2019. évi LXIV. törvény

egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról

1. A bányászatról szóló 1993. XLVIII. törvény módosítása

1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben engedélyezett bányászati tevékenységét - a tájrendezés kivételével - csak akkor kezdheti meg, ha a bányafelügyeletnek igazolta, hogy a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett ingatlanok tekintetében ingatlan-igénybevételi jogosultsággal rendelkezik, és a bányafelügyelet az igazolást elfogadta."

2. § A Btv.

a) 20. § (3) bekezdés g) pontjában a "mélyműveléses bányászata" szövegrész helyébe a "bányászata" szöveg,

b) 26/A. § (1) bekezdésében a "szerint tevékenység" szövegrész helyébe a "szerinti tevékenység, valamint a (3a) bekezdés szerinti eljárás" szöveg,

c) 26/A. § (3a) bekezdésében a "teljesülnek" szövegrész helyébe a "teljesülnek, és a bányászati tevékenység befejezését követő, a bányászattal igénybe vett területekre vonatkozó újrahasznosítási cél a településrendezési eszközökben foglaltaknak megfelel" szöveg,

d) 27. § (2) bekezdésében az "a településrendezési eszközökben foglaltaknak való megfelelést, továbbá a tájrendezés teljesítését" szövegrész helyébe a "továbbá a 26/A. § (3a) bekezdése szerint megállapított bányateleknél, illetve horizontálisan bővített bányatelekrésznél a településrendezési eszközökben foglaltaknak való megfelelést" szöveg

e) 41. § (2) bekezdésében a "folytatását felfüggesztheti," szövegrész helyébe a "folytatását megtilthatja," szöveg

lép.

2. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

3. § (1) A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A rendelettervezethez csatolni kell az állami főépítész nyilatkozatát a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról. Az állami főépítész 15 napon belül adja ki nyilatkozatát, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, nyilatkozatát egyetértőnek lehet tekinteni."

(2) A Tftv. 23/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel, azaz a tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával együtt küldi meg a kormányhivatalnak. Ha a (4) bekezdés szerinti állami főépítészi nyilatkozat nem vagy nem határidőre került kiadásra, azt nem kell csatolni a rendelet előzményeihez."

4. § A Tftv. 23/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A térségi területfelhasználási engedély kiadása - az összhang igazolására vonatkozó kérelem kivételével - csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival."

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

5. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Díjtv.) 32/C. § (1) bekezdése a következő y) és z) ponttal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes:)

"y) a kulturális örökségvédelmi jogi jellegek:

ya) műemlék vagy nyilvántartott műemléki érték,

yb) műemléki terület (műemléki jelentőségű terület, történeti táj, műemléki környezet),

yc) régészeti lelőhely (törvény erejénél fogva védett és rendeletben védetté nyilvánított, fokozottan vagy kiemelten védett régészeti lelőhely) vagy régészeti védőövezet,

yd) helyi egyedi építészeti védelem ingatlan-nyilvántartási feljegyzése iránti hatósági eljárás;

z) az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként vagy fátlan állapotban tartott erdőként nyilvántartott terület erdő vagy fásított terület művelési ágának átvezetésére, ennek hiányában jogi jellegként történő feljegyzésére irányuló hatósági eljárás."

6. § A Díjtv. a következő 33/B. §-sal egészül ki:

"33/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 32/C. § (1) bekezdés y) és z) pontját a Módtv. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."

4. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

7. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"43. Barnamezős terület: olyan földrészlet vagy földrészletek összessége - ide nem értve a mező- és erdőgazdasági területeket -, amely elsősorban ipari, kereskedelmi, közlekedési vagy honvédelmi célú felhasználást követően felhagyottá, alulhasznosítottá vagy leromlott állapotúvá vált, jellemzően környezetszennyezéssel terhelt, ugyanakkor környezeti és műszaki beavatkozással értéknövelt, fejleszthető területté alakítható."

8. § (1) Az Étv. 5. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter a központi szakmai irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatkörében:)

"e) a sajátos építményfajtákért felelős miniszterek és az önálló szabályozó szervek, valamint az építésügy területén érintett szakmai kamarák és az érintett felsőfokú oktatási és szakképzéssel foglalkozó intézmények javaslata alapján koordinálja, összefogja és irányítja az építésüggyel kapcsolatos szakmák gyakorlására vonatkozó szabályozás kialakítását,

f) ellátja a területi építész és mérnöki kamarák által vezetett, építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási jogosultságokhoz kapcsolódó eljárások és nyilvántartások szakmai felügyeletét."

(2) Az Étv. 5. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1c) Az építésgazdaságért felelős miniszter az építésgazdaságért való felelőssége körében:

a) ellátja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásával, az energetikai tanúsítói tevékenységgel kapcsolatos feladatokat,

b) ellátja a vállalkozó építőipari kivitelezői nyilvántartás szakmai felügyeletét,

c) érvényre juttatja az építésügyi ágazati és foglalkoztatási elvárásokat a képzési követelményekben az alap-, közép-és felsőfokú, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatási, képzési intézményeknél és a társadalom más érintett szervezeteinél,

d) az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozatala révén gondoskodik az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáról és felülvizsgálatáról,

e) ellátja az építési termékkel kapcsolatos feladatokat."

9. § (1) Az Étv. 8. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2b)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Új beépítésre szánt terület kijelölésére irányuló településrendezési eszköz készítése vagy módosítása esetén az állami főépítész a záró szakmai véleményezés során a településrendezési eszköz tervezetét véleményezésre megküldi az országos főépítésznek. Az országos főépítész 15 napon belül adja ki a nyilatkozatát, a határidő jogvesztő. A záró szakmai vélemény kiadására meghatározott határidőbe nem számít bele az országos főépítész nyilatkozatának kiadására rendelkezésre álló 15 napos határidő.

(2b) Az országos főépítész a (2a) bekezdés szerinti nyilatkozatának kiadása során vizsgálja, hogy a településrendezési eszköz tervezete megfelel-e az országos és térségi szintű területrendezési, településrendezési, településfejlesztési és településképi követelményeknek.

(2c) Az országos főépítész érdemi véleményét a záró szakmai véleménybe be kell építeni.

(2d) A településrendezési eszköz elfogadásakor a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet alapján záró szakmai vélemény kibocsátására jogosultnak a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményét figyelembe kell venni. A záró szakmai vélemény megküldésére a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben megállapított határidő lejártát követő 5. napon a településrendezési eszköz elfogadható."

(2) Az Étv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a települési (a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi) önkormányzat közigazgatási területén van barnamezős terület, köteles az érintett települési önkormányzat a 60. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében szereplő időpontig a településrendezési eszközében a barnamezős területeket lehatárolni, továbbá a településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia felülvizsgálata során a barnamezős területek fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeit meghatározni."

10. § Az Étv. 13. § (2) bekezdés b) pontja a következő bh) alponttal egészül ki:

[A 33/A. § (1) bekezdésében meghatározott építési tevékenység esetén a helyi építési szabályzatban meghatározott övezetre, építési övezetre vonatkozóan]

"bh) a járművek mennyiségére és elhelyezésére vonatkozó előírásokat;"

(kell figyelembe venni.)

11. § Az Étv. 30. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ha az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet meteorológiai obszervatórium védőtávolságával összefüggésben építési tilalmat ír elő, és ebből az ingatlan tulajdonosának, haszonélvezőjének kára származik - ide nem értve az (5) bekezdésben foglalt eseteket -, a tulajdonost, a haszonélvezőt kártalanítás illeti meg, amely az állam kötelezettsége."

12. § Az Étv. 57. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az önkormányzati rendeletben megállapított helyi egyedi építészeti védelmet jogi jellegként az ingatlannyilvántartásban fel kell jegyezni."

13. § Az Étv. 57/F. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha rendeltetésmódosítási engedély nélkül kerül sor az építmény kereskedelmi rendeltetésű használatára vagy átalakítására, a rendeltetésmódosítási engedély iránti eljárásban eljáró hatóság megtiltja a kereskedelmi rendeltetésű használatot, és legfeljebb az eljárási bírság legmagasabb összegének megfelelő bírsággal sújtja azt, akinek a rendeltetésmódosítási engedély iránti kérelmet be kellett volna nyújtania."

14. § Az Étv. 62. § (3a) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter arra, hogy - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendelettel állapítsa meg)

"3. a szakmagyakorlási jogosultságok megállapításával, névjegyzékek vezetésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, továbbá a díjak beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat."

15. § Az Étv.

a) 2. § 19. pontjában a "kormányrendeletben meghatározott" szövegrész helyébe a "jogszabályban meghatározott" szöveg,

b) 33/A. § (5) bekezdésében az "esetén" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben meghatározott eseteiben" szöveg,

c) 2. § 42. pontjában a "műszaki előírás" szövegrész helyébe az "építésügyi műszaki előírás" szöveg,

d) 33/A. § (4) bekezdés a) pontjában az "a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal - kormányrendeletben meghatározottak szerint - a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton" szövegrész helyébe a "kormányrendeletben meghatározott módon" szöveg,

e) 33/A. § (4) bekezdés c) pontjában a "kivitelezési dokumentációt" szövegrész helyébe a "dokumentációt" szöveg,

f) 40. § (1) bekezdés a) pontjában az "az építési napló vezetéséért, kivitelezői" szövegrész helyébe a "kivitelezői" szöveg,

g) 40/A. §-ában a "ha az" szövegrész helyébe az "amennyiben az" szöveg,

h) 43. § (1) bekezdés f) pontjában a "meglétéért, az elektronikus építési napló vezetése esetén az építési napló készenlétbe helyezéséért" szövegrész helyébe a "meglétéért" szöveg,

i) 46. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "megtiltja" szövegrész helyébe az "építési napló hiányában megtiltja, ha annak vezetése az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján kötelező" szöveg,

j) 48. § (2) bekezdés c) pontjában a "szükséges és a" szövegrész helyébe a "szükséges, valamint a" szöveg,

k) 53/B. §-ában a "2. §-a kivételével" szövegrész helyébe az "1/A. §-a kivételével" szöveg,

l) 57/C. § (1) bekezdésében a "be kell szerezni az építési engedély iránti kérelem és mellékletei" szövegrész helyébe az "- amennyiben annak törvényi és kormányrendeleti feltételei fennállnak - be kell szerezni az engedély iránti kérelem és mellékletei" szöveg,

m) 57/C. § (3) és (5) bekezdésében, valamint 57/D. § (1) bekezdésében az "építési" szövegrész helyébe az "építésügyi hatósági" szöveg,

n) 59. § (7) bekezdés a) pontjában az "esetében; ilyenek" szövegrész helyébe az "esetében, ilyenek" szöveg,

o) 60/H. § f) pontjában a "kerületi építési szabályzat" szövegrész helyébe a "14/A. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti településrendezési eszközök" szöveg,

p) 62. § (1) bekezdés 8. pontjában a "dokumentumok körét" szövegrész helyébe a "dokumentumok körét, a nemzeti tervvagyon kezelésének és a nemzeti tervvagyonnal kapcsolatos tulajdonosi joggyakorlói tevékenyég részletes szabályait" szöveg,

q) 62. § (3b) bekezdésében a "településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter arra, hogy az okos város településekre" szövegrész helyébe a "településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter arra, hogy - az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben - az okos településekre" szöveg

lép.

16. § Hatályát veszti az Étv.

a) 13. § (2) bekezdés b) pont bf) alpontjában az "és" szövegrész,

b) 34. § (2) bekezdés l) pontja,

c) 46. § (2) bekezdés a) és f) pontja,

d) 46. § (3) bekezdés a) pontja,

e) 47. § (4) bekezdése,

f) 50. § (2) bekezdés b) pontja,

g) 62. § (1) bekezdés 17. pontjában az "és végrehajtási" szövegrész,

h) 62. § (1) bekezdés 33. pontja,

i) 62. § (3) bekezdése.

5. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

17. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4/A. § Állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény, muzeális intézmény alapleltárából visszaigényelt kulturális javak visszaadására - erre vonatkozóan bejelentett igény esetén - abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az igénylő tulajdonjogát kétséget kizáróan bizonyítja."

18. § A Kultv. V. RÉSZE a következő alcímmel egészül ki:

"Kulturális javak visszaadására irányuló eljárás

92/B. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján hozott döntéseket - kivéve, ha az ügyben jogerős bírósági döntés született - a döntés meghozatalát követő 5 éven belül legfeljebb egy ízben felülvizsgálhatja, az alábbi esetekben:

a) több igénylő terjesztett elő igényt, azonban nem minden igénylő igényét bírálták el, vagy a döntés nem minden igénylőre tartalmaz rendelkezést,

b) a vagyontárgynak az igénylő részére történő visszaadásáról rendelkező döntés meghozatalát követően a vagyontárgyra 2019. február 25. napjáig új igénylő jelentette be az igényét, vagy

c) a döntés meghozatalát követően olyan, az ügy elbírálása szempontjából lényeges körülmény, adat, bizonyíték merült fel, amelyet a korábbi eljárásban nem bíráltak el és elbírálása esetén a döntést érdemben befolyásolhatta volna.

92/C. § (1) A felülvizsgálati eljárásban, a 92/B. § a)-c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a korábbi döntést visszavonja, és a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján megismételt eljárásban dönt az igénylő kérelméről. A felülvizsgálati eljárásban a kulturális örökség védelméért felelős miniszter elrendelheti a még ki nem adott vagyontárgy közgyűjteményben történő további őrzését, valamint a birtokba vett vagyontárgynak a korábbi igénylőtől történő visszavételéről is rendelkezhet.

(2) A felülvizsgálati eljárás hivatalból indul. A felülvizsgálati eljárásban a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendelkezhet a vagyontárgynak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 107. §-ában meghatározott biztosítási intézkedésként történő zár alá vételéről, lefoglalásáról.

92/D. § A kulturális örökség védelméért felelős miniszter által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban az Ákr. rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az eljárásban szakértőként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t kell kirendelni,

b) az ügyintézési határidő 180 nap,

c) az ügyfél nyilatkozatával nem pótolhatja a hiányzó bizonyítékot, és

d) nem alkalmazható az Ákr. 123. § (2) bekezdés a) pontja.

92/E. § A felülvizsgálat esetén a 4/A. §-ban foglalt alapelv figyelembevételével kell eljárni. E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján folyamatban levő és megismételt eljárásokban.

92/F. § (1) A kulturális örökség védelméért felelős miniszternek a 92/C. § alapján hozott döntését a bíróság nem változtathatja meg.

(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszternek e törvény, valamint a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet alapján hozott döntésével szemben kezdeményezett közigazgatási perben a bíróság a döntést nem változtathatja meg."

19. § (1) A Kultv. 94. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon intézmények körét, amelyeknél - az ellátott közfeladat jellegéből adódóan - közszolgáltatás ellátására irányuló foglalkoztatási jogviszonyként munkaviszony létesíthető."

(2) A Kultv. 100. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény végrehajtásaként rendeletben szabályozza)

"u) azon intézmények körét, amelyeknél közszolgáltatás ellátására irányuló foglalkoztatási jogviszonyként munkaviszony létesíthető."

6. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

20. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 5. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege tekintetében közhiteles nyilvántartásban (a továbbiakban: egyéb közhiteles nyilvántartás) az ingatlan művelési ága, fő rendeltetése vagy jogi jellege vonatkozásban változás történik, akkor az e közhiteles nyilvántartást vezető szerv automatikus információátadás útján az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átadja az ingatlanügyi hatóságnak az erre vonatkozó adatot. Az ingatlanügyi hatóság az adatátadást követő 30 napon belül köteles intézkedni a két nyilvántartás közötti összhang megteremtéséről."

21. § Az Inytv. 94. § (11)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha az ingatlan-nyilvántartás és az egyéb közhiteles nyilvántartás között e rendelkezés hatálybalépésekor ellentmondás áll fenn, e rendelkezés hatálybalépésétől számított három éven belül az ingatlan-nyilvántartásban szereplő ingatlan művelési ágát, fő rendeltetését, jogi jellegét összhangba kell hozni az egyéb közhiteles nyilvántartásban foglaltakkal.

(12) A (11) bekezdés szerinti összhangba hozatal során az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartását egybeveti az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal. Ha az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv megállapítja, hogy az ingatlan-nyilvántartás nem vagy nem megfelelően tartalmazza az általa közhitelesen nyilvántartott adatokat, az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv az adatot az ingatlanügyi hatóság részére és az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés céljából átadja. Az ingatlanügyi hatóság az adatátadást követő 30 napon belül köteles intézkedni a két nyilvántartás közötti összhang megteremtéséről.

(13) Az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szerv a (12) bekezdés szerinti adatátadást megelőzően legalább 30 nappal korábban tájékoztatja az ingatlan tulajdonosát az összehangolás kezdeményezéséről és annak várható eredményéről.

(14) Az ingatlan tulajdonosa vagy az, akinek jogi érdeke fűződik hozzá, a (12) bekezdés szerinti összhangba hozatalt a (11) bekezdés szerinti határidőn belül

a) az egyéb közhiteles nyilvántartást vezető szervnél is indítványozhatja úgy, hogy a szerv a kezdeményezést 15 napon belül megvizsgálja, és ha az alapos, az ingatlanügyi hatóságnál hivatalból kezdeményezi az összhangba hozatalt, vagy

b) közvetlenül az ingatlanügyi hatóságnál is kezdeményezheti.

(15) Az e rendelkezés hatálybalépésekor önkormányzati rendeletben helyi egyedi építészeti védetté nyilvánított ingatlan esetében a helyi önkormányzat a (11)-(14) bekezdés szerint jár el azzal, hogy az összhangba hozatal és az információátadás során a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozó helyi egyedi építészeti védetté nyilvánított ingatlanokra vonatkozó adatokat egyéb közhiteles nyilvántartásnak, a helyi önkormányzatot egyéb helyi közhiteles nyilvántartást vezető szervnek kell tekinteni."

22. § Hatályát veszti az Inytv. 72. § (7) és (8) bekezdése.

7. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

23. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 61/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az 1055 Budapest V. kerület, belterület, 24834/1 helyrajzi számú ingatlan (a Vértanúk tere) 2017. szeptember 1-jén, az 1055 Budapest V. kerület, belterület, 24892/1 helyrajzi számú ingatlan (Alkotmány utca) 2020. augusztus 1-jén a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 14. § (1) bekezdése alapján - a méltó megemlékezések feltételeinek biztosítása mint örökségvédelmi állami feladatok ellátása érdekében - e törvény erejénél fogva, nyilvántartási értéken, ingyenesen az állam tulajdonába kerül."

24. § A Kötv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

8. A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása

25. § A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak

a) a korábban hozott miniszteri döntéssel, határozattal vagy a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított és ekként kulturális örökségi védelmet élvező műemléki érték vagy nyilvántartott régészeti lelőhely, vagy

b) a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva védett vagy a természet védelméről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti terület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület kijelölt védőövezete

nyilvánítható.

(3) A világörökségi terület egyben a településkép védelméről szóló törvény szerinti településképi szempontból kiemelten meghatározó területnek is minősül."

26. § (1) A Vötv. 4. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:]

"c) előkészíti a Kormány részére a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét (a továbbiakban: világörökségi kezelési terv), a Világörökség Jegyzékbe történő felvételt követően haladéktalanul intézkedik annak kihirdetéséről, továbbá szükség esetén kezdeményezi a világörökségi kezelési terv felülvizsgálatát, módosítását;"

(2) A Vötv. 4. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:]

"l) gondoskodik a hazai világörökségi területek és a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének mint közhiteles nyilvántartásnak a vezetéséről;"

27. § A Vötv. 2. alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:

"6/B. § (1) A világörökségi szakkérdésben eljáró hatóság - az e törvénnyel és a végrehajtására kiadott rendeletekkel összhangban - honlapján, az érintettek számára visszakereshető módon szakmai követelményeket tartalmazó iránymutatást tehet közzé, amely a hatósági eljárás során érvényesítendő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iránymutatás vagy annak módosítása csak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter előzetes jóváhagyását követően tehető közzé, és a honlapon történő közzététel és a követelmény hatálybalépése között legalább 30 nap felkészülési időt kell biztosítani."

28. § (1) A Vötv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területének egésze védett természeti területen van, a természetvédelmi kezelési terv a világörökségi helyszín világörökségi kezelési tervének minősül. Ebben az esetben a természetvédelmi kezelési terv jogszabályban meghatározott tartalmi és szerkezeti keretei között biztosítani kell a védett természeti terület világörökségi címéből fakadó szakmai követelmények érvényesülését.

(3a) A (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési terv csak akkor minősül az (1) bekezdés szerinti, a világörökségi területre vonatkozó világörökségi kezelési tervnek, ha megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet világörökségi kezelési terv tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeknek. Ha a világörökségi kezelési terv tartalmi követelményei nem teljesülnek a (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési tervben, akkor az érintett területre külön világörökségi kezelési tervet kell készíteni."

(2) A Vötv. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Világörökségi területen építményt, épületet, műszaki berendezést, reklámhordozót, közlekedési infrastruktúrát és napelemes erőművet újonnan elhelyezni, közműfejlesztést megvalósítani, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és bányászati tevékenységet folytatni, növényzetet telepíteni csak a világörökségi kezelési tervben meghatározott szempontrendszer és korlátozások figyelembevételével lehetséges."

29. § (1) A Vötv. 14. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:)

"d) a világörökségi gondnokság kijelölésének szabályait és ellátandó feladatait,

e) a világörökségi területre vonatkozóan a kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó elemeket (attribútumokat), valamint az ezek megőrzését és fenntartását biztosító alapvető kezelési követelményeket, korlátozásokat és tilalmakat meghatározó világörökségi kezelési tervet,"

(2) A Vötv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Felhatalmazást kap a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, hogy - az 1. mellékletben meghatározott miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:

a) a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi elemeit, valamint az annak elkészítésére vonatkozó különös szabályokat;

b) a világörökségi területtel érintett ingatlanokat."

30. § A Vötv. a következő 18. §-sal egészül ki:

"18. § E törvénynek az egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított

a) 8. § (3) és (3a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő, világörökségi területet érintő természetvédelmi kezelési terv készítése és módosítása során, valamint

b) a 8. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell."

31. § A Vötv. 5. § g) pontjában a "kiemelkedő kulturális örökségi és természeti értéket hordozó" szövegrész helyébe a "várományos helyszínen kiemelkedő értéket hordozó" szöveg lép.

32. § Hatályát veszti a Vötv. 11. §-a.

9. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

33. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. §-a a következő (3b)-(3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Az állami tulajdonban álló országos közutak és műtárgyai, valamint az állami tulajdonban álló terek és parkok tulajdonjogát az állam a helyi önkormányzat javára ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3c) A helyi önkormányzati tulajdonban álló helyi közutak és műtárgyai, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek és parkok tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam, illetve más helyi önkormányzat javára ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3d) A (3b) és (3c) bekezdés szerint ingyenesen átruházott eszközöket az új tulajdonosnak az átvett könyv szerinti értéken kell nyilvántartásba vennie."

34. § Az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:)

"a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni azzal, hogy a juttatási cél megvalósítása érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állagmegóvási kötelezettség megszegésének;"

35. § Az Nvtv. 6. § (1) bekezdésében a "(2)-(3a) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(3c) bekezdésben" szöveg lép.

10. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

36. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a a következő (27) bekezdéssel egészül ki:

"(27) A Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti Országos Építésügyi Nyilvántartás és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer működtetéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt, az adott területre elérhető legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz, és

b) a területfejlesztési és területrendezési feladatainak ellátása érdekében szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt, az adott területre elérhető legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz

térítésmentesen hozzáférhet."

11. A Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény módosítása

37. § (1) A Normafa Park történelmi sportterületről szóló 2013. évi CXLVIII. törvény (a továbbiakban: Nptv.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A történelmi sportterületen az 1. melléklet

a) 1. pontjában meghatározott földrészleteken épület nem, csak kizárólag sport- és szabadidő-, valamint ezeket kiszolgáló rendeltetés helyezhető el úgy, hogy az építmények összesített alapterülete nem haladhatja meg az érintett földrészletek területének 0,5%-át;

b) 2. pontjában meghatározott földrészleteken szállás-, vendéglátó-, sport-, szabadidő-, turisztikai-, oktatási-, kulturális-, egészségügyi- és ezeket kiszolgáló rendeltetés helyezhető el úgy, hogy a földrészlet meglévő beépítettsége legfeljebb 10%-kal növelhető;

c) 2. pontjában meghatározott földrészleteken - a b) pontban foglaltakon túl - hitéleti rendeltetés céljára legfeljebb egy új épület, legfeljebb 500 m2 bruttó alapterületen és legfeljebb 15 méter beépítési magassággal helyezhető el, valamint kilátó helyezhető el úgy, hogy az új épület beépítési magassága nem haladhatja meg a meglévő épületek legnagyobb beépítési magasságát;

d) 3. pontjában meghatározott földrészleteken sport-, szabadidő- és közlekedési rendeltetés helyezhető el úgy, hogy a beépítettség az 1%-ot nem haladhatja meg;

e) 3. pontjában meghatározott földrészleteken - amelyeken a természeti értékek védelme nem sérül - a d) pontban foglaltakon túl egyenként legfeljebb 300 m2 bruttó alapterületű épület építése lehetséges úgy, hogy az épület legnagyobb beépítési magassága 7,5 méter lehet."

(2) Az Nptv. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A történelmi sportterületre vonatkozó településrendezési eszközöket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."

38. § (1) Az Nptv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A történelmi sportterülettel érintett, az állam tulajdonában álló ingatlanok e törvény hatálybalépésének, a törvény hatálybalépését követően állami tulajdonba kerülő ingatlanok az állami tulajdonba kerülés időpontjában, e törvény erejénél fogva mint közfeladat ellátásához szükséges ingatlanok, ingyenesen a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülnek."

(2) Az Nptv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vagyonkezelő ellátja az Étv. 43. § (1) bekezdésében meghatározott építtetői feladatokat, felelős az Étv. 54. §-ában foglaltak teljesítéséért, valamint kiadja az e törvény végrehajtásához szükséges tulajdonosi hozzájárulásokat."

39. § Az Nptv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Felhatalmazást kap Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata, hogy a történelmi sportterület területén az e törvénynek megfelelő településrendezési eszközöket megalkossa."

40. § Az Nptv. 1. melléklet

a) 1. pontjában a "10837/3" szövegrész helyébe a "10503/21, 10505/1, 10524/1" szöveg,

b) 2. pont a) alpontjában a "10760/6" szövegrész helyébe a "10760/6, 10505/3, 10846/5, 10886/53" szöveg, és

c) 4. pontjában a "9135/1" szövegrész helyébe a "9153/1" szöveg, valamint a "9139/8, 9139/9, 9139/10," szövegrész helyébe a "9139/9," szöveg

lép.

12. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása

41. § A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) 2. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A kiemelt budapesti fejlesztésekkel összefüggésben az állam feladata különösen:)

"c) Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő, egyéb, a Kormány által meghatározott feladatok ellátása."

42. § A Budapest törvény 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat az e feladatok ellátására létrehozott, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság vagy annak 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: Társaság) útján látja el, azzal, hogy magasépítési beruházás előkészítését kizárólag a magyar állam 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság útján látja el. A Társaság e feladatai elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe. A Társaság által ellátandó feladatokat és az abban közreműködő szerveket, valamint az érintett szervezetek közötti együttműködés rendjét a Kormány rendeletben határozza meg."

43. § A Budapest törvény 2. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Amennyiben a Kormány a kiemelt budapesti fejlesztések irányítására kormánybiztost nevez ki, a Kormány rendeletben határozza meg a kormánybiztos fejlesztés irányításával kapcsolatos hatáskörét."

44. § A Budapest törvény 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni a 3. § (1) bekezdése szerinti, a magyar állam 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság és annak 100%-os tulajdonában álló nonprofit gazdasági társaság közötti szerződés átruházásra is."

45. § A Budapest törvény 5. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) Az 1. melléklet 3. pontja szerinti létesítményfejlesztési projekt vonatkozásában a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet és a települési önkormányzat fák és fás szárú növények védelmére vonatkozó rendeletének fás szárú növények pótlására vonatkozó szabályait - az érintett terület ökológiai állapotának fenntartása és javítása érdekében - a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a fa kivágására építmény elhelyezése miatt kerül sor, a fapótlás mértéke nem lehet kevesebb a kivágott össztörzsátmérő 150%-ánál.

(3) Több szomszédos ingatlant érintő fakivágás esetén a fapótlást a telekhatároktól függetlenül a fakivágási engedéllyel érintett ingatlanok területén kell teljesíteni.

(4) Amennyiben a pótlás a környezeti adottságok, beépítettség vagy egyéb ok miatt csak részben végezhető el a fakivágással érintett területen, úgy a fakivágással érintett telkek határától mért 1000 méteren belül szükséges a pótlást elvégezni, több szomszédos telek érintettsége esetén a telkek összterületének külső határától számított 1000 méteren belül.

(5) Amennyiben az adott beruházás kapcsán a fakivágás, illetve a fapótlás több kerület közigazgatási területét érinti, az építtető a fapótlásról az érintett kerületi önkormányzatokkal többoldalú megállapodást köt azzal, hogy a pótlási kötelezettség elsősorban telepítéssel teljesítendő és a megállapodás a telepítés helyét rendezi.

(6) Az 1. melléklet 3. pontja szerinti létesítményfejlesztési projekt keretében megvalósuló épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának feltétele az (5) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése.

(7) A fakivágási engedélyben, illetve az (5) bekezdés szerinti megállapodásban előírt fapótlást folyamatosan, de legkésőbb a használatbavételi engedély véglegessé válását követő két éven belül kell teljesíteni."

46. § (1) A Budapest törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Vagyonkezelő mint építtető az (1) bekezdés szerinti beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:

a) a beruházás előkészítése során:

aa) teljeskörűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges terveket, felméréseket, tanulmányokat,

ab) kidolgozza vagy kidolgoztatja a fenntartási és üzemeltetési modellt,

ac) elkészíti vagy elkészítteti a hatástanulmányt, szakvéleményeket, szakértői tanulmányokat,

ad) beruházási tervet készít vagy készíttet,

ae) tervezési programot készít vagy készíttet,

af) költség- és időkalkulációt készít vagy készíttet,

ag) lefolytatja a helyszínvizsgálatot,

ah) elkészíti vagy elkészítteti a beruházási programot,

ai) elfogadja a beruházási alapokmányt és programot,

aj) lebonyolítja a tervpályázatot,

ak) elkészíti vagy elkészítteti a településrendezési eszközöket, rendezi a beruházással érintett ingatlan jogi helyzetét,

al) elkészíti vagy elkészítteti a vázlattervet,

am) elkészíti vagy elkészítteti a jóváhagyási tervet,

an) gondoskodik a tervellenőri feladatok elvégzéséről,

ao) elkészíti vagy elkészítteti és jóváhagyja az engedélyezési dokumentációt,

ap) ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, lefolytatja az engedélyeztetést, saját nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket,

aq) elkészíti vagy elkészítteti és jóváhagyja a kivitelezési dokumentációt,

ar) lefolytatja a beruházás előkészítéséhez szükséges közbeszerzési eljárásokat;

b) a beruházás megvalósítása során:

ba) előkészíti és lefolytatja a beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásokat,

bb) előkészíti és megköti a beruházás megvalósítására vonatkozó építési és egyéb szerződéseket, ideértve különösen a tanácsadói, lebonyolítói, mérnöki, tervezési és egyéb szakértői szerződéseket,

bc) lefolytatja az üzempróbákat, üzembe helyezést,

bd) elkészítteti a megvalósulási dokumentációt,

be) gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról,

bf) gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról,

bg) elvégzi a teljesítések igazolását,

bh) közreműködik a használatbavételi engedélyezési, illetve tudomásulvételi eljárásban,

bi) érvényesíti a szavatossági és jótállási jogokat."

(2) A Budapest törvény 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A Vagyonkezelő mint építtető feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe."

47. § (1) A Budapest törvény 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"a) a kiemelt budapesti fejlesztésnek minősülő beruházások körét és a kiemelt budapesti fejlesztések előkészítése során ellátandó egyes feladatokat,

b) a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter, illetve a Társaság kiemelt budapesti fejlesztések előkészítésével és megvalósításuk felügyeletével kapcsolatos feladatait, a Társaság feladataiban közreműködő szerveket, valamint az érintett szervezetek közötti együttműködés rendjét,"

(2) A Budapest törvény 20. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e)-g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"d) a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter, illetve a Társaság kiemelt nemzetközi sportesemények rendezési jogának megszerzésével kapcsolatos feladatait,

e) a 3. § (1) bekezdése szerinti Társaságot,

f) a kormánybiztos irányítása alatt álló kiemelt budapesti fejlesztések körét, valamint a beruházásirányítási jog tartalmát,

g) a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feladatokat."

48. § A Budapest törvény

a) 4. § (1) bekezdésében az "A kiemelt budapesti fejlesztésekkel, valamint a kiemelt nemzetközi sporteseményekkel kapcsolatos feladatok ellátására" szövegrész helyébe az "A kiemelt budapesti fejlesztésekkel, a kiemelt nemzetközi sporteseményekkel, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó tízéves Budapest városfejlesztési terv előkészítésével és annak végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására" szöveg,

b) 8. §-ában az "a Kormány jelöli ki" szövegrész helyébe az "a Kormány határozatban jelöli ki" szöveg

lép.

13. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása

49. § A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Trtv.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a településrendezési eszköz adott tárgykörben nem szabályoz, akkor e törvény és az e törvénnyel összhangban lévő megyei területrendezési terv rendelkezéseit kell alkalmazni."

50. § A Trtv. 11. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során)

"a) az erdőgazdálkodási térségben az erdőterület területfelhasználási egységet a térséget lefedő erdők övezetére vonatkozó szabályok szerint, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell lehatárolni;"

51. § A Trtv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kiemelt térségek, illetve a megyék területrendezési tervében

a) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatoknak az Ország Szerkezeti Tervében megállapított nyomvonalától, a térbeli rendtől és a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolásától az adott műszaki infrastruktúra kijelölése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése esetén lehet eltérni.

(2) A településrendezési eszközökben

a) az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonala a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában részt vevő, az egyeztetés tárgyát képező infrastruktúra elem vonatkozásában az adott egyeztetési szakterületet képviselő államigazgatási szerv hozzájárulása, és az egyéb érintett szakterületet képviselő államigazgatási szerv egyetértése esetén térhet el a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, azok térbeli rendjétől és a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolásától."

52. § A Trtv. 70. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A jogi vagy szabályozási partvonallal határos földrészletre - a védett természeti területek kivételével - a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatnak elővásárlási joga áll fenn. A jogi vagy szabályozási partvonallal határos földrészlet tekintetében - sorrendben a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatot követően - az államot is megilleti az elővásárlási jog. A települési önkormányzatot megillető elővásárlási jogot az önkormányzat kérésére, az államot megillető elővásárlási jogot az elővásárlási jog gyakorlására törvényben meghatározott szerv kérésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni."

53. § A Trtv. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Településrendezési eszköz készítése vagy módosítása során a beépítésre szánt területnek a Balaton vízparti területeivel érintett területén - az e törvény hatálybalépésekor hatályos településrendezési eszközökben kijelölt területfelhasználási egységre vonatkozóan - a településrendezési eszközben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke a területfelhasználási egység változása esetén sem növelhető, kivéve, ha az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeire vonatkozó sajátos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendelet ettől eltérően rendelkezik."

54. § A Trtv. 78. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 25. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:)

"e) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett."

55. § A Trtv. 79. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:)

"h) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett."

56. § A Trtv. 87. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén:)

"c) épület - érintettség esetén a 84. § szerinti kertes mezőgazdasági terület övezetében vagy a 77. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben meghatározott általános mezőgazdasági terület övezetében meghatározott szabályok alkalmazásával egyidejűleg -

ca) a beépíthető telek legkisebb nagyságára és beépítettségére, valamint a mezőgazdasági birtokközpontokra vonatkozó előírások figyelembevételével, és

cb) az I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetéssel, összesen legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel, a II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen pedig a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken, legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel

helyezhető el;"

57. § A Trtv. 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) E törvény rendelkezéseit - figyelemmel az (1a) bekezdésben foglaltakra is - a hatálybalépését követően indult 3. § (1) és (3) bekezdés szerinti eljárásokban kell alkalmazni.

(1a) Ha e rendelkezés hatálybalépésekor - a településrendezési eszköz módosításánál - az érintett államigazgatási szervet első alkalommal már megkeresték, a települési önkormányzat választhat, hogy e törvény és a végrehajtására kiadott miniszteri rendelet térségi területfelhasználási és övezeti szabályait, vagy a 2019. március 14-én hatályos Országos Területrendezési Tervről, Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvények térségi területfelhasználási és övezeti szabályait alkalmazza. A településrendezési eszközök e bekezdés szerinti módosítása nem mentesíti a települési önkormányzatot a 91. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében és 93. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének teljesítése alól."

58. § (1) A Trtv. 91. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál)

"b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a 11. § előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a vegyes területfelhasználású térség és az építmények által igénybe vett térség esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2019. március 14-én hatályos előírásait kell figyelembe venni,"

(2) A Trtv. 91. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál)

"g) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti miniszteri rendelet vezet be (országos övezetként állapít meg, vagy megyei területrendezési tervben való megállapításáról rendelkezik), azonban a megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra vagy megállapításra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál a 22. §-ban és a 23. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell lehatárolni, és rájuk e törvény, illetve a 88. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti miniszteri rendelet övezeti előírásait kell alkalmazni."

59. § A Trtv. 92. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A fővárosi településszerkezeti tervet és a fővárosi rendezési szabályzatot 2020. március 15-ig e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően felül kell vizsgálni és módosítani kell."

60. § A Trtv. 93. §-a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a 2019. március 15-én fennálló állapot alapján az 51. § (1) bekezdése szerinti minimális zöldterületi arány a magántulajdonú ingatlan rendeltetésének, használati módjának korlátozásával valósítható meg, akkor a települési önkormányzat - a 67. § és a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - 5%-nál kisebb zöldterületet is kijelölhet a településszerkezeti tervben.

(7) Amíg a partinak és partközelinek nem minősülő településen a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterületek együttes területe nem éri el az 51. § (1) bekezdésében meghatározott arányt, addig e településnél az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet - gazdasági vagy különleges terület kijelölése esetén zöldterületet vagy véderdőt - kell kijelölni. Ha a zöldterület vagy véderdő kijelölése az új beépítésre szánt terület rendeltetése miatt az adott területen nem valósítható meg, akkor a zöldterületet vagy a véderdő területét a település arra alkalmas más területén kell kijelölni."

61. § A Trtv. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben kempingként kijelölt, de a településrendezési eszközökben 2019. március 15-ig jogszerűen vegyes területfelhasználási egységbe átsorolt területek e területfelhasználási egységben megtarthatóak, közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén legfeljebb 15%-os beépítettséggel, egyéb esetben legfeljebb 50% beépítettséggel."

62. § (1) A Trtv. 4/1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) A Trtv. 4/2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) A Trtv. 4/8. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(4) A Trtv. 9. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(5) A Trtv. 12/1. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

(6) A Trtv. 12/2. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

63. § A Trtv.

1. 4. § 3. pontjában az "a partvonallal közvetlenül érintkező része" szövegrész helyébe az "a partvonallal érintkező legfeljebb 500 méter széles sávja" szöveg,

2. 4. § 22. pontjában a "zártkerti területek" szövegrész helyébe a "zártkerti vagy zártkerti művelésből kivett mezőgazdasági területek" szöveg,

3. 4. § 47. pontjában a "Területfelhasználási egység:" szövegrész helyébe a "területfelhasználási egység:" szöveg, valamint a "területet." szövegrész helyébe a "területet;" szöveg,

4. 7. § (2) bekezdésében a "kormányrendeletben" szövegrész helyébe a "kormányrendelet" szöveg,

5. 11. § b) pontjában a "természetközeli terület" szövegrész helyébe a "természetközeli terület, - nagyvárosias lakóterület és vegyes terület kivételével - beépítésre szánt terület" szöveg,

6. 12. § (1) bekezdés c) pontjában az "olyan használaton kívül került vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő terület, amely a tervezett rendeltetésnek megfelelne" szövegrész helyébe az "az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti barnamezős terület" szöveg,

7. 18. § (2) bekezdésében az "A kitermelési műszaki üzemi terv" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés szerinti bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv" szöveg, és az "a településrendezési eszköz" szövegrész helyébe a "- ha van elfogadott településrendezési eszköz - a településrendezési eszköz" szöveg,

8. 22. §-ában a "meghatározott szerkezeti terveket" szövegrész helyébe az "és a megyei területrendezési tervben meghatározott szerkezeti terv szerinti települési térséget" szöveg,

9. 38. § (1) bekezdés c) pontjában a "párhuzamosan kiépül." szövegrész helyébe a "párhuzamosan kiépül, továbbá új lakóterület kijelölése esetén a Kormány rendeletében meghatározott feltételek teljesülnek." szöveg,

10. 40. § (6) bekezdésében az "A települési térség" szövegrész helyébe az "A beépítésre szánt terület" szöveg,

11. 40. § (8) bekezdésében a "máshol" szövegrész helyébe az "a település közigazgatási területén belül máshol" szöveg,

12. 70. § (2) bekezdés f) pontjában az "és a kikötők elhelyezésére alkalmas" szövegrész helyébe az "alkalmas és hajók kikötésére felhasználható" szöveg,

13. 70. § (5) bekezdésében a "közlekedési, vízgazdálkodási célú közterületté, vegyes területté vagy különleges kikötő közhasználat elől el nem zárható területté" szövegrész helyébe a "közlekedési területté, vízgazdálkodási területté vagy különleges kikötő terület közhasználat elől el nem zárható területévé" szöveg,

14. 71. § (2) bekezdésében a "falusias lakóterület" szövegrész helyébe az "új falusias lakóterület", valamint az " ,illetve nem minősíthető át." szövegrész helyébe az " ,illetve azzá nem minősíthető át." szöveg,

15. 71. § (4) bekezdésében a "Meglévő épület" szövegrész helyébe a "Jogszerűen épített épület" szöveg,

16. 73. § (1) bekezdésében az "eső, zöldterületként kijelölt," szövegrész helyébe az "eső, a településrendezési eszközökben zöldterületként kijelölt," szöveg,

17. 75. § (1) bekezdésében a "Lakó- és üdülőépület," szövegrész helyébe a "Lakóépület és" szöveg,

18. 76. §-ában a "területének nagysága" szövegrész helyébe a "területének együttes nagysága" szöveg,

19. 83. § (3) bekezdés b) pontjában a "lakhatási célú" szövegrész helyébe a "lakhatási vagy üdülési célú" szöveg,

20. 83. § (4) bekezdés c) pontjában a "kikötésre alkalmas partszakaszokon" szövegrész helyébe a "hajók kikötésére felhasználható partszakaszokon" szöveg,

21. 87. § (4) bekezdésében a "kormányrendelet" szövegrész helyébe a "miniszteri rendelet" szöveg,

22. 91. § (2) bekezdésében az "e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül" szövegrész helyébe a "2021. december 31-ig" szöveg,

23. 92. § (3) bekezdésében a "Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet" szövegrész helyébe a "fővárosi településszerkezeti terv és a fővárosi rendezési szabályzat" szöveg,

24. 4/1. melléklet 2. pontjában foglalt táblázat C:2 mezőjében az "Ipolytarnóc" szövegrész helyébe a "Somoskőújfalu" szöveg,

25. 4/1. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában foglalt táblázat B:20 mezőjében a "Salgótarján" szövegrész helyébe a "Mátraverebély (21. sz. főút) - Salgótarján" szöveg,

26. 4/1. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában foglalt táblázat B:31 mezőjében a "Felsőzsolca (3. sz. főút)" szövegrész helyébe a "Miskolc (M30)" szöveg,

27. 4/1. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában foglalt táblázat B:32 mezőjében a "Budapest - Maglód; Nagykáta -Jászberény - Dormánd (33. sz. főút)" szövegrész helyébe a "Budapest (M0) - Sülysáp - Nagykáta - Jászberény - Dormánd (33. sz. főút)" szöveg,

28. 4/1. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában foglalt táblázat B:44 mezőjében az "Abaújszántó" szövegrész helyébe az "Abaújszántó - Encs (3. sz. főút)" szöveg,

29. 4/1. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában foglalt táblázat B:61 mezőjében a "Hódmezővásárhely (M47)" szövegrész helyébe a "Hódmezővásárhely (47. sz. főút)" szöveg,

30. 4/1. melléklet 3. pont 3.1. alpontjában foglalt táblázat B:119 mezőjében a "Gencsapáti" szövegrész helyébe a "Szombathely" szöveg,

31. 4/1. melléklet 3. pont 3.2. alpontjában foglalt táblázat B:57 és B:58 mezőjében a "Hódmezővásárhely (M47)" szövegrész helyébe a "Hódmezővásárhely (47. sz. főút)" szöveg,

32. 4/2. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában foglalt táblázat B:11 mezőjében az "M47" szövegrész helyébe a "47. sz. főút" szöveg,

33. 4/11. melléklet 2. pont 2.1. alpontjában az "Apc" szövegrész helyébe a "Jobbágyi" szöveg

lép.

64. § Hatályát veszti a Trtv.

a) 4. § 20. pontjában az "az ingatlan-nyilvántartásban kempingként vagy táborhelyként bejegyzett, vagy" szövegrész,

b) 46. § (2) bekezdés 2. pontjában az "1 ha-nál nagyobb," szövegrész,

c) 49. § f) pontjában a "legalább 2 ha kiterjedésű" szövegrész,

d) 50. § (2) bekezdés b) pontjában az "a védelmi és közjóléti" szövegrész,

e) 69. §-a,

f) 74. § (2) bekezdésében az "a szabályozási partvonal mentén," és a "kis befogadóképességű" szövegrész,

g) 78. § c) pontjában az "és a víztorony" szövegrész,

h) 84. § (2) bekezdés b) pontjában a "2000. december 31. előtt jóváhagyott" szövegrész,

i) 4/2. melléklet 1. pont 1.1. alpontjában foglalt táblázat 1. sora,

j) 5. mellékletében foglalt táblázat 7. sora, valamint

k) 6. mellékletében foglalt táblázat 8. sora.

14. Záró rendelkezések

65. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 13. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 15. § b), d), e), f), h) és i) pontja 2019. szeptember 30-án lép hatályba.

66. § E törvény 33-35. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2019. évi LXIV. törvényhez

1. A Kötv. 2. melléklet I. táblázata helyébe az alábbi táblázat lép:

2. melléklet a 2019. évi LXIV. törvényhez

1. A Trtv. 4/1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat a következő 33. sorral egészül ki:

3. melléklet a 2019. évi LXIV. törvényhez

1. A Trtv. 4/2. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában foglalt táblázat a következő 11. sorral egészül ki:

4. melléklet a 2019. évi LXIV. törvényhez

1. A Trtv. 4/8. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Tervezett 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

"

5. melléklet a 2019. évi LXIV. törvényhez

1. A Trtv. 9. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. A Trtv. 9. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Térségi kerékpárútvonal

"

6. melléklet a 2019. évi LXIV. törvényhez

"12/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A közúthálózat Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő térségi elemei

1. Meglévő térségi szerepkörű összekötő utak

1.1. Galambok (M7) - [Zalabér]

1.2. Galambok - Zalakomár - [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)] - Marcali

1.3. Hollád (M7) - [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)]

1.4. Fonyód (7. sz. főút)/Balatonboglár (7. sz. főút) - Lengyeltóti - [Kaposvár]

1.5. Szántód - [Kaposvár]

1.6. [Lepsény] - Balatonfőkajár - Küngös - [Berhida]

1.7. Balatonalmádi (71. sz. főút) - [Veszprém]

1.8. Pula - Öcs - [Ajka]

1.9. Hévíz - Zalakomár

1.10. Vállus - Keszthely

1.11. Lengyeltóti - Balatonboglár

1.12. Hollád - [Szenyér]

1.13. M7 és 7. sz. főút összekötései: Balatonszárszónál, Balatonőszödnél, Ordacsehinél, Balatonfenyvesnél

2. Tervezett térségi szerepkörű összekötő utak

2.1. Zalakomár - Zalakaros - Zalaújlak - [Nagybakónak - Újudvar]

2.2. Csömend - [Somogyfajsz - Juta]

2.3. Lengyeltóti - Somogymeggyes - Tab - Som (65. sz. főút)

2.4. Tótvázsony (77. sz. főút) - Hidegkút - Balatonszőlős - Aszófő (71. sz. főút)

2.5. Nagyvázsony (77. sz. főút) - Zánka (71. sz. főút)

2.6. Tapolca (Diszel) (77. sz. főút) - Badacsonytomaj (71. sz. főút)

2.7. Zalaszántó - Várvölgy - Lesencetomaj

2.8. elkerülők: Tapolca, Monostorapáti, Kapolcs, Nagyvázsony, Badacsonytomaj - Badacsonytördemic, Pula, Kereki - Kőröshegy, Andocs, Lengyeltóti

3. Tervezett mellékutak:

3.1. [Kerecseny] - Zalamerenye

3.2. Szegerdő - Vörs

3.3. Tikos - Szegerdő

3.4. Csömend - Somogyszentpál

3.5. Somogyszentpál - Táska

3.6. Fonyód - Buzsák

3.7. Ordacsehi - Szőlősgyörök

3.8. Hács - Kisberény

3.9. Karád - Kötcse

3.10. Teleki - Nagycsepely

3.11. Bálványos - Pusztaszemes

3.12. Sérsekszőlős - Zala

3.13. Tab - Torvaj

3.14. Bábonymegyer - Nyim

3.15. Balatonendréd - Ságvár

3.16. Csajág - Balatonakarattya

3.17. Küngös - Balatonkenese

3.18. [Papkeszi] - Küngös - [Jenő]

3.19. Balatonkenese - [Papkeszi]

3.20. Felsőörs (Köveskútpuszta) - Szentkirályszabadja - [Veszprém]

3.21. Barnag - Nagyvázsony (77. sz. főút)

3.22. Dörgicse - Tagyon

3.23. Szentjakabfa - Monoszló

3.24. Monoszló - Balatoncsicsó

3.25. Balatonhenye - Monoszló

3.26. Öcs - Taliándörögd

3.27. Taliándörögd - [Szőc]

3.28. Kővágóörs

3.29. Kékkút - Mindszentkálla

3.30. Keszthely

3.31. Várvölgy - Uzsa

3.32. Rezi - Vállus

3.33. Vindornyaszőlős - Vindornyalak

3.34. Vindornyafok - 7327. j. mellékút

3.35. Vindornyaszőlős - [Sénye]

3.36. Nemesbük - [Zalaköveskút]

3.37. Karmacs - Hévíz

3.38. Bókaháza - Gétye - [Szentpéterúr]

3.39. Dióskál - [Orosztony]

3.40. Balatonmagyaród - Zalakomár

3.41. Litér - Királyszentistván

3.42. Aszófői átkötés 7303. és 7307. j. mellékutak között

3.43. Nagyvázsonyi átkötés a 77. sz. főút és elkerülője között

3.44. Ádánd - Szabadhídvég

3.45. Zánkai átkötés 7312. és 7313. j. mellékutak között"

7. melléklet a 2019. évi LXIV. törvényhez

1. A Trtv. 12/2. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat a következő 10. sorral egészül ki: