2022. évi LXXIX. törvény
az Állami Számvevőszék szervezetével és működésével, valamint a nemzetiségek jogaival összefüggő egyes törvények módosításáról
1. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
1. § (1) Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Állami Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszék költségvetését a (2a) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az egyéb működési kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatának együttes összege ne legyen kevesebb ugyanezen előirányzatok előző évi - ide nem értve a különleges, egyszeri beruházásra igényelt költségvetési támogatás összegét - központi költségvetésben megállapított együttes összegénél."
(2) Az ÁSZ tv. 2. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az Állami Számvevőszék bértömeg-gazdálkodást folytat. Az Állami Számvevőszék központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkeresetek éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege. A tárgyévre meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét év közben az e bekezdés szerinti index kilenc tizenketted részével korrigálni kell. A korrekció összegét a tárgyév március 31. napjáig kell az Állami Számvevőszék rendelkezésére bocsátani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyéb működési kiadások előirányzatán belül a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása esetében is."
2. § Az ÁSZ tv. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az Állami Számvevőszék az elnök döntése alapján az ellenőrzési tervben nem szereplő ellenőrzést is végezhet, amelyről az éves beszámolójában ad tájékoztatást az Országgyűlés részére."
3. § Az ÁSZ tv. 5. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állami Számvevőszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében)
"b) ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő, továbbá valamennyi köztulajdonban álló gazdálkodó szervezet vagyongazdálkodását."
4. § Az ÁSZ tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az Állami Számvevőszék a vármegyékben ellenőrzési irodákat működtethet."
5. § Az ÁSZ tv. 13. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az ÁSZ tv. 13. § (2) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(Az Állami Számvevőszék elnöke)
"m) ajánlást adhat ki,
n) szabályzatban meghatározhatja az otthoni munkavégzés és a távmunkavégzés szabályait,
o) ellátja a törvényekben ráruházott egyéb feladatokat."
6. § Az ÁSZ tv. 14. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) Az Állami Számvevőszék elnökének akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt alelnök az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. A kijelölt alelnök általános helyettesítési jogkörében nem jogosult a 13. § (2) bekezdés a), b), d) és m) pontjában foglalt feladatok ellátására, azonban a már meghatározott ellenőrzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles. Az Állami Számvevőszék kijelölt alelnöke nem helyettesítheti az elnököt a Költségvetési Tanácsban."
7. § (1) Az ÁSZ tv. 15. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A számvevői jogviszony az Állami Számvevőszék mint munkáltató és a számvevő mint foglalkoztatott között a számvevői közszolgálati szerződéssel jön létre.
(1b) A számvevői közszolgálati szerződésben állapodnak meg a felek a számvevő munkaköréről, a munkavégzés helyéről, a számvevő besorolásáról, alapilletményének mértékéről. A számvevői közszolgálati szerződés a jogviszonyt érintő egyéb lényeges kérdésekről is rendelkezhet. A számvevői közszolgálati szerződésben nem szabályozott kérdésekben a számvevői jogviszonyra az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni.
(1c) Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében szabályzatban határozza meg a számvevői besorolási kategóriákat, az egyes számvevői munkaköröket, a munkáltató által meghatározható pótszabadság mértékét, valamint a teljesítményértékelés szabályait."
(2) Az ÁSZ tv. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Eltérő rendelkezés hiányában a számvevői jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A számvevői közszolgálati szerződést írásba kell foglalni. A számvevői közszolgálati szerződést módosítani csak az Állami Számvevőszék és a számvevő közös megegyezésével lehet. A szerződés tartalmának módosítására a szerződés létrejöttével kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni."
(3) Az ÁSZ tv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A számvevői jogviszony helyettesítés céljából, meghatározott munka elvégzésére vagy gyakornoki feladatok ellátására határozott időre is létesíthető. A határozott idejű számvevői jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni."
(4) Az ÁSZ tv. 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A számvevő részt vesz az Állami Számvevőszék feladatainak ellátásában, elvégzi a munkaköri leírásában szereplő feladatokat, továbbá az azok végrehajtásához kapcsolódó mindazon feladatokat, amelyekkel felettes vezetője megbízza."
8. § (1) Az ÁSZ tv. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az Állami Számvevőszék elnöke vezetői és tanácsadói megbízást adhat.
(2) A vezetői és tanácsadói megbízás indokolás nélkül bármikor visszavonható. A vezetői és tanácsadói megbízás visszavonása nem érinti a számvevői jogviszonyt."
(2) Az ÁSZ tv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A vezetői és tanácsadói pótlékok mértékét az Állami Számvevőszék elnöke szabályzatban határozza meg."
9. § Az ÁSZ tv. "Összeférhetetlenség" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
"Összeférhetetlenség és együttalkalmazási tilalom
18. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamelyik alrendszeréből támogatásban részesül.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, önkormányzati képviselő-testületnek.
(3) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével -más megbízást nem láthat el, más keresőfoglalkozást nem folytathat, díjazást más tevékenységért nem fogadhat el.
(4) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehet a Kormány és az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti hozzátartozók.
(5) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője a Kttv. szerinti hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba nem kerülhet a jogviszonyának fennállása során.
(6) Ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője vagy számvevője személyével kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását vagy a jogviszony létesítését követően - amennyiben az összeférhetetlenség később keletkezik, annak keletkezését követően - tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a hatáskörét nem gyakorolhatja, feladatait nem láthatja el.
(7) A vezető és a számvevő esetében az összeférhetetlenséget az elnök állapítja meg.
(8) A számvevőre vonatkozó, e §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az Állami Számvevőszék által az ellenőrzésben való részvételre felkért szakértőre és megbízási jogviszonyban foglalkoztatott más közreműködőre, valamint a (4) és (5) bekezdést az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalókra is alkalmazni kell.
(9) Az Állami Számvevőszék munkáltatói ellenőrzési jogkörében fokozottan figyelemmel kíséri, hogy a személyi állományába tartozó alkalmazottak megfeleljenek a jogviszonyukra irányadó törvényi és etikai feltételeknek, továbbá hogy a feladatellátásukkal összefüggésben megelőzze, feltárja és orvosolja az objektív érdekellentétnek tekinthető helyzeteket (a továbbiakban együtt: vizsgálati célok), amelynek rendszerét és szempontjait az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.
(10) A (9) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálatok tekintetében az érintettek adatvédelmi tájékoztatási joga korlátozható, feltéve, hogy az veszélyeztetheti vagy jelentősen akadályozhatja a vizsgálati célok elérését, és a korlátozások e célok eléréséhez szükségesek.
(11) A (10) bekezdés alkalmazásában érdekellentét különösen, ha a feladat pártatlan és tárgyilagos ellátása elköteleződéssel kapcsolatos ok, továbbá gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt sérül."
10. § Az ÁSZ tv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"21. § Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően a számvevő alapilletményét határozott időre legfeljebb 60%-kal megemelheti vagy legfeljebb 10%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg."
11. § Az ÁSZ tv. 21/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állami Számvevőszék vezetőinek és számvevőinek jogviszonyára az e törvényben nem szabályozott kérdésekben)
"a) a Kttv. rendelkezései közül a 6. § 2. pontját, 3. pontját, 7a-12. pontját, 15a. és 16. pontját, 20a. pontját, 23. pontját, 25. és 26. pontját, 31a. pontját, 7. §-át, 9. § (2) és (3) bekezdését, 10. § (1), (3) és (4) bekezdését, 11. § (1)-(4) bekezdését, 12. és 13. §-át, 14. § (2) és (3) bekezdését, 15-25. §-át, 39. § (1) bekezdés a) és b) pontját, c) pontját azzal az eltéréssel, hogy számvevői jogviszony csak felsőfokú végzettséggel rendelkező személlyel létesíthető és tartható fenn, 39. § (4)-(4b) bekezdését, 42. § (1), (3) bekezdését, (4) bekezdés a) és b) pontját, valamint (6) és (7) bekezdését, 43. § (4)-(6) bekezdését, 44. §-át, 46. §-át, 49. és 50. §-át, 51. § (2), (6) és (7) bekezdését, 54. § (1), (3), valamint (5) és (6) bekezdését azzal az eltéréssel, hogy csak külföldi kiküldetésre alkalmazható, 59. §-át, 60. § (1) bekezdés a)-c), e)-h) és j) pontját, valamint (2), (3), (6), (7) és (10) bekezdését, 61. §-át, 63. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a)-c) és e)-i) pontját és (2a)-(7) bekezdését, 64. § (1)-(3) és (5) bekezdését, 64/A. §-át, 66-71. §-át, 74. §-át, 75. § (1) bekezdés a), b) és d)-j) pontját, valamint (2)-(4) bekezdését, 76. §-át, 78-79. §-át, 80. § (1), (2b) és (3)-(5) bekezdését, 81-82. §-át, 83. § (1) és (2) bekezdését, 83/A. §-át, 84. § (1) bekezdését, 85. § (3) bekezdését és a (4) bekezdés a) és b) pontját, 89-100. §-át, 101. § (1) és (2) bekezdését, 102-107. §-át, 109-115. §-át, 130. § (1) bekezdését, 131. § (1) és (5) bekezdését, 143. §-át, 144. § (2)-(4) bekezdését, 145-149. §-át, 149/A. §-át, 150-154. §-át, 160-164. §-át, 166. §-át, 167. § (1)-(5) bekezdését, 168-177. §-át, 179. § a)-h) pontját, 180. § (1) bekezdés a)-c), f), g), i) és j) pontját, valamint (2) bekezdését, 183/C. §-át, 184. §-át, 192. §-át, 193. § (1) bekezdés a), d) és e) pontját, valamint (2)-(6) bekezdését, 194. §-át, 195-202. §-át, 238. § (1)-(4) bekezdését, továbbá a 2. és az 5. mellékletét kell alkalmazni azzal, hogy ahol a Kttv. kinevezési okmányról rendelkezik, azon a számvevői közszolgálati szerződést kell érteni, és"
12. § Az ÁSZ tv. a 23. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
"Az ellenőrizhetőség elévülése
23/A. § Azon szervezet esetében, ahol az ellenőrzés lefolytatásának jogalapját a kapott támogatás képezi, az Állami Számvevőszék a támogatás felhasználásának naptári évét követő öt évig folytathat ellenőrzést. Támogatásnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 19. pontjában meghatározott támogatás minősül."
13. § Az ÁSZ tv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az ellenőrzés az erről szóló értesítés kézbesítésével, ennek mellőzése esetén a megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik. Az értesítés mellőzhető, ha az ellenőrzés eredményes lefolytatását veszélyeztetné."
14. § Az ÁSZ tv. "Adatbetekintés, adatkezelés" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"Adatbetekintés, adatkezelés és adatok célhoz kötött felhasználása"
15. § Az ÁSZ tv. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetről vagy annak dolgozójáról, tisztségviselőjéről megszerzett adatok, információk a jelentés, az 5. § (13) bekezdése szerinti elemzés és tanulmány, valamint a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Natv.) 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatelemzés készítésén kívül nem használhatók fel más célra. Az e bekezdés szerinti célhoz kötött felhasználású adatok a Natv. szerinti tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igények alapján a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére adatelemzés készítésére újrahasznosítás céljából - a Natv. 7. § (5) bekezdés a) és c) pontja szerinti kizáró okok hiányában - akkor bocsáthatóak rendelkezésre, ha az adatok megismerése az ellenőrzések célját hátrányosan nem befolyásolja és az Állami Számvevőszék intézményi függetlenségét nem sérti vagy veszélyezteti. Az Állami Számvevőszék személyi állományába tartozó személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - az e jogviszony fennállása alatt, valamint annak megszűnését követően is az Állami Számvevőszék tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, egyéb, törvény által védett titkot kötelesek megőrizni, azt külön felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatják át, és feladatkörükön kívül nem használhatják fel."
16. § (1) Az ÁSZ tv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek lefolytatása, illetve az ellenőrzések megtervezése érdekében az ellenőrzött, illetve törvény alapján ellenőrizhető szervezet (a továbbiakban együtt: ellenőrzött szervezet) és annak munkavállalója közreműködésre köteles. Az ellenőrzött szervezet és annak munkavállalója közreműködési kötelezettsége a (2), (3) és (7) bekezdés, a 31. §, valamint a 33. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségeket foglalja magában."
(2) Az ÁSZ tv. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és az ÁSZ tv. 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A közreműködésre felhívott szervezet az Állami Számvevőszék által meghatározott - legalább 5 munkanapos - adatszolgáltatási határidőn belül az ellenőrzés tervezhetősége, meghatározása, illetve lefolytatása érdekében szükséges adatokat és dokumentumokat köteles rendelkezésre bocsátani, illetve a kapcsolódó tájékoztatást megadni.
(2a) Az adatszolgáltatás teljesítésének biztosítása érdekében a közreműködésre felhívott szervezetet az Állami Számvevőszék hiánypótlásra hívhatja fel. Indokolt esetben az Állami Számvevőszék soron kívüli adatszolgáltatást kérhet a közreműködésre felhívott szervezettől."
(3) Az ÁSZ tv. 28. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt közreműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni az Állami Számvevőszék 5. § (13) bekezdése szerinti elemzési tevékenységének előkészítése, illetve lefolytatása érdekében megkeresett szervezetekre és azok munkavállalóira, valamint az ennek során beszerzett, rendelkezésre bocsátott adatokra, azzal, hogy az elemzési tevékenység kapcsán a (3) bekezdés, valamint 31. §, 31/A. § és a 33. § szerinti intézkedések nem alkalmazhatóak.
(7) Az Állami Számvevőszék hatáskörei gyakorlásával összefüggésben az ellenőrzéseinek megtervezése, előkészítése, illetve lefolytatása érdekében a 27. §-ban foglaltak figyelembevételével közvetlen adathozzáférésre és adatfelhasználásra jogosult az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat (a továbbiakban együtt: közadatok) tartalmazó állami és önkormányzati nyilvántartásokhoz és adatbázisokhoz. A közadatokat tartalmazó nyilvántartást, adatbázist vezető közfeladatot ellátó szerv (a továbbiakban: adathozzáférésre felhívott szervezet) az Állami Számvevőszék felhívását követően köteles a felhívás szerinti közvetlen adathozzáférést díjmentesen biztosítani. A közvetlen adathozzáférés minősített adatokat tartalmazó adatokhoz való adathozzáférést nem eredményezhet. Amennyiben a közvetlen adathozzáférés biztosítása közérdekből egyébként nem nyilvános személyes adatokhoz, vagy egyéb, törvény által védett titkot tartalmazó adatokhoz való adathozzáférést is eredményezne, úgy az Állami Számvevőszék az adathozzáférés biztosítása érdekében az adathozzáférésre felhívott szervezettel és egyéb szervezetekkel megállapodást köthet (a továbbiakban: adathozzáférési megállapodás), amelyben a felek a 27. §-ban foglalt követelményektől való eltérés nélkül rendelkeznek az adatvédelmi követelmények biztosításának részletes szabályairól, az adathozzáférés feltételeiről. Az adathozzáférési megállapodást a felek a honlapjukon nyilvánosságra hozzák.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában adathozzáférésnek minősül a közvetlen adatátvételt biztosító elektronikus információs rendszeren keresztüli hozzáférés biztosítása, valamint a közvetlen adatátvételt biztosító elektronikus információs rendszeren keresztüli hozzáférés biztosítása nélkül az adatok felhívásnak megfelelő rendelkezésre bocsátása."
17. § Az ÁSZ tv. "Vagyonmegóvási intézkedések" alcíme helyébe a következő alcím lép:
"A figyelemfelhívó levél és a vagyonmegóvási intézkedések
31. § Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében - ha jogszabály súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem írja elő - figyelemfelhívó levéllel fordulhat az ellenőrzött szerv vezetőjéhez. A szerv vezetője a figyelemfelhívó levélben foglaltakat tizenöt napon belül - testületi szerv a soron következő ülésén - köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesíteni.
31/A. § (1) Amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást, illetve ennek veszélyét tárja fel, vagy az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez (a továbbiakban együtt: hatóság) fordulhat
a) a munkabérek folyósításának kivételével az előirányzat-felhasználási keret zárolása,
b) az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése,
c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztése, valamint
d) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenőrzött szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében zár alá vétel elrendelése
érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét tizenöt napon belül írásban értesíteni.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről az Állami Számvevőszék elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot értesíti."
18. § Az ÁSZ tv. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az Állami Számvevőszék a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket záró megbeszélés keretében egyeztetheti az ellenőrzött szervezet vezetőjével vagy az általa megbízott személlyel."
19. § Az ÁSZ tv. III. Fejezete a 33. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Tanácsadói vélemény
33/A. § (1) Az Állami Számvevőszék fenntartói, irányító szervi, tulajdonosi vagy alapítói kérelemre, a megjelölt kérdéskörben tanácsadói ellenőrzést végezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzés eredményéről az Állami Számvevőszék tanácsadói véleményt készíthet, amelyet az ellenőrzött szerv vezetője részére küld meg."
20. § Az ÁSZ tv. III. Fejezete a 33/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"Az Állami Számvevőszék elnökének ajánlásai
33/B. § (1) Az elnök az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörét érintő azonos vagy hasonló tárgyú megkeresések esetén az önkéntes jogkövetés előmozdítása érdekében egységes jogalkalmazást elősegítő, kötelező érvénnyel és jogi kötőerővel nem rendelkező ajánlást adhat ki.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke által az (1) bekezdésben foglaltak alapján kiadott ajánlást közölni kell a megkeresés kezdeményezőjével. Az ajánlást az Állami Számvevőszék honlapján közzé kell tenni."
21. § Az ÁSZ tv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 35/C. §-sal egészül ki:
"35/C. § (1) A számvevői közszolgálati szerződést - a 15. § (1b) és (1c) bekezdése szerinti tartalommal -2023. január 15-ig kell megkötni.
(2) Ha a számvevői közszolgálati szerződés az (1) bekezdés szerinti határidőben a számvevőnek felróható okból nem kerül megkötésre, a számvevő jogviszonya a Kttv. 72. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szűnik meg.
(3) A számvevő illetménye nem lehet kevesebb annál, mint amekkora összegre illetményként a kinevezési okirat alapján 2022. december 31. napján jogosult volt."
22. § Az ÁSZ tv.
a) 15. § (1) bekezdésében az "érdemi feladatot ellátó" szövegrész helyébe a "feladatot ellátó" szöveg,
b) 15. § (5) bekezdésében a "kinevezéséhez és a besorolásához" szövegrész helyébe a "jogviszony létesítéséhez és a besorolásához" szöveg,
c) 19. § (2) bekezdésében a "kinevezésükkor" szövegrész helyébe a "jogviszony létesítésekor" szöveg,
d) 20. § (2) bekezdésében az "Állami Számvevőszék elnökét" szövegrész helyébe az "államtitkárt" szöveg,
e) 25. § (3) bekezdésében az "a számvevővel" szövegrész helyébe az "az Állami Számvevőszékkel" szöveg
lép.
23. § Hatályát veszti az ÁSZ tv.
a) 1. § (4) bekezdésében az " , amellyel elősegíti a jól irányított állam működését" szövegrész,
b) 15. § (2a)-(2c) és (4) bekezdése,
c) 16. §-a,
e) 33. § (6) bekezdése, valamint
2. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása
24. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a párt és a szakszervezet kivételével a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában szereplő olyan egyesület, amelynek alapszabályában - a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve - rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;"
(2) Az Njtv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:)
"14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a jogi személyek nyilvántartásában - legalább 2024. június 30-tól - nemzetiségi egyesületként szereplő egyesület, amelynek alapszabályában - a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve - rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;"
(3) Az Njtv. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:)
"14. az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a jogi személyek nyilvántartásában - a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve - nemzetiségi egyesületként szereplő egyesület;"
3. A területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény módosítása
25. § Nem lép hatályba a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 127. § 1. pontja.
4. Záró rendelkezések
26. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 24. § (2) bekezdése 2024. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 24. § (3) bekezdése 2027. július 1-jén lép hatályba.
27. § (1) Az 1-23. § és a 25. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 24. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke