2023. évi XXXI. törvény

igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek kérelmére pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával, az adott eljárásra vonatkozó jogszabály rendelkezései szerint - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében."

2. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A területi közjegyzői kamara hatósági eljárásában hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. Nincs helye fellebbezésnek a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés ellen, ha az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél."

3. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az e törvényben szabályozott eljárásokban az a közjegyző jár el, akihez a fél a kérelmét előterjeszti. Ha a fél a kérelmét az eljárás folyamatban léte alatt több közjegyzőhöz is előterjeszti, az a közjegyző jár el, akinél az eljárás előbb indult meg."

4. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a következő 17/B. §-sal egészül ki:

"17/B. § A közjegyzői kinevezésre irányuló pályázati eljárásban kötelező az elektronikus ügyintézés."

5. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a közjegyzői álláshelyet a miniszter - a 18. §-ban foglaltak szerint - más székhelyre kinevezett közjegyzővel tölti be, a közjegyzőt e székhelyre helyezi át. A közjegyző a kinevezésétől számított 3 éven belül csak a kinevezését követően felmerült különös méltánylást érdemlő okból helyezhető át. A különös méltánylást érdemlő okra a pályázó közjegyzőnek a pályázat benyújtásával egyidejűleg hivatkoznia kell."

6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 29. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2a) A közjegyzőjelölt a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, továbbá önálló aláírási joggal járhat el közjegyzői nemperes ügyekben azzal, hogy a közjegyzőjelölt közjegyzői okiratot (ügyleti okiratot és ténytanúsító okiratot) nem készíthet, az ügy érdemében hozott vagy az eljárást befejező egyéb határozatot nem hozhat, tárgyalást nem tarthat és - ide nem értve a beadvány szóbeli előterjesztését - a feleket személyesen nem hallgathatja meg. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzőjelölt tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzőjelölt jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző) határozatát kiadmányozni.

(2b) A közjegyzői irodai ügyintéző a közjegyző utasítása és felelőssége mellett jogosult a közjegyző hatáskörébe utalt adatigénylés alapján adatot beszerezni, e körben önálló aláírási joggal járhat el. A 21/A. § rendelkezései a közjegyzői irodai ügyintéző tekintetében megfelelően alkalmazandók. A közjegyzői irodai ügyintéző jogosult a közjegyző (közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, közjegyzői irodai ügyintéző) határozatát kiadmányozni."

7. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a helyettes olyan közjegyző, aki a helyettesített közjegyzővel azonos székhelyen működik, a helyettes közjegyző a helyettesítés során a saját székhelyén is, illetve a saját irodája útján is eljárhat. Ha a helyettes közjegyző illetékességi területe a helyettesített közjegyző illetékességi területével határos, saját székhelyén, illetve saját irodája útján akkor járhat el, ha arra a területi kamara elnöksége a helyettesítésről szóló megállapodást jóváhagyó vagy ennek hiányában a kirendelésről szóló határozatában feljogosította."

8. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 37/D. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A közjegyzői díj a tartós helyettest, illetve közjegyzői irodáját illeti. A helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a helyettesítés időtartama alatt a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. Ha a tartós helyettes mint közjegyző közjegyzői iroda keretében folytatja tevékenységét, akkor a helyettesítési tevékenységet is a közjegyzői irodája keretében folytatja."

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 37/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettesített közjegyző irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a tartós helyettest a helyettesített közjegyző irodájának irodavezetőjévé jelöli ki (a továbbiakban: helyettes irodavezető). A helyettes irodavezetőre az irodavezetőre irányadó szabályokat kell alkalmazni, ebben az esetben a (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak. A helyettesítés megszűntével a területi kamara elnöksége hatósági eljárás keretében dönt a helyettes irodavezetői megbízásának megszüntetéséről és a helyettesített közjegyzőt a közjegyző irodája irodavezetőjévé jelöli ki."

9. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 114. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos elnök a nyelvi jogosítványt visszavonja, ha)

"b) a közjegyzőhelyettesnek nem áll fenn olyan munkaviszonya, amely esetében a közjegyző rendelkezik az adott nyelvre nyelvi jogosítvánnyal."

10. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy)

"a) meggyőződjék a fél ügyleti képességéről és jogosultságáról, továbbá ügyleti szándékáról,

b) jogi tájékoztatást nyújtson a fél számára a jogügylet lényegéről és jogi következményeiről,"

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 120. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy)

"e) a fél nyilatkozata alapján meggyőződjék arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél ügyleti akaratának,"

11. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a következő 123/A. §-sal egészül ki:

"123/A. § Az azonossági tanúk legalább a fél - képviselő útján való eljárás esetén a képviselő - személyazonosságának a megállapításánál, valamint a közjegyzői okirat aláírásánál vannak jelen."

12. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"128. § Ha a közjegyzőnek a magyar nyelven nem beszélő fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - által beszélt nyelvből nincs nyelvi jogosítványa, a közjegyzői okiratot tolmács közreműködésével készíti el."

13. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 132. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A jogi képviselő számára az okirat-szerkesztési eljárásban adott meghatalmazás érvényességéhez nem szükséges, hogy azt a meghatalmazott aláírja vagy az a meghatalmazott elfogadó nyilatkozatát tartalmazza."

14. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A közjegyző tanúsítványt állít ki)

"k) személy életben létéről,

l) a képviseleti jogról."

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A tanúsítvány kiállítása esetén a törvénynek a közjegyzői okiratokra vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a közjegyző az okirat, a fordítás, a nyilatkozat vagy értesítés, a tanácskozás, a határozat, a váltó, a csekk, más értékpapír, a közhitelességű nyilvántartás tartalma, tanúsított képviseleti jog, egyéb jogi jelentőségű tény, illetve a 144. § (1) bekezdésében meghatározott egyéb tények és körülmények, a peren kívüli eskü vagy fogadalom jogszerűségét, érvényességét nem vizsgálja,

b) a közjegyző felelőssége kizárólag a tanúsítvány mint közokirat alakiságának megtartásáért és a tanúsítvány tartalmi valódiságáért áll fenn,

c) a 120. § (1) bekezdés a), b) és e) pontját nem kell alkalmazni,

d) a közjegyző a tanúsítvány készítésénél nem köteles segédszemélyeket igénybe venni,

e) a fél képviselőjének képviseleti jogosultságáról a közjegyzőnek csak akkor kell meggyőződnie, ha a félnek a tanúsítványt jogszabály rendelkezése szerint alá kell írnia."

15. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, illetve az E-ügyintézési törvényben meghatározott módon a másik fél részére továbbítja. A közjegyző a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat vagy értesítés szövegét a nyilatkozattevő - képviselő eljárása esetén a képviselő - előtt felolvassa, e jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek - képviselő eljárása esetén a képviselőnek - alá kell írnia. A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közléséről a kérelmet előterjesztő félnek jegyzőkönyvet állít ki, amelybe belefoglalja a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve székhelyét, a feladás évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is."

16. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a következő 146/B. §-sal egészül ki:

"146/B. § (1) A közjegyző a fél képviseleti jogosultságát (a továbbiakban: képviselet valódisága) akkor tanúsítja, ha a fél által e képviselői minőségében aláírt okiratán a fél aláírásának valódiságát közjegyző vagy magyar konzuli tisztviselő a 139. § szerint tanúsítja vagy tanúsította.

(2) A képviselet valódiságát a közjegyző

a) belföldön kiállított közokirat,

b) - ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy a kiállítás helye szerinti állammal hatályos nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - külföldön kiállított közokirat,

c) belföldi közhiteles nyilvántartás tartalma, vagy

d) közokiratba vagy a képviselt meghatalmazó vagy képviselője aláírása tekintetében közjegyző, bíróság, más hatóság vagy magyar konzuli tisztviselő által hitelesítéssel ellátott magánokiratba foglalt meghatalmazás

alapján tanúsíthatja.

(3) Képviselő útján adott meghatalmazás esetén szükséges továbbá a meghatalmazó e képviselője képviseleti jogának a (2) bekezdés szerinti okirattal történő igazolása.

(4) Nem természetes személy nyilvántartási adatainak igazolása esetében a (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása során 30 napnál, a (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során 3 hónapnál nem régebben kiállított okirat fogadható el.

(5) A tanúsítványt záradék formájában a 139. § megfelelő alkalmazásával kell kiállítani. A tanúsítvány a 139. § szerinti tanúsítvánnyal egy záradékba is foglalható. Ha a fél meghatalmazottként jár el, a meghatalmazásra a 132. § (2) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.

(6) A tanúsítvány a 139. § (4) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

a) a képviselt természetes személy

aa) családi és utónevét,

ab) lehetőség szerint születési helyét,

ac) születési idejét,

ad) lehetőség szerint anyja születési nevét;

b) a képviselt jogi személy vagy egyéb szervezet

ba) elnevezését,

bb) székhelyét,

bc) cégjegyzékszámát vagy adószámát,

bd) - a bc) alpontban foglaltak hiányában - nyilvántartási számát és a nyilvántartó hatóságának elnevezését,

be) - a bc) és bd) alpontban foglaltak hiányában - egyéb azonosítóját;

c) azt, hogy a fél a képviseleti jogosultságát a (2) és (3) bekezdés szerint mivel igazolta."

17. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 182. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

"(19) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 142. § (2) bekezdését az e rendelkezés módosításának hatálybalépését követően indult, a 142. § szerinti nyilatkozat vagy értesítés közlésének tanúsítása iránti eljárásokra kell alkalmazni."

18. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

a) 49/A. § (6) bekezdés a) pontjában a "közjegyzőnél" szövegrész helyébe a "közjegyzői irodával" szöveg,

b) 49/A. § (6a) bekezdés a) pontjában a "közjegyzőnél" szövegrész helyébe a "közjegyzői irodával" szöveg,

c) 49/C. § (1) bekezdésében a "közjegyzőkről" szövegrész helyébe az "a közjegyzői irodákról, közjegyzőkről" szöveg,

d) 54. § (1) bekezdés q) pontjában a "tárolására, valamint" szövegrész helyébe a "tárolására, tudományos és történelmi, valamint" szöveg,

e) 119. § (2) bekezdésében a "bíróságnak" szövegrész helyébe a "bíróságnak, az országos kamarának" szöveg,

f) 119. § (3) bekezdésében a "ha a" szövegrész helyébe a "ha az országos kamara, illetve a" szöveg,

g) 122. § (7) bekezdésében a "kamara" szövegrész helyébe a "kamara, illetve országos kamara" szöveg,

h) 132. § (1) bekezdésében a "külképviseleti szerv" szövegrész helyébe a "konzuli tisztviselő" szöveg,

i) 133. § (1) bekezdésében a "117-132" szövegrész helyébe a "117. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a 120-129" szöveg,

j) 138. § (1) bekezdésében az "ezen a nyelven" szövegrész helyébe az "erről az idegen nyelvről magyar nyelvre, valamint magyar nyelvről erre az idegen nyelvre" szöveg,

k) 157. §-ában a "külképviseleti hatóság" szövegrész helyébe a "konzuli tisztviselő" szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 160. § (1) bekezdése.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

20. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő b) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"b) az állampolgárságra, a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, a nemre, valamint a nyilvántartásból való - az elhalálozás tényén kívüli - kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő adatainak ellenőrzéséhez;"

3. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

21. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény V. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezése

46/L. § (1) Az Europol által javasolt információs figyelmeztető jelzés elhelyezését - az elrendelés alapjául szolgáló információtól függően - az országos rendőrfőkapitány vagy a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója hagyja jóvá.

(2) A jóváhagyást követően a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, vagy a terrorizmust elhárító szerv információs figyelmeztető jelzést helyez el a Schengeni Információs Rendszerben olyan harmadik országbeli állampolgárral szemben, aki vonatkozásában az Europol erre javaslatot tett harmadik országoktól vagy nemzetközi szervezetektől kapott információ alapján terrorista vagy súlyos bűncselekménynek minősülő bűncselekményben való érintettség miatt.

(3) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett információs figyelmeztető jelzés szerinti harmadik országbeli állampolgárral, rögzíti a rendőri intézkedés megtörténtének tényét és az (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 37b. cikk (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja."

22. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a következő 107. §-sal egészül ki:

"107. § A 46/L. §

a) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet és

b) az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. július 6-i (EU) 2022/1190 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

23. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 67. § (3) bekezdésében a "Köztársasági Elnök Hivatalánál" szövegrész helyébe a "Sándor-palotánál" szöveg lép.

4. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

24. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 115/J. § (2) bekezdésében a "Hivatalt." szövegrész helyébe a "Hivatalt és a minisztert." szöveg lép.

5. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

25. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény a következő 57/A. §-sal egészül ki:

"57/A. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása iránti kezdeményezés a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bírónál, azt követően az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál terjeszthető elő.

(2) Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz olyan kezdeményezés érkezik, amelynek elintézésére az (1) bekezdés alapján nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, az indítványt haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, amelyről az elítéltet tájékoztatja.

(3) Ha a szabadságvesztés végrehajtása átadásának feltételei fennállnak vagy erre irányuló kezdeményezést terjesztenek elő, az elítélt a hozzájárulásáról a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bíró előtt, egyéb esetben az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat.

(4) Az elítélt meghallgatásáról írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia, vagy az írásbeli jegyzőkönyv mellett a meghallgatásról kép- és hangfelvételt kell készíteni.

(5) A meghallgatás telekommunikációs eszköz útján is biztosítható.

(6) Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a bíró az elítéltet tájékoztatja

a) a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,

b) arról, hogy kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,

c) a specialitás szabályáról.

(7) A büntetőügyben eljáró bíróság a (4) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt a büntetés-végrehajtási bíróhoz továbbítja.

(8) A büntetés-végrehajtási bíró a (4) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet, a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt megküldi a miniszter részére, ha a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a végrehajtás átadása nem kizárt. Ha a végrehajtás átadása a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel kizárt, a büntetés-végrehajtási bíró erről tájékoztatja az elítéltet."

6. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

26. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A nettó árbevételt az összefonódást létrehozó nyilvános ajánlati felhívás közzétételének, szerződés megkötésének, az irányítási jog megszerzésének vagy az összefonódás-bejelentés benyújtásának időpontjai közül a legkorábbi időpontot megelőző utolsó hitelesen lezárt üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti nettó árbevétel alapján kell meghatározni."

27. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 66. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tárgyalás az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti elektronikus hírközlő hálózat (a továbbiakban: elektronikus hírközlő hálózat) útján is megtartható. Az eljáró versenytanács, amennyiben a tárgyalást elektronikus hírközlő hálózat útján tartja meg, erre irányuló tárgyalási értesítőben közli az elektronikus hírközlő hálózathoz való hozzáféréshez szükséges technikai adatokat.

(5) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás esetén a tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvánosságot előzetes regisztrációhoz kötve szükséges biztosítani. Az eljáró versenytanács az elektronikus hírközlő hálózat útján meghallgatottak személyazonosságát a személyazonosság igazolására alkalmas, elektronikus úton bemutatott vagy megküldött hatósági igazolvány alapján állapítja meg.

(6) Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás esetén is lehetővé kell tenni a (2) bekezdés alkalmazásával a nyilvánosság egész tárgyalásról vagy annak egy részéről történő kizárását, illetve zárt tárgyalás tartását.

(7) Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő tárgyalás esetén a tárgyalásról készült jegyzőkönyvnek ki kell terjednie az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás lefolytatása körülményeinek rögzítésére is."

28. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az eljáró versenytanácsot a (3) bekezdés szerinti mérlegelés körében az (1b) bekezdés nem köti. Az (1b) bekezdést a 76. § (1) bekezdés k) pontja szerinti döntés meghozatalakor kell alkalmazni."

29. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 80/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bíróság az ítéletét haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az 1/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét alkalmazta."

30. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 88/U. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bíróság az ítéletét haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az 1/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából azokban a polgári jogi igény érvényesítése iránti perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét alkalmazta. Az igazságügyért felelős miniszter az ítéletet tájékoztatásul megküldi a Gazdasági Versenyhivatalnak is."

31. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 24. § (2) bekezdésében az "egymilliárd" szövegrész helyébe az "egymilliárd-ötszázmillió" szöveg,

b) 25/B. § (1) bekezdésében az "egymilliárd" szövegrész helyébe az "egymilliárd-ötszázmillió" szöveg

lép.

32. § Hatályát veszti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 27. § (6a) bekezdése.

7. Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény módosítása

33. § Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény "Az Európai Unió jogának való megfelelés" alcíme a következő 22. §-sal egészül ki:

"22. § Ez a törvény az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

34. § Hatályát veszti az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény

a) 4. § (1a) és (1b) bekezdése,

b) 9/B. §-a.

8. A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása

35. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki)

"a) aktív korúak ellátására jogosult vagy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti - aktív korúak ellátására jogosult - közeli hozzátartozójával él közös háztartásban, feltéve, hogy az aktív korúak ellátására jogosult esetében a foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása a Szoctv. 36. § (1) bekezdés a) pontja szerint nem szünetel,"

36. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény IV. Fejezete a következő 21. §-sal egészül ki:

"21. § A fél számára naptári évenként legfeljebb tíz alkalommal engedélyezhető - állam által viselt vagy előlegezett - támogatás. Ha a fél ezenfelül újabb jogi segítségnyújtási támogatás iránti kérelmet nyújt be, a támogatás csak különös méltánylást érdemlő okból engedélyezhető."

37. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény "Egyes szolgáltatások díjának fedezete és az előirányzat felhasználása" alcíme a következő 49/A. §-sal egészül ki:

"49/A. § A jogi segítségnyújtással kapcsolatos ügyintézést támogató országosan egységes informatikai rendszerrel összefüggésben felmerülő költségeket az előirányzat terhére kell biztosítani."

38. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyvéd - a (4a) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha]

"c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, vagy az Üttv. 108. § a) és b) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés jogerős kiszabása óta legalább egy év eltelt és"

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4b) A (4) bekezdés szerinti feltételeket a jogi segítségnyújtó szolgálat az ügyvédi kamara adatszolgáltatása alapján ellenőrzi."

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 66. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4c) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott - az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nem nyilvántartott - feltételeket a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresésére az ügyvédi kamara igazolja."

39. § (1) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés a) pont szerinti azon feltételt, hogy a jogi segítő - vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi felelősségét megállapították, a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresésére az ügyvédi kamara a 66. § (4c) bekezdésében meghatározottak szerint igazolja."

(2) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 71. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt a 71. § (3) bekezdésben foglalt okból törli a névjegyzékből, a jogi segítőt a szerződés felmondásától számított további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.

(3c) Az a jogi segítő, akinek a szolgáltatási szerződése a 71. § (3) bekezdés szerint felmondásra került, a felmondástól számított három évig nem köthet jogi segítő szervezettel jogi szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést."

40. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 73. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 5. § (2) bekezdés a) pontját a 2023. július 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(10) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel megállapított 21. §-át a 2023. július 1-jét követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a 2023. július 1-jét megelőzően engedélyezett támogatást nem kell figyelembe venni."

41. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 89. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:)

"h) az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2) bekezdése."

42. § A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény

a) 9/A. § (2) bekezdésében a "terrorcselekmény áldozata" szövegrész helyébe a "terrorcselekmény vagy emberkereskedelem áldozata" szöveg,

b) 38. § (2) bekezdésében a " "Jogi segítségnyújtás" elnevezésű célelőirányzat" szövegrész helyébe az " "Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek" elnevezésű előirányzat" szöveg és a "célelőirányzat" szövegrészek helyébe az "előirányzat" szöveg,

c) 39. § (7) bekezdésében az "A célelőirányzat" szövegrész helyébe az "Az előirányzat" szöveg, az "a célelőirányzatot" szövegrész helyébe az "az előirányzatot" szöveg és az "a célelőirányzat" szövegrész helyébe az "az előirányzat" szöveg,

d) "Egyes szolgáltatások díjának fedezete" alcím címében a "fedezete" szövegrész helyébe a "fedezete és az előirányzat felhasználása" szöveg,

e) 49. § (1) bekezdésében az "a célelőirányzat" szövegrész helyébe az "az előirányzat" szöveg és az "A célelőirányzat" szövegrész helyébe az "Az előirányzat" szöveg,

f) 49. § (2) bekezdésében az "a célelőirányzat" szövegrész helyébe az "az előirányzat" szöveg,

g) 49. § (3) bekezdésében az "A célelőirányzat" szövegrész helyébe az "Az előirányzat" szöveg és a "célelőirányzat-módosítás" szövegrész helyébe az "előirányzat-módosítás" szöveg,

h) 51. §-ában a "célelőirányzatot" szövegrész helyébe az "előirányzatot" szöveg,

i) 60. § (8) bekezdésében az "a célelőirányzat" szövegrészek helyébe az "az előirányzat" szöveg,

j) 61. § (7) bekezdésében a "törvény 36" szövegrész helyébe a "törvény (a továbbiakban: Üttv.) 36" szöveg,

k) 62. § (7) bekezdésében az "a célelőirányzat" szövegrész helyébe az "az előirányzat" szöveg,

l) 62/A. § (3) bekezdésében az "a célelőirányzat" szövegrész helyébe az "az előirányzat" szöveg,

m) 71. § (3) bekezdés a) pontjában a "fegyelmi vagy" szövegrész helyébe a "fegyelmi felelősségét vagy" szöveg

lép.

9. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

43. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény

a) 1. § 4. pontjában az "egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet]" szöveg,

b) 1. § 5. pontjában az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg,

c) 1. § 5a. pontjában az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg,

d) 1. § 37. pontjában az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg és az "az egészségügyért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg,

e) 15/B. § (3) bekezdés b) pontjában az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg,

f) 15/C. § (2) bekezdésében az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg,

g) 15/C. § (3) bekezdésében az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg és az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendeletében" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendeletben" szöveg

lép.

10. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

44. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény "A pénzbeli támogatás fedezete és az előirányzat felhasználása" alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § Az áldozatsegítéssel kapcsolatos állami feladatok ellátását biztosító áldozatsegítő rendszer fejlesztésével, valamint az országosan egységes informatikai rendszerrel összefüggésben felmerülő költségeket az előirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli."

45. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Gyermekkorúnak kell tekinteni az áldozatot, ha az életkora nem állapítható meg és okkal feltételezhető, hogy a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be."

46. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 22. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a kérelmező igazolja, hogy az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztése elháríthatatlan akadályba ütközik, akkor a (2) bekezdésben meghatározott határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

(4) A bűncselekmény, illetve a tulajdon elleni szabálysértés elkövetésétől számított hat hónap eltelte után az azonnali pénzügyi segély iránti kérelem előterjesztésének nincs helye."

47. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 47. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) E törvény 20. § (3) bekezdése a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja."

48. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény

a) 15. § (3) bekezdésében a "célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat)" szövegrész helyébe az " "Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek" elnevezésű előirányzat (a továbbiakban: előirányzat)" szöveg,

b) 17. §-ában az "a célelőirányzat" szövegrész helyébe az "az előirányzat" szöveg,

c) 18. §-ában az "a célelőirányzat" szövegrész helyébe az "az előirányzat" szöveg,

d) "A pénzbeli támogatás fedezete" alcím címében a "fedezete" szövegrész helyébe a "fedezete és az előirányzat felhasználása" szöveg,

e) 19. §-ában az "a célelőirányzat" szövegrész helyébe az "az előirányzat" szöveg,

f) 26/B. § (2) bekezdésében az "az érzelmi" szövegrész helyébe az "az áldozat kérelmére a krízishelyzet orvoslása érdekében biztosított pszichológiai szolgáltatásra, az érzelmi" szöveg

lép.

49. § Hatályát veszti a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában a "magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező" szövegrész.

11. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

50. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata]

"f) döntés a közhasznúvá minősítésről, és a közhasznú jogállás cégjegyzékbe történő bejegyzése, illetve törlése,

g) azoknak az egyéb ügyeknek az elbírálása, amelyeket törvény a cégbíróság hatáskörébe utal, továbbá"

(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A törvényszék mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság) feladata]

"h) a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről és szétválásáról szóló törvényben foglalt feladatok ellátása."

(3) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) feladatai a következők:]

"c) biztosítja a tagállami központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégjegyzékek összekapcsolására szolgáló rendszerrel (a továbbiakban: tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer) való kapcsolattartást, valamint a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásával, egyesülésével és szétválásával kapcsolatos elektronikus adatszolgáltatást;"

51. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 10. Címe a következő 50/A. §-sal egészül ki:

"50/A. § Ha a változásbejegyzési kérelem kizárólag a cég nevében szereplő, megyére utaló elnevezés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása folytán szükséges vármegyére utaló elnevezésre történő megváltoztatására irányul, a változásbejegyzési kérelem elbírálása során a cégbíróság azzal az eltéréssel jár el, hogy

a) a 45. § szerinti formai vizsgálatot a kérelem érkezését követő egy munkanapon belül végzi el,

b) a 46. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot a kérelem érkezését követően legkésőbb három munkanapon belül végzi el,

c) a 46. § (3) bekezdése szerinti hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb a kérelem érkezésétől számított harmadik munkanapon adja ki, és

d) a 46. § (7) bekezdése szerinti döntést és intézkedéseket legkésőbb a kérelem érkezésétől számított tíz munkanapon belül teszi meg."

52. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 50/A. §-a.

12. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

53. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 31/F. § (3) bekezdés a) pont af) alpontjában a "bejelentés megtételére" szövegrész helyébe a "bejelentés, visszaélés-bejelentés megtételére" szöveg lép.

13. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

54. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 15/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton - a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével - a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni."

55. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/H. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye közjegyző előtti egyezségi eljárásnak)

"f) a személyi állapotot érintő és egyéb családjogi tárgyú ügyben, kivéve a házassági vagyonjogi tárgyú egyezséget,"

56. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény

a) 36/E. § (9) bekezdésében az "át kell adni" szövegrész helyébe az "az országos kamara adja át" szöveg,

b) 36/K. § (2a) bekezdésében az "át kell adni" szövegrész helyébe az "az országos kamara adja át" szöveg

lép.

14. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

57. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha másik közjegyző kerül kijelölésre az ügyben, a MOKK rendszere a kijelölt közjegyzőről és az új ügyszámról automatikusan, az elektronikus úton eljáró felet elektronikus úton, a nem elektronikus úton eljáró felet postai úton értesíti."

58. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett személy részére az iratokat elektronikusan, az E-ügyintézési törvény szerint kell kézbesíteni."

59. § (1) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A közjegyző a fél részére ügygondnokot rendel akkor is, ha a felet olyan személy képviseli, aki az ellenérdekű fél vagy az ellenérdekű fél képviselője is."

(2) A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ügygondnokrendelés szükségessége esetén a közjegyző rövid határidő tűzésével az ügygondnoki díjnak a Kjnp. megfelelő alkalmazásával történő előlegezésére hívja fel a jogosultat, ennek megtörténtét követően a fél képviseletére ügygondnokot rendel. Ha a jogosult a közjegyző felhívására nem előlegezi meg az ügygondnok díját, a közjegyző a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét visszautasítja vagy az eljárást megszünteti."

60. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni."

61. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemben fel kell tüntetni:)

"a) a felek nevét, eljárásbeli állását, a jogosult Pp. szerinti azonosító adatait, a kötelezett ismert Pp. szerinti azonosító adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, valamint perbeli cselekvőképessége hiányában vagy nem természetes személy kötelezett esetén törvényes képviselőjének a nevét és kézbesítési címét, továbbá - ha a kötelezett azzal rendelkezik - a kötelezett adószámát;"

62. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem visszautasításának nincs helye, és ha nem kell a felet a hiányok pótlására felhívni, vagy a fél a hiánypótlási kötelezettségének eleget tett, a közjegyző az ellenfél meghallgatása (nyilatkoztatása) nélkül köteles a fizetési meghagyást kibocsátani. A közjegyző a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül - elektronikus úton beadott kérelem esetén három munkanapon belül - bocsátja ki és papír alapon kézbesítteti. A közjegyző a fizetési meghagyást elektronikusan kézbesítteti, ha e törvény elektronikus kézbesítést ír elő."

63. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fizetési meghagyásnak tartalmaznia kell:)

"b) a 20. § (1) bekezdés a)-g) pontjában, és ha a jogosult megjelölte, a (4)-(7) bekezdésében meghatározott adatokat;"

64. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a 30. § alkalmazásának van helye, a közjegyző a 37. § (3) bekezdése szerinti felhívást csak azt követően kézbesíti a jogosult részére, ha a jogosult a kötelezett állítását vitatja. Ebben az esetben a 37. § (3) bekezdésében meghatározott határidő e felhívás kézbesítésétől kezdődik."

65. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fizetési meghagyásos eljárásban hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye, ha a fellebbezést

a) e törvény megengedi, vagy

b) a Pp. megengedi és e törvény nem zárja ki."

66. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 4-7. §-t, 10-13. §-t, 15-17. §-t, a 18. § (1) és (3)-(5) bekezdését, a 23. § (1) és (5) bekezdését, a 24. § (1) bekezdés l) pontját, a 25. § (3) bekezdését, a 26. § (1) és (2) bekezdését, valamint a 39. § (2)-(5) bekezdését és 44. § (3) bekezdését a végrehajtás elrendelése iránti eljárásban is megfelelően alkalmazni kell. A 15. §-ban meghatározott jogkövetkezmények a végrehajtást kérővel szemben akkor alkalmazhatók, ha a Vht. 37/B. §-a szerint a végrehajtást kérő kézbesítési megbízottat nem jelöl meg, vagy az iratokat a kézbesítési megbízott részére kézbesíteni nem lehet."

67. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 59. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a beadványokat az E-ügyintézési törvény alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett személy az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, elektronikusan az eljáró közjegyzőhöz, más személy az eljáró közjegyzőnél papír alapon írásban terjesztheti elő. Az eljárásban a Kjnp. 15/A-15/D. §-a megfelelően alkalmazandó, és az e törvénynek a MOKK rendszerére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók."

68. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

a) 17. § (3) bekezdésében a "visszautasító végzés" szövegrészek helyébe a "visszautasító és elutasító végzés" szöveg,

b) 20. § (1) bekezdés b) pontjában a "székhelyét" szövegrész helyébe a "kézbesítési címét" szöveg,

c) 20. § (4) bekezdésében az "A 285" szövegrész helyébe az "A Pp. 285" szöveg,

d) 21. § (1) bekezdésében a "36. § és 37. §" szövegrész helyébe a "36. § vagy 37. §" szöveg,

e) 24. § (2) bekezdésében az "idézési" szövegrész helyébe a "kézbesítési" szöveg,

f) 24. § (5) bekezdésében a "(4) bekezdését" szövegrész helyébe a "(3) és (4) bekezdését" szöveg,

g) 25. § (4) bekezdésében az "az visszautasító" szövegrész helyébe az "a visszautasító" szöveg,

h) 31. § (1) bekezdésében a "napon jogerőre emelkedik" szövegrész helyébe a "naptól kezdve jogerős" szöveg,

i) 34. § (2) bekezdésében az "a) és d)" szövegrész helyébe az "a), d), f) és g)" szöveg,

j) 35. § (1) bekezdésében a "fellebbezhet." szövegrész helyébe a "fellebbezhet, fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell." szöveg,

k) 52. § (2) bekezdésében a "rendelkezést alkalmazni" szövegrész helyébe a "rendelkezést is megfelelően alkalmazni" szöveg,

l) 59. § (11) bekezdésében a "díjat a" szövegrész helyébe a "díjat, valamint a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért az 55. § (9) bekezdésében meghatározott összegű díjat a" szöveg

lép.

69. § Hatályát veszti a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény

a) 24. § (1) bekezdés m) pontjában a "[17. § (4) bekezdés]" szövegrész,

b) 34. § (1) bekezdés a) pontjában a "vagy m)" szövegrész,

c) 34. § (4) bekezdésében az "Az eljárást megszüntető végzés ellen a jogosult fellebbezhet; fellebbezését a kötelezettnek észrevételezésre megküldeni nem kell." szövegrész,

d) 36. § (5) bekezdés d) pontjában a "vagy az 55. § (8) bekezdésben" szövegrész,

e) 55. § (8) bekezdése.

15. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

70. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény IV. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"A települési önkormányzat törvényes öröklése

104. § A települési önkormányzat törvényes öröklése esetén minden olyan, a hagyaték tárgyát képező ingatlanon található ingó dolog tekintetében, amelynek a tulajdonjoga nem állapítható meg, vélelmezni kell azt, hogy az örökhagyó tulajdonában állt halálakor."

71. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 110. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)

"17. a fellebbezést visszautasító,"

(végzés ellen.)

(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 110. § (2) bekezdése a következő 18-27. ponttal egészül ki:

(Fellebbezésnek van helye a hagyatéki eljárás során)

"18. az ügygondnok díjáról rendelkező,

19. a kézbesítési kifogást elutasító és visszautasító,

20. az igazolási kérelmet elutasító és visszautasító,

21. az önálló fellebbezéssel támadható végzés rendelkező részét kijavító,

22. a végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító és visszautasító,

23. az önálló fellebbezéssel támadható végzés kiegészítése tárgyában hozott,

24. a papíralapú kapcsolattartás iránti kérelmet elutasító és visszautasító,

25. az áttételt elrendelő,

26. a tárgyalás tartása iránti kérelmet elutasító és visszautasító, valamint

27. a tárgyalás kitűzése iránti kérelmet elutasító és visszautasító"

(végzés ellen.)

72. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 111. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kérelmet, illetve fellebbezést visszautasító, valamint a 110. § (2) bekezdés 19., 20. és 24. pontjában meghatározott végzéssel szemben kizárólag a kérelmet, illetve fellebbezést előterjesztő élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 18. pontjában meghatározott végzéssel szemben az ügygondnok saját jogán is élhet fellebbezéssel. A 110. § (2) bekezdés 21. és 23. pontjában meghatározott végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavított, illetve kiegészített végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg. A végzés rendelkező részének kijavítása iránt előterjesztett kérelmet elutasító végzéssel szemben a kérelmet előterjesztőn kívül az élhet fellebbezéssel, akit a kijavítani kért végzéssel szemben is fellebbezési jog illetett meg.

(4) A 110. § (2a) bekezdésében meghatározott végzéssel szemben a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 72. cikk (1) bekezdésében meghatározott személy élhet fellebbezéssel.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben a gyámhatóság akkor élhet fellebbezéssel, ha az e bekezdések szerint fellebbezésre jogosult a (2) bekezdés szerinti személy.

(6) A fellebbezést észrevételezésre a fellebbezésre nem jogosultak részére nem kell megküldeni."

73. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény

a) 20. § (4) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Állam." szövegrész helyébe az "az állam vagy belföldi települési önkormányzat (a továbbiakban: települési önkormányzat)." szöveg,

b) 28. § (3) bekezdésében a "c)-f) pontjában meghatározott szakmai szervezet" szövegrész helyébe a "c)-e) pontjában meghatározott szervezet" szöveg,

c) 29. § (1) bekezdés b) pontjában az "a Magyar Állam érdekelt" szövegrész helyébe az "az állam vagy települési önkormányzat érdekelt" szöveg,

d) 36. § (2) bekezdésében a "helyezze közjegyzői letétbe" szövegrész helyébe az "a Kjnp. megfelelő alkalmazásával előlegezze meg" szöveg és az "el kell" szövegrész helyébe a "vissza kell" szöveg,

e) 40. § (2) bekezdésében az "a Magyar Állam öröklése" szövegrész helyébe az "az állam vagy települési önkormányzat öröklése" szöveg és az "Állam kérelmére" szövegrész helyébe az "Állam vagy települési önkormányzat kérelmére" szöveg,

f) 64. § (1) bekezdésében az "a Magyar Állam örököl" szövegrész helyébe az "az állam vagy települési önkormányzat örököl" szöveg,

g) 64. § (2) bekezdésében az "a Magyar Államot." szövegrész helyébe az "az államot vagy települési önkormányzat törvényes öröklése esetén az érintett települési önkormányzatot." szöveg,

h) 64. § (3) bekezdésében az "a Magyar Állam törvényes" szövegrész helyébe az "az állam vagy települési önkormányzat törvényes" szöveg,

i) 74. §-ában a "közjegyzői letétbe kell helyezni" szövegrész helyébe az "a Kjnp. megfelelő alkalmazásával a közjegyzőnél kell megfizetni" szöveg,

j) 91. § (1) bekezdésében az "államot -" szövegrész helyébe az "államot vagy települési önkormányzatot -" szöveg,

k) 94. § (3) bekezdésében az "a Magyar Államnak" szövegrészek helyébe az "az államnak" szöveg

lép.

74. § Hatályát veszti a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 110. § (2) bekezdés 16. pontjában a "valamint" szövegrész.

16. A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény módosítása

75. § A határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról szóló 2011. évi LXVII. törvény 8. alcíme a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § Ha a kérelmező a hágai egyezmény alapján előterjesztett, határozat elismerése és végrehajtása iránti kérelemhez a végrehajtani kért határozat mellett benyújtja a határozatnak az eredeti eljárás helye szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatósága által a hágai egyezményhez ajánlott nyomtatvány formájában készített összefoglalását vagy kivonatát és annak magyar nyelvű fordítását, a bíróság eltekint a határozat teljes szövegének magyar nyelvű fordításától. A bíróság akkor rendelheti el a végrehajtani kért határozat magyar nyelvű fordításának benyújtását, ha az az elismerés és végrehajtás közrendbe ütközésének vizsgálatához vagy a végrehajthatóvá nyilvánítás tárgyában hozott végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásához szükséges."

17. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

76. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan törvénysértésre, amely miatt felhívásnak vagy rendelkezésnek nincs helye, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének a figyelmét. Ha az ügyész ezt kéri, az illetékes szerv vezetője a jelzéssel kapcsolatos álláspontjáról az ügyészt harminc napon belül értesíti."

77. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti panasz elbírálása mellőzhető, ha azt az abban sérelmezett döntés, intézkedés vagy mulasztás bekövetkezésétől számítottan egy éven túl nyújtják be. Az elbírálás mellőzéséről és annak okáról a panaszost tájékoztatni kell."

78. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény

a) 22. § (2) bekezdésében a "fogva tartás" szövegrész helyébe a "fogvatartás" szöveg,

b) 24. § (2) bekezdésében az "Amennyiben" szövegrész helyébe a "Ha" szöveg

lép.

18. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

79. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 37. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a változásbejegyzési kérelem kizárólag a szervezet nevében szereplő, megyére utaló elnevezés Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosítása folytán szükséges vármegyére utaló elnevezésre történő megváltoztatására irányul, a szervezet változásbejegyzésére vonatkozó eljárási szabályokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a bíróság a változásbejegyzési kérelmet a 28. § (1) bekezdésétől eltérően a benyújtásától számított öt napon belül megvizsgálja, és

b) a bíróság a változásbejegyzési kérelemről a 30. § (1) és (5) bekezdésétől eltérően legkésőbb a kérelem benyújtásától számított húsz napon belül dönt.

(6) Az (5) bekezdés b) pontjában megállapított határidőbe nem számít bele a 30. § (4) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésben meghatározott idő."

80. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 93. § (2a) bekezdésében a "szervezetet" szövegrész helyébe a "nyilvános szerkezetátalakítással összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a szervezet nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is," szöveg lép.

81. § Hatályát veszti a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 37. § (5) és (6) bekezdése.

19. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

82. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 111. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A képviselő az Országgyűlés Hivatalán keresztül térítésmentesen jogosult a saját, valamint a (3) bekezdés szerinti személyek tevékenységének ellátásához szükséges felszerelésre és eszközökre."

83. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 124/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Országgyűlés Hivatala az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátásához kapcsolódó könyvkiadási tevékenységet végezhet, az általa kiadott könyveket és egyéb kiadványokat jogszabályban meghatározottak szerint átruházhatja."

84. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

a) 111. § (1) bekezdésében a "minden képviselő esetében egy irodánál magában foglalja a megfelelő színvonalú irodai berendezést és felszerelést, továbbá" szövegrész helyébe a "magában foglalja" szöveg,

b) 112. § (2) bekezdésében a "jogosultságai biztosítására" szövegrész helyébe a "jogosultságaira" szöveg és a "használhat fel" szövegrész helyébe a "biztosít" szöveg,

c) 112. § (4) bekezdésében az "a képviselőcsoport vezetőjére." szövegrész helyébe az "a képviselőcsoport vezetőjére. A képviselőcsoport vezetője az e bekezdés szerinti átruházott jogait személyesen vagy meghatalmazása alapján a képviselőcsoportvezető-helyettes útján gyakorolja." szöveg

lép.

20. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

85. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

a) 185/A. § (2) bekezdésében az "egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "ellenőrzött anyagokról szóló 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet]" szöveg,

b) 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában a "Köztársasági Elnök Hivatalánál" szövegrész helyébe a "Sándor-palotánál" szöveg,

c) 459. § (1) bekezdés 18. pontjában az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg,

d) 459. § (1) bekezdés 33. pontjában az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg,

e) 461. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében az "az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete" szövegrész helyébe az "a 78/2022. (XII. 28.) BM rendelet" szöveg

lép.

21. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

86. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 128. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kitöltött tanúsítványt a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal, továbbá - ha rendelkezésre áll - az ítélet fordításával együtt a büntetés-végrehajtási bíró a miniszter részére küldi meg. E bekezdés alkalmazása során az elektronikus kapcsolattartás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a büntetés-végrehajtási bíró az ügyiratot papíralapon küldi meg a miniszternek, ha a miniszter tájékoztatása alapján az ügyirat végrehajtó tagállam részére történő megküldéséhez az szükséges."

87. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"129. § (1) Az elítélt kezdeményezheti a vele szemben kiszabott szabadságvesztés büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő végrehajtását.

(2) Az elítélt a végrehajtás átadásának kezdeményezését a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bírónál, azt követően az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál terjesztheti elő.

(3) Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz olyan kezdeményezés érkezik, amelynek elintézésére a (2) bekezdés alapján nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a kezdeményezést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, amelyről az elítéltet tájékoztatja.

(4) Ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak vagy erre irányuló kezdeményezést terjesztenek elő, az elítélt hozzájárulásáról a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor az eljáró bíró előtt, egyéb esetben a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat. Az elítéltet a hozzájárulásáról abban az esetben is nyilatkoztatni kell, ha a végrehajtás átadásának nem feltétele az elítélt hozzájárulása és az átadás az elítélt átszállításával jár együtt. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban található tényleges tartózkodási helyét, és a büntetés vagy intézkedés tagállami végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.

(5) Az elítélt meghallgatásáról írásbeli jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a bírónak és a nyilatkozattevőnek alá kell írnia vagy az írásbeli jegyzőkönyv mellett a meghallgatásról kép- és hangfelvételt kell készíteni.

(6) A meghallgatás telekommunikációs eszköz útján is biztosítható.

(7) Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a bíróság az elítéltet tájékoztatja

a) a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,

b) arról, hogy a kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,

c) a specialitás szabályáról, továbbá arról, hogy hozzájárulása esetén a specialitás szabálya nem alkalmazható.

(8) A büntetőügyben eljáró bíróság az (5) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt a büntetés-végrehajtási bíróhoz továbbítja a tanúsítvány kiállítása érdekében.

(9) A büntetés-végrehajtási bíró a magyar nyelvű tanúsítványt, az (5) bekezdésben foglaltak alapján felvett írásbeli jegyzőkönyvet a végrehajtás átadásához szükséges egyéb ügyiratokkal együtt megküldi a miniszter részére, ha a letöltendő büntetés vagy az alkalmazott intézkedés hátralévő tartamára tekintettel a végrehajtás átadása nem kizárt. Ha a végrehajtás átadása a letöltendő büntetés vagy az alkalmazott intézkedés hátralévő tartamára tekintettel kizárt, a büntetés-végrehajtási bíró erről tájékoztatja az elítéltet."

88. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény

a) 119. § (1) bekezdésében az "azt a" szövegrész helyébe az "azt, ha e törvény kivételt nem tesz, a" szöveg,

b) 130/A. § (1) bekezdésében az "- indokolással" szövegrész helyébe az "- a miniszter véleményének beszerzését követően, indokolással" szöveg

lép.

22. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

89. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A SIRENE Iroda)

"a) kiegészítő információkat cserél más SIS-t alkalmazó államok SIRENE Irodáival és az Europol SIRENE Irodájával,"

90. § A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény a következő 46. §-sal egészül ki:

"46. § A 3. § (2) bekezdés a) pontja az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

23. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

91. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

a) 4:170. § (2) bekezdésében a "megszünteti" szövegrész helyébe a "megszüntetheti" szöveg,

b) 6:123. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "a (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés" szöveg

lép.

24. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

92. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 22/B. alcímmel egészül ki:

"22/B. A tisztességtelenségtől eltérő okból semmis általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset

[A Ptk. 6:105. §-ához]

53/B. § A tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset megindítására jogosult személy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítását - a tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű keresetre vonatkozó szabályok szerint - akkor is kérheti a bíróságtól, ha a kikötés a tisztességtelenségtől eltérő egyéb okból semmis."

93. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény a következő 73. §-sal egészül ki:

"73. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 53/B. §-át az e rendelkezés módosításának hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

25. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

94. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]

"b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, az Európai Unió tagállamának eljáró hatóságával (ideértve a külföldi eljárásban közreműködő végrendeleti végrehajtót vagy kirendelt hagyatéki gondnokot is), valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,"

[szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.]

26. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

95. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 26. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terjed ki a megismerés joga)

"b) a kockázatelemzési vizsgálat irataira és a kockázatértékelési jelentésre,"

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 26. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terjed ki a megismerés joga)

"d) a biztonsági intézkedések alkalmazásával, az egyedi biztonsági előírással, valamint a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezéssel kapcsolatos olyan iratra, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,"

96. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy

a) az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről, vagy

b) az igazságügyért felelős miniszternél kezdeményezi a büntetés végrehajtásának átadását a 2012. évi CLXXX. törvény vagy az Nbjt. rendelkezései szerint a végrehajtás átadásához szükséges ügyiratok és - szükség esetén - a magyar nyelven kiállított tanúsítvány megküldésével, ha

ba) az elítélt lakóhelye vagy tényleges tartózkodási helye ismert és az külföldön van, és

bb) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt."

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 48. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A büntetés-végrehajtási bíró a (2) bekezdés a) pontja szerint jár el, ha az igazságügyért felelős miniszter a (2) bekezdés b) pontja esetén úgy nyilatkozik, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának átadása kizárt."

97. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény "Biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés felülvizsgálata" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Szigorúbb kezdeti kategória-besorolás, az azonnali kategória-visszasorolás elrendelésének és a kreditpontszámítás felülvizsgálata"

98. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"73. § (1) Az elítéltnek vagy védőjének a szigorúbb kezdeti kategória-besorolásról és a kreditpontszámítás vizsgálatáról hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el. A szigorúbb kezdeti kategória-besorolással kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ahol az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát elvégezték.

(2) Az elítéltnek vagy védőjének az azonnali kategória-visszasorolás elrendeléséről hozott határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli."

99. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 75. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítéltnek vagy védőjének a bv. intézet magánelzárás fenyítést kiszabó határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelmét a büntetés-végrehajtási bíró az iratnak a hozzá érkezésétől számított öt napon belül bírálja el. A büntetés-végrehajtási bíró a felülvizsgálat során a magánelzárás fenyítéssel járó kreditpontlevonás mértékét is vizsgálja."

100. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 82. § 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E fejezet alkalmazásában)

"6. kategória: az egyéniesítés alapelve alapján működtetett végrehajtási környezet, amely igazodik az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázatához, magatartásához, együttműködési készségéhez, és amely az elítélt szükségleteihez igazodó reintegrációs programok biztosításával szolgálja az egyéni bűnmegelőzési célok megvalósítását,

7. befogadó környezet: a társadalmi kötődés mértékének megítélése szempontjából vizsgálandó szociális közeg, amelyben az elítélt szabadulását követően vagy reintegrációs őrizetének elrendelése, valamint reintegrációs eltávozása esetén élni kíván, továbbá ahol az átmeneti részlegre helyezése esetén az eltávozáskor tartózkodna,"

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 82. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában)

"8. kreditrendszer: az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján számított kreditértékeken alapuló előmeneteli rendszer, amelyben a szabadságvesztés tartamához igazodóan rögzítésre kerül azon kreditpontok száma, amelynek összegyűjtése esetén az elítélt a kezdeti besoroláshoz képest átkerülhet egy kedvezőbb kategóriába, és amelyhez mérten az elítélt által megszerzett és a tőle levont kreditpontok számértéke határozza meg a kategóriák közötti előre- vagy visszasorolását."

101. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 85. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A BVOP a 92. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az elítéltet a szabadságvesztés megkezdésére és a kockázatelemzési vizsgálaton történő megjelenésre hívja fel.

(5) A 84. § (1) bekezdése esetén a BVOP a 92. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szükség szerint intézkedik az elítélt kockázatelemzési vizsgálatra történő átszállítása iránt.

(6) A BVOP az elítélt 92. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatát követően a kategória-besorolásról hozott határozat, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre vonatkozó javaslata alapján jelöli ki azt a bv. intézetet, amely a szabadságvesztést végrehajtja, és egyidejűleg intézkedik az elítélt átszállítása érdekében."

102. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 92-94. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"92. § (1) A Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban: KKMI) és agglomerációs szervezeti egységei a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszer alapján elvégzik az e törvényben meghatározott elítéltek kockázatelemzési, valamint a reintegrációs programok kiválasztását és egyéb döntéseket elősegítő vizsgálatát.

(2) A kockázatelemzés a következő elemek értékelésén alapul:

a) az elítélt által elkövetett bűncselekmény jellemzői,

b) a szabadságvesztés büntetés tartama, illetve annak hátralévő része és végrehajtási fokozata,

c) az elítélt kriminológiai jellemzői,

d) az elítélt visszaesési és fogvatartási kockázata,

e) az elítélt korábbi fogvatartása során tanúsított magatartása,

f) az elítélt kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartása.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot

a) a KKMI végzi, ha az elítéltet

aa) a Btk. XIX. Fejezetébe tartozó bűncselekmény vagy a Btk. 160. § (2) bekezdése szerint minősülő emberölés tettesként történő elkövetése miatt ítélték szabadságvesztésre,

ab) tizenöt évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélték,

b) az a) pontban meghatározott kivétellel a KKMI agglomerációs szervezeti egysége végzi, ha a szabadságvesztés vagy annak még végrehajtásra váró tartama az egy évet meghaladja.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti kockázatelemzési vizsgálatot akkor is el kell végezni, ha az elítélttel szemben - a 14. §-ra figyelemmel - újabb vagy összbüntetésként megállapított, a (3) bekezdésben meghatározott szabadságvesztést kell végrehajtani.

(5) A KKMI-ben vagy az agglomerációs szervezeti egységén az elítélt elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egység vezetője indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbíthat.

(6) A KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egysége az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján - a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - határozattal dönt a 97. § (3) vagy (4) bekezdése alapján az elítélt kezdeti kategória-besorolásáról, valamint az elítélt szükségleteinek megfelelő sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére tehet javaslatot.

(7) A KKMI dönt - az elítélt hozzájárulásával - a 132. § szerinti szexuális bűnelkövető visszaesési valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programba történő bevonásról.

(8) Az (5) bekezdés szerinti vizsgálati időszak kockázatértékelési jelentéssel zárul, amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános - visszaesési és fogvatartási - kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie.

(9) Az elítélt részére a (6) bekezdés szerinti határozatot át kell adni, továbbá tájékoztatni kell a számára javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programokról, illetve a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésre vonatkozó javaslatról.

(10) Az elítéltről készült kockázatértékelési jelentést a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.

(11) A KKMI, illetve az agglomerációs szervezeti egysége a szabadságvesztést végrehajtó bv. intézet kijelölése érdekében haladéktalanul értesíti a BVOP-t az elítélt kategória-besorolásáról, valamint a sajátos kezelési igényű részlegre helyezésére vonatkozó javaslatáról.

93. § (1) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége jogszabályban meghatározott esetben a bv. intézet kezdeményezésére újból elvégzi az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát.

(2) A KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az újbóli vizsgálatot az elítélt befogadásától számított tizenöt napon belül folytatja le.

94. § (1) A KKMI-re és agglomerációs szervezeti egységére a bv. intézetre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni e törvényben meghatározott tevékenysége vagy feladata ellátása során.

(2) A KKMI és agglomerációs szervezeti egysége a tevékenysége során keletkező fogvatartotti kockázatelemzéshez szükséges adatokat rendszerezi, elemzi, értékeli, indokolt esetben adatot szolgáltat a büntetés-végrehajtási ügyben döntésre jogosultak részére.

(3) A KKMI működteti a 132. § szerinti szexuális bűnelkövetők visszaesési valószínűségét csökkentő intenzív kezelési programját.

(4) A KKMI új szakmai módszerek és eljárások kidolgozását is elvégzi."

103. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 95. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A BFB végzi - a KKMI által kiadott módszertan alapján - az elítélt kockázatelemzési vizsgálatát, és dönt az elítélt adott végrehajtási fokozathoz tartozó kezdeti kategória besorolásáról, ha

a) a 92. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn,

b) az elítéltet az anya-gyermek részlegre helyezték,

c) az elítélten - a szabadságvesztések folyamatos végrehajtásával - újabb vagy összbüntetésként megállapított szabadságvesztést kell végrehajtani, és

ca) az elítélt kategória-besorolása megfelel a 97. § (3) bekezdése alapján, az újabb vagy összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtási fokozatához igazodó kezdeti kategória-besorolásnak, vagy

cb) annak végrehajtási fokozata enyhébb annál, mint amelyet tölt.

(5) Az elítélt kezdeti kategória-besorolásáról és a kategóriaváltásról - a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a BFB határozattal dönt.

(6) Ha a kategóriaváltás szükségessé teszi, a bv. intézet haladéktalanul kezdeményezi a BVOP-nál a szabadságvesztés végrehajtására másik bv. intézet kijelölését.

(7) Kiemelkedően súlyos fegyelemsértés esetén a bv. intézet parancsnoka - a kreditpontoktól függetlenül - az elítélt legfeljebb két kategóriára terjedő azonnali visszasorolásáról határozhat, amely határozattal szemben az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be."

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 95. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (7) bekezdés alkalmazásában kiemelkedően súlyos fegyelemsértés:

a) terrorcselekményt, fogolyzendülést, fogolyszökést, támadást, tömeges ellenállást, előnyök szerzése érdekében elkövetett önkárosítást, tiltott tárgyként kábítószer, új pszichoaktív anyag, más pszichoaktív szer, elektronikus hírközlő eszköz vagy információs rendszer birtoklását, illetve kereskedelmét megvalósító rendkívüli eseményben való részvétel, vagy

b) bűncselekményt megvalósító, személy elleni erőszakos vagy súlyos sérülést okozó fegyelemsértés."

104. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 96. § (1) bekezdés b)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)

"b) a 95. § (4) bekezdése esetén az elítélt kezdeti kategória-besorolása,

c) a kreditpontok összesítése, kérelemre történő felülvizsgálata,

d) a kreditpontokra figyelemmel az elítélt kategória-besorolásának megváltoztatása,

e) a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés vagy annak megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének értékelése,"

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 96. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:)

"l) az elítéltnek a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége általi újbóli kockázatelemzési vizsgálatának a kezdeményezése,"

105. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 97-102. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"97. § (1) A szabadságvesztést a büntetés-végrehajtási szervezet hajtja végre. A szabadságvesztést a bíróság által meghatározott végrehajtási fokozat alapján meghatározott kategóriákban, a büntetés-végrehajtási szervezet által - a jogszabály, illetve az országos parancsnok intézkedése alapján - kijelölt, lehetőleg az elítélt lakcíméhez legközelebb eső bv. intézetben hajtják végre.

(2) A szabadságvesztés végrehajtásának rendjét, e törvény eltérő rendelkezése hiányában az elítélt egyéni körülményeinek figyelembevételével kijelölt kategória-besorolása határozza meg. Az elítélt részére adható kedvezmények az egyes kategóriák szerint eltérőek lehetnek.

(3) A kockázatelemzési vizsgálat eredménye alapján az elítélt végrehajtási fokozathoz igazodó kezdeti kategória-besorolása

a) fogházfokozat esetén, ha az elítéltet első alkalommal ítélték szabadságvesztésre, amelynek a tartama az egy évet nem haladja meg I. kategória,

b) az a) pontban meghatározottakon kívül fogházfokozat esetén II. vagy III. kategória,

c) börtönfokozat esetén III. vagy IV. kategória,

d) fegyházfokozat esetén IV. vagy V. kategória

lehet.

(4) Ha az elítélt

a) fogvatartási kockázatára,

b) korábbi fogvatartása során tanúsított magatartására,

c) együttműködési készségének hiányára, vagy

d) kockázatelemzési vizsgálat során tanúsított magatartására

tekintettel a (3) bekezdés szerinti kezdeti kategória-besorolása a végrehajtás rendjét veszélyeztetné, az elítélt kezdeti kategória-besorolása a (3) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározottnál eggyel szigorúbb kategóriában is meghatározható, amelyről a KKMI vagy az agglomerációs szervezeti egysége az elítélt kockázatelemzése - ideértve a bv. intézet kezdeményezésére lefolytatott újbóli vizsgálatot is - alapján határozattal dönt. A határozattal szemben az elítélt bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtási fokozata

a) fegyház, az elítélt I. kategóriába történő előresorolására,

b) fogház, az elítélt V. kategóriába történő visszasorolására - a 95. § (7) bekezdés kivételével -,

nem kerülhet sor.

(6) Ha az elítélten több szabadságvesztést folyamatosan hajtanak végre, az elítélt korábbi kategória-besorolása az újabb vagy összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtása során is fenntartható, feltéve, hogy az elítélt korábbi kategória-besorolása a (3) bekezdés szerinti besorolásnak megfeleltethető.

(7) A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést töltő elítéltet az V. kategóriába kell sorolni, az I. vagy a II. kategóriába történő előresorolása kizárt, továbbá a IV. vagy a III. kategóriába történő előresorolása esetén sem engedélyezhető számára látogató intézeten kívüli fogadása, kimaradás vagy eltávozás, és külső munkáltatásba nem vonható be.

(8) A szabadságvesztés végrehajtása során a kezdeti kategória-besorolást követően az elítélt kategória-besorolását, jogszabályban meghatározottak szerint az elítélt által megszerzett, illetve tőle levont kreditpontok száma alapján történő kategóriaváltás vagy a 95. § (7) bekezdése szerinti kategória-visszasorolás határozza meg.

(9) A fogvatartás biztonságának fenntartása érdekében az egyes kategóriákon belül az elítélt egyéni kockázatértékelése alapján az elítélt őrzésére, felügyeletére, ellenőrzésére, a zárkaajtó zárva tartására, bv. intézeten belüli mozgására, látogatónak biztonsági fülkében vagy rácson keresztül történő fogadására, közös kulturális vagy sportrendezvényen, vallási szertartáson való részvételére, külső munkahelyen történő foglalkoztatására, az intézet elhagyására, az elítélt előállítására, szállítására vonatkozó biztonsági előírások szigorúbbak lehetnek.

(10) A büntetés-végrehajtási szervezet a sajátos kezelési igényű elítéltek részére speciális részleget alakíthat ki, ahol a végrehajtás rendje elsősorban e sajátos igényekhez igazodik és az egyes kategóriáktól eltérhet.

(11) A szabadságvesztés végrehajtásának részletes rendjét e törvény, valamint a szabadságvesztés rendjét szabályozó egyéb jogszabályok alapján kell meghatározni.

98. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során biztosítani kell az elítélt

a) őrzését, felügyeletét és ellenőrzését,

b) elhelyezését, élelmezését, ruházatát,

c) - ha e törvény másként nem rendelkezik - a hatályos egészségügyi, társadalombiztosítási, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a kötelező szakmai eljárásrend szerinti egészségügyi ellátását,

d) jogainak e törvény szerinti gyakorlását,

e) oktatásához szükséges feltételeket,

f) foglalkoztatásához szükséges feltételeket,

g) társadalmi visszailleszkedését segítő egyéb reintegrációs programokhoz szükséges feltételeket.

(2) Az egyes kategóriákban a jogszabályban meghatározottak szerint eltérő az elítélt

1. elkülönítése a külvilágtól,

2. őrzése, felügyelete és ellenőrzése,

3. bv. intézeten belüli mozgása,

4. fegyelemsértése esetén kiszabható magánelzárás fenyítés mértéke,

5. zárkában vagy lakóhelyiségben való elhelyezése,

6. életrendje,

7. szabadlevegőn tartózkodásának helyszíne és rendje,

8. által gyakorolható kapcsolattartási formák, azok gyakorisága és mértéke,

9. személyes szükségleteire fordítható összeg,

10. által igénybe vehető többletszolgáltatások,

11. által magánál tartható tárgyak köre,

12. külső helyszínen történő munkáltatásának lehetősége,

13. oktatásban, képzésben való részvételének módja,

14. sport- vagy kulturális eseményen, illetve vallási szertartáson való részvételének módja,

15. számára a szabadidő eltöltésének lehetősége,

16. számára a közösségi eszközök igénybevételének lehetősége,

17. részvétele a reintegrációs programokban.

99. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során az elítélt jogszabályban meghatározottak szerint

a) a magatartása, az együttműködési készsége, a kockázati értékelése, a reintegrációs tevékenységben való részvétele, jutalmazása függvényében kreditpontokat szerezhet, illetve

b) fenyítése függvényében kreditpontokat veszíthet,

amely a kategóriák közötti előresorolását vagy visszasorolását eredményezi.

(2) Az elítélt akkor is jogosult kreditpont megszerzésére, ha az adott időszakban neki fel nem róható okból nem tudott részt venni reintegrációs tevékenységben.

(3) A végrehajtás során megszerezhető - a kategóriákban való előmenetelt biztosító - kreditpontok száma és annak időbeli ütemezése a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához, tartamához, illetve annak hátralévő részéhez és az elítélt kezdeti kategória-besorolásához igazodik.

(4) A kreditpontlevonás végrehajtását a BFB

a) kisebb súlyú fegyelemsértés esetén három hónapra,

b) közepes súlyú fegyelemsértés esetén hat hónapra

felfüggesztheti, és ha az elítélt ez idő alatt jó magaviseletet tanúsít, a levonást mellőzi.

(5) Az elítélt által a végrehajtás alatt megszerzendő, előmenetelt biztosító kreditpontok számát és a kategória-előresorolás lehetséges időpontját, valamint az időpont megjelölésével a szerzett, a levont, illetve a (4) bekezdés alapján felfüggesztett kreditpontok számát a fogvatartotti nyilvántartásban rögzíteni kell.

(6) A BFB az elítélt által szerzett és a tőle levont kreditpontokat hathavonta összesíti.

(7) Ha az összesítési időszakban megszerzett vagy tőle levont kreditpontjai alapján az elítélt kategóriaváltása szükséges, arról a BFB soron kívül dönt.

(8) Ha az összesítés eredményeként az elítélt elérte a kategória-előresoroláshoz szükséges kreditpontok hetvenöt százalékát, az együttműködési készségére és a reintegrációs tevékenységben való előrehaladására figyelemmel a BFB méltányosságból előresorolhatja.

(9) Ha az elítélt fenyítése során kreditpontlevonás végrehajtásának felfüggesztésére került sor, a felfüggesztés tartama alatt kategória-előresorolásnak nincs helye.

100. § (1) A bv. intézetnek biztosítani kell, hogy az elítélt

a) megismerhesse a számára lehetséges kategória-előresorolás időbeli ütemezését,

b) információval rendelkezzen az aktuális kreditpontjairól,

c) a kreditpontjaiban bekövetkező változást nyomon követhesse,

d) számára megállapítható legyen, hogy hány kreditpont

da) megszerzése szükséges a kategória szerinti előresorolásához,

db) elvesztése eredményez kategória szerinti visszasorolást.

(2) Az egyes kreditpontok tekintetében egyedi panasz benyújtásának nincs helye, de az elítélt

a) a kreditpont-összesítési időszakot,

b) a kategória-előresorolás lehetséges időpontját,

c) a kategória-visszasorolását

követő tizenöt napon belül kérelmet nyújthat be a BFB-hez, hogy vizsgálja meg, hogy az általa megszerezhető kreditpont meg nem adása vagy a tőle való kreditpontlevonás, illetve annak mértéke megalapozott-e.

(3) A vizsgálat során a BFB az elítélt magatartása, együttműködési készsége és a reintegrációs tevékenység keretében nyújtott teljesítménye alapján a felülvizsgálattal érintett időszak tekintetében kreditpontlevonását törölheti, illetve kreditpont megszerzéséről dönthet.

(4) A vizsgálat eredményéről - és szükség szerint az elítélt kategória-előresorolásáról vagy a kategória-visszasorolása törléséről - a BFB határozattal dönt.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elítélt a BFB kreditpontszámítás vizsgálatáról hozott, kérelmet elutasító vagy annak részben helyt adó határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be.

101. § (1) A szabadságvesztés végrehajtása során - ha e törvény másképp nem rendelkezik -

a) a különböző kategóriába tartozókat egymástól,

b) a férfiakat a nőktől,

c) a fiatalkorúakat a felnőtt korúaktól,

d) a katonákat a katonának nem minősülő elítéltektől,

e) a dohányzókat a nem dohányzóktól,

f) a fekvőbetegeket az egészségesektől,

g) a fertőző betegeket a nem fertőző betegektől

el kell különíteni.

(2) Az elkülönítést külön részlegen, ennek elkülönített részén, illetve külön zárkában vagy lakóhelyiségben kell végrehajtani.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően együtt helyezhetők el

a) az I. és a II. kategóriába sorolt elítéltek,

b) a III. és a IV. kategóriába sorolt elítéltek,

c) a IV. és az V. kategóriába sorolt elítéltek.

(4) A gyógykezelés érdekében a különböző kategória-besorolású elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetve az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el, valamint az orvosi vizsgálatra, illetve egészségügyi rendelésre közösen várakozhatnak.

(5) Kategória-besorolástól függetlenül az elítéltek - az adott részlegen belül a zárkában és lakóhelyiségben is - együtt helyezhetők el a gyógyító-terápiás részlegen, az átmeneti részlegen, a drogprevenciós részlegen, a pszichoszociális részlegen, a vallási részlegen, az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegén, az időskorúak részlegén. A kategória-besorolástól függetlenül - az adott részlegen belül - az elítéltek együtt helyezhetők el a hosszú időre ítéltek részlegén, a fiatalkorú elítéltek részlegén és az anya-gyermek részlegen.

(6) A különböző kategória-besorolású elítéltek a munkahelyen együtt dolgozhatnak, az általános iskolai, illetve középfokú iskolai oktatásban, a felsőoktatásban, a szakmai képzésben, reintegrációs programon, a sport és a kulturális programon, a szállítás és az előállítás során, valamint a vallásos szertartásokon és más rendezvényeken közösen vehetnek részt, továbbá a szabad levegőn és a közös étteremben együtt tartózkodhatnak.

(7) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl jogszabály az elkülönítés egyéb szempontjait is meghatározhatja.

102. § (1) Az elítélt V. kategóriába sorolása esetén

a) eltávozás, látogató intézeten kívüli fogadása és kimaradás nem engedélyezhető,

b) az elítélt munkát a zárkájában vagy a bv. intézet kijelölt területén végezhet,

c) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,

d) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

da) engedéllyel és felügyelet mellett,

db) felügyelet mellett, vagy

dc) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel

mozoghat,

e) zárkája ajtaját zárva kell tartani.

(2) Az elítélt IV. kategóriába sorolása esetén

a) eltávozás nem engedélyezhető,

b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

c) az elítélt munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, külső munkáltatásban kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,

d) az elítélt életrendje részleteiben is meghatározott, állandó irányítás és ellenőrzés alatt áll,

e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

ea) engedéllyel és felügyelet mellett,

eb) felügyelet mellett, vagy

ec) kivételesen felügyelet mellett, a kijelölt részlegen ellenőrzéssel

mozoghat,

f) nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető zárkájának időszakos nyitva tartása.

(3) A III. kategóriában az elítélt

a) eltávozása kivételesen engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá külső munkáltatásban részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,

d) életrendje meghatározott, irányítás és ellenőrzés alatt áll, a reintegrációs programokon kívüli szabad idejéből meghatározott időt belátása szerint használhatja fel,

e) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

ea) csak engedéllyel és felügyelet mellett,

eb) felügyelet mellett, a bv. intézet kijelölt területén ellenőrzéssel, vagy

ec) felügyelet mellett, a bv. intézet meghatározott területén ellenőrzéssel, illetve meghatározott szervezett programokon szabadon

mozoghat,

f) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják, nappal a kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint engedélyezhető az időszakos nyitva tartás.

(4) Az I. és a II. kategóriában az elítélt

a) eltávozása engedélyezhető, amelynek időtartama a szabadságvesztésbe beszámít,

b) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradás engedélyezhető,

c) munkáltatása a bv. intézeten belül történhet, továbbá

d) külső munkáltatásban részt vehet,

e) életrendje részben meghatározott, a reintegrációs programokon kívüli szabad idejét belátása szerint használhatja fel,

f) a bv. intézeten belül a számára kijelölt területen egyéni kockázatértékelése alapján

fa) felügyelettel,

fb) ellenőrzéssel, vagy

fc) szabadon

mozoghat,

g) zárkája vagy lakóhelyisége ajtaját éjszaka zárva kell tartani, kivéve, ha a tisztálkodáshoz szükséges folyó vizet, illetve illemhelyet részlegenként biztosítják, nappal nyitva kell tartani."

106. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 103. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azt az elítéltet, aki büntetését a IV. kategória-besorolásban tölti és a szabadságvesztésből legalább öt évet kitöltött, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése érdekében, a várható szabadulása előtt legfeljebb egy évvel átmeneti részlegre lehet helyezni. Az elítélt átmeneti részlegre helyezhetőségéről a BFB javaslatára a bv. intézet parancsnoka határozattal dönt."

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 103. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A bv. intézet a döntés megalapozása érdekében az elítélt által az eltávozásra megjelölt lakcím, illetve tényleges tartózkodási hely szerint illetékes

a) büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el, vagy

b) rendőri szervet az elítélt életvitelére és közbiztonsági kockázatára vonatkozó rendőri jelentés készítése céljából megkeresheti.

(3) Az átmeneti részlegen az elítéltre irányadó büntetés-végrehajtási szabályok enyhíthetők, így különösen az elítélt

a) látogató intézeten kívüli fogadása vagy kimaradása, továbbá kivételesen eltávozása engedélyezhető,

b) külső munkáltatásban kivételesen részt vehet, ha a külvilágtól a munkavégzés alatt is elkülöníthető,

c) életrendjének a meghatározottsága csökkenthető,

d) egyéni kockázatértékelése alapján a bv. intézet kijelölt területén szabadon mozoghat,

e) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel rendszeresen tarthat kapcsolatot a 185. § (2) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot megelőzően is."

107. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"109. § (1) A fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére (e § alkalmazásában a továbbiakban: részleg) az az V. kategóriába sorolt elítélt helyezhető, akinek az intézet rendjéhez és biztonságához való viszonya kirívóan elutasító, nyíltan vagy rejtetten agresszív viselkedésű, és

a) a végrehajtás rendjét és a fogvatartás biztonságát súlyosan sértő cselekményt készített elő, kísérelt meg vagy követett el, vagy

b) a saját vagy mások életét, testi épségét, illetve vagyontárgyakat súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsított.

(2) A bv. orvos - szükség esetén pszichológus bevonásával - a részlegre helyezés alatt jogszabályban meghatározott rendszerességgel megvizsgálja az elítéltet. A bv. orvos vagy a pszichológus az elítélt egészségi állapotára tekintettel kezdeményezheti a bv. intézet parancsnokánál a részlegre helyezés felfüggesztését. Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítélt esetén a 146. § (6) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A részleg végrehajtási rendje az V. kategória-besorolásra vonatkozó szabályokhoz igazodik azzal, hogy

a) egyedi biztonsági előírás a részlegre helyezett elítéltekre vonatkozóan együttesen is meghatározható,

b) a részlegre helyezés tartama alatt az elítéltet a fogvatartási kockázatát csökkentő programba kell bevonni."

108. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 109/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem helyezhető az első alkalommal végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek részlegére az az elítélt,

a) akivel szemben a Btk. 459. § (1) bekezdés 26. pontjában megjelölt személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt új büntetőeljárás van folyamatban, vagy

b) akit a IV. vagy az V. kategóriába soroltak."

109. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 122. § e) pont ea) és eb) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az elítélt jogosult

testi és szellemi állapotának fenntartása, illetve fejlesztése érdekében)

"ea) naponta - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de legalább egy óra - szabad levegőn tartózkodásra,

eb) önképzésre, sajtótermékek megrendelésére, a bv. intézet művelődési és sportolási lehetőségeinek - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti - igénybevételére,"

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 122. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélt jogosult)

"k) jogszabályban meghatározottak szerint saját ruha viselésére, illetve használati tárgyak tartására; az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel, valamint az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint korlátozható, azonban a korlátozás - a biztonsági elkülönítés és a magánelzárás fenyítés végrehajtását kivéve - a tankönyvekre és tanszerekre, a könyvtári könyvekre, a családi fényképekre és levelekre, valamint az engedélyezett kegytárgyakra és imakönyvre nem terjedhet ki,"

(3) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 122. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélt jogosult)

"n) önkéntes vállalása alapján - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint - oktatási, képzési, valamint reintegrációt elősegítő személyes fejlődését biztosító programokon való részvételre,"

110. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 136. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt köteles tűrni - különösen -)

"e) életrendjének, bv. intézeten belüli mozgásának a kategória-besorolása szerinti meghatározását, illetve bv. intézeten belüli mozgásának egyedi biztonsági előírással történő korlátozását,"

111. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 169. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A magánelzárás a IV. és az V. kategóriában huszonöt, a III. kategóriában húsz, az I. és a II. kategóriában tíz napig terjedhet, amelynek időtartama alatt engedélyezhető, hogy az elítélt dolgozzon vagy iskolába járjon. A magánelzárás, ha az elítélt dolgozik, a IV. és az V. kategóriában húsz, a III. kategóriában tizenöt, az I. és a II. kategóriában öt napig terjedhet."

112. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 170. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bv. intézet a magánelzárás kiszabásakor azt is meghatározza, hogy a fegyelemsértésre tekintettel hány kreditpont kerül levonásra. A magánelzárást kiszabó határozat ellen az elítélt és - ha a fegyelmi eljárásban eljárt - a védője a büntetés-végrehajtási bíróhoz bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésekor nyomban be kell jelenteni; a kérelemnek a magánelzárás végrehajtására és a kreditpont levonására halasztó hatálya van."

113. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 173. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint veheti igénybe az egyes kapcsolattartási formákat azzal, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti kapcsolattartási formák esetén az e törvényben meghatározott gyakoriságot, illetve időtartamot valamennyi kategóriában biztosítani kell."

114. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítélt az adott kategóriára vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti gyakoriságban és időtartamban, de hetente legalább egy alkalommal húsz perc időtartamban telefonhívást kezdeményezhet."

115. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 175/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítélt a kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy órában élhet a bv. intézet által biztosított telekommunikációs eszköz útján történő kapcsolattartás lehetőségével. A kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerinti tartam az elítélt kérelmére a különböző kapcsolattartásra jogosultak szerint harmincperces tartamokra felosztható."

116. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 176. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de legalább havonta fogadhat és küldhet csomagot."

117. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 177. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítélt az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de havonta legalább egyszer, alkalmanként legalább egy, de legfeljebb két órában, egyidejűleg legfeljebb négy fő látogatót fogadhat. Az elítélt vagy a kapcsolattartó kérésére a látogatási idő legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható."

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 177. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az elítéltnek kiskorú gyermeke van - kivéve, ha a bíróság a gyermekkel való kapcsolattartástól eltiltotta vagy az elítélt látogatót csak biztonsági fülkében vagy rácson keresztül fogadhat - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint, de legalább félévente egy alkalommal, legalább egy, de legfeljebb két órában családi beszélőn fogadhatja kiskorú gyermekeit egy felnőtt kíséretével. A családi beszélő a látogatófogadás alkalmába beszámít."

118. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 178. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elítélt számára - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint - engedélyezhető látogató bv. intézeten kívüli fogadása, amelynek tartama alkalmanként legalább két, de legfeljebb nyolc óra."

119. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 179. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Kimaradás az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint annak az elítéltnek engedélyezhető, aki a szabadságvesztésből a büntetés egyharmadát letöltötte, vagy akit átmeneti részlegre helyeztek."

120. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 180. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"180. § (1) Eltávozás - az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint - kizárólag akkor engedélyezhető, ha az elítélt a szabadságvesztésből a büntetés egyharmadát letöltötte.

(2) Az eltávozás tartama évente az I. kategóriában legfeljebb tizenöt nap, a II. kategóriában legfeljebb tíz nap, a III. kategóriában és az átmeneti részlegen legfeljebb öt nap. Ha az elítélt fizetett szabadsággal rendelkezik, az eltávozást a fizetett szabadságba be kell számítani."

121. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 181. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel nem helyettesíti az elítélt munkában való részvételi kötelezettségét. Az oktatásban, szakképzésben vagy felnőttképzésben való részvétel az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján eltérhet."

122. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 192. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A fiatalkorúak végrehajtási fokozathoz igazodó kezdeti kategória-besorolása fiatalkorúak fogháza esetén a II. kategória, fiatalkorúak börtöne esetén a III. kategória lehet."

123. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 212. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a külföldi elítélt vagy a képviselője a szabadságvesztés végrehajtásának más állam részére történő átadását kezdeményezi, a bv. intézet a kezdeményezést - a BVOP útján - megküldi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónak, ha a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt. Ha a büntetés végrehajtásának átadása a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel kizárt, a bv. intézet erről tájékoztatja az elítéltet és a képviselőjét."

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 212. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha a külföldi elítélt nem kezdeményezte a büntetés végrehajtásának átadását, és

a) a letöltendő büntetés hátralévő tartamára tekintettel a büntetés végrehajtásának átadása nem kizárt, és

b) a büntetés végrehajtása átadásának nem feltétele az elítélt hozzájárulása,

a bv. intézet - a BVOP útján - kezdeményezi az elsőfokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélt meghallgatását a szabadságvesztés végrehajtásának átadása érdekében."

124. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 273. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az elzárás végrehajtására az V. Fejezetben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ha e fejezet valamely kérdésben nem tartalmaz rendelkezést, az elzárás végrehajtására a II. kategóriára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kreditrendszert nem kell alkalmazni, továbbá az elzárásra ítéltet megfelelően megilletik a szabadságvesztésre ítélt részére biztosított jogosultságok."

125. § (1) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 294. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - a II. kategóriára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt

a) a szabadságvesztésre ítéltekkel együtt elhelyezhető,

b) havonta legalább két alkalommal fogadhat látogatót,

c) kérelmére részt vehet a munkáltatásban,

d) esetében a kreditrendszert nem kell alkalmazni."

(2) A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 294. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Btk. 51. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtására

a) folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén az elítéltnek a végrehajtás megkezdését megelőző kategória-besorolására,

b) nem folyamatosan töltött szabadságvesztés esetén börtönfokozatban a III. kategóriára, fegyházfokozatban a IV. kategóriára

vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

126. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 386. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A letartóztatás végrehajtása során a kategória-besorolás és a kreditpontszámítás nem alkalmazandó."

127. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 388. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) A bíróság az ügyészség indítványára a letartóztatottat három hónapra a fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére helyezheti, amelyet az ügyészség indítványára alkalmanként további három hónappal meghosszabbíthat. A részlegre helyezés vagy annak meghosszabbítása indítványozása érdekében a bv. intézet tehet javaslatot az ügyészségnek."

128. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 436/B. §-sal egészül ki:

"436/B. § (1) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.1.) által bevezetett kategória-besorolási rendszerét a végrehajtási fokozatokhoz igazodó rezsimszabályok alá besorolt elítéltek esetében a következők szerint kell megfeleltetni:

a) I. kategóriába kerül az az elítélt, akit

aa) társadalmi kötődés programba vontak be,

ab) fogház enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,

ac) fiatalkorúak fogháza enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,

b) II. kategóriába kerül az az elítélt, akit

ba) fogház szigorúbb rezsim alá soroltak be,

bb) börtön enyhébb rezsim alá soroltak be,

bc) fiatalkorúak fogháza szigorúbb, fiatalkorúak börtöne enyhébb vagy általános rezsim alá soroltak be,

c) III. kategóriába kerül az az elítélt, akit

ca) fegyház enyhébb rezsim alá soroltak be,

cb) börtön általános rezsim alá soroltak be,

cc) fiatalkorúak börtöne szigorúbb rezsim alá soroltak be,

d) IV. kategóriába kerül az az elítélt, akit

da) fegyház általános rezsim alá soroltak be,

db) börtön szigorúbb rezsim alá soroltak be,

e) V. kategóriába kerül az az elítélt, akit fegyház szigorúbb rezsim alá soroltak be.

(2) A bv. intézetnek az (1) bekezdés szerinti kategória-besorolást a Mód. tv.1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépését követő hatvan napon belül kell elvégeznie.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megfeleltetésről az elítéltet tájékoztatni kell. A fogvatartotti nyilvántartásban az elítéltnek mind a korábbi rezsimbe sorolást, mind a kategória-megfeleltetést - az (1) bekezdés szerinti hivatkozással - fel kell tüntetni. Az elítélt az agglomerációs központ vezetőjénél panasszal élhet, ha a bv. intézet nem megfelelően alkalmazta az (1) bekezdésben meghatározott megfeleltetési szabályokat.

(4) A Mód. tv.1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a társadalmi kötődés programba bevont elítélt a szabadságvesztésből történő szabadulás időpontjáig jogosult

a) havonta legalább öt, de legfeljebb tíz nap eltávozásra azokon a napokon, amelyeken nem végez munkát,

b) felügyelet nélkül külső munkahelyen dolgozni,

c) tanulmányok és képzések bv. intézeten kívüli folytatására.

(5) A Mód. tv.1. e törvényt módosító rendelkezéseinek hatálybalépésekor a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezett elítélt átkerül a biztonságra különös veszélyt jelentő elítéltek részlegére azzal, hogy a továbbiakban a részlegre helyezés meghosszabbítására alkalmanként további három hónappal kerülhet sor."

129. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

1. 11. § (9) bekezdésében az "a rezsimszabályokhoz" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákhoz" szöveg,

2. 24. § (5) bekezdésében az "eljárások" szövegrész helyébe az "eljárás" szöveg,

3. 75/B. § (4) bekezdésében a "sérelemdíjnak helye" szövegrész helyébe a "sérelemdíjnak, illetve egyéb személyiségi jogi igényérvényesítésnek helye" szöveg,

4. 76. § (2) bekezdés t) pontjában az "enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása és a társadalmi kötődés programba történő bevonás" szövegrész helyébe az "átmeneti részlegre helyezés" szöveg,

5. 83. § (4) bekezdésében a "fokozatára," szövegrész helyébe a "fokozatára és az elítélt kategória-besorolására," szöveg,

6. 105. § (3) bekezdésében az "A szabadságvesztés végrehajtási fokozatára vonatkozó általános" szövegrész helyébe az "Az egyes kategóriákra vonatkozó" szöveg,

7. 109/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "a rezsimszabályokhoz" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákhoz" szöveg,

8. 109/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "akinél a társadalmi kötődés programba helyezés feltételi nem állnak fenn, azonban" szövegrész helyébe az "akinek" szöveg,

9. 126. § (6) bekezdésében a "biztonsági zárkában vagy részlegen" szövegrész helyébe a "fogvatartás biztonságára különös veszélyt jelentő elítéltek részlegén" szöveg,

10. 129. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a rezsimszabályok" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákra vonatkozó szabályok" szöveg és az "intézetben tarthat" szövegrész helyébe az "intézetben magánál tarthat" szöveg,

11. 129. § (2) bekezdésében a "rezsimszabályok szerint" szövegrész helyébe a "kategóriákban" szöveg,

12. 133. § (2) bekezdés h) pontjában az "a végrehajtási fokozatnak és rezsimszabályoknak" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek" szöveg,

13. 134. § (6) bekezdésében a "reintegrációs őrizet" szövegrész helyébe a "reintegrációs eltávozás, a reintegrációs őrizet" szöveg,

14. 136. § a) pontjában a "végrehajtási fokozatú" szövegrész helyébe a "kategóriába sorolt" szöveg,

15. 136. § b) pontjában a "rezsimekre" szövegrész helyébe a "kategóriákra" szöveg,

16. 153. §-ában a "végrehajtási fokozattól" szövegrész helyébe a "kategória-besorolástól" szöveg,

17. 171/A. § (1) bekezdésében a "kockázatértékelés és a biztonsági besorolás elvégzésekor" szövegrész helyébe a "kockázatelemzési vizsgálat elvégzésekor és az egyedi biztonsági előírás meghatározásakor" szöveg,

18. 172. § (1) bekezdésében az "a végrehajtási fokozatokra és rezsimekre vonatkozó szabályok" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések" szöveg,

19. 180/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "rezsimbe sorolása" szövegrész helyébe a "kategória-besorolása" szöveg,

20. 180/A. § (1) bekezdés e) pontjában a "visszaesés kockázata vagy biztonsági kockázati besorolása" szövegrész helyébe a "visszaesési vagy fogvatartási kockázata" szöveg,

21. 388. § (4) bekezdésében a "(2)-(3a) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2)-(3a) és (3c) bekezdés" szöveg,

22. 424. § (6) bekezdésében az "a rezsimszabályokhoz" szövegrész helyébe az "az egyes kategóriákhoz" szöveg

lép.

130. § Hatályát veszti a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

a) 24. § (5) bekezdésében a "73. és" szövegrész,

b) "A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatására irányuló eljárás" című alcíme,

c) "Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása" című alcíme,

d) 95. § (3) bekezdésében az "összefoglaló" szövegrész és a "rezsimbe sorolásáról és" szövegrész,

e) 96. § (2) bekezdésében a " , f)" szövegrész,

f) 96. § (6) bekezdése,

g) 103. § (1a) bekezdése,

h) "Az enyhébb végrehajtási szabályok" című alcíme,

i) "Fokozatváltás" című alcíme,

j) 145. § (1) bekezdés b) pontja,

k) 147. §-a,

l) 185. § (2) bekezdés e) pontja,

m) "Társadalmi kötődés program" című alcíme,

n) 273. § (7) bekezdése.

27. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

131. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 25. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a hirdetmények adatainak megismerését keresőprogrammal biztosítja. A keresőprogram nem teszi lehetővé az adatbázis teljes tartalmának letöltését. A hirdetmény adataiba történő betekintéskor előzetesen nyilatkozni kell a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek betartásáról és arról, hogy a betekintő a hirdetményben közzétett adatokból nem képez üzleti célú értékesítésre adatbázist, és a lekérdezett adatokat ilyen célra nem használja fel."

132. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 30. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Az adósságrendezési megállapodás módosítása esetén az erre vonatkozó adatot, a megállapodás módosítását, valamint a megállapodás módosítással egységes szerkezetbe foglalt szövegét a főhitelező a megállapodás módosítását követő 15 napon belül küldi meg az adós, adóstárs, egyéb kötelezett, a hitelezők, valamint a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére."

133. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 31. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (4) bekezdés szerinti hirdetményre a 25. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell."

134. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 39. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A hirdetményre a 25. § (6) és (7) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell."

135. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adósnak az adósságrendezés záró időpontjáig az adósságrendezésbe vont vagyonát, bevételeit a 3. melléklet szerinti kötelezettségvállalások és jogi korlátozások között kell kezelnie. Az adósnak és az adóstársnak az adósság törlesztése céljából egy közös fizetési számlával kell rendelkeznie, amely felett a családi vagyonfelügyelő rendelkezik. Az adós és az adóstárs egy külön közös fizetési számlát nyit az adósságrendezésbe nem vont pénzeszközei kezelésére, valamint a mindennapi megélhetéshez és a szokásos kiadásai kifizetéséhez. Ezen számla felett az adós és az adóstárs közösen rendelkezik, de a számláiról és a takarékbetétjéből, összességében havonta legfeljebb csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső összeghatárig vehet fel készpénzt, vagy legfeljebb ilyen összegben kezdeményezhet a számláról fizetési műveletet, a mindennapi élet szokásos kiadásaihoz. Ezt meghaladóan az adós a közműszolgáltatások díját, a vagyonbiztosítások díját és a társasházi közös költséget átutalással teljesítheti. Ennél nagyobb összeget a saját és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók rendkívüli kiadásai esetében vehet fel az adós, legfeljebb olyan összegben, amely nem veszélyezteti a (4) és (5) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségek teljesítését. Az adós és az adóstárs mindennapi kiadásai fedezésére nyitott számla forgalmáról legalább kéthavonta köteles a családi vagyonfelügyelőnek elszámolni."

(2) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az a belföldi székhelyű hitelintézet, amelynek tevékenységi engedélye és üzletszabályzata kiterjed a lakossági folyószámlák vezetésére, és az adóssal forint fizetési számla nyitására és vezetésére vonatkozó keretszerződése van, az adós kezdeményezésére soron kívül megköti, illetve módosítja - a (3) bekezdésben, valamint a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárásában a családi vagyonfelügyelő és a felek közötti együttműködés szabályairól, valamint az adós fizetési számláiról szóló jogszabályban meghatározott - az adósságtörlesztési számla, illetve a megélhetési számla céljára szolgáló bankszámlaszerződéseket."

136. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő olyan javaslatot terjeszt elő, amely biztosítja az adós, adóstárs és a velük közös háztartásban élő, nem aktív korú közeli hozzátartozók mindennapi életvezetésével összefüggő legszükségesebb kiadások fedezetét, legalább havonta és személyenként az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig. Az összeghatárt a bíróság növelheti arra tekintettel, hogy az adós, adóstárs és velük közös háztartásban élők között van-e olyan nem aktív korú személy, aki súlyosan beteg vagy fogyatékkal élő. Az adósságtörlesztési terv összeállításánál figyelembe kell továbbá venni a közműszolgáltatások és a vagyonbiztosítások díját, a társasházi közös költséget vagy a lakásszövetkezet részére fizetendő fenntartási célú hozzájárulást, valamint az adós, adóstárs olyan egyéb, folyamatosan, rendszeresen teljesítendő fizetési kötelezettségeit, amelyeket a bírósági adósságrendezés alatt is teljesítenie kell a 45. § (4) és (5) bekezdés értelmében."

137. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelező az adósságtörlesztési határozat módosítását a 3. § (7) bekezdés b) pontja, valamint a 64. § (1) bekezdése szerinti körülmények esetén kezdeményezheti. A 3. § (7) bekezdés szerinti rendkívüli vagyonszerzésre vagy bevételre történő hivatkozással akkor kezdeményezheti a hitelező az adósságtörlesztési határozat módosítását, ha ez a vagyon vagy pénzbevétel a 6. § szerint az adósságrendezési eljárásba tartozó vagyon vagy bevétel, annak összege meghaladja az 500 000 forintot (öröklés, illetve hagyományból, meghagyásból származó juttatás esetén a hagyatéki tartozások kifizetését követően is meghaladja az 500 000 forintot), és az adós ezt a rendkívüli vagyonszerzést, illetve bevételt nem jelenti be a családi vagyonfelügyelőnek, továbbá nem fizeti be előtörlesztésként a 80. § (3) bekezdés szerinti elkülönített számlára."

138. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 43. alcíme a következő 105/E. §-sal egészül ki:

"105/E. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 7. § (1) bekezdés a) és b) pontját, valamint 8. § (1) bekezdés h) pontját e rendelkezések módosításának hatálybalépését követően kezdeményezett adósságrendezési eljárásokban kell alkalmazni."

139. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"l) az 5. § 47. pont a)-d) alpontja, 45. § (3) és (5) bekezdése, valamint a 72. § (1) bekezdése szerinti felső összeghatárokat és a felső összeghatárok megemelésének lehetőségeit."

140. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

a) 5. § 47. pont a) alpontjában az "a szociális vetítési alap összegének kétszeresét - a bíróság által megállapított méltánylandó esetekben legfeljebb a szociális vetítési alap összegének háromszorosát - meg nem haladó" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott" szöveg,

b) 5. § 47. pont b) alpontjában az "a szociális vetítési alap összegének másfélszeresét meg nem haladó" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott" szöveg,

c) 5. § 47. pont c) alpontjában a "15 000 forintot meg nem haladó havi összeggel számolva, ha pedig a közös költség részeként közműdíjakat is meg kell fizetni, akkor legfeljebb 30 000 forintot meg nem haladó" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott" szöveg,

d) 5. § 47. pont d) alpontjában a "2 millió forint összegig" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső összeghatárig" szöveg,

e) 7. § (1) bekezdés a) pontjában a "60" szövegrész helyébe a "80" szöveg,

f) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a "80%-át" szövegrész helyébe a "70%-át" szöveg,

g) 8. § (1) bekezdés h) pontjában a "200 000" szövegrész helyébe az "500 000" szöveg,

h) 25. § (4) bekezdésében a "bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját," szövegrész helyébe a "bíróságon kívüli adósságrendezési kezdeményezés benyújtásának tényét, időpontját, az adósságrendezési ügy számát," szöveg,

i) 30. § (10) bekezdésében a "megállapodást az" szövegrész helyébe a "megállapodást, valamint a megállapodás módosítását az" szöveg,

j) 45. § (5) bekezdés a) pontjában az "a szociális vetítési alap összegének kétszeresét nem haladó összegig" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi összeghatárig" szöveg,

k) 45. § (5) bekezdés b) pontjában az "a szociális vetítési alap összegének kétszeresét meg nem haladó" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi" szöveg,

l) 45. § (5) bekezdés c) pontjában a "havi 15 000 forint összegig - ha pedig ezekben közműszolgáltatások díját is meg kell fizetni, akkor 30 000 forint" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott havi" szöveg,

m) 77. § (1) bekezdésében az "A 300 000" szövegrészek helyébe az "Az 500 000" szöveg,

n) 88. § (4) bekezdésében a "megfizetnie." szövegrész helyébe a "megfizetnie, ha vállalta és teljesítette a 30. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott feladatokat." szöveg,

o) 1. melléklet 5.8. pontjában a "pótlék" szövegrész helyébe a "pótlék és más családtámogatási és gyermekgondozási ellátások" szöveg

lép.

141. § Hatályát veszti a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

a) 89. § e) pontjában a "családi vagyonfelügyelői tevékenységgel összefüggésben kötött felelősségbiztosítása díját, a" szövegrész,

b) 3. melléklet 3. pontjában a "pénzforgalmi" szövegrész.

28. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

142. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 36. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (3) bekezdés szerinti eskü olyan módon is megszervezhető, hogy az eskütételre kötelezett az erről szóló okmányt elektronikusan írja alá."

143. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A névjegyzéket vezető hatóság hivatalból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatigényléssel, hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1.-1.5. és 1.7. pontjában foglalt adatait, valamint az 1.14.7. pontjában foglalt tényt a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében."

29. A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény módosítása

144. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az igazságügyért felelős miniszter a jogkezelésre vonatkozó jogszabályok megsértését észleli, az SZTNH-nál felügyeleti eljárást kezdeményez."

145. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A reprezentatív közös jogkezelő szervezetként végzett közös jogkezelés körében alkalmazott díjszabások jóváhagyására irányuló eljárás - ideértve annak véleményezési szakaszát is - nem minősül közigazgatási hatósági ügynek, azonban a megkeresésre az Ákr. 25. §-át kell alkalmazni."

146. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 146. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés alapján benyújtott díjszabást a reprezentatív közös jogkezelő szervezet - több reprezentatív közös jogkezelő által együttesen benyújtott díjszabás esetén minden benyújtó reprezentatív közös jogkezelő szervezet együttesen - az igazságügyért felelős miniszter számára nyitva álló ügyintézési határidő végét megelőző 20. napig módosíthatja vagy visszavonhatja.

(4) A (3) bekezdés szerinti visszavonás esetén az igazságügyért felelős miniszter a díjszabás tekintetében nem hoz határozatot. A visszavonás tényéről a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a 151. § (3)-(4) bekezdése illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználót és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet haladéktalanul értesíti.

(5) A (3) bekezdés nem érinti a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben való közzétételhez kapcsolódóan, a reprezentatív közös jogkezelő szervezettel egyeztetett módon átvezetett, technikai jellegű módosításokat."

147. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 147. és 148. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"147. § (1) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet azt követően, hogy az SZTNH-nak a 33. § (2) bekezdése szerinti engedély megadásáról szóló határozata jogerőre emelkedett, a 146. § (1) bekezdése szerinti határidőtől eltérő időpontban, de legkésőbb az engedély megadásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő négy hónapon belül is megküldheti jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából a 146. § (1) bekezdése szerinti díjszabását az SZTNH részére, kivéve, ha az így benyújtott díjszabás (2) bekezdés szerint meghatározott alkalmazási időszaka hat hónapnál kevesebb lenne.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tervezett alkalmazás kezdő időpontjaként a díjszabás benyújtásának hónapját követő negyedik hónap első napjánál korábbi időpontot nem lehet megjelölni, és a díjszabás alkalmazási időszaka a kezdő nap naptári évének utolsó napjáig tarthat.

148. § (1) A jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabáshoz indokolást és az azt alátámasztó iratokat kell csatolni.

(2) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás mellékleteként köteles

a) a felhasználókra és jogosultakra várhatóan gyakorolt gazdasági hatásokat vizsgáló hatásvizsgálatot (a továbbiakban: hatásvizsgálat), és

b) a díjszabás szerzői jogi jogszabályokkal való összhangját alátámasztó indokolást

csatolni.

(3) Ha a jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából benyújtott díjszabás már hatályban lévő díjszabás újabb időszakra történő megállapítására irányul, a (2) bekezdés szerinti mellékleteket csak akkor köteles a reprezentatív közös jogkezelő szervezet csatolni, ha

a) a hatályban lévő díjszabáshoz képest jelentősen eltérő díjfizetési struktúrát megállapító,

b) a díjszabásban foglalt jogdíjak tekintetében felhasználói csoportonként a Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre megállapított fogyasztói árindexet meghaladó mértékű jogdíjemelést tartalmazó, illetve

c) ugyanazon jogdíj tekintetében fizetésre kötelezett felhasználók körét bővítő

díjszabást nyújt be.

(4) A reprezentatív közös jogkezelő szervezet nem köteles a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot csatolni a díjszabáshoz, ha a jóváhagyásra benyújtott díjszabás tartalmára és alkalmazására kiterjedően minden érintett, a 151. § (3)-(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti

a) jelentős felhasználóval és felhasználói érdek-képviseleti szervezetettel kötött megállapodást, vagy

b) jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet részéről a díjszabást támogató nyilatkozatot

csatol.

(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat alapját képező módszertan meghatározásához a reprezentatív közös jogkezelő szervezetnek legkésőbb a díjszabás benyújtását megelőző harmadik hónap utolsó napjáig ki kell kérni

a) az SZTNH, és

b) a 151. § (3)-(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet

véleményét.

(6) A 151. § (3)-(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználó és felhasználói érdek-képviseleti szervezet, amennyiben az (5) bekezdés b) pontja szerint véleményt kíván nyilvánítani, véleményét legkésőbb a vélemény kérésétől számított 20. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.

(7) Az SZTNH a (5) bekezdés a) pontja szerinti, indokolással ellátott véleményét legkésőbb a véleménykérésétől számított 30. napig köteles megküldeni a reprezentatív közös jogkezelő szervezet részére.

(8) Az SZTNH elnöke a jóváhagyási eljárás 150. § szerinti véleményezési szakaszába véleményezőként nem vonja be azt a 151. § (3)-(4) bekezdése, illetve a 151. § (7) bekezdése szerinti jelentős felhasználót és felhasználói érdek-képviseleti szervezetet, amely a (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálat előkészítésében a közös jogkezelő szervezet megkeresése ellenére nem vett részt vagy a hatásvizsgálat elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatást jogalap hiányában, részben vagy egészben megtagadta.

(9) A (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálattal kapcsolatban a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, az SZTNH és az igazságügyért felelős miniszter a tudomására jutott felhasználói adatokat kizárólag a jóváhagyási eljárásban használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja, harmadik félnek át nem adhatja.

(10) A rádió- és a televízió-szervezetek műsorában sugárzott, a saját műsort vezeték útján a nyilvánossághoz közvetítők műsorába belefoglalt, valamint a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadóművészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadóművészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megillető megfelelő díjazás megállapításához a hatásvizsgálat helyett a magáncélú többszörözés mértékét reprezentatív módon megjelenítő felmérést is csatolni kell. A felmérés módszerének meghatározásához ki kell kérni a jelentős felhasználók és felhasználói érdekképviseleti szervezetek véleményét. A felmérés eredményét a díjszabás jóváhagyására irányuló eljárásban részt vevők számára hozzáférhetővé kell tenni."

148. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 150. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az SZTNH a díjszabásnak az igazságügyért felelős miniszternek való felterjesztésével egyidejűleg tájékoztatja a reprezentatív közös jogkezelő szervezetet a felterjesztés tényéről és a 146. § (3) bekezdése szerinti módosítási és visszavonási jog gyakorlásának határidejéről."

149. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 151. §-a a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az SZTNH a 150. § (1) bekezdése, illetve az (1) és (2) bekezdés szerinti véleménykéréssel egyidejűleg megküldi a véleményező részére

a) a díjszabás tervezetét,

b) a díjszabás indokolását,

c) a 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot, illetve

d) a 148. § (9) bekezdése szerinti felmérést.

(9) Az SZTNH elnöke a véleményezési szakaszt legfeljebb három hónapra felfüggeszti

a) a reprezentatív közös jogkezelő szervezet, és

b) a jelentős felhasználó, illetve a felhasználói érdek-képviseleti szervezet

együttes kérelmére.

(10) A véleményezési szakasz folytatódik, ha

a) azt bármelyik, a jóváhagyási eljárásban részt vevő fél kéri, vagy

b) a felfüggesztés elrendelése óta három hónap eltelt.

(11) A véleményezési szakasz felfüggesztése esetén a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a díjszabás alkalmazásának kezdő időpontjaként a 146. § (2) bekezdésében megállapított időponttól eltérő időpontot is megadhat azzal, hogy a díjszabás alkalmazási időszaka

a) hat hónapnál nem lehet kevesebb, és

b) a díjszabás kezdő napja naptári évének utolsó napjáig tart.

(12) A véleményezési eljárásra nyitva álló határidőbe nem számít bele a felfüggesztés időtartama."

150. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szerzői jogi jogszabályokkal való összhang vizsgálata során az igazságügyért felelős miniszter a szerzői jogi jogszabályok és a jóváhagyási eljáráshoz kapcsolódóan rendelkezésére álló iratok alapján dönt, külön bizonyítást nem végez."

(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés alkalmazása esetén az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére álló ügyintézési határidő 30 nappal meghosszabbodik."

(3) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 153. § (6) bekezdés e) pont ec) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyért felelős miniszter által meghozott határozatnak tartalmaznia kell

az indokolásban)

"ec) a díjszabás szerzői jogi jogszabályoknak való megfelelése szempontjából az igazságügyért felelős miniszter által tett - az SZTNH által a véleményezési szakaszban megállapított állásponttól eltérő vagy az SZTNH véleményezési szakaszban megállapított álláspontja által nem érintett - megállapításokat és azok indokait,"

151. § (1) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az igazságügyért felelős miniszter a díjszabást annak jóváhagyása esetén a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra hozza."

(2) A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény 156. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a reprezentatív közös jogkezelő szervezet a jóváhagyásra előterjesztett díjszabást visszavonja."

152. § A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény XX. Fejezete a következő 159/B. §-sal egészül ki:

"159/B. § Ha a 2023. évi jóváhagyási eljárásban a 148. § (2) bekezdés a) pontja szerinti hatásvizsgálatot köteles a díjszabásához mellékelni, akkor a reprezentatív közös jogkezelő szervezet

a) a 146. § (1) bekezdésétől eltérően a díjszabást 2023. november 1. napjáig küldi meg az SZTNH-nak a díjszabás-jóváhagyási eljárás lefolytatása céljából, és

b) a 146. § (2) bekezdésétől eltérően a benyújtott díjszabás tervezett alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. március 1. napját kell megadni."

30. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

153. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 133. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az idézésben a címzettet figyelmeztetni kell a meg nem jelenés következményeire, és őt perbeli állásához képest a szükséges tájékoztatással is el kell látni. Ha a címzett elővezetése is elrendelhető, az idézésben az elővezetésről szóló tájékoztatásnak ki kell terjednie a költségtérítési kötelezettségre és annak költségelemeire. A kiskorú személy idézésében a figyelmeztetést és a tájékoztatást a korára, érettségére figyelemmel, számára érthető szövegezéssel és módon kell közölni. A meghatalmazottat akkor is meg kell idézni, ha a bíróság a felet vagy annak törvényes képviselőjét személyes megjelenésre idézi."

31. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása

154. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A félnek a választottbírósági eljárás megindítása előtti fizetési meghagyás kibocsátása iránti, európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti, vagy a választottbírósági eljárás előtt vagy alatt magyar bírósághoz benyújtott, a Pp. VIII. Fejezete szerinti perindítást megelőző ideiglenes intézkedés vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:523. § c) pontja szerinti biztosíték adása iránti kérelme, magyar bírósághoz vagy magyar közjegyzőhöz benyújtott előzetes bizonyítás, nemperes eljárásban történő igazságügyi szakértő kirendelése, nemperes eljárásban történő egyezségi kísérletre idézés, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) X. Fejezete szerinti biztosítási intézkedés, vagy az okirat Vht. 23/B. § (1) bekezdés a) pontja és 23/C. §-a szerinti végrehajtási záradékkal való ellátása iránti kérelme, magyar közjegyzőhöz benyújtott közjegyzői okirat szerkesztése iránti kérelme, a felek magyar közjegyző előtti egyezségkötés iránti együttes kérelme, illetve bármely külföldi bírósághoz benyújtott hasonló intézkedés iránti kérelme és a bíróság, illetve a közjegyző e kérelem tárgyában történő intézkedése nem összeegyeztethetetlen a választottbírósági szerződéssel."

155. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény 47. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A választottbírósági ítélet a másik fél ellen előterjesztett kereset alapján a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bíróság által és csak abban az esetben érvényteleníthető, ha]

"b) a bíróság úgy ítéli meg, hogy

ba) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozhat,

bb) a választottbírósági ítélet a magyar közrendbe ütközik, vagy

bc) a választottbíróság a felek bármelyike által becsatolt Teljesítésigazolási Szakértői Szerv által készített szakvélemény tartalmát - a bizonyítékként történő értékelés vagy mellőzés okaira kiterjedően - ítéletében érdemben nem értékelte."

156. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény a következő 68. §-sal egészül ki:

"68. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 47. § (2) bekezdés b) pontját az e rendelkezés módosításának hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

32. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

157. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 59. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(A terhelt, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt e törvény szerinti jogainak és jogos érdekeinek képviselete, illetve védelme, valamint az e törvény szerinti jogok gyakorlásának vagy kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében a büntetőeljárásban segítőként vehet részt:)

"o) a tolmácsolási feladatokat ellátó személy."

158. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 78. §-a a következő (9)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az eljárási cselekményről értesített büntetőeljárásban részt vevő személy részére az (1) és (2) bekezdés alapján akkor kell tolmácsot kirendelni, ha azt a büntetőeljárásban részt vevő személy az értesítés közlését követő, az eljáró szerv által - az eljárási cselekmény időpontjára figyelemmel - meghatározott határidőn belül indítványozza.

(10) A (9) bekezdésben foglaltakra az eljárási cselekményről értesített büntetőeljárásban részt vevő személyt az értesítésben figyelmeztetni kell.

(11) Az eljárási cselekményen jelenlétre jogosult sértett, vagyoni érdekelt, egyéb érdekelt nyelvhasználatának biztosítása érdekében igénybe veheti az általa megjelölt, az eljárási cselekményen jelenlevő, tolmácsnak nem minősülő, tolmácsolási feladatokat ellátó személyt (a továbbiakban: tolmácsolási feladatokat ellátó segítő). Az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság a tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybe vételére vonatkozó indítványról határozat meghozatala nélkül dönt.

(12) A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő nem vehető igénybe

a) a magánvádló vagy a pótmagánvádló részvételével tartott eljárási cselekményen, és

b) az olyan eljárási cselekményen, amelyen a sértettet, a vagyoni érdekeltet, illetve az egyéb érdekeltet tanúként vagy terheltként kell kihallgatni, szakértőként kell meghallgatni vagy tőle tárgyi bizonyítási eszközt vagy elektronikus adatot kell lefoglalni.

(13) A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő igénybevételét a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság megtagadhatja, ilyenkor azonban köteles tolmácsot kirendelni."

159. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 145. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Bűnügyi költség a jogszabályban meghatározottak szerint)

"d) tolmácsolási feladatokat ellátó segítő díja és költsége, ha azt az állam közigazgatási eljárásban előlegezte."

160. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 270. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az Europol tisztviselője az (1) bekezdés alapján a büntetőeljárásban szaktanácsadóként vehető igénybe."

161. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"A nyomozó hatóság jogszabályban meghatározott szerve

354/A. § (1) Ha az egyidejűleg elvégzendő eljárási cselekmények számára tekintettel vagy egyéb okból célszerű, akkor az általa meghatározott eljárási cselekmény elvégzése érdekében a nyomozó hatóság a szervezetén belül megkeresheti a jogszabályban meghatározott szervét (e § alkalmazásában a továbbiakban: nyomozó hatóság kijelölt szerve).

(2) Az ügyészség az (1) bekezdésben meghatározottak érdekében bármely nyomozó hatóság kijelölt szervét megkeresheti.

(3) A nyomozó hatóság kijelölt szerve minden olyan adatot megismerhet, amely a megkeresés teljesítéséhez szükséges.

(4) A nyomozó hatóság kijelölt szerve a megkeresésben szereplő eljárási cselekményt a megkereső rendelkezése alapján, önállóan elvégzi. A nyomozó hatóság kijelölt szerve az eljárási cselekmény elvégzése során felmerülő, késedelmet nem tűrő esetben önállóan elvégzi a megkereséssel összefüggő egyéb eljárási cselekményt is.

(5) Az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges határozat meghozataláról a megkereső gondoskodik.

(6) A nyomozó hatóság kijelölt szerve az eljárási cselekmény elvégzését követően az eljárási cselekménnyel összefüggő ügyiratokat megküldi a megkeresőnek, továbbá gondoskodik az őrizetben lévő személy elszállításáról, valamint a vagyont érintő kényszerintézkedés tárgyának a jogszabályban meghatározottak szerinti kezeléséről.

(7) A megkereső intézkedik az eljárási cselekmény alapjául szolgáló, valamint az eljárási cselekmény során hozott határozattal szemben bejelentett panasz elbírálása érdekében."

162. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 383. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tolmácsolási feladatokat ellátó segítő az eljárási cselekményről értesített sértett, vagyoni érdekelt vagy egyéb érdekelt nyelvhasználatának biztosítása érdekében jelen lehet az eljárási cselekményen."

163. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 455. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a terheltet a kiszabott büntetéssel vagy alkalmazott intézkedéssel kapcsolatos végrehajtási jogsegély kezdeményezésének lehetőségéről, a végrehajtás átadásának feltételeiről és következményeiről."

164. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 671. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a következő kérdésekről:)

"10. a kitiltás helyéről vagy a Btk. 60. § (2a) bekezdésében meghatározott esetben a kiutasítás tartamáról,"

165. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 875. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvénnyel módosított 671. § 10. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálatnak csak az e rendelkezés módosításának hatálybalépését követően benyújtott rendkívüli jogorvoslati indítvány esetén van helye a Btk. 60. § (2a) bekezdésében meghatározott kiutasítás tartamával kapcsolatos törvénysértés miatt."

166. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény "Az Európai Unió jogának való megfelelés" alcíme a következő 878/B. §-sal egészül ki:

"878/B. § Ez a törvény az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

167. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

a) 78. § (3) bekezdésében a "kihallgatandó" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban részt vevő" szöveg,

b) 78. § (4) bekezdésében a "kihallgatandó" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban részt vevő" szöveg,

c) 78. § (5) bekezdésében a "kihallgatandó" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban részt vevő" szöveg,

d) 78. § (6) bekezdésében a "kihallgatandó" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban részt vevő" szöveg

lép.

33. A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény módosítása

168. § Nem lép hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 154. §-a.

34. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény módosítása

169. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény 48. § (3) bekezdésében a "2023. július" szövegrész helyébe a "2026. január" szöveg lép.

35. Záró rendelkezések

170. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 2. alcím, a 23. §, a 4. alcím, a 35-38. §, a 39. § (1) bekezdése, a 40-42. §, a 10. alcím, a 12. alcím, a 13. alcím, a 15. alcím, a 16. alcím, a 85. § b) pontja, a 24. alcím, a 25. alcím, a 27-29. alcím, a 33. alcím, a 34. alcím és a 171. § 2023. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 21. §, a 22. §, az 5. alcím, a 7. alcím, a 9. alcím, az 50. §, az 51. §, a 80. §, a 81. §, a 85. § a), c)-e) pontja, a 21-23. alcím, a 30. alcím és a 32. alcím 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1-3. §, az 5-19. § és a 14. alcím 2023. október 1-jén lép hatályba.

(5) A 39. § (2) bekezdése, az 52. §, a 17. alcím, a 82. § és a 26. alcím 2024. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 4. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

171. § A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 2026. január 1-jén lép hatályba.

172. § E törvény

a) 21. és 23. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

b) 12. alcíme az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,

c) 17. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

d) 82. és 84. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján,

sarkalatosnak minősül.

173. § (1) A 29. és 30. § a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikk (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Az 68. § l) pontja az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) A 3. alcím, a 7. alcím, a 22. alcím és a 160. § az (EU) 2016/794 rendeletnek az Europol magánfelekkel folytatott együttműködése, a személyes adatoknak az Europol által a bűnügyi nyomozások támogatása érdekében végzett kezelése, valamint az Europol kutatásban és innovációban betöltött szerepe tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. június 8-i (EU) 2022/991 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A 3. alcím az (EU) 2018/1862 rendeletnek a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó, az Unió érdekében álló információs figyelmeztető jelzéseknek a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS) való bevitele tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. július 6-i (EU) 2022/1190 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

174. § (1) A 8. alcím a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 42. § a) pontja az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 12. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(3) A 45. § a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(4) A 10. alcím a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. és 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

(5) A 25. alcím a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) A 28. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére