2018. évi CXXX. törvény

a közigazgatási bíróságokról[1][2]

Az Országgyűlés

- az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában kifejezett, a polgárokat szolgáló állam eszméjét követve,

- elismerve, hogy a közigazgatási bíráskodás célja a közigazgatás cselekvéseinek vonatkozásában a jog uralmának biztosítása,

- a jogállam alapvető biztosítékát jelentő bírói függetlenség maradéktalan megvalósulását és az ítélkezés egységét szem előtt tartva,

- az önálló közigazgatási bíráskodás korszerű szervezeti és személyi feltételeinek megteremtése érdekében,

- a független ítélkezést szolgáló bírósági igazgatás hatékonyságának kiterjesztését óhajtva, hazánk történeti alkotmányának igazságszolgáltatással összefüggő vívmányaira és a magyar jogtörténeti hagyományokra figyelemmel, a Közigazgatási Bíróság 1949. évben történt megszüntetését követően hét évtizeddel,

az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 25-28. cikkeinek a közigazgatási bíráskodásra vonatkozó rendelkezései alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOK SZERVEZETE

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A közigazgatási bírósági szervezet általános szabályai

1. § (1) Közigazgatási bíróságok a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek.

(2) A közigazgatási törvényszékek elnökei együttműködnek a Közigazgatási Felsőbíróság elnökével e törvény céljainak megvalósítása érdekében.

(3) A közigazgatási bíróságok járnak el és döntenek közigazgatási jogvitákban, valamint törvénnyel a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalt egyéb ügyekben. A Közigazgatási Felsőbíróság mint a közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve országos illetékességgel jár el a hatáskörébe tartozó ügyekben.

(4) A Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszékek önálló jogi személyek.

(5) A közigazgatási bíróságok költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet, amelyen belül a Közigazgatási Felsőbíróság önálló címet alkot.

2. § A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom.

3. § A közigazgatási törvényszékek a hatáskörükbe tartozó ügyekben az 1. melléklet szerinti illetékességi területen járnak el.

4. § Közigazgatási bíróságon egyesbíróként a határozott időre kinevezett bíró a kinevezését követő egy évig nem járhat el, továbbá bíró jogkörében bírósági titkár nem járhat el.

II. FEJEZET

AZ EGYES KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOK SZERVEZETE

2. A közigazgatási törvényszék

5. § (1) A közigazgatási törvényszéket az elnök vezeti és képviseli.

(2) A közigazgatási törvényszék a hatáskörébe tartozó ügyekben első fokon jár el.

6. § (1) A közigazgatási törvényszék hivatali szervezetét a hivatalvezető vezeti.

(2) A közigazgatási törvényszék bírói testületei:

a) az összbírói értekezlet és

b) a közigazgatási bírói tanács.

(3) A közigazgatási törvényszéken ítélkező tanácsok működnek.

(4) A közigazgatási törvényszékeken összevont közigazgatási kollégium működik azzal, hogy a Fővárosi Közigazgatási Törvényszéken általános és pénzügyi közigazgatási kollégium működik. A Közigazgatási Felsőbíróság közigazgatási kollégiumainak vezetői meghívottként részt vesznek a közigazgatási törvényszék közigazgatási kollégiumának ülésén.

(5) A közigazgatási törvényszék elnöke a szakmai munka támogatása érdekében - a közigazgatási törvényszék szervezeti és működési szabályzatában, a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke véleményének kikérését követően - szakági osztályokat hozhat létre.

7. § (1) A közigazgatási törvényszék összbírói értekezlete a közigazgatási törvényszékre beosztott közigazgatási bírákból álló testület.

(2) Az összbírói értekezletet évente legalább egy alkalommal, a közigazgatási törvényszék elnöke hívja össze. Az összbírói értekezletet tizenöt napon belül, harminc napon belüli időpontra össze kell hívni, ha azt

a) a közigazgatási bírák legalább egyharmada,

b) a közigazgatási bírói tanács vagy

c) a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke

kezdeményezi.

(3) Az összbírói értekezlet határozatképes, ha a közigazgatási bírák több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az összbírói értekezletet legkésőbb tizenöt napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelen lévő közigazgatási bírák számától függetlenül határozatképes.

(4) Az összbírói értekezlet a döntéseit titkos szavazás alapján, szótöbbséggel hozza. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak minősül. Az összbírói értekezlet - titkos szavazással - dönthet arról, hogy meghatározott kérdésben az adott alkalommal nyílt szavazással dönt. Ügyrendi kérdésben - az összbírói értekezlet tagjainak legalább egynegyedétől származó eltérő kezdeményezés hiányában - nyílt szavazással dönt.

8. § (1) A közigazgatási bírói tanács tagjait az összbírói értekezlet a tagjai közül hat évre választja meg. A közigazgatási bírói tanács öttagú.

(2) Ha a közigazgatási bírói tanács tagjának megbízatása megszűnik, kilencven napon belül új tagot kell választani.

(3) A közigazgatási bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét a tagjai közül választja.

(4) Ha a közigazgatási bírói tanács személyi tanácsként jár el, kiegészül két, a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke által kijelölt közigazgatási felsőbírósági bíróval, akiket a közigazgatási bírói tanácsnak e feladatai ellátása körében a többi taggal azonos jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. Ha a közigazgatási bírói tanács igazgatási tanácsként jár el, kiegészül a közigazgatási törvényszék elnökével, akit e feladatai ellátása körében a többi taggal azonos jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek.

(5) Nem választható a közigazgatási bírói tanács tagjává

a) a közigazgatási törvényszék elnöke, másodelnöke és hivatalvezetője,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban,

d) aki büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádas eljárást - hatálya alatt áll,

e) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.

(6) Megszűnik a közigazgatási bírói tanácsi tagság

a) a közigazgatási bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,

b) a tagságról való lemondással,

c) ha az (5) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok utóbb következett be,

d) a megbízás időtartamának leteltével, továbbá

e) ha a tagnak az adott közigazgatási törvényszékre való beosztása megszűnik.

(7) Szünetel a közigazgatási bírói tanácsi tagság, ha az (5) bekezdés c), d) vagy e) pontjában meghatározott kizáró ok utóbb következett be. A szünetelés időtartama alatt a közigazgatási bírói tanácsi tagságból fakadó jogok nem gyakorolhatók. A szünetelő tagot a határozatképesség számítása során figyelmen kívül kell hagyni.

9. § (1) A közigazgatási bírói tanács évente legalább négy alkalommal ülésezik, ülését az elnöke hívja össze. Ha a tagok több mint a fele írásban kezdeményezi, a közigazgatási bírói tanácsot tizenöt napon belül, harminc napon belüli időpontra össze kell hívni.

(2) A közigazgatási bírói tanács ülése a közigazgatási törvényszék bírái számára nyilvános, személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén a közigazgatási bírói tanács zárt ülést tart. Zárt ülésen kizárólag a tanács tagjai vehetnek részt.

(3) A közigazgatási bírói tanács ülésén a közigazgatási törvényszék és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke állandó meghívottként - személyesen vagy megbízottja útján, tanácskozási joggal - részt vehet.

(4) A közigazgatási bírói tanács tagja és az állandó meghívott nem vehet részt az őt érintő napirendi pont tárgyalásán.

(5) A közigazgatási bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén a közigazgatási bírói tanácsot legkésőbb tizenöt napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. A közigazgatási bírói tanács megismételt ülése határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele jelen van.

(6) A közigazgatási bírói tanács a döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazni igennel vagy nemmel lehet, szavazategyenlőség esetén a közigazgatási bírói tanács elnökének szavazata dönt. Titkos szavazás esetén, vagy, ha az ülésen a közigazgatási bírói tanács elnöke nem vesz részt, szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak minősül.

(7) Ha a közigazgatási bírói tanács személyi ügyben jár el, döntéseit titkos szavazással, minden más esetben nyílt szavazással hozza.

10. § (1) A közigazgatási kollégium tagjai az adott szakágba beosztott közigazgatási bírák.

(2) A közigazgatási kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a közigazgatási törvényszékek gyakorlatát.

3. A Közigazgatási Felsőbíróság

11. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság elbírálja a közigazgatási törvényszék határozata ellen előterjesztett perorvoslati kérelmeket, törvényben meghatározott ügyekben egy fokon jár el, továbbá normakontroll hatáskört gyakorol és eljár törvénnyel a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróságot az elnök vezeti és képviseli.

(3) A Közigazgatási Felsőbíróság hivatali szervezetét a hivatalvezető vezeti.

(4) A Közigazgatási Felsőbíróság bíró testületei:

a) a teljes ülés és

b) a közigazgatási bírói tanács.

(5) A Közigazgatási Felsőbíróságon ítélkező tanácsok, önkormányzati tanácsok és közigazgatási kollégiumok működnek, továbbá a 16. § szerint jogegységi tanácsok, valamint a 24. § alapján közigazgatási bírósági joggyakorlat-elemző csoportok létesíthetők.

12. § A Közigazgatási Felsőbíróság teljes ülésére a közigazgatási törvényszék összbírói értekezletére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

13. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróságon alapjogi, általános és pénzügyi közigazgatási kollégiumok működnek, tagjaik az adott szakágba beosztott közigazgatási bírák. A Közigazgatási Felsőbíróság közigazgatási kollégiumának ülésén meghívottként részt vesz a közigazgatási törvényszék közigazgatási kollégiumának vezetője.

(2) A közigazgatási kollégium

a) egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében figyelemmel kíséri a közigazgatási bíróságok gyakorlatát,

b) a joggyakorlat-elemző csoport vezetőjének felkérésére közreműködik a joggyakorlat-elemző munkában.

(3) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke - a Közigazgatási Felsőbíróság szervezeti és működési szabályzatában - az ügyelosztási rendre figyelemmel a közigazgatási kollégiumokon belül szakági osztályokat hozhat létre.

14. § A Közigazgatási Felsőbíróság közigazgatási bírói tanácsára a közigazgatási törvényszék közigazgatási bírói tanácsára irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a közigazgatási bírói tanács héttagú,

b) a személyi és az igazgatási tanács a Közigazgatási Felsőbíróság elnökével egészül ki, és

c) a 9. § (3) bekezdése nem alkalmazható.

4. A Közigazgatási Felsőbíróság önkormányzati tanácsa

15. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróságon az önkormányzati tanács dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásban.

(2) Az eljáró önkormányzati tanács három közigazgatási bíróból áll.

III. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI FELSŐBÍRÓSÁG JOGGYAKORLAT-EGYSÉGESÍTŐ TEVÉKENYSÉGE

16. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróságon a jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében jogegységi tanács hozható létre, amelynek elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke vagy másodelnöke. A jogegységi tanács a közigazgatási kollégiumoknak megfelelő feladatmegosztás szerint végzi a tevékenységét.

(2) A jogegységi tanács az elnökből és további négy tagból áll, a tagokat a jogegységi tanács elnöke választja ki. Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakágú jogegységi tanács ügykörét érinti, az elnök a jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül egyenlő arányban jelöli ki. E jogegységi tanács az elnökből és további hat tagból áll.

(3) A jogegységi indítvány előterjesztője az indítványa alapján indult jogegységi eljárásban nem lehet a jogegységi tanács elnöke, kivéve a (4) bekezdésben foglalt esetet.

(4) Ha az ítélkező tanács jogkérdésben el kíván térni a Közigazgatási Felsőbíróság másik ítélkező tanácsának határozatától, a jogegységi tanács tagjait úgy kell kiválasztani, hogy abban nem lehetnek többségben a jogegységi eljárást indítványozó tanácsnak a tagjai.

(5) A jogegységi tanácsként a Közigazgatási Felsőbíróság megfelelő közigazgatási kollégiuma, ha több közigazgatási kollégiumot érint az indítvány, az érintett közigazgatási kollégiumok együttes ülése jár el, ha a jogegységi eljárás célja

a) korábban meghozott közigazgatási tárgyú jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése vagy

b) a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése.

(6) A jogegységi tanács valamennyi tag jelenléte esetén határozatképes és a határozatát szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak minősül. Ha jogegységi tanácsként a közigazgatási kollégium jár el, az akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint kétharmada jelen van, és a döntéséhez a jelen lévő tagok legalább kétharmadának egyező szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak minősül.

17. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott közigazgatási tárgyú jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése szükséges, vagy

b) a Közigazgatási Felsőbíróság valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Közigazgatási Felsőbíróság másik ítélkező tanácsának határozatától.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ítélkező tanács a jogegységi eljárás indítványozása mellett a jogegységi határozat meghozataláig az eljárását felfüggeszti.

(3) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt

a) a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, másodelnöke vagy a közigazgatási kollégium vezetője, vagy a közigazgatási törvényszék elnöke,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Közigazgatási Felsőbíróság tanácselnöke vagy

c) a legfőbb ügyész

indítványozza.

(4) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozó megjelöli, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát, és az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben javaslatot tesz a jogkérdés mikénti eldöntésére. Az indítványhoz mellékelni kell az indítvánnyal érintett bírósági határozatok anonimizált kiadmányát.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti indítványról a jogegységi tanács legkésőbb az indítvány előterjesztésétől számított kilencven napon belül dönt.

18. § (1) A jogegységi eljárást a jogegységi tanács elnöke készíti elő, ennek során a jogegységi tanácsból legfeljebb két előadó bírót jelöl ki és az indítvánnyal kapcsolatban véleményeket szerezhet be.

(2) A jogegységi határozat meghozatalára irányuló indítványt a jogegységi tanács elnöke a jogegységi indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi

a) a legfőbb ügyésznek, ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be, továbbá

b) az indítvánnyal érintett jogszabály megalkotójának, törvény esetében a törvény kezdeményezőjének.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározottak álláspontjukról a jogegységi tanácsot tájékoztatni kívánják, az indítvány kézbesítésétől számított tizenöt napon belül megküldik a jogegységi indítványra tett nyilatkozataikat.

(4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke az indítvány előterjesztését követő tizenöt napon belül, negyvenöt napon belüli időpontra kitűzi az ülés határnapját, amelyről a jogegységi tanács tagjait és e törvény alapján részvételre jogosultakat értesíti. A jogegységi tanács ülése nem nyilvános, azon a jogegységi tanács tagjain kívül az indítványozó, a legfőbb ügyész és az eseti meghívott vehet részt. Akadályoztatása esetén a jogegységi tanács ülésén a legfőbb ügyészt az általa kijelölt ügyész helyettesíti. Az eseti meghívott személyére az indítványozó vagy a jogegységi tanács tagja tehet javaslatot, a meghívásról a jogegységi tanács elnöke dönt.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti véleményező kérheti az ülésen való személyes vagy képviselője útján való meghallgatását, amit a jogegységi tanács tagjai többségének szavazatával utasíthat el.

19. § (1) Az ülést a jogegységi tanács elnöke vezeti, az ülés megnyitása után a jogegységi tanács elnöke vagy az előadó bíró összefoglalja a jogegységi indítványt, illetve az elbírálandó elvi kérdés lényegét. Az ülésen valamennyi résztvevő felszólalhat, az indítványozó a jogegységi határozat meghozataláig az indítványt módosíthatja vagy visszavonhatja.

(2) A felszólalások után a jogegységi tanács elnöke az ülést berekeszti. Ezt követően a jogegységi tanács a határozatát tanácskozás után, szavazással hozza meg, a tanácskozáson és a szavazásnál a jogegységi tanács elnökén és tagjain kívül csak a jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(3) Az ülést a jogegységi tanács elnöke fontos okból elnapolhatja.

20. § (1) Az indítványozásra nem jogosulttól származó indítványt a tanács elnöke visszautasítja.

(2) Ha az indítványt visszavonták, és az eljárás lefolytatása a 17. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt okok miatt egyébként nem indokolt, a tanács a jogegységi eljárást megszünteti.

(3) Az indítvány alapján - az (1) és (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a jogegységi tanács jogegységi határozatot vagy a határozathozatalt mellőző végzést hoz. A határozatot vagy a végzést a jogegységi tanács elnöke a jogegységi tanács ülését követő tizenöt napon belül megküldi az indítvány előterjesztőjének, valamint a 18. § (2) bekezdésében megjelölteknek.

(4) Ha a tanács a jogegységi indítványnak helyt ad, a határozat rendelkező része tartalmazza a jogegységi eljárás tárgyául szolgáló, illetve azzal szorosan összefüggő elvi kérdésben adott iránymutatást.

(5) Ha jogegységi határozat meghozatala nem szükséges, a tanács az indítványnak nem ad helyt és a jogegységi határozat meghozatalát mellőzi.

(6) A jogegységi eljárás érdemében hozott döntés indokolása tartalmazza, hogy a jogegységi indítványt ki terjesztette elő, az indítvány mire irányult, és mely bírósági határozatokat érint. Ismerteti az elbírálandó elvi kérdésben kialakult eltérő álláspontokat, szükség esetén az indítvánnyal érintett bírósági határozatokban megállapított tényállás lényegét, a helyt adó határozat esetében számot ad a rendelkező részben adott iránymutatás indokairól, a határozathozatal mellőzése esetében annak okáról.

(7) A jogegységi határozatnak - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felekre kiterjedő hatálya nincs.

21. § (1) A jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben és a közigazgatási bíróságok központi honlapján közzé kell tenni. A jogegységi határozat a közigazgatási bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező.

(2) Ha a jogegységi tanács a jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi, a hatályon kívül helyező határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A jogegységi határozat a hatályon kívül helyező határozat közzététele időpontjától nem alkalmazható.

(3) A jogegységi határozatnak a közigazgatási bíróságok központi honlapján történő közzétételéről - a határozat meghozatalát követő három napon belül - a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke intézkedik.

(4) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke indokoltnak tartja, a jogegységi határozat egyéb módon történő közzétételéről is intézkedhet.

22. § Törvény - az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

23. § A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Közigazgatási Felsőbíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg; a rendelkezéseket a közigazgatási bíróságok központi honlapján közzé kell tenni.

24. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróságon - a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) szabályainak megfelelő alkalmazásával - joggyakorlat-elemző csoport létesíthető.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróság a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét közzéteszi a közigazgatási bíróságok központi honlapján.

IV. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓI TANÁCS

5. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács feladatai

25. § (1) Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (a továbbiakban: OKBT) a közigazgatási bírák konzultatív, véleményező és döntéshozó testülete.

(2) Az OKBT

a) figyelemmel kíséri és megvitatja

aa) a közigazgatási bíráskodás általános helyzetét,

ab) a közigazgatási bírák és igazságügyi alkalmazottak helyzetét (jogállási szabályait, illetményét, feladatait, a közigazgatási bíróságok igazgatásának gyakorlatát és szabályait) érintő jelentős kérdéseket,

b) véleményezi a közigazgatási bíróságokat érintő jelentős jogszabályok tervezeteit, ilyen tárgyú jogi szabályozás megalkotását kezdeményezheti az igazságügyért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter),

c) véleményezi a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetének tervezetét,

d) e törvényben meghatározott egyetértési jogot gyakorol a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetét érintő, fejezetek közötti és a fejezeten belüli előirányzatok közötti átcsoportosítással kapcsolatban,

e) e törvény közigazgatási bírói és közigazgatási bírósági vezetői pályázati eljárásra vonatkozó rendelkezései szerint a közigazgatási bíróság személyi tanácsa véleményének beérkezését követően a közigazgatási bírói és közigazgatási bírósági vezetői pályázatokat a miniszter elé terjeszti,

f) véleményt ad, illetve javaslatot tesz a miniszternek a miniszter kinevezési hatáskörébe tartozó közigazgatási bírósági vezető felmentésére,

g) véleményezi a közigazgatási bírák képzési rendszerére vonatkozó tervet és programot, valamint a közigazgatási bíróságok titkárai és fogalmazói egységes központi képzésének tervét és programját (a továbbiakban együtt: képzési program),

h) szabályzattal kitüntető címet, díjat, oklevelet vagy más elismerést alapíthat a kiemelkedő színvonalú közigazgatási bírói, közigazgatási bírósági igazgatási, valamint igazságügyi alkalmazotti tevékenységek, továbbá a közigazgatási bíráskodással összefüggő tudományos teljesítmények elismerésére.

i)[3] dönt a fegyelmi eljárás megindításának kezdeményezéséről, ha a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja a miniszter által kinevezett közigazgatási bírósági vezetővel vagy az OKBT tagjával szemben merül fel.

(3) Az OKBT székhelye Esztergom. Az OKBT üléseinek előkészítését a Közigazgatási Felsőbíróságon működő titkársága végzi.

6. Az OKBT összetétele és működése

26. § (1) Az OKBT tizenegy tagú testület, amelynek elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, és tíz tagját az összbírói értekezletek választják meg hat évre a következők szerint:

a) a közigazgatási törvényszékek összbírói értekezlete egy-egy bírót,

b) a Közigazgatási Felsőbíróság teljes ülése két bírót.

(2) Ha az OKBT tagjának megbízatása megszűnik, kilencven napon belül új tagot kell választani.

(3) Nem választható az OKBT tagjává, aki közigazgatási bírói tanács tagjává sem lenne válaszható.

(4) Az OKBT tagja egyszer újraválasztható.

(5) A 25. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörben - e törvényben foglaltak szerint - az OKBT Személyi Tanácsa jár el.

27. § (1)[4] Az OKBT évente legalább négy ülést tart. Az ülésen tanácskozási joggal jogosultak részt venni a közigazgatási törvényszékek elnökei.

(2) Az OKBT-t az elnöke hívja össze. Az OKBT ülését tizenöt napon belül, harminc napon belüli időpontra össze kell hívni, ha azt a tagjainak legalább egyharmada megtárgyalandó témakörök megjelölésével kezdeményezi.

(3) Az OKBT ülését a megvitatandó javaslatnak az OKBT titkárságához érkezését követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni, ha arra a 25. § (2) bekezdés c)-d) pontjaiban megjelölt hatáskörök gyakorlása miatt kerül sor. Ha az OKBT a 25. § (2) bekezdés c)-d) pontjaiban megjelölt feladatkörében eljárva a miniszter által meghatározott határidőn belül nem ad véleményt, a javaslatot támogatottnak kell tekinteni.

(4) Az OKBT ülése határozatképes, ha tagjainak több mint kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén az OKBT ülését legkésőbb tizenöt napon belüli időpontra ismét össze kell hívni. Az OKBT megismételt ülése határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a fele jelen van.

(5)[5] Az OKBT elnöke azt, akinek véleménye megismerését a tárgyalt napirendi pont szempontjából fontosnak tartja, így különösen a minisztert az ülésre meghívhatja.

(6) Az OKBT a döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén az OKBT elnökének szavazata dönt. Titkos szavazás esetén, vagy, ha az ülésen az OKBT elnöke nem vesz részt, szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak minősül. Ha az OKBT személyi ügyben jár el, döntéseit titkos szavazással, minden más esetben nyílt szavazással hozza.

(7) Az OKBT ülése a közigazgatási bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OKBT zárt ülést rendel el. A zárt ülésen csak az OKBT tagjai és a meghívottak vehetnek részt.

28. § (1)[6] Az OKBT Személyi Tanácsának elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, tíz tagjából

a) hatot az OKBT saját tagjai közül választ,

b) nem bíró tagjaivá a kiemelkedő tudású elméleti jogászok vagy legalább tízévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkező személyek közül egyet-egyet kér fel

ba) az Országgyűlés igazságügyért felelős bizottsága,

bb) a legfőbb ügyész,

bc) a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter,

bd) a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke

három évre.

(2) Az OKBT Személyi Tanácsának bíró tagjait az OKBT az előző tag megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg. Ha az OKBT Személyi Tanácsának bíró tagja megbízatása más okból szűnik meg, az új tagot az erre okot adó körülmény bekövetkezését követő ülésén, de legkésőbb harminc napon belül kell megválasztani.

(3) Az OKBT Személyi Tanácsának nem bíró tagjait az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személy vagy szerv az előző tag megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül kéri fel. Ha az OKBT Személyi Tanácsának nem bíró tagja megbízatása más okból szűnik meg, az új tagot az erre okot adó körülményről való hivatalos tudomásszerzést követő harminc napon belül kell felkérni.

(4) Az OKBT Személyi Tanácsának tagja nem hívható vissza, e tevékenysége körében nem utasítható.

(5) Az OKBT Személyi Tanács bíró tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási idő lejártával,

b) halálával,

c) lemondással,

d) bírói szolgálati viszonyának megszűnésével,

e) olyan körülmény bekövetkeztével, amely esetén bíróként a közigazgatási bírói tanács tagjává sem volna megválasztható.

(6) Az OKBT Személyi Tanácsa nem bíró tagjának megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási idő lejártával,

b) halálával,

c) lemondással,

d) bíróvá történő kinevezésével,

e) olyan körülmény bekövetkeztével, amely esetén bíróként a közigazgatási bírói tanács tagjává sem volna megválasztható.

(7) Az OKBT Személyi Tanácsának ülését a megvitatandó javaslat OKBT Titkárságához érkezését követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.

(8) Az OKBT Személyi Tanácsa zárt ülést tart, amelyen csak a tagjai vehetnek részt. Az OKBT Személyi Tanácsának érintett tagja a napirendi pont tárgyalásán nem vehet részt.

(9)[7] Az OKBT Személyi Tanácsa határozatképes, ha az elnök, valamint öt bíró és három nem bíró tag jelen van. Határozatképtelenség esetén nyolc napon belül megismételt ülést kell tartani, amely határozatképes, ha azon az elnök és legalább öt tag jelen van.

(10) Az OKBT Személyi Tanácsa döntéseit titkos szavazással, a jelen lévő tagok kétharmadának szavazatával hozza. Szavazni - a pályázati pontszámok megállapításának kivételével - igennel vagy nemmel lehet.

MÁSODIK RÉSZ

A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSA

V. FEJEZET

EGYES BÍRÓSÁGI IGAZGATÁSI HATÁSKÖRÖK

7. A közigazgatási bíróságok költségvetésére vonatkozó különös szabályok

29. § (1) Az e törvényben és az államháztartásról szóló törvényben meghatározott általános és különös rendelkezések szerint a miniszter gyakorolja a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete tekintetében a fejezetet irányító szerv hatásköreit.

(2) A központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete előirányzata főösszegének év közbeni megváltoztatására az Országgyűlés jogosult.

30. § (1) A miniszter állítja össze a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetére vonatkozó javaslatot, illetve a központi költségvetés e fejezete végrehajtására vonatkozó beszámolót.

(2) A miniszter (1) bekezdésben foglalt költségvetési javaslatának és beszámolójának összeállítása érdekében - legalább negyvenöt napos határidő tűzésével - felkéri a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét, hogy tegyen javaslatot a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetének, illetve a központi költségvetés e fejezete végrehajtására vonatkozó beszámoló (a továbbiakban együtt: költségvetési fejezeti javaslat) részletes tartalmára.

(3) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a költségvetési fejezeti javaslatát a közigazgatási bíróság és az OKBT költségvetésére és a költségvetés végrehajtásról szóló beszámolójára vonatkozó javaslat (a továbbiakban: egyedi költségvetési javaslat) alapján teszi meg.

(4) A közigazgatási bírói tanács a közigazgatási bíróság elnöke által meghatározott - legalább tizenöt napos - határidőn belül véleményezi az egyedi költségvetési javaslatot. Ha közigazgatási bírói tanács határidőben nem ad véleményt, az egyedi költségvetési javaslat támogatottnak minősül.

(5) Az OKBT a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke által meghatározott - legalább tizenöt napos - határidőn belül véleményezi az egyedi költségvetési javaslatot. Ha az OKBT határidőben nem ad véleményt, az egyedi költségvetési javaslat támogatottnak minősül.

(6) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a (2) bekezdésében foglalt felkérésnek határidőben nem tesz eleget, a miniszter a központi költségvetési közigazgatási bíróságok fejezetére az előző évi központi költségvetési közigazgatási bíróságok fejezetével megegyező javaslatot tesz.

31. § (1) A miniszter az elkészített költségvetést és a beszámolót határidő tűzésével, véleményezésre megküldi a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének és az OKBT-nek.

(2) A miniszter által a 30. §-ban foglaltak szerint elkészített és az (1) bekezdésnek megfelelően véleményeztetett költségvetést és beszámolót a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszti az Országgyűlés elé azzal, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének véleményét és az OKBT véleményét is egyidejűleg megküldi.

(3) A miniszter és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke meghívottként részt vesz az Országgyűlés költségvetéssel foglalkozó bizottságának ülésén a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat közigazgatási bíróságokról szóló fejezetének megtárgyalásakor.

32. § A miniszter ellátja a 29. § (1) bekezdésében foglalt feladatokat azzal, hogy költségvetési év közben a fejezeten belül új alcím, jogcímcsoport, jogcím létrehozásához, a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok módosításához, kiegészítéséhez és fejezeten belüli előirányzatok közötti átcsoportosításhoz

a) a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének

b) ha az átcsoportosítás nem a Közigazgatási Felsőbíróság címét érinti, az OKBT

egyetértése szükséges.

33. § A központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetével kapcsolatban az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 33. § (1)-(2) és (5) bekezdésben biztosított jogaival a Kormány és az államháztartásért felelős miniszter nem élhet, a fejezet címrendjének 32. § szerinti módosítására, kiegészítésére a miniszter az ott meghatározottak szerint jogosult,

b) 33. § (4) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás érvényességéhez az OKBT véleményének beszerzése és a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének egyetértése szükséges.

8. A közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzata

34. §[8] (1) A közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatot a hivatalvezető készíti elő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatot a közigazgatási bírói tanács véleményezi. Ha az elnök a közigazgatási bírói tanács véleményétől eltér, azt indokolni köteles.

(3) A közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatási bíróság elnöke adja ki.

9. Egyéb szabályzatok

35. § A közigazgatási bíróság elnöke törvényben meghatározott tárgykörökben, a szervezeti és működési szabályzatában nem rendezett kérdésben szabályzatot ad ki.

10. Az ügyelosztás rendje

36. § (1) Az ügyelosztási rendet - a közigazgatási bírói tanács véleményének ismeretében - a közigazgatási bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1. napjáig.

(2) A közigazgatási bírói tanács a közigazgatási bíróság elnökének az ítélkező tanácsok összetételére és az ügyelosztási rendre vonatkozó javaslatát előzetesen véleményezi. Ha a közigazgatási bírói tanács véleménye szerint az ítélkező tanácsok összetételének meghatározása, vagy az ügyelosztási rend törvénysértő, és ezen véleményét a közigazgatási bíróság elnöke nem vette figyelembe, a közigazgatási bírói tanács három napon belül szolgálati bírósághoz fordulhat. A szolgálati bíróság a közigazgatási bírói tanács indítványáról annak beérkezését követő nyolc napon belül dönt.

(3) Az ügyteher megoszlását érdemben befolyásoló, előre nem látható körülmény bekövetkezését követő harminc napon belül - az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával - az ügyelosztási rendet felül kell vizsgálni. Ha a közigazgatási bírót a bíróságra az ügyelosztási rend meghatározását követően rendelik ki, az ügyelosztási rendet ennek megfelelően ki kell egészíteni.

(4) A törvényes bíróhoz való jog érvényesítése érdekében az ügyelosztási rendet úgy kell összeállítani, hogy abból kétséget kizáróan előzetesen megállapítható legyen, hogy az adott közigazgatási jogvitában, valamint törvénnyel a közigazgatási bíróságok hatáskörébe utalt egyéb ügyben mely tanács jár el, ideértve azt is, hogy akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük.

(5) Az ügyelosztási rend összeállításánál és évenkénti felülvizsgálatánál figyelemmel kell lenni különösen

a) az ügyek jelentőségére, munkaigényességére,

b) az ügyérkezés statisztikai adataira, az arányos munkateher megvalósítására,

c) a bíráskodás időszerűségének követelményére,

d) az egyes közigazgatási bírák különös szakértelmére,

e) az ügy tárgya szerinti szakosodásra.

(6) A Közigazgatási Felsőbíróság ügyelosztási rendjében meg kell jelölni azt is, hogy az önkormányzati tanács tagjaként mely bírák járnak el.

(7) Ha a közigazgatási bíró megítélése szerint az őt közvetlenül érintő valamely igazgatási intézkedés az ügyelosztási rend megsértésével járt, ennek megállapítását az intézkedés tudomásra jutásától számított harminc napon belül - de legkésőbb az intézkedés kibocsátásától számított kilencven napon belül - a szolgálati bíróságtól kérheti.

11. A bírói testületek ügyrendje

37. § A közigazgatási bíróságok bírói testületei és az OKBT ügyrendjüket e törvény rendelkezéseivel összhangban maguk állapítják meg.

12. A személyügyi igazgatás általános szabályai

38. § (1) A miniszter a közigazgatási bíróság elnökének javaslatára - a közigazgatási törvényszék esetén a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének véleménye megismerését követően - meghatározza a közigazgatási bíróság bírói és igazságügyi alkalmazotti létszámát.

(2) A közigazgatási bírák személyi nyilvántartásának feladatait a miniszter látja el.

(3) A közigazgatási törvényszék elnöke felett a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(4) A közigazgatási bíróság bírái, titkárai és fogalmazói felett - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a munkáltatói jogokat a bíróság elnöke gyakorolja.

(5) A 81. § szerint beosztott bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el.

39. § (1) A közigazgatási bíróság titkári és fogalmazói álláshelyére a pályázatot a miniszter írja ki. A pályázatot a közigazgatási bíróság elnökéhez kell benyújtani.

(2) A pályázati határidő leteltét követő tizenöt napon belül az álláshely szerinti közigazgatási bíróság személyi tanácsa a pályázókat meghallgatja és a pályázatokat véleményének csatolásával megküldi a közigazgatási bíróság elnökének.

(3) A közigazgatási bíróság elnöke közigazgatási bíróság személyi tanácsa véleményének megismerését követően javaslatot tesz a miniszternek a kinevezésre.

(4) A miniszter a (3) bekezdés szerint javasolt személyt kinevezi.

13. A képzéssel kapcsolatos igazgatási feladatok

40. § (1) A képzési programot az OKBT véleményének beszerzését követően a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke adja ki.

(2) A közigazgatási bíróság elnöke ellátja a képzési programban megállapított oktatási és továbbképzési feladatokat.

14. A közigazgatási bíróságok működésének átláthatóságával összefüggő egyes kérdések

41. § (1) A közigazgatási bíróságok működésének átláthatósága érdekében

a) a közigazgatási bíróság elnöke és

b) az OKBT

a közigazgatási bíróságok tevékenységéről a közigazgatási bíróságok központi honlapján rendszeresen, időszerű tájékoztatást nyújt.

(2) A közigazgatási bíróság elnöke gondoskodik az ügyelosztási rendnek a közigazgatási bíróságok központi honlapján történő közzétételéről.

(3) A Közigazgatási Felsőbíróság a jogegységi határozatot, és az általa az ügy érdemében hozott határozatot, a közigazgatási törvényszék az általa az ügy érdemében hozott jogerős határozatot a Közigazgatási Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában, a közigazgatási bíróságok központi honlapján közzéteszi. A közzétett határozat személyes adatot és törvény által védett titkot nem tartalmazhat.

(4) A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon bírósági és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatnak a miniszter rendeletében meghatározott módon a bíróság által anonimizált digitális másolatát is, amelyet a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak.

(5) A Közigazgatási Felsőbíróság erre rendelt szervezeti egysége útján közzéteszi a joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményét és általános jelleggel tájékoztatást ad egy adott jogkérdésben kialakult külföldi és nemzetközi gyakorlatról.

VI. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOK VEZETŐI ÉS IGAZGATÁSI HATÁSKÖREIK

15. A közigazgatási bíróságok vezetői

42. § (1) A közigazgatási bíróságok vezetői:

a) a Közigazgatási Felsőbíróság és a közigazgatási törvényszék elnöke (a továbbiakban együtt: a közigazgatási bíróság elnöke) és másodelnökei (a továbbiakban együtt: másodelnök),

b) a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes,

c) a tanácselnök,

d) a közigazgatási bíróság hivatalvezetője.

(2) A bírósági vezetői tisztséget pályázat alapján kell betölteni, kivéve, ha azt e törvény, a Bszi. vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) kizárja.

(3) A kinevezés részletes feltételeit - a vezetői megbízatás jellegére és az ellátandó vezetői feladatokra figyelemmel - a miniszter a közigazgatási bírósági vezetői pályázatban határozza meg. A pályázat elbírálása során fokozottan értékelni kell a 81. § szerinti beosztás időtartama alatt végzett közigazgatási tevékenységet.

(4) A közigazgatási bírósági vezetők tisztségének megszűnésére a Bszi. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy

a) a Kúrián a Közigazgatási Felsőbíróságot, ítélőtáblán és törvényszéken a közigazgatási törvényszéket kell érteni, és

b) a kinevezési jogkör gyakorlója helyett a közigazgatási bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatát

ba) a közigazgatási törvényszék másodelnöke esetében a közigazgatási törvényszék elnöke

bb) a Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke, valamint a közigazgatási törvényszék elnöke esetében a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke

végzi el.

(5) A közigazgatási bírósági vezető feladata a közigazgatási bíróság, illetve annak szervezeti egysége vezetése.

(6) A közigazgatási bírósági vezető felel az általa vezetett szervezet, szervezeti egység jogszabályoknak, és az arra jogosult által kiadott szabályzatoknak és határozatoknak megfelelő hatékony működéséért.

43. § (1) Közigazgatási bírósági vezetői tisztséget csak határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró tölthet be; a közigazgatási bírósági vezetői kinevezés - a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - hat évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.

(3) A hivatalvezetőt pályázat nélkül, határozatlan időre kell kinevezni.

(4) A közigazgatási bíróság elnöke és másodelnöke ugyanazon bírósági vezetői tisztségre - a (5) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.

(5) Ha a közigazgatási bíróság elnöke és a másodelnök ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra a bírósági vezetői állásra az OKBT kifejezett hozzájárulásával nevezhető ki.

16. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke

44. §[9] (1) A Közigazgatási Felsőbíróság elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 26. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint. A bírói szolgálati jogviszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni.

(2) Nem választható a Közigazgatási Felsőbíróság elnökévé,

a) aki fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve - büntetőeljárás hatálya alatt áll,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt vagy

d) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel.

(3) A Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megválasztása során a Bszi. Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell. Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megbízatása a 45. § (1) bekezdés b)-f) pontjában meghatározott okból szűnt meg, a köztársasági elnök harminc napon belül tesz javaslatot a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének személyére.

(4) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke az elődje megbízatásának megszűnését követő napon, vagy ha elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, a megválasztásának napján lép hivatalba.

45. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam leteltével,

b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,

c) lemondással,

d) az összeférhetetlenség kimondásával,

e) felmentéssel, vagy

f) a tisztségtől való megfosztással.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében az Országgyűlés elnöke állapítja meg. Az (1) bekezdés d)-f) pontja esetében a megbízatás megszűnésének kérdésében az Országgyűlés határoz.

(3) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke megbízatásának megszűnéséről az Országgyűlés elnöke annak megállapítását követő nyolc napon belül tájékoztatja a köztársasági elnököt.

(4) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnt meg, és a megbízatás megszűnéséig az Országgyűlés nem választott új elnököt, a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke az elnöki jogköröket az új elnök megválasztásáig gyakorolja.

46. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság elnökének jogállására és javadalmazására a Kúria elnökére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Közigazgatási Felsőbíróság elnökének lemondására, az összeférhetetlenségének kimondására, felmentésére és tisztségétől való megfosztásra a Bszi. rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tisztségtől való megfosztást kizárólag a köztársasági elnök kezdeményezheti.

(2) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének a megbízatása a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat nélkül a Közigazgatási Felsőbíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(3) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének megbízatása a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt pályázat nélkül, lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

47. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke az igazságügyi igazgatáshoz kapcsolódó feladatkörében

a) a közigazgatási bíróságokat érintő jogszabály megalkotását kezdeményezheti a miniszternél,

b) véleményt nyilvánít a közigazgatási bíróságokat érintő jogszabályok tervezetéről,

c) meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a közigazgatási bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor,

d) évente véleményezi a közigazgatási bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, továbbá részt vesz annak végrehajtásában,

e) javaslatot tesz a miniszternek a közigazgatási bíróságok ügyviteli szabályaira.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a szakmai munka támogatásával összefüggő feladatkörében az egységes, magas szintű ítélkezés elméleti és tudományos megalapozása érdekében:

a) évente évkönyvet ad ki a közigazgatási bíráskodás helyzetéről és a joggyakorlat fejlődéséről,

b) szakmai fórumokat szervez és az ilyen fórumokon részt vehet,

c) tudományos tanácsadó testületet állíthat fel,

d) közigazgatási bíróságok bírái, titkárai és fogalmazói részére tudományos ösztöndíjat létesíthet,

e) működteti a közigazgatási bíróságok központi közigazgatás-tudományi szakkönyvtárát.

(3) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a közigazgatási bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében

a) közreműködik a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezete végrehajtásában,

b) a közigazgatási bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatai ellátásához szükséges mértékben kezelheti a fejezethez tartozó költségvetési szerveknél kezelt adatokat.

(4) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a személyi ügyekkel kapcsolatos feladatkörében

a) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökének személyére,

b) a miniszter felkérésére véleményezi a közigazgatási törvényszék elnökének a közigazgatási törvényszéki vezetői pályázatok, valamint a közigazgatási törvényszéki bírói álláspályázatok kiírására irányuló javaslatát,

c) a közigazgatási törvényszékek elnökeinek bevonásával javaslatot tesz a miniszternek annak megállapítására, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a közigazgatási bíró további foglalkoztatása nem lehetséges.

(5) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a tájékoztatással kapcsolatos feladatkörében

a) évente beszámol a közigazgatási bíróságok általános helyzetéről és működéséről az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottságának,

b) évente beszámol az Országgyűlésnek a közigazgatási bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevékenységről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítása iránti feladatai ellátása során tapasztaltakról; a beszámolót a közigazgatási bíróságok központi honlapján is közzéteszi,

c) a miniszter felkérésére elrendeli a jogalkotás előkészítéséhez, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatához szükséges adatok gyűjtését a közigazgatási bíróságokon,

d) tájékoztatást ad a miniszter felkérésére - amennyiben indokolt, a közigazgatási törvényszékek elnökeinek véleményét beszerezve - a jogalkotáshoz szükséges, a bíróságok szervezetével és igazgatásával, továbbá a bírósági jogalkalmazással kapcsolatos kérdésekben,

e) gondoskodik a 41. § (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási feladatok ellátásáról.

(6)[10] Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói függetlenség elvének biztosítása érdekében, ha a közigazgatási bíró megítélése szerint a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének valamely, őt közvetlenül érintő igazgatási intézkedése bírói függetlenségének sérelmét eredményezte, ennek megállapítását az intézkedés tudomására jutásától számított harminc napon belül - de legkésőbb az intézkedés kibocsátásától számított kilencven napon belül - a szolgálati bíróságtól kérheti.

48. § A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított harminc napon belül az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát.

49. § A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a Közigazgatási Felsőbíróság vonatkozásában ellátja mindazon feladatokat, amelyeket e törvény a közigazgatási törvényszék elnökének hatáskörébe utal.

17. Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke

50. §[11] (1) A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökévé az a határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró nevezhető ki, aki

a) legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik a 44. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy

b) legalább tízéves - a (2) bekezdésben meghatározott - közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idővel

rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati időnek minősül a jogi szakvizsga letételét követő

a) hatósági jogalkalmazói tevékenység, valamint annak közvetlen irányítása, a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben, illetve közigazgatási perekben a hatóság képviselete,

b) igazságügyi alkalmazottként közigazgatási ügyszakban kifejtett tevékenység,

c) ügyészként, ügyészségi alkalmazottként, ügyvédként, jogtanácsosként közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,

d) az Állami Számvevőszéknél, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a hatósági jogalkalmazói tevékenység külső ellenőrzéséhez vagy közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,

e) a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben, közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett igazságszolgáltatási tevékenység,

f) közigazgatási eljárásjogi vagy közigazgatási perjogi jogszabály előkészítésében, valamint véleményezésében való részvétel

időtartama.

(3) A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökét pályázat nélkül a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.

(4) A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnökének jogállására a Kúria elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A Közigazgatási Felsőbíróság másodelnöke a Közigazgatási Felsőbíróság elnökét akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a Közigazgatási Felsőbíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

18. A közigazgatási törvényszék elnöke és másodelnöke

51. § (1)[12] A közigazgatási törvényszék elnökévé vagy másodelnökévé az a határozatlan időre kinevezett közigazgatási bíró nevezhető ki, aki

a) legalább ötéves bírói szolgálati viszonnyal rendelkezik a 44. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, vagy

b) legalább ötéves - az 50. § (2) bekezdésében meghatározott - közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idővel rendelkezik.

(2) A közigazgatási törvényszék elnökét és másodelnökét a bírói testületek e törvényben meghatározott közreműködésével a miniszter nevezi ki.

(3) A közigazgatási törvényszék elnökének és másodelnökének jogállására a törvényszék elnökére és elnökhelyettesére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

52. § A közigazgatási törvényszék elnöke az e törvényben külön nevesített feladatok mellett:

1. vezeti és képviseli a közigazgatási bíróságot,

2. irányítja a hivatalvezető tevékenységét,

3. meghatározza a közigazgatási bíróság munkarendjét - ideértve a készenlét és az ügyelet részletes szabályait is - valamint munkatervét, ellenőrzi a betartásukat,

4. ellenőrzi az eljárási határidők megtartását és gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

5. biztosítja a bírói testületek működési feltételeit,

6. biztosítja az érdekképviseleti szervezetek jogainak gyakorlását,

7. felelős a jogszabályokban elrendelt nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,

8. felelős a közigazgatási bíróságra kötelező szabályzatok és határozatok határidőben történő végrehajtásáért,

9. kiadja az igazgatási tárgyú döntési jogköreivel összefüggő belső szabályzatokat,

10. gondoskodik a közigazgatási bíróság perbeli képviseletéről,

11. a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

12. javaslatot tesz a miniszternek a közigazgatási bíróság bírája tekintetében a tartós külszolgálat ellátására,

13. felelős a közigazgatási bírósági sajtótájékoztatás, és a közigazgatási bíróságok központi honlapján történő közzététel rendjéért,

14. gondoskodik a közérdekű bejelentések és panaszok elintézéséről,

15. tevékenységéről évente beszámol az összbírói értekezletnek.

53. § A másodelnök teljes jogkörrel helyettesíti a közigazgatási bíróság elnökét annak akadályoztatása vagy az elnöki tisztség betöltetlensége esetén, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint a feladatkörébe utalt feladatokat.

19. A közigazgatási bíróság kollégiumvezetője és helyettese, valamint a tanácselnök

54. § A kollégiumvezetőt, a kollégiumvezető-helyettest és a tanácselnököt a bírói testületek e törvényben meghatározott közreműködésével a közigazgatási bíróság elnöke nevezi ki.

55. § (1) A kollégiumvezető szervezi a közigazgatási kollégium munkáját, évente beszámol a közigazgatási kollégiumnak a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról, a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről, és ellátja a jogszabály, a közigazgatási kollégiumra kötelező szabályzat, továbbá a közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása vagy a tisztség betöltetlensége esetén helyettesíti, és ellátja a közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt feladatokat.

56. § A tanácselnök vezeti az ítélkező tanácsot és szervezi annak munkáját.

20. A közigazgatási bíróság hivatalvezetője

57. § (1) A hivatalvezetőt a közigazgatási bírák közül a közigazgatási bíróság elnökének javaslatára a miniszter nevezi ki.

(2) A hivatalvezetőt a közigazgatási bíróság elnökének kezdeményezésére a miniszter menti fel azzal, hogy őt egyidejűleg beosztja a hivatalvezetői kinevezését megelőző korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba.

(3) A hivatalvezető a közigazgatási bíróság működésével összefüggésben

a) segíti a bíróság elnökét igazgatási feladatai ellátásában,

b) adatot szolgáltat a bíróság elnökének a közigazgatási bírói és közigazgatási bírósági vezetői álláshely megüresedéséről vagy annak várható időpontjáról,

c) adatot szolgáltat a bíróság elnökének a közigazgatási bíróságon titkári és fogalmazói álláshely megüresedéséről vagy annak várható időpontjáról,

d) ellátja a közigazgatási bírói és közigazgatási bírósági vezetői pályázati eljárások lebonyolításához kapcsolódó igazgatási tevékenységet,

e) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási rendjének a közigazgatási bíróságok egységes honlapján történő közzétételéről,

f) a közigazgatási bíróság titkárai és fogalmazói kivételével gyakorolja az igazságügyi alkalmazottak felett a munkáltatói jogokat,

g) kidolgozza a közigazgatási bíróság költségvetésére vonatkozó javaslatot,

h) gondoskodik a közigazgatási bíróság költségvetésének végrehajtásáról,

i) közreműködik a miniszter hatáskörébe tartozó gazdasági, műszaki, informatikai és szervezési feladatok ellátásában.

(4) A hivatalvezető a hivatalvezetői megbízatásának ideje alatt ítélkezési tevékenységet nem folytathat, jogállására a beosztott bíróra, javadalmazására pedig a közigazgatási bíróság másodelnökére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) A hivatalvezetőt akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt másodelnök helyettesíti eseti jelleggel.

VII. FEJEZET

A BÍRÓI TESTÜLETEK IGAZGATÁSI HATÁSKÖREI

21. Az összbírói értekezlet

58. § Az összbírói értekezlet a következő feladatokat látja el:

a) évente egyszer meghallgatja a közigazgatási bíróság elnökének, kollégiumvezetőinek beszámolóját,

b) megválasztja a közigazgatási bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről, ideértve az igazgatási és személyi tanácsként eljárva végzett tevékenységét is,

c) megválasztja az OKBT tagját.

22. A közigazgatási bírói tanács

59. § (1) A közigazgatási bírói tanács személyi tanácsként eljárva

a) a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül véleményt nyilvánít a közigazgatási bíró és közigazgatási bírósági vezető kinevezése tárgyában és azt a pályázatokkal együtt az OKBT-nek, a tanácselnöki, kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi pályázatok esetén a közigazgatási bíróság elnökének felterjeszti,

b) véleményt nyilvánít - ha az nem a bíró hozzájárulásával történik - a bíró beosztása, áthelyezése, kirendelése tárgyában,

c) kezdeményezheti a közigazgatási törvényszéki elnök, másodelnök vizsgálatának elrendelését,

d) véleményt nyilvánít a közigazgatási bíróság titkári és fogalmazói pályázatairól.

(2) A közigazgatási bírói tanács igazgatási tanácsként eljárva

a) véleményezi a közigazgatási bíróság éves költségvetési tervét és a jóváhagyott költségvetés felhasználását,

b) véleményezi a közigazgatási bíróság szervezeti és működési szabályzatának tervezetét,

c) véleményezi a közigazgatási bíróság elnökének az ügyelosztási rendről és az ítélkező tanácsok meghatározásáról szóló javaslatát.

VIII. FEJEZET

AZ IGAZSÁGÜGYI IGAZGATÁS KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁGOKAT ÉRINTŐ FELADATAI

23. Alapelvek

60. § (1) Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói függetlenség elvének biztosításával a bírói testületek közreműködésével, a közigazgatási bíróságok működésért viselt felelőssége keretében a miniszter látja el az e törvényben meghatározott igazságügyi igazgatási feladatokat.

(2) A miniszter nem jogosult a közigazgatási bíróságokra kötelező szabályzatot alkotni, ajánlást kiadni és - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - határozatot hozni.

(3) A Bszi.-ben az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének megállapított azon feladatokat és hatásköröket, amelyek esetében e törvény eltérő szabályt nem állapít meg, a miniszter látja el, illetve gyakorolja.

24. Az igazságügyi igazgatás közigazgatási bíróságokat érintő feladatainak részletes szabályai

61. § (1) A miniszter az általános igazságügyi igazgatási feladatkörében

a) a közigazgatási bíróságokat érintő jogszabály megalkotását kezdeményezi a jogalkotónál, rendeletet ad ki törvény felhatalmazása alapján a közigazgatási bíróságok igazgatását érintő tárgykörben,

b) kikéri a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke és az OKBT véleményét a közigazgatási bíróságokat érintő jogszabályok tervezetéről,

c) meghívottként részt vesz az Országgyűlés bizottságainak ülésén a közigazgatási bíróságokat közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó napirendi pont megtárgyalásakor,

d) meghatározza a közigazgatási bíróság igazgatásának hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot.

(2) A miniszter a közigazgatási bíróságok költségvetésével kapcsolatos feladatkörében a 29-33. §-okban foglaltakon túl ellátja a közigazgatási bíróságok elnökei belső ellenőrzési tevékenységének központi irányítását.

(3) A miniszter a statisztikai adatgyűjtéssel és a munkateher méréssel kapcsolatos feladatkörében rendeletben szabályozza a közigazgatási bírósági statisztikai adatok gyűjtését és az adatok feldolgozását, valamint egyedi statisztikai adatgyűjtést rendelhet el.

(4) A miniszter a személyi ügyekkel kapcsolatos feladatkörében

a) a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének javaslatára dönt arról, hogy a bíróság hatáskörének vagy illetékességi területének csökkenése olyan mértékű-e, hogy ott a bíró további foglalkoztatása nem lehetséges,

b) beoszthatja a közigazgatási bírót a kérelmében megjelölt 81. § szerinti szervhez, valamint dönt a beosztás megszüntetéséről és a közigazgatási bírónak ismét tényleges közigazgatási bírói álláshelyre történő beosztásáról,

c) dönt a közigazgatási bíró áthelyezése, más szolgálati helyre történő kirendelése kérdésében,

d) dönt a közigazgatási bíró tekintetében a tartós külszolgálat ellátásáról,

e) rendeletben meghatározza a közigazgatási bíró Bszi.-ben, illetve az igazságügyi alkalmazottaknak az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben szabályozott kötelezettségeire és összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokhoz kapcsolódó részletes eljárási rendelkezéseket.

(5) A miniszter a közigazgatási bíróságok igazgatásával kapcsolatos feladatkörében

a) felügyeli és ellenőrzi a közigazgatási bírósági elnök és hivatalvezető igazgatási tevékenységét, ennek során figyelemmel kíséri a közigazgatási bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot kezdeményez,

b) elrendeli a kinevezési jogkörébe tartozó közigazgatási bírósági vezetők vizsgálatát, és

c) az a) és b) pont szerinti vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja,

d)[13]

e) felügyeli a közigazgatási bíróságok infrastruktúrájának fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátását,

f) gondoskodik a közigazgatási bíróságok egységes informatikai rendszerének működtetéséről és fejlesztéséről, ideértve a közigazgatási bíróságok központi honlapjának működtetését,

g) - a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének javaslatára - rendeletben meghatározza a közigazgatási bíróságok ügyvitelének szabályait,

h) rendeletben meghatározza a közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló közigazgatási bírósági elnöki szabályzat általános követelményeit.

(6) A miniszter jogosult a központi költségvetés közigazgatási bíróságok fejezetéhez tartozó költségvetési szerveknél kezelt adatok - az e §-ban meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékű - kezelésére.

IX. FEJEZET

A RENDES BÍRÓSÁG ÉS A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG HATÁSKÖRI ÖSSZEÜTKÖZÉSÉNEK FELOLDÁSÁRA ÉS A HATÁSKÖRÜKET ÉRINTŐ JOGEGYSÉGI KÉRDÉSEK KEZELÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁSOK

25. A rendes bíróság és a közigazgatási bíróság hatásköri összeütközésének feloldása

62. § (1) Ha a rendes bíróság és a közigazgatási bíróság ugyanazon ügyben hatásköre hiányát állapítja meg, az eljáró bíróságot a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság közös hatásköri tanácsa (a továbbiakban: hatásköri tanács) jelöli ki.

(2) A hatásköri tanács összehívását a hatáskörének hiányát később megállapító bíróság kezdeményezi. A hatásköri tanácsot tizenöt napon belül azon bírósági szervezet legfőbb szervének elnöke harminc napon belüli időpontra hívja össze, amelynek bírósága a hatásköri tanács összehívását kezdeményezte.

(3) A hatásköri tanács a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény eljáró bíróság kijelölésére vonatkozó rendelkezései szerint jár el. A hatásköri tanács határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van, döntéseit szótöbbséggel hozza.

(4) A hatásköri tanács társelnökei a Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, tagjai a Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke által kijelölt két-két kúriai, illetve közigazgatási felsőbírósági bíró. A hatásköri tanács tagjainak kijelölésére vonatkozó elveket a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság ügyelosztási rendjében kell meghatározni.

(5) A hatásköri tanács működésének költségeit a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság egyenlő arányban viselik, működésének feltételeit közösen biztosítják.

26. A rendes bíróság és a közigazgatási bíróság hatáskörét egyaránt érintő jogegységi kérdések rendezése

63. § (1) A Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság együttes jogegységi tanácsa (a továbbiakban: együttes tanács) együttes jogegységi határozattal dönt a rendes bíróságok és a közigazgatási bíróságok egységes ítélkezési gyakorlatának biztosítása céljából, ha

a) a rendes bíróság és a közigazgatási bíróság eltérő ítélkezési gyakorlata szükségessé teszi elvi kérdésben együttes jogegységi határozat meghozatalát, korábban meghozott jogegységi határozat vagy együttes jogegységi határozat megváltoztatását vagy hatályon kívül helyezését, vagy

b) a Kúria vagy a Közigazgatási Felsőbíróság ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria ítélkező tanácsának közigazgatási tárgyú, elvi bírósági határozatként közzétett határozatától vagy közzétett elvi bírósági döntéstől,

c) a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Közigazgatási Felsőbíróság jogegységi határozatától, vagy

d) a Közigazgatási Felsőbíróság ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria jogegységi határozatától,

feltéve, hogy a Kúria vagy a Közigazgatási Felsőbíróság jogegységi tanácsának eljárásával nem rendezhető az indítványban foglalt kérdés.

(2) A Bszi.-nek és e törvénynek a jogegységi tanácsra, jogegységi indítványra és a jogegységi eljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni - az e §-ban foglalt eltérésekkel -

a) az együttes ülés részvevőinek összetételére és eljárására, valamint

b) az indítványra és az indítványozóra.

(3) Az együttes tanács társelnökei a Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke, tagjai a Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke által kijelölt öt-öt kúriai, illetve közigazgatási felsőbírósági bíró.

(4) Az együttes tanács ülését a Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke félévente felváltva vezeti. Az együttes tanács ülésének költségeit a Kúria és a Közigazgatási Felsőbíróság egyenlő arányban viselik.

(5) A Kúria elnöke és a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke az együttes tanács ülését előkészítő bírót egyetértésben jelöli ki.

(6) Az együttes tanács ülése határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van.

(7) Az együttes tanács döntéseit szótöbbséggel hozza. Szavazni igennel vagy nemmel lehet. Szavazategyenlőség esetén a javaslat elutasítottnak minősül.

HARMADIK RÉSZ

A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁK JOGÁLLÁSÁNAK SAJÁTOS SZABÁLYAI

X. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁK SZOLGÁLATI VISZONYÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

27. A közigazgatási bírák szolgálati viszonyának különös alapelvei

64. § (1) A közigazgatási bíró az egységes bírói kar tagja.

(2) A közigazgatási bíró a közigazgatási bírósági szervezet tagjaként teljesíti bírói szolgálatát.

28. A közigazgatási bíró kinevezésének különös tartalmi feltételei

65. § Közigazgatási bíróvá az nevezhető ki, aki - a Bjt.-ben meghatározott kinevezési feltételeken túlmenően - kiemelkedő közigazgatási jogi ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik. E követelményt a 66. § szerint kell érvényesíteni.

66. § A közigazgatási bíróvá, illetve bírósági vezetővé való kinevezés szempontjából közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati időnek minősül az egyetemi jogi végzettség birtokában

a) a bíróként, igazságügyi alkalmazottként közigazgatási ügyszakban kifejtett tevékenység,

b) hatósági jogalkalmazói tevékenység, annak közvetlen irányítása, valamint közigazgatási perbeli jogi képviselet ellátása,

c) az alkotmánybíróként, ügyészként, ügyészségi alkalmazottként, ügyvédként, jogtanácsosként a közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,

d) az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a hatósági jogalkalmazói tevékenység külső ellenőrzéséhez, vagy közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,

e) nemzetközi bíróság szervezetében közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett igazságszolgáltatási tevékenység, és

f) a pályázó munkakörében a közigazgatási eljárásjogi vagy közigazgatási perjogi jogszabály előkészítésében, valamint véleményezésében való részvétel

időtartama.

29. A közigazgatási bírói pályázat

67. § (1) A közigazgatási bírói pályázatot (a továbbiakban: pályázat) a miniszter írja ki.

(2) A közigazgatási bíróság elnöke a közigazgatási bíró felmentése esetén a felmentés kezdeményezésével egyidejűleg, a bírói szolgálati viszony egyéb okból történő megszűnése esetén a hivatalvezető adatszolgáltatása alapján a bírói szolgálati viszony megszűnéséhez vezető okról való tudomásszerzéstől számított nyolc munkanapon belül értesíti a minisztert a közigazgatási bírói álláshely megüresedéséről, illetve ennek várható időpontjáról.

(3) A miniszter a közigazgatási bírói álláshely megüresedéséről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül tájékoztatja a közigazgatási bíróság elnökét, hogy

a) a megüresedő közigazgatási bírói álláshelyre pályázatot írt ki,

b) az álláshelyet másik közigazgatási bírósághoz csoportosította át,

c) a megüresedő álláshely betöltésére irányuló pályázat kiírásáról legkésőbb a tudomásszerzést követő hat hónapon belül dönt, vagy

d) az álláshelyet a Bjt. alapján pályázat kiírása nélkül tölti be.

68. § (1) A pályázatot azon közigazgatási bíróság elnökéhez kell benyújtani, amelynek közigazgatási bírói álláshelyére a pályázati felhívás szól.

(2) A pályázatnak a pályázati kiírásban foglalt valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(3)[14] A pályázati eljárást a 69-72/A. §-ok szerint kell lefolytatni.

69. § (1) A pályázati határidő leteltét követő tizenöt napon belül az álláshely szerinti közigazgatási bíróság személyi tanácsa a pályázókat meghallgatja és a pályázatokat véleményének csatolásával a pályázati határidő leteltét követő harminc napon belül megküldi az OKBT Személyi Tanácsának.

(2) A Bjt.-ben a pályázat elutasításával kapcsolatban a bíróság elnökének megállapított hatásköröket az álláshely szerinti közigazgatási bíróság személyi tanácsa gyakorolja azzal, hogy döntésével szemben - a 70. § (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával - kifogásnak van helye.

70. § (1) Az OKBT Személyi Tanácsa ülését a pályázatok OKBT titkárságához érkezését követő tizenöt napon belüli időpontra kell összehívni.

(2) A pályázaton az elérhető pontszám nyolcvan százalékában kizárólag a pályázó képzettségét, szakmai tudását és megszerzett tapasztalatát kell tárgyilagosan értékelni (a továbbiakban: objektív pontszám), húsz százalékában pedig a pályázónak a bírói hivatás gyakorlásához szükséges tárgyilagosan nem mérhető felkészültsége, elhivatottsága értékelhető (a továbbiakban: meghallgatás pontszáma).

(3) Az OKBT Személyi Tanácsa a pályaalkalmassági vizsgálaton alkalmas minősítést kapott pályázót az (1) bekezdés szerinti ülésén meghallgatja. A meghallgatás előtt a Bjt.-ben meghatározott szempontok alapján, az e törvényben meghatározott közigazgatási tapasztalatra - ideértve a 81. §-ban meghatározott szervhez történt beosztás időtartamát is - figyelemmel kell megállapítani az elért objektív pontszámot, amelyet az OKBT Személyi Tanácsa a pályázóval a meghallgatás előtt közöl.

(4) A pályázó az objektív pontok számításának eredményét három napon belül a szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. A szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő nyolc napon belül elbírálja, és döntését nyomban közli a pályázóval és OKBT Személyi Tanácsával. Ha a szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, az objektív pontok számításáról szóló döntést megváltoztatja. A szolgálati bíróság döntésével szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(5) Az OKBT Személyi Tanácsa a pályázó meghallgatását követően a (6) bekezdés szerint megállapítja a meghallgatás pontszámát, amelyet nyomban közöl a pályázóval.

(6) Az OKBT Személyi Tanácsának tagjai - a pályázat véleményezésére jogosultak írásban közölt véleményének ismeretében, legjobb meggyőződésük szerint - a meghallgatás pontszámáról titkosan, nulla és az elérhető legmagasabb meghallgatás pontszáma közötti egész számot adva szavaznak. A meghallgatás pontszámát a szavazatok számtani közepe adja azzal, hogy annak megállapítása során a legalacsonyabb és legmagasabb szavazatot figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Az OKBT Személyi Tanácsa a pályázók elért pontszáma alapján megállapítja a rangsort. A rangsor alapján a ténylegesen elért legmagasabb pontszám nyolcvanöt százalékát elérő pályázók pályázati anyagát - a közigazgatási bíróság személyi tanácsának véleményével együtt - a pontszámok megküldésével felterjeszti a miniszternek.

(8) A (7) bekezdéstől eltérően nem terjeszthető fel annak a pályázónak a pályázati anyaga, aki az elérhető pontszám ötven százalékát nem érte el.

71. § (1) A miniszter az azonos álláshelyre pályázókat meghallgathatja.

(2) A meghallgatáson a pályázattal érintett közigazgatási bíróság elnöke, valamint OKBT Személyi Tanácsa által eseti jelleggel kijelölt egy-egy, bíró és nem bíró tagja, valamint a miniszter által felkért személyek vehetnek részt. A meghallgatás a többi pályázó számára nem nyilvános.

(3)[15] A meghallgatás során különösen a pályázó szakmai felkészültségét, kifejezésmódját, valamint döntésképességét és lényeglátását kell értékelni.

72. § (1) A miniszter az első helyre rangsorolt

a) nem bírói jogállású személy kinevezési javaslatát a köztársasági elnöknek felterjeszti, és a köztársasági elnöki kinevezés után beosztja az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre,

b) bírói jogállású személy esetén dönt a bírónak az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre való beosztásáról.

(2)[16] Ha a miniszter a meghallgatást követően, a 71. § (3) bekezdésében meghatározott szempontok alapján nem ért egyet az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett rangsorral, azt írásbeli indokolás mellett megváltoztathatja és a megváltoztatott rangsor alapján első helyre került

a) nem bírói jogállású személy kinevezési javaslatát - mellékelve az OKBT Személyi Tanácsa által megállapított rangsort és a rangsor megváltoztatásának indokait is -, a köztársasági elnöknek felterjeszti, és a köztársasági elnöki kinevezés után beosztja az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre,

b) bírói jogállású személy esetén dönt a bírónak az elnyert közigazgatási bírói álláshelyre való beosztásáról.

(3) A miniszter a pályázatot az OKBT Személyi Tanácsa indokolt kezdeményezésére eredménytelenné nyilvánítja, ha

a) egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a közigazgatási bíróság személyi tanácsa valamely törvényi vagy pályázati feltétel hiánya miatt elutasította,

b) egy pályázó sem érte el az elérhető pontszám ötven százalékát,

c) valamennyi, a miniszternek felterjeszthető pályázó esetén a kinevezéssel a Bjt. szerinti összeférhetetlenség jönne létre.

(4) A miniszter a pályázatot indokolt döntésével eredménytelenné nyilvánítja, ha

a) a pályázat elbírálása során az elbírálási folyamatban résztvevők olyan súlyos eljárási szabálysértést követtek el, amely nem orvosolható,

b) a pályázat kiírását követően olyan körülmény merült fel, amelynek eredményeként az álláshelyet törvény alapján pályázat kiírása nélkül szükséges betölteni.

(5) Ha pályázat alapján rendes bírósági bíró nyeri el a közigazgatási bírói álláshelyet, erről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja az OBH elnökét, kúriai bíró esetén a Kúria elnökét. A miniszter a bírót az OBH elnökével, kúriai bíró esetén a Kúria elnökével folytatott egyeztetés alapján, de legkésőbb a tájékoztatást követő három hónapon belül osztja be.

(6)[17] A miniszter (2) bekezdés szerinti írásbeli indokolása kiterjed a meghallgatás okára, továbbá a mérlegelés és a döntés szempontjaira.

(7)[18] A miniszter a (2) és (4) bekezdés szerinti indokolást az OKBT Személyi Tanácsának az ott megjelölt intézkedésével egyidejűleg tájékoztatásul megküldi.

72/A. §[19] (1) A miniszter a 70. § (7) bekezdése szerinti pályázókat értesíti a pályázat eredményéről. Ha nem az első helyre rangsorolt pályázót terjeszti fel, illetve osztja be, a 72. § (6) bekezdése szerinti indokolást a miniszter egyidejűleg megküldi.

(2) A miniszter a bíró beosztására vonatkozó határozatát a közigazgatási bíróságok központi honlapján közzéteszi.

(3) Eredményes pályázat esetén a nyertes pályázó kinevezéséről szóló határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételétől, vagy a nyertes pályázó beosztásáról szóló határozatnak a (2) bekezdés szerinti közzétételétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a 70. § (7) bekezdése szerinti pályázó a pályázat eredményével szemben kifogással élhet, ha

a) a nyertes pályázó esetében a bíróvá történő kinevezés törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn,

b) a nyertes pályázó a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek nem felel meg, vagy

c) a miniszter indokolási kötelezettségének nem tett eleget, vagy az indokolása nem felel meg a 72. § (6) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(4) A kifogást a miniszternél írásban kell benyújtani, aki azt 5 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak.

(5) A szolgálati bíróság a kifogás tárgyában 15 napon belül dönt. Ha a szolgálati bíróság megállapítja, hogy a (3) bekezdésben foglalt és a kifogást előterjesztő pályázó által állított valamely körülmény fennáll, az erre vonatkozó megállapító végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint a miniszterrel és a köztársasági elnökkel. A szolgálati bíróság a kifogás alaptalansága esetén a kifogást elutasítja, és végzését közli a kifogást előterjesztő pályázóval, valamint a miniszterrel.

(6) A szolgálati bíróság végzésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

30. A közigazgatási felsőbírósági bírói pályázat

73. § (1) A Közigazgatási Felsőbíróságon rendszeresített közigazgatási bírói álláshely betöltése esetén a közigazgatási bírói pályázatra vonatkozó szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a 70. § (7) bekezdése szerint felterjesztett pályázathoz csatolja az azzal kapcsolatos véleményét.

(3) Ha a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének véleménye az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett rangsortól eltér, a miniszter a pályázókat a 71. § szerint meghallgatja, és annak eredményéhez képest a 72. § szerint jár el.

31. A közigazgatási bírósági vezetői pályázat

74. § (1) A közigazgatási bírósági vezetői pályázatot (a továbbiakban: vezetői pályázat) a miniszter írja ki.

(2) A közigazgatási bíróság elnöke a hivatalvezető adatszolgáltatása alapján a közigazgatási bírósági vezetői megbízatás megszűnésére okot adó körülményről való tudomásszerzését követő nyolc munkanapon belül értesíti a minisztert a közigazgatási bírósági vezetői megbízatás megszűnéséről, illetve ennek várható időpontjáról.

(3) A miniszter a közigazgatási bírósági vezetői megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzést követő tizenöt napon belül kiírja a vezetői pályázatot.

(4) A pályázati eljárást a közigazgatási törvényszék elnöke és a másodelnöke esetében a 75-76. §-okban meghatározottak szerint kell lefolytatni.

75. § (1) A vezetői pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

(2) A benyújtott vezetői pályázatnak tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a tanács működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól. A vezetői pályázatnak tartalmaznia kell a hozzájárulást ahhoz, hogy az OKBT Személyi Tanácsa és a kinevezésre jogosult a pályázati eljárással összefüggő személyes adatait - ideértve a pályázó bírói értékelésének és vezetői vizsgálatának iratait - kezelje.

76. §[20] (1) A közigazgatási bírósági vezetői pályázat elbírálása során a közigazgatási bírói pályázatra vonatkozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

(2) A miniszter közigazgatási bírósági vezetői pályázati eljárásban az OKBT Személyi Tanácsa által felterjesztett pályázókat meghallgatja.

(3) A pályaműben, illetve a pályázó személyes meghallgatása során a hosszú távú tervek és azok megvalósításának ütemezésén túl az alábbi vezetői kompetenciákat kell elsődlegesen értékelni:

a) a szakmai feladatok magas szintű ellátása, magas szintű közigazgatási jogi tudás,

b) a bírósági igazgatási folyamatok, tevékenységek ismerete,

c) az időszerű ítélkezés támogatása,

d) az ítélkezési tevékenység szakmai színvonalának fejlesztése,

e) a vezetése alá tartozó személyek szakmai együttműködésének támogatása,

f) az ítélkezési tevékenység és az igazgatási folyamatok folyamatos értékelése, elemzése,

g) a bírói hivatáshoz tartozó értékrend hiteles képviselete és az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó attitűdök átadásának módja,

h) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, és

i) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

77. § (1) A kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi pályázat esetén a pályázati határidő leteltét követő tizenöt napon belül a közigazgatási bíróság személyi tanácsa a pályázókat meghallgatja és a pályázatokat véleményének csatolásával megküldi a közigazgatási bíróság elnökének.

(2) A Bjt.-ben a pályázat elutasításával kapcsolatban a bíróság elnökének megállapított hatásköröket a közigazgatási bíróság bírói tanácsa mint személyi tanács gyakorolja azzal, hogy döntésével szemben - a 70. § (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával - kifogásnak van helye.

(3) A közigazgatási bíróság elnöke a közigazgatási bíróság bírói tanácsa mint személyi tanács véleményének megismerését követően dönt a kollégiumvezetői és kollégiumvezető-helyettesi kinevezésről.

78. § (1) A tanácselnöki pályázat esetén a pályázati határidő leteltét követő tizenöt napon belül az álláshely szerinti közigazgatási bíróság bírói tanácsa mint személyi tanács a pályázókat meghallgatja és a pályázatokat véleményének csatolásával megküldi a közigazgatási bíróság elnökének.

(2) A Bjt.-ben a pályázat elutasításával kapcsolatban a bíróság elnökének megállapított hatásköröket az álláshely szerinti közigazgatási bíróság bírói tanácsa mint személyi tanács gyakorolja azzal, hogy döntésével szemben - a 70. § (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával - kifogásnak van helye.

(3) A közigazgatási bíróság elnöke a közigazgatási bíróság személyi tanácsa véleményének megismerését követően dönt a tanácselnöki kinevezésről.

32. A közigazgatási bíró jogállásának egyes különös szabályai

79. § (1) A bírót kinevezésekor a miniszter osztja be a közigazgatási bíróságra.

(2) Ha a bíró a továbbiakban pályázat alapján vagy pályázat nélkül, hozzájárulásával másik bíróságon tölt be bírói álláshelyet, áthelyezéséről a miniszter intézkedik.

(3) A kérelmére, külön törvény erejénél fogva közigazgatási bíróvá váló rendes bírósági bírót a miniszter osztja be a közigazgatási bíróságra, azzal, hogy a kúriai bíró választása szerint a Közigazgatási Felsőbíróságra vagy valamely közigazgatási törvényszékre osztható be.

(4) A kérelmére, külön törvény erejénél fogva közigazgatási bíróvá váló, e törvény hatálybalépését megelőző napon bírósági vezetői megbízatással rendelkező bírót e törvény hatálybalépésének napjától a korábbi bírósági vezetői megbízatásának megfelelő javadalmazás illeti meg az eredeti megbízatása lejáratának időpontjáig, kivéve, ha más közigazgatási bírósági vezetővé nevezik ki.

(5) A kérelmére, külön törvény erejénél fogva közigazgatási bíróvá váló, e törvény hatálybalépését megelőző napon tanácselnöki megbízatással rendelkező bírót e törvény hatálybalépésének napjától pályázat nélkül tanácselnökké kell kinevezni.

80. § A közigazgatási bírót másik közigazgatási bíróságra a Bjt. szerinti feltételek fennállása esetén a miniszter rendeli ki az érintett közigazgatási bíróságok elnökeinek egyetértésével.

81. § (1) A miniszter a közigazgatási bírót

a) a Köztársasági Elnöki Hivatalba,

b) az Alkotmánybíróság Hivatalába,

c) az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába,

d) az Állami Számvevőszékre,

e) az ügyészségre,

f) központi államigazgatási szervhez,

g) fővárosi és megyei kormányhivatalhoz

beoszthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beosztást a közigazgatási bíró kérelmére az érintett szerv vezetője - az ügyészség esetén a legfőbb ügyész - kezdeményezheti. A beosztáshoz a közigazgatási bíró álláshelye szerinti közigazgatási bíróság elnökének egyetértése szükséges.

(3) A közigazgatási bíró az érintett szerv alaptevékenységébe tartozó közigazgatási vagy egyéb közjogi jellegű feladat- és hatáskör ellátására osztható be. A beosztás célja, hogy a közigazgatási bíró az érintett szerv tevékenységében való részvétellel szakmai gyakorlatot és ismereteket szerezzen, valamint az érintett szerv tevékenységét közigazgatási bírói tapasztalatával támogassa.

(4) A beosztás határozott vagy határozatlan időre történhet. Határozott időre kinevezett közigazgatási bíró legfeljebb egy évre osztható be.

(5) A beosztás nem érinti a közigazgatási bíró bírói tisztségét, de beosztásának időtartama alatt ítélkező tevékenységet nem folytathat.

(6) A beosztott közigazgatási bíró felett az érintett szerv vezetője gyakorolja a munkáltatói jogkört. A beosztott bíró jogállására egyebekben a Bjt.-nek a minisztériumba beosztott bíró jogállására, valamint a beosztás megszűnésére vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az igazságügyért felelős miniszteren a szerv vezetőjét kell érteni.

82. § A közigazgatási bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az OKBT javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az OKBT javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.

33. A közigazgatási bírónak adományozható cím

83. § (1) A miniszter a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének javaslatára a kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább tizenkét év után - beszámítva a magasabb szintű bíróságon bírói szolgálati viszonyban töltött időt is - a közigazgatási törvényszék közigazgatási bírájának "címzetes felsőbírósági bíró" címet adományozhat. A miniszter az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább húsz év után - beszámítva a magasabb szintű bíróságon bírói szolgálati viszonyban töltött időt is - a közigazgatási törvényszék közigazgatási bírájának "címzetes felsőbírósági bíró" címet adományoz. A "címzetes felsőbírósági bíró" címmel járó címpótlékra a Bjt.-nek a "címzetes kúriai bíró" címpótlékára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés és a felsőbírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább hat év után a Közigazgatási Felsőbíróság bírájának "felsőbírósági tanácsos" címet adományozhat. A Közigazgatási Felsőbíróság elnöke a felsőbírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább húsz év után a Közigazgatási Felsőbíróság bírájának "felsőbírósági tanácsos" címet adományoz. A "felsőbírósági tanácsos" címmel járó címpótlékra a Bjt.-nek a "kúriai tanácsos" címpótlékára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) A közigazgatási bíróság elnöke a kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas, illetve kiválóan alkalmas minősítés és az adott bírósági szinten tényleges bírói gyakorlattal eltöltött legalább hat év után - beszámítva a magasabb szintű bíróságon bírói szolgálati viszonyban töltött időt is - a közigazgatási bírájának "címzetes tanácselnök" címet adományozhat. A "címzetes tanácselnök" címmel járó címpótlékra a tanácselnök javadalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

84. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Bszi. és a Bjt. rendelkezéseit kell e törvény céljával és az ebben szabályozott szervezeti, igazgatási jogintézmények jellegével összhangban álló módon, megfelelően alkalmazni.

(2) Ha törvény valamely bírói testület, bírósági vezető vagy a miniszter döntésének határidejéről nem rendelkezik, a döntés meghozatalának határideje harminc nap.

85. § E törvény hatálybalépéséről és az átmeneti rendelkezések megállapításáról külön törvény rendelkezik.[21]

86. § Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

1. a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének javaslatára a közigazgatási bíróságok ügyviteli szabályait,

2. a közigazgatási bírósági statisztikai adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó szabályokat,

3. a közbeszerzési, minősített beszerzési és beszerzési eljárásairól szóló közigazgatási bírósági elnöki szabályzat általános követelményeit,

4. a közigazgatási bírák és az igazságügyi alkalmazottak kötelezettségeihez és összeférhetetlenségéhez kapcsolódó részletes eljárási rendelkezéseket,

5. a Közigazgatási Bírósági Határozatok Gyűjteményében történő közzététel rendjét

rendelettel állapítsa meg.

87. § E törvény 1. §-a, II-IV. Fejezete, 7-9. alcíme, 11-12. alcíme, VI-VIII. Fejezete, 26-28. alcíme és 31-33. alcíme az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2018. évi CXXX. törvényhez

A közigazgatási törvényszékek illetékességi területe

1. FŐVÁROSI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Budapest)

Budapest

2. BUDAPEST KÖRNYÉKI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Budapest)

Nógrád megye

Pest megye

3. DEBRECENI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Debrecen)

Hajdú-Bihar megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

4. GYŐRI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Győr)

Győr-Moson-Sopron megye

Komárom-Esztergom megye

Vas megye

5. MISKOLCI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Miskolc)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Heves megye

6. PÉCSI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Pécs)

Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

7. SZEGEDI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Szeged)

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

8. VESZPRÉMI KÖZIGAZGATÁSI TÖRVÉNYSZÉK (székhelye: Veszprém)

Fejér megye

Veszprém megye

Zala megye