188/2020. (V. 7.) Korm. rendelet
a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes büntetőjogi tárgyú intézkedésekről, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet és a veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 21. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. A fogvatartott személyek arcképmása, ujj- és tenyérnyomata, valamint DNS-profilja nyilvántartásba vétel céljából történő rögzítésének, levételének, illetve a mintavétel eltérő szabályai
1. § (1) Ha az arcképmás rögzítésének a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Bnytv.) meghatározott feltételei fennállnak, a büntetőeljárás alá vont személy arcképmásának rögzítéséről a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásába történő felvétele érdekében a nyomozó hatóság a fogvatartásban lévő terhelt esetében a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet erre kijelölt tagja útján is gondoskodhat. Ebben az esetben az eljáró nyomozó hatóság a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet rendelkezésére bocsátja az arcképmás kísérő adatlapot.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az arcképmást a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet nyolc napon belül küldi meg a bűnügyi nyilvántartó szerv részére.
(3) Ha az ujj- és tenyérnyomatvétel, illetve DNS-mintavétel Bnytv.-ben meghatározott feltételei fennállnak, a büntetőeljárás alá vont személyek
a) ujj- és tenyérnyomatainak nyilvántartásába felvételre kerülő ujj- és tenyérnyomat, illetve
b) DNS-profiljainak nyilvántartásába felvételre kerülő szájnyálkahártya-törlet
felvételéről a nyomozó hatóság a fogvatartásban lévő terhelt esetében a fogvatartást végrehajtó büntetésvégrehajtási intézet erre kijelölt tagja útján is gondoskodhat. Ebben az esetben az eljáró nyomozó hatóság a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet rendelkezésére bocsátja az ujjnyomat-lapot, a tenyérnyomat-lapot, valamint DNS-mintavételi egységcsomagot.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a mintát, valamint a mintavételhez kapcsolódó belső azonosító kódot az ujj- és tenyérnyomatvételt, illetve a DNS-mintavételt végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet nyolc napon belül küldi meg a szakértői nyilvántartó szerv részére.
(5) Ha az ügyészség végzi a nyomozást, az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy ebben az esetben az arcképmás kísérő adatlapot, az ujjnyomat-lapot, a tenyérnyomat-lapot, valamint a DNS-mintavételi egységcsomagot az eljáró ügyészség bocsátja a fogvatartást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézet rendelkezésére.
2. A járványügyi intézkedéssel érintett személyek adatainak átadása a büntetőügyben eljáró szervek, valamint a büntetés-végrehajtási intézet és a javítóintézet számára
2. § A rendőrség járványügyi védekezés és a hatósági házi karantén szabályai megtartásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásából adatot igényelhet
a) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság a büntetőeljárás lefolytatása céljából, valamint
b) a büntetés-végrehajtási intézet és a javítóintézet a járványügyi védekezés, a hatósági házi karantén, a kijelölt karantén, valamint a járványügyi megfigyelés, zárlat vagy elkülönítés fennállásának ellenőrzése céljából.
3. A minősített adatot kezelő nyilvántartó és a kezelőpont működésének eltérő szabályai
3. § A minősített adatot kezelő szervekhez érkező vagy ott keletkező minősített adatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó nyilvántartó és kezelőpont működtetéséhez egy fő titkos ügykezelő kinevezése, illetve foglalkoztatása is elégséges.
4. A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet módosítása
4. § A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.) 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"45. § Az elsőfokú bíróság a büntetőeljárás során egyesbíróként jár el, ideértve a külön eljárásokat is. Az elsőfokú bíróság tanácsa helyett egyesbíróként a tanács elnöke jár el."
5. § A Veir. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"49. § (1) A bíróság hivatalból vagy indítványra mellőzheti a sértett, illetve a tanú kihallgatását, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság az eljárási cselekményről kép- és hangfelvételt vagy hangfelvételt készített. Ebben az esetben a sértett és a tanú nyomozás során tett tanúvallomása bizonyítási eszközként felhasználható.
(2) Ha a bíróság az (1) bekezdés alapján a sértett, illetve a tanú vallomását bizonyítási eszközként felhasználja, az nem akadálya annak, hogy az ügyész, a terhelt vagy a védő a sértett, illetve a tanú kihallgatását indítványozza. Az indítványozott bizonyításról a bíróság dönt."
6. § A Veir. 50. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A bíróság a Be. 120. § (1) bekezdésére figyelemmel - ha annak technikai feltételei fennállnak - az ügyész jelenlétét elsősorban telekommunikációs eszköz útján biztosítja az eljárási cselekményen."
7. § A Veir. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az eljárási cselekmény megtartásának nincs akadálya, a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a járványhelyzetre tekintettel - az eljárási cselekmény biztonságos lebonyolítása érdekében - az eljárási cselekmény rendjével összefüggő egyedi intézkedések alkalmazását rendelheti el, így különösen a személyes távolságtartásra, az eljáró szerv által biztosított vagy a jelen levők birtokában lévő védőfelszerelés viselésére vonatkozó kötelezettségeket állapíthat meg. A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény megkezdésekor figyelmezteti az eljárási cselekményen jelen levő személyeket arra, hogy az elrendelt egyedi intézkedések megsértése súlyos rendzavarásnak minősül, amely miatt
a) rendbírság kiszabására, illetve
b) a Be. 440. § (2) bekezdésében meghatározott következmények alkalmazására
kerülhet sor."
8. § A Veir. 53. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az ügyiratok (1) bekezdés szerinti megismerésére irányuló indítvány esetén a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az ügyirat megismerését elsősorban az ügyiratról készített másolat vagy kivonat elektronikus úton történő kézbesítésével biztosítja.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a minősített adatot tartalmazó ügyiratok személyes megismerésének a Be. 106. §-ában meghatározott módját."
9. § A Veir. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel bármilyen elektronikus módon rögzíthető. Ha a felvétel rögzítése olyan formátumban történik, amely nem tölthető fel a Központi Médiatárba, akkor a felvételt az eljárás ügyiratai között kell kezelni."
10. § A Veir. 57. §-a a következő (4)-(6) bekezdésekkel egészül ki:
"(4) A hirdetményt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján a jogszabályban meghatározottak szerint kell közzétenni.
(5) Ha az ügyiratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére kell hirdetmény útján kézbesíteni, akkor a hirdetményt a terhelt utolsó ismert magyarországi lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat saját vagy társulásaik által közösen működtetett, vagy a felügyeletüket, szakmai irányításukat vagy működésükkel kapcsolatos koordinációt ellátó szervek által fenntartott honlapon is közzé kell tenni.
(6) Az ügyiratot a hirdetmény (4) bekezdés szerinti közzétételétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni."
11. § A Veir. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"66. § (1) Az ügyészség a Be. 351. § (4) bekezdésében meghatározott határidőt alkalmanként legfeljebb hat hónappal meghosszabbíthatja.
(2) Az ügyészség a Be. 687. §-ában meghatározott határidőt legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Különösen indokolt esetben a határidő egy alkalommal legfeljebb három hónappal ismételten meghosszabbítható.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés alapján meghozott határozat ellen nincs helye panasznak."
12. § A Veir. 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A nyilvánosság (1)-(3) bekezdésben meghatározott okból történő kizárása esetén a terhelt vagy a védő indítványára engedélyezni kell, hogy a nála levő elektronikus eszközt bekapcsolva a tárgyaláson történteket rögzítse. A bíróság a rögzítés engedélyezésekor figyelmezteti a terheltet a személyes adatok kezelésével összefüggő kötelezettségeire. A rögzítés nem engedélyezhető, ha a tárgyalásról a bíróság készít kép- és hangfelvételt, vagy a zárt tárgyalás elrendelésének törvényben meghatározott egyéb okból van helye. A bíróság által készített kép- és hangfelvétel másolatát a tárgyalást követő nyolc napon belül az indítványt előterjesztő terhelt és a védő részére meg kell küldeni, vagy azt részükre hozzáférhetővé kell tenni."
13. § A Veir. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"81. § (1) Ha a bíróság a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánítja, felhívhatja a jogosultakat, hogy a perbeszédeket és a felszólalásokat a tárgyalás határnapjától vagy a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül írásban nyújtsák be.
(2) A bíróság az (1) bekezdés alapján írásban benyújtott perbeszédeket és felszólalásokat kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, azzal, hogy a perbeszédekre és felszólalásokra írásban tizenöt napon belül van helye viszonválasznak. A viszonválaszt a bíróság azzal kézbesíti az ügyészségnek, a vádlottnak, a védőnek, a sértettnek, a magánfélnek és a vagyoni érdekeltnek, hogy az esetleges további viszonválasz a tárgyaláson szóban adható elő.
(3) A vádlott az utolsó szó jogán előadni kívánt észrevételeit és indítványait - legkésőbb az ügydöntő határozat meghozatala előtt - a tárgyaláson írásban is benyújthatja a bíróságnak. Erre a vádlottat a tárgyalásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.
(4) Az írásban benyújtott perbeszéd, viszonválasz, illetve az utolsó szó jogán előadott észrevételek és indítványok lényegét csak az ügyészség, a vádlott, a védő, a sértett, a magánfél vagy a vagyoni érdekelt indítványára kell ismertetni a tárgyaláson.
(5) A bíróság a tárgyalást a Be. 550. § (1) bekezdése alapján - különösen a járványhelyzettel összefüggő okra figyelemmel - legfeljebb egy hónapra elnapolhatja. A bíróság az ügydöntő határozat kihirdetésének határnapjáról a vádlottat, a védőt és az ügyészséget értesíti. A bíróság az értesítésben a vádlottat és a védőt tájékoztatja arról, hogy az ügydöntő határozat a távollétükben is kihirdethető, valamint arról is, hogy a határnap elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak.
(6) A bíróság tájékoztathatja a vádlottat, a védőt és az ügyészt, hogy együttes hozzájárulásuk esetén a tárgyalásnak a Be. 550. § (1) bekezdése alapján történő elnapolása helyett a határozatot tanácsülésen hozza meg, és annak közlése kihirdetés helyett az írásba foglalt határozat kézbesítése útján történik. A bíróság a tájékoztatást abban az esetben is megadhatja, ha a tárgyalásnak a Be. 550. § (1) bekezdése alapján történő elnapolására e rendelet hatálybalépését megelőzően került sor.
(7) A bíróság a vádlott, a védő és az ügyész együttes hozzájárulása esetén az ügydöntő határozatot tanácsülésen hozza meg. A bíróság az ügydöntő határozatot a Be. 452. § (1) bekezdése szerint foglalja írásba, amely teljeskörűen tartalmazza a Be. 561. § (3) bekezdésében foglaltakat. A bíróság az ügydöntő határozatot kézbesítés útján közli.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetben a vádemelés után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés - letartóztatás esetén a Be. 298. §-ában meghatározott kivétellel - az elsőfokú bíróság ügydöntő határozat meghozatala céljából tartott tanácsülésig tart."
14. § A Veir. 82. §-a a következő (3)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
"(3) Ha a kirendelt védő indítványának vagy észrevételének írásbeli előterjesztését követően nyilvános ülés tartására azért nem került sor, mert a másodfokú bíróság a fellebbezésről a (2) bekezdés szerint tanácsülésen dönt, úgy kell tekinteni, hogy a kirendelt védő egy óra tartamú eljárási cselekményen vett részt.
(4) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megalapozatlansága esetén a Be. 599. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek mellett tanácsülésen is megállapíthatja a hiánytalan, illetve helyes tényállást.
(5) A másodfokú bíróság tanácsának elnöke az ügyiratok érkezésétől számított három hónapon belül teszi meg a Be. 596. § (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseket.
(6) Az ügyészség, a vádlott, a védő és a fellebbező a Be. 598. § (4) bekezdése szerinti észrevételt tizenöt napon belül teheti meg.
(7) A harmadfokú bírósági eljárásra e rendelet másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."
15. § A Veir. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"87. § A bíróság a Be. C. Fejezetében meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén - a terhelt beismerésétől függetlenül - a fiatalkorúval szemben bármely bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést."
16. § A Veir. 89. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bíróság a Be. C. Fejezet szerinti eljárásban - a terhelt beismerésétől függetlenül - nyolcévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén hozhat büntetővégzést."
17. § A Veir.
1. 51. § (1) és (2) bekezdésében, 68. § (1) bekezdésében, 71. § (2) bekezdésében és 74. § (1) bekezdésében a "szabályaira figyelemmel" szövegrész helyébe a "szabályaira vagy a járványhelyzettel összefüggő más okra figyelemmel" szöveg,
2. 52. § (5) bekezdésében a "Be. 372. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "Be. 372. § (1) bekezdése" szöveg,
3. 71. § (1) bekezdésében a "járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira" szövegrész helyébe az "a járványhelyzettel összefüggő rendelkezésre" szöveg,
4. 78. §-ában a "Be. 580." szövegrész helyébe a "Be. 518." szöveg,
5. 88. § (3) bekezdésében az "ügyészségnek" szövegrész helyébe az "ügyészségnek a Be. 728. § (4) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okokból, valamint" szöveg,
6. 90. § (1) bekezdésében, 91. § (1) bekezdésében és 92. § (1) bekezdésében a "függeszteni" szövegrész helyébe a "függeszteni, amely határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak" szöveg,
7. 93. § (1) bekezdésében az "ügyészség" szövegrész helyébe az "ügyészség a Be. CVII. Fejezete szerinti eljárásban" szöveg,
8. 93. § (2) bekezdésében a "bíróság" szövegrész helyébe a "bíróság a Be. CVII. Fejezete szerinti eljárásban" szöveg
lép.
5. A veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet módosítása
18. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetésével összefüggésben egyes büntetés-végrehajtási szabályok módosításáról szóló 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet] 1. §(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott vagy a védő által benyújtott kérelmek elbírálását - ide nem értve a halasztás iránti kérelmet, a reintegrációs őrizet elrendeléséről hozott határozat megváltoztatása iránti kérelmet, valamint a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezés, a magánelzárás fenyítés és a zárt jellegű javítóintézeti részlegre helyezés elleni bírósági felülvizsgálati kérelmet - felfüggeszti. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek."
(2) A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási bíró a Bv. tv. III. fejezetében meghatározott, 52-75/A. § szerinti büntetés-végrehajtási bírói eljárások közül)
"f) az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítása (Bv. tv. 62. §, 63. § és 65/A. §),"
(miatt indult ügyekben hoz döntést.)
(3) A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet hatálybalépésétől a büntetés-végrehajtási bíró a Bv. tv. III. fejezetében meghatározott, 52-75/A. § szerinti büntetés-végrehajtási bírói eljárások közül)
"j) pártfogó felügyelet elrendelése, megszüntetése, előírt külön magatartási szabályok megváltoztatása (Bv. tv. 68. §) és a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése (Bv. tv. 61/E. §),"
(miatt indult ügyekben hoz döntést.)
(4) A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A másodfokú bíróság a büntetés-végrehajtási bíró által
a) az elítélt, az egyéb jogcímen fogvatartott vagy a védő által benyújtott kérelem elbírálása tárgyában és
b) a (3) bekezdésben fel nem sorolt eljárásokban
hozott elsőfokú határozat felülbírálata iránt indult eljárást - a reintegrációs őrizet elrendeléséről hozott határozat megváltoztatása iránti kérelem tárgyában hozott határozat kivételével - felfüggeszti."
19. § A 90/2020. (IV. 5.) Korm. rendelet
a) 2. § (3) bekezdés g) pontjában a "(Bv. tv. 64. §)" szövegrész helyébe a "(Bv. tv. 64-65. §)" szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében a "döntést." szövegrész helyébe a "döntést, és a fel nem sorolt ügyekben az eljárást felfüggeszti, mely végzés ellen nincs helye fellebbezésnek." szöveg
lép.
6. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 21. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
21. § A Kormány e rendelet 1-3. §-ának hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök