2021. évi XLI. törvény

az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról[1]

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végrehajtására a vámhatóság rendelkezik hatáskörrel.

(2) A vámhatóság a készpénzforgalom ellenőrzése érdekében, vámellenőrzés keretében jogosult a Rendelet 3. cikkében meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésének ellenőrzése céljából a természetes személyek, poggyászuk és szállítóeszközük, a Rendelet 4. cikkében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség végrehajtása érdekében szállítmányok, tárolóeszközök, vagy szállítóeszközök ellenőrzésére.

2. § (1) Az e törvényben vagy a Rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban hozott hatósági döntésekkel szemben fellebbezésnek van helye.

(3) E törvény tekintetében a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezései nem alkalmazhatók.

2. Kísért készpénzre vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség

3. § (1) A Rendelet 3. cikkében meghatározott nyilatkozattételi kötelezettséget írásban vagy írásbelinek nem minősülő elektronikus formában kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a vámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból nyilatkozatot állít össze a Rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti adatok tekintetében.

(3) Ha a készpénz összege a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti küszöbértéket nem éri el, de arra utaló jel merül fel, hogy a készpénz a Rendelet 2. cikk (1) bekezdés j) pontja szerinti büntetendő cselekményhez (a továbbiakban: büntetendő cselekmény) kapcsolódik, a vámhatóság a Rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételre hívhatja fel a készpénzt birtokló természetes személyt.

3. Kísérő nélküli készpénzre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség

4. § (1) A Rendelet 4. cikke szerinti kísérő nélküli készpénzre vonatkozóan a készpénz címzettjét, a feladót vagy azok képviselőjét a vámhatóság 30 napos határidővel adatszolgáltatásra kötelezheti. Az adatszolgáltatási kötelezettséget írásban, vagy ha a címzett elektronikus elérhetősége rendelkezésre áll, elektronikusan kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén a vámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból nyilatkozatot állít össze a Rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti adatok tekintetében.

(3) Ha a készpénz összege a Rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti küszöbértéket nem éri el, de arra utaló körülmény merül fel, hogy a készpénz a büntetendő cselekményhez kapcsolódik, a vámhatóság a Rendelet 4. cikk (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra hívhatja fel a készpénz címzettjét, a feladót vagy azok képviselőjét.

4. Adatkezelés és adattovábbítás

5. § (1) A vámhatóság haladéktalanul, de legkésőbb a nyilatkozattételtől, adatszolgáltatástól vagy az adatok megismerésétől számított 15 napon belül továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére a Rendelet 3. és 4. cikke szerint közölt, valamint e törvény alapján végzett vámellenőrzést követően hivatalból összeállított nyilatkozatban foglalt - ideértve a büntetendő cselekményhez kapcsolódó, a Rendelet szerinti küszöbértéket el nem érő készpénzre vonatkozó - adatokat.

(1a)[2] A vámhatóság megjelöli azokat az (1) bekezdés alapján továbbított adatokat, amelyek pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a készpénz büntetendő vagy jogsértő cselekményből való származására utalnak.

(2) A vámhatóság továbbítja a tagállamok illetékes hatóságai számára a vámellenőrzés alapján hivatalból összeállított nyilatkozatban foglalt - ideértve a büntetendő cselekményhez kapcsolódó, a Rendelet szerinti küszöbértéket el nem érő készpénzre vonatkozó - adatokat, valamint - ha a rendelkezésre álló információk alapján a készpénz büntetendő cselekményhez kapcsolódik - a Rendelet 3. és 4. cikke szerint közölt, valamint a kockázatokkal kapcsolatos, személyes adat jellegétől megfosztott adatokat, továbbá a kockázatelemzés eredményeit.

(3) Ha a rendelkezésre álló információk alapján a készpénz büntetendő cselekményhez kapcsolódik, a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat továbbítja az Európai Bizottság, valamint - ha a büntetendő cselekmény a hatáskörébe tartozik - az Europol részére.

(4) A vámhatóság kölcsönös adminisztratív segítségnyújtás keretében továbbíthatja harmadik ország hatáskörrel rendelkező hatóságai számára a 3. § vagy 4. § alapján végzett ellenőrzés alapján hivatalból összeállított nyilatkozatban foglalt - ideértve a büntetendő cselekményhez kapcsolódó, a Rendelet szerinti küszöbértéket el nem érő készpénzre vonatkozó - adatokat, valamint - ha a rendelkezésre álló információk alapján a készpénz pénzmosáshoz vagy terrorizmusfinanszírozáshoz kapcsolódik - a Rendelet 3. és 4. cikke szerint közölt adatokat, ha az adatszolgáltatással érintett harmadik ország megfelelő, a magyar szabályozással legalább egyenértékű jogi védelmet képes garantálni a részére nyújtott adatok kezeléséhez. Az e bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítéséről a vámhatóság tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(5) A vámhatóság az e §-ban meghatározott tájékoztatás teljesítéséről, annak tartalmáról a nyilatkozatot tevő személynek, az ellenőrzés alá vont személynek, illetve harmadik személynek tájékoztatást nem adhat, és biztosítja a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás tényének és tartalmának megismerhetetlenségét.

6. § A vámhatóság a Rendelet 3. és 4. cikke szerint közölt, valamint a 3. § vagy 4. § alapján végzett ellenőrzés alapján hivatalból összeállított nyilatkozatban foglalt - ideértve a büntetendő cselekményhez kapcsolódó, a Rendelet szerinti küszöbértéket el nem érő készpénzre vonatkozó - adatokat bűnmegelőzési, bűnfelderítési és bűnüldözési célból a nyilatkozattételtől, adatszolgáltatástól vagy az adatok megismerésétől számított 5 évig kezelheti. A vámhatóság további 3 évig kezelheti az e bekezdés szerinti adatokat, ha a nyilatkozattételi vagy adatszolgáltatási kötelezettség ellenőrzése ezt szükségessé teszi.

7. § (1) A vámhatóság az általa vezetett adattovábbítási nyilvántartásban tárolt adatot az adattovábbítástól számított 5 évig őrzi meg. Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmáról az érintett kérelmére a tájékoztatását a vámhatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint az alábbi bűncselekményének felderítése érdekében megtagadhatja:

a) a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás,

b) a 2013. június 30-ig hatályban volt terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 261. §], jogosulatlan pénzügyi tevékenység (1978. évi IV. törvény 298/D. §), pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303-303/A. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (1978. évi IV. törvény 303/B. §), költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §) hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény 319. §),

c) terrorcselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 314-316/A. §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §), sikkasztás (Btk. 372. §), csalás (Btk. 373. §), hűtlen kezelés (Btk. 376. §), költségvetési csalás (Btk. 396. §), pénzmosás (Btk. 399-400. §), pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), jogosulatlan pénzügyi tevékenység (Btk. 408. §).

(2) Az adattovábbítási nyilvántartás adatait a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

5. A készpénz zár alá vétele

8. § (1)[3] A készpénz származásának vizsgálata érdekében a vámhatóság a Rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a készpénz 80%-át, a kísérő nélküli készpénz 100%-át 30 napra zár alá venni. A vámhatóság a zár alá vételt elrendelő végzést az 5. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott tájékoztatáshoz mellékeli.

(2) A vámhatóság a Rendelet 7. cikk (3) bekezdésében meghatározott esetben a zár alá vétel időtartamát legfeljebb 90 napra meghosszabbíthatja. A vámhatóság a zár alá vétel időtartamának meghosszabbításáról végzéssel dönt.

6. A zár alá vett készpénz kezelése

9. § (1) A vámhatóság a 12. § szerinti biztosítási intézkedésként, valamint a 8. § szerint zár alá vett, Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pont i. és ii. alpontja szerinti készpénzt az intézkedés foganatosítását követő 5 munkanapon belül köteles a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) hatáskörrel rendelkező területi szerve részére beszállítani, és egyidejűleg írásban kezdeményezi a Kincstár által jegyzett és forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár deviza-letéti számláján történő letétbe helyezését, valamint a Kincstár által nem jegyzett és nem forgalmazott külföldi fizetőeszközök Kincstár általi őrzését és kezelését.

(2) A Kincstár az átvett készpénzről elismervényt állít ki. Az elismervényt az ügy során keletkezett iratokhoz kell csatolni.

(3) A vámhatóság a zár alá vételt végzéssel megszünteti és a készpénz kiadását elrendeli, ha

a) a 8. § (1) bekezdésében vagy - ha a zár alá vétel időtartamának meghosszabbítására került sor - a 8. § (2) bekezdésében meghatározott határidő letelt, vagy

b) zár alá vétel elrendelésének oka megszűnt.

(4) A Kincstár az ügy végleges határozatának, valamint szolgálati parancs vagy meghatalmazás bemutatásával, előre egyeztetett időpontban adja ki a készpénzt a vámhatóság részére, illetve a beszállított valuta devizanemében a vámhatóság által meghatározott számlaszámra utalja.

(5) Ha a letéti összegből forintösszegre történik kifizetés, vagy több, forintban meghatározott összegre történik a kifizetés, abban az esetben a tranzakció teljesítésekor alkalmazott árfolyamon számított összegre, vagy az egyik utalás esetén maradványösszegre lehet a kifizetést teljesíteni.

(6) A visszafizetést a vámhatóság készpénzben vagy az eljárás alá vont személy által megadott számlaszámra átutalással teljesíti.

(7) A visszafizetés időtartamára a vámhatóság a visszatartott készpénzt letétként kezeli, annak tekintetében kamatfizetési kötelezettség nem terheli, valamint tárolási költséget nem számít fel.

7. Szankciók

10. § (1) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségének, valamint a kísérő nélküli készpénz címzettjének, feladójának vagy képviselőjének, aki a Rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a Rendelet 14. cikke alapján

a) 10 000 euró vagy azt meghaladó, de 20 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén az összeg 10%-ának,

b) 20 000 eurót meghaladó, de 50 000 eurót meg nem haladó összegű készpénz esetén az összeg 30%-ának,

c) 50 000 eurót meghaladó összegű készpénz esetén az összeg 50%-ának

megfelelő, forintban meghatározott összegű bírságot kell - a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettség esetén a helyszínen - fizetnie.

(2) Az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személynek, aki a nála lévő, a Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti készpénz vonatkozásában a Rendelet 3. cikk (1) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét tévesen vagy hiányosan teljesíti, a Rendelet 14. cikke alapján - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a helyszínen bírságot kell fizetnie. A bírság összege abban az esetben,

a) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz a 20 000 eurót nem haladja meg, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 10%-a,

b) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz a 20 000 eurót meghaladja, de az 50 000 eurót nem haladja meg, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 30%-a,

c) ha a bejelentett összeget meghaladó készpénz az 50 000 eurót meghaladja, a bejelentett összeget meghaladó készpénz 50%-a.

(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott bejelentett összeget meghaladó készpénz nem éri el a 100 euró értéket, a vámhatóság az Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó természetes személyt szóban figyelmezteti, és bírság kiszabását mellőzi.

(4) A bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell alkalmazni. A bírság összegének forintban történő meghatározásához a 13. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha a kiszabott bírság helyszínen történő megfizetéséhez pénzváltási kiegészítő pénzügyi szolgáltatás igénybevétele válik szükségessé, a vámhatóság a pénzváltási szolgáltatás helyszínére kíséri az eljárás alá vont személyt.

11. § (1) A bírság megfizetésére kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett személy) a bírság mérséklése érdekében, a bírságot tartalmazó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül méltányossági kérelemmel élhet. A kérelmet a bírságot kiszabó vámhatóságnál kell benyújtani.

(2) A kérelemben ismertetni kell minden olyan tényt, adatot, okiratot, amely a be nem jelentett készpénz eredetét hitelt érdemlően igazolja. Hitelt érdemlő igazolásnak számít különösen

a) közokirat, vagy

b) teljes bizonyító erejű magánokirat.

(3) A magyar nyelvet nem ismerő kötelezett személy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény nyelvhasználatra vonatkozó rendelkezései szerint kérheti a kérelmében ismertetett tény, adat, okirat vámhatóság általi elbírálását.

(4) Ha a vámhatóság a kérelemnek helyt ad, a kiszabott bírságösszeget 50%-kal csökkenti és szükség esetén a különbözetnek a kötelezett személy részére történő visszafizetéséről határozattal dönt. A visszafizetést a vámhatóság a bírság megfizetésének biztosítására biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz esetén készpénzben, a 10. § (1) és (2) bekezdése alapján a helyszínen forintban megfizetett bírság esetén átutalással, a kötelezett személy által a kérelemben megjelölt fizetési számlára teljesíti. A tranzakció illetéke a kötelezett személyt terheli.

(5) A bírság visszafizetése nem keletkeztet kamatfizetést, valamint az átváltásból és időmúlásból eredő árfolyamveszteség nem keletkeztet fizetési kötelezettséget a vámhatóság részéről.

12. § (1) Ha a 10. § (1) és (2) bekezdése alapján kiszabott bírság összegének későbbi teljesítése nem biztosított, a vámhatóság az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti biztosítási intézkedést a készpénzbejelentési kötelezettség ellenőrzésének végrehajtása során a Rendelet 3. cikkét megsértő természetes személy birtokában lévő, illetve a Rendelet 4. cikke szerinti pénzösszegre, a kiszabott bírság összegének erejéig elrendelheti.

(2) A forinttól eltérő, egyéb valuta összegének visszatartását tízes számjegyre kerekítve, a kerekítési szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.

(3) Ha a kiszabott bírság másképp nem érvényesíthető, a Magyar Nemzeti Bank az ügyben érintett valutát nem jegyzi, és a Magyarországon szolgáltatást nyújtó, pénzváltási tevékenységet végző hitelintézetek, valamint a pénzváltási tevékenységet közvetítők által alkalmazott árfolyam a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizalapján nem szereplő, egyéb árfolyamáról szóló tájékoztatásában megállapított árfolyam 80%-át nem éri el, a vámhatóság intézkedik az Európai Gazdasági Térség területén letelepedett pénzváltási tevékenységet végző hitelintézetnél, valamint a pénzváltási tevékenységet közvetítőnél a külföldi fizetőeszköz átváltása érdekében.

13. § A Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pont i. és ii. alpontja szerinti készpénz euróra való átváltásakor a határátlépés napján a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő külföldi pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, az átlépés napján érvényes MNB-közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.

8. Az aranyra vonatkozó eltérő rendelkezések

14. § (1) A Rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pont iii. alpontja alapján, valamint a Rendelet 1. melléklet 1. pontjában meghatározott készpénz (a továbbiakban: arany) esetében annak értékét - a tisztaságát figyelembe véve - a napi világpiaci ár alapján kell meghatározni.

(2) Ha a be nem jelentett arany több darabból áll, és az egyes aranytárgyak (aranyérmék, rudak, lapok, rögök vagy szemcsék) fizikai sérülés nélkül elválaszthatóak, a 12. §-ban meghatározott biztosítási intézkedést a be nem jelentett aranyra arányosan kell végrehajtani. Ha az arany nem szétválasztható, a biztosítási intézkedést a teljes aranymennyiségre végre kell hajtani.

(3) Az arany származásának, karátban kifejezett tisztaságának, valamint pontos súlyának vizsgálata érdekében a vámhatóság a teljes be nem jelentett aranymennyiséget jogosult 30 napra zár alá venni. Ha az e bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása azt szükségessé teszi, a vámhatóság a zár alá vétel időtartamát legfeljebb 90 napra végzésben meghosszabbíthatja.

(4) A zár alá vétel megszüntetését követően a vámhatóság az aranyat természetben adja ki az eljárás alá vont személy részére.

(5) A zár alá vétel időtartama alatt a vámhatóság a visszatartott aranyat letétként kezeli, annak tekintetében kamatfizetési kötelezettség nem terheli, az árfolyamkockázatot nem viseli, valamint tárolási költséget nem számít fel.

9. A kísérő nélküli készpénzre vonatkozó eltérő rendelkezések

15. § (1) A 4. § szerinti adatszolgáltatási nyilatkozat teljesítéséig a vámhatóság a kísérő nélküli készpénzt zár alá veszi.

(2) Ha a 4. § (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül a címzett nem tesz nyilatkozatot, vagy valótlan, illetve hiányos nyilatkozatot tesz, a vámhatóság

a) más Uniós tagállambeli címzett esetén a címzett honossága szerinti tagállam illetékes hatóságát elektronikusan tájékoztatja, és a kísérő nélküli készpénz 10. §-ban foglalt szankciók megfelelő alkalmazása mellett kiszabott bírságösszegnek megfelelő részét biztosítási intézkedésként visszatartja. A készpénz fennmaradó részét a vámhatóság az eredeti csomagolásában, a bírságot és a biztosítási intézkedést megállapító magyar és angol nyelvű határozattal együtt a címzettnek továbbítja.

b) belföldi címzett esetén a 10. §-ban foglalt szankciók megfelelő alkalmazása mellett a kísérő nélküli készpénz kiszabott bírságösszegnek megfelelő részét biztosítási intézkedésként visszatartja. A készpénz fennmaradó részét a vámhatóság az eredeti csomagolásában, a bírságot és a biztosítási intézkedést megállapító határozattal együtt a címzettnek továbbítja.

10. Záró rendelkezések

16. § Ez a törvény a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

17. § A 12. § (3) bekezdését az e törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

18. § (1) Ez a törvény az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések állapít meg.

(2) Ez a törvény az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

19. §[4]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke