2013. évi CXLVIII. törvény

a Normafa Park történelmi sportterületről[1]

Az Országgyűlés a polgárok fizikai és szellemi épülése, a gazdaság és a turizmus élénkítése, az egyes építészeti, természeti és hitéleti értékek megóvása, a sport- és kulturális szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a Normafa Park történelmi sportterületen a sport- és kulturális igényeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú, összetett szolgáltatásokat biztosítani képes közösségi használatú parkerdő és kiszolgáló épületei, valamint a szükséges infrastruktúra létrehozásának elősegítése céljából - Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvénnyel összhangban - a következő törvényt alkotja:[2]

1. § (1) E törvény hatálya

a) a Normafa Park történelmi sportterülettel érintett földrészletekre (a továbbiakban: történelmi sportterület), valamint

b) a történelmi sportterület kijelölésére és a kialakításának szabályaira

terjed ki.

(2)[3] Az (1) bekezdésben foglaltak esetében a magyar építészetről szóló törvény, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: erdőtörvény), a Nemzeti Földalapról szóló törvény előírásait, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló szabályokat, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletet az e törvényben foglalt eltéréssel, a természet védelméről szóló törvény rendelkezéseit a 2. § (4)-(5) bekezdésében foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

2. § (1) A történelmi sportterület az 1. mellékletben meghatározott földrészletekre, illetve ezen földrészletekből a telekalakítási eljárás jogerős befejezését követően kialakított földrészletekre terjed ki.

(2) A történelmi sportterület megközelítését biztosító fogaskerekű vasút fejlesztésével érintett földrészleteket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A történelmi sportterület erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt területét a kerületi építési szabályzatban az erdőterület területfelhasználási egységen belül történelmi sportterületként kell megjelölni.

(4)[4] A történelmi sportterületen az 1. melléklet

a) 1. pontjában meghatározott földrészleteken épület nem, csak kizárólag sport- és szabadidő-, valamint ezeket kiszolgáló rendeltetés helyezhető el úgy, hogy az építmények összesített alapterülete nem haladhatja meg az érintett földrészletek területének 0,5%-át;

b) 2. pontjában meghatározott földrészleteken szállás-, vendéglátó-, sport-, szabadidő-, turisztikai-, oktatási-, kulturális-, egészségügyi- és ezeket kiszolgáló rendeltetés helyezhető el úgy, hogy a földrészlet meglévő beépítettsége legfeljebb 10%-kal növelhető;

c) 2. pontjában meghatározott földrészleteken - a b) pontban foglaltakon túl - hitéleti rendeltetés céljára legfeljebb egy új épület, legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületen és legfeljebb 15 méter beépítési magassággal helyezhető el, valamint kilátó helyezhető el úgy, hogy az új épület beépítési magassága nem haladhatja meg a meglévő épületek legnagyobb beépítési magasságát;

d) 3. pontjában meghatározott földrészleteken sport-, szabadidő- és közlekedési rendeltetés helyezhető el úgy, hogy a beépítettség az 1%-ot nem haladhatja meg;

e) 3. pontjában meghatározott földrészleteken - amelyeken a természeti értékek védelme nem sérül - a d) pontban foglaltakon túl egyenként legfeljebb 300 m2 bruttó alapterületű épület építése lehetséges úgy, hogy az épület legnagyobb beépítési magassága 7,5 méter lehet.

(5) Az 1. melléklet 4-6. pontjában szereplő földrészleteken

a) természetvédelmi,

b) vendéglátó,

c) turisztikai,

d) szállás,

e) sport- és szabadidő-,

f) oktatási-nevelési,

g) hitéleti,

h) biztonsági és

i) közlekedési

rendeltetés helyezhető el.

(6)[5] A történelmi sportterületre vonatkozó településrendezési tervet az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(7) A beruházással érintett és az erdőtörvény hatálya alá tartozó ingatlanok esetében az erdővédelmi járulék megfizetése alól mentesül az ingatlan mindenkori tulajdonosa, amennyiben az igénybe vett ingatlan esetében annak megfizetésére jogszabály alapján kötelezettsége keletkezik.

3. § (1)[6] A történelmi sportterülettel érintett, az állam tulajdonában álló ingatlanok e törvény hatálybalépésének, a törvény hatálybalépését követően állami tulajdonba kerülő ingatlanok az állami tulajdonba kerülés időpontjában, e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok, ingyenesen a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) Az ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői jogot a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat (a továbbiakban: vagyonkezelő) kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(3)[7] A vagyonkezelő ellátja a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 66. § (2) bekezdésében meghatározott építtetői feladatokat, felelős a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 174. §-ában foglaltak teljesítéséért, valamint kiadja az e törvény végrehajtásához szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat.

4. § A történelmi sportterület kialakítása közérdekű célú fejlesztésnek minősül.

5. §[8] Felhatalmazást kap Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata, hogy a történelmi sportterület területén az e törvénynek megfelelő településrendezési tervet megalkossa.

6. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2013. évi CXLVIII. törvényhez

A Normafa Park történelmi sportterület által érintett földrészletek (helyrajzi számok szerint)

1. A sí- és egyéb sportpályák kialakítására kijelölt, beépítést nem igénylő területek

Budapest XII. kerület

9138/7, 8862/1, 8888/3, 9138/8, 9140/6, 9140/10, 9140/12, 9150/4, 9150/5, 9151/5, 9154/2, 9155/3, 9269/35, 10496/19, 10496/23, 10500/3,10503/14, 10503/15, 10503/19, 10503/24, 10503/25, 10503/26, 10503/27, 10503/28, 10503/29, 10503/21, 10505/1, 10524/1, 10875/2, 10886/66[9]

2. Meglévő épületeket tartalmazó földrészletek

a) Meglévő épületek földrészletei

Budapest XII. kerület

10501/6, 10503/9, 10505/2, 10522, 10527/2, 10760/6, 10505/3, 10846/5, 10886/53[10]

b) Nagy méretű földrészlet

Budapest XII. kerület

10503/10

c) Volt Fácán Vendéglő műemléki védettségű ingatlan

Budapest XII. kerület

10525/2

3. Új épület elhelyezését igénylő földrészletek

a) Sífelvonó alsó állomása

Budapest XII. kerület

10500/9, 10500/10, 10500/11, 10500/12

b) Sífelvonó felső állomása és fogaskerekű végállomás

Budapest XII. kerület

10497/6

4. Közlekedési területek, közösségi közlekedési bázisterületek földrészletei

Budapest XII. kerület

9116/3, 9122/1, 9123, 9131/2, 9132, 9153/1, 9136, 9137, 9139/9, 9145, 9144/2, 9240/16, 10468/1, 10492, 10500/5, 10500/6, 10502, 10503/6, 10503/8, 10503/12, 10503/16, 10517/1, 10517/2, 10523, 10525/1, 10760/10, 10837/3, 10875/3, 10760/6[11]

5. Beépítésre szánt területek földrészletei

Budapest XII. kerület

9124/2, 9128/2, 9129/3, 9133/5, 9133/6, 9134/2, 9139/6, 9305/3, 10497/7, 10500/7, 10500/8, 10760/3

6. Az 1-5. pontokba nem sorolt, a történelmi sportterület részét képező földrészletek

Budapest XII. kerület

9114/4, 9114/5, 10503/13, 10886/67

2. melléklet a 2013. évi CXLVIII. törvényhez

A Fogaskerekű vasút fejlesztésével érintett földrészletek (helyrajzi számok szerint)

1. Budapest II. kerület

13143/2

2. Budapest XII. kerület

6835/8, 6835/10, 6835/11, 6835/15, 9240/1, 9240/2, 9240/4, 9240/14, 9240/16, 9309/1, 9309/2, 9886/1, 9886/14