44/2023. (X. 19.) BM rendelet

a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény hatálybalépésével kapcsolatos egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 18. § (2) bekezdés e) pontjában, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. és 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 2. alcím, az 1. és a 2. melléklet tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés a)-e), g)-i), o)-q) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 29. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet módosítása

1. § Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet

a) 5. § (2) és (3) bekezdésében a "vezetőjével" szövegrész helyébe az "igazgatójával" szöveg,

b) 4. számú melléklet 5. pontjában és 5. számú melléklet 2. pont a) alpontjában a "vezetőivel" szövegrész helyébe az "igazgatóival" szöveg

lép.

2. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása

2. § A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R1.) 7. § (1) bekezdés a) pontja a következő aj) alponttal egészül ki:

(Az iskola pedagógiai programja meghatározza

az iskola nevelési programját, ennek keretén belül)

"aj) az érdemjegyek tanulmányi rendszerben történő rögzítésével kapcsolatos értesítési kötelezettség szakmailag indokolható határidejét,"

3. § Az R1. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az iskola igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt adó döntést az iskola igazgatója írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel, továbbá átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. A jelentkező részére - kiskorú tanuló esetén a szülő - hozzájárulásával a felvételről szóló döntés elektronikus úton is továbbítható. A jelentkező részére - kiskorú jelentkező esetén a szülő - hozzájárulásával az elutasításról szóló értesítés elektronikus úton is továbbítható, ha a közlés módja megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény biztonságos kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseinek. Az iskola igazgatója a tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról határozat formájában dönt."

4. § Az R1. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban együtt: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani papír alapon vagy elektronikus úton a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni."

5. § Az R1. 42. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is. A jelentkező részére - kiskorú tanuló esetén a szülő - hozzájárulásával a felvételről szóló döntés elektronikus úton is továbbítható. A jelentkező részére - kiskorú jelentkező esetén a szülő - hozzájárulásával az elutasításról szóló értesítés elektronikus úton is továbbítható, ha a közlés módja megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény biztonságos kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseinek.

(2) Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A felvételről szóló értesítést a 37. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetben a tanulónak, kiskorú tanuló esetében a szülőnek kell megküldeni, továbbá a 37. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az általános iskolának is, ha a vele tanulói jogviszonyban álló tanuló középfokú iskolába felvételt nyert. A jelentkező részére - kiskorú tanuló esetén a szülő - hozzájárulásával a felvételről szóló döntés elektronikus úton is továbbítható. A jelentkező részére - kiskorú jelentkező esetén a szülő -hozzájárulásával az elutasításról szóló értesítés elektronikus úton is továbbítható, ha a közlés módja megfelel az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény biztonságos kézbesítésre vonatkozó rendelkezéseinek."

6. § Az R1. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló - ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője - figyelmét a tanulmányi rendszeren keresztül és postai úton írásban fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a postai értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást le kell folytatni."

7. § Az R1. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi eljárás megindításáról - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - a tanulót, kiskorú tanuló esetében a szülőt postai úton és a tanulmányi rendszeren keresztül is haladéktalanul értesíteni kell. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. A postai értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja."

8. § Az R1. 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A fegyelmi határozatról a kihirdetést követően a tanulmányi rendszeren keresztül haladéktalanul értesíteni kell a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, azzal a tájékoztatással, hogy a tanulmányi rendszeren keresztül továbbított értesítéssel a döntés nem minősül közöltnek. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül postai úton is meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének."

9. § Az R1. 64. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az Nkt. 54. § (1) bekezdése szerinti érdemjegyek tanulmányi rendszerben történő rögzítésével kapcsolatos értesítési kötelezettség szakmailag indokolható határidejét a pedagógiai programban kell szabályozni."

10. § Az R1. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanuló félévi osztályzatáról a szülőt a tanulmányi rendszeren keresztül kell tájékoztatni. A szülőt a tanuló félévi osztályzatáról - a tanulmányi rendszeren keresztül történő értesítés mellett - papíralapú értesítőben is lehet, a szülő kérésére pedig papíralapú értesítőben is kell tájékoztatni."

11. § Az R1. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti, az osztályzatokat a tanulmányi rendszerben történő rögzítés mellett valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni, és rögzíteni kell a tanulmányi rendszerben is. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel."

12. § Az R1. 80. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A hivatal vizsgálja a (2)-(5) bekezdésben szabályozott intézkedéseknek az intézmények eredményes működésére gyakorolt hatását."

13. § Az R1. XV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XV. FEJEZET

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN LEFOLYTATHATÓ SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK SZABÁLYAI, AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI-SZAKMAI ELLENŐRZÉSBEN RÉSZT VEVŐ SZAKÉRTŐ TEVÉKENYSÉGE FOLYTATÁSÁNAK SZAKMAI FELTÉTELEI

57. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja, módszerei, területei, valamint lefolytatásának általános szabályai és fajtái

145. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nevelési-oktatási intézmények szakmai tevékenységét az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.

(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza. Az intézmény ellenőrzését legalább három - a jogszabályi feltételek szerint kijelölt - köznevelési szakértőből álló bizottság végzi. A szakértői bizottság intézkedésre nem jogosult, megállapításait, javaslatait jegyzőkönyvben rögzíti.

(3) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés területeit, szempontjait, módszereit és eszközrendszerét a hivatal dolgozza ki, és - a miniszter jóváhagyását követően - a honlapján közzéteszi.

(4) Az intézményi önértékelés keretében ötévente az intézmény teljeskörűen értékeli saját pedagógiai munkáját.

146. § Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái:

a) az intézményellenőrzés és

b) a komplex ellenőrzés.

147. § (1) A hivatal minden év július 20-ig a következő évre szóló országos pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervet (a továbbiakban: ellenőrzési terv) készít. A hivatal az ellenőrzési tervet úgy állítja össze, hogy az intézményellenőrzés ötévente minden intézményre kiterjedjen. A hivatal július 31-ig az általa működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzési tervben szereplő intézményeket.

(2) A munkáltató, az intézmény igazgatója köteles az ellenőrzés feltételeit biztosítani. Az ellenőrzés által érintett időt az ellenőrzött személy tekintetében munkaidőként kell figyelembe venni.

(3) A hivatal az intézménytípus és az ellenőrzés helyszínének figyelembevételével választja ki az ellenőrzésekben részt vevő szakértőket.

(4) A hivatal a kiválasztásról, valamint az ellenőrzési tervben foglalt szervezési szabályokról július 31-ig az informatikai támogató rendszer útján értesíti a kiválasztott szakértőket és az őket foglalkoztató intézmények igazgatóit.

(5) Az intézmény igazgatója szeptember 1-jéig a kiválasztott szakértők tekintetében az informatikai támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon napját, amelyen a szakértőt a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.

(6) A hivatal november 30-ig kijelöli az ellenőrzési tervben szereplő ellenőrzések időpontját, az ellenőrzésben részt vevő szakértőket és a vezető szakértőt, majd az informatikai támogató rendszer útján értesíti az ellenőrzésben érintett szakértőket, valamint az érintett intézmények igazgatóit.

(7) Az ellenőrzésben érintett szakértő, valamint az érintett intézmény igazgatója haladéktalanul köteles értesíteni a hivatalt minden olyan körülményről, amely az ellenőrzés lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. Az időpontot és a szakértők kijelölését az érintettek kezdeményezésére a hivatal módosíthatja, amelyről haladéktalanul értesíti az érintetteket. Ha a pedagógus, az igazgató neki fel nem róható okból nem tud részt venni a rá vonatkozó ellenőrzésben, a hivatal új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában az intézmény igazgatójának fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza az intézmény igazgatójának szándékos vagy gondatlan magatartására.

(8) Az ellenőrzést vezető szakértő az ellenőrzés időpontja előtt legalább tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot az érintett intézmény igazgatójával, és egyeztetést folytatnak az ellenőrzés ütemezésével, tartalmával kapcsolatos részletekről.

(9) Az ellenőrzést vezető szakértő a látogatást követő szakértői egyeztetésnek megfelelően, az ellenőrzést követő tizenöt napon belül elkészíti az ellenőrzés tapasztalatait tartalmazó szakértői értékelést az informatikai támogató rendszerben.

(10) Az intézményellenőrzés esetén az intézmény igazgatója számára az ellenőrzés eredménye a (9) bekezdés szerinti határidő elteltét követően az informatikai támogató rendszer útján elérhető válik.

(11) Az intézményi látogatást követően a (9) bekezdés szerinti szakértői értékelés rögzítése határidejének időtartama alatt az ellenőrzésben részt vett személy, továbbá intézményellenőrzés esetén az intézmény igazgatója a nevelőtestülettel egyeztetve értékelőlapot tölthet ki a szakértőkről a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerben. A hivatal az értékelőlapot a szakértői tevékenység egységes értékelési szempontjai alapján állítja össze. A hivatal a szakértőkről készült értékelőlapok tartalmáról minden év november 30-ig összesítő kimutatást készít, melyet az informatikai támogató rendszerben elérhetővé tesz a szakértők számára.

(12) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: ellenőrzési eszközök) egységesek és nyilvánosak.

(13) Az ellenőrzési eszközöket a hivatal dolgozza ki és a miniszter hagyja jóvá.

(14) A hivatal minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet az ellenőrzési eszközök módosítására.

58. Intézményellenőrzésre vonatkozó különös szabályok

148. § (1) Az intézményellenőrzés célja, hogy iránymutatást adjon az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez annak feltárása által, hogy a köznevelési intézmény hogyan valósította meg a pedagógiai programjában és a munkatervében, valamint a 149. § (3) bekezdése szerinti intézkedési tervben foglaltakat. Az intézményellenőrzés módszere az interjúkészítés és dokumentumelemzés, a pedagógiai munkához szükséges infrastruktúra megfigyeléssel történő vizsgálata, valamint az intézmény feladatellátásával kapcsolatos kérdőíves felmérések és az intézményi önértékelés eredményeinek elemzése.

(2) Az intézményellenőrzés a következő területekre terjed ki:

a) pedagógiai folyamatok,

b) személyiség- és közösségfejlesztés,

c) az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények,

d) belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció,

e) az intézmény külső kapcsolatai,

f) a pedagógiai működés feltételei, valamint

g) az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési-oktatási irányelvben meghatározottak.

149. § (1) A köznevelési intézmény ellenőrzése esetén az érintett intézmény igazgatója legkésőbb az ellenőrzési terv elkészítése évének november 30-áig feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe

a) az ellenőrzés évét megelőző két tanév munkatervét és éves beszámolóját,

b) a legutóbbi továbbképzési programot és az ahhoz kapcsolódó beiskolázási terveket, valamint

c) az intézményi eredményeket, ideértve az ellenőrzés évét megelőző öt évben lebonyolított, az intézményre vonatkozóan kötelező országos mérések eredményeit, kiértékelését, az azokkal kapcsolatos intézkedéseket bemutató dokumentumokat.

(2) A köznevelési intézményt egyidejűleg az intézményben nevelt, oktatott gyermekek, tanulók és az intézmény által ellátott feladatok számától függően legalább három, legfeljebb öt szakértő látogatja meg.

(3) A szakértői értékelés alapján az intézmény igazgatója az intézményellenőrzés lezárását követő negyvenöt napon belül öt évre szóló intézkedési tervet készít, amelyben kijelöli az intézmény pedagógiai-szakmai munkája fejlesztésének feladatait. Az intézkedési tervet a nevelőtestület az intézményellenőrzés szakértői értékelésének 147. § (9) bekezdése szerinti rögzítésétől számított hatvan napon belül hagyja jóvá. Az intézkedési tervet az érintett intézmény igazgatója a jóváhagyást követően haladéktalanul feltölti a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Az intézkedési tervet az intézmény igazgatója küldi meg a fenntartó számára.

(4) Ha az óvodai intézményellenőrzést lefolytató szakértő szerint hatósági ellenőrzés keretén belül indokolt vizsgálni, hogy a köznevelési intézmény rendelkezésére álló eszközök és felszerelések megfelelnek-e a 2. mellékletben foglaltaknak és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett eszközjegyzéknek, illetve elégségesek-e a pedagógiai program végrehajtásához, a szakértő indokolással ellátott megállapítását a szakértői értékelésében fel kell tüntetni. A szakértői értékelés alapján a hivatal felhívja az illetékes kormányhivatalt hatósági ellenőrzés lefolytatására.

150. § A hivatal által működtetett informatikai támogató rendszer biztosítja a benne rögzített ellenőrzési jegyzőkönyvek és szakértői értékelések ellenőrzést követő ötödik év december 31-éig történő elektronikus tárolását, valamint az ellenőrzött személyek, intézmények számára az azokhoz való hozzáférés lehetőségét. Az intézményi ellenőrzések tekintetében az intézmény igazgatója a 147. § (9) bekezdésében foglalt értékelés elérhetővé válásától számított nyolc napon belül megküldi a szakértői értékeléseket az érintett fenntartó számára, aki a szükséges intézkedéseket megteszi.

58/A. A komplex ellenőrzés sajátos szabályai

151. § (1) A komplex ellenőrzés során - az ötévente megvalósuló intézményellenőrzéstől eltérően - egyes köznevelési intézmények tevékenységének átfogó, célzott vizsgálata valósul meg a miniszter által kijelölt intézmények tekintetében.

(2) A komplex ellenőrzés során indokolt esetben az igazgató és az intézmény pedagógusának tevékenysége is vizsgálható.

(3) A komplex ellenőrzés

a) a köznevelési intézmény és annak tagintézménye, az intézmény szervezetének, és a pedagógiai folyamatoknak a stratégiai és operatív vezetésére és irányítására, a vezetői kompetenciák fejlesztésére terjed ki,

b) általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történik,

c) az igazgató pedagógiai és vezetői készségeinek fejlesztése az igazgató munkájának általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, valamint az igazgató saját céljaihoz képest elért eredményei alapján valósul meg,

d) módszertana az interjúkészítés és a dokumentumelemzés, valamint az Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt és egyéb, az intézmény feladatellátásával összefüggő kérdőíves felmérések és az intézményi önértékelés igazgatóra vonatkozó dokumentumainak elemzése,

e) a teljesítményértékelés mutatóinak a vizsgálatára is kiterjed.

(4) A komplex ellenőrzés során a pedagógus ellenőrzése

a) általános pedagógiai szempontok szerint történik, célja a pedagógus pedagógiai kompetenciáinak fejlesztése,

b) a tanulás támogatásának, pedagógiai módszertani felkészültségének - ha a pedagógus munkakörének részét képezi - a foglalkozások, tanítási órák egységes szempontok szerinti megfigyelése a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültségének elemzése,

c) a pedagógus mindennapi nevelő-oktató munkáját megalapozó pedagógiai tervezés dokumentumainak vizsgálatára, elemzésére is kiterjed.

152. § A komplex ellenőrzésbe az intézmények a következő szempontok alapján kerülnek kiválasztásra:

a) az intézmény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés szakértői értékelése alapján

aa) legalább három területen hatvan százalék alatti eredményt ért el, vagy

ab) egy területen harminc százalék alatti eredményt ért el,

b) az adott intézmény az országos kompetenciamérés legutóbbi nyilvánosságra hozott eredményei alapján bármelyik mérésben érintett évfolyamon, bármelyik vizsgált kompetenciaterületen a családiháttér-indexet figyelembe véve az adott intézménytípusra számított és a hivatal által nyilvánosságra hozott országos átlagértékénél statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményt ért el,

c) a hivatal által működtetett korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerben a legutóbbi két adatfelvételkor rögzített intézményi szintű lemorzsolódási mutatók közül bármelyik jelentősen meghaladja az adott intézménytípusra a hivatal által számított vármegyei vagy országos átlagértéket, vagy az intézmény legalább két adatfelvétel során romló tendenciát mutat bármelyik lemorzsolódási mutató esetében, vagy

d) az intézmény az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés kapcsán készített fejlesztési vagy intézkedési tervet nem töltötte fel a hivatal által működtetett informatikai támogató rendszerbe.

153. § (1) A miniszter - a hivatal javaslata alapján - kijelöli az ellenőrzés alá vont intézményeket.

(2) A hivatal az ellenőrzést megelőző hónap tizedik napjáig az informatikai támogató rendszer útján értesíti az intézmény igazgatóját a tervezett ellenőrzés tényéről.

(3) Az intézmény igazgatója a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételét követő három napon belül értesíti a fenntartót a tervezett ellenőrzés tényéről.

(4) Az érintettek az ellenőrzést megelőző hónap huszadik napjáig feltöltik az informatikai támogató rendszerbe

a) az intézmény igazgatójának vezetői programját,

b) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó továbbképzési programját és

c) az intézménynek a látogatás évére vonatkozó beiskolázási tervét.

(5) A komplex ellenőrzés során

a) a 147. § (1), (4) és (6) bekezdése,

b) a 149. § (1) bekezdése szerinti feltöltési határidőkre vonatkozó rendelkezés

nem alkalmazható.

(6) A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság tagjai az intézményi ellenőrzést végző szakértővel szemben támasztott feltételeknek megfelelő, a hivatallal jogviszonyban álló, a hivatal által szervezett képzést elvégzett szakértők közül kiválasztott vezető szakértő és legalább egy, legfeljebb három szakértő. A komplex ellenőrzést végző szakértői bizottság a komplex ellenőrzési eljárásba külső, megfelelő szakértelemmel rendelkező szakértőt is bevonhat.

(7) A komplex ellenőrzés során a szakértők kijelölésének feltételei eltérhetnek az 59. és 59/A. alcímben meghatározottaktól, az alábbiak szerint:

a) a 155. § (3) és (4) bekezdése nem alkalmazható,

b) a 156. § (8) bekezdése nem alkalmazható.

(8) A 147. § (9) bekezdésétől eltérően a vezetőszakértő az ellenőrzést követő harminc napon belül készíti el a komplex szakértői értékelését az informatikai támogató rendszerben, és megküldi azt az intézményt fenntartó számára.

(9) A szakértői értékelés alapján az intézmény igazgatója az intézmény fenntartójával együttműködve, annak jóváhagyásával az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül intézkedési tervet készít, majd azt feltölti az informatikai támogató rendszerbe.

(10) Az intézkedési terv végrehajtását a hivatal szakértők bevonásával, utóellenőrzés keretében ellenőrzi.

(11) Az utóellenőrzés eredményeiről a hivatal jelentést készít a miniszter számára, amely tartalmazza az utóellenőrzésbe bevont intézmények nevét, külön megjelölve azt az intézményt, amely az intézkedési tervben foglaltakat nem hajtotta végre.

(12) Az intézmény igazgatója az intézkedési tervben a komplex ellenőrzés során készült szakértői értékelés megállapításainak megfelelő kötelező pedagógus-továbbképzést írhat elő a pedagógus számára.

59. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértő tevékenysége folytatásának szakmai feltételei

154. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben olyan köznevelési szakértő vehet részt, aki

a) pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen szerepel az Országos szakértői névjegyzékben, valamint

b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez szükséges szakmai ismereteket a hivatal honlapján a mesterpedagógus fokozatot megcélzó pedagógusok számára meghirdetett, a hivatal által szervezett hatvanórás akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította.

(2) Az intézményellenőrzést az adott intézménytípusban szerzett legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő végzi.

155. § (1) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben részt vevő szakértőt a hivatal jelöli ki. Nem jelölhető ki a szakértő az ellenőrzésre abba az intézménybe, ahol őt vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazzák, továbbá olyan intézménybe, ahol az ellenőrzést megelőző két évben őt vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját pedagógusként alkalmazták.

(2) Az (1) bekezdés alapján kijelölt szakértő tekintetében - a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 5. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően - nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a vármegyei pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely az ellenőrizendő pedagógust is foglalkoztatja. A vármegyei pedagógiai szakszolgálat vezetője az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatban a szakértőt nem utasíthatja, szakértői munkáját nem befolyásolhatja.

(3) Ha az egyházi intézményfenntartó a miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiaiszakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan, akkor az általa fenntartott intézményekben az ellenőrzéseket végző szakértőket az egyházi intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény javaslatára a hivatal kéri fel és jelöli ki.

(4) A felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorló nevelési-oktatási intézmények, valamint ezek igazgatóinak ellenőrzésébe be kell vonni gyakorló nevelési-oktatási intézményben töltött ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakértőt.

59/A. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a miniszter által elrendelt szakmai ellenőrzés és a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzés szabályai

156. § (1) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetnie kell a köznevelési intézmény igazgatójával, valamint az ellenőrzést kezdeményezővel a pedagógiaiszakmai ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját, továbbá azt, hogy az érdekeltek milyen módon nyilváníthatnak véleményt az ellenőrzés megállapításairól, kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.

(2) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést kivéve a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait tartalmazó dokumentumot meg kell küldeni az ellenőrzéssel érintett, az ellenőrzést kezdeményező, a fenntartó, valamint - ha az ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik - az érdekelt települési nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat részére.

(3) A miniszter által az Nkt. 77. § (2) bekezdés d) pontja szerint szervezett szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal értesíteni kell a köznevelési intézmény fenntartóját, azzal a tájékoztatással, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet.

(4) A köznevelési intézményben a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzésnél az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés szerinti előzetes egyeztetést nem kell lefolytatni, ha az az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.

(5) A pedagógiai-szakmai ellenőrzés és a szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával, anonimizált módon kell az érintett nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon, továbbá az ellenőrzést kezdeményező honlapján nyilvánosságra hozni.

(6) A köznevelési intézményben a pedagógiai-szakmai ellenőrzést, a szakmai ellenőrzést végző személynek és a fenntartó által indított törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.

(7) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében - a (8) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel -köznevelési szakértő vehet részt. Szakiskolában, szakgimnáziumban, többcélú köznevelési intézmény szakképzést folytató intézményegységében folytatott pedagógiai-szakmai ellenőrzést szakmai szakértő bevonásával kell végezni, kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést.

(8) Ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik,

a) az ellenőrzést a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő vezetheti, ha nincs ilyen szakértő, a vizsgálatot a nemzetiség nyelvét beszélő pedagógus bevonásával kell végezni, kivéve, ha a pedagógiai-szakmai ellenőrzés a nemzetiség óvodai nevelésének és a nemzetiség iskolai nevelés-oktatásának irányelve szerinti magyar nyelvű roma/cigány kulturális nevelést folytató óvodában, illetve magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelést-oktatást érintően folyik,

b) a pedagógiai-szakmai ellenőrzésről a hivatal értesíti az országos nemzetiségi önkormányzatot, és tájékoztatja, hogy a szakmai ellenőrzésben részt vehet olyan szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkező delegáltjával, aki szakterületének elismert képviselője."

14. § Az R1. 171. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A képességkibontakoztató felkészítés keretében az igazgató feladata az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése, valamint az (1) bekezdésben foglalt pedagógiai rendszer megvalósításának folyamatos figyelemmel kísérése, ellenőrzése."

15. § Az R1. 172. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A képességkibontakoztató felkészítést az intézmény a pedagógiai szakmai szolgáltatások támogatásával szervezi meg, figyelemmel a tankerületi köznevelési esélyegyenlőségi intézkedési tervben foglaltakra is. A pedagógiai szakmai szolgáltatás minőségirányítási követelményeknek megfelelő szakmai támogató rendszert épít ki és működtet a minőségi pedagógiai szolgáltatáshoz történő hozzáférés érdekében, továbbá a képességkibontakoztató felkészítésben részt vevő intézmény az érintett tanuló programnak megfelelő fejlesztése céljából készített intézményi fejlesztési terv megvalósításában történő előrehaladás folyamatos nyomon követése mellett szakmai-módszertani fejlesztő munkát végez.

(3) Nem nyújtható többlettámogatás a képességkibontakoztató felkészítéshez, valamint a 7. § (1) bekezdés b) pont bn) alpontja szerinti további intézkedést és a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerinti tankerületi szintű esélyegyenlőségi intézkedési tervben intézkedést kell meghatározni, ha

a) az általános iskola székhelye és tagintézménye, tagintézményei azonos településen, azonos fővárosi kerületben működnek, és ezek között az adott székhelyre, tagintézménybe járó hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók létszámának az adott székhelyre, tagintézménybe járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő, amennyiben ez az eltérés bármely két tagintézmény, továbbá bármely tagintézmény és a székhely között meghaladja - tört létszám esetében felfelé kerekítve - a huszonöt százalékpontot, azzal, hogy a különböző településen lévő székhely és tagintézmények esetén az eltérést csak az adott településen lévő székhely, tagintézmények esetében kell vizsgálni;

b) az általános iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya (a továbbiakban: osztályon belüli arány) eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja - tört létszám esetében felfelé kerekítve - a huszonöt százalékpontot, azzal, hogy tagintézmények esetén az eltérést csak az adott tagintézményen belül kell vizsgálni, valamint amennyiben bármely feladatellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt működik, az összevont osztály osztályon belüli arányát az összevonásban érintett évfolyamok osztályon belüli arányának átlagával kell összehasonlítani;

c) a településen, a fővárosi kerületben több általános iskola működik, és azok bármelyikében a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanulók iskolán belüli aránya a településen vagy az adott kerületben működő összes iskolában a hátrányos helyzetű tanulók létszámának a település vagy az adott kerület összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított arányához (a továbbiakban: települési arány) képest - tört létszám esetében felfelé kerekítve - több mint huszonöt százalékponttal eltér."

16. § Az R1. 184/M. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A fenntartó a megállapodásban rögzített szakképesítések keretszámainak felhasználásáról minden tanévre vonatkozóan adatot szolgáltat. Amennyiben beiskolázás nem történt, a szakképesítés a következő időszakra szóló megállapodásban törlésre kerül."

17. § Az R1. 184/P. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A képesítővizsgára történő jelentkezést követő vizsgabejelentés

a) a február-márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot megelőző év december hónapjának 15. napja,

b) a május-júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve február hónapjának 15. napja,

c) az október-novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak éve augusztus hónapjának 15. napja,

d) az iskolarendszeren kívüli vizsgák esetében az első vizsgatevékenységet megelőző harminc nap, a vizsgacsoportokra vonatkozó maximális létszámot az Nkt. szakgimnáziumi létszámkeretei szerint kell meghatározni."

18. § (1) Az R1. 184/R. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képesítővizsga vizsgabizottsága egy elnökből és három értékelést, mérést végző szakértőből áll. Egy értékelést, mérést végző tagra a szakgimnázium, a szakiskola vagy a képző intézmény tesz javaslatot. A vizsgabizottság elnökének kiválasztása szakértői pályázat útján történik."

(2) Az R1. 184/R. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A képesítővizsga vizsgabizottsága két-két fővel osztottan működik."

19. § Az R1. 76/G. alcíme a következő 184/U. §-sal egészül ki:

"184/U. § Az Nkt. 77. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában foglaltak szerint kijelölt akkreditált vizsgaközpontokkal a miniszter megállapodást köt."

20. § Az R1. XX/B. Fejezete a következő 76/H. alcímmel egészül ki:

"76/H. A szakgimnáziumi tanulóra vonatkozó eltérő rendelkezés

184/V. § A szakgimnázium tanulója a közismereti nevelés-oktatás utolsó évfolyama első félévének befejezésekor nyilatkozik arról, hogy az adott évfolyam eredményes befejezése esetén tanulmányait a szakképző évfolyamon folytatni kívánja-e."

21. § Az R1. 193. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

"(23) A 147. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési tervet a hivatal 2023. október 31. napjáig módosítja, azzal, hogy a 2023. évre vonatkozó ellenőrzési tervben szereplő, 2023. szeptember 1. napját követően esedékes pedagógusellenőrzéseket, valamint az intézményvezetői ellenőrzéseket nem kell lefolytatni."

22. § (1) Az R1. 9. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2) Az R1. 10. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

23. § Az R1.

1. 3. § (1) bekezdésében az "intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék," szövegrész helyébe az "igazgató kikéri a nevelőtestület, az óvodaszék," szöveg,

2. 4. § (1) bekezdés f) és t) pontjában, 7. § (4) bekezdésében, 13/A. § (2) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében, 32. § (2a) bekezdésében, 62. § (3) bekezdésében, 112. § (3) bekezdésében, 118. § (7) bekezdésében, 141/A. § (3) bekezdésében és 193. § (22) bekezdésében az "intézményvezető" szövegrész helyébe az "igazgató" szöveg,

3. 4. § (1) bekezdés f) pontjában az "intézményvezető-helyettes" szövegrész helyébe az "igazgatóhelyettes" szöveg,

4. 18. § (3) bekezdésében, 20. § (7) bekezdésében, 49. § (1) és (2) bekezdésében, 50. § (6) és (8) bekezdésében, 51. § (4), (4b) és (4c) bekezdésében, 57. § (4) bekezdésében, 61. § (1) bekezdésében, 63. § (2) és (3) bekezdésében, 79. § (4) és (5) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében, 85. § (3) bekezdésében, 86. § (2) bekezdésében, 95. § (3) bekezdésében, 128. § (8) bekezdésében, 130. § (2), (3) és (5) bekezdésében, 131. § (4) bekezdésében, 137/A. §-ában, 137/C. § (5) bekezdésében, 140. § (2) bekezdésében, 143. § (2) és (11) bekezdésében, 173. § (1) bekezdésében, 188. § (2) bekezdésében a "vezetője" szövegrész helyébe az "igazgatója" szöveg,

5. 20. § (2) bekezdésében az "óvodavezetőt" szövegrész helyébe az "óvodaigazgatót" szöveg,

6. 20. § (4) bekezdésében a "vezetője" szövegrészek helyébe az "igazgatója" szöveg,

7. 20. § (9) és (10) bekezdésében az "óvodavezető" szövegrészek helyébe az "óvodaigazgató" szöveg,

8. 20. § (11) bekezdésében, 89. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés h) pontjában, 91. § (2) bekezdésében, 92. § (2) bekezdés a) pontjában, 117. § (2) bekezdés a) pontjában az "óvodavezető" szövegrészek helyébe az "óvodaigazgató" szöveg,

9. 20. § (2c) bekezdésében a "vezetőjénél" szövegrész helyébe az "igazgatójánál" szöveg,

10. 20. § (4) bekezdésében a "közli a szülővel" szövegrész helyébe az "- a szülő hozzájárulása esetén elektronikus úton - közli a szülővel" szöveg,

11. 20. § (4) bekezdésében a "vezetőjét" szövegrész helyébe az "igazgatóját" szöveg,

12. 24. § (1) bekezdésében az "általános iskolákat" szövegrész helyébe az "általános iskolákat, az egyházi és a magánintézmények fenntartóit" szöveg,

13. 24. § (1a) bekezdésében az "A települési önkormányzat a véleményéről" szövegrész helyébe az "A települési önkormányzat, az egyházi és a magánintézmények fenntartója a véleményéről" szöveg,

14. 24. § (1b) bekezdésében az "az illetékességi területén működő általános iskolákat," szövegrész helyébe az "az illetékességi területén működő általános iskolákat, az egyházi és magánintézmények fenntartóit," szöveg,

15. 64. § (2) bekezdés a) pontjában a "részvétele alól," szövegrész helyébe a "részvétele alól (a fejlesztő nevelésoktatásban részt vevő tanuló kivételével)" szöveg,

16. 75. § (2) bekezdésében az "oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról," szövegrész helyébe az "oktatásáról, felkészítéséről, osztályzatainak megállapításáról," szöveg,

17. 79. § (1) bekezdésében és 81. § (3) bekezdésében a "vezetői" szövegrész helyébe az "igazgatói" szöveg,

18. 119. § (4) bekezdésében a "vezetőjétől" szövegrész helyébe az "igazgatójától" szöveg,

19. 133. § (1) bekezdésében, 137/C. § (5) bekezdésében, 160. § h) pontjában, 164. § (1) bekezdésében a "vezetőjének" szövegrész helyébe az "igazgatójának" szöveg,

20. 143. § (14) bekezdésében az "intézmény vezetőjének" szövegrész helyébe az "intézmény igazgatójának" szöveg,

21. 168. § (1) bekezdésében a "vezetőinek" szövegrész helyébe az "igazgatóinak" szöveg,

22. 184/S. § (4) bekezdésében a "szakgimnázium, szakiskola által megbízott" szövegrész helyébe a "szakgimnázium, szakiskola, képző intézmény által megbízott" szöveg,

23. 188. § (1) bekezdésében az "A nevelési-oktatási intézmény, a többcélú köznevelési intézmény vezetője" szövegrész helyébe az "A nevelési-oktatási intézmény, a többcélú köznevelési intézmény igazgatója" szöveg,

24. 188. § (1) bekezdésében az "a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat" szövegrész helyébe az "az igazgatói, igazgatóhelyettesi, vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat" szöveg,

25. 188. § (2) bekezdésében az "a vezető" szövegrész helyébe az "az igazgató" szöveg,

26. 2. mellékletében foglalt,

26.1. 1. ÓVODA megjelölésű táblázat A:9 mezőjében,

26.2. 2. ISKOLA megjelölésű táblázat A:16 mezőjében,

26.3. 3. KOLLÉGIUM megjelölésű táblázat A:13 mezőjében,

26.4. 4. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA megjelölésű táblázat A:5 mezőjében

az "intézményvezetői iroda" szövegrész helyébe az "igazgatói iroda" szöveg,

27. 2. mellékletében foglalt,

27.1. 1. ÓVODA megjelölésű táblázat A:10 mezőjében,

27.2. 2. ISKOLA megjelölésű táblázat A:17 mezőjében,

27.3. 4. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA megjelölésű táblázat A:6 mezőjében

az "intézményvezető-helyettesi iroda" szövegrész helyébe az "igazgatóhelyettesi iroda" szöveg,

28. 2. mellékletében foglalt,

28.1. 1. ÓVODA megjelölésű táblázat B:9 és B:10 mezőjében,

28.2. 2. ISKOLA megjelölésű táblázat B:16 és B:17 mezőjében

az "intézményvezető-helyettes" szövegrész helyébe az "igazgatóhelyettes" szöveg,

29. 2. mellékletében foglalt,

29.1. 1. ÓVODA megjelölésű táblázat A:40 és B:40 mezőjében,

29.2. 4. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA megjelölésű táblázat C:6 mezőjében

az "intézményvezetői" szövegrész helyébe az "igazgatói" szöveg,

30. 2. mellékletében foglalt, 4. ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA megjelölésű táblázat B:6 mezőjében az "az intézményvezető helyettes" szövegrész helyébe az "az igazgatóhelyettes" szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti az R1.

a) 72. § (2) bekezdése,

b) 75. § (3) bekezdésében az "érdemjegyeinek és" szövegrész,

c) 79. § (5) bekezdésében az "A hivatal az idegen nyelvi mérés kivételével összegyűjti a méréshez alkalmazott feladatlapokat és kérdőíveket, továbbá gondoskodik azok feldolgozásáról." szövegrész,

d) 79. § (6) bekezdése,

e) 80. § (1) és (7) bekezdése,

f) 135. § (3) bekezdése,

g) 176. § (6) bekezdésében az "és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programban" szövegrész,

h) 176. § (6) bekezdés a) pontjában az " , az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai Programot" szövegrész,

i) 3. melléklete.

3. A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet módosítása

25. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet 27. § (1) bekezdésében az "a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 6. mellékletében" szövegrész helyébe az "a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében" szöveg lép.

4. A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet módosítása

26. § A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A korai fejlesztés és gondozás keretében a gyermek állapotának, szükségleteinek, valamint a család terhelhetőségének függvényében a fejlesztési feladatok végrehajtásának időkerete

a) 0-2 éves kor között legalább heti egy óra,

b) 3-4 éves kor között legalább heti kettő óra,

c) 5-6 éves kor között legalább heti öt óra."

27. § Az R2. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A korai fejlesztés és gondozás tekintetében a 18. §-ban, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 42. § (1) és (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdés d) pontjában, 42. § (4)-(6) bekezdésében, továbbá 43. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy kijelölt intézmény alatt a gyermek korai fejlesztésére és gondozására kijelölt intézményt vagy az intézmény erre kijelölt tagintézményét, az óvodai foglalkozáson való kötelező részvétel alatt pedig a korai fejlesztésben és gondozásban való részvételt kell érteni."

28. § A R2. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézményben - amennyiben szervezeti és szakmai tekintetben önálló pedagógiai szakszolgálati intézményegységgel is rendelkezik - igazgatói megbízást kaphat az is, aki a 32. § (2) bekezdésében szabályozott feltételeknek megfelel."

29. § Az R2. 45/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45/B. § Ha a gyermek, tanuló, kérelmező olyan, külföldön kiállított, hiteles magyar fordítású dokumentummal rendelkezik, amely a magyar jogszabályok szerinti sajátos nevelési igényt, fogyatékosságot igazol, akkor a szakértői bizottság a szakértői véleményét a külföldi dokumentum által jelzett sajátos nevelési igény, fogyatékosság tekintetében külön vizsgálat nélkül is elkészítheti."

30. § Az R2.

a) 1. § 2. pontjában a "részesülő gyermekeket, tanulókat" szövegrész helyébe a "részesülő tanulókat, képzésben részt vevő személyeket (a továbbiakban együtt: tanuló), gyermekeket," szöveg,

b) 5. § (3) bekezdésében a "pedagógiai szakszolgálattal infrastruktúra-használatra vonatkozó szerződést kötött" szövegrész helyébe a "gyermek gondozását végző" szöveg,

c) 13. § (1) bekezdésében az "a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)" szövegrész helyébe az "a Korm. rendelet" szöveg,

d) 16. § (4) bekezdésében az "az országos szakértői bizottságoknak" szövegrész helyébe az "a 10. § (3) bekezdése szerinti szakértői bizottságoknak" szöveg,

e) 17. § (7) bekezdésében a "Korm. rendelet szerinti szakértői vélemény" szövegrészek helyébe a "Korm. rendelet szerinti szakvélemény" szöveg,

f) 18. § (1) bekezdésében a "kerülhet" szövegrész helyébe a "kerül" szöveg,

g) 32. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "C:6 mezőjében" szövegrész helyébe a "C:31-C:36 mezőjében" szöveg,

h) 32. § (2) bekezdésében az "Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény" szövegrész helyébe az "Az egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény" szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti az R2.

a) 2. § d) pontjában a "képzésben részt vevő személyekre," szövegrész,

b) 2. § f) pontjában az " , a képzésben részt vevő személyek" szövegrész,

c) 21. § (1) bekezdésében az "országos" szövegrész,

d) 45/D. §-ában a " , képzésben részt vevő személy" és a " , képzésben részt vevő személyt" szövegrész.

5. Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 25. § 2024. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 44/2023. (X. 19.) BM rendelethez

"9. melléklet a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelethez

"

2. melléklet a 44/2023. (X. 19.) BM rendelethez

Az R1. 10. mellékletében foglalt táblázat 64. sora helyébe a következő rendelkezés lép: