2021. évi XCI. törvény

a nemzeti adatvagyonról[1]

Az Országgyűlés felismerve, hogy a korszerű digitális államkormányzás és gazdaság megvalósítása érdekében, amely mesterséges intelligencián és adatelemzésen alapuló technológiák elterjedésével történhet meg, elengedhetetlen egy olyan intézményrendszer kialakítása, amely hatékonyság, gazdasági növekedés és a nemzeti szuverenitás szempontjait egyaránt érvényesítve képes megvalósítani a nemzeti adatvagyon széles körű hasznosítását, valamint hogy az állampolgárok államba vetett bizalmának további erősítése, valamint a közigazgatás folyamatos és zavartalan működésének biztosítása érdekében az egyes állami szervek által kezelt, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó nyilvántartások fokozott biztonságáról való gondoskodás elengedhetetlen, a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a nemzeti adatvagyonon alapuló adatszolgáltatásra, az adatszolgáltatás állami koordinációját végző, illetve az adatszolgáltatásban közreműködő egyéb szervezetekre, továbbá a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelmére terjed ki.

(2) E törvényt nem kell alkalmazni

a) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igényekre;

b) a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok terjesztése jogának gyakorlására;

c) a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Közadat tv.) szerinti, a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közadatok és kulturális adatok újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátására irányuló igényekre;

d) a közfeladatot ellátó szervek által alaptevékenységük keretében végzett adatszolgáltatásra, adatelemzésre és az ezzel összefüggésben jogszabály alapján megállapított díjfizetésre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában

a)[2] nemzeti adatvagyon: a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok és kutatási adatok (a továbbiakban együttesen: közadatok) és személyes adatok összessége;

b) anonimizálás: a személyes adatok olyan anonim adatokká történő átalakításának folyamata, amelynek következtében az érintett többé nem azonosítható;

c)[3] adatelemzés: az adatok emberi tevékenység kifejtésével, vagy informatikai eszközökkel való feldolgozása, és az elektronikusan rendelkezésre álló adatokból újabb származtatott ismeret előállítása, valamint a feldolgozott adatokból következtetések levonása emberi tevékenység kifejtésével, vagy informatikai eszközökkel, valamint az adatokhoz való elemzési célú hozzáférés biztosítása;

d) általános kormányzati tájékoztató szolgáltatás: Magyarország környezeti, társadalmi, valamint gazdasági biztonsága, a Magyarország területén lakók élete, testi épsége, valamint vagyona megóvása céljából a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség által a Kormány, valamint a Kormány tagja részére nyújtott tájékoztatás, ha Nemzeti Adatvagyon Ügynökség adatelemzéshez kapcsolódó tevékenysége során e körbe tartozó kockázatot észlel;

e) kormányzati tájékoztatási szolgáltatás: az adatközpontú kormányzati döntés elősegítése céljából, a központi kormányzati igazgatási szerv igénylése (a továbbiakban: állami adatigénylés) alapján a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség által elemzett adatokból származtatott információk nyújtása;

f) kulcsszolgáltatás: olyan informatikai eszköz kulcsszolgáltató általi biztosítása, amelynek segítségével az együttműködő szerv az általa kezelt nyilvántartásban található személyes adatokat anonimizálja a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség általi adatelemzés céljából;

g) piaci tájékoztatási szolgáltatás: a nem állami adatigénylés körébe tartozó adatigénylés alapján, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség által elemzett adatokból származtatott információk értékesítése;

h) együttműködő szerv: a személyes adatot tartalmazó nyilvántartást vezető közfeladatot ellátó szerv.

i)[4] közfeladatot ellátó szerv: a Közadat tv. 4. § 5. pontjában meghatározott szerv vagy személy.

3. Nemzeti Adatvagyon Ügynökség

3. § A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a Kormány által rendeletben kijelölt, a nemzeti adatvagyon hasznosításával kapcsolatos állami feladatokat közfeladatként ellátó szerv vagy szervezet.

