2025. évi IX. törvény

az egyes állami tulajdonban lévő részvénytársaságokkal kapcsolatos törvények módosításáról

[1] Jelen törvénymódosítás célja a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság befektetési jegyeire vonatkozó tőkekiegyenlítési elszámolás és az állami készfizető kezesség beváltását követő elszámolási szabályok bevezetése, valamint külföldi követelések értékesítésével kapcsolatos jóváhagyási folyamat és hatáskörök szabályozása.

[2] Jelen törvénymódosítás célja, hogy a hazai ipar és gazdaság fellendítésén keresztül az új lakásfejlesztési tőkeprogram indításával, társasházak (lakások) építésével segítse elő a lakáshoz jutást, figyelembe véve a minőségi lakhatási feltételek mellett az energiahatékonyság, a környezetvédelem és a társadalom-fejlesztési szempontok érvényesülését is.

[3] Jelen törvénymódosítás célja egy kockázatkezelési mechanizmus kialakítása a tőkekiegyenlítés rendszerével, amely a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság esetleges tőkeigényét csökkenti, mérsékelve és kiszámíthatóbbá téve ezzel a költségvetés esetleges terheit, és növelve a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság forrásbevonási lehetőségeit.

1. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása

1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim törvény) a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § Az állam a központi költségvetés terhére - kormányrendeletben megállapított feltételek szerint és módon - biztosítja az Eximbank részére

a) a 2. § (2) bekezdése szerint nyújtott kötött segélyhitelek kamatjainak, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetét,

b) a 2. § szerint nyújtott hitelek kamatjainak, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetét (a továbbiakban: kamatkiegyenlítés),

c) az Eximbank által a 2. § (1a)-(1d) bekezdése szerinti alapokba (a továbbiakban: alap) befektetett tőkének és az alap vagy harmadik személy által az Eximbank részére a befektetési jegyekhez kapcsolódóan bármely jogcímen kifizetett összeg különbözetét (a továbbiakban: tőkekiegyenlítés)."

2. § Az Exim törvény 8/A. § (1b) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1b) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti követelés]

"b) értékesítése során az értékesítés eredményeként a vételár nem éri el a követelés összegét, és valószínűsíthető, hogy a további behajtási tevékenységgel szemben a követelés részleges elengedése, illetve a követelés értékesítése kedvezőbb a központi költségvetés számára, úgy az (1a) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez, valamint a követelés értékesítéséhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eximbank és a Mehib a döntés meghozatalához köteles az államháztartásért felelős miniszter részére bemutatni a követelés részleges elengedésének, a követelés értékesítésének indokait a behajtás körülményeinek és a költségeinek ismertetése mellett."

3. § Az Exim törvény 26. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"g) az Eximbank tőkekiegyenlítési rendszere részletes szabályait."

4. § Az Exim törvény a következő 26/F. §-sal egészül ki:

"26/F. § Az egyes állami tulajdonban lévő részvénytársaságokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2025. évi IX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított 6/A. § c) pontját nem kell alkalmazni azon alapok vonatkozásában, amelyek futamideje a Módtv4. hatálybalépésekor már lejárt és a megszüntetési eljárás még nem zárult le."

5. § Az Exim törvény

1. 7. § (1) bekezdés d) pontjában a "kamatkiegyenlítési" szövegrész helyébe a "kamatkiegyenlítési és tőkekiegyenlítési" szöveg,

2. 8/A. § (2) bekezdésében az "az államháztartásért felelős miniszter rendeletében" szövegrész helyébe a "jogszabályban" szöveg

lép.

6. § Hatályát veszti az Exim törvény 6. § (4) bekezdése.

2. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

7. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlására a Ptk. rendelkezéseit a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az e törvényben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorlással érintett társasági részesedések tulajdonjogát az MFB Zrt. nem ruházhatja át, a részesedésekre vételi jogot, elővásárlási jogot szerződéssel nem alapíthat, biztosítékul azokat nem adhatja és más módon meg nem terhelheti, a gazdálkodó szervezetet végelszámolással nem szüntetheti meg."

8. § Az MFB tv. 5. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az állam a központi költségvetés terhére a (11) bekezdésben meghatározott megállapodás szerint biztosítja a 4. § (5) és (5b) bekezdésében meghatározott befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyekbe fektetett tőke, valamint az MFB Zrt. többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság tulajdonában lévő befektetési jegyekbe fektetett tőke és a befektetési jegyek helyébe lépő pénzkövetelés különbözetét (a továbbiakban: tőkekiegyenlítés) az MFB Zrt. részére.

(11) A tőkekiegyenlítés részletes szabályairól az állam nevében a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszter megállapodást köt az MFB Zrt.-vel."

9. § Az MFB tv. 8. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 39. pontjától eltérően az MFB Zrt. tekintetében nem minősül ügyfélcsoportnak azoknak az ügyfeleknek a köre, amelyek

a) a befektetési jegy formájában részesedéssel rendelkező tulajdonosaikra, befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy közvetett vagy közvetlen tulajdonosaira, befektetési alapot kezelő alapkezelőre, ezek keresztkapcsolataira, a bennük részesedéssel rendelkező befektetési alapra, a tulajdonukban lévő befektetési jegyekre, vagy

b) a befektetési alap befektetési jegyeinek lejegyzése vagy megvásárlása céljából az MFB Zrt. által nyújtott kölcsönre, továbbá a befektetési alap befektetési jegyeinek lejegyzéséhez vagy megvásárlásához nyújtott kölcsön biztosítékaként az MFB Zrt. által nyújtott garanciára vagy készfizető kezességvállalásra, vagy

c) a befektetési alap portfóliójában lévő eszközökkel kapcsolatos jogra vagy kötelezettségre

tekintettel képeznének egyetlen kockázati tényezőt."

10. § Az MFB tv. 8. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) Az 575/2013/EU rendelet 390. cikk (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően az MFB Zrt.-nek az egyedi ügyfelekkel szembeni teljes kitettség kiszámítása során a kollektív befektetési formák befektetési jegyeinek formájában fennálló kitettségeket nem kell figyelembe vennie."

11. § Az MFB tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 17/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az MFB Zrt. mint a szerződésbe belépő pénzügyi intézmény húsz szerződésnél kevesebb szerződést vagy tízmilliárd forintnál kisebb tőketartozást vagy lízingdíj-követelést tartalmazó szerződéses állományt is átvehet a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti engedélyével. Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 79. § (2) bekezdés b) pontjában, 97. §-ában, 102. § (1) bekezdésében, 110. §, 112. §, és 117-121. §-ában, valamint az 575/2013/EU rendelet 89-91., 102-106. és 411-428. cikkében foglaltakat nem kell alkalmazni. A Hpt. 172-176. §-a és az 575/2013/EU rendelet 11-24. cikkének alkalmazásában az MFB Zrt. pénzügyi vállalkozásnak minősül."

12. § Az MFB tv.

a) 2. § m) pontjában, 3. § (7) és (14) bekezdésében, 8. § (1c) bekezdésében, 8. § (3) bekezdés h) pontjában, 8. § (6) bekezdés a) pontjában, 8/A. §-ában, 10/B. §-ában, valamint 13/A. § (5) bekezdésében az "1. mellékletben meghatározott" szövegrész helyébe az "MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló" szöveg,

b) 8/A. §-ában, valamint 13/A. § (5) bekezdésében az "1. mellékletben szereplő" szövegrész helyébe az "MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló" szöveg,

c) 9. § (3) bekezdésében a "kettőszázötven" szövegrész helyébe a "háromszáz" szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti az MFB tv. 24. §-a és 1. melléklete.

3. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 8. §, a 9. §, a 10. §, a 11. § valamint a 12. § c) pontja a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

(3) A 7. §, a 12. § a) és b) pontjai, valamint a 13. § 2025. május 1-jén lép hatályba.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke