról, ha e rendelet alapján nem rendelkezik joghatósággal. A jognyilatkozat fogalmának magában kell foglalnia például az örökség elfogadását vagy visszautasítását, illetve a felek között a hagyatéki osztályról létrejött egyezséget.

(34) Ez a rendeletet nem sértheti a diplomáciai mentességre vonatkozó nemzetközi közjog alkalmazását. Amennyiben az e rendelet szerint megállapított joghatóság nem gyakorolható a nemzetközi joggal összhangban álló diplomáciai mentesség következtében, a joghatóságot annak a tagállamnak a nemzeti jogával összhangban kell gyakorolni, amelyben az érintett személy nem élvez ilyen mentességet.

(35) Ez a rendelet meghatározza, hogy e rendelet alkalmazásában egy bíróság mikor tekintendő felhívottnak. Tekintettel a tagállamokban alkalmazott két különböző rendszerre, amelyek szerint az eljárást megindító iratot elsőként vagy az alperesnek kell kézbesíteni, vagy a bírósághoz kell benyújtani, elegendőnek kell tekinteni az első lépés nemzeti jog szerinti megtételét, feltéve hogy a kérelmező a későbbiekben nem mulasztja el a második lépés végrehajtása érdekében számára a nemzeti jog által előírt intézkedések megtételét. A közvetítésnek és az egyéb alternatív vitarendezési módszereknek a bírósági eljárásokban is tapasztalt növekvő jelentőségét figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatának értelmében egy bíróság megkeresettnek tekintendő az eljárást megindító irat, illetve az azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában is azokban az esetekben, amikor az eljárást a vita békés rendezésének megkísérlése céljából az eljárást kezdeményező fél kérelmére időközben felfüggesztették, és az eljárást megindító iratot még nem kézbesítették az alperes részére, továbbá az alperesnek még nem volt tudomása az eljárásról, illetve semmilyen módon nem vett részt abban, feltéve hogy az eljárást megindító fél ezt követően nem mulasztotta el megtenni az alperes részére történő kézbesítés érdekében számára előírt intézkedéseket. A Bíróság ítélkezési gyakorlatának értelmében perfüggőséget illetően azt az időpontot, amikor egy nemzeti békéltető hatóság előtt kötelező békéltető eljárást indítottak, a "bíróság" megkeresése időpontjának kell tekinteni.

(36) Az e rendelet alapján indított eljárásokkal kapcsolatos iratok kézbesítésére az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (6) kell alkalmazni.[7]

(37) Valamely tagállam bíróságának, amelyhez olyan keresetet nyújtanak be, amelynek tekintetében e rendelet alapján nem rendelkezik joghatósággal az ügy érdemét illetően, és amelynek tekintetében e rendelet alapján más tagállam bírósága joghatósággal rendelkezik az ügy érdemét illetően, hivatalból meg kell állapítania joghatóságának hiányát. Ugyanakkor azon tagállam bírósága számára, amelyhez a gyermeket e rendelettel összhangban különös kötelék fűzi, mérlegelési jogkört kell biztosítani arra, hogy e rendelet alapján kérje a joghatóság átadását, erre azonban nem kötelezhető.

(38) Az igazságszolgáltatás harmonikus működése érdekében a párhuzamos eljárások lehetőségét a minimálisra kell csökkenteni, és biztosítani kell, hogy ne hozzanak egymással összeegyeztethetetlen határozatot különböző tagállamokban. Világos és hatékony mechanizmust kell kialakítani a perfüggősség és az összefüggő eljárások megoldására, valamint azon problémák elhárítására, amelyek abból erednek, hogy a tagállamok eltérő módon határozzák meg azt az időpontot, amikortól egy adott ügyet folyamatban lévőnek kell tekinteni. E rendelet alkalmazásában az említett időpontot autonóm módon kell meghatározni. A kizárólagos joghatósági megállapodások hatékonyságának növelése érdekében azonban e rendelet perfüggőségre vonatkozó rendelkezései nem képezhetnek akadályt olyan esetekben, amikor a szülők kizárólagos joghatóságot ruháznak valamely tagállam bíróságaira.

(39) Az e rendelet szerinti szülői felelősségre vonatkozó eljárások, valamint az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárások során alapelvként az eljárás tárgyát képező és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára - a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban - valódi és tényleges lehetőséget kell teremteni a véleménye kifejezésére, és a gyermek mindenek felett álló érdekének vizsgálatakor e véleményt kellően figyelembe kell venni. A Charta 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban, valamint az ENSZ gyermekjogi egyezménye 12. cikkére tekintettel a gyermekeknek a véleményük szabad kifejezésére biztosított lehetőség fontos szerepet játszik e rendelet alkalmazásában. A rendeletnek ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy azt, hogy ki hallgatja meg a gyermeket és hogyan, a tagállamok nemzeti joga és eljárásai határozzák meg. Következésképpen e rendeletnek nem lehet célja annak meghatározása, hogy a gyermeket személyesen a bírónak vagy egy, a bíróságnak utólag jelentést tevő, kifejezetten erre kiképzett szakértőnek kell-e meghallgatnia, vagy hogy a gyermeket a tárgyalóteremben, egyéb helyen vagy egyéb módon kell-e meghallgatni.

Emellett, noha a meghallgatás a gyermek joga, az nem jelenthet abszolút kötelezettséget, hanem a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve kell arról dönteni, például azokban az ügyekben, ahol a felek közötti megállapodás jött létre. Jóllehet a Bíróság ítélkezési gyakorlatának értelmében a Charta 24. cikke és a 2201/2003/EK rendelet alapján nem követelmény, hogy az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága minden ügyben meghallgatás útján kikérje a gyermek véleményét, és ezzel fenntartja az említett bíróság mérlegelési jogkörét, az ítélkezési gyakorlat érelmében emellett, amennyiben az említett bíróság úgy dönt, hogy lehetővé teszi a gyermek meghallgatását, köteles minden megfelelő intézkedést meghozni a meghallgatás lebonyolítása érdekében, figyelembe véve a gyermek mindenek fölött álló érdekét és az egyes esetek körülményeit e rendelkezések hatékonyságának biztosítása érdekében, és azért, hogy valódi és tényleges lehetőséget kínáljon a gyermeknek a véleménynyilvánításra. Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságának - amennyire lehetséges és minden esetben figyelembe véve a gyermek mindenek fölött álló érdekét - a nemzeti jog alapján rendelkezésére álló minden eszközt, valamint a nemzetközi igazságügyi együttműködésre vonatkozó különleges jogi eszközöket és adott esetben az 1206/2001/EK tanácsi rendelet (7) által biztosított eszközöket is igénybe kell vennie.[8]

(40) A gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása esetében a gyermek visszavitelét késedelem nélkül el kell érni, és ebből a célból az e rendelettel, különösen a III. fejezettel kiegészített 1980. évi Hágai Egyezményt kell továbbra is alkalmazni,.

(41) A tagállamoknak - az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárások lehető leggyorsabb lebonyolítása érdekében - a nemzeti bíróságaik szervezetrendszerével összhangban mérlegelniük kell, hogy ezen eljárások esetében az illetékességet a lehető legkisebb számú bíróságra koncentrálják. A gyermekek jogellenes elvitelét érintő ügyekkel kapcsolatos illetékességet koncentrálhatják az egész országban egyetlen bíróságra vagy korlátozott számú bíróságra, kiindulási pontként például a fellebbviteli bíróságok számát használva, és a gyermekek jogellenes külföldre vitelét érintő ügyeket minden fellebbviteli bírósági kerületen belül egy elsőfokú bíróságra koncentrálva.

(42) Az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárásokban minden bírósági szinten hat héten belül kell döntést hozni, kivéve ha ez rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges. Az alternatív vitarendezési formák használatának ténye önmagában nem minősülhet a határidő túllépését megengedő rendkívüli körülménynek. Mindamellett felmerülhetnek rendkívüli körülmények az ilyen vitarendezési formák alkalmazása során vagy annak eredményeképpen. Elsőfokú bíróságok esetében a hathetes időtartam a bíróság megkeresésének időpontjában kezdődik. Magasabb fokú bíróságok esetében a hathetes időtartam akkor kezdődik, amikor minden szükséges eljárási lépésre sor került. Ilyen lépés lehet többek között az érintett jogrendszertől függően a fellebbezés kézbesítése az alperesnek - vagy a bíróság helye szerinti tagállamban, vagy egy másik tagállamban -, az iratok és a fellebbezés átadása a fellebbviteli bíróságnak azon tagállamokban, ahol a fellebbezést ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelynek határozata ellen a fellebbezés irányul, vagy az egyik fél tárgyalás összehívása iránti kérelme, ha az adott nemzeti jog ilyen kérelmet ír elő. A tagállamoknak mérlegelniük kell azt is, hogy a 1980. évi Hágai Egyezmény alapján a gyermek visszavitelének helyt adó vagy elutasító határozattal szembeni lehetséges fellebbezések számát egyre korlátozzák.

(43) A gyermekeket érintő összes esetben, és különösen a gyermekek jogellenes külföldre vitelét érintő esetekben, a bíróságoknak mérlegelniük kell a megoldások közvetítés vagy más megfelelő eszköz révén való elérésének a lehetőségét, adott esetben a szülői felelősséggel kapcsolatos határokon átnyúló jogvitákban történő közvetítésre szolgáló, már meglévő hálózatok vagy támogató struktúrák segítségét igénybe véve. Az ilyen erőfeszítések azonban nem hosszabbíthatják meg indokolatlanul az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárásokat. Előfordulhat továbbá, hogy a közvetítés nem alkalmas megoldás, mindenekelőtt a kapcsolati erőszak eseteiben. Ha az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárások során a szülők a gyermek visszaviteléről vagy vissza nem viteléről, és a szülői felelősség kérdéseiben is megállapodásra jutnak, e rendeletnek bizonyos körülmények esetén lehetővé kell tennie számukra, hogy megállapodjanak abban, hogy az 1980. évi Hágai Egyezmény szerint megkeresett bíróság joghatósággal rendelkezik megállapodásuk jogi kötőerővel való felruházására, vagy a megállapodásnak egy azt jóváhagyó határozatba foglalásával, vagy pedig a nemzeti jog és eljárásrend által lehetővé tett bármely egyéb formában. A joghatóságot koncentráló tagállamoknak ezért mérlegelniük kell, hogy az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárással megkeresett bíróság számára lehetővé teszik-e, hogy abban az esetben is gyakorolja a felek által a megállapodásukban e rendelet alapján, a szülői felelősségre vonatkozóan kikötött vagy elfogadott joghatóságot, ha a felek az említett visszaviteli eljárás során jutottak megállapodásra.

(44) Lehetővé kell tenni azon tagállam bírósága számára, ahová a gyermeket jogellenesen elvitték vagy ahol jogellenesen visszatartották, hogy egyedi, kellően indokolt esetekben az 1980. évi Hágai Egyezményben biztosított lehetőség szerint elutasítsa a gyermek visszavitele iránti kérelmet. Ezt megelőzően azonban mérlegelnie kell, hogy sor került-e vagy sor kerülhet-e megfelelő védelmi intézkedések meghozatalára a gyermeknek az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontjában említett súlyos kockázattal szembeni védelme érdekében.

(45) Azokban az esetekben, ha a bíróság azt mérlegeli, hogy kizárólag az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja alapján tagadja meg a gyermek visszavitelét, nem tagadhatja meg a gyermek visszavitelét, ha a visszavitelt kérő fél biztosítja a bíróságot, vagy ha a bíróság egyéb módon bizonyságot szerez arról, hogy megfelelő intézkedésekre került sor a gyermek visszavitelét követő védelmének biztosítása érdekében. Ilyen intézkedésre példa lehet többek között az érintett tagállamban kiadott bírósági határozat, amely elrendeli a kérelmező távoltartását a gyermektől; az érintett tagállam által hozott ideiglenes intézkedés - ideértve a védelmi intézkedést -, amely engedélyezi, hogy a gyermek az őt jogellenesen külföldre vivő szülővel mint elsődleges gondviselővel maradjon, amíg a visszavitelt követően az érintett tagállamban a felügyeleti jog érdemében határozat születik; vagy annak igazolása, hogy a kezelésre szoruló gyermek számára rendelkezésre állnak a megfelelő orvosi létesítmények. Az, hogy az adott ügyben melyik intézkedéstípus a megfelelő, attól a konkrét súlyos kockázattól függ, amelynek a gyermek a visszavitelét követően ilyen intézkedések hiányában valószínűleg ki lenne téve. Az azt megállapítani kívánó bíróságnak, hogy sor került-e megfelelő intézkedésekre, elsősorban a felekre kell hagyatkoznia és szükség esetén, ha ez alkalmas megoldás, segítséget kell kérnie a központi hatóságoktól vagy a bírói hálózatokban - különösen a 2001/470/EK tanácsi határozattal (8) létrehozott polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatban és a Bírák Nemzetközi Hágai Hálózatában - részt vevő bíráktól.[9]

(46) A bíróság számára a gyermek visszavitelének elrendelésekor adott esetben lehetővé kell tenni az e rendelet szerinti olyan ideiglenes intézkedések - ideértve a védelmi intézkedések -elrendelését is, amelyeket szükségesnek ítél ahhoz, hogy megvédje a gyermeket a visszavitelből eredő testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával szemben, amely kockázat egyébként a visszaviteli kérelem elutasításához vezetne. Ezek az ideiglenes intézkedések és azok mozgása nem késleltethetik az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárást, és nem sérthetik a joghatóság megosztását az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárással megkeresett bíróság, valamint az e rendelet értelmében a szülői felelősség érdemére vonatkozóan joghatósággal rendelkező bíróság között. Szükség esetén az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárással megkeresett bíróságnak -a központi hatóságok vagy a bírói hálózatokban, különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózatban és a Bírák Nemzetközi Hágai Hálózatában részt vevő bírák segítségével - konzultálnia kell a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságával vagy illetékes hatóságaival. Az említett intézkedéseket az összes tagállamban el kell ismerni és végre kell hajtani - ideértve az e rendelet szerint joghatósággal rendelkező tagállamokat is -, ameddig ez utóbbi tagállam bírósága meghozza az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket. Ilyen ideiglenes intézkedés - ideértve a védelmi intézkedést - lehet például annak kimondása, hogy a gyermeknek továbbra is az elsődleges gondviselőjével kell maradnia, vagy annak rendezése, hogy hogyan történik a gyermekkel való kapcsolattartás a visszavitelt követően mindaddig, amíg a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti bíróság meg nem hozza az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket. Ez nem sértheti a szokásos tartózkodási hely szerinti bíróságnak a gyermek visszavitelét követően meghozott intézkedéseit vagy határozatait.

(47) A gyermek visszavitelét elrendelő határozatot az esetleges fellebbezés ellenére ideiglenesen végrehajthatónak lehet nyilvánítani, ha a gyermeknek a fellebbezéssel kapcsolatos határozatot megelőző visszavitelét a gyermek mindenek felett álló érdeke megköveteli. A nemzeti jog meghatározhatja, hogy melyik bíróság nyilváníthatja ideiglenesen végrehajthatónak a határozatot.

(48) Amennyiben azon tagállam bírósága, ahová a gyermeket jogellenesen vitték vagy ahol jogellenesen visszatartják, úgy határoz, hogy elutasítja a gyermek 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszavitele iránti kérelmet, a bíróságnak határozatában kifejezetten hivatkoznia kell arra, hogy a kérelmet az 1980. évi Hágai Egyezmény mely cikkei alapján utasította el. A visszaviteli kérelmet elutasító határozatot - függetlenül attól, hogy az jogerős vagy ellene még fellebbezés nyújtható be - felülírhatja azonban egy későbbi, a gyermeknek a jogellenes elvitelt, illetve a visszatartást közvetlenül megelőző szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága által a felügyeleti jogra vonatkozó eljárásban hozott határozat. Ezen eljárás során minden körülményt - többek között, de nem kizárólag, a szülők magatartását - alaposan meg kell vizsgálni, figyelembe véve a gyermek mindenek felett álló érdekét. Amennyiben a felügyeleti jogok érdeméről szóló határozat a gyermek visszavitelét vonja maga után, annak anélkül kell eleget tenni, hogy az említett határozat elismeréséhez és végrehajtásához bármely tagállamban külön eljárást írnának elő.

(49) A gyermek visszavitele iránti kérelmet kizárólag az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja vagy 13. cikkének (2) bekezdése vagy mindkettő alapján elutasító bíróságnak hivatalból ki kell állítania egy tanúsítványt az e rendeletben meghatározott, megfelelő formanyomtatvány felhasználásával. E tanúsítvány célja tájékoztatni a feleket arról, hogy a gyermek visszavitele iránti kérelmet elutasító határozatról szóló értesítést követő három hónapon belül lehetőségük van megkeresni egy bíróságot a gyermeknek a jogellenes elvitelt, illetve visszatartást közvetlenül megelőző szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban a felügyeleti jog érdemére vonatkozó kérelmekkel, vagy ha az említett bíróságot már megkeresték, benyújtani hozzá a visszaviteli eljárással kapcsolatos lényeges dokumentumokat.

(50) Amennyiben a felügyeleti jog érdemére vonatkozó eljárás már folyamatban van a gyermeknek a jogellenes elvitelt, illetve visszatartást közvetlenül megelőző szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban akkor, amikor egy az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján a gyermek visszavitele iránti kérelemmel megkeresett bíróság kizárólag az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja vagy 13. cikkének (2) bekezdése vagy mindkettő alapján elutasítja a gyermek visszavitele iránti kérelmet, az elutasítást megállapító bíróságnak - amennyiben tudomása van az említett eljárásról - határozatának meghozatalától számított egy hónapon belül át kell adnia a felügyeleti jog érdemére vonatkozó eljárással megkeresett bíróságnak a határozat egy példányát, a megfelelő tanúsítványt, valamint - adott esetben - a tárgyalás leiratát, összefoglalását vagy jegyzőkönyvét, továbbá minden olyan egyéb dokumentumot, amelyet lényegesnek tart. A minden olyan egyéb dokumentumot, "amelyet lényegesnek tart" kifejezés olyan információkat tartalmazó dokumentumokra vonatkozik, amelyek az említett felügyeleti jogra vonatkozó eljárás eredménye szempontjából jelentőséggel bírhatnak, ha ezek az információk magában a visszaviteli kérelmet elutasító határozatban nem szerepelnek.

(51) Amennyiben a gyermeknek a jogellenes elvitelét, illetve visszatartását közvetlenül megelőző szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban nincs folyamatban a felügyeleti jog érdemére vonatkozó eljárás, és az egyik fél a gyermek visszavitele iránti kérelmet elutasító határozatról szóló értesítéstől számított három hónapon belül az említett tagállam egy bíróságához folyamodik, e félnek be kell adnia a felügyeleti jog érdemére vonatkozó kérelemmel megkeresett bíróságnak az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján a visszaviteli kérelmet elutasító határozat egy példányát, a megfelelő tanúsítványt, valamint - adott esetben - a tárgyalás leiratát, összefoglalását vagy jegyzőkönyvét. Ez nem zárja ki, hogy a megkeresett bíróság további, általa lényegesnek tartott olyan információkat tartalmazó dokumentumokat kérjen, amelyek a felügyeleti jogra vonatkozó eljárás eredménye szempontjából jelentőséggel bírhatnak, ha ezek az információk a visszaviteli kérelmet elutasító határozatban nem szerepelnek.

(52) Abban az esetben, ha az egyik fél a gyermeknek az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján történő visszavitele iránti kérelmet elutasító határozatról szóló értesítést követő három hónapon belül a felügyeleti jog érdemére joghatósággal rendelkező bírósághoz fordul, vagy ha az említett bíróság előtt a gyermek visszavitele iránti kérelmet elutasító bíróság határozatának kézhezvételekor már folyamatban van a felügyeleti jogra vonatkozó eljárás, a felügyeleti jog érdemének vizsgálatára irányuló említett eljárás eredményeként hozott, a gyermek adott tagállamba történő visszavitelét maga után vonó bármely határozatnak e rendelet IV. fejezetének 2. szakaszával összhangban bármely más tagállamban végrehajthatónak kell lennie külön eljárás előírása és az elismerés megtagadásának lehetősége nélkül. Ezt kell alkalmazni, kivéve akkor és olyan mértékben, amikor és amennyiben megállapítást nyert, hogy a felügyeleti jog érdemére vonatkozó határozat összeegyeztethetetlen a szülői felelősségre vonatkozó későbbi, ugyanazon gyermek tekintetében hozott határozattal, feltéve hogy a felügyeleti jog érdemére vonatkozó, a gyermek visszavitelét maga után vonó határozat esetében sor került az ún. megkülönböztetett határozatokra vonatkozó tanúsítvány kiállítására. Ha a három hónap letelte után fordulnak a felügyeleti jog érdemére joghatósággal rendelkező bírósághoz, vagy ha nem teljesülnek az említett megkülönböztetett határozatokra vonatkozó tanúsítvány kiadásának feltételei, a felügyeleti jog érdemére vonatkozó határozatot más tagállamokban e rendelet IV. fejezetének 1. szakaszával összhangban kell elismerni és végrehajtani.

(53) Más uniós eszközök sérelme nélkül, amennyiben nincs lehetőség valamely fél vagy gyermek személyes meghallgatására, és ha a technikai eszközök rendelkezésre állnak, a bíróság mérlegelheti azt a lehetőséget, hogy videokonferencia vagy más kommunikációs technológia segítségével tartson meghallgatást, kivéve ha - az ügy egyedi körülményeit figyelembe véve - az ilyen technológia igénybevétele nem lenne megfelelő az eljárás tisztességes lefolytatása szempontjából.

(54) Az igazságszolgáltatás működése iránt az Unióban táplált kölcsönös bizalom indokolja azt az elvet, hogy a tagállamokban házassági ügyekben és szülői felelősségi ügyekben hozott határozatokat bármilyen elismerési eljárás nélkül minden tagállamban el kell ismerni. Különösen, amikor a megkeresett tagállam illetékes hatóságának egy másik tagállamban hozott, a házasságot felbontó, a különválást megállapító vagy a házasságot érvénytelenítő olyan határozatot nyújtanak be, amely ellen már nem lehet fellebbezni az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban, az említett hatóságnak a törvény erejénél fogva, bármilyen külön eljárás előírása nélkül el kell ismernie a határozatot, és annak megfelelően naprakésszé kell tennie az anyakönyvi nyilvántartását. A nemzeti jogban kell meghatározni, hogy a megtagadás indokaira hivatkozhat-e valamely fél vagy hivatkozhatnak-e azokra hivatalból, a nemzeti jog rendelkezései szerint. Ez nem zárja ki azt, hogy bármely érdekelt fél e rendelettel összhangban kérelmezze azt megállapító határozat meghozatalát, hogy az elismerés megtagadásának az ezen rendeletben említett indokai nem állnak fenn. A kérelem benyújtásának helye szerinti tagállam nemzeti jogában kell rendelkezni arról, hogy ki tekinthető ilyen kérelem benyújtására jogosult érdekelt félnek.

(55) A tagállamokban hozott határozatok, kiállított közokiratok és létrejött megállapodások elismerését és végrehajtását a kölcsönös bizalom elvére kell alapozni. Ezért az elismerés megtagadásának okait a szükséges minimális szinten kell tartani, figyelemmel e rendelet alapvető céljára, amely az elismerés és a végrehajtás megkönnyítése, valamint a gyermek mindenek felett álló érdekének hatékony védelme.

(56) A határozat elismerése csak akkor tagadható meg, ha az e rendeletben meghatározott, az elismerés megtagadására vonatkozó legalább egy indok fennáll. Az e rendeletben az elismerés megtagadására vonatkozóan felsorolt indokok listája kimerítő. Az e rendeletben fel nem sorolt okokra, például a perfüggőségi szabály megsértésére nem lehet megtagadási indokként hivatkozni. A szülői felelősségi ügyekben a későbbi határozat mindig a korábbi határozat helyébe lép és a jövőre nézve bír joghatással, annyiban, amennyiben a határozatok összeegyeztethetetlenek.

(57) Ami a gyermeknek biztosított véleménynyilvánítási lehetőséget illeti, a gyermek meghallgatásának megfelelő módszeréről az eredetileg eljáró bíróságnak kell döntenie. Ezért egy határozat elismerését nem lehet kizárólag azzal az indokkal megtagadni, hogy az eredetileg eljáró bíróság más módszert használt a gyermek meghallgatásánál, mint amelyet az elismerés helye szerinti tagállam bírósága alkalmazna. Azon tagállam, amelyben az elismerést kérik, nem tagadhatja meg az elismerést, amennyiben az e rendelet által lehetővé tett megtagadási indok alóli kivételek valamelyike alkalmazandó. Ezek a kivételek azzal a joghatással járnak, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállamban található bíróság nem utasíthatja el a határozat végrehajtását kizárólag azzal az indokkal, hogy - a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve - a gyermek nem kapott lehetőséget a véleménynyilvánításra, amennyiben az eljárás csupán a gyermek vagyonára vonatkozott, és feltéve, hogy az eljárás tárgyát figyelembe véve e lehetőség biztosítására nem volt szükség, vagy abban az esetben, ha más nyomós indokok állnak fenn, tekintettel különösen az ügy sürgősségére. Ilyen nyomós indokra lehet hivatkozni például akkor, ha a gyermek testi és lelki épsége vagy élete közvetlen veszélyben van, és minden további késedelem azzal a kockázattal járna, hogy a veszély realizálódik.

(58) Ezenkívül a gyermekeket érintő, határokon átnyúló jogviták időigényének és költségeinek csökkentése érdekében indokolt a végrehajtás helye szerinti tagállamban való végrehajtás előtti végrehajthatóvá nyilvánítás vagy adott esetben a végrehajtás céljából való nyilvántartásba vétel eltörlése a szülői felelősségre vonatkozó összes határozat tekintetében. Míg a 2201/2003/EK rendelet e követelményt csak a kapcsolattartási jogot biztosító egyes határozatok és a gyermek visszavitelét maguk után vonó egyes határozatok esetében törölte el, e rendeletnek a szülői felelősségére vonatkozó összes határozat határokon átnyúló végrehajtása esetében el kell törölnie, még kedvezőbb bánásmódot biztosítva ugyanakkor bizonyos, a kapcsolattartási jogot biztosító határozatok és a gyermek visszavitelét maguk után vonó határozatok esetében. Ennek eredményeként, e rendeletre is figyelemmel, a bármely más tagállam bírósága által hozott határozatot úgy kell tekinteni, mintha a végrehajtás helye szerinti tagállamban hozták volna.

(59) Amennyiben az ideiglenes intézkedéseket - ideértve a védelmi intézkedéseket - a jogvita érdemére joghatósággal rendelkező bíróság rendeli el, e rendelet alapján biztosítani kell ezen intézkedések mozgását. Azonban azon ideiglenes intézkedések - ideértve a védelmi intézkedéseket -, amelyeket az említett bíróság az alperes idézése nélkül hozott, e rendelet alapján nem ismerhetők el és nem hajthatók végre, kivéve ha az intézkedést tartalmazó határozatot a végrehajtás előtt kézbesítették az alperesnek. Ez nem akadályozhatja meg az említett intézkedések nemzeti jog alapján történő elismerését és végrehajtását. Amennyiben az ideiglenes intézkedéseket - ideértve a védelmi intézkedéseket - a jogvita érdemére joghatósággal nem rendelkező tagállami bíróság rendeli el, akkor e rendelet értelmében azok mozgásának a gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyekben hozott, a gyermeknek az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontjában említett súlyos kockázattal szembeni védelmét célzó intézkedésekre kell korlátozódnia. Ezeknek az intézkedéseknek addig kell alkalmazandóknak lenniük, míg az e rendelet alapján a jogvita érdemére joghatósággal rendelkező tagállam bírósága meg nem hozza az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket.

(60) Mivel a végrehajtási eljárások a nemzeti jogtól függően bírósági és bíróságon kívüli eljárások is lehetnek, a végrehajtásra illetékes hatóság kifejezés magában foglalhatja a bíróságokat, a végrehajtókat és a nemzeti jog által meghatározott bármely egyéb hatóságot. Amennyiben e rendelet a végrehajtásra illetékes hatóságok mellett bíróságokat is említ, annak azokra az esetekre kell kiterjednie, amikor a nemzeti jog szerint a végrehajtásra illetékes hatóság nem bíróság, hanem attól eltérő szerv, azonban bizonyos határozatokat - akár eleve, akár a végrehajtásra illetékes hatóság aktusainak felülvizsgálata révén - csak bíróság hozhat meg. A végrehajtás helye szerinti tagállam végrehajtásra illetékes hatóságának vagy valamely bíróságának kell elrendelnie, megtennie vagy előirányoznia a végrehajtás szakaszában alkalmazandó konkrét intézkedéseket, így például az adott tagállam joga szerint alkalmazható nem kényszerítő jellegű vagy kényszerítő jellegű intézkedéseket, beleértve bírság, szabadságvesztés kiszabását vagy a gyermek végrehajtó közreműködésével történő átadását is.

(61) A kapcsolattartási jog gyakorlására vonatkozóan más tagállamban hozott határozatok végrehajtásának elősegítése érdekében a végrehajtás helye szerinti tagállam végrehajtásra illetékes hatóságait vagy bíróságait fel kell hatalmazni arra, hogy meghatározzák a gyakorlati körülményekre vonatkozó részleteket vagy a végrehajtás helye szerinti tagállam joga által előírt jogi feltételeket. Az e rendeletben előírt intézkedéseknek meg kell könnyíteniük azon határozatoknak a végrehajtás helye szerinti tagállamban való végrehajtását, amelyek nem elég egyértelműek, és ennek okán egyébként esetleg nem lennének végrehajthatók, így viszont a végrehajtásra illetékes hatóság vagy a végrehajtó bíróság konkrétabbá és pontosabbá teheti a határozatot. A végrehajtás helye szerinti tagállam nemzeti végrehajtási jogában előírt jogi feltételeknek való megfelelés érdekében hozott egyéb intézkedések - így például gyermekvédelmi hatóság vagy pszichológus bevonása a végrehajtás szakaszába - tekintetében is így kell eljárni. Az ilyen intézkedések azonban nem járhatnak a kapcsolattartási jogra vonatkozó határozat érdemi elemeibe való beavatkozással, és nem haladhatják meg azokat. Ezenkívül a végrehajtó bíróság e rendelet szerinti azon hatásköre, hogy az intézkedéseket kiigazítsa, nem teheti lehetővé, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállam jogában ismeretlen intézkedéseket azoktól különböző intézkedésekkel váltsa fel.

(62) A valamely tagállamban hozott határozatnak egy másik tagállamban való, végrehajthatóvá nyilvánítás nélküli végrehajtása nem veszélyeztetheti a védelemhez való jog tiszteletben tartását. Ezért az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérik, kérelmezheti a határozat elismerésének vagy végrehajtásának megtagadását, amennyiben úgy véli, hogy az elismerés vagy a végrehajtás megtagadásának e rendeletben foglalt valamely oka fennáll. A nemzeti jognak kell megállapítania, hogy az elismerés megtagadásának e rendelet szerinti okait hivatalból kell-e vizsgálni, vagy csak kérelem alapján. Ezért a végrehajtás megtagadása kapcsán lehetőséget kell biztosítani ugyanerre a vizsgálatra. A megtagadás nemzeti jog szerinti valamely indokának alkalmazása nem járhat azzal a hatással, hogy az e rendeletben meghatározott indokok alkalmazásának feltételei és módozatai bővülnek.

(63) Azon fél számára, aki jogorvoslati kérelmet nyújt be egy másik tagállamban hozott határozat végrehajtása ellen, lehetőséget kell biztosítani erre - amennyire lehetséges és a végrehajtás helye szerinti tagállam jogrendszerével összhangban - a végrehajtási eljárásban, és lehetőséget kell biztosítani számára, hogy egyazon eljárásban az e rendeletben meghatározott megtagadási okokon túlmenően hivatkozhasson a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján rendelkezésre álló megtagadási okokra is, amelyek továbbra is alkalmazandók lennének, mivel nem összeegyeztethetetlenek az e rendeletben meghatározott okokkal. Ezen okok közé tartozhatnak például egy végrehajtási aktusban szereplő, a nemzeti jog értelmében vett alaki hibákra vagy arra az állításra alapozott jogorvoslati kérelmek, hogy a határozat által előírt intézkedésre már sor került vagy az lehetetlenné vált, például vis maior esetén, annak a személynek a súlyos betegsége miatt, akinek a gyermeket át kell adni, e személy bebörtönzése vagy halála miatt, amiatt, hogy az a tagállam, ahova a gyermeket vissza kell vinni, a határozat meghozatalát követően háborús övezetté vált, vagy egy olyan határozat végrehajtásának megtagadása miatt, amelynek a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján nincsen végrehajtható tartalma és nem lehet ebben az értelemben kiigazítani.

(64) Annak érdekében, hogy egy másik tagállamban hozott határozat végrehajtásáról tájékoztassák azt a személyt, akivel szemben a végrehajtást kérték, az adott személy számára az első végrehajtási intézkedést megelőzően észszerű határidőn belül kézbesíteni kell az e rendelet szerinti tanúsítványt, szükség esetén a határozatot is csatolva. E tekintetben első végrehajtási intézkedésnek az ilyen kézbesítést követő első végrehajtási intézkedést kell tekinteni. A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében azt a felet, akivel szemben a végrehajtást kérik, megilleti a hatékony jogorvoslathoz való jog, amely magában foglalja a határozat végrehajthatóságát megtámadó eljárás kezdeményezésének a jogát is a végrehajtás tényleges megkezdését megelőzően.

(65) A szülői felelősségi ügyekben a végrehajtás minden esetben gyermeket fog érinteni, és számos esetben jár a gyermek más személynek való átadásával, mint akinél a gyermek az eljárás időpontjában tartózkodik, és/vagy a gyermek egy másik tagállamba való áttelepítésével. Elsődlegesen tehát a megfelelő egyensúly kialakítására kell törekedni, biztosítva, hogy egyrészről - alapelvként - érvényesüljön a kérelmező ahhoz való joga, hogy a határozat a lehető leggyorsabban érvényre jusson az Unión belüli határokon átnyúló esetekben is, és szükség esetén akár kényszerítő jellegű intézkedések alkalmazásával, másrészről pedig hogy az eljárás során a gyermek ilyen, esetlegesen traumát okozó kényszerítő jellegű végrehajtási intézkedéseknek való kitétele azokra az esetekre korlátozódjon, amikor alkalmazásuk elkerülhetetlen. Az egyes tagállamok végrehajtásra illetékes hatóságainak és bíróságainak ezt a konkrét esetekre tekintettel kell mérlegelniük.

(66) E rendelet célja egyenlő feltételek megteremtése az egyes tagállamok között a szülői felelősségi ügyekben hozott határozatok határokon átnyúló végrehajtása tekintetében. Számos tagállamban már a még megfellebbezhető vagy már fellebbezés alatt álló határozatok is végrehajthatók. Más tagállamok kizárólag a jogerős határozatok végrehajtását teszik lehetővé, amelyekkel szemben már nincs helye rendes jogorvoslatnak. Ezért annak érdekében, hogy a sürgős eseteket is kezelni lehessen, e rendelet előírja, hogy a szülői felelősségi ügyekben hozott határozatok közül egyeseket - nevezetesen az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján a gyermek visszavitelét elrendelő, valamint a kapcsolattartási jogot biztosító határozatokat - az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága ideiglenesen végrehajthatónak nyilváníthat még abban az esetben is, ha azok még megfellebbezhetők.

(67) A gyermekekre vonatkozó végrehajtási eljárást illetően ugyanakkor fontos, hogy a végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság gyorsan reagálhasson, ha a körülményekben jelentős változás következik be, így például ha az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a határozatot megtámadó eljárás indul, ha a határozat végrehajthatósága megszűnik vagy ha a végrehajtás szakaszában akadály vagy vészhelyzet merül fel. Ezért, ha az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a határozat végrehajthatósága felfüggesztésre kerül, a végrehajtási eljárást a hatóságnak vagy a bíróságnak kérésre vagy hivatalból kötelező jelleggel fel kell függesztenie. A végrehajtásra illetékes hatóság vagy bíróság ugyanakkor nem kötelezhető arra, hogy aktívan vizsgálja, hogy az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a határozat végrehajthatóságát jogorvoslat miatt vagy egyéb okból felfüggesztették-e, ha nincs erre utaló jel. Ezenfelül, a végrehajtás helye szerinti tagállamban a végrehajtás felfüggesztésére vagy megtagadására csak kérelem alapján kerülhet sor, és még akkor is, ha megállapítást nyer, hogy az e rendeletben meghatározott vagy az e rendelet által megengedett indokok közül egy vagy több fennáll, a végrehajtás helye szerinti tagállamban a végrehajtás felfüggesztése vagy megtagadása a végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság mérlegelési körébe kell, hogy tartozzon.

(68) Amennyiben az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a határozat még megfellebbezhető és a rendes jogorvoslat benyújtásának határideje még nem járt le, a végrehajtás helye szerinti tagállam végrehajtásra illetékes hatósága vagy bírósága számára mérlegelési jogkört kell biztosítani arra, hogy kérelemre felfüggessze a végrehajtási eljárást. A hatóság vagy a bíróság ezekben az esetekben határidőt tűzhet ki a végrehajtási eljárás felfüggesztésére vagy a felfüggesztés fenntartására irányuló esetleges jogorvoslatnak az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban történő benyújtására. Ez a határidő kizárólag a végrehajtási eljárás felfüggesztését érintheti, és nem érintheti a jogorvoslat benyújtásának az eredeti eljárás helye szerinti tagállam eljárási szabályai szerinti határidejét.

(69) A végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kivételes esetekben felfüggessze a végrehajtási eljárást, ha a végrehajtás a határozat meghozatala után felmerülő ideiglenes akadályokból kifolyólag a gyermek testi vagy lelki károsodásának súlyos kockázatával járna, vagy ha a körülményekben más jelentős változás következik be. A végrehajtást folytatni kell, amint a testi vagy lelki károsodás súlyos kockázata megszűnik. Amennyiben azonban a súlyos kockázat továbbra is fennáll, a hatóságnak vagy a bíróságnak a végrehajtás megtagadása előtt a nemzeti joggal és eljárási szabályokkal összhangban, adott esetben többek között egyéb érintett szakemberek, így például szociális munkások vagy gyermekpszichológusok közreműködésével meg kell tennie minden megfelelő lépést, hogy megpróbálja biztosítani a határozat érvényre juttatását. A végrehajtásra illetékes hatóságnak vagy a bíróságnak a nemzeti joggal és eljárási szabályokkal összhangban törekednie kell különösen a körülmények megváltozása folytán kialakult akadályok megszüntetésére, amelyek közé tartozik például ha a gyermek a határozat meghozatalát követően egyértelmű kifogását fejezi ki, amely annyira erős, hogy figyelmen kívül hagyása a testi vagy lelki károsodás szempontjából súlyos kockázatot jelentene a gyermekre nézve.

(70) A valamely tagállamban jogilag kötelező erővel bíró, a különválással és a házasság felbontásával kapcsolatos közokiratokat és felek közötti megállapodásokat az elismerésről szóló szabályok alkalmazásában a határozatokkal egyenértékűként kell kezelni. A valamely tagállamban végrehajtandó, a szülői felelősségre vonatkozó közokiratokat és felek közötti megállapodásokat az elismerésre és a végrehajtásra vonatkozó szabályok alkalmazásában a határozatokkal egyenértékűként kell kezelni.

(71) Noha az e rendelet szerinti azon kötelezettségnek, hogy a gyermeknek lehetőséget kell biztosítani a véleménynyilvánításra, a közokiratokra és a megállapodásokra nem kell alkalmazandónak lennie, a gyermek véleménynyilvánításhoz való jogának a Charta 24. cikkének értelmében és a nemzeti jogban és eljárásokban végrehajtott, a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 12. cikkének fényében továbbra is fenn kell állnia. Az a tény, hogy a gyermek nem kapott lehetőséget a véleményének kinyilvánítására, nem lehet automatikus indok a szülői felelősségre vonatkozó közokiratok és megállapodások elismerésének vagy végrehajtásának megtagadására.

(72) Szülői felelősségi ügyekben központi hatóságokat kell kijelölni valamennyi tagállamban. A tagállamoknak célszerű mérlegelniük, hogy e rendelet céljából ugyanazt a hatóságot jelölik ki központi hatóságként, amelyet az 1980., illetve az 1996. évi Hágai Egyezmény céljaira központi hatóságként jelöltek ki. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a központi hatóságok megfelelő pénzügyi és emberi erőforrásokkal rendelkezzenek ahhoz, hogy eleget tehessenek az e rendelet alapján rájuk ruházott feladatoknak.

(73) Az e rendeletben a szülői felelősségi ügyekben való együttműködéssel kapcsolatban előírt rendelkezések nem alkalmazandók az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti olyan visszavitel iránti kérelmek intézésére, amelyek az említett Egyezmény 19. cikkével és a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban nem minősülnek a szülői felelősség érdemét érintő eljárásoknak. Az 1980. évi Hágai Egyezmény alkalmazását azonban ki kell egészíteniük az e rendeletben a gyermek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatban előírt rendelkezéseknek és e rendelet elismeréséről és végrehajtásáról szóló fejezetének, valamint az általános rendelkezésekről szóló fejezetének.

(74) A központi hatóságoknak támogatniuk kell a bíróságokat, az illetékes hatóságokat és bizonyos esetekben a szülői felelősség jogosultjait is a határokon átnyúló eljárásokban, és együtt kell működniük általános ügyekben és egyedi esetekben egyaránt, beleértve a családjogi viták békés rendezésének elősegítését.

(75) Sürgős esetek kivételével és a bíróságok közötti, az e rendelet alapján engedélyezett közvetlen együttműködés és kommunikáció sérelme nélkül, az e rendelet alapján a szülői felelősségi ügyekben való együttműködést a bíróságok és az illetékes hatóságok kérelmezhetik, és a kérelmeket a kérelmező bíróság vagy illetékes hatóság székhelye szerinti tagállam központi hatóságához kell benyújtani. Bizonyos kérelmeket a szülői felelősség jogosultjai is benyújthatnak a kérelmező szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam központi hatóságához. Ilyen kérelem lehet többek között a tájékoztatás és segítségnyújtás iránti, egyebek mellett szükség esetén a jogi segítségnyújtás megszerzésének módjára irányuló tájékoztatás iránti kérelem, amelyet a szülői felelősség azon jogosultja nyújt be, aki a megkeresett központi hatóság tagállamának területén próbál - mindenekelőtt a kapcsolattartási jogot és a gyermek visszavitelét érintő - határozatot elismertetni és végrehajtatni; a szülői felelősség jogosultjai közötti megállapodáslétrejöttéhez közvetítéssel vagy egyéb alternatív vitarendezési módszerrel nyújtandó segítség iránti kérelem; továbbá egy bírósághoz vagy illetékes hatósághoz arra vonatkozóan benyújtott kérelem, hogy az mérlegelje a gyermek személyének vagy vagyonának védelmét célzó intézkedések meghozatalának szükségességét.

(76) A megkeresett tagállam bíróságával vagy illetékes hatóságával történő közvetlen kezdeti kapcsolatfelvételt lehetővé tévő sürgős eset lehet például egy másik tagállam illetékes hatóságához intézett közvetlen megkeresés annak mérlegelésére, hogy szükség van-e a gyermek védelmét szolgáló intézkedések meghozatalára, ha a gyermek feltételezhetően közvetlen veszélynek van kitéve. A központi hatóságon keresztüli megkeresésre vonatkozó előírásnak csak az első megkeresések esetében kell kötelezőnek lennie; az érintett bírósággal vagy illetékes hatósággal, illetve a kérelmezővel folytatott későbbi kommunikáció közvetlenül is történhet.

(77) Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a központi hatóságok vagy az illetékes hatóságok olyan megállapodásokat kössenek egy vagy több tagállam központi hatóságaival vagy illetékes hatóságaival, amelyek lehetővé teszik a közvetlen kommunikációt e hatóságok kölcsönös kapcsolataiban, illetve hogy a már meglévő ilyen megállapodásaikat fenntartsák. Az illetékes hatóságoknak tájékoztatniuk kell a központi hatóságukat az ilyen megállapodásokról.

(78) Az e rendelet hatálya alá tartozó, szülői felelősségre vonatkozó, egyedi esetekben a központi hatóságoknak együtt kell működniük egymással a bíróságoknak és illetékes hatóságoknak, valamint a szülői felelősség jogosultjainak a támogatásában. A megkeresett központi hatóság által nyújtott támogatásnak magában kell foglalnia különösen a gyermek felkutatását, közvetlenül, illetve a bíróságokon, az illetékes hatóságokon vagy egyéb szerveken keresztül, amikor ez az e rendelet szerinti kérelem végrehajtásához szükséges, valamint a szülői felelősségi ügyekkel kapcsolatos eljárások céljából a gyermekkel kapcsolatos információk rendelkezésre bocsátását.

(79) A megkeresett központi hatóságoknak meg kell tenniük továbbá minden megfelelő lépést annak érdekében, hogy szükség esetén megkönnyítsék a bíróságok közötti kommunikációt, különösen a következőkre vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban: a joghatóság átadása, a sürgős esetekben alkalmazott ideiglenes intézkedések, ideértve a védelmi intézkedéseket - különösen ha ezek a gyermek jogellenes külföldre viteléhez kapcsolódnak, illetve a gyermeknek az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontjában említett komoly kockázattal szembeni védelmét célozzák -, valamint a perfüggőség és összefüggő eljárások. Ebből a célból bizonyos esetekben elégséges lehet a további közvetlen kommunikációt lehetővé tevő tájékoztatás, például a gyermekjólétért felelős hatóságok, a releváns hálózatban részt vevő bírók vagy az illetékes bíróság elérhetőségeinek megadása.

(80) E rendelet céljainak elérése érdekében a megkereső bíróságok vagy illetékes hatóságok számára - a nemzeti eljárásjoguk szerinti követelmények sérelme nélkül - lehetővé kell tenni, hogy saját mérlegelésük szerint szabadon választhassanak a szükséges információk megszerzésére rendelkezésre álló különböző csatornák közül.

(81) Ha indokolással ellátott megkeresésre kerül sor, jelentés vagy bármilyen egyéb, a megkereső tagállamban folyamatban lévő, szülői felelősségi ügyekkel kapcsolatos eljárás szempontjából releváns információ iránt, a központi hatóságoknak - közvetlenül, illetve a megkeresett tagállam bíróságain, illetékes hatóságain vagy egyéb szervein keresztül - eleget kell tenniük ennek a megkeresésnek. A megkeresésnek tartalmaznia kell különösen azon eljárás leírását, amellyel összefüggésben az információt kérik, valamint az említett eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését.

(82) Amennyiben valamely tagállam bírósága már határozatot hozott szülői felelősségi ügyekben vagy ilyen határozat meghozatalát mérlegeli, és a határozat érvényre juttatására egy másik tagállamban kerül sor, lehetővé kell tenni a bíróság számára, hogy segítséget kérjen a másik tagállam bíróságaitól vagy illetékes hatóságaitól a határozat végrehajtásához. Ezt kell alkalmazni például az olyan, felügyelet melletti kapcsolattartásról rendelkező határozatokra, amelyeket egy, a kapcsolattartást elrendelő bíróság helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kell érvényre juttatni, vagy az olyan határozatokra, amelyek a határozat végrehajtásának helye szerinti tagállam bíróságainak vagy illetékes hatóságainak egyéb kísérő intézkedéseit is magukban foglalják.

(83) Amennyiben valamely tagállam bírósága vagy illetékes hatósága a gyermek más tagállamban való elhelyezését mérlegeli, az elhelyezés előtt hozzájárulás megszerzésére irányuló konzultációs eljárást kell folytatni. Az elhelyezést mérlegelő bíróságnak vagy illetékes hatóságnak az elhelyezés elrendelése vagy megszervezése előtt meg kell szereznie azon tagállam illetékes hatóságának a hozzájárulását, amelyben a gyermeket el kívánja helyezni. Ezenfelül, a Bíróság ítélkezési gyakorlatával összhangban a tagállamoknak világos szabályokat és eljárásokat kell meghatározniuk az e rendelet értelmében megszerzendő hozzájárulást illetően a jogbiztonság és a gyorsaság biztosítása érdekében. Az eljárásoknak többek között lehetővé kell tenniük, hogy az illetékes hatóság rövid időn belül megadhassa vagy megtagadhassa a hozzájárulását. Amennyiben az illetékes hatóság három hónapon belül nem válaszol, az nem tekintendő hozzájárulásnak, hozzájárulás nélkül pedig nem kerülhet sor az elhelyezésre. A hozzájárulás iránti megkeresésnek tartalmaznia kell legalább a következőket: jelentés a gyermekről, a javasolt elhelyezés vagy gondozás indokai, az elhelyezés várható időtartama, a tervezett finanszírozásra vonatkozó információk és bármely egyéb olyan információ, amelyet a megkeresett tagállam lényegesnek ítélhet, így például az intézkedés tervezett felügyeletére és a szülőkkel, más hozzátartozókkal vagy a gyermekhez közel álló más személyekkel való kapcsolattartás megszervezésére vonatkozó információk, illetve annak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezménye 8. cikkének fényében történő indokolása, hogy a kapcsolattartás megszervezésére miért nem kerül sor. Figyelembe véve a Bíróság ítélkezési gyakorlatát, a meghatározott idejű elhelyezéshez való hozzájárulás nem tekinthető az elhelyezés meghosszabbítására vonatkozó határozatokhoz vagy annak megszervezéséhez való hozzájárulásnak. Ilyen helyzetben ismét kérni kell a hozzájárulást.

(84) Amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bírósága a gyermek nevelőszülőknél vagy intézetben való elhelyezését mérlegeli, az eljárás lehető legkorábbi szakaszában meg kell vizsgálnia, milyen megfelelő intézkedések szükségesek a gyermek jogai tiszteletben tartásának biztosításához, különösen identitásának megőrzéséhez, valamint a szülőkkel, illetve adott esetben más hozzátartozókkal való kapcsolattartáshoz fűződő jogához, tekintettel a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 8., 9. és 20. cikkére. Amennyiben a bíróságnak tudomása van arról, hogy a gyermeket szoros kötelék fűzi egy másik tagállamhoz, ilyen megfelelő intézkedés lehet különösen - amennyiben a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény 37. cikkének b) pontja alkalmazandó - e másik tagállam konzuli hivatalának értesítése. Az említett másik tagállam központi hatósága által nyújtott tájékoztatás szintén elősegítheti azt, hogy a bíróságnak tudomására jusson ez a kötelék. Megfelelő intézkedés lehet továbbá az e rendelet alapján történő információkérés az adott tagállamtól azon szülőkről, egyéb hozzátartozókról vagy más olyan személyekről, akik alkalmasak lehetnek a gyermek gondozására. A körülményektől függően a bíróság ezenkívül tájékoztatást kérhet a gyermek szüleivel vagy testvéreivel kapcsolatos eljárásokról és határozatokról is. Minden esetben a gyermek mindenek felett álló érdekét kell a legfontosabb szempontnak tekinteni. Különösen, ezen rendelkezések egyike sem érintheti az elhelyezést mérlegelő tagállam bírósága vagy illetékes hatósága által az elhelyezésre vonatkozóan hozott döntésre alkalmazandó nemzeti jogot vagy eljárást. Ezen rendelkezések különösen nem róhatnak olyan kötelezettséget a joghatósággal rendelkező tagállam hatóságaira, hogy a gyermeket a másik tagállamban helyezzék el vagy hogy a továbbiakban is bevonják a másik tagállamot az elhelyezésre vonatkozó döntésbe vagy eljárásba.

(85) Mivel a szülői felelősségi ügyekben az idő kulcsfontosságú, az e rendelet együttműködésre vonatkozó rendelkezései alapján kért információkat - ideértve a szülői felelősségi ügyekkel kapcsolatos eljárásokban a releváns információk gyűjtésére és cseréjére vonatkozó kéréseket, valamint a gyermeknek egy másik tagállamban való elhelyezését jóváhagyó vagy elutasító határozatokat - a megkeresett tagállam központi hatóságának a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül továbbítania kell a megkereső tagállam részére, kivéve, ha ez rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges. Ennek magában kell foglalnia az illetékes nemzeti hatóság azon kötelezettségét, hogy kellő időben a megkeresett központi hatóság rendelkezésére bocsássa az információkat - vagy magyarázatot adjon arra, hogy ez miért nem lehetséges - ahhoz, hogy az adott központi hatóság eleget tudjon tenni e határidőnek. Mindazonáltal az összes érintett illetékes hatóságnak törekednie kell arra, hogy e maximális időtartamnál rövidebb időn belül választ adjon.

(86) Az, hogy a központi hatóságok üléseit a 2001/470/EK határozatnak megfelelően a Bizottság hívja össze a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat keretében, nem zárhatja ki, hogy a központi hatóságok további üléseket is szervezzenek.

(87) E rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a személyes adatok tagállamok általi, e rendelet alkalmazásában történő kezelésére az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (9) kell alkalmazni. Különösen az e rendelet alapján történő megkeresések - például az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján történő visszavitelére vagy arra irányuló kérelmek, hogy a bíróság mérlegelje a gyermek személyének vagy vagyonának a védelmét szolgáló intézkedések meghozatalának szükségességét - teljesítése veszélyeztetésének elkerülése érdekében az információgyűjtés által érintett személyeknek az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének (1)-(4) bekezdésében előírt tájékoztatását el lehet halasztani addig, amíg nem teljesül az a megkeresés, amelyhez az adott, például a gyermek felkutatásához szükséges információkra szükség van. Ez a kivétel összhangban áll az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének (5) bekezdésével és 23. cikke (1) bekezdésének f), g), i) és j) pontjával. Ez nem zárhatja ki, hogy egy közvetítő, bíróság vagy illetékes hatóság, amely megkapta az információt, intézkedéseket hozzon a gyermek védelmére vagy ilyen intézkedések meghozataláról gondoskodjon, ha a gyermek veszélyben van vagy ennek kockázatára utaló jelek mutatkoznak.[10]

(88) E rendeletnek megfelelő egyensúly kialakítására kell törekednie olyan esetekben, amikor a releváns információk felfedése vagy megerősítése veszélyeztethetné a gyermek vagy egy másik személy egészségét, biztonságát vagy szabadságát, például ha kapcsolati erőszak történt és egy bíróság elrendelte a gyermek új címének titokban tartását a kérelmező előtt. E rendeletnek elő kell írnia, hogy a központi hatóságok, a bíróságok és az illetékes hatóságok nem fedhetik fel, illetve nem erősíthetik meg az e rendelet alkalmazása során gyűjtött vagy átadott információkat a kérelmező vagy harmadik felek előtt, ha megállapítják, hogy ez veszélyeztethetné a gyermek vagy egy másik személy egészségét, biztonságát vagy szabadságát, e rendeletnek ugyanakkor hangsúlyoznia kell, hogy ez nem akadályozhatja a központi hatóságok, a bíróságok és az illetékes hatóságok általi információgyűjtést és az említettek közötti információátadást, amennyiben ez az e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges. Ez azt jelenti, hogy amennyiben lehetséges és megfelelő, lehetővé kell tenni a kérelmek e rendelet alapján történő intézését anélkül is, hogy a kérelmezőnek az intézéshez szükséges minden információt a rendelkezésére bocsátottak volna. Például - amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik - a központi hatóságok eljárásokat kezdeményezhetnek a kérelmező nevében anélkül, hogy a kérelmező rendelkezésére bocsátanák a gyermek hollétére vonatkozó információkat. Olyan esetekben azonban, amikor már pusztán a kérelem benyújtása is veszélyeztetheti a gyermek vagy egy másik személy egészségét, biztonságát vagy szabadságát, e rendelet alapján nem kell kötelezővé tenni ilyen kérelem benyújtását.

(89) Az e rendelet III. és IV. fejezetének alkalmazásával összefüggésben használandó tanúsítványok naprakészen tartásának biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I-IX. mellékletének módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak (10) megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértői rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.[11]

(90) Biztosítani kell az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján a joghatóságról és a házassági ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 1998. évi egyezmény (11) (a továbbiakban: a Brüsszel II. egyezmény), az 1347/2000/EK rendelet, a 2201/2003/EK rendelet és e rendelet közötti folytonosságot a változatlan rendelkezések tekintetében, és e célból átmeneti rendelkezéseket kell előírni. Ugyancsak biztosítani kell a folytonosságot a Brüsszel II. egyezmény és az 1347/2000/EK, valamint a 2201/2003/EK rendelet - többek között a Bírósága általi - értelmezése tekintetében is.[12]

(91) Emlékeztetni kell arra, hogy az egy tagállam által az Unióhoz történt csatlakozásának időpontját megelőzően egy vagy több harmadik állammal kötött megállapodásokra az EUMSZ 351. cikke alkalmazandó.

(92) A szülői felelősségi ügyekben alkalmazandó jogot az 1996. évi Hágai Egyezmény III. fejezetében foglalt rendelkezésekkel összhangban kell megállapítani. Ha az említett egyezményt olyan tagállam bírósága előtti eljárásban alkalmazzák, amelyben ezt a rendeletet alkalmazni kell, az említett egyezmény 15. cikkének (1) bekezdésében az egyezmény II. fejezetének rendelkezéseire való hivatkozást az e rendelet rendelkezéseire való hivatkozásként kell értelmezni.

(93) E rendelet megfelelő működése érdekében a Bizottságnak értékelnie kell a rendelet alkalmazását, és javaslatot kell tennie a szükségesnek ítélt módosításokra.

(94) A Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie és naprakésszé kell tennie a tagállamok által közölt információkat.

(95) Az Európai Unióról szóló szerződéshez (EUSZ) és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével és 4a. cikkének (1) bekezdésével összhangban e tagállamok bejelentették, hogy részt kívánnak venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(96) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikkével összhangban Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(97) Az európai adatvédelmi biztossal a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 41. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével és 46. cikkének d) pontjával összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2018. február 15-én véleményt (13) nyilvánított.[13]

(98) Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására irányadó nemzeti szabályokban mutatkozó eltérések miatt, az Unió szintjén azonban e rendelet közvetlen alkalmazhatósága és kötelező ereje miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az alábbi polgári ügyekben alkalmazandó:

a) a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése;

b) a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett ügyek különösen az alábbiakat foglalhatják magukban:

a) felügyeleti jog és kapcsolattartási jog;

b) gyámság, gondnokság és hasonló intézmények;

c) egy gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott, vagy egy gyermeket képviselő vagy támogató valamely személy vagy szerv kijelölése és feladatai;

d) egy gyermek intézményi vagy nevelőszülői gondozásba helyezése;

e) a gyermek védelmét célzó intézkedések egy gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.

(3) Egy gyermek jogellenes elvitelével, illetve visszatartásával kapcsolatos, egynél több tagállamot érintő ügyekre - az 1980. évi Hágai Egyezményt kiegészítve - e rendelet III. és VI. fejezete alkalmazandó. Egy gyermeknek egy másik tagállamba való visszavitelét elrendelő, az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti olyan határozatokra, amelyeket egy, a határozat meghozatalának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kell végrehajtani, e rendelet IV. fejezete alkalmazandó.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó:

a) a szülő–gyermek kapcsolat megállapítására vagy vitatására;

b) az örökbefogadásra vonatkozó határozatokra, az örökbefogadást előkészítő intézkedésekre, vagy az örökbefogadás érvénytelenítésére, illetve visszavonására;

c) a gyermek családi nevére és utóneveire;

d) a nagykorúvá válásra;

e) a tartási kötelezettségre;

f) a célvagyonra (trust) és az öröklésre;

g) gyermekek által elkövetett bűncselekmények eredményeként hozott intézkedésekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában: „határozat”: valamely tagállam bíróságának a házasságot felbontó, a különválást megállapító, vagy a házasságot érvénytelenítő, vagy a szülői felelősségre vonatkozó határozata, beleértve az ítéletet és a végzést;

A IV. fejezet alkalmazásában a határozat fogalma az alábbiakat foglalja magában:

a) egy tagállamban hozott, a gyermeknek egy másik tagállamba való, az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszavitelét elrendelő olyan határozat, amelyet egy, a határozat meghozatalának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kell végrehajtani;

b) az e rendelet alapján az ügy érdemére joghatósággal rendelkező bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedések - beleértve a védelmi intézkedéseket -, vagy a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban a 15. cikkel összefüggésben elrendelt intézkedések.

A IV. fejezet alkalmazásában a határozat fogalma nem foglalja magában az ilyen bíróságok által az alperes idézése nélkül elrendelt ideiglenes intézkedéseket - beleértve a védelmi intézkedéseket -, kivéve ha az intézkedést megállapító határozatot annak végrehajtása előtt kézbesítik az alperes részére.

(2) E rendelet alkalmazásában:

1. „bíróság”: a tagállamok valamennyi, az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben hatáskörrel rendelkező hatósága;

2. „közokirat”: bármely tagállamban az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben az alaki követelményeknek megfelelően közokiratként kiállított vagy nyilvántartásba vett okirat, amelynek hitelessége:

a) a közokirat aláírására és tartalmára vonatkozik; és

b) valamely hatóság vagy erre feljogosított egyéb, hatósági tevékenységet végző szerv által lett megállapítva. A tagállamok a 103. cikkel összhangban tájékoztatják a Bizottságot ezekről a hatóságokról;

3. „megállapodás”: a IV. fejezet alkalmazásában, a felek között az e rendelet hatálya alá tartozó ügyekben létrejött olyan, közokiratnak nem minősülő okirat, amelyet egy tagállam által a 103. cikkel összhangban a Bizottságnak e célból bejelentett hatóság nyilvántartásba vett;

4. „az eredeti eljárás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a határozatot meghozták, a közokiratot az alaki követelményeknek megfelelően kiállították vagy nyilvántartásba vették, vagy a megállapodást nyilvántartásba vették;

5. „végrehajtás helye szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben a határozatot, közokiratot vagy megállapodást végre kell hajtani;

6. „gyermek”: bármely 18 éven aluli személy;

7. „szülői felelősség”: egy gyermek személyével, vagy vagyonával kapcsolatos valamennyi olyan jog és kötelesség, amelyet valamely természetes vagy jogi személy határozat, jogszabály vagy jogi erővel bíró megállapodás alapján gyakorol, illetve teljesít, ideértve a felügyeleti jogot és a kapcsolattartási jogot is;

8. „a szülői felelősség jogosultja”: olyan személy, intézmény vagy más szerv, aki illetve amely szülői felelősséggel tartozik egy gyermekért;

9. „felügyeleti jog”: a gyermek gondozásával kapcsolatos jogok és kötelességek, és különösen a gyermek tartózkodási helye meghatározásának joga;

10. „kapcsolattartási jog”: a gyermekkel való kapcsolattartáshoz való jog, ideértve a szokásos tartózkodási helyétől eltérő helyre korlátozott időre történő elvitelének a jogát;

11. „jogellenes elvitel vagy visszatartás”: egy gyermek elvitele vagy visszatartása, amennyiben

a) az ilyen elvitel vagy visszatartás sérti a határozat vagy jogszabály, vagy az azon tagállam joga szerint jogi erővel bíró megállapodás útján szerzett felügyeleti jogokat, ahol a gyermek közvetlenül az elvitel vagy visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett; és

b) az elvitel vagy visszatartás időpontjában a felügyeleti jogokat közösen vagy önállóan ténylegesen gyakorolták, vagy gyakorolták volna, ha az elvitelre vagy visszatartásra nem kerül sor.

(3) A 3., a 6., a 10., a 12., a 13., az 51., az 59., a 75., a 94. és a 102. cikk alkalmazásában, Írország és az Egyesült Királyság esetében az állampolgárság fogalma helyébe a lakóhely (domicile) fogalma lép, amelynek jelentése azonos az e tagállamok jogrendszereiben használt lakóhely (domicile) fogalommal.

II. FEJEZET

JOGHATÓSÁG A HÁZASSÁGI ÉS SZÜLŐI FELELŐSSÉGI ÜGYEKBEN

1. SZAKASZ

A házasság felbontása, a különválás és a házasság érvénytelenítése

3. cikk

Általános joghatóság

A házasság felbontásával, a különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos ügyekben annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal:

a) amelynek területén:

i. a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek,

ii. a házastársak legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, amennyiben egyikük még mindig ott tartózkodik,

iii. az alperes szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik,

iv. közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik,

v. a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott, vagy

vi. a kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és az adott tagállam állampolgára; vagy

b) amelynek mindkét házastárs állampolgára.

4. cikk

Viszontkereset

Az a bíróság, amely előtt a 3. cikk alapján az eljárás folyamatban van, joghatósággal rendelkezik a viszontkereset megvizsgálására is, amennyiben az e rendelet hatálya alá tartozik.

5. cikk

A különválásnak a házasság felbontásává történő változtatása

A 3. cikk sérelme nélkül annak a tagállamnak az a bírósága, amely a különválást megállapító határozatot hozott, joghatósággal rendelkezik ennek a különválásnak a házasságot felbontásává történő változtatására is, ha az adott tagállam joga így rendelkezik.

6. cikk

Fennmaradó joghatóság

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, amennyiben a 3., a 4. vagy a 5. cikk alapján egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal, a joghatóságot minden tagállamban az adott állam joga határozza meg.

(2) Azon házastárs ellen azonban, aki valamely tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy valamely tagállam állampolgára, más tagállamban kizárólag a 3., a 4. és az 5. cikkel összhangban indítható per.

(3) Olyan alperessel szemben, aki nem rendelkezik valamely tagállamban szokásos tartózkodási hellyel és nem állampolgára valamely tagállamnak, valamely tagállam bármely olyan állampolgára, aki más tagállam területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, ez utóbbi tagállam állampolgáraihoz hasonlóan igénybe veheti az ebben az államban alkalmazandó joghatósági szabályokat.

2. SZAKASZ

Szülői felelősség

7. cikk

Általános joghatóság

(1) Egy tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek az olyan gyermek feletti szülői felelősségi ügyekben, aki a bíróság felhívásakor az adott tagállamban szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik.

(2) E cikk (1) bekezdését a 8-10. cikkre figyelemmel kell alkalmazni.

8. cikk

A joghatóság fennmaradása a kapcsolattartási jog tekintetében

(1) A 7. cikktől eltérve, amennyiben egy gyermek jogszerűen költözik az egyik tagállamból egy másikba, és ott új szokásos tartózkodási helyet szerez, a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságai a költözést követő három hónapos időtartamig fenntartják joghatóságukat, hogy módosítsák a gyermek elköltözése előtt az említett tagállamban hozott, kapcsolattartási jogról szóló határozatot, amennyiben a határozat szerinti kapcsolattartási jog jogosultjának szokásos tartózkodási helye továbbra is a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban található.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a kapcsolattartási jog (1) bekezdésben említett jogosultja elfogadta a gyermek új szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságainak joghatóságát azáltal, hogy részt vesz az említett bíróságok előtt folyó eljárásokban azok joghatóságának vitatása nélkül.

9. cikk

Joghatóság a gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása esetében

A 10. cikk sérelme nélkül, a gyermek jogellenes elvitele vagy visszatartása esetében azon tagállam bíróságai, amelyben az elvitelt vagy visszatartást közvetlenül megelőzően a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, mindaddig megtartják joghatóságukat, amíg a gyermek másik tagállamban szokásos tartózkodási helyet nem szerez, és

a) felügyeleti joggal rendelkező személy, intézmény vagy más szerv el nem fogadja az elvitelt, illetve a visszatartást; vagy

b) a gyermek legalább egy éve tartózkodik az említett másik tagállamban azt követően, hogy a felügyeleti joggal rendelkező személy, intézmény vagy más szerv tudomást szerzett, illetve tudomást szerezhetett a gyermek hollétéről, és a gyermek beilleszkedett új környezetébe, továbbá az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

i. egy éven belül azt követően, hogy a felügyeleti jog jogosultja tudomást szerzett vagy tudomást kellett szereznie a gyermek hollétéről, nem nyújtottak be visszavitel iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságaihoz, ahová a gyermeket elvitték, illetve amelyben visszatartották;

ii. a felügyeleti jog jogosultja által benyújtott visszavitel iránti kérelmet visszavonták és nem nyújtottak be új kérelmet az i. alpontban meghatározott határidőn belül;

iii. a felügyeleti jog jogosultja által benyújtott visszavitel iránti kérelmet valamely tagállam bírósága az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke (1) bekezdésének b) pontján vagy 13. cikkének (2) bekezdésén kívüli egyéb okból elutasította, és az adott határozattal szemben már nincs helye rendes jogorvoslatnak;

iv. abban a tagállamban, amelyben a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitelét vagy visszatartását megelőzően szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, egy bírósághoz sem nyújtottak be keresetet a 29. cikk (3) és (5) bekezdésében említettek szerint;

v. annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a gyermek közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtt szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, olyan, felügyeleti joggal kapcsolatos határozatot hoztak, amely nem vonja maga után a gyermek visszavitelét.

10. cikk

A joghatóság kikötése

(1) Valamely tagállam bíróságai joghatósággal rendelkeznek a szülői felelősségi ügyekben, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a gyermeket érdemi kötelék fűzi az említett tagállamhoz, különösen annál fogva, hogy

i. a szülői felelősség jogosultjainak legalább egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik az adott tagállamban;

ii. a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye az adott tagállam; vagy

iii. a gyermek az adott tagállam állampolgára;

b) a felek valamint a szülői felelősség minden egyéb jogosultja is:

i. legkésőbb a bíróság megkeresésének időpontjában szabadon megállapodtak a joghatóságról; vagy

ii. az eljárás folyamán kifejezetten kinyilvánította az adott joghatóság elfogadását, és a bíróság gondoskodott arról, hogy mindegyik fél tájékoztatást kapjon a joghatósággal szembeni kifogásemelési jogáról; és

c) a joghatóság gyakorlása a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti joghatósági megállapodást írásba kell foglalni, és keltezéssel valamint az érintett felek aláírásával kell ellátni, vagy a nemzeti joggal és eljárással összhangban bírósági jegyzőkönyvbe kell venni. A megállapodás tartós rögzítését biztosító, elektronikus módon történő bármely közlés az írásba foglalással egyenértékűnek minősül.

Azon személyek, akik a bíróság felhívása után válnak az eljárásban féllé, a bíróság felhívása után is kifejezhetik egyetértésüket. A részükről felmerülő ellenvetés hiánya úgy tekintendő, hogy hallgatólagosan egyetértésüket adták.

(3) A felek eltérő megállapodása kivételével az (1) bekezdés szerint fennálló joghatóság azonnal megszűnik, amint:

a) az adott eljárásban hozott határozattal szemben már nincs helye rendes jogorvoslatnak; vagy

b) az eljárás egyéb okból lezárult.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontja szerint fennálló joghatóság kizárólagos.

11. cikk

A gyermek jelenléte szerinti joghatóság

(1) Amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helye nem állapítható meg, és a 10. cikk alapján nem határozható meg a joghatóság, annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén a gyermek jelen van.

(2) Az (1) bekezdés szerinti joghatóság a menekült gyermekekre, illetve azokra a gyermekekre is alkalmazandó, akik a szokásos tartózkodási helyük szerinti tagállamban zajló zavargások miatt külföldre kerültek.

12. cikk

A joghatóság más tagállam bíróságának való átadása

(1) Kivételes körülmények fennállása esetén valamely tagállamnak az ügy érdemét illetően joghatósággal rendelkező bírósága, amennyiben úgy ítéli meg, hogy egy olyan másik tagállam bírósága, amelyhez a gyermeket különös kötelék fűzi, az adott esetben alkalmasabb a gyermek mindenek felett álló érdekének elbírálására, az egyik fél kérésére vagy hivatalból felfüggesztheti az eljárást vagy annak egy konkrét részét, és

a) egy vagy több fél számára határidőt ír elő, hogy azon belül tájékoztassák a másik tagállam bíróságát a függőben lévő eljárásról, valamint a joghatóság átadásának és a kérelem adott bíróság előtti benyújtásának a lehetőségéről; vagy

b) felkéri egy másik tagállam bíróságát arra, hogy vállalja a joghatóságot a (2) bekezdéssel összhangban.

(2) A másik tagállam bírósága – amennyiben az ügy sajátos körülményei folytán ez szolgálja a gyermek mindenek felett álló érdekét – a joghatóságot az azt követő hat héten belül fogadhatja el, hogy:

a) az (1) bekezdés a) pontjával összhangban felhívták; vagy

b) az (1) bekezdés b) pontjával összhangban felkérést intéztek hozzá.

A másodikként felhívott vagy a joghatóság elfogadására felkért bíróság késedelem nélkül értesíti az elsőként felhívott bíróságot. Elfogadás esetén az elsőként felhívott bíróság megállapítja joghatóságának hiányát.

(3) Továbbra is az elsőként felhívott bíróság gyakorolja a joghatóságot, ha az nem kapta meg egy másik tagállam bíróságától a joghatóság elfogadására vonatkozó értesítést hét héttel azt követően, hogy:

a) lejárt az (1) bekezdés a) pontjával összhangban a felek számára kérelmük más tagállami bíróság előtti benyújtására meghatározott határidő; vagy

b) az adott bíróság megkapta az (1) bekezdés b) pontjával összhangban hozzá intézett felkérést.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gyermek akkor tekintendő úgy, mint akit különös kötelék fűz valamely tagállamhoz, amennyiben az adott tagállam:

a) vált a gyermek szokásos tartózkodási helyévé azt követően, hogy az (1) bekezdésben említett bíróságot felhívták

b) a gyermek korábbi szokásos tartózkodási helye;

c) a gyermek állampolgársága szerinti állam;

d) a szülői felelősség jogosultjának szokásos tartózkodási helye; vagy

e) az a hely, ahol a gyermek vagyona található, és az ügy a gyermek védelmét szolgáló intézkedésekre vonatkozik e vagyon kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban.

(5) Amennyiben a bíróság kizárólagos joghatóságának megállapítására a 10. cikk alapján került sor, ez a bíróság nem adhatja át a joghatóságot egy másik tagállam bíróságának.

13. cikk

Joghatósággal nem rendelkező tagállam bírósága általi felkérés a joghatóság átadására

(1) Kivételes körülmények fennállása esetén – és a 9. cikk sérelme nélkül –, ha egy olyan tagállam bírósága, amely e rendelet alapján nem rendelkezik joghatósággal, de amely tagállamhoz a gyermeket a 12. cikk (4) bekezdésével összhangban különös kötelék fűzi, úgy véli, hogy az adott esetben alkalmasabb a gyermek mindenek felett álló érdekének elbírálására, felkérheti a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam bíróságát a joghatóság átadására.

(2) A felkért bíróság a felkérés kézhezvételétől számított hat héten belül fogadhatja el a joghatósága átadását, ha úgy ítéli meg, hogy a joghatóság átadása az eset konkrét körülményeinél fogva a gyermek mindenek felett álló érdekében áll. Amennyiben a felkért bíróság elfogadja a joghatóság átadását, erről késedelem nélkül tájékoztatnia kell az áttételt kérő bíróságot. A határidőn belüli ilyen elfogadás hiányában az átadást kérő bíróság nem rendelkezik joghatósággal.

14. cikk

Fennmaradó joghatóság

Amennyiben egyetlen tagállam bírósága sem rendelkezik joghatósággal a 7-11. cikk alapján, a joghatóságot minden tagállamban az adott tagállam joga határozza meg.

15. cikk

Sürgős esetekben hozott ideiglenes intézkedések, beleértve a védelmi intézkedéseket

(1) Sürgős esetekben valamely tagállam bíróságai még akkor is joghatósággal rendelkeznek arra, hogy az adott tagállam joga szerint alkalmazható ideiglenes intézkedéseket - ideértve a védelmi intézkedéseket - hozzanak, ha az ügy érdemét tekintve egy másik tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal az alábbiak tekintetében:

a) az adott tagállamban jelen lévő gyermek; vagy

b) egy gyermeknek az adott tagállamban található vagyona.

(2) Amennyiben a gyermek mindenek felett álló érdekének védelme úgy kívánja, annak a bíróságnak, amely az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket meghozta, a 86. cikkel összhangban közvetlenül, vagy a 76. cikk szerint kijelölt központi hatóságokon keresztül késedelem nélkül értesítenie kell a 7. cikk alapján joghatósággal rendelkező tagállam bíróságát vagy illetékes hatóságát, vagy adott esetben az ügy érdemét illetően e rendelet alapján joghatósággal rendelkező bármely tagállami bíróságot.

(3) Az (1) bekezdés alapján hozott intézkedések hatályukat vesztik, amint az e rendelet alapján az ügy érdemét tekintve joghatósággal rendelkező tagállam bírósága meghozta az általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket.

Adott esetben az említett bíróság a 86. cikkel összhangban közvetlenül, vagy a 76. cikk szerint kijelölt központi hatóságokon keresztül tájékoztathatja határozatáról azt a bíróságot, amely az ideiglenes intézkedéseket - ideértve a védelmi intézkedéseket - meghozta.

16. cikk

Előkérdések

(1) Amennyiben valamely tagállam bíróságán egy e rendelet hatálya alá nem tartozó ügyben folyamatban lévő eljárás kimenetele a szülői felelősséggel kapcsolatos előkérdés elbírálásától függ, az adott tagállam bírósága az adott eljárás vonatkozásában még abban az esetben is elbírálhatja az előkérdést, ha e rendelet alapján ezen tagállam nem rendelkezik joghatósággal.

(2) Az előkérdések (1) bekezdés szerinti elbírálása csak abban az eljárásban válthat ki joghatást, amelyben annak elbírálására sor került.

(3) Ha egy tagállam valamely bírósága előtt folytatott hagyatéki eljárás során egy gyermek nevében tett vagy tenni készült jognyilatkozat érvényessége bírósági engedélyezést vagy jóváhagyást igényel, e tagállam bírósága még abban az esetben is határozhat a jognyilatkozat engedélyezéséről vagy jóváhagyásáról, ha e rendelet alapján nem rendelkezik joghatósággal.

(4) A 15. cikk (2) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

3. SZAKASZ

Közös rendelkezések

17. cikk

A bíróság felhívása

Egy bíróság felhívottnak tekintendő:

a) az eljárást megindító irat, illetve azzal egyenértékű irat bírósághoz történő benyújtásának időpontjában, amennyiben a kérelmező ezt követően nem mulasztja el az alperes részére történő kézbesítés érdekében számára előírt intézkedések megtételét;

b) amennyiben az iratot a bírósághoz való benyújtás előtt kell kézbesíteni, abban az időpontban, amikor azt a kézbesítésért felelős hatóság megkapja, feltéve hogy a kérelmező a későbbiekben nem mulasztja el az iratnak a bírósághoz történő benyújtása érdekében számára előírt intézkedések megtételét; vagy

c) ha a bíróság hivatalból indít eljárást, abban az időpontban, amikor a bíróság meghozza az eljárás megindításáról szóló határozatát, vagy ha nem kötelező ilyen határozatot hozni, abban az időpontban, amikor a bíróság iktatja az ügyet.

18. cikk

A joghatóság vizsgálata

Amennyiben valamely tagállam bíróságához olyan keresetet nyújtanak be, amely tekintetében e rendelet értelmében nem rendelkezik joghatósággal az ügy érdemét illetően, és amely tekintetében e rendelet értelmében más tagállam bírósága joghatósággal rendelkezik az ügy érdemét illetően, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát.

19. cikk

Az elfogadhatóság vizsgálata

(1) Amennyiben egy olyan alperes, aki egy másik államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, mint az a tagállam, ahol az eljárás megindult, nem jelenik meg, a joghatósággal rendelkező bíróság az eljárást felfüggeszti, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy az alperes a védelméről történő intézkedéshez megfelelő időben átvette az eljárást megindító iratot vagy egy azzal egyenértékű iratot, illetve az ehhez szükséges minden intézkedés megtörtént.

(2) Az 1393/2007/EK rendelet 19. cikkét kell alkalmazni e cikk (1) bekezdése helyett, ha az eljárást megindító iratot vagy egy azzal egyenértékű iratot a fent említett rendelet alapján kellett továbbítani egyik tagállamból a másikba.

(3) Amennyiben az 1393/2007/EK rendelet nem alkalmazandó, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett bírósági és bíróságon kívüli iratok külföldön történő kézbesítéséről szóló, 1965. november 15-én kelt Hágai Egyezmény 15. cikkét kell alkalmazni, amennyiben az eljárást megindító iratot, illetve egy azzal egyenértékű iratot a fent említett egyezmény alapján kellett külföldre továbbítani.

20. cikk

Perfüggőség és összefüggő eljárások

(1) Amennyiben több tagállam bíróságai előtt is indítottak ugyanazon felek közötti házasságfelbontással, különválással vagy a házasság érvénytelenítésével kapcsolatos eljárást, a másodikként felhívott bíróság az elsőként felhívott bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.

(2) Kivéve amikor az egyik bíróság joghatósága kizárólag a 15. cikken alapul, amennyiben több tagállam bíróságai előtt is indítottak azonos jogalapból származó, ugyanarra a gyermekre vonatkozó szülői felelősségre vonatkozó eljárást, a másodikként felhívott bíróság az elsőként felhívott bíróság joghatóságának megállapításáig hivatalból felfüggeszti az eljárást.

(3) Amennyiben az elsőként felhívott bíróság joghatóságát megállapítják, a másodikként felhívott bíróság az elsőként felhívott bíróság javára megállapítja joghatóságának hiányát.

Ebben az esetben az a fél, aki a másodikként felhívott bíróságnál indított eljárást, azt az elsőként felhívott bíróságnál is megindíthatja.

(4) Amennyiben olyan tagállami bíróság felhívására kerül sor, amelyre a joghatóság 10. cikkben említett elfogadása kizárólagos joghatóságot ruházott, más tagállamok bíróságainak fel kell függeszteniük eljárásaikat, ameddig a megállapodás vagy a joghatóság elfogadása alapján felhívott bíróság meg nem állapítja, hogy nem rendelkezik a megállapodás vagy az elfogadás alapján megállapított joghatósággal.

(5) Ha és amilyen mértékben a bíróság a joghatóságnak a 10. cikkben említett elfogadásával összhangban megállapította kizárólagos joghatóságát, egy másik tagállam bármely bírósága az adott bíróság javára megállapítja joghatóságának hiányát.

21. cikk

A gyermek véleménynyilvánításhoz való joga

(1) A tagállamok bíróságainak az e fejezet 2. szakasza szerinti joghatóságuk gyakorlásakor a nemzeti joggal és eljárásokkal összhangban biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek valódi és tényleges lehetőséget kapjon arra, hogy az eljárás alatt akár közvetlenül, akár képviselőn vagy megfelelő szerven keresztül szabadon kifejezhesse véleményét.

(2) Amennyiben a bíróság a nemzeti joggal és eljárásokkal összhangban lehetőséget biztosít a gyermeknek az e cikk szerinti véleménynyilvánításra, a gyermek korára és érettségi fokára figyelemmel kellően tekintetbe kell vennie a gyermek véleményét.

III. FEJEZET

GYERMEKEK JOGELLENES KÜLFÖLDRE VITELE

22. cikk

A gyermek visszavitele az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján

Amennyiben egy személy, intézmény vagy más szerv a felügyeleti jog vélt megsértése miatt közvetlenül vagy egy központi hatóság segítségével egy tagállam bíróságához folyamodik kérelemmel azért, hogy az az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján határozatban rendelje el annak a 16 éven aluli gyermeknek a visszavitelét, akit jogellenesen elvittek vagy visszatartanak egy, a közvetlenül a jogellenes elvitele, illetve visszatartása előtti szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamba, illetve tagállamban, akkor az 1980. évi Hágai Egyezményt kiegészítve e rendelet 23-29. cikkét és VI. fejezetét kell alkalmazni.

23. cikk

A kérelmek központi hatóságok általi kézhezvétele és intézése

(1) A megkeresett központi hatóságnak a 22. cikkben említett kérelmeket az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján soron kívül kell intéznie.

(2) Ha a megkeresett tagállam központi hatóságához a 22. cikkben említett kérelem érkezik, e központi hatóságnak a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül vissza kell igazolnia a kérelem kézhezvételét. Indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a megkereső tagállam központi hatóságát vagy adott esetben a kérelmezőt, hogy milyen első lépésekre került sor vagy fog sor kerülni a kérelem intézése érdekében, és ha szükséges, további dokumentumokat és információkat kérhet.

24. cikk

Gyorsított bírósági eljárások

(1) Annak a bíróságnak, amelyhez a gyermek visszavitele iránti, a 22. cikkben említett kérelmet nyújtanak be, soron kívül kell eljárnia a kérelemmel kapcsolatban, igénybe véve a nemzeti jog szerint rendelkezésre álló leggyorsabb eljárásokat.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az elsőfokú bíróságnak a felhívását követően legkésőbb hat héten belül határozatot kell hoznia, kivéve, ha azt rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges.

(3) A magasabb fokú bíróságoknak – kivéve, ha ez rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges – legkésőbb hat héten belül határozatot kell hozniuk azt követően, hogy az összes szükséges eljárási lépésre sor került, és a bíróság képessé vált - akár tárgyalás útján, akár más módon - a fellebbezés vizsgálatára,.

25. cikk

Alternatív vitarendezés

A bíróságnak a lehető leghamarabb, és az eljárás bármely szakaszában - közvetlenül vagy adott esetben a központi hatóságok segítségével - fel kell kérnie a feleket annak mérlegelésére, hogy hajlandóak-e közvetítésben vagy az alternatív vitarendezés más formáiban való részvételre, kivéve, ha ez ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével, az adott ügyben nem alkalmas megoldás, vagy ha indokolatlan késedelmet okozna az eljárásban.

26. cikk

A gyermek véleménynyilvánításhoz való joga a visszaviteli eljárásokban

E rendelet 21. cikke az 1980. évi Hágai Egyezmény szerinti visszaviteli eljárások során is alkalmazandó.

27. cikk

A gyermek visszavitelére vonatkozó eljárás

(1) A bíróság nem tagadhatja meg a gyermek visszavitelére irányuló kérelmet, ha a gyermek visszavitelét kérelmező személy nem kapott lehetőséget a meghallgatásra.

(2) A bíróság, a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevétele mellett, az eljárás bármely szakaszában a 15. cikkel összhangban megvizsgálhatja, hogy kell-e biztosítani a gyermek és a gyermek visszavitelét kérelmező személy közötti kapcsolattartást.

(3) Azokban az esetekben, ha a bíróság azt mérlegeli, hogy kizárólag az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja alapján tagadja meg a gyermek visszavitelét, nem tagadhatja meg a gyermek visszavitelét, ha a visszavitelt kérő fél elegendő bizonyítékkal biztosítja a bíróságot, vagy ha a bíróság egyéb módon megbizonyosodik arról, hogy megfelelő intézkedésekre került sor a gyermek visszavitelét követő védelmének biztosítása érdekében.

(4) E cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a bíróság konzultálhat a gyermek jogellenes elvitelét, illetve visszatartását közvetlenül megelőző szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságaival, a 86. cikkel összhangban közvetlenül, vagy pedig a központi hatóságok segítségével.

(5) A bíróság a gyermek visszavitelének elrendelésekor adott esetben az e rendelet 15. cikkével összhangban ideiglenes intézkedéseket - ideértve a védelmi intézkedéseket - hozhat annak érdekében, hogy megvédje a gyermeket az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontjában említett súlyos kockázattól, amennyiben az ilyen intézkedések vizsgálata és meghozatala nem késleltetné indokolatlanul a visszaviteli eljárást.

(6) A gyermek visszavitelét elrendelő határozatot az esetleges fellebbezés ellenére ideiglenesen alkalmazandónak lehet nyilvánítani ha a gyermeknek a fellebbezéssel kapcsolatos határozatot megelőző visszavitelét a gyermek mindenek felett álló érdeke megköveteli.

28. cikk

A gyermek visszavitelét elrendelő határozatok végrehajtása

(1) A végrehajtásra illetékes hatóságnak, amelyhez a gyermeknek egy másik tagállamba történő visszavitelét elrendelő határozat végrehajtására irányuló kérelem érkezett, a kérelmet soron kívül kell intéznie.

(2) Amennyiben a végrehajtási eljárások megindításának időpontjától számított hat héten belül nem kerül sor az (1) bekezdésben említett határozat végrehajtására, a végrehajtást kérő félnek vagy a végrehajtás szerinti tagállam központi hatóságának joga van a késés indokolását kérni a végrehajtásra illetékes hatóságtól.

29. cikk

A gyermek visszavitele iránti kérelemnek az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja és 13. cikkének második bekezdése alapján történő elutasítását követő eljárás

(1) E cikk alkalmazandó, ha a gyermek másik tagállamba történő visszavitele iránti kérelmet elutasító határozat alapja kizárólag az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja vagy 13. cikkének második bekezdése.

(2) Az (1) bekezdésben említett határozatot hozó bíróságnak hivatalból ki kell állítania egy tanúsítványt a I. mellékletben szereplő minta alapján. A tanúsítványt a határozat nyelvén kell kitölteni és kiállítani. A tanúsítvány a fél kérésére az Európai Unió intézményeinek bármely más hivatalos nyelvén is kiállítható. Ez nem keletkeztet kötelezettséget a tanúsítványt kiadó bíróság számára, hogy gondoskodjon a tanúsítványok szabadon kitölthető rovatai lefordítható tartalmának fordításáról vagy átírásáról.

(3) Ha abban az időpontban, amikor a bíróság meghozza az (1) bekezdésben említett határozatot, a gyermeknek a jogellenes elvitelt, illetve visszatartást közvetlenül megelőző szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban már felhívtak egy bíróságot a felügyeleti jog érdemének vizsgálatára irányuló eljárás lefolytatására, a bíróságnak, amennyiben tudomása van ezen eljárásról, az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalától számított egy hónapon belül meg kell küldenie az említett tagállam bíróságának – közvetlenül vagy a központi hatóságokon keresztül – az alábbi dokumentumokat:

a) az (1) bekezdésben említett határozat egy példánya;

b) a (2) bekezdés alapján kiállított tanúsítvány; és

c) adott esetben a bírósági tárgyalások leirata, összefoglalása vagy jegyzőkönyve és bármely más dokumentum, amelyet lényegesnek ítél.

(4) A gyermeknek a jogellenes elvitelt, illetve visszatartást közvetlenül megelőző szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban található bíróság szükség esetén előírhatja egy fél számára, hogy gondoskodjon az (1) bekezdésben említett határozat vagy a tanúsítványhoz e cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban mellékelt egyéb dokumentum 91. cikk szerinti fordításáról vagy átírásáról.

(5) Ha a (3) bekezdésben említettektől eltérő esetekben, az (1) bekezdésben említett határozatról szóló értesítéstől számított három hónapon belül az egyik fél a gyermeknek a jogellenes elvitelt, illetve visszatartást közvetlenül megelőző szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamban található bírósághoz folyamodik, hogy attól a felügyeleti jog érdemének vizsgálatát kérje, e félnek az alábbi dokumentumokat kell benyújtania a bíróságnak:

a) az (1) bekezdésben említett határozat egy példánya;

b) a (2) bekezdés alapján kiállított tanúsítvány; és

c) adott esetben a gyermek visszavitele iránti kérelmet elutasító bíróság előtt tartott tárgyalások leirata, összefoglalása vagy jegyzőkönyve.

(6) Az (1) bekezdésben említett, a visszavitel iránti kérelmet elutasító határozat ellenére, a (3) és az (5) bekezdésben említett eljárás eredményeként hozott, a felügyeleti jog érdemére vonatkozó, a gyermek visszavitelét maga után vonó határozatok a IV. fejezettel összhangban más tagállamban is végrehajthatók.

IV. FEJEZET

ELISMERÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

1. SZAKASZ

Általános rendelkezések az elismerésről és a végrehajtásról

1. Alszakasz

Elismerés

30. cikk

A határozat elismerése

(1) A valamely tagállamban hozott határozatot a többi tagállamban külön eljárás előírása nélkül el kell ismerni.

(2) Különösen, és a (3) bekezdés sérelme nélkül, nem szükséges külön eljárás egy tagállam anyakönyvi nyilvántartásába történő bejegyzéshez egy másik tagállamban hozott a házasság felbontására, a különválásra vagy a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat alapján, amely ellen további jogorvoslati lehetőség nem áll rendelkezésre az említett tagállamnak a joga szerint.

(3) Bármely érdekelt fél a 59–62. cikkben, és adott esetben az e fejezet 5. szakaszában, valamint a VI. fejezetben előírt eljárásokkal összhangban kérelmezheti annak megállapítását, hogy az elismerés megtagadásának a 38. és a 39. cikkben említett okai nem állnak fenn.

(4) Az egyes tagállamok által a 103. cikk értelmében a Bizottság részére megküldött bíróság illetékességét azon tagállam joga határozza meg, amelyben az e cikk (3) bekezdés szerinti eljárást megindították.

(5) Ha egy határozat elismerése valamely tagállam bírósága előtt előkérdésként merül fel, ez a bíróság határozhat ebben a kérdésben.

31. cikk

Az elismeréshez benyújtandó dokumentumok

(1) Annak a félnek, aki egy adott tagállamban valamely más tagállamban hozott határozatra kíván hivatkozni, be kell nyújtania az alábbiakat:

a) a határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; valamint

b) a 36. cikk szerint kiállított megfelelő tanúsítvány.

(2) Az a bíróság vagy illetékes hatóság, amely előtt a más tagállamban hozott határozatra hivatkoznak, szükség esetén előírhatja az arra hivatkozó félnek, hogy nyújtsa be az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tanúsítvány szabadon kitölthető rovatai lefordítható tartalmának 91. cikk szerinti fordítását vagy átiratát.

(3) Az a bíróság vagy illetékes hatóság, amely előtt a más tagállamban hozott határozatra hivatkoznak, előírhatja az arra hivatkozó félnek, hogy a tanúsítvány szabadon kitölthető rovatai lefordítható tartalmának 91. cikk szerinti fordításán vagy átiratán felül nyújtsa be a határozat fordítását vagy átiratát is, amennyiben az említett fordítás vagy átirat nélkül nem tudja folytatni az eljárást.

32. cikk

Az okiratok hiánya

(1) Amennyiben a 31. cikk (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat nem mutatják be, a bíróság vagy az illetékes hatóság annak bemutatására határidőt szabhat, vagy elfogadhat azzal egyenértékű okiratot, illetve ha úgy véli, hogy elegendő információval rendelkezik, eltekinthet annak bemutatástól.

(2) Ha a bíróság vagy az illetékes hatóság előírja, be kell nyújtani az említett egyenértékű dokumentumok 91. cikk szerinti fordítását vagy átiratát.

33. cikk

Az eljárás felfüggesztése

Az a bíróság, amely előtt valamely más tagállamban hozott határozatra hivatkoznak, teljes egészében vagy részben felfüggesztheti az eljárást, ha:

a) az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban rendes jogorvoslatot nyújtottak be az említett határozattal szemben; vagy

b) kérelmet nyújtottak be annak megállapítása iránt, hogy az elismerés megtagadásának a 38. és 39. cikkben említett okai nem állnak fenn, vagy ezen okok egyike alapján az elismerést megtagadó határozat iránt.

2. Alszakasz

Végrehajthatóság és végrehajtás

34. cikk

Végrehajtható határozatok

(1) Egy a szülői felelősségi ügyben valamely tagállamban hozott határozat, amely az adott tagállamban végrehajtható, egy másik tagállamban is végrehajtható, anélkül, hogy azt végrehajthatóvá kellene nyilvánítani.

(2) A kapcsolattartási jogot biztosító határozat másik tagállamban való végrehajtása céljából az eredetileg eljáró bíróság a határozatot az esetleges fellebbezés ellenére ideiglenesen végrehajthatónak nyilváníthatja.

35. cikk

A végrehajtáshoz benyújtandó dokumentumok

(1) Egy adott tagállamban hozott határozatnak egy másik tagállamban történő végrehajtása céljából a végrehajtást kérő félnek a végrehajtásra illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania az alábbiakat:

a) a határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; valamint

b) a 36. cikk szerint kiállított megfelelő tanúsítvány.

(2) Egy valamely tagállamban hozott, ideiglenes intézkedést – ideértve a védelmi intézkedést – elrendelő határozatnak egy másik tagállamban történő végrehajtása céljából a végrehajtást kérő félnek a végrehajtásra illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania az alábbiakat:

a) a határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek;

b) a 36. cikk szerint kiállított megfelelő tanúsítvány, amely igazolja, hogy a határozat az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban végrehajtható, és hogy az eredetileg eljáró bíróság:

i. joghatósággal rendelkezik az ügy érdemére; vagy

ii. a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban – a 15. cikkel összefüggésben – intézkedést rendelt el; és

c) a határozat kézbesítésének igazolása, amennyiben az intézkedést az alperes idézése nélkül rendelték el.

(3) A végrehajtásra illetékes hatóság szükség esetén megkövetelheti a határozat végrehajtását kérő féltől a végrehajtandó kötelezettséget megjelölő tanúsítvány szabadon kitölthető rovatai lefordítható tartalmának a 91. cikk szerinti fordítását vagy átiratát.

(4) A végrehajtásra illetékes hatóság megkövetelheti a határozat végrehajtását kérő féltől a határozat a 91. cikk szerinti fordítását vagy átiratát, ha a fordítás vagy átirat nélkül nem tud eljárni.

3. Alszakasz

Tanúsítvány

36. cikk

A tanúsítvány kibocsátása

(1) Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamnak – a Bizottság számára a 103. cikk szerint bejelentett – bírósága a felek bármelyikének kérésére tanúsítványt köteles kiállítani az alábbiakról:

a) a házassági ügyben hozott határozatról, az II. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával;

b) a szülői felelősségi ügyben hozott határozatról, a III. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával;

c) az 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett visszavitelt elrendelő határozatról, és adott esetben a határozatot kísérő, a 27. cikk (5) bekezdésével összhangban hozott ideiglenes intézkedésekről - beleértve a védelmi intézkedéseket -, a IV. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A tanúsítványt a határozat nyelvén kell kitölteni és kiállítani. A tanúsítvány a fél kérelmére az Európai Unió intézményeinek bármely más hivatalos nyelvén is kiállítható. Ez nem keletkeztet kötelezettséget a tanúsítványt kiállító bíróság számára, hogy gondoskodjon a tanúsítvány szabadon kitölthető rovatai tartalmának fordításáról vagy átírásáról.

(3) A tanúsítvány kiállításával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

37. cikk

A tanúsítvány kijavítása

(1) Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamnak - a Bizottság számára a 103. cikk szerint bejelentett - bírósága kérésre köteles kijavítani a tanúsítványt, illetve hivatalból kijavíthatja azt, ha lényeges tévedés vagy hiányosság folytán a végrehajtandó határozat és a tanúsítvány között ellentmondás van.

(2) A tanúsítvány kijavítására vonatkozó eljárásra az eredeti eljárás helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.

4. Alszakasz

Az elismerés és végrehajtás megtagadása

38. cikk

A házassági ügyekben hozott határozatok elismerése megtagadásának okai

A házasság felbontására, a különválásra és a házasság érvénytelenítésére vonatkozó határozat elismerését meg kell tagadni:

a) ha az elismerés nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, amelyben az elismerésre hivatkoznak;

b) ha a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot;

c) ha az összeegyeztethetetlen egy olyan határozattal, amelyet ugyanazon felek közötti eljárásban abban a tagállamban hoztak, amelyben az elismerésre hivatkoznak; vagy

d) ha az összeegyeztethetetlen egy olyan korábbi határozattal, amelyet ugyanazon felek között más tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a korábbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerésre hivatkoznak.

39. cikk

A szülői felelősségi ügyekben hozott határozatok elismerésének magtagadási okai

(1) A szülői felelősségi ügyben hozott határozat elismerését meg kell tagadni:

a) ha az ilyen elismerés – a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, ahol az elismerésre hivatkoznak;

b) ha a határozatot az alperes távollétében hozták, amennyiben az alperesnek nem kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson, kivéve, ha megállapítást nyer, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot;

c) bármely személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a határozat sérti a szülői felelősségét, ha azt úgy hozták meg, hogy e személy meghallgatására nem adtak lehetőséget;

d) abban az esetben, ha – illetve annyiban, amennyiben – a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi, szülői felelősségre vonatkozó határozattal, amelyet abban a tagállamban hoztak, ahol az elismerésre hivatkoznak;

e) abban az esetben, ha – illetve annyiban, amennyiben – a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi, szülői felelősségre vonatkozó határozattal, amelyet a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a későbbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerésre hivatkoznak; vagy

f) ha nem tartották be a 82. cikkben meghatározott eljárást.

(2) A szülői felelősségi ügyekben hozott határozatok elismerése megtagadható, ha meghozatalukra anélkül került sor, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára a 21. cikkel összhangban lehetőséget biztosítottak volna a véleménynyilvánításra, kivéve ha:

a) az eljárás kizárólag a gyermek vagyonát érintette, feltéve, hogy e lehetőség biztosítása az eljárás tárgyát figyelembe véve nem volt szükséges; vagy

b) nyomós indokok támasztották alá a meghallgatás mellőzését, figyelembe véve különösen az ügy sürgősségét.

40. cikk

Az elismerés megtagadására vonatkozó eljárás

(1) Az 59-62. cikkben említett eljárások, és adott esetben e fejezet 5. szakasza és a VI. fejezet az elismerés megtagadása iránti kérelemre megfelelően alkalmazandó.

(2) Az egyes tagállamok által a 103. cikk szerint a Bizottság részére bejelentett bíróság illetékességét azon tagállam joga határozza meg, amelyben az elismerés megtagadása iránti kérelmet benyújtották.

41. cikk

A szülői felelősségi ügyekben hozott határozatok végrehajtásának megtagadási okai

Az 56. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül, a szülői felelősségi ügyben hozott határozat végrehajtását meg kell tagadni, amennyiben megállapítást nyer, hogy az elismerés megtagadására vonatkozó, a 39. cikkben említett okok egyike fennáll.

2. SZAKASZ

Egyes megkülönböztetett határozatok elismerése és végrehajtása

42. cikk

Hatály

(1) Ez a szakasz az alábbi határozattípusokra alkalmazandó, amennyiben azokról az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a 47. cikkel összhangban tanúsítványt állítottak ki:

a) a kapcsolattartási jogot biztosító határozatok; és

b) a 29. cikk (6) bekezdése értelmében hozott határozatok, amennyiben azok a gyermek visszavitelét vonják maguk után.

(2) E szakasz nem gátolja meg egyik felet sem abban, hogy az (1) bekezdésben említett határozat elismerését és végrehajtását kérje e fejezet 1. szakaszának az elismerésre és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

1. Alszakasz

Elismerés

43. cikk

Elismerés

(1) A 42. cikk (1) bekezdésében említett, valamely tagállamban hozott határozat külön eljárás előírása és az elismerés megtagadásának lehetősége nélkül elismerendő a többi tagállamban, kivéve abban az esetben, ha – illetve annyiban, amennyiben – megállapítást nyer, hogy a határozat valamely, a 50. cikkben említett határozattal nem összeegyeztethető.

(2) A valamely tagállamban egy másik tagállamban hozott, a 42. cikk (1) bekezdésében említett határozatra hivatkozni kívánó félnek be kell nyújtania az alábbiakat:

a) a határozat egy példányát, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; és

b) a 47. cikk értelmében kiállított megfelelő tanúsítványt.

(3) A 31. cikk (2) és (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

44. cikk

Az eljárás felfüggesztése

Az a bíróság, amely előtt egy másik tagállamban hozott, a 42. cikk (1) bekezdésében említett határozatra hivatkoznak, részben vagy teljes egészében felfüggesztheti az eljárást, amennyiben:

a) kérelmet nyújtottak be az adott határozatnak a 50. cikkben említett, későbbi határozattal való összeegyeztethetetlenségre hivatkozva; vagy

b) az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérik, a 47. cikk szerint kiállított tanúsítvány visszavonását kérelmezte a 48. cikkel összhangban.

2. Alszakasz

Végrehajthatóság és végrehajtás

45. cikk

Végrehajtható határozatok

(1) Egy a 42. cikk (1) bekezdésében említett valamely tagállamban hozott határozat, amely az adott tagállamban végrehajtható, e szakasz alkalmazásakor egy másik tagállamban is végrehajtható, anélkül, hogy végrehajthatóvá kellene nyilvánítani.

(2) A 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett határozat másik tagállamban való végrehajtása céljából az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságai a határozatot az esetleges fellebbezés ellenére ideiglenesen végrehajthatónak nyilváníthatják.

46. cikk

A végrehajtáshoz benyújtandó dokumentumok

(1) Egy adott tagállamban hozott, a 42. cikk (1) bekezdésében említett határozatnak egy másik tagállamban történő végrehajtása céljából a végrehajtást kérőnek a végrehajtásra illetékes hatóság rendelkezésére kell bocsátania az alábbiakat:

a) a határozat egy példánya, amely megfelel a hitelesség megállapításához szükséges feltételeknek; és

b) a 47. cikk értelmében kiállított megfelelő tanúsítvány.

(2) Egy adott tagállamban hozott, a 42. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett határozatnak egy másik tagállamban történő végrehajtása céljából a végrehajtásra illetékes hatóság szükség esetén megkövetelheti a kérelmezőtől a végrehajtandó kötelezettséget megjelölő tanúsítvány szabadon kitölthető rovatai tartalmának 91. cikk szerinti fordítását vagy átiratát.

(3) Egy adott tagállamban hozott, a 42. cikk (1) bekezdésében említett határozatnak egy másik tagállamban történő végrehajtása céljából a végrehajtásra illetékes hatóság szükség esetén megkövetelheti a kérelmezőtől a határozat 91. cikk szerinti fordítását vagy átiratát, ha a fordítás vagy átirat nélkül nem tud eljárni.

3. Alszakasz

Tanúsítvány a megkülönböztetett határozatokra vonatkozóan

47. cikk

A tanúsítvány kiállítása

(1) Az a bíróság, amely a 42. cikk (1) bekezdésében említett határozatot hozott, a felek bármelyikének kérelmére köteles tanúsítványt kiállítani:

a) a kapcsolattartási jogot biztosító határozatról, a V. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával;

b) a felügyeleti jog érdemét illetően a 29. cikk (6) bekezdése értelmében hozott olyan határozatról, amely a gyermek visszavitelét vonja maga után, a VI. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A tanúsítványt a határozat nyelvén kell kitölteni és kiállítani. A tanúsítvány a fél kérésére az Európai Unió intézményeinek bármely más hivatalos nyelvén is kiállítható. Ez nem keletkeztet kötelezettséget a tanúsítványt kiállító bíróság számára, hogy gondoskodjon a tanúsítványok szabadon kitölthető rovatai tartalmának fordításáról vagy átírásáról.

(3) A bíróság a tanúsítványt csak az alábbi feltételek fennállása esetén állíthatja ki:

a) valamennyi érintett fél lehetőséget kapott a meghallgatásra;

b) a gyermek számára a 21. cikkel összhangban lehetőséget biztosítottak a véleménynyilvánításra;

c) amennyiben a határozatot az alperes távollétében hozták,

i. az alperesnek az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon kézbesítették, hogy az alperes védelméről gondoskodhasson; vagy

ii. megállapítást nyert, hogy az alperes egyértelműen elfogadta a határozatot.

(4) E cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, a 42. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett határozatról csak akkor állítható ki tanúsítvány, ha a bíróság a határozata meghozatalakor figyelembe vette az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja vagy 13. cikkének második bekezdése szerint egy másik tagállamban hozott korábbi határozat indokait és az annak alapjául szolgáló tényeket.

(5) A tanúsítvány csak a határozat végrehajthatóságának keretein belül bír joghatással.

(6) A 48. cikkben említetteken kívül a tanúsítvány kiadásával szemben egyéb jogorvoslatnak nincs helye.

48. cikk

A tanúsítvány kijavítása és visszavonása

(1) Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamnak – a Bizottság számára a 103. cikk szerint bejelentett – bírósága kérelemre köteles kijavítani a tanúsítványt, illetve hivatalból kijavíthatja azt, ha lényeges tévedés vagy hiányosság folytán a határozat és a tanúsítvány között ellentmondás van.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett bíróság kérelemre vagy hivatalból köteles visszavonni a tanúsítványt, ha azt a 47. cikkben megállapított követelményeket figyelembe véve jogellenesen bocsátották ki. A 49. cikk megfelelően alkalmazandó.

(3) A tanúsítvány kijavítására vagy visszavonására irányuló eljárásra, ideértve a jogorvoslatot is, az eredeti eljárás helye szerinti tagállam joga az irányadó.

49. cikk

Tanúsítvány a végrehajthatóság hiányáról vagy korlátozásáról

(1) Abban az esetben, ha - illetve annyiban, amennyiben -a 47. cikkel összhangban tanúsítvánnyal ellátott határozat végrehajthatósága megszűnt, vagy végrehajthatóságát felfüggesztették vagy korlátozták, a végrehajthatóság hiányáról vagy korlátozásáról az eredeti eljárás helye szerinti tagállamnak - a Bizottság számára a 103. cikk szerint bejelentett - bírósága kérelemre mindenkor köteles tanúsítványt kiállítani, a VII. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával.

(2) A tanúsítványt a határozat nyelvén kell kitölteni és kiállítani. A tanúsítvány a fél kérelmére az Európai Unió intézményeinek bármely más hivatalos nyelvén is kiállítható. Ez nem keletkeztet kötelezettséget a tanúsítványt kiállít bíróság számára, hogy gondoskodjon a tanúsítványok szabadon kitölthető rovatai tartalmának fordításáról vagy átírásáról.

4. Alszakasz

Az elismerés és végrehajtás megtagadása

50. cikk

Összeegyeztethetetlen határozatok

A 42. cikk (1) bekezdésében említett határozat elismerését és végrehajtását meg kell tagadni, ha és amilyen mértékben a határozat összeegyeztethetetlen egy későbbi, szülői felelősségi ügyben ugyanarra a gyermekre vonatkozóan hozott határozattal, amelyet:

a) abban a tagállamban hoztak, amelyben az elismerésre hivatkoznak; vagy

b) a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a későbbi határozat megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, ahol az elismerésre hivatkoznak.

3. SZAKASZ

A végrehajtásra vonatkozó közös rendelkezések

1. Alszakasz

Végrehajtás

51. cikk

Végrehajtási eljárás

(1) E szakasz rendelkezéseire is figyelemmel a más tagállamban hozott határozatok végrehajtására irányuló eljárásra a végrehajtás helye szerinti tagállam joga irányadó. A 41., az 50., a 56., valamint az 57. cikk sérelme nélkül, a valamely tagállamban hozott, az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban végrehajtható határozatot a végrehajtás helye szerinti tagállamban ugyanazokkal a feltételekkel kell végrehajtani, mintha azt abban a tagállamban hozták volna meg.

(2) A valamely más tagállamban hozott határozat végrehajtását kérelmező fél számára nem írható elő, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállamban postai címmel rendelkezzen. Az említett fél számára csak akkor lehet előírni, hogy meghatalmazott képviselővel rendelkezzen a végrehajtás helye szerinti tagállamban, ha ilyen képviselő a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján a felek állampolgárságától függetlenül kötelező.

52. cikk

A végrehajtásra illetékes hatóság

A végrehajtás iránti kérelmet az adott tagállam által a 103. cikk alapján a Bizottság részére bejelentett, a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján a végrehajtásra illetékes hatósághoz kell benyújtani.

53. cikk

Részleges végrehajtás

(1) A végrehajtást kérelmező fél kérheti a határozat részleges végrehajtását.

(2) Amennyiben a határozatot több ügyben hozták és a végrehajtást egy vagy több ügy tekintetében megtagadták, a végrehajtás mindazonáltal lehetséges a határozatnak a megtagadás által nem érintett részei tekintetében.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható egy gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtására az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontjában említett kockázattól a gyermek védelme érdekében hozott ideiglenes intézkedések - ideértve a védelmi intézkedéseket -végrehajtása nélkül.

54. cikk

A kapcsolattartási jog gyakorlásával kapcsolatos intézkedések

(1) A végrehajtásra illetékes hatóságok vagy a végrehajtás helye szerinti tagállam bíróságai intézkedéseket hozhatnak a kapcsolattartási jog gyakorlásának megszervezése érdekében, amennyiben az ügy érdemére joghatósággal rendelkező tagállam bírósága által hozott határozatban a szükséges intézkedéseket egyáltalán nem vagy nem megfelelően állapították meg, feltéve hogy e határozatnak az érdemi elemeit tiszteletben tartják.

(2) Az (1) bekezdés alapján elfogadott intézkedések az ügy érdemére joghatósággal rendelkező tagállam bíróságainak későbbi határozatával hatályukat vesztik.

55. cikk

A tanúsítvány és a határozat kézbesítése

(1) Amennyiben egy másik tagállamban hozott határozat végrehajtását kérik, az első végrehajtási intézkedést megelőzően a 36. vagy a 47. cikk alapján kiállított megfelelő tanúsítványt kézbesítik annak a félnek, akivel szemben a végrehajtást kérik. A tanúsítványhoz csatolni kell a határozatot, ha azt az említett személy részére még nem kézbesítették, valamint adott esetben a 54. cikk (1) bekezdésében említett intézkedések részleteit.

(2) Amennyiben a kézbesítésre az eredeti eljárás helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban kerül sor, az a személy, aki ellen a végrehajtást kérik, kérheti az alábbiak fordítását vagy átiratát:

a) a határozat, annak érdekében, hogy kifogást emeljen a végrehajtással szemben;

b) adott esetben a 47. cikk alapján kiállított tanúsítvány szabadon kitölthető rovatainak tartalma,

amennyiben az nem olyan nyelven készült, amelyet megért, vagy nem mellékeltek hozzá fordítást vagy átiratot vagy egy olyan nyelven, amelyet megért, vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam hivatalos nyelvén, vagy – ha az adott tagállamnak több hivatalos nyelve is van – a szokásos tartózkodási helye hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés alapján kérik a határozat fordítását vagy átiratát, védelmi intézkedéseken kívül semmilyen végrehajtási intézkedés sem tehető addig, amíg az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérték, kézhez nem kapta a fordítást vagy az átiratot.

(4) A (2) és a (3) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben annak a személynek, akivel szemben a végrehajtást kérik, már kézbesítették a határozatot és adott esetben az (1) bekezdésben említett tanúsítványt a (2) bekezdés szerinti fordítási vagy átírási követelményeknek megfelelően.

2. Alszakasz

A végrehajtási eljárás felfüggesztése és a végrehajtás megtagadása

56. cikk

Felfüggesztés és megtagadás

(1) A végrehajtás helye szerinti tagállam végrehajtásra illetékes hatóságának vagy valamely bíróságának hivatalból, vagy annak a személynek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kéik, vagy adott esetben a nemzeti jogszabályokkal összhangban az érintett gyermek kérelmére fel kell függesztenie a végrehajtási eljárást, amennyiben a határozat végrehajthatóságát felfüggesztették az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban.

(2) A végrehajtás helye szerinti tagállam végrehajtásra illetékes hatósága vagy bírósága annak a személynek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérik vagy adott esetben a nemzeti jogszabályokkal összhangban az érintett gyermek kérelmére teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti a végrehajtási eljárást az alábbi okok egyikének fennállása esetén:

a) az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban rendes jogorvoslatot nyújtottak be a határozat ellen;

b) az a) pontban említett rendes jogorvoslat benyújtásának határideje még nem járt le;

c) a 41., az 50. vagy az 57. cikk alapján a végrehajtás megtagadására irányuló kérelmet nyújtottak be;

d) az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérik, a 48. cikkel összhangban a 47. cikk értelmében kiállított tanúsítvány visszavonását kérte.

(3) Amennyiben a végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság a (2) bekezdés b) pontjában említett ok miatt felfüggeszti a végrehajtási eljárást, határidőt tűzhet ki az esetleges jogorvoslati kereset benyújtására.

(4) Kivételes esetekben a végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság annak a személynek a kérelmére, akivel szemben a végrehajtást kérik, vagy adott esetben a nemzeti jogszabályokkal összhangban az érintett gyermeknek, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekében eljáró bármely érdekelt félnek a kérelmére felfüggesztheti a végrehajtási eljárást, ha a végrehajtás a gyermek számára a testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna a határozat meghozatala után felmerült ideiglenes akadályokból kifolyólag vagy a körülmények jelentős megváltozása folytán.

A végrehajtást folytatni kell, amint a testi vagy lelki károsodás komoly kockázata megszűnik.

(5) A (4) bekezdésben említett esetekben a végrehajtásra illetékes hatóságnak vagy a bíróságnak, mielőtt a (6) bekezdés szerint megtagadná a végrehajtást, minden megfelelő lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy a nemzeti joggal és eljárási szabályokkal összhangban, a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembevételével elősegítse a végrehajtást.

(6) Amennyiben a (4) bekezdésben említett kockázat tartósan fennáll, a végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság kérelemre megtagadhatja a határozat végrehajtását.

57. cikk

A végrehajtás felfüggesztésének vagy megtagadásának nemzeti jog szerinti indokai

A végrehajtás felfüggesztésének vagy megtagadásának a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján fennálló indokait annyiban lehet alkalmazni, amennyiben azok nem összeegyeztethetetlenek a 41., az 50. és az 56. cikk alkalmazásával.

58. cikk

A végrehajtás megtagadása tekintetében illetékes hatóságok vagy bíróságok joghatósága

(1) A végrehajtás 39. cikk alapján való megtagadása iránti kérelmet az egyes tagállamok által a 103. cikk szerint a Bizottság részére bejelentett bírósághoz kell benyújtani. A végrehajtásnak az e rendeletben meghatározott vagy az e rendelet által lehetővé tett egyéb indokok alapján történő megtagadása iránti kérelmet az egyes tagállamok által a 103. cikk szerint a Bizottság részére bejelentett hatósághoz vagy bírósághoz kell benyújtani.

(2) Az egyes tagállamok által a 103. cikk szerint a Bizottság részére bejelentett hatóság vagy bíróság illetékességét azon tagállam joga határozza meg, amelyben az e cikk (1) bekezdése szerinti keresetet benyújtották.

59. cikk

A végrehajtás megtagadása iránti kérelem

(1) A végrehajtás megtagadása iránti kérelem benyújtására vonatkozó eljárást, amennyiben azt e rendelet nem szabályozza, a végrehajtás helye szerinti tagállam joga határozza meg.

(2) A kérelmezőnek be kell nyújtania a végrehajtásra illetékes hatóságnak a határozat egy példányát és – adott esetben és amennyiben lehetséges – a 36. vagy a 47. cikk értelmében kiállított megfelelő tanúsítványt.

(3) A végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság szükség esetén előírhatja a kérelmező számára a végrehajtandó kötelezettséget megjelölő, a 36. vagy a 47. cikk értelmében kiállított megfelelő tanúsítvány szabadon kitölthető rovatai tartalma 91. cikk szerinti fordításának vagy átiratának a benyújtását.

(4) A végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság előírhatja a kérelmező számára a határozat szabadon kitölthető rovatai tartalma 91. cikk szerinti fordításának vagy átiratának a benyújtását, ha a fordítás vagy átirat nélkül nem tud eljárni.

(5) A végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság eltekinthet a (2) bekezdésben említett iratok benyújtásától, ha

a) már rendelkezik velük, vagy

b) úgy ítéli meg, hogy azok bekérése a kérelmezőtől nem észszerű.

Az első albekezdés b) pontjában említett esetben a végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság előírhatja a másik félnek az adott iratok benyújtását.

(6) A valamely más tagállamban hozott határozat végrehajtásának megtagadását kérelmező fél számára nem írható elő, hogy a végrehajtás helye szerinti tagállamban postai címmel rendelkezzen. Az említett fél számára csak akkor lehet előírni, hogy meghatalmazott képviselővel rendelkezzen a végrehajtás helye szerinti tagállamban, ha ilyen képviselő a végrehajtás helye szerinti tagállam joga alapján a felek állampolgárságától függetlenül kötelező.

60. cikk

Gyorsított eljárások

A végrehajtásra illetékes hatóságnak vagy a bíróságnak a végrehajtás megtagadása iránti kérelmekkel kapcsolatban indokolatlan késedelem nélkül kell eljárnia.

61. cikk

Megtámadás vagy fellebbezés

(1) Bármelyik fél megtámadhatja a végrehajtás megtagadása iránti kérelemmel kapcsolatban hozott határozatot, vagy fellebbezhet azzal szemben.

(2) A megtámadást vagy a fellebbezést ahhoz a hatósághoz vagy bírósághoz kell benyújtani, amelyet a végrehajtás helye szerinti tagállam a 103. cikk szerint közölt a Bizottsággal mint olyan hatóságot vagy bíróságot, amelyhez a megtámadás vagy fellebbezés benyújtható.

62. cikk

További megtámadás vagy fellebbezés

A megtámadás vagy fellebbezés tárgyában hozott határozat kizárólag akkor vitatható megtámadás vagy fellebbezés formájában, ha az érintett tagállam a 103. cikk szerint közölte a Bizottsággal azon bíróságokat, amelyekhez bármely további megtámadás vagy fellebbezés benyújtható.

63. cikk

Az eljárás felfüggesztése

(1) A végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság, amelyhez a végrehajtás megtagadására irányuló kérelmet nyújtanak be, vagy amely a 61. vagy a 62. cikk alapján benyújtott fellebbezés ügyében eljár, felfüggesztheti az eljárást az alábbi okok egyike miatt:

a) az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban rendes jogorvoslatot nyújtottak be a határozat ellen;

b) az a) pontban említett rendes jogorvoslat benyújtási határideje még nem járt le; vagy

c) az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérik, a 47. cikk értelmében kiállított tanúsítvány visszavonását kérelmezte a 48. cikkel összhangban.

(2) Amennyiben a végrehajtásra illetékes hatóság vagy a bíróság az (1) bekezdés b) pontjában említett ok miatt felfüggeszti az eljárást, határidőt tűzhet a jogorvoslat benyújtására.

4. SZAKASZ

Közokiratok és megállapodások

64. cikk

Hatály

Ez a szakasz a házasság felbontásával, a különválással és a szülői felelősséggel kapcsolatos, az e rendelet II. fejezete alapján joghatóságot vállaló tagállamban az alaki követelményeknek megfelelően kiállított vagy nyilvántartásba vett közokiratokra, valamint a házasság felbontásával, a különválással és a szülői felelősséggel kapcsolatos, a II. fejezet alapján joghatóságot vállaló tagállamban nyilvántartásba vett megállapodásokra alkalmazandó.

65. cikk

A közokiratok és megállapodások elismerése és végrehajtása

(1) Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogilag kötelező erővel bíró, a különválással és a házasság felbontásával kapcsolatos közokiratokat és megállapodásokat külön eljárás nélkül el kell ismerni a többi tagállamban is. E szakasz eltérő rendelkezése hiányában e fejezet 1. szakasza megfelelően alkalmazandó.

(2) Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban végrehajtható, jogilag kötelező erővel bíró, a szülői felelősségre vonatkozó közokiratokat és megállapodásokat végrehajthatóvá nyilvánítás nélkül kell elismerni és végrehajtani a többi tagállamban. E szakasz eltérő rendelkezése hiányában e fejezet 1. és 3. szakasza megfelelően alkalmazandó.

66. cikk

Tanúsítvány

(1) Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamnak – a Bizottság számára a 103. cikk szerint bejelentett – illetékes hatósága vagy bírósága a felek bármelyikének kérelmére tanúsítványt állít ki egy közokiratról vagy megállapodásról:

a) házassági ügyben a VIII. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával;

b) szülői felelősségi ügyben a IX. mellékletben található formanyomtatvány felhasználásával.

A b) pontban említett tanúsítványnak tartalmaznia kell a közokiratban vagy a megállapodásban szereplő végrehajtható kötelezettség összefoglalását.

(2) A tanúsítványt csak akkor lehet kiállítani, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

a) a tagállam, amely felhatalmazta az adott hatóságot vagy egyéb, hatósági tevékenységet végző szervet arra, hogy a közokiratot az alaki követelményeknek megfelelően kiállítsa vagy nyilvántartásba vegye vagy a megállapodást nyilvántartásba vegye, a II. fejezet értelmében joghatósággal rendelkezett; és

b) az adott közokirat vagy megállapodás az adott tagállamban jogi kötelező erővel bír.

(3) A (2) bekezdés sérelme nélkül a szülői felelősségi ügyekben a tanúsítvány nem állítható ki, ha arra utaló jelek vannak, hogy a közokirat vagy a megállapodás tartalma ellentétes a gyermek mindenek felett álló érdekével.

(4) A tanúsítványt a közokirat vagy megállapodás nyelvén kell kitölteni. A tanúsítvány a fél kérésére az Európai Unió intézményeinek bármely más hivatalos nyelvén is kiállítható. Ez nem keletkeztet kötelezettséget a tanúsítványt kiadó bíróság vagy illetékes hatóság számára arra vonatkozóan, hogy gondoskodjon a tanúsítványok szabadon kitölthető rovatai tartalmának fordításáról vagy átírásáról.

(5) Tanúsítvány hiányában a közokirat vagy a megállapodás egy másik tagállamban nem ismerhető el és nem hajtható végre.

67. cikk

A tanúsítvány kijavítása és visszavonása

(1) Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamnak - a Bizottság számára a 103. cikk szerint bejelentett - bírósága vagy illetékes hatósága kérelemre köteles kijavítani a tanúsítványt, illetve hivatalból kijavíthatja azt, ha lényeges tévedés vagy hiányosság folytán a közokirat vagy a megállapodás és a tanúsítvány között ellentmondás van.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett bíróságnak vagy illetékes hatóságnak kérelemre vagy hivatalból kötelessége visszavonni a tanúsítványt, ha azt a 66. cikkben megállapított követelményeket figyelembe véve jogellenesen bocsátották ki.

(3) A tanúsítvány kijavítására vagy visszavonására irányuló eljárásra, ideértve a jogorvoslatot is, az eredeti eljárás helye szerinti tagállam joga az irányadó.

68. cikk

Az elismerés vagy végrehajtás megtagadásának okai

(1) A különválással vagy a házasság felbontásával kapcsolatos közokirat vagy megállapodás elismerését meg kell tagadni, ha az elismerés:

a) nyilvánvalóan ellentétes annak a tagállamnak a közrendjével, ahol az elismerésre hivatkoznak;

b) összeegyeztethetetlen egy azon tagállamból származó, ugyanazon felek közötti határozattal, közokirattal vagy megállapodással, amelyben az elismerésre hivatkoznak; vagy

c) összeegyeztethetetlen egy más tagállamból vagy harmadik államból származó, ugyanazon felek közötti korábbi határozattal, közokirattal vagy megállapodással, amelyet ugyanazon felek között más tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a korábbi határozat, közokirat vagy megállapodás megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, amelyben az elismerésre hivatkoznak.

(2) A szülői felelősségi ügyre vonatkozó közokirat vagy megállapodás elismerését vagy végrehajtását meg kell tagadni:

a) ha az ilyen elismerés – a gyermek mindenek felett álló érdekét figyelembe véve – nyilvánvalóan ellentétes azon tagállam közrendjével, ahol az elismerésre hivatkoznak;

b) bármely olyan személy kérelmére, aki azt állítja, hogy a közokirat vagy megállapodás sérti az ő szülői felelősségét, amennyiben a közokirat kiállítása vagy nyilvántartásba vétele, illetve a megállapodás megkötése és nyilvántartásba vétele e személy bevonása nélkül történt;

c) abban az esetben, ha – illetve annyiban, amennyiben – az összeegyeztethetetlen a szülői felelősségi ügyben hozott valamely olyan későbbi határozattal, a szülői felelősségre vonatkozó későbbi közokirattal vagy megállapodással, amelyet abban a tagállamban hoztak, amelyben az elismerésre hivatkoznak vagy a végrehajtást kérik;

d) abban az esetben, ha – illetve annyiban, amennyiben – az összeegyeztethetetlen egy olyan, a szülői felelősségi ügyben hozott későbbi határozattal, a szülői felelősségre vonatkozó későbbi közokirattal vagy megállapodással, amelyet a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti másik tagállamban vagy harmadik államban hoztak, feltéve hogy a későbbi határozat, közokirat vagy megállapodás megfelel az elismerés feltételeinek abban a tagállamban, amelyben az elismerésre hivatkoznak vagy a végrehajtást kérik.

(3) A szülői felelősségre vonatkozó közokirat vagy megállapodás elismerését vagy végrehajtását meg lehet tagadni, ha a közokiratnak az alaki követelményeknek megfelelő kiállítása vagy nyilvántartásba vétele, vagy a megállapodás nyilvántartásba vétele anélkül történt meg, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek lehetőséget kapott volna a véleménynyilvánításra.

5. SZAKASZ

Egyéb rendelkezések

69. cikk

Az eredetileg eljáró bíróság joghatósága felülvizsgálatának tilalma

Az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bíróságának joghatósága nem vizsgálható felül. A 38. cikk a) pontjában és a 39. cikk a) pontjában említett közrendre vonatkozó vizsgálat a 3-14. cikkben megállapított joghatósági szabályokra nem alkalmazható.

70. cikk

Az alkalmazandó jog eltérései

Valamely házassági ügyben hozott határozat elismerése nem tagadható meg amiatt, hogy annak a tagállamnak a joga, ahol az ilyen elismerésre hivatkoznak, azonos tényállás mellett nem tenné lehetővé a házasság felbontását, a különválást vagy a házasság érvénytelenítését.

71. cikk

Az érdemi felülvizsgálat kizártsága

A másik tagállamban hozott határozat érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül.

72. cikk

Jogorvoslat bizonyos tagállamokban

Amennyiben egy határozatot Cipruson, az Egyesült Királyságban vagy Írországban hoztak, az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban rendelkezésre álló bármilyen jogorvoslatot e fejezet alkalmazásában rendes jogorvoslatnak kell tekinteni.

73. cikk

Költségek

E fejezetet az e rendelet szerinti eljárási költségek és kiadásoka meghatározására és az ilyen költségekre és kiadásokra vonatkozó bármely végzés végrehajtására is alkalmazni kell.

74. cikk

Jogi segítségnyújtás

(1) Az a kérelmező, aki az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban teljes vagy részleges jogi segítségnyújtásban vagy költségmentességben részesült, a 30. cikk (3) bekezdése, a 40. cikk és az 59. cikk szerinti eljárásokban jogosult a végrehajtás szerinti tagállam jogában meghatározott legkedvezőbb jogi segítségnyújtásban vagy a legszélesebb körű költségmentességben részesülni.

(2) Az a kérelmező, aki az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban a 103. cikk szerint a Bizottságnak bejelentett valamely közigazgatási hatóság előtt költségmentes eljárásban részesült, e cikk (1) bekezdésével összhangban a 30. cikk (3) bekezdése, a 40. cikk és az 59. cikk szerinti eljárás során is jogosult jogi segítségnyújtásra. E célból az érintett félnek be kell nyújtania egy, az eredeti eljárás helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított okiratot, amely igazolja, hogy a teljes vagy részleges jogi segítségnyújtás vagy a költségmentesség anyagi feltételeinek megfelel.

75. cikk

Biztosíték, óvadék vagy letét

A valamely tagállamban egy másik tagállamban hozott határozat végrehajtását kérelmező fél számára semmiféle biztosíték, óvadék, letét - bármilyen módon meghatározott - megfizetése nem írható elő azzal az indokkal, hogy külföldi állampolgár, vagy hogy nem rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel a végrehajtás helye szerinti tagállamban.

V. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÜLŐI FELELŐSSÉGI ÜGYEKBEN

76. cikk

Központi hatóságok kijelölése

Mindegyik tagállam kijelöl egy vagy több központi hatóságot e rendelet szülői felelősségi ügyekben történő alkalmazásának elősegítésére, és meghatározza ezek illetékességét és hatáskörét. Amennyiben egy tagállam egynél több központi hatóságot jelölt ki, a megkereséseket fő szabály szerint közvetlenül az illetékességgel rendelkező megfelelő központi hatóság részére kell elküldeni. Amennyiben nem illetékes központi hatóság részére küldenek megkeresést, ez utóbbi köteles továbbítani azt az illetékes központi hatóság részére, és ennek megfelelően tájékoztatni a megkeresőt.

77. cikk

A központi hatóságok általános feladatai

(1) A központi hatóságok tájékoztatást nyújtanak a szülői felelősségi ügyekkel kapcsolatos nemzeti jogszabályokról, eljárásokról és elérhető szolgáltatásokról, valamint megteszik az általuk megfelelőnek vélt intézkedéseket e rendelet alkalmazásának javítása érdekében.

(2) A központi hatóságok e rendelet céljainak elérése érdekében együttműködnek egymással és elősegítik a tagállamaikban található illetékes hatóságok közötti együttműködést.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat is igénybe vehető.

78. cikk

A központi hatóságon keresztül benyújtott kérelem

(1) A központi hatóságok egy másik tagállam központi hatóságától érkező kérelemre egyedi ügyekben együttműködnek e rendelet céljainak elérése érdekében.

(2) Az e fejezet szerinti kérelmeket bíróság vagy illetékes hatóság nyújthatja be. A 79. cikk c) és g) pontja, valamint a 80. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerinti kérelmeket a szülői felelősség jogosultjai is benyújthatják.

(3) A sürgős esetek kivételével és a 86. cikk sérelme nélkül, az e fejezet szerinti kérelmeket a megkereső bíróság vagy az illetékes hatóság tagállamának, illetve a kérelmező szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamnak a központi hatóságához kell benyújtani.

(4) Ez a cikk nem zárja ki, hogy a központi hatóságok vagy az illetékes hatóságok olyan megállapodásokat kössenek egy vagy több tagállam központi hatóságaival vagy illetékes hatóságaival, amelyek lehetővé teszik a közvetlen kommunikációt e hatóságok kölcsönös kapcsolataiban, illetve hogy a már meglévő ilyen megállapodásaikat fenntartsák.

(5) E fejezet rendelkezései nem zárják ki azt, hogy a szülői felelősség jogosultja közvetlenül egy másik tagállam bíróságához forduljon.

(6) A 79. és a 80. cikk rendelkezései nem kötelezik a központi hatóságot olyan hatáskörök gyakorlására, amelyeket a megkeresett tagállam joga szerint csak igazságügyi hatóságok gyakorolhatnak.

79. cikk

A központi hatóságok egyedi feladatai

A megkeresett központi hatóságok közvetlenül, illetve bíróságokon, illetékes hatóságokon vagy egyéb szerveken keresztül közvetve megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy:

a) a nemzeti joggal és eljárással összhangban segítséget nyújtsanak a gyermek hollétének megállapításában, amennyiben úgy tűnik, hogy a gyermek a megkeresett tagállam területén lehet jelen, és erre az információra szükség van valamely, e rendelet szerinti kérelem vagy megkeresés teljesítéséhez;

b) a 80. cikk alapján összegyűjtsék és megosszák egymással a szülői felelősségi ügyekkel kapcsolatos eljárások szempontjából releváns információkat;

c) tájékoztatást és segítséget nyújtsanak a szülői felelősség jogosultjainak, akik határozat elismerését és végrehajtását kérik a megkeresett központi hatóság szerinti tagállam területén, különösen a kapcsolattartási jogra és a gyermek visszavitelére vonatkozóan, beleértve szükség esetén a jogi segítségnyújtás igénybevételének lehetőségére vonatkozó információkat is;

d) elősegítsék a bíróságok, az illetékes hatóságok és az egyéb érintett szervek közötti kommunikációt, különösen a 81. cikk alkalmazását illetően;

e) elősegítsék a bíróságok közötti kommunikációt, amennyiben szükséges, különösen a 12., a 13., a 15. és a 20. cikk alkalmazását illetően;

f) a bíróságok és az illetékes hatóságok számára szükséges tájékoztatást és segítséget nyújtsanak a 82. cikk alkalmazásához; és

g) elősegítsék a szülői felelősség jogosultjai közötti megállapodást közvetítés vagy egyéb alternatív vitarendezés útján, és elősegítsék a határokon átnyúló együttműködést ebből a célból.

80. cikk

Együttműködés a szülői felelősségi ügyekkel kapcsolatos eljárásokban releváns információk gyűjtése és cseréje terén

(1) Indokolással ellátott kérelem alapján azon tagállam központi hatósága, amelyben a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik vagy rendelkezett, vagy ahol ténylegesen tartózkodik vagy tartózkodott, közvetlenül, vagy valamely bíróságon, illetékes hatóságon vagy egyéb szerven keresztül

a) jelentést készít, illetve – amennyiben már rendelkezik azzal – jelentést bocsát rendelkezésre az alábbiakról:

i. a gyermek helyzete;

ii. a gyermeket illető szülői felelősségi ügyekkel kapcsolatos, folyamatban lévő esetleges eljárások; vagy

iii. a gyermeket illetően a szülői felelősségi ügyekben hozott határozatok;

b) megad minden egyéb, a megkereső tagállamban folyamatban lévő, szülői felelősségi ügyekkel kapcsolatos eljárás szempontjából releváns információt, különös tekintettel azon szülő, egyéb hozzátartozó vagy más olyan személy helyzetére, akik alkalmasak lehetnek a gyermek gondozására, amennyiben azt a gyermek helyzete szükségessé teszi; vagy

c) felkérheti saját tagállamának bíróságát vagy illetékes hatóságát, hogy mérlegelje a gyermek személyének vagy vagyonának védelmét szolgáló intézkedések meghozatalának szükségességét.

(2) Súlyos veszélynek kitett gyermek esetében ha azon bíróságnak vagy illetékes hatóságnak, amely a gyermek védelmét célzó intézkedést meghozta vagy ilyen intézkedés meghozatalát mérlegeli, tudomására jut, hogy a gyermek tartózkodási helye másik tagállamba került át, illetve a gyermek egy másik tagállamban van jelen, e bíróságnak vagy illetékes hatóságnak értesítenie kell a másik tagállam bíróságát vagy illetékes hatóságát a gyermeket érintő veszélyről, valamint a meghozott vagy esetlegesen meghozandó intézkedésekről. Ezek az információk közvetlenül vagy a központi hatóságokon keresztül is továbbíthatók.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett megkeresésekhez és kísérő dokumentumokhoz a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén készült fordítást kell csatolni vagy ha az adott tagállamnak több hivatalos nyelve van, a megkeresés teljesítésének helyén elfogadott hivatalos nyelvek egyikén, illetve bármilyen olyan nyelven, amelyet a megkeresett tagállam kifejezetten elfogad. A tagállamok a 103. cikkel összhangban tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely nyelveket fogadják el.

(4) Az (1) bekezdésben említett információkat a megkeresés kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül továbbítani kell a megkereső központi hatóságnak, kivéve, ha ez rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges.

81. cikk

A szülői felelősségi ügyekben hozott határozatok másik tagállamban való érvényre juttatása

(1) Valamely tagállam bírósága megkeresheti egy másik tagállam bíróságait vagy illetékes hatóságait, hogy nyújtsanak segítséget a szülői felelősségi ügyekben e rendelet alapján hozott határozatok érvényre juttatásához, különösen a kapcsolattartási jog tényleges gyakorlásának biztosítását illetően.

(2) Az (1) bekezdésben említett megkereséshez és kísérő dokumentumokhoz a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén készült fordítást kell csatolni vagy ha az adott tagállamnak több hivatalos nyelve van, a megkeresés teljesítésének helyén elfogadott hivatalos nyelvek egyikén, illetve bármilyen olyan nyelven, amelyet a megkeresett tagállam kifejezetten elfogad. A tagállamok a 103. cikkel összhangban tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely nyelveket fogadják el.

82. cikk

A gyermek elhelyezése egy másik tagállamban

(1) Ha egy bíróság vagy illetékes hatóság egy gyermeknek egy másik tagállamban történő elhelyezését mérlegeli, először be kell szereznie az említett másik tagállam illetékes hatóságának hozzájárulását. Ennek érdekében a megkereső tagállam központi hatósága hozzájárulás iránti kérelmet küld a megkeresett tagállam központi hatóságának, ahol a gyermek elhelyezésre kerülne, és amelyben szerepelnie kell a gyermekről szóló jelentésnek, a javasolt elhelyezés vagy gondozás indokainak, az esetlegesen tervezett finanszírozásra vonatkozó információknak és bármely egyéb olyan információnak, amelyet lényegesnek tart, például az elhelyezés várható időtartamának.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a gyermek valamelyik szülőnél kerül elhelyezésre.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásukra a területükön a szülőkön kívül a közeli hozzátartozók bizonyos körénél történő elhelyezéshez sincs szükség. E hozzátartozói kört a 103. cikk szerint közölni kell a Bizottsággal.

(3) Egy másik tagállam központi hatósága tájékoztathatja a gyermek elhelyezését mérlegelő bíróságot vagy illetékes hatóságot arról, hogy a tagállamához a gyermeket szoros kötelék fűzi. Ez nem érinti az elhelyezést mérlegelő tagállam nemzeti jogát és eljárását.

(4) Az (1) bekezdésben említett megkereséshez és kísérő dokumentumokhoz a megkeresett tagállam hivatalos nyelvén készült fordítást kell csatolni vagy ha az adott tagállamnak több hivatalos nyelve van, a megkeresés teljesítésének helyén elfogadott hivatalos nyelvek egyikén, illetve bármilyen olyan nyelven, amelyet a megkeresett tagállam kifejezetten elfogad. A tagállamok a 103. cikkel összhangban tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy mely nyelveket fogadják el.

(5) Az (1) bekezdésben említett elhelyezést a megkereső tagállam csak azután rendelheti el vagy szervezheti meg, hogy a megkeresett tagállam illetékes hatósága hozzájárult az elhelyezéshez.

(6) A hozzájárulást megadó vagy elutasító határozatot a kérelem kézhezvételétől számított legkésőbb három hónapon belül továbbítani kell a megkereső központi hatóságnak, kivéve, ha ez rendkívüli körülmények miatt nem lehetséges.

(7) A hozzájárulás megszerzésére vonatkozó eljárásra a megkeresett tagállam nemzeti joga az irányadó.

(8) Ez a cikk nem zárja ki, hogy a központi hatóságok vagy az illetékes hatóságok olyan megállapodásokat kössenek egy vagy több tagállam központi hatóságaival vagy illetékes hatóságaival, amelyek segítségével egyszerűsítik a hozzájárulás megszerzésére irányuló konzultációs eljárást a kölcsönös kapcsolataikban, vagy hogy a már meglévő ilyen megállapodásaikat fenntartsák.

83. cikk

A központi hatóságok költségei

(1) A központi hatóságok által e rendelet szerint biztosított segítségnyújtás térítésmentes.

(2) E rendelet alkalmazása során a központi hatóságok viselik saját költségeiket.

84. cikk

A központi hatóságok ülései

(1) E rendelet alkalmazásának elősegítése érdekében a központi hatóságok rendszeresen üléseznek.

(2) A központi hatóságok üléseit elsősorban a Bizottság hívja össze a 2001/470/EK határozatnak megfelelően a polgári és kereskedelmi ügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat keretében.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

85. cikk

Hatály

Ez a fejezet a III-V. fejezetben említett megkeresések és kérelmek intézésére alkalmazandó.

86. cikk

A bíróságok közötti együttműködés és kommunikáció

(1) E rendelet alkalmazása során a bíróságok közvetlenül együttműködhetnek és kommunikálhatnak egymással, illetve közvetlenül kérhetnek egymástól információkat, feltéve, hogy az ilyen kommunikáció az eljárásban a felek eljárási jogainak és az információk bizalmas jellegének tiszteletben tartásával történik.

(2) Az (1) bekezdésben említett együttműködés bármely, a bíróság által megfelelőnek ítélt módon történhet. Az együttműködés különösen az alábbiakra terjedhet ki:

a) a 12. és a 13. cikk szerinti célokból történő kommunikáció;

b) a 15. cikkel összhangban történő tájékoztatás;

c) a 20. cikk szerinti, folyamatban lévő eljárásokra vonatkozó tájékoztatás;

d) a III–V. fejezet szerinti kommunikáció.

87. cikk

Információgyűjtés és -továbbítás

(1) A megkeresett központi hatóságnak az e rendelet értelmében vett szülői felelősségi vagy gyermekek jogellenes külföldre vitelével kapcsolatos ügyekben adott esetben meg kell küldenie a kérelmeket, a megkereséseket illetve az ezekben szereplő információkat a tagállamában működő bíróságnak, illetékes hatóságnak vagy bármely, adott esetben a nemzeti jog vagy eljárás szerinti közvetítőnek.

(2) Azok a közvetítők, bíróságok vagy illetékes hatóságok akik, illetve amelyek e rendelet alapján az (1) bekezdésben említettek szerint információkat kaptak, ezen információkat csak e rendelet alkalmazása céljából használhatják fel.

(3) Annak a közvetítőnek, bíróságnak vagy illetékes hatóságnak, amelynek a megkeresett tagállamon belül birtokában vannak az e rendelet szerinti megkeresés vagy kérelem teljesítéséhez szükséges információk, vagy amely ilyen információk gyűjtésére hatáskörrel rendelkezik, annak kérésre közölnie kell ezeket az információkat a megkeresett központi hatósággal, amennyiben a megkeresett központi hatóság számára ezek az információk közvetlenül nem elérhetők.

(4) A megkeresett központi hatóság szükség esetén a nemzeti joggal és eljárással összhangban továbbítja az e cikk alapján kapott információkat a megkereső központi hatóságnak.

88. cikk

A személyes adatok szempontjából érintett személyek tájékoztatása

Amennyiben fennáll a kockázata annak, hogy az érintett személynek az (EU) 2016/679 rendelet 14. cikkének (1)-(4) bekezdése szerinti tájékoztatására irányuló kötelezettség sérti az e rendelet szerinti azon megkeresés vagy kérelem hatékony teljesítését, amelyre vonatkozóan az információkat továbbították, e kötelezettség teljesítése a megkeresés, illetve kérelem teljesítéséig elhalasztható.

89. cikk

Az információk felfedésének tilalma

(1) A központi hatóságok, a bíróságok és az illetékes hatóságok nem fedhetik fel, illetve nem erősíthetik meg a III–VI. fejezet alkalmazása céljából gyűjtött vagy továbbított információkat, ha megállapítják, hogy ez veszélyeztethetné a gyermek vagy egy másik személy egészségét, biztonságát vagy szabadságát.

(2) Ha ilyen megállapítás születik egy tagállamban, azt a többi tagállam központi hatóságainak, bíróságainak és illetékes hatóságainak figyelembe kell venniük, különösen a kapcsolati erőszak eseteiben.

(3) E cikk egyik rendelkezése sem akadályozhatja a központi hatóságok, a bíróságok és az illetékes hatóságok általi információgyűjtést és az említettek közötti információátadást, amennyiben ez a III–VI. fejezet szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükséges.

90. cikk

Hitelesítés és egyéb hasonló alaki követelmények

E rendelettel összefüggésben hitelesítés, illetve egyéb hasonló alaki követelmény nem írható elő.

91. cikk

Nyelvi szabályozás

(1) A 55. cikk (2) bekezdése a) pontjának sérelme nélkül, amennyiben e rendelet alapján fordítás vagy átirat benyújtására van szükség, e fordításnak vagy átiratnak az érintett tagállam hivatalos nyelvén, vagy – ha az említett tagállamban több hivatalos nyelv van – a valamely másik tagállamban hozott határozatra való hivatkozás helye vagy a kérelem benyújtásának helye szerinti bírósági eljárások hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek egyikén kell készülnie, az adott tagállam jogával összhangban.

(2) A 29.,36., a 47. és a 66. cikkben említett tanúsítványok szabadon kitölthető rovatai tartalmának fordítását vagy átírását az Európai Unió intézményeinek azon hivatalos nyelvén vagy nyelveinek egyikén lehet elkészíteni, amelyet az érintett tagállam a 103. cikkel összhangban tett értesítése szerint elfogad.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal az Európai Unió intézményeinek az adott tagállam nyelvétől eltérő azon hivatalos nyelvét vagy nyelveit, amely nyelveken a központi hatóságok részére szóló kommunikáció elfogadható.

(4) A III. és IV. fejezet alkalmazása céljából előírt fordításokat a tagállamok valamelyikében fordítások készítésére képesített személynek kell készítenie.

VII. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK

92. cikk

A mellékletek módosítása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 93. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I-IX. melléklet módosítására vonatkozóan, az említett mellékletek naprakésszé tétele vagy technikai módosítása céljából.

93. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 92. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időtartamra szól 2019. július 22-től kezdődő hatállyal.

(3) A Tanács bármikor visszavonhatja a 92. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul értesíti arról a Tanácsot.

(6) A 92. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. A Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(7) Az Európai Parlament tájékoztatást kap arról, ha a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, továbbá ha a Tanács a jogi aktussal kapcsolatban kifogást emelt vagy a hatáskörök átruházását visszavonta.

VIII. FEJEZET

MÁS JOGI AKTUSOKHOZ VALÓ VISZONY

94. cikk

Más jogi aktusokhoz való viszony

(1) E cikk (2) bekezdésének és a 95–100. cikknek a rendelkezéseire figyelemmel, e rendelet felváltja a tagállamokban azokat a 2201/2003/EK rendelet hatálybalépésének időpontjában fennálló, két vagy több tagállam között kötött egyezményeket, amelyek az e rendelet által szabályozott ügyekre vonatkoznak.

(2) Finnország és Svédország lehetőséget kapott arra, hogy – a 2201/2003/EK rendelet 59. cikke (2) bekezdésével összhangban és az említett rendelkezés b) és c) pontjában foglalt feltételekre figyelemmel – nyilatkozatot tegyenek arról, hogy kölcsönös kapcsolataikban az említett rendelet szabályai helyett teljes egészében vagy részben a házasságról, örökbefogadásról és gyámságról szóló nemzetközi magánjogi rendelkezéseket tartalmazó, a Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország közötti 1931. február 6-i egyezményt és az ahhoz csatolt záró jegyzőkönyvet alkalmazzák. Nyilatkozataikat az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 2201/2003/EK rendelet mellékleteként közzétették. Az említett tagállamok ezeket a nyilatkozatokat egészben vagy részben bármikor visszavonhatják.

(3) A (2) bekezdésben említett, e rendelettel szabályozott ügyekre vonatkozó, a tagállamok között a jövőben megkötendő megállapodások joghatósági szabályainak összhangban kell lenniük az e rendeletben megállapított ilyen szabályokkal.

(4) Tiszteletben kell tartani az uniós polgárok között az állampolgárság alapján való megkülönböztetés tilalmának elvét.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot tett északi államok egyikében a II. fejezetben meghatározottaknak megfelelő joghatósági okok valamelyikének megfelelő joghatósági ok alapján hozott határozatokat a többi tagállamban a IV. fejezet 1. szakaszában megállapított szabályok szerint kell elismerni és végrehajtani.

(6) A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) a (3) bekezdésben említett megállapodások és az ezek végrehajtására vonatkozó egységes jogszabályok egy példányát;

b) a (2) és a (3) bekezdésben említett megállapodások és egységes jogszabályok felmondásáról szóló értesítéseket, illetve ezek módosításait.

Ezeket az információkat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.

95. cikk

Egyes többoldalú egyezményekhez való viszony

A tagállamok közötti kapcsolatokban e rendelet elsőbbséget élvez a következő egyezményekkel szemben, amennyiben azok az e rendelettel szabályozott ügyekre vonatkoznak:

a) a kiskorúak védelme tekintetében a hatóságok jogkörére és az alkalmazandó jogra vonatkozó, 1961. október 5-én kelt Hágai Egyezmény;

b) a házasság érvényességére vonatkozó határozatok elismeréséről szóló, 1967. szeptember 8-án kelt Luxembourgi Egyezmény;

c) a házasság felbontásának és a különválásnak az elismeréséről szóló, 1970. június 1-jén kelt Hágai Egyezmény;

d) a gyermekek feletti felügyeleti jogot érintő határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a felügyeleti viszonyok helyreállításáról szóló, 1980. május 20-án kelt Európai Egyezmény.

96. cikk

Az 1980-as Hágai Egyezménnyel való kapcsolat

Amennyiben egy gyermeket jogellenesen elvittek egy olyan tagállamba, illetve jogellenesen visszatartanak egy olyan tagállamban, amely eltér a közvetlenül a jogellenes elvitel, illetve visszatartás előtti szokásos tartózkodási helye szerinti tagállamtól, továbbra is az 1980. évi Hágai Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni e rendelet III. és VI. fejezetének rendelkezéseivel kiegészítve. A IV. fejezetet kell alkalmazni abban az esetben, ha a valamely tagállamban hozott, az 1980. évi Hágai Egyezmény alapján a gyermek visszavitelét elrendelő határozatot a gyermek újabb jogellenes elvitelét vagy visszatartását követően egy másik tagállamban kell elismerni és végrehajtani.

97. cikk

Az 1996-os Hágai Egyezményhez való viszony

(1) Az 1996. évi Hágai Egyezmény viszonylatában e rendeletet kell alkalmazni:

a) az e cikk (2) bekezdésére is figyelemmel, amennyiben az érintett gyermek valamely tagállam területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel;

b) valamely tagállam bírósága által hozott határozatnak egy másik tagállam területén történő elismerését és végrehajtását illetően, még akkor is, ha az érintett gyermek olyan állam területén rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, amely az említett egyezmény szerződő fele, és amelyben e rendelet nem alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdés ellenére,

a) amennyiben a Felek egy olyan állam bíróságának joghatóságáról állapodtak meg, amely az 1996. évi Hágai Egyezmény szerződő fele, és amelyben e rendelet nem alkalmazandó, az említett egyezmény 10. cikkét kell alkalmazni;

b) ami a joghatóság átadását illeti valamely tagállam bírósága és egy olyan állam bírósága között, amely az 1996. évi Hágai Egyezmény szerződő fele, és amelyben e rendelet nem alkalmazandó, az említett egyezmény 8. és 9. cikkét kell alkalmazni;

c) amennyiben szülői felelősségre vonatkozó eljárások vannak folyamatban egy olyan állam bírósága előtt, amely az 1996. évi Hágai Egyezménynek szerződő fele, és amelyben e rendelet nem alkalmazandó abban az időpontban, amikor ugyanazon gyermekkel kapcsolatosan ugyanazon ténybeli alapon egy tagállami bírósághoz fordulnak, az említett egyezmény 13. cikkét kell alkalmazni.

98. cikk

A hatály terjedelme

(1) A 94-97. cikkben említett megállapodások és egyezmények továbbra is hatályban maradnak az e rendelet által nem szabályozott ügyek vonatkozásában.

(2) Az e rendelet 95-97. cikkében említett egyezmények - különösen az 1980. és 1996. évi Hágai Egyezmény - az e rendelet 95-97. cikkével összhangban továbbra is hatályban maradnak azon tagállamok között, amelyek ezen egyezmények szerződő felei.

99. cikk

A Szentszékkel kötött szerződések

(1) E rendeletet a Szentszék és Portugália között Vatikánvárosban 2004. május 18-án aláírt nemzetközi szerződés (konkordátum) sérelme nélkül kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben említett szerződés alapján hozott, a házasság érvénytelenségére vonatkozó bármely határozatot a IV. fejezet 1. szakaszának 1. alszakaszában megállapított feltételek szerint a tagállamokban el kell ismerni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben megállapított rendelkezéseket a Szentszékkel kötött alábbi nemzetközi szerződésekre is alkalmazni kell:

a) az Olaszország és a Szentszék között, az 1984. február 18-án Rómában aláírt megállapodással és kiegészítő jegyzőkönyvvel módosított, 1929. február 11-én kelt „Lateráni Konkordátum”;

b) a Szentszék és Spanyolország közötti, 1979. január 3-i, jogi ügyekről szóló megállapodás;

c) a Szentszék és Málta között a kánonjogi házasságok és az egyházi hatóságok és bíróságok által ezen házasságokra vonatkozóan hozott határozatok polgári hatásainak elismeréséről szóló, 1993. február 3-i megállapodás, az ugyanezen a napon kelt végrehajtási jegyzőkönyvvel és a 2014. január 27-i harmadik kiegészítő jegyzőkönyvvel együtt.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott határozatok elismerése Spanyolországban, Olaszországban vagy Máltán ugyanazon eljárásnak és ellenőrzésnek lehet alávetve, mint amelyek az egyházi bíróságok által a (3) bekezdésben említett, a Szentszékkel kötött nemzetközi szerződéseknek megfelelően hozott határozatokra alkalmazandók.

(5) A tagállamok megküldik a Bizottságnak:

a) az (1) és a (3) bekezdésben említett szerződések másolatait;

b) e szerződések felmondását vagy módosítását.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

100. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet csak a 2022. augusztus 1-én vagy azt követően megindult jogi eljárásokra, az alaki követelményeknek megfelelően kiállított, illetve nyilvántartásba vett közokiratokra és nyilvántartásba vett megállapodásokra alkalmazandó.

(2) Továbbra is a 2201/2003/EK rendelet alkalmazandó azokra a 2022. augusztus 1-én előtt indított eljárásokban hozott határozatokra, az alaki követelményeknek megfelelően az említett napot megelőzően kiállított, illetve nyilvántartásba vett közokiratokra és a megkötésük helye szerinti tagállamban az említett napot megelőzően végrehajthatóvá vált megállapodásokra, amelyek az említett rendelet hatálya alá tartoznak.

101. cikk

Nyomon követés és értékelés

(1) 2032. augusztus 2-ig a Bizottság a tagállamok által átadott információk felhasználásával jelentést készít az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részére e rendelet utólagos értékeléséről. A jelentéshez szükség esetén jogalkotási javaslatot kell mellékelni.

(2) 2025. augusztus 2-től kezdődően a tagállamok a Bizottság kérésére a rendelkezésére bocsátják a rendelkezésükre álló, az e rendelet működésének és alkalmazásának értékelése szempontjából releváns információkat az alábbiakról:

a) a házassági vagy szülői felelősségi ügyekben hozott olyan határozatok száma, amelyekben a joghatóságot az e rendeletben megállapított okokra alapozták;

b) a 28. cikk (1) bekezdésében említett határozat végrehajtása iránti kérelmek tekintetében azon esetek száma, amikor a végrehajtásra nem került sor a végrehajtási eljárások megindításának időpontjától számított hat héten belül;

c) a 40. cikk szerinti, egy határozat elismerésének megtagadására irányuló kérelmek száma, és azon esetek száma, amikor az elismerés megtagadásának helyt adtak;

d) a 58. cikk szerinti, egy határozat végrehajtásának megtagadására irányuló kérelmek száma, és azon esetek száma, amikor a végrehajtás megtagadásának helyt adtak;

e) a 61. és a 62. cikk alapján benyújtott jogorvoslati kérelmek száma.

102. cikk

Két vagy több jogrendszerrel rendelkező tagállamok

Az olyan tagállamok tekintetében, amelyeknek különböző területi egységeiben két vagy több jogrendszer vagy szabályrendszer vonatkozik az e rendelettel szabályozott ügyekre:

a) bármely hivatkozás az adott tagállamban lévő szokásos tartózkodási helyre, a területi egységen belüli szokásos tartózkodási helyre vonatkozik;

b) az állampolgárságra való bármely hivatkozás az adott tagállam joga szerinti területi egységre vonatkozik;

c) bármely hivatkozás valamely tagállam hatóságára, az adott tagállamon belüli érintett területi egység hatóságára vonatkozik;

d) bármely hivatkozás a megkeresett tagállam szabályaira annak a területi egységnek a szabályaira vonatkozik, amelyben a joghatóság, az elismerés vagy a végrehajtás felmerül.

103. cikk

A Bizottságnak megküldendő tájékoztatás

(1) A tagállamok közlik a Bizottsággal az alábbiakat:

a) a 2. cikk (2) bekezdése 2. pontjának b) alpontjában és 3. pontjában, valamint az 74. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok;

b) a 36. cikk (1) bekezdésében és a 66. cikkben említett tanúsítványok kiállítására illetékes bíróságok és hatóságok, valamint a 37. cikk (1) bekezdésével összefüggésben a 37. cikk (1) bekezdésében, a 48. cikk (1) bekezdésében, a 49. cikkben és a 66. cikk (3) bekezdésében említett tanúsítványok kijavítására illetékes bíróságok;

c) a 30. cikk (3) bekezdésében, az 52. cikkben, a 40. cikk (1) bekezdésében, az 58. cikk (1) bekezdésében és a 62. cikkben említett bíróságok, valamint a 61. cikk (2) bekezdésében említett bíróságok;

d) az 52. cikkben említett, végrehajtásra illetékes hatóságok;

e) a 61. és a 62. cikkben említett jogorvoslati eljárások;

f) a 76. cikk alapján kijelölt központi hatóságok neve, címe és a kapcsolattartás módja;

g) adott esetben a közeli hozzátartozóknak a 82. cikk (2) bekezdésében említett köre;

h) a központi hatóságok részére szóló, a 91. cikk (3) bekezdése szerinti értesítések elfogadott nyelvei;

i) a 80. cikk (3) bekezdése, a 81. cikk (2) bekezdése, a 82. cikk (2) bekezdése és a 91. cikk (2) bekezdése szerinti fordítások céljából elfogadott nyelvek.

(2) A tagállamok 2021. április 23-ig közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett információkat.

(3) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett információkban bekövetkező valamennyi változásról.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett információkat nyilvánosan is hozzáférhetővé teszi megfelelő eszközök útján, többek között az európai igazságügyi portálon keresztül.

104. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) E rendelet 100. cikkének (2) bekezdésére figyelemmel, a 2201/2003/EK rendelet 2022. augusztus 1-ével hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni és a X. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

105. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2022. augusztus 1-től kell alkalmazni, a 92., a 93. és a 103. cikk kivételével, amelyeket 2019. július 22-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Luxembourgban, 2019. június 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

A. ANTON

I. MELLÉKLET

A GYERMEK MÁSIK TAGÁLLAMBA TÖRTÉNŐ VISSZAVITELE IRÁNTI KÉRELMET KIZÁRÓLAG AZ 1980. ÉVI HÁGAI EGYEZMÉNY (1) 13. CIKKE ELSŐ BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA, VAGY 13. CIKKÉNEK MÁSODIK BEKEZDÉSE, VAGY MINDKETTŐ ALAPJÁN ELUTASÍTÓ HATÁROZATOT KÖVETŐEN A BÍRÓSÁG ÁLTAL KIÁLLÍTANDÓ TANÚSÍTVÁNY[14]

(Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (2) 29. cikkének (2) bekezdése)[15]

1. A GYERMEK(EK) VISSZAVITELE IRÁNTI KÉRELMET ELUTASÍTÓ HATÁROZAT KIBOCSÁTÁSI HELYE SZERINTI TAGÁLLAM* (4)[16]

2. A BÍRÓSÁG, AMELY A HATÁROZATOT HOZTA ÉS A TANÚSÍTVÁNYT KIBOCSÁTJA*

2.1. Név:*

2.2. Cím:*

2.3. Telefon/fax/e-mail:*

3. HATÁROZAT*

3.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

3.2. Hivatkozási szám:*

4. EGYÉB DOKUMENTUMOK (AMELYEK A FELEK RENDELKEZÉSÉRE BOCSÁTHATÓK)*

4.1. A tárgyalás leirata, összefoglalása vagy jegyzőkönyve*

4.1.1. □ Igen

4.1.2. □ Nem

4.2. Bármely egyéb dokumentum, amelyet a bíróság lényegesnek ítél* (5)[17]

4.2.1. □ Igen (kérjük, nevezze meg):

4.2.2. □ Nem

5. A GYERMEK(EK), AKIKET A HATÁROZAT ÉRTELMÉBEN NEM KELL VISSZAVINNI (6) *[18]

5.1. Első gyermek*

5.1.1. Családi név (családi nevek):*

5.1.2. Utónév(nevek):*

5.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

5.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.2. Második gyermek

5.2.1. Családi név (családi nevek):

5.2.2. Utónév(nevek):

5.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.2.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.3. Harmadik gyermek

5.3.1. Családi név (családi nevek):

5.3.2. Utónév(nevek):

5.3.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.3.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.3.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6. A VISSZAVITELI ELJÁRÁSBAN ÉRINTETT SZEMÉLYEK (7) *[19]

6.1. A gyermek(ek) visszavitelét kérelmező személy*

6.1.1. □ Természetes személy

6.1.1.1. Családi név (családi nevek):

6.1.1.2. Utónév(nevek):

6.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

6.1.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

6.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

6.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: .........................

6.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): .........................

6.1.2. □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

6.1.2.1. Teljes név:

6.1.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

6.1.2.3. Cím (amennyiben ismert):

6.2. Kérelmezett*

6.2.1. □ Természetes személy

6.2.1.1. Családi név (családi nevek):

6.2.1.2. Utónév(nevek):

6.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

6.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

6.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

6.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: .........................

6.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): .........................

6.2.2. □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

6.2.2.1. Teljes név:

6.2.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

6.2.2.3. Cím (amennyiben ismert):

7. A GYERMEK(EK) (8) MÁSIK TAGÁLLAMBA TÖRTÉNŐ VISSZAVITELE IRÁNTI KÉRELMET ELUTASÍTÓ HATÁROZAT ALAPJA KIZÁRÓLAG AZ ALÁBBI RENDELKEZÉSEK EGYIKE VAGY MINDKETTŐ*[20]

7.1. □ Első gyermek*

7.1.1. □ Az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja

7.1.2. □ Az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikkének második bekezdése

7.2. □ Második gyermek

7.2.1. □ Az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja

7.2.2. □ Az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikkének második bekezdése

7.3. □ Harmadik gyermek

7.3.1. □ Az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikke első bekezdésének b) pontja

7.3.2. □ Az 1980. évi Hágai Egyezmény 13. cikkének második bekezdése

8. A 3. PONTBAN EMLÍTETT HATÁROZAT MEGHOZATALÁNAK IDŐPONTJÁBAN A GYERMEK(EK)NEK A JOGELLENES ELVITELT, ILLETVE VISSZATARTÁST KÖZVETLENÜL MEGELŐZŐ SZOKÁSOS TARTÓZKODÁSI HELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN MÁR FOLYAMATBAN VAN A FELÜGYELETI JOG ÉRDEMÉNEK VIZSGÁLATÁRA IRÁNYULÓ ELJÁRÁS*

8.1. □ Nem

8.2. □ A bíróságnak nincs róla tudomása

8.3. □ Igen

8.3.1. A felügyeleti jog érdemének vizsgálatára irányuló eljárás ügyében felhívott bíróság

8.3.1.1. Név:

8.3.1.2. Cím (amennyiben ismert):

8.3.1.3. Telefon/fax/e-mail (amennyiben ismert):

8.3.2. Hivatkozási szám (amennyiben ismert):

8.3.3. Első fél (9)[21]

8.3.3.1. □ Természetes személy

8.3.3.1.1. Családi név (családi nevek):

8.3.3.1.2. Utónév(nevek):

8.3.3.2. □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

8.3.3.2.1. Teljes név:

8.3.4. Második fél

8.3.4.1. □ Természetes személy

8.3.4.1.1. Családi név (családi nevek):

8.3.4.1.2. Utónév(nevek):

8.3.4.2. □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

8.3.4.2.1. Teljes név:

8.3.5. Az 5. pontban feltüntetett, érintett gyermek(ek) (10)[22]

8.3.5.1. □ Első gyermek

8.3.5.2. □ Második gyermek

8.3.5.3. □ Harmadik gyermek

9. A GYERMEK(EK) VISSZAVITELE IRÁNTI KÉRELMET ELUTASÍTÓ HATÁROZATRÓL AZ ALÁBBIAK SZERINT ÉRTESÍTÉST KAPOTT:*

9.1. A 6.1. pontban feltüntetett első személy*

9.1.1. □ Nem

9.1.2. □ A bíróságnak nincs róla tudomása

9.1.3. □ Igen

9.1.3.1. Az értesítés dátuma (éééé/hh/nn):

9.1.3.2. A határozatról szóló értesítés az alábbi nyelv(ek)en készült:

9.2. A 6.2. pontban feltüntetett második személy*

9.2.1. □ Nem

9.2.2. □ A bíróságnak nincs róla tudomása

9.2.3. □ Igen

9.2.3.1. Az értesítés dátuma (éééé/hh/nn):

9.2.3.2. A határozatról szóló értesítés az alábbi nyelv(ek)en készült:

10. TÁJÉKOZTATÁSUL: A GYERMEK(EK) ÉS A GYERMEK(EK) VISSZAVITELÉT KÉRELMEZŐ SZEMÉLY KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁST BIZTOSÍTÓ INTÉZKEDÉSEKRE KERÜLT SOR A RENDELET 27. CIKKÉNEK (2) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN*

10.1. □ Nem

10.2. □ Igen

10.2.1. Ha igen, kérjük, csatolja a határozat egy példányát vagy összefoglalását.

Kiegészítő lapok csatolása esetén az oldalak száma: ...

Kelt ...-ban/-ben, (éééé/hh/nn)-án/-én.

Aláírás és/vagy bélyegző

II. MELLÉKLET

A HÁZASSÁGI ÜGYEKBEN HOZOTT HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY

(Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (1) 36. cikke (1) bekezdésének a) pontja)[23]

1. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM* (2)[24]

2. A TANÚSÍTVÁNYT KIÁLLÍTÓ BÍRÓSÁG*

2.1. Név:*

2.2. Cím:*

2.3. Telefon/fax/e-mail:*

3. AZ A BÍRÓSÁG, AMELY A HATÁROZATOT HOZTA (ha eltér)

3.1. Név:

3.2. Cím:

4. HATÁROZAT*

4.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

4.2. Hivatkozási szám:*

4.3. A határozat típusa*

4.3.1. □ Házasság felbontása

4.3.2. □ Házasság érvénytelenítése

4.3.3. □ Különválás

5. HÁZASSÁGKÖTÉS*

5.1 Házastársak*

5.1.1.

5.1.1.1. Családi név (családi nevek):*

5.1.1.2. Utónév(nevek):*

5.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

5.1.1.4. Születési hely:

5.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

5.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: .........................

5.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): .........................

5.1.2.

5.1.2.1. Családi név (családi nevek):*

5.1.2.2. Utónév(nevek):*

5.1.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

5.1.2.4. Születési hely:

5.1.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.1.2.6. Cím (amennyiben ismert),

5.1.2.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: .........................

5.1.2.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): .........................

5.2. A házasságkötés helye (ország, helység) és ideje*

5.2.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

5.2.2. Ország:*

5.2.3. Hely (amennyiben ismert):

6. A HATÁROZATOT AZ ALPERES TÁVOLLÉTÉBEN HOZTÁK*

6.1. □ Nem

6.2. □ Igen

6.2.1. A fél, akinek a távollétében hozták a határozatot a(z) ...(kitöltendő) pontban van feltüntetve

6.2.2. E fél részére kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot.

6.2.2.1. □ Nem

6.2.2.2. □ A bíróságnak nincs róla tudomása

6.2.2.3. □ Igen

6.2.2.3.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn):

7. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM JOGA ALAPJÁN A HATÁROZATOT ILLETŐEN TOVÁBBI JOGORVOSLATNAK VAN HELYE*

7.1. □ Nem

7.2. □ Igen

8. A JOGHATÁS BEÁLLTÁNAK DÁTUMA A TAGÁLLAMBAN, AHOL A HATÁROZATOT HOZTÁK (éééé/hh/nn):*

9. AZON FÉL (FELEK) NEVE(I), AKI(K) JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN RÉSZESÜLT(EK) A RENDELET 74. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN

9.1. Fél (felek)

9.1.1. □ az 5.1.1. pontban megjelölt

9.1.2. □ az 5.1.2. pontban megjelölt

10. ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK (3)[25]

10.1. □ A határozat a szülői felelősségi ügyekre is vonatkozik, és az e rendelet szerinti eljárásokkal kapcsolatos költségekre vonatkozó információkat kizárólag a szülői felelősségi ügyekben hozott határozatokra vonatkozó tanúsítvány tartalmazza.

10.2. □ A határozat úgy rendelkezik, hogy (4)[26]

... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) köteles ... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) részére megfizetni az alábbi összeget: ...

10.3. Minden olyan további információ, amely fontos lehet (például határozott összeg vagy százalékos arány; megítélt kamatok; megosztott költségek; amennyiben egynél több felet köteleztek a költségek viselésére, annak feltüntetése, hogy a teljes összeg beszedhető-e az érintettek bármelyikétől): ...

Kelt ...-ban/-ben, (éééé/hh/nn)-án/-én.

Aláírás és/vagy bélyegző

III. MELLÉKLET

A SZÜLŐI FELELŐSSÉGI ÜGYEKBEN HOZOTT HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY

(Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (1) 36. cikke (1) bekezdésének b) pontja)[27]

1. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM* (2)[28]

2. A TANÚSÍTVÁNYT KIBOCSÁTÓ BÍRÓSÁG*

2.1. Név:*

2.2. Cím:*

2.3. Telefon/fax/e-mail:*

3. AZ A BÍRÓSÁG, AMELY A HATÁROZATOT HOZTA (ha eltér)

3.1. Név:

3.2. Cím:

4. HATÁROZAT*

4.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

4.2. Hivatkozási szám:*

5. A HATÁROZAT HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ GYERMEK(EK) (3) *[29]

5.1. Első gyermek*

5.1.1. Családi név (családi nevek):*

5.1.2. Utónév(nevek):*

5.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

5.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.2. Második gyermek

5.2.1. Családi név (családi nevek):

5.2.2. Utónév(nevek):

5.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.2.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.3. Harmadik gyermek

5.3.1. Családi név (családi nevek):

5.3.2. Utónév(nevek):

5.3.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.3.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.3.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6. □ FELÜGYELETI JOG (4)[30]

6.1. A határozat értelmében megállapított felügyeleti jog (5)[31]

......

6.2. A következő fél (felek) részére (6)[32]

6.2.1. Első fél

6.2.1.1. □ Természetes személy

6.2.1.1.1. Családi név (családi nevek):

6.2.1.1.2. Utónév(nevek):

6.2.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

6.2.1.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

6.2.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6.2.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

6.2.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

6.2.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

6.2.1.2. □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

6.2.1.2.1. Teljes név:

6.2.1.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

6.2.1.2.3. Cím (amennyiben ismert):

6.2.2. Második fél

6.2.2.1. □ Természetes személy

6.2.2.1.1. Családi név (családi nevek):

6.2.2.1.2. Utónév(nevek):

6.2.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

6.2.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

6.2.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6.2.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

6.2.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

6.2.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

6.2.2.2. □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

6.2.2.2.1. Teljes név:

6.2.2.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

6.2.2.2.3. Cím (amennyiben ismert):

6.3. A határozat magával vonja a gyermek(ek) átadását

6.3.1. □ Nem

6.3.2. □ Igen

6.3.2.1. □ Az átadásnak a végrehajtás szempontjából releváns részletei, ha a 6.1. pontban még nem tüntették fel (például kinek, mely gyermek(ek)et, meghatározott időközönkénti vagy egyszeri átadás)

......

7. □ KAPCSOLATTARTÁSI JOG

7.1. A határozat által biztosított kapcsolattartási jog (7)[33]

......

7.2. A következő fél (felek) részére (8)[34]

7.2.1. Első fél

7.2.1.1. Családi név (családi nevek):

7.2.1.2. Utónév(nevek):

7.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

7.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

7.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

7.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

7.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

7.2.2. Második fél

7.2.2.1. Családi név (családi nevek):

7.2.2.2. Utónév(nevek):

7.2.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

7.2.2.4. Születési hely (amennyiben ismert):

7.2.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7.2.2.6. Cím (amennyiben ismert),

7.2.2.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

7.2.2.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

7.3. A határozat magával vonja a gyermek(ek) átadását

7.3.1. □ Nem

7.3.2. □ Igen

7.3.2.1. □ Az átadásnak a végrehajtás szempontjából releváns részletei, ha a 7.1. pontban még nem tüntették fel (például kinek, mely gyermek(ek)et, meghatározott időközönkénti vagy egyszeri átadás)

......

8. □ A SZÜLŐI FELELŐSSÉGRE VONATKOZÓ EGYÉB JOGOK

8.1. A határozat értelmében megállapított jog(ok) (9)[35]

......

8.2. A következő fél (felek) részére (10)[36]

8.2.1. Első fél

8.2.1.1. □ Természetes személy

8.2.1.1.1. Családi név (családi nevek):

8.2.1.1.2. Utónév(nevek):

8.2.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

8.2.1.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

8.2.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

8.2.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

8.2.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

8.2.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

8.2.1.2. □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

8.2.1.2.1. Teljes név:

8.2.1.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

8.2.1.2.3. Cím (amennyiben ismert):

8.2.2. Második fél

8.2.2.1. □ Természetes személy

8.2.2.1.1. Családi név (családi nevek):

8.2.2.1.2. Utónév(nevek):

8.2.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

8.2.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

8.2.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

8.2.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

8.2.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

8.2.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

8.2.2.2 □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

8.2.2.2.1. Teljes név:

8.2.2.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

8.2.2.2.3. Cím (amennyiben ismert):

8.3 A határozat magával vonja a gyermek(ek) átadását

8.3.1. □ Nem

8.3.2. □ Igen

8.3.2.1. □ Az átadásnak a végrehajtás szempontjából releváns részletei, ha a 8.1. pontban még nem tüntették fel (például kinek, mely gyermek(ek)et, meghatározott időközönkénti vagy egyszeri átadás)

......

9. A HATÁROZAT IDEIGLENES INTÉZKEDÉS(EK)RŐL - IDEÉRTVE A VÉDELMI INTÉZKEDÉS(EK)ET - RENDELKEZIK*

9.1. □ Nem

9.2. □ Igen

9.2.1. Az elrendelt intézkedés(ek) leírása (11)[37]

......

10. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM JOGA ALAPJÁN A HATÁROZATOT ILLETŐEN TOVÁBBI JOGORVOSLATNAK VAN HELYE*

10.1. □ Nem

10.2. □ Igen

11. A HATÁROZAT AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN VÉGREHAJTHATÓ*

11.1 □ A 6. pontban említett felügyeleti jog tekintetében

11.1.1. □ Nem

11.1.1.1. □ A határozat nem tartalmaz végrehajtható kötelezettséget (adott esetben).

11.1.2. □ Igen, korlátozások nélkül (kérjük, tüntesse fel a határozat végrehajthatóvá válásának dátumát (éééé/hh/nn)): .../.../......

11.1.3. □ Igen, de csak a/az ... (kitöltendő) pontban feltüntetett féllel (12) szemben[38]

11.1.3.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e féllel szemben végrehajthatóvá válik: .../.../......

11.1.4. □ Igen, de csak a határozat következő része(i) tekintetében (kérjük, nevezze meg az érintett rész(eke)t): ...

11.1.4.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e része(i) végrehajthatóvá válik(válnak): .../.../......

11.2 □ A 7. pontban említett kapcsolattartási jog tekintetében

11.2.1. □ Nem

11.2.1.1. □ A határozat nem tartalmaz végrehajtható kötelezettséget (adott esetben).

11.2.2. □ Igen, korlátozások nélkül (kérjük, tüntesse fel a határozat végrehajthatóvá válásának dátumát (éééé/hh/nn)): .../.../......

11.2.3. □ Igen, de csak a/az ... (kitöltendő) pontban feltüntetett féllel (13) szemben[39]

11.2.3.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e féllel szemben végrehajthatóvá válik: .../.../......

11.2.4. □ Igen, de csak a határozat következő része(i) tekintetében (kérjük, nevezze meg az érintett rész(eke)t): ...

11.2.4.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e része(i) végrehajthatóvá válik(válnak): .../.../......

11.3. □ A szülői felelősségre vonatkozó egyéb jogok tekintetében, a 8. pontban szereplő adatoknak megfelelően

11.3.1. □ Nem

11.3.1.1. □ A határozat nem tartalmaz végrehajtható kötelezettséget (adott esetben).

11.3.2. □ Igen, korlátozások nélkül (kérjük, tüntesse fel a határozat végrehajthatóvá válásának dátumát (éééé/hh/nn)): .../.../......

11.3.3. □ Igen, de csak a/az ... (kitöltendő) pontban feltüntetett féllel (14) szemben[40]

11.3.3.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e féllel szemben végrehajthatóvá válik: .../.../......

11.3.4. □ Igen, de csak a határozat következő része(i) tekintetében (kérjük, nevezze meg az érintett rész(eke)t): ...

11.3.4.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e része(i) végrehajthatóvá válik(válnak): .../.../......

12. E TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁIG A HATÁROZATOT KÉZBESÍTETTÉK AZON FÉL (FELEK) (15) RÉSZÉRE, AKIVEL (AKIKKEL) SZEMBEN A VÉGREHAJTÁST KÉRTÉK*[41]

12.1. A/az ... pontban feltüntetett fél részére (kitöltendő)

12.1.1. □ Nem

12.1.2. □ A bíróságnak nincs róla tudomása

12.1.3. □ Igen

12.1.3.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn)

12.1.3.2. A határozatot az alábbi nyelv(ek)en kézbesítették:

12.2. A/az ... (kitöltendő) pontban feltüntetett fél részére

12.2.1. □ Nem

12.2.2. □ A bíróságnak nincs róla tudomása

12.2.3. □ Igen

12.2.3.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn)

12.2.3.2 A határozatot az alábbi nyelv(ek)en kézbesítették:

13. A HATÁROZATOT AZ ALPERES TÁVOLLÉTÉBEN HOZTÁK*

13.1. □ Nem

13.2. □ Igen

13.2.1. A fél (felek), aki(k)nek a távollétében hozták a határozatot a(z) ... (kitöltendő) pontban van(nak) feltüntetve (16)[42]

13.2.2. E fél részére kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot.

13.2.2.1. □ Nem

13.2.2.2. □ A bíróságnak nincs róla tudomása

13.2.2.3. □ Igen

13.2.2.3.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn):

14. AZ 5. PONTBAN FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) (17) ÍTÉLŐKÉPESSÉGE (ÍTÉLŐKÉPESSÉGÜK) BIRTOKÁBAN VOLT(AK)*[43]

14.1. □ Az 5.1. pontban feltüntetett gyermek

14.1.1. □ Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 15. pontot)

14.1.2. □ Nem

14.2. □ Az 5.2. pontban feltüntetett gyermek

14.2.1. □ Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 15. pontot)

14.2.2. □ Nem

14.3. □ Az 5.3. pontban feltüntetett gyermek

14.3.1. □ Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 15. pontot)

14.3.2. □ Nem

15. A 14. PONTBAN AZ ÍTÉLŐKÉPESSÉGE BIRTOKÁBAN LÉVŐKÉNT FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) RÉSZÉRE A RENDELET 21. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN VALÓDI ÉS TÉNYLEGES LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTOTTAK SAJÁT VÉLEMÉNYE (VÉLEMÉNYÜK) KIFEJEZÉSÉRE

15.1. □ Az 5.1. pontban feltüntetett gyermek

15.1.1. □ Igen

15.1.2. □ Nem, a következő okok miatt: ...

15.2. □ Az 5.2. pontban feltüntetett gyermek

15.2.1. □ Igen

15.2.2. □ Nem, a következő okok miatt: ...

15.3. □ Az 5.3. pontban feltüntetett gyermek

15.3.1. □ Igen

15.3.2. □ Nem, a következő okok miatt: ...

16. AZON FÉL (FELEK) (18) NEVE(I), AKI(K) JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN RÉSZESÜLT(EK) A RENDELET 74. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN[44]

16.1. Fél (felek)

16.1.1. □ a/az. ... (kitöltendő) pontban megjelölt

16.1.2. □ a/az. ... (kitöltendő) pontban megjelölt

17. ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK (19)[45]

17.1. □ A határozat házassági ügyekre is vonatkozik, és az e rendelet szerinti eljárásokkal kapcsolatos költségekre vonatkozó információkat kizárólag ez a tanúsítvány tartalmazza.

17.2. A határozat úgy rendelkezik, hogy (20) ... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) köteles ... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) részére megfizetni az alábbi összeget: ...[46]

17.3. Minden olyan további információ, amely fontos lehet (például határozott összeg vagy százalékos arány; megítélt kamatok; megosztott költségek; amennyiben egynél több felet köteleztek a költségek viselésére, annak feltüntetése, hogy a teljes összeg beszedhető-e az érintettek bármelyikétől): ...

Kelt ...-ban/-ben, (éééé/hh/nn)-án/-én.

Aláírás és/vagy bélyegző

IV. MELLÉKLET

A GYERMEKNEK EGY MÁSIK TAGÁLLAMBA VALÓ VISSZAVITELÉT AZ 1980. ÉVI HÁGAI EGYEZMÉNY (1) ALAPJÁN ELRENDELŐ HATÁROZATOKRA ÉS AZ AZOKAT KÍSÉRŐ, A RENDELET 27. CIKKE (5) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN HOZOTT IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEKRE - IDEÉRTVE A VÉDELMI INTÉZKEDÉSEKET - VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY[47]

(Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (2) 36. cikke (1) bekezdésének c) pontja)[48]

1. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM, AMELY A GYERMEK(EK) VISSZAVITELÉT ELRENDELŐ HATÁROZATOT HOZTA* (3)[49]

2. A TANÚSÍTVÁNYT KIÁLLÍTÓ BÍRÓSÁG*

2.1. Név:*

2.2. Cím:*

2.3. Telefon/fax/e-mail:*

3. AZ A BÍRÓSÁG, AMELY A HATÁROZATOT HOZTA (ha eltér)

3.1. Név:

3.2. Cím:

4. HATÁROZAT*

4.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

4.2. Hivatkozási szám:*

5. A GYERMEK(EK) (4), AKIT (AKIKET) A HATÁROZAT ÉRTELMÉBEN VISSZA KELL VINNI*[50]

5.1. Első gyermek*

5.1.1. Családi név (családi nevek):*

5.1.2. Utónév(nevek):*

5.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

5.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.2. Második gyermek

5.2.1. Családi név (családi nevek):

5.2.2. Utónév(nevek):

5.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.2.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.3. Harmadik gyermek

5.3.1. Családi név (családi nevek):

5.3.2. Utónév(nevek):

5.3.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.3.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.3.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6. AZ A TAGÁLLAM, AMELYBE A GYERMEK(EK)ET A HATÁROZAT ÉRTELMÉBEN VISSZA KELL VINNI*

7. AMENNYIBEN ÉS AMILYEN MÉRTÉKBEN A HATÁROZAT ELŐÍRJA, A GYERMEK(EK)ET VISSZA KELL VINNI A KÖVETKEZŐ FÉLHEZ (FELEKHEZ) (5)[51]

7.1. Első fél

7.1.1. □ Természetes személy

7.1.1.1. Családi név (családi nevek):

7.1.1.2. Utónév(nevek):

7.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

7.1.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

7.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

7.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

7.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

7.1.2. □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

7.1.2.1. Teljes név:

7.1.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

7.1.2.3. Cím (amennyiben ismert):

7.2. Második fél

7.2.1. □ Természetes személy

7.2.1.1. Családi név (családi nevek):

7.2.1.2. Utónév(nevek):

7.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

7.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

7.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

7.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

7.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

7.2.2. □ Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

7.2.2.1. Teljes név:

7.2.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

7.2.2.3. Cím (amennyiben ismert):

8. A VISSZAVITELRE VONATKOZÓ GYAKORLATI RENDELKEZÉSEK (AMENNYIBEN ÉS AMILYEN MÉRTÉKBEN A HATÁROZAT ELŐÍRJA) (6)[52]

......

9. A HATÁROZAT A RENDELET 27. CIKKÉNEK (5) BEKEZDÉSÉN ALAPULÓ IDEIGLENES INTÉZKEDÉSEKET - IDEÉRTVE A VÉDELMI INTÉZKEDÉSEKET -TARTALMAZ ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY MEGVÉDJE A GYERMEKET AZ 1980. ÉVI HÁGAI EGYEZMÉNY 13. CIKKE ELSŐ BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT SÚLYOS KOCKÁZATTÓL*

9.1. □ Nem

9.2. □ Igen

9.2.1. Az elrendelt intézkedés(ek) leírása (7)[53]

......

10. AZON FÉL (8), AKIVEL SZEMBEN A VÉGREHAJTÁST KÉRIK*[54]

10.1. Családi név (családi nevek):*

10.2. Utónév(nevek):*

10.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

10.4. Születési hely (amennyiben ismert):

10.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

10.6. Cím (amennyiben ismert),

10.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

10.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

11. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM JOGA ALAPJÁN A HATÁROZATOT ILLETŐEN TOVÁBBI JOGORVOSLATNAK VAN HELYE*

11.1. □ Nem

11.2. □ Igen

12. A HATÁROZAT AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN VÉGREHAJTHATÓ*

12.1. □ Nem

12.2. □ Igen, korlátozások nélkül (kérjük, tüntesse fel a határozat végrehajthatóvá válásának dátumát (éééé/hh/nn)): ....../.../...

12.3. □ Igen, de csak a/az ... (kitöltendő) pontban feltüntetett féllel (9) szemben[55]

12.3.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e féllel szemben végrehajthatóvá válik: ....../.../...

13. A TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁIG A HATÁROZATOT KÉZBESÍTETTÉK AZON 10. PONTBAN FELTÜNTETETT FÉL (FELEK) (10) RÉSZÉRE, AKIVEL (AKIKKEL) SZEMBEN A VÉGREHAJTÁST KÉRTÉK*[56]

13.1. □ Nem

13.2. □ A bíróságnak nincs róla tudomása

13.3. □ Igen

13.3.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn):

13.3.2. A határozatot az alábbi nyelv(ek)en kézbesítették:

14. A HATÁROZATOT AZ ALPERES TÁVOLLÉTÉBEN HOZTÁK*

14.1. □ Nem

14.2. □ Igen

14.2.1. A fél, akinek a távollétében hozták a határozatot, a ... (kitöltendő) pontban van feltüntetve

14.2.2. E fél részére kézbesítették az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot.

14.2.2.1 □ Nem

14.2.2.2. □ A bíróságnak nincs róla tudomása

14.2.2.3. □ Igen

14.2.2.3.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn):

15. AZ 5. PONTBAN FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) (11) ÍTÉLŐKÉPESSÉGE (ÍTÉLŐKÉPESSÉGÜK) BIRTOKÁBAN VOLT(AK)*[57]

15.1. □ Az 5.1. pontban feltüntetett gyermek

15.1.1. □ Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 16. pontot)

15.1.2. □ Nem

15.2. □ Az 5.2. pontban feltüntetett gyermek

15.2.1. □ Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 16. pontot)

15.2.2. □ Nem

15.3. □ Az 5.3. pontban feltüntetett gyermek

15.3.1. □ Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 16. pontot)

15.3.2. □ Nem

16. A 15. PONTBAN AZ ÍTÉLŐKÉPESSÉGE BIRTOKÁBAN LÉVŐKÉNT FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) (12) RÉSZÉRE A RENDELET 21. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN VALÓDI ÉS TÉNYLEGES LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTOTTAK SAJÁT VÉLEMÉNYE (VÉLEMÉNYÜK) KIFEJEZÉSÉRE[58]

16.1. □ Az 5.1. pontban feltüntetett gyermek

16.1.1. □ Igen

16.1.2. □ Nem, a következő okok miatt: ...

16.2 □ Az 5.2. pontban feltüntetett gyermek

16.2.1. □ Igen

16.2.2. □ Nem, a következő okok miatt: ...

16.3. □ Az 5.3. pontban feltüntetett gyermek

16.3.1. □ Igen

16.3.2. □ Nem, a következő okok miatt: ...

17. AZON FÉL (FELEK) (13) NEVE(I), AKI(K) JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN RÉSZESÜLT(EK) A RENDELET 74. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉS BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN[59]

17.1. Fél (felek)

17.1.1. □ a/az ... (kitöltendő) pontban megjelölt

17.1.2. □ a/az ... (kitöltendő) pontban megjelölt

18. ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK (14)[60]

18.1. A határozat úgy rendelkezik, hogy (15) ... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) köteles ... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) részére megfizetni az alábbi összeget: ...[61]

18.2. Minden olyan, költségekre vonatkozó további információ, amely fontos lehet (például határozott összeg vagy százalékos arány; megítélt kamatok; megosztott költségek; amennyiben egynél több felet köteleztek a költségek viselésére, annak feltüntetése, hogy a teljes összeg beszedhető-e az érintettek bármelyikétől): ...

Kiegészítő lapok csatolása esetén az oldalak száma: ...

Kelt ...-ban/-ben, (éééé/hh/nn)-án/-én.

Aláírás és/vagy bélyegző

V. MELLÉKLET

A KAPCSOLATTARTÁSI JOGOT BIZTOSÍTÓ EGYES HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY

(Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (1) 42. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 47. cikke (1) bekezdésének a) pontja)[62]

1. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM* (2)[63]

2. A BÍRÓSÁG, AMELY A HATÁROZATOT HOZTA ÉS A TANÚSÍTVÁNYT KIBOCSÁTJA*

2.1. Név:*

2.2. Cím:*

2.3. Telefon/fax/e-mail:*

3. HATÁROZAT*

3.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

3.2. Hivatkozási szám:*

4. A HATÁROZAT HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ GYERMEK(EK) (3) *[64]

4.1. Első gyermek*

4.1.1. Családi név (családi nevek):*

4.1.2. Utónév(nevek):*

4.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

4.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

4.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

4.2. Második gyermek

4.2.1. Családi név (családi nevek):

4.2.2. Utónév(nevek):

4.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

4.2.4. Születési hely (amennyiben ismert):

4.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

4.3. Harmadik gyermek

4.3.1. Családi név (családi nevek):

4.3.2. Utónév(nevek):

4.3.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

4.3.4. Születési hely (amennyiben ismert):

4.3.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5. AZON FÉL (FELEK) (4), AKI(K) KAPCSOLATTARTÁSI JOG JOGOSULTJA(I)*[65]

5.1. Első fél*

5.1.1. Családi név (családi nevek):*

5.1.2. Utónév(nevek):*

5.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

5.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.1.6. Cím (amennyiben ismert),

5.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

5.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

5.2. Második fél

5.2.1. Családi név (családi nevek):

5.2.2. Utónév(nevek):

5.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.2.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.2.6. Cím (amennyiben ismert),

5.2.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

5.2.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

6. A HATÁROZAT ÉRTELMÉBEN BIZTOSÍTOTT KAPCSOLATTARTÁSI JOG ÉS A GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ GYAKORLATI RENDELKEZÉSEK (AMILYEN MÉRTÉKBEN A HATÁROZAT ELŐÍRJA) (5)[66]

......

7. AZON FÉL (FELEK) (6), AKIVEL (AKIKKEL) SZEMBEN A VÉGREHAJTÁST KÉRIK*[67]

7.1. Első fél*

7.1.1. Természetes személy

7.1.1.1. Családi név (családi nevek):

7.1.1.2. Utónév(nevek):

7.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

7.1.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

7.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

7.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

7.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

7.1.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

7.1.2.1. Teljes név:

7.1.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

7.1.2.3. Cím (amennyiben ismert):

7.2. Második fél

7.2.1. Természetes személy

7.2.1.1. Családi név (családi nevek):

7.2.1.2. Utónév(nevek):

7.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

7.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

7.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

7.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

7.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

7.2.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

7.2.2.1. Teljes név:

7.2.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

7.2.2.3. Cím (amennyiben ismert):

8. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM JOGA ALAPJÁN A HATÁROZATOT ILLETŐEN TOVÁBBI JOGORVOSLATNAK VAN HELYE*

8.1. Nem

8.2. Igen

9. A HATÁROZAT AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN VÉGREHAJTHATÓ*

9.1. Nem

9.2. Igen, korlátozások nélkül (kérjük, tüntesse fel a határozat végrehajthatóvá válásának dátumát (éééé/hh/nn)): ....../.../...

9.3. Igen, de csak a/az... (kitöltendő) pontban feltüntetett féllel (7) szemben[68]

9.3.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e féllel szemben végrehajthatóvá válik: ....../.../...

9.4. Igen, de csak a határozat következő része(i) tekintetében (kérjük, nevezze meg az érintett rész(eke)t): ...

9.4.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e része(i) végrehajthatóvá válik(válnak): ....../.../...

10. A TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁIG A HATÁROZATOT KÉZBESÍTETTÉK AZON FÉL (FELEK) (8) RÉSZÉRE, AKIVEL (AKIKKEL) SZEMBEN A VÉGREHAJTÁST KÉRIK*[69]

10.1. A 7.1. pontban feltüntetett fél részére*

10.1.1. Nem

10.1.2. A bíróságnak nincs róla tudomása

10.1.3. Igen

10.1.3.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn):

10.1.3.2. A határozatot az alábbi nyelv(ek)en kézbesítették:

10.2. A 7.2. pontban feltüntetett fél részére

10.2.1. Nem

10.2.2. A bíróságnak nincs róla tudomása

10.2.3. Igen

10.2.3.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn):

10.2.3.2. A határozatot az alábbi nyelv(ek)en kézbesítették:

11. VALAMENNYI ÉRINTETT FÉL LEHETŐSÉGET KAPOTT A MEGHALLGATÁSRA*

11.1. Igen (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

12. A 4. PONTBAN FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) (9) ÍTÉLŐKÉPESSÉGE (ÍTÉLŐKÉPESSÉGÜK) BIRTOKÁBAN VOLT(AK)*[70]

12.1. A 4.1. pontban feltüntetett gyermek

12.1.1. Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 13. pontot)

12.1.2. Nem

12.2. A 4.2. pontban feltüntetett gyermek

12.2.1. Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 13. pontot)

12.2.2. Nem

12.3. A 4.3. pontban feltüntetett gyermek

12.3.1. Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 13. pontot)

12.3.2. Nem

13. A 12. PONTBAN AZ ÍTÉLŐKÉPESSÉGE BIRTOKÁBAN LÉVŐKÉNT FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) RÉSZÉRE A RENDELET 21. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN VALÓDI ÉS TÉNYLEGES LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTOTTAK SAJÁT VÉLEMÉNYE (VÉLEMÉNYÜK) KIFEJEZÉSÉRE

13.1. A 4.1. pontban feltüntetett gyermek

13.1.1. Igen (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

13.2. A 4.2. pontban feltüntetett gyermek

13.2.1. Igen (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

13.3. A 4.3. pontban feltüntetett gyermek

13.3.1. Igen (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

14. A HATÁROZATOT AZ ALPERES TÁVOLLÉTÉBEN HOZTÁK*

14.1. Nem

14.2. Igen

14.2.1. A fél, akinek a távolétében hoztál a határozatot, a(z) ...(kitöltendő) pontban van feltüntetve (10)[71]

14.2.2. E fél (felek) részére az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon kézbesítették, hogy az említett fél (felek) gondoskodhasson (gondoskodhassanak) a védelméről (védelmükről).

14.2.2.1. Igen

14.2.2.1.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn):

14.2.2.2. Nem, de a távollévő fél egyértelműen elfogadta a határozatot (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

15. AZON FÉL (FELEK) (11) NEVE(I), AKI(K) JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN RÉSZESÜLT(EK) A RENDELET 74. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉS BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN[72]

15.1. Fél (felek)

15.1.1. a/az ... (kitöltendő) pontban megjelölt

15.1.2. a/az ... (kitöltendő) pontban megjelölt

16. ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK (12)[73]

16.1. A határozat házassági ügyekre is vonatkozik, és az e rendelet szerinti eljárásokkal kapcsolatos költségekre vonatkozó információkat kizárólag a házassági ügyekben hozott határozatokra vonatkozó tanúsítvány tartalmazza.

16.2. A határozat a szülői felelősségi egyéb ügyekre is vonatkozik, és az e rendelet szerinti eljárásokkal kapcsolatos költségekre vonatkozó információkat kizárólag a szülői felelősségi ügyekben hozott határozatokra vonatkozó tanúsítvány tartalmazza.

16.3. A határozat úgy rendelkezik, hogy (13) ... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) köteles ... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) részére megfizetni az alábbi összeget: ...[74]

16.4. Minden olyan, költségekre vonatkozó további információ, amely fontos lehet (például határozott összeg vagy százalékos arány; megítélt kamatok; megosztott költségek; amennyiben egynél több felet köteleztek a költségek viselésére, annak feltüntetése, hogy a teljes összeg beszedhető-e az érintettek bármelyikétől): ...

Kiegészítő lapok csatolása esetén az oldalak száma: ...

Kelt ...-ban/-ben, (éééé/hh/nn)-án/-én.

Aláírás és/vagy bélyegző

VI. MELLÉKLET

A RENDELET 29. CIKKÉNEK (6) BEKEZDÉSE ALAPJÁN HOZOTT, A FELÜGYELETI JOG ÉRDEMÉT ÉRINTŐ ÉS A GYERMEK VISSZAVITELÉT MAGA UTÁN VONÓ EGYES HATÁROZATOKRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY

(Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (1) 29. cikkének (6) bekezdése, 42. cikke (1) bekezdésének b) pontja és 47. cikke (1) bekezdésének b) pontja)[75]

1. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM* (2)[76]

2. A BÍRÓSÁG, AMELY A HATÁROZATOT HOZTA ÉS EZT A TANÚSÍTVÁNYT KIÁLLÍTJA*

2.1. Név:*

2.2. Cím:*

2.3. Telefon/fax/e-mail:*

3. HATÁROZAT*

3.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

3.2. Hivatkozási szám:*

4. A GYERMEK(EK) (3), AKIT (AKIKET) A HATÁROZAT ÉRTELMÉBEN VISSZA KELL VINNI*[77]

4.1. Első gyermek*

4.1.1. Családi név (családi nevek):*

4.1.2. Utónév(nevek):*

4.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

4.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

4.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

4.2. Második gyermek

4.2.1. Családi név (családi nevek):

4.2.2. Utónév(nevek):

4.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

4.2.4. Születési hely (amennyiben ismert):

4.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

4.3. Harmadik gyermek

4.3.1. Családi név (családi nevek):

4.3.2. Utónév(nevek):

4.3.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

4.3.4. Születési hely (amennyiben ismert):

4.3.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5. AMENNYIBEN ÉS AMILYEN MÉRTÉKBEN A HATÁROZAT ELŐÍRJA, A GYERMEK(EK)ET VISSZA KELL VINNI A KÖVETKEZŐ FÉLHEZ (FELEKHEZ) (4)[78]

5.1. Első fél

5.1.1. Természetes személy

5.1.1.1. Családi név (családi nevek):

5.1.1.2. Utónév(nevek):

5.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.1.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

5.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

5.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

5.1.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

5.1.2.1. Teljes név:

5.1.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

5.1.2.3. Cím (amennyiben ismert):

5.2. Második fél

5.2.1. Természetes személy

5.2.1.1. Családi név (családi nevek):

5.2.1.2. Utónév(nevek):

5.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

5.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

5.2.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

5.2.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

5.2.2.1. Teljes név:

5.2.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

5.2.2.3. Cím (amennyiben ismert):

6. A VISSZAVITELRE VONATKOZÓ GYAKORLATI RENDELKEZÉSEK (AMENNYIBEN ÉS AMILYEN MÉRTÉKBEN A HATÁROZAT ELŐÍRJA) (5)[79]

......

7. AZON FÉL (6), AKIVEL SZEMBEN A VÉGREHAJTÁST KÉRIK*[80]

7.1. Családi név (családi nevek):*

7.2. Utónév(nevek):*

7.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

7.4. Születési hely (amennyiben ismert):

7.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7.6. Cím (amennyiben ismert),

7.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

7.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

8. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM JOGA ALAPJÁN A HATÁROZATOT ILLETŐEN TOVÁBBI JOGORVOSLATNAK VAN HELYE*

8.1. Nem

8.2. Igen

9. A HATÁROZATNAK A GYERMEK(EK) VISSZAVITELÉT MAGA UTÁN VONÓ RÉSZE AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAMBAN VÉGREHAJTHATÓ*

9.1. Nem

9.2. Igen, korlátozások nélkül (kérjük, tüntesse fel a határozat végrehajthatóvá válásának dátumát (éééé/hh/nn)): .../.../......

9.3. Igen, de csak a/az ... (kitöltendő) pontban feltüntetett féllel (7) szemben[81]

9.3.1. Kérjük, adja meg azt a dátumot (éééé/hh/nn), amelyen a határozat e féllel szemben végrehajthatóvá válik: .../.../......

10. A TANÚSÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁIG A HATÁROZATOT KÉZBESÍTETTÉK AZON 7. PONTBAN FELTÜNTETETT FÉL (FELEK) (8) RÉSZÉRE, AKIVEL (AKIKKEL) SZEMBEN A VÉGREHAJTÁST KÉRTÉK*[82]

10.1. Nem

10.2. A bíróságnak nincs róla tudomása

10.3. Igen

10.3.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn):

10.3.2. A határozatot az alábbi nyelv(ek)en kézbesítették:

11. VALAMENNYI ÉRINTETT FÉL LEHETŐSÉGET KAPOTT A MEGHALLGATÁSRA*

11.1 Igen (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

12. A 4. PONTBAN FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) (9) ÍTÉLŐKÉPESSÉGE (ÍTÉLŐKÉPESSÉGÜK) BIRTOKÁBAN VOLT(AK)*[83]

12.1. A 4.1. pontban feltüntetett gyermek

12.1.1. Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 13. pontot)

12.1.2. Nem

12.2. A 4.2. pontban feltüntetett gyermek

12.2.1. Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 13. pontot)

12.2.2. Nem

12.3. A 4.3. pontban feltüntetett gyermek

12.3.1. Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 13. pontot)

12.3.2. Nem

13. A 12. PONTBAN AZ ÍTÉLŐKÉPESSÉGE BIRTOKÁBAN LÉVŐKÉNT FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) RÉSZÉRE A RENDELET 21. CIKKÉNEK MEGFELELŐEN VALÓDI ÉS TÉNYLEGES LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTOTTAK SAJÁT VÉLEMÉNYE (VÉLEMÉNYÜK) KIFEJEZÉSÉRE

13.1. A 4.1. pontban feltüntetett gyermek

13.1.1. Igen (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

13.2. A 4.2. pontban feltüntetett gyermek

13.2.1. Igen (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

13.3. A 4.3. pontban feltüntetett gyermek

13.3.1. Igen (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

14. A HATÁROZATOT AZ ALPERES TÁVOLLÉTÉBEN HOZTÁK*

14.1. Nem

14.2. Igen

14.2.1. A fél, akinek távollétében hozták a határozatot, a(z) ... (kitöltendő) pontban feltüntetett távollévő fél (10) (kérjük, töltse ki)[84]

14.2.2. E fél (felek) részére az eljárást megindító vagy azzal egyenértékű iratot megfelelő időben és olyan módon kézbesítették, hogy az említett fél (felek) gondoskodhasson (gondoskodhassanak) a védelméről (védelmükről).

14.2.2.1. Igen

14.2.2.1.1. A kézbesítés dátuma (éééé/hh/nn):

14.2.2.2. Nem, de a távollévő fél egyértelműen elfogadta a határozatot (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

15. A BÍRÓSÁG A HATÁROZATA MEGHOZATALAKOR FIGYELEMBE VETTE A GYERMEKEK JOGELLENES KÜLFÖLDRE VITELÉNEK POLGÁRI JOGI VONATKOZÁSAIRÓL SZÓLÓ, 1980. OKTÓBER 25-i HÁGAI EGYEZMÉNY 13. CIKKE ELSŐ BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJA VAGY 13. CIKKÉNEK MÁSODIK BEKEZDÉSE SZERINT EGY MÁSIK TAGÁLLAMBAN HOZOTT KORÁBBI HATÁROZAT INDOKAIT ÉS AZ ANNAK ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ TÉNYEKET*

15.1 Igen (ellenkező esetben a rendelet III. melléklete használandó)

16. A HATÁROZAT IDEIGLENES INTÉZKEDÉS(EKE)T - IDEÉRTVE A VÉDELMI INTÉZKEDÉS(EKE)T - TARTALMAZ*

16.1. Nem

16.2. Igen

16.2.1. Az elrendelt intézkedés(ek) leírása (11)[85]

......

17. AZON FÉL (FELEK) (12) NEVE(I), AKI(K) JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSBAN RÉSZESÜLT(EK) A RENDELET 74. CIKKÉNEK (1) BEKEZDÉS BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN[86]

17.1. Fél (felek)

17.1.1. a/az ... (kitöltendő) pontban megjelölt

17.1.2. a/az ... (kitöltendő) pontban megjelölt

18. ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK (13)[87]

18.1. A határozat úgy rendelkezik, hogy (14) ... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) köteles ... (családi név (családi nevek)) ... (utónév(nevek)) részére megfizetni az alábbi összeget: ...[88]

18.2. Minden olyan, költségekre vonatkozó további információ, amely fontos lehet (például határozott összeg vagy százalékos arány; megítélt kamatok; megosztott költségek; amennyiben egynél több felet köteleztek a költségek viselésére, annak feltüntetése, hogy a teljes összeg beszedhető-e az érintettek bármelyikétől): ...

Kiegészítő lapok csatolása esetén az oldalak száma: ...

Kelt ...-ban/-ben, (éééé/hh/nn)-án/-én.

Aláírás és/vagy bélyegző

VII. MELLÉKLET

A RENDELET 47. CIKKÉVEL ÖSSZHANGBAN TANÚSÍTVÁNNYAL ELLÁTOTT, A KAPCSOLATTARTÁSI JOGOT BIZTOSÍTÓ VAGY A GYERMEK VISSZAVITELÉT MAGA UTÁN VONÓ EGYES HATÁROZATOK VÉGREHAJTHATÓSÁGÁNAK HIÁNYÁRA VAGY KORLÁTOZÁSÁRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY

(Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (1) 49. cikke)[89]

1. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM* (2)[90]

2. A TANÚSÍTVÁNYT KIBOCSÁTÓ BÍRÓSÁG*

2.1. Név:*

2.2. Cím:*

2.3. Telefon/fax/e-mail:*

3. A HATÁROZAT, MELYNEK VÉGREHAJTHATÓSÁGA MEGSZŰNT VAGY VÉGREHAJTHATÓSÁGÁT FELFÜGGESZTETTÉK VAGY KORLÁTOZTÁK *

3.1. Az a bíróság, amely a határozatot hozta (ha eltér a 2. pontban feltüntetett bíróságtól)

3.1.1. Név:

3.1.2. Cím:

3.1.3. Telefon/fax/e-mail:

3.2. A határozattal kapcsolatos információk*

3.2.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

3.2.2. Hivatkozási szám:*

3.3. Az eredeti tanúsítvánnyal kapcsolatos információk

3.3.1. Dátum (éééé/hh/nn) (amennyiben ismert):

3.3.2. A tanúsítvány összhangban áll:

3.3.2.1. a rendelet 47. cikke (1) bekezdésének a) pontjával, a kapcsolattartási jogot biztosító határozat esetében

3.3.2.2. a rendelet 47. cikke (1) bekezdésének b) pontjával, a felügyeleti jog érdemét illetően a rendelet 29. cikkének (6) bekezdése értelmében hozott olyan határozat esetében, amely a gyermek visszavitelét vonja maga után

4. A 3. PONTBAN EMLÍTETT HATÁROZAT VÉGREHAJTHATÓSÁGA*

4.1. megszűnt

4.2. felfüggesztették

4.2.1. Adott esetben a felfüggesztés időtartamára vonatkozó információk: ...

4.3. korlátozták

4.3.1. Adott esetben a korlátozás mértékére vonatkozó információk: ...

5. A 4. PONTBAN FELTÜNTETT JOGHATÁS(OK)*

5.1. jogszabály erejénél fogva jött(ek) létre

5.1.1. Adott esetben, kérjük, adja meg a vonatkozó rendelkezést (rendelkezéseket): ...

5.2. határozat útján kerültek elrendelésre

5.2.1. Az a bíróság, amely a határozatot hozta (ha eltér a 2. pontban feltüntetett bíróságtól)

5.2.1.1. Név:

5.2.1.2. Cím:

5.2.1.3. Telefon/fax/e-mail:

5.2.2. A határozattal kapcsolatos információk

5.2.2.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

5.2.2.2. Hivatkozási szám:

5.2.2.3. A határozat tartalma: (3) ...[91]

Kelt ...-ban/-ben, (éééé/hh/nn)-án/-én.

Aláírás és/vagy bélyegző

VIII. MELLÉKLET

A HÁZASSÁG FELBONTÁSÁVAL VAGY A KÜLÖNVÁLÁSSAL KAPCSOLATOS KÖZOKIRATRA VAGY MEGÁLLAPODÁSRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY

(Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (1) 66. cikke (1) bekezdésének a) pontja)[92]

1. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM* (2)[93]

2. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM A RENDELET II. FEJEZETÉNEK 1. SZAKASZA ÉRTELMÉBEN JOGHATÓSÁGGAL RENDELKEZETT*

2.1. Igen

3. A TANÚSÍTVÁNYT KIÁLLÍTÓ BÍRÓSÁG VAGY ILLETÉKES HATÓSÁG*

3.1. Név:*

3.2. Cím:*

3.3. Telefon/fax/e-mail:*

4. AZ IRAT JELLEGE*

4.1. Közokirat (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 7. pontot)

4.2. Megállapodás (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 8. pontot)

5. A KÖZOKIRAT VAGY MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA*

5.1. Házasság felbontása

5.2. Különválás

6. HÁZASSÁGKÖTÉS*

6.1. Házastársak*

6.1.1.

6.1.1.1. Családi név (családi nevek):*

6.1.1.2. Utónév(nevek):*

6.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

6.1.1.4. Születési hely:

6.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

6.1.1.6.1. ahogyan a közokiratban vagy a megállapodásban szerepel: ...

6.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

6.1.2.

6.1.2.1. Családi név (családi nevek):*

6.1.2.2. Utónév(nevek):*

6.1.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

6.1.2.4. Születési hely:

6.1.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6.1.2.6. Cím (amennyiben ismert),

6.1.2.6.1. ahogyan a közokiratban vagy a megállapodásban szerepel: ...

6.1.2.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

6.2. A házasságkötés helye (ország, helység) és ideje*

6.2.1. Dátum (éééé/hh/nn):*

6.2.2. Ország:*

6.2.3. Hely (amennyiben ismert):

7. KÖZOKIRAT

7.1. A közokiratot kiállító vagy nyilvántartásba vevő, erre feljogosított hatóság vagy egyéb, hatósági tevékenységet végző szerv (ha eltér a 3. pontban feltüntetett bíróságtól vagy illetékes hatóságtól)

7.1.1. Név:

7.1.2. Cím:

7.2. A közokirat 3. pontban vagy 7.1. pontban feltüntetett hatóság általi kiállításának dátuma (éééé/hh/nn):

7.3. A közokirat hivatkozási száma (adott esetben):

7.4. A közokirat eredeti eljárás helye szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételének dátuma (éééé/hh/nn) (amennyiben eltér a 7.2. pontban feltüntetett dátumtól):

7.4.1. A nyilvántartásban használt hivatkozási szám (adott esetben):

7.5. Az a dátum (éééé/hh/nn), amikortól a közokirat az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogilag kötelező erővel bír:

8. MEGÁLLAPODÁS

8.1. A megállapodást nyilvántartásba vevő hatóság (ha eltér a 3. pontban feltüntetett bíróságtól vagy illetékes hatóságtól)

8.1.1. Név:

8.1.2. Cím:

8.2. A megállapodás nyilvántartásba vételének dátuma (éééé/hh/nn):

8.3. A nyilvántartásban használt hivatkozási szám (adott esetben):

8.4. Az a dátum (éééé/hh/nn), amikortól a megállapodás az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogilag kötelező erővel bír:

Kelt ...-ban/-ben, (éééé/hh/nn)-án/-én.

Aláírás és/vagy bélyegző

IX. MELLÉKLET

A SZÜLŐI FELELŐSSÉGRE VONATKOZÓ KÖZOKIRATRA VAGY MEGÁLLAPODÁSRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY

(Az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (1) 66. cikke (1) bekezdésének b) pontja)[94]

1. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM* (2)[95]

2. AZ EREDETI ELJÁRÁS HELYE SZERINTI TAGÁLLAM A RENDELET II. FEJEZETÉNEK 2. SZAKASZA ÉRTELMÉBEN JOGHATÓSÁGGAL RENDELKEZETT*

2.1. Igen

3. A TANÚSÍTVÁNYT KIÁLLÍTÓ BÍRÓSÁG VAGY ILLETÉKES HATÓSÁG*

3.1. Név:*

3.2. Cím:*

3.3. Telefon/fax/e-mail:*

4. AZ IRAT JELLEGE*

4.1. Közokirat (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 12. pontot)

4.2. Megállapodás (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 13. pontot)

5. A KÖZOKIRATBAN VAGY MEGÁLLAPODÁSBAN ÉRINTETT FELEK (3) *[96]

5.1 Első fél*

5.1.1. Természetes személy

5.1.1.1. Családi név (családi nevek):

5.1.1.2. Utónév(nevek):

5.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.1.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

5.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

5.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

5.1.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

5.1.2.1. Teljes név:

5.1.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

5.1.2.3. Cím (amennyiben ismert):

5.2. Második fél

5.2.1. Természetes személy

5.2.1.1. Családi név (családi nevek):

5.2.1.2. Utónév(nevek):

5.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

5.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

5.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

5.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

5.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

5.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

5.2.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

5.2.2.1. Teljes név:

5.2.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

5.2.2.3. Cím (amennyiben ismert):

6. A KÖZOKIRAT VAGY A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ GYERMEK(EK) (4) *[97]

6.1. Első gyermek*

6.1.1. Családi név (családi nevek):*

6.1.2. Utónév(nevek):*

6.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):*

6.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

6.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6.2. Második gyermek

6.2.1. Családi név (családi nevek):

6.2.2. Utónév(nevek):

6.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

6.2.4. Születési hely (amennyiben ismert):

6.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

6.3. Harmadik gyermek

6.3.1. Családi név (családi nevek):

6.3.2. Utónév(nevek):

6.3.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

6.3.4. Születési hely (amennyiben ismert):

6.3.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7. FELÜGYELETI JOG (5)[98]

7.1. A közokiratban vagy a megállapodásban megállapított felügyeleti jog (6)[99]

......

7.2. A következő fél (felek) (7) részére megállapítva[100]

7.2.1. Első fél

7.2.1.1. Természetes személy

7.2.1.1.1. Családi név (családi nevek):

7.2.1.1.2. Utónév(nevek):

7.2.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

7.2.1.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

7.2.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7.2.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

7.2.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

7.2.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

7.2.1.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

7.2.1.2.1. Teljes név:

7.2.1.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

7.2.1.2.3. Cím (amennyiben ismert):

7.2.2. Második fél

7.2.2.1. Természetes személy

7.2.2.1.1. Családi név (családi nevek):

7.2.2.1.2. Utónév(nevek):

7.2.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

7.2.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

7.2.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

7.2.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

7.2.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

7.2.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ......

7.2.2.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

7.2.2.2.1. Teljes név:

7.2.2.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

7.2.2.2.3. Cím (amennyiben ismert):

7.3. A közokirat vagy a megállapodás maga után vonja a gyermek(ek) átadását

7.3.1. Nem

7.3.2. Igen

7.3.2.1. Az átadásnak a végrehajtás szempontjából releváns részletei, ha a 7.1. pontban még nem tüntették fel (például kinek, mely gyermek(ek)et, meghatározott időközönkénti vagy egyszeri átadás)

......

8. KAPCSOLATTARTÁSI JOG

8.1. A közokiratban vagy a megállapodásban megállapított kapcsolattartási jog (8)[101]

......

8.2. A következő fél (felek) részére (9)[102]

8.2.1. Első fél

8.2.1.1. Családi név (családi nevek):

8.2.1.2. Utónév(nevek):

8.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

8.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

8.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

8.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

8.2.1.6.1. ahogyan a közokiratban vagy a megállapodásban szerepel: ...

8.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

8.2.2. Második fél

8.2.2.1. Családi név (családi nevek):

8.2.2.2. Utónév(nevek):

8.2.2.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

8.2.2.4. Születési hely (amennyiben ismert):

8.2.2.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

8.2.2.6. Cím (amennyiben ismert),

8.2.2.6.1. ahogyan a közokiratban vagy a megállapodásban szerepel: ...

8.2.2.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

8.3. A közokirat vagy a megállapodás maga után vonja a gyermek(ek) átadását

8.3.1. Nem

8.3.2. Igen

8.3.2.1. Az átadásnak a végrehajtás szempontjából releváns részletei, ha a 8.1. pontban még nem tüntették fel (például kinek, mely gyermek(ek)et, meghatározott időközönkénti vagy egyszeri átadás)

......

9. A SZÜLŐI FELELŐSSÉGRE VONATKOZÓ EGYÉB JOGOK

9.1. A közokiratban vagy a megállapodásban megállapított jog(ok) (10)[103]

......

9.2. A következő fél (felek) részére megállapítva (11)[104]

9.2.1. Első fél

9.2.1.1. Természetes személy

9.2.1.1.1. Családi név (családi nevek):

9.2.1.1.2. Utónév(nevek):

9.2.1.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

9.2.1.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

9.2.1.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

9.2.1.1.6. Cím (amennyiben ismert),

9.2.1.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

9.2.1.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

9.2.1.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

9.2.1.2.1. Teljes név:

9.2.1.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

9.2.1.2.3. Cím (amennyiben ismert):

9.2.2. Második fél

9.2.2.1. Természetes személy

9.2.2.1.1. Családi név (családi nevek):

9.2.2.1.2. Utónév(nevek):

9.2.2.1.3. Születési idő (éééé/hh/nn):

9.2.2.1.4. Születési hely (amennyiben ismert):

9.2.2.1.5. Személyi azonosító szám vagy társadalombiztosítási azonosító jel (adott esetben és ha ismert):

9.2.2.1.6. Cím (amennyiben ismert),

9.2.2.1.6.1. ahogyan a határozatban szerepel: ...

9.2.2.1.6.2. további információk (például eltérő aktuális cím): ...

9.2.2.2. Jogi személy, intézmény vagy egyéb szerv

9.2.2.2.1. Teljes név:

9.2.2.2.2. Azonosító szám (adott esetben és ha ismert):

9.2.2.2.3. Cím (amennyiben ismert):

9.3. A közokirat vagy a megállapodás maga után vonja a gyermek(ek) átadását

9.3.1. Nem

9.3.2. Igen

9.3.2.1. Az átadásnak a végrehajtás szempontjából releváns részletei, ha a 9.1. pontban még nem tüntették fel (például kinek, mely gyermek(ek)et, meghatározott időközönkénti vagy egyszeri átadás)

......

10. A 6. PONTBAN FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) (12) ÍTÉLŐKÉPESSÉGE (ÍTÉLŐKÉPESSÉGÜK) BIRTOKÁBAN VOLT(AK)*[105]

10.1. A 6.1. pontban feltüntetett gyermek

10.1.1. Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 11. pontot)

10.1.2. Nem

10.2. A 6.2. pontban feltüntetett gyermek

10.2.1. Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 11. pontot)

10.2.2. Nem

10.3. A 6.3. pontban feltüntetett gyermek

10.3.1. Igen (ebben az esetben kérjük, töltse ki a 11. pontot)

10.3.2. Nem

11. A 10. PONTBAN AZ ÍTÉLŐKÉPESSÉGE BIRTOKÁBAN LÉVŐKÉNT FELTÜNTETETT GYERMEK(EK) (13) RÉSZÉRE VALÓDI ÉS TÉNYLEGES LEHETŐSÉGET BIZTOSÍTOTTAK SAJÁT VÉLEMÉNYE (VÉLEMÉNYÜK) KIFEJEZÉSÉRE[106]

11.1. A 6.1. pontban feltüntetett gyermek

11.1.1. Igen

11.1.2. Nem, a következő okok miatt: ...

11.2. A 6.2. pontban feltüntetett gyermek

11.2.1. Igen

11.2.2. Nem, a következő okok miatt: ...

11.3. A 6.3. pontban feltüntetett gyermek

11.3.1. Igen

11.3.2. Nem, a következő okok miatt: ...

12. KÖZOKIRAT

12.1. A közokiratot kiállító vagy nyilvántartásba vevő, erre feljogosított hatóság vagy egyéb, hatósági tevékenységet végző szerv (ha eltér a 3. pontban feltüntetett bíróságtól vagy illetékes hatóságtól)

12.1.1. Név:

12.1.2. Cím:

12.2. A közokirat 3. pontban vagy 12.1. pontban feltüntetett hatóság általi kiállításának dátuma (éééé/hh/nn):

12.3. A közokirat hivatkozási száma (adott esetben):

12.4. A közokirat eredeti eljárás helye szerinti tagállamban való nyilvántartásba vételének dátuma (éééé/hh/nn) (amennyiben eltér a 12.2. pontban feltüntetett dátumtól):

12.4.1. A nyilvántartásban használt hivatkozási szám (adott esetben):

12.5. Az a dátum (éééé/hh/nn), amikortól a közokirat az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogilag kötelező erővel bír:

13. MEGÁLLAPODÁS

13.1. A megállapodást nyilvántartásba vevő hatóság (ha eltér a 3. pontban feltüntetett bíróságtól vagy illetékes hatóságtól)

13.1.1. Név:

13.1.2. Cím:

13.2. A megállapodás nyilvántartásba vételének dátuma (éééé/hh/nn):

13.3. A nyilvántartásban használt hivatkozási szám (adott esetben):

13.4. Az a dátum (éééé/hh/nn), amikortól a megállapodás az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban jogilag kötelező erővel bír:

14. A KÖZOKIRAT VAGY A MEGÁLLAPODÁS VÉGREHAJTHATÓ AZ EREDETI ELJÁRÁS SZERINTI TAGÁLLAMBAN*

14.1. A 7. pontban említett felügyeleti jog tekintetében

14.1.1. Nem

14.1.1.1. A közokirat vagy a megállapodás nem tartalmaz végrehajtható kötelezettséget.

14.1.2. Igen, korlátozások nélkül (kérjük, tüntesse fel a közokirat vagy a megállapodás végrehajthatóvá válásának dátumát (éééé/hh/nn))

....../.../...

14.1.3. Igen, de csak a/az ... (kitöltendő) pontban feltüntetett, alábbi féllel (14) szemben (kitöltendő): ...[107]

14.1.4. Igen, de csak a közokirat vagy a megállapodás következő része(i) tekintetében (kérjük, nevezze meg az érintett részt): ...

14.2. A 8. pontban említett kapcsolattartási jog tekintetében

14.2.1. Nem

14.2.1.1. A közokirat vagy a megállapodás nem tartalmaz végrehajtható kötelezettséget.

14.2.2. Igen, korlátozások nélkül (kérjük, tüntesse fel a közokirat vagy a megállapodás végrehajthatóvá válásának dátumát (éééé/hh/nn))

....../.../...

14.2.3. Igen, de csak a/az ... (kitöltendő) pontban feltüntetett, alábbi féllel (15) szemben (kitöltendő): ...[108]

14.2.4. Igen, de csak a közokirat vagy a megállapodás következő része(i) tekintetében (kérjük, nevezze meg az érintett részt): ...

14.3. A 9. pontban említett egyéb jogok tekintetében

14.3.1. Nem

14.3.1.1. A közokirat vagy a megállapodás nem tartalmaz végrehajtható kötelezettséget.

14.3.2. Igen, korlátozások nélkül (kérjük, tüntesse fel a közokirat vagy a megállapodás végrehajthatóvá válásának dátumát (éééé/hh/nn))

....../.../...

14.3.3. Igen, de csak a/az ... (kitöltendő) pontban feltüntetett, alábbi féllel (16) szemben (kitöltendő): ...[109]

14.3.4. Igen, de csak a közokirat vagy a megállapodás következő része(i) tekintetében (kérjük, nevezze meg az érintett részt): ...

Kelt ...-ban/-ben, (éééé/hh/nn)-án/-én.

Aláírás és/vagy bélyegző

X. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat