32023R0955[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/955 rendelete (2023. május 10.) a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/955 RENDELETE

(2023. május 10.)

a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet a 2026-tól 2032-ig tartó időszakra létrehozza a Szociális Klímaalapot (a továbbiakban: az Alap).

Az Alap pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak a szociális klímatervükben (a továbbiakban: a tervek) foglalt intézkedésekhez és beruházásokhoz.

Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak az olyan háztartások, mikrovállalkozások és közlekedési felhasználók számára kell előnyökkel szolgálniuk, amelyek vagy akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és amelyeket vagy akiket különösen érint az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása, különös tekintettel az energiaszegénységben vagy a közlekedési szegénységben élő háztartásokra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "energiaszegénység": az (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének 52. pontjában meghatározott energiaszegénység;

2. "közlekedési szegénység": az az állapot, amikor a személyek és a háztartások nem képesek vagy nehezen tudják fedezni a magán- vagy a tömegközlekedés költségeiket, vagy nem, illetve csak korlátozottan férnek hozzá az alapvető társadalmi-gazdasági szolgáltatások és tevékenységek igénybevételéhez, illetve végzéséhez szükséges közlekedéshez, figyelembe véve a nemzeti és a térbeli kontextust is;

3. "a terv becsült összköltsége": a tervben szereplő intézkedések és beruházások becsült összköltsége;

4. "pénzügyi allokáció": egy tagállamnak allokálható vagy allokált, az Alap keretében nyújtható vissza nem térítendő pénzügyi támogatás;

5. "mérföldkő": egy intézkedés vagy beruházás megvalósítása felé tett előrehaladás mérésére szolgáló minőségi eredmény;

6. "célérték": egy intézkedés vagy beruházás megvalósítása felé tett előrehaladás mérésére szolgáló mennyiségi eredmény;

7. "megújuló energiaforrásokból előállított energia" vagy "megújuló energia": az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 2. cikke második albekezdésének 1. pontjában meghatározott, megújuló energiaforrásokból előállított energia;

8. "háztartás": az (EU) 2019/1700 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkének 15. pontjában meghatározott magánháztartás;

9. "mikrovállalkozás": olyan vállalkozás, amely tíznél kevesebb személyt foglalkoztat, és amelynek a 651/2014/EU bizottsági rendelet ( 4 ) I. mellékletének 3-6. cikkével összhangban kiszámított éves forgalma vagy éves mérlege nem haladja meg a 2 millió EUR-t;

10. "kiszolgáltatott helyzetű háztartások": energiaszegénységben élő háztartások vagy olyan háztartások, beleértve az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokat is, amelyeket jelentős mértékben érintenek az épületekből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő árhatások, és amelyek nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel;

11. "kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások": olyan mikrovállalkozások, amelyeket jelentős mértékben érintenek az épületekből vagy a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő árhatások, és amelyek a tevékenységük végzése céljából nem rendelkeznek az adott épület felújításához szükséges eszközökkel, illetve nem áll módjukban kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművet vásárolni, vagy adott esetben alternatív fenntartható közlekedési módra - például tömegközlekedésre - áttérni;

12. "kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók": közlekedési szegénységben élő személyek és háztartások, valamint - többek között az alacsony jövedelmű és a jövedelmi alsó-középréteghez tartozó háztartásokban élő - olyan személyek és háztartások is, akiket vagy amelyeket jelentős mértékben érintenek a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő árhatások, és akiknek vagy amelyeknek nem áll módjukban kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművet vásárolni, vagy alternatív fenntartható közlekedési módra - például tömegközlekedésre - áttérni;

13. "épületfelújítás": bármilyen energetikai célú épületfelújítás, amely az épületek energiahatékonyságának növelésére irányul, például a külső határoló szerkezetek - azaz a falak, a tető, a padló - szigetelése és az ablakok cseréje, továbbá épülettechnikai rendszerek telepítése, a vonatkozó nemzeti biztonsági előírásoknak megfelelően, többek között hozzájárulva az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben (átdolgozás) meghatározott felújítási követelmények teljesítéséhez;

14. "épülettechnikai rendszer": az épület vagy annak önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, használati melegvíz-ellátására, épületautomatizálására és -szabályozására, valamint helyszíni megújulóenergia-termelésére és -tárolására szolgáló műszaki berendezések, vagy ilyen műszaki berendezések kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokból előállított energiát használó rendszereket is;

15. "aktív felhasználó": az (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 2. cikkének 8. pontjában meghatározott aktív felhasználó;

16. "helyi energiaközösség": az (EU) 2019/944 irányelv 2. cikkének 11. pontjában meghatározott helyi energiaközösség;

17. "megújulóenergia-közösség": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 16. pontjában meghatározott megújulóenergia-közösség;

18. "megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelem": az (EU) 2018/2001 irányelv 2. cikkének 18. pontjában meghatározott, megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelem;

19. "kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású jármű": az (EU) 2019/631 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 3. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású jármű.

3. cikk

Célkitűzések

(1) Az Alap általános célkitűzése, hogy az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatások kezelése révén hozzájáruljon a klímasemlegességre való társadalmilag méltányos átálláshoz.

(2) Az Alap egyedi célkitűzései, hogy ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatással, valamint az épületek energiahatékonyságának növelésére, az épületek fűtésének és hűtésének fokozott dekarbonizációjára - többek között a megújulóenergia-termelésnek és -tárolásnak épületekben való integrálása révén -, továbbá a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitáshoz és közlekedéshez való hozzáférés javítására irányuló intézkedésekkel és beruházásokkal támogassa a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokat és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat.

II. FEJEZET

Szociális klímatervek

4. cikk

Szociális klímatervek

(1) Minden tagállam benyújtja a tervét a Bizottságnak. A tervnek a megfizethető fűtés, hűtés és mobilitás biztosítása érdekében meglévő vagy új nemzeti intézkedések és beruházások koherens csomagját kell tartalmaznia a szén-dioxid-árazás által a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókra gyakorolt hatás kezelése céljából, miközben kíséri és felgyorsítja az Unió éghajlat-politikai céljainak eléréséhez szükséges intézkedéseket.

(2) Minden tagállam biztosítja a terve és az integrált nemzeti energia- és klímatervének az (EU) 2018/1999 rendelet 14. cikkének (2) bekezdésében említett aktualizált változata közötti összhangot.

(3) A terv tartalmazhat olyan nemzeti intézkedéseket, amelyek ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóknak annak érdekében, hogy csökkentsék az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő, a fosszilis tüzelőanyagokat érintő áremelkedés hatását.

(4) A tervnek a 8. cikkel összhangban a következőkre irányuló nemzeti, valamint adott esetben helyi és regionális intézkedéseket és beruházásokat kell magában foglalnia:

a) épületfelújítás, valamint az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációja, beleértve a megújulóenergia-termelés és -tárolás integrálását;

b) a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés elterjedésének fokozása.

(5) Amennyiben egy tagállam már rendelkezik az épületekre és a közúti közlekedésre vonatkozó nemzeti kibocsátáskereskedelmi rendszerrel vagy szén-dioxid-adóval, a társadalmi hatások és kihívások enyhítését célzó, már meglévő nemzeti intézkedések belefoglalhatók a tervbe, feltéve, hogy megfelelnek e rendeletnek.

5. cikk

Nyilvános konzultáció

(1) Minden tagállam a helyi és regionális hatóságokkal, a gazdasági és szociális partnerek képviselőivel, valamint az érintett civil társadalmi szervezetekkel, ifjúsági szervezetekkel és más érdekelt felekkel folytatott nyilvános konzultációt követően nyújtja be a tervet a Bizottságnak. Az említett konzultációt minden tagállam az (EU) 2018/1999 rendelet 10. cikkében foglalt követelményekkel összhangban és az adott tagállam nemzeti jogi keretének megfelelően folytatja le.

(2) Minden tagállam összefoglalót illeszt a tervébe a következőkről:

a) az (1) bekezdés szerint megtartott konzultáció; valamint

b) az, hogy hogyan tükröződnek a tervben a konzultációban részt vevő érdekelt felek észrevételei.

(3) A 16. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában a Bizottság értékeli, hogy a tervet az e cikk (1) bekezdésével összhangban az érdekelt felekkel konzultálva dolgozták-e ki.

(4) A Bizottság a 6. cikk (4) bekezdésével összhangban a tervekről folytatott konzultációkkal kapcsolatos bevált gyakorlatok példáival támogatja a tagállamokat.

6. cikk

A szociális klímatervek tartalma

(1) A tervben a következő elemeket kell meghatározni:

a) a 4. és 8. cikknek megfelelő olyan konkrét intézkedések és beruházások, amelyek az e bekezdés d) pontjában említett hatások csökkentését célozzák, annak ismertetésével együtt, hogy az említett intézkedések és beruházások hogyan járulnának hozzá hatékonyan a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez az adott tagállam vonatkozó szakpolitikáinak átfogó keretén belül;

b) adott esetben olyan konkrét, kölcsönösen koherens és megerősített kísérő intézkedések, amelyek az intézkedések és a beruházások megvalósítását, valamint a d) pontban említett hatások csökkentését szolgálják;

c) információk az intézkedések és beruházások olyan egyéb uniós, nemzetközi, köz- vagy adott esetben magánforrásokból történő, meglévő vagy tervezett finanszírozására vonatkozóan, amelyek hozzájárulnak a tervben meghatározott intézkedésekhez és beruházásokhoz, beleértve az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásra vonatkozó információkat is;

d) az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő áremelkedés által a háztartásokra - különösen az energiaszegénység és a közlekedési szegénység előfordulására -, valamint a mikrovállalkozásokra gyakorolt várható hatásokra vonatkozó becslés; az említett hatásokat az egyes tagállamok által meghatározott megfelelő területi szinten kell elemezni, a nemzeti sajátosságok és olyan elemek figyelembevételével, mint a tömegközlekedéshez és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azonosítani kell a leginkább érintett területeket;

e) a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számára vonatkozó becslés és ezek azonosítása;

f) annak ismertetése, hogy az energiaszegénység és a közlekedési szegénység fogalommeghatározását hogyan kell nemzeti szinten alkalmazni;

g) amennyiben a terv a 4. cikk (3) bekezdésében említett intézkedésekről rendelkezik, a támogatható végső kedvezményezettek azonosítására vonatkozó kritériumok, a szóban forgó intézkedések tervezett határideje és azok mennyiségi becslésen alapuló indokolása, valamint annak minőségi ismertetése, hogy az említett intézkedések várhatóan hogyan csökkentik az energiaszegénységet, a közlekedési szegénységet és a háztartások kiszolgáltatottságát a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése esetén;

h) a 2032. július 31-ig lezárandó intézkedések és beruházások végrehajtására vonatkozóan tervezett mérföldkövek, célértékek és indikatív átfogó menetrend;

i) adott esetben az alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos támogatás fokozatos csökkentésére szolgáló menetrend;

j) a terv becsült összköltsége, megfelelő indokolással, valamint annak ismertetésével együtt, hogy az miként felel meg a költséghatékonyság elvének, illetve mennyire arányos a terv várható hatásával;

k) a terv becsült összköltségéhez való tervezett nemzeti hozzájárulás, amelynek kiszámítása a 15. cikkel összhangban történik;

l) az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében említett intézkedések kivételével annak ismertetése, hogy a terv miként biztosítja, hogy egyik intézkedés vagy beruházás se járjon a környezeti célkitűzéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében vett jelentős megsértésével;

m) a terv érintett tagállam általi hatékony nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedések - különös tekintettel a javasolt mérföldkövekre és célértékekre -, a IV. mellékletben említett releváns közös mutatók, illetve ha e mutatók egyike sem releváns egy adott intézkedés vagy beruházás szempontjából, az érintett tagállam által javasolt további egyedi mutatók;

n) a terv elkészítése és - amennyiben rendelkezésre áll - végrehajtása céljából az 5. cikkben említett nyilvános konzultációs folyamatról készült összefoglaló;

o) az Alapból nyújtott pénzügyi allokációk felhasználása tekintetében a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló tagállami rendszer ismertetése, valamint az Alapból és más uniós programokból származó kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedések bemutatása;

p) adott esetben - és ha releváns - annak ismertetése, hogy a tervben hogyan vették figyelembe a földrajzi sajátosságokat, például a szigeteket, a legkülső régiókat és területeket, a vidéki vagy távoli területeket, a kevésbé megközelíthető peremterületeket, a hegyvidéki területeket vagy az elmaradott területeket;

q) adott esetben annak ismertetése, hogy az intézkedések és beruházások hogyan kívánják kezelni a nemek közötti egyenlőtlenséget.

(2) A terv az intézkedések és beruházások hatékony igazgatásához és végrehajtásához szükséges technikai segítségnyújtást célzó intézkedéseket is magában foglalhat.

(3) A tervnek összhangban kell lennie azokkal az információkkal, illetve kötelezettségvállalásokkal, amelyeket az adott tagállam a következők keretében szolgáltatott, illetve tett:

a) a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv;

b) az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti kohéziós politikai programjai;

c) az (EU) 2021/241 rendelet szerinti helyreállítási és rezilienciaépítési terve;

d) az épületek energiahatékonyságáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) szerinti épületfelújítási terve;

e) az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti aktualizált integrált nemzeti energia- és klímaterve; valamint

f) az (EU) 2021/1056 rendelet szerinti területi igazságos átmenet tervei.

(4) A tervek elkészítése során a Bizottság megszervezi a bevált gyakorlatok cseréjét, többek között a tervekbe foglalandó költséghatékony intézkedésekre és beruházásokra vonatkozóan. A tagállamok technikai támogatást kérhetnek a Bizottság és az Európai Beruházási Bank között 2009-ben létrejött megállapodással létrehozott, európai helyi energiahatékonysági támogatás (ELENA) elnevezésű eszköz vagy az (EU) 2021/240 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 7 ) létrehozott Technikai Támogatási Eszköz keretében.

(5) E cikk (1) bekezdése l) pontjának alkalmazásában a Bizottság az Alap hatályához igazított technikai iránymutatást nyújt a tagállamoknak arról, hogy az intézkedések és a beruházások az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke értelmében megfelelnek-e a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.

(6) Annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett információk szolgáltatásában, a Bizottság közös értéket határoz meg, amelyet az épületekből, a közúti közlekedésből és a további ágazatokból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő szén-dioxid-árra vonatkozó becslésként kell figyelembe venni.

(7) A tervhez minden tagállam az V. mellékletben foglalt sablont használja.

III. FEJEZET

A szociális klímatervek támogatása az alapból

7. cikk

Az Alapra irányadó elvek

(1) Az Alap pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak a tervükben meghatározott intézkedések és beruházások finanszírozásához.

(2) Minden tagállam esetében az e cikk (1) bekezdése szerinti pénzügyi támogatás kifizetését attól kell függővé tenni, hogy az adott tagállam megvalósította-e az e rendelet 8. cikke szerinti intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó mérföldköveket és célértékeket. E mérföldköveknek és célértékeknek összhangban kell lenniük az Unió éghajlat-politikai céljaival és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott célkitűzéssel és különösen a következőkre kell kiterjedniük:

a) energiahatékonyság;

b) épületfelújítás;

c) kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású mobilitás és közlekedés;

d) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése;

e) a kiszolgáltatott helyzetű háztartások - különösen az energiaszegénységben élő háztartások -, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számának csökkentése.

(3) Az Alapból csak olyan intézkedések és beruházások támogathatók, amelyek megfelelnek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkének értelmében vett, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek.

(4) Az Alap által támogatott intézkedéseknek és beruházásoknak csökkenteniük kell a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, továbbá - adott esetben - hozzá kell járulniuk a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, valamint az Alap intézkedéseinek és beruházásainak hatálya alá tartozó területeken a fenntartható és minőségi munkahelyekhez.

8. cikk

A szociális klímatervekbe beillesztendő támogatható intézkedések és beruházások

(1) A tagállamok a következő, tartós hatást gyakorló intézkedéseket és beruházásokat számíthatják bele a terv becsült összköltségébe, feltéve, hogy azok elsősorban a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokat vagy a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat célozzák, és az alábbiakra irányulnak:

a) az épületfelújítások támogatása, különösen a legrosszabbul teljesítő épületekben lakó, illetve ilyen épületeket használó, kiszolgáltatott helyzetű háztartások és kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások esetében, valamint többek között a bérlők és a szociális bérlakásokban élők esetében is;

b) a megfizethető és energiahatékony lakhatáshoz, többek között a szociális lakhatáshoz való hozzáférés támogatása;

c) hozzájárulás az épületek fűtésének és hűtésének, valamint az épületekben való főzésnek a dekarbonizációjához - például a villamosításon keresztül - megfizethető és energiahatékony rendszerekhez való hozzáférés biztosításával, továbbá a megújulóenergia-termelésnek és -tárolásnak többek között megújulóenergia-közösségek, helyi energiaközösségek és más aktív felhasználók révén történő integrálásával, a megújuló energia saját fogyasztása - így például az energiamegosztás és a megújuló energiapiaci szereplők közötti kereskedelem, az intelligens hálózatokhoz és a távfűtési hálózatokhoz való csatlakozás - elterjedésének előmozdítása érdekében, ami hozzájárul az energiamegtakarítás eléréséhez, illetve az energiaszegénység csökkentéséhez;

d) célzott, hozzáférhető és megfizethető tájékoztatás, oktatás, figyelemfelhívás és tanácsadás biztosítása a költséghatékony intézkedésekkel és beruházásokkal, az épületfelújítások és az energiahatékonyság tekintetében rendelkezésre álló támogatással, valamint a fenntartható és megfizethető mobilitási és közlekedési alternatívákkal kapcsolatban;

e) az állami és a magánszervezetek - így például a szociális lakhatást biztosítók, különösen a köz-magán szövetkezetek - támogatása megfizethető energiahatékonysági megoldások és megfelelő finanszírozási eszközök kidolgozásában és biztosításában, az Alap szociális céljaival összhangban;

f) a technológiasemlegesség fenntartása mellett kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművekhez és kerékpárokhoz való hozzáférés biztosítása, beleértve a megvásárlásukra, valamint a megfelelő állami és magáninfrastruktúrára irányuló pénzügyi támogatást vagy adózási ösztönzőket, adott esetben különös tekintettel a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek megvásárlására, az elektromos és egyéb töltőinfrastruktúrára, valamint a használt kibocsátásmentes járművek piacának fejlesztésére; a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy amennyiben a kibocsátásmentes járművek megfizethető és alkalmazható megoldást jelentenek, a tervükben prioritásként kezeljék az ilyen járművek támogatását;

g) a megfizethető és hozzáférhető tömegközlekedés használatának ösztönzése, valamint a magán- és közszervezetek - többek között szövetkezetek - támogatása az igény szerinti fenntartható mobilitás, a megosztott mobilitási szolgáltatások és az aktív mobilitási lehetőségek fejlesztésében és biztosításában.

(2) A tagállamok a tervek becsült összköltségébe beleszámíthatják azon intézkedések költségeit, amelyekkel a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok tekintetében tapasztalható áremelkedés hatásának csökkentése céljából közvetlen jövedelemtámogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóknak. Az ilyen támogatásnak ideiglenesnek és idővel csökkenőnek kell lennie. A tagállamok ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújthatnak, ha a tervükben szerepelnek az e rendelet 8. cikkének (1) bekezdése szerinti, kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat célzó intézkedések vagy beruházások. Az ilyen támogatásnak az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának közvetlen hatására kell korlátozódnia. Az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást nyújtó intézkedések költségei a terv - e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett - becsült összköltségének legfeljebb a 37,5 %-át tehetik ki.

(3) A tagállamok a tervük becsült összköltségébe beleszámíthatják a technikai segítségnyújtás költségeit annak érdekében, hogy el tudják számolni azon kiadásokat, amelyek az Alap irányításához és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges képzési, programozási, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekhez kapcsolódnak, így például a tanulmányok, az információtechnológiai (IT) kiadások, az érdekelt felekkel való nyilvános konzultáció, valamint a tájékoztatási és kommunikációs tevékenységek költségeit. E technikai segítségnyújtás költségei a terv - 6. cikk (1) bekezdése j) pontjában említett - becsült összköltségének legfeljebb a 2,5 %-át tehetik ki.

9. cikk

Az előnyök továbbhárítása a háztartásokra, a mikrovállalkozásokra és a közlekedési felhasználókra

(1) A tagállamok a tervekbe belefoglalhatják a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók támogatásától eltérően köz- vagy magánszervezetek révén nyújtott támogatást, feltéve, hogy ezek a szervezetek olyan intézkedéseket és beruházásokat hajtanak végre, amelyek végső soron a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások vagy a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók javát szolgálják.

(2) A tagállamok gondoskodnak a szükséges törvényi és szerződéses biztosítékokról annak biztosítása érdekében, hogy teljes egészében részesítsék a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokat vagy a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókat az előnyökből.

10. cikk

Az Alap forrásai

(1) A 2003/87/EK irányelv 10a. cikkének (8b) bekezdésével, 30d. cikkének (3) bekezdésével és 30d. cikkének (4) bekezdésével összhangban az Alapnak a 2026. január 1-jétől 2032. december 31-ig terjedő időszakban történő végrehajtására folyó áron legfeljebb 65 000 000 000 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani. Ez az összeg a 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdése hatodik albekezdésének sérelme nélkül az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában külső címzett bevételnek minősül.

Az Alap számára elkülönített éves összegek - az e bekezdés első albekezdésében meghatározott maximális összeg erejéig - nem haladhatják meg a 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésében említett összegeket.

Amennyiben a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer bevezetését az említett irányelv 30k. cikke alapján 2028-ig elhalasztják, az Alap rendelkezésére bocsátandó maximális összeg 54 600 000 000 EUR, az Alap számára elkülönített éves összegek pedig nem haladhatják meg a 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdésének ötödik albekezdésében említett vonatkozó összegeket.

(2) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 22. cikkének (2) bekezdésétől eltérve és e rendelet 19. cikkének sérelme nélkül az e cikk (1) bekezdésében említett vonatkozó maximális összeget fedező kötelezettségvállalási előirányzatokat 2026. január 1-jétől kezdődően minden pénzügyi év elején automatikusan rendelkezésre kell bocsátani az (1) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett vonatkozó alkalmazandó éves összegek erejéig.

(3) Az (1) bekezdésben említett összegekből fedezhetők az Alap irányításához és célkitűzéseinek eléréséhez szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységekkel - különösen tanulmányokkal, szakértői ülésekkel, az érdekelt felekkel való konzultációval, tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekkel, többek között az inkluzív tájékoztatási tevékenységekkel és az Unió politikai prioritásaira vonatkozó intézményi kommunikációval - kapcsolatos kiadások is, amennyiben azok kapcsolódnak e rendelet célkitűzéseihez, továbbá az információk kezelésére és cseréjére összpontosító információtechnológiai hálózatokkal, illetve a szervezeti információtechnológiai eszközökkel kapcsolatos kiadások, valamint az Alap irányítása tekintetében a Bizottságnál felmerült minden egyéb technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadás. A kiadások emellett magukban foglalhatják egyéb támogató tevékenységek - például a projektek helyszíni minőség-ellenőrzésének és nyomon követésének - költségeit, valamint a támogatható intézkedések értékelésével és végrehajtásával kapcsolatos partneri tanácsadás és szakértői közreműködés költségeit.

11. cikk

A megosztott irányítású programokból származó és az azokhoz rendelt források, valamint a források felhasználása

(1) A tagállamok számára a megosztott irányítás keretében juttatott források az érintett tagállam kérésére átcsoportosíthatók az Alaphoz az (EU) 2021/1060 rendelet vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott feltételek mellett. A Bizottság az említett forrásokat az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 62. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Az említett forrásokat kizárólag az érintett tagállam javára lehet felhasználni.

(2) A tagállamok az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott tervükben kérhetik a maximális éves pénzügyi allokáció legfeljebb 15 %-ának az (EU) 2021/1060 rendeletben meghatározott, megosztott irányítás alá tartozó alapokba történő átcsoportosítását. Az átcsoportosított forrásokból az e rendelet 8. cikkében említett intézkedéseket és beruházásokat kell finanszírozni, és e forrásokat azon alapok szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelyekbe átcsoportosították őket. A tagállamok a forrásokat - az európai területi együttműködési célkitűzés (Interreg) keretébe tartozó programok kivételével - egy vagy több program módosítása révén, az (EU) 2021/1060 rendelet 26a. cikkével összhangban csoportosítják át, és a forrásokat az említett rendeletben meghatározott szabályokkal és azon alapok szabályaival összhangban kell végrehajtani, amelyekbe átcsoportosították őket.

(3) A tagállamok megbízhatják az (EU) 2021/1060 rendelet szerinti kohéziós politikai programok irányító hatóságait az Alapból támogatott intézkedések és beruházások végrehajtásával, adott esetben az említett kohéziós politikai programokkal való szinergiákra tekintettel és az Alap célkitűzéseivel összhangban. A tagállamok a tervükben jelzik azt a szándékukat, hogy ily módon megbízzák ezeket a hatóságokat. Ilyen esetekben úgy kell tekinteni, hogy a tagállamok által kialakított, a Bizottság által küldött értesítésben szereplő meglévő irányítási és kontrollrendszerek megfelelnek e rendelet követelményeinek.

(4) A tagállamok a becsült összköltség részeként a tervükbe beleszámíthatják az (EU) 2021/240 rendelet 7. cikke szerinti kiegészítő technikai támogatásra irányuló kifizetéseket és a készpénz-hozzájárulás összegét az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) releváns rendelkezései szerinti tagállami komponens céljából. Ezek a költségek nem haladhatják meg a terv maximális pénzügyi allokációjának 4 %-át, és a tervben szereplő vonatkozó intézkedéseknek meg kell felelniük e rendeletnek.

12. cikk

Végrehajtás

Az Alapot az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott releváns szabályokkal, különösen az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelettel és az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló (EU, Euratom) 2020/2092 rendelettel összhangban a Bizottság hajtja végre közvetlen irányítással.

13. cikk

Addicionalitás és kiegészítő finanszírozás

(1) Az Alap keretében nyújtott támogatás kiegészíti az egyéb uniós alapok, programok és eszközök keretében nyújtott támogatást. Az Alap keretében támogatott intézkedések és beruházások támogatásban részesülhetnek más uniós alapokból, programokból és eszközökből is, feltéve, hogy az ilyen támogatás nem ugyanazon költségeket fedezi.

(2) Az Alapból nyújtott támogatásnak - így például a 4. cikk (3) bekezdésében említett ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásnak - kiegészítő jellegűnek kell lennie, és nem helyettesítheti az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat.

(3) A tagállamok részére történő technikai segítségnyújtás esetében a terv végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó igazgatási költségek nem tekinthetők ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásnak.

14. cikk

Maximális pénzügyi allokáció

(1) A maximális pénzügyi allokáció mértékét mindegyik tagállam esetében a 10. cikkel összhangban, valamint az I. és a II. mellékletben meghatározottak szerint kell kiszámítani.

(2) Az egyes tagállamok maximális pénzügyi allokációjuk erejéig nyújthatnak be kérelmet a tervük végrehajtása céljából.

15. cikk

Nemzeti hozzájárulás a becsült összköltséghez

A tagállamok a tervükhöz annak becsült összköltsége legalább 25 %-ával járulnak hozzá.

16. cikk

A Bizottság értékelése

(1) A Bizottság az e rendeletnek való megfelelés tekintetében értékeli a tervet és adott esetben a tervnek a tagállam által a 18. cikkel összhangban benyújtott módosításait. A Bizottság az említett értékelés során az érintett tagállammal szoros együttműködésben jár el. A Bizottság a terv tagállam általi benyújtásának időpontjától számított két hónapon belül észrevételeket tehet vagy kiegészítő információkat kérhet. A tagállam rendelkezésre bocsátja a kért kiegészítő információkat, és szükség esetén módosíthatja a tervet, többek között a terv benyújtását követően is. A tagállam és a Bizottság szükség esetén megállapodhat az értékelési határidő észszerű időtartammal történő meghosszabbításáról.

(2) A Bizottság értékeli, hogy a 11. cikkel összhangban kért átcsoportosítások megfelelnek-e e rendelet célkitűzéseinek.

(3) A Bizottság a tagállam előtt álló sajátos kihívásokat és a tagállam számára biztosított pénzügyi allokációt figyelembe véve az alábbiak szerint értékeli a terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és koherenciáját:

a) a relevancia értékelése céljából a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

i. a terv megfelelő választ jelent-e az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonása miatt az érintett tagállamban lévő, kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra - különös tekintettel az energiaszegénységben élő háztartásokra, illetve a közlekedési szegénységben élő háztartásokra -, továbbá kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokra és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókra gyakorolt társadalmi hatásra, valamint az előttük álló kihívásokra, kellően figyelembe véve azokat a kihívásokat, amelyeket az érintett tagállam integrált nemzeti energia- és klímatervének aktualizálása és a terv megvalósítása terén elért előrehaladás tekintetében a Bizottságnak az (EU) 2018/1999 rendelet 9. cikke (3) bekezdésének, valamint 13. és 29. cikkének megfelelően végzett értékelése, továbbá a Bizottságnak az (EU) 2018/1999 rendelet 34. cikke alapján a tagállamok számára megfogalmazott ajánlásai tártak fel, az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljaira, valamint az Unió klímasemlegességére vonatkozó, legkésőbb 2050-re elérendő hosszú távú célkitűzésre tekintettel;

ii. a terv várhatóan biztosítja-e, hogy a benne szereplő intézkedések és beruházások ne vezessenek a környezeti célkitűzéseknek az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti jelentős megsértéséhez, és hogy a terv elősegíti-e a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentését;

iii. a terv tartalmaz-e olyan intézkedéseket és beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a zöld átálláshoz, többek között az abból eredő társadalmi hatások és kihívások kezeléséhez, továbbá különösen az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljainak, az Unió klímasemlegességére vonatkozó, legkésőbb 2050-re elérendő hosszú távú célkitűzésnek, valamint az Unió fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájában szereplő, 2030-ra vonatkozó mérföldköveknek az eléréséhez;

b) az eredményesség értékelése céljából a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

i. az Unió 2030-ra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai céljaival, valamint az Unió klímasemlegességére vonatkozó, legkésőbb 2050-re elérendő hosszú távú célkitűzéssel összhangban a terv várhatóan tartós hatást gyakorol-e a tagállamban a terv segítségével kezelni kívánt kihívásokra, különösen a kiszolgáltatott helyzetű háztartásokra - mindenekelőtt az energiaszegénységben élő háztartásokra, illetve a közlekedési szegénységben élő háztartásokra -, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásokra és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználókra;

ii. a tagállam által javasolt intézkedések várhatóan biztosítják-e a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, az előirányzott ütemtervre, mérföldkövekre és célértékekre, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően;

iii. a tagállam által javasolt intézkedések és beruházások összhangban állnak-e az energiahatékonyságról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben (átdolgozás), az (EU) 2018/2001 irányelvben, az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről és a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben, a 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ( 9 ), valamint a 2010/31/EU irányelvben foglalt követelményekkel, és megfelelnek-e azoknak; valamint

iv. a tagállam által javasolt intézkedések és beruházások elősegítik-e a 6. cikk (3) bekezdésében említett uniós eszközökkel való kiegészítő jelleget, szinergiát, koherenciát és következetességet;

c) a hatékonyság értékelése céljából a Bizottság a következő kritériumokat veszi figyelembe:

i. a tagállam által nyújtott, a terv becsült összköltségére vonatkozó indokolás észszerű és valószerű-e, összhangban van-e a költséghatékonyság elvével, valamint arányos-e a nemzeti szinten várható környezeti és társadalmi hatással, figyelembe véve a tervben szereplő költségekre esetlegesen hatást gyakorló nemzeti sajátosságokat is;

ii. a tagállam által javasolt intézkedések várhatóan megelőzik, feltárják és korrigálják-e a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenségeket az Alapból származó pénzügyi allokáció felhasználása során, beleértve az Alapból és az egyéb uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülését célzó intézkedéseket;

iii. a tagállam által javasolt mérföldkövek és célértékek hatékonyak-e az Alap hatálya, célkitűzései és a támogatható intézkedések szempontjából;

d) a koherencia értékelése céljából a Bizottság figyelembe veszi, hogy a terv tartalmaz-e koherens fellépéseket jelentő intézkedéseket és beruházásokat.

17. cikk

A Bizottság határozata

(1) A 16. cikk szerint végzett értékelés alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot hoz a tagállam tervéről, legkésőbb a tervnek a 4. cikk (1) bekezdése szerinti benyújtásától számított öt hónapon belül.

(2) Amennyiben a Bizottság kedvező értékelést ad a tervről, az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusban meg kell határozni a következőket:

a) a tagállam által végrehajtandó intézkedések és beruházások, a terv becsült összköltségének összege, valamint a mérföldkövek és a célértékek;

b) a 14. cikk (1) bekezdésével összhangban allokált maximális pénzügyi allokáció, amelyet a 20. cikknek megfelelően részletekben kell kifizetni azt követően, hogy a tagállam kielégítően megvalósította a terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célértékeket;

c) a nemzeti hozzájárulás;

d) a terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó szabályok és ütemterv, ideértve - adott esetben - a 21. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket is;

e) az előirányzott mérföldkövek és célértékek megvalósításához kapcsolódó releváns mutatók; valamint

f) a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való hozzáférést biztosító intézkedések.

(3) Az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett maximális pénzügyi allokáció mértékét a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumok szerint értékelt, a tagállam által javasolt terv becsült összköltsége alapján kell meghatározni.

Az e cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett maximális pénzügyi allokáció összegét a következőképpen kell meghatározni:

a) amennyiben a terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és a terv becsült összköltségének a nemzeti hozzájárulással csökkentett összege akkora vagy magasabb, mint az adott tagállamot megillető, a 14. cikk (1) bekezdésében említett maximális pénzügyi allokáció, a tagállam pénzügyi allokációja egyenlő a 14. cikk (1) bekezdésében említett maximális pénzügyi allokáció teljes összegével;

b) amennyiben a terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, és a terv becsült összköltségének a nemzeti hozzájárulással csökkentett összege alacsonyabb, mint az adott tagállamot megillető, a 14. cikk (1) bekezdésében említett maximális pénzügyi allokáció, a tagállam pénzügyi allokációja egyenlő a terv becsült összköltségének a nemzeti hozzájárulással csökkentett összegével;

c) amennyiben a terv kielégítő mértékben megfelel a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, de az értékelés hiányosságokat azonosít a belső kontrollrendszerekben, a Bizottság előírhatja, hogy az említett hiányosságok kezelése érdekében további intézkedések szerepeljenek a tervben, és ezeket az intézkedéseket a tagállam az első kifizetést megelőzően megvalósítsa;

d) amennyiben a terv nem felel meg kielégítő mértékben a 16. cikk (3) bekezdésében meghatározott kritériumoknak, a tagállam nem részesülhet pénzügyi allokációban.

(4) Amennyiben a Bizottság kedvezőtlen értékelést ad egy tervről, az (1) bekezdésben említett határozatnak tartalmaznia kell e negatív értékelés indokolását. A tagállam a Bizottság értékelésének figyelembevételével újra benyújtja a tervet.

18. cikk

A szociális klímatervek módosítása

(1) Amennyiben objektív körülmények - különösen az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának tényleges közvetlen hatásai - miatt valamely tagállam részben vagy egészben már nem tudja megvalósítani a tervet - a vonatkozó mérföldköveket és célértékeket is beleértve -, vagy azt jelentős mértékben ki kell igazítania, az érintett tagállam a szükséges és kellően indokolt változtatásokat tartalmazó módosított tervet nyújt be a Bizottságnak. A tagállamok a 11. cikk (4) bekezdése szerinti technikai támogatást kérhetnek a módosított terv elkészítéséhez.

(2) A Bizottság a 16. cikkel összhangban értékeli a módosított tervet.

(3) Amennyiben a Bizottság kedvező értékelést ad a módosított tervről, a 17. cikk (1) bekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el, amelyben feltünteti a kedvező értékelésének indokolását. A 17. cikk (1) bekezdésétől eltérve a Bizottság az e bekezdés szerinti határozatot a módosított terv érintett tagállam általi benyújtásának időpontjától számított három hónapon belül fogadja el.

(4) Amennyiben a Bizottság kedvezőtlen értékelést ad a módosított tervről, a módosított tervet a (3) bekezdésben említett időtartamon belül elutasítja azt követően, hogy lehetőséget adott az érintett tagállamnak arra, hogy a módosított tervre vonatkozó bizottsági értékelés közlésétől számított három hónapon belül megtegye észrevételeit.

(5) 2029. március 15-ig mindegyik tagállam értékeli a terve megfelelőségét az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásának tényleges közvetlen hatásai tekintetében. Ezeket az értékeléseket az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésekkel együtt kell benyújtani a Bizottságnak.

(6) A terv olyan kisebb kiigazításai - mint például a tervben szereplő intézkedések és beruházások kisebb aktualizálása vagy az elírások kijavítása - esetén, amelyek a tervben meghatározott célérték kevesebb mint 5 %-os növelését vagy csökkentését jelentik, a tagállam értesíti a Bizottságot ezekről a változtatásokról.

19. cikk

A pénzügyi allokációra vonatkozó kötelezettségvállalás

(1) A 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdésének, valamint 30i. és 30k. cikkének sérelme nélkül, azt követően, hogy a Bizottság elfogadta az e rendelet 17. cikkében említett kedvező határozatot, kellő időben megállapodást köt az érintett tagállammal, amely megállapodás az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet értelmében a 2026-2032-es időszakra vonatkozó egyedi jogi kötelezettségvállalásnak minősül. Ez a megállapodás legkorábban a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti árverések kezdő évét megelőzően egy évvel, vagy - amennyiben az e rendelet 10. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó - az említett év előtt két évvel köthető meg.

(2) A költségvetési kötelezettségvállalások globális kötelezettségvállalásokon alapulhatnak, és adott esetben több évre elosztott éves részletekre bonthatók.

20. cikk

A kifizetésekre, azok felfüggesztésére és a megállapodások megszüntetésére vonatkozó szabályok a pénzügyi allokációk tekintetében

(1) A pénzügyi allokációknak a tagállam számára e cikk alapján történő kifizetésére a 17. cikkel összhangban jóváhagyott, a tervben megjelölt, vonatkozó elfogadott mérföldkövek és célértékek megvalósítását követően és a rendelkezésre álló finanszírozás függvényében kerülhet sor. E megvalósítást követően a tagállam megfelelően indokolt kifizetési kérelmet nyújt be a Bizottsághoz. A tagállam ezeket a kifizetési kérelmeket évente egy vagy két alkalommal, július 31-ig vagy december 31-ig nyújtja be a Bizottságnak.

(2) A Bizottság a tagállamoktól érkező kifizetési kérelmek kézhezvételét követően értékeli, hogy kielégítő módon megvalósultak-e a 17. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott vonatkozó mérföldkövek és célértékek. A mérföldkövek és a célértékek kielégítő megvalósításának az az előfeltétele, hogy az érintett tagállam ne vonja vissza a korábban kielégítő módon megvalósított mérföldkövekhez és célértékekhez kapcsolódó intézkedéseket.

(3) Amennyiben a Bizottság kedvező értékelést ad egy egyedi kifizetési kérelemre vonatkozóan, egyedi határozatot fogad el, amelyben engedélyezi a pénzügyi allokáció (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletnek megfelelő folyósítását, a rendelkezésre álló finanszírozás függvényében és biztosítva a tagállamokkal való egyenlő bánásmódot. A Bizottság az egyedi határozatot legkorábban két hónappal és legkésőbb három hónappal az e cikk (1) bekezdése szerinti kifizetési kérelem benyújtására vonatkozó megfelelő határidőt követően fogadja el.

(4) Amennyiben a Bizottság az e cikk (3) bekezdésében említett értékelés eredményeként megállapítja, hogy nem került sor kielégítő módon a 17. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott mérföldkövek és célértékek megvalósítására, fel kell függeszteni a pénzügyi allokáció azon részének kifizetését, amely a nem megvalósított célértékkel vagy mérföldkővel arányos. A tagállam a Bizottság értékelésének közlésétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet.

A felfüggesztés csak akkor oldható fel, ha sor került a 17. cikkben említett bizottsági határozatban meghatározott mérföldkövek és célértékek kielégítő megvalósítására.

(5) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a kifizetési határidőt az e cikk (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi allokáció folyósítását engedélyező bizottsági határozat érintett tagállammal való közlésének időpontjától, vagy a felfüggesztés e cikk (4) bekezdésének második albekezdése szerinti feloldására vonatkozó közlés időpontjától kezdődően kell számítani.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés első albekezdésében említett felfüggesztéstől számított kilenc hónapon belül nem került sor a mérföldkövek és a célértékek kielégítő módon történő megvalósítására, a Bizottság arányosan csökkenti a pénzügyi allokáció összegét azt követően, hogy lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy a mérföldkövek és a célértékek megvalósításával kapcsolatos bizottsági megállapítások közlésétől számított két hónapon belül megtegye észrevételeit.

(7) Amennyiben a tagállam a 19. cikkben említett releváns megállapodások megkötésének időpontjától számított 15 hónapon belül egyetlen releváns mérföldkő és célérték tekintetében sem ér el kézzelfogható előrehaladást, a Bizottság megszünteti az említett megállapodásokat, és - az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 14. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül - visszavonja a pénzügyi allokáció összegére vonatkozó kötelezettségvállalásokat. A Bizottság az említett megállapodások megszüntetésére vonatkozó határozatot azt követően hozza meg, hogy lehetőséget adott a tagállamnak arra, hogy a kézzelfogható előrehaladás elmaradását megállapító bizottsági értékelés közlésétől számított két hónapon belül megtegye észrevételeit.

(8) Minden kifizetést 2033. december 31-ig teljesíteni kell.

(9) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 116. cikkétől és e cikk (5) bekezdésétől eltérve, ha az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetési kérelmek egy adott fordulójában az Alaphoz a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (4) bekezdésével összhangban rendelt bevétel nem elegendő a benyújtott kifizetési kérelmek fedezésére, a Bizottság - a kifizetési lehetőségeknek az összes jóváhagyott kifizetéshez viszonyított arányában - arányosan fizet a tagállamoknak. A kifizetési kérelmek következő fordulójában a Bizottság előnyben részesíti azokat a tagállamokat, amelyek a kifizetési kérelmek előző fordulójában késedelmesen jutottak hozzá a kifizetésekhez, és csak ezt követően veszi figyelembe az újonnan benyújtott kifizetési kérelmeket.

(10) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikke (4) bekezdésének c) pontjától eltérve és a 2003/87/EK irányelv 30d. cikke (4) bekezdése hatodik albekezdésének sérelme nélkül, az e rendelet 3. cikkében említett célkitűzések elérése érdekében a Bizottság a kibocsátási egységek elosztására vonatkozóan a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (5) bekezdésében meghatározott szabályokkal összhangban allokálja a tagállamoknak a 2033. december 31-ig fel nem használt előirányzatoknak megfelelő összegeket.

21. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A tervek végrehajtása során a tagállamok - az Alapból nyújtott pénzeszközök kedvezményezettjeiként - minden megfelelő intézkedést megtesznek az Unió pénzügyi érdekeinek védelme és annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi allokációknak az Alapból támogatott - többek között a 9. cikk szerinti, kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól, kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoktól és kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő köz- vagy magánszervezetek által végrehajtott - intézkedésekhez és beruházásokhoz kapcsolódó felhasználása megfeleljen az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak, különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója tekintetében. Ennek érdekében a tagállamok gondoskodnak a III. mellékletben részletesebben meghatározott hatékony és eredményes belső kontrollrendszerről, valamint a jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált összegek visszafizettetéséről. A tagállamok hagyatkozhatnak állandó nemzeti költségvetési gazdálkodási rendszereikre.

(2) A 19. cikkben említett megállapodásokban rendelkezni kell a tagállamok következő kötelezettségeiről:

a) rendszeres ellenőrzése annak, hogy a nyújtott finanszírozást megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal összhangban használták-e fel, valamint hogy a terv szerinti intézkedéseket vagy beruházásokat megfelelően, valamennyi alkalmazandó szabállyal - különösen a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésére, feltárására és korrekciójára vonatkozó szabályokkal - összhangban hajtották-e végre;

b) megfelelő intézkedések meghozatala az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 61. cikkében meghatározottak szerinti összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója érdekében, valamint jogi lépések megtétele a - többek között a terv alapján végrehajtott intézkedésekkel vagy beruházásokkal kapcsolatban - jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetése érdekében;

c) a következőknek a kifizetési kérelemhez való csatolása:

i. vezetői nyilatkozat arról, hogy a pénzügyi allokációkat a szándékolt célból használták fel, hogy a kifizetési kérelemmel együtt benyújtott információk teljeskörűek, pontosak és megbízhatóak, valamint hogy a bevezetett belső kontrollrendszerek kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a pénzügyi allokációk kezelésére valamennyi alkalmazandó szabállyal - különösen az összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció, valamint az Alapból és az egyéb uniós programokból történő kettős finanszírozás elkerülésére vonatkozó szabályokkal -, továbbá a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével összhangban került sor; valamint

ii. a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban elvégzett ellenőrzések összefoglalója, beleértve ezen ellenőrzések hatályát az érintett kiadások összege és a lefedett időszak tekintetében, valamint a feltárt hiányosságok és a meghozott korrekciós intézkedések elemzését;

d) az ellenőrzés és kontroll céljából, valamint a pénzügyi allokációknak a terv alapján végrehajtott intézkedésekkel és beruházásokkal kapcsolatos felhasználására vonatkozó összehasonlítható információk biztosítása érdekében a következő szabványosított adatkategóriák elektronikus rendszerben történő gyűjtése, rögzítése és tárolása, valamint az ezekhez való hozzáférés biztosítása:

i. a pénzügyi allokációk végső kedvezményezettjeinek neve, héaazonosító száma vagy adóazonosító száma, valamint az Alapból származó pénzügyi allokáció összege;

ii. a szerződő fél vagy felek és az alvállalkozó vagy alvállalkozók neve és héaazonosító száma vagy adóazonosító száma, valamint a szerződés vagy a szerződések értéke, amennyiben a pénzügyi allokációk végső kedvezményezettje a közbeszerzésre vonatkozó uniós vagy nemzeti jog szerinti ajánlatkérő szerv;

iii. a pénzügyi allokációk kedvezményezettje, illetve a szerződő fél vonatkozásában az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 10 ) 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonos vagy tulajdonosok vezeték- és utóneve(i), születési dátuma, héaazonosító száma vagy adóazonosító száma;

iv. az Alap keretében végrehajtott intézkedések és beruházások jegyzéke, ezen intézkedések és beruházások közfinanszírozásának teljes összegével együtt, feltüntetve az uniós költségvetésből finanszírozott egyéb alapok keretében kifizetett pénzeszközök összegét;

e) a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék és - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok tekintetében - az Európai Ügyészség kifejezett felhatalmazása az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogaik gyakorlására, valamint a tervben foglalt intézkedések és beruházások végrehajtására kifizetett pénzügyi allokációk minden végső kedvezményezettje, illetve az ezen intézkedések és beruházások végrehajtásában érintett minden egyéb személy vagy szervezet arra való kötelezése, hogy kifejezetten hatalmazzák fel a Bizottságot, az OLAF-ot, a Számvevőszéket és adott esetben az Európai Ügyészséget az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 129. cikkének (1) bekezdésében foglalt jogaik gyakorlására, valamint rójanak hasonló kötelezettségeket a folyósított pénzeszközök valamennyi végső kedvezményezettjére;

f) nyilvántartás vezetése az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 132. cikkének megfelelően, amely nyilvántartás hivatkozási pontja az adott intézkedés vagy beruházás szempontjából releváns fizetési művelet.

Az e cikk első albekezdése d) pontjának ii. alpontjában említett információkat csak akkor kell megadni, ha a közbeszerzés értéke meghaladja a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 4. cikkében meghatározott uniós értékhatárokat. Az alvállalkozókat illetően az említett információkat csak az alábbiak vonatkozásában, illetve esetében kell megadni:

a) az alvállalkozás első szintje;

b) amennyiben az említett információkat az adott vállalkozóra vonatkozóan rögzítették; valamint

c) az 50 000 EUR összértéket meghaladó alvállalkozói szerződések.

(3) Az e cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett személyes adatokat a tagállamok és a Bizottság csak a 19. cikkben említett megállapodások végrehajtásához kapcsolódó pénzügyi allokációk felhasználásával kapcsolatos mentesítési, ellenőrzési és kontrolleljárások, valamint tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági tevékenységek céljából és időtartamára kezelik. A személyes adatokat az (EU) 2016/679 rendelettel, illetve az (EU) 2018/1725 rendelettel - attól függően, hogy melyik az alkalmazandó - összhangban kell kezelni. A Bizottság mentesítési eljárása keretében, az EUMSZ 319. cikkével összhangban az Alap esetében kötelező az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 247. cikkében említett integrált pénzügyi és elszámoltathatósági jelentéstétel szerinti jelentéstétel, és arra különösen az éves irányítási és teljesítményjelentésben külön kell sort keríteni.

(4) A 19. cikkben említett megállapodásokban elő kell írni továbbá, hogy az Unió pénzügyi érdekeit érintő és a tagállam által nem korrigált csalás, korrupció és összeférhetetlenség vagy az ilyen megállapodásokból eredő valamely kötelezettség súlyos megsértése esetén a Bizottság jogosult arányosan csökkenteni az Alapból nyújtott támogatást és visszafizettetni az Unió költségvetését illető bármely összeget.

A Bizottság a visszafizettetés és a csökkentés összegéről való döntés során tiszteletben tartja az arányosság elvét, valamint figyelembe veszi az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve bármely kötelezettségszegés súlyosságát. A Bizottság lehetőséget biztosít a tagállamnak arra, hogy a csökkentés végrehajtását megelőzően észrevételeket tegyen.

IV. FEJEZET

Kiegészítő jelleg, nyomon követés és értékelés

22. cikk

Koordináció és kiegészítő jelleg

A Bizottság és az érintett tagállamok - a saját hatáskörükkel arányos módon - elősegítik a szinergiákat, és biztosítják az Alap, valamint az e rendelet 6. cikkének (3) bekezdésében említett uniós programok és eszközök, továbbá a 2003/87/EK irányelv 10d. cikke szerinti Modernizációs Alap közötti hatékony koordinációt. E célból:

a) biztosítják a kiegészítő jelleget, a szinergiát, a koherenciát és a következetességet a különböző uniós, nemzeti és adott esetben helyi vagy regionális szintű eszközök között, a tervezési szakaszban és a végrehajtás során egyaránt;

b) optimalizálják a koordinációs mechanizmusokat, hogy elkerüljék az erőfeszítések közötti átfedéseket; valamint

c) biztosítják a szoros együttműködést a végrehajtás és a kontroll uniós, nemzeti és adott esetben helyi vagy regionális szintű felelősei között az Alap célkitűzéseinek elérése érdekében.

23. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és áthatóság

(1) A tagállamok az e rendelet 21. cikke (2) bekezdése d) pontjának i., ii. és iv. alpontjában említett adatokat az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 5. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerint egyetlen honlapon, nyílt, géppel olvasható formátumban nyilvánosan hozzáférhetővé teszik és naprakészen tartják, ami lehetővé teszi az adatok válogatását, lekérdezését, kivonatolását, összehasonlítását és újrafelhasználását. Az e rendelet 21. cikke (2) bekezdése d) pontjának i. és ii. alpontjában említett információkat nem kell közzétenni sem az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 38. cikkének (3) bekezdésében említett esetekben, sem pedig a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoknak nyújtott ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás esetében.

(2) Az Alapból származó támogatás címzettjeit tájékoztatni kell az említett támogatások eredetéről, többek között akkor is, ha közvetítőkön keresztül részesülnek a támogatásban. Az említett tájékoztatásnak magában kell foglalnia azt, hogy az intézkedés végrehajtásával kapcsolatos, a kedvezményezetteknek szánt dokumentumokon és kommunikációs anyagokon feltüntetik az uniós jelképet és egy megfelelő, "Az Európai Unió - Szociális Klímaalap támogatásával" szövegű finanszírozási nyilatkozatot. Az Alapból származó támogatás kedvezményezettjeinek - a természetes személyeknek nyújtott támogatás, illetve azon esetek kivételével, amikor fennáll az üzleti szempontból érzékeny adatok nyilvánosságra hozatalának kockázata - különösen a tevékenységek és azok eredményeinek népszerűsítése során biztosítaniuk kell az uniós finanszírozás láthatóságát azáltal, hogy következetes, hatékony és arányos célzott tájékoztatást nyújtanak többféle célközönségnek, köztük a médiának és a nyilvánosságnak.

(3) A Bizottság tájékoztatási és kommunikációs tevékenységeket végez az Alaphoz, az e rendelet alapján végzett intézkedésekhez és az elért eredményekhez kapcsolódóan, többek között - adott esetben és a nemzeti hatóságok egyetértésével - a nemzeti hatóságokkal, valamint az Európai Parlamentnek és a Bizottságnak az érintett tagállamban működő képviseleti irodáival folytatott közös kommunikációs tevékenységek révén.

24. cikk

A végrehajtás nyomon követése

(1) Minden tagállam kétévenként jelentést tesz a Bizottságnak a terve végrehajtásáról az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentésével együtt, az említett rendelet 28. cikkével összhangban. A végrehajtás nyomon követésének célzottnak és a terv keretében végzett tevékenységekkel arányosnak kell lennie. A tagállamok belefoglalják az e rendelet IV. mellékletében meghatározott mutatókat az eredményjelentésükbe.

(2) A Bizottság nyomon követi az Alap végrehajtását, és méri a célkitűzések elérését. A végrehajtás nyomon követésének célzottnak és az Alap keretében végzett tevékenységekkel arányosnak kell lennie.

(3) A Bizottság teljesítményjelentési rendszerének biztosítania kell, hogy a tevékenységek végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az Alapból származó támogatás kedvezményezettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

(4) A Bizottság a IV. mellékletben meghatározott közös mutatókat használja a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén elért eredményekről szóló jelentéstételhez, valamint az Alap e tekintetben történő nyomon követéséhez és értékeléséhez.

25. cikk

Átláthatóság

(1) A Bizottság a tagállamok által benyújtott terveket, valamint az általa nyilvánosságra hozott határozatokat egyidejűleg és egyenlő feltételekkel, indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2) A Bizottság által az e rendelettel vagy annak végrehajtásával összefüggésben a Tanácsnak továbbított információkat egyidejűleg az Európai Parlamentnek is rendelkezésére kell bocsátani, szükség esetén titoktartási szabályok betartása mellett.

(3) Az Európai Parlament illetékes bizottságai felkérhetik a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást a tervek Bizottság által végzett értékelésének aktuális állásáról.

26. cikk

Éghajlatváltozásról szóló szociális párbeszéd

(1) Az Európai Parlament illetékes bizottságai az uniós intézmények, különösen az Európai Parlament és a Bizottság közötti párbeszéd elmélyítése, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság fokozása érdekében évente kétszer felkérhetik a Bizottságot a következő kérdések megvitatására:

a) a tagállamok által benyújtott tervek;

b) a tagállamok által benyújtott tervek Bizottság általi értékelése;

c) a tagállamok által benyújtott tervekben meghatározott mérföldkövek és célértékek megvalósításának helyzete;

d) kifizetési, felfüggesztési és megszüntetési eljárások, beleértve a tagállamok által benyújtott észrevételeket, valamint az általuk benyújtott tervekben meghatározott mérföldkövek és célértékek kielégítő megvalósításának biztosítása érdekében hozott korrekciós intézkedéseiket.

(2) A Bizottság figyelembe vesz minden, az éghajlatváltozásról szóló szociális párbeszéd keretében kifejtett álláspontokból származó elemet, többek között adott esetben az Európai Parlament állásfoglalásait is.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

27. cikk

Az Alap értékelése és felülvizsgálata

(1) Két évvel a tervek végrehajtásának kezdetét követően a Bizottság értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Alap végrehajtásáról és működéséről, figyelembe véve a tagállamok által a 24. cikkel összhangban benyújtott első jelentések eredményeit, továbbá adott esetben javaslatokat nyújt be e rendelet módosítására vonatkozóan.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelő jelentésben értékelni kell különösen a következőket:

a) az Alap 3. cikkben meghatározott célkitűzései elérésének mértéke, az erőforrások felhasználásának hatékonysága és az uniós hozzáadott érték;

b) országonkénti bontásban az intézkedések és beruházások hatékonysága, valamint a közvetlen jövedelemtámogatás felhasználása a tervekben meghatározott mérföldkövek és célértékek megvalósításának fényében;

c) hogyan alkalmazzák a tagállamokban az energiaszegénység és a közlekedési szegénység fogalmának meghatározását a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett információk alapján, valamint hogy szükség van-e e fogalommeghatározások módosítására;

d) az e rendelet 8. cikkében meghatározott valamennyi célkitűzés, valamint intézkedés és beruházás továbbra is releváns-e, tekintettel az épületekből és a közúti közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából, valamint az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 13 ) értelmében a tagállamok által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás kötelező éves csökkentése érdekében hozott nemzeti intézkedésekből fakadó, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra gyakorolt hatásra, továbbá a címzett bevételek felhasználása továbbra is releváns-e, tekintettel a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete szerinti, az épületekre, a közúti közlekedésre és további ágazatokra vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében árverés útján történő értékesítésével kapcsolatos lehetséges fejleményekre és egyéb releváns megfontolásokra.

(3) A Bizottság 2033. december 31-ig független utólagos értékelő jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az utólagos értékelő jelentés az Alap átfogó értékeléséből áll, és információt tartalmaz annak hatásáról.

(4) A 2027 utáni többéves pénzügyi keret sérelme nélkül, abban az esetben, ha a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 30d. cikkének (5) bekezdésében említett árverés útján történő értékesítéséből származó bevétel az EUMSZ 311. cikkének (3) bekezdésével összhangban saját forrásként kerül megállapításra, a Bizottság adott esetben benyújtja a szükséges javaslatokat annak érdekében, hogy a 2027 utáni többéves pénzügyi keret keretében biztosított legyen az Alap hatékony és folyamatos végrehajtása, amelyet ideiglenesen és kivételesen a kibocsátáskereskedelmi rendszer kibocsátási egységeiből származó külső címzett bevételekből finanszíroznak.

28. cikk

Az (EU) 2021/1060 rendelet módosítása

Az (EU) 2021/1060 rendelet a következő cikkel egészül ki:

"26a. cikk

A Szociális Klímaalapból átcsoportosított források

(1) Az (EU) 2023/955 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( *1 ) létrehozott Szociális Klímaalapból átcsoportosított forrásokat e rendelettel, valamint az azon alap tekintetében irányadó rendelkezésekkel összhangban kell végrehajtani, amely alaphoz az említett forrásokat átcsoportosítják, és azokat végleges forrásoknak kell tekinteni. Az említett források az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában külső címzett bevételnek minősülnek, és az e rendelet 110. cikkében említett forrásokhoz képest kiegészítő jellegűek.

(2) Ha a tagállamok megosztott irányítással hajtják végre az e cikk (1) bekezdésében említett forrásokat, akkor e rendelet 24. cikkével összhangban programmódosítást nyújtanak be egy vagy több programra vonatkozóan. A tagállamok az uniós költségvetés tekintetében e rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések elérését szem előtt tartva tervezik meg az említett források felhasználását. Az említett forrásoknak hozzá kell járulniuk a Szociális Klímaalapnak az (EU) 2023/955 rendelet 3. cikkében meghatározott releváns célkitűzései eléréséhez, és az említett forrásokat az említett rendelet 8. cikkében meghatározott intézkedések és beruházások támogatására kell felhasználni. A forrásokat azon alap egy vagy több egyedi célkitűzésének megfelelő egy vagy több célzott prioritás keretében kell programozni, amely alaphoz az említett forrásokat átcsoportosítják, valamint egy vagy több régiókategóriára vonatkozóan, adott esetben feltüntetve a források évenkénti bontását. Az említett források nem vehetők figyelembe az alapspecifikus szabályokban meghatározott, a tematikus koncentrációra vonatkozó követelményeknek való megfelelés kiszámítása során.

(3) Amennyiben a Bizottság már jóváhagyta valamely tagállamnak a források Szociális Klímaalapból történő átcsoportosításával összefüggő programmódosításra vonatkozó kérelmét, a tagállam a következő években minden további forrásátcsoportosítás esetén a pénzügyi táblázatokra vonatkozó értesítést nyújthat be programmódosítás helyett, feltéve, hogy a javasolt változtatások kizárólag a pénzügyi források növelésére vonatkoznak, a program bármely további módosítása nélkül.

(4) E rendelet 18. cikkétől és 86. cikke (1) bekezdésének második albekezdésétől eltérve, az e cikkel és az (EU) 2023/955 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban átcsoportosított források nem vehetők figyelembe a félidős felülvizsgálat és a rugalmassági összeg vonatkozásában.

(5) Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 14. cikkének (3) bekezdésétől eltérve, azt a határidőt, amelynek lejártakor a Bizottság e rendelet 105. cikkének (1) bekezdésével összhangban visszavonja az érintett összegekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, attól az évtől kezdődően kell számítani, amelyben a megfelelő költségvetési kötelezettségvállalásokra sor került. Az európai területi együttműködési célkitűzéshez (Interreg) tartozó programokra nem lehet forrásokat átcsoportosítani.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2024. június 30-tól alkalmazandó, azaz attól a naptól, amikorra a tagállamoknak hatályba kell léptetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2003/87/EK irányelvnek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 14 ) megfeleljenek.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Az Alap keretében az egyes tagállamok számára a 14. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális pénzügyi allokáció kiszámításának módszertana

Ez a melléklet meghatározza az egyes tagállamok számára a 10. és a 14. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális pénzügyi allokáció kiszámításának módszertanát.

A módszertan az egyes tagállamok tekintetében a következő változókat veszi figyelembe:

- a szegénység kockázatának kitett, vidéki területeken élő népesség (2019),

- a háztartások tüzelőanyag-égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás (2016-2018 közötti átlag),

- a szegénység kockázatának kitett olyan háztartások százalékos aránya, amelyek tartozást halmoztak fel a közüzemi számlák tekintetében (2019),

- teljes népesség (2019),

- a tagállam egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) vásárlóerő-egységben mérve (2019),

- az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározottak szerinti 1A3b, 1A4a és 1A4b kategóriába tartozó kibocsátási forrásokból származó, az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátások részaránya (2016-2018-as átlag), az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti átfogó felülvizsgálatnak megfelelően.

Az Alap keretében az adott tagállam rendelkezésére álló maximális pénzügyi allokációt (MFAi) a következőképpen kell megállapítani:

?KÉP?

ahol:

a 10. cikk (1) bekezdésében említett, az Alap végrehajtására szánt maximális összeg (MA) és α i az i tagállam részesedése a maximális összegből, a következő lépések alapján meghatározva:

?KÉP?

ahol:

?KÉP?

?KÉP?

?KÉP?

?KÉP?

?KÉP?

?KÉP?

Ahol minden i tagállam esetében:

rural pop i az i tagállam vidéki területein élő, a szegénység kockázatának kitett népesség;

rural pop EU az EU-27 tagállamainak vidéki területein élő, a szegénység kockázatának kitett népesség összesen;

pop i az i tagállam népessége;

pop EU az EU-27 tagállamainak népessége összesen;

HCO2 i az i tagállam háztartásaiban történő tüzelőanyag-égetésből származó szén-dioxid-kibocsátás;

HCO2 EU az EU-27 tagállamainak háztartásaiban történő tüzelőanyag-égetésből származó szén-dioxid-kibocsátás összesen;

arrears i a szegénység kockázatának kitett olyan háztartások százalékos aránya, amelyek i tagállamban tartozást halmoztak fel a közüzemi számlák tekintetében;

arrears EU a szegénység kockázatának kitett olyan háztartások százalékos aránya, amelyek az EU-27-ben tartozást halmoztak fel a közüzemi számlák tekintetében;

?KÉP?

?KÉP?

?KÉP?

Valamennyi tagállam esetében az αi értéke nem lehet alacsonyabb, mint a 10. cikk (1) bekezdésében említett maximális összeg 0,07 %-a. Mindazon tagállamok α i értékét, ahol az α i értéke 0,07 %-nál nagyobb, arányosan ki kell igazítani annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi α i összege 100 %-kal legyen egyenlő.

Azon tagállamok esetében, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) nem éri el az EU-27 értékének 90 %-át, az α i értéke nem lehet alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokban megállapítottak szerinti 1A3b, 1A4a és 1A4b kategóriába tartozó kibocsátási forrásokból származó, az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti referenciakibocsátások részaránya (2016-2018-as átlag), az említett rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti átfogó felülvizsgálatnak megfelelően. Azon tagállamok α i értékét, ahol az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelem (GNI) meghaladja az EU-27 értékét, arányosan ki kell igazítani annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi α i összege 100 %-kal legyen egyenlő.

II. MELLÉKLET

Az Alap keretében az egyes tagállamok számára a 10. és a 14. cikknek megfelelően rendelkezésre álló maximális pénzügyi allokáció

Az I. mellékletben szereplő módszertannak a 10. cikk (1) bekezdésében említett összegekre történő alkalmazása a következő részesedést és maximális pénzügyi allokációt eredményezi az egyes tagállamok számára.

A 10. cikk (3) bekezdése szerinti összegek az egyes tagállamonkénti maximális pénzügyi allokáció mértékéig arányosan kerülnek fedezésre.

III. MELLÉKLET

A tagállamok belső kontrollrendszerére vonatkozó legfontosabb követelmények

1. A tagállamok hatékony és eredményes belső kontrollrendszert működtetnek intézményi, jogi és pénzügyi keretüknek megfelelően, beleértve a funkciók elkülönítését, valamint a jelentéstételi, felügyeleti és nyomonkövetési intézkedéseket.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

a) a terv végrehajtásával megbízott hatóságok kijelölése és a kapcsolódó felelősségi körök és funkciók elosztása;

b) a kifizetési kérelmeket kísérő vezetői nyilatkozat aláírásáért felelős hatóság vagy hatóságok kijelölése;

c) olyan eljárások, amelyek biztosítják, hogy ez a hatóság vagy ezek a hatóságok megbizonyosodjon/megbizonyosodjanak a tervben meghatározott mérföldkövek és célértékek megvalósításáról, valamint arról, hogy a pénzeszközök kezelésére valamennyi alkalmazandó szabálynak megfelelően került sor, különös tekintettel az összeférhetetlenség elkerülésére, a csalás megelőzésére, a korrupcióra és a kettős finanszírozásra vonatkozó szabályokra;

d) az irányítási és ellenőrzési funkciók megfelelő szétválasztása.

2. A tagállamok hatékonyan végrehajtják a csalás elleni és korrupcióellenes arányos intézkedéseket, valamint az összeférhetetlenség hatékony elkerüléséhez szükséges intézkedéseket.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

a) a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzésével, feltárásával és korrekciójával, valamint a kettős finanszírozás elkerülésével, továbbá a jogellenesen felhasznált pénzeszközök visszafizettetésére irányuló jogi lépések megtételével kapcsolatos megfelelő intézkedések;

b) a csalásra vonatkozó kockázatértékelés és a csalás elleni megfelelő intézkedések meghatározása.

3. A tagállamok megfelelő eljárásokat tartanak fenn a vezetői nyilatkozat, illetve a nemzeti szinten elvégzett ellenőrzések összefoglalójának elkészítésére.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

a) a vezetői nyilatkozat elkészítésére, az ellenőrzések összefoglalójának dokumentálására és az ellenőrzési nyomvonal alapjául szolgáló információk megőrzésére szolgáló hatékony eljárás;

b) hatékony eljárások annak biztosítására, hogy minden csalási, korrupciós és összeférhetetlenségi esetet megfelelően bejelentenek és visszafizettetés útján korrigálnak.

4. A szükséges információk szolgáltatása érdekében a tagállamok biztosítják a megfelelő irányítási ellenőrzéseket, beleértve a mérföldkövek és célértékek megvalósításának ellenőrzésére, illetve a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás horizontális elveinek való megfelelés ellenőrzésére szolgáló eljárásokat.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

a) megfelelő irányítási ellenőrzések, amelyek révén a végrehajtó hatóságok ellenőrzik az Alap mérföldköveinek és célértékeinek megvalósítását (például dokumentumalapú ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések);

b) megfelelő irányítási ellenőrzések, amelyek révén a végrehajtó hatóságok ellenőrzik, hogy nem állnak-e fenn súlyos szabálytalanságok, nevezetesen csalás, korrupció és összeférhetetlenség, illetve kettős finanszírozás (például dokumentumalapú ellenőrzések, helyszíni ellenőrzések).

5. A tagállamok nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardoknak megfelelően elvégzik a rendszerek és műveletek megfelelő és független ellenőrzését.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

a) a rendszerek és műveletek ellenőrzését végző szerv vagy szervek kijelölése, valamint annak meghatározása, hogy miként kerül sor a funkcionális függetlenségük biztosítására;

b) elegendő forrás elkülönítése e szerv vagy szervek számára az Alap céljaival összefüggésben;

c) a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a kettős finanszírozás kockázatának a szerv vagy szervek általi hatékony kezelése mind a rendszerek, mind pedig a műveletek ellenőrzése révén.

6. A tagállamok hatékony rendszert tartanak fenn annak biztosítására, hogy az ellenőrzési nyomvonalhoz szükséges valamennyi információt és dokumentumot megőrizzék.

Ez az alábbiakat foglalja magában:

a) a mérföldkövek és célértékek megvalósításához szükséges intézkedések vagy beruházások végső kedvezményezettjeire vonatkozó adatok hatékony gyűjtése, rögzítése és tárolása elektronikus rendszerben;

b) a Bizottság, az OLAF, az Európai Számvevőszék és - az (EU) 2017/1939 rendelet szerinti, megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség hozzáférése a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatokhoz.

IV. MELLÉKLET

A tagállamok szociális klímaterveiben foglalt indikatív mérföldkövekre és célértékekre vonatkozó, a 6.cikk (1) bekezdésének m) pontjában említett közös mutatók, a terveik végrehajtásának a tagállamok általi nyomon követése a 24. cikk (1) bekezdésében említettek szerint, az Alap célkitűzéseinek megvalósítása irányában történő előrehaladásnak a Bizottság általi értékelése a 24. cikk (4) bekezdésében említettek szerint

Az intézkedések és beruházások több közös mutatóhoz is hozzájárulhatnak. Amennyiben egy tagállam terve nem tartalmaz valamely mutatóhoz hozzájáruló intézkedéseket vagy beruházásokat, a tagállam a "nem alkalmazható" megjegyzést tüntetheti fel.

V. MELLÉKLET

A szociális klímaterveknek a 6. cikk (7) bekezdésében említett sablonja

1. ÁTTEKINTÉS ÉS A SZOCIÁLIS KLÍMATERV KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA

1.1. Vezetői összefoglaló

A zöld átállás kontextusa a tagállamban, különös tekintettel az épületágazatból és a közúti közlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak a 2003/87/EK irányelv hatálya alá vonásából eredő társadalmi hatásokkal kapcsolatos fő kihívásokra, valamint arra, hogy a terv hogyan fog reagálni ezekre a kihívásokra.

Áttekintő táblázat, amely összefoglalja a terv fő célkitűzéseit, valamint a terv becsült összköltségét, beleértve az Alapból származó hozzájárulást, a nemzeti hozzájárulást és a megosztott irányítású programokból származó, az Alapba átcsoportosítandó forrásokat, a következő három beavatkozási területre osztva: intézkedések és beruházások az épületágazatban; intézkedések és beruházások a közúti közlekedési ágazatban; közvetlen jövedelemtámogatásra irányuló intézkedések, az alábbi sablon alapján:

1.2. Az aktuális szakpolitikai helyzet áttekintése

Tájékoztatás a jelenlegi nemzeti energia- és éghajlat-politikákról, azok nemzeti szintű alkalmazásának módjáról, különös tekintettel az épületágazatra és a közlekedési ágazatra, valamint a legkiszolgáltatottabb csoportokra.

1.3. Konzultációs folyamat

A helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más érdekelt felekkel - a nemzeti jogi kerettel összhangban - a terv előkészítése és adott esetben végrehajtása céljából végrehajtott konzultációs folyamat összefoglalása, kitérve a konzultációs tevékenységek hatókörére, típusára és időzítésére, valamint arra, hogy az érdekelt felek álláspontjai hogyan tükröződnek a tervben.

2. AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS BERUHÁZÁSOK, MÉRFÖLDKÖVEK ÉS CÉLÉRTÉKEK LEÍRÁSA

A terv tárgyát képező alábbi három terület egyes komponenseire vonatkozó információk külön-külön:

- épületágazat;

- közúti közlekedési ágazat;

- ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás.

Egy adott komponens több olyan alkomponenst is tartalmazhat, amely egy bizonyos kihívásra vagy szükségletre összpontosít. Az egyes komponensek és alkomponensek egyetlen intézkedést vagy beruházást, illetve több, egymáshoz szorosan kapcsolódó vagy egymástól kölcsönösen függő intézkedést vagy beruházást is tartalmazhatnak.

2.1. [1.][2.] KOMPONENS: [épületágazat][közlekedési ágazat]

A komponensre vonatkozó információk:

i) A komponens leírása

Összefoglaló szövegdoboz:

Összefoglaló szövegdoboz az [1.][2.] komponensre [építőipari ágazat][közlekedési ágazat] vonatkozóan

Beavatkozási terület: [épületágazat][közlekedési ágazat]

Célkitűzés:

Intézkedések és beruházások:

Becsült összköltség: xx EUR, amelyből:

az Alapból fedezni kért költségek: xx EUR

a nemzeti hozzájárulásból fedezendő költségek: xx EUR

ii) A komponenst alkotó intézkedések és beruházások leírása

A komponensnek és az azt alkotó konkrét intézkedéseknek és beruházásoknak, valamint azok kapcsolódási pontjainak és szinergiáinak a részletes leírása, a következőkre kiterjedően:

- egyértelmű és tényeken alapuló elemzés a meglévő kihívásokról, valamint arról, hogy az intézkedések és a beruházások hogyan kezelik azokat,

- az intézkedés vagy beruházás jellege, típusa és mérete; a 11. cikk (4) bekezdésével összhangban további technikai támogatási intézkedések is feltüntethetők, megjelölve, hogy új intézkedésről vagy beruházásról, vagy pedig már meglévő, az Alap támogatásával kiterjeszteni kívánt intézkedésről vagy beruházásról van-e szó,

- részletes információk az intézkedés vagy beruházás célkitűzéséről, valamint arról, hogy kire és mire irányul, annak ismertetése, hogy az intézkedés és a beruházás a vonatkozó tagállami szakpolitikák általános keretén belül miként járulna hozzá hatékonyan az Alap célkitűzéseinek megvalósításához, és hogyan fogja csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget,

- az intézkedés vagy beruházás végrehajtásának leírása (végrehajtási eszközök), hivatkozva a tagállam központi és adott esetben regionális és helyi szintű igazgatási kapacitására, valamint annak ismertetése, hogy a forrásokat hogyan fogják időben felhasználni, és adott esetben hogyan irányítják őket a szubnacionális szintekre,

- adott esetben annak ismertetése, hogy az intézkedés vagy beruházás hogyan törekszik a nemek közötti egyenlőtlenség kezelésére,

- az intézkedés vagy beruházás ütemterve; az alacsony kibocsátású járművekkel kapcsolatos támogatás esetében ki kell dolgozni az említett támogatás fokozatos csökkentésére vonatkozó ütemezést.

iii) A jelentős károkozás elkerülése

Tájékoztatás arról, hogy a komponenst alkotó intézkedések és beruházások miként felelnek meg az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. A Bizottság e rendelet 6. cikke (5) bekezdésének l) pontjával összhangban technikai iránymutatást nyújt.

iv) Mérföldkövek, célértékek és ütemterv

Az egyes mérföldkövekre és célértékekre vonatkozó olyan információk, amelyek tükrözik az adott komponensbe tartozó intézkedések és beruházások végrehajtásának előrehaladását, nevezetesen az alábbiak:

- miért választották ki az adott mérföldkövet vagy célértéket,

- mit mér a mérföldkő vagy a célérték,

- milyen mérést, milyen módszertant és milyen forrást alkalmaznak, és hogyan ellenőrzik objektív módon a mérföldkő vagy a célérték megfelelő megvalósítását,

- mi az alapérték (kiindulási pont), és milyen szintet vagy konkrét pontot kell elérni,

- mikorra érik el ezt a szintet vagy pontot (negyedéves és éves bontásban),

- ki és melyik intézmény felel majd a végrehajtásért, a mérésért és a jelentéstételért.

A komponensekre vonatkozó mérföldköveket, célértékeket és ütemtervet ismertető táblázat, amely a következő információkat tartalmazza:

v) Finanszírozás és költségek

A komponens becsült összköltségére, valamint az egyes intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó, megfelelő indokolással alátámasztott információk és magyarázatok, beleértve a következőket:

- az alkalmazott módszertan, az alapul szolgáló (pl. az egységköltségekre és az inputköltségekre vonatkozó) feltételezések és azok indokolása,

- azon indikatív átfogó ütemterv, amelyen belül e költségek várhatóan felmerülnek,

- az intézkedések és beruházások összköltségéhez való nemzeti hozzájárulásra vonatkozó információk,

- bármely információ arra vonatkozóan, hogy az adott komponenshez kapcsolódóan milyen más uniós eszközökből származó finanszírozást terveznek vagy lehetne tervezni,

- adott esetben a magánforrásokból származó tervezett finanszírozással és a megcélzott tőkeáttételi szinttel kapcsolatos információk,

- a becsült költségek valószínűségének és észszerűségének indokolása, szükség esetén a nemzeti sajátosságok figyelembevételével.

vi) A kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő kedvezményezett szervezetekkel kapcsolatos indokolás (adott esetben)

Ha az Alapból nyújtott támogatást a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő köz- vagy magánszervezeteken keresztül nyújtják, annak ismertetése, hogy ezek a szervezetek milyen intézkedéseket vagy beruházásokat fognak végrehajtani, és hogy ezek az intézkedések és beruházások végső soron hogyan szolgálják a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók javát.

Amennyiben az Alapból származó támogatást pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtják, annak leírása, hogy az adott tagállam milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani azt, hogy a pénzügyi közvetítők teljes egészében részesítsék a végső kedvezményezetteket az előnyökből.

vii) A komponens becsült összköltsége

A komponensbe tartozó intézkedések és beruházások becsült költségeire vonatkozó táblázat kitöltése az alábbi sablonnal összhangban:

viii) Forgatókönyv a kibocsátáskereskedelmi rendszer későbbi elindítása esetére

Az intézkedésekre, a beruházásokra, a mérföldkövekre, a célértékekre, a nemzeti hozzájárulás összegére és a terv bármely más releváns elemére vonatkozó azon kiigazítások leírása és számszerűsítése, amelyek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer elindításának az említett irányelv 30k. cikkével összhangban történő elhalasztása miatt szükségesek.

Az összefoglaló szövegdoboz, a mérföldköveket, célértékeket és ütemtervet tartalmazó táblázat, valamint a becsült költségeket tartalmazó táblázat külön változatának beillesztése.

2.2. [3.] KOMPONENS: közvetlen jövedelemtámogatás

Információk a közvetlen jövedelemtámogatásra vonatkozó komponensről:

i) A komponens leírása

Összefoglaló szövegdoboz:

Összefoglaló szövegdoboz a 3. komponensre (közvetlen jövedelemtámogatás) vonatkozóan

Beavatkozási terület: közvetlen jövedelemtámogatás

Célkitűzés:

Intézkedések:

Becsült összköltség: xx EUR, amelyből:

az Alapból fedezni kért költségek: xx EUR

a nemzeti hozzájárulásból fedezendő költségek: xx EUR

ii) A komponenst alkotó intézkedések leírása

A komponensnek és az azt alkotó konkrét intézkedéseknek, valamint azok kapcsolódási pontjainak és szinergiáinak a részletes leírása, a következőkre kiterjedően:

- egyértelmű és tényeken alapuló elemzés a meglévő kihívásokról és azok kezelésének módjáról, valamint a támogatás által szolgált célkitűzések,

- a támogatás jellege, típusa és mértéke,

- részletes információk a támogatás végső kedvezményezettjeire, valamint az azonosításukhoz használt kritériumokra vonatkozóan,

- a közvetlen jövedelemtámogatás csökkentésének ütemterve az Alap ütemtervével összhangban, beleértve a támogatás konkrét záró időpontját is,

- adott esetben annak ismertetése, hogy a támogatás hogyan törekszik a nemek közötti egyenlőtlenség kezelésére,

- a támogatás végrehajtásának leírása,

- az intézkedések költségéhez való nemzeti hozzájárulásra vonatkozó információk.

iii) A közvetlen jövedelemtámogatást célzó intézkedésekre vonatkozó mérföldkövek és célértékek

Az egyes mérföldkövekre és célértékekre vonatkozó olyan információk, amelyek tükrözik az adott komponens végrehajtásának előrehaladását, nevezetesen az alábbiak:

- miért választották ki az adott mérföldkövet vagy célértéket,

- mit mér a mérföldkő vagy a célérték,

- milyen mérést, milyen módszertant és milyen forrást alkalmaznak, és hogyan ellenőrzik objektív módon a mérföldkő vagy a célérték megfelelő megvalósítását,

- mi az alapérték (kiindulási pont), és milyen szintet vagy konkrét pontot kell elérni,

- azt mikorra érik el,

- ki és melyik intézmény felel majd a végrehajtásért, a mérésért és a jelentéstételért.

Az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást célzó intézkedésekre vonatkozó mérföldköveket, célértékeket és ütemtervet tartalmazó táblázat, az alábbi sablon szerint:

iv) Az intézkedések indokolása

Az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás szükségességének indokolása a 6. cikk (1) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumok alapján:

- annak mennyiségi becslése és minőségi ismertetése, hogy a tervben előirányzott intézkedések várhatóan hogyan csökkentik az energiaszegénységet, a közlekedési szegénységet, valamint a háztartások és a közlekedési felhasználók kiszolgáltatottságát a közúti közlekedés és a fűtési célú tüzelőanyagok árának emelkedése esetén,

- az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás csökkentésére vonatkozóan javasolt ütemtervnek, valamint azon feltételeknek az indokolása, amelyek fennállása esetén már nem nyújtanak ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást,

- annak leírása, hogy az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásban részesülők csoportjait hogyan célozzák meg olyan strukturális intézkedésekkel és beruházásokkal is, amelyek az energiaszegénységből és a közlekedési szegénységből való tényleges kiemelésükre irányulnak, valamint annak leírása, hogy a kiszolgáltatott helyzetű háztartások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók támogatása tekintetében az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatás, valamint a strukturális intézkedések és beruházások hogyan egészítik ki egymást.

v) Az intézkedések költségei

A komponens becsült összköltségére vonatkozó, megfelelő indokolással alátámasztott információk, beleértve a következőket:

- az alkalmazott módszertan, az alapul szolgáló feltételezések és azok indokolása,

- a tényleges költségre vonatkozó, összehasonlítható költségadatok, amennyiben a múltban hasonló támogatási intézkedéseket hajtottak végre,

- bármely információ arra vonatkozóan, hogy az adott támogatáshoz kapcsolódóan milyen más uniós eszközökből származó finanszírozást terveznek vagy lehetne tervezni,

- a becsült költségek valószínűségének és észszerűségének megfelelő, részletes indokolása, beleértve a tervhez mellékelt, felhasznált adatokat vagy bizonyítékokat is.

vi) A kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő kedvezményezett szervezetekkel kapcsolatos indokolás (adott esetben)

Ha az Alapból nyújtott támogatást a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő köz- vagy magánszervezeteken keresztül nyújtják, annak ismertetése, hogy ezek a szervezetek milyen típusú intézkedéseket fognak végrehajtani, és hogy ezek az intézkedések végső soron hogyan szolgálják a kiszolgáltatott helyzetű háztartások vagy a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók javát.

Amennyiben az Alapból származó támogatást pénzügyi közvetítőkön keresztül nyújtják, annak leírása, hogy az adott tagállam milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani azt, hogy a pénzügyi közvetítők teljes egészében részesítsék a végső kedvezményezetteket az előnyökből.

vii) A terv ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásra vonatkozó komponensének becsült költsége

A komponensbe tartozó támogatás becsült költségeire vonatkozó táblázat kitöltése, az alábbi sablon szerint:

viii) Forgatókönyv a kibocsátáskereskedelmi rendszer későbbi elindítása esetére

Az intézkedésekre, a beruházásokra, a mérföldkövekre, a célértékekre, a nemzeti hozzájárulás összegére és a terv bármely más releváns elemére vonatkozó azon kiigazítások leírása és számszerűsítése, amelyek a 2003/87/EK irányelv IVa. fejezete alapján létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszer elindításának az említett irányelv 30k. cikkével összhangban történő elhalasztása miatt szükségesek.

Az összefoglaló szövegdoboz, a mérföldköveket, célértékeket és ütemtervet tartalmazó táblázat, valamint a becsült költségeket tartalmazó táblázat külön változatának beillesztése.

2.3. Technikai segítségnyújtás

A tervben meghatározott intézkedések és beruházások hatékony igazgatása és végrehajtása érdekében a 8. cikk (3) bekezdésével összhangban a tervbe belefoglalandó, technikai segítségnyújtást célzó intézkedések leírása, beleértve a következőket:

- a technikai segítségnyújtást célzó intézkedések jellege, típusa és mértéke,

- a technikai segítségnyújtást célzó intézkedések becsült költsége.

2.4. Átcsoportosítások megosztott irányítású programokhoz

Amennyiben a 11. cikk (2) bekezdésével összhangban forrásokat szándékoznak átcsoportosítani az Alapból egyéb, megosztott irányítás alá tartozó alapokba, annak feltüntetése, hogy mely programokhoz és milyen ütemterv szerint csoportosítják át ezeket a forrásokat, valamint annak feltüntetése, hogy az e programok keretében végrehajtandó intézkedések és beruházások hogyan felelnének meg a 3. cikkben említett célkitűzéseknek, beleértve azt is, hogy ezen intézkedések és beruházások a 8. cikk szerinti intézkedésnek, illetve beruházásnak minősülnek-e.

2.5. A terv becsült összköltsége

A terv becsült összköltsége, beleértve az e rendelet 11. cikkének (4) bekezdése alapján kiegészítő technikai támogatásra rendelkezésre bocsátott összegeket, a tagállami komponens céljára az (EU) 2021/523 rendelet vonatkozó rendelkezései szerint nyújtott készpénz-hozzájárulás összegét, valamint az e rendelet 8. cikkének (3) bekezdése alapján kiegészítő technikai segítségnyújtásra rendelkezésre bocsátott összegeket.

A terv összköltségéhez való nemzeti hozzájárulás feltüntetése, beleértve a megosztott irányítású programoktól az Alapba e rendelet 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban átcsoportosítandó forrásokat, valamint az Alapból megosztott irányítású programokhoz e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban átcsoportosítandó forrásokat is.

Annak leírása, hogy a költségek hogyan állnak összhangban a költséghatékonyság elvével és miként állnak arányban a terv várható hatásával.

Az Alap költségeit finanszírozási forrás szerinti bontásban összefoglaló táblázat kitöltése az alábbi sablon szerint:

3. ELEMZÉS ÉS ÁTFOGÓ HATÁS

3.1. Fogalommeghatározások

Annak ismertetése, hogy az energiaszegénység és a közlekedési szegénység fogalommeghatározását hogyan kell nemzeti szinten alkalmazni.

3.2. A kiszolgáltatott helyzetű csoportokra gyakorolt várható hatás

A 2003/87/EK irányelv IVa. fejezetével összhangban létrehozott kibocsátáskereskedelmi rendszerből eredő áremelkedés által a háztartásokra - különösen az energiaszegénység és a közlekedési szegénység előfordulására - és a mikrovállalkozásokra gyakorolt várható hatásokra vonatkozó olyan becslés, amely magában foglalja különösen a kiszolgáltatott helyzetű háztartások, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók számára vonatkozó becslést és ezek azonosítását. Az említett hatásokat az egyes tagállamok által megállapított megfelelő területi szinten kell elemezni, a nemzeti sajátosságok és olyan elemek figyelembevételével, mint például a tömegközlekedéshez és az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azonosítani kell a leginkább érintett területeket.

A becslésekhez használt módszertan leírása, annak biztosítása mellett, hogy a becsléseket megfelelő szintű regionális bontásban számítsák ki.

3.3. A tervezett intézkedések és beruházások várható hatása

A 2. pont szerinti tervezett intézkedések és beruházások által az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, az energiaszegénységre és a közlekedési szegénységre gyakorolt várható hatások becslése a fent leírt alapértékekhez képest.

A becslésekhez használt módszertan leírása.

A terv hatására vonatkozó mennyiségi és minőségi táblázatok, az alábbi sablon szerint:

Minőségi és mennyiségi táblázat az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatást célzó intézkedéseknek a kiszolgáltatott helyzetű háztartások és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználók, valamint az energiaszegénységben élő háztartások és a közlekedési szegénységben élő háztartások számának csökkenésére gyakorolt várható hatásáról, az alábbi sablon szerint:

4. KIEGÉSZÍTŐ JELLEG, ADDICIONALITÁS ÉS A TERV VÉGREHAJTÁSA

Ez a rész a terv egészére vonatkozik. Az alábbiakban meghatározott különböző kritériumokat a terv egésze tekintetében meg kell indokolni.

4.1. A program nyomon követése és végrehajtása

Annak ismertetése, hogy a tagállam hogyan szándékozik végrehajtani a javasolt intézkedéseket és beruházásokat, a nyomon követésre és a végrehajtásra vonatkozó intézkedésekre és ütemtervre összpontosítva, ideértve adott esetben a 21. cikknek való megfeleléshez szükséges intézkedéseket is.

4.2. Összhang egyéb kezdeményezésekkel

Annak ismertetése, hogy - a 6. cikk (3) bekezdésében és a 16. cikk (3) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában foglaltaknak megfelelően - a terv miként áll összhangban az adott tagállam által az egyéb releváns tervek és alapok keretében közölt információkkal, illetve megtett kötelezettségvállalásokkal, valamint hogy a különböző tervek között milyen kölcsönhatások valósulnak meg a jövőben.

4.3. A finanszírozás kiegészítő jellege

Információk az intézkedések és beruházások olyan egyéb uniós, nemzetközi, köz- vagy adott esetben magánforrásokból történő, meglévő vagy tervezett finanszírozására vonatkozóan, amelyek hozzájárulnak a tervben meghatározott intézkedésekhez és beruházásokhoz, beleértve az ideiglenes közvetlen jövedelemtámogatásra vonatkozó információkat is, a 6. cikk (1) bekezdése c) pontjának megfelelően.

4.4. Addicionalitás

Annak ismertetése és indoklása, hogy az új vagy meglévő intézkedések vagy beruházások - a 13. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - hogyan egészítik ki az ismétlődő nemzeti költségvetési kiadásokat ahelyett, hogy helyettesítenék őket, beleértve az olyan intézkedésekre és beruházásokra vonatkozó ismertetést és indokolást is, amelyeket a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban foglaltak bele a tervbe.

4.5. Földrajzi sajátosságok

Annak ismertetése, hogy a tervben hogyan vették figyelembe a földrajzi sajátosságokat, például a szigeteket, a legkülső régiókat és területeket, a vidéki vagy távoli területeket, a kevésbé megközelíthető peremterületeket, a hegyvidéki területeket vagy az elmaradott területeket.

4.6. A korrupció, a csalás és az összeférhetetlenség megelőzése

A korrupciónak, a csalásnak és az összeférhetetlenségnek az Alapból nyújtott források felhasználása során való megelőzésére, feltárására és korrekciójára szolgáló rendszer, valamint az Alapból és más uniós programokból nyújtott kettős finanszírozásnak a 21. cikkel és a III. melléklettel összhangban való elkerülését célzó intézkedések, beleértve az olyan forrásokat is, amelyeket - a 9. cikkel összhangban - a kiszolgáltatott helyzetű háztartásoktól, a kiszolgáltatott helyzetű mikrovállalkozásoktól és a kiszolgáltatott helyzetű közlekedési felhasználóktól eltérő köz- vagy magánszervezeteken keresztül nyújtanak.

4.7. Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság

A 23. cikkben foglalt, az adatokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés, feltüntetve azt a honlapot, amelyen az adatokat közzéteszik, valamint a tájékoztatási, kommunikációs és láthatósági intézkedéseket.

Azon tervezett nemzeti kommunikációs stratégia felvázolása, amely annak biztosítására irányul, hogy a nyilvánosság tudatában legyen az uniós finanszírozás tényének.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1791 irányelve (2023. szeptember 13.) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról (HL L 231., 2023.9.20., 1 o).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról (HL L 328., 2018.12.21., 82. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1700 rendelete (2019. október 10.) az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról, a 808/2004/EK, a 452/2008/EK és az 1338/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 1177/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 577/98/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 261. I, 2019.10.14., 1. o.).

( 4 ) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/944 irányelve (2019. június 5.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról (HL L 158., 2019.6.14., 125. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/631 rendelete (2019. április 17.) az új személygépkocsikra és az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírások meghatározásáról, valamint a 443/2009/EK és az 510/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 111., 2019.4.25., 13. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/240 rendelete (2021. február 10.) a Technikai Támogatási Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/33/EK irányelve (2009. április 23.) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról (HL L 120., 2009.5.15., 5. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

( *1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/955 rendelete (2023. május 10.) a Szociális Klímaalap létrehozásáról és az (EU) 2021/1060 rendelet módosításáról (HL L 130.., 2023.5.16., 1. o.)."

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelve (2023. május 10.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 134 oldalát).