120/2025. (V. 29.) Korm. rendelet

a felszámolási eljárás során való beszámítás egyes veszélyhelyzeti szabályairól

Veszélyhelyzeti normák

[1] A veszélyhelyzeti rendelet célja, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján, továbbá a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 64/2023. (III. 1.) Korm. rendelet alapján elrendelt felszámolási eljárásokban a központi költségvetésből teljesített kifizetésekből származó hitelezői követelések megtérülésének lehetőségét biztosítsa.

[2] A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényt, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R1.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt való eltérő alkalmazásáról, továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 521/2022. (XII. 13.) Korm. rendelet alapján elrendelt felszámolási eljárások veszélyhelyzet ideje alatti részletszabályairól szóló 21/2023. (I. 30.) Korm. rendeletet, a többségi befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek felszámolásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 64/2023. (III. 1.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R2.), a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége folytatása érdekében való értékesítés veszélyhelyzeti szabályairól szóló 129/2023. (IV. 17.) Korm. rendeletet, a felszámolási eljárás során az adós gazdasági tevékenysége továbbfolytatása, a függő követelések, a beszámítás veszélyhelyzeti szabályairól, valamint az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 265/2023. (VI. 28.) Korm. rendeletet, az iparbiztonsági veszélyt, valamint a fenyegető környezetkárosodást megelőző intézkedések veszélyhelyzeti szabályairól szóló 35/2025. (III. 5.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R3.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) Az R1. 4. §-a, illetve az R2. 3. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezetnek nyújtott bérgarancia támogatást és az R3. szerinti közszolgáltatási szerződéssel kapcsolatban keletkezett állami követelést (a továbbiakban együtt: állami követelés) olyan, továbbműködéshez szükséges finanszírozásnak kell tekinteni, amelyet az állam - a finanszírozást folyósító költségvetési szerv nyilvántartásba vett követelése erejéig - a vagyonelemek értékesítése során beszámítás útján is érvényesíthet az adóssal szemben.

(2) A beszámítási jog gyakorlására az (1) bekezdés szerinti valamennyi állami követelés tekintetében az a szervezet jogosult, amely az értékesítési eljárás során az állam nevében vételi ajánlatot tesz.

(3) Az R1. 4. §-a, illetve az R2. 3. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezetnek nyújtott bérgarancia támogatásból származó követelést, valamint az R3. szerinti közszolgáltatási szerződésből eredő követelést a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, illetve a közszolgáltatási szerződést kötő költségvetési szerv elszámolásaiban - a beszámított összeg erejéig - teljesítettnek kell tekinteni, egyúttal azt számvitelileg át kell adni az állam nevében vételi ajánlatot tevő szervezet részére.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

4. § E rendeletet az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, az R1. 4. §-a és az R2. 3. §-a alapján elrendelt felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök