2021. évi LXVIII. törvény

egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról

1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdés szerinti hatósági hozzájárulásra vonatkozó rendelkezést

a) a bányászati joggal rendelkező gazdálkodó szervezetek jogutódlása,

b) a bányászati joggal rendelkező gazdasági társaságok tulajdonrészének visszterhes és ingyenes átruházása, valamint

c) a bányászati jog eredeti szerzésmód keretében történő megszerzése

esetében is alkalmazni kell."

2. § A Bt. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § (1) A bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult köteles azt a külszíni területet, amelynek használhatósága a bányászati vagy földtani kutatási tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően kialakítani (a továbbiakban együtt: tájrendezés).

(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a műszaki üzemi terv, valamint az (5) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt.

(3) A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások adataira vonatkozóan a bányafelügyelet nyilvántartást vezet, amelyhez az adatokat a mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője köteles a bányafelügyelet rendelkezésére bocsátani. A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartásában a bányafelügyelet a bányászati célú mélyfúrás tulajdonosának nevét, tulajdonjogának igazolását, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti adatokat tartja nyilván.

(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások állapotáról, a tulajdonos vagy vagyonkezelő által készített és háromévente felülvizsgált, majd 30 napon belül a bányafelügyelethez benyújtott kockázatelemzés besorolása alapján 25 napon belül, ha a kockázatelemzés az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint

a) magas vagy nagyon magas kockázatot állapított meg, kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt a tájrendezési kötelezettség teljesítésére vonatkozó ütemterv elkészítésére; vagy

b) alacsony vagy közepes kockázatot állapított meg, a tulajdonos vagy vagyonkezelő kezdeményezése esetén a tájrendezési tervet elbírálja.

(5) A tulajdonos vagy vagyonkezelő a bányafelügyelet (4) bekezdés szerinti kötelezésének közlését követően 90 napon belül - a műszaki megvalósíthatósági szempontok figyelembevételével - összeállítja az érintett mélyfúrások tájrendezésére vonatkozó ütemtervet és jóváhagyásra benyújtja a bányafelügyelethez. A bányafelügyelet az ütemterv jóváhagyását megelőzően egyeztetést tart a tulajdonossal vagy vagyonkezelővel. A tulajdonos vagy vagyonkezelő a jóváhagyott ütemtervben foglaltak szerint köteles jóváhagyás céljából benyújtani a végrehajtandó használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervét.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt keletkezett, használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére az köteles, aki 2004. december 31-én a bányászati célú mélyfúrások tulajdonosa vagy vagyonkezelője volt, vagy aki ezen időpont után a mélyfúrás tulajdonjogát megszerezte vagy bányászati célú mélyfúrást létesített.

(7) A tulajdonos vagy vagyonkezelő köteles a tulajdonában vagy kezelésében lévő használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások fenntartását, műszaki biztonsági állapotának megőrzését a kőolaj- és földgázbányászati biztonsági szabályzatban foglaltak figyelembevételével biztosítani a későbbi azonos vagy más célú hasznosítás érdekében.

(8) A bányafelügyelet a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője kérelmére megállapítja, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás bányászati célra már nem alkalmas. A bányafelügyelet döntése nem jogosít a nem bányászati célú hasznosítás megkezdésére, ahhoz meg kell szerezni az arra hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyét.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított egy éven belül a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál, vagy ha az engedélyben meghatározott időtartamon belül a hasznosítást nem kezdi meg, köteles ezt a bányafelügyelet felé jelezni és az érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás adataira vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartáshoz adatot szolgáltatni, valamint a (4) bekezdés szerinti kockázatelemzést elvégezni. A bejelentés alapján a bányafelügyelet a bányászati célra már nem alkalmas mélyfúrás minősítést visszavonja.

(10) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított beruházás megvalósítása érdekében a beruházó kezdeményezheti a bányavállalkozónál, tulajdonosnál vagy a vagyonkezelőnél a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás felszámolását és a tájrendezés elvégzését. A beruházóval kötött megállapodás alapján a bányavállalkozó, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő kezdeményezheti a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás felszámolását követően a tájrendezés elvégzésére vonatkozó tájrendezési terv jóváhagyását.

(11) A (10) bekezdés szerinti esetben a tájrendezés igazolt költségeit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás beruházója viseli."

3. § A Bt. 43. §-a a következő (9e) bekezdéssel egészül ki:

"(9e) A (9d) bekezdésben meghatározott díjtételt a megállapítást követő minden 5. év december 31-ig felül kell vizsgálni."

4. § A Bt. 49. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"5. "Bányavállalkozó" a bányászati tevékenység végzésére jogosult jogi vagy természetes személy, továbbá

a) a 2. §, a 18. §, a 21. § (1) bekezdése, a 24. § (1) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 31-35. §, a 37. és 38. §, a 41. § alkalmazásában a szénhidrogén szállítóvezetékek létesítésére és üzemben tartására jogosult személy,

b) a 2. §, a 21. § (1) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése, a 31-34. §, a 41. és 42. § alkalmazásában a megszűnt föld alatti bánya nyitva maradó térségének fenntartására, hasznosítására jogosult személy, valamint

c) a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője."

5. § (1) A Bt. 50. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(18) E törvénynek az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 36. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartást, a Módtv6. hatálybalépését követő 24 hónapon belül kell összeállítani, amelyhez a mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője a Módtv6. hatálybalépését követő 12 hónapon belül szolgáltat adatot. A Módtv6.-tal megállapított 36. § (4) bekezdés szerinti kockázatelemzést első alkalommal 2023. december 31-ig kell elvégezni."

(2) A Bt. 50. §-a a következő (26) és (27) bekezdéssel egészül ki:

"(26) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 43. § (9e) bekezdése szerinti felülvizsgálatot első alkalommal a Módtv6. hatálybalépését követő 5. év december 31-ig kell elvégezni.

(27) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 43. § (9d) bekezdését a 2021. évre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését megelőző időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését megelőző szabályok szerint, a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését követő időszakra eső felügyeleti díjat a Módtv6. 1. alcíme hatálybalépését követően hatályos szabályok szerint, időarányosan kell megfizetni."

6. § A Bt.

a) 22. § (7) bekezdésében a "nem terjeszthető ki" szövegrész helyébe a "nem terjeszthető ki építőipari nyers- és alapanyagra, továbbá" szöveg,

b) 38. § (1a) bekezdésében a "szerinti tulajdonosa" szövegrész helyébe a "szerinti tulajdonosa vagy vagyonkezelője" szöveg, a "mélyfúrás tulajdonosa" szövegrész helyébe a "mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője" szöveg,

c) 43. § (9d) bekezdésében a "350 Ft/em3" szövegrész helyébe a "33,2 Ft/MWh" szöveg,

d) 50/A. § (1) bekezdés 27. pontjában a "nyilvántartására" szövegrész helyébe a "nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére" szöveg

lép.

7. § Hatályát veszti a Bt. 49/B. § (1) bekezdés a) pontjában a "Magyarországon" szövegrész.

2. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása

8. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény a következő 11. §-sal egészül ki:

"11. § (1) A villamos energiáról szóló törvény és a földgázellátásról szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, annak belső egyházi jogi személye, vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban együtt: jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség) a tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs villamosenergia- és földgázellátásának biztosítása érdekében megkötött szerződés tekintetében háztartásnak minősül, ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház az Ehtv. 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat jövedelemszerző tevékenységet.

(2) A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alkalmazásában a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló, egy felhasználási helyet képező, egy vagy több lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá a hozzá kapcsolódó garázs víziközmű-szolgáltatásának biztosítása érdekében megkötött szerződés tekintetében lakossági felhasználónak minősül, ha a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában álló lakóépület, lakás, plébánia, parókia, rendház, üdülő vagy hétvégi ház az Ehtv. 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy életvitelszerű lakhatására szolgál, és az így igénybe vett szolgáltatással a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nem folytat jövedelemszerző tevékenységet."

3. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

9. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 87/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"87/A. § (1) A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vagy éves beszámoló készítésére jogszabály alapján nem köteles elektronikus hírközlési szolgáltató - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény alapján mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő szolgáltató kivételével -a számviteli törvényben meghatározott egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség alapján elkészített beszámoló könyvvizsgálatát a számviteli törvényben meghatározottak szerint kell elvégezni.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az (1) bekezdés alapján elkészített és a (2) bekezdés szerint auditált beszámolóját az internetes honlapján köteles közzétenni."

10. § Az Eht. 94. §-a a következő (4e)-(4i) bekezdéssel egészül ki:

"(4e) A fizikai infrastruktúra (2a) bekezdés szerinti felhasználásához nem kell az ingatlan tulajdonosának hozzájárulását kérni a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlan tekintetében, ha a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jelent további korlátozást az ingatlan használatában a fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest. Ha az építési engedélyezési eljárásra irányuló kérelem és mellékletei tartalmából más nem következik, vélelmezni kell, hogy a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok létesítése nem jár további korlátozással az ingatlan használatában a meglévő fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjoghoz, szolgalmi vagy használati joghoz képest.

(4f) A (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetőjének ingatlanhasználati joga megszűnik a felhasznált fizikai infrastruktúrához kapcsolódó vezetékjog, szolgalmi vagy használati jog megszűnésével, továbbá a felhasznált fizikai infrastruktúra ingatlanról történő eltávolításával.

(4g) Ha az ingatlan közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz az érintett tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges.

(4h) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az elektronikus hírközlési építmény idegen ingatlanon történő elhelyezéséhez a tulajdonos hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos vagy tulajdonostárs esetében, akinek a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcímére vagy székhelyére postai úton megküldött 95. § (4) bekezdés szerinti ajánlat közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan, vagy

ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen,

b) meghiúsul, mert a postai küldemény a postai küldemények kézbesítéséről szóló jogszabály szerint azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "címzett ismeretlen", "nem kereste", "kézbesítés akadályozott", "elköltözött" vagy "átvételét megtagadta", vagy

c) eredményes, de a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban nem nyilatkozott.

(4i) A (4h) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos, tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartás alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartásból nem állapítható meg."

11. § (1) Az Eht. 94/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fizikai infrastruktúra 94. § (2a) bekezdés szerinti felhasználása érdekében létrejött megállapodás esetén a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltató javára a meglévő fizikai infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlanra vonatkozóan, kártalanítás ellenében szolgalmi vagy más használati jogot létesíthet. Ezen eljárásban vélelmezni kell, hogy a szolgalmi vagy más használati jog az ingatlan használatát lényegesen nem korlátozza. Ha az érintett ingatlanok nagy száma indokolja, a Hatóság a szolgalmi vagy más használati jogot több érintett ingatlanra vonatkozóan egy hatósági határozattal is létesíthet. A szolgalmi vagy használati jog létesítésére irányuló kérelmet az elektronikus hírközlési építmény létesítésére vonatkozó engedélyezési eljárás iránti kérelemmel egyidejűleg kell előterjeszteni, és a Hatóság a szolgalmi vagy használati jog létesítéséről az engedélyezési eljárásban dönt."

(2) Az Eht. 94/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni, ha az ingatlan felhasználására az érintett ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás vagy a 94. § (4h) bekezdése alapján kerül sor."

(3) Az Eht. 94/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban is megfelelően alkalmazni kell a 95. § (5) és (7)-(11) bekezdését."

12. § Az Eht. 95. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A hatósági határozatban meg kell határozni:

a) a korlátozás mely nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás érdekében történik,

b) a szolgalmi vagy más használati jog tartalmát, így különösen az elektronikus hírközlési szolgáltató erre felhatalmazott képviselője belépési jogát az érintett ingatlan területére az elektronikus hírközlési építmény és berendezések ellenőrzése, karbantartása és a szükséges hibaelhárítás céljából,

c) az elektronikus hírközlési építmény elhelyezésének helyét és módját,

d) az elektronikus hírközlési építményen elhelyezhető elektronikus hírközlési berendezések műszaki jellemzőit, és a rá vonatkozó környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági és építésügyi jogszabályok által megszabott határértékeket, valamint

e) a környezet eredeti állapotának helyreállításához szükséges és elégséges feltételeket."

13. § Az Eht. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az érintett ingatlan tulajdonosát - a közterület, az állami tulajdonban álló ingatlan, a közös eszközhasználattal érintett elektronikus hírközlési építmény tulajdonosa, valamint a 94. § (4e) bekezdés alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózattal érintett ingatlan tulajdonosa kivételével - az e törvényből eredő korlátozás mértékének megfelelő, a Ptk. szerinti kártalanítás illeti meg."

14. § Az Eht.

a) 95. § (1) bekezdésében az "ezen megállapodás 30 nap alatt nem jön létre" szöveg helyébe az "a felek a (4) bekezdés szerinti ajánlat közlésétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg" szöveg,

b) 95. § (4) bekezdés g) pontjában az "a (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "a 94. § (4h)-(4i) bekezdéseire, valamint a (2) bekezdés" szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti az Eht. 95. § (4a) bekezdése.

16. § Az Eht. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a jogszerűen létesített építmény eltávolítása vagy áthelyezése szükséges, akkor e munkálatokat - a 94. § (4e) bekezdése alapján létesített nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat kivételével - annak költségére kell elvégezni, akinek érdekében ez felmerült. Jogszerűen építettnek kell tekinteni azt az építményt is, amely az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 48. §-a szerint fennmaradási engedélyt kapott."

4. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

17. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az engedélyes vállalkozásban a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a befolyásszerzőnek a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie."

(2) A Tszt. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A (4) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájáruló határozat hiányában a befolyásszerző a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, továbbá a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe történő bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló döntésének közlését követő napon kezdődik."

18. § A Tszt. 20. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Tszt. 20. §-a a következő (1b)-(1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A távhőtermelő földgázellátása megszűnésének esetében - tekintettel a 18. §-ban foglalt kötelezettségeire -nem vehet részt a Get. szerinti végső menedékes eljárásban, de földgázkereskedője földgázellátása megszűnésének napjától kezdődően 7 napig jogosult földgázt vételezni a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) 4/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: MSZKSZ) által kezelt készletből, a földgáz biztonsági készlet mértékéről szóló miniszteri rendelet szerinti mobil földgázkészletből legfeljebb 1 272 000 MWh mennyiségig, a vételezéskor alkalmazandó hatósági földgázáron. Ha a távhőtermelő az így rendelkezésére álló 7 napon belül nem biztosítja a távhőtermeléshez szükséges földgáz tüzelőanyag önálló vagy földgázkereskedőn keresztüli beszerzését, a Hivatal a távhőtermelői működési engedélyét visszavonja. Ha a földgázellátását biztosítani nem tudó távhőtermelő egyben az adott település távhőszolgáltatói működési engedélyese is, akkor a Hivatal mind a távhőtermelői, mind a távhőszolgáltatói működési engedélyét visszavonja.

(1b) Ha a Hivatal az (1a) bekezdés alapján vonja vissza a távhőtermelői működési engedélyt, a kijelölt engedélyes jogosult földgázt vételezni az Fbkt. 4/A. § (1) bekezdése szerint a Hivatal kijelölésre vonatkozó döntése közlésének napjától kezdődő 7 napon keresztül, a vételezéskor alkalmazandó (1f) bekezdés szerinti hatósági földgázáron.

(1c) Ha a Hivatal az (1a) bekezdés alapján vonja vissza a távhőtermelői működési engedélyt, a kijelölt engedélyes a Hivatal döntésekor hatályos, az engedély visszavonással érintett távhőtermelőre nézve megállapított hatósági távhőtermelői ár alkalmazására köteles, amíg a miniszter - figyelemmel az 57/D. § (3) bekezdésében foglaltakra -más árat nem állapít meg. Ha az (1a) bekezdés alkalmazása folytán a Hivatal a távhőszolgáltatói működési engedélyt is visszavonja, a kijelölt engedélyes a Hivatal döntésekor hatályos, az engedély visszavonással érintett távhőszolgáltatóra nézve meghirdetett távhőszolgáltatási támogatásra jogosult, amíg a miniszter - figyelemmel az 57/D. § (3) bekezdésében foglaltakra - más támogatást nem állapít meg.

(1d) A Hivatal az 57/D. § szerinti javaslatának elkészítése során az (1a) és (1b) bekezdésben foglalt esetekben az MSZKSZ által az Fbkt. rendelkezései alapján biztosított földgáz hatósági áron számított ellenértékét indokolt költségként ismeri el. Ha az engedély visszavonásával érintett távhőtermelő az Fbkt. rendelkezései alapján igénybe vett földgáz ellenértékét nem fizeti meg, ezt a költséget a Hivatal a kijelölt engedélyesnél veszi figyelembe, amely ezzel elszámolni köteles az MSZKSZ-nél.

(1e) Az MSZKSZ köteles a földgázforrás igénybevételét követő első betárolási időszak végéig az (1a) és (1b) bekezdés szerint felhasznált földgázforrást visszapótolni.

(1f) Az e § alapján alkalmazandó hatósági földgázár a földgáz végső menedékes szolgáltatásról és a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározott, az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók ellátása esetére vonatkozó ár."

19. § A Tszt. 57/D. § (6) bekezdésében a "július" szövegrész helyébe a "június" szöveg lép.

20. § Hatályát veszti a Tszt.

a) 20. § (1) bekezdés c) pontja, és

b) 60. § (1) bekezdés l) pontja.

5. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

21. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 7b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"7b. Hálózatüzemeltetési adat: minden olyan távlehívható fogyasztásmérőből származó adat, amely a közcélú hálózat irányításához, üzemviteléhez és fejlesztéséhez szükséges, és nem minősül felhasználói elszámolási célú mérési adatnak;"

(2) A Vet. 3. §-a a következő 7c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"7c. Egyedi alkalmazás: olyan szoftver, amelyet a hálózati engedélyes által meghatározott feltételekre, elvárásokra és funkcionalitásra tekintettel fejlesztettek;"

(3) A Vet. 3. § 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"15. Erőművi névleges teljesítőképesség: generátort tartalmazó erőmű esetén a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege; invertert tartalmazó erőmű esetén az inverterek váltóáram oldali névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege, azzal, hogy a csatlakozási pont erőművi oldalára csatlakoztatott villamosenergia-tároló teljesítménye nem számítandó be az erőmű névleges teljesítményébe;"

(4) A Vet. 3. § 26a. és 26b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vet. 3. §-a a következő 26c-26e. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"26a. Ideiglenes vezeték: közcélúnak, magán-, közvetlen és termelői vezetéknek, valamint felhasználói berendezésnek nem minősülő, az ideiglenes villamosenergia-igény kiszolgálása céljából, határozott időre létesülő vezeték, a hozzá tartozó átalakító és kapcsolóberendezésekkel együtt;

26b. Informatikai berendezés: a hálózati engedélyes tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens);

26c. Informatikai szolgáltatás: meglévő informatikai rendszerek működtetésére vagy hozzáférhetőségük biztosítására, új informatikai rendszer létrehozására, fejlesztésére, illetve telepítésére irányuló szolgáltatás (rendszerintegráció és alkalmazásfejlesztés), továbbá informatikai tanácsadás és oktatás;

26d. Informatikai támogatási szolgáltatás: a megvásárolt szoftverek, modulok legújabb verzióinak használata (termékkövetési szolgáltatás) és a szoftver működésével és kezelésével kapcsolatos terméktámogatás (támogatási szolgáltatás);

26e. Informatikai rendszer: az informatikai berendezések és szoftverek összessége egy adott villamosenergia ipari vállalkozáson belül;"

(5) A Vet. 3. § 48a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"48a. Okosmérő: olyan távlehívható fogyasztásmérő, amely képes a távoli utasításokat fogadni tájékoztatás, vezérlés, figyelemmelkísérés és ellenőrzés céljából;"

(6) A Vet. 3. §-a a következő 56a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"56a. Távlehívható fogyasztásmérő: olyan fogyasztásmérő-berendezés, amely képes a villamosenergia-fogyasztás és a villamosenergia-hálózatba táplált villamos energia mennyiségét mérni, a kiegyenlítő energia elszámolási mérési időintervallumának megfelelő gyakorisággal a mérési adatokat tárolni, valamint elektronikus távkommunikáció útján a mért adatokat továbbítani;"

(7) A Vet. 3. §-a következő 52a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"52a. rugalmas árszabást tartalmazó szerződés: a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó között létrejött olyan villamosenergia-vásárlási szerződés, amely tükrözi az azonnali piacokon - ideértve a másnapi és a napon belüli piacokat is - jelentkező árváltozást legalább a piaci elszámolás gyakoriságával azonos időközönként;"

(8) A Vet. 3. § 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az e törvény szerinti villamosenergia-termelést, villamosenergia-átviteli és rendszerirányítási tevékenységet, villamosenergia-elosztást, egyetemes szolgáltatói tevékenységet, villamosenergia-kereskedelmet, aggregálást, energiatárolást, közvilágítási berendezések üzemeltetését, vagy a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti elektromos töltőberendezés üzemeltetési, vagy elektromobilitás szolgáltatási tevékenységet végez;"

22. § A Vet. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a Vhr.-ben meghatározott szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak alapján, az üzemi szabályzatban megjelölt iparági koordinációban, az ott meghatározott felelősségi körök szerint évente elkészíti a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra vonatkozó hálózatfejlesztési tervét."

23. § A Vet. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A villamosenergia-kereskedő a felhasználó részére legalább egy több zónaidős és legalább egy rugalmas árazású ajánlatot vagy árszabást biztosít."

24. § A Vet. 47. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából köteles a kapcsolattartást szóbeli és írásbeli ügyintézés keretében biztosítani.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr.-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot is működtet állandó ügyfélszolgálati irodaként vagy ügyfélszolgálati fiókirodaként (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat). Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza."

25. § (1) A Vet. 56/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az engedélyes az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az ügyfélszolgálatán teljesítendő közzétételi, tájékoztatási kötelezettségét elektronikus eszköz útján is teljesítheti."

(2) A Vet. 56/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vet. 56/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó villamosenergia-kereskedőtől.

(2a) A felhasználó kérése esetén az aggregátor minden számlázási időszakban legalább egyszer, díjmentesen biztosítja a felhasználót érintő keresletoldali szabályozásból származó, vagy a kínált és eladott villamos energiával kapcsolatos valamennyi releváns adatot."

26. § A Vet. 60. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vet. 60. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - elektronikus kapcsolattartást választja, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a hálózati engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a hálózati engedélyes és a felhasználó jogviszonya vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének bármely olyan módon eleget lehet tenni, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható. E követelménynek megfelel az engedélyes által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció.

(6) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a hálózati engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre."

27. § A Vet. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vet. 63. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - elektronikus kapcsolattartást is választhat. Ha a felhasználó elektronikus kapcsolattartást választ, az e törvényben és a Vhr.-ben a felhasználó és a villamosenergia-kereskedő közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó jogviszonya vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének bármely olyan módon eleget lehet tenni, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen megállapítható. E követelménynek megfelel a villamosenergia-kereskedő által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció.

(6) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b) a teljesítés elfogadása kifejezetten vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre."

28. § A Vet. 67/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet vagy az (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendelet felhatalmazása alapján kiadott európai bizottsági rendelet szerint kidolgozott feltételre vagy módszertanra vonatkozó javaslatot a kidolgozásáért felelős jóváhagyás céljából benyújtja a Hivatal vagy az ACER részére, és a Hivatal részére történő benyújtás esetén köteles egyidejűleg kérelmezni az adott feltétel vagy módszertan nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részeként történő Hivatal általi jóváhagyását. Az ACER részére benyújtott javaslat, valamint az a javaslat, amelyről az ACER dönt, az ACER döntésével a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat részévé válik. A vonatkozó feltétel vagy módszertan jóváhagyása esetén az átviteli rendszerirányító köteles gondoskodni a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat megfelelő módosításáról, valamint az ACER döntése esetén a Hivatalnak a nemzetközi üzemi és kereskedelmi szabályzat ACER döntésének megfelelő módosításáról történő tájékoztatásáról. A Hivatal részére benyújtott feltételre vagy módszertanra vonatkozó jóváhagyási eljárás a feltételnek vagy módszertannak az ACER részére történő átadásával automatikusan megszűnik."

29. § (1) A Vet. 93. § (1)-(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A befolyásszerzőnek - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bármely engedélyesben a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül vagy közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulását kell kérnie.

(2) A befolyásszerzőnek engedélyes nyilvánosan működő részvénytársaságban közvetlenül vagy annak engedélyes társaságában - az adott közvetlen befolyásszerzéssel összefüggésben - közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének vagy szavazati jogának aránya

a) az öt, tíz, tizenöt, húsz százalékot elérte vagy - a b) pontban foglalt kivétellel - meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie,

b) a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt százalékot elérő vagy meghaladó, illetve a száz százalékot elérő befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulásról szóló döntését kell kérnie,

c) - a Hivatal b) pont szerinti előzetes hozzájárulásáról szóló döntését követően - a negyven, negyvenöt, illetve nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot elérte vagy meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie.

(2a) A Hivatal előzetes jóváhagyásáról vagy tudomásulvételről szóló döntését követően nem kell a Hivatal újabb előzetes hozzájárulásról vagy tudomásulvételről szóló döntését kérni mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri az (1) bekezdés vagy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti következő befolyásszerzési mértéket."

(2) A Vet. 93. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vet. 93. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést

a) a közvetlen vezeték engedélyes,

b) a magánvezeték engedélyes,

c) a töltőállomás-üzemeltető,

d) a kiserőművi összevont engedélyes, és

e) a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedelmi engedélyes

esetében.

(4a) A befolyásszerző a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül a befolyásszerzés tényéről tájékoztatja a Hivatalt, kivéve, ha a (4) bekezdés a-e) pont szerinti engedélyes olyan más, a Get., a Tszt. vagy e törvény szerinti engedéllyel is rendelkezik, amely alapján a befolyásszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása vagy tudomásulvételről szóló döntése szükséges."

30. § A Vet. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 92. § (1) bekezdésében, valamint a 93. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, (5) és a (6) bekezdésében meghatározott előzetes hozzájáruló döntés hiányában, továbbá a 93. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti tudomásulvételt kimondó döntés hiánya esetén a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésével együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájárulásának vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik."

31. § A Vet. 102/C. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai egyedi alkalmazások, az informatikai szolgáltatások, továbbá az egyedi alkalmazásokhoz kapcsolódó informatikai támogatási szolgáltatások, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai eszközt, rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót."

32. § A Vet. 117. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély véglegessé válásától, illetve az engedéllyel szemben indított közigazgatási per esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított két éven belül, közcélú hálózat esetén öt éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen eltávolítja az engedélyes. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott vagy már meghosszabbított engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, két évvel meghosszabbíthatja, ha az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi előírásoknak megfelel."

33. § (1) A Vet. 123. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közcélú hálózat nyomvonalát belterületen úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az közterületen haladjon és nem köztulajdonban lévő ingatlant csak akkor érintsen, ha a beruházás műszaki okokból máshol nem, vagy csak aránytalan költséggel lenne megvalósítható."

(2) A Vet. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vet. 123. §-a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A 116. § (3) bekezdés d) és f) pontja szerinti villamosmű az építésére szolgáló és a biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Ha az ingatlan közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Amennyiben az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges.

(2a) A (2) bekezdés szerinti hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos, tulajdonostárs esetében, akinek a részére a hozzájárulás kérésének közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan, vagy

ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

b) meghiúsul, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste" vagy "elköltözött", vagy

bb) átvételét megtagadta, vagy

c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(2b) A (2a) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos, tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartás alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartásból nem állapítható meg."

(3) A Vet. 123. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében indokolt és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza. A Hatóság az engedélyezési eljárást a hálózati engedélyes kérelmére felfüggeszti a kérelemben jelzett körülmény fennállásáig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 6 hónapig."

34. § A Vet. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vet. 124. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján

a) az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, és felújíthatja, fejlesztheti,

b) az átviteli hálózat, az elosztó hálózat, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, biztonsági övezetben lévő növényzetet, annak ágait, gyökereit eltávolíthatja, és

c) az a) és b) pontban meghatározott tevékenységek elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet.

(3) Az érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a hálózati engedélyes (2) bekezdés szerinti tevékenységét tűrni köteles."

35. § A Vet. 125. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Ha a vezetékjog a 123. § (2) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján jön létre, a vezetékjog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzését a hálózati engedélyes kéri.

(3) A vezetékjog a határozat véglegessé válásától, illetve tulajdonosi hozzájárulás megadásától kezdődően az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés előtt is gyakorolható."

36. § A Vet. 127. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vet. 127. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A használati jog az idegen ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás alapján keletkezik. Ha az építésre szolgáló ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. A használati jog alapítására egyebekben a Ptk. rendelkezései az irányadók.

(2a) A (2) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos, tulajdonostárs esetében, akinek a részére a megállapodás tervezetének közlése

a) nem lehetséges, mert

aa) személye bizonytalan, vagy

ab) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy

b) meghiúsul, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste" vagy "elköltözött", vagy

bb) átvételét megtagadta, vagy

c) eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott.

(2b) A (2a) bekezdés a) pont aa) alpontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos, tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartás alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból, vagy gazdálkodó szervezetet nyilvántartó közhiteles nyilvántartásból nem állapítható meg."

37. § A Vet. 133. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az üzemeltető a bejelentés alapján az építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, felújíthatja, fejlesztheti, továbbá a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetben lévő növényzetet, annak ágait, gyökereit eltávolíthatja."

38. § A Vet. 137. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"137. § (1) A villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendelet állapítja meg.

(2) A biztonsági övezeten belül - e törvényben megállapított kivételekkel - tilos, illetve korlátozás alá esik olyan anyagot, épületet vagy létesítményt elhelyezni, olyan növényzetet telepíteni, valamint olyan tevékenységet folytatni, amely a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték biztonságát, az életet, a testi épséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti. A tilalmak és a korlátozások részletes szabályait a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendelet állapítja meg.

(3) A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője rendszeresen ellenőrzi, és azok megsértése esetén megteszi a jogszabályban előírt állapot visszaállításához szükséges intézkedéseket. Az intézkedést az ingatlan tulajdonosa, kezelője és használója tűrni köteles.

(4) Az üzemeltető a biztonsági övezetben lévő ingatlanra történő bejutás biztosítása iránti nemperes eljárást kezdeményezhet, ha

a) az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját a biztonsági övezetben lévő ingatlanra történő bejutás lehetőségének biztosítására legalább két alkalommal írásban felhívta, és

b) az adott ingatlanra történő bejutási kísérlete sikertelen volt.

(5) A járásbíróság a jogszabályban előírt állapot visszaállításának tűrésére, és ennek érdekében az üzemeltetővel történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg. A járásbíróság eljárására a 33/A. § (3)-(7) bekezdése irányadó.

(6) Az üzemeltető a jogszabályban előírt állapot visszaállítása érdekében eltávolított növényzetet és dolgot elszállítja, ha arra az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója

a) nem tart igényt, vagy

b) igényt tart rá, de a biztonsági övezetből 8 napon belül nem szállítja el.

(7) Az érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója az üzemeltető (3) és (6) bekezdés szerinti tevékenységét tűrni köteles.

(8) A (6) bekezdés b) pontja nem vonatkozik olyan kitermelt faanyagra, amelynek átmérője meghaladja az 5 cm-t.

(9) Ha az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott területen az (1) bekezdésben meghatározott biztonsági övezet a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték, valamint az azt körülvevő környezet kölcsönös védelme érdekében jelenleg kialakított nyiladék szélességét meghaladja, a villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték vagy a közvetlen vezeték üzemeltetője köteles erdőigénybevételi eljárást kezdeményezni. Ha az erdő tulajdonosa, használója nem járul hozzá a korábban engedélyezett védőtávolságnál szélesebb erdőterület igénybevételéhez, az üzemeltető köteles föld alatti vezetéket létrehozni.

(10) Külterületen tervezett - a fa tövében mérve - 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa kényszerkitermelését legkésőbb annak megkezdése előtt 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság, valamint a természetvédelmi hatóság részére.

(11) Védett természeti területen és Natura 2000 területen növényzet metszése, gallyazása, tőtől való elválasztása október 15-től március 15-ig terjedő időszakon kívül tilos.

(12) A villamosmű üzemeltetését közvetlenül veszélyeztető vagy üzemzavart okozó növényzet esetében a (10) és a (11) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni."

39. § A Vet. 152. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az engedélyesek, a Hivatal által nyilvántartásba vett piaci szereplők, a villamos energiához kötődő származtatott ügyletek kapcsán az adott termékek kereskedését biztosító piacot működtető szervezet, az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőművek, a 2011. október 1-je előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, az integrált villamosenergia-ipari vállalkozások és az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett tevékenységet végző személyek kötelesek a miniszter és a Hivatal részére megadni e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az adatszolgáltatás tartalmát és formáját jogszabály és a Hivatal határozza meg."

40. § A Vet. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"155. § (1) A hálózati engedélyes

a) az általa üzemeltetett közcélú hálózat fejlesztése és ellátásbiztonságának figyelemmel kísérése,

b) az energiahatékonyság növelése,

c) a mérlegköri elszámolás,

d) a felhasználóval történő elszámolás,

e) a szabálytalan vagy szerződés nélküli vételezés megállapítása,

f) a fogyasztási kép elemzése,

g) a mérőberendezések üzemeltetése,

h) a kereskedőváltás,

i) a rendszerszintű szolgáltatások és az elosztói rugalmassági szolgáltatások nyújtása és igénybevétele

céljából kezeli a tulajdonában álló távlehívható fogyasztásmérő által gyűjtött adatokat.

(2) Az elosztó jogszabályban meghatározott módon határozza meg a távlehívható fogyasztásmérőből származó

a) feszültségminőségi adatok,

b) hálózatminőségi adatok,

c) hibaregiszterekben tárolt adatok,

d) készülékadatok és azonosítók,

e) eseménynapló bejegyzései, és

f) terhelési görbe

kezelésére vonatkozó részletszabályait.

(3) A hálózati engedélyes a (2) bekezdésben meghatározott adatokat 5 évig kezeli.

(4) A (2) bekezdés szerinti adatokat más engedélyes csak a működési engedélyében meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és körben ismerheti meg.

(5) A villamosenergia-kereskedő

a) a felhasználóval történő elszámolás,

b) a kereskedőváltás,

c) az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása,

d) az erőmű, a felhasználó, a villamosenergia-tároló kombinálása, és

e) az energiahatékonyság növelése

céljából kezelheti a távlehívható fogyasztásmérő által gyűjtött adatokat.

(6) Az aggregátor

a) az aggregálásban részt vevők közötti elszámolás,

b) az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása,

c) az erőmű, a felhasználó, a villamosenergia-tároló kombinálása,

d) az energiahatékonyság növelése, és

e) az aggregátorváltás

céljából kezeli a távlehívható fogyasztásmérő által gyűjtött adatokat.

(7) Az aggregátor a tulajdonában álló fogyasztásmérő-berendezés által gyűjtött adatokat az elosztói szabályzat szerinti összesítésben és gyakorisággal biztosítja a hálózati engedélyes számára.

(8) Az energiaközösség

a) a tagok közötti elszámolás,

b) az elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtása,

c) az erőmű, a felhasználó, a villamosenergia-tároló kombinálása, és

d) az energiahatékonyság növelése

céljából kezelheti a távlehívható fogyasztásmérő által gyűjtött adatokat.

(9) Az aggregátor és az energiaközösség a (6) és a (8) bekezdésben meghatározott adatokat 5 évig kezeli."

41. § A Vet. 159. § (3) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:)

"9. végrehajtja az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokban, uniós jogi rendelkezésekben, valamint az ACER döntésében meghatározott, a nemzeti szabályozó hatóságra vonatkozó, továbbá e törvény szerint ellátandó feladatokat,"

42. § A Vet. 168. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az e törvény hatálya alá tartozó panaszeljárásokban hozott döntés kivételével, a Hivatal a véglegessé vált határozatát - a személyes és védett adattartalmat elérhetetlenné téve - a honlapján közzéteszi."

43. § A Vet. a következő 178/C. §-sal egészül ki:

"178/C. § (1) E törvénynek az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: 2021Módtv) megállapított 117. § (6) bekezdését a módosítás hatálybalépésekor hatályos engedélyekre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2021Módtv-vel megállapított 60. § (6) és (7) bekezdését, 63. § (6) és (7) bekezdését, 123. § (3) bekezdését, valamint a 125. § (2) bekezdését a 2021Módtv hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

44. § A Vet.

a) 29. § (3) bekezdésében, az "informatikai eszközöknek" szövegrész helyébe az "informatikai berendezéseknek" szöveg,

b) 123. § (4) bekezdésében a "kisfeszültségű csatlakozóberendezés építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés szerinti hozzájárulás" szöveg,

c) 148. § (4) bekezdésében a "0,81" szövegrész helyébe az "1,45" szöveg

lép.

6. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

45. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 1c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Get. 3. §-a a következő 1d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"1c. Adatcsere: a jogszabályban, valamint az Adatcsere Szabályzatban kötelezettségként előírt adatszolgáltatások egységes keretek között történő, diszkriminációmentes lebonyolítása az Adatcsere Szabályzatban rögzítettek szerint, a rendszerhasználati szerződések betartása mellett.

1d. Adatcsere Szabályzat: az adatcsere működésére, folyamataira vonatkozó, Hivatal által jóváhagyott szabályzat."

(2) A Get. 3. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"7a. Egyedi alkalmazás: olyan szoftver, amelyet a földgázipari vállalkozás által meghatározott feltételek, elvárások és funkcionalitás alapján fejlesztettek ki."

(3) A Get. 3. §-a a következő 40a-40d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"40a. Informatikai berendezés: a földgázipari vállalkozás tevékenységéhez szükséges adattároló eszköz, operációs rendszerek és alkalmazások futtatását, kiszolgálását ellátó adatfeldolgozó eszköz (szerver), valamint ilyen kiszolgálást felhasználó adatfeldolgozó eszköz (kliens).

40b. Informatikai rendszer: az informatikai berendezések és szoftverek összessége egy adott földgázipari vállalkozáson belül.

40c. Informatikai szolgáltatás: meglévő informatikai rendszerek működtetésére vagy hozzáférhetőségük biztosítására, új informatikai rendszerek létrehozására, fejlesztésére, illetve telepítésére irányuló szolgáltatás (rendszerintegráció és alkalmazásfejlesztés), továbbá informatikai tanácsadás és oktatás.

40d. Informatikai támogatási szolgáltatás: a megvásárolt szoftverek, modulok legújabb verzióinak használata (termékkövetési szolgáltatás) és a szoftver működésével és kezelésével kapcsolatos terméktámogatás (támogatási szolgáltatás)."

46. § A Get. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A földgázelosztónak rendelkeznie kell a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatkommunikációra alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja

a) az adatcserét,

b) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást, és

c) a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből eredő földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos allokálások kezelését."

47. § A Get. 19/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19/B. § (1) Az adatcsere kötelezően alkalmazandó

a) a földgázelosztó,

b) a földgázkereskedő - kivéve a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyes -, valamint

c) az egyetemes szolgáltató

között.

(2) Az adatcsere alkalmazása nem kötelező azon (1) bekezdés szerinti engedélyesek között, amelyeknél a földgázelosztó és a földgázkereskedő közös informatikai rendszerben kezeli tevékenységét.

(3) Ha az engedélyes nem tesz eleget az adatcserével kapcsolatos kötelezettségnek, a Hivatal a 119. §-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja."

48. § A Get. "Földgázelosztás" című alcíme a következő 19/C. §-sal egészül ki:

"19/C. § (1) Az Adatcsere Bizottság által kidolgozott vagy módosított, az Adatcsere-ellenőrzési Testület által elfogadott Adatcsere Szabályzatot a 100 000 vagy annál több rácsatlakozott felhasználó ellátását biztosító földgázelosztók nyújtják be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(2) Az Adatcsere Szabályzatot és annak módosításait a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal a jóváhagyást megtagadja vagy feltételhez köti, ha az Adatcsere Szabályzat jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a díjszabályozásban foglalt elvek vagy szabályok érvényesülését, vagy egyes rendszerhasználókkal szemben hátrányos megkülönböztetés alkalmazását teszi lehetővé.

(3) Az Adatcsere Szabályzatot és annak módosításait a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt a földgázelosztó a honlapján - a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveggel - közzéteszi."

49. § (1) A Get. 28. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Földgáz-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat)

"b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak állampolgára, aki ezen országok egyikében földgázkereskedelmi tevékenységet folytat, vagy az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen országok egyikében földgázkereskedelmi tevékenységet folytat, ha megfelel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét a 63. § (1) bekezdése szerint folyamatosan biztosítja. Az elérhetőség kézbesítési megbízott útján is biztosítható."

(2) A Get. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt kaphat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, aki ezen országok egyikében földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen országok egyikében földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytat abban az esetben, ha

a) Magyarország területén történő elérhetőségét kézbesítési megbízott útján biztosítja, valamint

b) megfelel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, és azt hitelt érdemlően igazolja."

50. § (1) A Get. 63. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A földgázkereskedő - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására köteles a kapcsolattartást szóbeli és írásbeli ügyintézés keretében biztosítani.

(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot is működtet állandó ügyfélszolgálati irodaként vagy ügyfélszolgálati fiókirodaként (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat). Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza."

(2) A Get. 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (1) és (2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtet. Ha a járásnak csak egy része tartozik az egyetemes szolgáltató működési területéhez, akkor az egyetemes szolgáltató jogosult az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az ügyfélszolgálatot összevontan működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát, az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn."

51. § A Get. 63/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"63/B. § (1) A felhasználó vagy a szerződéskötési folyamat igénybejelentője - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseire is figyelemmel - elektronikus kapcsolattartást is választhat. Ha a felhasználó elektronikus kapcsolattartást választ, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben a felhasználó és az engedélyes közötti kapcsolattartásra előírt írásbeliség kötelezettsége elektronikus úton is teljesíthető.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedélyes és a felhasználó jogviszonyának vonatkozásában előírt írásbeliség követelményének bármely olyan módon eleget lehet tenni, amellyel a jognyilatkozat változatlan formában és tartalommal megjeleníthető, továbbá a nyilatkozattevő személye és a nyilatkozat megtételének időpontja egyértelműen azonosítható. E követelménynek megfelel az engedélyes által biztosított informatikai felületen rögzített kommunikáció is.

(3) Ha az írásbeliség követelményének előírása ellenére az írásba foglalás elmaradt, a fél az írásbeliség hiányára nem hivatkozhat, ha

a) az írásba foglalás elmaradása neki felróható, vagy

b) a teljesítés elfogadása közvetlenül vagy ráutaló magatartással megtörtént.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a felek közötti jogviszony a jogviszonyra irányadó jogszabályok és az engedélyes üzletszabályzata szerinti tartalommal jön létre.

(5) Az engedélyes az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt, az ügyfélszolgálatán teljesítendő közzétételi, tájékoztatási kötelezettségét elektronikus eszköz útján is teljesítheti."

52. § A Get. 114. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A Hivatal a működési engedély kiadását megtagadja, ha)

"e) a kérelmező hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú bizonyítékot terjeszt elő kérelmében."

53. § A Get. 121/E. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szállítási rendszerüzemeltető nem köthet szerződést a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai egyedi alkalmazások, az informatikai szolgáltatások, továbbá az egyedi alkalmazásokhoz kapcsolódó informatikai támogatási szolgáltatások, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással informatikai eszközt, rendszert vagy berendezést, tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót."

54. § (1) A Get. 123. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A befolyásszerző - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - bármely engedélyesben a szavazatok öt, húsz, huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt vagy kilencven százalékát elérő vagy meghaladó, valamint száz százalékát elérő közvetlenül vagy közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvény, üzletrész vagy közvetlen szavazati jog szerzéséhez (a továbbiakban együtt: befolyásszerzés) és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához köteles a Hivatal előzetes hozzájárulását kérni.

(2) A befolyásszerzőnek engedélyes nyilvánosan működő részvénytársaságban közvetlenül vagy annak engedélyes társaságában - az adott közvetlen befolyásszerzéssel összefüggésben - közvetve birtokolt, szavazati jogot biztosító részvényének, üzletrészének vagy szavazati jogának aránya

a) az öt, tíz, tizenöt, húsz százalékot elérte vagy - a b) pontban foglalt kivétellel - meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie,

b) a huszonöt, harminchárom, ötven, hetvenöt százalékot elérő vagy meghaladó, illetve a száz százalékot elérő befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához a Hivatal előzetes hozzájárulásról szóló döntését kell kérnie,

c) - a Hivatal b) pont szerinti előzetes hozzájárulásáról szóló döntését követően - a negyven, negyvenöt, illetve nyolcvan, nyolcvanöt, kilencven, kilencvenegy, kilencvenkettő, kilencvenhárom, kilencvennégy, kilencvenöt, kilencvenhat, kilencvenhét, kilencvennyolc, kilencvenkilenc százalékot elérte vagy meghaladta, a befolyásszerzéshez és az ehhez fűződő jogok gyakorlásához haladéktalanul a Hivatal tudomásulvételről szóló döntését kell kérnie.

(3) A Hivatal előzetes jóváhagyásáról vagy tudomásulvételről szóló döntését követően nem kell a Hivatal újabb előzetes hozzájárulásról vagy tudomásulvételről szóló döntését kérni mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyásszerző el nem éri az (1) vagy a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti következő befolyásszerzési mértéket."

(2) A Get. 123. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Get. 123. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést

a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyesében,

b) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedőben,

c) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesben, és

d) a telephelyi szolgáltatóban

történő befolyásszerzés esetében.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti befolyásszerzés esetén a befolyásszerző a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül tájékoztatja a befolyásszerzés tényéről a Hivatalt, kivéve, ha az (3a) bekezdés szerinti engedélyes olyan más, a távhőszolgáltatásról szóló törvény, a Vet. vagy e törvény szerinti engedéllyel is rendelkezik, amely alapján a befolyásszerzéshez a Hivatal előzetes hozzájárulása vagy tudomásulvételről szóló döntése szükséges."

(3) A Get. 123. § (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A Hivatal az (1), a (2) és az (5) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügyletekhez történő előzetes hozzájárulást vagy tudomásulvételt megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha ezen jogügyletek végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását, a szállítási, tárolási, elosztási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyeztetheti, továbbá ha a jogügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 114. § (7) bekezdés b)-d) pontja szerinti követelményeknek, vagy ha a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügylet végrehajtása a (8) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértését eredményezi.

(6a) A Hivatal megtagadja az (5) bekezdésben meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a 128. § szerinti eljárásban megállapítja, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként a szállítási rendszerüzemeltető nem felel meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek, vagy, hogy a jogügylet megvalósítása veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát.

(7) Az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés b) pontjában és az (5) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott előzetes hozzájáruló döntés hiányában a (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott tudomásulvételt kimondó döntés hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, és a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal előzetes hozzájárulását, illetve tudomásul vételét igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik."

55. § A Get. 125. §-a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1d) A földgázkereskedő a kapacitáslekötési jog visszaszármaztatásának elősegítése érdekében a felhasználó lejárt számlatartozásával kapcsolatos adatokat, így a felhasználó azonosító számát, a felhasználó nevét, a felhasználó címét, a felhasználási hely címét, a lejárt tartozással érintett számla sorszámát és esedékességét, valamint a lejárt esedékességű tartozás összegét a felhasználási hely tulajdonosának, annak kérése esetén - a felhasználási hely tulajdonosának átadott kapacitáslekötési joga védelme céljából - átadja. A földgázkereskedő a felhasználási hely tulajdonosának e bekezdés teljesítéséhez szükséges adatait kezelheti a felhasználó díjtartozása teljes körű megfizetésének megtörténtéig."

56. § A Get. 129/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az e törvény hatálya alá tartozó panaszeljárásokban hozott döntés kivételével, a Hivatal véglegessé vált határozatát - a személyes és védett adattartalom olvashatatlanná tétele mellett - a honlapján közzéteszi."

57. § A Get. a következő 134/C. és 134/D. §-sal egészül ki:

"134/C. § (1) A 100 000 vagy annál több rácsatlakozott felhasználó ellátását biztosító földgázelosztó az Adatcsere Szabályzatot első alkalommal a 19/C. § (1) bekezdés hatálybalépését követő 90 napon belül nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz.

(2) A szállítási rendszerirányító az (1) bekezdésben meghatározott határidőig az ÜKSZ-t - figyelemmel a 3. § 1c. pontjára - felülvizsgálja és jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.

(3) Az (1) bekezdés alapján jóváhagyott Adatcsere Szabályzat hatálybalépéséig az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat adatcserére vonatkozó előírásai alkalmazandók.

134/D. § E törvénynek az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 63/B. § (3) és (4) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

58. § A Get. 141/I. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Get. 141/I. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A hazai termelésű földgáz termelője köteles a 2015. július 1-jétől 2022. szeptember 30-ig tartó időszakra a szállítóvezeték együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó hazai termelő mezők betáplálási vagy összevont betáplálási pontján a hazai termelésű földgáz betáplálása érdekében - a műszaki üzemi terv elvárásait és a bányatechnológiai korlátokat figyelembe véve - optimalizált módon éves és rövid távú kapacitást lekötni. (9a) A kapacitás optimális lekötésére vonatkozóan a hazai termelésű földgáz vásárlója a kapacitás lekötését megelőzően észrevételt tehet. Az észrevétel a hazai termelésű földgáz betáplálásához szükséges kapacitáslekötésre nincs halasztó hatállyal. A kapacitáslekötés optimalizálására vonatkozó tájékoztatás és visszajelzés részletes szabályait a hazai termelésű földgáz értékesítésére vonatkozó szerződés tartalmazza."

59. § A Get. a következő 146/E. §-sal egészül ki:

"146/E. § Az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvénnyel megállapított 141/I. § (9) bekezdése szerinti rövid távú kapacitáslekötés első alkalommal a 2021. október 1-jével kezdődő gázévre alkalmazandó."

60. § A Get.

a) 17. § (3) bekezdésében a "kézbesíti és az" szövegrész helyébe a "kézbesíti az" szöveg,

b) 41. § (1a) bekezdésében a "felhasználók" szövegrész helyébe a "Tszt. 20. § (1a) bekezdésében foglaltak alapján a távhőtermelők kivételével a felhasználók" szöveg,

c) 104/B. § (4a) bekezdésében a "rövid távú termékekre" szövegrész helyébe a "szorzókra" szöveg

lép.

61. § Hatályát veszti a Get.

a) 123. § (4) bekezdése,

b) 127. § v) pontja,

c) 141/J. § (6) és (9) bekezdése.

7. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

62. § Hatályát veszti a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. § (2) bekezdés c) pontja.

8. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

63. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 5/E. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Vksztv. 5/E. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1), a (2) és az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó, a víziközmű-szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszok esetében a Hivatal jár el.

(7) Az (1), a (2), az (5) és a (6) bekezdés szerinti hatósági eljárást megelőzően a felhasználó köteles panaszával igazolható módon a víziközmű-szolgáltatóhoz fordulni.

(8) A (6) bekezdés szerinti panaszeljárás a jogsértés bekövetkezését követő öt év eltelte után nem indítható (elévülés). Ha a jogsértő magatartás folyamatos, az elévülés a magatartás megszűnésével kezdődik. Az elévülési határidő jogvesztő."

64. § A Vksztv. 5/F. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A települési önkormányzat a tulajdonában álló víziközmű-vagyon 5/H. § (2) és (3) bekezdése szerinti átruházása esetén mentesül a (4) bekezdésben meghatározott ellátási felelősség alól."

65. § A Vksztv. 5/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vksztv. 5/H. §-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű-vagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközmű-rendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik.

(3) Ha víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős önkormányzat is tulajdonnal rendelkezik, az ellátásért felelős önkormányzatok egyhangú döntéssel a víziközmű-rendszer, illetve a tulajdonukban álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatják az államra.

(4) Az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2) vagy (3) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan a 18. § szerinti víziközmű-fejlesztésre fel nem használt források tulajdonjoga a korábbi ellátásért felelőstől nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, térítésmentesen az államra száll. A fejlesztési források átadás-átvételéről az érintett önkormányzat és az állam képviseletében eljáró szervezet írásban megállapodik.

(5) A víziközmű-szolgáltató - az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2) vagy (3) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan - a tulajdonában álló víziközmű működtető eszközök és a rendszerfüggetlen víziközmű-elemek tulajdonjogát az államra, mint új ellátásért felelősre nyilvántartási értéken történő átvezetéssel, ingyenesen is átruházhatja.

(6) Az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2) vagy (3) bekezdés szerinti átruházása esetén az üzemeltetési jogviszony a víziközmű-vagyon tulajdonjogának átszállását követő napon megszűnik, vagy - a korábbi és az új ellátásért felelős közötti megállapodás alapján - az állam, mint új ellátásért felelős a fennálló üzemeltetési jogviszony tekintetében a korábbi ellátásért felelős helyébe lép. Az üzemeltetési jogviszony megszűnése esetén az állam mint új ellátásért felelős az új üzemeltetési jogviszony létrehozásáról akként gondoskodik, hogy a szolgáltatás folytonossága közérdekű üzemeltető kijelölése nélkül is biztosított legyen.

(7) Ha az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon (2) vagy (3) bekezdés szerinti átruházása az üzemeltetési jogviszony megszűnését eredményezi, a korábbi ellátásért felelős a víziközmű-vagyon tulajdonjogának átszállását követően haladéktalanul átadja az új ellátásért felelős részére a 61. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint minden egyéb olyan adatot, amely az érintett víziközmű-rendszerhez kapcsolódóan az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Ha az ellátásért felelős kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatok a korábbi ellátásért felelősnél - annak írásbeli nyilatkozata alapján - nem állnak teljeskörűen rendelkezésre, a korábbi üzemeltetési jogviszony szerinti víziközmű-szolgáltató a hiányzó adatokat az új ellátásért felelős írásbeli felszólítását követő 5 napon belül átadja az új ellátásért felelős részére.

(8) A (2)-(5) bekezdés szerinti térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

(9) A települési önkormányzat - a víziközmű-vagyon (2) vagy (3) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan - térítésmentesen átruházhatja az államra, mint új ellátásért felelősre az átadással érintett víziközmű-rendszer üzemeltetését szerződéses jogviszony alapján ellátó víziközmű-szolgáltatóban fennálló társasági részesedését. A térítésmentes tulajdon-átruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül."

66. § A Vksztv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állami tulajdonú víziközmű, valamint az 5/H. § alapján az állam tulajdonába kerülő víziközmű működtető eszközök és rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja. Az államra mint ellátásért felelősre történő tulajdonjog-átruházás esetén az állam képviseletében a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság jár el."

67. § A Vksztv. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A víziközmű-szolgáltató víziközmű-működtetés körébe nem tartozó tevékenysége (a továbbiakban: másodlagos tevékenység) nem veszélyeztetheti a víziközmű működtetését, a folyamatos, biztonságos és előírt színvonalú ellátást. Másodlagos tevékenységnek minősül különösen az elkülönített rendszerű csapadékvíz-elvezető rendszerek üzemeltetése, a fürdőüzemeltetés, vízvisszanyerő létesítmény üzemeltetése, a nem közműves szennyvízszállítási közszolgáltatás, a biogázüzem üzemeltetése, valamint az árvízvédelemmel kapcsolatos tevékenység."

68. § A Vksztv. 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvény 45. § (6) bekezdése a víz újrafelhasználásra vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

69. § A Vksztv. 69. § (2) bekezdésében az "intézményének, valamint" szövegrész helyébe az "intézménynek, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségnek, valamint" szöveg lép.

9. A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása

70. § (1) A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Közműadó tv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adó alapja - a (2) és a (4)-(11) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza."

(2) A Közműadó tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Közműadó tv. 5. §-a a következő (5)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A villamos energia elosztó hálózat részét képező vezeték adójának adóalapja a közművezeték nyomvonalának (5), (6) és (7) bekezdés szerint sávosan meghatározott, korrekciós tényezővel korrigált hossza méterben.

(5) A villamos energia elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a felhasználóknak a megelőző évben átadott, MWh-ban kifejezett villamos energia mennyiségének és az adóalapot képező közművezeték nyomvonala egész kilométerre kerekített hosszának a hányadosa (a továbbiakban: Hányados1) legfeljebb 150, a (4) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 0,80 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(6) A villamos energia elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados1 a 150-et meghaladja, de a 350-et nem haladja meg, a (4) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és az 1,00 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(7) A villamos energia elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados1 a 350-et meghaladja, a (4) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 3,50 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(8) A földgáz elosztó hálózat részét képező vezeték adójának adóalapja a közművezeték nyomvonalának (9), (10) és (11) bekezdés szerint sávosan meghatározott, korrekciós tényezővel korrigált hossza méterben.

(9) A földgáz elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol az elosztói rendszeren a megelőző évben átadott, MWh-ban kifejezett földgáz mennyiségének és az adóalapot képező közművezeték nyomvonala egész kilométerre kerekített hosszának a hányadosa (a továbbiakban: Hányados2) legfeljebb 500, a (8) bekezdés szerinti korrigált hosszát a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 0,80 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(10) A földgáz elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados2 az 500-at meghaladja, de az 1500-at nem haladja meg, a (8) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és az 1,00 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(11) A földgáz elosztó hálózati engedélyes tulajdonában lévő, az elosztó hálózat részét képező vezeték azon részére vonatkozóan, ahol a Hányados2 az 1500-at meghaladja, a (8) bekezdés szerinti korrigált hosszt a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza és a 3,50 korrekciós tényező szorzata alapján kell megállapítani.

(12) Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni."

10. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

71. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 12. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe nem tartozó és nem építési és bontási hulladék, valamint legfeljebb 10 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő építési és bontási hulladék gyűjthető.

(1b) Az (1a) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése miatt indult hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban az ügyintézési határidő kilencven nap."

72. § (1) A Ht. 47/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg."

(2) A Ht. 53/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység általános gazdasági érdekű szolgáltatás. A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság egyben a koncesszor és a koncessziós társaság számára kötelezettséget jelent a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátására. A koncesszor és a koncessziós társaság megbízását az általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő hulladékgazdálkodási résztevékenységek ellátásával a koncessziós szerződés tartalmazza."

(3) A Ht. 53/E. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A koncessziós társaságot illető ellenszolgáltatás összetevői a közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díj, továbbá a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevétel.

(3) Az 53/A. § (4) bekezdése szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulást úgy kell megállapítani, hogy az fedezze a koncessziós társaság ilyen tevékenysége körében felmerülő indokolt költségeket, és az ilyen költségekből nem vonhatóak le a hulladék értékesítéséből származó árbevételek."

73. § (1) A Ht. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az OHT-t és az OMP-t e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza."

(2) A Ht. 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter az OHT-t és az OMP-t a tervezési időszak minden második évében felülvizsgálja, a felülvizsgálat eredményéről beszámolót készít, és azt a Kormány elé terjeszti. Ha a felülvizsgálat eredménye indokolja, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter előkészíti az OHT és az OMP módosításának tervezetét is, és a beszámolóval együtt a Kormány elé terjeszti."

(3) A Ht. 88. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

"6. az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program előkészítésének részletes szabályait, továbbá tartalmi követelményeit és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet és az Országos Megelőzési Programot;"

74. § A Ht. 91/A. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, annak belső egyházi jogi személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban: vallási jogi személy) a (2) bekezdésben meghatározott díjcsökkentésre jogosult, ha

a) a vallási jogi személy tulajdonában, használatában álló lakóépületben, lakásban, plébánián, parókián, illetve a vallási jogi személy hitéleti tevékenységére szolgáló egyéb épületben, rendházban, üdülőben vagy hétvégi házban a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy (a továbbiakban: egyházi természetes személy) az általa használt ingatlanrészt életvitelszerű lakhatására használja, és

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenységgel összefüggésben kívánja igénybe venni.

(3b) A vallási jogi személyt a (2) bekezdésben meghatározott díj oly mértékben illeti meg, amely arányban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást egyházi természetes személy igénybe veszi.

(3c) A vallási jogi személy évente írásban tájékoztatja a közszolgáltatón keresztül a Koordináló szervet, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az egyházi természetes személy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályait figyelembe véve mekkora térfogatú gyűjtőedénnyel vesz igénybe."

75. § (1) A Ht. 92/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépésétől 2023. június 30. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemek birtoklását, hasznosítását, használatát, a hasznai szedését és az azzal való rendelkezést érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges."

(2) A Ht. 92/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A miniszter a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a jogviszony létesítése a koncessziós modellre való átállás szempontjából hátrányos lenne."

(3) A Ht. 92/G. §-a a következő (8)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(8) 2023. június 30-ig a miniszter hozzájárulása szükséges a hulladékgazdálkodási közszolgáltató, valamint a közszolgáltatói alvállalkozó Polgári Törvénykönyv szerinti egyesüléséhez, szétválásához, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő felemeléséhez vagy leszállításához, kivéve, ha az alaptőke vagy a törzstőke felemelését vagy leszállítását jogszabály kötelezővé teszi.

(9) 2023. június 30-ig a miniszter hozzájárulása szükséges bármely közszolgáltatóban, valamint közszolgáltatói alvállalkozóban a szavazatok huszonöt százalékát meghaladó befolyás szerzéséhez.

(10) A cégjegyzékbe való bejegyzésre, illetve változásbejegyzésre irányuló kérelemhez csatolni kell a miniszter hozzájáruló határozatát, vagy meg kell jelölni az alaptőke vagy a törzstőke felemelését vagy leszállítását előíró jogszabályi rendelkezést.

(11) A miniszter a (8) és (9) bekezdésben meghatározott jogügylethez a hozzájárulást abban az esetben kötheti feltételhez vagy tagadhatja meg, ha

a) annak végrehajtása a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztonságát, az e törvényben előírt közszolgáltatási kötelezettség teljesítését, az ingatlanhasználók érdekeit vagy a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti, vagy

b) a közszolgáltató nem tudná teljesíteni a jogszabályban meghatározott, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás folyamatos ellátását.

(12) A miniszter hozzájárulásához kötött esetekben - a hozzájárulás hiányában - a (8) és (9) bekezdés szerinti, a szerző félre vonatkozó változás a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel, és erre a társaságban jogot alapítani nem lehet. A részvénykönyvbe vagy tagjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a miniszter hozzájáruló határozatával együtt lehet benyújtani.

(13) Ha a miniszter a miniszteri jóváhagyásra irányadó határidőn belül nem adja ki határozatát, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni."

76. § A Ht. 93. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"k) az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

l) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

77. § (1) A Ht.

a) 2. § (1) bekezdés 26b. pontjában az " , a környezetvédelmi termékdíjas termék hulladékának és a visszaváltási díjas rendszer hulladékának" szövegrész helyébe az "és a visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek, termékcsomagolásoknak és az abból képződött hulladéknak" szöveg,

b) 53/A. § (7) bekezdésében a "hulladékgazdálkodási tevékenység" szövegrész helyébe az " , az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó tevékenység" szöveg,

c) 53/E. § (7) bekezdésében az "Az (5) bekezdés alá nem tartozó hulladékgazdálkodási eszközökkel rendelkező" szövegrész helyébe az "Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben a hulladékgazdálkodási eszközökkel rendelkező önkormányzat, önkormányzati társulás," szöveg,

d) 69/B. § (3) bekezdés a) pontjában a "hulladékgazdálkodási" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi" szöveg,

e) 78/B. § (4) bekezdésében a "(12) és (14)" szövegrész helyébe a "(11) és (13)" szöveg,

f) 88. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontjában a "Tervet." szövegrész helyébe a "Tervet," szöveg,

g) 92/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "92. § (5)-(7)" szövegrész helyébe a "valamint a 92. § (5)-(7)" szöveg,

h) 92/G. § (2) bekezdés b) pontjában a "vonatkozónak" szövegrész helyébe a "vonatkozóan" szöveg,

i) 92/K. § (5) bekezdésében a "18/C." szövegrész helyébe a "18/D." szöveg, az "a hulladéklerakási díjról szóló" szövegrész helyébe az "a vonatkozó díjmegállapító" szöveg, a "bekezdésében meghatározott" szövegrész helyébe a "bekezdésében, és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott" szöveg

lép.

(2) A Ht.

a) 43. § (1) bekezdésében a "közszolgáltatás" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási résztevékenység" szöveg, a "Koordináló szerv tulajdonába és a közszolgáltató birtokába" szövegrész helyébe a "koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába" szöveg,

b) 43. § (2) bekezdésében a "Koordináló szerv tulajdonát képezi és egyben a közszolgáltató birtokába" szövegrész helyébe a "koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába" szöveg,

c) 91. § (5a) bekezdésében az "a 37. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell biztosítani" szövegrész helyébe a "továbbítani kell" szöveg

lép.

78. § (1) Hatályát veszti a Ht.

a) 42. § (1a) bekezdése,

b) 53/C. § (4) bekezdés b) és c) pontja,

c) 53/E. § (5) és (6) bekezdése,

d) 78/D. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában az "és az ültetvény kataszterben nyilvántartott adatokat," szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Ht. 88. § (4) bekezdés a) pontja.

11. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

79. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 5/H. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható a következő esetekben:

a) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy engedély nélkül történő megszüntetése,

b) ha a jogsértés az energetikai ellátásbiztonságot sérti vagy veszélyezteti,

c) a jogszabálysértés vagy annak következményei helyreállítására nincs lehetőség."

12. A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény módosítása

80. § A Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi VII. törvény (a továbbiakban: Projekttörvény) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"c) gazdasági szereplő: a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti gazdasági szereplő;"

81. § A Projekttörvény a következő 6/B. §-sal egészül ki:

"6/B. § Azon szerződések esetén, ahol az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos 3. § (1) bekezdésében meghatározott telephely biztonsági tanúsítvány megléte a szerződéskötés, illetve a szerződés érvényességének vagy fennmaradásának feltételeként szerepel, e feltételt teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha a szerződő fél olyan gazdasági szereplő, amely szerepel a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti jegyzékben."

82. § A Projekttörvény 3. § (1) bekezdésében a "gazdálkodó szervezettel" szövegrész helyébe a "gazdasági szereplővel" szöveg, az "a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti telephely-biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezik" szövegrész helyébe a "szerepel a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény szerinti jegyzéken" szöveg lép.

13. A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény módosítása

83. § A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 174. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 2020. július 1-jét megelőző napon hatályos Mavtv. 16. § (2) bekezdés c) pontja szerint kiadott telephely biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplőt az egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LXVIII. törvény hatálybalépését követően is jegyzéken szereplőnek kell tekinteni a telephely biztonsági tanúsítvány kiállításától számított öt évig."

84. § A Vbt. 116. § (1) bekezdés a) pontjában a "telephelybiztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban: TBT)" szövegrész helyébe a "telephely biztonsági tanúsítvánnyal vagy egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítvánnyal (a továbbiakban együtt: TBT)" szöveg lép.

14. Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2021. évi II. törvény módosítása

85. § (1) Az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2021. évi II. törvény (a továbbiakban: Ehtv.)

a) 49. § (1) bekezdésének a Ht. 31. § (2) bekezdés a) pontját módosító rendelkezése az "a (4)" szövegrész helyett az "az (5)" szöveggel,

b) 90. § (2) bekezdés 2. pontja az "53. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3)-(5) bekezdésében" szövegrész helyett az "53. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, (3) és (4) bekezdésében" szöveggel,

c) 90. § (2) bekezdés 18. pontja a "32/A. §-ban" szövegrész helyett az "32/A. § (4e) bekezdésében" szöveggel

lép hatályba.

(2) Nem lép hatályba az Ehtv.

a) 90. § (2) bekezdés 15. pontja,

b) 90. § (2) bekezdés 42. pontjában a "valamint a környezetvédelmi termékdíjból, a visszaváltási rendszerrel összefüggő díjakból, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből származó bevételekből való részesedés mértékét," szövegrész.

15. Záró rendelkezések

86. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) A 44. § c) pontja 2021. július 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. alcím, a 2. alcím, a 7. alcím, a 71. §, a 74. §, a 12. alcím és a 13. alcím az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 19. § és a 9. alcím 2022. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 73. § 2023. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 77. § (2) bekezdése, a 78. § (2) bekezdése és a 14. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.

87. § (1) A 9. § az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) Az 5. alcím a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 67. § a víz újrafelhasználásra vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A 10. alcím az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) A 72. § és a 75. § (3) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke