2022. évi LXVIII. törvény

az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

1. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27/A. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) A felszámoló a felszámolást elrendelő végzés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül bejelenti a 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatot, valamint az általa kijelölt felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét a bíróságnak, és csatolja a felszámolóbiztos azon nyilatkozatát, hogy személyével összefüggésben nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy ha ilyen ok később bekövetkezik, azt haladéktalanul bejelenti a felszámolónak, és kezdeményezi a felszámolótól a kijelölése visszavonását. A felszámoló bejelenti a bíróságnak és a Hatóságnak, ha a felszámolóbiztossal szemben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy pedig a felszámolóbiztos munkaviszonya, megbízási jogviszonya, vagy - tagsági jogviszony esetén a felszámolóbiztosi tevékenység végzésére irányuló személyes közreműködésre jogosító megbízatása - megszűnt, vagy a kijelölését visszavonta, külön megjelölve azt, ha erre a 27/B. § (5) bekezdésében meghatározott okból került sor. A felszámoló öt munkanapon belül bejelenti az új felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét."

(2) A Cstv. 27/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A felmentett felszámoló haladéktalanul, átadás-átvételi jegyzőkönyvben dokumentáltan átadja az új kirendelt felszámolónak az adós iratanyagát, az adós vagyonát és annak analitikus nyilvántartását, továbbá az adós fennálló szerződéseinek és az adós folyamatban lévő ügyeinek tételes bemutatását tartalmazó felmentett felszámoló által összeállított dokumentumot, amelyben a felmentett felszámoló nyilatkozik arról, hogy az új kirendelt felszámoló részére átadott dokumentumok az adós vagyoni helyzetéről, tevékenységéről megbízható és valós képet adnak."

(3) A Cstv. 27/A. §-a a következő (11b)-(11c) bekezdéssel egészül ki:

"(11b) A felmentett felszámoló a felszámolási nyitómérleg vagy az utolsó közbenső felszámolási mérleg fordulónapjától a felmentése napjáig mint mérlegfordulónapig tartó időszakról a felmentésétől számított 30 napon belül közbenső felszámolási mérleget készít.

(11c) A (11b) bekezdés alapján készülő közbenső felszámolási mérlegben nem lehet a vagyonfelosztásra javaslatot tenni, továbbá a közbenső felszámolási mérleget észrevételezés céljából az új kirendelt felszámolónak is meg kell küldeni."

2. § (1) A Cstv. 27/C. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)

"h) azt a tényt, ha a felszámoló gazdasági társaság szerkezetátalakítási szakértői tevékenység végzésére is jogosult,"

(2) A Cstv. 27/C. § (4) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)

"i) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők

ia) arcképmását,

ib) a 27/D. § (15) bekezdése szerinti fizetésképtelenségi szakértői igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját,

j) a h) pont szerinti felszámoló gazdasági társaságnál szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet végző természetes személyek

ja) f) pontban felsorolt adatait és arcképmását,

jb) g) pontban felsorolt adatait és a Szát. 24. § (8) bekezdése szerinti szerkezetátalakítási szakértői igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját."

3. § A Cstv. 27/D. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Cstv. 27/D. §-a a következő (17)-(19) bekezdéssel egészül ki:

"(16) A fizetésképtelenségi szakértői igazolvány a következő személyes adatokat tartalmazza:

a) a fizetésképtelenségi szakértő nevét, arcképmását, a 27/C. § (4) bekezdés f) pont fd) alpontja szerinti nyilvántartási számát,

b) a fizetésképtelenségi szakértőt foglalkoztató felszámoló vagy felszámolók nevét és székhelyét,

c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját.

(17) A Hatóság a fizetésképtelenségi szakértői igazolvány kiállításához a (16) bekezdés szerinti személyes adatokat az igazolvány megszemélyesítése céljából az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére átadhatja, aki azokat az igazolvány megszemélyesítéséig kezeli.

(18) A Hatóság a fizetésképtelenségi szakértői igazolványokról nyilvántartást vezet, amely a (16) bekezdés a) és c) pontja szerinti személyes adatokat tartalmazza.

(19) Ha a fizetésképtelenségi szakértői igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt."

4. § A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A közzétételnek tartalmaznia kell:)

"f) a hitelezőknek [ideértve a zálogjogosultat, az alzálogjog jogosultját, továbbá a zálogjogosulti bizományost is - ez utóbbit abban az esetben is, ha a biztosított követelés nem, vagy nem csak őt illeti meg - valamint a biztosítéki célú vételi jog alapításával, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházásával érintett, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultakat, továbbá a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés jogosultjait is] szóló felhívást, hogy ismert követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban [27. § (2) bekezdés e) pont] már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be, továbbá a hitelezői követelések bejelentésére irányuló jogvesztő határidőre vonatkozó tájékoztatást;

g) a felszámoló nevét, székhelyét, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. §-a szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét, adószámát, elektronikus levelezési címét, valamint a felszámolóbiztos nevét, anyja születési nevét, nyilvántartási számát, fizetésképtelenségi szakértői igazolvány számát, valamint elektronikus levelezési címét;"

5. § A Cstv. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A felszámolás kezdő időpontjától - a jogszabályok, a kollektív szerződés, a belső szabályzatok és a munkaszerződések keretei között - a felszámoló gyakorolja a munkáltatói jogokat, és teljesíti a kötelezettségeket.

A felszámoló a felszámolás alatti tevékenység folytatása, vagy a gazdasági tevékenység észszerű befejezése céljából munkaviszony létesítésére jogosult."

6. § A Cstv. 10. § (2) bekezdés b) pontjában a "vagyonfelügyelő nevét, székhelyét" szövegrész helyébe a "vagyonfelügyelő nevét, székhelyét, elektronikus levelezési címét" szöveg lép.

7. § A Cstv.

a) 27/C. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás." szövegrész helyébe a "névjegyzék - azon adat kivételével, amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül." szöveg,

b) 27/C. § (4a) bekezdésében a "lakóhely és a (4) bekezdés f) pontjában megjelölt" szövegrész helyébe a "lakóhely, valamint a (4) bekezdés f) pontjában, i) pont ia) alpontjában és j) pont ja) alpontjában megjelölt" szöveg

lép.

8. § A Cstv.

a) 31. § (1) bekezdés b) pontjában az "ugyanilyen határidővel a folyamatban lévő ügyekről" szövegrész helyébe az "ugyanilyen határidővel a fennálló szerződéseiről, a folyamatban lévő ügyekről" szöveg,

b) 66. § (3) bekezdésében az "a 27/A. § (11) bekezdésében foglaltak irányadók" szövegrész helyébe az " , a kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő eljárásra, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeire a 27/A. § (11)-(11c) bekezdésében foglaltak irányadók" szöveg,

c) 79/A. § (7) bekezdésében az "a 27/A. § (11) bekezdésében és 66. § (3) bekezdésében, a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményére pedig a 27/A. § (11a) bekezdésében foglaltakat" szövegrész helyébe az " , a kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő eljárásra, valamint a kötelezettség elmulasztásának következményeire a 27/A. § (11)-(11c) bekezdésében és a 66. § (3) bekezdésében foglaltakat" szöveg

lép.

9. § A Cstv. 83/W. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(7) E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi LXVIII. törvény) megállapított rendelkezéseit - a (8) és (9) bekezdés szerinti kivétellel - e rendelkezések hatálybalépését követően kezdeményezett csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(8) E törvénynek a 2022. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 27/A. § (11) bekezdését, 27/A. § (11b)-(11c) bekezdését, 66. § (3) bekezdését, 79/A. § (7) bekezdését abban a felszámolási eljárásban kell alkalmazni, amelyben a felszámoló felmentésére a 2022. évi LXVIII. törvény hatálybalépését követően került sor.

(9) E törvénynek a 2022. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 10. § (2) bekezdés b) pontját a 2022. évi LXVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

10. § Hatályát veszti a Cstv.

a) 6. § (1e) bekezdés nyitó szövegrészében az "és értesítési cím" szövegrész,

b) 6. § (1e) bekezdés e) pontjában az "és értesítési címére" szövegrész,

c) 27/C. § (4) bekezdés f) pont fa) alpontjában a "vagy a személyi adat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett értesítési címét" szövegrész.

2. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

11. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a tulajdonos állam vagy önkormányzat az (1) bekezdés szerinti forgalmi értéket a vételi jog jogosultjával hat hónapon belül nem közli, úgy a vételi jog jogosultjának kérésére a lakás fekvése szerint illetékes kormányhivatal szakértőt rendel ki a forgalmi érték megállapítása érdekében és gondoskodik a szakértő által megállapított forgalmi érték jogosulttal való közléséről, amely esetben az állam részéről ezzel kapcsolatosan felmerült költségeket a tulajdonos önkormányzat az állam részére megtéríti."

3. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

12. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor, - különösen a szabálysértési és büntetőeljárásban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon -, ide nem értve azt a vagyont, amely az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a és 125/D. §-a szerinti eljárás útján kerül állami tulajdonba."

13. § A Vtv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Állami vagyon hasznosítását biztosító szerződés megkötésére kiírt pályázati eljárás, vagy lefolytatott bérleti licit eredményeként a szerződés a pályázati kiírástól, a bérleti licit hirdetménytől, valamint a nyertes pályázattól, a nyertes ajánlattól eltérő tartalommal nem köthető meg."

14. § A Vtv. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Nvtv. 12. § (3a) bekezdése szerinti működtetési jog jogosultja részére átengedett állami vagyoni körbe tartozó ingó és ingatlan vagyonelemek tekintetében - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik -e törvénynek és végrehajtási rendeletének az államháztartáson kívüli egyéb vagyonkezelőkre vonatkozó számviteli elszámolási és nyilvántartási szabályait kell alkalmazni."

15. § A Vtv. "Az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadások" című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadások

42/D. § (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja az állami tulajdonba és a tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonelemeket és az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kezdeményezi a vagyonelemek MVH tulajdonosi joggyakorlása alá kerülését, ha azok kivezetésre szánt állami vagyonnak minősülnek.

(2) Az MNV Zrt. a 42/A. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti, kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemeket az ahhoz kapcsolódó jogokkal, terhekkel és követelésekkel együtt - ingatlan-nyilvántartási átvezetésre is alkalmas - egyoldalú nyilatkozatával adja át az MVH részére.

(3) A tárgyfélév utolsó napjáig a (2) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozattal átadott vagyonelem tulajdonosi joggyakorlása - e törvény erejénél fogva - a tárgyfélévet követő félév első napján száll át az MVH-ra. A kivezetésre szánt állami vagyonnak minősített vagyonelemek MVH általi átvétele a tárgyfélév utolsó napján érvényes záró nyilvántartási értéken történik.

(4) A tulajdonosi joggyakorlás (3) bekezdés szerinti átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos valamennyi jogviszonyba az MNV Zrt. helyébe jogutódként az MVH lép. Az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos peres és nemperes eljárásokba az MVH az MNV Zrt. jogutódjaként belép.

(5) Az MVH - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe a (4) bekezdés alapján jogutódként belépett.

(6) Az MVH egyoldalú kérelmével gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MNV Zrt. (2) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, amely tartalmazza a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket.

42/E. § (1) Az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, 42/B. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti vagyonelemeket, valamint a 42/B. § (2) bekezdés b) pontja szerint felajánlott vagyonelemet, amelyet az MNV Zrt. írásbeli nyilatkozatával állami vagyongazdálkodási feladatok ellátásához szükséges vagyonnak minősít, az ahhoz kapcsolódó jogokkal, terhekkel és követelésekkel együtt - ingatlan-nyilvántartási átvezetésre is alkalmas -egyoldalú nyilatkozattal adja át az MNV Zrt. részére.

(2) A tárgyfélév utolsó napjáig az (1) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozattal átadott vagyonelem tulajdonosi joggyakorlása - a törvény erejénél fogva - a tárgyfélévet követő félév első napján száll át az MNV Zrt.-re. Az (1) bekezdés szerint átadott vagyonelemek MNV Zrt. általi átvétele a tárgyfélév utolsó napján érvényes záró nyilvántartási értéken történik.

(3) A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napjával az érintett vagyonelemekkel kapcsolatos jogviszonyokba az MVH helyébe jogutódként az MNV Zrt. lép.

(4) Az MNV Zrt. - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult a tulajdonosi joggyakorlás átszállásától számított kilencven napon belül felmondani azokat a szerződéseket, amelyekbe a (3) bekezdés alapján jogutódként belépett.

(5) Az MNV Zrt. egyoldalú kérelmével gondoskodik a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről. Az MVH (1) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, amely tartalmazza a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket.

42/F. § (1) Ha vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében indokolt, a 42/D. §-ban és a 42/E. §-ban meghatározott vagyonátadások helyett az MNV Zrt. eseti egyoldalú nyilatkozattal is rendelkezhet valamely vagyonelem tulajdonosi joggyakorlásának átadásáról vagy átvételéről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a tulajdonosi joggyakorlás az érintett vagyonelemre vonatkozó eseti egyoldalú nyilatkozat kiállításának napján, az azon a napon érvényes nyilvántartási értéken száll át az átvevőre azzal, hogy az átadás tekintetében a 42/D. § (4)-(6) bekezdésében és a 42/E. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell."

16. § A Vtv. a következő 69/G. §-sal egészül ki:

"69/G. § A 2022. december 31. napjáig az átadási felületre feltöltött vagyonelemek tekintetében folyamatban lévő átadási eljárásokra az e törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni."

17. § A Vtv.

a) 22/A. § (2) bekezdésében a "3. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "8. § (2) bekezdése" szöveg,

b) 42/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "közvetlenül hasznosított" szövegrész helyébe a "közvetlenül kezelt" szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 1. § (3) bekezdés b) pontjában az "és a Magyar Távirati Iroda Zrt." szövegrész,

b) 69/E. §-a és

c) 69/F. §-a.

4. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

19. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA tv.) 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam

a) mint törvényes örökös szerez tulajdonjogot, akkor az MVH,

b) végintézkedés alapján szerez tulajdonjogot, akkor az MNV Zrt.

a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül egyoldalú nyilatkozatával átadja a földrészletet az NFK-nak. A számviteli nyilvántartásba vételt az egyoldalú nyilatkozat szolgálja, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül. E bekezdés szerinti, tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az átvevő tulajdonosi joggyakorló e bekezdésre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadó tulajdonosi joggyakorlónak a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó, e bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot."

20. § Az NFA tv. 31. § (1)-(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak megváltozása következtében kikerül e törvény hatálya alól, az adatváltozás átvezetéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül a földrészletet az NFK egyoldalú nyilatkozatával átadja az MNV Zrt.-nek, egyúttal kivezeti a vagyonnyilvántartásából. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja a tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének napja. Számviteli elszámolásnak az érintett ingatlan adatainak egyoldalú nyilatkozattal történő átadása minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.

(2) Ha törvény valamely földrészletnek a magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkezik, de a földrészlet - annak ingatlan-nyilvántartás szerinti adatai alapján - nem felel meg az 1. § (1) bekezdésében vagy a 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak, az NFK a földrészlet magyar állam tulajdonába, és a Nemzeti Földalapba való kerüléséről rendelkező törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül intézkedik a földrészletnek az MNV Zrt. részére egyoldalú nyilatkozattal történő átadásáról és annak a vagyonnyilvántartásából való kivezetéséről. A tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napja a tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésének napja. Számviteli elszámolásnak az érintett ingatlan adatainak egyoldalú nyilatkozattal történő átadása minősül, külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül.

(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló személyében történő változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez az átvevő tulajdonosi joggyakorló e bekezdésre való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozata és az átadó tulajdonosi joggyakorlónak a tulajdonosi joggyakorlás átadásával érintett vagyonelemeket tartalmazó (1), illetve (2) bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot."

5. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

21. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az olyan - pályázat vagy bérleti licit alapján megkötött - szerződés, amelynek nemzeti vagyon a tárgya, pályázat esetén a pályázati kiírástól és a nyertes pályázattól, bérleti licit esetén a hirdetménytől eltérő tartalommal nem módosítható, kivéve a szerződés időtartama jogszabályban meghatározott meghosszabbításának esetét."

22. § Az Nvtv. 12. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:)

"j) állami tulajdont képező terek, parkok és közkertek felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése,"

23. § Az Nvtv. 14/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/B. § A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogának átruházása, továbbá a központi költségvetési szerv vagyonkezelésében álló, a részére megbízási, vállalkozási vagy felhasználási jogviszony keretében előállított 11. § (6) bekezdése szerinti ingóság állami vagyonról szóló törvény szerinti értékesítése vagy ingyenes átruházása esetén - a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti szervezetek mellett - átlátható szervezetnek minősül az a gazdasági társaság is, amelynek közvetlen vagy közvetett tulajdonosai kizárólag természetes személyek, amennyiben e személyek megismerhetőek. Ezekben az esetekben a 3. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat mellőzhető."

24. § Az Nvtv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

25. § Hatályát veszti az Nvtv. 6. § (4) bekezdésében az "a (7) bekezdésben, valamint" szövegrész.

6. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

26. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egyetemes postai szolgáltató postai szolgáltatást vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja a feladata ellátása során kizárólag olyan gázsprayt tarthat magánál, amelyet az egyetemes postai szolgáltató biztosít számára. Az egyetemes postai szolgáltató által biztosított gázspray kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükség esetén alkalmazható."

27. § A Postatv. 39. §-a a következő (9a)-(9b) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) Ha a postai szolgáltató és a feladó (ideértve a postai konszolidátort is) vagy címzett egyedi szerződési jogviszonyának vonatkozásában az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a postai szolgáltató, a feladó (ideértve a postai konszolidátort is) vagy címzett az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b) a teljesítés elfogadása közvetlenül vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(9b) A (9a) bekezdés szerinti esetben a postai szolgáltató és a feladó (ideértve a postai konszolidátort is) vagy címzett közötti egyedi szerződési jogviszony az erre a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a postai szolgáltató általános szerződési feltételei szerinti tartalommal jön létre."

28. § A Postatv. 15. § (1) bekezdésében a "85%-át a feladást követő munkanap" szövegrész helyébe a "85%-át a feladást követő második munkanap" szöveg lép.

7. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása

29. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a 4. § szerinti bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonnal, erről - az alkalmazandó uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésére hivatkozva - a vizsgálat eredményének megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti)

"d) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter), valamint"

30. § A Pvkit.

a) 6. § (4) bekezdésében, 7. §-ában, 8. §-ában, 9. § (3) bekezdésében, 12. § (4) bekezdés c) pontjában, 13. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint 14. § (7) bekezdésében az "az adópolitikáért felelős minisztert" szövegrész helyébe az "a minisztert" szöveg;

b) 10. §-ában, 13. § (6) bekezdésében és 17. § (2) bekezdésében az "az adópolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg;

c) 12. § (6) bekezdésében az "az adópolitikáért felelős miniszternek" szövegrész helyébe az "a miniszternek" szöveg;

d) 12. § (7) bekezdésében az "Az adópolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "A miniszter" szöveg

lép.

8. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása

31. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2018. évi CXXXVIII. törvény) 6/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Beruházási Ügynökség által előkészített vagy megvalósított beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út és közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése esetén a Beruházási Ügynökség által létrehozott városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, út és közmű - városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközök, az út vagy a közmű műszaki átadás-átvételi eljárása eredményes lezárását követően - e törvény erejénél fogva, ingyenesen, nyilvántartási értéken való átvezetéssel a beruházással érintett városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út vagy közmű tulajdonosának tulajdonába és a beruházással érintett városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út vagy közmű üzemeltetőjének az üzemeltetésébe kerül.

(2) A beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózatépítési, útépítési, közműcsatlakozási, fejlesztési, bontási és kiváltási munkák elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával a Beruházási Ügynökség a beruházások teljes megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve elszámol a beruházással érintett városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózat, út vagy közmű tulajdonosával."

32. § A 2018. évi CXXXVIII. törvény 6. alcíme a következő 14/B. §-sal egészül ki:

"14/B. § E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 4. § (8) bekezdését, valamint 6/A. § (1) és (2) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

33. § A 2018. évi CXXXVIII. törvény 4. § (8) bekezdésében a "közműveket" szövegrész helyébe a "városi, elővárosi vagy helyi vasúti pályahálózatot és a vasúti pályahálózat működéséhez szükséges eszközöket, közműveket" szöveg lép.

9. Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény módosítása

34. § Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § (1) Az állami tulajdonban álló, Budapest XII. kerület, belterület 9121/7/A helyrajzi számú, természetben a 1121 Budapest, Konkoly Thege Miklós út "felülvizsgálat alatt" cím alatt található ingatlant (a továbbiakban: Épület) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján, a jövő nemzedékének védelme érdekében gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendők ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kell adni, azzal a feltétellel, hogy az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti szerződésben az Épületet terhelő kötelezettségeket teljeskörűen vállalja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az Épület forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni szükséges, hogy az Épület használata során az Alapítvány kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."

10. A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény módosítása

35. § A Közép-európai Oktatási Alapítványról és a Közép-európai Oktatási Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: KEOA tv.) 2. alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 12. §-ára figyelemmel - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladata ellátása érdekében - a Budapest II. kerület belterület 11186/6 helyrajzi számú, természetben a Budapest II. kerület, Hűvösvölgyi út 116. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlan 18.2787 ha nagyságú a) alrészletének megfelelő, telekalakítás során kialakításra kerülő ingatlant (a továbbiakban: Ingatlan1) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az Ingatlan1 tulajdonjogát az Alapítvány a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátszállás alapján az Alapítvány az Ingatlan1-et terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatással egyidejűleg az Ingatlan1-ben elhelyezett, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak is - ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

(4) Az Ingatlan1 vonatkozásában az ingatlanügyi hatóság az Alapítvány kérelme alapján jegyzi be az Alapítvány tulajdonjogát, valamint jegyzi fel a jogosult javára szóló (7) bekezdés szerinti elidegenítési és terhelési tilalmat, és ezzel egyidejűleg törli az Alapítvány 3. § (1) bekezdése szerinti vagyonkezelői jogát. Az ingatlanügyi hatóság eljárása díjmentes.

(5) A tulajdonosi joggyakorló és az Alapítvány a vagyonkezelői jog megszűnéséből fakadóan az Ingatlan1 tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(6) Az Alapítvány a tulajdonába adott Ingatlan1-et az Alapítvány alapító okiratában meghatározott célokra, tevékenységre használhatja fel.

(7) Az Alapítvány a tulajdonába adott Ingatlan1 tulajdonjogát - a 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság kivételével - másra nem ruházhatja át. Az alapítót az Alapítvány tulajdonába adott Ingatlan1 tekintetében - annak tulajdonjoga alapítóra való esetleges visszaszállásának biztosítására - elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg. Az átruházásra vonatkozó tilalom nem áll fenn, ha az Alapítvány az Ingatlan1-et a 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságra ruházza át.

(8) Az Alapítvány 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén az Ingatlan1 tulajdonjoga e törvény erejénél fogva az Alapítványra száll vissza."

36. § A KEOA tv. 2. alcíme a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § (1) Az Ingatlan1 tulajdonátruházása során az állam nevében tulajdonosi joggyakorlóként a miniszter jár el.

(2) A tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas okiratot az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő."

37. § A KEOA tv. 2. alcíme a következő 3/C. §-sal egészül ki:

"3/C. § A Budapest II. kerület belterület 11186/6 helyrajzi számú, természetben a Budapest II. kerület, Hűvösvölgyi út 116. szám alatti állami tulajdonban álló ingatlan 22.3227 ha nagyságú b) alrészletének (a továbbiakban: Ingatlan2) megfelelő, telekalakítás során kialakításra kerülő ingatlan a Nemzeti Földalapba kerül."

38. § A KEOA tv. 5. §-ában a "bekezdése és" szövegrész helyébe a "bekezdése, a" szöveg, az "és (5), valamint (7)-(9) bekezdése" szövegrész helyébe a " , (5) és (7)-(9) bekezdése, valamint a 3/A. §" szöveg lép.

11. A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény módosítása

39. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 24. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 24. § a következő (10)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A szerkezetátalakítási szakértői igazolvány a következő személyes adatokat tartalmazza:

a) a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személy szakértő nevét, arcképmását, a (6) bekezdés szerinti hatósági nyilvántartási számát,

b) a szerkezetátalakítási szakértői feladatra kijelölt természetes személyt foglalkoztató szerkezetátalakítási szakértő nevét és székhelyét,

c) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját.

(10) A nyilvántartó szervezet a szerkezetátalakítási szakértői igazolvány kiállításához a (9) bekezdés szerinti személyes adatokat az igazolvány megszemélyesítése céljából az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére átadhatja, aki azokat az igazolvány megszemélyesítéséig kezeli.

(11) A nyilvántartó szervezet a szerkezetátalakítási szakértői igazolványokról nyilvántartást vezet, amely a (9) bekezdés a) és c) pontja szerinti személyes adatokat tartalmazza.

(12) Ha a szerkezetátalakítási szakértői igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a nyilvántartó szervezet intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt."

40. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény

a) 24. § (8) bekezdésében a "Hatóság elnöke" szövegrész helyébe a "Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság) elnöke" szöveg,

b) 30/A. §-ában a "Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)" szövegrész helyébe a "Hatóság" szöveg

lép.

12. Egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény módosítása

41. § Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény a következő 1/C. §-sal egészül ki:

"1/C. § (1) Azok az 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti ingatlanok, valamint az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ingatlanokban található ingóságok, amelyek MR Közösségi Lakásalap NKft. részére történő tulajdonba adására az 1. § (1)-(3) bekezdésében foglalt határidők szerint e törvény alapján nem került sor, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az MR Közösségi Lakásalap NKft. tulajdonába adhatóak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan és ingó vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által előkészített javaslat alapján - a Kormány nyilvános határozattal dönt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan és ingó vagyonelemek ingyenes tulajdonba adására az 1. § (5), (7)-(9) és (13) bekezdésében, az 1/B. §-ban, a 3/A. §-ban és az 5. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell."

42. § Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény a következő 1/D. §-sal egészül ki:

"1/D. § Az 1/C. § szerinti ingyenes tulajdonba adás tekintetében nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontját és (5)-(8) bekezdését."

43. § Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény 6. §-ában az "1/A. §" szövegrész helyébe az "1/A. § és 1/D. §" szöveg lép.

13. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása

44. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XCIX. törvény)

a) 72. § (2) és (3) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében, 78. §-ában a "2022." szövegrész helyébe a "2023." szöveg,

b) 76. § (2) bekezdésében a "15 napon" szövegrészek helyébe a "20 napon" szöveg,

c) 77. § (3) bekezdésében a "2022." szövegrészek helyébe a "2023." szöveg

lép.

45. § A 2021. évi XCIX. törvény 21. alcíme a következő 77/A. §-sal egészül ki:

"77/A. § E törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények, valamint egyes vagyongazdálkodást és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2022. évi LXVIII. törvény) megállapított 76. § (2) bekezdését a 2022. évi LXVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell."

14. Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása

46. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 5/B alcíme a következő 7/D. §-sal egészül ki:

"7/D. § (1) Az állami tulajdonban álló, Budapest XII. kerület, külterület 010503/31 helyrajzi számú ingatlant (a továbbiakban: Ingatlan) az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, a sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes közösségi használatú parkerdő és kiszolgáló épületek, valamint a szükséges infrastruktúra létrehozásának elősegítése érdekében ingyenesen a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kell adni, azzal a feltétellel, hogy a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a (2) bekezdés szerinti szerződésben az Ingatlant terhelő kötelezettségeket teljeskörűen átvállalja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az Ingatlan használata során a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatási cél megvalósítása a környezetvédelmi előírások és a védett természeti területek védettségi szintjének sérelmével nem járhat.

(4) Az Ingatlan vonatkozásában fennálló vagyonkezelői jog - külön elszámolás nélkül - Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik, azzal, hogy az MNV Zrt. és a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a vagyonkezelői jog megszűnéséből fakadóan az Ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(5) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."

47. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény I. fejezete a következő 7/A. alcímmel egészül ki:

"7/A. Egyház részére átadott vagyonelemet érintő rendelkezések

9/A. § Az Nvtv. 13. § (5) bekezdése alapján a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom alatt álló Budapest belterület 9628 helyrajzi számú ingatlan tulajdonjogát a tulajdonos Magyarországi Református Egyház az egyház belső jogi személyeként működő Svábhegyi Református Egyházközség javára ingyenesen átruházhatja azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a magyar állam javára bejegyzett elidegenítési tilalom továbbra is fennmarad. A Svábhegyi Református Egyházközség a tulajdonátruházásra irányuló szerződésben vállalja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság és a Magyarországi Református Egyház között a Budapest belterület 9628 helyrajzi számú ingatlan egyházi tulajdonba adására vonatkozó szerződésben az átvevő egyházat terhelő kötelezettségek teljesítését azzal az eltéréssel, hogy a Svábhegyi Református Egyházközség jogosult a szerződésben rögzített felhasználási céltól eltérően az ingatlant óvoda és kiszolgáló egységei fenntartása céljából használni."

48. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 11. § (1) bekezdésében a "bekezdése, a 153. §" szövegrész helyébe a "bekezdése, a 9/A. §, a 153. §" szöveg lép.

15. Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény módosítása

49. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Országgyűlés Hivatala vagy a beruházásokra a Kormány döntésével megbízott állami projektcég (a továbbiakban együtt: Építtető) által a kiemelt nemzeti emlékhely területén és a településkép-védelmi környezetében megvalósított beruházások (a továbbiakban: Beruházások) során létrehozott közmű- és közterületi infrastruktúra elemei a műszaki átadás-átvételi eljárás eredményes lezárását követően ingyenesen, a közmű, illetve a közterület tulajdonosa tulajdonába adhatóak."

16. Záró rendelkezések

50. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, az 5. §, 8-30. §, a 34. §, a 41-49. §, az 51. §, az 52. § (1) bekezdés és az 1. melléklet. 2023. január 1. napján lép hatályba.

(3) A 2. §, a 3. §, a 7. §, a 39. § és a 40. § 2023. január 2. napján lép hatályba.

(4) A 4. § és a 6. § 2023. július 1. napján lép hatályba.

51. § E törvény 27. §-a a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

52. § (1) Az 5. alcím, a 42. §, a 47. § és az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 35. § az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2022. évi LXVIII. törvényhez

1. Az Nvtv. 2. melléklet I. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés

AB
1Társaság neveÁllami részesedés
legalacsonyabb mértéke
2MVM Energetika Zrt.75% + 1 szavazat
3Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.100%
4DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt.100%
5ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt.100%
6Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt.100%
7GYULAJ Erdészeti és Vadászati Zrt.100%
8IPOLY ERDŐ Zrt.100%
9Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.100%
10KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt.100%
11EGERERDŐ Erdészeti Zrt.100%
12Mecsekerdő Zrt.100%
13NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.100%
14NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.100%
15Pilisi Parkerdő Zrt.100%
16SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.100%
17Szombathelyi Erdészeti Zrt.100%
18VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt.100%
19Vérteserdő Zrt.100%
20Zalaerdő Erdészeti Zrt.100%
21Budapesti Erdőgazdaság Zrt.100%
22KASZÓ Erdőgazdaság Zrt.100%
23VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt.100%
24Magyar Export-Import Bank Zrt.100%
25Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.100%
26Magyar Posta Zrt.75% + 1 szavazat
27MÁV Magyar Államvasutak Zrt.100%
28Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.65,6%
29Magyar Fejlesztési Bank Zrt.100%
30Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.100%
31HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.100%
32Államadósság Kezelő Központ Zrt.100%
33Garantiqa Hitelgarancia Zrt.25% + 1 szavazat
34Regionális Fejlesztési Holding Zrt.100%
35NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.100%
36CONCORDIA KÖZRAKTÁR Kereskedelmi Zrt.100%
37Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.100%
38Szerencsejáték Zrt.100%
39DMRV Duna Menti Regionális Vízmű Zrt.75% + 1 szavazat
40Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.75% + 1 szavazat
41Északdunántúli Vízmű Zrt.75% + 1 szavazat
42ÉRV. Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt.75% + 1 szavazat
43Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt.75% + 1 szavazat
44Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt.25% + 1 szavazat
45Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft.100%
46Magyar Lóversenyfogadást - szervező Kft.100%
47Diákhitel Központ Zrt.100%
48Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt100%
49Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.100%
50Magyar Közút Nonprofit Zrt.100%
51Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.100%
52VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft.100%
53Hollóházi Hungarikum Nonprofit Kft.50% + 1 szavazat
54Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt.100%
55N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.100%
56Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.100%

"

2. Az Nvtv. 2. melléklet IV. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"IV. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó sportcélú ingatlanok

AB
1Település, helyrajzi számMegnevezés
2Budapest XIV. kerület belterület 32826 hrsz.Puskás Ferenc Stadion és létesítményei
3Budapest X. kerület belterület 39206/85 hrsz.Fehér úti sporttelep
4Tata belterület 3308/1 hrsz.Tatai Edzőtábor
5Budapest X. kerület belterület 38303/68 hrsz.Kőér utcai Sportuszoda
6Budapest Margitsziget belterület 23800/7 hrsz.Hajós Alfréd Sportuszoda
7Budapest Margitsziget belterület 23801 hrsz.
8Budapest II. kerület belterület 14479/2 hrsz.Császár-Komjádi Sportuszoda
9Budapest XIII. kerület belterület 25879 hrsz.Duna Aréna
10Budapest XI. kerület belterület 4082/23 hrsz.Tüskecsarnok és Tüske Uszoda
11Szeged külterület 02065/12, 02065/12/A, 02065/13 hrsz.Maty-éri Evezőspálya
12Dunavarsány külterület 050/4 hrsz.Dunavarsányi Edzőtábor
13Ráckeve belterület 54 hrsz.Ráckevei Vízisporttelep
14Gyöngyös-Mátraháza belterület 7112, 7138 hrsz.Mátraházi Edzőtábor"

"

Tartalomjegyzék