2025. évi LXIX. törvény

Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről[1]

Veszélyhelyzeti normák

[1] Háborúellenes költségvetés

[2] A 2026-os év legnagyobb kérdése, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze? A brüsszeli bürokrácia és az Európai Parlament többsége Ukrajna felfegyverzésére és az ukránok pénzügyi támogatására akarja kötelezni az európai országokat, így Magyarországot is! A 2026-os költségvetésben nem Ukrajnára, hanem a magyar családok támogatására fordítjuk Magyarország forrásait! A 2026-os költségvetés ezért egy háborúellenes költségvetés, amelyben a gyermekes családokat helyezzük az első helyre.

[3] Nehéz évek vannak mögöttünk: a Covid-járvány, a brüsszeli szankciók okozta energiaválság, az áremelkedések és a szomszédunkban folytatódó háború megterhelték a gazdaságot és megnehezítették sok magyar család életét. 2026-ra egy olyan költségvetést állítottunk össze, amely kivédi a háború káros hatásait. A költségvetés a gyermeket nevelő családok támogatását, a fiatalok életkezdésének segítését és a nyugdíjasok védelmét helyezi a középpontba. A kormány Európa legnagyobb családi adócsökkentési programját hajtja végre. A gyermekek után járó családi adókedvezmény 2026. január 1-től a jelenlegi duplájára nő. A négygyermekes édesanyák mellett 2025. október 1-jétől a háromgyermekes édesanyák is SZJA-mentesek lesznek, majd 2026. január 1-jétől életbe lép a 40 év alatti kétgyermekes édesanyák SZJA-mentessége is. 2026-ban is fenntartjuk a rezsicsökkentést és garantáljuk a 13. havi nyugdíj kifizetését. 2026. januárjától 13 százalékkal nő a minimálbér. A költségvetés biztosítja a hathavi fegyverpénz kifizetését a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók részére. Csökkentjük a hiányt, az államadósságot, az inflációt és egyszerűsítjük az adórendszert.

[4] A világban jelentős gazdasági és politikai változások történnek. Az Egyesült Államokban kedvező politikai változások zajlottak le. A korábban a nyugati világban eddig szinte egyeduralkodó globális-liberális világképet, nemzeti érdekű politika váltotta fel. Ez esélyt teremt arra, hogy a Nyugat is versenyben maradjon a gazdaságilag egyre erősödő Kelet mellett. Ehhez a magyar gazdaságpolitikának is alkalmazkodnia kell, amely továbbra is jó kapcsolatot szeretne fenntartani mind a Kelettel, mind a Nyugattal.

[5] Európa egyre több fenyegető kihívással néz szembe. Az Ukrajnában zajló véres háború, a vámháború, a tíz éve tartó folyamatos migráció, az elhibázott brüsszeli politika miatt bekövetkezett energiaválság, Brüsszel háborúpárti politikája és Ukrajna erőltetett és gyorsított uniós csatlakozása mind veszélyt jelentenek. Ukrajna EU-tagsága óriási költségeket és gazdasági terhet jelentene Európának és benne Magyarországnak is. A gyors változások és fenyegető veszélyek miatt a magyaroknak nem csak egyenként, de közösségként, nemzetként is helyt kell állniuk. Fel kell készülnünk arra, hogy a veszélyek korában a világpolitikai helyzet gyorsan változik, a nemzeti érdekek és szuverenitás védelme az első!

[6] A nemzeti kormány következetesen háborúellenes stratégiát követ. A mi olvasatunkban a háború végső mérlege mindig negatív, a békéé mindig pozitív. A háborúellenes stratégia tehát a gazdasági prosperitás stratégiájaként is értelmezhető. Ez a politika garantálja, hogy az európai háborús készülődés ellenére a magyar emberek a jövőben is békében és biztonságban éljenek. Ennek szellemében nyújtjuk be a 2026-os költségvetést, amelynek középpontjában a gyermekes családok, a fiatalok és a nyugdíjasok állnak.

[7] A 2025-ös költségvetés elfogadása eltért a korábban megszokottól, a háborús helyzet miatt őszre tevődött át. Most visszatérünk a korábban megszokott rendszerhez és várhatóan a tavaszi ülésszak végén fogadjuk el a költségvetést.

[8] 2026-ban a családpolitikai célokra 4800 milliárd forintot fordítunk, így a rezsivédelemre szolgáló 800 milliárd forinttal együtt 5600 milliárd forintot biztosítunk családok támogatására.

[9] Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre a két- és háromgyermekes anyák személyi jövedelemadó mentességével, ami kiegészül a családi adó- és járulékkedvezmény mértékének megduplázásával, a CSED, a GYED és az örökbefogadói díj SZJA-mentességével és a 30 év alatti anyák adómentességének kiterjesztésével. A családpolitikán belül a három gyereket nevelő anyák kedvezményére, illetve a két gyermeket nevelő anyák szja-mentességére 320 milliárd forintot fordítunk. A családi adókedvezmény megduplázására pedig 290 milliárd forintot különít el a költségvetés. 2026 a gyermekes családok éve lesz, hiszen az adókedvezmények minden eddiginél több pénzt hagynak náluk. Ez közel 1300 milliárd forintot jelent. A családi adó- és járulékkedvezmény 2011-től 2026 végéig összesen akár 5 ezer milliárd forintot jelenthet a családoknak. 2011 óta számos további jelentős adócsökkentésről döntött a kormány. Ezek közül a legfontosabb, hogy a munkát terhelő adókat csökkentettük, az SZJA 32 százalékról 15 százalékra csökkent, a hazai vállalkozások támogatására 19 százalékról 9 százalékra csökkentettük a társasági adót, így jelenleg Magyarországon van Európa legalacsonyabb társasági adókulcsa. Az otthonteremtési és családvédelmi program keretében az új lakóingatlanok értékesítésére 5 százalékos kedvezményes adómértéket vezettünk be.

[10] 2026-ban a költségvetés nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen mintegy 7700 milliárd forintot fordít, ami a költségvetés egyik legnagyobb tétele. A kormány továbbra is garantálja a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátások inflációkövető emelését és a 13. havi nyugdíjat és nyugdíjszerű ellátásokat; a 13. havi nyugdíjra és nyugdíjszerű ellátásokra 585 milliárd forintot tartalmaz a költségvetés.

[11] 2026-ban jelentős béremelésekre kerül sor, ezen felül kifizetésre kerül a hathavi fegyverpénz is a rendvédelmi, a honvédelmi és más hivatásos dolgozók részére 450 milliárd forint összegben. A tanári béremelést folytatjuk. A minimálbér-emelésben a bérmegállapodásnak megfelelő 13 százalékkal számolunk 2026-ra, amely a központi igazgatásban is megvalósul. A tizezer fő alatti önkormányzatok esetén is béremelést hajtunk végre: az idei évben már 15 százalékkal, jövő év januárjától meg további 15 százalékkal emeljük az önkormányzati köztisztviselők illetményét. Egyéb ágazati béremelést is végrehajtunk az alkotmányos szervezeteknél, például az igazságügyben.

[12] Gazdaságfejlesztésre közel 5050 milliárd forintot fordítunk, amelyből 2200 milliárd forintot uniós, körülbelül 2850 milliárd forintot pedig hazai költségvetési forrásokból fogunk biztosítani. A 2026-os költségvetés továbbra is biztosítja a fedezetet az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv (21 lépés) megvalósítására. Az akcióterv fő pilléreit képezik a jövedelmek vásárlóerejének növelése, a megfizethető lakhatás biztosítása, valamint a Demján Sándor Program keretében a hazai kis- és középvállalkozások támogatása. Ahhoz, hogy minden magyar számára, aki dolgozni akar, biztosítsuk, hogy a jövőben is legyen munkája, a meghirdetett 100 új gyár programot 150-re bővítjük, amelyhez a költségvetés nyújt majd támogatást.

[13] 2026-ban tovább nő az oktatás támogatása. Oktatásra több mint 4 ezer milliárd forintot biztosít a 2026-os költségvetés, amely 2010-hez képest közel háromszoros növekedést (180 százalék többletet) jelent. A 2025-ös évhez viszonyítva pedig több mint 160 milliárd forinttal többet fordítunk a területre. 2025 januárjától átlagosan 21,2 százalékkal nőtt a tanárok, az óvónők és a szakképzésben oktatók bére. A pedagógusok bére így elérte a diplomás átlagbér 80%-át. A béremelés 2026-ban is folytatódik, így négy év alatt közel megduplázódik a tanárok bére.

[14] Tovább nő az egészségügy támogatása is, ami 3919 milliárd forintot tesz ki a 2026-os évben. Ez több mint háromszorosa annak, mint amennyi az utolsó baloldali kormány által benyújtott költségvetésben szerepelt. A 2025-ös évhez képest pedig 280 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetés erre a területre. Az egészségügyben az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb béremelési programját hajtottuk végre, az orvosok és az ápolók bére is többszörösére nőtt 2010 óta.

[15] A nemzeti kormány elkötelezett Magyarország biztonsága és védelme mellett. Továbbra is garantáljuk a határok védelmét, az illegális migráció elleni védekezéshez és a közbiztonság megerősítéséhez szükséges erőforrásokat. A békéhez erő kell, a védelemhez pedig megfelelő hadsereg. A NATO kötelezettségeinknek megfelelően a kétszázalékos GDP-arányos védelmi kiadást biztosítjuk, a 2026. évi költségvetés 2016 milliárd forintot tartalmaz e célra és garantáljuk a rendvédelem fenntartásához szükséges forrásokat.

[16] 2026-ban a költségvetés a magyar családoknak fizet ki 800 milliárd forintot a lakossági állampapírok kamataira! Nem a külföldieket, hanem a magyar családok megtakarításait támogatjuk!

[17] A Költségvetési Tanács véleménye alapján a kiadásokat 142 milliárd forinttal csökkentette a kormány, amely összeget a költségvetés végrehajtása során az adóbevételek megfelelő alakulása esetén az adott területekre visszapótolunk. Ennek megfelelően a Miniszterelnökség beruházásaira 2 milliárd forint, az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásaira 35 milliárd forint, az Energiaügyi Minisztérium beruházásaira 59 milliárd forint, további állami beruházásokra 10 milliárd forint, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra 11 milliárd forint, a központi költségvetési szervek kiadásaira pedig 25 milliárd forint visszapótlására kerülhet sor a 2026. év során.

[18] A kormány a 2026-os költségvetésben is jelentős mértékű beruházásokról döntött. Ennek célja a gazdaság dinamizálása és a munkahelyteremtés. A következő évben több száz beruházás indul, folytatódik, vagy kerül átadásra, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén.

[19] A beruházások közül kiemelkednek a következők: a Steindl Imre program részeként a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota és Agrárminisztérium épület rekonstrukciója; Budapest-Pesthidegkúti új református gyülekezeti központ; Magyar Falu Program keretében megvalósuló templom-felújítási alprogram; Magyarországi Baptista Egyház debreceni gyülekezeti központ; Hungaroring Sport Zrt. Stratégiai Fejlesztési Program II. ütem; a Betegápoló Irgalmasrend Budai Irgalmasrendi Kórház Budapest, Frankel Leó út 54. szám alatti székhelyű telephelye komplex felújítása; Szegedi ipari parkhoz kapcsolódó útfelújítás; DGÖ víziközmű Debrecen szennyvíz- és ivóvíz-infrastruktúra fejlesztése; DGÖ víziközmű balmazújvárosi Keleti-főcsatornához tartozó vízműtelep-fejlesztés előkészítése és megvalósítása; Mohács 500 emlékévhez kapcsolódó fejlesztések és Mohács Nemzeti Emlékhely; Tatabánya-Oroszlány-Tata és térsége ipari parki fejlesztések; Debreceni Déli Gazdasági Övezet ipari parki fejlesztések; Északkelet-Magyarországon megvalósuló nagyberuházásokhoz szükséges villamosenergia-hálózatfejlesztés; Szeged ipari parki fejlesztések; Ács ipari parki fejlesztések; Öntözésfejlesztés: Mórahalmi harmadlagos mű kiépítése, Siófoki öntözőrendszer modernizálása, környezeti körzeti tervek készítése a fenntartható vízgazdálkodási közösségeknek; a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (CMF) 2030-ig tartó stratégiai céljainak megvalósításához szükséges fejlesztések; Budai Egészségközpont Zrt. Beruházásának támogatása; Dunakiliti - Dobrohošt (Doborgaz) közötti gyalogos-kerékpáros Duna-híd; Szegedi Ipari Park közúti kapcsolatainak fejlesztése; M49 gyorsforgalmi út, M3 autópálya - (Őr) - Ököritófülpös (Porcsalma) közötti szakasz; M4 gyorsforgalmi út, Törökszentmiklós (Nyugat) és Kisújszállás (Kelet) közötti szakasz; SE II. sz. Patológiai Intézet Nemzeti Orvosi Innovációs Képző Központ; Pázmány Péter Katolikus Egyetem Campus; Országos Rabbiképző Egyetem; Debreceni Szakképzési Centrum fejlesztései.

[20] Mindezekre tekintettel az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2026. évi

a) kiadási főösszegét 43 781 310,5 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 39 562 775,9 millió forintban,

c) hiányát 4 218 534,6 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2026. évi

a) kiadási főösszegét 37 383 814,9 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 37 383 814,9 millió forintban,

c) egyenlegét 0,0 millió forintban

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2026. évi

a) kiadási főösszegét 2 847 340,0 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 374 937,3 millió forintban,

c) hiányát 2 472 402,7 millió forintban

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2026. évi

a) kiadási főösszegét 3 550 155,6 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 804 023,7 millió forintban,

c) hiányát 1 746 131,9 millió forintban

állapítja meg.

2. § Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2026. december 31-ére tervezett értéke 72,3%.

(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti értéke a 2025. év utolsó napján várható 73,1%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 46. cím, 1. alcímen

a) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján létrehozott új álláshelyek többletkiadásai, valamint a jogviszony-váltásból eredő egyszeri többletkiadások kifizetésére,

b) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás észszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatásmegtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,

c) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre,

d) az új bölcsődei férőhelyek után a 2. melléklet 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen biztosítandó támogatás kifizetésére,

e) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott felsőoktatási intézmények támogatás valorizációjának korrigálására,

f) az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerülő kiadások teljesítéséről szóló jogszabály vagy kormányhatározat alapján felmerülő kiadásokra, továbbá a Védelmi Tanácsnak az ukrán menekültválsággal kapcsolatban felmerült többletkiadások ellentételezésére vonatkozó döntése alapján teljesítendő kifizetésekre, valamint

g) a hallgatói igényekhez igazodóan a Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program kapcsán felmerülő többletkiadások ellentételezésére.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra - felmérés alapján - átcsoportosíthat.

(3) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 46. cím, 2. Közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja alcím biztosít fedezetet mind a Kormány irányítása alá tartozó, mind a Kormánytól független költségvetési szervek vagy más, közfeladatot ellátó jogi személyek, illetve a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, gyermekvédelmi, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartók rezsikompenzációjára. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.

(4) Központi tartalék szolgál a XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet, 11. cím, 4. alcím, 6. Közlekedési közszolgáltatások energiaköltségének támogatása jogcímcsoporton a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.

(5) Központi tartalék szolgál a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 23. Lakossági Rezsivédelmi Alap alcímen a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.

(6) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 46. cím, 4. Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék alcím biztosít fedezetet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek fedezetére, amelyek nem érintik a Gst. 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg alakulását.

(7) A (6) bekezdés szerinti tartalékról az államháztartásért felelős miniszter a Kormány tulajdonosi ügylet jóváhagyásra vonatkozó döntése alapján átcsoportosíthat, amennyiben a tartalék felhasználása az Alaptörvény 37. cikk (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelmény teljesülését nem veszélyezteti.

(8) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 44. Védelmi tartalék cím biztosít fedezetet a védelmi kiadások növekedéséből levezethető általános vagy védelemspecifikus rugalmassági mozgástér felhasználásakor teljesített kiadásokra.

(9) A (8) bekezdés szerinti tartalékról a Kormány az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1263 rendelete 26. cikk szerinti országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválása esetén az uniós szabályokból fakadó általános vagy védelemspecifikus rugalmassági mozgástér mértékéig átcsoportosíthat.

(10) A (9) bekezdés szerinti átcsoportosítás csak akkor hajtható végre, ha

a) a (8) és (9) bekezdésben leírt általános vagy védelem specifikus mozgástér felhasználásakor az EU 2024/1263 rendelet 22. cikkében leírt kontrollszámla hatályos uniós szabályok szerinti egyenlege 2026-ban a szankciómentességi plafon alatt marad, és

b) a tartalék felhasználása az Alaptörvény 37. cikk (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott államadósságra vonatkozó követelmény teljesíthetőségét nem veszélyezteti.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.)

a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2026. évben 100,0 millió forint,

b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2026. évben 25,0 millió forint,

c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2026. évi összesített bruttó forgalmi értéke 15 000,0 millió forint,

d) 39. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2026. évben 5000,0 millió forint

lehet.

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2026. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár a 2026. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték

képezi.

6. § (1) Az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2026. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, és ennek érdekében új bevételi előirányzatot is létrehozhat. Erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.

(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre.

7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával - legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével - túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) A Vtv. 39. § (1) bekezdése szerinti ingóságok értékesítéséből származó, a 2026. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni. E bevétel a 2026. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült költségek, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelése és ártalmatlanítása kiadásainak fedezetére használható fel. E bevétel együttes összege 3000,0 millió forintot meg nem haladó részének felhasználásáról a honvédelemért felelős miniszter dönt, a bevétel együttes összege 3000,0 millió forint feletti részének felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti a honvédelemért felelős miniszter javaslata alapján.

8. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

9. § (1) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. A frekvenciahasznosítással kapcsolatos bevételek címen belül önálló alcímen kell elszámolni.

(2) Az államot megillető koncessziós díjbevételt a koncessziós jogviszony során az állam nevében eljáró miniszter irányítása alá tartozó fejezetben az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi bevételként kell elszámolni.

10. § (1) A XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 1. Egyedi magasépítési beruházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(2) A XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímen belül új jogcímcsoportokat hoz létre, és ezen jogcímcsoportok javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(4) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(5) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(6) A XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoportról finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoporton belül új jogcímeket hoz létre, és ezen jogcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoportról az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(7) A XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címről finanszírozott beruházások és kapcsolódó kötelezettségek 2026. évi kiadásait és bevételeit beruházásonként külön központi kezelésű előirányzatokon kell elszámolni. Az elszámolás érdekében a fejezetet irányító szerv valamennyi beruházáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalás teljesítéséhez és bevétel elszámolásához a költségvetési évben a XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címen belül új alcímeket hoz létre, és ezen alcímek javára a XLV. Állami beruházások fejezet, 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címről az egyes beruházásokhoz előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(8) Az (1)-(7) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a kiadási előirányzattal rendelkező beruházások költségvetési éven belül keletkező megtakarítása és bevétele terhére a XLV. Állami beruházások fejezet,

a) 1. cím, 5. Budavári ingatlanberuházások alcímen létrehozott jogcímcsoportok között,

b) 2. cím, 1. Állami vasútfejlesztési beruházások alcímen létrehozott jogcímcsoportok között,

c) 2. cím, 2. alcím, 1. Kiemelt útberuházások jogcímcsoporton létrehozott jogcímek között,

d) 2. cím, 2. alcím, 2. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése jogcímcsoporton létrehozott jogcímek között,

e) 2. cím, 2. alcím, 3. Térségi jelentőségű közúti beruházások jogcímcsoporton létrehozott jogcímek között,

f) 6. Egyes közmű és hulladékgazdálkodási beruházások címen létrehozott alcímek között

előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(9) Az (1)-(7) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv az (1)-(8) bekezdésben szabályozott előirányzat-átcsoportosításokon túlmenően az Áht. 33. § (3a) bekezdése szerint hajthat végre előirányzat-átcsoportosítást.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

11. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 685,0 millió forintot köteles a 2026. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) Az Építési és Közlekedési Minisztérium igazgatása a 2026. évben

a) a bevételeiből 24 285,8 millió forintot, továbbá

b) a közhatalmi bevételei 24 285,8 millió forintot meghaladó részének 30%-át

köteles befizetni a központi költségvetés részére.

(3) A befizetés határideje a (2) bekezdés a) pontja szerinti összeg tekintetében az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg tekintetében a befizetési kötelezettség annak beálltát követően folyamatos, de legkésőbb 2026. december 31.

(4) Az Országos Atomenergia Hivatal a 2026. évben 368,8 millió forintot köteles - négy egyenlő részletben - befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(5) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2495,6 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2026. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) A fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2026. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 51,0 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2026. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat - a 2026. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével - kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) "A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései" megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 6. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2025. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2026. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 1. Foglalkoztatási támogatások címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, a Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 1. melléklet, LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap 16. Válsághelyzeti támogatás címen vállalt, 2026. évre áthúzódó kötelezettségek teljesítésére is.

(3) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére a 2026. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(4) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap hozzájárul az európai uniós források támogatásával megvalósuló kutatás-fejlesztési programok hazai társfinanszírozásához, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli kutatás-fejlesztési tevékenység finanszírozásához. Ennek érdekében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2026. évben összesen 32 192,2 millió forintot ad át a központi költségvetés javára. A befizetési kötelezettséget negyedévente, a negyedév első hónapjában, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(5) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2026. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 35 211,7 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

(6) A Paks II. Atomerőmű Zrt. 2026. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 368,3 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

(7) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 40. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására kijelölt Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által a (6) bekezdésben meghatározott összeg nem teljes mértékű tárgyévi felhasználása esetén a fel nem használt eseti befizetés összegét a szakmai beszámoló elfogadását követően 15 napon belül vissza kell fizetnie a Paks II. Atomerőmű Zrt. számára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

13. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 300,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 1000,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

14. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

a) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím között és

b) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímcsoportról az alcím 1-9. jogcímcsoportjára, 10. jogcímcsoport jogcímeire és 14. jogcímcsoportjára

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1-9. jogcímcsoportja, 10. jogcímcsoport jogcímei és 14. jogcímcsoportja, 10. Gyógyszertámogatás alcím 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím előirányzatait megemelheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport, 3. Többletkapacitás befogadás fedezete jogcím előirányzatát a Kormány módosíthatja az (1) bekezdés b) pontja szerinti átcsoportosítással vagy a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.

15. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül az 1-9. és 14. jogcímcsoportok között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímen belül a jogcímcsoportok között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1-9. és 14. jogcímcsoportjairól a 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport jogcímeire, illetve ezen jogcímekről a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1-9. és 14. jogcímcsoportjaira.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül a 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport jogcímei között átcsoportosíthat.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 15. Természetbeni ellátások céltartaléka alcím előirányzatból a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím jogcímcsoportjaira és jogcímeire, a 10. Gyógyszertámogatás és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímek jogcímcsoportjaira, valamint a 14. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoportjára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímcsoportról a 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoportra átcsoportosíthat.

(6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(7) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(8) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport és a 3. Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 4. Szerződések szerinti és egyéb gyógyászati segédeszköz forgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(9) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az egészségügyi szolgáltatók likviditási helyzetének stabilizálása érdekében a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 13. Egészségügyi szolgáltatók kiegészítő finanszírozása jogcímcsoportról az alcím 9. jogcímcsoportjára és 10. jogcímcsoportjának jogcímeire átcsoportosíthat.

(10) Az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó központi költségvetési szervek részére biztosított ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokkal összefüggésben az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet és a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet között átcsoportosíthat.

16. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, továbbá a 14. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter a kiadások alakulásának figyelembevételével engedélyezheti.

17. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport, 3. Többletkapacitás befogadás fedezete jogcím az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására szolgál. Az összeg befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 16. alcím, 5. Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja jogcímcsoport előirányzata gyógyszertárak juttatására 4100,0 millió forintot, gyógyszertárak szolgáltatási díjára 4700,0 millió forintot tartalmaz.

18. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 250,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 290,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 6833,4 millió forint, gyógyszertámogatásra 24 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 3200,0 millió forint használható fel.

(2) Az (1) bekezdésben a gyógyító-megelőző ellátásra, a gyógyszertámogatásra, és a gyógyászati segédeszköz támogatásra meghatározott keret megemelését az egészségbiztosításért felelős miniszter engedélyezheti, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű - indokolást tartalmazó - tájékoztatása mellett. A meghatározott keret megemelése nem okozhatja az adott előirányzat túllépését.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

19. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

20. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak - az 50. §-ban meghatározottak kivételével történő - év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak egyoldalú csökkentésére.

(3) A választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosításra az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím terhére a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult. Az e bekezdés szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult.

(4) Az Országgyűlés - az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VII. Integritás Hatóság fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXIV. Szuverenitásvédelmi Hivatal fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXII. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, és a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

21. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat- és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók - így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó - közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.6. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.3.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím és 2.4. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú kiegészítő támogatása jogcím szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén - ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is - az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(2) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása alcím, 2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása alcím, 3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása alcím és 4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím kiadási előirányzatai terhére a 3. melléklet 2.1.5. Önkormányzati elszámolások jogcím előirányzatának összegével növelt összegben vállalható kötelezettség. Az államháztartásért felelős miniszter a 2. melléklet szerinti támogatói döntéseket e kötelezettségvállalási korlátok figyelembevételével hozza meg.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a kifizetése érdekében a 2. melléklet, a 7. melléklet és a 8. melléklet szerinti támogatási jogcímek fajlagos összegeit megemelheti.

(4) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím előirányzata terhére az államháztartásért felelős miniszter - felmérés alapján - átcsoportosítással biztosítja a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezeteknél jelentkező, devizában teljesített, egyedi 1000,0 millió forintot meghaladó összegű tranzakcióknál a 403,4 forint/euró, a 428,5 forint/svájci frank, a 35,8 forint/svéd korona és a 387,5 forint/amerikai dollár tervezési árfolyamhoz viszonyított árfolyamveszteség fedezetét. A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési fejezetek a devizában teljesített, egyedi 1000,0 millió forintot meghaladó összegű tranzakcióknál a kedvezőbb árfolyam miatti megtakarításaikat kötelesek befizetni a Kincstár "Devizapiaci árfolyamok kapcsán realizált megtakarítások befizetései" megnevezésű, 10032000-01200021-09050019 számú számlájára, amelyet a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím bevételeként kell elszámolni.

(5) A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 45. Árfolyam-kiegyenlítési Alap cím előirányzatáról történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait, valamint a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség teljesítésének rendjét az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett költségvetési fejezeteket.

22. § A Kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdése alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

23. § (1) A Sándor-palota főigazgatója

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

e) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. Magyar Corvin-lánc Testület és Iroda működésének támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Sándor-palota cím javára.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 4. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

(5) Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója az I. Országgyűlés fejezet, 4. cím, 6. Képviselő-testület váltásával kapcsolatos kiadások alcím terhére átcsoportosíthat az I. Országgyűlés fejezet, 1. Országgyűlés Hivatala cím és az I. Országgyűlés fejezet, 3. Országgyűlési Őrség cím javára.

(6) A X. Igazságügyi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a X. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 5. Az igazságügyi modernizációval összefüggő intézkedések alcím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet és a VIII. Ügyészség fejezet előirányzatai javára. Az e bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult.

24. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcím terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára.

(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 24. Kiemelt társadalmi kapcsolatok jogcímcsoport, illetve a 20. cím, 1. alcím, 27. Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport javára.

(3) A XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet, 7. cím, 1. alcím, 16. Protokoll kiadások jogcímcsoport alá besorolt jogcímek között, továbbá a jogcímcsoport alá besorolt jogcímek terhére fejezeten belül más cím javára, illetve a II. Köztársasági Elnökség fejezet és a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet javára - az államháztartásért felelős miniszter utólagos tájékoztatása mellett - átcsoportosíthat, amennyiben az államfői, a kormányfői, illetve az egyéb kormányzati protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. E bekezdés szerinti fejezetek közötti átcsoportosítás esetén az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre az átcsoportosított előirányzatot átvevő fejezet irányító szervének vezetője jogosult.

(4) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

25. § (1) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és a 2026. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit.

(2) A fejezetet iránytó szerv a XII. Agrárminisztérium fejezet 20. cím 3. alcím 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport alá tartozó jogcímek között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

26. § (1) A rendészetért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 11. A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások alcím terhére a költségvetési szervek részére a hivatásos állomány tagjainak jogszabályon alapuló személyi juttatásainak kifizetése érdekében előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az előirányzat-átcsoportosítás az adott költségvetési szerv személyi juttatásai költségvetési előirányzatának megnövelésére az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül irányulhat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, amely átcsoportosítás alapján a személyi juttatások költségvetési előirányzata az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül megnövelhető az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

27. § (1) Az Európai Beruházási Bank és a Beruházási Bizottság által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv) 10d. cikke szerint visszaigazolt és jóváhagyott programok keretösszegének mértékéig az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 34. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai alcím terhére kötelezettséget vállalhat.

(2) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 34. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai alcím előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti bevétel 100%-ával növelheti meg.

(3) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.

(4) Az Ügkr. tv. által létrehozott kibocsátási egységek 2026. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételnek a 2026. évben fel nem használt része 2030-ig a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelően kerül felhasználásra.

(5) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer alcím előirányzatait az energiapolitikáért felelős miniszter a kibocsátási egységek 2026. évi értékesítéséből az e törvényben

a) megtervezett, pénzforgalmilag teljesült - az Európai Unió közös költségvetését a kibocsátási egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságával csökkentett mértékű - bevétel és a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer alcím eredeti kiadási előirányzatai közötti különbözet összegével,

b) megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült - az Európai Unió közös költségvetését a kibocsátási egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságával csökkentett mértékű - bevételnek megfelelő összeggel,

de legfeljebb a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértékig növelheti meg.

(6) Az energiapolitikáért felelős miniszter az (5) bekezdés a) pontja alapján végrehajtott előirányzat emelés szerinti összegre 2026. év során kötelezettséget csak a Kormány döntése alapján vállalhat.

(7) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait az (5) bekezdésben meghatározott - az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2026. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű - kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni.

(8) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer alcím előirányzatairól az év során fel nem használt összegeket az év végén kötelezettségvállalással terhelt maradványként kell kimutatni.

28. § (1) A XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2026. évben pénzforgalmilag teljesülő bevétele meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat időarányosan számított részét, akkor a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím kiadási előirányzat megnövelését a Kormány engedélyezi minden hónapban a 2026. január 1. és a tárgyhónap utolsó napja közötti időszakban pénzforgalmilag teljesült turizmusfejlesztési hozzájárulás és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzat tárgyhónap utolsó napjáig időarányosan számított összegének különbségével, amelyből levonásra kerül az ezen bekezdés alapján a Turisztikai fejlesztési feladatokon korábban végrehajtott keretemelések összege.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás 2026. december 16-ig pénzforgalmilag teljesült bevétel mértéke meghaladja a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím kiadási előirányzatán az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeget, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2026. december 18-ig megnöveli a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 4. Turisztikai fejlesztési feladatok alcím kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértéke különbségének megfelelő összeggel.

29. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. Sport feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok címhez tartozó alcímek költségvetési kiadási előirányzatai - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(2) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2026. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a Sport tv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, vagy engedélyezheti a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 2. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni azzal, hogy ha a díj az egészségügyért felelős miniszter rendelete alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 3. cím, 1. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 32. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között - a közfeladatok változására tekintettel - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 63. §-a, 65/A. §-a, 65/C. §-a, 65/E. §-a és 65/F. §-a szerinti szolgáltatások biztosítása érdekében átcsoportosíthat.

(5) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatása mellett év közben, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 189. § (6) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 3. cím, 1. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím kiadási előirányzatát - a pénzforgalmilag teljesült bevétel mértékével - emeli meg.

30. § A szakképzésért felelős miniszter a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 20. cím, 14. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása alcím terhére átcsoportosíthat a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 6. Szakképzési Centrumok cím javára.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

31. § (1) A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben, az általa irányított fejezetbe sorolt uniós támogatások előirányzatai között - beleértve a korábbi programozási időszakokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatokat is - előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) és Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) hitel intézkedései előirányzatok között saját hatáskörben átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt, Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) előirányzat terhére, saját hatáskörben, fejezetek közötti átcsoportosítást hajthat végre.

(4) A XIX. Uniós fejlesztések fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt EU támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzat, a fejezeti általános tartalék előirányzat és a központi kezelésű uniós, valamint a korábbi programozási időszakokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok között, saját hatáskörben, előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

32. § (1) A Svájci-Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrásának együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programok Együttműködési Megállapodásainak elfogadását követően az abban meghatározott kötelezettségvállalási keretek és a kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1)-(3) bekezdés szerinti pénzügyi alapok és eszközök (1)-(3) bekezdésben meghatározott mértékén túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

33. § (1) A KAP Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A KAP Stratégiai Terv Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA) finanszírozott programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

34. § (1) Az EMGA által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 38. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások cím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím előirányzata esetében a tárgyévet követő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetéséig a tárgyévi törvényi előirányzat 60%-áig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A XII. Agrárminisztérium fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím és a XII. Agrárminisztérium fejezet, 1. Agrárminisztérium igazgatása cím előirányzat között a támogatás végrehajtásához kapcsolódó költségek erejéig, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

35. § (1) A 2021-2027-es programozási időszak operatív programjai és a Belügyi Alapok programjai esetében az 5. mellékletben meghatározott forráskeret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt XIV. Belügyminisztérium fejezet, 21. Központi kezelésű előirányzatok cím, 6. Belügyi Alapok 2021-2027 alcím és a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 1. Belügyminisztérium igazgatása cím előirányzat között a támogatás végrehajtásához kapcsolódó költségek erejéig, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(3) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében, az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl, a Kormány egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az Európai Területi Együttműködési programok magyarországi partnereire jutó uniós forráshoz kapcsolódó központi költségvetési forrás, valamint az ezen uniós források megelőlegezésére szolgáló visszatérítendő támogatás biztosítása céljából tárgyévi és éven túli kötelezettség vállalható.

(5) Az Európai Területi Együttműködési programok végrehajtásában részt vevő intézmények támogatására a programban részt vevő országok által külön megállapodásban vagy monitoring bizottsági döntéssel elfogadott keret erejéig tárgyévi és éven túli kötelezettség vállalható.

36. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program "Pénzügyi eszközök" prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program "A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése" prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből az MFB Zrt-t terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a Közép-magyarországi Operatív Program pénzügyi eszközeinek finanszírozására szolgáló, a Kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlákon a készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítése céljából rendelkezésre álló forrás terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó követelések behajtása során az MFB Zrt.-nél felmerülő költségeket a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére kell teljesíteni.

(4) A (2) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XXIII. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 10. cím, 21. Egyes korábban kihelyezett támogatások elszámolása alcím előirányzatát illeti.

(5) A (3) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó követelések behajtása során az MFB Zrt.-nél felmerült költségek térülésének összege a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzatát illeti meg.

37. § Az európai uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök keretében nyújtott visszatérítendő támogatások kapcsán a kedvezményezett által hitel törlesztésként vagy részesedés ellenértékeként teljesített, ütemezett visszafizetésből eredő költségvetési bevételből, illetve az uniós forrásból az előirányzatnak átadott pénzeszközökből képződött maradvány nem elvonható.

III. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

38. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2026-ban megfizetett összegének 82,81%-a az Ny. Alapot, 17,19%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg, és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a Kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a Kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

39. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.1. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás jogcím, 2.1.6. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.1. Esélyteremtési illetményrész támogatása jogcím, 2.3.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.4.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím, 2.4.2. Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím, 2.4.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím, 2.4.4. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.5. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.6. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó, 3. melléklet szerinti feladatokra.

40. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat a 2025. évben év közben létrehozott új címek, alcímek 2026. évi címrendbe történő felvételéről és a 2025. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben - az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. mellékletben és a 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül - átcsoportosíthat.

41. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

42. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította,

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a, és

e) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

43. § (1) A 2. melléklet, a 3. melléklet 2.1.1. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás jogcím, 2.1.6. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.1. Esélyteremtési illetményrész támogatása jogcím, 2.3.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.4.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím, 2.4.2. Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím, 2.4.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím, 2.4.4. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.5. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím, 2.4.6. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím és az 5.3. pont e) alpontja szerinti támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A 3. melléklet 5.3. pont h) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása - jogszabályban meghatározott módon - igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet 1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcím, 1.1.8. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím, 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím, 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím, és az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4)[3] Az önkormányzat a 2. melléklet 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulásnak a 78. § (4) bekezdés szerint kiadott rendeletben rögzített részösszegét a rendeletben megjelölt határidőig a Kincstár által megjelölt számlára teljesíti.

(4a)[4] Ha az önkormányzat a (4) bekezdés szerinti határidőben a tárgyhavi fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a Kincstár annak összegére a 78. § (4) bekezdés szerint kiadott rendeletben rögzített időpontban hatósági átutalási megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájára. A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a Kincstár e bekezdés alapján benyújtott hatósági átutalási megbízását okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

(4b)[5] A (4) és (4a) bekezdés szerinti összegeket a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás címen kell elszámolni.

(5) Az önkormányzat a helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján a 10. melléklet szerint meghatározott fizetési kötelezettségének beszámítása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a XXV. Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 8. Területfejlesztési Alap alcímen kell elszámolni.

(6)[6] Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források az (5) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a Kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2026. december 16-án bármilyen elmaradása van az (5) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a Kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

16. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának indításával kapcsolatos szabály

44. § A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Hartv.) 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján a 2026. évben adósságrendezési eljárást kezdeményezhet, ha a lejárt tartozásának összege a 2025. évi, annak elfogadásáig a 2024. évi zárszámadási rendelet szerinti kiadási főösszege 1%-át meghaladja, de legalább

a) 2000 fő és az alatti település esetén 1,0 millió forint,

b) 2001-5000 fő közötti település esetében 3,0 millió forint,

c) 5001-10 000 fő közötti település esetében 5,0 millió forint,

d) 10 000 fő feletti település esetén 10,0 millió forint,

e) megyei jogú város, fővárosi kerület és a fővárosi önkormányzat esetében 50,0 millió forint.

V. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

17. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

45. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési és szakképzési feladat ellátására

a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási és szakképző intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus, oktató és - a (3) bekezdés kivételével - a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 7. melléklet 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen, az 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcímen, az 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcímen, az 1.4. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímen, az 1.5. Diabétesz ellátási pótlék jogcímen és az 1.9. Kiegészítő támogatás esélyteremtési illetményrészhez jogcímen meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat, vagy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye részére a 7. melléklet 1.6. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím szerint,

c) a hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódóan

ca) hit- és erkölcstanoktatáshoz tankönyvtámogatást,

cb) hit- és erkölcstanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást, valamint

cc) hittanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam, a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában szervezett oktatáshoz a 7. melléklet 1.7. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím szerint,

d) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési és szakképző intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 7. melléklet 1.8. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím szerint támogatást állapít meg.

(2) A köznevelésért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén a köznevelésért felelős miniszter engedélye alapján működő külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmény, illetve külföldi szakképző intézmény szakképzési államigazgatási szerv által Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója jogosult

a) a pedagógus- és oktató munkakörben foglalkoztatottak után a 7. mellékletben foglalt támogatásra való jogosultsági feltételek fennállása esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti átlagbéralapú támogatásra,

b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén a 2. melléklet és a 7. melléklet szerint a gyermekétkeztetési támogatásra.

(4) A nemzetközi megállapodás alapján működő külföldi köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményekkel azonos finanszírozási szabályok alapján jogosult az átlagbéralapú támogatásra, ha a köznevelésért felelős miniszter megállapítja, hogy az intézményben folytatott nevelés-oktatás megfelel a nemzetiségi irányelvnek.

(5) A Kormány rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

(6) A köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről szóló 2023. évi XCII. törvény 1. § (1) bekezdésében foglaltaknak eleget téve a rendelkezés hatálya alá tartozó általános iskolához kapcsolódó jogosultak létszáma után az (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján igénybe vett támogatás összege 10%-kal csökkentett mértékben kerül megállapításra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Köznevelési Vhr.) foglalt részletszabályok alapján.

46. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatokkal a 2. melléklet 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcímmel, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - autista diagnózisú ellátottak - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3.1. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózissal nem rendelkező ellátottak - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3.2. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - autista diagnózisú ellátottak - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcímmel, 1.3.2.12.1. Családi bölcsőde - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcímmel, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely - önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímmel, 1.3.2.16. Utcai szociális munka jogcímmel, 1.3.2.17. Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás jogcímmel, 1.3.2.18. Családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont jogcímmel, 1.3.2.19. Családok átmeneti otthona által működtetett titkos menedékház jogcímmel, 1.3.2.20. Félutasház jogcímmel, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcímmel, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcímmel, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcímmel azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) - a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével - a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 8. melléklet 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot - ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot - és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 8. melléklet 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 3. Bölcsődei kisgyermeknevelők diabéteszpótlékának támogatása jogcím, 4. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése jogcím, valamint 5. Biztos Kezdet Gyerekház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím szerinti támogatásra jogosult.

(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerinti fenntartóként, ha szociális, gyermekjóléti, vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke

a) - a b) pontban foglaltak kivételével - az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 68,7%-a,

b) a 2. melléklet 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcím, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcím, 1.3.2.16. Utcai szociális munka jogcím, 1.3.2.17. Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás jogcím, 1.3.2.18. Családok átmeneti otthona által működtetett krízisközpont jogcím, 1.3.2.19. Családok átmeneti otthona által működtetett titkos menedékház jogcím, 1.3.2.20. Félutasház jogcím szerinti szolgáltatások után a fenntartó által ezen szolgáltatásokra tekintettel igénybe vett támogatás 11%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XIV. Belügyminisztérium fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját - az (1) és (2) bekezdéstől eltérően - a 2. melléklet 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcímmel azonos mértékű támogatás illeti meg.

(7) A nem állami szociális fenntartó részére a Kormány rendeletben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

47. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat és keretösszegeket a 9. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 3 főt,

b) az országos nemzetiségi önkormányzatok 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter 3 főt

delegál.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. Társadalmi felzárkózást segítő programok alcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter a Roma Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb tizenegy főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 1 főt,

b) a Magyarországi Romák Országos Önkormányzata 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter 3 főt,

d) a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 3 főt,

e) a Roma Koordinációs Tanács 1 főt

delegál.

(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat delegáltja a saját országos nemzetiségi önkormányzatának, a Roma Koordinációs Tanács delegáltja a saját helyi nemzetiségi önkormányzatának pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

48. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (3)-(4) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 52,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

49. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2026. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2027. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

18. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján az Országgyűlés alakuló ülésének napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.

(2) Az (1) bekezdés alapján a 2026. évben fel nem használt előirányzatból a pártokat a Ptv. 5. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2026. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása céljából a Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb az országgyűlési képviselők 2026. évi választása eredményének jogerőre emelkedését követő 8 napon belül közli az államháztartásért felelős miniszterrel a Ptv. 5. § (2) bekezdésének megfelelő elosztási arányokat, hiteles számításokkal alátámasztva.

(4) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint, a 2026. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napját magában foglaló negyedév utolsó napjáig terjedően időarányosan részesülnek támogatásban.

(5) A (4) bekezdés alapján a 2026. évben fel nem használt előirányzatból a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokat a Ptv. 9/A. §-a alapján megillető összeg mértékét a Kormány a 2026. évben megalakuló Országgyűlés alakuló ülését követően határozatban állapítja meg.

VI. FEJEZET

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS

51. § (1) A Kormány a 2026. évben együttesen 50 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

52. § (1) A 2026. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 400 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2026. évben a közvetett, vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására, vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 80 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

53. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 5 000 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 2 000 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

54. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 4 300 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 200 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 1 200 000,0 millió forint.

(4) Az Etv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2026. évben 2 200 000,0 millió forint.

55. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke - a (6) bekezdés kivételével - a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására - a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján - létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló - a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében - 2013. július 1-je és 2026. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából" című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2026. december 31-én nem haladhatja meg a 3 400 000,0 millió forintot.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

56. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2026. december 31-én nem haladhatja meg a 800 000,0 millió forintot.

57. § (1) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt, az alapul szolgáló pénzügyi kötelezettség 80%-át meg nem haladó mértékű kezesség mögött - jogszabályban meghatározott feltételek mellett - a (2)-(6) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség

a) hitel- és kölcsönügyletekhez, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kezességvállalás esetében 85%-a,

b) kötvényügyletekhez kapcsolódó kezességvállalás esetében 100%-a.

(3) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával vállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz, továbbá az általuk kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(4) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával alternatív befektetési alapok által kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(5) A kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kötvény-tulajdonos.

(6) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt kezesség állománya 2026. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.

58. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a jogszabályban meghatározott feladatainak érdekében belföldről, vagy külföldről felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

59. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/M §-a szerinti felső határ a 2026. évben 70 000,0 millió forint.

60. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség-, garancia- vagy viszontgarancia érvényesítéséből olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

VII. FEJEZET

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

19. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

61. § 2026 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 3,6%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

62. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2026. év folyamán legfeljebb 400 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

63. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2026. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2026. évben 38 650 forint.

(3) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott - az Szja tv. 71. § (1), (1a) és (1b) bekezdésekben meghatározott - juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2026. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot.

(4) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2026. évben - az önkormányzat saját forrásai terhére - a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően - az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

(5) Az (1) bekezdés szerinti illetményalapot kell alkalmazni a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetében is.

(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése éves költségvetési határozatában a 2026. évben - az országos nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére álló forrásai terhére - az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot, amely nem haladhatja meg annak négyszeres összegét.

64. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.):

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a 2026. évre a 6. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2026. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2026. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként, vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított, kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

65. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2026/2027. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege

a) a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola

aa) első-negyedik évfolyamán 12 040 forint/fő/év,

ab) ötödik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő), hatodik és nyolcadik évfolyamán, továbbá tizedik-tizenhatodik évfolyamán 16 044 forint/fő/év,

ac) hetedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, továbbá a Köznevelési Hídprogramok, a Dobbantó Program és a műhelyiskola) évfolyamán 20 060 forint/fő/év,

ad) kilencedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő) évfolyamán 26 750 forint/fő/év,

b) nemzetiségi nevelést-oktatást ellátó iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén 6685 forint/fő/év,

c) a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő tanulók esetén 16 044 forint/fő/év.

66. § (1) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2026. január 1-jétől 554 400 forint.

(2) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 250 000 forint.

(3) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvosjelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(4) A központi költségvetési szervként működő - köznevelési és szakképzési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó - felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési és szakképzési feladatok tekintetében a 45. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

67. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2026. évben 716 830 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2026. évben 716 830 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2026. évben 7000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2026. évben 7000 forint.

68. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2026. évben 1401 amerikai dollár, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási költségtérítés-alap 1166 amerikai dollár, a vegyes költségtérítés-alap 989 amerikai dollár, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 833 amerikai dollár. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7a) bekezdése szerinti külszolgálati felkészülési illetményalap összege a 2026. évben bruttó 500 000 forint.

69. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2026. évben gyermekenként 6000 forint,

b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2026. évben gyermekenként 6500 forint,

c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2026. évben gyermekenként 8400 forint,

d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - a 2026. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Gyvt. 56. § (1) és (2) bekezdése szerinti nevelési ellátmány legalacsonyabb összege 2026. évben havi

a) 64 124 forint átlagos szükségletű gyermek,

b) 74 813 forint különleges szükségletű gyermek,

c) 80 158 forint speciális vagy kettős szükségletű gyermek, és

d) 64 124 forint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt

esetén.

(3) A Szoctv.

a) 38. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjának a 39/A. §-a szerinti havi összege a 2026. évben a 2026. évre megállapított kötelező legkisebb munkabér összege,

b) 39/C. § (2) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében és 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2026. évben esetenként 23 000 forint,

c) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2026. évben 51 760 forint.

(4) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2026. évben született.

(5) A 2026. évben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. § (3) bekezdése szerinti

a) önköltség összege 1 200 000 forint/fő/év,

b) alapnormatíva összege 650 000 forint/fő/év.

70. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2026. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2026. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2026. március 1-jétől - 2026. január 1-jei visszamenőleges hatállyal - az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

71. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2026. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2026. évben 6000 forint.

72. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 12 450 forint/fő/hó.

20. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

73. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

74. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2026. évben magyar filmalkotás esetén 543,9 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 847,0 millió forint.

75. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár - kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt - 2026. január 1-jétől 2026. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 20,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 60,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 20,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2026. január 1-jétől 2026. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

21. A nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvétellel kapcsolatos felhatalmazások

76. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 21. alapfeltöltéséről szóló határozatában szereplő 17,53 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2026-2034. között, nemzeti valutában kell teljesíteni.

22. Felülvizsgálati kötelezettség

77. § A Kormánynak az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1263 rendelete 26. cikk szerinti országspecifikus mentesítési rendelkezések aktiválását követő európai uniós szabályok véglegeződése után, de legkésőbb 2025. december 31-ig felül kell vizsgálni, hogy e törvény szerinti kiadások, bevételek és egyenleg megfelelnek-e az európai uniós követelményrendszernek, így különösen a Magyarország számára megállapított nettó kiadási pályának. Amennyiben a Kormány vizsgálata meg nem felelőséget mutat, akkor a Kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket a megfelelőség biztosítása érdekében.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Felhatalmazó rendelkezések

78. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 45. § (5) bekezdésében meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

b) a 45. § (6) bekezdésében meghatározott támogatáscsökkentés végrehajtásának részletes szabályait,

c) a 46. § (7) bekezdésében meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a 2026/2027. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél a 65. §-ban rögzített támogatási összegeknél magasabb támogatási összegeket.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 21. cím, 7. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése alcím kiadásának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében

a) az 5. § (2) bekezdésében meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt,

b) a 63. § (4) bekezdésében foglaltak szerint a 63. § (1) bekezdésétől eltérően magasabb összegű illetményalapot

határozzon meg.

(4)[7] Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy rendeletben tegye közzé a 2. melléklet 62. pontja szerinti önkormányzati szolidaritási hozzájárulás önkormányzatonkénti összegét, a teljesítendő részösszegeket, azok teljesítésének határidejét és a határidőben nem teljesített részösszegek tekintetében a Kincstár által benyújtandó hatósági átutalási megbízás benyújtásának időpontját.

(5) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 9. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

(6) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy a területfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben tegye közzé a 10. melléklet szerinti önkormányzati fizetési kötelezettség önkormányzatonkénti összegét.

24. Hatályba léptető rendelkezés

79. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2025. október 1-jén lép hatályba, és 2035. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1-20. §, a 21. § (1) és (3)-(5) bekezdés, a 22-38. §, a 40-42. §, a 43. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdés és a 44-76. §, a 78. § (1)-(3), (5) és (6) bekezdés, az 1. melléklet és a 4-10. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi LXIX. törvényhez

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban

millió forintban