2007. évi LX. törvény

az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről[1]

A törvény hatálya

1. §[2] A törvény hatálya az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, nyelőkkel való eltávolításával, valamint az alkalmazkodással összefüggő tevékenységekre terjed ki.

Alapfogalmak

2. § E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:[3]

1. Keretegyezmény: az 1995. évi LXXXII. törvénnyel kihirdetett ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény;

2. Jegyzőkönyv: a 2007. évi IV. törvénnyel kihirdetett Kiotói Jegyzőkönyv;

3.[4]

4.[5] üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluortartalmú üvegházhatású gázok, a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3);

5. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz;

6. nyelő: azon létesítmény, valamint maga a biomassza, amely valamilyen üvegházhatású gázt, aeroszol részecskét vagy azok képződését előidéző anyagot képes megkötni a légkörből;

7.[6]

8.[7]

9.[8]

10.[9]

11. nemzetközi kibocsátás-kereskedelem: a kiotói egységek átruházása a Keretegyezménynek, illetve a Jegyzőkönyv alapján hozott határozatoknak megfelelően;

12.[10] kibocsátható mennyiség: az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó, összesített kibocsátás mennyisége, szén-dioxid egyenértékben kifejezve egy meghatározott kötelezettségvállalási időszakra, a Jegyzőkönyv, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően;

13. kiotói egység: a kibocsátható mennyiségi egység (AAU), a kibocsátás-csökkentési egység (ERU), az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) és az eltávolítási egység (RMU);

14. kibocsátható mennyiségi egység (AAU): a kibocsátható mennyiség alapján megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;

15. kibocsátás-csökkentési egység (ERU): az együttes végrehajtás eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;

16. kötelezettségvállalási időszak: a Jegyzőkönyv 3. cikk (1) bekezdése alapján meghatározott időszak;

17. igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER): a tiszta fejlesztési mechanizmus eredményeként megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid egyenérték kibocsátására jogosít fel;

18. eltávolítási egység (RMU): az első kötelezettségvállalási időszakban (2008-2012) az üvegházhatású gázoknak a légkörből nyelő által történő eltávolítása esetében megállapított és kiadott vagyoni értékű jog, amely egy szén-dioxid-egyenérték kibocsátására jogosít fel;

19.[11] forgalmi jegyzék: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti forgalmi jegyzék;

20.[12]

21.[13]

22.[14] kibocsátási jogosultság: a kiotói egység, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti ÜHG-egység és ESD-egység.

23.[15] alkalmazkodás: olyan átfogó intézkedések összessége, amelynek célja az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzése, csökkentése, terjedésének korlátozása, a környezeti egyensúly helyreállítása, valamint az éghajlatváltozásból eredő előnyös hatások kiaknázása;

24.[16] kitettség: olyan állapotleírás, amely azt mutatja meg, hogy a vizsgált földrajzi területre a földrajzi adottságaiból eredően milyen mértékben gyakorol hatást az egyes éghajlati tényezők változása, valamint a veszélyforrások.

2/A. §[17] Az e törvényben nem meghatározott, a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó fogalmak esetében az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében és a rendelet végrehajtására kiadott uniós jogi normákban meghatározottak az irányadóak.

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia[18]

3. §[19] (1)[20] Az Országgyűlés az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök, prioritások, így különösen az éghajlatváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az alkalmazkodással, valamint a hazai hatásokra való felkészüléssel kapcsolatos feladatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érdekében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (a továbbiakban: Éghajlatváltozási Stratégia) fogad el.

(2)[21] Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát annak elfogadásától számítva legkésőbb ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. Az Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat tartalmazza:[22]

a) az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelését;

b) az üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útitervet az alacsony karbontartalmú, versenyképes gazdaságra történő, 2050-ig tartó átmenetről, figyelembe véve az Európai Bizottság hasonló időtávú stratégiai dokumentumait;

c)[23] a nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszerét, különös tekintettel az éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk mérséklésére, valamint a kitettségre; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok eredményei szolgálnak;

d)[24] az éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és az alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek célrendszerét.

(3) A miniszter az Éghajlatváltozási Stratégia elfogadását követően annak végrehajtásáról szükség szerint, de legalább háromévente beszámol a Kormánynak, valamint az Országgyűlés hatáskörrel rendelkező szakbizottságának.

(4)[25] A (2) bekezdés c) pontja szerinti nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer felállításáról és működtetéséről, a szükséges adatgyűjtésről, valamint a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséről a miniszter gondoskodik.

(5)[26] A téradatot létrehozó, kezelő, rendszeresen frissítő és a téradat birtokában lévő, valamint a téradattal kapcsolatos állami vagy önkormányzati, továbbá jogszabályban meghatározott közfeladatot ellátó, illetve közszolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, valamint ezek ellenőrzése alatt álló természetes vagy jogi személy - a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel - a nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működéséhez és a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok elvégzéséhez szükséges adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eljárási rendben a miniszter számára díj- és költségtérítés megállapítása nélkül biztosítja.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás[27]

3/A. §[28] (1) Az alkalmazkodás keretében az alábbi intézkedéseket kell végrehajtani a következő sorrendet betartva:

a) az éghajlatváltozással járó hátrányos jelenségek megelőzése,

b) az elkerülhetetlen jelenségekkel szembeni védekezés,

c) a bekövetkezett környezetkárosodás elhárítása,

d) a bekövetkezett környezetkárosodás esetén kármentesítés, valamint az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítása.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a miniszter az állami intézményrendszeren keresztül, különösen a környezetvédelmi, a természetvédelmi, a vízügyi, a katasztrófavédelmi, az egészségügyi és a területfejlesztési intézmények közreműködésével látja el.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyilvántartása, adatszolgáltatás

4. § (1)[29] A környezetvédelemért felelős miniszter egyetértésben a miniszterrel, valamint az erdőgazdálkodásért felelős miniszterrel az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó hazai kibocsátásának, illetve a nyelők általi eltávolításának figyelemmel kísérésére, adatok gyűjtésére, nyilvántartására évenként leltárt (a továbbiakban: Nemzeti Kibocsátási Leltár) készít, az adatok feldolgozására, elemzésére, valamint előrejelzések készítésére a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Nemzeti Nyilvántartási Rendszer) létesít és működtet. A Nemzeti Kibocsátási Leltár a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer részét képezi.

(2) A Nemzeti Nyilvántartási Rendszer működtetéséhez szükséges adatokkal rendelkező állami szervek és az évi 100 tonna széndioxid-egyenértéket vagy azt meghaladó mennyiségű üvegházhatású gázt kibocsátó szervezetek kötelesek ezen adatokat a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(3) Az ország üvegházhatású gáz kibocsátásának pontosabb előrejelzése érdekében az üvegházhatású gázokat jelentős mennyiségben kibocsátó, illetve nyelő, a külön jogszabályban meghatározott tevékenységek megkezdése előtt a beruházó a tevékenység létrejöttéhez kapcsolódó és a tevékenység következtében létrejövő teljes üvegházhatású gáz kibocsátásra vonatkozó előrejelzést köteles készíteni és erről a Nemzeti Nyilvántartási Rendszert üzemeltető intézményt írásban tájékoztatni.

(4)[30] Az állami meteorológiai szolgálat e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki a (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett szervezettel szemben, amennyiben az a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget. A bírság kiszabására irányuló eljárásban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye.

(5)[31] A (2) bekezdésben meghatározott, a nemzetközi adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatokat abban az esetben is kötelező a Nemzeti Nyilvántartási Rendszer rendelkezésére bocsátani, amennyiben azok a hivatalos statisztikát szabályozó törvény vonatkozó rendelkezései szerint egyedi adatnak minősülnek.

Forgalmi jegyzék

5. §[32] (1)[33] A kiotói egységek kiadásának, átruházásának és törlésének nyilvántartása közhiteles és nyilvános forgalmi jegyzékben történik, amelynek kezelője a klímavédelemért felelős hatóság.

(2)[34] A kincstári vagyonba tartozó kiotói egységeket a forgalmi jegyzékben külön számlán kell nyilvántartani. A számla fölött a rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja.

(3) A kiotói egységek átruházásához a forgalmi jegyzékben vezetett számlán történő nyilvántartásba vétel is szükséges.

(4) A forgalmi jegyzékben számlával rendelkezők az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott számlavezetési díjat kötelesek fizetni.

(5)[35] A számlanyitást kérelmező köteles legalább két meghatalmazott képviselőt megnevezni. A meghatalmazott képviselő olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű és nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt. E tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a klímavédelemért felelős hatóság részére - annak a számlanyitási kérelem vizsgálata céljából benyújtott megkeresése alapján - továbbítja. Az adatkezelés az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint történik.

Az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos adatok nyilvánossága

6. §[36] Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával kapcsolatos adatok, így különösen az Éghajlatváltozási Stratégiára, az Éghajlatváltozási Programra, a Nemzeti Nyilvántartási Rendszerre vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.

Nemzeti jelentéstétel

7. §[37] Az üvegházhatású gázok kibocsátásával, illetve nyelőkkel történő eltávolításával, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információra vonatkozó jelentéstételt a miniszter teljesíti az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet és az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek, valamint a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.

A kiotói egységek létrejötte és megszűnése

8. § (1)[38] A Jegyzőkönyv alapján keletkező, a nemzeti számlákon lévő kiotói egységek a kincstári vagyonba tartozó, külön jogszabály szerint korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok.

(2)[39] A kiotói egység a forgalmi jegyzékbe való bejegyzéssel jön létre és a jegyzékből való törléssel szűnik meg. A miniszter az adott elszámolási időszak végén - a jegyzékkezelő útján - gondoskodik az adott kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan kibocsátott a kibocsátott üvegházhatású gáz mennyiségnek megfelelő kiotói egység törléséről.

(3) A kiotói egység csak az e törvény és külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően szerezhető meg, illetve ruházható át.

A kibocsátási jogosultságokkal való gazdálkodás[40]

9. § (1)[41] A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok értékesítési eljárása során az állami vagyonról szóló törvény (a továbbiakban: Vtv.), a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény, valamint e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)[42] A nemzeti vagyon részét képező kibocsátási jogosultságok tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a miniszter gyakorolja, illetve teljesíti.

(3)[43] A kiotói egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.

(4)[44] Egy adott kötelezettségvállalási időszakban a forgalmi jegyzékben a kibocsátható mennyiségi egységek száma nem lehet kevesebb a Keretegyezmény, továbbá a Jegyzőkönyv által előírt tartalék mennyiségnél.

(5) A kibocsátható mennyiségi egységek korlátozás nélkül, a kibocsátás-csökkentési egységek, valamint az igazolt kibocsátás-csökkentési egységek az adott kötelezettségvállalási időszak kibocsátható mennyiségének 2,5%-áig a következő kötelezettségvállalási időszakba átvihetők.

(6) A kibocsátható mennyiséget, illetve a kibocsátható mennyiségi egységeknek a Jegyzőkönyvnek és az azt követő döntéseknek megfelelően megállapított számát, megállapításukat követően a miniszter közleményben teszi közzé.

(7)[45] A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörbe való kerülésének tényéről és azok teljes mennyiségéről a forgalmi jegyzékbe való bejegyzésüket követő 21 napon belül a miniszter tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.

(8)[46] A kibocsátható mennyiségi egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről és törléséről a miniszter tájékoztatja a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervet.

10. § (1)[47] A kibocsátási jogosultságok a következő módokon használhatók fel a Jegyzőkönyvvel és az azt követő döntésekkel összhangban:

a)[48] Magyarországnak a Jegyzőkönyv alapján vállalt kibocsátás csökkentési céljaival összhangban Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére, visszavonás által;

b)[49] Magyarország mint fogadó ország területén megvalósuló együttes végrehajtási projektek keretében elért kibocsátás csökkentésnek megfelelő mennyiségű kibocsátás-csökkentési egység létrehozására. Az így keletkezett kibocsátás-csökkentési egységek teljes mennyisége vagy része az együttes végrehajtási projekt befektető országának kerül átutalásra.

(2)[50] A nemzetközi és európai kibocsátás-kereskedelem keretében a miniszter az állam nevében kibocsátási jogosultságokat értékesíthet és vehet e törvény céljának hatékonyabb elérése céljából. Az értékesítés a Vtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.

(3)[51] A kiotói egységek átruházásából származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására, nyelők általi eltávolításának növelésére, az alkalmazkodásra kell fordítani külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően.

(4)[52] A (3) bekezdés szerinti kiotói egységek átruházásából keletkezett bevételek felhasználásáról a miniszter a Zöld Beruházási Rendszer keretében az Éghajlatváltozási Stratégiával összhangban gondoskodik.

(4a)[53]

(5)[54] A bevételek felhasználásáról a Kormány a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó általános szabályok[55]

10/A. § (1) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gázok minél hatékonyabban történő használatára és a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentésére.

(2) Valamennyi fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell megfelelő alternatív megoldások alkalmazására, amennyiben azok rendelkezésre állnak, műszakilag és biztonságilag alkalmazhatóak és alkalmazásuk nem jár aránytalan költségekkel.

(3) A fluortartalmú üvegházhatású gázok minél nagyobb mennyiségben történő újrahasznosítása, ártalmatlanítása érdekében törekedni kell a fluortartalmú üvegházhatású gáz, továbbá az azt tartalmazó termék és berendezés lehető legnagyobb arányú újrahasznosításra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gáz és az azt tartalmazó termék és berendezés alternatív megoldással történő helyettesítésére.

(4) A fluortartalmú üvegházhatású gázok gyártóinak meg kell tenniük minden olyan intézkedést, amely alkalmas a fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségének lehető legnagyobb arányú csökkentésére.

A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségek[56]

10/B. §[57] (1)[58] Vállalkozások - ideértve az egyéni vállalkozót is - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában jogosultak bármilyen, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. A képesítési igazolás a vállalkozásnak a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiállításra.

(1a)[59] Vállalkozások - ideértve az egyéni vállalkozókat is - csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott véglegessé vált engedély birtokában, a véglegessé vált engedély keretei között jogosultak a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználása céljából, különösen kutatási, fejlesztési, gyógyászati célból fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységet - felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül - végezni, kötelesek továbbá[60]

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni; valamint

b) az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.

(2)[61] Természetes személy kizárólag az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (4) és (7) bekezdése szerinti képesítéssel, a képesítésének megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezheti a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott alkalmazások telepítését, beüzemelését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését, szivárgásvizsgálatát, valamint a visszanyerést.

(3)[62] A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatok ellátásáról a klímavédelemért felelős hatóság gondoskodik. A hatósági képzésért, a képzést lezáró vizsgáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért képzési és vizsgáztatási díjat kell fizetni. A képzési és vizsgáztatási díjat a klímavédelemért felelős hatóság a képzési, képesítési és vizsgáztatási tevékenységével összefüggő feladatainak ellátására fordítja.

(4)[63] A klímavédelemért felelős hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági eljárás keretében elismeri az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítéseket. A képesítés elismerése érdekében a képesített személy, valamint a képesített vállalkozás köteles benyújtani a kiállított képesítési, képzési igazolást.

10/C. §[64] (1)[65] A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékeknek, berendezéseknek és létesítményeknek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, az e törvény, valamint e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti nyilvántartásokat vezetik.

(2)[66] Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végez, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt tartalmazó hűtőkört, terméket, berendezést gyárt, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni,

b) adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon -, továbbá

c) a regisztrációt követően az éves klímavédelmi felügyeleti díjfizetési kötelezettségének eleget tenni az adatbázisban rögzített - (5) bekezdés a)-d) pontjában - meghatározott tevékenységi kategória után a tevékenységi kategória érvényességi ideje alatt.

(3) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) és (2) bekezdése szerint szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások, valamint üvegházhatású gázokkal töltött elektromos kapcsolóberendezések üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek[67]

a) a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és

b) éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.

(4)[68]

(4a)[69] Minden olyan vállalkozás, amely a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2016. május 17-i 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá nem tartozó mobil légkondicionáló berendezés tulajdonosa vagy üzemeltetője, és amelynek a hivatkozott berendezések vonatkozásában a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs kötelezettsége nem áll fenn, köteles dokumentálni az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében foglalt követelmények betartása érdekében megtett intézkedéseket oly módon, hogy az alkalmas legyen a hivatkozott uniós jogi rendelkezésben foglaltak hiteles tanúsítására. A dokumentációt a klímavédelemért felelős hatóság kérésére a vállalkozás köteles átadni.[70]

(4b)[71] A dokumentációnak tartalmaznia kell különösen, az esetlegesen elvégzett szivárgásvizsgálatot; a szivárgásvizsgálatot végző képesített személy adatait; a rátöltés, betöltés, lefejtés tényét, a rátöltött, betöltött, lefejtett gáz mennyiségét; az elvégzett javítást, karbantartást, szervizelést; a szivárgás tényét, az elszivárgott gáz mennyiségét.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti felügyeleti díj éves mértéke a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott

a)[72] HR-I, NK hűtőközeg, NK berendezés, E-I képesített természetes személy alkalmazottal rendelkező vállalkozás és T kategória esetén 31 000 forint,

b)[73] HR-IV, MR-I és VE hűtőközeg, VE berendezés esetén 26 000 forint,

c) HR-II és MR-II kategória esetén 21 000 forint

d)[74] HR-III és MR-III kategória, gyártó, ártalmatlanító, regeneráló esetén 16 000 forint, valamint

e)[75] tulajdonos és üzemeltető esetében a (3) bekezdés szerinti regisztrációköteles alkalmazások vonatkozásában az alkalmazás töltetmennyiségére vonatkoztatva 30 Ft/tCO2 egyenérték, de alkalmazásonként legalább 2000 forint, elektromos kapcsolóberendezések esetében legfeljebb 2 000 000 forint.

(6)[76] A felügyeleti díj megfizetésére kötelezettek a felügyeleti díjat két egyenlő részletben, utólag, minden év július 31. napjáig és január 31. napjáig kötelesek megfizetni. A január 1. és június 30., valamint július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó felügyeleti díj összegéről a miniszter felügyelete alatt álló klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül, egyenlegértesítő megküldése útján, június 30. és december 31. napját követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti díj megfizetésére kötelezetteket. A tevékenység tárgyév január 1. és június 30. napja vagy július 1. és december 31. napja között történő megkezdése esetén a felügyeleti díjat a tevékenység megkezdésétől időarányosan kell megfizetni.

(7) A klímavédelemért felelős hatóság a (2) és (3) bekezdés szerinti díjakat az adatbázis üzemeltetésére és fejlesztésére, valamint a működésére fordítja.

(8)[77]

(9)[78] A felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A végleges határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a klímavédelemért felelős hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében megkeresi az illetékes adóhatóságot. A felügyeleti díj megfizetéséig a klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül korlátozza a vállalkozás tevékenységét oly módon, hogy a vállalkozás az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint képesített személy által végezhető tevékenység tekintetében új megbízást nem fogadhat el. A klímavédelemért felelős hatóság a fizetési kötelezettség teljesítésének jóváhagyását követő 8 napon belül intézkedik a korlátozás adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.

(10)[79]

(11)[80] Felügyeleti díj, valamint klímavédelmi bírság megfizetésének elmulasztása esetén késedelmi pótlék felszámításának nincs helye.

10/D. § (1)[81] A gyártók és importőrök fluortartalmú üvegházhatású gázokat csak az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint hozhatnak forgalomba Magyarország területén.

(2) Magyarország területén az uniós jogi aktusban meghatározott termékeket és berendezéseket az ott rögzítettek szerint lehet forgalomba bocsátani és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni.

(3) Az uniós jogi aktusban rögzített tilalmak alá eső termékek és berendezések esetében a klímavédelemért felelős hatóság útján az Európai Bizottság felé forgalombahozatali mentességi kérelem nyújtható be. A kérelem benyújtásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

(4)[82]

(5)[83]

10/E. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal töltött termékek és berendezések Magyarország területén való gyártása és Magyarország területére történő behozatala során a gyártóknak és az importőröknek az uniós jogi aktusban előírtak szerint kell eljárniuk azzal, hogy a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.

(2)[84]

10/F. § (1) A fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések általános szivárgás-ellenőrzési követelményeit, annak gyakoriságát, a szivárgásészlelő rendszerekre vonatkozó feltételeket az uniós jogi aktusban és az általános szivárgás-ellenőrzési követelmények megállapításáról szóló európai uniós rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(2) Fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó berendezések szivárgásvizsgálatát kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel rendelkező vállalkozás folytathat.

(3) Szivárgásvizsgálat esetén az uniós jogi aktusban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint és módon kell eljárni. A szivárgásvizsgálatról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést tenni.

(4)[85] Magyarország területén fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékekben és berendezésekben lévő gázok visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása során kizárólag az uniós jogi aktusban meghatározott képesítéssel és képzettséggel rendelkező vállalkozások járhatnak el. A visszanyerés, újrahasznosítás és regenerálás során az ezen tevékenységet végző vállalkozásoknak, üzemeltetőknek és tulajdonosoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárni. A visszanyerésről, újrahasznosításról és regenerálásról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 10/G. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést és adatszolgáltatást tenni.

(5)[86]

A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek[87]

10/G. § (1) A kormányrendeletben kijelölt klímavédelemért felelős hatóság a kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokról - vállalkozásonként F-Gáz ügyfélazonosító alkalmazásával - a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatbázis részeként az alábbi célok érdekében:[88]

a) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységekre vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,

b)[89] regisztrációs, nyilvántartási, képzési, képesítési, vizsgáztatási, valamint adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése, ellenőrzése,

c) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

(1a)[90] Bizonyítási eszközök - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározottakon túl - különösen az adatbázisban nyilvántartott adatok, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a helyszíni leltározás, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet végző más ügyfélnél elrendelt ellenőrzés (a továbbiakban: összefüggő vizsgálat) megállapításai.

(1b)[91] A klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés, továbbá a klímavédelemért felelős hatóság eljárásának lefolytatására jogosult alkalmazottja az eljárás során

a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont ügyfél által fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenység végzéséhez használt járművet, jármű rakományát, a tevékenység végzésének helyszínét,

b) felhívhatja a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységben résztvevőket személyazonosságuk igazolására,

c) próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,

d) összefüggő vizsgálatot végezhet az ellenőrzés alá vont ügyféllel kapcsolatban álló más fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet folytatónál, valamint

e) mintavételre, a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fénykép vagy kép- és hangfelvétel készítésére jogosult.

(1c)[92] Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni. Ezzel egyidejűleg az eladó a vételárat köteles visszatéríteni, ennek megtörténte után a klímavédelemért felelős hatóság a terméket visszaszolgáltatja. A terméket a klímavédelemért felelős hatóság a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglaltak szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(1d)[93] Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eljáró klímavédelemért felelős hatóság visel, és a terméket a forgalmazónak nem kell visszavennie.

(1e)[94] Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést végző fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytatónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az ellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e.

(1f)[95] Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költségnek minősül.

(1g)[96] A próbavásárláshoz a klímavédelemért felelős hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A klímavédelemért felelős hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződést köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő klímavédelemért felelős hatóság megbízólevelet állít ki.

(1h)[97] A megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:

a)[98] a közreműködő személy nevét, személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát;

b) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást;

c) a megbízólevél érvényességi idejét;

d) a kiállítás keltét;

e) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát, továbbá

f) azt a tényt, hogy a közreműködő személy mely ellenőrzés alá vont ügyfélnél, ügyfélcsoportnál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.

(1i)[99] A megbízólevél hatálya kiterjed a benne szereplő ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzésével kapcsolatban a klímavédelemért felelős hatóság által elrendelt összefüggő vizsgálatban való részvételre is. A közreműködő személy a megbízólevél birtokában próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást önállóan is végezhet, egyéb ellenőrzési tevékenységben kizárólag az ellenőr jelenlétében vehet részt.

(1j)[100] Fel nem fedett próbavásárlás esetén - ha az ellenőr jogsértést nem állapít meg - az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytató részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Egyebekben az e törvény próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseit - a fel nem fedett próbavásárlás sajátosságaira tekintettel - kell alkalmazni.

(1k)[101] Ha a klímavédelemért felelős hatóság az ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzése során indokoltnak tartja, akkor a tényállás tisztázása érdekében összefüggő vizsgálatot rendel el. A összefüggő vizsgálattal egy tekintet alá esik az ügyfélnél vagy a vele kapcsolatban állt vagy álló ügyfélnél már folyamatban lévő ellenőrzés is, ha annak eredménye a tényállás tisztázásához szükséges.

(1l)[102] Hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

(1m)[103] Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a klímavédelemért felelős hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt.

(1n)[104] Ha a termék vagy berendezés az e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy az azokban foglalt tilalomba ütközik, a klímavédelemért felelős hatóság a jogosult a terméket vagy berendezést elkobozni, és annak megsemmisítését elrendelni. Az elkobzással és megsemmisítéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költség a jogsértés elkövetőjét terheli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfélazonosító alatt az adatbázisban kezelt adatok:[105]

a) természetes személy esetében:

aa) név,

ab) születési hely, idő, állampolgárság,

ac) anyja neve,

ad) személyi azonosító,

ae) lakcím és értesítési cím,

af) telefonszám, e-mail cím,

ag)[106] fizetési számla száma,

ah)[107] személyazonosító igazolvány száma.

b)[108] gazdasági társaság, egyéni vállalkozás, valamint egyéni cég, egyéb szerv vagy szervezet esetében a cég vagy egyéni vállalkozó, szerv vagy szervezet

ba) neve,

bb) székhelye,

bc) cégjegyzékszáma, ennek hiányában az egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, törzskönyvi nyilvántartási száma, oktatási azonosítója, egyéb, az azonosítást szolgáló nyilvántartási száma,

bd) adószáma,

be) statisztikai számjele,

bf) foglalkoztatottainak száma,

bg) nevében nyilatkozattételre jogosult személy neve,

bh) telefonszáma, e-mail címe,

bi) fizetési számlájának száma,

bj) szakmai kapcsolattartójának neve, telefonszáma, e-mail címe;

c) az a) és b) pontokhoz kapcsolódóan a klímavédelemért felelős hatóság döntéseinek rendelkezései, valamint a jogszabályban meghatározott képesítési, adatszolgáltatási adatok:

ca) hatósági döntés iktatószáma,

cb)[109] végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,

cc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, figyelmeztetés ténye,

cd)[110] a képzési díj és a felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota,

ce)[111] a természetes személy képesítését, képzettségét igazoló tanúsítvány száma, kiállítás dátuma, vállalkozás esetében megfelelő képesítéssel rendelkező munkatársnak az a) pontban rögzített adatai és képesítést, képzettséget igazoló tanúsítvány száma,

cf)[112] természetes személy esetében iskolai végzettség, képesítés, képzettség, OKJ-bizonyítvány száma, OKJ-végzettség kódja,

cg) természetes személy esetében munkakör,

ch) természetes személy esetében szakmai gyakorlati idő, gyakorlat megszerzésének helye,

ci) bármely, fluortartalmú üvegházhatású gáz érintettségével járó tevékenység esetében a gáz mennyisége tömegben és szén-dioxid-egyenértékben kifejezve, fajtája, ipari megnevezése, annak hiányában kémiai neve,

cj) a fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó terméket, berendezést és létesítményt érintő telepítés, karbantartás, szivárgásvizsgálat címe, jármű esetén forgalmi rendszám és üzemben tartó megnevezése, az intézkedéssel érintett berendezés vagy létesítmény megnevezése, funkciója, típusszáma,

ck) minden egyéb olyan adat, amelynek jelentésére és nyilvántartására az F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező vállalkozás az uniós jogi aktus rendelkezései folytán köteles.

(2a)[113] A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogosultságokra vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza, ezen adatok tekintetében az adatbázis közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(2b)[114] A nyilvántartásban szereplők az adataikban bekövetkezett változást kötelesek a klímavédelemért felelős hatóságnak a változást követő 8 munkanapon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a klímavédelemért felelős hatóság által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

(2c)[115] A nyilvántartásban szereplők

a) személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok,

b) a 10/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatai tekintetében a cégnyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok

az irányadók.

(2d)[116] A klímavédelemért felelős hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

(2e)[117] A klímavédelemért felelős hatóság a cégadatokra is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett cégadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában - szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett cégadat nem egyezik meg a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában - szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásban - szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

(2f)[118] A klímavédelemért felelős hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyilvántartásból a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzemben tartója adataira vonatkozóan a Kknyt. 9. § (1)-(1b) bekezdésben, a Kknyt. 9. § (2) bekezdés a), d-f) pontjában, a Kknyt. 9. § (3) és (4) bekezdésében és 9/D. §-ban meghatározott adatok részére történő továbbítását kérheti.

(2g)[119] A klímavédelemért felelős hatóság megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megküldi a vámtitkot képező adatot, ha az az ügyfél személyének vagy a vámhatósági eljárásban érintett anyagok, keverékek azonosításához vagy a klímavédelemért felelős hatóság engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti és nyilvántartási feladatának ellátásához szükséges.

(3)[120]

(3a)[121]

(4)[122]

(5)[123] Az adatbázisban tárolt, F-Gáz ügyfélazonosítóhoz tartozó személyes adatokat a tevékenység megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével törölni kell.

(5a)[124] A klímavédelemért felelős hatóság hivatalból törli azokat az F-Gáz azonosítóhoz tartozó adatokat, amelyek a cégnyilvántartás - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartása - szerint jogutód nélkül megszűnt vállalkozáshoz vagy a személy- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartása szerint elhunyt személyhez tartoztak.

(6)[125] A miniszter felügyelete alatt álló klímavédelemért felelős hatóság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

10/H. § (1)[126] Aki tevékenységével vagy mulasztásával a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy a klímavédelemért felelős hatóság határozatában foglalt előírásait megsérti, az azokban foglalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy a tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2)[127]

(3)[128]

(4)[129] A klímavédelmi bírság mértékének meghatározásakor a klímavédelemért felelős hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi különösen a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását, továbbá a termékekben és berendezésekben használt fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességét.

(5)[130]

(6)[131] A klímavédelemért felelős hatóság - figyelemmel az eset összes körülményére, mérlegelve különösen a jogsértéssel érintett fluortartalmú üvegházhatású gázok mennyiségét - méltányosságból, a jogsértés tényének megállapítása mellett az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékénél alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról vagy annak mellőzéséről is dönthet.

(6a)[132] Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve

a) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4) bekezdésében rögzített, fluortartalmú üvegházhatású gázt tartalmazó tűzvédelmi berendezés szivárgásvizsgálatára vonatkozó követelmény nem vagy nem megfelelő teljesülése,

b) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkében és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerinti szivárgásészlelő rendszer beszerelési kötelezettség megszegése, illetve a már beszerelt szivárgásészlelő rendszerre vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmulasztása,

c) az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (5) bekezdésében és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerinti, telepítési tanúsítvány hiányában értékesített berendezések esetét kivéve, a telepítési tanúsítvánnyal kapcsolatos más kötelezettség megszegése

esetén.

(7) Ismételt jogsértés esetén az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell a klímavédelmi bírság összegét megállapítani.

10/I. § (1) A klímavédelmi bírság a központi költségvetés bevétele.

(2)[133] A klímavédelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 45 napon belül kell átutalás vagy postai befizetés útján megfizetni. A klímavédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a klímavédelmi bírságot meg kell fizetni.

(2a)[134] A klímavédelemért felelős hatóság az ügyfél részére a klímavédelmi bírság megfizetésére, a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre, egy alkalommal legfeljebb tizenkét havi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi bírság legfeljebb tizenkét hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelem elbírálása tárgyában hozott végzés ellen közigazgatási pernek van helye.

(2b)[135] A fizetési halasztás és részletfizetés a 10/H. § (4) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevétele mellett abban az esetben engedélyezhető, ha

a) a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

b) a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető, valamint

c) a kérelmezőn kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.

(2c)[136] A fizetési halasztás határidejének elmulasztása esetén a végleges döntéssel kiszabott klímavédelmi bírságot, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben foglaltak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének elmulasztásakor a végleges döntéssel kiszabott klímavédelmi bírság teljes összege, illetve az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes.

(3)[137]

(4)[138] Ha a jogsértő a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 45 napon belül nem tesz eleget a határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye.

(5) A klímavédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg a klímavédelemért felelős hatóság kezdeményezheti a hatáskörrel rendelkező engedélyező hatóságnál a jogszabálysértő tevékenysége folytatásának felülvizsgálatát.

(6)[139] A klímavédelmi bírság kiszabása nem mentesít a büntetőjogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősség alól.

10/J. §[140] A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Részvétel nemzetközi klímapolitikai célkitűzések végrehajtásában[141]

11. §[142]

12. §[143]

13. §[144]

13/A. §[145]

13/B. §[146]

13/C. §[147]

13/D. §[148]

13/E. §[149]

13/F. §[150] (1)[151] A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összefüggésben ellátja a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket támogató multi- és bilaterális szervezetekben a hazai képviseletet és koordinálja a részvételt. Ennek keretében a külpolitikáért felelős miniszter egyetértésével, az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatásával egyidejűleg a Zöld Klíma Alap (GCF) döntéshozó testülete esetében kijelöli a szervezethez akkreditált nemzeti képviselőt.

(2) A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összefüggésben ellátja a Klímatechnológiai Központ és Hálózat (CTCN) döntéshozó testületeiben a magyar tagsággal összefüggő feladatokat.

(3)[152] A miniszter a Keretegyezményből fakadó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összefüggésben a külpolitikáért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködésben előkészíti a nemzetközi klímafinanszírozással kapcsolatos döntéseket, illetve javaslatot tesz a Kormánynak a vállalás végrehajtására.

(4) Magyarország nemzetközi klímafinanszírozási vállalásának forrását az üvegházhatású gázok európai kibocsátási egységeinek értékesítéséből származó bevételekből kell biztosítani.

(5)[153] A Montreali Jegyzőkönyvvel és a sztratoszferikus ózonréteg védelméről szóló, Bécsben 1985. március 22. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről szóló 31/1990. (II. 16.) MT rendelettel kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik, együttműködésben a környezetvédelemért felelős miniszterrel.

(6)[154] A fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos nemzetközi és hazai feladatok ellátásáról a miniszter gondoskodik.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E törvény 4. §-ának (4) bekezdése és a 13. §-a 2008. január 1. napján lép hatályba.

(3)[155]

(4)[156]

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)[157] az Éghajlatváltozási Stratégia felülvizsgálatához szükséges nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer működésének részletes szabályait, különös tekintettel az abban kezelt adatok körére, az adatszolgáltatás rendjére, az adatok nemzeti alkalmazkodási térinformatikai rendszer keretében történő felhasználásának részletes szabályaira;

b)[158] a kibocsátási jogosultságokkal és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás, valamint az árveréssel, a versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten történő értékesítési eljárás részletes szabályait;

c)[159]

d)[160] a forgalmi jegyzék működésének szabályait;

e)[161] a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj mértékét és fizetésének szabályait;

f) a nemzetközi jelentések tartalmának és elkészítésének módját;

g)[162] az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó nyilvántartási rendszer működésének, valamint a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatásnak a rendjét, a nyilvántartási rendszerhez szükséges adatok körét a személyes adatok kivételével;

h) a nyilvántartási rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási, illetve előrejelzési kötelezettség megszegése esetén fizetendő bírság összegét;

i)[163]

j) az üvegházhatású gázok jelentős mértékű kibocsátásával, illetve elnyelés általi eltávolításával járó, a tevékenység megkezdése előtt a kibocsátás, illetve elnyelés előrejelzésre kötelezett tevékenységek körét.

k)[164] a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó vagy azzal működtetett termékek, berendezések és létesítményekkel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges képzési, képesítési és vizsgáztatási rendszer, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;

l)[165] a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal végzett tevékenység esetében a vállalkozások, üzemeltetők és tulajdonosok regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszereknek a részletes szabályait;

m)[166] a fluortartalmú üvegházhatású gázok Magyarország területén való forgalomba hozatalára, export, import kereskedelmi tevékenységre, a forgalombahozatali mentességi kérelemre, a címkézésre vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;

n)[167] a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó termékek és berendezések szivárgásvizsgálatára, visszanyerésére, újrahasznosítására és regenerálására vonatkozó szabályokat, valamint ezen tevékenységek végzése esetében a regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségek, valamint az ezzel kapcsolatos felelősségi rendszerek részletes szabályait;

o)[168] a klímavédelmi bírság mértékét;

p)[169] a klímavédelemért felelős hatóság kijelölését.

q)[170]

r)[171] a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználási céljából a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére az e tevékenység végzésére jogosító engedélyezési eljárás részletes szabályait;

s)[172] a fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozó adatbázis F-Gáz ügyfélazonosítóval rendelkező ügyfelek általi igénybevételének és vezetésének részletes szabályait;

t)[173] az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző vállalkozások képesítési rendszerének, a képesítések nyilvántartásának, az igazolás kiadásának, az ahhoz fűződő formai és tartalmi követelmények meghatározásának részletes szabályait,

u)[174]

(6)[175] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:

a)[176]

b) a klímavédelmi felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályait;

c) az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységeket végző természetes személyek képzésére, képesítésére és vizsgáztatására, a szerzett tudás elismerésére, a vizsgáztatás és képesítés rendjére vonatkozó részletes szabályokat;

d) a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal összefüggő tevékenységet végzők képzéséért, vizsgáztatásáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért fizetendő díj mértékét és a díj megfizetésének részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(7)[177]

(8)[178]

15. § (1) Az Áht. 108. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, a vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény vagy kincstári vagyon esetében törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:]

"h) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egységre."

(2) Az Áht. 109/B. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[A kincstári vagyonba tartozik:]

"g) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott kiotói egység."

(3) Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:]

"e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás a 108. § (1) bekezdés g) és h) pontjaiban meghatározott vagyonelemek tekintetében."

(4) Az Áht. 109/D. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A 108. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott vagyonelemek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényben meghatározott nemzetközi rugalmassági mechanizmusok keretében átruházhatók."

16. §[179]

16/A. §[180]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

17. §[181] (1) E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b)[182]

c)[183]

f)[184]

g)[185]

h)[186]

való megfelelést szolgálja.

(2)[187] E törvény - a végrehajtására kiadott jogszabályokkal együtt -

a)[188] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i, (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

b)[189] az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/1124 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

c)[190] a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

d)[191] az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések, valamint a hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó hűtőegységei tekintetében a természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések tekintetében a vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló, 2015. november 17-ei (EU) 2015/2067 bizottsági végrehajtási rendelet

e)[192] az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

f)[193] a 2003/87/EK irányelvnek a hatály légiközlekedési tevékenységekre vonatkozó jelenlegi korlátozásainak fenntartása és egy piaci alapú globális intézkedés 2021-től történő bevezetésének előkészítése céljából történő módosításáról szóló, 2017. december 13-i (EU) 2017/2392 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

g)[194] a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

h)[195] a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i)[196] az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet

j)[197] a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke