1995. évi XXI. törvény

az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény, az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény, a Kisvállalkozói Garancia Alapról szóló 1993. évi XX. törvény, valamint az ezekkel összefüggő más törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről[1]

1. § (1) Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Alaptv.) 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja a következő ah) ponttal egészül ki:

[Az Alap bevételi forrásai:

a) a jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok]

"ah) egyéb, jogszabályban meghatározott bírság"

(2) Az Alaptv. 29. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következő db) ponttal egészül ki:

[Az Alap bevételi forrásai:

d) az átengedett adóbevételek]

"db) a bányajáradék törvényben meghatározott része,"

(3) Az Alaptv. 29. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(3) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti bevételeket - az (1) bekezdés b) pontjában foglalt források kivételével - 100%-ban az e törvényben meghatározottak szerint kell felhasználni (a továbbiakban: általános felhasználású bevételek). Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bevételek 50%-ban a környezetvédelmi termékdíjakról szóló külön törvényben meghatározott, illetve a bevétel keletkezésével összefüggő felhasználású bevételnek (a továbbiakban: kötött felhasználású bevétel), 50%-ban általános felhasználású bevételnek minősülnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bevételek esetén külön törvény, nemzetközi szerződés vagy megállapodás, valamint adományozási szerződés, illetve a közérdekű kötelezettségvállalást tevő nyilatkozata a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet."

2. § Az Alaptv. 31. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) Az Alap bármely bevételi forrása felhasználható:

a) a környezet védelmét közvetlenül elősegítő beruházások, műszaki intézkedések, a környezetbarát termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos kereskedelmi megoldások, valamint a környezetvédelmi szemlélet erősítését szolgáló intézkedések, akciók (a továbbiakban együtt: fejlesztések) megvalósításához pályázat útján

aa) vissza nem térítendő támogatás,

ab) kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású visszatérítendő támogatás,

ac) hitelgarancia

(a továbbiakban együtt: támogatás) nyújtására,

b) az azonnali beavatkozást igénylő környezeti károkozás, illetve veszélyeztetés elhárítását szolgáló beavatkozások költségeinek - ismert károkozó esetén átmeneti, egyéb esetekben végleges - finanszírozására;

c) a közcélú környezetvédelmi feladatok finanszírozásához való hozzájárulásra.

(2) Az Alap bármely bevételének

a) legalább 75%-át az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásokra,

b) 5%-át az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokra tartalékot képezve,

c) fennmaradó részét az (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatokra kell fordítani."

3. §[2]

4. § Az Alaptv. 33. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki, és a jelenlegi f) pont megjelölése g) pontra változik:

[(1) A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok]

"f) bányavállalkozókra át nem hárítható (elmaradt) tájrendezési feladatok finanszírozása"

5. § Az Alaptv. 34. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A31. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti felhasználást a miniszter a költségek felmerülésekor esetenként engedélyezi.

(4) A 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatok finanszírozásáról a miniszter dönt, és a rendelkezésre álló összeg felhasználási szabályait rendeletben határozza meg."

6. § Az Alaptv. 36. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § (1) Vissza nem térítendő támogatás adható önkormányzatnak, közszolgáltatást végző többségi önkormányzati, illetve állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnak az önkormányzati, illetve állami tulajdonú hányad arányában, továbbá költségvetési szervnek, alapítványnak, közalapítványnak, közhasznú társaságnak, köztestületnek, valamint egyesületnek.

(2) A miniszter - a Támogatási Irányelvekben a kiemelten kezelt támogatási célokhoz rendelt egyedi feltételeknek megfelelően - gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak is adhat vissza nem térítendő támogatást, ha ezzel nemzetközi egyezmény teljesítését segíti elő, illetve, ha ezzel az egész országra kiterjedő kormányzati, ágazati program megvalósulásához járul hozzá."

7. § Az Alaptv. 37. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:

"(2) A miniszter az (1) bekezdésben megállapított mértéket meghaladó támogatást nyújthat a Támogatási Irányelvekben meghatározott célokra és módon, ha a támogatás a "környezetbarát termék védjegyhasználattal rendelkező termék" alkalmazását szolgálja, valamint a támogatott a támogatás teljes összegét a lakosság részére környezetvédelmi fejlesztések finanszírozása céljából átadja."

8. § (1) Az Alaptv. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A31. § (1) bekezdése a) pontja szerinti pályázatokra vonatkozóan - az érintett tárcák, továbbá környezetvédelmi szervezetek ajánlásainak ismeretében - Támogatási Irányelveket kell közzétenni a tárgyévet megelőző év szeptember 30. napjáig a Minisztérium hivatalos lapjában és legalább két országos napilapban."

(2) Az Alaptv. 38. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Támogatási Irányelveknek tartalmazniuk kell.)

"b) ezek részarányát a támogatásra fordítható forrásokból,

c) az egyes támogatási célokon belül a kedvezményezettek körére, a támogatás formájára és mértékére vonatkozó, a 35-37. §-ok előírásaihoz igazodó egyedi feltételeket és a pályázatok értékelési szempontjait:"

9. § Az Alaptv. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A támogatásra vonatkozó szerződést (a továbbiakban: szerződés) a minisztérium vagy az általa megbízott pénzintézet - a miniszter által meghatározott feltételekkel - köti meg a támogatásban részesülővel (a továbbiakban: kedvezményezett). A szerződéskötés előfeltétele a támogatás, továbbá a kamatok összegének megfelelő biztosíték nyújtása a kedvezményezett részéről."

10. § Az Alaptv. 48. §-a a) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Területfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) olyan elkülönített állami pénzalap, melynek rendeltetése]

"a) elősegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdasági alapok megerősödését, a munkalehetőségek számának és választékának bővítését és megőrzését, a kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségek szerkezetváltását;"

11. § Az Alaptv. 49. §-ának (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

"k) az Alapból támogatást igénylők által fizetett pályázati díjak,

l) az Alap tulajdoni részesedésének elidegenítéséből származó bevételek."

12. § Az Alaptv. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"50. § Az Alappal a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, az Alap kezelője a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium). A minisztérium szerződést köthet az Alap kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására."

13. § Az Alaptv. 51. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, és a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) Az a) és b) pontba tartozó kedvezményezett területek fejlődését elősegítő új innovációs intézmények fejlesztéséhez kedvező szellemi, intézményi és termelési háttérrel rendelkező térségi központok.

(4) A támogatási irányelvekről, valamint az (1) bekezdés szerinti kedvezményezett területi besorolás feltételrendszeréről a Kormány javaslata alapján az Országgyűlés három évente határozatot hoz. Erre az esedékes év december 31. napjáig kerüljön sor. A feltételeknek megfelelő kedvezményezett területek jegyzékét a Kormány minden év március 31. napjáig rendeletben állapítja meg."

14. § (1) Az Alaptv. 52. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló következő fejlesztésekhez adható az 51. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kedvezményezett területeken pályázati rendszerkeretében]

"d) az agrárgazdaság szerkezetátalakítását elősegítő fejlesztésekhez, a mezőgazdasági művelési ágú földterületek nem mezőgazdasági célú földhasznosításához, a falusi idegenforgalom kiépítéséhez,"

(2) Az Alaptv. 52. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) a Kormány által elfogadott, az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben kedvezményezett területet érintő területfejlesztési programok finanszírozásához;"

15. § Az Alaptv. 53. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alappal rendelkező javaslata alapján - a Kormány jóváhagyásával - egyes regionális és nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű fejlesztések megvalósítása érdekében)

"b) a fejlesztést megvalósító társaságban az Alap terhére állami tőkerészesedés szerezhető. Az Alap tulajdoni részesedésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Alap kezelője gyakorolja azzal a feltétellel, hogy az Alap tulajdoni részesedését a beruházás befejezését követően a legkedvezőbb feltételekkel 3 éven belül elidegeníti."

16. § Az Alaptv. 54. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) A pályázat elbírálása során a benyújtás időpontjában érvényes támogatási irányelvek szerint kell eljárni. A pályázatok beadásának határidejét a Kormány az 51. § (4) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.

(5) A miniszter az Alap forráshiánya esetén a pályázatok befogadását és elbírálását felfüggesztheti.

(6) A miniszter rendeletben szabályozza a pályázatok kezeléséért fizetendő egyszeri díjat."

17. § Az Alaptv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55. § (1) A Kormány az Alapból egyes régiókra, megyékre vagy kistérségekre decentralizált kereteket határozhat meg.

(2) Az 52. § (1) bekezdése szerint igényelt támogatásról

a) a decentralizált keretek mértékéig - a külön törvény alapján létrehozandó - egyes megyei területfejlesztési tanácsok;

b) a központi keret mértékéig a miniszter állal kijelölt személy vezetésével a területfejlesztési tárcaközi bizottság (a továbbiakban: bizottság)

javaslata alapján a miniszter dönt.

(3) A bizottság tagjai: az Alappal rendelkező miniszter a pénzügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter, a földművelésügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a népjóléti miniszter megbízott képviselője. A bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(4) Az 52. § (2) bekezdése szerint igényelt támogatásról a miniszter dönt."

18. § Az Alaptv. 56. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 53. § (1) bekezdése szerint megítélt támogatásról az Alapot kezelő, vagy az általa megbízott szervezet a támogatásban részesülővel szerződést köt."

19. § Az Alaptv. 64. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A VA pénzeszközei a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátására, ezen belül különösen a következő célokra használható fel)

"d) a VA bevételeinek legalább 25%-a vízügyi állami alapfeladatok ellátásához nyújtott támogatásra."

20. § (1) Az Alaptv. 65. §-át követően a következő VIII. Fejezettel, Gazdaságfejlesztési Alap címmel, 66-78. §-okkal egészül ki:

"VIII. Fejezet

Gazdaságfejlesztési Alap

66. § A Gazdaságfejlesztési Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap, amelynek célja a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdaság- és kereskedelempolitikai célok megvalósításának elősegítése, a gazdaság műszaki-technológiai színvonalának emelése, a műszaki fejlesztés elősegítése, a befektetésösztönzés, a szerkezetátalakítás és a kereskedelemfejlesztés ösztönzése.

67. § (1) Az Alap forrásai:

a) az állami költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatás,

b) az Alap tárgyévet megelőző években képzett maradványa, ideértve az Alaptv.-ben meghatározott Befektetésösztönzési és Kereskedelemfejlesztési Alapok 1994. december 31-i pénzmaradványait, az ezen alapok korábbi tőkekihelyezéseiből származó tőkejövedelmeit és az állami részesedés elidegenítéséből származó összegeket, valamint az ezen alapok részére teljesítendő visszafizetéseket is,

c) az Alap javára teljesített visszafizetések és ezek járulékai,

d) az Alap pénzeszközeiből származó kamatai és egyéb tőkejövedelmei,

e) az Alapból támogatást igénylő kérelmező által fizetett eljárási díj,

f) az Alapból szerzett állami részesedés elidegenítéséből származó összeg,

g) a privatizációból származó bevételekből a költségvetési törvényben megállapított összeg,

h) a külföldi és belföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek által, valamint külföldi kormánysegélyekből és segélyalapokból az Alap javára teljesített önkéntes befizetések. Az önkéntes befizetések felhasználási célját a felajánló meghatározhatja.

(2) Az Alap bevételi többlete, illetve év végi pénzmaradványa nem vonható el.

68. § (1) Az Alap felett az ipari és kereskedelmi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, kezelője az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium.

(2) Az Alap felhasználásával kapcsolatos döntési javaslatok előkészítésére a Belügy-, a Földművelésügyi, az Ipari és Kereskedelmi, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi, a Külügy-, a Pénzügy-, a Munkaügyi, a Népjóléti Minisztérium, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Gazdasági Kamarák és az Országos Gazdasági Érdekképviseleti Szervek képviselőiből álló Tárcaközi Bizottságot kell létrehozni. A Tárcaközi Bizottság elnöke a miniszter vagy az általa kijelölt vezető.

(3) Jelentősebb területi célokat szolgáló támogatások esetén a Tárcaközi Bizottság munkájába be kell vonni az érintett helyi önkormányzatokat és az érintett területi kamarákat.

69. § (1) Az Alapból támogatás a kezelő által meghirdetett pályázatok, illetve egyéni kérelmek alapján is nyújtható.

(2) Az Alapból támogatás a már befejezett tevékenységhez nem nyújtható.

(3) A pályázat benyújtásakor külön jogszabályban meghatározott mértékű eljárási díjat kell fizetni.

(4) A támogatás felhasználásának feltételeiről, teljesítéséről és ütemezéséről, a támogatott által vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetén alkalmazható szankciókról a minisztérium, illetve az erre kijelölt szervezet szerződésben állapodik meg a támogatásban részesülővel.

(5) A támogatás rendeltetésszerű és szerződésnek megfelelő felhasználásának ellenőrzéséről a szerződés megkötésére kijelölt szervezet gondoskodik.

(6) A támogatást, nem rendeltetésszerű felhasználása esetén, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal kell visszafizetni.

70. § (1) Az Alapból belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, költségvetési szervek, köztestületek (Ptk. 65. §), gazdasági érdekképviseleti szervek részesülhetnek visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatásban.

(2) Az Alapból kell fedezni az Alap kezelésével kapcsolatos költségeket.

(3) Az Alap pénzeszközeinek az egyes támogatási célok közötti elosztását - a 68. § (2) bekezdésében írt Tárcaközi Bizottság javaslata alapján - a miniszter határozza meg.

71. § Az Alapból pénzeszközt a miniszter a Központi Műszaki Fejlesztési Alap részére átadhat.

72. § Az Alapból az alábbi kereskedelemfejlesztési célokra adható támogatás:

a) az áru, szolgáltatás, szellemi termék külpiaci bevezetésének elősegítésére,

b) a külkereskedelmi tevékenységhez fűződő ismeretek és információk szervezett formában történő átadására,

c) külföldön létesítendő magyar érdekeltségű vállalkozások alapításának támogatására,

d) a külföldi és hazai nemzetközi kiállítások, vásárok és szakember-találkozók megrendezési költségeire,

e) a bel- és külföldi üzletember-delegációk külgazdasági célból történő kiküldetésének és meghívásának költségeire,

f) kereskedelemfejlesztéssel, befektetésösztönzéssel, tanácsadással, információszolgáltatással foglalkozó szervezetek működésére,

g) országpropagandára, annak kialakításához, szükséges külföldi marketing, PR, reklámtevékenység szervezésére, kivitelezésére.

73. § Az Alapból a következő befektetésösztönzési és szerkezetátalakítási célokra adható támogatás:

a) korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő, elsősorban termelési célú beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztésre,

b) a korszerű technika, technológia alkalmazását elősegítő, elsősorban termelő beruházások közműfejlesztési hozzájárulásához,

c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokban állami tulajdoni részesedés megszerzésére,

d) a gazdálkodó szervezetek világpiaci és az európai egységes piac követelményeinek megfelelő termék vagy technológia fejlesztésére,

e) az ipari parkok, az innovációs centrumok előkészítési munkáira és megvalósítására,

f) termékek külpiaci bevezetéséhez szükséges minőségbiztosítás és tanúsítási rendszerek kiépítésére.

74. § (1) A támogatás összege a termelő beruházás és infrastrukturális beruházás együttes költségeinek 20%-áig, de legfeljebb 100 millió forintig terjedhet. Ettől eltérni nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása esetében, kivételesen egyedi kormánydöntés alapján lehet.

(2) Az állami tulajdonrészt a megszerzéstől számított 3 éven belül el kell idegeníteni.

75. § Az Alap javára teljesített önkéntes befizetések - az adományozás körülményeire tekintettel - közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593-596. §).

76. § Az Alap működtetése során a gazdasági verseny korlátozását tiltó jogszabályok érvényesülését biztosítva, és a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban kell eljárni.

77. § A Kereskedelemfejlesztési Alap és a Befektetésösztönzési Alap kezelőivel kötött szerződések tekintetében a Gazdaságfejlesztési Alapot, illetve a kezelésére e törvényben kijelölt Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot kell jogutódnak tekinteni.

78. § Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben

a) jelölje ki az Alap költségvetési gazdálkodásának pénzforgalmát lebonyolító pénzintézetet,

b) állapítsa meg a 69. § (1) bekezdésében meghatározott pályázatok és egyéni kérelmek benyújtásának feltételrendszerét, tartalmi és formai követelményeit, az elbírálás szempontjait és az eljárás szabályait,

c) állapítsa meg a 69. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási díj mértékét és megfizetésének módját,

d) állapítsa meg a támogatásban részesülővel történő szerződéskötés részletes szabályait és jelölje ki a szerződést megkötő szervet."

(2)[3]

21. §[4]

22. §[5]

23. §[6]

24. §[7]

25. §[8]

26. §[9]

27. § Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) Az állam a költségvetésből biztosítja a 17. § f), g), h) pontjában, a 18. §-ban és a 16. § d), f) pontjában előírt feladatokhoz szükséges pénzügyi feltételeket, kivéve a 18. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) és b) pontjában írt feladatokat.

(2) A 17. § d) pontjában, 18. §-ának (1) bekezdésében, (3) bekezdésének a), b) pontjában és a 16. § a), b), c) és e) pontjában felsorolt feladatok ellátásához, valamint a 25. §-ban meghatározott tenyésztésvezető díjazásához -az adott év költségvetésében jóváhagyott mértékig, de legalább a díjazás 30%-áig - az állam hozzájárul."

28. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 52. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot kell a Földvédelmi Alapba fizetni."

29. § Az Ftv. 56. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A földvédelmi bírságot a Földvédelmi Alapba kell befizetni."

30. § A halászatról szóló 1977. évi 30. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § Az állam által átengedett halászati jogért a halászatra jogosultnak halászatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni, melynek alapja a vízterület halászati értéke. A halászatfejlesztési hozzájárulás összegét a földművelésügyi miniszter a halászati jog átengedéséről szóló határozatában állapítja meg, hektáronként és évenként száz és ezer forint keretösszegen belül."

31. § A Tvr. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A halászatra jogosult a halászati hatóság határozata alapján halgazdálkodási bírságot köteles fizetni, amennyiben halászati joga a Tvr. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján korlátozható, illetve megvonható. A halgazdálkodási bírság mértéke legalább az éves halászatfejlesztési hozzájárulás összege és legfeljebb az éves halászatfejlesztési hozzájárulás tízszeres összege."

32. § A központi műszaki fejlesztésről szóló 1988. évi XI. törvény 3. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az Alap forrása)

"g) az Alap javára a Gazdaságfejlesztési Alapból teljesített befizetések,"

33. § Az Útalapról szóló 1992. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Útv.) 2. §-a a következő h)-i) pontokkal egészül ki:

(Az Útalap forrásai:)

"h) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelő és a közútkezelő szervek által - az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény alapján - visszaigényelhető általános forgalmi adó összege;

i) az állami adóhatóság által feltárt és jogerős adóhatósági határozattal megállapított, Útalapot érintő adóhiány, a hozzá kapcsolódó adóbírság és késedelmi pótlék."

34. § Az Útv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A 2. § a) pontja alapján a saját előállítású üzemanyag esetén a belföldi termelő, a bérmunka keretében előállított üzemanyag esetén a belföldi termeltető az általa belföldön értékesített üzemanyag, valamint a saját üzemanyag felhasználása után, továbbá az importőr az általa behozott üzemanyag után

a) motorbenzinek (KSH ITJ 55-13-1) esetében -az üzemanyag 15 Celsius-fokhoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 9,50 forintot;

b) gázolaj (KSH ITJ 55-15-1,2,9), könnyű fűtőolaj (KSH ITJ 55-16-2) és egyéb ipari tüzelőolaj (KSH ITJ 55-16-9) esetében - az üzemanyag 15 Celsius-fokhoz tartozó térfogatát alapul véve - literenként 9,50 forintot;

c) üzemanyag céljára szolgáló propán-bután gáz (KSH ITJ 55-11-4) esetében kilogrammonként 12,50 forintot;

d) üzemanyag céljára szolgáló sűrített földgáz (KSH ITJ 11-3) esetében normál köbméterenként 9,50 forintot

köteles az Útalap számára Útalap-hozzájárulás címén megfizetni.

(2) Az e törvényben meghatározott mérték szerint számított és megállapított Útalap-hozzájárulás összegét az (1) bekezdés alapján befizetésre kötelezettek (a továbbiakban: adózók) közül

a) a belföldi termelő és a belföldi termeltető a tárgyhavi értékesítés árbevételéből, valamint a saját felhasználás után az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: adóhatóság) által vezetett és a Pénzügyminisztérium hivatalos lapjában közzétett, Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla javára köteles megállapítani és megfizetni, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig,

b) az importőr az üzemanyag belföldi forgalom számára történő vámkezelése alkalmával, valamint minden olyan hatósági intézkedésnél, amelynek eredményeként a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni, a vámtartozással együtt, a vámhatóság által megjelölt számla javára köteles megfizetni. Az Útalap-hozzájárulás összegét a vámhatóság határozattal állapítja meg. A vámhatóság az Útalap-hozzájárulás címén havonta beszedett összegeket egy összegben, a követő hónap 5. napjáig átutalja az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára.

(3) Ha az előző negyedév Útalap-befizetési kötelezettsége meghaladta a 6 millió forintot, az adózónak havi előleget kell fizetnie. Az előleg mértéke az előző negyedév Útalap-befizetési kötelezettségének egyhatod része, amelyet az adózó állapít meg, és fizet meg a tárgyhó 28. napjáig.

(4) A 2. § b)-h) pontjában meghatározott pénzösszegeket közvetlenül az Útalap kezelője által a tárca hivatalos lapjában közzétett Útalap számla javára kell befizetni.

(5) A 2. § i) pontjában meghatározott együttes összeget a 3. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt számlára kell megfizetni.

(6) A 3. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása szempontjából belföldi értékesítésnek minősül az is, ha a terméket a termelő vagy a termeltető saját kiskereskedelmi hálózatába, üzlethelyiségébe szállítja ki.

(7) E törvény 2. §-ának b) pontja alapján

a) a belföldi gépjárművek utáni adó 50%-a,

b) a külföldön nyilvántartott gépjárművek utáni adó 100%-a az Útalap bevételét képezi.

(8) Az Útalap bevételei nem vonhatók el."

35. § Az Útv. 4. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az Útalap pénzeszközei az állami tulajdonban lévő országos közutak - ideértve azok műtárgyait (hidak stb.) és tartozékait -]

"f) az országos közúthálózat fejlesztésével, fenntartásával és üzemeltetésével összefüggő tárgyieszköz-beszerzéseket, szolgáltatásokat terhelő általános forgalmi adó megfizetésére" (használhatók fel.)

36. § Az Útv. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A miniszter a koncesszió útján megvalósuló országos közúthálózati fejlesztések előmozdítása érdekében az Útalap bevételeinek terhére

a) annak legfeljebb 20%-os mértékéig a felvett hitelek visszafizetésére kezességet vállalhat,

b) a koncessziós szerződések részeként megkötött kölcsönszerződés alapján kamatfizetési kötelezettséggel terhelt, visszatérítendő kölcsönt nyújthat."

37. § (1) Az Útv. 5. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A visszatérítésre jogosult vállalkozó a naptári évre az éves összes kedvezményezett tevékenysége nettó árbevételének arányában állapítja meg az őt megillető visszatérítést, és arról a naptári évet követő május 31-ig az adóhatósághoz bevallást tesz. A naptári évben igénybe vett visszatérítést elszámolja, és a különbözetet eddig az időpontig megfizeti, illetve ettől az időponttól igényelheti vissza."

(2) Az Útv. 5. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha a visszatérítésre jogosult vállalkozó olyan üzemanyag-mennyiség után is visszaigényelte az Útalap-hozzájárulást, amelyre nem vált jogosulttá, az erre eső visszaigényelt összeget az értékesítést követő hónap 15. napjáig az állami adóhatóságnak köteles visszafizetni."

38. § Az Útv. 5. §-ának (11) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A benyújtott visszaigénylés egyúttal adóbevallásnak minősül."

39. § Az Útv. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami adóhatóság az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla terhére teljesítheti az 5. §-ban meghatározott visszatérítéseket. Az Útalap üzemanyag befizetési és visszatérítési lebonyolítási számla egyenlegét - a befizetések és visszatérítések különbözetét az esedékes visszatérítési összegek fedezetének kivételével - valamint a 2. § i) pontja alapján az Útalapot megillető pénzösszegeket az adóhatóság az Útalap kezelőjével kötött megállapodás szerinti időpontokban átutalja az Útalap pénzműveleteinek végzésével megbízott pénzintézetnél vezetett Útalap elszámolási számla javára."

40. § Az Útv. a 6. §-t követően a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) A belföldi termelő, a belföldi termeltető és az importőr a 3. § (1) bekezdése alapján megállapított, általa fizetendő Útalap-hozzájárulás összegéből levonhatja vagy az állami adóhatóságtól visszaigényelheti az üzemanyagot terhelő, általa megfizetett Útalap-hozzájárulást, ha az Útalap-hozzájárulással növelt áron értékesített, beszerzett üzemanyagot visszaveszi vagy külföldre visszaszállítja (visszavásárlás, visszáru).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott Útalap-hozzájárulás levonhatóságának (visszaigényelhetőségének) jogosultságát

a) az importőr által külföldre visszaszállított üzemanyag esetén az üzemanyagnak a vámhatáron át belföldről külföldre történő kiszállítását igazoló, a vámhatóságtól kapott, a jogosult nevére szóló bizonylattal,

b) az üzemanyag belföldi termelő vagy belföldi termeltető által történő visszavétele (visszáru) esetén a visszavételről kiállított bizonylattal,

valamint az Útalap-hozzájárulás megfizetéséről kiállított bizonylattal kell igazolni.

(3) Az Útalap-hozzájárulás a vámhatósági igazolás kiállításának napját vagy a visszavételről szóló bizonylaton feltüntetett teljesítés időpontját követően igényelhető vissza, illetve vonható le."

41. § Az Útv. 7. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) A Kormány az Útalap bevételeinek és kiadásainak tervezett összegét a költségvetési törvénnyel összefüggésben, azzal egyidejűleg köteles évente jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni.

(2) Az Útalap-források értékállóságának megőrzése érdekében az üzemanyag-értékesítést és - felhasználást terhelő Útalap-hozzájárulás mértékét évente az üzemanyagok fogyasztási adójának növekedési üteméhez igazodóan úgy kell meghatározni, hogy az Útalap felvett hitelek nélkül számított (saját) forrásai összességükben legalább a fogyasztási adóval azonos ütemben növekedjenek."

42. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 57. §-a a következő új bekezdéssel egészül ki, s a jelenlegi szövege az (1) bekezdés jelölést kapja:

"(2) Az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásáról az alappal rendelkező (miniszter) éves költségvetési beszámolót és mérleget készít. A beszámolót és a mérleget (elsőként 1994. évre vonatkozóan) könyvvizsgálóval hitelesíttetni kell. A hitelesített beszámolót és mérleget meg kell küldeni az Állami Számvevőszéknek.

a) A könyvvizsgálatok eredményéről a Kormány a zárszámadás keretében tájékoztatja az Országgyűlést.

b) A könyvvizsgálót - az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében - az alappal rendelkező (miniszter) bízza meg. A könyvvizsgálat költségeit az alapok kezelésével kapcsolatos kiadások között kell elszámolni."

43. §[10]

44. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az Alaptv. 32. §-ának (2) és (3) bekezdése, a 33. §-ának (2) bekezdése és 38. §-ának (3) bekezdése,

b) a földművelésügyi alapokról szóló 1992. évi LXXXVIII. törvény, valamint az azt módosító 1993. évi CVI. törvény 1. §-a,

c) az Alaptv. 1-8. §-ai, 17-27. §-ai, 70. §-ának (1) és (3) bekezdése,

d)[11]

e) az Alaptv. végrehajtásáról szóló 2/1993. (I. 13.) NGKM rendelet,

f) a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló 1994. évi CIV. törvény 87. §-a.

(3) 1994. január 1-jétől az Alaptv. 11. §-ának (1) bekezdés f) pontja.

(4) E törvény hatálybalépéséig az Útalap-hozzájárulás 1994. évre vonatkozó befizetéseire és visszatérítéseire, valamint a kapcsolódó bevallásokra az Útalapról szóló - többször módosított - 1992. évi XXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1995. évi XXI. törvényhez

"1. számú melléklet az 1992. évi LXXXIII. törvény X. Fejezetéhez

A tenyésztési hozzájárulás mértéke

"

2. számú melléklet az 1995. évi XXI. törvényhez

"2. számú melléklet az 1992. évi LXXXIII. törvény XIII. Fejezetéhez

Az erdőfelújítás és erdőnevelés támogatásának mértéke

"

3. számú melléklet az 1995. évi XXI. törvényhez

"Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez

Az erdőfenntartási járulék mértéke

"