48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet

a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés g), h) és n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a szakképzés tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekre,

b)[1]

c)[2] az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),

d)[3]

e)[4] a köznevelési intézmények fenntartóira,

f)[5]

g)[6]

(2)[7]

(3)[8]

(4)[9] Az egyházi, a magán nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a Hivatal által nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat térítésmentesen veheti igénybe a Hivatal e célra rendelkezésre álló erőforrásai és az éves munkatervében meghatározott feladatok erejéig.

(5)[10] A (4) bekezdés szerinti intézmények a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény kiválasztásához beszerzik a fenntartójuk egyetértését.

2. § (1)[11] A pedagógiai-szakmai szolgáltatások a települési és nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény számára a Hivatal e célra rendelkezésére álló erőforrásai és az éves munkatervében meghatározott feladatok erejéig térítésmentesek.

(2)[12]

(3)[13] A pedagógiai-szakmai szolgáltatások országosan egységes pedagógiai szakmai irányítását a Hivatal közreműködésével a köznevelésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.

(4)[14] Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, az e rendeletben meghatározottak szerint a Hivatal látja el.

(4a)[15] A Hivatal pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatainak ellátásához kapcsolódó éves munkatervét a miniszter hagyja jóvá. A Hivatal az éves munkaterv elkészítésekor beszerzi az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét.

(5)[16] A Hivatal, az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott, valamint a miniszterrel kötött köznevelési szerződés keretében pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó egyházi vagy magán pedagógiai intézet a pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok megvalósításába, - ha az állam által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények keretei között erre nincs lehetőség - bevonhatja a tankerületi központot, valamint bevonhat köznevelési intézményt, felsőoktatási intézményt abban az esetben is, ha az nem felel meg a 19. §-ban foglaltaknak.

(6)[17]

2. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások

3. §[18] Az Nkt. 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pedagógiai értékelés ellátásának feladatai:

a) pedagógiai mérési-értékelési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatás biztosítása,

b) országos pedagógiai mérések intézményi eredményei értelmezésének, hasznosításának segítése,

c) a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérésekhez kapcsolódó tanácsadás nyújtása,

d) a neveléssel összefüggő mérési eszközök alkalmazásának segítése, ajánlása a köznevelési intézmények részére,

e) hagyományos és digitális feladatbankok és mérőeszközök alkalmazásának segítése,

f) a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása,

g) a gyermekek, tanulók tevékenységeinek értékelése során alkalmazott diagnosztikus és fejlesztő értékelés alkalmazásának támogatása,

h) a pedagógiai mérések eredményeinek feldolgozását követő, az intézményfejlesztést támogató szakmai szolgáltatás nyújtása,

i) pedagógiai és komplex intézményértékelési módszerek és eszközök megismertetése és terjesztése.

4. §[19] (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szaktanácsadás, tantárgygondozás keretében a pedagógiai-szakmai szolgáltató által ellátandó feladatok:

a) az illetékességi körébe tartozó intézmények igényei alapján a szaktanácsadók, tantárgygondozók munkájának megtervezése, koordinálása, feladatok delegálása, a szaktanácsadói tevékenységek összesítése, nyilvántartása,

b) pedagógiai, szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk ellenőrzése,

c) az intézményekben alkalmazott pedagógiai módszerek és fejlesztő tevékenységek elemzésének, értékelésének segítése az adott köznevelési intézménytípusnak megfelelően,

d) új tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése,

e) konzultációs fórumok, területi tanácskozások, műhelymunkák szervezése pedagógusok számára,

f) a különböző tantárgyak, szakterületek köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos információk gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére.

(2) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szaktanácsadás, tantárgygondozás keretében a szaktanácsadók, tantárgygondozók által ellátandó feladatok:

a) a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása érdekében: nevelési tevékenységek, tanórák és más pedagógiai célú foglalkozások látogatása; a látogatott órák, foglalkozások értékelése; óra és foglalkozáslátogatást követően a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség vezetővel, intézményvezetővel; a látogatott pedagógusok, intézményvezetők számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása,

b) igény alapján egyéni segítségnyújtás pedagógusoknak a szakterületükkel, munkakörükkel összefüggő szakmai, módszertani kérdésekben,

c) közreműködés új tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetésében, terjesztésében, szakmai tanácskozások, konzultációk, műhelymunkák tartásában,

d) közreműködés a szakterületének megfelelő tudományos információk gyűjtésében, feldolgozásában, szakmai tájékoztató anyagok, kiadványok készítésében,

e) igény alapján segítségnyújtás az intézmények belső önértékelési rendszerének kialakításához, megvalósításához,

f) az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben (tanfelügyelet) részt vett pedagógus, intézményvezető, intézmény összegző értékelésének eredményétől függően a fejlesztési feladatok megvalósításának támogatása,

g) közreműködés a pedagógiai-szakmai szolgáltatási területek feladatainak megvalósításában.

5. §[20] (1) A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi tantárgygondozói szakterületeken kell megszervezni:

1. Tanítói,

2. Magyar nyelv és irodalom,

3. Idegen nyelv (a nyelv megjelölésével),

4. Matematika,

5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Hon- és népismeret,

6. Erkölcstan, Etika, Filozófia,

7. Biológia, Egészségtan, Természetismeret,

8. Fizika, Természetismeret,

9. Kémia, Természetismeret,

10. Földrajz, Természetismeret,

11. Művészetek,

12. Informatika, digitális kultúra,

13. Technika, Életvitel és gyakorlat,

14. Testnevelés és sport,

15. Alapfokú művészetoktatási,

16. Szakképzési (a szakmacsoport, ágazat, tanulmányi terület megnevezésével),

17. Kollégiumi,

18. Iskolai könyvtári.

(2) Sajátos pedagógiai területekhez kapcsolódó szaktanácsadói szakterületek és azok ellátásához kapcsolódó speciális szaktanácsadói feladatok:

a) Nemzetiségi szakterület (a nyelv megjelölésével),

b) Intézményfejlesztési szakterület:

ba) az intézményvezetés támogatása a pedagógiai célok elérését segítő intézményi környezet kialakításában és fenntartásában,

bb) az intézményi szervezeti tanulás (a nevelőtestület önképzésének) támogatása szakmai műhelyek szervezésével és tartásával,

bc) az intézményvezetés támogatása az önértékelés eredményeire épülő fejlesztések megtervezésében és végrehajtásában,

bd) a nevelőtestület, támogatása az önértékelés eredményeire épülő fejlesztések megtervezésében és végrehajtásában,

be) az önértékelési folyamat támogatása (vezetői, intézményi, pedagógus),

bf) az intézményi intézkedési terv elkészítésének, felülvizsgálatának segítése,

bg) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez kapcsolódó intézkedési terv elkészítésének támogatása,

bh) az intézményi önértékelés eredményeire épülő intézkedési terv elkészítésének, felülvizsgálatának támogatása,

c) Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület:

ca) hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület: az esélyteremtő intézményfejlesztési folyamat azonosítását és megvalósulását támogató eljárások, módszerek, gyakorlatok megismertetése és terjesztése; az esélyteremtő intézményfejlesztés megvalósítását támogató módszerek, gyakorlatok megismertetése; az intézmény hátránykompenzáló gyakorlatának támogatása,

cb) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület: támogatás az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez; szakértői vélemények értelmezésében, pedagógiai javaslatok elkészítésében nyújtott támogatás; támogatás a differenciált nevelés-oktatás megvalósításában; támogatás az integráció feladatainak az intézmény alapdokumentumaiban történő megjelenítéséhez,

cc) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület: támogatás fejlesztő pedagógusi tevékenységekhez; támogatás az integrált tanuló, gyermek nevelésében-oktatásában részt vevő pedagógusok számára; támogatás az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez; szakértői vélemények értelmezésében, pedagógiai javaslatok elkészítésében nyújtott támogatás,

cd) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület: a tehetségek felismerésének folyamatának, eszközeinek megismertetése, terjesztése; támogatás az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez; támogatás a tehetséggondozás intézményi stratégiájának és formáinak kialakításához; támogatás a tehetséggondozás feladatainak az intézmény alapdokumentumban történő megjelenítéséhez,

d) Konfliktuskezelési szakterület:

da) a konfliktushelyzetek kialakulásának megelőzése érdekében tervezhető intézkedések támogatása,

db) az intézményen belüli és az intézményi partnerekkel történő eredményes kommunikációt segítő módszerek megismertetése,

dc) pedagógusok felkészítése a kialakult konfliktusok erőszakmentes, konstruktív kezelésére,

e) Pedagógiai mérés-értékelési szakterület: közreműködés a 3. § a)-i) pontjában felsorolt feladatok ellátásában,

f) Digitális pedagógiai szakterület:

fa) a tudásmegosztást szolgáló digitális eszközök, online alkalmazások, internetes szolgáltatások gyakorlati alkalmazásának segítése,

fb) a digitális technológiák tudatos és etikus használatának megismertetése, terjesztése,

g) Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai szakterület:

ga) támogatás az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez,

gb) szakértői vélemények értelmezésében, pedagógiai javaslatok elkészítésében nyújtott támogatás,

gc) támogatás a differenciált nevelés-oktatás megvalósításában,

gd) támogatás az integráció feladatainak az intézmény alapdokumentumaiban történő megjelenítéséhez.

(3) A szaktanácsadói tevékenység az óvodapedagógiai szakterületre is kiterjed.

6. §[21] (1) Szaktanácsadó az lehet, aki

a) az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, és

b) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte a Hivatal által szervezett, a szaktanácsadásban részt vevő személy szakterületéhez illeszkedő továbbképzést.

(2) Tantárgygondozói szakterület esetén szaktanácsadó az lehet, aki

a) az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, és

b) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte a Hivatal által szervezett, a szaktanácsadásban részt vevő személy szakterületéhez illeszkedő tantárgygondozói továbbképzést.

(3) Intézményfejlesztési szakterület esetén szaktanácsadó az lehet, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, továbbá köznevelési intézményben legalább három éves, a köznevelésben szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, vagy szervezetfejlesztési szakképzettséggel és legalább három éves szervezetfejlesztéshez kapcsolódó szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy felsőfokú intézményben a szakterülethez kapcsolódó oktatói feladatot látott el.

(4) Konfliktuskezelési szakterület esetén szaktanácsadó az lehet, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, továbbá szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben, vagy pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, szociálpedagógus szakképzettséggel vagy pszichológia mesterszakon klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia, pszichopedagógia szakirányon szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Pedagógiai mérés-értékelési szakterület esetén szaktanácsadó az lehet, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és pedagógiai mérés, értékelés okleveles tanára vagy a mérés, értékelés területén szakvizsgával rendelkezik.

(6) Digitális pedagógiai szakterület esetén szaktanácsadó lehet az is, aki megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és elvégezte az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-0001 pályázat keretében szervezett, "Felkészítés digitális szaktanácsadói feladatok ellátására I-II." című, 60 órás pedagógus-továbbképzést.

7. §[22] (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti pedagógiai tájékoztatás ellátásának feladatai:

a) a nevelési és a tanítási-tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása,

b) a nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése.

(2) A Hivatal a könyvtárpedagógiai munka fejlesztése érdekében együttműködik az óvodai, iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal.

8. §[23] Az Nkt. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tanügy-igazgatási szolgáltatás feladatai:

a) a tanügyi dokumentumok vezetésére való kötelezettség betartásának támogatása,

b) közreműködés a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak elkészítésében, felülvizsgálatában és módosításában,

c)[24] a vármegyei, fővárosi köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az egyházi és magán fenntartó fenntartásában működő köznevelési intézmények vonatkozásában az intézményszerkezetre vonatkozó tanácsadás,

d) intézményvezetők számára szakmai tanácskozások, tájékoztatók tartása, tapasztalatcserék szervezése.

9. §[25] (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés e) pontja szerinti pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezésének feladatai:

a) pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok szervezése,

b) bekapcsolódás az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe.

(2) A Hivatal együttműködési megállapodás keretében bevonhatja az állami feladatellátás keretei között ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokba a pedagógusképző felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai intézetet, a pedagógiai tárgyú továbbképzések, pedagógiai kísérletek köznevelés-fejlesztéssel összefüggő megszervezésébe.

9/A. §[26] Az Nkt. 19. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása keretében kell ellátni a versenykiírásban meghatározott feladatokat.

9/B. §[27] Az Nkt. 19. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat feladatai:

a) a pályaorientációt, pályaválasztást, továbbtanulást segítő pedagógusok támogatása,

b) a köznevelés rendszerét érintő kérdésekben információk közvetítése, azok értelmezésének segítése a tanulók és az iskolai diákönkormányzatok részére,

c) fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok részére,

d) a diákjogi tanácsadás megszervezése.

9/C. §[28] Az Nkt. 19. § (2) bekezdés h) pontja szerinti, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetésének feladatai:

a) korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetésében közreműködés, a rendszerben rendelkezésre álló intézményi és tagintézményi szintű adatok elemzése, értékelése, és mindezek alapján a szükséges pedagógiai szakmai támogatás meghatározása,

b) a célnak megfelelő pedagógiai eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése, a pedagógiai módszerek kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézményben,

c) a beavatkozások előrehaladásának nyomon követése,

d) a lemorzsolódás megelőzése, megakadályozása érdekében történő pedagógiai támogatást segítő szakemberek együttműködésének koordinálása.

3. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások[29]

10. §[30] A Hivatal országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként szervezi a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést segítő (a továbbiakban együtt: nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások) pedagógiai szakmai szolgáltatásokat.

11. §[31] (1) A nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretei között a szaktanácsadást nyelvterületenként, intézménytípusonként kell megszervezni oly módon, hogy a szaktanácsadás a nevelési-oktatási intézmények által ellátott valamennyi nevelő- és oktatómunkához biztosítva legyen.

(2) Nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatásban szaktanácsadói feladatot az láthat el, aki az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott tízéves szakmai gyakorlatból a nemzetiségi nevelésben-oktatásban pedagógus munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlatot, továbbá bármilyen köznevelési intézményben további ötéves szakmai gyakorlatot szerzett.

12. §[32]

13. §[33]

14. §[34]

15. §[35]

15/A. §[36]

3/A.[37]

16. §[38]

17. §[39]

18. §[40]

4. A pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény működésére vonatkozó szabályok

19. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó pedagógiai intézetnek - fenntartótól függetlenül - az Nkt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások teljes körét el kell látnia.

20. § (1) A pedagógiai intézetben pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására, a szolgáltatások szervezésére az alkalmazható, aki az adott szakterület ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.

(2)[41] Pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben az foglalkoztatható, aki pedagógiai szakértő munkakör esetén mesterfokozatú tanári, gyógypedagógusi, konduktori, pedagógiai előadó munkakör esetén óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógusi, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá - mindkét munkakörben - pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.

(3) Ahol e rendelet szakvizsgáról, pedagógus szakvizsgáról rendelkezik, azon a szakvizsgával - jogszabály alapján - egyenértékű vizsgát, tudományos fokozatot is érteni kell.

(4)[42] A pedagógiai intézetben foglalkoztatottak kötelező létszámát az 1. melléklet határozza meg.

21. § (1) A pedagógiai intézetben az intézményvezetői megbízás feltétele:

a) mester fokozatú végzettség és pedagógus szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakvizsga,

b) legalább tíz év megfelelő szakmai gyakorlat,

c) a pedagógiai intézetben fennálló határozatlan időre szóló alkalmazás.

(2)[43] Az (1) bekezdés alkalmazásában megfelelő szakmai gyakorlat a pedagógiai intézet által végzett bármelyik pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásához szükséges ismeretek megszerzését biztosító munkakörben szerzett gyakorlat, ha azt köznevelési intézményben vagy felsőoktatási intézményben szerezték, továbbá a tanügyigazgatási munkakörben eltöltött gyakorlat.

(3) A vezetői megbízással kapcsolatos pályázati eljárásban alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízására vonatkozó pályázati eljárás szabályait, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői programról és a vezető személyéről az alkalmazotti közösség nyilvánít véleményt.

22. § (1)[44] A pedagógiai intézetnek - fenntartótól függetlenül - az alapító okiratában meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - legalább az 1. mellékletben meghatározott kötelező létszámmal, továbbá a 3. mellékletben meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell, ha a pedagógiai-szakmai szolgáltatást a pedagógiai intézet - az alapító okiratában foglaltak szerint - kevesebb mint négy intézménytípusra kiterjedően látja el, a feladat ellátásához legalább az 1. mellékletben meghatározott kötelező létszám ötven százalékát kell biztosítani.

(2) A pedagógiai intézet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni

a) a működés rendjét,

b) az alapító okiratban meghatározott alaptevékenység körében végzett szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás szabályait,

c) a szaktanácsadók foglalkoztatásának, díjazásuk megállapításának, költségeik elszámolásának szabályait,

d) a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és módját,

e) a belső ellenőrzés rendjét, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját.

23. § (1)[45] A pedagógiai intézet az éves feladatainak ellátásához éves munkatervet készít, a tárgyév januárjának utolsó munkanapjáig, és megküldi a Hivatal részére a tárgyév február 15-ig.

(2) A pedagógiai intézet a fenntartó által jóváhagyott munkaterv szerint látja el tevékenységét.

(3)[46]

(4)[47]

(5)[48] A Hivatal az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott, valamint az egyházi vagy magán pedagógiai intézet tekintetében az éves munkatervről kialakított véleményét tárgyév március 15-ig megküldi a pedagógiai intézet fenntartójának.

24. § (1) A pedagógiai intézet ügyintézésére és iratkezelésére - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A pedagógiai intézet iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket és az alkalmazható irattári tételeket a 2. melléklet határozza meg.

5. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában való közreműködés feltételei

25. § (1)[49] A miniszterrel kötött köznevelési szerződés alapján, az egyházi vagy magán pedagógiai intézet, vagy költségvetési szerv által fenntartott pedagógiai intézet is közreműködhet az állam által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények számára pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában.

(2)[50] Ha a pedagógiai intézetet egyházi jogi személy vagy magán fenntartó tartja fenn, az e rendeletben meghatározott feltételek meglétét az Nkt. 23. §-ában szabályozott működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni.

(3)[51] A pedagógiai intézet működésének ellenőrzése tekintetében a kormányhivatal az Nkt. 34. § (2) bekezdésében szabályozott ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében különösen az alábbiakat kell vizsgálni:[52]

a) a tevékenység folytatására vonatkozó fenntartói jogosultságot,

b) az intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket,

c) azt, hogy a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását,

d) a 3. melléklet szerinti minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,

e) azt, hogy az éves költségvetés alapján az Nkt.-ban meghatározott feladatok ellátása biztosított-e,

f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét,

g) a köznevelési intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét, továbbá

h) azt, hogy a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.

(4)[53] A kormányhivatal határozatban megállapítja az egyházi fenntartású vagy magán pedagógiai intézet működési engedélyének visszavonását, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha[54]

a) a fenntartó bejelenti az intézmény megszűnését, vagy azt, hogy felhagy a működtetésével,

b) megállapítja, hogy a pedagógiai intézet megszűnt,

c) a fenntartónak megszűnt a tevékenység folytatásához való joga,

d) a fenntartó megszűnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna,

e) az egyéni vállalkozó meghal, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatják.

6.[55]

26. §[56]

7. A szaktanácsadói névjegyzék

27. § (1) A szaktanácsadói névjegyzékre az kérheti felvételét, aki a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik és[57]

a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot vagy

b) a nemzetiségi nevelés-oktatásban pedagógus munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlatot, továbbá bármilyen köznevelési intézményben további ötéves szakmai gyakorlatot

szerzett.

(2)[58]

(3)[59]

(4)[60]

(5)[61] A Hivatal a honlapján nyilvánosságra hozza vármegyei bontásban a szaktanácsadói névjegyzéket.

(6)[62]

(7)[63]

(8)[64] A feltételeknek megfelelő nyilvántartásba vételt kérő adatait a Hivatal 30 napon belül a szaktanácsadói névjegyzékben feltünteti.

(9)[65]

(10)[66]

28. § (1)[67] A szaktanácsadói feladatok ellátására a Hivatal, az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott, az egyházi vagy a magán pedagógiai intézet köt megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő megrendelővel és a feladatellátásban közreműködő szaktanácsadóval. A Hivatal a megállapodást a megrendelő igényéhez igazodva, az elfogadott éves munkatervtől eltérően is megkötheti, ha ez nem veszélyezteti a munkaterve teljesítését.

(2)[68] Az egyházi vagy magán pedagógiai intézet a megállapodást az éves munkatervével összhangban, a megrendelő igényéhez igazodva, a Hivatal egyidejű tájékoztatásával köti meg.

8. Hatályba léptető rendelkezések

29. § E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

9. Átmeneti rendelkezések

30. § (1)[69]

(2)[70]

(3) Az ÚMFT TÁMOP 3.2.2. projekt kedvezményezettjeinek továbbra is biztosítani kell a fenntartási kötelezettséggel lefedett időszakon belül a területi együttműködések támogatását, ezért ennek a projektnek a kedvezményezettjei kötelesek ezeket a feladatokat a projekt támogatási szerződésének megfelelően továbbműködtetni.

(4)[71]

(5)[72]

(6)[73]

(7)[74]

(8)[75]

31. §[76]

10. Jogharmonizációs záradék

32. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

11. Hatályon kívül helyező rendelkezés

33. §[77]

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelethez[78]

A pedagógiai intézetben kötelezően foglalkoztatott alkalmazottak létszáma

I. Vezetők

II. Alkalmazottak az alapfeladat ellátásához

III. Alkalmazottak más feladatok ellátásához

1. A II. pontban foglalt táblázatban meghatározott létszám az egyes feladatok között átcsoportosítható.

2. Az I-III. pontban foglalt táblázatban meghatározottaktól, a 22. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, az intézmény javára el lehet térni.

2. melléklet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelethez

3. melléklet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelethez[79]

Jegyzék a pedagógiai intézet kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről

I. Helyiségek

1. Közös és vezetői helyiségekhez

2. Pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok ellátásához

Megjegyzés:

1. A helyiségek rendelkezésre bocsátásával a szolgáltatás zavartalan megszervezését, ellátását kell biztosítani.

2. Közös munkaszobák is kialakíthatók, ha a helyiség alapterülete azt megengedi, és egy alkalmazottra legalább 6 m2 alapterület jut.

3. Nem kell a 2. pontban foglalt táblázat A:3 mezőjében meghatározott tárgyalót biztosítani, ha a munkaszobában az alkalmazott egyedül dolgozik, és a munkaszoba alapterülete legalább 8 m2, vagy ha többen dolgoznak egy munkaszobában, és egy alkalmazottra legalább 10 m2 alapterület jut.

II. Eszközök és felszerelések

1. Vezetői tevékenységhez

2. Ügyviteli tevékenységhez

3. Pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok ellátásához

Megjegyzés:

Az eszköz- és felszerelés biztosítási kötelezettség igazodik a helyiségek kialakításához. A helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges felszereléseket biztosítani kell.