1984. évi 2. törvényerejű rendelet

a "Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról" szóló Genfben, az 1980. évi október hó 10. napján kelt egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről

(A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő okiratának letétbe helyezése New Yorkban, az 1982. évi június hó 14. napján megtörtént. Az egyezmény az 1983. évi december hó 2. napján hatályba lépett.)

1. § A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a "Mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról" szóló, Genfben, 1980. évi október hó 10. napján kelt egyezményt és a hozzá csatolt jegyzőkönyveket e törvényerejű rendelettel kihirdeti.

2. § Az egyezmény és a hozzá csatolt jegyzőkönyvek hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:

Az egyezmény és a jegyzőkönyvek részes államai az 1984. január 2-i állapot szerint:

Államok - A részessé válás időpontja.

Ausztria 1983. március 14.

Bjelorusszia 1982. június 23.

Bulgária 1982. október 15.

Csehszlovákia 1982. augusztus 31.

Dánia 1982. július 7.

Ecuador 1982. május 4.

Finnország 1982 április 8.

Japán 1983 június 9.

Jugoszlávia 1983. május 24.

Kína 1982. április 7.

Laosz 1983. január 3.

Lengyelország 1983. június 2.

Magyarország 1982. június 14.

Mexikó 1982. február 11.

Mongólia 1982. június 8.

Német Demokratikus Köztársaság 1982. július 20.

Svájc 1982. augusztus 20.

Svédország 1982. július 7.

Szovjetunió 1982. június 10.

Ukrajna 1982. június 23.

EGYEZMÉNY[1]

a mértéktelen sérülést okozónak vagy megkülönböztetés nélkül hatónak tekinthető egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetőleg korlátozásáról

A Magas Szerződő Felek,

emlékeztetve arra, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében minden állam köteles nemzetközi kapcsolataiban tartózkodni a bármely más állam szuverenitása, területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő bármely más módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak alkalmazásától;

emlékeztetve továbbá a polgári lakosságnak az ellenségeskedések hatásaitól való védelmére vonatkozó alapelvre;

kiindulva a nemzetközi jognak abból az elvéből, hogy a fegyveres összeütközésben résztvevő feleknek nincs korlátlan joguk a hadviselési módok és eszközök megválasztására, továbbá abból az elvből, amely megtiltja fegyveres összeütközésben a felesleges sérülést vagy szükségtelen szenvedést okozó fegyverek, lövedékek, anyagok és hadviselési módok alkalmazását;

emlékeztetve arra is, hogy tilos olyan hadviselési módok vagy eszközök alkalmazása, amelyek arra irányulnak, hogy nagyarányú, tartós és súlyos károkat okozzanak, illetve amelyek ilyen károkat okozhatnak a természeti környezetben;

megerősítve azt az eltökéltségüket, hogy a jelen Egyezménnyel és az annak mellékletét képező jegyzőkönyvekkel vagy más nemzetközi megállapodásokkal nem szabályozott esetekben is a polgári lakosság és a kombattánsok mindenkor a kialakult szokásokon, az emberiesség elvein és a lelkiismeret általános parancsain alapuló nemzetközi jogi elvek védelmét és oltalmát élvezzék;

attól az óhajtól vezérelve, hogy előmozdítsák a nemzetközi enyhülést, a fegyverkezési verseny megszüntetését, az államok közötti bizalom erősítését és ezáltal a népek békés életre való törekvésének megvalósulását;

felismerve minden olyan erőfeszítésnek a fontosságát, amely előbbre viheti a szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelés ügyét;

ismételten megerősítve a fegyveres összetűzésekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok kodifikációja és fokozatos fejlesztése folytatásának szükségességét;

azzal a szándékkal, hogy megtiltsák, illetve tovább korlátozzák egyes hagyományos fegyverek alkalmazását és bízva abban, hogy az e téren elért pozitív eredmények megkönnyíthetik az ilyen fegyverek gyártásának, felhalmozásának és elterjedésének megakadályozását célzó alapvető leszerelési tárgyalásokat;

hangsúlyozva annak kívánatos voltát, hogy valamennyi állam, elsősorban a katonailag jelentős államok, legyenek részesei a jelen Egyezménynek és az annak mellékletét képező jegyzőkönyveknek;

szem előtt tartva, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése és az Egyesült Nemzetek Leszerelési Bizottsága megvizsgálhatja a jelen Egyezményben és az annak mellékletét képező jegyzőkönyvekben foglalt tilalmak és korlátozások körének esetleges szélesítését;

szem előtt tartva továbbá, hogy a genfi leszerelési Bizottság megtárgyalhatja az egyes hagyományos fegyverek alkalmazásának megtiltását vagy korlátozását célzó további intézkedések hozatalának a kérdését;

az alábbiakban állapodnak meg:

1. cikk

Az Egyezmény hatálya

A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képező jegyzőkönyvek hatálya kiterjed a Háború Áldozatainak Védelméről 1949. augusztus 12-én létrejött Genfi Egyezmények azonos tartalmú 2. cikkében meghatározott helyzetekre, az ezen egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikke 4. bekezdésében foglalt helyzetet is ideértve.

2. cikk

Az Egyezmény kapcsolata más nemzetközi szerződésekkel

A jelen Egyezménynek és az annak mellékletét képező jegyzőkönyveknek a rendelkezései nem csorbíthatják a fegyveres összeütközésekre vonatkozó nemzetközi humanitárius jog alapján a Magas Szerződő Felekre háruló egyéb kötelezettségeket.

3. cikk

Az Egyezmény aláírása

A jelen Egyezmény valamennyi állam számára 1981. április 10-étől számított tizenkét hónapig áll nyitva aláírásra az Egyesült Nemzetek New York-i székházában.

4. cikk

Megerősítés, elfogadás, jóváhagyás vagy csatlakozás

1. A jelen Egyezményt az aláíró államoknak meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy jóvá kell hagyniuk. Az Egyezményhez minden olyan állam csatlakozhat, amely azt nem írta alá.

2. A megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratokat a letéteményesnél letétbe kell helyezni.

3. Minden állam maga dönti el, hogy a jelen Egyezmény mellékletét képező jegyzőkönyvek közül melyikre nézve tesz kötelező erejű elismerő nyilatkozatot feltéve, hogy a jelen Egyezményt megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó, illetve csatlakozási okiratának letétbe helyezése alkalmával értesíti a letéteményest arról, hogy két vagy több ilyen jegyzőkönyvet magára nézve kötelezőnek ismer el.

4. A megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követően bármely állam értesítheti a letéteményest arról, hogy magára nézve kötelezőnek ismer el az Egyezményhez csatolt olyan jegyzőkönyvet, amely rá nézve nem kötelező.

5. A Magas Szerződő Félre kötelező bármelyik jegyzőkönyv az érintett Fél vonatkozásában a jelen Egyezmény szerves részét képezi.

5. cikk

Az Egyezmény hatályba lépése

1. A jelen Egyezmény a huszadik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezésétől számított hat hónap elteltével lép hatályba.

2. Annak az államnak a vonatkozásában, amely a huszadik megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okirat letétbe helyezése után helyezi letétbe megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát, az Egyezmény attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amelyen ez az állam megerősítő, elfogadási, jóváhagyási vagy csatlakozási okiratát letétbe helyezte.

3. A jelen Egyezmény mellékletét képező mindegyik jegyzőkönyv attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, miután már húsz állam értesítést küldött arról, hogy az adott Jegyzőkönyvet az Egyezmény 4. cikkének 3. vagy 4. bekezdése értelmében magára nézve kötelezőnek ismeri el.

4. Annak az álamnak a vonatkozásában, amely azt követően ismeri el a jelen Egyezmény mellékletét képező valamelyik jegyzőkönyvet magára nézve kötelezőnek, hogy húsz állam már erről értesítést küldött, a jegyzőkönyv attól az időponttól számított hat hónap elteltével lép hatályba, amelyen ez az állam a jegyzőkönyv elismeréséről szóló nyilatkozatot megküldte.

6. cikk

Terjesztés

A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat arra, hogy saját országukban a jelen Egyezményt és az annak mellékletét képező azon jegyzőkönyveket, amelyek rájuk nézve kötelezőek mind béke, mind fegyveres összeütközés idején a lehető legszélesebb körben ismertetik, különösen pedig oktatásukat beépítik katonai kiképzési terveikbe, hogy fegyveres erőik megismerhessék ezeket a dokumentumokat.

7. cikk

Szerződéses kapcsolatok az Egyezmény hatályba lépése után

1. Abban az esetben, ha az összeütközésben résztvevő egyik Félre nézve a mellékletben szereplő valamelyik jegyzőkönyv nem kötelező, azok a Felek amelyekre nézve a jelen Egyezmény és az annak mellékletét képező kérdéses jegyzőkönyv kötelező, kölcsönös kapcsolataikban tartoznak továbbra is azok értelmében eljárni.

2. Az 1. cikkben meghatározott helyzetben bármelyik Magas Szerződő Fél köteles a jelen Egyezményt és az annak mellékletét képező azon jegyzőkönyvet, amely reá nézve hatályban van, minden olyan állam irányában alkalmazni, amely az Egyezménynek nem részese, illetve amelyre nézve az annak mellékletét képező kérdéses jegyzőkönyv nem kötelező, amennyiben ez az állam az Egyezményt vagy a vonatkozó jegyzőkönyvet elfogadja és alkalmazza és erről a letéteményest értesíti.

3. A 2. bekezdés alapján kapott minden értesítésről a letéteményes köteles a Magas Szerződő Feleket haladéktalanul tájékoztatni.

4. A jelen Egyezményt és az annak mellékletét képező azon jegyzőkönyveket, amelyek valamelyik Magas Szerződő Félre nézve kötelezőek, az érintett Magas Szerződő Fél ellen irányuló - a Háború Áldozatainak Védelméről 1949. augusztus 12-én létrejött Genfi Egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 1. cikkének 4. bekezdésében meghatározott - fegyveres összeütközésre is alkalmazni kell abban az esetben:

a) ha a Magas Szerződő Fél részese az I. Kiegészítő Jegyzőkönyveknek és a Jegyzőkönyv 96. cikkének 3. bekezdésében említet valamelyik hatóság kötelezettséget vállalt a Genfi Egyezményeknek és az I. Kiegészítő Jegyzőkönyvnek a 96. cikk 3. bekezdése alapján történő alkalmazására és kötelezi magát arra, hogy a jelen Egyezményt és az annak mellékletét képező vonatkozó jegyzőkönyveket az adott összeütközésre alkalmazza; vagy

b) ha a Magas Szerződő Fél nem részese az I. Kiegészítő Jegyzőkönyvnek és a fenti a) pontban meghatározott valamelyik hatóság az adott összeütközésre nézve elfogadja és teljesíti a Genfi Egyezményekben és a jelen Egyezményben, valamint az annak mellékletét képező vonatkozó jegyzőkönyvekben meghatározott kötelezettségeket. Az említett kötelezettségek elfogadása és teljesítése az adott összeütközés vonatkozásában az alábbi következményekkel jár:

(i) a Genfi Egyezmények és a jelen Egyezmény, valamint az annak mellékletét képező vonatkozó jegyzőkönyvek az összeütközésben résztvevő felek vonatkozásában azonnal hatályba lépnek;

(ii) az említett hatóságra nézve ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak, mint amelyek azt a Magas Szerződő Felet illetik meg, illetve terhelik, amely a Genfi Egyezményeknek és a jelen Egyezményeknek, valamint az annak mellékletét képező vonatkozó jegyzőkönyveknek részese;

(iii) a Genfi Egyezmények és a jelen Egyezmény, valamint az annak mellékletét képező vonatkozó jegyzőkönyvek az összeütközésben résztvevő összes félre egyaránt kötelezőek

A Magas Szerződő Fél és a hatóság is megállapodhat abban, hogy kölcsönösen elfogadják és teljesítik a Genfi Egyezmények I. Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglalt kötelezettségeket.

8. cikk

Az Egyezmény felülvizsgálata és módosítása

1. a) A jelen egyezmény hatályba lépése után bármikor bármelyik Magas Szerződő Fél javasolhatja az Egyezmény és az annak mellékletét képező valamelyik jegyzőkönyv módosítását, amely rá nézve kötelező. A módosításra vonatkozó javaslatot a letéteményessel kell közölni, aki arról az összes Magas Szerződő Felet értesíti és kikéri véleményüket arról, hogy hívjon-e össze konferenciát a javaslat megvitatására. A legalább 18 Magas Szerződő Félből álló többség egyetértése esetén a letéteményes haladéktalanul összehívja a konferenciát, amelyre az Összes Magas Szerződő Felet meghívja. Azokat az államokat, amelyek a jelen Egyezménynek nem részesei, megfigyelőként kell meghívni a konferenciára.

b) A konferencia elhatározhat módosításokat, amelyek elfogadása és hatályba lépése a jelen Egyezményre és az annak mellékletét képező jegyzőkönyvekre meghatározott módon történik azzal, hogy az Egyezményre vonatkozó módosítást csak a Magas Szerződő Felek, az annak mellékletét képező valamelyik jegyzőkönyvre vonatkozó módosítást pedig csak azok a Magas Szerződő Felek fogadhatnak el, amelyekre nézve a kérdéses jegyzőkönyv kötelező.

2. a) A jelen Egyezmény hatályba lépése után bármikor bármelyik Magas Szerződő Fél javasolhatja újabb jegyzőkönyvek létrehozását, a hagyományos fegyverek más olyan kategóriáiról, amelyekre az Egyezmény mellékletét képező jegyzőkönyvek nem terjednek ki. Minden újabb jegyzőkönyvre vonatkozó javaslatot a letéteményessel kell közölni, aki arról a jelen cikk 1. a) pontjának megfelelően a Magas Szerződő Feleket értesíti. A legalább 18 Magas Szerződő Félből álló többség egyetértése esetén a letéteményes haladéktalanul konferenciát hív össze, amelyre minden államot meghív.

b) A konferencia az ott képviselt valamennyi állam teljes részvételével elhatározhatja újabb jegyzőkönyvek létrehozását, amelyek elfogadása a jelen Egyezményre meghatározott módon történik; azok az Egyezmény mellékletét képezik, s az Egyezmény 5. cikkének 3. és 4. bekezdése szerint lépnek hatályba.

3. a) Ha a jelen Egyezmény hatályba lépését követő tíz év elteltével a jelen cikk 1. a) vagy 2. a) pontja alapján nem került sor konferencia összehívására, bármelyik Magas Szerződő Fél felkérheti a letéteményest, hogy hívjon össze egy konferenciát, amelyre az összes Magas Szerződő Felet meg kell hívni abból a célból, hogy felülvizsgálják a jelen Egyezmény és az annak mellékletét képező jegyzőkönyvek érvényesülését és megtárgyalják az Egyezmény vagy a meglevő jegyzőkönyvek módosítására vonatkozó javaslatokat. Az Egyezményben nem részes államokat megfigyelőként kell meghívni a konferenciára. A konferencia elhatározhat módosításokat, amelyek elfogadása és hatályba lépése a fenti 1. b) pont szerint történik.

b) A konferencia megvizsgálhat minden olyan javaslatot, amely kiegészítő jegyzőkönyvek létrehozására irányul a hagyományos fegyverek más olyan kategóriáiról, amelyekre az Egyezmény mellékletét képező meglevő jegyzőkönyvek nem terjednek ki. A kiegészítő jegyzőkönyvek elfogadása a jelen Egyezményre meghatározott módon történik, azok az Egyezmény mellékletét képezik és az Egyezmény 5. cikkének 3. és 4. bekezdése szerint lépnek hatályba.

c) A konferencia megvizsgálhatja, szükséges-e rendelkeznie újabb konferencia összehívásáról valamelyik Magas Szerződő Fél kérése alapján, amennyiben a jelen cikk 3. a) pontjában említett újabb időtartam elteltével konferencia összehívására a jelen cikk 1. a) vagy 2. a) pontja alapján nem került sor.

9. cikk

Az Egyezmény jelmondása

1. A jelen Egyezményt vagy az annak mellékletét képező bármelyik jegyzőkönyvet a Magas Szerződő Felek bármelyike - a letéteményes értesítése útján - felmondhatja.

2. A felmondás attól az időponttól számított egy év elteltével lép életbe, amikor a letéteményes a felmondásról szóló értesítést kézhez kapja. Abban az esetben azonban, ha egy év elteltekor az Egyezményt felmondó Magas Szerződő Fél az 1. cikkben említett helyzetben van, rá nézve a jelen Egyezményben és az annak mellékletét képező érintett jegyzőkönyvekben foglalt kötelezettségek - a fegyveres összeütközés vagy megszállás befejezéséig és minden esetben a fegyveres összeütközésekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok védelme alatt álló személyek végleges szabadonbocsátásával, hazatelepítésével, illetve jogaikba való visszahelyezésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáig, továbbá akkor, ha a mellékletben szereplő valamelyik jegyzőkönyvben szabályozott olyan helyzet áll fenn, amelyben az érintett területen ENSZ-alakulatok vagy - csoportok békefenntartó, megfigyelő vagy hasonló feladatokat teljesítenek, e feladatok befejezéséig - továbbra is érvényesek.

3. A jelen Egyezmény felmondása egyúttal az annak mellékletét képező mindazon jegyzőkönyvre is kiterjed, amely az Egyezményt felmondó Magas Szerződő Félre kötelező.

4. A felmondás csak az Egyezményt felmondó Magas Szerződő Félre nézve hatályos.

5. A felmondás nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyeket az Egyezményt felmondó Magas Szerződő Fél fegyveres összeütközés okából a jelen Egyezmény és az annak mellékletét képező jegyzőkönyvek alapján a felmondás hatályba lépése előtt elkövetett bármilyen cselekmény tekintetében már magára vállalt

10. cikk

Letéteményes

1. A jelen Egyezménynek és az annak mellékletét képező jegyzőkönyveknek az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára a letéteményese.

2. Általános feladatain kívül a letéteményes minden államot tájékoztatni tartozik:

a) a jelen Egyezménynek a 3. cikk alapján történő minden aláírásáról;

b) a megerősítő, elfogadási, jóváhagyási, illetve csatlakozási okiratoknak a 4. cikk alapján történő letétbe helyezéséről;

c) az Egyezmény mellékletét képező jegyzőkönyveket kötelezőnek elismerő nyilatkozatokról szóló - a 4. cikk alapján kapott - értesítésekről;

d) a jelen Egyezménynek és az annak mellékletét képező minden egyes jegyzőkönyvnek az 5. cikk alapján történő hatályba lépése időpontjairól; és

e) a 9. cikk alapján kapott felmondási értesítésekről és a felmondások hatályba lépésének időpontjáról.

11. cikk

Hiteles szövegek

A jelen Egyezmény és az annak mellékletét képező jegyzőkönyvek eredeti szövegét - melyek angol, arab, francia, kínai, orosz és spanyol szövegei egyaránt hitelesek - letétbe kell helyezni a letéteményesnél, aki azok hiteles másolatait minden államnak megküldi.

JEGYZŐKÖNYV

a röntgensugárral ki nem mutatható repeszekről (l. Jegyzőkönyv)

Tilos minden olyan fegyvernek az alkalmazása, amelynek elsődleges hatása az, hogy olyan repeszekkel okoz sérülést, amelyek röntgensugárral nem mutathatók ki az emberi testben.

JEGYZŐKÖNYV

az aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának a betiltásáról, illetve korlátozásáról

(II. Jegyzőkönyv)

1. cikk

A jegyzőkönyv hatálya

Ez a jegyzőkönyv az aknáknak a meglepő aknáknak és más, itt meghatározott eszközöknek - köztük a vízpartok és viziút-, vagy folyokereszteződések elzárására telepített aknáknak - a földön történő alkalmazására vonatkozik, de hatálya nem terjed ki a tengeren vagy belső viziutakon alkalmazandó hajó elleni aknákra.

2. cikk

Meghatározások

E jegyzőkönyv alkalmazásában:

1. "akna" minden olyan robbanótestet jelent amelyet a föld vagy más felszíni terület alá ilyen területre vagy annak közelébe helyeznek és amelynek gyújtása vagy felrobbanása személy vagy jármű jelenlététől, közelségétől vagy érintésétől következik be; és "távtelepítésű akna" az előbbi meghatározás szerinti minden olyan aknát jelent, amelyet tüzérséggel, rakétával, aknavetővel vagy hasonló eszközzel juttatnak célba, vagy repülőeszközről dobnak le;

2. "meglepő akna" minden olyan eszközt vagy anyagot jelent, amelyet azzal a céllal terveztek, szerkesztettek vagy alakítottak át, hogy halált vagy sérülést okozzon, és amely váratlanul működni kezd, ha valaki megérint vagy megközelít egy látszólag ártalmatlannak tűnő tárgyat, vagy azzal látszólag biztonságos cselekményt végez;

3. "más eszközök" olyan kézileg elhelyezett lőszereket és eszközöket jelent, amelyeket azzal a céllal terveztek, hogy halált, sebesülést vagy kárt okozzanak, és amelyek távirányítással vagy bizonyos idő eltelte után önműködően fejtik ki hatásukat;

4. "katonai célpont" - ami a tárgyakat illeti - minden olyan tárgyat jelent, amely jellegénél, elhelyezésénél, rendeltetésénél vagy használatánál fogva hatékonyan elősegíti a katonai műveletet, és amelynek teljes vagy részleges megsemmisítése, birtokba vétele vagy semlegesítése az adott időben fennálló körülmények között határozott katonai előnnyel jár;

5. "polgári javak" mindazok a dolgok, amelyek a 4. bekezdés szerinti meghatározás értelmében nem katonai célpontok;

6. "nyilvántartás" olyan fizikai, adminisztratív és technikai műveletet jelent, amely az aknamezők, aknák és meglepő aknák helymeghatározását elősegítő valamennyi rendelkezésre álló adatnak a hivatalos adathordozókban való rögzítését célozza.

3. cikk

Az aknák, meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának általános korlátozása.

1. Ennek a cikknek a hatálya

a) az aknákra,

b) a meglepő aknákra és

c) más eszközökre

terjed ki.

2. Az e cikk hatálya alá tartozó fegyvereket minden körülmények között tilos - akár támadó, akár védelmi tevékenység során, vagy megtorlásként - a polgári lakosság mint olyan, illetve polgári személyek ellen alkalmazni.

3. Tilos az e cikk hatálya alá tartozó fegyverek megkülönböztetés nélküli alkalmazása. Az ilyen fegyvereknek megkülönböztetés nélküli alkalmazását jelenti minden olyan jellegű elhelyezésük amely

a) nem katonai célpontra történik vagy nem az ellen irányul; vagy

b) olyan célbajuttatási módot vagy eszközt alkalmaz, amelyet nem lehet meghatározott katonai célpontra irányítani; vagy

c) várhatóan a polgári lakosság körében esetlegesen annyi áldozatot követelne, annyi sérülést okozna, illetve a polgári javakban akkora károkat idézne elő, hogy azok önmagukban vagy együttesen túlzott mértékűek lennének a vart konkrét és közvetlen katonai előnyhöz viszonyítva.

4. Minden lehetséges óvóintézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a polgári lakosság védelemben részesüljön az e cikk hatálya alá tartozó fegyverek hatásaival szemben. Lehetséges óvóintézkedéseknek minősülnek azok, amelyek - figyelembe véve az adott időben fennálló összes körülményeket, ideértve a humanitárius és a katonai megfontolásokat is - megvalósíthatok vagy gyakorlatilag lehetségesek.

4. cikk

A nem távtelepítésű aknák, a meglepő aknák és más eszközök alkalmazásának korlátozása lakott területeken.

1. Ennek a cikknek a hatálya

a) a nem távtelepítésű aknákra,

b) a meglepő aknákra és

c) más eszközökre

terjed ki.

2. E cikk hatálya alá tartozó fegyvereket tilos minden olyan nagyvárosban, városban, faluban, vagy a polgári lakosság hasonló tömörülésével rendelkező területen alkalmazni, ahol a földi erők között nincs harc, vagy ahol a harc azonnali bekövetkezése nem valószínű, kivéve ha:

a) ilyen fegyvereket az ellenfélhez tartozó vagy annak ellenőrzése alatt levő katonai célponton, vagy ilyen célpont közvetlen szomszédságában helyeznek el; vagy

b) intézkedéseket tesznek arra, hogy hatásaitól a polgári személyeket megvédjék, például figyelmeztető jelzések kitűzésével, őrök felállításával, figyelmeztetések kiadásával, vagy kerítés létesítésével.

5. cikk

Távtelepítésű aknák alkalmazásának korlátozása

1. A távtelepítésű aknák alkalmazása tilos, kivéve ha csak olyan területen belül alkalmazzák őket, amely maga is katonai célpont, vagy amelyen katonai célpontok vannak, és ha

a) a 7. cikk 1. bekezdésének a) pontjával összhangban elhelyezésükről pontos nyilvántartást lehet vezetni; vagy

b) minden ilyen aknát felszereltek egy olyan hatékony semlegesítő, azaz önműködést kiváltó szerkezettel, amely hatástalanítja az aknát vagy önmegsemmisítését idézi elő, mikor az akna előre láthatóan már nem fogja szolgálni azt a katonai célt, amelynek érdekében telepítették; vagy egy olyan távirányítású szerkezettel, amely hatástalanítja vagy megsemmisíti az aknát, amikor az akna előre láthatóan már nem fogja szolgálni azt a katonai célt, amelynek érdekében telepítették.

2. Hatékony előzetes figyelmeztetést kell adni a távtelepítésű aknák minden olyan célbajuttatásáról vagy ledobásáról, amely érintheti a polgári lakosságot, kivéve ha a körülmények ezt nem teszik lehetővé.

6. cikk

Egyes meglepő aknák alkalmazásának tilalma

1. A fegyveres összeütközés során alkalmazandó nemzetközi jognak az álnokságra és hitszegésre vonatkozó szabályait tiszteletben tartva, minden körülmények között tilos alkalmazni

a) bármilyen meglepő aknát, amelyet látszólag ártalmatlan és hordozható tárgy formájában kifejezetten úgy szerkesztettek meg és készítettek el, hogy az robbanóanyagot tartalmaz és felrobbanjon, ha hozzáérnek vagy megközelítik; vagy

b) olyan meglepő aknákat, amelyek bármilyen módon kapcsolva vagy társítva vannak:

(i) nemzetközileg elismert védőjelvényekkel, jelekkel vagy jelzésekkel;

(ii) beteg, sebesült vagy halott személyekkel;

(iii) temetkezési vagy hamvasztó helyekkel vagy sírokkal;

(iv) egészségügyi berendezésekkel, egészségügyi felszerelésekkel, egészségügyi anyagokkal vágy egészségügyi szállítóeszközökkel;

(v) gyermekjátékokkal és más olyan hordozható tárgyakkal, amelyeket kifejezetten gyermekek táplálása, egészsége, higiéniája, ruházata vagy oktatása céljából készítettek;

(vi) élelmiszerrel vagy itallal;

(vii) olyan konyhai eszközökkel és felszerelésekkel, amelyek nem katonai létesítményekben, katonai elhelyezési körletekben vagy katonai ellátmányraktárakban vannak;

(viii) egyértelműen vallási jellegű tárgyakkal;

(ix) műemlékekkel, művészeti alkotásokkal, vagy kultikus helyekkel, amelyek a népek, kulturális vagy szellemi örökségét képezik;

(x) állatokkal vagy ezek tetemével.

2. Minden körülmények között tilos olyan meglepő aknákat alkalmazni, amelyek fölösleges sérülést vagy szükségtelen szenvedést okoznak.

7. cikk

Aknamezők, aknák és meglepő aknák elhelyezésének a nyilvántartása és közlése

1. Az összeütközésben részt vevő felek kötelesek nyilvántartani

a) valamennyi előre megtervezett és általuk telepített aknamezőnek az elhelyezését; és

b) minden olyan területnek a helyét, ahol nagyarányúan és előre tervezetten meglepő aknákat alkalmaztak.

2. A felek kötelesek törekedni arra, hogy biztosítsák az összes egyéb aknamező, akna és meglepő akna helyének a nyilvántartását, amelyeket telepítettek vagy alkalmazásra elhelyeztek.

3. A felek minden ilyen nyilvántartási adathordozót kötelesek megőrizni és

a) az aktív ellenségeskedések befejezése után kötelesek azonnal:

(i) megtenni minden szükséges és megfelelő intézkedést - ideértve az ilyen nyilvántartási adathordozók alkalmazását is - annak érdekében, hogy megóvják a polgári személyeket az aknamezők, aknák és meglepő aknák hatásaitól; és

(ii) azokban az esetekben, amikor egyik fél erői sem tartózkodnak az ellenfél területén, egymás és az Egyesült Nemzetek Főtitkára rendelkezésére bocsátani az ellenfél területén levő aknamezők, aknák és meglepő aknák elhelyezésére vonatkozó és birtokukban levő összes adatokat; vagy

(iii) amikor a felek erőinek a teljes kivonása az ellenfél területéről megtörtént, az ellenfél és az Egyesült Nemzetek Főtitkára rendelkezésére bocsátani az ellenfél területén levő aknamezők, aknák, és meglepő aknák elhelyezésére vonatkozó és birtokukban levő összes adatokat;

b) amikor az Egyesült Nemzetek alakulata vagy csoportja bármilyen területen feladatokat teljesít, kötelesek a 8. cikkben említett hatóság rendelkezésére bocsátani az abban előírt adatokat;

c) amikor csak lehetséges, kölcsönös megállapodásban - különösen az ellenségeskedések befejezését szabályozó megállapodásokban - kötelesek intézkedni az aknamezők, aknák és meglepő aknák elhelyezésére vonatkozó adatok nyilvánosságra hozataláról.

8. cikk

Az Egyesült Nemzetek alakulatainak és csoportjainak védelme az aknamezők, aknák és meglepő aknák hatásaitól

1. Amikor az Egyesült Nemzetek alakulata vagy csoportja bárhol békefenntartói, megfigyelői vagy hasonló feladatokat teljesít, minden összeütköző fél - az Egyesült Nemzetek adott területen levő alakulata vagy csoportja vezetőjének a kérésére - a lehetőségeihez képest köteles

a) eltávolítani vagy hatástalanítani a területen levő összes aknákat vagy meglepő aknákat;

b) minden szükséges intézkedést megtenni a feladatait teljesítő alakulatnak vagy a csoportnak az aknamezők, aknák és meglepő aknák hatásaival szembeni védelme érdekében; és

c) az Egyesült Nemzetek területen levő alakulata vagy csoportja vezetőjének a rendelkezésére bocsátani az ott levő aknamezők, aknák és meglepő aknák elhelyezésére vonatkozó, birtokában levő összes adatokat.

2. Amikor az Egyesült Nemzetek ténymegállapító csoportja teljesít bárhol feladatokat, minden érdekelt összeütköző fél köteles a ténymegállapító csoportnak a védelméről gondoskodni, kivéve amikor - a csoport nagysága miatt - nem tud kielégítő védelmet nyújtani. Ebben az esetben az említett fél köteles a csoport vezetőjének a rendelkezésére bocsátani a területen levő aknamezőkre, aknákra és meglepő aknákra vonatkozó és birtokában levő összes adatokat

9. cikk

Nemzetközi együttműködés az aknamezők, aknák és meglepő aknák eltávolításában

Az aktív ellenségeskedések befejezése után a felek kötelesek megállapodásra törekedni mind egymás között, mind - megfelelő esetben - más államokkal és nemzetközi szervezetekkel olyan adatok, műszaki és anyagi segítség nyújtásáról, - megfelelő körülmények fennállása esetén együttes műveletekről is -, amelyek az összeütközés során telepített vagy elhelyezett aknamezők, aknák és meglepő aknák eltávolításához vagy más módon történő hatástalanításához szükségesek.

TECHNIKAI MELLÉKLET AZ AKNÁK, A MEGLEPŐ AKNÁK ÉS MÁS ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK BETILTÁSÁRÓL, ILLETVE KORLÁTOZÁSÁRÓL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYVHÖZ

(II. sz. JEGYZŐKÖNYV)

Irányelvek a nyilvántartáshoz

Amennyiben a Jegyzőkönyv alapján az aknamezők az aknák és a meglepő aknák elhelyezésének nyilvántartására vonatkozó kötelezettség jön létre, az alábbi irányelveket kell figyelembe venni:

1. Az előre megtervezett aknamezők, a meglepő aknák nagykiterjedésű és előre megtervezett alkalmazása viszonylatában:

a) térképeket, vázlatrajzokat vagy más adathordozókat kell készíteni, amelyek megjelölik az aknamezők és a meglepő aknákkal betelepített terület kiterjedését, és

b) az aknamező és a meglepő aknákkal betelepített terület elhelyezkedését meg kell határozni egy tájékozódási pont koordinátáihoz való viszonyítás, valamint az aknákat és meglepő aknákat tartalmazó terület becsült kiterjedésének a tájékozódási ponthoz való viszonyítása útján.

2. Más telepített vagy elhelyezett aknamezők, aknák, meglepő aknák viszonylatában:

Az 1. pontban foglaltak szerint, a lehető legnagyobb mértékben biztosítani kell a megfelelő információk nyilvántartását, hegy az aknamezőket, almákat és meglepő aknákat tartalmazó területek azonosíthatók legyenek.

JEGYZŐKÖNYV

a gyújtófegyverek alkalmazásának betiltásáról, illetve korlátozásáról

(III. Jegyzőkönyv)

1. cikk

Meghatározások

Ennek a jegyzőkönyvnek az alkalmazásában:

1. "Gyújtófegyver" minden olyan fegyver vagy lőszer, amelynek elsődleges rendeltetése, hogy a célpontra juttatott anyag kémiai reakciója által keletkezett lánghatás, hőhatás, vagy ezek együttes hatása útján tárgyakat meggyújtson vagy személyeknek égési sérüléseket okozzon.

a) A gyújtófegyverek készülhetnek például lángszórók, gyújtótestek, tüzérségi és aknavető lőszerek rakéták, gránátok, aknák, bombák és gyújtóanyagokat tartalmazó más eszközök formájában.

b) Nem tartoznak a gyújtófegyverek körébe:

(i) az olyan lőszerek, amelyeknek esetlegesen gyújtóhatásuk is lehet, mint például a világító vagy nyomjelző lőszerek, ködfejlesztő vagy jelzéskibocsátó rendszerek;

(ii) az olyan lőszerek, amelyeknek áttörő, robbanó vagy repeszhatása járulékos gyújtóhatással párosul, mint például páncéltörő lövedékek, repeszgránátok robbanó bombák és hasonló vegyes hatású lőszerek, amelyekben a gyújtóhatás nem sajátosan személyeknek történő égési sérülés okozására, hanem olyan katonai célpontok elleni alkalmazásra irányul, mint például páncélozott járművek, repülőeszközök, berendezések vagy létesítmények.

2. "Polgári személyek tömörülése" polgári személyeknek minden olyan állandó vagy ideiglenes tömörülését jelenti, mint amilyen nagyvárosok lakott részeiben, lakott városokban vagy falvakban található, illetve mint amilyent menekültek vagy kitelepítettek táborai vagy oszlopai, vagy nomádok csoportjai képeznek.

3. "Katonai célpont" - ami a tárgyakat illeti - minden olyan tárgy, amely természeténél, elhelyezésénél, rendeltetésénél vagy használatánál fogva hatékonyan elősegíti a katonai műveletet és amelynek teljes vagy részleges megsemmisítése, birtokba vétele vagy semlegesítése az adott időben fennálló körülmények között határozott katonai előnnyel jár.

4. "Polgári javak" mindazok a dolgok, amelyek a 3. pont szerinti meghatározás értelmében nem katonai célpontok.

5. "Lehetséges óvintézkedések" mindazok az óvórendszabályok, amelyek megvalósíthatók vagy gyakorlatilag lehetségesek, figyelembe véve az adott időben fennálló összes körülményeket, ideértve a humanitárius és katonai megfontolásokat is.

2. cikk

Polgári személyek és polgári javak védelme

1. Minden körülmények között tilos a polgári lakosságot mint olyant, a polgári személyeket vagy a polgári javakat gyújtófegyverekkel megtámadni.

2. Minden körülmények között tilos levegőből célba juttatott gyújtófegyverrel olyan katonai célpontot megtámadni, amely polgári személyek tömörülésén belül helyezkedik el.

3. Tilos továbbá a levegőből célba Juttatott gyújtófegyvereken kívül más gyújtófegyverekkel olyan katonai célpontot megtámadni, amely polgári személyek tömörülésén belül helyezkedik el, kivéve ha az ilyen katonai célpont láthatóan elkülönül a polgári lakosság tömörülésétől és minden lehetséges óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a gyújtóhatás a katonai célpontra korlátozódjék, továbbá hogy elkerüljék, de legalábbis a lehető legkisebbre csökkentsék az esetleges áldozatok számát a polgári lakosság körében, a polgári személyeknek okozott sérülést és a polgári javakban keletkező károkat.

4. Tilos gyújtófegyverekkel megtámadni az erdőket vagy másfajta növényi takarókat, kivéve amikor a természeti környezet ilyen alkotóelemeit kombattánsok vagy más katonai célpontok fedésére, rejtésére vagy álcázására használják, vagy ha ezek az alkotóelemek maguk is katonai célpontok."

3. § E törvényerejű rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1983. évi december hó 2. napjától kell alkalmazni.

4. §[2] E törvényerejű rendelet végrehajtásáról a honvédelemért felelős miniszter gondoskodik.

Losonczi Pál s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Katona Imre s. k.,

a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára