120/2016. (VI. 7.) Korm. rendelet

a közúti árutovábbítási szerződésekről

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 3. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a szerződés alapján

a) közúton tehergépjárművel végzett fuvarozási, valamint

b) díj ellenében tehergépjármű rendelkezésre bocsátási

tevékenységre terjed ki, ha az áru átvételének helye és kiszolgáltatásának helye Magyarország területén van.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek során alkalmazni kell a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) rendelkezéseit is.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a postai szolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenységekre.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. áru: minden olyan dolog, amely tehergépjárművel közúton továbbítható,

2. árutovábbítási szerződés: közúton tehergépjárművel végzett fuvarozási, valamint díj ellenében tehergépjármű - gépjárművezetővel történő - rendelkezésre bocsátási tevékenységre kötött szerződés,

3. egységrakomány: kisebb méretű, tömegű áruk, csomagolási formák nagyobb egységbe foglalása, és ezen nagyobb egység megjelölés szerinti fuvarozása - így különösen raklapon csomagolt áru, kötegelt áru -,

4. feladó: az a személy, aki a fuvarozási szerződést a fuvarozóval megköti,

5. fuvarozás: fuvarozási szerződés alapján végzett tevékenység,

6. fuvarozási határidő: a fuvarfeladat teljesítésére meghatározott időtartamonként az árutovábbítási szerződésben az áru kiszolgáltatására megjelölt nap, időpont vagy időtartam,

7. küldemény: a fuvarozási szerződés alapján továbbítandó teljes árumennyiség,

8. tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató, a lassú jármű, valamint a tehergépkocsiból, vontatóból vagy lassú járműből és pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény,

9. utólagos rendelkezés: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:264. §-a szerinti rendelkezési jog,

10. zártrendszerű rakodás: az áru be- vagy kirakása abban az esetben, ha a küldemény átvételekor, kiszolgáltatásakor a fuvarozó nincs jelen, vagy a 6. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adatokat nem tudja ellenőrizni.

(1a)[1] A minimális szolgáltatási alapdíjon e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget el nem érő tehergépjárművek kivételével, amennyiben a felek a közöttük fennálló szerződés alapján megtett kilométerek alapján számolnak el, a fuvarozást teljesítő tehergépjárműre alkalmazandó díj, amelyen

a) az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény szerint az adott fuvarfeladatra fizetendő útdíj háromszorosának, és

b) a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 1/A. és 2. számú mellékletei szerint, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal weboldalán havonta közzétett, az üzemanyagköltség-elszámolással kapcsolatosan alkalmazható üzemanyagárakkal, az adott fuvarfeladatra kalkulált üzemanyagköltség:

1. J5, J4 járműkategóriában: egyszeresének,

2. J3 járműkategóriában: 1,3-szorosának,

3. J2 járműkategóriában: kétszeresének

összegét kell érteni, az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet által meghatározott járműkategóriák figyelembevételével.

(2) A feladón, a fuvarozón és a címzetten mindezek megbízottját, közreműködőjét, nevében eljáró személyt is érteni kell.

(3) Ha a feladó nem a fuvarozó tulajdonában, üzemeltetésében levő üres vagy áruval megrakott pótkocsi továbbításával bízza meg a fuvarozót, akkor a pótkocsira az árura vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3. A fuvarozási szerződés tartalma

3. § (1) A fuvarozási szerződés a feladó és a fuvarozó közötti megállapodással jön létre. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább:

a) a fuvarozás céljából átadásra kerülő áru megnevezését, darabszámát, jelét, számát, tömegét vagy más módon kifejezett mennyiségét, csomagolásának módját, különleges rakományrögzítési igényt, valamint a 9. § szerinti különleges feltétellel fuvarozható áru esetén a fuvarozáshoz szükséges okiratok, engedélyek azonosító adatait,

b) az áru átvételének és kiszolgáltatásának helyét és időpontját vagy határidejét,

c) külön díjazás ellenében értékre vonatkozó esetleges kikötést,

d) külön díjazás ellenében a határidőben történő kiszolgáltatáshoz fűződő érdekre vonatkozó esetleges kikötést,

e) az áru berakásának és kirakásának módját,

f) a címzett megnevezését,

g) a fuvardíjat, a fuvardíj és egyéb, a feladó és a fuvarozó által előzetesen megállapodott költség kifizetésének biztosítását,

h) a 8. § (1) bekezdése szerinti állásidő esetén fizetendő összeget,

i) a feladó esetleges rendelkezését a fuvarozó számára az áru biztosítása tekintetében, továbbá

j) az esetleges utánvéti összeget.

(2) A feladó köteles a szerződés alapján a fuvarozónak járó fuvardíjat, a feladó és a fuvarozó által előzetesen megállapodott költséget, az állásidő címén járó összeget megfizetni, és a fuvarozó által a fuvarozásra szükségesen és hasznosan fordított költséget megtéríteni. A szerződő felek írásos megállapodása alapján ezen fuvardíjat és költségeket a feladó által megjelölt harmadik személy (költségviselő) is viselheti. Ha a feladó által megjelölt költségviselő a fizetési kötelezettségnek határidőben nem tesz eleget, úgy a fuvardíjat és költségeket a fuvarozó felhívására a feladó köteles megfizetni.

(3) A fuvarozási szerződésnek tartalmaznia kell a feladó késedelmes teljesítése esetére a feladónak a pénzforgalmi szolgáltatója részére adott, a fuvarozásból eredő díj és késedelmi kamatra vonatkozó beszedési megbízás teljesítésére irányuló hozzájárulását, felhatalmazó nyilatkozatát.

(4)[2] A (1) bekezdés g) pont szerinti fuvardíj összege - a (7) bekezdésben foglaltak kivételével - nem lehet kevesebb, mint a minimális szolgáltatási alapdíj.

(5)[3] Ha a fuvarozó az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díj megfizetése alól jogszabály alapján mentesül, a (4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a fuvarozó által végzett árutovábbításra.

(6)[4] Az árutovábbítás során elengedhetetlenül igénybe vett díjmentes útszakaszokra az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet szerint az adott díjkategóriába tartozó gépjárművekre meghatározott főúti infrastruktúradíjat kell figyelembe venni.

(7)[5] A postai szolgáltató mint fuvarozó és a feladó között létrejött fuvarozási szerződésben az (1) bekezdés g) pontja szerinti fuvardíj összege nem lehet kevesebb, mint az azonos küldemény átvételi és rendeltetési helye szerinti továbbítási viszonylatban feladott legnagyobb tömegű postai küldeménnyel kapcsolatos - a külön díj ellenében igénybe vehető többletszolgáltatások és az esetleges kedvezmények érvényesítése nélküli - postai szolgáltatási szerződés szerinti díj másfélszerese.

(8)[6] Az e rendeletben meghatározott díjtételek az általános forgalmi adót tartalmazzák.

4. § A fizetésre kötelezett a fuvardíjat és a 3. § (2) bekezdése szerinti költségeket - ha részére a fuvarozó a helyesen kiállított számlát a kiszolgáltatást követő 15 napon belül átadja - a kiszolgáltatástól számított 30 napon belül köteles a fuvarozó részére megfizetni; ennél hosszabb fizetési határidőt nem lehet kikötni. Ha a fuvarozó a helyesen kiállított számlát az átvételt követő 15 napon túl bocsátja a fizetésre kötelezett rendelkezésére, a számlát a kézhezvételétől számított 15 napon belül kell kiegyenlíteni.

4. A fuvarlevél, árukísérő okmányok

5. § (1) Ha jogszabály kötelezővé teszi, vagy a szerződő felek így rendelkeznek, a fuvarozási teljesítményről legalább a Kr.-ben meghatározott adattartalommal fuvarlevelet kell kiállítani. Egy fuvarozási szerződés keretében több járművel végzett fuvarozás esetén bármelyik szerződő fél kérésére járművenként külön fuvarlevelet kell kiállítani abban az esetben is, ha ezt a jogszabály, vagy a szerződő felek megállapodása nem teszi kötelezővé. A fuvarlevél hiánya, szabálytalansága vagy elveszése nem érinti a fuvarozási szerződés létét vagy annak érvényességét.

(2) A szerződő felek a fuvarlevélre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:258. § (2) bekezdésben meghatározottakon túl minden egyéb - általuk szükségesnek tartott - adatot felvezethetnek.

(3) A fuvarlevéllel együtt - a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - árukísérő okmány lehet a szállítólevél.

(4) Ömlesztett áru fuvarozására kötött keretszerződésben a szerződő felek megállapodhatnak úgy, hogy fuvarlevél mellett egyéb árukísérő okmányt is használnak a teljesítmények rögzítésére. Ennek a dokumentumnak alkalmasnak kell lennie a fizetendő fuvardíj meghatározására, ha a szerződő felek előre nem állapodnak meg a fuvardíjban.

5. Az áru átvétele a feladótól és az áru kiszolgáltatása a címzettnek és a zártrendszerű rakodás

6. § (1) A fuvarozónak az áru átvétele alkalmával ellenőrizni kell:

a) az áru mennyiségére - egységrakomány esetén annak darabszámára -, jelére és sorszámára vonatkozóan az árukísérő okmányba bejegyzett adatok pontosságát,

b) az árunak és az áru csomagolásának külső állapotát.

(2) A feladó és a címzett köteles a fuvarozó részére az (1) bekezdés szerinti adatok ellenőrzésének lehetőségét biztosítani az átadás és kiszolgáltatás során.

(3) A fuvarozó az (1) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatos fenntartásait a fuvarozási feladat megkezdését megelőzően az árukísérő okmányokon jelezni köteles. Ennek elmaradása esetén a felelősség a feladót és a fuvarozót egymás közt egyenlő arányban terheli.

(4) Az egységrakományon belüli hiányok, eltérések a fuvarozó felelősségi körén kívül esnek, ha azt sértetlen csomagolásban vette át és sértetlen csomagolásban szolgáltatta ki.

(5) A zártrendszerű rakodás tényét a fuvarlevélre, egyéb árukísérő okmányra fel kell vezetni, melyet a feladó köteles igazolni. Ebben az esetben a fuvarozó felelőssége nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott körülményekért.

(6) Az árukísérő okmányok helyes kitöltéséért, teljességükért a feladó felel. A feladó köteles minden, az áru fuvarozásához jogszabályban előírt adatot a fuvarozóval közölni.

(7) Az átvétel helyén, valamint a kiszolgáltatás helyén érvényben lévő biztonsági előírásokról a fuvarozót előzetesen, kellő időben, írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatás a feladó feladata és felelőssége.

6. Rakodás

7. § (1)[7] Az áruk berakására a feladó, kirakására a címzett köteles, a szerződő felek ettől eltérően megállapodhatnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell a rakodásban való részvétel arányát, ellenértékét, személyi, tárgyi, műszaki és további lényeges feltételeit.

(2) Ha a rakodást végző személy a fuvarozó által adott, a Ptk. 6:261. § (3) bekezdésben meghatározott utasítást nem tartja be, és ennek következtében az áruban, személyek testi épségében, vagyonában kár keletkezik, a felelősség a rakodást végzőt terheli. Ilyen kárveszéllyel való fenyegetettség esetén a fuvarozó jogosult a szerződéstől elállni, és a felmerült költségei megtérítését követelheti.

(3) Ha a rakodásnál a fuvarozó nincs jelen, a (2) bekezdés szerinti felelősség a feladót terheli.

(4) A tehergépjárműre nem rakhatók fel együtt olyan áruk, amelyek együttes fuvarozása a személyek testi épségét vagy a vagyonbiztonságot veszélyeztetné.

(5) A rakodást akkor kell befejezettnek tekinteni, amikor az áru tényleges berakodása, kirakodása megtörtént és berakás esetén a kísérő okmányok, egyéb szükséges okmányok átadása a fuvarozó részére, valamint az áru kirakodása esetén az átvétel igazolása a kísérő okmányokon megtörtént.

(6)[8] Ha a szerződő felek rakodásban való részvételben állapodnak meg, akkor a fuvarozó rakodásban való részvételének ellenértékeként rakodási és raklap válogatási díjat számol fel, amelynek értéke nem lehet kevesebb, mint 10975 forint óránként. A rakodási és raklap válogatási idő a szerződésben meghatározott, az átvételre vagy kiszolgáltatásra készen állás időpontjától a rakodás befejezéséig tart. Az ellenérték megállapításánál minden megkezdett óra egész órának számít. Amennyiben a rakodási és a raklap válogatási idő nem haladja meg az egy órát, a fuvarozó egy teljes óra rakodási és raklap válogatási díj felszámítására jogosult. Egy órát meghaladó rakodási és raklap válogatási idő esetén a teljes felszámolható időtartamot egy órával csökkenteni kell.

(7)[9] Ha a felek a rakodásban való fuvarozói részvétel feltételeiben nem állapodnak meg, azonban a fuvarozó a rendelkezésre jogosult utasítására, vagy annak hiányában a lerakodást elvégzi, úgy a (6) bekezdés szerinti rakodási és raklap válogatási díjra jogosult.

7. Állásidő

8. § (1)[10] Ha a fuvarozó az átvételre vagy kiszolgáltatásra a szerződésben meghatározott időre készen áll, azonban az áru rakodása az azt követő egy órán belül nem fejeződik be, az ezen felüli időtartam - a fuvarozó rakodásban és raklap válogatásban való 7. § (6) bekezdése szerinti részvételének esetét kivéve - állásidőnek minősül, amelyért a fuvarozó külön díjat számít fel. Az állásidő díja nem lehet kevesebb, mint óránként 8636 forint. Az állásidő meghatározásánál minden megkezdett óra egész órának számít. A fuvarozó részére az állásidő időtartamát az köteles írásban igazolni, akinek érdekkörében az állásidő bekövetkezett. Írásos igazolás hiányában a fuvarozó az állásidőt más hitelt érdemlő módon is igazolhatja, különösen, de nem kizárólag a GPS adatainak bemutatásával.

(2) Állásidő szerint számolandó el a késedelmesen kiadott nyilatkozatok esetén a késedelem időtartama. A késedelemmel kiadott nyilatkozattal vagy a nyilatkozat elmaradásával okozott kárért a feladó felel.

8. Különleges feltételekkel fuvarozható áruk

9. § (1) Ha az áru továbbítását jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez köti, e feltétel teljesítése - ha jogszabály vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a feladó kötelezettsége. A feladónak írásban fel kell hívnia a fuvarozó figyelmét az áru biztonságos kezeléséhez szükséges előírások betartására.

(2) A feladónak a rakomány tömegéről - a Kr.-ben foglalt feltételek fennállása esetén - jármű-tömegbizonylatot vagy írásbeli nyilatkozatot kell az áru berakásához kapcsolódóan kiállítania és a jármű vezetőjének átadni.

(3) Ha jogszabály kötelezővé teszi, vagy a szerződő felek ebben megállapodnak, az áru csak árukísérővel továbbítható. Az árukíséret költségének viselésében a szerződő felek előre kötelesek megállapodni.

(4) Ha az áru továbbításához a jármű tekintetében a feladónak különleges igénye van, akkor a szerződő felek a jelen rendeletben szabályozottakon túl az árutovábbítás további, ez irányú feltételeiben előre, írásban kötelesek megállapodni.

9. A feladó utólagos rendelkezési joga

10. § (1) Utólagos rendelkezés csak a tehergépjármű teljes rakományára, vagy csak a teljes küldeményre adható.

(2) Abban az esetben, ha a címzett az árut részben vagy egészben nem veszi át, a fuvarozó köteles haladéktalanul utasítást kérni a feladótól. A feladó köteles egy órán belül utasítást adni. Ha a feladó utasítást nem ad, a fuvarozó a Ptk. szabályai szerint járhat el.

(3) Az utólagos rendelkezés vagy utasítás következtében felmerülő költségek, károk és a kapcsolódó fuvardíj a feladót terheli.

10. Raklapcsere, göngyölegkezelés

11. §[11] A raklap és a göngyöleg cseréjét, kezelését a fuvarozó díj ellenében, a feladó költéségre és kockázatára külön szolgáltatásként végzi. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, úgy a fuvarozó legalább a 7. § (6) bekezdésében meghatározott feltételekkel, az ott meghatározott raklap válogatási díjra jogosult.

11. Több fuvarozó közreműködése

12. § (1) A fuvarozó az áru továbbítását más fuvarozóra bízhatja. A feladó jogosult írásban kizárni további fuvarozó közreműködését.

(2) Ha a fuvarozó az áru továbbítását más fuvarozóra bízza, a fuvarozót teljes körű, mindenre kiterjedő felelősség és helytállási kötelezettség terheli az igénybe vett további fuvarozó, közreműködő vonatkozásában a fuvarfeladat teljesítése tekintetében, ideértve az esetleges árukárt, az áru teljes vagy részleges elveszését vagy megsemmisülését.

(3) Egymást követő fuvarozók által végzett fuvarozás esetén a fuvarozók egyetemlegesen felelősek az egész fuvarozás végrehajtásáért, a fuvarozók egymás közti kötelezettsége a több kötelezettre vonatkozó rendelkezések szerint alakul.

(4)[12] Egymást követő fuvarozók által végzett fuvarozás esetén a feladó által igénybe vett fuvarozó további legfeljebb egy fuvarozó alvállalkozót vehet igénybe az adott fuvarmegbízás elvégzésére. A szerződő felek ettől eltérően megállapodhatnak.

12. Az elveszett áru

13. § (1) Az árut elveszettnek kell tekinteni és a fuvarozót kárfelelősség terheli, ha azt a fuvarozó a fuvarozási határidő lejártától számított 30 napon belül nem szolgáltatja ki. A szerződő felek egymást kötelesek haladéktalanul értesíteni az áru megkerüléséről.

(2) Ha az elveszettnek vélt áru a kárrendezést követő egy éven belül megkerül, erről a szerződő felek egymást kötelesek haladéktalanul értesíteni. A feladó jogosult az áruról rendelkezni, a kárrendezés során kapott összeggel köteles azonban elszámolni.

13. A fuvarozó felelőssége

14. § Ha a 15-20. § másként nem rendelkezik, a fuvarozó a fuvarozási szerződés megszegése esetén felelősséggel tartozik:

a) a tehergépjármű késedelmes kiállításáért,

b) az áru késedelmes kiszolgáltatásáért,

c) a fuvarozásra átvett áruban az átvétel és kiszolgáltatás közti időben keletkezett kárért, teljes vagy részleges elveszésért, sérülésért.

15. § (1) A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha az elveszést, a megsérülést vagy a késedelmet a rendelkezésre jogosult felróható magatartása, a rendelkezésre jogosultnak a fuvarozó felróható magatartására vissza nem vezethető utasítása, az áru sajátos hibája, vagy olyan körülmény okozta, amelyet a fuvarozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

(2) A fuvarozó a felelősség alóli mentesülés érdekében a feladóval szemben nem hivatkozhat sem annak a járműnek hibás állapotára, amelyet a fuvarozás végrehajtásához használt, sem pedig annak a személynek vagy e személy megbízottjának felróható magatartására, akitől a járművet bérelte.

(3) A fuvarozó mentesül a felelősség alól, ha az elveszés vagy a megsérülés az alább felsorolt tények egyikével vagy azok közül többel együtt járó különleges veszélyből ered:

a) nyitott és ponyvával nem fedett járművek használata, ha azok használatában kifejezetten megállapodtak és ezt a fuvarlevélbe bejegyezték,

b) a csomagolás hiánya vagy hiányossága, olyan áruk esetében, amelyek csomagolatlan, vagy nem megfelelően csomagolt állapotban természetüknél fogva elveszésnek vagy megsérülésnek vannak kitéve,

c) az áru kezelése, berakása vagy kirakása, továbbá elhelyezése, ha azt a feladó vagy a címzett, illetve a feladó, vagy a címzett nevében eljáró személyek végezték,

d) az áru sajátos természete vagy állapota, amelynél fogva az részleges vagy teljes elveszésnek vagy megsérülésnek van kitéve, különösen törés, rozsda, önmagában bekövetkező belső romlás, beszáradás, csorgás, rendes apadás vagy férgek, rágcsálók kártevése következtében,

e) az árudarabok elégtelen vagy nem megfelelő megjelölése, vagy számozása.

(4) A fuvarozót terheli annak bizonyítása, hogy az elveszés, a megsérülés vagy a késedelem a (3) bekezdésben említett tények valamelyikéből keletkezett. Ha a fuvarozást olyan járművel végezték, amely különleges berendezéssel rendelkezik arra, hogy az árut a meleg, a hideg, a hőmérsékletváltozás vagy a levegő nedvességhatása ellen megvédje, a fuvarozó csak akkor hivatkozhat a (3) bekezdés d) pontjára, ha bizonyítja, hogy az adott körülmények között ezeknek a berendezéseknek kiválasztása, fenntartása és felhasználása tekintetében őt terhelő minden intézkedést megtett, és a részére adott minden különleges utasításnak eleget tett. A fuvarozó csak akkor hivatkozhat a (3) bekezdés f) pontjára, ha bizonyítja, hogy - az adott körülmények között szokásosan őt terhelő - minden intézkedést megtett, és a részére adott minden különleges utasításnak eleget tett.

16. § A tehergépjármű egy órát meghaladó késedelmes kiállítása esetén a feladó elállhat a szerződéstől és a rakodás eredménytelen megkísérléséből eredő költségeket, valamint a más járműért kifizetett díjtöbbletet követelheti. Késedelmes kiállásnak tekintendő a fuvarozási szerződésben az áru átadás időpontjaként meghatározott időponton túli kiállás.

17. § (1) Kiszolgáltatási késedelemnek, egyben a fuvarozási határidő túllépésének minősül, ha az árut a szerződésben meghatározott határidőben, vagy megállapodás hiányában a gondos fuvarozótól elvárható időben a fuvarozó nem szolgáltatja ki.

(2) Késedelem esetén, ha a késedelemből a feladónak kára származik, a fuvarozó kártérítést tartozik fizetni.

(3) A fuvardíj összegénél nagyobb, a megállapodásban előre rögzített összegű kártérítést határidő túllépése esetén a feladó abban az esetben követelhet, ha a fuvarozó a megállapodás szerinti határidő betartásához fűződő különleges kiszolgáltatási érdek ismeretében a fuvarozási szerződésben a határidő betartását írásban külön díj ellenében vállalta, valamint a feladó a különleges kiszolgáltatási érdek ellenértékének megfizetésére kötelezte magát, továbbá a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség egyéb feltételei is fennállnak.

18. § Az áru elveszésében, vagy sérülésében mutatkozó káresemény bekövetkezte esetén a fuvarozó köteles haladéktalanul értesíteni a feladót és a címzettet, valamint az eset összes körülményéről a felelősség megállapításához szükséges adatokat és bizonyítékokat beszerezni. Káresemény esetén a feladót, a címzettet és a fuvarozót, valamint közreműködőiket együttműködési kötelezettség terheli.

19. § (1) Ha a fuvarozót e jogszabály alapján az áru részleges vagy teljes elveszéséért kártérítési kötelezettség terheli, a kártérítést annak az értéknek az alapján kell kiszámítani, amellyel az áru a fuvarozásra felvétel helyén és időpontjában rendelkezett. A kártérítés mértéke az 1971. évi 3. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a "Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről" szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény 23. cikkében írt mértéket a 23. cikkben foglalt feltételek teljesítése esetén haladhatja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb kártérítésnél a szerződő felek megállapodásában előre rögzített összegű kártérítést a jogosult abban az esetben követelhet, ha a fuvarozó a megállapodás szerinti érték ismeretében a fuvarozási szerződésben a fuvarozást írásban külön díj ellenében vállalta, valamint a feladó az értékhez igazodó ellenérték megfizetésére kötelezte magát, továbbá a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség egyéb feltételei is fennállnak.

20. § (1) Az áru sérülése esetében a fuvarozó köteles megfizetni az árunak a 19. § (1) bekezdése szerint meghatározott értéke alapján kiszámított értékcsökkenés összegét.

(2) A kártérítés összege azonban nem haladhatja meg:

a) ha a sérülés következtében az egész küldemény értékét vesztette, azt az összeget, amelyet a teljes elveszés esetében kellene fizetni;

b) ha a sérülés következtében csak a küldemény egy része vesztette értékét, azt az összeget, amelyet az értékét vesztett rész elveszése esetében kellene fizetni.

14. A feladó felelőssége a fuvarozóval szemben

21. § (1) A feladót felelősség terheli

a) a csomagolással,

b) az általa szolgáltatott adatok pontatlanságával,

c) az érdekkörébe eső okból történő késedelemmel, ideértve a kiszolgáltatási késedelmet is,

d) az érdekkörébe eső akadállyal, beleértve a kiszolgáltatási akadályt is,

e) a személyekben, üzemi felszerelésben, járműben vagy más vagyonában a szakszerűtlen rakodással, továbbá

f) az utólagos rendelkezéssel

okozott kárért, költségért.

(2) A feladó részben vagy egészben mentesül a felelősség alól, ha a hiányosság nyilvánvaló vagy a fuvarozó előtt ismeretes volt az átvétel időpontjában.

(3) Ha a feladó a tehergépjárműbe annak teherbírását meghaladó tömegű árut rak be, vagy nem megfelelő súlyeloszlással rakodik be és ezt a tényt a közúti forgalomban ellenőrzést végző hatóság állapítja meg, a feladó köteles a túlsúly vagy nem megfelelő súlyeloszlás megszüntetésével felmerülő igazolt többletkiadást megfizetni.

(4) Ha a feladó veszélyes árut ad át a fuvarozónak, köteles vele közölni a veszély pontos természetét és adott esetben a szükséges óvintézkedéseket. Abban az esetben, ha ezt a közlést nem vezették be a fuvarlevélbe, a feladót vagy a címzettet terheli annak a ténynek minden más módon történő bizonyítása, hogy a fuvarozó ismerte az áru fuvarozásával együtt járó veszély pontos természetét.

(5) Ha a feladó a fuvarozót megtévesztve veszélyes árut ad át fuvarozásra anélkül, hogy az előírt különleges feltételeket teljesítené, a fuvarozó köteles ennek felismerésekor haladéktalanul az első arra alkalmas helyen megállni és a feladót értesíteni, a feladó pedig köteles haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedést és erről a fuvarozót értesíteni. A feladó ezen felül felelős minden költségért és kárért, amely az ilyen árunak a feladásából vagy fuvarozásából keletkezett.

15. Tehergépjármű rendelkezésre bocsátása

22. § (1) Tehergépjármű - gépjárművezetővel történő - rendelkezésre bocsátásánál a szerződő felek (megrendelő és üzembentartó) jogaira, kötelezettségeire, valamint a szerződés teljesítésére a Ptk. vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint e jogszabályt a 22-23. §-ban írt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A tehergépjármű rendelkezésre bocsátásra kötött szerződésben az üzembentartó meghatározott számú, teherbírású, típusú és jellegű tehergépjárművet bocsát a megrendelő rendelkezésére. A díj ellenében történő árufuvarozást a Kr. alapján az üzembentartó végzi.

(3) Az árutovábbítási feladatokat a megrendelő határozza meg, és közli a gépjárművezetővel.

(4) A gépjárművezető a rakodást kizárólag közlekedésbiztonsági szempontból felügyeli.

(5) Ha a rendelkezésre bocsátott tehergépjármű vezetője az árut továbbítás céljából átveszi, az átvételtől az áru kiszolgáltatásáig a szerződés teljesítésére a fuvarozásra vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni.

16. Felelősség a tehergépjármű kiállításáért

23. § Ha az üzembentartó a tehergépjárművet a szerződésben meghatározott időben, vagy legkésőbb az azt követő négy órán belül nem állítja ki, a megrendelő a szerződéstől elállhat, és kártérítésként követelheti:

a) a rakodás eredménytelen megkísérléséből eredő kárának megtérítését,

b) a más járműért kifizetett díjtöbbletet, valamint

c) a szerződésszegés folytán keletkezett egyéb kárát.

17. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet 2016. július 1-jén lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a hatálybalépését követően kötött egyedi szerződésekre alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződő felek között keretszerződés van hatályban.

25. §[13]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök