261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában, valamint a 40. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, a 41. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Kormány a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya

a) a Magyarország területén belföldi forgalomban és nemzetközi forgalomban

aa) díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységre (a rendelet alkalmazásában a továbbiakban együtt: közúti közlekedési szolgáltatás),

ab) saját számlás közúti áruszállításra, és

ac) autóbusszal végzett saját számlás személyszállításra,

valamint az ilyen tevékenységet végző természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, továbbá

b) a Magyarországon székhellyel rendelkező, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) által Magyarország területén kívül nemzetközi forgalomban végzett közúti közlekedési szolgáltatásra

terjed ki.

(2) A nemzetközi forgalomban végzett közúti közlekedési szolgáltatásra e rendelet rendelkezései csak annyiban alkalmazhatóak, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az autómentési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységére a rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Nem terjed ki a rendelet hatálya - a 13. § (2)-(3) bekezdésben, a 18. § (1) bekezdésben, a 19. § (3) bekezdésben, a 20. §-ban, valamint a 33. (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak kivételével - a postai küldeménynek a postáról szóló törvény alapján postai szolgáltatásnak minősülő továbbítására, szállítására.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. autóbusszal díj ellenében végzett belföldi személyszállítás: az személyszállítás, amelynél a személyszállítás megkezdésének és befejezésének a helye Magyarország területén van, és utas csak Magyarország területén szállhat fel az autóbuszra és csak ott szállhat le arról;

2. autóbusszal díj ellenében végzett nemzetközi személyszállítás: az a személyszállítás, amelynél

2.1. a személyszállítás megkezdésének és befejezésének a helye Magyarország területén van, de az utazás során Magyarország területén kívül az autóbuszra utas szállhat fel, vagy arról utas szállhat le,

2.2. az utas-szállítás megkezdésének vagy befejezésének a helye Magyarország területén kívül van, vagy

2.3 az utas-szállítás megkezdésének a helye is és befejezésének a helye is Magyarország területén kívül van, de az utazás során Magyarország területén az autóbuszra utas szállhat fel vagy arról utas szállhat le;

3. autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás: személyek ellenszolgáltatás nélküli szállítása, feltéve, hogy

3.1. a szállítást végző a tulajdonában lévő, általa üzemeltetett, lízingelt vagy meghatározott időtartamra bérelt autóbusszal végzi a szállítást, és

3.2. az autóbuszt a szállítást végző üzemeltető, annak tagja, vagy a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti;

4. bérelt teherjármű: az a teherjármű, amely nincs a bérlő tulajdonában, de amelyet a bérlő - a teherjárműre (járművezető nélkül) a bérbeadóval meghatározott időtartamra kötött bérleti szerződés, lízingszerződés vagy a teherjármű használatát térítés ellenében lehetővé tevő egyéb szerződés alapján - díj ellenében végzett közúti árutovábbítás vagy saját számlás áruszállítás céljára kizárólagosan használhat,

5. díj ellenében végzett közúti árutovábbítás: a teherjárművel végzett közúti árufuvarozás, teherjárműnek járművezetővel együtt díj ellenében történő - a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti - rendelkezésre bocsátása, valamint a teherjárművel díj ellenében végzett vontatás;

6. díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbítás: az a díj ellenében végzett közúti árutovábbítás, amelynél az árutovábbítás

6.1. megkezdésének és befejezésének a helye Magyarország területén van, de út közben Magyarország területén kívül a teherjárműre árut raknak fel, vagy Magyarország területén kívül arról árut raknak le, vagy

6.2. megkezdésének vagy befejezésének a helye Magyarország területén kívül van, vagy

6.3. megkezdésének a helye is és befejezésének helye is Magyarország területén kívül van, de az árutovábbítás során az azt végző teherjármű érinti Magyarország területét is;

7. gazdálkodó szervezet szakmai irányítását ellátó személy: az a személy, aki ténylegesen és folyamatosan szervezi és irányítja a gazdálkodó szervezet közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységét;

8. gazdálkodó szervezet székhelye: az a helység (és ezen belül az a hely), ahol a gazdálkodó szervezetet megalapítják; az alapítást követő változás esetén a gazdálkodó szervezet székhelye az a helység (és ezen belül az a hely), amelyet az erre vonatkozó hivatalos nyilvántartásban székhelyként megneveznek;

9. jármű tárolása: a teherjármű és az autóbusz (a továbbiakban együtt: jármű) elhelyezése az e célból kijelölt helyen arra az időszakra, amely alatt a járművel az 1. § (1) bekezdés aa) - ac) pontjaiban meghatározott tevékenységet nem végzik, kivéve az e tevékenységek folytatása között a belföldi székhelyű üzembentartó esetén 7 órát, külföldi székhelyű üzembentartó esetén 24 órát meg nem haladó időtartamú várakozást;

10. közforgalmú menetrend szerinti személyszállítás: menetrend alapján díj ellenében végzett személyszállítási szolgáltatás, amelyet az utazási feltételek megtartásával bárki igénybe vehet;

11. különjárati személyszállítás: személyek - megrendelő vagy szolgáltató által összeállított - csoportjának autóbusszal díj ellenében végzett nem menetrend szerinti szállítása;

12. menetrend szerinti személyszállítás: autóbusszal menetrend alapján díj ellenében végzett személyszállítás;

13. ömlesztett áru: részecskékből, szemcsékből, vagy nagyobb anyagdarabokból, illetve ezek kombinációjából álló anyag, amelyet tömegben, rendezetlenül és csomagolás nélkül raknak fel az azt továbbító teherjármű rakfelületére;

14. saját számlás közúti áruszállítás: árunak vagy más dolognak teherjárművel végzett szállítása, ha a

14.1. a szállított áru vagy más dolog a szállítást végző tulajdona, vagy azt a szállítást végző megvette, eladta, bérbe vette, bérbe adta, vagy az a szállítást végző által előállított, kinyert, feldolgozásra, javításra átvett, feldolgozott, javított dolog, és a szállítás célja az árunak vagy más dolognak a szállítást végzőhöz beszállítása, vagy a szállítást végzőtől való elszállítása, a szállítást végző saját céljaira, és a szállítást végző által üzemben tartott vagy bérelt teherjárművel végzik a szállítást;

14.2. a szállítást gazdálkodó szervezet az általa üzemben tartott vagy bérelt teherjárművel tagja vagy a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy részére végzi, vagy az egyéni vállalkozó a saját maga részére végzi;

15. teherjármű: a tehergépjármű, továbbá a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági vontatóból, valamint a lassú járműből és általuk vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény;

16. tehergépjármű: a tehergépkocsi, a vontató - ideértve a nyerges vontatót is -, valamint az ilyen járműből és az általa vontatott pótkocsiból (félpótkocsiból) álló járműszerelvény;

17. üzembentartó: a járművet hatósági jelzéssel ellátó ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos; a 32. § szerinti szerződés esetén üzembentartó a bérlő, illetve a használatba vevő.

(2) A közúti közlekedési szolgáltatási, a saját számlás közúti áruszállítási és az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítási tevékenységnek részét képezi az árutovábbítás, az áruszállítás vagy a személyszállítás érdekében a járművel rakomány vagy utas nélkül megtett út is.

3. Közös rendelkezések

3. § (1) Magyarország területén belföldi forgalomban - ide nem értve az 1072/2009/EK rendeletben és az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott kabotázs-forgalmat -

a) 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű teherjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenység közúti árutovábbítási engedéllyel,

b) 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű teherjárművel saját számlás közúti áruszállítás közúti áruszállítási igazolvánnyal,

c) autóbusszal díj ellenében személyszállítási tevékenység közúti személyszállítási engedéllyel,

d) autóbusszal saját számlás személyszállítás közúti személyszállítási igazolvánnyal

végezhető.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely - akár csak részben is - 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű teherjárművel végzi díj ellenében a közúti árutovábbítási tevékenységet, a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységéhez használt minden teherjárműve tekintetében e rendeletnek a 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű teherjárművel végzett tevékenységre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) Nincs szükség engedélyre a következő tevékenységek végzéséhez:

a) sérült vagy műszaki hibás járművek továbbítása,

b) gyógyszerek, gyógyászati készülékek, berendezések, felszerelések és egyéb tárgyak természeti katasztrófa vagy egyéb közveszély miatt szükséges sürgős szállítása.

4. § (1) Magyarország területét érintő nemzetközi forgalomban díj ellenében végzett közúti árutovábbítás, valamint saját számlás közúti áruszállítás az adott tevékenységre vonatkozó,

a) az 1072/2009/EK rendelet 4. cikke szerinti- nemzetközi közúti árufuvarozásra kiadott - közösségi engedéllyel (a továbbiakban: árutovábbítási közösségi engedély),

b) a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott engedéllyel (a továbbiakban: CEMT engedély), vagy

c) a teherjárműre kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján kiadott engedéllyel

végezhető.

(2) Magyarország területét érintő nemzetközi forgalomban autóbusszal díj ellenében személyszállítás, valamint autóbusszal saját számlás személyszállítás az adott tevékenységre vonatkozó

a) az EGT-tagállam (a továbbiakban: tagállam) által

aa) nemzetközi közúti személyszállításra az 1073/2009/EK rendelet 4. cikkében foglaltak szerint kiadott közösségi engedéllyel (a továbbiakban: személyszállítási közösségi engedély), vagy az 5. cikkének (5) bekezdésében foglaltak szerint kiadott közösségi igazolvánnyal,

ab) menetrend szerinti nemzetközi személyszállításra az 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedéllyel;

b) az autóbusszal végzett nemzetközi nem menetrend szerinti személyszállításról szóló (INTERBUS) megállapodás (a továbbiakban: INTERBUS megállapodás) alapján kiadott engedéllyel (a továbbiakban: INTERBUS engedély);

c) kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján kiadott engedéllyel vagy igazolvánnyal

végezhető.

5. § Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet Magyarország területén kívül közúti közlekedési szolgáltatást abban az esetben végezhet, ha - a 3. §-ban megjelölt közúti árutovábbítási engedélyen vagy közúti személyszállítási engedélyen felül - rendelkezik az adott tevékenység végzésére jogosító

a) az 1072/2009/EK rendelet 2. cikke 2. pontja szerinti nemzetközi közúti árutovábbítás esetén árutovábbítási közösségi engedéllyel;

b) a CEMT engedély érvényességi területén díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbítás esetén a tehergépjárművére kiadott CEMT engedéllyel;

c) az autóbusszal díj ellenében végzett, az 1073/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó és a 2. cikke 1. pontjában megjelölt nemzetközi személyszállítás esetén - az 5. cikk (2) bekezdésének negyedik albekezdésében és (5) bekezdésében foglaltak kivételével -

ca) személyszállítási közösségi engedéllyel, vagy

cb) 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedéllyel;

d) az INTERBUS megállapodás alkalmazási területén autóbusszal végzett különjárati személyszállítás esetén az autóbuszra kiadott INTERBUS engedéllyel;

e) kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alkalmazási területén végzett közúti közlekedési szolgáltatás esetén a járműre az adott egyezmény alapján kiadott engedéllyel.

6. § Az e rendeletben foglaltak megtartásáért - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a közúti közlekedési szolgáltatáshoz, a saját számlás közúti áruszállításhoz, illetve az autóbusszal végzett saját számlás személyszállításhoz használt jármű üzemben tartója a felelős.

II. FEJEZET

A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÁSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK FELTÉTELEI

4. Általános szabályok

7. § Az 1071/2009/EK rendeletnek, valamint az e rendelet 8-23. §-ainak a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell minden olyan gazdálkodó szervezetre, amely - a teherjármű megengedett legnagyobb sebességének a mértékétől függetlenül - 3.5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű teherjárművel akár belföldi, akár nemzetközi forgalomban díj ellenében közúti árutovábbítási tevékenységet végez.

8. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység csak a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel végezhető.

(2) A közlekedési hatóság a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére

a) az - akár csak részben is - 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű teherjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási tevékenységre közúti árutovábbítási engedélyt,

b) az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási tevékenységre közúti személyszállítási engedélyt

ad ki.

(3) A közlekedési hatóság a közúti árutovábbítási engedélyt és a közúti személyszállítási engedélyt (a továbbiakban együtt: tevékenységi engedély) - továbbá az ahhoz tartozó engedélykivonatokat - a gazdálkodó szervezet kérelmére adja ki, abban az esetben, ha a kérelmező megfelel az 1071/2009/EK rendeletben, továbbá az e rendeletben foglalt feltételeknek.

(4) A közlekedési hatóság ügyintézési határidejét az 1071/2009/EK rendelet 11. cikk (3) bekezdése tartalmazza.

(5) A kiadott engedélyek, engedély-kivonatok másnak át nem adhatók.

9. § (1) A gazdálkodó szervezet abban esetben felel meg a jó hírnév 1071/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott követelményének, ha - a gazdálkodó szervezet mellett - a vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személy (a továbbiakban: vezető), a szakmai irányító, az egyéni vállalkozó, valamint - egyszemélyes gazdasági társaság esetén - a gazdasági társaság tulajdonosa is megfelel ennek a követelménynek.

(2) A jó hírnév követelménye a jó hírnévre alkalmasságot megszüntető cselekmény (1071/2009/EK rendelet 6. cikk) elkövetését megállapító határozat jogerőre emelkedését, illetve a jó hírnévre alkalmasságot megszüntető esemény bekövetkezését követő egy év leteltéig nem teljesül.

(3) Nem felel meg a jó hírnév követelményének az

a) a gazdálkodó szervezet, amely a közúti közlekedési szolgáltatás végzésére jogosultságát a 17. § (4) bekezdés a)-e) vagy g) pontjában foglaltak miatt elvesztette,

b) aki egyéni vállalkozói jogosultságát a 17. § (4) bekezdés a)-e) vagy g) pontjában foglaltak miatt elvesztette,

c) aki vezető vagy szakmai irányító volt olyan közúti közlekedési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezetnél, amelynek fizetésképtelenségét, valamint a fizetőképtelenségért a vezető vagy a szakmai irányító felelősségét a bíróság jogerősen megállapította,

d) aki vezető, szakmai irányító vagy - egyszemélyes gazdasági társaság esetén - tulajdonos volt olyan gazdálkodó szervezetnél, amelynek az engedélyét (ideértve a korábban kiadott belföldi és nemzetközi közúti árufuvarozói engedélyt is), illetve közúti személyszállítási engedélyét a közlekedési hatóság a 17. § (4) bekezdés a)-e) vagy g) pontjában foglaltak miatt visszavonta.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakat kizáró okként a jogosultság elvesztését, a fizetésképtelenséget megállapító bírósági határozat, illetve az engedély visszavonását megállapító hatósági határozat jogerőre emelkedését követő öt éven keresztül kell figyelembe venni.

(5) Amennyiben a jó hírnév követelményét nem magyar állampolgárnak kell teljesítenie, a jogosultság elvesztését követő ötévi időtartamon belül kizáró oknak kell tekinteni azt is, ha az engedélyt kiadó ország hatósága az engedélyes hibája miatt a közúti közlekedési szolgáltatás végzésére való jogosultságát visszavonta.

10. § (1) A szakmai irányító abban az esetben felel meg a szakmai alkalmasság követelményének, ha részt vesz a közlekedési hatóság által e célra szervezett vagy engedélyezett tanfolyami képzésen, és a képzést követően eredményes írásbeli és szóbeli vizsgát tesz. A tananyag és vizsgaanyag témaköreit, valamint a vizsgával kapcsolatos követelményeket az 1071/2009/EK rendelet I. melléklete, a képzéssel és a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2) A sikeres vizsga feltétele, hogy a vizsgázó a megszerezhető összes pontszámnak legalább a 60%-át elérje, továbbá valamennyi vizsgatárgyból megszerezze az ott elérhető pontszámoknak legalább az 50%-át. Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó a vizsgatárgyból egy éven belül ismétlő vizsgát tehet.

(3) A vizsga helyét és időpontját, valamint a vizsgabiztosokat a közlekedési hatóság jelöli ki. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni. Sikeres vizsga esetén a vizsgázó számára a képesítéséről, a végzett szaktanfolyam és a vizsga jellegétől függően, az 1071/2009/EK rendelet III. mellékletben meghatározottak szerinti - árufuvarozó szakmai irányítói, személyszállító szakmai irányítói - bizonyítványt (a továbbiakban: szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány) kell kiadni. A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány igazolja a szakmai irányítói képesítés megszerzését.

(4) A szakmai irányítói képesítést szaktanfolyami képzés nélkül szerezhet az a személy, aki hitelt érdemlően bizonyítja, hogy 2009. december hó 4. napját megelőzően folyamatosan tíz éven keresztül szakirányú szakmai vezető beosztásban dolgozott közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végző, Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetnél. A vizsgára a (2)-(3) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.

(5) Részleges felmentést kaphat a vizsgakötelezettség alól az a személy, aki az előírt szakismeretek elsajátítását az e rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerinti szakirányú felsőfokú képesítésről kiállított okirattal igazolja.

(6) A szakmai irányító személyének alkalmatlanná válása, vagy a szakmai irányító személyében bekövetkező változás esetén a gazdálkodó szervezet legfeljebb hat hónapig működhet szakmai irányító nélkül. Ez a határidő a szakmai irányító elhalálozása vagy munkaképességének elvesztése esetén három hónappal meghosszabbítható. Az engedélyezett határidő lejártával a gazdálkodó szervezet köteles igazolni a szakmai alkalmasság feltételének meglétét.

(7) A szakmai irányítók részére továbbképzést szervezni a közlekedési hatóság engedélye alapján lehet. A továbbképzés célja a szabályozásban időközben bekövetkezett változások megismertetése. A továbbképzést követő vizsgáztatást a közlekedési hatóság végzi, az előírt vizsgakötelezettségek sikeres teljesítéséről a közlekedési hatóság igazolást (továbbiakban: továbbképzési igazolás) ad ki. A szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány tíz év eltelte után csak - a tíz évnél nem régebben kiállított - továbbképzési igazolással együtt érvényes. A továbbképzés tan- és vizsgakövetelményeit a 3. melléklet tartalmazza.

11. § (1) A gazdálkodó szervezetnél szakmai irányító lehet a gazdálkodó szervezet tulajdonosa, tagja, alkalmazottja, megbízottja, illetve az 1071/2009/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt személy.

(2) A gazdálkodó szervezet szakmai irányítására az 1071/2009/EK rendelet 4. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt személy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak egyetlen gazdálkodó szervezetnél láthat el szakmai irányítói tevékenységet.

(3) Ugyanaz a kijelölt személy legfeljebb két gazdálkodó szervezetnél láthat el szakmai irányító tevékenységet, ha ezeknek a gazdálkodó szervezeteknek a székhelye és minden olyan telephelye, amelyre a kijelölt személy tevékenysége kiterjed, azonos település közigazgatási területén van. A kijelölt személy ilyen esetben is csak összesen legfeljebb ötven jármű tekintetében lehet szakmai irányító.

12. § (1) A gazdálkodó szervezet pénzügyi helyzete abban az esetben megfelelő, ha

a) a tevékenység megkezdéséhez és a zavartalan üzletvitelhez az 1071/2009/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tőkeerővel rendelkezik, és

b) a kérelem benyújtásának időpontjában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - köztartozásmentes adózónak minősül.

(2) Az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni olyan gazdálkodó szervezet esetén, amely kizárólag mezőgazdasági vontatót, lassú járművet és azokhoz kapcsolt pótkocsit üzemeltet.

(3) A megfelelő pénzügyi helyzet az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra vonatkozóan a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló nyilatkozatával, nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság nyilatkozatával, vagy vagyoni biztosíték igazolásával tanúsítható.

(4) A könyvvizsgálói nyilatkozatnak a gazdálkodó szervezet számvitelről szóló törvény alapján készített beszámolója - beszámoló hiányában nyitómérleg, vagyonmérleg vagy vagyonkimutatás - alapján kell tanúsítania az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak - egy évnél nem régebbi időpontban való - teljesülését. A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezettől kérheti a könyvvizsgálói nyilatkozat alapjául szolgáló bármely dokumentum bemutatását is.

(5) Vagyoni biztosíték lehet az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összegnek megfelelő - pénzügyi intézménynél lekötött és elkülönített - pénzösszeg, pénzügyi intézmény által vállalt kezesség, bankgarancia, vagy biztosító intézettel kötött felelősségbiztosítás. A vagyoni biztosítékra vonatkozó szerződést legalább egy évi időtartamra kell megkötni. A gazdálkodó szervezet legkésőbb a szerződés lejártáig köteles igazolni, hogy a szerződést meghosszabbította, vagy más pénzügyi intézménnyel, biztosító intézettel új szerződést kötött.

(6) Amennyiben a pénzügyi feltételek már nem teljesülnek, a közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet kérelmére legfeljebb hat hónapi időtartamra haladékot adhat azok teljesítése alól, ha a gazdálkodó szervezet - megalapozott üzleti terv alapján - könyvvizsgálói nyilatkozattal tanúsítja, hogy meghatározott időn belül nagy valószínűséggel várható a pénzügyi feltételek ismételt teljesítése. Az engedélyezett határidő lejártával a gazdálkodó szervezet köteles igazolni a pénzügyi feltételek meglétét. Az a gazdálkodó szervezet, amely a pénzügyi feltételek teljesítésére haladékot kapott, a kérelme benyújtásától számított öt éven belül erre irányuló kérelmet ismételten nem nyújthat be.

13. § (1) Az 1071/2009/EK rendelet 5. cikkében foglaltak a közúti közlekedési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet székhelyére vonatkoznak.

(2) A gazdálkodó szervezet a közúti közlekedési szolgáltatás végzéséhez használt járműveit a telephelyén vagy - legfeljebb 10 jármű esetén - tárolóhelyén tárolhatja. Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű - a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve - közúton vagy más közterületen nem tárolható.

(3) A közút kezelője kivételesen indokolt esetben - olyan helyen, ahol a jármű a közúti forgalmat nem zavarja - hozzájárulhat a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű közúton vagy közterületen való tárolásához.

5. Tevékenységi engedély

14. § (1) A tevékenységi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező gazdálkodó szervezet nevét, formáját és székhelyét, vezetőjének és szakmai irányítójának a természetes személyazonosító adatait, az üzemeltetni kívánt járművek megjelölését, rendszám szerint, továbbá azt, hogy a tevékenységi engedély díj ellenében végzett közúti árutovábbításra vagy személyszállításra - az utóbbin belül pedig azt is, hogy csak különjárati személyszállításra, különcélú menetrend szerinti személyszállításra, vagy közforgalmú menetrend szerinti személyszállításra - kéri.

(2) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a gazdálkodó szervezet, valamint a 9. § (1) bekezdésében megjelölt személyek megfelelnek a jó hírnév követelményének, a szakmai irányító ezen felül a szakmai alkalmasság követelményének is, továbbá hogy a gazdálkodó szervezet teljesíti a pénzügyi helyzettel kapcsolatos követelményeket.

(3) A kérelemhez csatolni kell

a) a társasági szerződés, az alapító okirat, illetve - egyéni vállalkozó esetén - a vállalkozói igazolvány, vállalkozói igazolvány hiányában a nyilvántartási számot tartalmazó hatósági bizonyítvány,

b) a szakmai irányító szakmai alkalmasságot igazoló okmány,

c) a gazdálkodó szervezet megfelelő pénzügyi helyzetét igazoló okiratok,

d) az üzemeltetni kívánt járművek forgalmi engedélye, valamint

e) ha a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységhez használni kívánt járműnek nem a kérelmező gazdálkodó szervezet a tulajdonosa vagy az üzembentartója, a jármű jogszerű használatát igazoló - a jármű rendszámát, tulajdonosának nevét,valamint a használat jogcímét és időtartamát is tartalmazó - szerződés vagy nyilatkozat

másolatát.

(4) Más tagállam gazdálkodó szervezete, illetve állampolgára esetén a jó hírnév, a szakmai alkalmasság és a megfelelő pénzügyi helyzet teljesítésének igazolására az adott tagállam illetékes hatósága (szervezete) által erre a célra kiállított dokumentumok másolatát kell a kérelemhez csatolni.

(5) A közlekedési hatóság felhívására a kérelmezőnek be kell mutatnia a (3), illetve a (4) bekezdésében megjelölt - a kérelmező által a kérelemhez másolatban csatolt - okiratok és iratok eredeti példányát.

15. § (1) A tevékenységi engedélyben - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl - fel kell tüntetni

a) a tevékenységi engedély számát és időbeli hatályát,

b) a gazdálkodó szervezet vezetésére (ügyvezetésére) jogosult személy nevét,

c) a szakmai irányító nevét,

d) azt, hogy a tevékenységi engedély díj ellenében végzett közúti árutovábbításra vagy személyszállításra szól, az utóbbin belül pedig azt is, hogy csak különjárati személyszállításra, különcélú menetrend szerinti személyszállításra, vagy közforgalmú menetrend szerinti személyszállításra is jogosít,

e) az üzemeltethető járművek számát, autóbuszok esetében azok összes férőhely-kapacitását is, továbbá

f) a szakmai irányító képesítésének korlátozottsága miatt, vagy bármely egyéb okból a tevékenységi engedély esetleges korlátozását.

(2) Az 1072/2009/EK rendelet 4. cikk (3) bekezdése szerint a járművek számának megfelelő számban kiadott tevékenységi engedély másolat (a továbbiakban: engedélykivonat) a jármű forgalmi rendszámára szól és tartalmazza az engedély számát, az engedélykivonat alszámát, valamint az (1) bekezdés a)-c), e) és f) pontjaiban megjelölt adatokat.

(3) A tevékenységi engedély adataiban bekövetkezett változást az engedélyes tizenöt napon belül köteles a közlekedési hatóságnak bejelenteni. Be kell jelenteni továbbá az engedély alapján üzemeltetett járművekben történő változást is; ez a bejelentési kötelezettség azonban nem vonatkozik a jármű átmeneti kiesése esetén igénybe vett helyettesítő járműre, ha az igénybevétel időtartama - szerződéssel igazoltan - nem haladja meg a tizenöt napot.

(4) Helyettesítés esetén a helyettesített járműre kiadott engedély-kivonatot a tevékenységet gyakorló járművön kell tartani. Saját helyettesítő jármű esetén annak használata jogszerűségét igazoló okmány (forgalmi engedély, bérleti szerződés) helyettesíti a szerződést.

(5) A változás bejelentése alapján a közlekedési hatóság a változást a nyilvántartásában átvezeti, és - a korábbi engedély bevonása mellett - új tevékenységi engedélyt, valamint új engedélykivonatot ad ki.

(6) A tevékenységi engedélyt a gazdálkodó szervezet a székhelyén köteles őrizni. Az engedélykivonatot az árutovábbítás, illetve személyszállítás közben a járművön kell tartani.

(7) A gazdálkodó szervezet köteles a tevékenységi engedélyt és az engedélykivonatokat a közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység szüneteltetése esetén a közlekedési hatóságnál letétbe helyezni; a tevékenység megszűnése esetén, illetve az engedély időbeli hatályának lejártával pedig azt köteles a közlekedési hatóságnak visszaszolgáltatni.

16. § (1) A közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az 1072/2009/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében, illetve az 1073/2009/EK 4. cikk (4) bekezdésében és 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartamra adja ki. Rövidebb időtartam csak indokolt esetben - az indokok pontos megjelölésével - határozható meg.

(2) A közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási tevékenység végzésére kiadott engedély időbeli hatályára a közszolgáltatási szerződésben foglaltak az irányadóak.

17. § (1) A közlekedési hatóság a tevékenységi engedélyt az 1071/2009/EK rendelet 13. cikkében foglalt esetekben, továbbá a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott esetekben korlátozza, felfüggeszti, illetve a tevékenységi engedélyt (az engedélykivonatokkal együtt) visszavonja.

(2) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet által üzemeltethető járművek számát - az érintett engedélykivonatok bevonása mellett - arányosan korlátozza, ha a gazdálkodó szervezetnél a pénzügyi követelmények már nem minden jármű tekintetében teljesülnek.

(3) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezetnek a tevékenységi engedélyét (az engedélykivonatokkal együtt) legalább három hónapra, de legfeljebb egy évre felfüggesztheti - az 1071/2009/EK rendelet IV. mellékletében, valamint a (4) bekezdésben foglalt esetekben visszavonja - ha a gazdálkodó szervezet

a) az engedélyben foglaltaktól eltérő tevékenységet végez, illetve

b) a járművezető személyi feltételeire, vezetési és pihenőidejére, a teherjármű, illetve az autóbusz műszaki, biztonsági, környezetvédelmi vagy egyéb követelményeire, a szállítás feltételeire, az árutovábbítási, illetve személyszállítási közösségi engedély hiteles másolatainak, az ellenőrzési okmányoknak a használatára vagy az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásokat megsérti.

(4) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet tevékenységi engedélyét (az engedélykivonatokkal együtt) visszavonhatja,

a) az 1071/2009/EK rendelet IV. mellékletében megjelölt bármely jogsértés elkövetése esetén,

b) ha az engedély megadása szempontjából lényeges adat tekintetében szándékosan valótlan adatot szolgáltattak,

c) ha a gazdálkodó szervezet nemzetközi forgalomban ismétlődően jogosulatlan tevékenységet végez,

d) ha a gazdálkodó szervezet súlyosan és ismételten megsérti a járművezető személyi feltételeire, vezetési és pihenőidejére vonatkozó szakmai előírásokat,

e) ha a gazdálkodó szervezet kabotázs esetén súlyosan és ismételten megsérti a fogadó tagállam rendelkezéseit, és ezért külföldi hatóság a nemzetközi forgalomból való kitiltását kezdeményezi,

f) ha a gazdálkodó szervezet az engedélyezett tevékenységet tartósan - legalább 6 hónapon át - nem gyakorolja, anélkül, hogy a szüneteltetést a közlekedési hatóságnak megfelelő indokkal bejelentette volna, illetve

g) ha a gazdálkodó szervezet ismételten olyan személyszállítási tevékenységet végez, amelyre az engedélye nem jogosítja.

(5) Az eljáró közlekedési hatóság a közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási tevékenységet is érintő felfüggesztő vagy visszavonó határozatát tájékoztatás céljából megküldi a közlekedésért felelős miniszternek, valamint az érintett gazdálkodó szervezetnél az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetnek, továbbá helyi közlekedést érintő esetben az illetékes önkormányzatnak is.

6. A közúti közlekedési szolgáltatáshoz igénybe vett járművek

18. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű jobb oldali első ajtajának külső részén - tehergépjárműnél az oldalfalán - jól látható méretben fel kell tüntetni az üzembentartó nevét és telephelyét, vagy a közlekedési hatóság által e célra rendszeresített jelet és azonosítási számot.

(2) Menetrend szerinti személyszállításhoz csak olyan autóbusz használható, amelyről a közlekedési hatóság a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendeletben meghatározott műszaki vizsgálat alapján megállapította, hogy megfelel a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendeletben a menetrend szerint közlekedő autóbuszra meghatározott műszaki feltételeknek. Alkalmasság esetén a közlekedési hatóság a jármű forgalmi engedélyét "menetrend szerinti személyszállításra alkalmas" bejegyzéssel látja el. Ha a korábban a menetrend szerint közlekedő autóbuszra meghatározott műszaki feltételeknek megfelelő autóbusz alkalmatlanná válik, a közlekedési hatóság a korábbi bejegyzést érvényteleníti, és a járműre kiadott engedélykivonatot bevonja.

(3) A menetrend szerinti - belföldi vagy nemzetközi - személyszállítást végző autóbusz homlok- és oldalfalán a járati útvonal kezdő- és végpontját kell feltüntetni. A különcélú menetrend szerinti személyszállításra használt autóbusz homlok- és oldalfalán a "különcélú járat" feliratot - szerződéses járat esetén "szerződéses járat" feliratot - feltüntető táblát is el kell helyezni.

19. § (1) A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott, díj ellenében közúti árutovábbítást végző 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjármű Magyarország területén - az 1072/2009/EK rendelet 1. cikk (5) bekezdésében felsorolt eseteket kivéve - árutovábbítási közösségi engedéllyel közlekedhet.

(2) A más tagállam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz Magyarország területén

a) menetrend szerinti személyszállítás esetén személyszállítási közösségi engedéllyel és az 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedéllyel,

b) különjárati személyszállítás esetén személyszállítási közösségi engedéllyel,

c) saját számlás személyszállítás esetén az 1073/2009/EK rendelet 5. cikkének (5) bekezdésében megjelölt igazolvánnyal

közlekedhet.

(3) Az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott teherjármű és autóbusz Magyarország területén a kettő vagy többoldalú nemzetközi szerződésben meghatározott engedéllyel (ideértve a CEMT engedélyt és az INTERBUS engedélyt is), a nemzetközi szerződésben meghatározott keretek között és az ott megjelölt feltételek megtartásával közlekedhet.

7. A közúti közlekedési szolgáltatáshoz igénybe vett járművek vezetői

20. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatás keretében járművet az vezethet, akinek

a) az adott jármű vezetéséhez szükséges vezetői engedélye van,

b) amennyiben ezt az adott tevékenységre jogszabály előírja, pályaalkalmassági minősítése is van,

c) megfelel a 2. mellékletben meghatározott - tevékenységéhez igazodó - képesítési követelményeknek, és erről igazolványa van,

d) nem áll a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, valamint

e) a közlekedési igazgatási hatóság nem rendelte el - jogerősen - vezetési jogosultsága szünetelését.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt okiratokat a jármű vezetőjének a szolgáltatás teljesítése közben magánál kell tartania.

21. § (1) Az EGT-n kívüli állam állampolgára közúti közlekedési szolgáltatást végző, magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművet a közúti közlekedési szolgáltatást végző gazdálkodó szervezet kérelmére kiadott járművezetői igazolvány birtokában vezethet. A járművezetői igazolványt a közlekedési hatóság adja ki.

(2) A járművezetői igazolvány iránti kérelemhez mellékelni kell a járművezető munkavállalási engedélyének, munkaszerződésének és Magyarország területén való tartózkodása jogszerűségét igazoló okmánynak a hiteles másolatát. Mellékelni kell továbbá a járművezető szakmai képesítését igazoló okirat hiteles másolatát és annak hiteles fordítását is.

(3) A közlekedési hatóság a kiadott járművezetői igazolványokról nyilvántartást vezet, és a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget értesíti a járművezetői igazolvány kiadásáról.

8. Fuvarlevél, menetlevél

22. § (1) A díj ellenében közúti árutovábbítást végző teherjármű fuvarlevéllel, a díj ellenében személyszállítást végző autóbusz - közforgalmú menetrend szerinti személyszállítás kivételével - autóbusz-menetlevéllel vehet részt a forgalomban.

(2) Fuvarlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) az árutovábbítás jellege (fuvarozás, rendelkezésre bocsátás, díj ellenében végzett vontatás),

b) az üzembentartó és a fuvaroztató megnevezése, címe,

c) a jármű rendszáma és a gépjárművezető neve,

d) az árura vonatkozó adatok (az áru tulajdonosa által kiállított szállítólevél száma, az áru megnevezése, mennyisége, a csomagolás módja, veszélyes árunál a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai megállapodás (ADR) szerinti adatok), illetve a vontatott vagy szállított járműre vonatkozó adatok (a tulajdonos vagy üzembentartó megnevezése, címe, a jármű rendszáma),

e) a jármű kiállításának, valamint indulásának helye és ideje, a jármű útvonala, a megállások (fel- és lerakodás) és indulások helye és ideje, valamint az érkezés helye és ideje (a kilométeróra állásának és a - rakománnyal vagy rakomány nélkül - megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével),

továbbá árufuvarozásnál és vontatásnál ezeken kívül még

f) az áru vagy a vontatott jármű átvételének helye és ideje,

g) az áru kiszolgáltatásának, illetve a vontatott jármű átadásának a helye, és - a kiszolgáltatást (átadást) követően - az ideje is.

(3) Autóbusz-menetlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a személyszállítás jellege (különcélú menetrend szerinti személyszállítás, különjárati személyszállítás),

b) az üzembentartó és - amennyiben van ilyen - a megrendelő (szerződő fél) megnevezése és címe,

c) a jármű rendszáma és a gépjárművezető (gépjárművezetők) neve,

d) a jármű kiállításának, valamint indulásának a helye és ideje, a jármű útvonala, a megállások (fel- és leszállások) és indulások helye és ideje, valamint az érkezés helye és ideje (a kilométeróra állásának és az - utassal vagy utas nélkül - megtett kilométer-teljesítményeknek a feltüntetésével).

(4) A fuvarlevél és az autóbusz-menetlevél szigorú számadású okmány.

(5) A fuvarlevelet és az autóbusz-menetlevelet eseményszerűen kell vezetni.

(6) A felhasznált vagy rontott fuvarlevelet, illetve autóbusz-menetlevelet sorszám szerint, hiánytalanul, a bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

(7) A fuvarlevelet, illetve az autóbusz-menetlevelet az üzembentartó, vagy - írásbeli felhatalmazása alapján - a jármű vezetője állítja ki. A jármű vezetője köteles azt a szállítás során eseményszerűen vezetni, és aláírásával hitelesíteni. Közúti közlekedési szolgáltatás esetén a megrendelőnek, illetve a fuvaroztatónak az okmányon igazolnia kell az elvégzett teljesítményt, árufuvarozásnál az áru átvételét is.

(8) A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által végzett különcélú menetrend szerinti személyszállításnál, valamint különjárati személyszállításnál az autóbuszban utazókról utaslistát kell készíteni. Az utaslista a menetlevél mellékletét képezi.

9. Jelentéstétel, tájékoztatás

23. § Az 1071/2009/EK, az 1072/2009/EK és az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott, a tagállamot terhelő jelentéstételi és tájékoztatási kötelezettséget - mint nemzeti kapcsolattartó - a közlekedési hatóság teljesíti. A közlekedési hatóság erről - a jelentés vagy a tájékoztatás másolatának megküldésével - egyidejűleg tájékoztatja a közlekedésért felelős minisztert.

III. FEJEZET

AZ ÖMLESZTETT ÁRUT SZÁLLÍTÓ TEHERGÉPJÁRMŰ FORGALOMBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

24. § (1) Az olyan 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárműnek a forgalomban való részvételéhez, amelyet a Magyar Köztársaság területén ömlesztett áruval raktak meg, jármű-tömegbizonylat is szükséges. A jármű-tömegbizonylatot az ömlesztett áru feladójának, vagy az áru felrakását végzőnek kell a megrakott tehergépjármű össztömegéről kiállítania, és a tehergépjármű vezetőjének igazolható módon átadnia, a felrakás helyén, hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű-mérlegelés, tengelyterhelés-mérés, vagy a rakomány súlyának mérlegelése alapján.

(2) Ha a feladó vagy a felrakást végző a jármű-tömegbizonylat kiállítási kötelezettségének nem tud eleget tenni, a bizonylat helyett írásbeli nyilatkozatot kell kiállítania, és a jármű vezetőjének igazolható módon átadnia.

(3) A jármű-tömegbizonylatnak, illetve az írásbeli nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a kiállító neve, címe, a kiadási sorszám, a kiadás helye,

b) a felrakott áru megnevezése, tömege (kg),

c) a felrakodás dátuma (év, hó, nap, óra, perc),

d) a jármű - mérlegelés vagy tengelyterhelés-mérés alapján megállapított - tömege (csak a bizonylaton),

e) a jármű rendszáma, a fuvarlevél száma,

f) a felrakodást végző aláírása és - amennyiben van - bélyegzője.

(4) A jármű-tömegbizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a szállítás időtartama alatt a fuvarlevél mellékletét képezi, azt az ellenőrzést végző hatóság képviselőjének felszólítására be kell mutatni. A bizonylatot vagy az írásbeli nyilatkozatot a fuvarozás (szállítás) befejezését követően - a kapcsolódó okmányokhoz csatoltan - meg kell őrizni.

(5) Túlsúly megállapítása esetén a fizetendő bírság a jármű-tömegbizonylat vagy a nyilatkozat kiállítóját terheli.

IV. FEJEZET

A DÍJ ELLENÉBEN VÉGZETT NEMZETKÖZI KÖZÚTI ÁRUTOVÁBBÍTÁS TOVÁBBI FELTÉTELEI

10. A tagállamok gazdálkodó szervezetei által végzett nemzetközi árutovábbítás

25. § (1) A tagállamokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel egymás között vagy egymás területét érintően díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbítási tevékenységére vonatkozó további feltételeket - ideértve a bármely megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel végzett kabotázs-tevékenységre vonatkozó feltételeket is - megállapító, a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló 1072/2009/EK rendeletet az e § (2)-(4) bekezdéseiben foglalt végrehajtási rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A közlekedési hatóság

a) az árutovábbítási közösségi engedélyt annak a gazdálkodó szervezetnek a részére adja ki, amelynek közúti árutovábbítási engedélye,

b) a közösségi járművezetői igazolványt annak a gazdálkodó szervezetnek a részére adja ki, amelynek közúti árutovábbítási engedélye és - ezen kívül - árutovábbítási közösségi engedélye is

van, és megfelel az 1072/2009/EK rendeletben az árutovábbítási közösségi engedélyre, illetve a járművezetői igazolványra meghatározott feltételeknek.

(3) Az EGT más tagállamában székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által 3.5 tonnát meg nem haladó össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbításhoz árutovábbítási közösségi engedély nem szükséges, de Magyarország területén áruküldeményt továbbítás céljából felvenni - függetlenül attól, hogy az áruküldemény rendeltetési helye melyik országban van - csak abban az esetben jogosult, ha rendelkezik a székhelye szerinti tagországban részére kiadott - díj ellenében végzett közúti árutovábbítási jogosultságot megállapító - tevékenységi engedéllyel.

(4) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet részére általa kiadott árutovábbítási közösségi engedélyt (az engedély hiteles másolataival együtt) - az 1072/2009/EK rendeletben meghatározottakon kívül - abban az esetben is felfüggeszti, illetve visszavonja, ha a gazdálkodó szervezet közúti árutovábbítási engedélyét felfüggesztette, illetve visszavonta.

11. Az EGT-n kívül díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbítás

26. § (1) A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek a tagállamokon kívüli államba irányuló, díj ellenében végzett nemzetközi közúti árutovábbítási tevékenységéhez engedély szükséges. Az engedélyt a közlekedési hatóság adja ki.

(2) Magyarország területén az EGT-n kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott teherjárművel kabotázsként közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység a közlekedési hatóság engedélyével végezhető.

V. FEJEZET

AZ AUTÓBUSSZAL DÍJ ELLENÉBEN VÉGZETT NEMZETKÖZI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS KÜLÖN FELTÉTELEI

12. A tagállamok gazdálkodó szervezetei által végzett nemzetközi személyszállítás

27. § (1) A tagállamokban székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek - a tagállamok közötti vagy a tagállamok területét érintő - autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítási tevékenységére vonatkozó további feltételeket (ideértve a kabotázs-tevékenységre vonatkozó feltételeket is) megállapító, a személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól szóló 1073/2009/EK rendeletet, valamint a 2121/98/EK rendeletet az e § (2)-(6) bekezdéseiben foglalt végrehajtási rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek részére a személyszállítási közösségi engedélyt, az 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedélyt, valamint az 1073/2009/EK rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott saját számlás személyszállítási tevékenység végzéséhez szükséges igazolványt - kérelemre - a közlekedési hatóság adja ki.

(3) A közlekedési hatóság

a) a személyszállítási közösségi engedélyt annak a gazdálkodó szervezetnek a részére adja ki, amelynek közúti személyszállítási engedélye,

b) az 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedélyt annak a gazdálkodó szervezetnek a részére adja ki, amelynek közösségi engedélye

van, és megfelel az 1073/2009/EK rendeletben az adott engedélyre meghatározott feltételeknek.

(4) A közlekedési hatóság a gazdálkodó szervezet részére általa kiadott személyszállítási közösségi engedélyt és 1073/2009/EK rendelet 6. cikkében foglaltak szerint kiadott engedélyt (azok kivonatával együtt) - az 1073/2009/EK rendelet 21. cikkében meghatározottakon kívül - abban az esetben is felfüggeszti, illetve visszavonja, ha a gazdálkodó szervezet közúti személyszállítási engedélyét felfüggesztette, illetve visszavonta.

(5) Különcélú menetrend szerinti személyszállítást, valamint különjárati személyszállítást más tagállamban bejegyzett - személyszállítási közösségi engedéllyel rendelkező - gazdálkodó szervezet Magyarország területén belföldi forgalomban is végezhet.

(6) A12. § (2) bekezdésében meghatározott korlátozás nem vonatkozik az 1073/2009/EK rendelet 13. cikkében meghatározott esetre.

13. Az EGT-n kívüli nemzetközi közúti személyszállítás

28. § (1) A nemzetközi szerződések alapján autóbusszal végzett személyszállításra meghatározott engedélyt - a nemzetközi szerződésekben meghatározott keretek között - a közlekedési hatóság adja ki.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt engedélyt - a másik szerződő fél illetékes hatóságának egyidejű értesítésével - a közlekedési hatóság visszavonja, ha az engedélyes az engedély kiadásának feltételeit már nem teljesíti, illetve súlyosan vagy ismételten megsérti az engedélyezett tevékenység végzésére vonatkozó előírásokat.

VI. FEJEZET

A SAJÁT SZÁMLÁS KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÁS ÉS AZ AUTÓBUSSZAL VÉGZETT SAJÁT SZÁMLÁS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS

14. Közúti áruszállítási igazolvány, közúti személyszállítási igazolvány

29. § A 7,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű teherjárművel saját számlás közúti áruszállítás közúti áruszállítási igazolvánnyal végezhető.

30. § Autóbusszal saját számlás személyszállítás közúti személyszállítási igazolvánnyal végezhető.

31. § (1) A közúti áruszállítási igazolványt és a közúti személyszállítási igazolványt (a továbbiakban együtt: igazolvány) - járművenként két példányban, kérelemre - a közlekedési hatóság adja ki.

(2) Az igazolvány abban az esetben adható ki, ha a jármű üzemeltetője nyilatkozatot tesz, hogy az igazolvánnyal végzett tevékenysége mindenben megfelel a saját számlás közúti áruszállítás, illetve az autóbusszal végzett saját számlás személyszállítás feltételeinek.

(3) Az igazolvány kiadása iránti kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező gazdálkodó szervezet nevét, formáját és székhelyét, vezetőjének a természetes személyazonosító adatait, az üzemeltetni kívánt járművet, rendszám szerint, valamint a jármű üzemeltetésének jogcímét és telephelyét (tárolási helyét).

(4) Az igazolványt a közlekedési hatóság a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre adja ki, az üzemeltető nevére és a jármű rendszámára szólóan, kettő példányban. Az igazolvány egyik példányát az üzemeltető székhelyén kell őrizni, a másik példányt - a szállítási tevékenység közben- a járművön kell tartani.

(5) Ha a járművet személyesen nem a tulajdonos vagy az üzemeltető vezeti, az igazolvány csak olyan dokumentummal együtt hatályos, amely hitelt érdemlően igazolja, hogy a járművet vezető személy az üzemeltető tagja, vele munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(6) Az üzemeltető az igazolványt a jármű forgalomból történő kivonása, üzemeltetői jogának megváltozása, vagy a saját számlás szállítási tevékenység megszűnése esetén, továbbá - megújítás céljából - az igazolvány időbeli hatályának lejártával köteles a közlekedési hatóságnak visszaszolgáltatni.

(7) Nemzetközi forgalomban

a) saját számlás közúti áruszállítás, vagy autóbusszal saját számlás személyszállítás a közlekedési hatóság által kettő vagy többoldalú nemzetközi egyezmény alapján kiadott engedéllyel, vagy

b) a tagállamok a területén saját számlás közúti áruszállítás az 1072/2009/EK 1. cikk (5) bekezdés d) pontjában, autóbusszal saját számlás személyszállítás az 1073/2009/EK 3. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerint is

végezhető.

32. § (1) A közlekedési hatóság a közúti áruszállítási igazolványt, illetve a közúti személyszállítási igazolványt - ha a tevékenység végzésére jogosult több igazolvánnyal rendelkezik, az összes igazolványt - legalább kettő évre, legfeljebb öt évre visszavonja, ha a tevékenységet végző

a) súlyosan és ismételten megsérti a járművek műszaki és biztonsági követelményeire, vagy a járművezetők személyi feltételeire, vezetési és pihenőidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, vagy

b) közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységet végez, anélkül, hogy erre jogosult lenne.

(2) Az üzemeltető az igazolvány visszavonásának időtartama alatt újabb igazolványt nem kaphat.

15. A forgalomban való részvétel további feltételei

33. § (1) A saját számlás közúti áruszállítást végző teherjármű, illetve a saját számlás személyszállítást végző autóbusz a közúti forgalomban saját számlás menetlevéllel vehet részt.

(2) Saját számlás menetlevélként olyan okmány használható, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) az üzembentartó megnevezése, székhelye és a gépjárművezető neve,

b) a jármű rendszáma, telephelye,

c) áruszállítás esetén a rakományra vonatkozó adatok (az árutulajdonos által kiállított szállítólevél száma, a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása, a csomagolás módja, veszélyes áruknál az ADR szerinti adatok), továbbá

d) az indulás, a megállások és az érkezés (fel- és lerakodás) helye és ideje, a kilométeróra állása, valamint a megtett kilométer-teljesítmények.

(3) A saját számlás menetlevél szigorú számadású nyomtatványnak minősül. A jármű vezetője köteles azt a szállítás során eseményszerűen vezetni, és aláírásával hitelesíteni.

(4) A 13. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell a gazdálkodó szervezet által a saját számlás közúti áruszállításhoz vagy a saját számlás személyszállításhoz használt járművek tárolására is.

(5) Saját számlás közúti áruszállítást, illetve saját számlás személyszállítást végző jármű vezetőjére a 20. §-ban foglaltakat is - értelemszerűen - alkalmazni kell.

VII. FEJEZET

A BÉRELT TEHERJÁRMŰVEL DÍJ ELLENÉBEN VÉGZETT KÖZÚTI ÁRUTOVÁBBÍTÁSRA ÉS A BÉRELT TEHERJÁRMŰVEL VÉGZETT SAJÁT SZÁMLÁS ÁRUSZÁLLÍTÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

34. § (1) Bérelt teherjárművel díj ellenében közúti árutovábbítás, vagy bérelt járművel saját számlás áruszállítás írásban megkötött bérleti szerződés alapján végezhető.

(2) A bérelt teherjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítást és a bérelt teherjárművel végzett saját számlás áruszállítást kizárólag a teherjárművet bérlő gazdálkodó szervezet folytathat.

(3) A bérelt teherjárművet csak a gazdálkodó szervezet természetes személy tagja, vagy a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezetheti.

(4) A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által bérelt teherjárműnek magyar hatósági jelzéssel és engedéllyel kell rendelkeznie.

(5) Bérelt teherjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítás és bérelt teherjárművel saját számlás áruszállítás közben a járművezetőnek a közúti forgalomban magánál kell tartania

a) a teherjármű bérletére vonatkozó szerződést, vagy a szerződés hitelesített kivonatát, amely tartalmazza a bérbeadó és a bérlő nevét, a szerződéskötés napját és időtartamát, valamint a teherjármű azonosítási adatait, továbbá

b) a teherjárművet vezetőnek

ba) a bérlő gazdálkodó szervezetnél tagsági vagy részvényesi jogviszonyát igazoló iratot, vagy

bb) a járművezető foglalkoztatására vonatkozó szerződést, vagy ezek hitelesített kivonatát vagy három hónapnál nem régebbi fizetési jegyzéket.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott iratok a tagállamban nyilvántartásba vett gépjármű esetében helyettesíthetőek a járművet nyilvántartó állam illetékes hatósága által kiadott - az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott tartalmú - irattal is.

(7) Az (1)-(6) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a teherjármű használatba adása ingyenesen történik.

(8) A teherjármű bérbe vagy használatba adásának igazolására a szerződés csak abban az esetben alkalmas, ha tartalmazza a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdése szerinti adatokat is.

VIII. FEJEZET

TÁJÉKOZTATÓ KIADÁSA

35. § Az 1071/2009/EK rendelet 10. cikk szerinti tájékoztatót a közlekedési hatóság adja ki, és annak naprakészségen tartásáról folyamatosan gondoskodik.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Hatályba léptető rendelkezés

36. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A 3. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 29. § 2012. december 4-én lép hatályba.

(3) A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

17. Átmeneti rendelkezések

37. § (1) A teherjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, valamint az autóbusszal végzett személyszállítási tevékenység a rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedély alapján az abban meghatározott időbeli hatály lejártáig folytatható.

(2) Ha a közforgalmú menetrend szerinti belföldi személyszállítást a 2002. január 1-jét megelőzően kiírt koncessziós pályázat nyertese által alapított koncessziós társaság végzi, a közforgalmú menetrend szerinti személyszállítási tevékenység végzésére kiadott engedély időbeli hatályára a koncessziós szerződésben foglaltak az irányadóak.

18. Az Európai Unió jogának való megfelelés

38. § (1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) az autóbusszal végzett személyszállítás okmányaira vonatkozóan a 684/92/EGK és a 12/98/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1998. október 2-i 2121/98/EK bizottsági rendelet,

e) a 3118/93/EGK tanácsi rendeletnek a saját számlás közúti árufuvarozókra történő alkalmazása részletes szabályairól szóló, 1994. április 8-i 792/94/EK bizottsági rendelet.

(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló, 2006. január 18-i 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. és 10. cikke,

c) az 1999/45/EK, a 2002/83/EK, a 2003/37/EK és a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 77/388/EGK, a 91/414/EGK, a 96/26/EK, a 2003/48/EK és a 2003/49/EK tanácsi irányelvek az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások nyújtásának szabadsága, a mezőgazdaság, a közlekedéspolitika és az adózás területén, a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2004. április 26-i 2004/66/EK tanácsi irányelv,

d) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/103/EK tanácsi irányelv.

19. A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosítása

39. § (1) A közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (a továbbiakban: MTR.) 1-3. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (1) A rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja] terjed ki, amelyek

a) a Magyarország területén belföldi vagy nemzetközi forgalomban (ideértve az átmenő forgalmat is) - az autóbuszt kivéve - közúti járművel vagy járműszerelvénnyel (a továbbiakban együtt: jármű) közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, vagy a Magyarország területén közúti járművet tartanak üzemben;

b) a Magyarország területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti személyszállítást végeznek.

(2) A rendelet alkalmazásában közúti közlekedési szolgáltatás: járművel üzletszerűen - díj ellenében vagy ellenérték fejében, gazdasági tevékenységként - végzett személyszállítás.

2. § (1) Közúti közlekedési szolgáltatásként személygépkocsival

a) személytaxi-szolgáltatás az 5/A. §-ban,

b) személyszállító szolgáltatás az 5/B. §-ban meghatározott engedéllyel végezhető.

(2) Aki rendszeres gazdasági tevékenységként az (1) bekezdésben nem szereplő közúti közlekedési szolgáltatást kíván végezni, köteles azt a tevékenység megkezdése előtt legalább 30 nappal a közlekedési hatóságnak bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység megjelölését, az ahhoz használni kívánt jármű jellegét, telephelyét vagy tárolásának helyét. A közlekedési hatóság a tevékenység megkezdését megtiltja, ha az annak végzéséhez előírt feltételek hiányoznak.

3. § A közúti közlekedési szolgáltatás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a szolgáltatást végző a 2. § (1) bekezdésében megjelölt tevékenységre az engedélyt megszerezte, vagy a 2. § (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének eleget tett, továbbá a 2. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt tevékenységhez használt, engedélyezett járművet a jogszabályban meghatározott színű hatósági jelzéssel (a továbbiakban: különleges rendszámtábla) látták el."

(2) Az MTR. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1), a (3) és a (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azokra a járművekre is, amelyeket nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használnak."

(3) Az MTR. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § A közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű jobb oldali első ajtajának külső részén jól látható méretben fel kell tüntetni az üzemben tartó nevét és telephelyét, vagy a közlekedési hatóság által e célra rendszeresített jelet és az azonosítási számot."

(4) Az MTR. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Közúti közlekedési szolgáltatás, továbbá közúti személyszállítás keretében járművet az vezethet, aki

a) az adott jármű vezetéséhez szükséges hatályos vezetői engedéllyel és jogszabályban meghatározott pályaalkalmassági minősítéssel rendelkezik,

b) az 1. számú mellékletben meghatározott - tevékenységéhez igazodó - képesítéssel rendelkezik,

c) nem áll a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt, illetve a vezetési jogosultsága szünetelését a közlekedési igazgatási hatóság jogerősen nem rendelte el."

(5) Az MTR. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak nem érintik az országhatár átlépésére és az országhatáron kívüli forgalomra vonatkozó egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeket, korlátozásokat és tilalmakat."

(6) Az MTR. 23/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző jármű a következő adatokat tartalmazó menetlevéllel vehet részt a közúti forgalomban:

a) az üzemben tartó és - amennyiben van ilyen - a megrendelő (szerződő fél) megnevezése és címe,

b) az útvonal az indulások, megállások, érkezések helyének és idejének, a szállított utasok számának, a kilométeróra állásának, valamint a megtett kilométer-teljesítménynek a feltüntetésével."

(7) Az MTR. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § A közúti forgalomban a jármű vezetője köteles a gépjárművön vagy magánál tartani a végzett tevékenységtől függően

a) az 5/A. § szerinti taxi-engedélyt, az 5/B. § szerinti személygépkocsis személyszállító engedélyt,

b) az 5/C. § szerinti igazolványt."

(8) Hatályát veszti az MTR. 3/A. §-a, 4.-5. §-a, 6. §-a, 8. §-a, 11. §-ának (2)-(4) bekezdése, 13. §-a, 15. §-a, 19-21. §-ai, 23. §-23/A. §-a, 26. § (2)-(3), (6) és (8) bekezdései, 27. §-a, az 1. számú mellékletének A rész II. pontja és B része, valamint 3. számú melléklete.

20. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

40. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NKHR) 4. § (3) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el:)

"18. az (5) bekezdés 11. pontjában meghatározottak kivételével a közúti közlekedési szolgáltatási, a saját számlás áruszállítási, valamint a saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló rendeletben meghatározott hatósági feladatok, valamint:

a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

c) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

d) az autóbusszal végzett személyszállítás okmányaira vonatkozóan a 684/92/EGK és a 12/98/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1998. október 2-i 2121/98/EK bizottsági rendeletben,

e) a közúti fuvarozó vállalkozásokról vezetett országos elektronikus nyilvántartások összekapcsolására vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. december 16-i 1213/2010/EU bizottsági rendeletben, valamint

f) a közúti fuvarozási vállalkozások nemzeti elektronikus nyilvántartásában rögzítendő adatokra vonatkozó minimális követelményekről szóló, 2009. december 17-i 2009/992/EU bizottsági határozatban

meghatározott hatósági feladatok ellátása"

(során.)

(2) Az NKHR 4. § (5) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a 4. § (5) bekezdése a következő 21. ponttal egészül ki:

[Közlekedési hatóságként első fokon a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőség jár el:]

"20. a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelőségek által végzett ellenőrzésekhez kapcsolódó bírságolási feladatok ellátása, valamint

21. a (2)-(4) bekezdésben nem szabályozott, a közlekedési hatóság hatáskörébe tartozó feladatok ellátása"

(során.)

(3) Az NKHR 10. § (2) bekezdése a következő m)-p) pontokkal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

"m) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

n) a nemzetközi közúti árutovábbítási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

o) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet a módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

p) az autóbusszal végzett személyszállítás okmányaira vonatkozóan a 684/92/EGK és a 12/98/EK tanácsi rendelet alkalmazásának részletes szabályairól szóló, 1998. október 2-i 2121/98/EK bizottsági rendelet."

(4) Az NKHR. 10. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

"g) a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló, 2006. január 18-i 2006/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja).

21. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

41. § (1) A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kkt. 20. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 1. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]

"b) a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 3-33. §-aiban, c) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,"

(meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt engedélyekre és okmányokra vonatkozó rendelkezést megsérti.).

(2) Az R. 2. § g)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kkt. 20. § (1) bekezdés a) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 1. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]

"g) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

h) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,"

(meghatározott, a közúti közlekedési szolgáltatások végzéséhez előírt engedélyekre és okmányokra vonatkozó rendelkezést megsérti.)

(3) Az R. 6. § h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]

"h) a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításáról szóló 7/2011. (III. 8.) NFM rendeletben,

i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendeletben,"

[meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti.]

(4) Az R. 6. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]

"k) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" és "B" Melléklete 2011. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2011. évi LXXIX. törvényben"

[meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti.]

(5) Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A Kkt. 20. § (1) bekezdés g) pontjához kapcsolódóan a 7. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki a KR. 32. §-ában foglalt rendelkezést megsérti."

(6) Az R. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg,)

"b) a 3. §, az 5. §, a 7. §, a 8. §, a 10. § és a 11. § alapján kiszabott bírság összege legfeljebb 600 000 forint"

(lehet, de együttesen nem haladhatja meg a 2 200 000 forintot. Amennyiben a gépjárművezető kötelezett a bírság megfizetésére, az a) pont szerinti bírság legfeljebb 400 000 forint, a b) pont szerinti bírság legfeljebb 250 000 forint, az ugyanabban az eljárásban kiszabott bírság maximális összege 800 000 forint lehet.)

(7) Az R. 16. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Ez a rendelet

a) a közúti fuvarozói szakma gyakorlására vonatkozó feltételek közös szabályainak megállapításáról és a 96/26/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

b) a nemzetközi közúti árufuvarozási piachoz való hozzáférés közös szabályairól szóló, 2009. október 21-i 1072/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

c) az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-i 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint

d) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg."

(8) Az R. 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ez a rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos 3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltételeiről szóló 2006/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének módosításáról szóló, 2009. január 30-i 2009/5/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja."

(9) Az R. 1. melléklete helyébe e rendelet 4. melléklete lép.

(10) Az R. 2. melléklete helyébe e rendelet 5. melléklete lép.

(11) Az R. 7. melléklete helyébe e rendelet 6. melléklete lép.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

Részleges felmentést adó képesítések a szakmai irányítói képesítés megszerzéséhez szükséges egyes vizsgatárgyakra vonatkozó vizsgakötelezettség alól

1. Jogi ismeretek:

a) jogász egyetemi szintű szak vagy

b) jogász mesterképzési szak.

2. Gazdasági, pénzügyi vezetői és adózási ismeretek:

a) alkalmazott közgazdaságtan alapképzési szak vagy

b) közgazdasági egyetemi szintű szak vagy

c) általános közgazdasági főiskolai szintű szak vagy

d) közgazdász szakmérnök szakirányú továbbképzési szak,

- gazdasági mérnök,

a) pénzügy és számvitel alapképzési szak vagy

b) pénzügyi egyetemi szintű szak vagy

c) pénzügyi főiskolai szintű szak vagy

d) számviteli főiskolai szintű szak vagy

e) pénzügy mesterképzési szak vagy

f) számvitel mesterképzési szak,

- gazdálkodási mérnök,

- könyvvizsgáló,

- könyvszakértő.

3. Munkaügyi ismeretek:

- egyetemen vagy főiskolán szerzett alábbi végzettségek:

a) munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapképzési szak vagy

b) társadalombiztosítás főiskolai szintű szak vagy

c) társadalombiztosítási szakirányú továbbképzési szak vagy

d) munkaügyi kapcsolatok főiskolai szintű szak vagy

e) munkaügyi kapcsolatok szakirányú továbbképzési szak vagy

f) egészségbiztosítási főiskolai szintű szak

g) jogi egyetem.

4. Jármű műszaki, üzemeltetési és közlekedésbiztonsági ismeretek:

a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy

b) szakirányú gépészmérnök vagy

c) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy

d) szakirányú közlekedésmérnök vagy

e) gépészmérnök alapképzési szakon vagy

f) gépészmérnök mesterképzési szakon vagy

g) közlekedésmérnök alapképzési szakon vagy

h) közlekedésmérnök mesterképzési szakon szerzett diploma vagy

i) az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképesítés:

- nemzetközi szállítmányozási és logisztikai menedzser,

- forgalmi tiszti felsőfokú tanfolyami szakképesítés.

5. Jármű műszaki, üzemeltetési ismeretek:

a) szakirányú okleveles gépészmérnök vagy

b) szakirányú gépészmérnök vagy

c) szakirányú okleveles közlekedésmérnök vagy

d) szakirányú közlekedésmérnök vagy

e) gépészmérnök alapképzési szakon vagy

f) gépészmérnök mesterképzési szakon vagy

g) közlekedésmérnök alapképzési szakon vagy

h) közlekedésmérnök mesterképzési szakon

szerzett diploma vagy

i) környezetvédelmi mérnök vagy

j) okleveles környezetmérnök vagy

k) környezetmérnök alapképzési szakon vagy

l) környezetmérnök mesterképzési szakon

szerzett diploma vagy

m) műszaki tiszti felsőfokú tanfolyami képesítés, illetve

n) közlekedésgépészeti technikus, közúti jármű-gépész,

o) közlekedés-üzemviteli, gépjárműüzemi technikus.

6. Vámismeretek:

- közép- vagy felsőfokú vámügyintézői szakképesítés.

2. melléklet a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

Tehergépjárművel, illetve autóbusszal végzett közúti közlekedési szolgáltatás keretében a jármű vezetéséhez szükséges képesítések

1. A C1; C1+E; C; C+E; D1; D1+E; D; D+E vezetői engedély kategóriákkal vezethető járművek vezetéséhez, a tagállam állampolgárának és a nem tagállam állampolgárának rendelkeznie kell a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott alapképesítéssel, valamint továbbképzési képesítéssel.

2. A tagállam állampolgára az 1. pontban meghatározott képesítés megszerzését igazolhatja

2.1. "Gépjárművezetői képesítési igazolvány"-nyal,

2.2. vezetői engedéllyel, amelyen - az egyes közúti árufuvarozást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott - 95. sz. közösségi kód van feltüntetve,

2.3. a tagállamban kiadott - a 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletében meghatározott mintájú - "Gépjárművezetői képesítési igazolvány"-nyal;

3. A nem tagállam állampolgára, akit egy tagállami székhellyel rendelkező vállalkozás alkalmaz vagy foglalkoztat és díj ellenében végzett közúti árutovábbításra használt járművet vezet, az 1. pontban meghatározott képesítés megszerzését igazolhatja "Járművezetői igazolvány"-nyal, amelyen a 95. sz. közösségi kód van feltüntetve.

4. A nem tagállam állampolgára, akit egy tagállami székhellyel rendelkező vállalkozás alkalmaz vagy foglalkoztat, és személyszállításra használt járművet vezet, az 1. pontban meghatározott képesítés megszerzését igazolhatja

4.1. vezetői engedéllyel, amelyen - az egyes közúti árutovábbítást vagy személyszállítást végző járművek vezetőinek alapképzéséről és továbbképzéséről, valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet és a 61/439/EGK, illetve a 76/914/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. július 15-i 2003/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott - 95. sz. közösségi kód van feltüntetve,

4.2. a 2.1. pontban meghatározott "Gépjárművezetői képesítési igazolvány"-nyal,

4.3. nemzeti bizonyítvánnyal, amelynek területükön való érvényességét a tagállamok kölcsönösen elismerik.

5. Az 1. pontban meghatározott képesítés megszerzésére nem kötelezett az a járművezető, aki olyan járművet vezet:

5.1. amelynek maximális engedélyezett sebessége nem haladja meg a 45 km/órát,

5.2. amelyet a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, tűzoltóság tart üzemben,

5.3. amely műszaki-fejlesztési, javítási vagy karbantartási célból forgalombiztonsági vizsgálat alatt áll, vagy olyan új vagy felújított jármű, amelyet még nem helyeztek forgalomba,

5.4. amelyet védelmi helyzetben vagy katasztrófa-elhárítás céljából használnak,

5.5. amelyet a vezetői engedély vagy az e rendeletben meghatározott szakmai képesítés megszerzésével összefüggésben végzett oktatás és vizsgáztatás céljából használnak,

5.6. amely személyes használatban van, és amellyel közúti közlekedési szolgáltatást nem végeznek,

5.7. amellyel csak a járművet vezető munkája során használandó anyagot vagy felszerelést szállítanak és a jármű vezetése nem tartozik a gépkocsivezető elsődleges feladatához.

3. melléklet a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

A közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás szakmai irányítójának képzésére és vizsgáztatására vonatkozó követelmények

1. A közúti árufuvarozó-vállalkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának szaktanfolyamon kell részt vennie.

A szaktanfolyam tantárgyai és óraszámai:

Elméleti tantárgyak:

- Jogi ismeretek (22 óra),

- Gazdasági és pénzügyi vezetői, valamint adózási ismeretek (28 óra),

- Munkaügyi ismeretek (16 óra),

- Árufuvarozási ismeretek (28 óra),

- Jármű műszaki, üzemeltetési, valamint közlekedésbiztonsági ismeretek (16 óra),

- Vámismeretek (16 óra),

- A közúti közlekedési szolgáltatáshoz kapcsolódó környezetvédelmi ismeretek (2 óra),

- Vezetői tréning, felkészülés az írásbeli vizsgákra (esettanulmány) (10 óra).

A közúti árufuvarozó-vállalkozói képesítés megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának vizsgát kell tennie az alábbi vizsgatárgyakból:

Elméleti feleletválasztásos vizsgatárgyak és vizsgaidők:

- Jogi ismeretek (20 perc),

- Gazdasági és pénzügyi vezetői, valamint adózási ismeretek (20 perc),

- Munkaügyi ismeretek (20 perc),

- Árufuvarozási ismeretek (20 perc),

- Jármű műszaki, üzemeltetési, valamint közlekedésbiztonsági ismeretek (20 perc),

- Vámismeretek (20 perc).

Az elméleti tantárgyakból 20 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 20.

A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 10, vagy annál kevesebb.

Esettanulmány kitöltése.

A vizsga során a vizsgázóknak a feladatokat esszé formájában kell kifejteni a fenti vizsgatárgyakkal kapcsolatos elméleti ismeretanyagból.

Ezeket a feladatokat a közlekedési hatóság által kiadott feladatlapokon kell elkészíteni.

Az esettanulmány kitöltésére fordítható idő 120 perc.

Az elérhető maximális pontszám: 120.

A vizsgázó megfelelt, ha az elért pontszám 60 vagy annál több.

Szóbeli vizsgatárgyak és vizsgaidők:

- Jogi ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt),

- Gazdasági és pénzügyi vezetői, valamint adózási ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt),

- Munkaügyi ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt),

- Árufuvarozási ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt),

- Jármű műszaki, üzemeltetési, valamint közlekedésbiztonsági ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt),

- Vámismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt).

A továbbképzést követő vizsgán a vizsgázónak szóbeli vizsgát nem kell tennie.

A közúti árufuvarozó-vállalkozó szaktanfolyami vizsgákon a vizsgáztatáshoz szükséges, a vizsgabiztosra vonatkozó szakmai képesítések:

- jogi, államigazgatási, számviteli, vagy pénzügyi szakirányú felsőfokú végzettség, vagy

- közlekedési szakirányú felsőfokú végzettség és közigazgatási szakvizsga, vagy

- közlekedési szakirányú felsőfokú végzettség és közúti közlekedési vállalkozás szakmai vezetésében legalább 5 éves gyakorlat.

2. Az autóbuszos személyszállító-vállalkozó szakmai alkalmasságot igazoló bizonyítvány megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának szaktanfolyamon kell részt vennie.

A szaktanfolyam tantárgyai és óraszámai:

Elméleti tantárgyak:

- Jogi ismeretek (22 óra),

- Gazdasági és pénzügyi vezetői, valamint adózási ismeretek (28 óra),

- Munkaügyi ismeretek (16 óra),

- Személyszállítási ismeretek (28 óra),

- Jármű műszaki, üzemeltetési, valamint közlekedésbiztonsági ismeretek (16 óra),

- A közúti közlekedési szolgáltatáshoz kapcsolódó környezetvédelmi ismeretek (2 óra),

- Vezetői tréning, felkészülés az írásbeli vizsgákra (esettanulmány) (10 óra).

Az autóbuszos személyszállító-vállalkozói képesítés megszerzéséhez a vállalkozás szakmai irányítójának vizsgát kell tennie az alábbi vizsgatárgyakból:

Elméleti feleletválasztásos vizsgatárgyak és vizsgaidők:

- Jogi ismeretek (20 perc),

- Gazdasági és pénzügyi vezetői, valamint adózási ismeretek (20 perc),

- Munkaügyi ismeretek (20 perc),

- Személyszállítási ismeretek (20 perc),

- Jármű műszaki, üzemeltetési, valamint közlekedésbiztonsági ismeretek (20 perc).

Az elméleti tantárgyakból 20 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 20.

A vizsgázó megfelelt, ha a hibapontok száma 10, vagy annál kevesebb.

Esettanulmány kitöltése.

A vizsga során a vizsgázóknak a feladatokat esszé formájában kell kifejteniük a fenti vizsgatárgyakkal kapcsolatos elméleti ismeretanyagból.

Ezeket a feladatokat a közlekedési hatóság által kiadott feladatlapokon kell elkészíteni.

Az esettanulmány kitöltésére fordítható idő 120 perc.

Az elérhető maximális pontszám: 100.

A vizsgázó megfelelt, ha az elért pontszám 50 vagy annál több.

Szóbeli vizsgatárgyak és vizsgaidők:

- Jogi ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt),

- Gazdasági és pénzügyi vezetői, valamint adózási ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt),

- Munkaügyi ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt),

- Személyszállítási ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt),

- Jármű műszaki, üzemeltetési, valamint közlekedésbiztonsági ismeretek (20 perc a felkészülési idővel együtt).

A továbbképzést követő vizsgán a vizsgázónak szóbeli vizsgát nem kell tenni.

Az autóbuszos személyszállító-vállalkozó szaktanfolyami vizsgákon a vizsgáztatáshoz szükséges, a vizsgabiztosra vonatkozó szakmai képesítések:

- jogi, államigazgatási, számviteli, vagy pénzügyi szakirányú felsőfokú végzettség, vagy

- közlekedési szakirányú felsőfokú végzettség és közigazgatási szakvizsga, vagy

- közlekedési szakirányú felsőfokú végzettség és közúti közlekedési vállalkozás szakmai vezetésében legalább 5 éves gyakorlat.

4. melléklet a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

"

5. melléklet a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

"

6. melléklet a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez

"7. melléklet a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelethez

"