32023R0955[1]
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/955 rendelete (2023. május 10.) a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/955 RENDELETE
(2023. május 10.)
a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésének d) pontjára, 192. cikke (1) bekezdésére, 194. cikke (2) bekezdésére és 322. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),
tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),
rendes jogalkotási eljárás keretében (3),
mivel:
(1) Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodás (4) (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) 2016. november 4-én lépett hatályba. A Párizsi Megállapodás részes felei megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2 °C alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a hőmérséklet-emelkedés mértéke az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-ra korlátozódjon. Az említett kötelezettségvállalást megerősítette a Glasgow-i éghajlati paktum UNFCCC keretében történő, 2021. november 13-i elfogadása, amelyben a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló UNFCCC Részes Feleinek Konferenciája elismeri, hogy az éghajlatváltozás hatásai jóval enyhébbek lesznek, ha a hőmérséklet 2 °C helyett 1,5 °C-t emelkedik, és határozott vállalást tesz arra, hogy folytatja a hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C-ra való korlátozására irányuló erőfeszítéseket.
(2) A Bizottság 2019. december 11-i, "Az európai zöld megállapodás" (a továbbiakban: az európai zöld megállapodás) című közleményében új növekedési stratégiát határoz meg, amelynek középpontjában az Unió olyan modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, fenntartható, méltányos és virágzó társadalommá való átalakítása áll, ahol legkésőbb 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól. Az európai zöld megállapodás célja továbbá az Unió természeti tőkéjének helyreállítása, védelme, megőrzése és fejlesztése, valamint a polgárok egészségének és jóllétének védelme a környezettel kapcsolatos kockázatokkal és hatásokkal szemben. Végezetül, a megállapodás értelmében az átállásnak igazságosnak és inkluzívnak kell lennie, hogy senki ne maradjon hátra.
(3) Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) elfogadásával az Unió jogszabályban rögzítette a gazdaság egészére kiterjedő, legkésőbb 2050-ig elérendő klímasemlegességre vonatkozó célkitűzést és a negatív kibocsátás azt követő elérésére irányuló törekvést. Az említett rendelet megállapít továbbá egy kötelező, az Unión belüli nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra (az elnyelések levonása utáni kibocsátásra) vonatkozó célértéket is, amely szerint azt az 1990-es szinthez képest legalább 55 %-kal kell csökkenteni 2030-ig. Az említett célérték eléréséhez valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia.
(4) Az Európai Tanács a 2020. december 10-11-i következtetéseiben jóváhagyta a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás Unión belüli nettó csökkentésére vonatkozó kötelező uniós célértéket, ugyanakkor hangsúlyozta a méltányosság és a szolidaritás szempontjainak fontosságát, valamint azt, hogy senki nem maradhat hátra. Az Európai Tanács a 2021. május 24-25-i következtetéseiben újólag megerősítette ezeket a következtetéseket, amikor az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy a környezeti, gazdasági és társadalmi hatások tagállami szintű mélyreható vizsgálatával együtt minél előbb terjessze elő a jogalkotási csomagját.
(5) Az Európai Tanács által a 2021. június 24-25-i következtetéseiben jóváhagyott, a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a szociális jogokat és az európai szociális dimenziót az Unió valamennyi szakpolitikájában. A szociális jogok európai pillérének 20. alapelve szerint "Mindenkinek joga van jó minőségű alapszolgáltatásokat igénybe venni, ideértve a vízellátást, a szennyvízelvezetést, az energiaellátást, valamint a közlekedési, a pénzügyi és a digitális távközlési szolgáltatásokat. Gondoskodni kell a rászorulók támogatásáról, hogy igénybe tudják venni ezeket a szolgáltatásokat".
(6) A 2021. május 8-i Portói Nyilatkozat újólag megerősítette az Európai Tanács azon kötelezettségvállalását, hogy a méltányos átállást erősítve a szociális Európa megteremtésén munkálkodik, valamint aziránti elkötelezettségét, hogy - a vonatkozó hatáskörök, valamint a szubszidiaritás és az arányosság elvének kellő figyelembevétele mellett - uniós és nemzeti szinten tovább fokozza a szociális jogok európai pillérének végrehajtását.
(7) A klímasemlegességre vonatkozó kötelezettségvállalás végrehajtása céljából sor került az uniós éghajlat- és energiapolitikai jogszabályok felülvizsgálatára és módosítására az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsítása érdekében.
(8) Az említett módosítások más-más gazdasági és társadalmi hatást gyakorolnak a gazdaság különböző ágazataira, a polgárokra és a tagállamokra. Mindenekelőtt az épületekből, a közúti közlekedésből és a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) I. mellékletének hatálya alá nem tartozó ipari tevékenységeknek megfelelő további ágazatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az említett irányelv hatálya alá vonása várhatóan további gazdasági ösztönzést jelent a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésére irányuló beruházásokhoz, és ezáltal az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésének felgyorsításához. Más intézkedésekkel együtt ez - közép- és hosszú távon - várhatóan hozzá fog járulni az energiaszegénység és a közlekedési szegénység csökkentéséhez, csökkenteni fogja az épületek és a közúti közlekedés költségeit, továbbá adott esetben új lehetőségeket teremt minőségi munkahelyek létrehozására és fenntartható beruházásokra, teljes összhangban az európai zöld megállapodás céljaival.
(9) E beruházások finanszírozásához azonban forrásokra van szükség. Emellett e beruházások eszközlését megelőzően a háztartások és a közlekedési felhasználók fűtési, hűtési, főzési, valamint közúti közlekedési költségei valószínűleg emelkedni fognak, mivel az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti kötelezettségek hatálya alá tartozó üzemanyag-forgalmazók áthárítják a szén-dioxid-kibocsátási költségeket a fogyasztókra.
(10) Az éghajlatvédelmi átállás előzetesen nehezen értékelhető gazdasági és társadalmi hatással fog járni. A fokozott éghajlatvédelmi törekvés eléréséhez jelentős köz- és magánforrásokra lesz szükség. Az energiahatékonysági intézkedésekbe, valamint a megújuló energián alapuló fűtési rendszerekbe - így például az elektromos hőszivattyúkkal való fűtésbe, a távfűtésbe és -hűtésbe, valamint a megújulóenergia-közösségekben való részvételbe - történő beruházások hatékony módszert jelentenek az importfüggőség és a kibocsátás csökkentésére, miközben növelik az Unió rezilienciáját. A kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók támogatásához külön finanszírozásra van szükség.
(11) A fosszilis tüzelőanyagok árának emelkedése aránytalanul érintheti a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat, akik jövedelmük nagyobb részét fordítják energiára és közlekedésre, akik - bizonyos régiókban - nem férnek hozzá alternatív, megfizethető mobilitási és közlekedési megoldásokhoz, és esetleg nem rendelkeznek megfelelő finanszírozási képességgel ahhoz, hogy beruházzanak a fosszilistüzelőanyag-fogyasztás csökkentésébe. A földrajzi sajátosságoknak - például a szigetek, a legkülső régiók és területek, a vidéki vagy távoli területek, a kevésbé megközelíthető peremterületek, a hegyvidéki területek, illetve az elmaradott területek esetében - a közlekedési szegénység összefüggésében konkrét hatásai lehetnek a háztartások, a mikrovállalkozások és a közlekedési felhasználók kiszolgáltatottságára. Ezért az említett földrajzi sajátosságokat - amennyiben vannak ilyenek és relevánsak - figyelembe kell venni a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat támogatni hivatott intézkedések és beruházások előkészítésekor.
(12) Az épületeknek, a közúti közlekedésnek és további ágazatoknak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából származó bevételek egy részét az ebből eredő társadalmi hatások kezelésére kell fordítani annak érdekében, hogy az átmenet igazságos és inkluzív legyen, és senki ne maradjon hátra. Az e rendelettel létrehozott Szociális Klímaalap (a továbbiakban: az Alap) teljes összegének tükröznie kell azon dekarbonizációs törekvés mértékét, amelyet az épületekből, a közúti közlekedésből és további ágazatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása képvisel.
(13) Az energiaszegénység jelenlegi mértékére tekintettel még inkább indokolt, hogy a bevételek egy részét az épületekből, a közúti közlekedésből és további ágazatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelésére fordítsuk. Az energiaszegénység olyan helyzet, amelyben a háztartások nem tudnak hozzáférni a megfelelő életszínvonalat és a megfelelő egészséget biztosító olyan alapvető energetikai szolgáltatásokhoz, mint például a fűtésen keresztüli megfelelő meleg, a hűtés - mivel a hőmérséklet emelkedik -, a világítás, valamint az árammal működő készülékekhez szükséges energia. Egy 2021-es uniós szintű felmérés szerint megközelítőleg 34 millió európai polgár, vagyis az Unió lakosságának csaknem 6,9 %-a nyilatkozott úgy, hogy nem engedheti meg magának, hogy elégséges mértékben fűtse otthonát. Az energiaszegénység ezért komoly kihívást jelent az Unió számára. A szociális tarifák vagy az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás azonnali segítséget nyújthat az energiaszegénységgel küzdő háztartásoknak rövid távon, ugyanakkor csak a - különösen a megújuló forrásokból származó energiához is hozzáférést nyújtó épületfelújítások, valamint a megújuló energiaforrásoknak a háztartásokat célzó tájékoztatási és tudatosságnövelő intézkedések révén történő aktív promotálása formájában megvalósuló - célzott strukturális intézkedések, továbbá a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (7) meghatározott célkitűzésekhez hozzájáruló épületfelújítások nyújthatnak tartós megoldást és segíthetnek hatékonyan az energiaszegénység leküzdésében. Lehetővé kell tenni az energiaszegénység e rendelet szerinti fogalommeghatározásának naprakésszé tételét, hogy az tükrözze az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (átdolgozás) kapcsolatos tárgyalások eredményét.
(14) Az épületfelújítások holisztikus, a kirekesztődés kockázatának kitett személyeket - nevezetesen azokat, akik a leginkább szenvednek az energiaszegénységtől az Unióban - hatékonyabban figyelembe vevő megközelítése az energia iránti kereslet csökkenéséhez vezethet. Az Alap által az épületágazatnak nyújtott támogatás ezért az energiahatékonyság javítására kell hogy irányuljon, ami minden egyes háztartás energiafogyasztásának pénzmegtakarítás formájában látható csökkenéséhez vezetne, ennek eredményeként pedig eszközként szolgálna az energiaszegénység elleni küzdelemhez. A 2010/31/EU irányelv felülvizsgálata megteremtené az alapokat e célkitűzések eléréséhez, ezért azt e rendelet végrehajtása során figyelembe kell venni.
(15) Mivel a közlekedési szegénység fogalmát uniós szinten még nem határozták meg, e rendelet alkalmazása céljából be kell vezetni annak ilyen típusú fogalommeghatározását. Amint azt a klímasemlegességre való méltányos átállás biztosításáról szóló, 2022. június 16-i tanácsi ajánlásban (8) a Tanács elismerte, a közlekedési szegénység még sürgetőbb problémává válhat, és az alapvető társadalmi-gazdasági tevékenységekhez és szolgáltatásokhoz - például a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, illetve az egészségügyi ellátáshoz - való hozzáférés csökkenését eredményezheti, különösen a kiszolgáltatott helyzetű egyének és háztartások esetében. A közlekedési szegénységet általában egyetlen tényező vagy több tényező kombinációja okozza, így például az alacsony jövedelem, a magas tüzelőanyag-kiadások, illetve a megfizethető vagy hozzáférhető magán- vagy tömegközlekedés hiánya. A közlekedési szegénység különösen a vidéki, szigeti területeken, a peremterületeken, hegyvidéki területeken, távoli és kevésbé megközelíthető területeken, illetve a kevésbé fejlett régiókban vagy területeken élő, illetve lévő személyeket és háztartásokat sújthatja, beleértve a kevésbé fejlett városkörnyéki területeket és a legkülső régiókat is.
(16) Azért kell létrehozni az Alapot, hogy forrásokat biztosítson a tagállamok számára azon szakpolitikáik támogatása céljából, amelyek az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetése által a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókra gyakorolt társadalmi hatások kezelésére irányulnak. Ez különösen ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással, valamint olyan intézkedésekkel és beruházásokkal valósítandó meg, amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése az épületek energiahatékonyságának növelésével, az épületek tulajdonosától függetlenül az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációjával, többek között a megújuló energiaforrásokból előállított energia integrálásával, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való hozzáférés oly módon történő javításával, amely a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók javát szolgálja. Figyelmet kell fordítani a bérlakások különböző formáira, ideértve a magánbérlakások piacán lévőket is. A lakásbérlők és a szociális bérlakásban élő személyek figyelembevétele érdekében az intézkedések magukban foglalhatnának pénzügyi támogatást vagy adózási ösztönzőket, például a felújítási költségeknek a bérleti díjból való levonhatóságát.
(17) Minden tagállamnak szociális klímatervet (a továbbiakban: a terv) kell benyújtania a Bizottságnak. A terveket - annak érdekében, hogy alaposan és időben meg lehessen vizsgálni őket - 2025. június 30-ig kell benyújtani. A terveknek tartalmazniuk kell egy olyan beruházási elemet, amely előmozdítja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére irányuló hosszú távú megoldást, és más intézkedéseket is előirányozhatnak, beleértve a hátrányos jövedelmi hatások rövidebb távú enyhítésére irányuló ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást is. A terveknek két célkitűzés elérésére kell irányulniuk. Először is biztosítaniuk kell a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számára az energiahatékonyságba, a fűtés és hűtés dekarbonizációjába, valamint a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekbe és mobilitásba történő beruházások finanszírozásához és végrehajtásához szükséges erőforrásokat, többek között utalványok, támogatások, illetve nulla százalékos kamatú kölcsönök révén. Másodszor, enyhíteniük kell a fosszilis tüzelőanyagok költségeinek növekedése által a legkiszolgáltatottabb helyzetűekre gyakorolt hatást, és ezáltal meg kell előzniük az energiaszegénységet és a közlekedési szegénységet az átmeneti időszakban, amíg sor nem kerül ilyen beruházások végrehajtására. A tervek támogathatnák a megfizethető energiahatékony lakhatáshoz, többek között a szociális lakhatáshoz való hozzáférést. A kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat támogatni hivatott intézkedések végrehajtása során lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy tervükben prioritásként kezeljék a kibocsátásmentes járművek támogatását, feltéve, hogy ez megfizethető és alkalmazható megoldást jelent.
(18) A helyi és regionális hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerekkel, valamint az érintett civil társadalmi szervezetekkel konzultációt folytató tagállamok vannak a legjobb helyzetben ahhoz, hogy olyan terveket dolgozzanak ki, hajtsanak végre és adott esetben módosítsanak, amelyek célirányosan igazodnak a helyi, regionális és nemzeti körülményeikhez, az érintett területekre vonatkozóan meglévő szakpolitikáikhoz, továbbá az egyéb releváns uniós alapok tervezett felhasználásához. Az érdekelt felekkel való nyilvános konzultációt minden alkalommal le kell folytatni, amikor a Bizottság köteles értékelni a tervet. Így lehet a leginkább tükrözni a helyzetek sokféleségét, a helyi és regionális önkormányzatoknak, a gazdasági és szociális partnereknek, az érintett civil társadalmi szervezeteknek, a kutatási és innovációs intézeteknek, az iparági érdekelt feleknek, valamint a szociális párbeszéd képviselőinek a speciális tudását, továbbá a nemzeti körülményeket, és így járulhatnak hozzá ezek a kiszolgáltatott helyzetűeknek nyújtott átfogó támogatás eredményességéhez és hatékonyságához.
(19) A terveket a Bizottsággal szoros együttműködésben kell kidolgozni, továbbá a rendelkezésre bocsátott sablonnak megfelelően kell őket elkészíteni. A túlzott adminisztratív terhek elkerülése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok - a Bizottságnak a változtatásokról való egyszerű értesítése mellett - kisebb kiigazításokat hajtsanak végre a terveken, illetve kijavítsák bennük az elírásokat. Célszerű úgy rendelkezni, hogy kisebb kiigazításnak a tervben előirányzott valamely célérték 5 %-nál kisebb mértékben való növelése vagy csökkentése minősüljön.
(20) Annak biztosítása, hogy az intézkedések és beruházások különösen az energiaszegénységben élő háztartásokat, illetve a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat célozzák meg, kulcsfontosságú szerepet játszik a klímasemlegességre való igazságos átállás szempontjából. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését előmozdító támogatási intézkedések várhatóan segítik majd a tagállamokat az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelemből eredő társadalmi hatások kezelésében.
(21) Az említett beruházásoknak a költségek és kibocsátások csökkentésére gyakorolt hatásától függően a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóknak nyújtott, jól célzott közvetlen jövedelemtámogatás hozzájárulna az energia- és a mobilitási költségek csökkentéséhez, valamint támogatná az igazságos átmenetet. A közvetlen jövedelemtámogatást a lakás- és a közlekedési ágazat dekarbonizációját kísérő ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni. A közvetlen jövedelemtámogatás nem lenne állandó, mivel nem kezeli az energiaszegénység és a közlekedési szegénység kiváltó okait. Az ilyen támogatás csak az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő közvetlen hatások kezelésére használható fel, a villamosenergia- és hőtermelésnek az említett irányelv hatálya alá vonásához kapcsolódó villamosenergia- és fűtési költségek kezelésére azonban nem. Az ilyen közvetlen jövedelemtámogatásra való jogosultságot időben korlátozni kell. A közvetlen jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit a kedvezményezettek általános csoportjának tagjaiként olyan intézkedésekkel és beruházásokkal kell megcélozni, amelyek e kedvezményezetteknek az energiaszegénységből és a közlekedési szegénységből való hatékony kiemelésére irányulnak. A terveknek ezért magukban kell foglalniuk a közvetlen jövedelemtámogatást, feltéve, hogy azok olyan tartós hatásokkal bíró intézkedéseket vagy beruházásokat is tartalmaznak, melyek azokat a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat célozzák, amelyek, illetve akik közvetlen jövedelemtámogatásban részesülnek.
(22) A tagállamoknak erősíteniük kell a tudatosságot a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók körében azáltal, hogy a költséghatékony intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatos célzott, hozzáférhető és megfizethető tájékoztatást, oktatást és tanácsadást, valamint elérhető támogatást biztosítanak, többek között az épületek energetikai auditja, testre szabott energetikai konzultációk, valamint testre szabott mobilitáskezelési szolgáltatások révén.
(23) Tekintettel az éghajlatváltozásnak a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban történő kezelésének fontosságára, valamint az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlődési céljai iránti elkötelezettségre, az e rendelet szerinti intézkedések és beruházások összhangban hivatottak lenni azzal a céllal, hogy az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (9) megállapított, a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: a 2021-2027-es MFF) szerinti uniós költségvetés teljes összegének és az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel (10) létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz teljes összegének legalább 30 %-át, valamint az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes összegének legalább 37 %-át az éghajlat-politikai célkitűzések általános érvényesítésére fordítsák. Az e rendelet szerinti intézkedések és beruházások szintén összhangban hivatottak lenni azzal a törekvéssel, hogy 2024-ben a 2021-2027-es MFF éves kiadásainak 7,5 %-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre, 2026-ban és 2027-ben pedig a 2021-2027-es MFF éves kiadásainak 10 %-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák, figyelembe véve ugyanakkor az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok közötti meglévő átfedéseket.
Ebből a célból az Alap kiadásainak nyomon követésére az (EU) 2021/1060 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) I. mellékletében meghatározott módszertant kell alkalmazni. Az Alapnak olyan intézkedéseket és beruházásokat kell támogatnia, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi normáit és prioritásait, valamint megfelelnek az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A tervekben csak ilyen intézkedések és beruházások szerepelhetnek. A közvetlen jövedelemtámogatási intézkedéseket főszabályként úgy kell tekinteni, mint amelyek előreláthatólag jelentéktelen hatást gyakorolnak a környezeti célkitűzésekre, és mint ilyenek, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottságnak már jóval a tervek elkészítését megelőzően technikai iránymutatást kell kiadnia a tagállamoknak. Az iránymutatásban ki kell fejteni, hogy az intézkedéseknek és a beruházásoknak milyen módon kell megfelelniük a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.
(24) A nőket aránytalan mértékben érinti az energiaszegénység és a közlekedési szegénység, különösen az egyszülős családok 85 %-át képviselő egyedülálló anyákat, valamint az egyedülálló nőket, a fogyatékossággal élő nőket és az egyedül élő időskorú nőket. Emellett a nők eltérő és összetettebb mobilitási mintákkal rendelkeznek. Az eltartott gyermeket nevelő egyszülős családok esetében különösen nagy a gyermekszegénység kockázata. A tervek elkészítése és végrehajtása során mindvégig tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a nemek közötti egyenlőséget és a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőséget, továbbá e célkitűzések általános érvényesítését és a fogyatékossággal élő személyek hozzáférési jogait annak biztosítása érdekében, hogy senki ne maradjon hátra.
(25) Az aktív felhasználók, a helyi energiaközösségek és a megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelem segítheti a tagállamokat e rendelet célkitűzéseinek elérésében egy polgárok által kezdeményezett, alulról építkező megközelítés révén. Ezek előmozdítják a fogyasztók szerepvállalását és bevonják őket, továbbá lehetővé teszik a háztartási felhasználók egyes csoportjai számára az energiahatékonyság-javító intézkedésekben és beruházásokban való részvételt, támogatják a háztartások megújulóenergia-felhasználását, egyszersmind hozzájárulnak az energiaszegénység elleni küzdelemhez. A tagállamoknak ezért elő kell mozdítaniuk a helyi energiaközösségek és a megújulóenergia-közösségek szerepét, és azokat az Alap támogatható kedvezményezettjeinek kell tekinteniük.
(26) A tagállamoknak szerepeltetniük kell a tervekben a finanszírozandó intézkedéseket és beruházásokat, ezen intézkedések és beruházások becsült költségeit, valamint a nemzeti hozzájárulást. A tervek összehasonlíthatóságának lehetővé tétele érdekében a tagállamoknak tervük benyújtásakor a becsült összköltséget a hozzáadottérték-adó (héa) kizárásával kell szerepeltetniük. A terveknek továbbá kulcsfontosságú mérföldköveket és célértékeket kell tartalmazniuk annak érdekében, hogy el lehessen végezni az intézkedések és beruházások hatékony végrehajtásának értékelését.
(27) Az Alapnak és a terveknek összhangban kell lenniük azokkal a tervezett reformokkal és kötelezettségvállalásokkal, amelyeket a tagállamok az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) szerinti aktualizált integrált nemzeti energia- és klímatervek, az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás), a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv, az (EU) 2021/1060 rendelettel összhangban lévő kohéziós politikai programok, az (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (15) összhangban lévő területi igazságos átmenet tervek, az (EU) 2021/241 rendelettel összhangban lévő helyreállítási és rezilienciaépítési tervek, a 2003/87/EK irányelv 10d. cikke szerinti Modernizációs Alap, valamint a 2010/31/EU irányelvvel összhangban lévő, hosszú távú tagállami épületfelújítási stratégiák keretében irányoztak elő, illetve tettek meg, és e reformoknak és kötelezettségvállalásoknak kell képezniük az Alap és a tervek keretét. Az adminisztratív hatékonyság biztosítása érdekében adott esetben a tervekben szereplő információknak összhangban kell lenniük az említett jogalkotási aktusokkal és tervekkel.
(28) A hatékonyabb tervezés érdekében a tagállamoknak a tervükben jelezniük kell, hogy milyen következményekkel jár a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer elindításának az említett irányelv 30k. cikke szerinti elhalasztása. E célból a tervben szerepeltetendő valamennyi releváns információt világosan meg kell különböztetni két forgatókönyvre való elkülönítéssel, nevezetesen az intézkedések, beruházások, mérföldkövek, célértékek, a nemzeti hozzájárulás összege és a terv bármely más releváns eleme szükséges kiigazításainak a leírásával és számszerűsítésével.
(29) Az Uniónak az Alapon keresztül pénzügyi eszközökkel kell támogatnia a tagállamokat a tervük végrehajtásában. Az Alapból történő kifizetéseket a tervekben szereplő mérföldkövek és célértékek megvalósításától kell függővé tenni. Ez lehetővé tenné a nemzeti körülmények és prioritások figyelembevételét, miközben egyszerűsítené a finanszírozást és megkönnyítené az Alapból történő finanszírozásnak az egyéb nemzeti kiadási programokkal való integrálását, emellett pedig garantálná az uniós kiadások hatását és integritását.
(30) Az Alapot kivételesen és ideiglenesen a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8b) bekezdése szerinti 50 millió kibocsátási egység, az említett irányelv 30d. cikkének (3) bekezdése szerinti 150 millió kibocsátási egység, valamint az említett irányelv 30d. cikkének (4) bekezdése szerinti további kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételből kell finanszírozni, amelynek külső címzett bevételnek kell minősülnie. Elviekben maximálisan 65 000 000 000 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani az Alapnak a 2026-2032-es időszakban történő végrehajtására. A Bizottságnak kell biztosítania az említett irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartozó kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítését. Amennyiben az említett fejezettel összhangban létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer elindítását az említett irányelv 30k. cikke értelmében 2028-ig elhalasztják, az Alap végrehajtására rendelkezésre álló maximális összegnek 54 600 000 000 EUR-nak kell lennie. Az említett összeg és az éves összegek tükrözik az Alap indulásakor jelentkező nagyobb finanszírozási igényt. Minden egyes tagállam esetében ki kell számítani a maximális pénzügyi allokációt egy elosztási módszertan szerint, amely többek között különösen kiegészítő támogatást biztosít azon tagállamoknak, amelyeket jobban érint az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása. Tekintettel arra, hogy a külső címzett bevételt a 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8b) bekezdése, 30d. cikkének (3) bekezdése és 30d. cikkének (4) bekezdése szerinti kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése nyomán kell rendelkezésre bocsátani, a címzett bevételnek megfelelő előirányzatok beállítása érdekében eltérést kell biztosítani az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16) 22. cikkének (2) bekezdésétől annak lehetővé tétele céljából, hogy az Unió minden egyes évben kötelezettséget vállalhasson az e rendelettel összhangban a tagállamok számára teljesítendő kifizetésekhez szükséges összegekre.
(31) A tagállamoknak a tervükhöz annak becsült összköltsége legalább 25 %-ával hozzá kell járulniuk.
(32) A költségvetési kötelezettségvállalások adott esetben éves részletekre bonthatók. A tagállamokkal való, egyedi jogi kötelezettségvállalásokat képező megállapodásokban figyelembe kell venni többek között a 2003/87/EK irányelv 30k. cikkében említett eshetőséget, amely cikk az épületekre, a közúti közlekedésre és a további ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelem megkezdésének egyéves elhalasztását vonhatja maga után. Az említett megállapodásokban figyelembe kell venni az Uniót érintő esetleges pénzügyi kockázatokat is, amelyek az egyedi jogi kötelezettségvállalások módosítását tehetik szükségessé, tekintettel az abból fakadó sajátosságokra, hogy az Alapot ideiglenesen és kivételesen a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeiből származó külső címzett bevételekből finanszírozzák.
(33) Az Alap további forrásainak biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az (EU) 2021/1060 rendelettel létrehozott, megosztott irányítás alá tartozó kohéziós politikai programokból források átcsoportosítását kérhessék az Alapba, az említett rendeletben meghatározott feltételek mellett. Annak érdekében, hogy a tagállamok kellő rugalmassággal rendelkezzenek az Alapból származó allokációik felhasználása során, lehetővé kell tenni, hogy az éves pénzügyi allokációjuk legfeljebb 15 %-áig forrásokat csoportosítsanak át az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározott, megosztott irányítás alá tartozó alapokba. Az Alapból származó éves pénzügyi allokációjukból az (EU) 2021/1060 rendelet hatálya alá tartozó, megosztott irányítás alá tartozó alapokba történő, egymást követő forrásátcsoportosításokból eredő adminisztratív terhek enyhítése érdekében egy vagy több program ennek megfelelő módosítását főszabály szerint csak egyszer kell előírni, a hatékony pénzügyi kontroll biztosítását szolgáló bizonyos feltételek mellett. A következő években lehetővé kell tenni további átcsoportosítások végrehajtását a pénzügyi táblázatok Bizottságnak történő megküldése útján, feltéve, hogy a változások kizárólag a pénzügyi források növeléséhez kapcsolódnak, az érintett program további változtatása nélkül.
(34) Az Alapnak olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek tiszteletben tartják az uniós finanszírozásra vonatkozó addicionalitás elvét. Az Alap nem helyettesítheti az ismétlődő nemzeti kiadásokat, kivéve kellően indokolt esetekben, ideértve a tervekben megjelölt technikai segítségnyújtást célzó intézkedésekkel kapcsolatos költségek kifizetését is.
(35) A pénzeszközök hatékony, átlátható és következetes allokációjának biztosítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek konzisztensnek kell lenniük a folyamatban lévő uniós, nemzeti és - adott esetben - regionális programokkal, és ki kell egészíteniük azokat, ugyanakkor el kell kerülni ugyanazon kiadásoknak az Alapból és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozását. Így különösen a Bizottságnak és a tagállamoknak a folyamat minden szakaszában biztosítaniuk kell az eredményes koordinációt a finanszírozási források közötti konzisztencia, koherencia, kiegészítő jelleg és szinergiák garantálása érdekében. E célból a tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a tervüknek a Bizottsághoz való benyújtásakor ismertessék a meglévő vagy tervezett uniós finanszírozásra vonatkozó releváns információkat. Az Alap keretében nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az egyéb uniós programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. Lehetővé kell tenni, hogy az Alap keretében finanszírozott intézkedések és beruházások más uniós programokból és eszközökből is finanszírozásban részesülhessenek, feltéve, hogy e támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
(36) A kifizetéseket az érintett tagállamnak történő folyósítást engedélyező bizottsági határozat alapján kell teljesíteni. Ezért el kell térni az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkének (2) bekezdésétől annak érdekében, hogy a kifizetési határidő a kifizetési kérelem kézhezvételének időpontja helyett attól az időponttól kezdődjön, amikor az említett határozatot a Bizottság az érintett tagállammal közölte.
(37) Az adott fordulóban beérkezett összes kifizetési kérelem elemzését követően, és amennyiben a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Alaphoz rendelt bevételek nem elegendőek a tagállamok által benyújtott kifizetési kérelmek teljesítéséhez, a Bizottságnak a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében arányosan kell fizetnie a tagállamoknak. A kifizetési kérelmek következő fordulójában a Bizottságnak előnyben kell részesítenie azokat a tagállamokat, amelyek a kifizetési kérelmek előző fordulójában késedelmesen jutottak hozzá a kifizetésekhez, és csak ezt követően teljesít kifizetést az újonnan benyújtott kifizetési kérelmek után.
(38) A tervek elkészítésének megkönnyítése, valamint a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó átlátható szabályok biztosítása érdekében a közös mutatók jegyzékét és a tervek sablonját bele kell foglalni e rendelet mellékleteibe. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy releváns közös mutatókat használjanak a tervükben feltüntetendő mérföldkövek és célértékek meghatározásához. A közös mutatók jegyzékének tartalmaznia kell az előrehaladásról való jelentéstételre, valamint a tervek és az Alap végrehajtásának nyomon követésére és értékelésére szolgáló közös mutatókat.
(39) Az Alap végrehajtását a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban kell végezni, beleértve a csalás, adócsalás, adókijátszás, korrupció és összeférhetetlenség eredményes megelőzését és üldözését is. Az Alap a jogállamiság elveinek a tagállamokban történő megsértése esetére az (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17) létrehozott, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszer hatálya alá tartozik.
(40) A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében - az Alap teljesítményalapúságának tiszteletben tartása mellett - egyedi szabályokat kell megállapítani a költségvetési kötelezettségvállalásokra, a kifizetésekre, a felfüggesztésre és a pénzeszközök visszafizettetésére, valamint a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozóan. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítására, hogy a pénzeszközöknek az Alapból támogatott intézkedésekhez kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen támogatást adott esetben az uniós állami támogatási szabályoknak megfelelően nyújtsák. Biztosítaniuk kell különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját, valamint az Alapból és egyéb uniós programokból való kettős finanszírozás elkerülését. Lehetővé kell tenni a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos megállapodások felfüggesztését és megszüntetését, valamint a pénzügyi allokáció csökkentését és visszafizettetését, amennyiben az érintett tagállam nem hajtotta végre kielégítően a tervet, vagy az Alapból támogatott intézkedésekkel kapcsolatos súlyos szabálytalanságok, nevezetesen csalás, korrupció vagy összeférhetetlenség, illetve pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodásokból eredő kötelezettségek súlyos megsértése esetén. A pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetése vagy a pénzügyi allokáció csökkentése és visszafizettetése esetén az említett összegeket a kibocsátási egységek elosztására vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (5) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban 2033. december 31-ig kell kiosztani a tagállamok között. Megfelelő kontradiktórius eljárásokat kell létrehozni annak biztosítására, hogy a Bizottságnak a felfüggesztésre és a kifizetett összegek visszafizettetésére vagy a pénzügyi támogatással kapcsolatos megállapodások megszüntetésére vonatkozó döntései tiszteletben tartsák a tagállamok észrevételek benyújtásához való jogát.
(41) A Bizottságnak biztosítania kell az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét. Elsősorban ugyan maguk a tagállamok felelősek annak biztosításáért, hogy az Alap végrehajtása a releváns uniós és nemzeti joggal összhangban történjen, a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy kellő garanciát kapjon e tekintetben a tagállamoktól. E célból az Alap végrehajtása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell egy eredményes és hatékony belső kontrollrendszer működését, és vissza kell fizettetniük a jogalap nélkül kifizetett vagy helytelenül felhasznált összegeket. A tagállamok számára e célból lehetővé kell tenni, hogy állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereikre támaszkodjanak. A tagállamoknak elektronikus rendszerben kell gyűjteniük, rögzíteniük és tárolniuk az olyan standardizált adatkategóriákat és információkat, amelyek lehetővé teszik az Alapból támogatott intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatos súlyos szabálytalanságok - azaz csalás, korrupció és összeférhetetlenség - megelőzését, feltárását és korrekcióját. A Bizottságnak információs és monitoringrendszert kell rendelkezésre bocsátania, amely magában foglal egy egységes adatbányászati és kockázatértékelési eszközt is az említett adatokhoz és információkhoz történő hozzáférés és azok elemzése céljából. A Bizottságnak a tagállamok általi általános alkalmazás céljából ösztönöznie kell az említett információs és monitoringrendszer használatát.
(42) A Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), a Számvevőszék és adott esetben az Európai Ügyészség számára lehetővé kell tenni, hogy hatáskörén és jogkörén belül használni tudja az információs és monitoringrendszert.
(43) A tagállamok és a Bizottság számára csak akkor megengedett a személyes adatok kezelése, ha az a pénzeszközöknek az Alap keretében történő végrehajtást szolgáló intézkedésekkel összefüggésben történő felhasználására vonatkozó mentesítés, ellenőrzés és kontroll, tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság biztosítása céljából szükséges. A személyes adatokat az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (18), illetve az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (19) összhangban kell kezelni, attól függően, hogy melyik az alkalmazandó.
(44) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (20), valamint a 2988/95/EK, Euratom (21), a 2185/96/Euratom, EK (22) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (23) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az OLAF a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció, összeférhetetlenség vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.
Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalás, korrupció, összeférhetetlenség és más bűncselekmények esetében. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, továbbá gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.
(45) Erre a rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. E szabályokat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet állapítja meg, meghatározva különösen az uniós költségvetés elkészítésére és - vissza nem térítendő támogatás, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett irányítás keretében történő - végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkezve a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok egy, az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.
(46) Az (EU) 2021/1060 rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
(47) Mivel e rendelet célját, nevezetesen azt, hogy az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelése révén hozzájáruljon a klímasemlegességre való társadalmilag méltányos átálláshoz, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban terjedelme és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet a 2026-tól 2032-ig tartó időszakra létrehozza a Szociális Klímaalapot (a továbbiakban: az Alap).
Az Alap pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak a szociális klímatervükben (a továbbiakban: a tervek) foglalt intézkedésekhez és beruházásokhoz.
Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak az olyan háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési felhasználók számára kell előnyökkel szolgálniuk, amelyek vagy akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és amelyeket vagy akiket különösen érint az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása, különös tekintettel az energiaszegénységben vagy a közlekedési szegénységben élő háztartásokra.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. "energiaszegénység": az az állapot, amikor valamely háztartás nem fér hozzá a releváns nemzeti kontextusban, valamint a hatályos szociálpolitikai és egyéb releváns szakpolitikai összefüggésben a megfelelő életszínvonalat és a megfelelő egészséget biztosító alapvető energetikai szolgáltatásokhoz, ideértve a megfelelő meleget, hűtést, világítást és az árammal működő készülékekhez szükséges energiát;
2. "közlekedési szegénység": az az állapot, amikor a személyek és a háztartások nem képesek vagy nehezen tudják fedezni a magán- vagy a tömegközlekedés költségeiket, vagy nem, illetve csak korlátozottan férnek hozzá az alapvető társadalmi-gazdasági szolgáltatások és tevékenységek igénybevételéhez, illetve végzéséhez szükséges közlekedéshez, figyelembe véve a nemzeti és a térbeli kontextust is;
3. "a terv becsült összköltsége": a tervben szereplő intézkedések és beruházások becsült összköltsége;
4. "pénzügyi allokáció": egy tagállamnak allokálható vagy allokált, az Alap keretében nyújtható vissza nem térítendő pénzügyi támogatás;
5. "mérföldkő": egy intézkedés vagy beruházás megvalósítása felé tett előrehaladás mérésére szolgáló minőségi eredmény;
6. "célérték": egy intézkedés vagy beruházás megvalósítása felé tett előrehaladás mérésére szolgáló mennyiségi eredmény;
7. "megújuló energiaforrásokból előállított energia" vagy "megújuló energia": az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv (25) 2. cikke második albekezdésének 1. pontjában meghatározott, megújuló energiaforrásokból előállított energia;
8. "háztartás": az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) 2. cikkének 15. pontjában meghatározott magánháztartás;
9. "mikrovállalkozás": olyan vállalkozás, amely tíznél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek a 651/2014/EU bizottsági rendelet (27) I. mellékletének 3-6. cikkével összhangban kiszámított éves forgalma vagy éves mérlege nem haladja meg a 2 millió EUR-t;
10. "kiszolgáltatott helyzetű háztartások": energiaszegénységben élő háztartások vagy olyan háztartások, beleértve az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokat is, amelyeket jelentős mértékben érintenek az épületekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő árhatások, és amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;
11. "kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások": olyan mikrovállalkozások, amelyeket jelentős mértékben érintenek az épületekből vagy a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő árhatások, és amelyek a tevékenységük végzése céljából nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel, illetve nem áll módjukban kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművet vásárolni, vagy adott esetben alternatív fenntartható közlekedési módra - például tömegközlekedésre - áttérni;
12. "kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók": közlekedési szegénységben élő személyek és háztartások, valamint - többek között az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokban élő - olyan személyek és háztartások is, akiket vagy amelyeket jelentős mértékben érintenek a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő árhatások, és akiknek vagy amelyeknek nem áll módjukban kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművet vásárolni, vagy alternatív fenntartható közlekedési módra - például tömegközlekedésre - áttérni;
13. "épületfelújítás": bármilyen energetikai célú épületfelújítás, amely az épületek energiahatékonyságának növelésére irányul, például a külső határoló szerkezetek - azaz a falak, a tető, a padló - szigetelése és az ablakok cseréje, továbbá épülettechnikai rendszerek telepítése, a vonatkozó nemzeti biztonsági előírásoknak megfelelően, többek között hozzájárulva az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben (átdolgozás) meghatározott felújítási követelmények teljesítéséhez;
14. "épülettechnikai rendszer": az épület vagy annak önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, épületautomatizálására és -szabályozására, valamint helyszíni megújulóenergia-termelésére és -tárolására szolgáló műszaki berendezések, vagy ilyen műszaki berendezések kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokból előállított energiát használó rendszereket is;
15. "aktív felhasználó": az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott aktív felhasználó;
16. "helyi energiaközösség": az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott helyi energiaközösség;
17. "megújulóenergia-közösség": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 16. pontjában meghatározott megújulóenergia-közösség;
18. "megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelem": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 18. pontjában meghatározott, megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelem;
19. "kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású jármű": az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 3. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású jármű.
3. cikk
Célkitűzések
(1) Az Alap általános célkitűzése, hogy az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelése révén hozzájáruljon a klímasemlegességre való társadalmilag méltányos átálláshoz.
(2) Az Alap egyedi célkitűzései, hogy ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással, valamint az épületek energiahatékonyságának növelésére, az épületek fűtésének és hűtésének fokozott dekarbonizációjára - többek között a megújulóenergia-termelésnek és -tárolásnak épületekben való integrálása révén -, továbbá a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel és beruházásokkal támogassa a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat.
II. FEJEZET
Szociális klímatervek
4. cikk
Szociális klímatervek
(1) Minden tagállam benyújtja a tervét a Bizottságnak. A tervnek a megfizethető fűtés, hűtés és mobilitás biztosítása érdekében meglévő vagy új nemzeti intézkedések és beruházások koherens csomagját kell tartalmaznia a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókra gyakorolt hatás kezelése céljából, miközben kíséri és felgyorsítja az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket.
(2) Minden tagállam biztosítja a terve és az integrált nemzeti energia- és klímatervének az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett aktualizált változata közötti összhangot.
(3) A terv tartalmazhat olyan nemzeti intézkedéseket, amelyek ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóknak annak érdekében, hogy csökkentsék az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő, a fosszilis tüzelőanyagokat érintő áremelkedés hatását.
(4) A tervnek a 8. cikkel összhangban a következőkre irányuló nemzeti, valamint adott esetben helyi és regionális intézkedéseket és beruházásokat kell magában foglalnia:
a) épületfelújítás, valamint az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációja, beleértve a megújulóenergia-termelés és -tárolás integrálását;
b) a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés elterjedésének fokozása.
(5) Amennyiben egy tagállam már rendelkezik az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerrel vagy szén-dioxid-adóval, a társadalmi hatások és kihívások enyhítését célzó, már meglévő nemzeti intézkedések belefoglalhatók a tervbe, feltéve, hogy megfelelnek e rendeletnek.
5. cikk
Nyilvános konzultáció
(1) Minden tagállam a helyi és regionális hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerek képviselőivel, valamint az érintett civil társadalmi szervezetekkel, ifjúsági szervezetekkel és más érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultációt követően nyújtja be a tervet a Bizottságnak. Az említett konzultációt minden tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 10. cikkében foglalt követelményekkel összhangban és az adott tagállam nemzeti jogi keretének megfelelően folytatja le.
(2) Minden tagállam összefoglalót illeszt a tervébe a következőkről:
a) az (1) bekezdés szerint megtartott konzultáció; valamint
b) az, hogy hogyan tükröződnek a tervben a konzultációban részt vevő érdekelt felek észrevételei.
(3) A 16. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság értékeli, hogy a tervet az e cikk (1) bekezdésével összhangban az érdekelt felekkel konzultálva dolgozták-e ki.
(4) A Bizottság a 6. cikk (4) bekezdésével összhangban a tervekről folytatott konzultációkkal kapcsolatos bevált gyakorlatok példáival támogatja a tagállamokat.
6. cikk
A szociális klímatervek tartalma
(1) A tervben a következő elemeket kell meghatározni:
a) a 4. és 8. cikknek megfelelő olyan konkrét intézkedések és beruházások, amelyek az e bekezdés d) pontjában említett hatások csökkentését célozzák, annak ismertetésével együtt, hogy az említett intézkedések és beruházások hogyan járulnának hozzá hatékonyan a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez az adott tagállam vonatkozó szakpolitikáinak átfogó keretén belül;
b) adott esetben olyan konkrét, kölcsönösen koherens és megerősített kísérő intézkedések, amelyek az intézkedések és a beruházások megvalósítását, valamint a d) pontban említett hatások csökkentését szolgálják;
c) információk az intézkedések és beruházások olyan egyéb uniós, nemzetközi, köz- vagy adott esetben magánforrásokból történő, meglévő vagy tervezett finanszírozására vonatkozóan, amelyek hozzájárulnak a tervben meghatározott intézkedésekhez és beruházásokhoz, beleértve az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásra vonatkozó információkat is;
d) az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő áremelkedés által a háztartásokra - különösen az energiaszegénység és a közlekedési szegénység előfordulására -, valamint a mikrovállalkozásokra gyakorolt várható hatásokra vonatkozó becslés; az említett hatásokat az egyes tagállamok által meghatározott megfelelő területi szinten kell elemezni, a nemzeti sajátosságok és olyan elemek figyelembevételével, mint a tömegközlekedéshez és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azonosítani kell a leginkább érintett területeket;
e) a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számára vonatkozó becslés és ezek azonosítása;
f) annak ismertetése, hogy az energiaszegénység és a közlekedési szegénység fogalommeghatározását hogyan kell nemzeti szinten alkalmazni;
g) amennyiben a terv a 4. cikk (3) bekezdésében említett intézkedésekről rendelkezik, a támogatható végső kedvezményezettek azonosítására vonatkozó kritériumok, a szóban forgó intézkedések tervezett határideje és azok mennyiségi becslésen alapuló indokolása, valamint annak minőségi ismertetése, hogy az említett intézkedések várhatóan hogyan csökkentik az energiaszegénységet, a közlekedési szegénységet és a háztartások kiszolgáltatottságát a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése esetén;
h) a 2032. július 31-ig lezárandó intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozóan tervezett mérföldkövek, célértékek és indikatív átfogó menetrend;
i) adott esetben az alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos támogatás fokozatos csökkentésére szolgáló menetrend;
j) a terv becsült összköltsége, megfelelő indokolással, valamint annak ismertetésével együtt, hogy az miként felel meg a költséghatékonyság elvének, illetve mennyire arányos a terv várható hatásával;
k) a terv becsült összköltségéhez való tervezett nemzeti hozzájárulás, amelynek kiszámítása a 15. cikkel összhangban történik;
l) az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedések kivételével annak ismertetése, hogy a terv miként biztosítja, hogy egyik intézkedés vagy beruházás se járjon a környezeti célkitűzéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett jelentős megsértésével;
m) a terv érintett tagállam általi hatékony nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések - különös tekintettel a javasolt mérföldkövekre és célértékekre -, a IV. mellékletben említett releváns közös mutatók, illetve ha e mutatók egyike sem releváns egy adott intézkedés vagy beruházás szempontjából, az érintett tagállam által javasolt további egyedi mutatók;
n) a terv elkészítése és - amennyiben rendelkezésre áll - végrehajtása céljából az 5. cikkben említett nyilvános konzultációs folyamatról készült összefoglaló;
o) az Alapból nyújtott pénzügyi allokációk felhasználása tekintetében a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló tagállami rendszer ismertetése, valamint az Alapból és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedések bemutatása;
p) adott esetben - és ha releváns - annak ismertetése, hogy a tervben hogyan vették figyelembe a földrajzi sajátosságokat, például a szigeteket, a legkülső régiókat és területeket, a vidéki vagy távoli területeket, a kevésbé megközelíthető peremterületeket, a hegyvidéki területeket vagy az elmaradott területeket;
q) adott esetben annak ismertetése, hogy az intézkedések és beruházások hogyan kívánják kezelni a nemek közötti egyenlőtlenséget.
(2) A terv az intézkedések és beruházások hatékony igazgatásához és végrehajtásához szükséges technikai segítségnyújtást célzó intézkedéseket is magában foglalhat.
(3) A tervnek összhangban kell lennie azokkal az információkkal, illetve kötelezettségvállalásokkal, amelyeket az adott tagállam a következők keretében szolgáltatott, illetve tett:
a) a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv;
b) az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti kohéziós politikai programjai;
c) az (EU) 2021/241 rendelet szerinti helyreállítási és rezilienciaépítési terve;
d) az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) szerinti épületfelújítási terve;
e) az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterve; valamint
f) az (EU) 2021/1056 rendelet szerinti területi igazságos átmenet tervei.
(4) A tervek elkészítése során a Bizottság megszervezi a bevált gyakorlatok cseréjét, többek között a tervekbe foglalandó költséghatékony intézkedésekre és beruházásokra vonatkozóan. A tagállamok technikai támogatást kérhetnek a Bizottság és az Európai Beruházási Bank között 2009-ben létrejött megállapodással létrehozott, európai helyi energiahatékonysági támogatás (ELENA) elnevezésű eszköz vagy az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (30) létrehozott Technikai Támogatási Eszköz keretében.
(5) E cikk (1) bekezdése l) pontjának alkalmazásában a Bizottság az Alap hatályához igazított technikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak arról, hogy az intézkedések és a beruházások az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében megfelelnek-e a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.
(6) Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett információk szolgáltatásában, a Bizottság közös értéket határoz meg, amelyet az épületekből, a közúti közlekedésből és a további ágazatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő szén-dioxid-árra vonatkozó becslésként kell figyelembe venni.
(7) A tervhez minden tagállam az V. mellékletben foglalt sablont használja.
III. FEJEZET
A szociális klímatervek támogatása az alapból
7. cikk
Az Alapra irányadó elvek
(1) Az Alap pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak a tervükben meghatározott intézkedések és beruházások finanszírozásához.
(2) Minden tagállam esetében az e cikk (1) bekezdése szerinti pénzügyi támogatás kifizetését attól kell függővé tenni, hogy az adott tagállam megvalósította-e az e rendelet 8. cikke szerinti intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó mérföldköveket és célértékeket. E mérföldköveknek és célértékeknek összhangban kell lenniük az Unió éghajlat-politikai céljaival és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott célkitűzéssel és különösen a következőkre kell kiterjedniük:
a) energiahatékonyság;
b) épületfelújítás;
c) kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés;
d) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;
e) a kiszolgáltatott helyzetű háztartások - különösen az energiaszegénységben élő háztartások -, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számának csökkentése.
(3) Az Alapból csak olyan intézkedések és beruházások támogathatók, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.
(4) Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak csökkenteniük kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, továbbá - adott esetben - hozzá kell járulniuk a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, valamint az Alap intézkedéseinek és beruházásainak hatálya alá tartozó területeken a fenntartható és minőségi munkahelyekhez.
8. cikk
A szociális klímatervekbe beillesztendő támogatható intézkedések és beruházások
(1) A tagállamok a következő, tartós hatást gyakorló intézkedéseket és beruházásokat számíthatják bele a terv becsült összköltségébe, feltéve, hogy azok elsősorban a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokat vagy a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat célozzák, és az alábbiakra irányulnak:
a) az épületfelújítások támogatása, különösen a legrosszabbul teljesítő épületekben lakó, illetve ilyen épületeket használó, kiszolgáltatott helyzetű háztartások és kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások esetében, valamint többek között a bérlők és a szociális bérlakásokban élők esetében is;
b) a megfizethető és energiahatékony lakhatáshoz, többek között a szociális lakhatáshoz való hozzáférés támogatása;
c) hozzájárulás az épületek fűtésének és hűtésének, valamint az épületekben való főzésnek a dekarbonizációjához - például a villamosításon keresztül - megfizethető és energiahatékony rendszerekhez való hozzáférés biztosításával, továbbá a megújulóenergia-termelésnek és -tárolásnak többek között megújulóenergia-közösségek, helyi energiaközösségek és más aktív felhasználók révén történő integrálásával, a megújuló energia saját fogyasztása - így például az energiamegosztás és a megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelem, az intelligens hálózatokhoz és a távfűtési hálózatokhoz való csatlakozás - elterjedésének előmozdítása érdekében, ami hozzájárul az energiamegtakarítás eléréséhez, illetve az energiaszegénység csökkentéséhez;
d) célzott, hozzáférhető és megfizethető tájékoztatás, oktatás, figyelemfelhívás és tanácsadás biztosítása a költséghatékony intézkedésekkel és beruházásokkal, az épületfelújítások és az energiahatékonyság tekintetében rendelkezésre álló támogatással, valamint a fenntartható és megfizethető mobilitási és közlekedési alternatívákkal kapcsolatban;
e) az állami és a magánszervezetek - így például a szociális lakhatást biztosítók, különösen a köz-magán szövetkezetek - támogatása megfizethető energiahatékonysági megoldások és megfelelő finanszírozási eszközök kidolgozásában és biztosításában, az Alap szociális céljaival összhangban;
f) a technológiasemlegesség fenntartása mellett kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekhez és kerékpárokhoz való hozzáférés biztosítása, beleértve a megvásárlásukra, valamint a megfelelő állami és magáninfrastruktúrára irányuló pénzügyi támogatást vagy adózási ösztönzőket, adott esetben különös tekintettel a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek megvásárlására, az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrára, valamint a használt kibocsátásmentes járművek piacának fejlesztésére; a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy amennyiben a kibocsátásmentes járművek megfizethető és alkalmazható megoldást jelentenek, a tervükben prioritásként kezeljék az ilyen járművek támogatását;
g) a megfizethető és hozzáférhető tömegközlekedés használatának ösztönzése, valamint a magán- és közszervezetek - többek között szövetkezetek - támogatása az igény szerinti fenntartható mobilitás, a megosztott mobilitási szolgáltatások és az aktív mobilitási lehetőségek fejlesztésében és biztosításában.
(2) A tagállamok a tervek becsült összköltségébe beleszámíthatják azon intézkedések költségeit, amelyekkel a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok tekintetében tapasztalható áremelkedés hatásának csökkentése céljából közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóknak. Az ilyen támogatásnak ideiglenesnek és idővel csökkenőnek kell lennie. A tagállamok ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújthatnak, ha a tervükben szerepelnek az e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti, kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat célzó intézkedések vagy beruházások. Az ilyen támogatásnak az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának közvetlen hatására kell korlátozódnia. Az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtó intézkedések költségei a terv - e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett - becsült összköltségének legfeljebb a 37,5 %-át tehetik ki.
(3) A tagállamok a tervük becsült összköltségébe beleszámíthatják a technikai segítségnyújtás költségeit annak érdekében, hogy el tudják számolni azon kiadásokat, amelyek az Alap irányításához és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges képzési, programozási, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódnak, így például a tanulmányok, az információtechnológiai (IT) kiadások, az érdekelt felekkel való nyilvános konzultáció, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek költségeit. E technikai segítségnyújtás költségei a terv - 6. cikk (1) bekezdése j) pontjában említett - becsült összköltségének legfeljebb a 2,5 %-át tehetik ki.
9. cikk
Az előnyök továbbhárítása a háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési felhasználókra
(1) A tagállamok a tervekbe belefoglalhatják a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók támogatásától eltérően köz- vagy magánszervezetek révén nyújtott támogatást, feltéve, hogy ezek a szervezetek olyan intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre, amelyek végső soron a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások vagy a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók javát szolgálják.
(2) A tagállamok gondoskodnak a szükséges törvényi és szerződéses biztosítékokról annak biztosítása érdekében, hogy teljes egészében részesítsék a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokat vagy a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat az előnyökből.
10. cikk
Az Alap forrásai
(1) A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8b) bekezdésével, 30d. cikkének (3) bekezdésével és 30d. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Alapnak a 2026. január 1-jétől 2032. december 31-ig terjedő időszakban történő végrehajtására folyó áron legfeljebb 65 000 000 000 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani. Ez az összeg a 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdése hatodik albekezdésének sérelme nélkül az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában külső címzett bevételnek minősül.
Az Alap számára elkülönített éves összegek - az e bekezdés első albekezdésében meghatározott maximális összeg erejéig - nem haladhatják meg a 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésében említett összegeket.
Amennyiben a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését az említett irányelv 30k. cikke alapján 2028-ig elhalasztják, az Alap rendelkezésére bocsátandó maximális összeg 54 600 000 000 EUR, az Alap számára elkülönített éves összegek pedig nem haladhatják meg a 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdésének ötödik albekezdésében említett vonatkozó összegeket.
(2) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 22. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és e rendelet 19. cikkének sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett vonatkozó maximális összeget fedező kötelezettségvállalási előirányzatokat 2026. január 1-jétől kezdődően minden pénzügyi év elején automatikusan rendelkezésre kell bocsátani az (1) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett vonatkozó alkalmazandó éves összegek erejéig.
(3) Az (1) bekezdésben említett összegekből fedezhetők az Alap irányításához és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel - különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, az érdekelt felekkel való konzultációval, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekkel, többek között az inkluzív tájékoztatási tevékenységekkel és az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval - kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, továbbá az információk kezelésére és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal, illetve a szervezeti információtechnológiai eszközökkel kapcsolatos kiadások, valamint az Alap irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadás. A kiadások emellett magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységek - például a projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének - költségeit, valamint a támogatható intézkedések értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértői közreműködés költségeit.
11. cikk
A megosztott irányítású programokból származó és az azokhoz rendelt források, valamint a források felhasználása
(1) A tagállamok számára a megosztott irányítás keretében juttatott források az érintett tagállam kérésére átcsoportosíthatók az Alaphoz az (EU) 2021/1060 rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett. A Bizottság az említett forrásokat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Az említett forrásokat kizárólag az érintett tagállam javára lehet felhasználni.
(2) A tagállamok az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott tervükben kérhetik a maximális éves pénzügyi allokáció legfeljebb 15 %-ának az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározott, megosztott irányítás alá tartozó alapokba történő átcsoportosítását. Az átcsoportosított forrásokból az e rendelet 8. cikkében említett intézkedéseket és beruházásokat kell finanszírozni, és e forrásokat azon alapok szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelyekbe átcsoportosították őket. A tagállamok a forrásokat - az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó programok kivételével - egy vagy több program módosítása révén, az (EU) 2021/1060 rendelet 26a. cikkével összhangban csoportosítják át, és a forrásokat az említett rendeletben meghatározott szabályokkal és azon alapok szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelyekbe átcsoportosították őket.
(3) A tagállamok megbízhatják az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti kohéziós politikai programok irányító hatóságait az Alapból támogatott intézkedések és beruházások végrehajtásával, adott esetben az említett kohéziós politikai programokkal való szinergiákra tekintettel és az Alap célkitűzéseivel összhangban. A tagállamok a tervükben jelzik azt a szándékukat, hogy ily módon megbízzák ezeket a hatóságokat. Ilyen esetekben úgy kell tekinteni, hogy a tagállamok által kialakított, a Bizottság által küldött értesítésben szereplő meglévő irányítási és kontrollrendszerek megfelelnek e rendelet követelményeinek.
(4) A tagállamok a becsült összköltség részeként a tervükbe beleszámíthatják az (EU) 2021/240 rendelet 7. cikke szerinti kiegészítő technikai támogatásra irányuló kifizetéseket és a készpénz-hozzájárulás összegét az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet (31) releváns rendelkezései szerinti tagállami komponens céljából. Ezek a költségek nem haladhatják meg a terv maximális pénzügyi allokációjának 4 %-át, és a tervben szereplő vonatkozó intézkedéseknek meg kell felelniük e rendeletnek.
12. cikk
Végrehajtás
Az Alapot az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott releváns szabályokkal, különösen az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel és az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel összhangban a Bizottság hajtja végre közvetlen irányítással.
13. cikk
Addicionalitás és kiegészítő finanszírozás
(1) Az Alap keretében nyújtott támogatás kiegészíti az egyéb uniós alapok, programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. Az Alap keretében támogatott intézkedések és beruházások támogatásban részesülhetnek más uniós alapokból, programokból és eszközökből is, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.
(2) Az Alapból nyújtott támogatásnak - így például a 4. cikk (3) bekezdésében említett ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásnak - kiegészítő jellegűnek kell lennie, és nem helyettesítheti az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat.
(3) A tagállamok részére történő technikai segítségnyújtás esetében a terv végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó igazgatási költségek nem tekinthetők ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásnak.
14. cikk
Maximális pénzügyi allokáció
(1) A maximális pénzügyi allokáció mértékét mindegyik tagállam esetében a 10. cikkel összhangban, valamint az I. és a II. mellékletben meghatározottak szerint kell kiszámítani.
(2) Az egyes tagállamok maximális pénzügyi allokációjuk erejéig nyújthatnak be kérelmet a tervük végrehajtása céljából.
15. cikk
Nemzeti hozzájárulás a becsült összköltséghez
A tagállamok a tervükhöz annak becsült összköltsége legalább 25 %-ával járulnak hozzá.
16. cikk
A Bizottság értékelése
(1) A Bizottság az e rendeletnek való megfelelés tekintetében értékeli a tervet és adott esetben a tervnek a tagállam által a 18. cikkel összhangban benyújtott módosításait. A Bizottság az említett értékelés során az érintett tagállammal szoros együttműködésben jár el. A Bizottság a terv tagállam általi benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül észrevételeket tehet vagy kiegészítő információkat kérhet. A tagállam rendelkezésre bocsátja a kért kiegészítő információkat, és szükség esetén módosíthatja a tervet, többek között a terv benyújtását követően is. A tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat az értékelési határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról.
(2) A Bizottság értékeli, hogy a 11. cikkel összhangban kért átcsoportosítások megfelelnek-e e rendelet célkitűzéseinek.
(3) A Bizottság a tagállam előtt álló sajátos kihívásokat és a tagállam számára biztosított pénzügyi allokációt figyelembe véve az alábbiak szerint értékeli a terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját:
a) a relevancia értékelése céljából a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:
i. a terv megfelelő választ jelent-e az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása miatt az érintett tagállamban lévő, kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra - különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra, illetve a közlekedési szegénységben élő háztartásokra -, továbbá kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokra és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókra gyakorolt társadalmi hatásra, valamint az előttük álló kihívásokra, kellően figyelembe véve azokat a kihívásokat, amelyeket az érintett tagállam integrált nemzeti energia- és klímatervének aktualizálása és a terv megvalósítása terén elért előrehaladás tekintetében a Bizottságnak az (EU) 2018/1999 rendelet 9. cikke (3) bekezdésének, valamint 13. és 29. cikkének megfelelően végzett értékelése, továbbá a Bizottságnak az (EU) 2018/1999 rendelet 34. cikke alapján a tagállamok számára megfogalmazott ajánlásai tártak fel, az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljaira, valamint az Unió klímasemlegességére vonatkozó, legkésőbb 2050-re elérendő hosszú távú célkitűzésre tekintettel;
ii. a terv várhatóan biztosítja-e, hogy a benne szereplő intézkedések és beruházások ne vezessenek a környezeti célkitűzéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti jelentős megsértéséhez, és hogy a terv elősegíti-e a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését;
iii. a terv tartalmaz-e olyan intézkedéseket és beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között az abból eredő társadalmi hatások és kihívások kezeléséhez, továbbá különösen az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak, az Unió klímasemlegességére vonatkozó, legkésőbb 2050-re elérendő hosszú távú célkitűzésnek, valamint az Unió fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájában szereplő, 2030-ra vonatkozó mérföldköveknek az eléréséhez;
b) az eredményesség értékelése céljából a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:
i. az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljaival, valamint az Unió klímasemlegességére vonatkozó, legkésőbb 2050-re elérendő hosszú távú célkitűzéssel összhangban a terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e a tagállamban a terv segítségével kezelni kívánt kihívásokra, különösen a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra - mindenekelőtt az energiaszegénységben élő háztartásokra, illetve a közlekedési szegénységben élő háztartásokra -, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókra;
ii. a tagállam által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják-e a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, az előirányzott ütemtervre, mérföldkövekre és célértékekre, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően;
iii. a tagállam által javasolt intézkedések és beruházások összhangban állnak-e az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben (átdolgozás), az (EU) 2018/2001 irányelvben, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről és a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (32), valamint a 2010/31/EU irányelvben foglalt követelményekkel, és megfelelnek-e azoknak; valamint
iv. a tagállam által javasolt intézkedések és beruházások elősegítik-e a 6. cikk (3) bekezdésében említett uniós eszközökkel való kiegészítő jelleget, szinergiát, koherenciát és következetességet;
c) a hatékonyság értékelése céljából a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:
i. a tagállam által nyújtott, a terv becsült összköltségére vonatkozó indokolás észszerű és valószerű-e, összhangban van-e a költséghatékonyság elvével, valamint arányos-e a nemzeti szinten várható környezeti és társadalmi hatással, figyelembe véve a tervben szereplő költségekre esetlegesen hatást gyakorló nemzeti sajátosságokat is;
ii. a tagállam által javasolt intézkedések várhatóan megelőzik, feltárják és korrigálják-e a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenségeket az Alapból származó pénzügyi allokáció felhasználása során, beleértve az Alapból és az egyéb uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedéseket;
iii. a tagállam által javasolt mérföldkövek és célértékek hatékonyak-e az Alap hatálya, célkitűzései és a támogatható intézkedések szempontjából;
d) a koherencia értékelése céljából a Bizottság figyelembe veszi, hogy a terv tartalmaz-e koherens fellépéseket jelentő intézkedéseket és beruházásokat.
17. cikk
A Bizottság határozata
(1) A 16. cikk szerint végzett értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz a tagállam tervéről, legkésőbb a tervnek a 4. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtásától számított öt hónapon belül.
(2) Amennyiben a Bizottság kedvező értékelést ad a tervről, az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meg kell határozni a következőket:
a) a tagállam által végrehajtandó intézkedések és beruházások, a terv becsült összköltségének összege, valamint a mérföldkövek és a célértékek;
b) a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban allokált maximális pénzügyi allokáció, amelyet a 20. cikknek megfelelően részletekben kell kifizetni azt követően, hogy a tagállam kielégítően megvalósította a terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célértékeket;
c) a nemzeti hozzájárulás;
d) a terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó szabályok és ütemterv, ideértve - adott esetben - a 21. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket is;
e) az előirányzott mérföldkövek és célértékek megvalósításához kapcsolódó releváns mutatók; valamint
f) a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való hozzáférést biztosító intézkedések.
(3) Az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett maximális pénzügyi allokáció mértékét a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint értékelt, a tagállam által javasolt terv becsült összköltsége alapján kell meghatározni.
Az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett maximális pénzügyi allokáció összegét a következőképpen kell meghatározni:
a) amennyiben a terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és a terv becsült összköltségének a nemzeti hozzájárulással csökkentett összege akkora vagy magasabb, mint az adott tagállamot megillető, a 14. cikk (1) bekezdésében említett maximális pénzügyi allokáció, a tagállam pénzügyi allokációja egyenlő a 14. cikk (1) bekezdésében említett maximális pénzügyi allokáció teljes összegével;
b) amennyiben a terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és a terv becsült összköltségének a nemzeti hozzájárulással csökkentett összege alacsonyabb, mint az adott tagállamot megillető, a 14. cikk (1) bekezdésében említett maximális pénzügyi allokáció, a tagállam pénzügyi allokációja egyenlő a terv becsült összköltségének a nemzeti hozzájárulással csökkentett összegével;
c) amennyiben a terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, de az értékelés hiányosságokat azonosít a belső kontrollrendszerekben, a Bizottság előírhatja, hogy az említett hiányosságok kezelése érdekében további intézkedések szerepeljenek a tervben, és ezeket az intézkedéseket a tagállam az első kifizetést megelőzően megvalósítsa;
d) amennyiben a terv nem felel meg kielégítő mértékben a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, a tagállam nem részesülhet pénzügyi allokációban.
(4) Amennyiben a Bizottság kedvezőtlen értékelést ad egy tervről, az (1) bekezdésben említett határozatnak tartalmaznia kell e negatív értékelés indokolását. A tagállam a Bizottság értékelésének figyelembevételével újra benyújtja a tervet.
18. cikk
A szociális klímatervek módosítása
(1) Amennyiben objektív körülmények - különösen az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának tényleges közvetlen hatásai - miatt valamely tagállam részben vagy egészben már nem tudja megvalósítani a tervet - a vonatkozó mérföldköveket és célértékeket is beleértve -, vagy azt jelentős mértékben ki kell igazítania, az érintett tagállam a szükséges és kellően indokolt változtatásokat tartalmazó módosított tervet nyújt be a Bizottságnak. A tagállamok a 11. cikk (4) bekezdése szerinti technikai támogatást kérhetnek a módosított terv elkészítéséhez.
(2) A Bizottság a 16. cikkel összhangban értékeli a módosított tervet.
(3) Amennyiben a Bizottság kedvező értékelést ad a módosított tervről, a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amelyben feltünteti a kedvező értékelésének indokolását. A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Bizottság az e bekezdés szerinti határozatot a módosított terv érintett tagállam általi benyújtásának időpontjától számított három hónapon belül fogadja el.
(4) Amennyiben a Bizottság kedvezőtlen értékelést ad a módosított tervről, a módosított tervet a (3) bekezdésben említett időtartamon belül elutasítja azt követően, hogy lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a módosított tervre vonatkozó bizottsági értékelés közlésétől számított három hónapon belül megtegye észrevételeit.
(5) 2029. március 15-ig mindegyik tagállam értékeli a terve megfelelőségét az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának tényleges közvetlen hatásai tekintetében. Ezeket az értékeléseket az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésekkel együtt kell benyújtani a Bizottságnak.
(6) A terv olyan kisebb kiigazításai - mint például a tervben szereplő intézkedések és beruházások kisebb aktualizálása vagy az elírások kijavítása - esetén, amelyek a tervben meghatározott célérték kevesebb mint 5 %-os növelését vagy csökkentését jelentik, a tagállam értesíti a Bizottságot ezekről a változtatásokról.
19. cikk
A pénzügyi allokációra vonatkozó kötelezettségvállalás
(1) A 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdésének, valamint 30i. és 30k. cikkének sérelme nélkül, azt követően, hogy a Bizottság elfogadta az e rendelet 17. cikkében említett kedvező határozatot, kellő időben megállapodást köt az érintett tagállammal, amely megállapodás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet értelmében a 2026-2032-es időszakra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségvállalásnak minősül. Ez a megállapodás legkorábban a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti árverések kezdő évét megelőzően egy évvel, vagy - amennyiben az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó - az említett év előtt két évvel köthető meg.
(2) A költségvetési kötelezettségvállalások globális kötelezettségvállalásokon alapulhatnak, és adott esetben több évre elosztott éves részletekre bonthatók.
20. cikk
A kifizetésekre, azok felfüggesztésére és a megállapodások megszüntetésére vonatkozó szabályok a pénzügyi allokációk tekintetében
(1) A pénzügyi allokációknak a tagállam számára e cikk alapján történő kifizetésére a 17. cikkel összhangban jóváhagyott, a tervben megjelölt, vonatkozó elfogadott mérföldkövek és célértékek megvalósítását követően és a rendelkezésre álló finanszírozás függvényében kerülhet sor. E megvalósítást követően a tagállam megfelelően indokolt kifizetési kérelmet nyújt be a Bizottsághoz. A tagállam ezeket a kifizetési kérelmeket évente egy vagy két alkalommal, július 31-ig vagy december 31-ig nyújtja be a Bizottságnak.
(2) A Bizottság a tagállamoktól érkező kifizetési kérelmek kézhezvételét követően értékeli, hogy kielégítő módon megvalósultak-e a 17. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott vonatkozó mérföldkövek és célértékek. A mérföldkövek és a célértékek kielégítő megvalósításának az az előfeltétele, hogy az érintett tagállam ne vonja vissza a korábban kielégítő módon megvalósított mérföldkövekhez és célértékekhez kapcsolódó intézkedéseket.
(3) Amennyiben a Bizottság kedvező értékelést ad egy egyedi kifizetési kérelemre vonatkozóan, egyedi határozatot fogad el, amelyben engedélyezi a pénzügyi allokáció (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek megfelelő folyósítását, a rendelkezésre álló finanszírozás függvényében és biztosítva a tagállamokkal való egyenlő bánásmódot. A Bizottság az egyedi határozatot legkorábban két hónappal és legkésőbb három hónappal az e cikk (1) bekezdése szerinti kifizetési kérelem benyújtására vonatkozó megfelelő határidőt követően fogadja el.
(4) Amennyiben a Bizottság az e cikk (3) bekezdésében említett értékelés eredményeként megállapítja, hogy nem került sor kielégítő módon a 17. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott mérföldkövek és célértékek megvalósítására, fel kell függeszteni a pénzügyi allokáció azon részének kifizetését, amely a nem megvalósított célértékkel vagy mérföldkővel arányos. A tagállam a Bizottság értékelésének közlésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.
A felfüggesztés csak akkor oldható fel, ha sor került a 17. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott mérföldkövek és célértékek kielégítő megvalósítására.
(5) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a kifizetési határidőt az e cikk (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi allokáció folyósítását engedélyező bizottsági határozat érintett tagállammal való közlésének időpontjától, vagy a felfüggesztés e cikk (4) bekezdésének második albekezdése szerinti feloldására vonatkozó közlés időpontjától kezdődően kell számítani.
(6) Amennyiben a (4) bekezdés első albekezdésében említett felfüggesztéstől számított kilenc hónapon belül nem került sor a mérföldkövek és a célértékek kielégítő módon történő megvalósítására, a Bizottság arányosan csökkenti a pénzügyi allokáció összegét azt követően, hogy lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy a mérföldkövek és a célértékek megvalósításával kapcsolatos bizottsági megállapítások közlésétől számított két hónapon belül megtegye észrevételeit.
(7) Amennyiben a tagállam a 19. cikkben említett releváns megállapodások megkötésének időpontjától számított 15 hónapon belül egyetlen releváns mérföldkő és célérték tekintetében sem ér el kézzelfogható előrehaladást, a Bizottság megszünteti az említett megállapodásokat, és - az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 14. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül - visszavonja a pénzügyi allokáció összegére vonatkozó kötelezettségvállalásokat. A Bizottság az említett megállapodások megszüntetésére vonatkozó határozatot azt követően hozza meg, hogy lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy a kézzelfogható előrehaladás elmaradását megállapító bizottsági értékelés közlésétől számított két hónapon belül megtegye észrevételeit.
(8) Minden kifizetést 2033. december 31-ig teljesíteni kell.
(9) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkétől és e cikk (5) bekezdésétől eltérve, ha az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetési kérelmek egy adott fordulójában az Alaphoz a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (4) bekezdésével összhangban rendelt bevétel nem elegendő a benyújtott kifizetési kérelmek fedezésére, a Bizottság - a kifizetési lehetőségeknek az összes jóváhagyott kifizetéshez viszonyított arányában - arányosan fizet a tagállamoknak. A kifizetési kérelmek következő fordulójában a Bizottság előnyben részesíti azokat a tagállamokat, amelyek a kifizetési kérelmek előző fordulójában késedelmesen jutottak hozzá a kifizetésekhez, és csak ezt követően veszi figyelembe az újonnan benyújtott kifizetési kérelmeket.
(10) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve és a 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdése hatodik albekezdésének sérelme nélkül, az e rendelet 3. cikkében említett célkitűzések elérése érdekében a Bizottság a kibocsátási egységek elosztására vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (5) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban allokálja a tagállamoknak a 2033. december 31-ig fel nem használt előirányzatoknak megfelelő összegeket.
21. cikk
Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme
(1) A tervek végrehajtása során a tagállamok - az Alapból nyújtott pénzeszközök kedvezményezettjeiként - minden megfelelő intézkedést megtesznek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi allokációknak az Alapból támogatott - többek között a 9. cikk szerinti, kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól, kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoktól és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő köz- vagy magánszervezetek által végrehajtott - intézkedésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak, különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója tekintetében. Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak a III. mellékletben részletesebben meghatározott hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről. A tagállamok hagyatkozhatnak állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereikre.
(2) A 19. cikkben említett megállapodásokban rendelkezni kell a tagállamok következő kötelezettségeiről:
a) rendszeres ellenőrzése annak, hogy a nyújtott finanszírozást megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal összhangban használták-e fel, valamint hogy a terv szerinti intézkedéseket vagy beruházásokat megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal - különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó szabályokkal - összhangban hajtották-e végre;
b) megfelelő intézkedések meghozatala az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikkében meghatározottak szerinti összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója érdekében, valamint jogi lépések megtétele a - többek között a terv alapján végrehajtott intézkedésekkel vagy beruházásokkal kapcsolatban - jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;
c) a következőknek a kifizetési kérelemhez való csatolása:
i. vezetői nyilatkozat arról, hogy a pénzügyi allokációkat a szándékolt célból használták fel, hogy a kifizetési kérelemmel együtt benyújtott információk teljeskörűek, pontosak és megbízhatóak, valamint hogy a bevezetett belső kontrollrendszerek kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a pénzügyi allokációk kezelésére valamennyi alkalmazandó szabállyal - különösen az összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció, valamint az Alapból és az egyéb uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó szabályokkal -, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban került sor; valamint
ii. a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban elvégzett ellenőrzések összefoglalója, beleértve ezen ellenőrzések hatályát az érintett kiadások összege és a lefedett időszak tekintetében, valamint a feltárt hiányosságok és a meghozott korrekciós intézkedések elemzését;
d) az ellenőrzés és kontroll céljából, valamint a pénzügyi allokációknak a terv alapján végrehajtott intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatos felhasználására vonatkozó összehasonlítható információk biztosítása érdekében a következő szabványosított adatkategóriák elektronikus rendszerben történő gyűjtése, rögzítése és tárolása, valamint az ezekhez való hozzáférés biztosítása:
i. a pénzügyi allokációk végső kedvezményezettjeinek neve, héaazonosító száma vagy adóazonosító száma, valamint az Alapból származó pénzügyi allokáció összege;
ii. a szerződő fél vagy felek és az alvállalkozó vagy alvállalkozók neve és héaazonosító száma vagy adóazonosító száma, valamint a szerződés vagy a szerződések értéke, amennyiben a pénzügyi allokációk végső kedvezményezettje a közbeszerzésre vonatkozó uniós vagy nemzeti jog szerinti ajánlatkérő szerv;
iii. a pénzügyi allokációk kedvezményezettje, illetve a szerződő fél vonatkozásában az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (33) 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonos vagy tulajdonosok vezeték- és utóneve(i), születési dátuma, héaazonosító száma vagy adóazonosító száma;
iv. az Alap keretében végrehajtott intézkedések és beruházások jegyzéke, ezen intézkedések és beruházások közfinanszírozásának teljes összegével együtt, feltüntetve az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb alapok keretében kifizetett pénzeszközök összegét;
e) a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék és - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok tekintetében - az Európai Ügyészség kifejezett felhatalmazása az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogaik gyakorlására, valamint a tervben foglalt intézkedések és beruházások végrehajtására kifizetett pénzügyi allokációk minden végső kedvezményezettje, illetve az ezen intézkedések és beruházások végrehajtásában érintett minden egyéb személy vagy szervezet arra való kötelezése, hogy kifejezetten hatalmazzák fel a Bizottságot, az OLAF-ot, a Számvevőszéket és adott esetben az Európai Ügyészséget az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogaik gyakorlására, valamint rójanak hasonló kötelezettségeket a folyósított pénzeszközök valamennyi végső kedvezményezettjére;
f) nyilvántartás vezetése az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 132. cikkének megfelelően, amely nyilvántartás hivatkozási pontja az adott intézkedés vagy beruházás szempontjából releváns fizetési művelet.
Az e cikk első albekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett információkat csak akkor kell megadni, ha a közbeszerzés értéke meghaladja a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (34) 4. cikkében meghatározott uniós értékhatárokat. Az alvállalkozókat illetően az említett információkat csak az alábbiak vonatkozásában, illetve esetében kell megadni:
a) az alvállalkozás első szintje;
b) amennyiben az említett információkat az adott vállalkozóra vonatkozóan rögzítették; valamint
c) az 50 000 EUR összértéket meghaladó alvállalkozói szerződések.
(3) Az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett személyes adatokat a tagállamok és a Bizottság csak a 19. cikkben említett megállapodások végrehajtásához kapcsolódó pénzügyi allokációk felhasználásával kapcsolatos mentesítési, ellenőrzési és kontrolleljárások, valamint tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági tevékenységek céljából és időtartamára kezelik. A személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel, illetve az (EU) 2018/1725 rendelettel - attól függően, hogy melyik az alkalmazandó - összhangban kell kezelni. A Bizottság mentesítési eljárása keretében, az EUMSZ 319. cikkével összhangban az Alap esetében kötelező az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 247. cikkében említett integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel szerinti jelentéstétel, és arra különösen az éves irányítási és teljesítményjelentésben külön kell sort keríteni.
(4) A 19. cikkben említett megállapodásokban elő kell írni továbbá, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő és a tagállam által nem korrigált csalás, korrupció és összeférhetetlenség vagy az ilyen megállapodásokból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén a Bizottság jogosult arányosan csökkenteni az Alapból nyújtott támogatást és visszafizettetni az Unió költségvetését illető bármely összeget.
A Bizottság a visszafizettetés és a csökkentés összegéről való döntés során tiszteletben tartja az arányosság elvét, valamint figyelembe veszi az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve bármely kötelezettségszegés súlyosságát. A Bizottság lehetőséget biztosít a tagállamnak arra, hogy a csökkentés végrehajtását megelőzően észrevételeket tegyen.
IV. FEJEZET
Kiegészítő jelleg, nyomon követés és értékelés
22. cikk
Koordináció és kiegészítő jelleg
A Bizottság és az érintett tagállamok - a saját hatáskörükkel arányos módon - elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az Alap, valamint az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett uniós programok és eszközök, továbbá a 2003/87/EK irányelv 10d. cikke szerinti Modernizációs Alap közötti hatékony koordinációt. E célból:
a) biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a következetességet a különböző uniós, nemzeti és adott esetben helyi vagy regionális szintű eszközök között, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;
b) optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat, hogy elkerüljék az erőfeszítések közötti átfedéseket; valamint
c) biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás és a kontroll uniós, nemzeti és adott esetben helyi vagy regionális szintű felelősei között az Alap célkitűzéseinek elérése érdekében.
23. cikk
Tájékoztatás, kommunikáció és áthatóság
(1) A tagállamok az e rendelet 21. cikke (2) bekezdése d) pontjának i., ii. és iv. alpontjában említett adatokat az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (35) 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint egyetlen honlapon, nyílt, géppel olvasható formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik és naprakészen tartják, ami lehetővé teszi az adatok válogatását, lekérdezését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az e rendelet 21. cikke (2) bekezdése d) pontjának i. és ii. alpontjában említett információkat nem kell közzétenni sem az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében említett esetekben, sem pedig a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak nyújtott ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás esetében.
(2) Az Alapból származó támogatás címzettjeit tájékoztatni kell az említett támogatások eredetéről, többek között akkor is, ha közvetítőkön keresztül részesülnek a támogatásban. Az említett tájékoztatásnak magában kell foglalnia azt, hogy az intézkedés végrehajtásával kapcsolatos, a kedvezményezetteknek szánt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon feltüntetik az uniós jelképet és egy megfelelő, "Az Európai Unió - Szociális Klímaalap támogatásával" szövegű finanszírozási nyilatkozatot. Az Alapból származó támogatás kedvezményezettjeinek - a természetes személyeknek nyújtott támogatás, illetve azon esetek kivételével, amikor fennáll az üzleti szempontból érzékeny adatok nyilvánosságra hozatalának kockázata - különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.
(3) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az Alaphoz, az e rendelet alapján végzett intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan, többek között - adott esetben és a nemzeti hatóságok egyetértésével - a nemzeti hatóságokkal, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az érintett tagállamban működő képviseleti irodáival folytatott közös kommunikációs tevékenységek révén.
24. cikk
A végrehajtás nyomon követése
(1) Minden tagállam kétévenként jelentést tesz a Bizottságnak a terve végrehajtásáról az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésével együtt, az említett rendelet 28. cikkével összhangban. A végrehajtás nyomon követésének célzottnak és a terv keretében végzett tevékenységekkel arányosnak kell lennie. A tagállamok belefoglalják az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mutatókat az eredményjelentésükbe.
(2) A Bizottság nyomon követi az Alap végrehajtását, és méri a célkitűzések elérését. A végrehajtás nyomon követésének célzottnak és az Alap keretében végzett tevékenységekkel arányosnak kell lennie.
(3) A Bizottság teljesítményjelentési rendszerének biztosítania kell, hogy a tevékenységek végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az Alapból származó támogatás kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(4) A Bizottság a IV. mellékletben meghatározott közös mutatókat használja a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén elért eredményekről szóló jelentéstételhez, valamint az Alap e tekintetben történő nyomon követéséhez és értékeléséhez.
25. cikk
Átláthatóság
(1) A Bizottság a tagállamok által benyújtott terveket, valamint az általa nyilvánosságra hozott határozatokat egyidejűleg és egyenlő feltételekkel, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
(2) A Bizottság által az e rendelettel vagy annak végrehajtásával összefüggésben a Tanácsnak továbbított információkat egyidejűleg az Európai Parlamentnek is rendelkezésére kell bocsátani, szükség esetén titoktartási szabályok betartása mellett.
(3) Az Európai Parlament illetékes bizottságai felkérhetik a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást a tervek Bizottság által végzett értékelésének aktuális állásáról.
26. cikk
Éghajlatváltozásról szóló szociális párbeszéd
(1) Az Európai Parlament illetékes bizottságai az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament és a Bizottság közötti párbeszéd elmélyítése, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság fokozása érdekében évente kétszer felkérhetik a Bizottságot a következő kérdések megvitatására:
a) a tagállamok által benyújtott tervek;
b) a tagállamok által benyújtott tervek Bizottság általi értékelése;
c) a tagállamok által benyújtott tervekben meghatározott mérföldkövek és célértékek megvalósításának helyzete;
d) kifizetési, felfüggesztési és megszüntetési eljárások, beleértve a tagállamok által benyújtott észrevételeket, valamint az általuk benyújtott tervekben meghatározott mérföldkövek és célértékek kielégítő megvalósításának biztosítása érdekében hozott korrekciós intézkedéseiket.
(2) A Bizottság figyelembe vesz minden, az éghajlatváltozásról szóló szociális párbeszéd keretében kifejtett álláspontokból származó elemet, többek között adott esetben az Európai Parlament állásfoglalásait is.
V. FEJEZET
Záró rendelkezések
27. cikk
Az Alap értékelése és felülvizsgálata
(1) Két évvel a tervek végrehajtásának kezdetét követően a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Alap végrehajtásáról és működéséről, figyelembe véve a tagállamok által a 24. cikkel összhangban benyújtott első jelentések eredményeit, továbbá adott esetben javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására vonatkozóan.
(2) Az (1) bekezdésben említett értékelő jelentésben értékelni kell különösen a következőket:
a) az Alap 3. cikkben meghatározott célkitűzései elérésének mértéke, az erőforrások felhasználásának hatékonysága és az uniós hozzáadott érték;
b) országonkénti bontásban az intézkedések és beruházások hatékonysága, valamint a közvetlen jövedelemtámogatás felhasználása a tervekben meghatározott mérföldkövek és célértékek megvalósításának fényében;
c) hogyan alkalmazzák a tagállamokban az energiaszegénység és a közlekedési szegénység fogalmának meghatározását a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett információk alapján, valamint hogy szükség van-e e fogalommeghatározások módosítására;
d) az e rendelet 8. cikkében meghatározott valamennyi célkitűzés, valamint intézkedés és beruházás továbbra is releváns-e, tekintettel az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából, valamint az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (36) értelmében a tagállamok által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kötelező éves csökkentése érdekében hozott nemzeti intézkedésekből fakadó, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatásra, továbbá a címzett bevételek felhasználása továbbra is releváns-e, tekintettel a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti, az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében árverés útján történő értékesítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekre és egyéb releváns megfontolásokra.
(3) A Bizottság 2033. december 31-ig független utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az utólagos értékelő jelentés az Alap átfogó értékeléséből áll, és információt tartalmaz annak hatásáról.
(4) A 2027 utáni többéves pénzügyi keret sérelme nélkül, abban az esetben, ha a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (5) bekezdésében említett árverés útján történő értékesítéséből származó bevétel az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként kerül megállapításra, a Bizottság adott esetben benyújtja a szükséges javaslatokat annak érdekében, hogy a 2027 utáni többéves pénzügyi keret keretében biztosított legyen az Alap hatékony és folyamatos végrehajtása, amelyet ideiglenesen és kivételesen a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeiből származó külső címzett bevételekből finanszíroznak.
28. cikk
Az (EU) 2021/1060 rendelet módosítása
Az (EU) 2021/1060 rendelet a következő cikkel egészül ki:
"26a. cikk
A Szociális Klímaalapból átcsoportosított források
(1) Az (EU) 2023/955 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (*1) létrehozott Szociális Klímaalapból átcsoportosított forrásokat e rendelettel, valamint az azon alap tekintetében irányadó rendelkezésekkel összhangban kell végrehajtani, amely alaphoz az említett forrásokat átcsoportosítják, és azokat végleges forrásoknak kell tekinteni. Az említett források az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában külső címzett bevételnek minősülnek, és az e rendelet 110. cikkében említett forrásokhoz képest kiegészítő jellegűek.
(2) Ha a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az e cikk (1) bekezdésében említett forrásokat, akkor e rendelet 24. cikkével összhangban programmódosítást nyújtanak be egy vagy több programra vonatkozóan. A tagállamok az uniós költségvetés tekintetében e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések elérését szem előtt tartva tervezik meg az említett források felhasználását. Az említett forrásoknak hozzá kell járulniuk a Szociális Klímaalapnak az (EU) 2023/955 rendelet 3. cikkében meghatározott releváns célkitűzései eléréséhez, és az említett forrásokat az említett rendelet 8. cikkében meghatározott intézkedések és beruházások támogatására kell felhasználni. A forrásokat azon alap egy vagy több egyedi célkitűzésének megfelelő egy vagy több célzott prioritás keretében kell programozni, amely alaphoz az említett forrásokat átcsoportosítják, valamint egy vagy több régiókategóriára vonatkozóan, adott esetben feltüntetve a források évenkénti bontását. Az említett források nem vehetők figyelembe az alapspecifikus szabályokban meghatározott, a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek való megfelelés kiszámítása során.
(3) Amennyiben a Bizottság már jóváhagyta valamely tagállamnak a források Szociális Klímaalapból történő átcsoportosításával összefüggő programmódosításra vonatkozó kérelmét, a tagállam a következő években minden további forrásátcsoportosítás esetén a pénzügyi táblázatokra vonatkozó értesítést nyújthat be programmódosítás helyett, feltéve, hogy a javasolt változtatások kizárólag a pénzügyi források növelésére vonatkoznak, a program bármely további módosítása nélkül.
(4) E rendelet 18. cikkétől és 86. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve, az e cikkel és az (EU) 2023/955 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban átcsoportosított források nem vehetők figyelembe a félidős felülvizsgálat és a rugalmassági összeg vonatkozásában.
(5) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, azt a határidőt, amelynek lejártakor a Bizottság e rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban visszavonja az érintett összegekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, attól az évtől kezdődően kell számítani, amelyben a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokra sor került. Az európai területi együttműködési célkitűzéshez (Interreg) tartozó programokra nem lehet forrásokat átcsoportosítani.
29. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2024. június 30-tól alkalmazandó, azaz attól a naptól, amikorra a tagállamoknak hatályba kell léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2003/87/EK irányelvnek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (37) megfeleljenek.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Strasbourgban, 2023. május 10-én.
az Európai Parlament részéről
az elnök
R. METSOLA
a Tanács részéről
az elnök
J. ROSWALL
(1) HL C 152., 2022.4.6., 158. o.
(2) HL C 301., 2022.8.5., 70. o.
(3) Az Európai Parlament 2023. április 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. április 25-i határozata.
(4) HL L 282., 2016.10.19., 4. o.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).
(8) HL C 243., 2022.6.27., 35. o.
(9) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).
(10) A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433. I, 2020.12.22., 23. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o.).
(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).
(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1056 rendelete (2021. június 24.) az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 1. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2020/2092 rendelete (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről (HL L 433. I, 2020.12.22., 1. o.).
(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(20) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
(21) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
(22) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
(23) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).
(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261. I, 2019.10.14., 1. o.).
(27) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).
(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).
(29) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).
(31) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).
(32) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).
(33) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).
(34) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 134 oldalát).
I. MELLÉKLET
Az Alap keretében az egyes tagállamok számára a 14. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális pénzügyi allokáció kiszámításának módszertana
Ez a melléklet meghatározza az egyes tagállamok számára a 10. és a 14. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális pénzügyi allokáció kiszámításának módszertanát.
A módszertan az egyes tagállamok tekintetében a következő változókat veszi figyelembe:
- a szegénység kockázatának kitett, vidéki területeken élő népesség (2019),
- a háztartások tüzelőanyag-égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás (2016-2018 közötti átlag),
- a szegénység kockázatának kitett olyan háztartások százalékos aránya, amelyek tartozást halmoztak fel a közüzemi számlák tekintetében (2019),
- teljes népesség (2019),
- a tagállam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) vásárlóerő-egységben mérve (2019),
- az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározottak szerinti 1A3b, 1A4a és 1A4b kategóriába tartozó kibocsátási forrásokból származó, az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátások részaránya (2016-2018-as átlag), az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti átfogó felülvizsgálatnak megfelelően.
Az Alap keretében az adott tagállam rendelkezésére álló maximális pénzügyi allokációt (MFAi) a következőképpen kell megállapítani:
ahol:
a 10. cikk (1) bekezdésében említett, az Alap végrehajtására szánt maximális összeg (MA) és α i az i tagállam részesedése a maximális összegből, a következő lépések alapján meghatározva:
ahol:
βi = min(
γi =
δi = min(
fi = 1 ha
Ahol minden i tagállam esetében:
rural pop i az i tagállam vidéki területein élő, a szegénység kockázatának kitett népesség;
rural pop EU az EU-27 tagállamainak vidéki területein élő, a szegénység kockázatának kitett népesség összesen;
pop i az i tagállam népessége;
pop EU az EU-27 tagállamainak népessége összesen;
HCO2 i az i tagállam háztartásaiban történő tüzelőanyag-égetésből származó szén-dioxid-kibocsátás;
HCO2 EU az EU-27 tagállamainak háztartásaiban történő tüzelőanyag-égetésből származó szén-dioxid-kibocsátás összesen;
arrears i a szegénység kockázatának kitett olyan háztartások százalékos aránya, amelyek i tagállamban tartozást halmoztak fel a közüzemi számlák tekintetében;
arrears EU a szegénység kockázatának kitett olyan háztartások százalékos aránya, amelyek az EU-27-ben tartozást halmoztak fel a közüzemi számlák tekintetében;
Az olyan tagállamok βi értéke, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-27 értékét, és amelyek esetében a
Valamennyi tagállam esetében az αi értéke nem lehet alacsonyabb, mint a 10. cikk (1) bekezdésében említett maximális összeg 0,07 %-a. Mindazon tagállamok α i értékét, ahol az α i értéke 0,07 %-nál nagyobb, arányosan ki kell igazítani annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi α i összege 100 %-kal legyen egyenlő.
Azon tagállamok esetében, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-27 értékének 90 %-át, az α i értéke nem lehet alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokban megállapítottak szerinti 1A3b, 1A4a és 1A4b kategóriába tartozó kibocsátási forrásokból származó, az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátások részaránya (2016-2018-as átlag), az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti átfogó felülvizsgálatnak megfelelően. Azon tagállamok α i értékét, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) meghaladja az EU-27 értékét, arányosan ki kell igazítani annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi α i összege 100 %-kal legyen egyenlő.
II. MELLÉKLET
Az Alap keretében az egyes tagállamok számára a 10. és a 14. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális pénzügyi allokáció
Az I. mellékletben szereplő módszertannak a 10. cikk (1) bekezdésében említett összegekre történő alkalmazása a következő részesedést és maximális pénzügyi allokációt eredményezi az egyes tagállamok számára.
A 10. cikk (3) bekezdése szerinti összegek az egyes tagállamonkénti maximális pénzügyi allokáció mértékéig arányosan kerülnek fedezésre.
Maximális pénzügyi allokáció tagállamonként
Tagállam Részesedés a teljes összeg %-ában kifejezve ÖSSZESEN
2026-2032
(EUR, folyó árakon)
a 10. cikk (1) bekezdésének első és második albekezdése alapján a 10. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése alapján
Belgium 2,55 1 659 606 425 1 394 069 397
Bulgária 3,85 2 499 490 282 2 099 571 836
Csehország 2,40 1 562 617 717 1 312 598 882
Dánia 0,50 324 991 338 272 992 724
Németország 8,18 5 317 778 511 4 466 933 949
Észtország 0,29 186 244 570 156 445 439
Írország 1,02 663 390 868 557 248 329
Görögország 5,52 3 586 843 608 3 012 948 631
Spanyolország 10,52 6 837 784 631 5 743 739 090
Franciaország 11,19 7 276 283 944 6 112 078 513
Horvátország 1,94 1 263 071 899 1 060 980 395
Olaszország 10,81 7 023 970 924 5 900 135 577
Ciprus 0,20 131 205 466 110 212 591
Lettország 0,71 463 676 528 389 488 284
Litvánia 1,02 664 171 367 557 903 948
Luxemburg 0,10 66 102 592 55 526 177
Magyarország 4,33 2 815 968 174 2 365 413 267
Málta 0,07 45 500 000 38 220 000
Hollandia 1,11 720 463 632 605 189 451
Ausztria 0,89 578 936 189 486 306 399
Lengyelország 17,60 11 439 026 446 9 608 782 215
Portugália 1,88 1 223 154 017 1 027 449 374
Románia 9,25 6 012 677 290 5 050 648 923
Szlovénia 0,55 357 971 733 300 696 256
Szlovákia 2,35 1 530 553 074 1 285 664 582
Finnország 0,54 348 132 328 292 431 155
Svédország 0,62 400 386 447 336 324 616
EU-27 100 % 65 000 000 000 54 600 000 000
III. MELLÉKLET
A tagállamok belső kontrollrendszerére vonatkozó legfontosabb követelmények
1. A tagállamok hatékony és eredményes belső kontrollrendszert működtetnek intézményi, jogi és pénzügyi keretüknek megfelelően, beleértve a funkciók elkülönítését, valamint a jelentéstételi, felügyeleti és nyomonkövetési intézkedéseket. Ez az alábbiakat foglalja magában:
a) a terv végrehajtásával megbízott hatóságok kijelölése és a kapcsolódó felelősségi körök és funkciók elosztása;
b) a kifizetési kérelmeket kísérő vezetői nyilatkozat aláírásáért felelős hatóság vagy hatóságok kijelölése;
c) olyan eljárások, amelyek biztosítják, hogy ez a hatóság vagy ezek a hatóságok megbizonyosodjon/megbizonyosodjanak a tervben meghatározott mérföldkövek és célértékek megvalósításáról, valamint arról, hogy a pénzeszközök kezelésére valamennyi alkalmazandó szabálynak megfelelően került sor, különös tekintettel az összeférhetetlenség elkerülésére, a csalás megelőzésére, a korrupcióra és a kettős finanszírozásra vonatkozó szabályokra;
d) az irányítási és ellenőrzési funkciók megfelelő szétválasztása.
2. A tagállamok hatékonyan végrehajtják a csalás elleni és korrupcióellenes arányos intézkedéseket, valamint az összeférhetetlenség hatékony elkerüléséhez szükséges intézkedéseket. Ez az alábbiakat foglalja magában:
a) a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésével, feltárásával és korrekciójával, valamint a kettős finanszírozás elkerülésével, továbbá a jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetésére irányuló jogi lépések megtételével kapcsolatos megfelelő intézkedések;
b) a csalásra vonatkozó kockázatértékelés és a csalás elleni megfelelő intézkedések meghatározása.
3. A tagállamok megfelelő eljárásokat tartanak fenn a vezetői nyilatkozat, illetve a nemzeti szinten elvégzett ellenőrzések összefoglalójának elkészítésére. Ez az alábbiakat foglalja magában:
a) a vezetői nyilatkozat elkészítésére, az ellenőrzések összefoglalójának dokumentálására és az ellenőrzési nyomvonal alapjául szolgáló információk megőrzésére szolgáló hatékony eljárás;
b) hatékony eljárások annak biztosítására, hogy minden csalási, korrupciós és összeférhetetlenségi esetet megfelelően bejelentenek és visszafizettetés útján korrigálnak.
4. A szükséges információk szolgáltatása érdekében a tagállamok biztosítják a megfelelő irányítási ellenőrzéseket, beleértve a mérföldkövek és célértékek megvalósításának ellenőrzésére, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás horizontális elveinek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló eljárásokat. Ez az alábbiakat foglalja magában:
a) megfelelő irányítási ellenőrzések, amelyek révén a végrehajtó hatóságok ellenőrzik az Alap mérföldköveinek és célértékeinek megvalósítását (például dokumentumalapú ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések);
b) megfelelő irányítási ellenőrzések, amelyek révén a végrehajtó hatóságok ellenőrzik, hogy nem állnak-e fenn súlyos szabálytalanságok, nevezetesen csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve kettős finanszírozás (például dokumentumalapú ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések).
5. A tagállamok nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzik a rendszerek és műveletek megfelelő és független ellenőrzését. Ez az alábbiakat foglalja magában:
a) a rendszerek és műveletek ellenőrzését végző szerv vagy szervek kijelölése, valamint annak meghatározása, hogy miként kerül sor a funkcionális függetlenségük biztosítására;
b) elegendő forrás elkülönítése e szerv vagy szervek számára az Alap céljaival összefüggésben;
c) a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás kockázatának a szerv vagy szervek általi hatékony kezelése mind a rendszerek, mind pedig a műveletek ellenőrzése révén.
6. A tagállamok hatékony rendszert tartanak fenn annak biztosítására, hogy az ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi információt és dokumentumot megőrizzék. Ez az alábbiakat foglalja magában:
a) a mérföldkövek és célértékek megvalósításához szükséges intézkedések vagy beruházások végső kedvezményezettjeire vonatkozó adatok hatékony gyűjtése, rögzítése és tárolása elektronikus rendszerben;
b) a Bizottság, az OLAF, az Európai Számvevőszék és - az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti, megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség hozzáférése a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatokhoz.
IV. MELLÉKLET
A tagállamok szociális klímaterveiben foglalt indikatív mérföldkövekre és célértékekre vonatkozó, a 6.cikk (1) bekezdésének m) pontjában említett közös mutatók, a terveik végrehajtásának a tagállamok általi nyomon követése a 24. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, az Alap célkitűzéseinek megvalósítása irányában történő előrehaladásnak a Bizottság általi értékelése a 24. cikk (4) bekezdésében említettek szerint
Az intézkedések és beruházások több közös mutatóhoz is hozzájárulhatnak. Amennyiben egy tagállam terve nem tartalmaz valamely mutatóhoz hozzájáruló intézkedéseket vagy beruházásokat, a tagállam a "nem alkalmazható" megjegyzést tüntetheti fel.
Szám Az Alapból nyújtott támogatáshoz kapcsolódó közös mutató Magyarázat Mértékegység
Épületágazat
Kontextusmutatók
1. A kiszolgáltatott helyzetű háztartások száma A 2. cikk 10. pontjában szereplő fogalommeghatározással összhangban. A háztartások száma
2. A közlekedési szegénységben élő háztartások száma A 2. cikk 1. pontjában szereplő fogalommeghatározással összhangban. A háztartások száma
Kimeneti mutatók
3. Azoknak a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak a száma, amelyek kedvezményezettjei legalább egy olyan, az épületágazatban hozott strukturális intézkedésnek, amelynek köszönhetően csökkent a kibocsátásuk A 2. cikk 10. pontjával és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban. Kizárólag az Alapból nyújtott támogatásból finanszírozott intézkedések vehetők figyelembe. A háztartások száma
4. Azoknak az épületeknek a száma, amelyeken mélyfelújítást hajtottak végre (azaz olyan felújítást, amelynek köszönhetően az épület vagy épületegység a) 2030. január 1. előtt közel nulla energiaigényű épületté, b) 2030. január 1-jétől kibocsátásmentes épületté válik) Ez a mutató az Alap keretében végrehajtott intézkedések és beruházások révén nyújtott támogatás alapján teljesen vagy részben felújított épületek számát és az ehhez tartozó alapterületet veszi számításba; az "épületfelújítás" fogalommeghatározását a 2. cikk 13. pontja tartalmazza. Ezenkívül e mutató különbséget tesz az épületek között az energetikai tanúsítvány szerinti kategóriájuk alapján, és konkrétan azonosítja, hogy hány, a legalacsonyabb energiahatékonyságú kategóriába tartozó épületet újítottak fel. Épületegységek
5. Az olyan épületek teljes hasznos alapterülete, amelyeken mélyfelújítást hajtottak végre (azaz olyan felújítást, amelynek köszönhetően az épület vagy épületegység a) 2030. január 1. előtt közel nulla energiaigényű épületté, b) 2030. január 1-jétől kibocsátásmentes épületté válik) Felújított alapterület (m2/év)
6. Azoknak az épületeknek a száma, amelyeken egyéb energetikai felújítást hajtottak végre (ide tartozik minden olyan energetikai felújítás, amely nem a fenti mutató keretében jelentendő mélyfelújítás) Épületegységek
7. Az olyan épületek teljes hasznos alapterülete, amelyeken egyéb energetikai felújítást hajtottak végre (ide tartozik minden olyan energetikai felújítás, amely nem a fenti mutató keretében jelentendő mélyfelújítás) Felújított alapterület (m2/év)
8. Fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezés felváltása megújuló energiát használó és/vagy a vonatkozó jogszabály szerinti energiacímke-osztály alapján nagy hatásfokúnak minősülő rendszerrel. Ezek az intézkedések teljesítik az (EU) 2018/2001 irányelvvonatkozó rendelkezése alapján az épületágazatban nemzeti szinten megállapított, megújuló energiaforrásokra vonatkozó uniós referenciaértéket és a megújuló energia indikatív részarányát (a végsőenergia-fogyasztásban). Ehhez a referenciaértékhez mind a megújuló energiát használó fűtő- és hűtőrendszerek, mind a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia hozzájárulhat. Ezek az intézkedések hozzájárulnának az említett irányelv releváns rendelkezése szerinti, megújuló energiát használó fűtő- és hűtőrendszerekre vonatkozó célértékhez is. Ez kizárólag a fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések további, az Alapból nyújtott támogatással végrehajtott cseréire vonatkozik. A lecserélt (például hőszivattyúval vagy naphőenergiát hasznosító rendszerrel felváltott), fosszilis tüzelőanyaggal működő fűtőberendezési egységek száma
9. Megújuló energia termelése céljából létesített addicionális működési kapacitás Tetőre szerelt fotovoltaikus és napkollektorok vagy fotovoltaikus hőpanelek ( PVT-k) száma és kapacitása; hőszivattyúk száma és kapacitása; egyéb, megújuló energiát használó helyiségfűtési és -hűtési technológiai megoldások, többek között megújuló energiát használó vízmelegítők száma és kapacitása. Kizárólag az Alapból nyújtott támogatással létesített addicionális működési kapacitásra vonatkozik. MW
10. Egységek száma
Eredménymutatók
11. A kiszolgáltatott helyzetű háztartások számának csökkenése A kiszolgáltatott helyzetű háztartások számának az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások eredményeképpen bekövetkezett csökkenése. %
12. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás becsült csökkenése az épületágazatban Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenése az épületágazatban az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások hatására.
Az épületágazat kibocsátásainak a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell tekinteni (az épületágazat esetében az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokban megállapított, 1A4a és 1A4b kategóriába tartozó kibocsátási forrásokat kell figyelembe venni). ktCO2e
13. Az energiaszegénységben élő háztartások számának csökkenése Az energiaszegénységben élő háztartások számának az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások eredményeképpen bekövetkezett csökkenése.
Az (EU) 2018/1999 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének d) pontja alapján érintett tagállamok az említett rendelet 24. cikkének b) pontja értelmében az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésükben szerepeltetik az energiaszegénységben élő háztartások számára vonatkozó kvantitatív információkat. A tagállamok alkalmazhatják az Európai Unió Statisztikai Hivatalánál (Eurostat) rendelkezésre álló, az energiaszegénységről szóló, 2020. október 14-i (EU) 2020/1563 bizottsági ajánlásban (1) relevánsnak minősített és az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentések adatszolgáltatási sablonján felsorolt mutatókat, de az adatszolgáltatást nem kell ezekre a mutatókra korlátozniuk.
Ez a mutató nem veszi figyelembe a kollektív lakóhelyeket, például kórházakat, ápolási otthonokat, börtönöket, katonai laktanyákat, vallási intézményeket, panziókat, munkásszállókat stb. %
14. Megtakarítás az éves primerenergia-fogyasztásból E célból az elért éves energiamegtakarítást kizárólag az Alapból nyújtott pénzügyi támogatás alapján kell számítani.
A tagállamok jelentik az éves végsőenergia-fogyasztásnak/primerenergia-fogyasztásnak a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, az energiaszegénységben élők, valamint adott esetben a szociális lakásokban élők körében elért azon csökkenését az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, amely az Alapból nyújtott - az említett irányelv vonatkozó rendelkezései szerinti nemzeti energiahatékonysági alapból nyújtott támogatáshoz képest kiegészítő jellegű - támogatásnak köszönhető, ideértve az említett irányelv vonatkozó rendelkezései szerinti energiahatékonysági kötelezettségi rendszereken és alternatív szakpolitikai intézkedéseken keresztül folyósított támogatásokat is, valamint ideértve azokat a beavatkozásokat is, amelyek az említett irányelv vonatkozó rendelkezései szerinti minimális energiahatékonysági előírások teljesítését hivatottak biztosítani. MWh/év
15. kWh/m2 (ha rendelkezésre áll a teljes alapterületre vonatkozó adat)
16. Megtakarítás az éves végsőenergia-fogyasztásból Az alapérték a beavatkozást megelőző éves végsőenergia-fogyasztás és primerenergia-fogyasztás, az elért érték pedig a beavatkozás utáni év végsőenergia-fogyasztására és primerenergia-fogyasztására vonatkozik.
Az egyes épületekben elért energiamegtakarítást az energetikai tanúsítvány vagy egyéb olyan kritériumok alapján kell dokumentálni, amelyek a célzott vagy elért energiamegtakarítás meghatározására szolgálnak az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) vonatkozó rendelkezéseivel összhangban. kWh/m2 (ha rendelkezésre áll a teljes alapterületre vonatkozó adat)
17. MWh/év
Közúti közlekedési ágazat
Kontextusmutatók
18. A kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók száma A 2. cikk 12. pontjában szereplő fogalommeghatározással összhangban. A háztartások száma
19. A közlekedési szegénységben élő háztartások száma A 2. cikk 2. pontjában szereplő fogalommeghatározással összhangban. A háztartások száma
Kimeneti mutatók
20. Azoknak a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóknak a száma, akik kedvezményezettjei legalább egy olyan, a közúti közlekedési ágazatban hozott strukturális intézkedésnek, amelynek köszönhetően csökkent a kibocsátásuk A 2. cikk 12. pontjával és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban. Kizárólag az Alapból nyújtott támogatásból finanszírozott intézkedések vehetők figyelembe. A háztartások száma
21. Kibocsátásmentes járművek vásárlása Az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások révén támogatott kibocsátásmentes járművek száma. A kibocsátásmentes járművek száma
22. Alacsony kibocsátású járművek vásárlása Az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások révén támogatott, alacsony kibocsátású járművek száma. Az alacsony kibocsátású járművek száma
23. Kerékpárok és mikromobilitási járművek vásárlása Az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások révén támogatott kerékpárok és mikromobilitási járművek száma. A kerékpárok és mikromobilitási járművek száma
24. Új alternatívüzemanyag-infrastruktúra (töltőpontok/elektromos töltőpontok) Az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások révén támogatott, kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járműveket kiszolgáló (új vagy korszerűsített) töltőpontok és elektromos töltőpontok száma, különös tekintettel a távoli területekre.
Az "alternatív üzemanyag", az "elektromos töltőpont" és a "töltőpont" kifejezések jelentése megegyezik e kifejezéseknek az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott jelentésével.
A mutatót külön-külön kell gyűjteni és jelenteni i. az elektromos töltőpontokra és ii. a töltőpontokra vonatkozóan.
Az utóbbi kategórián belül külön kell jelenteni iii. a hidrogén-töltőpontokra vonatkozó adatot. A töltőpontok és az elektromos töltőpontok száma
25. Csökkentett árú vagy ingyenes menetjegyek a tömegközlekedésben Az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások révén támogatott, tömegközlekedést igénybe vevő felhasználók száma.
A mutatót külön-külön kell gyűjteni és jelenteni i. a csökkentett árú menetjegyekre és ii. az ingyenes menetjegyekre vonatkozóan. A felhasználók száma
26. A megosztott mobilitással és az igény szerinti mobilitással kapcsolatos további megoldások Az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások révén támogatott, a megosztott mobilitással és az igény szerinti mobilitással kapcsolatos megoldások felhasználóinak száma. A felhasználók száma
27. Egység
28. Támogatott célzott kerékpáros-infrastruktúra Az Alapból finanszírozott projektek keretében újonnan épült vagy jelentősen továbbfejlesztett célzott kerékpáros-infrastruktúra hossza. A célzott kerékpáros-infrastruktúra fogalma magában foglalja a járművek által használt utaktól vagy egy adott út egyéb részeitől szerkezeti elemekkel (például szegéllyel és korláttal) elválasztott kerékpárutakat, a kerékpáros-forgalomra kijelölt utcákat, a kerékpáros-alagutakat stb. Az elválasztott, egyirányú (pl. egy közút két oldalán futó) kerékpársávok esetében a hosszt a sáv hosszaként kell mérni. Kilométerszám
Eredménymutatók
29. A kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számának csökkenése A tömegközlekedést igénybe vevő, kiszolgáltatott helyzetű felhasználók számának az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások eredményeképpen bekövetkezett csökkenése. %
30. A közlekedési szegénységben élő háztartások számának csökkenése A közlekedési szegénységben élő háztartások számának az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások eredményeképpen bekövetkezett csökkenése. %
31. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenése a közúti közlekedési ágazatban A tagállamok jelentést tesznek arról, hogy az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások révén milyen mértékben csökkent az üvegházhatásúgáz-kibocsátás a közúti közlekedési ágazatban.
A közúti közlekedési ágazat kibocsátásainak a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetének hatálya alá tartozó kibocsátásokat kell tekinteni (a közúti közlekedési ágazat esetében az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokban megállapított, "1A3b" kategóriába tartozó kibocsátási forrásokat kell figyelembe venni). ktCO2e
Mikrovállalkozások (az épületágazatban és a közúti közlekedési ágazatban egyaránt)
Kontextusmutatók
32. A kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások száma A 2. cikk 11. pontjában szereplő fogalommeghatározással összhangban. A mikrovállalkozások száma
Kimeneti mutatók
33. Azoknak a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoknak a száma, amelyek kedvezményezettjei legalább egy olyan, az épületágazatban vagy a közúti közlekedési ágazatban hozott strukturális intézkedésnek, amelynek köszönhetően csökkent a kibocsátásuk A 2. cikk 11. pontjával és a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban. Kizárólag az Alapból nyújtott támogatásból finanszírozott intézkedések vehetők figyelembe. A mikrovállalkozások száma
Eredménymutatók
34. A kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások számának csökkenése A kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások számának az Alapból finanszírozott intézkedések és beruházások eredményeképpen bekövetkezett csökkenése. %
Ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás
Kontextusmutatók
35. Az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásra fordított kiadások aránya a szociális klímatervek teljes költségéhez képest A 4. cikk (3) bekezdésével és a 10. cikkel összhangban. %
Kimeneti mutatók
36. Azoknak a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak, illetve kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóknak a száma, amelyek/akik ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásban részesültek E mutatónak azon kiszolgáltatott helyzetű háztartások, illetve kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számát kell jeleznie, amelyek/akik ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásban részesültek, ezért e mutató kiszámítása során az Alapból finanszírozott intézkedések keretében kifizetett ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás valamennyi végső kedvezményezettjét figyelembe kell venni.
A mutatót külön-külön kell gyűjteni és jelenteni a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókra vonatkozóan, a 2. cikk 10. és 12. pontjával, valamint a 4. cikk (3) bekezdésével összhangban. A kiszolgáltatott helyzetű háztartások száma
(egység: háztartás)
37. A kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók száma
(egység: háztartás)
Eredménymutatók
38. Az egy kiszolgáltatott helyzetű háztartásra, illetve egy kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókra eső átlagos ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás E mutatónak azt kell jeleznie, hogy az Alapból finanszírozott intézkedések keretében nyújtott ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásnak mekkora volt a kiszolgáltatott helyzetű háztartásonkénti, illetve kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználónkénti átlagos összege. EUR/háztartás (épületágazat)
39. EUR/háztartás (közúti közlekedési ágazat)
(1) HL L 357., 2020.10.27., 35. o.
V. MELLÉKLET
A szociális klímaterveknek a 6. cikk (7) bekezdésében említett sablonja
1. ÁTTEKINTÉS ÉS A SZOCIÁLIS KLÍMATERV
1. KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA 43
1.1. Vezetői összefoglaló 43
1.2. Az aktuális szakpolitikai helyzet áttekintése 43
1.3. Konzultációs folyamat 43
2. AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS BERUHÁZÁSOK, MÉRFÖLDKÖVEK ÉS CÉLÉRTÉKEK LEÍRÁSA 44
2.1. [1.][2.] KOMPONENS: [épületágazat][közlekedési ágazat] 44
i) A komponens leírása 44
ii) A komponenst alkotó intézkedések és beruházások leírása 44
iii) A jelentős károkozás elkerülése 44
iv) Mérföldkövek, célértékek és ütemterv 45
v) Finanszírozás és költségek 45
vi) A kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő kedvezményezettekkel kapcsolatos indokolás (adott esetben) 45
vii) A komponens becsült összköltsége 46
viii) Forgatókönyv a kibocsátáskereskedelmi rendszer későbbi elindítása esetére 46
2.2. [3.] KOMPONENS: közvetlen jövedelemtámogatás 46
i) A komponens leírása 46
ii) A komponenst alkotó intézkedések leírása 46
iii) A közvetlen jövedelemtámogatást célzó intézkedésekre vonatkozó mérföldkövek és célértékek 47
iv) Az intézkedések indokolása 47
v) Az intézkedések költségei 47
vi) A kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő kedvezményezettekkel kapcsolatos indokolás (adott esetben) 47
vii) A terv közvetlen jövedelemtámogatásra vonatkozó komponensének becsült költsége 48
viii) Forgatókönyv a kibocsátáskereskedelmi rendszer későbbi elindítása esetére 48
2.3. Technikai segítségnyújtás 48
2.4. Átcsoportosítások megosztott irányítású programokhoz 48
2.5. Összköltség 48
3. ELEMZÉS ÉS ÁTFOGÓ HATÁS 49
3.1. Fogalommeghatározások 49
3.2. A kiszolgáltatott helyzetű csoportokra gyakorolt várható hatás 49
3.3. A tervezett intézkedések és beruházások várható hatása 49
4. KIEGÉSZÍTŐ JELLEG, ADDICIONALITÁS ÉS A TERV VÉGREHAJTÁSA 50
4.1. A program nyomon követése és végrehajtása 50
4.2. Összhang egyéb kezdeményezésekkel 50
4.3. A finanszírozás kiegészítő jellege 50
4.4. Addicionalitás 50
4.5. Földrajzi sajátosságok 51
4.6. A korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzése 51
4.7. Tájékoztatás és kommunikáció 51
1. ÁTTEKINTÉS ÉS A SZOCIÁLIS KLÍMATERV KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA
1.1. Vezetői összefoglaló
A zöld átállás kontextusa a tagállamban, különös tekintettel az épületágazatból és a közúti közlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatásokkal kapcsolatos fő kihívásokra, valamint arra, hogy a terv hogyan fog reagálni ezekre a kihívásokra.
Áttekintő táblázat, amely összefoglalja a terv fő célkitűzéseit, valamint a terv becsült összköltségét, beleértve az Alapból származó hozzájárulást, a nemzeti hozzájárulást és a megosztott irányítású programokból származó, az Alapba átcsoportosítandó forrásokat, a következő három beavatkozási területre osztva: intézkedések és beruházások az épületágazatban; intézkedések és beruházások a közúti közlekedési ágazatban; közvetlen jövedelemtámogatásra irányuló intézkedések, az alábbi sablon alapján:
Beavatkozási terület Összköltség (abszolút értékként és a teljes finanszírozás %-os arányaként meghatározva) finanszírozási forrásonként A tervezett főbb intézkedések és beruházások áttekintése Az intézkedések és beruházások által szolgált célkitűzések Az intézkedések és beruházások hatása
A kiszolgáltatott helyzetű háztartások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számának csökkenése (egység: háztartás) A szén-dioxid-kibocsátás csökkenése
Épületágazat
Közúti közlekedési ágazat
Ideiglenes közvetlen jövedelem-támogatás
Technikai segítségnyújtás (8. cikk (3) bekezdés)
Hozzájárulás a Technikai Támogatási Eszközhöz (11. cikk (3) bekezdés)
Hozzájárulás az InvestEU tagállami komponenséhez (11. cikk (3) bekezdés)
1.2. Az aktuális szakpolitikai helyzet áttekintése
Tájékoztatás a jelenlegi nemzeti energia- és éghajlat-politikákról, azok nemzeti szintű alkalmazásának módjáról, különös tekintettel az épületágazatra és a közlekedési ágazatra, valamint a legkiszolgáltatottabb csoportokra.
1.3. Konzultációs folyamat
A helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más érdekelt felekkel - a nemzeti jogi kerettel összhangban - a terv előkészítése és adott esetben végrehajtása céljából végrehajtott konzultációs folyamat összefoglalása, kitérve a konzultációs tevékenységek hatókörére, típusára és időzítésére, valamint arra, hogy az érdekelt felek álláspontjai hogyan tükröződnek a tervben.
2. AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS BERUHÁZÁSOK, MÉRFÖLDKÖVEK ÉS CÉLÉRTÉKEK LEÍRÁSA
A terv tárgyát képező alábbi három terület egyes komponenseire vonatkozó információk külön-külön:
- épületágazat;
- közúti közlekedési ágazat;
- ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás.
Egy adott komponens több olyan alkomponenst is tartalmazhat, amely egy bizonyos kihívásra vagy szükségletre összpontosít. Az egyes komponensek és alkomponensek egyetlen intézkedést vagy beruházást, illetve több, egymáshoz szorosan kapcsolódó vagy egymástól kölcsönösen függő intézkedést vagy beruházást is tartalmazhatnak.
2.1. [1.][2.] KOMPONENS: [épületágazat][közlekedési ágazat]
A komponensre vonatkozó információk:
i) A komponens leírása
Összefoglaló szövegdoboz:
| Összefoglaló szövegdoboz az [1.][2.] komponensre [építőipari ágazat][közlekedési ágazat] vonatkozóan Beavatkozási terület: [épületágazat][közlekedési ágazat] Célkitűzés: Intézkedések és beruházások: Becsült összköltség: xx EUR, amelyből: az Alapból fedezni kért költségek: xx EUR a nemzeti hozzájárulásból fedezendő költségek: xx EUR |
ii) A komponenst alkotó intézkedések és beruházások leírása
A komponensnek és az azt alkotó konkrét intézkedéseknek és beruházásoknak, valamint azok kapcsolódási pontjainak és szinergiáinak a részletes leírása, a következőkre kiterjedően:
- egyértelmű és tényeken alapuló elemzés a meglévő kihívásokról, valamint arról, hogy az intézkedések és a beruházások hogyan kezelik azokat,
- az intézkedés vagy beruházás jellege, típusa és mérete; a 11. cikk (4) bekezdésével összhangban további technikai támogatási intézkedések is feltüntethetők, megjelölve, hogy új intézkedésről vagy beruházásról, vagy pedig már meglévő, az Alap támogatásával kiterjeszteni kívánt intézkedésről vagy beruházásról van-e szó,
- részletes információk az intézkedés vagy beruházás célkitűzéséről, valamint arról, hogy kire és mire irányul, annak ismertetése, hogy az intézkedés és a beruházás a vonatkozó tagállami szakpolitikák általános keretén belül miként járulna hozzá hatékonyan az Alap célkitűzéseinek megvalósításához, és hogyan fogja csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget,
- az intézkedés vagy beruházás végrehajtásának leírása (végrehajtási eszközök), hivatkozva a tagállam központi és adott esetben regionális és helyi szintű igazgatási kapacitására, valamint annak ismertetése, hogy a forrásokat hogyan fogják időben felhasználni, és adott esetben hogyan irányítják őket a szubnacionális szintekre,
- adott esetben annak ismertetése, hogy az intézkedés vagy beruházás hogyan törekszik a nemek közötti egyenlőtlenség kezelésére,
- az intézkedés vagy beruházás ütemterve; az alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos támogatás esetében ki kell dolgozni az említett támogatás fokozatos csökkentésére vonatkozó ütemezést.
iii) A jelentős károkozás elkerülése
Tájékoztatás arról, hogy a komponenst alkotó intézkedések és beruházások miként felelnek meg az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottság e rendelet 6. cikke (5) bekezdésének l) pontjával összhangban technikai iránymutatást nyújt.
iv) Mérföldkövek, célértékek és ütemterv
Az egyes mérföldkövekre és célértékekre vonatkozó olyan információk, amelyek tükrözik az adott komponensbe tartozó intézkedések és beruházások végrehajtásának előrehaladását, nevezetesen az alábbiak:
- miért választották ki az adott mérföldkövet vagy célértéket,
- mit mér a mérföldkő vagy a célérték,
- milyen mérést, milyen módszertant és milyen forrást alkalmaznak, és hogyan ellenőrzik objektív módon a mérföldkő vagy a célérték megfelelő megvalósítását,
- mi az alapérték (kiindulási pont), és milyen szintet vagy konkrét pontot kell elérni,
- mikorra érik el ezt a szintet vagy pontot (negyedéves és éves bontásban),
- ki és melyik intézmény felel majd a végrehajtásért, a mérésért és a jelentéstételért.
A komponensekre vonatkozó mérföldköveket, célértékeket és ütemtervet ismertető táblázat, amely a következő információkat tartalmazza:
Sorszám Az intézkedés/ beruházás megnevezése Mérföldkő vagy célérték A mérföldkő/ célérték megnevezése Minőségi mutatók
(mérföld-kövek) Mennyiségi mutatók (célértékek) A megvalósítás ütemterve Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
Intézkedés/ beruházás egysége Alap-érték Cél Negyedév Év
v) Finanszírozás és költségek
A komponens becsült összköltségére, valamint az egyes intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó, megfelelő indokolással alátámasztott információk és magyarázatok, beleértve a következőket:
- az alkalmazott módszertan, az alapul szolgáló (pl. az egységköltségekre és az inputköltségekre vonatkozó) feltételezések és azok indokolása,
- azon indikatív átfogó ütemterv, amelyen belül e költségek várhatóan felmerülnek,
- az intézkedések és beruházások összköltségéhez való nemzeti hozzájárulásra vonatkozó információk,
- bármely információ arra vonatkozóan, hogy az adott komponenshez kapcsolódóan milyen más uniós eszközökből származó finanszírozást terveznek vagy lehetne tervezni,
- adott esetben a magánforrásokból származó tervezett finanszírozással és a megcélzott tőkeáttételi szinttel kapcsolatos információk,
- a becsült költségek valószínűségének és észszerűségének indokolása, szükség esetén a nemzeti sajátosságok figyelembevételével.
vi) A kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő kedvezményezett szervezetekkel kapcsolatos indokolás (adott esetben)
Ha az Alapból nyújtott támogatást a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő köz- vagy magánszervezeteken keresztül nyújtják, annak ismertetése, hogy ezek a szervezetek milyen intézkedéseket vagy beruházásokat fognak végrehajtani, és hogy ezek az intézkedések és beruházások végső soron hogyan szolgálják a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók javát.
Amennyiben az Alapból származó támogatást pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtják, annak leírása, hogy az adott tagállam milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani azt, hogy a pénzügyi közvetítők teljes egészében részesítsék a végső kedvezményezetteket az előnyökből.
vii) A komponens becsült összköltsége
A komponensbe tartozó intézkedések és beruházások becsült költségeire vonatkozó táblázat kitöltése az alábbi sablonnal összhangban:
Sorszám Kapcsolódó intézkedés (intézkedés vagy beruházás) A vonatkozó időszak Azon becsült költségek, amelyekhez finanszírozást igényelnek az Alapból
A kért finanszírozás teljes összege Ha rendelkezésre áll: évenkénti bontásban
Kezdő időpont Záró időpont Összeg (millió EUR) 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032
viii) Forgatókönyv a kibocsátáskereskedelmi rendszer későbbi elindítása esetére
Az intézkedésekre, a beruházásokra, a mérföldkövekre, a célértékekre, a nemzeti hozzájárulás összegére és a terv bármely más releváns elemére vonatkozó azon kiigazítások leírása és számszerűsítése, amelyek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer elindításának az említett irányelv 30k. cikkével összhangban történő elhalasztása miatt szükségesek.
Az összefoglaló szövegdoboz, a mérföldköveket, célértékeket és ütemtervet tartalmazó táblázat, valamint a becsült költségeket tartalmazó táblázat külön változatának beillesztése.
2.2. [3.] KOMPONENS: közvetlen jövedelemtámogatás
Információk a közvetlen jövedelemtámogatásra vonatkozó komponensről:
i) A komponens leírása
Összefoglaló szövegdoboz:
| Összefoglaló szövegdoboz a 3. komponensre (közvetlen jövedelemtámogatás) vonatkozóan Beavatkozási terület: közvetlen jövedelemtámogatás Célkitűzés: Intézkedések: Becsült összköltség: xx EUR, amelyből: az Alapból fedezni kért költségek: xx EUR a nemzeti hozzájárulásból fedezendő költségek: xx EUR |
ii) A komponenst alkotó intézkedések leírása
A komponensnek és az azt alkotó konkrét intézkedéseknek, valamint azok kapcsolódási pontjainak és szinergiáinak a részletes leírása, a következőkre kiterjedően:
- egyértelmű és tényeken alapuló elemzés a meglévő kihívásokról és azok kezelésének módjáról, valamint a támogatás által szolgált célkitűzések,
- a támogatás jellege, típusa és mértéke,
- részletes információk a támogatás végső kedvezményezettjeire, valamint az azonosításukhoz használt kritériumokra vonatkozóan,
- a közvetlen jövedelemtámogatás csökkentésének ütemterve az Alap ütemtervével összhangban, beleértve a támogatás konkrét záró időpontját is,
- adott esetben annak ismertetése, hogy a támogatás hogyan törekszik a nemek közötti egyenlőtlenség kezelésére,
- a támogatás végrehajtásának leírása,
- az intézkedések költségéhez való nemzeti hozzájárulásra vonatkozó információk.
iii) A közvetlen jövedelemtámogatást célzó intézkedésekre vonatkozó mérföldkövek és célértékek
Az egyes mérföldkövekre és célértékekre vonatkozó olyan információk, amelyek tükrözik az adott komponens végrehajtásának előrehaladását, nevezetesen az alábbiak:
- miért választották ki az adott mérföldkövet vagy célértéket,
- mit mér a mérföldkő vagy a célérték,
- milyen mérést, milyen módszertant és milyen forrást alkalmaznak, és hogyan ellenőrzik objektív módon a mérföldkő vagy a célérték megfelelő megvalósítását,
- mi az alapérték (kiindulási pont), és milyen szintet vagy konkrét pontot kell elérni,
- azt mikorra érik el,
- ki és melyik intézmény felel majd a végrehajtásért, a mérésért és a jelentéstételért.
Az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást célzó intézkedésekre vonatkozó mérföldköveket, célértékeket és ütemtervet tartalmazó táblázat, az alábbi sablon szerint:
Sorszám Intézkedés Mérföldkő vagy célérték A mérföldkő/célérték megnevezése Minőségi mutatók
(mérföld-kövek) Mennyiségi mutatók (célértékek) A megvalósítás ütemterve Az egyes mérföldkövek és célértékek leírása
Intézkedés egysége Alap-érték Cél Negyedév Év
iv) Az intézkedések indokolása
Az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás szükségességének indokolása a 6. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján:
- annak mennyiségi becslése és minőségi ismertetése, hogy a tervben előirányzott intézkedések várhatóan hogyan csökkentik az energiaszegénységet, a közlekedési szegénységet, valamint a háztartások és a közlekedési felhasználók kiszolgáltatottságát a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése esetén,
- az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás csökkentésére vonatkozóan javasolt ütemtervnek, valamint azon feltételeknek az indokolása, amelyek fennállása esetén már nem nyújtanak ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást,
- annak leírása, hogy az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásban részesülők csoportjait hogyan célozzák meg olyan strukturális intézkedésekkel és beruházásokkal is, amelyek az energiaszegénységből és a közlekedési szegénységből való tényleges kiemelésükre irányulnak, valamint annak leírása, hogy a kiszolgáltatott helyzetű háztartások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók támogatása tekintetében az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás, valamint a strukturális intézkedések és beruházások hogyan egészítik ki egymást.
v) Az intézkedések költségei
A komponens becsült összköltségére vonatkozó, megfelelő indokolással alátámasztott információk, beleértve a következőket:
- az alkalmazott módszertan, az alapul szolgáló feltételezések és azok indokolása,
- a tényleges költségre vonatkozó, összehasonlítható költségadatok, amennyiben a múltban hasonló támogatási intézkedéseket hajtottak végre,
- bármely információ arra vonatkozóan, hogy az adott támogatáshoz kapcsolódóan milyen más uniós eszközökből származó finanszírozást terveznek vagy lehetne tervezni,
- a becsült költségek valószínűségének és észszerűségének megfelelő, részletes indokolása, beleértve a tervhez mellékelt, felhasznált adatokat vagy bizonyítékokat is.
vi) A kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő kedvezményezett szervezetekkel kapcsolatos indokolás (adott esetben)
Ha az Alapból nyújtott támogatást a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő köz- vagy magánszervezeteken keresztül nyújtják, annak ismertetése, hogy ezek a szervezetek milyen típusú intézkedéseket fognak végrehajtani, és hogy ezek az intézkedések végső soron hogyan szolgálják a kiszolgáltatott helyzetű háztartások vagy a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók javát.
Amennyiben az Alapból származó támogatást pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtják, annak leírása, hogy az adott tagállam milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani azt, hogy a pénzügyi közvetítők teljes egészében részesítsék a végső kedvezményezetteket az előnyökből.
vii) A terv ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásra vonatkozó komponensének becsült költsége
A komponensbe tartozó támogatás becsült költségeire vonatkozó táblázat kitöltése, az alábbi sablon szerint:
Sorszám A támogatás típusa A vonatkozó időszak Azon becsült költségek, amelyekhez finanszírozást igényelnek az Alapból
A kért finanszírozás teljes összege Ha rendelkezésre áll: évenkénti bontásban
Kezdő időpont Záró időpont Összeg (millió EUR) 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032
viii) Forgatókönyv a kibocsátáskereskedelmi rendszer későbbi elindítása esetére
Az intézkedésekre, a beruházásokra, a mérföldkövekre, a célértékekre, a nemzeti hozzájárulás összegére és a terv bármely más releváns elemére vonatkozó azon kiigazítások leírása és számszerűsítése, amelyek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer elindításának az említett irányelv 30k. cikkével összhangban történő elhalasztása miatt szükségesek.
Az összefoglaló szövegdoboz, a mérföldköveket, célértékeket és ütemtervet tartalmazó táblázat, valamint a becsült költségeket tartalmazó táblázat külön változatának beillesztése.
2.3. Technikai segítségnyújtás
A tervben meghatározott intézkedések és beruházások hatékony igazgatása és végrehajtása érdekében a 8. cikk (3) bekezdésével összhangban a tervbe belefoglalandó, technikai segítségnyújtást célzó intézkedések leírása, beleértve a következőket:
- a technikai segítségnyújtást célzó intézkedések jellege, típusa és mértéke,
- a technikai segítségnyújtást célzó intézkedések becsült költsége.
2.4. Átcsoportosítások megosztott irányítású programokhoz
Amennyiben a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban forrásokat szándékoznak átcsoportosítani az Alapból egyéb, megosztott irányítás alá tartozó alapokba, annak feltüntetése, hogy mely programokhoz és milyen ütemterv szerint csoportosítják át ezeket a forrásokat, valamint annak feltüntetése, hogy az e programok keretében végrehajtandó intézkedések és beruházások hogyan felelnének meg a 3. cikkben említett célkitűzéseknek, beleértve azt is, hogy ezen intézkedések és beruházások a 8. cikk szerinti intézkedésnek, illetve beruházásnak minősülnek-e.
2.5. A terv becsült összköltsége
A terv becsült összköltsége, beleértve az e rendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján kiegészítő technikai támogatásra rendelkezésre bocsátott összegeket, a tagállami komponens céljára az (EU) 2021/523 rendelet vonatkozó rendelkezései szerint nyújtott készpénz-hozzájárulás összegét, valamint az e rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alapján kiegészítő technikai segítségnyújtásra rendelkezésre bocsátott összegeket.
A terv összköltségéhez való nemzeti hozzájárulás feltüntetése, beleértve a megosztott irányítású programoktól az Alapba e rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban átcsoportosítandó forrásokat, valamint az Alapból megosztott irányítású programokhoz e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban átcsoportosítandó forrásokat is.
Annak leírása, hogy a költségek hogyan állnak összhangban a költséghatékonyság elvével és miként állnak arányban a terv várható hatásával.
Az Alap költségeit finanszírozási forrás szerinti bontásban összefoglaló táblázat kitöltése az alábbi sablon szerint:
A szociális klímaterv összköltsége Alapesetben A 2003/87/EK irányelv 30k. cikke szerinti esetben
A TERV BECSÜLT ÖSSZKÖLTSÉGE,
amelyből: XXX EUR XXX EUR
Az Alapból fedezett költségek XXX EUR XXX EUR
Nemzeti hozzájárulásból fedezett költségek XXX EUR XXX EUR
Átcsoportosítások megosztott irányítású programoktól XXX EUR XXX EUR
(Átcsoportosítások megosztott irányítású programokhoz) -XXX EUR -XXX EUR
3. ELEMZÉS ÉS ÁTFOGÓ HATÁS
3.1. Fogalommeghatározások
Annak ismertetése, hogy az energiaszegénység és a közlekedési szegénység fogalommeghatározását hogyan kell nemzeti szinten alkalmazni.
3.2. A kiszolgáltatott helyzetű csoportokra gyakorolt várható hatás
A 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszerből eredő áremelkedés által a háztartásokra - különösen az energiaszegénység és a közlekedési szegénység előfordulására - és a mikrovállalkozásokra gyakorolt várható hatásokra vonatkozó olyan becslés, amely magában foglalja különösen a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számára vonatkozó becslést és ezek azonosítását. Az említett hatásokat az egyes tagállamok által megállapított megfelelő területi szinten kell elemezni, a nemzeti sajátosságok és olyan elemek figyelembevételével, mint például a tömegközlekedéshez és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azonosítani kell a leginkább érintett területeket.
A becslésekhez használt módszertan leírása, annak biztosítása mellett, hogy a becsléseket megfelelő szintű regionális bontásban számítsák ki.
3.3. A tervezett intézkedések és beruházások várható hatása
A 2. pont szerinti tervezett intézkedések és beruházások által az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, az energiaszegénységre és a közlekedési szegénységre gyakorolt várható hatások becslése a fent leírt alapértékekhez képest.
A becslésekhez használt módszertan leírása.
A terv hatására vonatkozó mennyiségi és minőségi táblázatok, az alábbi sablon szerint:
Komponens A komponens által a következőkre gyakorolt várható hatás leírása:
(a vonatkozó mennyiségi mutatók beillesztendők)
Energia-hatékonyság Épület-felújítás Kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenése A kiszolgáltatott helyzetű háztartások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számának csökkenése (egység: háztartás)
A terv egésze
Épületágazat
Közúti közlekedési ágazat
Komponens A hatás számszerűsítése (ha rendelkezésre áll),
a szakpolitikai szempontból semleges alapértéktől való %-os eltérésként megadva
Rövid távon (a következő 3 évben) Középtávon (a terv végrehajtásának lezárultáig)
Üvegházhatásúgáz-kibocsátások Energia-szegénységben élő háztartások Közlekedési szegénységben élő háztartások Üvegházhatásúgáz-kibocsátások Energia-szegénységben élő háztartások Közlekedési szegénységben élő háztartások
A terv egésze
Épületágazat
Közúti közlekedési ágazat
Minőségi és mennyiségi táblázat az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást célzó intézkedéseknek a kiszolgáltatott helyzetű háztartások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók, valamint az energiaszegénységben élő háztartások és a közlekedési szegénységben élő háztartások számának csökkenésére gyakorolt várható hatásáról, az alábbi sablon szerint:
Komponens: közvetlen jövedelemtámogatás
A kiszolgáltatott helyzetű háztartások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számának csökkenése A várható hatások leírása
A várható hatások becslése; egység: háztartás
Az energiaszegénységben és a közlekedési szegénységben élő háztartások számának csökkenése A várható hatások leírása
A várható hatások becslése; egység: háztartás
4. KIEGÉSZÍTŐ JELLEG, ADDICIONALITÁS ÉS A TERV VÉGREHAJTÁSA
Ez a rész a terv egészére vonatkozik. Az alábbiakban meghatározott különböző kritériumokat a terv egésze tekintetében meg kell indokolni.
4.1. A program nyomon követése és végrehajtása
Annak ismertetése, hogy a tagállam hogyan szándékozik végrehajtani a javasolt intézkedéseket és beruházásokat, a nyomon követésre és a végrehajtásra vonatkozó intézkedésekre és ütemtervre összpontosítva, ideértve adott esetben a 21. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket is.
4.2. Összhang egyéb kezdeményezésekkel
Annak ismertetése, hogy - a 6. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk (3) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglaltaknak megfelelően - a terv miként áll összhangban az adott tagállam által az egyéb releváns tervek és alapok keretében közölt információkkal, illetve megtett kötelezettségvállalásokkal, valamint hogy a különböző tervek között milyen kölcsönhatások valósulnak meg a jövőben.
4.3. A finanszírozás kiegészítő jellege
Információk az intézkedések és beruházások olyan egyéb uniós, nemzetközi, köz- vagy adott esetben magánforrásokból történő, meglévő vagy tervezett finanszírozására vonatkozóan, amelyek hozzájárulnak a tervben meghatározott intézkedésekhez és beruházásokhoz, beleértve az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásra vonatkozó információkat is, a 6. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően.
4.4. Addicionalitás
Annak ismertetése és indoklása, hogy az új vagy meglévő intézkedések vagy beruházások - a 13. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - hogyan egészítik ki az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat ahelyett, hogy helyettesítenék őket, beleértve az olyan intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó ismertetést és indokolást is, amelyeket a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban foglaltak bele a tervbe.
4.5. Földrajzi sajátosságok
Annak ismertetése, hogy a tervben hogyan vették figyelembe a földrajzi sajátosságokat, például a szigeteket, a legkülső régiókat és területeket, a vidéki vagy távoli területeket, a kevésbé megközelíthető peremterületeket, a hegyvidéki területeket vagy az elmaradott területeket.
4.6. A korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzése
A korrupciónak, a csalásnak és az összeférhetetlenségnek az Alapból nyújtott források felhasználása során való megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló rendszer, valamint az Alapból és más uniós programokból nyújtott kettős finanszírozásnak a 21. cikkel és a III. melléklettel összhangban való elkerülését célzó intézkedések, beleértve az olyan forrásokat is, amelyeket - a 9. cikkel összhangban - a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő köz- vagy magánszervezeteken keresztül nyújtanak.
4.7. Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság
A 23. cikkben foglalt, az adatokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés, feltüntetve azt a honlapot, amelyen az adatokat közzéteszik, valamint a tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági intézkedéseket.
Azon tervezett nemzeti kommunikációs stratégia felvázolása, amely annak biztosítására irányul, hogy a nyilvánosság tudatában legyen az uniós finanszírozás tényének.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32023R0955 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32023R0955&locale=hu