4. § (1) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség elektronikus ügyintézés biztosítására kötelezett szervként

a) elősegíti és támogatja a Közadat tv. végrehajtását, ennek keretében:

aa) elkészíti a Közadat tv. szerint újrahasznosítás céljából rendelkezésre bocsátható közadatokat tartalmazó nyilvántartások és adatbázisok jegyzékét, és gondoskodik azok változásának folyamatos nyomon követéséről,

ab) az általa működtetett internetes honlapon közzéteszi az aa) alpont szerinti jegyzéket, egyúttal a honlapon keresztül gondoskodik a közfeladatot ellátó szervek és a Közadat tv. szerinti igénylők tájékoztatásáról az őket megillető jogok és terhelő kötelezettségek tekintetében, és

ac) a közfeladatot ellátó szerv vagy az igénylő erre vonatkozó megkeresése esetén közreműködik a Közadat tv. szerinti újrahasznosítás céljából történő rendelkezésre bocsátás megvalósításában, ideértve a kérelem előkészítésében, a díj megállapításában, az újrahasznosítási megállapodás előkészítésében és a rendelkezésre bocsátás módjának meghatározásában való közreműködést, valamint

b) az együttműködő szerv által kezelt nyilvántartásból származó személyes adatnak a kulcsszolgáltató szervezet által biztosított eszközökkel való anonimizálását követően adatelemzést végez.

(2) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség

a) általános kormányzati tájékoztató szolgáltatást,

b) kormányzati tájékoztatási szolgáltatást,

c) piaci tájékoztatási szolgáltatást

nyújt [az a)-c) pont a továbbiakban együtt: tájékoztatási szolgáltatás].

(3) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

4. Nemzeti Adatvagyon Tanács

5. § (1) A Nemzeti Adatvagyon Tanács a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormánybizottság.

(2) A Nemzeti Adatvagyon Tanács

a) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség javaslata alapján dönt a piaci tájékoztatási szolgáltatásra vonatkozó igény (a továbbiakban: piaci igény) teljesítése tárgyában,

b) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség e törvény szerinti tájékoztatási szolgáltatási tevékenysége során érvényesíti a Kormány adatvagyon-politikával kapcsolatos szempontjait,

c) meghatározza a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség e törvény szerinti tevékenysége során alkalmazandó alapelveket.

6. § (1) A Nemzeti Adatvagyon Tanács tagja

a) az e-közigazgatásért felelős miniszter,

b) az informatikáért felelős miniszter, és

c) az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter).

(2) A Nemzeti Adatvagyon Tanács eljárására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.

5. A tájékoztatási szolgáltatásokra vonatkozó közös szabályok

7. § (1) A tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igényt az igénylő a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére küldi meg.

(2) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az igényt megvizsgálja, ennek során meghatározza, hogy az igény teljesítéséhez mely személyes adatot tartalmazó nyilvántartás szerinti adatok elemzése szükséges.

(3) Ha az igény teljesítéséhez szükséges, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség megkeresi az együttműködő szervet annak érdekében, hogy az általa kezelt nyilvántartásból származó személyes adat kulcsszolgáltató szervezet által biztosított eszközökkel való anonimizálását követően az anonimizált adatokat adatelemzés céljából rendelkezésére bocsássa.

(4) Ha az igény teljesítéséhez szükséges, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség bármely közfeladatot ellátó szervet megkereshet az általa kezelt közadat rendelkezésre bocsátása érdekében.

(5) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére az adatok (3) vagy (4) bekezdés szerinti rendelkezésre bocsátását a megkeresett együttműködő szerv vagy közfeladatot ellátó szerv az indokok megjelölésével megtagadja, ha

a) a megkeresésben érintett személyes adatokat anonimizálással sem lehetséges megfosztani személyes adat jellegüktől,

b) a megkeresésben érintett közadat a Közadat tv. szerint újrahasznosítás céljából nem bocsátható rendelkezésre, vagy

c) a megkeresésben érintett közadat vagy az abból származtatott adat átadása Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendvédelmi érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(6) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a közfeladatot ellátó szervvel vagy együttműködő szervvel megállapodást köt az adatátadás feltételeiről, amely tartalmazza az adatok rendelkezése bocsátásával közvetlen összefüggésben felmerült többletköltségek megtérítését is. E többletköltségek megállapítására az együttműködő szervnél vagy közfeladatot ellátó szervnél alkalmazott számviteli politikát kell alapul venni. Az adatok rendelkezésre bocsátásáért az együttműködő szerv vagy a közfeladatot ellátó szerv az e bekezdés szerinti költségtérítésen túl más költséget vagy díjat nem követelhet a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségtől.

(7) A Kormány a (6) bekezdés szerinti költségtérítéssel összefüggésben rendeletben további részletszabályokat állapíthat meg.

(8) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az igény teljesítését elutasítja, ha

a) az igény teljesítésében érintett személyes adatokat anonimizálással sem lehetséges megfosztani személyes adat jellegüktől,

b) az igény teljesítésében érintett adat a Közadat tv. szerint újrahasznosítás céljából nem bocsátható rendelkezésre, vagy

c) az igény teljesítése Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendvédelmi érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(9) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az igény teljesítésekor vagy elutasításakor a Nemzeti Adatvagyon Tanács által az 5. § (2) bekezdés b) és c) pontja alapján meghatározott szempontok és alapelvek figyelembevételével, a piaci igény teljesítésekor vagy elutasításakor a Nemzeti Adatvagyon Tanács 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint megállapított döntése alapján jár el.

(10) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a (2) bekezdés szerinti adatelemzés eredményét az igénylő részére küldi meg.

(11) Ha az igény nem teljesíthető, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az igény elutasításának okáról az igénylőt tájékoztatja.

6. A piaci tájékoztatási szolgáltatásra vonatkozó különös szabályok

8. § (1) A piaci igény teljesítésekor a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség eljárására a polgári jog általános szabályait és a 7. §-t az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a 7. § (2) bekezdése szerinti vizsgálat keretében meghatározza, hogy

a) a piaci igény teljesítéséhez mely személyes adatot tartalmazó nyilvántartás szerinti adatok elemzése szükséges,

b) a piaci igény teljesítését, a piaci igény teljesítését kérővel való megállapodást javasolja-e, és milyen feltételekkel javasolja,

c) a piaci igény teljesítését milyen ellenérték fejében javasolja.

(3) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a 7. § (8) bekezdésében, valamint a 9. §-ban meghatározott esetek kivételével a piaci igényt és a (2) bekezdés szerinti vizsgálati eredményét - a piaci igény teljesítésére vonatkozó javaslata esetén a megkötni tervezett megállapodást csatolva - döntésre a Nemzeti Adatvagyon Tanács részére megküldi.

(4) A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a piaci igény teljesítését a 7. § (8) bekezdésében foglaltakon túlmenően is elutasítja, ha a Nemzeti Adatvagyon Tanács a piaci igény elutasításáról szóló döntéséről - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott határidőn belül - a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget értesítette.

(5) Ha a Nemzeti Adatvagyon Tanács a piaci igény elbírálására vonatkozó döntéséről - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott határidőn belül - a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget nem értesítette, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a piaci igény teljesítése tekintetében a (3) bekezdés szerinti döntési javaslatában foglaltak szerint jár el.

(6) A piaci igény teljesítésére a Nemzeti Adatvagyon Tanács döntésének a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséghez történő megérkezését, illetve ennek hiányában a döntésre nyitva álló határidő lejártát követően kerülhet sor.

(7) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat és az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés függvényében a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a piaci igény teljesítésére vonatkozó megállapodást köt a piaci igény teljesítését kérővel.

(8) A (7) bekezdés szerinti megállapodásra egyebekben a kutatási szerződés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a piaci igény teljesítését kérő a piaci igényben rögzítetteken túl további utasítást nem adhat,

b) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a piaci igény teljesítését kérő hozzájárulása nélkül is igénybe vehet közreműködőt.

9. § (1) A Nemzeti Adatvagyon Tanács egyes piaciigény-típusok teljesítésére vonatkozóan általános jelleggel előzetes döntési álláspontot adhat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére, ha ezen piaciigény-típusok előzetesen egyértelműen beazonosíthatók és körülírhatók.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előzetes döntési álláspont alapján beazonosított piaci igény esetén a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség nem küldi meg a 8. § (3) bekezdése szerint a Nemzeti Adatvagyon Tanács részére a piaci igényt, annak teljesítése nem függ a Nemzeti Adatvagyon Tanács döntésétől.

7. Az anonimizáláson alapuló adatelemzésre vonatkozó különös szabályok

10. § (1) Ha a tájékoztatási szolgáltatási igény teljesítéséhez személyes adatot tartalmazó nyilvántartásból származó anonimizált adatok elemzése szükséges, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az anonimizált adatok részére való rendelkezésre bocsátása érdekében a tájékoztatási szolgáltatási igény teljesítésében érintett nyilvántartások 7. § (2) bekezdése szerinti meghatározását követően megkeresi az e nyilvántartásokat vezető együttműködő szerveket és a kulcsszolgáltató szervezetet, ennek keretében

a) az együttműködő szervet tájékoztatja az anonimizált adatszolgáltatásban érintett adatok pontos köréről, olyan módon, hogy az együttműködő szerv a tájékoztatási szolgáltatási igény tartalmát csak az általa kezelt adatokhoz kapcsolódó szükséges mértékben ismerhesse meg,

b) a kulcsszolgáltató szervezet részére átadja a 11. § (1) és (2) bekezdése szerinti technikai megoldás biztosításához szükséges információkat,

c) gondoskodik az együttműködő szerv és a kulcsszolgáltató szervezet közti kapcsolatfelvételhez szükséges információknak az érintettek részére való átadásáról.

(2) Ha a 7. § (5) bekezdése alapján megtagadási ok nem áll fenn, az együttműködő szerv a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség megkeresésére köteles az általa vezetett, személyes adatot tartalmazó nyilvántartásból származó, anonimizált adatokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség számára hozzáférhetővé, elemezhetővé tenni.

(3) Az együttműködő szerv a (2) bekezdés alapján kizárólag abban az esetben bocsáthatja az adatokat a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség rendelkezésére, ha az (1) bekezdés a) pontja szerint megjelölt adatkör tekintetében legalább száz fő adatai anonimizálhatóak.

(4) Az együttműködő szerv a (2) bekezdés alapján végzett anonimizálást a kulcsszolgáltató szervezet bevonásával, a 11. § szerint végzi el.

(5) Az együttműködő szerv az általa vezetett nyilvántartásban szereplő személyes adatot a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség megkeresésének teljesítése érdekében végzett anonimizálás elvégzése céljából, az anonimizálás végrehajtásához szükséges mértékben és ideig kezeli.

(6) A kulcsszolgáltató szervezet által végzett kulcsszolgáltatásért a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a miniszter által rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

(7) Az együttműködő szerv vezetője gondoskodik a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséggel, valamint a kulcsszolgáltató szervezettel való kapcsolattartásért felelős személy kijelöléséről.

11. § (1) A kulcsszolgáltató szervezet az anonimizálás elvégzéséhez az együttműködő szerv részére olyan technológiai megoldást biztosít, amely a 10. § (2) bekezdése szerint a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére rendelkezésre bocsátott adatokban az együttműködő szerv kezelésében lévő személyes adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítja, hogy az az érintettel ne legyen kapcsolatba hozható.

(2) Ha a tájékoztatási szolgáltatásra irányuló igény teljesítéséhez több együttműködő szerv által vezetett, személyes adatot tartalmazó nyilvántartás személyes adaton alapuló összekapcsolása szükséges, a kulcsszolgáltató az igény teljesítésében érintett valamennyi együttműködő szerv részére az anonimizálás elvégzéséhez olyan technológiai megoldást biztosít, amely az összekapcsolást lehetővé téve a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére rendelkezésre bocsátott adatokban az egyes együttműködő szervek kezelésében lévő személyes adatot visszafordíthatatlan módon úgy módosítja, hogy az az érintettel ne legyen kapcsolatba hozható.

(3) Az anonimizálást úgy kell elvégezni, hogy annak eredményeképpen a természetes személy lakcímére vonatkozó adat járásnál (Budapesten kerületnél) pontosabban ne legyen megállapítható.

(4) A kulcsszolgáltató szervezet:

a) az anonimizáláshoz az (1) és (2) bekezdés szerint biztosított technológiai megoldás biztosításakor gondoskodik arról, hogy az általa biztosított technológiai megoldás - a kódképzés módszerét is beleértve - tartalmazzon egyedi, véletlenszerűen megállapított elemet,

b) az anonimizáláshoz az (1) és (2) bekezdés szerint biztosított technológiai megoldás biztosítása során az igény teljesítésében érintett együttműködő szervek által kezelt személyes adatot nem ismerheti meg, és nem kezelheti azt,

c) az anonimizálás elvégzését követően gondoskodik az általa biztosított technológiai megoldás során keletkezett, a konkrét igény teljesítéséhez kapcsolódó egyedi elemek, azonosítók és kódok törléséről.

(5) Az anonimizálás során az (1) és (2) bekezdés szerinti technológiai megoldás révén keletkezett személyes adatot helyettesítő adatokat

a) az együttműködő szerv - az igény teljesítéséhez kapcsolódóan a 10. § (2) bekezdésének megfelelően - kizárólag a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére továbbíthatja, és a 10. § (2) bekezdése szerinti rendelkezésre bocsátást követően gondoskodik azok törléséről,

b) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség nem továbbíthatja más szerv, szervezet vagy személy részére, a tájékoztatási szolgáltatási igény teljesítését - vagy ha az igény elutasítására az anonimizált adatok átvételét követően került sor, az igény elutasítását - követően gondoskodik azok törléséről, és az átvett adatok közötti kapcsolat helyreállíthatatlan megszüntetéséről.

(6) A Kormány a kulcsszolgáltató szervezet feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítja meg.

8. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó egyes állami nyilvántartások fokozottabb védelme

12. § (1) A nemzeti adatvagyon részét képező adatállomány tekintetében törvény az adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét korlátozhatja, vagy az adatfeldolgozásnak az adatkezelőtől különböző személy vagy szervezet általi ellátását kizárhatja.

(2)[5] Ha törvény arról rendelkezik, hogy az adatfeldolgozást csak államigazgatási szerv vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezet láthatja el, az adatkezelő kizárólag a Kormány rendeletében az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott szervvel vagy szervezettel köthet adatfeldolgozási szerződést. Ha a Kormány rendelete az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott adatfeldolgozó igénybevételét teszi kötelezővé, az adatkezelő ezen adatfeldolgozót bízza meg az adatfeldolgozással.

(3)[6] A Kormány rendeletben határozza meg a (2) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a (2) bekezdés szerinti adatfeldolgozó megbízására az adatkezelő köteles.

(4) A (3) bekezdés szerinti kormányrendelet az adatfeldolgozók körének meghatározásáról - ideértve az adatfeldolgozó kötelező megbízásának esetét - az elektronikus adatfeldolgozásra és a nem elektronikus adatfeldolgozásra külön-külön is rendelkezhet.

(5) Törvény lehetővé teheti, hogy amennyiben az (1), illetve (2) bekezdésben foglaltakon alapuló korlátozás valamely adatkezelő esetében a jogszabályban előírt feladatok határidőben történő teljesítését, vagy a rendelkezésre álló erőforrások szűkössége miatt a jogszabályban előírt feladatok teljesítéséhez szükséges fejlesztések határidőben történő megvalósítását veszélyezteti, az adatkezelő szakmai irányítására vagy felügyeletére kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a korlátozás alól egyedi felmentést adjon.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott egyedi felmentés megadható az időszakosan jelentkező adatfeldolgozási feladatok hatékony ellátásának biztosítása érdekében is, ha azok határidőben való ellátása a rendelkezésre álló erőforrások mellett más módon nem lehetséges. Az egyedi felmentés határozott időre adható meg. Az egyedi felmentés megadását megelőzően a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a tervezett egyedi felmentés indokáról, tartalmáról és időtartamáról a Kormányt tájékoztatja.

13. § A 12. § (3) bekezdése szerint meghatározott nyilvántartásokhoz kapcsolódó adatfeldolgozási műveletet az adatfeldolgozó kizárólag Magyarország területén végezhet.

9. Záró rendelkezések

14. § Ez a törvény a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

15. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségként működő szervet vagy szervezetet, és

b) a kulcsszolgáltató szervezetet

rendeletben jelölje ki.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a Nemzeti Adatvagyon Tanács eljárására vonatkozó részletes szabályokat,

b) a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség feladataira és működésére vonatkozó részletes szabályokat,

c) a kulcsszolgáltató szervezet feladataira és működésére vonatkozó szabályokat,

d) az együttműködő szerv, a kulcsszolgáltató szervezet és a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség együttműködésének részletes szabályait,

e) a piaci igény teljesítésének ellenértéke megállapításának szempontjait,

f) a közfeladatot ellátó szerv és az együttműködő szerv részére az adatoknak az e törvény szerint rendelkezésre bocsátásával összefüggésben felmerült többletköltségek megállapítására vonatkozó részletes szabályokat,

g) a 16. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásokat.

(3)[7] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 12. § (2) bekezdése szerinti államigazgatási szerveket és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti, belföldi székhelyű átlátható szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a 12. § (2) bekezdése szerinti adatfeldolgozó megbízására az adatkezelő köteles, rendeletben határozza meg.

(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kulcsszolgáltató szervezet tevékenységének ellátásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra, valamint annak beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.

16. § (1) A 2. § g) pontja szerinti piaci tájékoztatási szolgáltatásra e törvény rendelkezéseit 2022. december 31-ig a Kormány rendeletében meghatározott nyilvántartások tekintetében kell alkalmazni.

(2) A döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvény hatálybalépését megelőzően kezdeményezett adattovábbítás vagy adatátadás teljesítésére.

17. §[8] Ez a törvény a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke