2023. évi XCVII. törvény

büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról

1. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem alkalmazható az (1) bekezdés c) pontja a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezése esetén, ha a bíróság vagy az idegenrendészeti hatóság a Magyarországon élő hontalan, harmadik országbeli állampolgár vagy szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy kiutasítását rendelte el."

2. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

2. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv - ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot -, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 318. § (4a) és (4b) bekezdésében, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. § (2d) bekezdésében meghatározott esetben a tulajdonosi jogokat a tulajdonjogot az állam javára megszerző rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv gyakorolja."

3. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

3. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 19. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani."

4. § A Bnytv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat

a) megrovás alkalmazása esetén az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésétől, ügyészi megrovás esetén a határozat kihirdetésétől,

b) jóvátételi munka alkalmazása esetén a jóvátételi munka elvégzésének igazolásától,

c) kényszergyógykezelést megszüntető végzés, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének elrendelése esetén a jogerőre emelkedéstől,

d) javítóintézeti nevelés esetén az intézkedés végrehajtásának befejezésétől,

e) büntetés kiszabásának mellőzésével hozott, bűnösséget megállapító jogerős ügydöntő határozat esetén annak jogerőre emelkedésétől

számított három évig kell nyilvántartani.

(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított öt évig kell nyilvántartani."

5. § Hatályát veszti a Bnytv. 19. § (2) bekezdés a) pontjában a "közérdekű munka, pénzbüntetés," szövegrész.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

6. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 13. § (9) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV végzi továbbá)

"c) a vám-, a jövedéki, a szabálysértési, a Központi Bűnjelnyilvántartó Rendszer működtetése és egyéb eljárások során keletkezett, a feladat- és hatáskörébe tartozó adatok kezelését,"

7. § A NAV tv. 78. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A NAV feladatainak ellátása céljából - az Air., az Art., a Vtv. és az egyéb adó- és vám jogszabályok rendelkezései alapján kezelt adókötelezettséggel, vámkötelezettséggel, adóigazgatási és vámigazgatási eljárással kapcsolatos adatokon, illetve a bűnüldözési adatokon kívül - kezeli még továbbá:)

"f) a Központi Bűnjelnyilvántartó Rendszer működtetése során a bűnjelnyilvántartásban szereplő személyes adatokat."

5. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

8. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 199/A. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Aki)

"c) gyógyszernek minősülő - az ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet 2. mellékletében a pszichotróp anyagok 3. vagy 4. jegyzékén szereplő pszichotróp anyagot nem tartalmazó - anyagot, készítményt jogosulatlanul forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,"

(szabálysértést követ el.)

9. § A Szabs. tv. 56/A. § (2) bekezdésében a "kiemelt közlekedési szabálysértések és a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések elkövetése" szövegrész helyébe a "kiemelt közlekedési szabálysértések, a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértések és a szellemi tulajdon elleni szabálysértések elkövetése" szöveg lép.

10. § Hatályát veszti a Szabs. tv. 199/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "illetve" szövegrész.

6. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

11. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztése esetén, ha a kegyelmi elhatározás a közügyektől eltiltást nem érintette, a próbaidő tartama a közügyektől eltiltás tartamába beszámít, kivéve, ha a szabadságvesztés végrehajtását rendelik el."

12. § A Btk. 63. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pártfogó felügyelet büntetés vagy intézkedés mellett alkalmazható. Kiutasítás mellett pártfogó felügyelet nem rendelhető el és a pártfogó felügyelet kötelező alkalmazásának sincs helye."

13. § A Btk. 71. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A bíróság, illetve feltételes ügyészi felfüggesztés esetén az ügyészség a határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyészség elrendelheti, hogy a pártfogolt)

"j) meghatározott, az internet elérésével végezhető tevékenységtől tartózkodjon vagy azt korlátozottan végezzen."

14. § A Btk. 71. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (2) bekezdés j) pontja szerinti magtartási szabály esetén a bíróság vagy az ügyészség az elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben meghatározza, hogy az elkövető az interneten végezhető mely tevékenységektől köteles tartózkodni, továbbá meghatározhatja, hogy az elkövető

a) az internetet mely eszközén keresztül érheti el,

b) az internet elérésével végzett tevékenységét hogyan szükséges igazolnia,

c) az internet elérésével végzett tevékenységének ellenőrzése érdekében - ha annak műszaki feltételei fennállnak -milyen információs rendszert képező berendezést vagy alkalmazást használhat, illetve

d) ha a technikai feltételek fennállnak, az internet elérésével végzett tevékenységének ellenőrzését a párfogó felügyelőnek az előre be nem jelentett felhívására folyamatos kép- és hangfelvétel továbbításával köteles biztosítani."

15. § (1) A Btk. 185/A. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Aki)

"f) olyan gyógyszert, állatgyógyászati készítményt, amelynél a gyógyszerellátásra vonatkozó szabályok megszegése miatt az ellátási lánc folytonossága nem igazolható, a jogszerű ellátási láncban forgalomba hoz vagy azzal kereskedik,"

(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

(2) A Btk. 185/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés szerint büntetendő, aki a (2) bekezdésben meghatározott tartalmú gyógyszert, gyógyszer hatóanyagot, állatgyógyászati készítményt jogosulatlanul forgalomba hoz vagy azzal kereskedik."

(3) A Btk. 185/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Aki a bűncselekményt

a) az (1) bekezdés a)-e) pontjában, a (2) és a (2a) bekezdésben meghatározott esetben

aa) egészségügyi dolgozóként,

ab) gyártásra, nagykereskedelemre, közvetlen lakossági ellátás végzésére engedéllyel rendelkező szervezet alkalmazottjaként, vagy

b) bűnszövetségben

követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel, a (2) és a (2a) bekezdésben meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) Az (5) bekezdés szerint büntetendő, ha az (1) bekezdés b) vagy f) pontjában, illetve a (2a) bekezdésben meghatározott gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény sajtótermék, médiaszolgáltatás vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján válik a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé."

16. § A Btk. 465. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"n) 185/A. §-a

na) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

nb) a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. november 15-i 2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

17. § A Btk.

a) 185/A. § (2) bekezdésében a "gyógyszerre" szövegrész helyébe a "gyógyszerre vagy állatgyógyászati készítményre" szöveg, és a "gyógyszer" szövegrész helyébe a "gyógyszer vagy állatgyógyászati készítmény" szöveg,

b) 186. § (4) bekezdésében az "a felhasználók számára széles körben válik hozzáférhetővé" szövegrész helyébe a "sajtótermék, médiaszolgáltatás, vagy elektronikus hírközlő hálózaton való közzététel útján válik a nagy nyilvánosság számára hozzáférhetővé" szöveg

lép.

7. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

18. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 11. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Ha a fogvatartással kapcsolatos ügyben vagy bármely más ügyben az elítélt, illetve az egyéb jogcímen fogvatartott a képviselet ellátására nem jogi képviselőt hatalmaz meg, a telefonon történő kapcsolattartás esetén hetente húsz perc időtartam nem számítható be az egyes kategóriákhoz, letartóztatás esetén az egyes rezsimekhez igazodó kapcsolattartásként. Ezen a jogcímen a képviselő havonta egy-egy alkalommal, alkalmanként legfeljebb egy órában élhet a telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás és a látogatás jogával."

19. § (1) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terjed ki a megismerés joga)

"b) a kockázatelemzési vizsgálat irataira és a kockázatértékelési jelentésre,"

(2) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terjed ki a megismerés joga)

"d) a biztonsági intézkedések alkalmazásával, az egyedi biztonsági előírással, valamint a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezéssel kapcsolatos olyan iratra, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,"

20. § A Bv. tv. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának a kegyelmi eljárás lefolytatásáig történő félbeszakítására nem került sor, a (4) bekezdésben meghatározottaktól eltérően, a próbaidő és a mentesítés hatályának beálltához szükséges időtartam a szabadítást követő nappal kezdődik."

21. § A Bv. tv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazságügyért felelős miniszter

a) megteheti a 45. § (6) bekezdése szerinti intézkedéseket, valamint

b) a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem, illetve a kegyelmi kezdeményezés hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek."

22. § (1) A Bv. tv. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy

a) az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről, vagy

b) az igazságügyért felelős miniszternél kezdeményezi a büntetés végrehajtásának átadását a 2012. évi CLXXX. törvény vagy az Nbjt. rendelkezései szerint a végrehajtás átadásához szükséges ügyiratok és - szükség esetén - a magyar nyelven kiállított tanúsítvány megküldésével, ha

ba) az elítélt lakóhelye vagy tényleges tartózkodási helye ismert és az külföldön van, és

bb) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt."

(2) A Bv. tv. 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A büntetés-végrehajtási bíró a (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, ha az igazságügyért felelős miniszter a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben úgy nyilatkozik, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának átadása kizárt."

23. § A Bv. tv. "Biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felülvizsgálata" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Szigorúbb kezdeti kategória-besorolás, a kockázatelemzés alapján történő kategória-visszasorolás, az azonnali kategória-visszasorolás elrendelésének és a kreditpontszámítás felülvizsgálata"

24. § A Bv. tv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § (1) A szigorúbb kezdeti kategória-besorolásról, a kockázatelemzés alapján történő kategória-visszasorolásról hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított tizenöt napon, a kreditpontszámítás vizsgálatáról hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem esetén harminc napon belül bírálja el. A szigorúbb kezdeti kategória-besorolással kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát elvégezték.

(2) Az azonnali kategória-visszasorolás elrendeléséről hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli."

25. § A Bv. tv. 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bv. intézet magánelzárás fenyítést kiszabó határozatával szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmet a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálat során a magánelzárás fenyítéssel járó kreditpontlevonás mértékét is vizsgálja."

26. § (1) A Bv. tv. 82. § 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E fejezet alkalmazásában)

"6. kategória: az egyéniesítés alapelve alapján működtetett végrehajtási környezet, amely igazodik az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatához, magatartásához, együttműködési készségéhez, és amely az elítélt szükségleteihez igazodó reintegrációs programok biztosításával szolgálja az egyéni bűnmegelőzési célok megvalósítását,

7. befogadó környezet: a társadalmi kötődés mértékének megítélése szempontjából vizsgálandó szociális közeg, amelyben az elítélt szabadulását követően vagy reintegrációs őrizetének elrendelése, valamint reintegrációs eltávozása esetén élni kíván, továbbá ahol az átmeneti részlegre helyezése esetén az eltávozáskor tartózkodna,"

(2) A Bv. tv. 82. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában)

"8. kreditrendszer: az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján számított kreditértékeken alapuló előmeneteli rendszer, amelyben a szabadságvesztés tartamához igazodóan rögzítésre kerül azon kreditpontok száma, amelynek összegyűjtése esetén az elítélt a kezdeti besoroláshoz képest átkerülhet egy kedvezőbb kategóriába, és amelyhez mérten az elítélt által megszerzett és a tőle levont kreditpontok számértéke határozza meg a kategóriák közötti előre- vagy visszasorolását."

27. § A Bv. tv. 85. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A BVOP - a 92. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az elítéltet a szabadságvesztés megkezdésére és a kockázatelemzési vizsgálaton történő megjelenésre hívja fel.

(5) A 84. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a BVOP a 92. § (3) bekezdésében foglaltak fennállása esetén szükség szerint intézkedik az elítélt kockázatelemzési vizsgálatra történő átszállítása iránt.

(6) A BVOP az elítélt 92. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatát követően a kategória-besorolásról hozott határozat, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre vonatkozó javaslat alapján jelöli ki azt a bv. intézetet, amely a szabadságvesztést végrehajtja, és egyidejűleg intézkedik az elítélt átszállítása érdekében."

28. § A Bv. tv. 92-94. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"92. § (1) A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban: KKMI) és agglomerációs szervezeti egységei a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer alapján elvégzik az e törvényben meghatározott elítéltek kockázatelemzési, valamint a reintegrációs programok kiválasztását és egyéb döntéseket elősegítő vizsgálatát.

(2) A kockázatelemzés a következő elemek értékelésén alapul:

a) az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellemzői,

b) a szabadságvesztés büntetés tartama, illetve annak hátralévő része és végrehajtási fokozata,

c) az elítélt kriminológiai jellemzői,

d) az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázata,

e) az elítélt korábbi fogvatartása során tanúsított magatartása,

f) az elítélt kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartása.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot - ideértve a 14. § (3) bekezdés alkalmazásával foganatba vett újabb szabadságvesztést, vagy ha már a befogadáskor ismert, hogy az elítélten több szabadságvesztést kell végrehajtani -

a) a KKMI végzi, ha az elítéltet

aa) a Btk. XIX. Fejezetébe tartozó bűncselekmény vagy a Btk. 160. § (2) bekezdése szerint minősülő emberölés tettesként történő elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre,

ab) tizenöt évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre

ítélték,

b) az a) pontban meghatározott kivétellel a KKMI agglomerációs szervezeti egysége végzi, ha a szabadságvesztés vagy több szabadságvesztés esetén azok együttes tartama, illetve a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás esetén a még végrehajtásra váró tartama az öt évet meghaladja.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési vizsgálatot akkor is a KKMI folytatja le, ha az elítélttel szemben újabb vagy összbüntetésként megállapított, a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szabadságvesztést kell végrehajtani, kivéve, ha az összbüntetésbe foglalt alapítélet tekintetében a KKMI a vizsgálatot már elvégezte.

(5) A (3) bekezdés szerinti esetben a KKMI-ben vagy az agglomerációs szervezeti egységén az elítélt elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egység vezetője indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbíthat. Ezen időtartam alatt a végrehajtás rendjére a fogházfokozatú és a börtönfokozatú elítélt esetén a III. kategória, fegyházfokozatú elítélt esetén a IV. kategória szabályai vonatkoznak.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egysége az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján - a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - határozattal dönt a 97. § (3) vagy (4) bekezdése alapján az elítélt kezdeti kategória-besorolásáról, valamint az elítélt szükségleteinek megfelelő sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére tehet javaslatot.

(7) A KKMI dönt - az elítélt hozzájárulásával - a 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők visszaesési valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programba történő bevonásról.

(8) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálati időszak kockázatértékelési jelentéssel zárul, amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános - visszaesési és fogvatartási - kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie.

(9) Az elítélt részére a (6) bekezdés szerinti határozatot át kell adni, továbbá tájékoztatni kell a számára javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programokról, illetve a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre vonatkozó javaslatról.

(10) Az elítéltről készült kockázatértékelési jelentést a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.

(11) A KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egysége a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézet kijelölése érdekében haladéktalanul értesíti a BVOP-t az elítélt kategória-besorolásáról, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére vonatkozó javaslatáról.

93. § (1) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége jogszabályban meghatározott esetben a bv. intézet kezdeményezésére elvégzi az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát, és ha ezt szükségesnek tartja, az elítéltnek a vizsgálatra történő átszállítása iránt intézkedhet.

(2) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége a vizsgálatot a kezdeményezéstől, vagy ha az elítélt átszállítására került sor, az átszállítástól számított tizenöt napon belül folytatja le.

(3) A 97/A. § (4) és (5) bekezdése alapján lefolytatott újabb kockázatelemzési vizsgálat eredményeként a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az elítélt aktuális kategória-besorolásához képest eggyel szigorúbb kategóriába történő visszasorolásáról dönthet, illetve a 97/A. § (4) bekezdés b) pontja és (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az I. kategóriába sorolt elítéltet a III. kategóriába visszasorolhatja. Ezekben az esetekben a határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.

94. § (1) A KKMI-re és agglomerációs szervezeti egységére a bv. intézetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni e törvényben meghatározott tevékenysége vagy feladata ellátása során azzal, hogy a kategória-besorolásról hozott határozattal szemben benyújtott panaszt, ha a határozatot

a) a KKMI agglomerációs szervezeti egysége hozta, a KKMI vezetője,

b) a KKMI hozta, az országos parancsnok

bírálja el.

(2) A KKMI és agglomerációs szervezeti egysége a tevékenysége során keletkező fogvatartotti kockázatelemzéshez szükséges adatokat rendszerezi, elemzi, értékeli, indokolt esetben adatot szolgáltat a büntetés-végrehajtási ügyben döntésre jogosultak részére.

(3) A KKMI működteti a 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők visszaesési valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programját.

(4) A KKMI új szakmai módszerek és eljárások kidolgozását is elvégzi."

29. § (1) A Bv. tv. 95. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A BFB végzi - a KKMI által kiadott módszertan alapján - az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát, és dönt az elítélt adott végrehajtási fokozathoz tartozó kezdeti kategória-besorolásáról, ha

a) a 92. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) az elítéltet az anya-gyermek részlegre helyezték,

c) az elítélttel szemben újabb vagy összbüntetésként megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani, és a 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel nem áll fenn.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a BFB az elítélt kezdeti kategória-besorolásáról és a kategóriaváltásról a 97. § (3) vagy (4) bekezdése alapján - a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - határozattal dönt.

(6) Ha a kategóriaváltás szükségessé teszi, a bv. intézet haladéktalanul kezdeményezi a BVOP-nál a szabadságvesztés végrehajtására másik bv. intézet kijelölését.

(7) Kiemelkedően súlyos fegyelemsértés esetén a bv. intézet parancsnoka a fegyelmi eljárás elrendelésétől - a kreditpontoktól függetlenül - az elítélt legfeljebb két kategóriára terjedő azonnali visszasorolásáról határozhat, amely határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be."

(2) A Bv. tv. 95. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdés alkalmazásában kiemelkedően súlyos fegyelemsértés:

a) terrorcselekményt, fogolyzendülést, fogolyszökést, támadást, tömeges ellenállást, előnyök szerzése érdekében elkövetett önkárosítást, tiltott tárgyként kábítószer, új pszichoaktív anyag, más pszichoaktív szer, elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer birtoklását, illetve kereskedelmét megvalósító rendkívüli eseményben való részvétel, vagy

b) bűncselekményt megvalósító, személy elleni erőszakos vagy súlyos sérülést okozó fegyelemsértés.

(9) Azonnali visszasorolás esetén az elítélt a visszasorolt kategóriában nulla kreditponttal rendelkezik, és a kategória-előresorolásához szükséges kreditpont a kezdeti besorolásakor megállapított megszerezhető kreditpontjainak a húsz százaléka, de legfeljebb tizenkét kreditpont mindaddig, amíg az elítélt el nem éri az azonnali visszasorolás előtti kategória-besorolását. Ezt követően az eredeti kategória-előresorolás szerinti ütemezés érvényesül.

(10) Ha az azonnali visszasorolást megalapozó kiemelkedően súlyos fegyelemsértésben az elítélt felelősségét nem állapítják meg, vagy vele szemben a magánelzárás fenyítésnél enyhébb fegyelmi büntetést szabnak ki, a bv. intézet parancsnoka az azonnali visszasorolásról hozott határozatát hatályon kívül helyezi és haladéktalanul intézkedik az elítélt korábbi kategória-besorolásba történő visszahelyezése iránt."

30. § (1) A Bv. tv. 96. § (1) bekezdés b)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)

"b) a 95. § (4) bekezdése esetén az elítélt kezdeti kategória-besorolása,

c) a kreditpontok megadásáról való döntés, azok összesítése, kérelemre történő felülvizsgálata,

d) a kreditpontokra figyelemmel az elítélt kategória-besorolásának megváltoztatása,

e) a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés vagy annak megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének értékelése,"

(2) A Bv. tv. 96. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)

"l) a reintegrációs őrizetre vagy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó előterjesztés előtt kellő időben az elítéltnek a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége általi újbóli kockázatelemzési vizsgálatának a kezdeményezése,"

(3) A Bv. tv. 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A BFB az (1) bekezdés b), e)-h), j)-k) és m) pontjában meghatározott feladatkörének ellátása során az elítéltet meghallgatja, egyéb esetben meghallgatást tarthat."

31. § A Bv. tv. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"97. § (1) A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre. A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozat alapján meghatározott kategóriákban, a büntetés-végrehajtási szervezet által - a jogszabály, illetve az országos parancsnok intézkedése alapján - kijelölt, lehetőleg az elítélt lakcíméhez legközelebb eső bv. intézetben hajtják végre.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, e törvény eltérő rendelkezése hiányában az elítélt egyéni körülményeinek figyelembevételével kijelölt kategória-besorolása határozza meg. Az elítélt részére adható kedvezmények az egyes kategóriák szerint eltérőek lehetnek.

(3) A kockázatelemzési vizsgálat eredménye alapján az elítélt végrehajtási fokozathoz igazodó kezdeti kategória-besorolása

a) fogházfokozat esetén, ha az elítéltet első alkalommal ítélték szabadságvesztésre, amelynek a tartama az egy évet nem haladja meg I. kategória,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül fogházfokozat esetén II. vagy III. kategória,

c) börtönfokozat esetén, ha

ca) az elítéltet első alkalommal ítélték nem a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt három évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztésre, vagy

cb) legalább egy évet töltött letartóztatásban, az ezalatt tanúsított magatartására figyelemmel, kivételesen II. kategória,

d) a c) pontban meghatározottakon kívül börtönfokozat esetén III. vagy IV. kategória,

e) fegyházfokozat esetén, ha az elítélt legalább egy évet töltött letartóztatásban, az ezalatt tanúsított magatartására figyelemmel kivételesen III. kategória,

f) az e) pontban meghatározottakon kívül fegyházfokozat esetén IV. vagy V. kategória

lehet.

(4) Ha az elítélt

a) fogvatartási kockázatára,

b) korábbi fogvatartása során tanúsított magatartására,

c) együttműködési készségének hiányára, vagy

d) kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartására

tekintettel a (3) bekezdés szerinti kezdeti kategória-besorolása a végrehajtás rendjét veszélyeztetné, az elítélt kezdeti kategória-besorolása a (3) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározottnál eggyel szigorúbb kategóriában is meghatározható. Ha a BFB kezdeti szigorúbb kategória-besorolásról dönt, határozatát jóváhagyásra felterjeszti a KKMI-hez. A kezdeti szigorúbb kategória-besorolásról hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be.

(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtási fokozata

a) fegyház, az elítélt I. kategóriába történő előresorolására,

b) fogház, az elítélt V. kategóriába történő visszasorolására - a 95. § (7) bekezdése és a 109. § (1) bekezdése kivételével -

nem kerülhet sor.

(6) Ha a 14. § (3) bekezdésének az alkalmazásával újabb szabadságvesztést kell foganatba venni, az elítéltnek a megszakított szabadságvesztés alatt tanúsított magatartására, együttműködési készségére, reintegrációs tevékenységben való részvételére figyelemmel a kezdeti kategória-besorolásakor a megszakított szabadságvesztés szerinti kategória-besorolása fenntartható, ha az megfelel a (3) bekezdés b), d) és f) pontjában foglaltaknak vagy annál eggyel enyhébb, és ez nem ütközik az (5) bekezdés a) pontjába.

(7) A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést töltő elítéltet az V. kategóriába kell sorolni, az I. vagy a II. kategóriába történő előresorolása kizárt, továbbá a IV. vagy a III. kategóriába történő előresorolása esetén sem engedélyezhető számára látogató intézeten kívüli fogadása, kimaradás vagy eltávozás, és külső munkáltatásba nem vonható be."

32. § A Bv. tv. a következő 97/A. §-sal egészül ki:

"97/A. § (1) Ha az elítélten több szabadságvesztést folyamatosan hajtanak végre, a kezdeti kategória-besorolást a 14. § alkalmazásával először foganatba vett szabadságvesztés végrehajtási fokozata alapján kell meghatározni.

(2) Ha a 14. § (3) bekezdésének alkalmazásával kell újabb szabadságvesztést foganatba venni, az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát újból el kell végezni, és dönteni kell a kezdeti kategória-besorolásáról.

(3) Ha az elítélttel szemben a végrehajtás alatt újabb szabadságvesztésről vagy újabb összbüntetésről érkezik értesítőlap, de a 14. § (3) bekezdése alkalmazásának nincs helye, - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kell lefolytatni kockázatelemzési vizsgálatot, az elítélt az újabb szabadságvesztés, illetve összbüntetés megkezdésekor megtartja az előző szabadságvesztés végrehajtása során elért kategória-besorolását.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben,

a) ha a 92. § (4) bekezdésében meghatározott feltétel fennáll, a BFB kezdeményezi a KKMI-nél, vagy

b) ha az újabb szabadságvesztés vagy több újabb szabadságvesztés esetén - amennyiben az értesítőlapok egy éven belül érkeztek be - azok együttes tartama, illetve a Btk. 92-92/B. §-a szerinti beszámítás esetén a még végrehajtásra váró tartama az öt évet meghaladja és az elítélt I. vagy II. kategóriába van sorolva, a BFB kezdeményezheti a KKMI agglomerációs szervezeti egységénél

az elítélt újbóli kockázatelemzési vizsgálatát.

(5) Nem kell lefolytatni az elítélt újbóli kockázatelemzési vizsgálatát rendkívüli jogorvoslat esetén, kivéve, ha

a) a cselekmény minősítése is változik, és ez alapján a kockázatelemzési vizsgálat már a KKMI feladatkörébe tartozik, vagy

b) a rendkívüli jogorvoslat következtében a szabadságvesztés tartama öt évvel hosszabbodik, és az elítélt I. vagy II. kategóriába van sorolva és annak elvégzését a BFB szükségesnek tartja.

Ezekben az esetekben a BFB a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el."

33. § A Bv. tv. 98-102. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"98. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt

a) őrzését, felügyeletét és ellenőrzését,

b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát,

c) - ha e törvény másként nem rendelkezik - a hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását,

d) jogainak e törvény szerinti gyakorlását,

e) oktatásához szükséges feltételeket,

f) foglalkoztatásához szükséges feltételeket,

g) társadalmi visszailleszkedését segítő egyéb reintegrációs programokhoz szükséges feltételeket.

(2) A szabadságvesztés végrehajtása során a kezdeti kategória-besorolást követően az elítélt kategória-besorolását, jogszabályban meghatározottak szerint az elítélt által megszerzett, illetve tőle levont kreditpontok száma alapján történő kategóriaváltás vagy a 93. § (3) bekezdése, illetve a 95. § (7) bekezdése szerinti kategória-visszasorolás határozza meg.

(3) Az egyes kategóriákban a jogszabályban meghatározottak szerint eltérő az elítélt

1. elkülönítése a külvilágtól,

2. őrzése, felügyelete és ellenőrzése,

3. bv. intézeten belüli mozgása,

4. fegyelemsértése esetén kiszabható magánelzárás fenyítés mértéke,

5. zárkában vagy lakóhelyiségben való elhelyezése,

6. formaruházata,

7. életrendje,

8. szabad levegőn tartózkodásának helyszíne és rendje,

9. által gyakorolható kapcsolattartási formák, azok gyakorisága és mértéke,

10. személyes szükségleteire fordítható összeg,

11. által igénybe vehető többletszolgáltatások,

12. által magánál tartható tárgyak köre,

13. külső helyszínen történő munkáltatásának lehetősége,

14. oktatásban, képzésben való részvételének módja,

15. sport- vagy kulturális eseményen, illetve vallási szertartáson való részvételének módja,

16. számára a szabadidő eltöltésének lehetősége,

17. számára a közösségi eszközök igénybevételének lehetősége,

18. részvétele a reintegrációs programokban.

(4) A fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében az egyes kategóriákon belül az elítélt egyéni kockázatértékelése alapján az elítélt őrzésére, felügyeletére, ellenőrzésére, a zárkaajtó zárva tartására, bv. intézeten belüli mozgására, látogatónak biztonsági fülkében vagy rácson keresztül történő fogadására, közös kulturális vagy sportrendezvényen, vallási szertartáson való részvételére, külső munkahelyen történő foglalkoztatására, az intézet elhagyására, az elítélt előállítására, szállítására vonatkozó biztonsági előírások szigorúbbak lehetnek.

(5) A büntetés-végrehajtási szervezet a sajátos kezelési igényű elítéltek részére e törvényben meghatározott speciális részlegeket alakíthat ki, ahol a végrehajtás rendje elsősorban e sajátos igényekhez igazodik és az egyes kategóriáktól eltérhet. A sajátos kezelési igényű elítéltek részére kialakított speciális részlegen történő elhelyezés ideje alatt az elítélt kreditpontot szerezhet.

(6) A szabadságvesztés végrehajtásának részletes rendjét e törvény, valamint a szabadságvesztés rendjét szabályozó egyéb jogszabályok alapján kell meghatározni.

99. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt jogszabályban meghatározottak szerint

a) a magatartása, az együttműködési készsége, és a reintegrációs tevékenységben való részvétele függvényében kreditpontokat, továbbá kiemelkedő teljesítménye alapján plusz kreditpontokat szerezhet, illetve

b) fenyítése függvényében kreditpontokat veszíthet,

amely a kategóriák közötti előresorolását vagy visszasorolását eredményezi.

(2) Az elítélt akkor is jogosult kreditpont megszerzésére, ha az adott időszakban neki fel nem róható okból nem tudott részt venni reintegrációs tevékenységben.

(3) A végrehajtás során megszerezhető - a kategóriákban való előmenetelt biztosító - kreditpontok száma és kategória-előresorolás időbeli ütemezése a szabadságvesztés, több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén azok együttes tartamához, illetve hátralévő részéhez és az elítélt kezdeti kategória-besorolásához igazodik.

(4) Több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén az egyes kategóriákban az előresoroláshoz szükséges kreditpontok számának és ütemezésének meghatározásakor biztosítani kell, hogy az adott végrehajtási fokozathoz tartozó szabadságvesztések megkezdésének várható időpontjára az elítélt az adott végrehajtási fokozathoz tartozó, a 97. § (3) bekezdése szerinti kedvezőbb kategóriába juthasson, továbbá biztosítani kell a 97. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak megtartását.

(5) Ha a szabadságvesztés tartama, több szabadságvesztés folyamatos végrehajtása esetén azok együttes tartama megváltozik, és az elítélt újabb kategória-besorolására nem kerül sor, az elítélt aktuális kategória-besorolása és a még végrehajtásra váró rész alatt megszerezhető kreditpontok alapján a kategória-előresorolás ütemezését a megváltozott tartamhoz igazodva jogszabályban meghatározottak szerint arányosítani kell.

(6) A kreditpontlevonás végrehajtását a fegyelmi jogkör gyakorlója

a) kisebb súlyú fegyelemsértés esetén három hónapra,

b) közepes súlyú fegyelemsértés esetén hat hónapra

felfüggesztheti, és ha az elítélt ez idő alatt jó magaviseletet tanúsít, a levonást a BFB mellőzi.

(7) Hat hónap alatt hat kreditpont szerezhető, továbbá kiemelkedő teljesítménye alapján - a jogszabályban meghatározottak szerint - az elítélt plusz kreditpontokat szerezhet. A BFB dönt a kreditpontok megadásáról, és az elítélt által szerzett, illetve a tőle levont kreditpontokat hathavonta összesíti, továbbá megvizsgálja, hogy a fenyítés után járó kreditpontlevonás felfüggesztésének tartama eredményesen eltelt-e.

(8) Ha az összesítési időszakban megszerzett vagy tőle levont kreditpontjai alapján az elítélt kategóriaváltása szükséges, arról a BFB soron kívül dönt. Jogszabályban meghatározott kivétellel az elítélt egy alkalommal egy kategóriát sorolható előre. Ha az elítélt fenyítése során kreditpontlevonás végrehajtásának felfüggesztésére került sor, a felfüggesztés tartama alatt kategória-előresorolásnak nincs helye.

(9) Jogszabályban meghatározott kivétellel kategória-előresorolásra első alkalommal a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésétől számított egy év elteltével kerülhet sor, ha az elítélt ezen időszak alatt legalább hét kreditpontot szerzett oly módon, hogy a második hathavi összesítés időszakában is szerzett legalább három kreditpontot. Ez utóbbi feltételnek minden további kategória-előresorolás esetén teljesülnie kell.

(10) Ha az összesítés eredményeként az elítélt elérte

a) a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontok hetvenöt százalékát, vagy

b) tizenöt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontok ötven százalékát

az együttműködési készségére és a reintegrációs tevékenységben való előrehaladására figyelemmel a BFB méltányosságból előresorolhatja, amely esetben a hiányzó kreditpontokat jóváírja.

(11) Ha az elítélt a 97. § (4) bekezdése alkalmazásával a kezdeti kategória-besoroláskor eggyel szigorúbb kategóriába került, egy év elteltével a BFB az összesítéskor a szigorúbb kezdeti kategória-besorolás megalapozottságát is felülvizsgálja, és az elítélt magatartása, együttműködési készsége, illetve reintegrációs tevékenységben való részvétele alapján

a) eggyel kedvezőbb kategóriába átsorolhatja, vagy

b) a 92. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a KKMI-nek az átsorolásra javaslatot tesz.

(12) A (11) bekezdés szerinti átsorolás esetén a kedvezőbb kategóriát alapul véve állapítja meg a BFB azt, hogy az összesítéskor a megszerzett kreditpontok alapján sor kerülhet-e az elítélt kategória-előresorolására.

100. § (1) Az elítélt által a végrehajtás alatt megszerzendő, előmenetelt biztosító kreditpontok számát és a kategóriaelőresorolás lehetséges időpontját, valamint az időpont megjelölésével a szerzett, a levont, illetve a 99. § (6) bekezdése alapján felfüggesztett kreditpontok számát a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.

(2) A bv. intézetnek biztosítania kell, hogy az elítélt

a) megismerhesse a számára lehetséges kategória-előresorolás időbeli ütemezését,

b) információval rendelkezzen az aktuális kreditpontjairól,

c) a kreditpontjaiban bekövetkező változást nyomon követhesse,

d) számára megállapítható legyen, hogy hány kreditpont

da) megszerzése szükséges a kategória szerinti előresorolásához,

db) elvesztése eredményez kategória szerinti visszasorolást.

(3) Az egyes kreditpontok tekintetében egyedi panasz benyújtásának nincs helye, de az elítélt

a) a kreditpont-összesítési időszakot,

b) a kategória-előresorolás lehetséges időpontját,

c) a kategória-visszasorolását

követő tizenöt napon belül kérelmet nyújthat be a BFB-hez, hogy vizsgálja meg, hogy az általa megszerezhető kreditpont meg nem adása vagy a tőle való kreditpontlevonás, illetve annak mértéke megalapozott-e.

(4) A vizsgálat során a BFB az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján a vizsgálattal érintett időszak tekintetében kreditpontlevonást törölhet, illetve kreditpont megszerzéséről dönthet.

(5) A vizsgálat eredményéről - és szükség szerint az elítélt kategória-előresorolásáról vagy a kategória-visszasorolása törléséről - a BFB határozattal dönt.

(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elítélt a BFB kreditpontszámítás vizsgálatáról hozott, kérelmet elutasító vagy annak részben helyt adó határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

101. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során - ha e törvény másképp nem rendelkezik -

a) a különböző kategóriába tartozókat egymástól,

b) a férfiakat a nőktől,

c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,

d) a katonákat a katonának nem minősülő elítéltektől,

e) a dohányzókat a nem dohányzóktól,

f) a fekvőbetegeket az egészségesektől,

g) a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől

el kell különíteni.

(2) Az elkülönítést külön részlegen, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően együtt helyezhetők el

a) az I. és a II. kategóriába sorolt elítéltek,

b) a III. és a IV. kategóriába sorolt elítéltek,

c) a IV. és az V. kategóriába sorolt elítéltek.

(4) A gyógykezelés érdekében a különböző kategória-besorolású elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőzőelkülönítőben, illetve az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el, valamint az orvosi vizsgálatra, illetve egészségügyi rendelésre közösen várakozhatnak.

(5) Kategória-besorolástól függetlenül az elítéltek - az adott részlegen belül a zárkában és lakóhelyiségben is - együtt helyezhetők el a gyógyító-terápiás részlegen, az átmeneti részlegen, a drogprevenciós részlegen, a pszichoszociális részlegen, a vallási részlegen, az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén, az időskorúak részlegén. A kategória-besorolástól függetlenül - az adott részlegen belül - az elítéltek együtt helyezhetők el a hosszú időre ítéltek részlegén, a fiatalkorú elítéltek részlegén és az anya-gyermek részlegen.

(6) A különböző kategória-besorolású elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban, a felsőoktatásban, a szakmai képzésben, reintegrációs programon, a sport és a kulturális programon, a szállítás és az előállítás során, valamint a vallásos szertartásokon és más rendezvényeken közösen vehetnek részt, továbbá a szabad levegőn és a közös étteremben együtt tartózkodhatnak.

(7) Közösen helyezhetők el a dohányzó és nemdohányzó elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőzőelkülönítőben, továbbá a házirendben ilyenként megjelölt zárkában, ha a dohányzó elítéltek részére beltéri és kültéri dohányzásra kijelölt helyet alakítottak ki, és az elítélt egyedi biztonsági előírása nem zárja ki, hogy az ilyen dohányzásra kijelölt helyet rendszeresen igénybe vegye.

(8) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogszabály az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja. 102. § (1) Az elítélt V. kategóriába sorolása esetén

a) eltávozás, látogató intézeten kívüli fogadása és kimaradás nem engedélyezhető,

b) az elítélt munkát a zárkájában vagy a bv. intézet kijelölt területén végezhet,

c) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,

d) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

da) engedéllyel és felügyelet mellett,

db) felügyelet mellett, vagy

dc) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel

mozoghat,

e) zárkája ajtaját zárva kell tartani.

(2) Az elítélt IV. kategóriába sorolása esetén

a) eltávozás nem engedélyezhető,

b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

c) az elítélt munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, külső munkáltatásban kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,

d) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,

e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

ea) engedéllyel és felügyelet mellett,

eb) felügyelet mellett, vagy

ec) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel

mozoghat,

f) nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető zárkájának időszakos nyitva tartása.

(3) A III. kategóriában az elítélt

a) eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá külső munkáltatásban részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,

d) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, a reintegrációs programokon kívüli szabad idejéből meghatározott időt belátása szerint használhatja fel,

e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

ea) csak engedéllyel és felügyelet mellett,

eb) felügyelet mellett, a bv. intézet kijelölt területén ellenőrzéssel, vagy

ec) felügyelet mellett, a bv. intézet meghatározott területén ellenőrzéssel, illetve meghatározott szervezett programokon szabadon

mozoghat,

f) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják, nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető az időszakos nyitva tartás.

(4) Az I. és a II. kategóriában az elítélt

a) eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető,

c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá külső munkáltatásban részt vehet,

d) életrendje részben meghatározott, a reintegrációs programokon kívüli szabad idejét belátása szerint használhatja fel,

e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

ea) felügyelettel,

eb) ellenőrzéssel, vagy

ec) szabadon

mozoghat,

f) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják, nappal nyitva kell tartani."

34. § (1) A Bv. tv. 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azt az elítéltet, aki büntetését a IV. kategória-besorolásban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb egy évvel átmeneti részlegre lehet helyezni. Az elítélt átmeneti részlegre helyezhetőségéről a BFB javaslatára a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt."

(2) A Bv. tv. 103. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A bv. intézet a döntés megalapozása érdekében az elítélt által az eltávozásra megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes

a) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el, vagy

b) rendőri szervet az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti.

(3) Az átmeneti részlegen az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen az elítélt

a) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradása, továbbá kivételesen eltávozása engedélyezhető,

b) külső munkáltatásban kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,

c) életrendjének a meghatározottsága csökkenthető,

d) egyéni kockázatértékelése alapján a bv. intézet kijelölt területén szabadon mozoghat,

e) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat kapcsolatot a 185. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot megelőzően is."

35. § A Bv. tv. 105. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyes kategóriákra vonatkozó szabályok a HSR alkalmazása esetén annak végrehajtási rendjéhez igazodnak. Az elítélt a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a kapcsolattartásra azzal, hogy az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formákat nem gyakorolhatja, kivéve, ha a bv. intézet parancsnoka azt kivételesen egyedileg engedélyezi."

36. § A Bv. tv. 106. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A gyógyító-terápiás részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák kivételével a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a kapcsolattartásra."

37. § (1) A Bv. tv. 107. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők visszaesési valószínűségét csökkentő intenzív kezelési program is pszichoszociális részlegként működik, az elítélt elhelyezéséről a KKMI az elítélt kérelme alapján dönt."

(2) A Bv. tv. 107. §-a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A pszichoszociális részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák kivételével a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a kapcsolattartásra. Az intézet elhagyással járó kapcsolattartási forma gyakorlását, orvosi vagy pszichológusi javaslat alapján a bv. intézet parancsnoka kivételesen engedélyezheti.

(4) Az (1a) bekezdésben meghatározott intenzív kezelési programba történő bevonás esetén

a) az elítéltet kérelmére a részlegről ki kell helyezni, továbbá

b) ha az elítélt

ba) a részleg működési rendjét súlyosan megzavarja, vagy

bb) a kezelési programban való részvétel során az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti

a részlegről ki kell helyezni."

38. § A Bv. tv. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A drogprevenciós részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt az intézet elhagyásával járó kapcsolattartási formák kivételével a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a kapcsolattartásra, azonban a 175-177. § szerinti kapcsolattartás gyakorisága ezt meghaladóan is növelhető."

39. § A Bv. tv. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"109. § (1) A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére (e § alkalmazásában a továbbiakban: részleg) az az V. kategóriába sorolt elítélt helyezhető, akinek az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya kirívóan elutasító, nyíltan vagy rejtetten agresszív viselkedésű, és

a) a végrehajtás rendjét és a fogvatartás biztonságát súlyosan sértő cselekményt készített elő, kísérelt meg vagy követett el, vagy

b) a saját vagy mások életét, testi épségét, illetve vagyontárgyakat súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsított, vagy

c) a végrehajtás rendjének megtartására vonatkozó utasítással nyíltan szembehelyezkedik és ezzel a magatartásával a rövid időn belül kiszabott többszöri fegyelmi fenyítés ellenére sem hagy fel.

(2) A bv. orvos - szükség esetén pszichológus bevonásával - a részlegre helyezés alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. A bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel kezdeményezheti a bv. intézet parancsnokánál a részlegre helyezés felfüggesztését. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt esetén a 146. § (6) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A részleg végrehajtási rendje az V. kategória-besorolásra vonatkozó szabályokhoz igazodik azzal, hogy

a) egyedi biztonsági előírás a részlegre helyezett elítéltekre vonatkozóan együttesen is meghatározható,

b) a részlegre helyezés tartama alatt az elítéltet a fogvatartási kockázatát csökkentő programba kell bevonni.

(4) A részlegre helyezés szükségességét a BFB hathavonta felülvizsgálja, és annak fenntartásáról határozattal dönt."

40. § A Bv. tv. 109/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A vallási részlegen a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a kapcsolattartásra."

41. § A Bv. tv. 109/B. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Nem helyezhető az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére az az elítélt,

a) akivel szemben a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt új büntetőeljárás van folyamatban, vagy

b) akit a IV. vagy az V. kategóriába soroltak.

(3) Az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén a végrehajtás rendje II. kategóriabesorolás szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt

a) igény szerint segítséget kaphat a családi kapcsolatainak helyreállításához,

b) részére a kapcsolattartás gyakorisága a kategória-besorolásához tartozó mértéket meghaladóan is növelhető."

42. § A Bv. tv. 109/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az időskorúak részlegén a végrehajtás rendje a III. kategória-besorolás szabályaihoz igazodik azzal, hogy az elítélt a kategória-besorolásának megfelelően jogosult a kapcsolattartásra."

43. § (1) A Bv. tv. 110. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az elítélt kóros elmeállapotúvá válik, a szabadságvesztést a bv. intézetben nem lehet végrehajtani, az elítéltet a büntetés-végrehajtási bíró döntése alapján az IMEI-ben kell elhelyezni. Az itt eltöltött idő a szabadságvesztés tartamába beszámít. Az IMEI-ben történő elhelyezés ideje alatt a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel az elítélt nem szerez kreditpontot."

(2) A Bv. tv. 110. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elítélt elmeállapotában bekövetkezett kedvező változásra tekintettel, az IMEI főigazgató főorvosa soron kívül tehet javaslatot a büntetés-végrehajtási bírónak az elítélt bv. intézetbe történő visszahelyezésére. Az elítélt visszahelyezése esetén az IMEI-ben töltött időtartamra vonatkozóan a megszerezhető kreditpontokat jóvá kell írni, és a BFB ennek figyelembevételével haladéktalanul dönt az elítélt kategória-besorolásáról."

44. § (1) A Bv. tv. 122. § e) pont ea) és eb) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az elítélt jogosult

testi és szellemi állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében)

"ea) naponta - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de legalább egy óra - szabad levegőn tartózkodásra,

eb) önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti - igénybevételére,"

(2) A Bv. tv. 122. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélt jogosult)

"k) jogszabályban meghatározottak szerint saját ruha viselésére, illetve használati tárgyak tartására; az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel, valamint az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint korlátozható, azonban a korlátozás - a biztonsági elkülönítés és a magánelzárás fenyítés végrehajtását kivéve - a tankönyvekre és tanszerekre, a könyvtári könyvekre, a családi fényképekre és levelekre, valamint az engedélyezett kegytárgyakra és imakönyvre nem terjedhet ki,"

(3) A Bv. tv. 122. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélt jogosult)

"n) önkéntes vállalása alapján - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint - oktatási, képzési, valamint reintegrációt elősegítő személyes fejlődését biztosító programokon való részvételre,"

45. § A Bv. tv. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a szülésre a szabadságvesztés végrehajtása alatt kerül sor, és az együttes elhelyezést kizáró ok nem áll fenn, a gyermeket egy éves koráig az anyjával együtt kell elhelyezni. Az anya-gyermek részlegen a végrehajtás rendje a II. kategória-besorolás szabályaihoz igazodik és arra az időszakra, amíg az anya a gyermekét gondozza, kreditpont megilleti."

46. § A Bv. tv. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"130. § (1) Pénzküldemény küldése és fogadása a jogcím igazolásához, vagy kapcsolattartói minőség - ideértve a védővel való kapcsolattartást is - fennállásához köthető.

(2) A kapcsolattartásra jogosult által az elítélt részére meghatározott felhasználási céllal - így különösen kapcsolattartásra, személyes szükségletekre, gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz vásárlására - havonta beküldhető pénzösszeg nem haladhatja meg a százötvenezer forintot. Az ezt meghaladó pénzösszeget a bv. intézet az elítélt szabad felhasználású letéti számláján kezeli."

47. § A Bv. tv. 134. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az elítélt írásbeli nyilatkozata alapján

a) a részére célzott felhasználással befizetett pénzösszeg - a kapcsolattartásra szánt pénzösszeg esetén a kapcsolattartó hozzájárulásával -,

b) a részére ösztöndíjként vagy munkaterápiás foglalkoztatás rendszeres pénzbeli térítés összegének ötven százaléka

az elítéltnek a bv. intézet felé fennálló - a (4) bekezdés alapján meg nem térülő - tartozásának a kiegyenlítésére a letéti számláról levonható.

(8) Az elítélt írásbeli nyilatkozata alapján, ha az nem veszélyezteti a (4b) bekezdése alá tartozó követelések kielégítését, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás keretében kifizetett összegből a (4a) bekezdés c) és d) pontja alá tartozó követelés összege levonható.

(9) Ha az elítélt a szabadításkor a jegyzék vagy elismervény ellenében visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett személyes felszerelési tárgy hiánya vagy károsodása miatti kártérítési felelősségét elismeri, a bv. intézet az ebből eredő, határozattal megállapított kár összegét az elítélt letéti számláján lévő pénzösszegből - ide nem értve a szabadulás idejére tartalékolt összeget - levonhatja."

48. § A Bv. tv. 136. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt köteles tűrni - különösen -)

"e) életrendjének, bv. intézeten belüli mozgásának a kategória-besorolása szerinti meghatározását, illetve bv. intézeten belüli mozgásának egyedi biztonsági előírással történő korlátozását,"

49. § A Bv. tv. 150. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Elektronikus megfigyelési eszköz nem alkalmazható az orvosi rendelő, orvosi diagnosztikai és - e törvényben meghatározott kivétellel - egyéb egészségügyi ellátásra szolgáló helyiség, az illemhely és a fürdőhelyiség megfigyelésére. A bv. intézet kórtermében és a betegszobában a korábban öngyilkosságot megkísérlő, vagy a saját, illetve mások testi épsége elleni cselekményt elkövető elítélt megfigyelése érdekében - a megfigyelés elrendelésével közvetlenül nem érintett ellátottak kíméletével - helyezhető el elektronikus megfigyelési eszköz."

50. § A Bv. tv. 168. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott fegyelmi fenyítések legfeljebb három hónapig tartó időtartamra együttesen is kiszabhatók."

51. § A Bv. tv. 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magánelzárás a IV. és az V. kategóriában huszonöt, a III. kategóriában húsz, az I. és a II. kategóriában tíz napig terjedhet, amelynek időtartama alatt engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzon vagy iskolába járjon. A magánelzárás, ha az elítélt dolgozik, a IV. és az V. kategóriában húsz, a III. kategóriában tizenöt, az I. és a II. kategóriában öt napig terjedhet."

52. § A Bv. tv. 170. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bv. intézet a magánelzárás kiszabásakor azt is meghatározza, hogy a fegyelemsértésre tekintettel hány kreditpont kerül levonásra. A magánelzárást kiszabó határozat ellen az elítélt és - ha a fegyelmi eljárásban eljárt - a védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a kérelemnek a magánelzárás végrehajtására és a kreditpont levonására halasztó hatálya van."

53. § A Bv. tv. 173. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint veheti igénybe az egyes kapcsolattartási formákat azzal, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti kapcsolattartási formák esetén az e törvényben meghatározott gyakoriságot, illetve időtartamot valamennyi kategóriában biztosítani kell."

54. § A Bv. tv. 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti gyakoriságban és időtartamban, de hetente legalább egy alkalommal húsz perc időtartamban telefonhívást kezdeményezhet."

55. § A Bv. tv. 175/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítélt a kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy órában élhet a bv. intézet által biztosított telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás lehetőségével. A kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti tartam az elítélt kérelmére a különböző kapcsolattartásra jogosultak szerint harmincperces tartamokra felosztható."

56. § A Bv. tv. 176. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de legalább havonta fogadhat és küldhet csomagot."

57. § (1) A Bv. tv. 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy, de legfeljebb két órában, egyidejűleg legfeljebb négy fő látogatót fogadhat. Az elítélt vagy a kapcsolattartó kérésére a látogatási idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható."

(2) A Bv. tv. 177. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az elítéltnek kiskorú gyermeke van - kivéve, ha a bíróság a gyermekkel való kapcsolattartástól eltiltotta vagy az elítélt látogatót csak biztonsági fülkében vagy rácson keresztül fogadhat - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de legalább félévente egy alkalommal, legalább egy, de legfeljebb két órában családi beszélőn fogadhatja kiskorú gyermekeit egy felnőtt kíséretével. A családi beszélő a látogatófogadás alkalmába beszámít."

58. § A Bv. tv. 178. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítélt számára - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint - engedélyezhető látogató bv. intézeten kívüli fogadása, amelynek tartama alkalmanként legalább két, de legfeljebb nyolc óra."

59. § A Bv. tv. 179. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kimaradás az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a szabadságvesztésből a büntetés egyharmadát letöltötte, vagy akit átmeneti részlegre helyeztek."

60. § A Bv. tv. 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"180. § (1) Eltávozás - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint - kizárólag akkor engedélyezhető, ha az elítélt a szabadságvesztésből a büntetés egyharmadát letöltötte.

(2) Az eltávozás tartama évente az I. kategóriában legfeljebb tizenöt nap, a II. kategóriában legfeljebb tíz nap, a III. kategóriában és az átmeneti részlegen legfeljebb öt nap. Ha az elítélt fizetett szabadsággal rendelkezik, az eltávozást a fizetett szabadságba be kell számítani."

61. § A Bv. tv. 181. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel nem helyettesíti az elítélt munkában való részvételi kötelezettségét. Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján eltérhet."

62. § A Bv. tv. 187/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A reintegrációs őrizetben töltött időtartam a szabadságvesztésbe beszámít. A reintegrációs őrizet tartama alatt az elítélt részére a megszerezhető kreditpontot jóvá kell írni addig az időpontig, amíg a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről nem határoz azzal, hogy a 187/E. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben az előterjesztés megtételének időpontjától a végrehajtás megkezdéséig nem jogosult az elítélt kreditpontra."

63. § A Bv. tv. 190. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságot megszünteti, a BFB erre tekintettel a még végrehajtásra váró rész foganatba vételekor a korábbi kategória-besorolásához képest az elítéltet eggyel szigorúbb kategóriába sorolhatja."

64. § (1) A Bv. tv. 192. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A fiatalkorúak végrehajtási fokozathoz igazodó kezdeti kategória-besorolása

a) fiatalkorúak fogháza esetén a 97. § (3) bekezdés a) pontjának az alkalmazásával az I. kategória, egyéb esetben a II. kategória,

b) fiatalkorúak börtöne esetén a 97. § (3) bekezdés c) pontjának az alkalmazásával a II. kategória, egyéb esetben a III. kategória

lehet."

(2) A Bv. tv. 192. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A fiatalkorú huszonegyedik életévének betöltésével a (2) bekezdés alkalmazásának nincs helye. Ezen időponttól a fiatalkorúak fogháza esetén a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fogházra, fiatalkorúak börtöne esetén a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtönre változik.

(7) Ha a fiatalkorú a huszonegyedik életévét

a) a befogadás időpontja előtt betölti, a kategória-besorolására a 97. § (3) bekezdését kell alkalmazni,

b) a végrehajtás során tölti be, a fiatalkorú megtartja az aktuális kategória-besorolását."

65. § (1) A Bv. tv. 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a külföldi elítélt vagy a képviselője a szabadságvesztés végrehajtásának más állam részére történő átadását kezdeményezi, a bv. intézet a kezdeményezést - a BVOP útján - megküldi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak, ha a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt. Ha a büntetés végrehajtásának átadása a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel kizárt, a bv. intézet erről tájékoztatja az elítéltet és a képviselőjét."

(2) A Bv. tv. 212. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a külföldi elítélt nem kezdeményezte a büntetés végrehajtásának átadását, és

a) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt, és

b) a büntetés végrehajtása átadásának nem feltétele az elítélt hozzájárulása,

a bv. intézet - a BVOP útján - kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bírónál az elítélt meghallgatását a szabadságvesztés végrehajtásának átadása érdekében."

66. § A Bv. tv. 273. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elzárás végrehajtására az V. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ha e fejezet valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az elzárás végrehajtási rendjére,

a) ha az elzárást az elítélttel szemben első ízben szabták ki - kivéve, ha az elítélten ezt megelőzően már foganatba vettek szabadságvesztést -, az I. kategória,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül a II. kategória

szabályai vonatkoznak azzal, hogy a kreditrendszer nem alkalmazandó. Az elzárásra ítéltet továbbá megilletik a szabadságvesztésre ítélt részére biztosított jogosultságok."

67. § (1) A Bv. tv. 294. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel -, ha az elítélttel szemben az átváltoztatásra első ízben került sor - kivéve, ha az elítélten ezt megelőzően már foganatba vettek szabadságvesztést -, az I. kategóriára, egyéb esetben a II. kategóriára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt

a) a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt elhelyezhető,

b) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,

c) kérelmére részt vehet a munkáltatásban,

d) esetében a kreditrendszert nem kell alkalmazni."

(2) A Bv. tv. 294. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Btk. 51. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására

a) folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén az elítéltnek a végrehajtás megkezdését megelőző kategória-besorolására,

b) nem folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén börtönfokozatban a III. kategóriára, fegyházfokozatban a IV. kategóriára

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

68. § A Bv. tv. 301. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiutasítást)

"a) ha azt végrehajtandó szabadságvesztés vagy elzárás mellett szabták ki, annak kitöltését vagy a szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra bocsátást követően,

b) ha az elítélttel szemben más büntetőügyben szabadságvesztést szabtak ki, annak kitöltését vagy az abból történő feltételes szabadságra bocsátást követően,"

(kell végrehajtani.)

69. § A Bv. tv. 304. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből történő felfüggesztése esetén, ha a kegyelmi elhatározás a közügyektől eltiltást nem érintette, a próbaidő tartama a közügyektől eltiltás tartamába beszámít, kivéve, ha a szabadságvesztés végrehajtását rendelik el."

70. § A Bv. tv. 318. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha az elkobzás tárgya működőképes, rendeltetésszerű használatra alkalmas gépjármű, az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szerv a határozat beérkezésétől számított öt napon belül felhívja azt a büntetőügyben eljáró nyomozó hatóságot, amely az elkobzást megelőzően a nyomozást utoljára folytatta, hogy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy a rendvédelmi feladatok ellátásához szükség van-e a gépjárműre. Ha a nyomozó hatóság nyilatkozata alapján rendvédelmi feladatok ellátásához az elkobzott gépjárműre szükség van, a gépjármű tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek - a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától - a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet illetik meg, illetve terhelik. Ha a nyomozó hatóság a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, vagy úgy nyilatkozik, hogy rendvédelmi feladatok ellátása céljából a gépjárműre nincs szükség, ebben az esetben a (4) bekezdés vagy - ha az ott meghatározott feltételek fennállnak - a 321. § szerint kell eljárni.

(4b) A nyomozó hatóság a gépjármű elkobzása esetére a (4a) bekezdésben meghatározott nyilatkozatát a felhívást megelőzően is megteheti, amely esetben arról nyilatkozik, hogy elkobzása esetén a gépjárműre rendvédelmi feladatok ellátása céljából szükség lenne. Ez esetben a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet a gépjármű tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek az elkobzás elrendelésének a jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő naptól illetik meg, illetve terhelik.

(4c) A (4a) vagy a (4b) bekezdésben meghatározott esetben a tulajdonosi joggyakorlóvá válás időpontjától kezdve a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv viseli a gépjárművel kapcsolatos költségeket, ideértve a gépjármű elszállításának költségeit is."

71. § A Bv. tv. 328. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az IMEI kórtermében a korábban öngyilkosságot megkísérlő, vagy a saját, illetve mások testi épsége elleni cselekményt elkövető beteg megfigyelése érdekében - a megfigyelés elrendelésével közvetlenül nem érintett betegek kíméletével - helyezhető el elektronikus megfigyelési eszköz. Ha a beteggel szemben kényszerítő eszközt alkalmaznak, olyan kórterembe kell elhelyezni, amelyben az állapota elektronikus megfigyelési eszközzel nyomon követhető."

72. § A Bv. tv. 386. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A letartóztatás végrehajtása során a kategória-besorolás és a kreditrendszer nem alkalmazandó."

73. § A Bv. tv. 388. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) A bíróság az ügyészség indítványára a 109. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel fennállása esetén a letartóztatottat három hónapra a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezheti, amelyet az ügyészség indítványára alkalmanként további három hónappal meghosszabbíthat. A részlegre helyezés vagy annak meghosszabbítása indítványozása érdekében a bv. intézet tehet javaslatot az ügyészségnek."

74. § A Bv. tv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 436/B. §-sal egészül ki:

"436/B. § (1) E törvénynek a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv. 1.) által bevezetett kategória-besorolási rendszerét a végrehajtási fokozatokhoz igazodó rezsimszabályok alá besorolt elítéltek esetében a következők szerint kell megfeleltetni:

a) I. kategóriába kerül az az elítélt, akit

aa) társadalmi kötődés programba vontak be,

ab) fogház enyhébb rezsim alá soroltak be,

ac) fiatalkorúak fogháza enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,

b) II. kategóriába kerül az az elítélt, akit

ba) fogház általános rezsim alá soroltak be,

bb) börtön enyhébb rezsim alá soroltak be,

bc) fiatalkorúak fogháza szigorúbb, fiatalkorúak börtöne enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,

c) III. kategóriába kerül az az elítélt, akit

ca) fegyház enyhébb rezsim alá soroltak be,

cb) börtön általános rezsim alá soroltak be,

cc) fogház szigorúbb rezsim alá soroltak be,

cd) fiatalkorúak börtöne szigorúbb rezsim alá soroltak be,

d) IV. kategóriába kerül az az elítélt, akit

da) fegyház általános rezsim alá soroltak be,

db) börtön szigorúbb rezsim alá soroltak be,

e) V. kategóriába kerül az az elítélt, akit fegyház szigorúbb rezsim alá soroltak be.

(2) A bv. intézetnek az (1) bekezdés szerinti kategória-besorolást a Mód. tv. 1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépését követő kilencven napon belül kell elvégeznie. Az elítélt ez idő alatt is szerezhet kreditpontot, amiről a BFB a besorolástól számított első összesítéskor dönt, és ha az elítélt ezen időpontig egy évet már letöltött a szabadságvesztésből, akkor a megszerzett kreditpontok alapján kategória-előresorolására is sor kerülhet.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti megfeleltetés időpontjáig az elítélten olyan újabb szabadságvesztést kell végrehajtani, amely esetén a Mód. tv. 1. e törvényt érintő rendelkezései alapján kockázatelemzésnek és új kategória-besorolásnak van, illetve lehet helye, az elítélt kategória-besorolását a Mód. tv. 1. e törvényt érintő rendelkezései szerint kell elvégezni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti megfeleltetésről az elítéltet tájékoztatni kell. A fogvatartotti nyilvántartásban az elítéltnek mind a korábbi rezsimbe sorolást, mind a kategória-megfeleltetést - az (1) bekezdés szerinti hivatkozással - fel kell tüntetni. Az elítélt a bv. intézet parancsnokánál panasszal élhet, ha a bv. intézet nem megfelelően alkalmazta az (1) bekezdésben meghatározott megfeleltetési szabályokat.

(5) Az elítélt által megszerezhető kreditpontok számát és a kategória-előresorolás ütemezését az (1) bekezdés szerinti megfeleltetés szerinti kategória-besorolás és a szabadságvesztés még végrehajtásra váró tartama, továbbá, ha az elítélt folyamatosan több szabadságvesztést tölt, ezek együttes tartama alapján kell kiszámolni.

(6) A Mód. tv. 1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a társadalmi kötődés programba bevont elítélt a szabadságvesztésből történő szabadulás időpontjáig jogosult

a) havonta legalább öt, de legfeljebb tíz nap eltávozásra azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát,

b) felügyelet nélkül külső munkahelyen dolgozni,

c) tanulmányok és képzések bv. intézeten kívüli folytatására.

(7) A Mód. tv. 1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezett elítélt átkerül a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére azzal, hogy a továbbiakban a részlegre helyezés meghosszabbítására alkalmanként további három hónappal kerülhet sor."

75. § A Bv. tv.

1. 11. § (9) bekezdésében az "a telefonon történő" szövegrész helyébe az "a telefonon és a telekommunikációs eszköz útján történő" szöveg, továbbá az "a rezsimszabályokhoz" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákhoz" szöveg,

2. 24. § (5) bekezdésében az "eljárások" szövegrész helyébe az "eljárás" szöveg,

3. 75/B. § (4) bekezdésében a "sérelemdíjnak helye" szövegrész helyébe a "sérelemdíjnak, illetve egyéb személyiségi jogi igényérvényesítésnek helye" szöveg,

4. 76. § (2) bekezdés t) pontjában az "enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása és a társadalmi kötődés programba történő bevonás" szövegrész helyébe az "átmeneti részlegre helyezés" szöveg,

5. 83. § (4) bekezdésében a "fokozatára," szövegrész helyébe a "fokozatára és az elítélt kategória-besorolására," szöveg,

6. 95. § (2) bekezdés b) pontjában a "(2) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(1) bekezdésében" szöveg,

7. 109/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "a rezsimszabályokhoz" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákhoz" szöveg,

8. 109/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "akinél a társadalmi kötődés programba helyezés feltételi nem állnak fenn, azonban" szövegrész helyébe az "akinek" szöveg,

9. 124. § (2) bekezdésében a "három" szövegrész helyébe az "öt" szöveg,

10. 125. § (2) bekezdésében a "három" szövegrész helyébe az "öt" szöveg,

11. 126. § (6) bekezdésében a "biztonsági zárkában vagy részlegen" szövegrész helyébe a "fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén" szöveg,

12. 129. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a rezsimszabályok" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákra vonatkozó szabályok" szöveg és az "intézetben tarthat" szövegrész helyébe az "intézetben magánál tarthat" szöveg,

13. 129. § (2) bekezdésében a "rezsimszabályok szerint" szövegrész helyébe a "kategóriákban" szöveg,

14. 133. § (2) bekezdés h) pontjában az "a végrehajtási fokozatnak és rezsimszabályoknak" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek" szöveg,

15. 134. § (4a) bekezdésében az "Az" szövegrész helyébe az "E törvény eltérő rendelkezése hiányában az" szöveg,

16. 134. § (6) bekezdésében a "reintegrációs őrizet" szövegrész helyébe a "reintegrációs eltávozás, a reintegrációs őrizet" szöveg,

17. 136. § a) pontjában a "végrehajtási fokozatú" szövegrész helyébe a "kategóriába sorolt" szöveg,

18. 136. § b) pontjában a "rezsimekre" szövegrész helyébe a "kategóriákra" szöveg,

19. 150. § (2) bekezdésében a "biztonsági zárkában és részlegen," szövegrész helyébe a "fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén," szöveg,

20. 153. §-ában a "végrehajtási fokozattól" szövegrész helyébe a "kategória-besorolástól" szöveg,

21. 155. § (6) bekezdésében az "igénybevételét" szövegrész helyébe az "igénybevételét a kategóriabesorolásának megfelelően" szöveg,

22. 168. § (4) bekezdésében a "három" szövegrész helyébe a "hat" szöveg,

23. 171/A. § (1) bekezdésében a "kockázatértékelés és a biztonsági besorolás elvégzésekor" szövegrész helyébe a "kockázatelemzési vizsgálat elvégzésekor és az egyedi biztonsági előírás meghatározásakor" szöveg,

24. 172. § (1) bekezdésében az "a végrehajtási fokozatokra és rezsimekre vonatkozó szabályok" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések" szöveg,

25. 180/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "rezsimbe sorolása" szövegrész helyébe a "kategória-besorolása" szöveg,

26. 180/A. § (1) bekezdés e) pontjában a "visszaesés kockázata vagy biztonsági kockázati besorolása" szövegrész helyébe a "visszaesési vagy fogvatartási kockázata" szöveg,

27. 388. § (4) bekezdésében a "(2)-(3a) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2)-(3a) és (3c) bekezdés" szöveg,

28. 424. § (6) bekezdésében az "a rezsimszabályokhoz" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákhoz" szöveg

lép.

76. § Hatályát veszti a Bv. tv.

1. 24. § (5) bekezdésében a "73. és" szövegrész,

2. "A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására irányuló eljárás" című alcíme,

3. "Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása" című alcíme,

4. "A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának utólagos meghatározása" című alcíme,

5. 95. § (3) bekezdésében az "összefoglaló" szövegrész és a "rezsimbe sorolásáról és a" szövegrész,

6. 96. § (6) bekezdése,

7. 103. § (1a) bekezdése,

8. "Az enyhébb végrehajtási szabályok" című alcíme,

9. "Fokozatváltás" című alcíme,

10. 145. § (1) bekezdés b) pontja,

11. 147. §-a,

12. 150. § (3) bekezdésében a "biztonsági zárkába helyezése," szövegrész,

13. 185. § (2) bekezdés e) pontja,

14. "Társadalmi kötődés program" című alcíme,

15. 273. § (7) bekezdése.

8. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

77. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az elsőfokú bíróság a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, akkor a tanács egy tagjának a törvényszék gazdasági ügyszakának, a törvényszék polgári ügyszakának, vagy a törvényszék közigazgatási ügyszakának bírája is kijelölhető."

78. § A Be. 73. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A nyomozó hatóság a vádemelés előtt az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a törvényes képviselőt kizárhatja az eljárásból, ha az ügyészség döntésének beszerzése olyan késedelemmel járna, amely az eljárási cselekmény eredményességét veszélyeztetné. Ebben az esetben a nyomozó hatóság nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségnél a törvényes képviselő kizárását. Ha az ügyészség a törvényes képviselő kizárását nem rendeli el, a törvényes képviselő távollétében az általa képviselt tanú vagy terhelt vallomása bizonyítékként nem használható fel, kivéve, ha a tanú vagy a terhelt a törvényes képviselő távollétében tett vallomását a törvényes képviselő jelenlétében is fenntartja."

79. § A Be. "Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét" alcíme a következő 126/C. §-sal egészül ki:

"126/C. § (1) Ezen alcím rendelkezéseit a védő egyszerűsített telekommunikációs jelenlétének biztosítására az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a védő indítványára rendelheti el a védő jelenlétének egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján történő biztosítását.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság csak különösen indokolt esetben utasíthatja el a védő arra vonatkozó indítványát, hogy a jelenlétét egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján biztosítsák, ha a védő székhelye az eljárási cselekmény helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak."

80. § A Be. XX. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Telekommunikációs eszköz használata az ügyész és a nyomozó hatóság tagja jelenlétének a biztosítása érdekében

126/D. § (1) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítására a 120-126. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság indítványára a jelenlétet az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendelkezésére álló eszköz használatával kell biztosítani, ha a telekommunikációs jelenlét ilyen módon történő biztosításának a technikai feltételei fennállnak.

(3) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja telekommunikációs úton biztosított eljárási cselekményen történő jelenlétét folyamatos kép- és hangfelvétel továbbításával kell biztosítani.

(4) Az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja eljárási cselekményen történő jelenlétének telekommunikációs eszköz útján történő biztosítása esetén az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tagja igazolja saját személyazonosságát, valamint közreműködik az elkülönített helyszínen jelen levő személyek személyazonosságának a megállapításában.

(5) A bíróság csak különösen indokolt esetben utasíthatja el az ügyészség arra vonatkozó indítványát, hogy az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítsa, ha az ügyész szolgálati helye a bíróság eljárásának helyszínétől eltérő vármegyében található, és a telekommunikációs jelenlét biztosításának a technikai feltételei fennállnak.

(6) A bíróság az ügyészség indítványára rendelheti el a telekommunikációs eszköz használatát az ügyész eljárási cselekményen történő jelenlétének a biztosítása érdekében."

81. § A Be. 281. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bíróság a bűnügyi felügyelettel elérni kívánt célt biztosító további magatartási szabályokat is előírhat, ideértve a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként meghatározható olyan magatartási szabályokat is, amelyek célja a bűnismétlés lehetőségének a megakadályozása."

82. § A Be. 321. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti és a dolgot kiadni rendeli, de a dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat vagy a dolog átvételére vonatkozó felhívás, továbbá a vádemelés után a jogerős vagy véglegessé vált határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a dolgot, akkor a dolog az állam tulajdonába kerül. Erről a lefoglalás megszüntetéséről szóló határozatban kell rendelkezni.

(5b) Az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha

a) a lefoglalás megszüntetéséről és a dolog kiadásáról szóló határozat közlésére kézbesítési fikció vagy hirdetményi kézbesítés útján került sor, és

b) az (5a) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményekről a dolog átvételére jogosult vagyoni érdekelt nem szerzett tudomást."

83. § A Be. 327. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a zár alá vétel elrendelésére a bíróság jogosult és az elrendeléshez szükséges bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétellel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a bíróság döntéséig elrendelheti a zár alá vételt. Ilyen esetben a nyomozó hatóság a zár alá vétel elrendelésétől számított nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségen a bíróság döntésének a beszerzését, az ügyészség pedig ennek érdekében a zár alá vétel elrendelésétől számított egy hónapon belül tesz indítványt. Ha a zár alá vételt a bíróság nem rendeli el, a zár alá vétel feloldásáról rendelkezik és késedelem nélkül intézkedik annak végrehajtása iránt."

84. § A Be. 328. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a zár alá vétel tárgya olyan követelés, amelyet fizetésre használt elektronikus adat értékében tartanak nyilván, és a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna, akkor a zár alá vétel végrehajtható olyan információs rendszerben végzett művelettel is, amely az érintettnek a követelés fölötti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.

(6) Ha a zár alá vétel végrehajtására az (5) bekezdésben meghatározott művelettel kerül sor, annak megtörténtéről az információs rendszer üzemeltetőjét abban az esetben is tájékoztatni kell, ha a zár alá vétel a tulajdonosi részjogosultságát nem érinti."

85. § (1) A Be. 444. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Jogszabályban meghatározottak szerint az eljárási cselekményről

a) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés,

b) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés mellett folyamatos hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel,

c) egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy kép- és hangfelvétel

készíthető."

(2) A Be. 444. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (2) bekezdés c) pontja szerint készített

a) folyamatos hangfelvétel nem minősül jegyzőkönyvnek,

b) a kép- és hangfelvétel akkor minősül jegyzőkönyvnek, ha azt a bíróság jogszabályban meghatározott módon hitelesíti."

86. § A Be. 446. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett rögzített folyamatos hangfelvétel, vagy a jegyzőkönyvnek nem minősülő kép- és hangfelvétel alapján készülő írásbeli jegyzőkönyvet az eljárási cselekmény időpontjától számított nyolc napon belül kell elkészíteni."

87. § (1) A Be. 530. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után a 197. § (1) bekezdése alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni."

(2) A Be. 530. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a szakvélemény lényegének ismertetése vagy felolvasása után az ügyész, a vádlott, a védő vagy a sértett a szakértőhöz kérdést kíván feltenni, a bíróság a tárgyalást elnapolhatja, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra idézi, ha a jelenlétét szükségesnek tartja."

88. § A Be. 590. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Ha ugyanazon bűncselekmény vonatkozásában több fellebbezésre jogosult jelentett be fellebbezést, és legalább egy fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezését sérelmezi, a másodfokú bíróság a fellebbezéssel sérelmezett ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a (2) bekezdés szerint - ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, a (4) bekezdés alkalmazásával - bírálja felül."

89. § A Be. 607. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és

a) az 567. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az eljárást megszünteti, vagy

b) az eljárást nem ügydöntő végzéssel megszünteti, ha az elsőfokú bíróság a vádban le nem írt cselekmény alapján a vádlott bűnösségét állapította meg, felmentette, vagy vele szemben az eljárást megszüntette."

90. § (1) A Be. 625. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét)

"b) a súlyosítási tilalom megsértésével,"

(hozta meg.)

(2) A Be. 625. § (2) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(A harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a másodfokú bíróság az ítéletét)

"c) a 607. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok törvénysértő megállapításával"

(hozta meg.)

91. § A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát)

"d) a 607. § (1) bekezdés b) pontjában, vagy a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel,"

(hozta meg.)

92. § A Be. 740. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A bíróság az ügyészség indítványára a nyolc évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén is büntetővégzést hoz, ha annak a (3) bekezdésben írt egyéb feltételei fennállnak."

93. § A Be. 794. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a vádindítvány elutasításának az (1)-(4) bekezdés alapján nincs helye, a bíróság a vádindítvány benyújtásától, illetve a (4) bekezdés szerinti esetben, a mentesség felfüggesztésére jogosultnak a mentesség felfüggesztéséről hozott döntésétől számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.

(6) A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen megvizsgálja az ügy ügyiratait és a sértett által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

(7) A bíróság nem ügydöntő végzésével a vádindítványt

a) elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan,

b) részben elutasítja, ha a vádindítványban vádlottként megjelölt valamely személy a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével, vagy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy a vádindítvány tárgyává tett valamely bűncselekmény elkövetésével nem gyanúsítható megalapozottan.

(8) A vádindítvány megalapozottságának a vizsgálata során ülés nem tartható.

(9) Ha a bíróság a vádindítványt részben elutasítja, a sértett köteles a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elutasított vádindítványi részeket nem tartalmazó vádindítványt a bíróságnak ismételten benyújtani. Ha a sértett ezt elmulasztja, a bíróság az eljárást ügydöntő végzéssel megszünteti. Erre a nem ügydöntő végzésben a vádindítvány képviseletére jogosult személyt figyelmeztetni kell."

94. § A Be. 820. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ötmillió forintot nem meghaladó összegű pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás esetén a (2) bekezdés a) pontja szerinti vagyonkutatást csak akkor kell elrendelni, ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján megalapozottan feltehető, hogy a vagyonelvonásra irányuló eljárás célja elérhető."

95. § (1) A Be. 845. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg, mert)

"e) elévülés folytán, tevékeny megbánás miatt vagy törvényben meghatározott egyéb okból a büntethetőség megszűnt,"

(2) A Be. 845. § (1) bekezdése a következő g)-j) ponttal egészül ki:

(Kártalanítás jár a letartóztatásért, az előzetes kényszergyógykezelésért és az olyan bűnügyi felügyeletért, amelynek során a bíróság a terhelt számára előírta, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el, valamint az ezek elrendelését megelőzően elrendelt őrizetért, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást azért szüntette meg, mert)

"g) a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányzik,

h) a magánindítvány hiányzik, és az a 378. § (4) bekezdése alapján már nem pótolható,

i) a cselekmény nem közvádra üldözendő bűncselekmény, illetve

j) megrovást alkalmaz."

96. § (1) A Be. 845. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Kártalanítás jár a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért, ha a bíróság rendkívüli jogorvoslat folytán)

"b) a terheltet jogerősen

ba) azonos nemű, de rövidebb tartamú szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre ítélte vagy vele szemben rövidebb tartamú javítóintézeti nevelést alkalmazott, vagy

bb) eltérő nemű szabadságvesztés vagy elzárás büntetésre ítélte vagy vele szemben büntetés helyett javítóintézeti nevelést alkalmazott, és a büntetésnek vagy a javítóintézeti nevelésnek a Btk. 92/B. § (2) bekezdése alapján történő beszámítását követően is fennmarad be nem számítható büntetés,"

(2) A Be. 845. § (4) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Kártalanítás jár a jogerős ítélet alapján végrehajtott szabadságvesztésért, elzárásért, javítóintézeti nevelésért, illetve kényszergyógykezelésért, ha a bíróság rendkívüli jogorvoslat folytán)

"d) az eljárást a terhelttel szemben jogerős ügydöntő végzésében a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott okból megszüntette, vagy

e) a terhelt esetében mellőzte büntetés kiszabását vagy a kényszergyógykezelés elrendelését."

97. § A Be. a következő 845/A. §-sal egészül ki:

"845/A. § (1) A kártalanítás jogalapjának és mértékének

a) a 845. § (1) és (2) bekezdése szerinti megállapításánál három napi bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg egy napi letartóztatásban töltött időnek,

b) a 845. § (3) bekezdése szerinti megállapításánál a bűnügyi felügyelet a Btk. 92. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint felel meg az ott felsorolt büntetéseknek,

c) egy napi előzetes kényszergyógykezelésben töltött idő felel meg egy napi letartóztatásban töltött időnek,

d) a 845. § (4) bekezdése szerinti megállapításánál a végrehajtott büntetéseket és intézkedést a Btk. 92/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kell beszámítani.

(2) Több típusú, illetve több szakaszban foganatosított letartóztatás, előzetes kényszergyógykezelés, illetve bűnügyi felügyelet esetén a kártalanítás jogalapjának és mértékének megállapításánál az (1) bekezdés alkalmazásával a bűnügyi felügyelet és az előzetes kényszergyógykezelés idejét letartóztatásra vagy szabadságvesztésre kell átszámítani, majd szükség esetén össze kell számítani az így megállapítható tartamot.

(3) A kártalanítás jogalapját és mértékét a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének, illetve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani."

98. § A Be. 847. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kártalanítást a 845. § (1) bekezdésében meghatározott ok miatt igénylik, és az ügyészség vagy a nyomozó hatóság által megszüntetett eljárást utóbb akár közvádas, akár magánvádas eljárásban lefolytatják, az eljárás újabb befejezéséről rendelkező határozat alapján a 845. §-ban vagy a 846. §-ban meghatározottak szerint járhat kártalanítás."

99. § A Be. 860. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A legfőbb ügyész vagy az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárásban a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálása érdekében beszerezheti a 859. § (3) bekezdésében meghatározott ügyiratokat."

100. § A Be. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 876/D. §-sal egészül ki:

"876/D. § Ha az elsőfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt a 13. § (3) bekezdése alapján járt el három hivatásos bíróból álló tanácsban, a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVII. törvény 1-9. alcíme hatálybalépését követően a tanács elnökének döntése alapján egyesbíróként, vagy változatlan összetételű tanácsban jár el."

101. § A Be.

a) 54. § (2) bekezdésében a "bíróság felhívja a magánvádlót" szövegrész helyébe a "bíróság felhívja a pótmagánvádlót" szöveg,

b) 78. § (2) bekezdésében az "ütközne, a magyar" szövegrész helyébe az "ütközne, vagy a magyar" szöveg, a "személy által ismertként" szövegrész helyébe a "személy ahhoz hozzájárul, akkor az általa ismertként" szöveg,

c) 374. § (1) bekezdés c) pontjában a "ha azt" szövegrész helyébe a "ha - a 327. § (5) bekezdése kivételével - azt" szöveg,

d) 413. § (2) bekezdésében a "nyilatkozat beszerzéséről" szövegrész helyébe a "nyilatkozat beszerzéséről, feltéve, hogy a közvetítői eljárás e törvényben foglalt feltételei egyébként fennállnak" szöveg,

e) 445. § (4), (5), (6) és (7) bekezdésében a "Ha kizárólag írásbeli" szövegrész helyébe a "Ha írásbeli" szöveg,

f) 446. § (1) bekezdésében a "cselekményről jegyzőkönyvnek minősülő" szövegrész helyébe a "cselekményről egyidejűleg végzett jegyzőkönyvezés helyett folyamatos hangfelvétel, vagy" szöveg,

g) 741. § (5) bekezdésében a "büntetővégzést bírósági titkár" szövegrész helyébe a "büntetővégzést - a 740. § (4) bekezdésében foglalt esetet kivéve - bírósági titkár" szöveg,

h) 794. § (4) bekezdésében az "a vádindítványt elfogadja" szövegrész helyébe az "az (5)-(9) bekezdés szerint megvizsgálja a vádindítvány megalapozottságát" szöveg,

i) 845. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "elévülés miatt" szövegrész helyébe az "elévülés miatt vagy törvényben meghatározott egyéb okból" szöveg,

j) 846. § (1) bekezdés e) pontjában az "enyhébb" szövegrész helyébe az "a 845. § (4) bekezdés b) pontja szerinti" szöveg,

k) 866. § (2) bekezdés 5. pontjában a "terhelt előállításával felmerült" szövegrész helyébe a "terhelt elfogatóparancs alapján történő előállításával felmerült" szöveg

lép.

102. § Hatályát veszti a Be. 628. § (2) bekezdése.

9. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

103. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a a következő (2d)-(2f) bekezdéssel egészül ki:

"(2d) Ha az állami adó- és vámhatóság a (2) bekezdésben meghatározott esetben működőképes, rendeltetésszerű használatra alkalmas gépjárművet foglal le, megkeresi azt a nyomozó hatóságot, amely a vagyonelkobzást megelőzően a nyomozást utoljára folytatta és nyilatkoztatja, hogy rendvédelmi feladatok ellátásához szükség van-e a gépjárműre. Ha a nyomozó hatóság arról nyilatkozik, hogy a gépjárműre rendvédelmi feladatok ellátásához szükség van, akkor a gépjármű tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek - a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától - a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet illetik meg, illetve terhelik. A nyomozó hatóság a nyilatkozatát a megkeresés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül teheti meg.

(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott esetben a tulajdonosi joggyakorlóvá válás időpontjától kezdve a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv viseli a gépjárművel kapcsolatos költségeket, ideértve a gépjármű elszállításának költségeit is.

(2f) Az állami adó- és vámhatóság a (2d) bekezdésben meghatározott gépjárművekkel kapcsolatban a (2a) bekezdés alapján csak akkor hívhatja fel az MNV Zrt.-t, ha a nyomozó hatóság a (2d) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot a rendelkezésre álló határidőn belül nem tett, vagy arról nyilatkozott, hogy a gépjárműre a rendvédelmi feladatok ellátásához nincs szükség."

10. Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény módosítása

104. § Nem lép hatályba az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény 26. alcíme.

11. Záró rendelkezések

105. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-9. alcím 2024. március 1-jén lép hatályba.

106. § A 15-17. §

a) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

b) a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. november 15-i 2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére