2025. évi LXIX. törvény

Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről[1]

[1] Háborúellenes költségvetés

[2] A 2026-os év legnagyobb kérdése, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze? A brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament többsége Ukrajna felfegyverzésére és az ukránok pénzügyi támogatására akarja kötelezni az európai országokat, így Magyarországot is! A 2026-os költségvetésben nem Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fordítjuk Magyarország forrásait! A 2026-os költségvetés ezért egy háborúellenes költségvetés, amelyben a gyermekes családokat helyezzük az első helyre.

[3] Nehéz évek vannak mögöttünk: a Covid-járvány, a brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az áremelkedések és a szomszédunkban folytatódó háború megterhelték a gazdaságot és megnehezítették sok magyar család életét. 2026-ra egy olyan költségvetést állítottunk össze, amely kivédi a háború káros hatásait. A költségvetés a gyermeket nevelő családok támogatását, a fiatalok életkezdésének segítését és a nyugdíjasok védelmét helyezi a középpontba. A kormány Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját hajtja végre. A gyermekek után járó családi adókedvezmény 2026. január 1-től a jelenlegi duplájára nő. A négygyermekes édesanyák mellett 2025. október 1-jétől a háromgyermekes édesanyák is SZJA-mentesek lesznek, majd 2026. január 1-jétől életbe lép a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák SZJA-mentessége is. 2026-ban is fenntartjuk a rezsicsökkentést és garantáljuk a 13. havi nyugdíj kifizetését. 2026. januárjától 13 százalékkal nő a minimálbér. A költségvetés biztosítja a hathavi fegyverpénz kifizetését a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók részére. Csökkentjük a hiányt, az államadósságot, az inflációt és egyszerűsítjük az adórendszert.

[4] A világban jelentős gazdasági és politikai változások történnek. Az Egyesült Államokban kedvező politikai változások zajlottak le. A korábban a nyugati világban eddig szinte egyeduralkodó globális-liberális világképet, nemzeti érdekű politika váltotta fel. Ez esélyt teremt arra, hogy a Nyugat is versenyben maradjon a gazdaságilag egyre erősödő Kelet mellett. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell, amely továbbra is jó kapcsolatot szeretne fenntartani mind a Kelettel, mind a Nyugattal.

[5] Európa egyre több fenyegető kihívással néz szembe. Az Ukrajnában zajló véres háború, a vámháború, a tíz éve tartó folyamatos migráció, az elhibázott brüsszeli politika miatt bekövetkezett energiaválság, Brüsszel háborúpárti politikája és Ukrajna erőltetett és gyorsított uniós csatlakozása mind veszélyt jelentenek. Ukrajna EU-tagsága óriási költségeket és gazdasági terhet jelentene Európának és benne Magyarországnak is. A gyors változások és fenyegető veszélyek miatt a magyaroknak nem csak egyenként, de közösségként, nemzetként is helyt kell állniuk. Fel kell készülnünk arra, hogy a veszélyek korában a világpolitikai helyzet gyorsan változik, a nemzeti érdekek és szuverenitás védelme az első!

[6] A nemzeti kormány következetesen háborúellenes stratégiát követ. A mi olvasatunkban a háború végső mérlege mindig negatív, a békéé mindig pozitív. A háborúellenes stratégia tehát a gazdasági prosperitás stratégiájaként is értelmezhető. Ez a politika garantálja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében nyújtjuk be a 2026-os költségvetést, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak.

[7] A 2025-ös költségvetés elfogadása eltért a korábban megszokottól, a háborús helyzet miatt őszre tevődött át. Most visszatérünk a korábban megszokott rendszerhez és várhatóan a tavaszi ülésszak végén fogadjuk el a költségvetést.

[8] 2026-ban a családpolitikai célokra 4800 milliárd forintot fordítunk, így a rezsivédelemre szolgáló 800 milliárd forinttal együtt 5600 milliárd forintot biztosítunk családok támogatására.

[9] Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó mentességével, ami kiegészül a családi adó- és járulékkedvezmény mértékének megduplázásával, a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj SZJA-mentességével és a 30 év alatti anyák adómentességének kiterjesztésével. A családpolitikán belül a három gyereket nevelő anyák kedvezményére, illetve a két gyermeket nevelő anyák szja-mentességére 320 milliárd forintot fordítunk. A családi adókedvezmény megduplázására pedig 290 milliárd forintot különít el a költségvetés. 2026 a gyermekes családok éve lesz, hiszen az adókedvezmények minden eddiginél több pénzt hagynak náluk. Ez közel 1300 milliárd forintot jelent. A családi adó- és járulékkedvezmény 2011-től 2026 végéig összesen akár 5 ezer milliárd forintot jelenthet a családoknak. 2011 óta számos további jelentős adócsökkentésről döntött a kormány. Ezek közül a legfontosabb, hogy a munkát terhelő adókat csökkentettük, az SZJA 32 százalékról 15 százalékra csökkent, a hazai vállalkozások támogatására 19 százalékról 9 százalékra csökkentettük a társasági adót, így jelenleg Magyarországon van Európa legalacsonyabb társasági adókulcsa. Az otthonteremtési és családvédelmi program keretében az új lakóingatlanok értékesítésére 5 százalékos kedvezményes adómértéket vezettünk be.

[10] 2026-ban a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés egyik legnagyobb tétele. A kormány továbbra is garantálja a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások inflációkövető emelését és a 13. havi nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátásokat; a 13. havi nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 585 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés.

[11] 2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tizezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.

[12] Gazdaságfejlesztésre közel 5050 milliárd forintot fordítunk, amelyből 2200 milliárd forintot uniós, körülbelül 2850 milliárd forintot pedig hazai költségvetési forrásokból fogunk biztosítani. A 2026-os költségvetés továbbra is biztosítja a fedezetet az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv (21 lépés) megvalósítására. Az akcióterv fő pilléreit képezik a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program keretében a hazai kis- és középvállalkozások támogatása. Ahhoz, hogy minden magyar számára, aki dolgozni akar, biztosítsuk, hogy a jövőben is legyen munkája, a meghirdetett 100 új gyár programot 150-re bővítjük, amelyhez a költségvetés nyújt majd támogatást.

[13] 2026-ban tovább nő az oktatás támogatása. Oktatásra több mint 4 ezer milliárd forintot biztosít a 2026-os költségvetés, amely 2010-hez képest közel háromszoros növekedést (180 százalék többletet) jelent. A 2025-ös évhez viszonyítva pedig több mint 160 milliárd forinttal többet fordítunk a területre. 2025 januárjától átlagosan 21,2 százalékkal nőtt a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók bére. A pedagógusok bére így elérte a diplomás átlagbér 80%-át. A béremelés 2026-ban is folytatódik, így négy év alatt közel megduplázódik a tanárok bére.

[14] Tovább nő az egészségügy támogatása is, ami 3919 milliárd forintot tesz ki a 2026-os évben. Ez több mint háromszorosa annak, mint amennyi az utolsó baloldali kormány által benyújtott költségvetésben szerepelt. A 2025-ös évhez képest pedig 280 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés erre a területre. Az egészségügyben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtottuk végre, az orvosok és az ápolók bére is többszörösére nőtt 2010 óta.

[15] A nemzeti kormány elkötelezett Magyarország biztonsága és védelme mellett. Továbbra is garantáljuk a határok védelmét, az illegális migráció elleni védekezéshez és a közbiztonság megerősítéséhez szükséges erőforrásokat. A békéhez erő kell, a védelemhez pedig megfelelő hadsereg. A NATO kötelezettségeinknek megfelelően a kétszázalékos GDP-arányos védelmi kiadást biztosítjuk, a 2026. évi költségvetés 2016 milliárd forintot tartalmaz e célra és garantáljuk a rendvédelem fenntartásához szükséges forrásokat.

[16] 2026-ban a költségvetés a magyar családoknak fizet ki 800 milliárd forintot a lakossági állampapírok kamataira! Nem a külföldieket, hanem a magyar családok megtakarításait támogatjuk!

[17] A Költségvetési Tanács véleménye alapján a kiadásokat 142 milliárd forinttal csökkentette a kormány, amely összeget a költségvetés végrehajtása során az adóbevételek megfelelő alakulása esetén az adott területekre visszapótolunk. Ennek megfelelően a Miniszterelnökség beruházásaira 2 milliárd forint, az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásaira 35 milliárd forint, az Energiaügyi Minisztérium beruházásaira 59 milliárd forint, további állami beruházásokra 10 milliárd forint, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra 11 milliárd forint, a központi költségvetési szervek kiadásaira pedig 25 milliárd forint visszapótlására kerülhet sor a 2026. év során.

[18] A kormány a 2026-os költségvetésben is jelentős mértékű beruházásokról döntött. Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul, folytatódik, vagy kerül átadásra, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén.

[19] A beruházások közül kiemelkednek a következők: a Steindl Imre program részeként a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épület rekonstrukciója; Budapest-Pesthidegkúti új református gyülekezeti központ; Magyar Falu Program keretében megvalósuló templom-felújítási alprogram; Magyarországi Baptista Egyház debreceni gyülekezeti központ; Hungaroring Sport Zrt. Stratégiai Fejlesztési Program II. ütem; a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház Budapest, Frankel Leó út 54. szám alatti székhelyű telephelye komplex felújítása; Szegedi ipari parkhoz kapcsolódó útfelújítás; DGÖ víziközmű Debrecen szennyvíz- és ivóvíz-infrastruktúra fejlesztése; DGÖ víziközmű balmazújvárosi Keleti-főcsatornához tartozó vízműtelep-fejlesztés előkészítése és megvalósítása; Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó fejlesztések és Mohács Nemzeti Emlékhely; Tatabánya-Oroszlány-Tata és térsége ipari parki fejlesztések; Debreceni Déli Gazdasági Övezet ipari parki fejlesztések; Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergia-hálózatfejlesztés; Szeged ipari parki fejlesztések; Ács ipari parki fejlesztések; Öntözésfejlesztés: Mórahalmi harmadlagos mű kiépítése, Siófoki öntözőrendszer modernizálása, környezeti körzeti tervek készítése a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek; a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósításához szükséges fejlesztések; Budai Egészségközpont Zrt. Beruházásának támogatása; Dunakiliti - Dobrohost (Doborgaz) közötti gyalogos-kerékpáros Duna-híd; Szegedi Ipari Park közúti kapcsolatainak fejlesztése; M49 gyorsforgalmi út, M3 autópálya - (Őr) - Ököritófülpös (Porcsalma) közötti szakasz; M4 gyorsforgalmi út, Törökszentmiklós (Nyugat) és Kisújszállás (Kelet) közötti szakasz; SE II. sz. Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Campus; Országos Rabbiképző Egyetem; Debreceni Szakképzési Centrum fejlesztései.

[20] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. §[2]

2. §[3]

2. Az államadósság értéke

3. §[4]

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. §[5]

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

11. §[12]

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

12. §[13]

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

13. §[14]

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

14. §[15]

15. §[16]

16. §[17]

17. §[18]

18. §[19]

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

19. §[20]

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

20. §[21]

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak - az 50. §-ban meghatározottak kivételével történő - év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak egyoldalú csökkentésére.

(3) A választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosításra az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím terhére a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult. Az e bekezdés szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult.

(4) Az Országgyűlés - az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VII. Integritás Hatóság fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXIV. Szuverenitásvédelmi Hivatal fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXII. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

21. § (1)[22]

(2) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása alcím, 2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása alcím, 3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása alcím és 4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím kiadási előirányzatai terhére a 3. melléklet 2.1.5. Önkormányzati elszámolások jogcím előirányzatának összegével növelt összegben vállalható kötelezettség. Az államháztartásért felelős miniszter a 2. melléklet szerinti támogatói döntéseket e kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével hozza meg.

(3)[23]

(4)[24]

(5)[25]

22. §[26]

23. §[27]

24. §[28]

25. §[29]

26. §[30]

27. §[31]

28. §[32]

29. §[33]

30. §[34]

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

31. §[35]

32. §[36]

33. §[37]

34. §[38]

35. §[39]

36. §[40]

37. §[41]

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

38. §[42]

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

39. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.1. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás jogcím, 2.1.6. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.1. Esélyteremtési illetményrész támogatása jogcím, 2.3.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.4.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím, 2.4.2. Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím, 2.4.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím, 2.4.4. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.5. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.6. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó, 3. melléklet szerinti feladatokra.

40. §[43]

41. §[44]

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

42. §[45]

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

43. § (1)[46]

(2)[47]

(3)[48]

(4) Az önkormányzat a 2. melléklet 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettségének beszámítása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás címen kell elszámolni.

(5)[49]

(6)[50]

16. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának indításával kapcsolatos szabály

44. §[51]

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

17. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

45. §[52]

46. §[53]

47. §[54]

48. §[55]

49. §[56]

18. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

50. §[57]

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

51. §[58]

52. §[59]

53. §[60]

54. §[61]

55. §[62]

56. §[63]

57. §[64]

58. §[65]

59. §[66]

60. §[67]

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

19. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

61. §[68]

62. §[69]

63. §[70]

64. §[71]

65. §[72]

66. §[73]

67. §[74]

68. §[75]

69. §[76]

70. §[77]

71. §[78]

72. §[79]

20. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

73. §[80]

74. §[81]

75. §[82]

21. A nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvétellel kapcsolatos felhatalmazások

76. §[83]

22. Felülvizsgálati kötelezettség

77. § A Kormánynak az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1263 rendelete 26. cikk szerinti országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválását követő európai uniós szabályok véglegeződése után, de legkésőbb 2025. december 31-ig felül kell vizsgálni, hogy e törvény szerinti kiadások, bevételek és egyenleg megfelelnek-e az európai uniós követelményrendszernek, így különösen a Magyarország számára megállapított nettó kiadási pályának. Amennyiben a Kormány vizsgálata meg nem felelőséget mutat, akkor a Kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a megfelelőség biztosítása érdekében.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

78. § (1)[84]

(2)[85]

(3)[86]

(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben tegye közzé a 2. melléklet 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét.

(5)[87]

(6)[88]

24. Hatályba léptető rendelkezés

79. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2025. október 1-jén lép hatályba, és 2035. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1-20. §, a 21. § (1) és (3)-(5) bekezdés, a 22-38. §, a 40-42. §, a 43. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdés és a 44-76. §, a 78. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdés, az 1. melléklet és a 4-10. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez[89]

2. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása jogcím alá tartozó jogcímekre vonatkozó közös szabályok

1.1. Az e melléklet szerinti jogcímeken nyújtott támogatások tárgyév december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha e melléklet szerint valamely támogatás esetében az elszámolási szabályok lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. Az e melléklet szerinti támogatások megalapozottságának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ellenőrzése a támogatást megalapozó valamennyi kritérium vizsgálatát magában foglalja.

1.2. A települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási státuszát a tárgyévet megelőző év november 1-jei állapotnak megfelelően kell figyelembe venni.

1.3. Az önkormányzat állandó lakosságszáma és ezen belül a korcsoportokba tartozók száma tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett személyiadat-és lakcímnyilvántartás - tárgyévet megelőző év január 1-jei állapotnak megfelelő - adatait kell figyelembe venni.

1.4. Az e melléklet szerinti iparűzési adóerő-képesség figyelembevétele a következők szerint történik:

1.4.1. Az önkormányzat tárgyévet megelőző évben adatot szolgáltat az iparűzési adóerő-képesség alapjául szolgáló helyi iparűzési adóalapról (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap) és az annak 1,4%-át jelentő iparűzési adóerő-képességről (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képesség).

1.4.2. A tárgyévet megelőző második év július 1-jén hatályos iparűzésiadó-rendelettel nem rendelkező önkormányzat esetében egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességként 26 000 forintot kell figyelembe venni, ezen érték és a lakosságszám szorzata az érintett önkormányzat iparűzési adóerő-képességét meghatározó adóalapja.

1.4.3. Az iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény tárgyévet megelőző év január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve annak melléklete szerint kerül megosztásra. Budapest Főváros Önkormányzata lakosságszámaként az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.

1.4.4. Ha az önkormányzat lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség számításakor az 1.3. pont szerinti lakosságszámot az 1.4.5. pont szerint számolt korrekciós tényezővel szorozva, egész számra kerekítve kell figyelembe venni.

1.4.5. Az 1.4.4. pont szerinti korrekciós tényező a lakosságszám növekedésével arányosan csökken, ami az alábbi paramétertábla és képlet alapján számítandó:

KT = C + (L - A)/(B - A) * (D - C),

ahol:

KT = korrekciós tényező,

L = az önkormányzat 1.3. pont szerinti lakosságszáma,

A-D = a paramétertábla oszlopai szerinti értékek.

1.5. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül tárgyév január 15-éig az önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet szerinti jogcímeken az önkormányzatokat megillető összegeket.

1.6. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására, valamint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és a nettó finanszírozás keretében történő levonására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait.

1.7. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylése és év közbeni módosítása az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján kiadott tájékoztató és értesítő alapján történik.

1.8. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.

1.9. Amennyiben az önkormányzat az e melléklet szerinti támogatással érintett feladatot intézménye vagy társulás útján látja el, úgy a támogatás és az önkormányzati hozzájárulás összegét a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkción biztosítja az intézménye, társulása részére. A támogatással szemben elszámolható szakmai kormányzati funkciókon a ténylegesen a szakmai feladatok ellátásával összefüggő kiadások könyvelhetők.

2. 1.1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása jogcímre vonatkozó közös szabályok

2.1. A jogcím szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Kincstár betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az iparűzésiadó-bevallásokba.

2.2. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:

2.2.1. Az 1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcím, az 1.1.8. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása és az 1.1.9. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása jogcím kivételével a támogatások a 2.2.2. pont szerinti támogatás-kiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.

2.2.2. Az 1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcím, az 1.1.8. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása és az 1.1.9. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása kivételével a támogatásokra az alábbiak szerint emelt mértékben jogosultak a legfeljebb 15 600 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok.

2.2.2.1. A kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla:

2.2.2.2. A kiegészítés összege a kiegészítés alapja és a kiegészítés százalékos mértékének szorzata, ahol a kiegészítés mértéke az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken, és az alábbi képlet alapján határozható meg:

KM = C + (AE - A)/(B - A) * (D - C),

ahol:

KM = támogatás-kiegészítés százalékos mértéke,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a kiegészítés mértékének számítása szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A-D = a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó 2.2.2.1. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti értékek.

2.3. Az 1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcímre, az 1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcímre és az 1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcímre vonatkozó közös szabályok:

2.3.1. A kiválással érintett önkormányzatnak az 1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcímet, az 1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcímet és az 1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcímet meghatározó alapadatokat lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált, megállapodik az érintett jogcímek szerinti támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

2.3.2. Amennyiben a Központi Statisztikai Hivatal tárgyévet megelőző második év december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP-jelentés) az 1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcímet, az 1.1.4. Településüzemeltetés - köztemető támogatása jogcímet és az 1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcímet meghatározó megalapozó adatai eltérnek az ezen időpont szerinti tényleges adatoktól, úgy az OSAP-jelentés tárgyév június 30-áig történő javítása alapján az érintett jogcímek szerinti támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.

3. 1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcím

3.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz az Mötv. szerint a tárgyévet megelőző év március 1-jén működő hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben év közben változik a közös hivatali struktúra, vagy a tárgyév január 1-jéhez képest megváltozik a közös hivatal székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

3.2. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségeinek figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.

3.3. A támogatás fajlagos összege:

a) Budapest Főváros Önkormányzata és a 10 000 fő lakosságszám feletti, támogatásra jogosult önkormányzatok esetén 6 994 000 forint/fő,

b) a legfeljebb 10 000 fő lakosságszámú, támogatásra jogosult önkormányzatok esetén 9 280 000 forint/fő.

3.4. A legfeljebb 10 000 fő lakosságszámú, támogatásra jogosult önkormányzatok a tárgyévben e jogcímen kapott támogatásnak a tárgyévet megelőző évi, önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatáshoz képesti növekményét kizárólag az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők illetményének emelésére fordíthatják.

3.5. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.

3.6. A számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi paramétertábla szerint kell figyelembe venni:_

3.7. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZAL = C + (ÖL - A)/(B - A) * (D - C) két tizedesre kerekítve,

ahol:

SZAL = számított alaplétszám,

ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a községi székhelyű közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni,

A-D = az elismert hivatali létszám számításakor alkalmazandó 3.6. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.

3.8. A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:

EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve,

ahol:

EHL = elismert hivatali létszám, SZAL = számított alaplétszám,

Ka = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszámától függő korrekciós tényező (3.9. pont szerinti paramétertábla értékei),

Kb = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok területén működő nemzetségi önkormányzatok - a 2025. március 1-jei állapotnak megfelelő - számától függő korrekciós tényező. Értéke 0-1 nemzetiségi önkormányzat esetén 0, 2-3 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,04, 4-8 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,07, 9 vagy több nemzetiségi önkormányzat esetén 0,1,

Kc = amennyiben a közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat, úgy az értéke 0,04, egyébként 0.

3.9. A 3.8. pont szerinti, a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok számától és együttes lakosságszámától függő Ka korrekciós tényezőt az alábbi paramétertábla tartalmazza:

3.10. A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.

3.11. Az 1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen megállapított támogatást közös önkormányzati hivatal esetében

a) a nem székhely szerinti önkormányzat esetében az önkormányzat lakosságszámának a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszámához viszonyított arányában,

b) a székhely szerinti önkormányzat esetében a megállapított támogatásnak a nem székhely önkormányzatokra jutó részével csökkentett összege szerint kell a kiegészítés meghatározásánál figyelembe venni. Az 1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen elvégzett kiegészítést követően megállapított támogatás - közös hivatalt fenntartó önkormányzatoknál megállapított - együttes összege a közös hivatal székhelye szerinti önkormányzatot illeti meg.

3.12. A közös önkormányzati hivatal esetében a hivatalhoz tartozó kirendeltségeknél dolgozók személyi kiadásai kizárólag abban az esetben számolhatók el az 1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatással szemben, ha a dolgozókat a közös önkormányzati hivatali intézmény foglalkoztatja.

4. 1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím

4.1. A támogatás az önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához, fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550,0 millió forint támogatásra jogosult.

4.2. A belterületre vonatkozóan az állami alapadatok és adatbázisok kezelésére a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű földmérési és térinformatikai szervezet által az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból ingyenesen rendelkezésre bocsátott tárgyévet megelőző második év december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.

5. 1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcím

5.1. Az 1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcímen a támogatás az önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása az önkormányzat adatszolgáltatása, a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza, a tárgyévet megelőző második évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 064010 Közvilágítás kormányzati funkció szerinti nettó működési kiadás figyelembevételével történik. Az önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

5.2. A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében az OSAP-jelentés "Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról" adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.

5.3. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

5.4. A támogatás önkormányzatonkénti összegének meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve - az államháztartásért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.7. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

5.5. Az 1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcímen biztosított támogatás szempontjából kizárólag a 064010 Közvilágítás kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

6. 1.1.4. Településüzemeltetés - köztemető támogatása jogcím

6.1. A támogatás az önkormányzatot a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a tárgyévet megelőző második évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével.

6.2. 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, amelyeknek a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, amelyek az OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, amelyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak, vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Kincstár által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.

6.3. E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.

6.4. Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.

6.5. A támogatás fajlagos összege:

a) a megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti település esetében: 85 forint/m2,

b) a 10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 115 forint/m2,

c) a 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 85 forint/m2.

6.6. A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP-jelentés "Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról "T" adatlap 01-04. sorok" adatai alapján kell figyelembe venni.

7. 1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcím

7.1. A támogatás az önkormányzatot a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a tárgyévet megelőző második évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása és 045170 Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása kormányzati funkciók alapján település-kategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.

7.2. A támogatás fajlagos összege:

a) a főváros, a fővárosi kerületek, a megyei jogú város, a 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 485 000 forint/km,

b) a 10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 311 000 forint/km,

c) a 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 245 000 forint/km.

7.3. A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP-jelentés "Helyi közutak és hidak adatai" alapján kell figyelembe venni.

8. 1.1.6. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása jogcím

8.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok számára az Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes kötelező feladatok ellátásához.

8.2. A támogatás minimális összege:

a) az 1 000 fő lakosságszámot meg nem haladó azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 6,6 millió forint,

b) az 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 8,5 millió forint,

c) az egyéb települések esetében: 4,8 millió forint.

9. 1.1.7. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása jogcím

9.1. A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező önkormányzatoknak a külterületi lakosok tárgyévet megelőző év január 1-jei száma alapján.

9.2. A támogatás minimális összege a községi és városi önkormányzatok esetében, ha a külterületi lakosok lakosságszámon belüli aránya

a) 0,2-nél nagyobb vagy azzal egyenlő, de nem éri el a 0,35-t: 3,5 millió forint,

b) 0,35-nél nagyobb vagy azzal egyenlő, de nem éri el a 0,5-t: 4,5 millió forint,

c) 0,5-nél nagyobb vagy azzal egyenlő: 5,0 millió forint.

10. 1.1.8. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím

10.1. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz (a továbbiakban: nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz) mennyisége (m3) után illeti meg azon önkormányzatokat, amelyek

a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval megkötött, hatályos szerződés útján,

b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából

gondoskodnak.

10.2. A támogatás összege a hatályos közszolgáltatási szerződésben szereplő, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége után fizetendő szolgáltatási díj köbméterenkénti összege és az önkormányzati rendeletben szereplő természetes személy ingatlanhasználóra (lakosságra) vonatkozó, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége után fizetendő közszolgáltatási díj köbméterenkénti összege különbözetének 50%-a, legfeljebb 500 Ft/m3. A vízgazdálkodásért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az önkormányzatok adatszolgáltatása és a rendelkezésre álló forrás figyelembevételével az 500 forint/m3 korlátot megemelheti.

10.3. A támogatást az önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján - az Ávr. alapján kiadott tájékoztatóban és értesítőben szereplő időpontban - igénylik és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el.

10.4. A támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a háztartási szennyvíz nem közművel való összegyűjtésére, kezelésére és ártalmatlanítására fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag a 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

11. 1.1.9. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása jogcím

11.1. Az előirányzat a tárgyévet megelőző év december 31-ei schengeni külső (a magyar-ukrán és a magyar-szerb) határszakaszokon közúti határátkelőhelyet fenntartó önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a tárgyévet megelőző második évi közúti ki- és belépési (személyi és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra. A támogatás felhasználása érdekében az önkormányzat és az illetékes határrendészeti kirendeltség vezetője együttműködési megállapodást köt.

11.2. A támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása, valamint

b) a 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

12. 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím

12.1. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

12.1.1. Az óvoda 2025/2026. és 2026/2027. nevelési év október 1-jei köznevelési statisztikai adata, az óvodai ellátást a tárgyévet megelőző év október 2-a és december 31-e vagy a tárgyév október 2-a és december 31-e között első alkalommal ténylegesen igénybevevők száma és a létszámadatokat megalapozó nyomtatványok, nyilvántartások alapján történik.

12.1.2. Számításba kell venni azt a gyermeket, aki az óvodakötelezettségét Magyarországon teljesíti, akit nem mentettek fel az óvodai foglakozásokon való részvétel alól, akinek nem szünetel az óvodai jogviszonya, aki a felvételétől számított hat hónapon belül betölti a harmadik életévét, aki krízisközpontban vagy a titkos menedékházban elhelyezett ellátásra tekintettel ideiglenes óvodai jogviszonyt létesített.

12.1.3. Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a pedagógusok számított létszámának megállapításakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni. Ha a szakértői bizottság a nevelési év közben állapítja meg, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, sajátos nevelési igényűként a 12.1.1. pont szerint lehet figyelembe venni.

12.2. Az Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében az 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, az 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, az 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím és az 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.

12.3. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:

12.3.1. Az 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai,

b) a 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai,

c) a 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai,

d) a 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai, valamint

e) a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

12.3.2. Az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerinti támogatás szempontjából a 12.3.1. pontban foglalt kormányzati funkciókon túl a 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása kormányzati funkción elszámolt kiadás is figyelembe vehető.

13. 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím

13.1. Az 1.2.1.1. Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát jogcímen és az 1.2.1.2. Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát jogcímen biztosított támogatás az önkormányzatot az óvoda működésével és feladatellátásával összefüggő kiadásaihoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt, a 12.1. pontban figyelembe vett gyermeklétszám után, azzal, hogy minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.

13.2. Az 1.2.1.3. Óvodaműködtetési támogatás - üzemeltetési támogatás jogcímen a központi költségvetés az önkormányzatok óvodai nevelés, ellátás működtetési feladataival összefüggésben felmerült üzemeltetési kiadásokhoz biztosít támogatást a 13.1. pont szerinti jogcímeken kapott támogatás figyelembevételével.

13.2.1. A támogatás összege nem haladhatja meg a fenntartott óvoda teljes éves üzemeltetési kiadásának az 1.2.1.1. Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát jogcímen és az 1.2.1.2. Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát jogcímen kapott támogatásokkal csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

13.2.2. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

13.2.3. A támogatás önkormányzatonkénti összegének meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve - az államháztartásért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.7. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

14. 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

14.1. A központi költségvetés a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) alapján átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó önkormányzat részére, az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

14.2. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, a Púétv.-ben és a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról szóló 401/2023. (VIII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Púétv. Vhr.) meghatározott nevelés-szervezési paraméterek szerint számított pedagóguslétszám után illeti meg. Egy intézménynek kell tekinteni az egy OM-azonosítóval és alapító okirattal rendelkező óvodát, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.

14.3. A számított pedagóguslétszám meghatározása

14.3.1. A számított pedagóguslétszám meghatározása a következő képlettel történik:

Psz = [(L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1]*8/12 + [(L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2] *4/12,

ahol:

Psz = a tárgyévre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,

L1; L2 = a 2025/2026., illetve a 2026/2027. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban a 12.1. pont szerinti összes gyermeklétszám,

Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,

Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, a Púétv.-ben meghatározott neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62,

Vk1; Vk2 = a 14.3.2. pont szerint számított vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2025/2026., illetve a 2026/2027. nevelési évben, egy tizedesre kerekítve,

Op1; Op2 = a Púétv. Vhr. alapján alkalmazott óvodapszichológusok létszáma a 2025/2026., illetve a 2026/2027. nevelési évben, egy tizedesre kerekítve.

14.3.2. A vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám számítása:

a 2025/2026. nevelési évre:

a 2026/2027. nevelési évre:

ahol:

Vk1; Vk2 = a 2025/2026., illetve a 2026/2027. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,

V1; V2 = a Púétv. Vhr. szerinti vezetők finanszírozott létszáma, de legfeljebb

- tárgyév első 8 hónapjában a 2025/2026. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,

- tárgyév utolsó 4 hónapjában a 2026/2027. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült

vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.

Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra a Púétv.-ben megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

14.3.3. A magasabb vezetői, illetve vezetői feladatokat ellátó személy több vezetői megbízás esetén intézményen belül egy fő vezetőként vagy magasabb vezetőként vehető figyelembe.

14.4. A támogatás felhasználható a tárgyévet megelőző év december havi bérek tárgyév januárban történő kifizetésére is.

15. 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím

15.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít a pedagógus előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, a bölcsődében és mini bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők (a továbbiakban: felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők), valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézményben tárgyévben ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők teljes munkaidőre átszámított, időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.

15.2. A támogatás felhasználható a tárgyévet megelőző év december havi bérek tárgyév januárban történő kifizetésére is.

15.3. A minősítést elnyert pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer (a továbbiakban: KIR) adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert és átsorolt pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.

16. 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím

16.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában foglalkoztatott, a Púétv. Vhr. alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás az önkormányzatot az óvodában a tárgyévben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok teljes munkaidőre átszámított átlagos száma alapján illeti meg.

16.2. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az óvoda

a) alapító okiratában szerepel a nemzetiségi óvodai nevelés és

b) a nemzetiségi óvodai nevelést a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben (a továbbiakban: 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) leírtakra figyelemmel szervezi meg.

16.3. A támogatás felhasználható a tárgyévet megelőző év december havi nemzetiségi pótlék tárgyév januárban történő kifizetésére is.

17. 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím

17.1. A támogatás igénylése szempontjából a segítői létszám - beleértve a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítőket is - a Púétv. Vhr. szerint finanszírozott és pedagógusok nevelőmunkáját segítő munkakörben foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a tárgyévben a ténylegesen foglalkoztatott segítők, teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

17.2. A segítői létszám meghatározásakor a Púétv. Vhr. szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézménynél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.

17.3. Az év végi elszámolás a havonta, a Púétv. Vhr. szerint finanszírozott és a ténylegesen foglalkoztatott segítők - teljes munkaidőre átszámított - egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

17.4. A támogatás felhasználható a tárgyévet megelőző év december havi bérek tárgyév januárban történő kifizetésére is.

18. 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím

18.1. A támogatás az Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrend szerinti autóbusz-szolgáltatás vásárlásával biztosított.

18.2. A támogatás szempontjából iskolabuszszolgáltatás-vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon.

18.3. A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a 18.1.-18.2. pont szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 220-szal.

19. 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím

19.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában az Nkt. szerinti feladatot ellátó foglalkoztatottak diabétesz ellátási pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

19.2. A támogatás igénylése szempontjából a támogatással érintett foglalkoztatottak száma óvodai feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek számától függő számított foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a tárgyévben a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

19.3. A számított foglalkoztatotti létszám meghatározása:

Fl = D/5,

ahol:

Fl = adott évre számított, támogatással érintett foglalkoztatottak száma egész számra felfelé kerekítve,

D = feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek létszáma.

19.4. Az év végi elszámolás a 19.3. pont alapján számított éves létszám és a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak - teljes munkaidőre átszámított - egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

19.5. A támogatás felhasználható a tárgyévet megelőző év december havi bérek tárgyév januárban történő kifizetésére is.

20. 1.3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása jogcím

20.1. Az e jogcím alá tartozó támogatásokra vonatkozó közös szabályok:

20.1.1. Az e jogcím szerinti feladatokra támogatás kizárólag

a) a Szoctv.-ben, illetve a Szoctv. 132. § (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályban, továbbá

b) a Gyvt.-ben, illetve a Gyvt. 162. § (1) és (2) bekezdése szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályban

foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.

20.1.2. Az önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, az Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcím, az 1.3.2.2.2. Család- és gyermekjóléti központ - óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés -bértámogatás jogcím, amelyek esetében az adott feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az az önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.

20.1.3. A 20.1.2. pontban szereplő kivétellel az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatásokat azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek

a) az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek és

b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

20.1.4. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat akkor igényelheti, ha

a) a feladat ellátásáról az Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják (azaz a társulás által történő feladatellátás esetén a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatoknál az adott feladat ellátását szolgáló kormányzati funkción kiadás nem merülhet fel), az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint

b) a társult és ellátott önkormányzatok lakosságszáma az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím és az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő és

c) az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.

20.1.5. Egy önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.

20.1.6. Amennyiben az önkormányzat egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 20.1.4.-20.1.5. pont szerinti társulás útján gondoskodik, úgy az önkormányzat az ellátottak után a társulás által történő feladatellátásnak megfelelő, magasabb fajlagos összegű támogatásra jogosult.

20.1.7. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti - nyilvántartásba vétele, valamint az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vett ellátást az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.

20.1.8. A szociális étkeztetés és az egyes napközbeni étkeztetést biztosító szociális és gyermekjóléti intézmények esetében irányadó eljárás, amennyiben az étel előállítása nem a szolgáltatást biztosító intézmény konyháján történik:

20.1.8.1. Amennyiben az önkormányzat, önkormányzati intézmény, társulás, vagy társulás által fenntartott intézmény (a továbbiakban együtt: megrendelő) az ételt gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolja, úgy az szolgáltatásnak minősül és a megrendelő a külső szolgáltató felé teljesített kiadást a megfelelő szakmai kormányzati funkción könyvelheti.

20.1.8.2. Amennyiben a megrendelő az ételt másik, főzőkonyhával rendelkező önkormányzattól, önkormányzati intézménytől, társulástól, társulás által fenntartott intézménytől veszi át, úgy a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény által az önkormányzat részére nyújtott étkeztetési szolgáltatás bevételeit és kiadásait az intézmény könyveiben a 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek kormányzati funkción könyveli le, a megrendelő pedig a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény felé teljesített kiadást a megfelelő szociális vagy gyermekjóléti feladathoz kapcsolódó kormányzati funkción, a vásárolt élelmezés rovaton könyveli.

20.1.8.2.1. Amennyiben a végső kedvezményezett (a továbbiakban: étkeztetést igénybevevő) részére a főzőkonyha közvetlenül biztosítja az ételt az önkormányzatok közötti megállapodás alapján, azaz az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) értelmében a főzőkonyha áll szolgáltatás-ellenszolgáltatás kapcsolatban az étkeztetést igénybevevővel, a számlát a főzőkonyha nevében szükséges kiállítani az étkeztetést igénybevevő felé. Ez esetben a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény által a megrendelő önkormányzat vagy intézménye részére nem történik szolgáltatásnyújtás, számlázás a főzőkonyha és az önkormányzat vagy intézménye között nincs.

20.1.8.2.2. Amennyiben a főzőkonyha nem közvetlenül biztosítja az ételt az étkeztetést igénybevevőnek, úgy a főzőkonyha és az étkezést biztosító önkormányzat vagy intézmény között az Áfa tv. értelmében szolgáltatásnyújtás történik, így számlát is szükséges kiállítani a felek között.

20.1.9. Ha az önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszközátadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.

20.1.10. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.

20.1.11. Amennyiben az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.

20.1.12. A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali intézményét - a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdése alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:

a) nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,

b) bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át,

c) mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.

20.1.13. Demens személyek nappali ellátása, valamint időskorúak bentlakásos ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demenciakórképet igazoló szakvélemények is elfogadhatók.

20.1.14. Gondozási nap: egy ellátott egynapi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen - egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.

20.2. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:

20.2.1. Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban - az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím, az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím és az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) - a szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 20.1.7. pont szerinti időszakos jelentést.

20.2.2. A 20.2.1. pont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.

20.2.3. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.

20.2.4. Szociális étkeztetés esetén - a népkonyha kivételével - a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen

a) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,

b) fogyatékos személyek nappali ellátásában,

c) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,

d) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy

e) hajléktalan személyek nappali ellátásában

is részesül.

20.2.5. Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül, ide nem értve a demens betegek nappali ellátását.

20.2.6. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, a 20.2.7.-20.2.12. pontban meghatározott kivételekkel.

20.2.7. Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban, családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban vagy támogatott lakhatásban is részesül.

20.2.8. Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

20.2.9. Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

20.2.10. Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában, fogyatékos személyek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha nevelőszülői ellátásban vagy utógondozói ellátásban is részesül.

20.2.11. Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában, pszichiátriai betegek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá, ha utógondozói ellátásban is részesül.

20.2.12. Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá, ha utógondozói ellátásban is részesül.

20.2.13. Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.

20.2.14. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, a 20.2.15. pontban foglalt kivétellel.

20.2.15. Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.

20.2.16. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén, kivéve az utógondozói ellátás és az éjjeli menedékhely legfeljebb három egymást követő napig történő egyidejű igénybevételét.

20.2.17. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

a) szociális szakellátásban - az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, fogyatékos személyek gondozóháza, időskorúak gondozóháza, idősek otthona, hajléktalanok otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott lakhatás kivételével -,

b) gyermekvédelmi szakellátásban - otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozás kivételével -, vagy

c) gyermekjóléti alapellátásban - a bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma kivételével -is részesül.

20.2.18. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20-29 vagy F 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 10%-át.

20.2.19. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10-19 és F 6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 30%-át.

20.2.20. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

a) gyermekjóléti alapellátásban - a gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona, családok átmeneti otthona külső férőhelye kivételével -,

b) szociális szakellátásban - az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, hajléktalanok otthona, pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona, a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona és a támogatott lakhatás kivételével - vagy

c) gyermekvédelmi szakellátásban - utógondozói ellátás kivételével -

is részesül.

20.2.21. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után - a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben - az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.

21. 1.3.1. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcím

21.1. A támogatás a 35 000 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességet meg nem haladó önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.

21.2. A támogatás számított összegének a

a) 30%-át a Gyvt. 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásban részesülők tárgyévet megelőző második év augusztus és november havi együttes létszámadataiból számított átlagának az összesített átlagos összegen belüli részaránya,

b) 30%-át a Szoctv. 33. § (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátásában részesülők tárgyévet megelőző második évi átlagos számának az összesített átlagos számon belüli részaránya,

c) 10%-át a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a tárgyévet megelőző második évi adóbevallások összesítése alapján számított 18-59 éves korcsoporton belüli lakosságszámon belüli részaránya,

d) 30%-át a településen élő 60 év feletti lakosoknak az állandó lakosokon belüli részaránya szerint kell meghatározni.

21.3. A támogatás számított összege esetében a támogatási mérték számításakor alkalmazandó paramétertábla:

21.4. A támogatás számított összege esetében alkalmazandó támogatási mérték az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken, és az alábbi képlet alapján határozható meg:

TM = C + (AE - A)/(B - A) * (D - C),

ahol:

TM = támogatási mérték,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A-D = a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó 21.3. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.

21.5. A támogatás meghatározása a támogatás számított összegét figyelembe véve az alábbi képlet szerint történik:

T = ha SZT < [SZT + ha (SZF2025>0; akkor K2024*1,6, egyébként K2024)]/2, akkor SZT, egyébként [SZT + ha (SZF2025>0; akkor K>024*1,6, egyébként K>024)]/2, ahol:

T = támogatás,

SZT = támogatás számított összege,

SZF2025 = a Magyarország központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2025. évi költségvetési törvény) 2. melléklet 1.4. pontja alapján visszamutatott, az önkormányzatot az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcímen, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcímen és az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcímen megillető támogatás együttes összege,

K2024 = az önkormányzat által a 2024. évi költségvetési beszámolóban a 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése, a 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások, a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkciókon teljesített költségvetési kiadások csökkentve az önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai rovatok összegével, továbbá - a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkció kivételével - valamennyi kormányzati funkción az ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton teljesített kiadások együttes összege.

21.6. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:

21.6.1. A támogatás elsősorban az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására, valamint a 3. melléklet 5.3. pont h) alpontja szerinti ellátások önrészére, az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra használható.

21.6.2. A támogatás szempontjából kizárólag az "Ellátottak pénzbeli juttatásai" megfelelő rovatain, továbbá

a) a 061030 Lakáshoz jutást segítő támogatások,

b) a 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése,

c) a 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások,

d) a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások,

e) a 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása, valamint

f) az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti támogatásoknál az e melléklet szerint alkalmazható

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

21.6.3. Amennyiben az önkormányzat az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti feladatokra támogatásban nem részesül, de e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.

22. 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím

A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:

22.1. Az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és az 1.3.2.2.2. Család- és gyermekjóléti központ - óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások és

b) a 104043 Család és gyermekjóléti központ

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

22.2. Az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcímtől az 1.3.2.20. Félutasház jogcímig a támogatások között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások,

b) a 104043 Család és gyermekjóléti központ,

c) a 107050 Szociális étkeztetés népkonyhán,

d) a 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán,

e) a 107052 Házi segítségnyújtás,

f) a 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás,

g) a 102031 Idősek nappali ellátása,

h) a 102032 Demens betegek nappali ellátása,

i) a 101221 Fogyatékossággal élők nappali ellátása,

j) a 101141 Pszichiátriai betegek nappali ellátása,

k) a 101142 Szenvedélybetegek nappali ellátása,

l) a 107015 Hajléktalanok nappali ellátása,

m) a 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján,

n) a 107013 Hajléktalanok átmeneti ellátása,

o) a 101222 Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére,

p) a 101143 Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása,

q) a 101144 Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás),

r) a 101145 Szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és

s) a 107020 Családon belüli erőszak sértettjeinek bentlakásos ellátása

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

23. 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím

23.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

23.2. A támogatásra a feladat ellátására kötelezett önkormányzat, azaz az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladatellátását biztosítja.

23.3. Támogatás nyújtható a feladat ellátására kötelezett önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy - közös hivatalhoz tartozó település esetén - a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott

a) önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és

b) közös hivatalonként

külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.

23.4. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

23.5. A támogatásra nem jogosult az az önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla.

23.6. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:

T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ, ahol:

T = a támogatás összege,

ALsz = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszám (L) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve, ALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: L/8 000, fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000, egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő,

SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1,

KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. KLsz értéke a közös hivatalt alkotó települések számától és együttes lakosságszámától függ; 5-8 település esetén L/10 000, de legalább 0,5 fő, 8 település felett 2*L/10 000, de legalább 1 fő,

FÖ = 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím szerinti fajlagos összeg.

24. 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ támogatása jogcím

24.1. 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcímre vonatkozó szabályok

24.1.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

24.1.2. A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

24.1.3. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:

JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz + EM] * JFÖ + FT,

ahol:

JAT = a támogatás összege,

JALsz = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma (Lj) és a járáshoz tartozó önkormányzatok száma (TELsz) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve, JALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő, kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000,

SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más esetben: 1,

JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. Értéke a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások tekintetében a következő paramétertábla alapján számolandó:

EM = család- és gyermekjóléti központonként 1 fő szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser,

JFÖ = 1.3.2.2.1. Család- és gyermekjóléti központ jogcím szerinti fajlagos összeg,

FT = a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény részére biztosítandó összeg.

24.2. Az 1.3.2.2.2. Család- és gyermekjóléti központ - óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím szerinti támogatásra az a járásszékhely önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet. A támogatás az önkormányzatot a köznevelésben és a szakképzésben részt vevő gyermekek, tanulók a tárgyévet megelőző második év október 1-jei létszáma alapján illeti meg.

25. 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím

25.1. A támogatás az önkormányzatoknak a szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik.

25.2. A támogatás az önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.

25.3. A támogatás nem vehető igénybe az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti gyermekétkeztetésben részesülők után.

25.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor - a heti 6, illetve 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével - az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 249-cel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.

26. 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím

26.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást működteti.

26.2. A támogatás az önkormányzatot a házi segítségnyújtás szociális segítés keretében ellátott személyek száma, személyi gondozás esetén a számított ellátotti létszám szerint illeti meg.

26.3. Az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett ellátotti létszám 100%-át.

27. 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím

27.1. A támogatás a szociális segítés keretében kizárólag szociális segítésre megállapodást kötött ellátottak után jár. A feladat ellátható közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a feladat ellátásával összefüggő kiadások közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel.

27.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a szociális segítés keretében ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a szociális segítésben részesülők tevékenységnaplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 249-cel.

28. 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím és 1.3.2.4.3. Személyi gondozás -társulás által történő feladatellátás jogcím

28.1. A támogatás a személyi gondozás keretében kizárólag személyi gondozásra megállapodást kötött ellátottak után jár. A 2016. évben kötött megállapodások esetén azon ellátottak után is jár a támogatás, akikkel személyi gondozásra és szociális segítésre kötöttek megállapodást. A támogatásnál nem vehető figyelembe a társadalmi gondozók alkalmazásával, a közérdekű önkéntes tevékenység keretében, a közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló személyek, vagy szociális szövetkezet igénybevételével nyújtott ellátás.

28.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak részére nyújtott tevékenység éves becsült óraszáma alapján kalkulált ellátotti létszám. Elszámoláskor az ellátotti létszámot a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet) 6. § (4a) bekezdés d) pontja alapján kell meghatározni. Amennyiben a gondozást nem heti 40 órában foglalkoztatott szociális gondozó végzi, úgy a gondozásra fordított havi 147 órás órakeret arányosan csökkentve vehető figyelembe. Az ellátottak száma igényléskor és elszámoláskor sem haladhatja meg a befogadott ellátotti létszámot.

28.3. Egy ellátott naponta az 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás -önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás jogcím közül csak egy jogcímen vehető figyelembe.

29. 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás jogcím

29.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.

29.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

29.3. Amennyiben a falugondnoki szolgáltatást fenntartó önkormányzat a saját vármegyeszékhelyétől legrövidebb, közúton mért távolsága meghaladja a 25 kilométert, szolgálatonként az 1.3.2.5.1.2. Falugondnoki szolgáltatás - kiegészítő támogatás jogcímre is jogosult.

29.3.1. A kiegészítő támogatás összege legfeljebb 950 000 forint, ami az alábbi paramétertábla és képlet alapján számítandó:___

KT = C + (T - A)/(B - A) * (D - C), egész számra kerekítve,

ahol:

KT = 1.3.2.5.1.2. Falugondnoki szolgáltatás - kiegészítő támogatás jogcím,

T= az önkormányzat saját vármegyeszékhelyétől való távolsága közúton a legrövidebb úton (km),

A-D = a paramétertábla oszlopai szerinti értékek.

29.3.2. A saját vármegyeszékhely távolsága közúton a legrövidebb úton (km) adatot az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer által nyilvántartott 2022. évi statisztika szerint kell figyelembe venni.

30. 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím

30.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. E támogatást vehetik igénybe továbbá azok az önkormányzatok, amelyek pszichiátriai betegek nappali ellátását vagy szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn, azon ellátottak után, akikre az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcímen vagy az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcímen nem vehetnek igénybe támogatást. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.

30.2. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet) meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra az 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.6.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

30.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

31. 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím

31.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.

31.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózisú ellátottak - önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.7.4.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím és az 1.3.2.7.4.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózisú ellátottak -társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

31.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

32. 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím

32.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

32.2. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórképet igazoló szakvéleményével.

32.3. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.8.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

32.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

33. 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím

33.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a pszichiátriai betegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

33.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg, amennyiben az ellátott a schizophrenia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F 20-29), hangulatzavarok (affektív rendellenességek) (F 30-39), neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform rendellenességek (F 40-45.9), evési zavarok (F 50), illetve a felnőtt személyiség és viselkedés rendellenességei (F 60-69) kórképek valamelyikével rendelkezik. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.9.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

33.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

34. 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím

34.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

34.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg, amennyiben az ellátott pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F 10-10.9, F 11-11.9, F 1212.9, F 13-13.9, F 14-14.9, F 15-15.9 kivéve koffein, F 16-16.9, F 18-18.9, F 19-19.9), illetve kóros játékszenvedély, társfüggőség kórképek valamelyikével rendelkezik. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendeletben meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.10.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

34.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

35. 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím

35.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

35.2. A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.

35.3. A számított férőhelyek számának meghatározása:

Fh = L/250,

ahol:

Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,

L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével.

35.4. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120%-át.

36. 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím

36.1. A támogatás az önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.

36.2. Az ellátottak számának meghatározása:

- tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 228-cal,

- elszámolásnál a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 228-cal.

36.2.1. A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot.

36.2.2. Beíratottnak az a gyermek minősül, akit a családi bölcsődébe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben.

36.2.3. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a beíratott gyermek, aki az adott hónap nyitvatartási napjainak legalább felén a szolgáltatást igénybe vette és a napi nyilvántartási rendszerben lejelentették. Amennyiben a beíratott gyermek az ellátást a szülővel kötött megállapodás alapján csak bizonyos napokon veszi igénybe, abban az esetben az adott hónap nyitvatartási napjainak száma a megállapodásban szereplő napok számának adott havi összege.

36.2.4. Nem tekintendő hiányzónak a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermek azon a napon, amikor nem a családi bölcsődében részesül korai fejlesztésben. A fentiek szerint figyelembe vett sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.

36.2.5. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban a reá irányadó nyitvatartási napok több mint felén hiányzott.

36.2.6. Amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) vagy az igénybevétel utolsó hónapjában nem egész hónapra jelenik meg beíratottként a családi bölcsődében és a napi nyilvántartásban, akkor a támogatás a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt a családi bölcsődével.

36.2.7. A családi bölcsőde nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban a családi bölcsődével jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben a családi bölcsőde a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe.

36.2.8. A napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a családi bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.

36.3. Az ellátottak között

a) 2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket,

b) 1,1-szeres szorzóval kell figyelembe venni a hátrányos helyzetű gyermekeket és

c) 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a halmozottan hátrányos gyermekeket.

36.4. Az 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcím szerinti támogatás a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján 2017. január 1. előtt befogadást nyert és 2017. január 1-jétől az átalakult napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat illeti meg.

37. 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím

37.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére.

37.2. A támogatás az önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az E. Alap is finanszíroz.

37.3. A kizárólag lakhatási szolgáltatás biztosítása esetén az 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcím szerinti támogatás vehető igénybe.

37.4. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

38. 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcím

38.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek támogató szolgáltatást tartanak fenn.

38.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma, és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T = AT+ (Fe*Tt),

ahol:

AT = az 1.3.2.14.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,

Fe = feladategység: a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer,

Tt = az 1.3.2.14.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

38.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység.

38.4. Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1 200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladategység nem vehető figyelembe a teljesített feladategység meghatározása során. A szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható feladategység legfeljebb 50%-a lehet.

38.5. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató - évi 3 000 feladategység, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része - nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

39. 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcím

39.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást biztosító szolgálatot tartanak fenn.

39.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T = AT+ (Fe*Tt),

ahol:

AT = az 1.3.2.15.1.1. Alaptámogatás jogcím vagy az 1.3.2.15.2.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,

Fe = feladategység

- pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09 vagy F 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott,

- szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban - különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátott,

Tt = az 1.3.2.15.1.2. Teljesítménytámogatás jogcím vagy az 1.3.2.15.2.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

39.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató - éves átlagban 40 fő, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része - nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

40. 1.3.2.16. Utcai szociális munka jogcím

40.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely utcai szociális munka szolgáltatást tart fenn.

40.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

41. 1.3.2.17. Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás jogcím

41.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsony küszöbű szolgáltatást tart fenn.

41.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

42. 1.3.2.18. Családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont jogcím

42.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely családok átmeneti otthona által működtetett a Gyvt. alapján befogadott krízisközpontot tart fenn.

42.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

43. 1.3.2.19. Családok átmeneti otthona által működtetett titkos menedékház jogcím

43.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely a családok átmeneti otthona által működtetett, a Gyvt. alapján befogadott titkos menedékházat tart fenn.

43.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

44. 1.3.2.20. Félutasház jogcím

44.1. A támogatásra a Gyvt. alapján befogadott félutas házat működtető krízisközpontot vagy titkos menedékházat fenntartó önkormányzat jogosult.

44.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

45. 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím

45.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott bölcsődék, mini bölcsődék kiadásaihoz.

45.2. Az ellátottak száma a tárgyév január 31-én beíratott gyermekek száma, vagy a bölcsőde, mini bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 80%-a közül a kedvezőbb. Amennyiben a bölcsőde, mini bölcsőde nem egész évben működik, a férőhelyszámot a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan kell megállapítani. Amennyiben tárgyév január 31-én és tárgyév november 30-án a beíratott gyermekek száma egyaránt nem éri el az engedélyezett férőhelyszám legalább 50%-át, úgy a támogatással figyelembe vehető ellátottak száma a bölcsőde, mini bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 50%-a.

45.2.1. A beíratott gyermekek létszáma a bölcsődei nevelési év közben - legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig - abban az esetben haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot, ha a gyermek felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor. A bölcsődei, mini bölcsődei csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető, ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát.

45.2.2. A bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben.

45.2.3. A nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át.

45.2.4. A sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket a szakmai dolgozók számított létszámának megállapításakor az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.

45.3. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok:

45.3.1. A támogatás kizárólag a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadására fordítható, azzal, hogy az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím, az 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím, az 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím és az 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.

45.3.2. A támogatás szempontjából kizárólag a 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása kormányzati funkción elszámolt kiadás vehető figyelembe.

46. 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím

46.1. A központi költségvetés a jogszabály alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők, szaktanácsadók és bölcsődei dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A szakmai dolgozók körébe tartozik a szakmai feladatokat ellátó bölcsődevezető, intézményvezető is.

46.2. A szakmai dolgozók számított létszámának meghatározása

46.2.1. mini bölcsődében:

MBsz = [Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) *2,5 fő] + (ha [Le - (Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) * 7] >=3, akkor 2,5 fő, ha értéke 0-nál nagyobb és 3-nál kisebb, akkor 1,5 fő),

ahol:

MBsz = mini bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

Le = a bölcsődei ellátottak 45.2. pont szerinti elismert létszáma.

46.2.2. bölcsődében:

BBsz = [Le / 12 *2, de legalább 2 fő kisgyermeknevelő] + Le / 24, de legalább 1 fő bölcsődei dajka] + [Let* 2 fő kisgyermeknevelő] + egyesített bölcsőde, bölcsődei igazgatóság esetén 1 fő szaktanácsadó + egycsoportos bölcsőde esetén 1 fő helyettesítő,

ahol:

BBsz = bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

Le = a bölcsődei ellátottak 45.2. pont szerinti elismert létszáma,

Let = azon telephelyek száma, ahol a bölcsődei ellátottak 45.2. pont szerinti elismert létszáma meghaladja a 60 főt.

46.3. Amennyiben a mini bölcsődében az ellátottak száma meghaladja a 16 főt, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint kell meghatározni. Amennyiben a mini bölcsődének több településen van telephelye, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint abban az esetben kell meghatározni, ha az ellátottak telephellyel érintett településekre jutó átlagos száma a 16 főt meghaladja.

46.4. A támogatás igénylése szempontjából a szakmai dolgozók finanszírozott létszáma a 46.2. pont szerinti képlet alapján meghatározott létszám, de legfeljebb a tárgyévben a ténylegesen foglalkoztatott szakmai dolgozók - teljes munkaidőre átszámított - átlagos száma, egy tizedesre kerekítve, azaz:

Bfk + Bff <= MBsz vagy BBsz,

ahol:

Bfk = a finanszírozás szempontjából elismert bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

Bff = a finanszírozás szempontjából elismert felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve.

46.5. A szakmai dolgozók finanszírozott létszámára jutó bértámogatás meghatározása: Tf = Bfk * BTk + Bff * BTf, ahol:

Tf = a szakmai dolgozók finanszírozás szempontjából elismert létszámának átlagbéralapú támogatása,

BTk = az 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg,

BTf = az 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg.

46.6. A támogatás felhasználható a tárgyévet megelőző év december havi bérek tárgyév januárban történő kifizetésére is.

47. 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím

47.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

47.2. Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás telj es éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

47.3. A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

47.4. A bölcsődei üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve - az államháztartásért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.7. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

48. 1.3.3.3. Bölcsődei kisgyermeknevelők diabéteszpótlékának támogatása

48.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében jogszabály szerint diabéteszpótlékra jogosult kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatott diabéteszpótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

48.2. A támogatás igénylése szempontjából a támogatással érintett foglalkoztatottak száma az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekkel érintett bölcsődei, mini bölcsődei csoportonként két fő, de legfeljebb a tárgyévben a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

48.3. Az év végi elszámolás 48.2. pont szerint figyelembe vehető, a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak - teljes munkaidőre átszámított - egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

48.4. A támogatás felhasználható a tárgyévet megelőző év december havi bérek tárgyév januárban történő kifizetésére is.

49. 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím

49.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott

a) az időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,

b) a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve

c) a gyermekek és családok átmeneti gondozását

biztosító intézmények, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatás egyes kiadásaihoz.

49.2. A támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható azzal, hogy az 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím és az 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások között átcsoportosítás hajtható végre.

49.3. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja.

49.4. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 104012 Gyermekek átmeneti ellátása,

b) a 102025 Időskorúak átmeneti ellátása,

c) a 102026 Demens betegek átmeneti ellátása,

d) a 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása,

e) a 102024 Demens betegek tartós bentlakásos ellátása,

f) a 107011 Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása,

g) a 101133 Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére,

h) a 101134 Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére és

i) a 101214 Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

50. 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím

50.1. A központi költségvetés a jogszabály alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, a gyermekek és családok átmeneti gondozását, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatást biztosító önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai dolgozók béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

50.2. A támogatás az önkormányzatot a számított segítői létszám után illeti meg.

50.2.1. E jogcím szempontjából segítő:

a) időskorúak átmeneti és tartós, hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása, illetve támogatott lakhatás esetén: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével),

b) gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével).

50.2.2. Finanszírozás szempontjából elismert létszám négy ellátottra egy fő segítő.

50.3. Az átlagbéralapú támogatás azon önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt.-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve az önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.

50.4. Az ellátottak számának meghatározása:

a) tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel,

b) elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel,

amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-ánál.

50.5. A számított segítőimunkatárs-létszám meghatározása:

Gsz = L/4*Kszl,

ahol:

Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak szolgáltatásonkénti együttes létszáma, szolgáltatásonként egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert 50.4. pont szerinti összes ellátotti létszám,

Kszl = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatásbiztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként._

50.6. A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Gsz * Ábsz,

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábsz = az 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

50.7. A támogatás felhasználható a tárgyévet megelőző év december havi bérek tárgyév januárban történő kifizetésére is.

51. 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím

51.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben - ide nem értve a helyettes szülői ellátást és a családok átmeneti otthonának külső férőhelyeit - az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembevételével.

51.2. Amennyiben a szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról - például fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről - is gondoskodik, úgy az intézményüzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.

51.3. A támogatás összege (a továbbiakban: T)-a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Ösz + (Iv * Ábsz) - Szt,

ahol:

Ösz = éves összes várható intézményüzemeltetési kiadás,

Iv = intézményvezetők száma, a finanszírozás szempontjából intézményenként egy fő intézményvezető ismerhető el,

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.

51.4. Az intézményüzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

51.5. Az intézményüzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve - az államháztartásért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.7. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

52. 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím

52.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban: intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést.

52.2. Az önkormányzat az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, vagy a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben biztosított intézményi gyermekétkeztetés esetében egyházi fenntartótól is vásárolhatja a szolgáltatást. Ebben az esetben az egyházi fenntartó külső szolgáltatónak minősül.

52.3. A külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatás esetén a támogatás igénylésének további feltételei

52.3.1. A szolgáltatási díjban a külső szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét, ami megállapodás szerint arányosan is történhet.

52.3.2. Amennyiben a külső szolgáltató a gyermekétkeztetési feladatot az önkormányzat nevében végzi, a külső szolgáltató az önkormányzat részére az Áfa tv. 13. §-a szerinti szolgáltatást nyújt, a részére fizetett kompenzáció pedig ennek megfelelően a szolgáltatás ellenértékeként értelmezendő.

Ebben az esetben az étkeztetési díj tekintetében a számla külső szolgáltató által történő kibocsátására az önkormányzat nevében kerülhet sor, a bevétel az önkormányzatot illeti.

52.3.3. Amennyiben az önkormányzat a külső szolgáltatóval közszolgáltatási szerződést köt, úgy abban szabályozni szükséges, hogy a külső szolgáltató által beszedett térítési díjakból származó bevétel nem a külső szolgáltató bevétele, hanem az önkormányzaté, amit a könyvelésében a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben vagy a 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében kormányzati funkciókon bevételként szerepeltet. A közszolgáltatási szerződés szerinti kompenzáció vagy támogatás az intézményi gyermekétkeztetés külső szolgáltató által kimutatott teljes költségre jár, aminek pénzforgalom nélkül része a gazdasági társaság által beszedett térítésidíj-bevételnek megfelelő összeg.

52.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok:

52.4.1. A támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím és az 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.

52.4.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, valamint

b) a 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

53. 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím

53.1. A központi költségvetés a jogszabály alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

53.2. A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, amelyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezése, továbbá a gyermekétkeztetéssel összefüggő valamennyi kiadás fedezetéül szolgál.

53.3. Az önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, iskolában, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása

53.3.1. Az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók tárgyévi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás.

53.3.2. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet.

53.3.3. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladatellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.

53.3.4. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított.

53.3.5. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás, illetve térítésidíj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.

53.3.6. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A szünidőben szervezett napközi ellátás (ideértve az üdültetés, táboroztatás, egyéb szabadidős program, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) résztvevőinek létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.

53.3.7. A Gyvt. alapján szervezett, az önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal.

53.3.8. Az önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

53.4. A számított dolgozói létszám - a kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli - az ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint határozható meg:

ha L értéke 1-100 közötti:

Dsz = (L/25 + Lk/25)*F,

ha L értéke 101-500 közötti:

Dsz = (100/25 + (L - 100)/60 + Lk/25)*F,

ha L értéke 501-1 000 közötti:

Dsz = (100/25 + (500 - 100)/60 + (L - 500)/70 + Lk/25)*F,

ha L értéke 1 001-1 500 közötti:

Dsz = (100/25 + (500-100)/60 + (1 000-500)/70 + (L - 1 000)/75 + Lk/25)*F,

ha L értéke 1 500 feletti:

Dsz = (100/25 + (500 - 100)/60 + (1 000 - 500)/70 + (1 500 - 1 000)/75 + (L - 1 500)/80 + Lk/25)*F,

ahol:

Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert - kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével - ellátotti létszám,

Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,

F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, amelynek értéke: 1 feladatellátási hely esetén 1,0; 2-3 feladatellátási hely esetén 1,1; 4-6 feladatellátási hely esetén: 1,2; 6 feladatellátási hely felett: 1,3. Bölcsőde, mini bölcsőde, fogyatékos személyek nappali intézménye esetén feladatellátási helyként az engedélyesek számát kell figyelembe venni.

53.5. A dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Dsz * Ábd,

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábd = az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

53.6. A támogatás felhasználható a tárgyévet megelőző év december havi bérek tárgyév januárban történő kifizetésére is.

54. 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás jogcím

54.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

54.2. A támogatás összege - a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján -legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Kgy - Szt,

ahol:

Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.

54.3. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.

54.4. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

54.5. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve - az államháztartásért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.7. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzat-módosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

55. 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím

55.1. A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján. Az étkezési adagok számába beleértendő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/A. § (1)-(2) bekezdése szerint biztosított szünidei étkeztetés is.

55.2. A támogatás összege az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembevételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint._

55.3. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

55.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

56. 1.5. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím

A támogatások a kulturális alapellátás biztosításához, a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához, valamint a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény alapján tett továbbfoglalkoztatási ajánlatot elfogadók számára biztosított differenciált béremeléshez járulnak hozzá. A támogatások szolgálnak a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottak kulturális illetménypótléka, és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.

57. 1.5.1. Vármegyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása jogcím

57.1. A támogatás a vármegyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg az Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott nyilvános könyvtári és muzeális intézményi feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

57.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

b) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme,

c) a 082044 Könyvtári szolgáltatások,

d) a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység,

e) a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység,

f) a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint

g) a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

h) a 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

i) a 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,

j) a 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek, valamint

k) a 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

58. 1.5.2. Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása jogcím

58.1. A támogatás az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg az Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

58.2. A támogatásból a vármegyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

58.3. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

b) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme,

c) a 082044 Könyvtári szolgáltatások,

d) a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység,

e) a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység,

f) a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint

g) a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

h) a 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

i) a 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,

j) a 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek, valamint

k) a 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

58.4. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

58.5. Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

58.6. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés b) pontja alapján az illetékes vármegyei hatókörű városi könyvtárral szolgáltatási szerződést kötött önkormányzatnak a támogatás legalább 25%-át a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletben előírt könyvtári szolgáltatások infrastrukturális feltételeit biztosító tevékenységre és a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia. Amennyiben az önkormányzat e feltételnek nem tesz eleget, úgy a támogatás 30%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

58.7. Amennyiben az önkormányzat e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.

59. 1.5.3. Budapest Főváros Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása jogcím

59.1. A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg az Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.

59.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

b) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme,

c) a 082044 Könyvtári szolgáltatások,

d) a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység,

e) a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység,

f) a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint

g) a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

h) a 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

i) a 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,

j) a 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek, valamint

k) a 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejleszté

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

59.3. Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia.

59.4. Amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

60. 1.5.4. Fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím

60.1. A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg az Mötv.-ben, valamint Kult. tv. alapján meghatározott nyilvános könyvtári és muzeális intézményi feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

60.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

b) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme,

c) a 082044 Könyvtári szolgáltatások,

d) a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység,

e) a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység,

f) a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint

g) a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

h) a 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

i) a 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása,

j) a 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek, valamint

k) a 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés,

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

61. 1.5.5. Vármegyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása jogcím

61.1. A támogatást a vármegyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó vármegyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 500 főnél kisebb lakosságszámú - könyvtári szolgáltató helyet működtető - településsel tárgyévet megelőző év október 15-éig kötött megállapodások alapján.

61.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása,

b) a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme, valamint

c) a 082044 Könyvtári szolgáltatások

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

61.3. A támogatást a vármegyei hatókörű városi könyvtár a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) működtetésére használhatja fel.

61.4. Ha a vármegyei hatókörű városi könyvtár a KSZR működtetésére megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a vármegyei hatókörű városi könyvtár gondoskodik.

62. 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás jogcím

62.1. A 25 000 forint feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzat 1.4. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalapja (a továbbiakban: a szolidaritási hozzájárulás alapja). A szolidaritási hozzájárulás központi költségvetés felé történő teljesítése a nettó finanszírozás keretében történik.

62.2. A szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó paramétertábla:

62.3. A szolidaritási hozzájárulás az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZH = SZHA * [ C + (AE - A)/(B - A) * (D - C) ] / 100, egész számra kerekítve - KT, de értéke legalább 0,

ahol:

SZH = szolidaritási hozzájárulás fizetendő összege,

SZHA = szolidaritási hozzájárulás alapja,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a szolidaritási hozzájárulás mértékének számításakor alkalmazandó 62.2. pont szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A-D = a szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó 62.2. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték,

KT = 600 fő lakosságszám alatti települések esetében alkalmazandó korrekciós tényező, amelynek összege 12,0 millió forint.

62.4. Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a 62.2. pont szerinti paramétertábla 2-6 sorai szerinti kategóriákban a rá irányadó százalékos mérték 0,05 százalékponttal kisebb.

62.5. Az államháztartásért felelős miniszter az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás e pont szerint számított önkormányzatonkénti összegét rendeletben teszi közzé.

3. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 2.1.1. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás jogcím

1.1. Az előirányzat a polgármesteri illetmény és költségtérítés, valamint az ezekhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetésére használható fel.

1.2. A támogatás a legfeljebb 30 000 fő lakosságszámú községi, nagyközségi és városi önkormányzatokat illeti meg, az egy lakosra jutó adóerő-képesség figyelembevételével.

1.3. A támogatás szempontjából a polgármesteri tisztség betöltésének módját a 2025. évi költségvetési törvény 2.1.1. jogcímmel kapcsolatos helyi önkormányzatokért felelős miniszteri döntés szerint kell figyelembe venni. Az Mötv. 64. § (2) bekezdésének figyelembevételével az önkormányzat a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül egy alkalommal jelezheti a polgármesteri tisztség betöltési módjának változását. Erre való tekintettel a helyi önkormányzatokért felelős miniszter júniusban és novemberben módosíthatja az 1.4. és az 1.5. pont szerinti döntését.

1.4. A polgármesteri illetmények tárgyév januártól júliusig fizetendő összegéhez kapcsolódó hét havi támogatás önkormányzatonkénti összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 19-éig állapítja meg.

1.5. A polgármesteri illetmények tárgyév augusztustól decemberig fizetendő összegéhez kapcsolódó öt havi támogatás önkormányzatonkénti összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter tárgyév június 10-éig állapítja meg.

1.6. Az 1.4. pont szerint megállapított támogatás folyósítása júliusig havonta hét egyenlő részletben, a nettó finanszírozás keretében történik.

1.7. Az 1.5. pont szerint megállapított támogatás folyósítása havonta augusztustól decemberig öt egyenlő részletben, a nettó finanszírozás keretében történik.

1.8. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

2. 2.1.2. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása jogcím

2.1. A jogcím a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál.

2.2. A támogatás nem haladhatja meg a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.

2.3. A közlekedésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést köt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter.

2.4. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés tárgyévi működésének támogatására fordítható. A támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

3. 2.1.3. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása jogcím

3.1. A jogcím szolgál a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű szolgáltatónak az ideiglenes begyűjtési ellátásért fizetendő közszolgáltatási díjból meg nem térülő, indokolt költségei megtérítésére a közérdekű közszolgáltató kijelölése megszűnéséig vagy az új közszolgáltatási szerződés alapján történő közszolgáltatás megkezdéséig tartó időszakra vonatkozóan az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül.

3.2. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) támogatási javaslatát követően dönt.

3.3. A tárgyévre megállapított támogatás folyósítása támogatási előlegként egy összegben történik, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter döntését követő 15 napon belül. A folyósítás feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat az előző évre vonatkozó elszámolást az éves költségvetési beszámolójában teljesítse. Amennyiben ez nem történt meg a miniszteri döntést megelőzően, akkor az elszámolást követő 15 napon belül kerülhet sor a folyósításra.

3.4. Amennyiben a közérdekű szolgáltatót a támogatási előleg felhasználásáról szóló beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt a többlettámogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatási előleggel nem fedezett résznek támogatásként történő biztosításáról.

3.5. Ha a közérdekű szolgáltató az igénylésben megadott időszakra vonatkozóan nem részesült támogatási előlegben, és az igénylésének ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján támogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a MEKH támogatási javaslatát követően dönt a támogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatás biztosításáról.

3.6. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

4. 2.1.4. Önkormányzatok rendkívüli támogatása jogcím

4.1. A jogcím szolgál

a) az önkormányzatok működőképességének megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében nyújtott pályázati úton történő támogatására, továbbá

b) a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására és a Hartv. szerinti önkormányzati csődbiztos (a továbbiakban: csődbiztos) díjára.

4.2. A 4.1. pont a) alpontja szerinti támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen írja ki.

4.3. A 4.1. pont a) alpontja szerinti támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb tárgyév december 11-éig együttesen dönt.

4.4. A 4.1. pont a) alpontja szerinti támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) visszatérítendő támogatás.

4.5. A 4.1. pont b) alpontja szerinti visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a Hartv.-ben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

4.6. A 4.1. pont b) alpontja szerinti, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő csődbiztos díjához - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 0,8 millió forint, legfeljebb 4,0 millió forint támogatás igényelhető. A csődbiztos díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.

4.7. A 4.4. pont a) alpontja szerint biztosított vissza nem térítendő támogatás felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelyeknek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel.

4.8. A 4.4. pont b) alpontja szerint biztosított visszatérítendő támogatás visszafizetési határideje a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-e.

5. 2.1.5. Önkormányzati elszámolások jogcím

5.1. A jogcím előirányzatát növeli

a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben november 30-áig visszafizetett támogatások összege, ideértve a költségvetési évet megelőző év decemberében teljesített visszafizetéseket is,

b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,

c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) az önkormányzatok által igényelt támogatások - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondott előirányzatának összege,

e) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglalt kötelezettség költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege,

f) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes intézkedése esetén a 2025. évi költségvetési törvény 3. melléklet 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcímének tárgyévet megelőző év december 31-ei pozitív egyenlegének összege.

5.2. A jogcím előirányzatát csökkenti az önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben - a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével - pótigényelt előirányzatának az összege.

5.3. A jogcím terhére a következő kifizetések teljesíthetők:

a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,

b) az önellenőrzés, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,

c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege,

e) az önellenőrzés és a kincstári felülvizsgálat során a helyi önkormányzat javára megállapított visszatérítés összege,

f) a 2025. évi költségvetési törvény 3. melléklet 3. A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai jogcím szerinti azon költségvetési támogatások le nem hívott része, amelyek esetében a tárgyévet megelőző évben csak az előleg kifizetése történt meg. A tárgyévet megelőző évben le nem hívott, de tárgyévben esedékessé váló támogatások vonatkozásában a támogató jogosult a tárgyévet megelőző évi támogatási szerződés, illetve kiadott támogatói okirat módosítására. E támogatások tárgyévi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző évben kapott támogatással (előleggel) legkésőbb tárgyév november 16-áig elszámol,

g) a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének meghatározott hányada közműfejlesztési támogatásként az önkormányzatokon keresztül biztosítható. A támogatást az önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Kincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül. Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik,

h) a "Sikeres Magyarországért Panel Plusz" Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, továbbá az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-a igénylésének fedezetéül,

i) az előirányzat összege szolgál a 2. melléklet szerinti jogcímeken év közben keletkező többletkiadások fedezetéül.

5.4. Az 5.3. pont f) alpontja szerint biztosított támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31.

5.5. Az 5.3. pont h) alpontja szerint biztosított támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend "Ellátottak pénzbeli juttatásai" megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

6. 2.1.6. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím

6.1. A jogcím a vármegyei önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja.

6.2. A vármegyei önkormányzatokat megillető támogatás összegét az alábbi táblázat tartalmazza:

6.3. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

7. 2.2.1. Esélyteremtési illetményrész támogatása

7.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok számára az önkormányzatok által fenntartott óvodákban foglalkoztatottakat megillető, a Púétv. 98. § (5) bekezdése szerinti esélyteremtési illetményrész és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

7.2. A támogatás havi összege az önkormányzat és az önkormányzat társulása által fenntartott óvodákban foglalkoztatottak részére előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi esélyteremtési illetményrész szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása - a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján - havonta a nettó finanszírozás keretében történik.

7.3. A támogatást az önkormányzat kizárólag a tárgyév január-december hónapokban kifizetendő esélyteremtési illetményrészre és ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra használhatja fel. A támogatás felhasználási határideje a tárgyév december 31-e. A támogatás szempontjából kizárólag a 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

8. 2.3.1. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása jogcím

8.1. A jogcím az 5 000 fő lakosságszámot meg nem haladó önkormányzat szociális célú tüzelőanyag - tűzifa vagy barnakőszén - vásárlásának támogatására szolgál.

8.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, írja ki.

8.3. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

8.4. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

8.5. A támogatás felhasználásának határideje a tárgyévet követő év március 31-e.

9. 2.3.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím

9.1. A jogcímből a központi költségvetés támogatást biztosít a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.) 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, tárgyév január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.

9.2. Az önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékletében meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

9.3. A támogatás havi összege az önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása - a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján - havonta történik.

9.4. A támogatást az önkormányzat kizárólag a tárgyév január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra és azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra használhatja fel. A támogatás felhasználási határideje a tárgyév december 31-e.

10. 2.4.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím

10.1. A jogcím a vármegyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát illeti meg a vármegyei hatókörű városi múzeumok fenntartására és állami feladatainak ellátására.

10.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 19-éig állapítja meg.

10.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

10.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység, a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység, a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

10.5. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat a tárgyévet követő év március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

11. 2.4.2. Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím

11.1. A támogatás a vármegyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a vármegyei hatókörű városi könyvtárak fenntartására és állami feladatainak ellátására.

11.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 19-éig állapítja meg.

11.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

11.4. A támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.

11.5. A támogatás szempontjából kizárólag a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme, valamint a 082044 Könyvtári szolgáltatások kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

11.6. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

11.7. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

11.8. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat a tárgyévet követő év március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

12. 2.4.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím

12.1. A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó önkormányzatokat illeti meg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.

12.2. Az egyes önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 19-éig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembevételével:

a) a 2017-2019. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,

b) a leltározott gyűjtemény aránya a teljes gyűjteményhez képest,

c) a szakmai besorolás,

d) az önkormányzat által fenntartott muzeális intézmények száma,

e) az önkormányzat területi elhelyezkedése.

12.3. A támogatásból a 2.4.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcímen támogatásban részesülő önkormányzatok, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

12.4. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

12.5. A támogatás szempontjából kizárólag a 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység, a 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység, a 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység, valamint a 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje a tárgyév december 31-e.

12.6. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat a tárgyévet követő év március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

13. 2.4.4. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím

13.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.

13.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter a tárgyévet megelőző év december 19-éig állapítja meg.

13.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

13.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje a tárgyév december 31-e.

14. 2.4.5. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím

14.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok és énekkarok működési támogatását szolgálja.

14.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 19-éig állapítja meg.

14.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

14.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje a tárgyév december 31-e.

15. 2.4.6. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím

15.1. A jogcím a kulturális feladatokat ellátó intézményekben foglalkoztatottak bérjellegű kiadásainak támogatását szolgálja.

15.2. Az önkormányzatokat megillető, szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter tárgyévet megelőző év december 19-éig állapítja meg.

15.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr.-ben meghatározottak szerint történik.

15.4. A támogatás szempontjából kizárólag a 0820 Kulturális szolgáltatások csoportba tartozó kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje a tárgyév december 31-e.

16. 2.4.7. A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása jogcím

16.1. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzatot a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak fejlesztésére támogatás illeti meg.

16.2. A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve vármegyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a tárgyévet megelőző évben a saját bevételeik terhére biztosított könyvtári dokumentumok gyarapítására, valamint könyvtári infrastruktúrafejlesztésre fordított összegek (a továbbiakban: a tárgyévet megelőző évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.

16.3. A tárgyévet megelőző évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások, sem a pályázati forrásból, sem az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.

16.4. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

T = Ki*(Ei/∑K),

ahol:

T = az önkormányzatot megillető támogatás összege,

Ki= a tárgyévet megelőző évi önkormányzati hozzájárulás összege,

Ei = az előirányzat összege,

∑K= a Ki országosan összesített összege.

16.5. Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30,0 millió forint támogatás illet meg.

16.6. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a 16.4. pontban meghatározott képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 100 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni, a fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.

16.7. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter tárgyév május 29-éig állapítja meg.

16.8. A támogatás folyósítása egy összegben tárgyév június hónapban történik.

16.9. A támogatás szempontjából a könyvtári dokumentumok gyarapítására vonatkozóan kizárólag a 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása kormányzati funkción, a könyvtári infrastruktúrafejlesztésre vonatkozóan kizárólag a 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe, a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak fejlesztésére fordított összeg a támogatás 50%-át nem haladhatja meg. A támogatás felhasználási határideje a tárgyév december 31-e.

16.10. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat a tárgyévet követő év április 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

17. 2.4.8. Zalaegerszegi Mindszentyneum működtetési támogatása jogcím

17.1. A jogcím szolgál Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott Mindszentyneum működtetésével összefüggő feladatok ellátásához biztosítandó támogatás fedezetéül.

17.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata számára. A támogatás felhasználási határideje a tárgyév december 31-e.

18. 3.1. Vis maior támogatás jogcím

18.1. A jogcím szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy az állam tulajdonában és a helyi önkormányzat vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául.

18.2. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a vis maior rendelet rögzíti.

19. 3.2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása jogcím

19.1. Az önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására és fejlesztésére, valamint kivételes esetben új eszköz beszerzésére.

19.2. A pályázatot a közlekedésért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, írja ki.

19.3. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is.

19.4. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

19.5. A támogatásból a működtetésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e, a fenntartásra, felújításra, fejlesztésre és beszerzésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.

20. 3.3. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása jogcím

20.1. A jogcím szolgál az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére - az önkormányzatokon keresztül - biztosítandó támogatás fedezetéül.

20.2. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.

21. 3.4. A mohácsi csata 500 éves évfordulójáról történő méltó megemlékezés támogatása jogcím

21.1. A jogcím szolgál Mohács Város Önkormányzata által tervezett, a mohácsi csata 500. évfordulójával összefüggő kulturális és művészeti programok megvalósításához, valamint az Önkormányzat évfordulóhoz kapcsolódó feladatainak ellátásához biztosítandó támogatás fedezetéül.

21.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Mohács Város Önkormányzata számára. A támogatás felhasználási határideje a tárgyévet követő év december 31-e.

22. 3.5. Karcag Város Önkormányzata Kossuth téri ingatlanfejlesztésének támogatása jogcím

22.1. A jogcím a címrendi kiegészítésről, a Központi Maradványelszámolási Alapból, valamint a Rezsivédelmi Alapból történő, fejezeten belüli és fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról, előirányzat-túllépés engedélyezéséről, valamint kormányhatározat módosításáról szóló 1374/2024. (XII. 6.) Korm. határozat (a továbbiakban: 1374/2024. (XII. 6.) Korm. határozat) alapján biztosított támogatással együtt szolgálja Karcag Város Önkormányzata ingatlanfejlesztésének támogatását.

22.2. A támogatás folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha Karcag Város Önkormányzata az 1374/2024. (XII. 6.) Korm. határozat alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által Karcag Város Önkormányzatának kiadott támogatói okirat szerint biztosított támogatásrészt felhasználja, és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol. A határidő be nem tartása esetén a támogatás biztosítására a tárgyévet követő évben kerül sor.

22.3. A támogatás felhasználási határideje a tárgyévet követő harmadik év december 31-e.

23. 3.6. Szenna Község Önkormányzata sportcsarnok felújításának támogatása jogcím

23.1. A jogcím szolgál a Szenna Község Önkormányzata sportcsarnok felújításának támogatására.

23.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Szenna Község Önkormányzata számára oly módon, hogy

a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és

b) a további részletek tárgyévi - támogatói okirat szerinti - folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.

23.3. A támogatás felhasználási határideje - ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is - tárgyévet követő év december 31-e.

24. 3.7. Nagykörű Községi Önkormányzat orvosi rendelő tetőzete felújításának támogatása jogcím

24.1. A jogcím szolgál Nagykörű Községi Önkormányzat orvosi rendelő tetőzete felújításának támogatására.

24.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Nagykörű Községi Önkormányzat számára. A támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31-e.

25. 3.8. Vezseny Község Önkormányzata komp és kiszolgáló utak felújításának támogatása jogcím

25.1. A jogcím szolgál Vezseny Község Önkormányzata komp és kiszolgáló utak felújításának támogatására.

25.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Vezseny Község Önkormányzata számára. A támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31-e.

26. 3.9. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Kertvárosi Olimpikonok parkjához kapcsolódó közterület-fejlesztések megvalósításának támogatása jogcím

26.1. A jogcím szolgál Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Kertvárosi Olimpikonok parkjához kapcsolódó közterület-fejlesztések megvalósításának támogatására.

26.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat számára oly módon, hogy

a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és

b) a további részletek tárgyévi - támogatói okirat szerinti - folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.

26.3. A támogatás felhasználási határideje - ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is - tárgyévet követő év december 31-e.

27. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az Ákr. szabályait.

28. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó.

29. Ahol e melléklet nem rögzíti, hogy a támogató a kedvezményezettel a támogatás felhasználásának részletes szabályairól támogatási szerződést köt, azon jogcímek esetében a támogató támogatói okiratot bocsát ki.

4. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez[90]

5. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez[91]

6. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez[92]

7. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez[93]

8. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez[94]

9. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez[95]

10. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez[96]