132/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet

egyes kormányrendeleteknek az államháztartási belső kontrollokkal összefüggő módosításáról

A Kormány

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

1. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában

1. áthúzódó ellenőrzés: az éves ellenőrzési tervben szereplő, a tárgyévben megkezdett, de tárgyév december 31-éig le nem zárt ellenőrzés,

2. belső ellenőr: költségvetési szervnél teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott vagy polgári jogi jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy,

3. belső ellenőrzés: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy megállapításaival és javaslataival az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje, az ellenőrzött szervezetet annak céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszertani útmutatások segítségével értékelje, illetve megállapításaival és javaslataival elősegítse az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát,

4. belső ellenőrzési vezető: a költségvetési szerv belső ellenőrzési egységének vezetője, ha a költségvetési szervnél egyetlen fő látja el a belső ellenőrzést, akkor a belső ellenőrzést ellátó személy,

5. belső kontroll felelős: e feladatkörében a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása alatt álló, a belső kontrollrendszer koordinálására kijelölt személy,

6. bizonyosságot adó tevékenység: belső ellenőrzési tevékenység, amelynek során a belső ellenőr objektív értékelést nyújt egy adott folyamatról, rendszerről, eljárásról, és az ellenőrzési program végrehajtása során tett megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat ellenőrzési jelentésbe foglalja,

7. ellenőrzés lezárása: egy adott ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha az ellenőrzési jelentést (vagy annak kivonatát) az ellenőrzést végző költségvetési szerv vezetője megküldte az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység részére, valamint annak, akire vonatkozóan megállapítást vagy javaslatot tartalmaz,

8. eredményesség: annak követelménye, hogy a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat és a változó körülményeket figyelembe véve - megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és tényleges hatása közötti különbség a lehető legkisebb mértékű legyen, vagy a tényleges hatás legyen kedvezőbb a tervezettnél,

9. folyamatgazda: a költségvetési szerv folyamataiért általános felelősséget viselő vezető beosztású vagy a költségvetési szerv vezetőjének közvetlen irányítása alá tartozó személy,

10. gazdaságosság: annak követelménye, hogy az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető legkisebb legyen, a jogszabályban meghatározott vagy általánosan elvárható minőség mellett,

11. hatékonyság: annak követelménye, hogy az előállított termékek, a nyújtott szolgáltatások, az ellátott feladat más eredményének értéke, vagy az azokból származó bevétel a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrásokhoz kapcsolódó kiadásokat vagy ráfordításokat,

12. integrált kockázatkezelési rendszer: olyan folyamatalapú kockázatkezelési rendszer, amely a szervezet minden tevékenységére kiterjed, egységes módszertan és eljárások alkalmazásával, a szervezet célkitűzéseinek és értékeinek figyelembevételével biztosítja a szervezet kockázatainak teljes körű azonosítását, azok meghatározott kritériumok szerinti értékelését, valamint a kockázatok kezelésére vonatkozó intézkedési terv elkészítését és az abban foglaltak nyomon követését,

13. intézkedési terv: az ellenőrzési javaslatok alapján az ellenőrzött szervezet, szervezeti egység által készített intézkedések végrehajtásának ütemezése a végrehajtásáért felelős személyek és a vonatkozó határidők megjelölésével,

14. kockázatelemzés: a belső ellenőrzés által alkalmazott objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, amely meghatározza a költségvetési szerv tevékenységében és belső kontrollrendszerében rejlő kockázatokat,

15. költségvetési szerv vezetője:

a) központi költségvetési szerv esetén a központi költségvetési szerv első számú vezetője, minisztérium esetén a miniszter vagy - a miniszter által a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában történő felhatalmazás esetén - a minisztérium közigazgatási államtitkára,

b) köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestületi költségvetési szerv első számú vezetője,

c) helyi önkormányzat esetén a jegyző, főjegyző, társulás esetén a társulási megállapodásban meghatározott társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó szerv vezetője, térségi fejlesztési tanács esetén a térségi fejlesztési tanács munkaszervezetének vezetője,

d) helyi nemzetiségi önkormányzat esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzati hivatal jegyzője,

e) helyi önkormányzati költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv, a társulás költségvetési szerve és a térségi fejlesztési tanács költségvetési szerve esetén annak vezetője,

f) országos nemzetiségi önkormányzat esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának vezetője,

16. lezárt ellenőrzési jelentés: a belső ellenőr által elkészített, az ellenőrzött szervezettel egyeztetett, az elfogadott észrevételek átvezetésével véglegezett és aláírt ellenőrzési jelentés,

17. magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok: az államháztartásért felelős miniszter által kialakított hazai standardok, amelyek a nemzetközi belső ellenőrzési standardokkal összhangban meghatározzák az államháztartási belső ellenőrzés céljai eléréséhez szükséges tevékenységek és eljárások során alkalmazandó alapelveket,

18. nemzetközi belső ellenőrzési standardok: a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete által kiadott és az államháztartásért felelős miniszter által közzétett iránymutatások, a belső ellenőrzés céljai eléréséhez szükséges tevékenységek és eljárások meghatározása a belső ellenőrzési tevékenység eredményeinek értékelése érdekében,

19. szervezeti integritást sértő esemény: minden olyan esemény, amely eltér a szervezetre vonatkozó szabályoktól, valamint a költségvetési szerv vezetője és az irányító szerv által - jogszabályi keretek között - meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől,

20. tanácsadó tevékenység: a belső ellenőrzés által a költségvetési szerv vezetője részére nyújtott, olyan hozzáadott értéket eredményező szolgáltatás, amely jellegét tekintve konzultációs tevékenység, és amelynek a hatókörét a költségvetési szerv vezetője írásban vagy szóban határozza meg anélkül, hogy a vezetői felelősséget a belső ellenőr (ideértve a belső ellenőrzési vezetőt is) magára vállalná,

21. utóellenőrzés: az intézkedések nyomon követése érdekében elrendelt ellenőrzés, amelynek célja, hogy a belső ellenőrzés bizonyosságot szerezzen az elfogadott intézkedések végrehajtásáról vagy arról a tényről, hogy az ellenőrzött szerv, illetve az ellenőrzött szervezeti egység vezetője nem, vagy nem az elfogadott intézkedésnek megfelelően hajtja végre az intézkedéseket, továbbá meggyőződjön arról, hogy a végrehajtott intézkedésekkel a megállapított kockázat ténylegesen megszűnt, vagy a kockázati tűréshatár alá csökkent,

22. vizsgálatvezető: a belső ellenőrzési vezető által kijelölt, az adott ellenőrzés lebonyolításáért felelős személy."

2. § (1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A költségvetési szerv vezetője rendszerezi a költségvetési szerv folyamatait, írásban kijelöli a folyamatok működésében részt vevő szervezeti egységeket, valamint a folyamatgazdák személyét."

(2) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A költségvetési szerv vezetője a belső kontrollrendszer koordinálására belső kontroll felelőst jelölhet ki. Belső ellenőr belső kontroll felelősnek nem jelölhető ki. Ha a költségvetési szervnél van integritás tanácsadó is, akkor a belső kontroll felelős és az integritás tanácsadó közötti együttműködést és feladatmegosztást a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában egyértelműen meg kell határozni. A belső kontroll felelős feladata a költségvetési szerv vezetője és a folyamatgazdák támogatása a belső kontrollrendszer kialakításában és fejlesztésében."

3. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tárgyév június 30-a után megbízott, az (1)-(2a) bekezdés alapján képzésre kötelezett személy a képzési kötelezettségét első alkalommal a kinevezését követő évben teljesíti."

4. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha nem a belső ellenőrzési vezető látja el az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetését, akkor az ezzel a feladattal megbízott szervezeti egység vezetője a nyilvántartást a tárgyévet követő év január 15-ig megküldi a belső ellenőrzési vezető részére."

5. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 15. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdésben meghatározott követelmény alól - a fejezetet irányító szerv és a középirányító szerv belső ellenőrzési vezetője kivételével - a fejezetet irányító szerv vezetőjének engedélyével és abban az esetben lehet eltérni, ha a kinevezésre javasolt személy legalább hároméves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik."

6. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 29. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a költségvetési szerv belső ellenőrzését az irányító szerve, vagy az Áht. 10. § (4a)-(4d) bekezdése szerinti, önálló gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv belső ellenőrzését az irányító szerv által kijelölt, vagy megállapodásban rögzített szerv látja el, akkor a belső ellenőrzést ellátó szerv ellenőrzésétől a tervezés során elkülönítetten kell tervezni az ellátott költségvetési szervnél végzett belső ellenőrzéseket. Az ellátott szerv belső ellenőrzési tervének elkészítésébe be kell vonni az ellátott szervet. Az ellátott szerv elkészített stratégiai és éves ellenőrzési tervét az ellátott költségvetési szerv vezetője hagyja jóvá."

7. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az Áht. 3. § (3) bekezdésében meghatározott, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél, társulásnál, valamint a térségi fejlesztési tanácsnál öt évente, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését követő öt hónapon belül a belső ellenőrzési vezető stratégiai ellenőrzési tervet készít az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott tartalommal, amelyet a képviselő-testület az alakuló ülést követő év február 28-áig hagy jóvá."

8. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 31. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az év közben újonnan létrejött vagy az Áht. 11. §-a szerint átalakult költségvetési szerv esetében a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervet a költségvetési szerv létrejöttét vagy átalakulását követő kilencven napon belül kell elkészíteni vagy módosítani. A tárgyév szeptember 1-jét követően létrejött vagy átalakult költségvetési szerv esetében tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervet nem kell készíteni.

(1b) Ha az év közben újonnan létrejött vagy az Áht. 11. §-a szerint átalakult költségvetési szerv olyan időpontban jön létre, vagy alakul át, ami miatt a következő évre vonatkozó éves ellenőrzési tervét a 32. §-ban meghatározott határidőben nem tudja teljesíteni, úgy a következő évre vonatkozó ellenőrzési tervet a költségvetési szerv létrejöttét vagy átalakulását követő kilencven napon belül kell elkészíteni vagy módosítani."

9. § (1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető felfüggesztheti, ha az ellenőrzöttnél

a) az ellenőrzést érintő személyi vagy szervezeti változás,

b) a számviteli rend állapota,

c) a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága vagy

d) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység jogsértő magatartása

az ellenőrzés folytatását akadályozza."

(2) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 38. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ellenőrzést a belső ellenőrzési vezető abban az esetben is megszakíthatja vagy felfüggesztheti, ha az ellenőrzés lefolytatását elháríthatatlan külső körülmény akadályozza."

(3) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 38. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A minisztérium belső ellenőrzési vezetője a (3) és (4) bekezdés szerinti tájékoztatást egyidejűleg a Hivatal elnökének is megküldi."

10. § (1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ellenőrzési jelentést, illetve annak kivonatát a vizsgálatvezető és a vizsgálatot végző valamennyi ellenőr aláírását követően a belső ellenőrzési vezető hagyja jóvá, és megküldi a költségvetési szerv vezetője részére."

(2) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A minisztérium belső ellenőrzési vezetője a belső ellenőrzési egység által készített - a 15. § (6)-(8) bekezdése alapján készített ellenőrzési jelentés kivételével - valamennyi lezárt ellenőrzési jelentést a lezárást követő 8 napon belül tájékoztatásul megküldi a Hivatal elnökének."

11. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az intézkedési tervben szereplő egyes feladatok végrehajtási határideje a tárgyéven túlmutat, a lejárt határidejű feladatok végrehajtásáról szóló beszámolási kötelezettségnek évenként, az adott évben a legutolsó határidő lejártát követően az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eleget tenni."

12. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 48. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével elkészített éves ellenőrzési jelentés, illetve összefoglaló éves ellenőrzési jelentés az alábbiakat tartalmazza:)

"c) az intézkedési tervek megvalósítását

ca) a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján és

cb) a 47. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott nyilvántartás szerint."

13. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A minisztérium belső ellenőrzési vezetője a jóváhagyott éves ellenőrzési jelentését a tárgyévet követő év április 30-ig megküldi a Hivatal elnökének. A Hivatal az éves ellenőrzési jelentésekből összefoglalót készít, amelyet a tárgyévet követő év június 30-ig megküld az államháztartásért felelős miniszternek."

14. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) az ellenőrzés azonosítóját,

b) az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egységek megnevezését,

c) az ellenőrzés típusát,

d) az ellenőrzés tárgyát,

e) az ellenőrzés kezdetének és lezárásának időpontját,

f) az ellenőrzés lefolytatásában részt vett vizsgálatvezető, a belső ellenőr és a szakértő nevét,

g) a vizsgált időszakot és

h) az intézkedési terv készítésének szükségességét."

15. § (1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az államháztartásért felelős miniszter az államháztartási belső kontrollrendszer helyzetéről és működéséről a tárgyévet követő év szeptember 30-ig éves összefoglalót készít, amelyet a szakmai egyeztető fórum a tárgyévet követő év november 30-ig megtárgyal. Az éves összefoglalót valamennyi fejezetet irányító szerv vezetőjének a tárgyévet követő év december 31-ig meg kell küldeni."

(2) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdés szerinti éves összefoglaló az alábbi adatszolgáltatások alapján készül:

a) a 32. § (5) bekezdése alapján megküldött éves ellenőrzési, valamint összefoglaló éves ellenőrzési tervek,

b) a 49. § (4) bekezdése alapján megküldött éves ellenőrzési, valamint összefoglaló éves ellenőrzési jelentések,

c) az 54. § alapján megküldött, a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tájékoztatói,

d) a 11. § (2) bekezdése alapján a fejezetet irányító szervek vezetői nyilatkozatai és az irányított vagy felügyelt szervek vezetői nyilatkozatainak másolati példánya,

e) a Hivatal elnöke által a 49. § (5) bekezdésében meghatározott összefoglaló és

f) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 115/F. § (7) bekezdése alapján a Kincstár által a szabályszerűségi pénzügyi ellenőrzésekről készített összefoglaló."

16. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 54/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"54/A. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetre - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az 1-10. §-t kell alkalmazni, azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjén a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet első számú vezetőjét kell érteni azzal az eltéréssel, hogy

a) alapítvány, közalapítvány esetében annak kezelőjét, illetve kezelő szervének (szervezetének) elnökét, továbbá - ha az alapítvány kezelő szerve (szervezete) elkülönült jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy állami szerv - a kezelő szerv (szervezet) egyszemélyi felelős vezetőjét,

b) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap esetében annak vezérigazgatóját,

c) a Magyar Kármentő Alap Kármentő Bizottság esetében annak elnökét,

d) az a)-c) pontban foglaltakon kívüli más jogi személy esetén a vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület vezetőjét

kell érteni.

(2) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján az államháztartás központi alrendszerének finanszírozását, valamint adósságkezelését végző szervezet esetében az 1-10. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 6. § (3)-(4a) bekezdésében és a 7. §-ban meghatározott követelmények a szervezet működési sajátosságának megfelelően is kialakíthatóak."

17. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

18. § A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 1. § (2) bekezdés d) pontjában a "7/J. § (1) bekezdésének" szövegrész helyébe a "7/J. §-ában" szöveg, valamint a "társságok" szövegrész helyébe a "társaságok" szöveg,

2. 12. § (2) bekezdésében a "kontrollrendszerek" szövegrész helyébe a "kontrollrendszer" szöveg,

3. 13. § (1) bekezdésében a "Magyar Államkincstár" szövegrész helyébe a "Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)" szöveg,

4. 15. § (3) bekezdésében a "jogszabályban meghatározott, legalább ötéves szakmai gyakorlattal" szövegrész helyébe a "legalább ötéves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal" szöveg,

5. 15. § (5) bekezdésében az "Áht. 10. § (4a) és (4b) bekezdésében" szövegrész helyébe az "Áht. 10. § (4a)-(4d) bekezdésében" szöveg,

6. 32. § (2) bekezdésében a "tárgyévre" szövegrész helyébe a "tárgyévet követő évre" szöveg,

7. 32. § (3) bekezdésében a "tárgyévre" szövegrészek helyébe a "tárgyévet követő évre" szöveg,

8. 32. § (3) bekezdésében a "tárgyévet megelőző év" szövegrész helyébe a "tárgyév" szöveg,

9. 32. § (6) bekezdésében a "november 15-éig" szövegrész helyébe a "november 30-ig" szöveg,

10. 33. § (1) bekezdésében a " , jogszabályban meghatározott" szövegrész helyébe a "belső ellenőrzési" szöveg,

11. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a "regisztrációs számát" szövegrész helyébe a "nyilvántartási számát" szöveg,

12. 35. § (4) bekezdésében a "vezető" szövegrész helyébe a "vezető vagy a vizsgálatvezető" szöveg,

13. 44. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "költségvetési szerv vezetője" szövegrész helyébe a "költségvetési szerv vezetője, vagy ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik, a belső ellenőrzési vezető" szöveg,

14. 45. § (5) bekezdésében az "az intézkedési" szövegrész helyébe az "a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott intézkedési" szöveg,

15. 49. § (3a) bekezdésében az "éves összefoglaló ellenőrzési" szövegrész helyébe az "összefoglaló éves ellenőrzési" szöveg és

16. 49. § (4) bekezdésében a "15-ig" szövegrész helyébe a "30-ig" szöveg

lép.

19. § (1) Hatályát veszti a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 14. § (3) bekezdése,

2. 47. § (3) bekezdése és

3. 52. § (6) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 13. § (5) bekezdésében a " , szervezeti egység" szövegrészek,

2. 16. § (3) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 31. § (7) bekezdésében a " , valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrész,

3. 16. § (2) bekezdésében, 32. § (6) bekezdésében, valamint 47. § (3) bekezdésében a " , valamint a Miniszterelnöki Kormányiroda" szövegrészek,

4. 16. § (3) bekezdésében, valamint 31. § (7) bekezdésében a " , valamint a Miniszterelnöki Kormányirodát" szövegrész,

5. 16. § (4) bekezdés a) pontjában az "ideiglenes" szövegrész,

6. 30. § (1) bekezdés f) pontjában az "és az ellenőrzési gyakoriságot" szövegrész és

7. 45. § (1) bekezdésében a " , valamint a javaslattal érintett szerv, illetve" szövegrész.

2. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"1. belső ellenőrzés: a belső ellenőrzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz és tanácsadói tevékenység, amely értéket ad a szervezet működéséhez, és javítja annak minőségét; módszeres és szabályozott eljárással értékeli és javítja a kockázatkezelési, a kontroll- és az irányítási folyamatok hatékonyságát, ezáltal segíti a szervezeti célok megvalósítását azzal, hogy a belső ellenőrzési tevékenység nem tekinthető azonosnak a köztulajdonban álló gazdasági társaságok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló által végzett ellenőrzéssel;"

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a a következő 9. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"9. tulajdonosi joggyakorló: a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló."

21. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:

"(3) A megfelelést támogató szervezeti egység vezetőjének, vagy ha a tevékenységet egy megfelelési tanácsadó látja el, akkor megfelelési tanácsadónak jogász vagy közgazdász végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű személy jelölhető ki, a felügyelőbizottság egyetértésével. A megfelelési tanácsadónak vagy megfelelést támogató szervezeti egység esetében legalább egy megfelelési tanácsadónak legalább kétéves, a végzettségének megfelelő szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie."

22. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Belső ellenőrzési vezetőnek az nevezhető ki, aki legalább ötéves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik. Az ötéves szakmai gyakorlatra vonatkozó követelményt akkor is alkalmazni kell, ha egy fő látja el a belső ellenőrzési tevékenységet.

(1b) Az (1a) bekezdésben meghatározott követelmény alól a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője, valamint a felügyelőbizottság és a tulajdonosi joggyakorló szervezet vagy személy engedélyével el lehet térni abban az esetben, ha a kinevezésre javasolt személy legalább hároméves belső ellenőrzési szakmai gyakorlattal rendelkezik."

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 33/A. §-a alapján létrejött közös hivatali szervezet esetén a szervezethez kapcsolódó köztulajdonban álló gazdasági társaságok tekintetében az irányító szervi belső ellenőrzési feladatokat a közös hivatali szervezet, valamint az irányító szerv között létrejött megállapodásban foglaltak alapján kell ellátni."

23. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A belső ellenőrzést végző személy - beleértve a külső szolgáltató által kijelölt személyeket is - a személye vonatkozásában fennálló összeférhetetlenségre tekintettel nem vehet részt olyan belső ellenőrzési tevékenységben, amely tekintetében vele szemben az alábbi összeférhetetlenségi okok állnak fenn:

a) a tulajdonos képviselőjének, a köztulajdonban álló gazdasági társaság tulajdonosi joggyakorlójának, első számú vezetőjének, az igazgatóság tagjának, a felügyelőbizottság tagjának, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaság ellenőrzés alá vont szervezeti egysége munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

b) a tulajdonosnál vagy a tulajdonosi joggyakorlónál belső ellenőrzési tevékenységet végző személy vagy annak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója,

c) ha az adott feladat tárgyilagos végrehajtása tőle egyéb okból nem várható el."

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (6) bekezdés b) pontja szerinti összeférhetetlenségi okok nem alkalmazandóak abban az esetben, ha a belső ellenőr a vállalatcsoport valamely más tagjánál áll alkalmazásban, vagy ha a tulajdonosi jogkörgyakorló maga is gazdasági társaság.

(6b) A belső ellenőrzést végző személy - beleértve a külső szolgáltató által kijelölt személyeket is - nem végezhet bizonyosságot adó belső ellenőrzési tevékenységet, ha

a) korábban részt vett az ellenőrzött szervezeti egység tevékenységében, a feladatellátásának a megszűnésétől számított egy évig,

b) az ellenőrzéssel érintett szervezeti egységgel közös, valamint az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó program, projekt vagy feladat végrehajtásában közreműködött, a projekt lezárását vagy a feladat elvégzését követő egy évig, vagy

c) az adott feladat tárgyilagos végrehajtása tőle egyéb okból nem várható el."

24. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A belső ellenőrzési vezető feladata)

"a) a belső ellenőrzési alapszabály és a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése és rendszeres, de legalább kétévenkénti felülvizsgálata,"

25. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § A köztulajdonban álló gazdasági társaság ellenőrzött szervezeti egység vezetője felelősséggel tartozik az általa átadott adatok teljességéért és hitelességéért."

26. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § A belső ellenőrzési vezető kockázatalapú éves ellenőrzési tervet állít össze, melyet a tárgyévet megelőző évben a köztulajdonban álló gazdasági társaság belső szabályzatában meghatározott határidőig benyújt a felügyelőbizottság részére. A belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési tervet a felügyelőbizottság részére történő benyújtást megelőzően legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig megküldi a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője és a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy részére. A felügyelőbizottság a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője és tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet vagy személy véleményének figyelembevételével a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig jóváhagyja az éves ellenőrzési tervet."

27. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az érintett a megállapításokat vitatja, bármelyik fél kezdeményezésére egyeztető megbeszélést kell tartani. Az egyeztető megbeszélésről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a megbeszélés eredményét. Ha az egyeztetések ellenére véleménykülönbség marad fenn a belső ellenőrzés és az ellenőrzött fél között, úgy az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjének különvéleményét a belső ellenőrzés megjeleníti a belső ellenőrzési jelentésben. Az érintettek észrevételeit, illetve a belső ellenőrzési vezető válaszát csatolni kell az ellenőrzés dokumentációjához."

28. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A belső ellenőrzési vezető az (1) bekezdés szerinti éves ellenőrzési jelentést a köztulajdonban álló gazdasági társaság belső szabályzatában meghatározott határidőig benyújtja a felügyelőbizottság részére, és egyidejűleg tájékoztatásul megküldi a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője részére. A felügyelőbizottság legkésőbb a tárgyévet követő év május 31. napjáig jóváhagyja az éves ellenőrzési jelentést. A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője a jóváhagyott éves ellenőrzési jelentést a köztulajdonban álló gazdasági társaság belső szabályzatában meghatározott határidőig tájékoztatásul megküldi a társaság legfőbb szervének, alapítójának és a tulajdonosi joggyakorló szervezet vagy a tulajdonosi jogok gyakorlójának munkaszervezete részére."

29. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a társaság az 1. § alapján az egyes kormányrendeleteknek az államháztartási belső kontrollokkal összefüggő módosításáról szóló 132/2023. (IV. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően nem tartozott e rendelet hatálya alá, de köztulajdonba kerülésére vagy megváltozott körülményeire tekintettel a Takarékos tv. alapján már belső kontrollrendszer kialakítására és működtetésére kötelezett, akkor a Takarékos tv. 7/J. § (1) bekezdése hatálya alá kerülésének hónapját követő hatodik hónap első napjától köteles az e rendeletben meghatározottakat alkalmazni."

30. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet

1. 2. § 8. pontjában a "köztulajdonban álló gazdasági társaság" szövegrész helyébe a "belső ellenőrzés által a köztulajdonban álló gazdasági társaság" szöveg, az "amelynek jellegét és hatókörét" szövegrész helyébe az "amely jellegét tekintve konzultációs tevékenység, továbbá a hatókörét" szöveg,

2. 4. § (3) bekezdésében a "köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény" szövegrész helyébe a "Takarékos tv." szöveg,

3. 9. § (1) bekezdésében a "tulajdonosi jogok gyakorlójának" szövegrész helyébe a "tulajdonosi joggyakorlónak" szöveg,

4. 14. § (4) bekezdésében a "jelentések alapján" szövegrész helyébe a "tevékenységhez kapcsolódóan" szöveg,

5. 14. § (5) bekezdés c) pontjában a "továbbá a teljesítménymenedzsmentre" szövegrész helyébe az "a kockázatkezelési rendszerek, valamint a teljesítménymenedzsmentre" szöveg és

6. 19. §-ában a "tulajdonosi jogok gyakorlója" szövegrész helyébe a "tulajdonosi joggyakorló" szöveg

lép.

3. Záró rendelkezések

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 132/2023. (IV. 18.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

"