2012. évi CLXVIII. törvény

a közművezetékek adójáról[1]

Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1.[2] közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé;

2.[3]

3. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván;

4. üzemeltető: a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet.

2. Az adó tárgya

2. § Adókötelezettség terheli a közművezetéket.

3. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, változása

3. § (1)[4] Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő hatodik év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a közművezeték nyomvonalhosszának változását) a változást követő év első napjától kell figyelembe venni.

(3) Az adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján.

(4) A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

4. Az adó alanya

4. § (1) Az adó alanya - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa.

(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

(3) Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője.

5. Az adó alapja

5. §[5] (1)[6] Az adó alapja - a (2) és a (4)-(11) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.

(2) A víziközmű közművezeték adójának adóalapja - külön-külön ivóvíz-törzshálózatra és szennyvíz-törzshálózatra vetített - közművezeték nyomvonalának (3) bekezdés szerint korrigált hossza méterben.

(3) A (2) bekezdés szerinti korrigált hossz az (1) bekezdés szerint meghatározott közművezeték hossz és alábbi korrekciós tényező szorzata, ahol a korrekciós tényező

a) 0,35, ha az adóalany ellátási területén a tárgyévet megelőző évben értékesített ivóvíz vagy elvezetett szennyvíz köbméterben számított mennyiségének 1 kilométer közművezetékre vonatkoztatott hányadosa (a továbbiakban: Hányados) 0-6 500,

b) 0,70, ha a Hányados 6 501-8 000,

c) 1,00, ha a Hányados 8 001-9 000,

d) 1,50, ha a Hányados 9 001-10 000,

e) 2,00, ha a Hányados 10 001-11 000,

f) 2,50, ha a Hányados 11 001-12 000,

g) 3,50, ha a Hányados 12 001-13 000,

h) 4,50, ha a Hányados 13 001 vagy feletti.

(4)[7] A villamos energia elosztó hálózat részét képező vezeték adójának adóalapja a közművezeték nyomvonalának (5), (6) és (7) bekezdés szerint sávosan meghatározott, korrekciós tényezővel korrigált hossza méterben.

(5)[8] A villamos energia elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a felhasználóknak a megelőző évben átadott, MWh-ban kifejezett villamos energia mennyiségének és az adóalapot képező közművezeték nyomvonala egész kilométerre kerekített hosszának a hányadosa (a továbbiakban: Hányados1) legfeljebb 150, a (4) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 0,80 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(6)[9] A villamos energia elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados1 a 150-et meghaladja, de a 350-et nem haladja meg, a (4) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és az 1,00 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(7)[10] A villamos energia elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados1 a 350-et meghaladja, a (4) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 3,50 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(8)[11] A földgáz elosztó hálózat részét képező vezeték adójának adóalapja a közművezeték nyomvonalának (9), (10) és (11) bekezdés szerint sávosan meghatározott, korrekciós tényezővel korrigált hossza méterben.

(9)[12] A földgáz elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol az elosztói rendszeren a megelőző évben átadott, MWh-ban kifejezett földgáz mennyiségének és az adóalapot képező közművezeték nyomvonala egész kilométerre kerekített hosszának a hányadosa (a továbbiakban: Hányados2) legfeljebb 500, a (8) bekezdés szerinti korrigált hosszát a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 0,80 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(10)[13] A földgáz elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados2 az 500-at meghaladja, de az 1500-at nem haladja meg, a (8) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és az 1,00 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(11)[14] A földgáz elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados2 az 1500-at meghaladja, a (8) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 3,50 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(12)[15] Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni.

6. Az adó mértéke

6. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft.

7. Adómentesség, adókedvezmény

7. § Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat.

8. §[16]

9. §[17]

10. §[18]

11. §[19]

8. Eljárási rendelkezések

12. § (1) Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(2) Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára.

(3) Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi.

(4)[20] Az adóalany évközi megszűnése esetén az adóalany adóévi, a megszűnést megelőzően nem teljesített adóbevallási, adófizetési kötelezettségét a megszűnéssel egyidejűleg teljesíti.

(5)[21]

9. Záró rendelkezések[22]

13. § E törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.

14. §[23]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke