459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelet

az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § g), i), m), q), t) és z) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ehat Vhr.) II. fejezete a következő 9/A. alcímmel egészül ki:

"9/A. Az adatközpontok európai adatbázisába történő adatszolgáltatás tartalma

12/A. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21/F. §-a szerinti, az adatközpontok európai adatbázisába történő adatszolgáltatás tartalmát a 13. melléklet tartalmazza."

2. § Az Ehat Vhr. 13. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet az energetikai auditokból származó ajánlások alapján konkrét és megvalósítható végrehajtási tervet dolgoz ki. A végrehajtási tervben meg kell határozni az audit egyes ajánlásainak végrehajtására irányuló intézkedéseket, amennyiben az műszakilag, illetve gazdaságilag megvalósítható. A végrehajtási tervet be kell nyújtani a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője részére. A végrehajtási tervben szereplő intézkedések felülvizsgálatára az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet költségszakértőt bízhat meg. Az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet a végrehajtási tervekről és az ajánlások végrehajtási arányáról éves jelentést készít, amelyet a tárgyévet követő év március 31-ig honlapján közzétesz."

3. § Az Ehat Vhr. 27/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelesített energiamegtakarítások szervezett piacán (a továbbiakban: szervezett piac) a hitelesített energiamegtakarítások átruházására vonatkozóan ügyletet az köthet, aki megfelel a szervezett piaci szabályzatban előírt feltételeknek (a továbbiakban: piaci szereplő)."

4. § Az Ehat Vhr. 17/A. alcíme a következő 28/C. §-sal egészül ki:

"28/C. § E rendeletnek az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelettel módosított 7. melléklet 3.2. pontját a 2025. január 1-je előtt indított alternatív szakpolitikai intézkedésekre nem kell alkalmazni."

5. § Az Ehat Vhr. 29. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

"e) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i 2023/1791 európai parlamenti és a tanács irányelvnek,

f) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1275 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

6. § (1) Az Ehat Vhr. 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Ehat Vhr. 8. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az Ehat Vhr. 9. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az Ehat Vhr. 11. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(5) Az Ehat Vhr. az 5. melléklet szerinti 13. melléklettel egészül ki.

7. § Az Ehat Vhr. 12. mellékletében foglalt táblázat A:3 mezőjében az "Alapképzésben szerzett energetikai mérnök, vagy gépészmérnök, vagy villamosmérnök, vagy építészmérnök, vagy építőmérnök, vagy előzőekkel egyenértékű" szövegrész helyébe a "11. melléklet szerinti alapképzésben szerzett" szöveg lép.

8. § Hatályát veszti az Ehat Vhr.

a) 7/B. § (1) bekezdésében és 7/E. § (1) bekezdésében a "vagy azzal egyenértékű képesítéssel" szövegrész,

b) 22. § (1) bekezdésében a "vagy azzal egyenértékű" szövegrész.

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § és a 6. § (5) bekezdése 2025. január 16-án lép hatályba.

(3) A 2. § 2026. január 1-jén lép hatályba.

10. § (1) E rendelet 1. §-a, 2. §-a, 6. § (1) bekezdése és 1. melléklete az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 6. § (1) bekezdése és 1. melléklete az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1275 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. Az Ehat Vhr. 7. melléklet 2.5-2.11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a melléklet a következő 2.12. és 2.14. ponttal egészül ki:

"2.5. A termékek, berendezések, közlekedési rendszerek, járművek és üzemanyagok, épületek és épületelemek, folyamatok vagy piacok energiahatékonysági szintjének növelését ösztönző célú szakpolitikák megengedettek, a következő szakpolitikai intézkedések kivételével:

2.5.1. a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez történő pénzügyi ösztönzők nyújtása 2025. január 1-jétől, kivéve azokat, amelyeket 2025 előtt választottak ki beruházásra, az (EU) 2021/241 rendelettel, az (EU) 2021/1058 rendelet 7. cikke (1) bekezdése h) pontja i. alpontjának harmadik bekezdésével, valamint az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 73. cikkével összhangban;

2.5.2. a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló azon technológiák használata, amelyek végrehajtására 2026. január 1-jét követően újonnan kerül sor;

2.5.3. a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológiák lakóépületekben történő használatának támogatása 2026. január 1-jétől.

2.6. A fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésének termékekben, berendezésekben, közlekedési rendszerekben, járművekben, épületekben vagy építési beruházásokban történő alkalmazására vonatkozó, újonnan végrehajtott szakpolitikai intézkedések eredményeként elért energiamegtakarítások nem számítanak bele a végfelhasználási energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésébe. A technológiák kombinációját előmozdító szakpolitikai intézkedések esetében a fosszilis tüzelőanyagok égetésén alapuló technológiával összefüggő energiamegtakarítás részaránya nem vehető figyelembe.

2.7. A 2.6. ponttól eltérően, a 2030. december 31-ig tartó időszakban a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológiákból eredő, az ipari ágazatban működő, a tárgyévet megelőző három évben (az összes energiahordozót együttvéve) a 10 TJ-os éves átlagot meghaladó energiafelhasználású gazdálkodó szervezetek energiahatékonyságát javító energiamegtakarítást csak a következő feltételek együttes teljesítése esetén lehet 2030. december 31-ig energiamegtakarításnak tekinteni:

2.7.1. a gazdálkodó szervezet az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22. §-a alapján ISO 50001 energiairányítási rendszert működtet, és vizsgálja a 2.7.1.1-2.7.1.4. pont szerinti dekarbonizációs törekvéseket, vagy energetikai auditot végzett, és végrehajtási tervet készített, amely a következőket tartalmazza:

2.7.1.1. az ötéves vagy annál rövidebb megtérülési idejű összes költséghatékony energiahatékonysági intézkedés áttekintése, amely az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22. §-a szerinti energetikai audit eredményeként ajánlott és a végrehajtási tervben szereplő egyszerű megtérülési időszakra vonatkozó, vagyis a befektetés nyeresége és költségei különbözetének és a befektetés költségeinek hányadosa által meghatározott gazdasági mutatót alkalmazó módszertan alapján kiszámított,

2.7.1.2. valamennyi ajánlott, ötéves vagy annál rövidebb megtérülési idejű költséghatékony energiahatékonysági intézkedés végrehajtásának időkerete,

2.7.1.3. az ajánlott energiahatékonysági intézkedésekből származó várható energiamegtakarítás kiszámítása, és

2.7.1.4. a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológiák alkalmazásához kapcsolódó energiahatékonysági intézkedések, az alábbiakhoz szükséges releváns információkkal:

2.7.1.4.1. annak bizonyítása, hogy az azonosított intézkedés nem növeli a szükséges energiamennyiséget vagy a létesítmény kapacitását,

2.7.1.4.2. annak indokolása, hogy a fenntartható, nem fosszilis tüzelőanyag-technológiák alkalmazása műszakilag nem megvalósítható,

2.7.1.4.3. annak bizonyítása, hogy a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológia megfelel a kibocsátási teljesítményre vonatkozó uniós jogszabályoknak, és a klímasemleges alternatív, nem fosszilis tüzelőanyagokkal és technológiákkal való jövőbeli kompatibilitás biztosításával megakadályozza a technológiai bezáródási hatásokat;

2.7.2. a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közvetlen technológiák alkalmazásának folytatása olyan energiahatékonysági intézkedés, amelynek célja az energiafogyasztás csökkentése ötéves vagy annál rövidebb megtérülési időszakkal, az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22. §-a szerinti energetikai audit eredményeként ajánlott és a végrehajtási tervben szereplő egyszerű megtérülési időszakra vonatkozó módszertan alapján kiszámított;

2.7.3. a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közvetlen technológiák használata megfelel a kibocsátási teljesítményre vonatkozó uniós jogszabályoknak, nem vezet technológiai bezáródási hatásokhoz, és biztosítja a klímasemleges alternatív üzemanyagokkal és technológiákkal való jövőbeli kompatibilitást;

2.7.4. a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közvetlen technológiák alkalmazása a vállalkozásban nem vezet az energiafogyasztás növekedéséhez vagy az adott vállalkozásban a létesítmény kapacitásának növekedéséhez;

2.7.5. bizonyított, hogy nem volt műszakilag megvalósítható alternatív, fenntartható nem fosszilis tüzelőanyagon alapuló megoldás;

2.7.6. a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közvetlen technológiák alkalmazása ellenőrizhető, mérhető vagy megbecsülhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményez, amelyet e melléklettel összhangban számítanak ki;

2.7.7. a 2.7.1-2.7.6. pontban foglaltakat az energetikai auditálásra kötelezett gazdálkodó szervezet a honlapján közzétette.

2.8. A kis léptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítését vagy épületekre való felszerelését támogató intézkedéseket figyelembe lehet venni az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése tekintetében, feltéve, hogy ellenőrizhető, és mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. A megtakarítások kiszámításának meg kell felelnie az e mellékletben foglalt követelményeknek.

2.9. A naphőenergia-technológiák épületekbe való beépítését vagy épületekre való felszerelését támogató intézkedéseket be lehet számítani az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése tekintetében, feltéve, hogy ellenőrizhető és mérhető vagy felbecsülhető végfelhasználási energiamegtakarítást eredményeznek. A napsugárzásból naphőenergia-technológiákkal előállított hő kihagyható azok végfelhasználási energiafogyasztásából.

2.10. A hatékonyabb termékek és járművek elterjedésének felgyorsítására irányuló szakpolitikák tekintetében teljes jóváírás igényelhető, feltéve, hogy az említett elterjedés bizonyítottan a termék vagy a jármű átlagos várható élettartamának lejárta előtt valósul meg, vagy azt megelőzően, hogy a terméket vagy a járművet normál esetben lecserélnék, és az energiamegtakarítást a lecserélendő termék vagy jármű átlagos várható élettartamának lejártáig tartó időszakra jelentik be.

2.11. Az energiahatékonysági intézkedések elterjedésének előmozdítása terén gondoskodni kell a termékekre, szolgáltatásokra és az intézkedések végrehajtására vonatkozó minőségi előírások fenntartásáról, továbbá ha nincsenek ilyen előírások, gondoskodni kell azok bevezetéséről és nyilvánosságra hozataláról. Amennyiben az ilyen előírások bevezetésének jogszabályi háttere nem biztosított, az intézkedés energiamegtakarításként nem számolható el.

2.12. A régiók közötti éghajlati eltérések figyelembevétele érdekében az energiamegtakarítás mértéke hozzáigazítható egy standard értékhez, vagy a különböző megtakarítások egyeztethetőek a régiók közötti hőmérsékleti ingadozással.

2.13. A piacok energiahatékonysági szintjének növelését ösztönző célú intézkedések közül az az energiahatékonysági beruházások költségei miatti vagy más, a felhasználó és a kötelezett kereskedő megállapodása következtében előálló energiaegységár-növekmény energiamegtakarítása elszámolható, amely az energia végső felhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezi.

2.14. Az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedés élettartamát és azt, hogy idővel milyen arányban csökkennek a megtakarítások. Ezt a számítást az egyes egyéni fellépés által a végrehajtási időpont és 2030. december 31. között elért megtakarítás összeadásával kell elvégezni. Ehelyett alkalmazható más olyan, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített módszer is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarítás-mennyiséget eredményez. Más módszer használata esetén az adott módszerrel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége nem haladhatja meg az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2030. december 31. között elért megtakarítás összegét."

2. Az Ehat Vhr. 7. melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéseket az alábbi követelmények figyelembevételével kell kidolgozni:

3.1. a szakpolitikai intézkedéseknek és az egyéni fellépéseknek ellenőrizhető végfelhasználási energiamegtakarítást kell eredményeznie;

3.2. az európai uniós forrásból megvalósított, lakó-, vállalati és középületek energiahatékony felújítását célzó alternatív szakpolitikai intézkedések esetén elő kell írni, hogy a kiinduló állapothoz képest legalább 30 százalék primerenergia-megtakarítást kell elérni épületenként;

3.3. az esettől függően az egyes részt vevő felek, megbízott felek vagy a végrehajtó állami hatóság felelősségét egyértelműen meg kell határozni;

3.4. az elért vagy az elérendő energiamegtakarítást átlátható módon kell meghatározni;

3.5. a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás mennyiségét végsőenergiafelhasználásban kell meghatározni, a 6. melléklet szerinti átváltási tényezők figyelembevételével;

3.6. az energiamegtakarítás kiszámítása során a jelen mellékletben meghatározott módszereket és elveket kell alkalmazni;

3.7. éves jelentést kell készíteni és közzétenni a megbízott felek, a részt vevő felek és a végrehajtó hatóságok által elért energiamegtakarításról és az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokról;

3.8. az eredményeket nyomon kell követni, és megfelelő intézkedéseket kell hozni, ha az előrehaladás nem kielégítő;

3.9. olyan ellenőrzési rendszert kell létrehozni, amely magában foglalja az energiahatékonyság-javítási intézkedések egy statisztikailag jelentős részének független ellenőrzését is;

3.10. az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítást nem jelentheti be egynél több fél;

3.11. a részt vevő fél, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság tevékenységeinek meg kell felelnie az addicionalitási és lényegességi kritériumnak a bejelentett energiamegtakarítás elérésében;

3.12. a szakpolitikai intézkedésként meghatározott, energiára és szén-dioxidra kivetett adóra a 3.9. pont nem alkalmazandó."

2. melléklet a 459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az Ehat Vhr. 8. melléklet III. része helyébe a következő rendelkezés lép:

"III. rész: Az egyes alternatív szakpolitikai intézkedések, a megvalósításukért felelős végrehajtó hatóságok, és az egyes szakpolitikai intézkedésekből eredő halmozott energiamegtakarítás célértékei a 2021-2030-as időszakban

"

3. melléklet a 459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"9. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

Az Európai Bizottság felé teljesítendő tájékoztatási kötelezettség esetkörei és teljesítésük részletszabályai

"

4. melléklet a 459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"11. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges képesítési követelmények

"

5. melléklet a 459/2024. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"13. melléklet a 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelethez

Az adatközpontok európai adatbázisába történő adatszolgáltatás tartalma

1. Az adatközpontok európai adatbázisával közlendő adatok:

1.1. Az adatszolgáltató adatközpontra vonatkozó információk:

1.1.1. az adatközpont neve;

1.1.2. az adatközpont tulajdonosának és üzemeltetőjének neve és elérhetősége;

1.1.3. az adatközpont székhelye;

1.1.4. az adatközpont típusa;

1.1.5. az adatközpont működése megkezdésének dátuma.

1.2. Az adatszolgáltató adatközpont működésére vonatkozó információk:

1.2.1. az elektromos infrastruktúra redundanciájának foka a nagyfeszültségű és kisfeszültségű (összekapcsolt) hálózatok és az egyes szerverszekrények szintjén;

1.2.2. a hűtési infrastruktúra redundanciájának foka az egyes helyiségek és szerverszekrények szintjén.

2. Az adatközpontok európai adatbázisával közlendő fő teljesítménymutatók:

2.1. Energetikai és fenntarthatósági mutatók:

2.1.1. a telepített információtechnológia teljesítményigénye kW-ban kifejezve;

2.1.2. az adatközpont teljes hasznos alapterülete négyzetméterben megadva;

2.1.3. az adatközpont-gépterem alapterülete négyzetméterben megadva;

2.1.4. az adatszolgáltató adatközpont teljes energiafogyasztása kWh-ban kifejezve;

2.1.5. az információtechnológiai berendezések teljes energiafogyasztása kWh-ban kifejezve;

2.1.6. az elektromos hálózat funkciói;

2.1.7. az átlagos akkumulátorkapacitás kW-ban kifejezve;

2.1.8. a teljes vízbevitel köbméterben kifejezve;

2.1.9. a teljes ivóvízbevitel köbméterben kifejezve;

2.1.10. az újrahasznosított hulladékhő kWh-ban kifejezve;

2.1.11. a hulladékhő átlagos hőmérsékletét Celsius-fokban kifejezve;

2.1.12. az információtechnológiai berendezések által felhasznált levegő átlagos beállítási hőmérséklete Celsius-fokban kifejezve;

2.1.13. a hűtőközegtípusok;

2.1.14. a hűtési foknapok száma foknapokban kifejezve;

2.1.15. a teljes megújulóenergia-fogyasztás kWh-ban kifejezve;

2.1.16. a származási garanciával rendelkező megújulóenergia-fogyasztás összesített értéke kWh-ban kifejezve;

2.1.17. az energiavásárlási megállapodásokból származó megújulóenergia-fogyasztás összesített értéke kWh-ban kifejezve;

2.1.18. a helyszíni megújuló energiaforrásokból származó megújulóenergia-fogyasztás összesített értéke kWh-ban kifejezve.

2.2. Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kapacitás mutatói:

2.2.1. a szerverek IKT-kapacitása;

2.2.2. az adattárolók IKT-kapacitása

az adatszolgáltatási év december 31. napján a helyszínen lévő érintett berendezésekre vonatkozóan.

3. Adatforgalmi mutatók:

3.1. a bejövő adatforgalom sávszélessége gigabájt/másodpercben kifejezve;

3.2. a kimenő adatforgalom sávszélessége gigabájt/másodpercben kifejezve;

3.3. a bejövő adatforgalom exabájtban kifejezve;

3.4. a kimenő adatforgalom exabájtban kifejezve."