41/2022. (XII. 22.) SZTFH rendelet

a szerkezetátalakítási szakértők működésével kapcsolatos egyes kérdésekről

A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 66. § (3) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n) és x) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI SZAKÉRTŐK SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI ALAP- ÉS TOVÁBBKÉPZÉSE

1. A szerkezetátalakítási alap- és továbbképzés célja

1. § (1) A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Szát.) 23. § (5) bekezdésében meghatározott, a Szát. 24. § (2) bekezdése szerinti szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételhez szükséges, a szerkezetátalakítási szakértői feladatokra kijelölt személyre vonatkozó szerkezetátalakítási alap-, illetve továbbképzés célja, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/C. §-a szerinti felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy szervezett keretek között a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység megkezdéséhez, illetve folyamatos végzéséhez szükséges képzésben részesüljön a szakmai felkészültség, valamint az egységes jogalkalmazáshoz szükséges ismeretek megszerzése és fenntartása érdekében.

(2) A Szát. 24. § (1) bekezdés b) pontja szerinti természetes személy (a továbbiakban: képzésre kötelezett) - a Cstv. 27/C. § (4) bekezdés h) pontja szerinti tény felszámolói névjegyzékben történő feltüntetése feltételeként - a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység megkezdéséhez szükséges szerkezetátalakítási alapképzésen (a továbbiakban: alapképzés) vesz részt, és az alapképzés eredményes elvégzését igazoló tanúsítványt az alapképzési kötelezettség teljesítését követő 30 napon belül bemutatja az őt foglalkoztató szerkezetátalakítási szakértőnek.

(3)[1] A képzésre kötelezett - az alapképzést követően - a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység folytatásához szükséges ismeretei frissítése érdekében kétévente továbbképzésben vesz részt, és a továbbképzés eredményes elvégzését igazoló tanúsítványt a továbbképzési kötelezettség teljesítését követő 30 napon belül bemutatja az őt foglalkoztató szerkezetátalakítási szakértőnek.

(4) A szerkezetátalakítási szakértőt nyilvántartó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a szerkezetátalakítási szakértőnél a (2) és (3) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését.

2. Az alapképzés és a továbbképzés megszervezése és tartalma

2. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter - az Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája (a továbbiakban: Jogakadémia) útján - ellátja a képzésre kötelezett személyek alap- és továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, valamint az alap- és továbbképzés feletti szakmai felügyeletet. Az alap- és továbbképzés megszervezése és lebonyolítása, ideértve a tanfolyamon előadást tartó személy felkérését, a Jogakadémia feladatkörébe tartozik.

(2) A Jogakadémia évente legalább egy alkalommal alapképzést szervez, ha a jelentkezők száma eléri az 5 főt.

3. § (1) Az alapképzés, valamint a továbbképzés tematikáját a Jogakadémia határozza meg.

(2) Az alapképzésnek ki kell terjednie a szerkezetátalakítási szakértői tevékenység végzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekre. A továbbképzés a szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet érintő jogszabályi változásoknak, valamint a bírósági és hatósági jogalkalmazói tevékenység időszerű kérdéseinek ismertetésére terjed ki.

(3) Az alapképzés és a továbbképzés programját - így a képzés témaköreit és időtartamát - a Jogakadémia határozza meg.

(4) A továbbképzés teljesítésére nyitva álló kétéves határidő minden második év szeptember 1-jén kezdődik.

(5) A továbbképzés lebonyolítása kreditrendszerben történik. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez a továbbképzési időszak során 16 kreditpont megszerzése szükséges. A továbbképzési időszakban a képzés eredményes teljesítéséhez szükséges kreditponton felül megszerzett kreditpontok a következő továbbképzési időszakban nem vehetőek figyelembe. Nem vehető figyelembe továbbá a felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek kötelező szakmai továbbképzésének szabályairól szóló 17/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet szerint teljesített továbbképzésen megszerzett kreditpont sem.

(6) A továbbképzés során az egyes előadásokon való részvétellel megszerezhető kreditpontok számát a Jogakadémia állapítja meg.

(7) Az alapképzést és a továbbképzést a Jogakadémia zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer formájában is biztosíthatja.

3. Jelentkezés az alapképzésre és a továbbképzésre

4. § A Jogakadémia az alapképzésről és a továbbképzésről legkésőbb az alapképzés vagy a továbbképzés kezdő napját megelőző 30. napon a honlapján tájékoztatót tesz közzé, amely tartalmazza különösen[2]

a) a képzés lebonyolításával kapcsolatos általános és technikai információkat;

b) a képzésre történő jelentkezés módját, határidejét, a jelentkezéshez csatolandó igazolások és dokumentumok listáját;

c) a képzés részvételi díját, a díj befizetésének módját és határidejét;

d) a képzés programját - így különösen a képzés témaköreit, időtartamát, a 3. § (5) bekezdése alapján megszerzendő kreditpontok számát - és formáját;

e) a jelenléti és a távoktatásra vonatkozó tudnivalókat; valamint

f) a képzés eredményes elvégzésének követelményeit.

5. § (1) Az alap- és továbbképzésre történő jelentkezés a Jogakadémia képzésszervezést támogató informatikai rendszere útján vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényben szabályozott elektronikus úton nyújtható be.

(2) A Jogakadémia a képzésre kötelezettet a jelentkezés beérkezését követően a képzésszervezést támogató informatikai rendszeren keresztül, a jelentkezési feltételek ellenőrzését és azok teljesítését követően haladéktalanul értesíti a jelentkezés elfogadásáról.

(3) A Jogakadémia legkésőbb az alapképzés vagy a továbbképzés napját megelőző 15. napon a képzésszervezést támogató informatikai rendszere útján újabb értesítést küld a képzésre kötelezett részére, amelyben tájékoztatja a képzés részletes szabályairól és a technikai feltételekről.

4. Az alap- és továbbképzés teljesítésének igazolása

6. § (1) A Jogakadémia az alapképzésen való részvételről az (1a) bekezdés szerinti adattartalommal, a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről az (1b) bekezdés szerinti adattartalommal tanúsítványt állít ki.

(1a) Az alapképzésen való részvételről a Jogakadémia által kiállított tanúsítvány tartalmazza

a) a képzésre kötelezett személy

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

b) az alapképzési kötelezettség teljesítésének tényét és időpontját,

c) a tanúsítvány kiállításának időpontját és

d) a Jogakadémia elektronikus hitelesítését.

(1b)[3] A továbbképzési kötelezettség teljesítéséről a Jogakadémia által kiállított tanúsítvány tartalmazza

a) a képzésre kötelezett személy

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

b) a továbbképzési időszak kezdetét és végét,

c) a továbbképzési kötelezettség teljesítésének tényét és időpontját,

d) a tanúsítvány kiállításának időpontját és

e) a Jogakadémia elektronikus hitelesítését.

(2)[4] A Jogakadémia a tanúsítványt az alapképzés, illetve a továbbképzés utolsó napjától számított 15 napon belül állítja ki, és teszi letölthetővé a képzésszervezést támogató informatikai rendszerben a képzésre kötelezett számára. A tanúsítvány a képzésre kötelezett kifejezett kérelme esetén elektronikus úton, elektronikusan aláírt teljes bizonyító erejű magánokirat formájában is megküldhető.

(3) A Jogakadémia minden alap- és továbbképzési időszak utolsó napját követő 30 napon belül írásban tájékoztatja a Hatóságot azokról az alap- és továbbképzésre kötelezett személyekről, akiknek a részére tanúsítványt bocsátott ki, valamint a továbbképzésre kötelezett személyek esetében az általuk megszerzett kreditpontokról.

II. FEJEZET

A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI SZAKÉRTŐ ELEKTRONIKUS KIVÁLASZTÁS IGÉNYBEVÉTELÉVEL TÖRTÉNŐ BÍRÓSÁGI KIJELÖLÉSE ÉS KIRENDELÉSE, VALAMINT A KIJELÖLÉS ÉS A KIRENDELÉS MEGSZÜNTETÉSE

5. A szerkezetátalakítási szakértő bírósági kirendelése

7. § (1) A Szát. szerinti bírósági szerkezetátalakítási eljárásban a bíróság az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által vezetett szerkezetátalakítási szakértők listájáról rendeli ki a szerkezetátalakítási szakértőt.

(2) Ha a szerkezetátalakítási szakértők listáján közzétett adat hibás, annak kijavítása iránt a Hatóság küld értesítést az OBH-nak. A hibajavítást az érintett szerkezetátalakítási szakértő a Hatóságnál kezdeményezi.

8. § (1) A Szát. 28. § (2) bekezdése szerinti kijelölés és a Szát. 12. alcíme szerinti hivatalból történő kirendelés (a továbbiakban együtt: kirendelés) során, ha a Szát. 27. §-ában és 29. § (5) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, a bíróság az elektronikus, véletlenszerű kiválasztás elvét alkalmazó - a Hatóság által fejlesztett és működtetett - informatikai rendszer (a továbbiakban: informatikai alkalmazás) felhasználásával választja ki a szerkezetátalakítási szakértők listájáról az adott szerkezetátalakítási eljárásban eljáró szerkezetátalakítási szakértőt, és ennek megfelelően hoz végzést a kirendeléséről.

(2) A 10. §-ban és a 11. §-ban meghatározott eseteket kivéve egy szerkezetátalakítási eljárásban az (1) bekezdés szerinti kiválasztást kizárólag egy alkalommal lehet elvégezni.

(3) A bíróság a kiválasztási művelet befejezésekor az informatikai alkalmazás által generált kiválasztási okiratot elektronikusan elmenti, és az ügyiratokhoz csatolja.

9. § A bíróság a szerkezetátalakítási szakértő részvételének a Szát. 27. § (6) bekezdése szerinti jóváhagyása esetén a jóváhagyó végzésben megjelölt szerkezetátalakítási szakértő kijelölésének tényét az informatikai alkalmazásban haladéktalanul rögzíti, a művelet befejezésekor az informatikai alkalmazás által generált okiratot elektronikusan elmenti, és az ügyiratokhoz csatolja.

10. § (1) Ha az informatikai alkalmazás felhasználásával kiválasztott szerkezetátalakítási szakértővel vagy a nevében eljáró szerkezetátalakítási szakértő természetes személlyel szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn, és ezért ez a szerkezetátalakítási szakértő nem rendelhető ki, vagy a kirendelését a bíróság megszünteti, akkor az informatikai alkalmazás igénybevételével másik szerkezetátalakítási szakértőt kell kiválasztani, és annak kirendeléséről végzést hozni.

(2) A Szát. 60. § (1) bekezdése szerinti esetben a bíróság a 8. §-ban foglaltak alkalmazásával választja ki a másik szerkezetátalakítási szakértőt, és hoz végzést annak kirendeléséről.

11. § Ha a bíróság a szerkezetátalakítási szakértő kirendelését megszüntette, de a Szát. 31. § (7) bekezdése alapján az eljárásban másik szerkezetátalakítási szakértőt kell kirendelni - a Szát. 27. § (5) bekezdése és 29. § (5) bekezdése szerinti eseteket kivéve -, a bíróság a 8. § alkalmazásával választja ki az új szerkezetátalakítási szakértőt, és hoz végzést annak kirendeléséről.

6. Az elektronikus kijelölést támogató informatikai alkalmazás

12. § (1) A Hatóság az informatikai alkalmazást a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól szóló 15/2021. (X. 29.) SZTFH rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése szerinti számítógépes elektronikus kijelölő program (a továbbiakban: számítógépes program) almoduljaként üzemelteti. A Hatóság az üzemeltetés keretében közvetlenül ellátja az alkalmazásüzemeltetési és alkalmazásfejlesztői feladatokat az informatikai alkalmazás tekintetében. Az informatikai alkalmazás üzemeltetését és ellenőrzését a Hatóság a számítógépes program üzemeltetése és ellenőrzése keretében végzi a Rendeletben foglaltak szerint az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) A Hatóság az informatikai alkalmazás által kezelt adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis) a szerkezetátalakítási szakértők listáján szereplő valamennyi szerkezetátalakítási szakértőt felveszi. Az adatbázisban a szerkezetátalakítási szakértőket nevük és hatósági nyilvántartási számuk alapján azonosítja.

(3) Az informatikai alkalmazás adatbázisa adatainak aktualizálását a Hatóság mint üzemeltető végzi.

(4) A szerkezetátalakítási szakértő véletlenszerű kiválasztására a program a sorban következő szerkezetátalakítási szakértő kiválasztásával tesz javaslatot oly módon, hogy az adatbázisból egyenletes eloszlás szerint választ.

(5) Az informatikai alkalmazás a kijelölés minden műveletét, azok minden adatát és a kiválasztási művelet elvégzésének időpontját is naplózza, és a naplózás adatait 3 évig megőrzi. A naplózás adatairól a Hatóság jogi érdek igazolása esetén ad tájékoztatást.

(6) Az informatikai rendszer - a szerkezetátalakítási szakértőt kirendelő, valamint a kirendelést megszüntető jogerős bírósági végzések, valamint a Szát. 27. § (6) bekezdése szerinti bírósági jóváhagyások összesített adatai alapján - az egyenletes ügyelosztás elvének megfelelő kiválasztás érdekében nyilvántartja az egyes szerkezetátalakítási szakértők részvételével folyamatban lévő szerkezetátalakítási eljárások számát.

7. A szerkezetátalakítási szakértő kirendelésének megszüntetése

13. § A Szát. 31. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozó kérelem esetén a bíróság a döntése meghozatalakor mérlegeli a szerkezetátalakítási szakértő kötelezettségszegésének, mulasztásának jellegét, súlyosságát, a kötelezettségszegéssel, mulasztással az adósnak és a hitelezőknek okozott hátrányt vagy többletköltséget, a mulasztás, késedelem időtartamát, esetleges ismétlődését, más személyek közrehatását, valamint a szerkezetátalakítási szakértő együttműködését az általa okozott hátrányok csökkentésében.

14. § A bíróság az informatikai alkalmazásban haladéktalanul rögzíti annak tényét, hogy

a) a szerkezetátalakítási szakértő kirendelése megszűnt,

b) a Szát. 27. § (6) bekezdése szerint jóváhagyott szerkezetátalakítási szakértő kijelölése megszűnt, vagy

c) a szerkezetátalakítási eljárás befejeződött.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Hatályba léptető rendelkezés

15. § Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

16. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti informatikai alkalmazást 2023. március 1. napjával kell üzembe helyezni.

(2) Az informatikai alkalmazás üzembe helyezését megelőzően a bíróság a szerkezetátalakítási szakértők listájáról a hatósági nyilvántartási szám növekvő sorrendjét követve választja ki az adott eljárásban eljáró szerkezetátalakítási szakértő szervezetet akként, hogy az egyenletes ügyelosztás elvét is figyelembe kell vennie, így a szerkezetátalakítási szakértő részvételét jóváhagyó végzésben megjelölt szerkezetátalakítási szakértőkről vezetett lista adatait is figyelembe véve kell kiválasztani a sorrendben következő, a legkevesebb folyamatban lévő eljárással rendelkező szerkezetátalakítási szakértőt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat a 10. §-ban és a 11. §-ban foglalt esetekben is alkalmazni kell akkor, ha egyébként az informatikai alkalmazás alkalmazásával történő kiválasztást kellene elvégezni.

(4) A bíróság a (2) bekezdés szerinti kiválasztási művelet eredményéről és elvégzésének időpontjáról hivatalos feljegyzést készít, azt elektronikusan elmenti, és az ügyiratokhoz csatolja.

(5) A (2) bekezdés szerinti kiválasztási művelet céljára a bíróság - a szerkezetátalakítási szakértőt kirendelő, a szerkezetátalakítási szakértő eljárásban való részvételét a Szát. 27. § (6) bekezdése szerint jóváhagyó, valamint a kirendelést megszüntető és a szerkezetátalakítási eljárást befejező, illetve megszüntető jogerős bírósági végzések összesített adatai alapján - nyilvántartja, hogy az egyes szerkezetátalakítási szakértők hány folyamatban lévő szerkezetátalakítási eljárásban vesznek részt.

17. § A szerkezetátalakítási szakértők továbbképzésének szabályairól szóló 10/2022. (IV. 29.) NVTNM rendelet szerinti, a szerkezetátalakítási szakértők listájára történő felvételhez szükséges továbbképzés teljesítése az 1. § (2) bekezdése szerinti alapképzés teljesítésének minősül. A továbbképzési kötelezettség ezen személyek számára 2023. szeptember 1-jén kezdődik.

10. Jogharmonizációs záradék

18. § Ez a rendelet

a) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv) 26. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjának

való megfelelést szolgálja.

Dr. Biró Marcell s. k.,

elnök