35/2025. (III. 5.) Korm. rendelet

az iparbiztonsági veszélyt, valamint a fenyegető környezetkárosodást megelőző intézkedések veszélyhelyzeti szabályairól

[1] A veszélyhelyzeti rendelet célja a magyarországi iparbiztonsággal összefüggésben a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonában álló termelőüzemek biztonságos működéséhez és az iparbiztonsági veszély, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzéséhez fűződő közérdek alapján a biztonságos működés fenntartásához szükséges intézkedések költségvetési forrásból történő finanszírozása, ha az másra át nem hárítható, és ezzel az iparbiztonsági veszély vagy fenyegető környezetkárosodás megelőzhető.

[2] A rendelet célja továbbá az iparbiztonsági veszély elhárításán, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzésén keresztül az emberi egészség, a környezet, az élet- és vagyonbiztonság védelme.

[3] A rendelet rögzíti, hogy az állam feladata az iparbiztonsági veszély, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzése érdekében végzett tevékenységek - ideértve a termelőüzem biztonságos működéséhez, az üzemi infrastruktúra állagmegóvásához és karbantartásához vagy e tevékenységek biztonságos megszüntetéséhez szükséges feladatokat is - ellátása, ha a kötelezettség másra nem hárítható. Az állam e feladatokat az iparbiztonsági veszéllyel közvetlenül érintett gazdálkodó szervezetek, valamint e gazdálkodó szervezetek részére az iparbiztonsági veszély, valamint a fenyegető környezetkárosodás megelőzése érdekében szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezetek közreműködésével látja el.

[4] A rendelet az iparbiztonsági veszélyt és fenyegető környezetkárosodást megelőző intézkedések meghatározásához szükséges vizsgálatok lefolytatására gyorsított eljárási szabályokat határoz meg, azzal, hogy amennyiben az eljáró szakhatóság megállapítja, hogy az intézkedések elmaradása esetén az iparbiztonságot veszélyeztető helyzet állhat elő, akkor az állam az intézkedések elvégzéséhez szükséges forrást a központi költségvetés terhére biztosítja.

[5] A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.) és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 4. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárásban, ha az iparbiztonsági veszély és a fenyegető környezetkárosodás megelőzéséhez szükséges intézkedések (a továbbiakban: intézkedések) pénzügyi fedezete a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet részéről nem biztosítható, és a kötelezettség másra át nem hárítható, az intézkedések teljesítése az állam feladata.

(2) Az állam nevében eljáró iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az intézkedések végrehajtására közszolgáltatási szerződést köt a Rendelet 4. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárás alatt álló, 3. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti gazdálkodó szervezettel.

3. § (1) A miniszter a közszolgáltatási szerződés megkötéséről a gazdálkodó szervezet írásbeli kérelmére gondoskodik.

(2) Kérelmet az a gazdálkodó szervezet nyújthat be, amely a Rendelet 4. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárás alatt áll, továbbá amely

a) az intézkedések végrehajtására a 2. § (1) bekezdése szerinti okokból nem képes, és az intézkedések elmaradása a gazdálkodó szervezetnél iparbiztonsági veszélyt, valamint környezetkárosodást okozna, vagy

b) az intézkedések ellátását e rendelet hatálybalépéskor is végzi az a) pont szerinti gazdálkodó szervezet érdekében, de az intézkedések további ellátását a 2. § (1) bekezdése szerinti okból tovább nem tudja biztosítani, és az intézkedések elmaradása az a) pont szerinti gazdálkodó szervezetnél iparbiztonsági veszélyt, valamint környezetkárosodást okozna

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: gazdálkodó szervezet].

(3) A kérelmében a gazdálkodó szervezet nyilatkozik, hogy a kérelmet a (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján nyújtja be.

(4) A kérelmet a (2) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezetek együttesen is benyújthatják.

(5) A gazdálkodó szervezet kérelmében nyilatkozik az intézkedések forrásigényének általa becsült összegéről, csatolva az azt alátámasztó dokumentumokat, továbbá arról, hogy a finanszírozáshoz szükséges pénzügyi fedezettel a nyilatkozattétel időpontjában nem rendelkezik, és előreláthatólag azt a nyilatkozattétel időpontját követő 30 napon belül sem tudja biztosítani.

4. § (1) A miniszter a kérelmet annak beérkezését követő 2 munkanapon belül - a környezetvédelemért felelős miniszter egyidejű értesítése mellett - megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek a szükséges környezetvédelmi és iparbiztonsági hatósági vizsgálatok lefolytatása érdekében. A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a területileg illetékes környezetvédelmi és iparbiztonsági hatóságnál (a továbbiakban együtt: hatóság) soron kívül kezdeményezi a vizsgálatok elvégzését. Ha a hatóság megállapítja, hogy iparbiztonsági veszély, valamint környezetkárosodás fenyeget, mert az intézkedéseket az arra köteles gazdálkodó szervezet forráshiány miatt előreláthatóan nem lesz képes elvégezni, hatósági kötelezés vagy bírság kiszabása helyett határozatában megállapítja ennek tényét, a kötelezően végrehajtandó intézkedéseket. A hatóság a vizsgálatot lezáró egybefoglalt határozatát haladéktalanul, de legkésőbb a határozathozatalt követő 2 munkanapon belül megküldi a miniszter részére.

(2) A hatóság (1) bekezdés szerinti határozatának mellékletét képezi a gazdálkodó szervezet 3. § (5) bekezdése szerinti költségeket tartalmazó nyilatkozata.

(3) A miniszter a hatóság (1) bekezdés szerinti határozatában kötelezően ellátandóként meghatározott intézkedések végrehajtására közszolgáltatási szerződést köt a kérelmet benyújtó gazdálkodó szervezettel, és az intézkedések ellenértékének megfizetéséhez szükséges összeget az irányítása alatt álló központi költségvetési fejezet terhére biztosítja.

5. § (1) Ha a közszolgáltatási szerződés a 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti gazdálkodó szervezettel (a továbbiakban: tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezet) jön létre, az általa a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: harmadik személy gazdálkodó szervezet) részére végzett tevékenység ellenértéke erejéig az államnak a harmadik személy gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában hitelezői igénye keletkezik, amelyet a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában elsőként, az e hitelezői kategóriába sorolt bérgarancia-támogatást megelőzően kell nyilvántartásba venni és kielégíteni.

(2) A központi költségvetés terhére teljesített szolgáltatás kapcsán a tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezetnek a harmadik személy gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában hitelezői igénye nem keletkezik.

(3) Az (1) bekezdés szerinti állami követelést a felszámoló a tevékenységet ellátó gazdálkodó szervezet által kiállított számla alapján veszi nyilvántartásba. A felszámoló nyilvántartásba vételről, besorolásról és a követelés összegszerűségéről hozott döntése ellen a Cstv. 51. § (1) bekezdése alapján kifogást kizárólag az állam terjeszthet elő.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. § E rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.

8. §[1]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök