2005. évi CLXXIII. törvény

a nyugdíjak korrekciós célú emeléséről[1]

Az Országgyűlés a nyugdíjak között kialakult aránytalanságok vállalható mérséklése céljából, annak érdekében, hogy az érintett nyugdíjak arányaiban jobban kifejezésre jussanak az aktív korban teljesített szolgálati időben és az elért, a járulékfizetés alapjául szolgáló keresetekben meglevő különbségek, enyhüljenek az e téren a nyugdíjas évek során létrejött ellentmondások, azzal a szándékkal, hogy mérséklődjenek ezen nyugdíjak összegeiben a nyugdíjazás éve szerinti eltérések, ugyanakkor figyelembe véve a nyugdíjak korrekciójának jelentős, csak több egymást követő évben vállalható, illetve megtervezhető forrásigényét a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A 2006. január 1-jét megelőző időponttól kezdődően megállapított ötven százalékos mértékű özvegyi (baleseti özvegyi) és szülői (baleseti szülői) nyugdíjat - ideértve az ideiglenes özvegyi (ideiglenes baleseti özvegyi) nyugdíjat is

a) 2006. január 1-jétől 10 százalékkal,

b) 2007. január 1-jétől az ellátás egytizenegyed részének megfelelő összeggel

fel kell emelni.

(2) A 2006. január 1-je és december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított ötvenöt százalékos mértékű özvegyi (baleseti özvegyi) és szülői (baleseti szülői) nyugdíjat - ideértve az ideiglenes özvegyi (ideiglenes baleseti özvegyi) nyugdíjat is - 2007. január 1-jétől az ellátás egytizenegyed részének megfelelő összeggel fel kell emelni.

2. § (1) 2007. január 1-jétől az 1988. január 1-jét megelőző időponttól kezdődően megállapított sajátjogú nyugellátást a (2) és a (3) bekezdés szerint meghatározott százalékos mértékek együttes összegével fel kell emelni.

(2) Az emelés mértéke a férfiak esetében 3 százalék, a nők esetében 5 százalék.

(3) A legalább 30 - nők esetében legalább 28 - év elismert szolgálati idő alapján megállapított sajátjogú nyugellátást - ide nem értve a baleseti rokkantsági nyugdíjat -annyiszor 0,5 százalékkal kell emelni, ahány évvel több az elismert szolgálati idő a 29 - nők esetében a 27 - évnél. Az emelés így számított mértéke azonban a 10 százalékot nem haladhatja meg.

3. § (1) 2008. január 1-jétől az 1991. január 1-je és 1996. december 31 -e közötti időponttól kezdődően megállapított sajátjogú nyugellátást a (2)-(3) bekezdés szerint meghatározott százalékos mértékek együttes összegével fel kell emelni.

(2) Az emelés mértéke 4 százalék.

(3) A legalább 30 év elismert szolgálati idő alapján megállapított nyugellátást - ide nem értve a baleseti rokkantsági nyugdíjat - annyiszor 0,5 százalékkal kell emelni, ahány évvel több az elismert szolgálati idő a 29 évnél. Az emelés így számított mértéke azonban a 10 százalékot nem haladhatja meg.

4. § 2010. január 1-jétől[2]

a) az 1988. január 1-je és 1990. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított sajátjogú nyugellátást 2 százalékkal,

b) az 1992. január 1-je és 1995. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított sajátjogú nyugellátást 4 százalékkal,

c) az 1997. január 1-je és 1998. december 31-e közötti időponttól kezdődően megállapított sajátjogú nyugellátást 4 százalékkal

kell felemelni.

5. §[3]

6. § (1)[4] Az emeléseket az évenkénti rendszeres nyugdíjemelést megelőzően, a január havi nyugellátásnak, a 4. §-ban meghatározott emelés tekintetében a szeptember havi nyugellátásnak[5]

Az 1-4. §-ban meghatározott emelésekről a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból, külön határozathozatal nélkül - az 1-4. §-ban meghatározott emelések tekintetében a tárgyév január hónapjában esedékes évenkénti rendszeres nyugdíjemeléssel egyidejűleg - intézkedik. Az emeléseket az évenkénti rendszeres nyugdíjemelést megelőzően, a január havi nyugellátásnak[6]

a) a nem társadalombiztosítási ellátás,

b) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, továbbá a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék,

c) az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlék nélküli összegére kell végrehajtani.

(2) Az e törvény szerint megállapított korrekciós célú emelés a külön jogszabályban meghatározott együttfolyósítási összeghatáron felül is jár.

7. § (1) Sajátjogú nyugellátáson e törvény alkalmazásában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti öregségi nyugdíjat, továbbá a bányásznyugdíjat, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíját és a szolgálati nyugdíjat, illetve a Tny. 6. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti rokkantsági nyugdíjat és baleseti rokkantsági nyugdíjat kell érteni.

(2) A központi költségvetés megtéríti a Nyugdíjbiztosítási Alapnak

a) a bányásznyugdíjak,

b) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I.13.) Korm. rendelet szerint az előadóművészek részére megállapított öregségi nyugdíjak emelésének fedezetét és a végrehajtás költségeit. A megtérítendő összegek átutalására és elszámolásának módjára külön jogszabály rendelkezései irányadóak.

8. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a korrekciós célú emelés folyósításának részletes szabályait rendeletben határozza meg.

(3) 2006. január 1-jén a Tny. 50. §-ának (1) bekezdésében az "ötven százaléka" szövegrész helyébe az "ötvenöt százaléka" szövegrész, 50. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az "ötven százaléka" szövegrész helyébe az "ötvenöt százaléka" szövegrész, 50. §-ának (3) bekezdésében az "ötvenszázalékos mértékben" szövegrész helyébe az "ötvenöt százalékos mértékben" szövegrész lép.

(4) 2007. január 1-jén a Tny. 50. §-ának (1) bekezdésében az "ötvenöt százaléka" szövegrész helyébe a "hatvan százaléka" szövegrész, 50. §-a (2) bekezdésének a) pontjában az "ötvenöt százaléka" szövegrész helyébe a "hatvan százaléka" szövegrész, 50. §-ának (3) bekezdésében az "ötvenöt százalékos mértékben" szövegrész helyébe a "hatvanszázalékos mértékben" szövegrész lép.

(5) A Tny. 50. §-ának (1) bekezdése, valamint 50. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti

a) ötvenöt százalékos mértéket a 2006. január 1-je és december 31-e közötti,

b) hatvan százalékos mértéket a 2006. december 31-ét követő időponttól kezdődően megállapításra kerülő özvegyi nyugdíjakra kell alkalmazni.

(6)[7]

Sólyom László s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke