Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni bennük a Jogkódex?

...Bővebben...

1991. évi XII. törvény

egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről[1]

Az Országgyűlés a társadalmi igazságosságot szem előtt tartva és figyelemmel az azonos jogok és kötelezettségek elvére, valamint a demokratikusan megválasztott Országgyűlés által hozott első törvény szellemében kimondva, hogy nem részesülhet politikai indokú kedvezményben, illetve juttatásban az, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése érdekében fejtett ki tevékenységet, az egyes nyugdíjkedvezmények megszüntetéséről a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Azt a nyugdíjat, amelyet az állami vezetők munkaviszonyával összefüggő kérdésekről szóló 54/1988. (VII. 12.) MT rendeletben biztosított kedvezmény alapján állapítottak meg, e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napján meg kell szüntetni és a megszüntetést követő naptól az 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) rendelkezései szerinti ellátást kell - a már elismert szolgálati idő figyelembevételével - megállapítani és folyósítani.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a hozzátartozói nyugellátások tekintetében is.

(3) Annak, akinek az 54/1988. (VII. 12.) MT rendelet hatálybalépése előtti időponttól a T., illetőleg az 1958. évi 40. tvr. alapján nyugdíjat állapítottak meg és a nyugdíját 1988. július 1-jétől az 1077/1987. (XII. 31.) MT határozatnak az 54/1988. (VII. 12.) MT rendelettel megállapított 30/A. pontja alapján kapta, ezt a nyugdíját e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napján meg kell szüntetni és a megszüntetést követő naptól a korábbi ellátását kell az azóta esedékes emelésekkel kiegészítve folyósítani.

2. § (1) A - 30/1986. (VIII. 10.) MT rendelettel, a 10/1987. (III. 18.) MT rendelettel, a 70/1988. (IX. 13.) MT rendelettel és a 79/1989. (VII. 16.) MT rendelettel módosított - 30/1985. (VI. 22.) MT rendeletben és az 1045/1980. (XI. 18.) MT határozatban meghatározott kitüntetések és kitüntető címek és a 30/1985. (VI. 22.) MT rendelet 3. §-a alapján megállapított nyugdíjkiegészítés, továbbá a 28/1966. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján járó nemzeti gondozási díjnak a 31/1985. (VI. 22.) MT rendeletben meghatározott összegű folyósítását e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napján meg kell szüntetni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyugdíjkiegészítést külföldi kitüntetésre tekintettel folyósították.

(2)[2] A felnőtt világbajnokság egyéni, illetve csapatverseny számában világbajnoki címet szerzett személyek részére, a "Miniszterelnöki elismerés a nemzeti ellenállási mozgalomban és németellenes szabadságharcban szerzett érdemekért" kitüntetetteknek, a Nemzetgyűlés által az 1946. évi VIII. törvénnyel alapított "Magyar Szabadság Érdemrend" 1948. december 31-e előtti kitüntetettjeinek az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően a nyugdíj-kiegészítésnek megfelelő pótlékokat kell folyósítani.

(3)[3] A (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyugdíj kiegészítéssel azonos pótlék illeti meg azokat a személyeket is, akik a kitüntetést tudományos, sport, művészeti vagy más, a nemzet számára kiemelkedően hasznos munkásságuk elismeréseként kapták.

(4) Azt, hogy az érintett személy a kitüntetésben a (3) bekezdésben foglalt tevékenységéért részesült

a) amennyiben a kitüntetést a Minisztertanács adományozta, a Miniszterelnöki Hivatal,

b) amennyiben a kitüntetést a Népköztársaság Elnöki Tanácsa adományozta, a Köztársaság Elnökének Hivatala

a törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül hivatalból, határozattal állapítja meg.

A kitüntetett személy, illetőleg hozzátartozója a nyugdíjkiegészítés megszűnését megállapító határozat közlésétől számított 30 napon belül - nem halasztó hatállyal - az a) pont esetében a miniszterelnökhöz, a b) pont esetében a köztársasági elnökhöz fordulhat felülvizsgálat céljából, aki ezt követően 30 napon belül dönt.

(5) Kedvező döntés esetén a nyugdíjkiegészítés összegét pótlék címén a döntéstől számított hat hónapra - legkorábban e törvény hatálybalépését követő hónap 1. napjáig - visszamenőleg lehet folyósítani.

(6) A (2) és (3) bekezdés alapján folyósított pótlék a személyi jövedelemadó szempontjából a nyugdíjjal esik egy tekintet alá.

2/A. §[4] (1)[5] Az e törvény szerinti, nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlékra való jogosultságot a kárpótlásért felelős miniszter 2013. június 1-jéig felülvizsgálja, és a felülvizsgálat eredményéről határozatot hoz.

(2) A kárpótlásért felelős miniszter a nyugdíjkiegészítés helyébe lépő pótlékot 2013. augusztus 1-jétől határozatával megszünteti, ha megállapítja, hogy a saját jogon folyósított pótlékban részesülő személy, illetve az özvegyi jogon folyósított pótlék esetén az elhunyt jogszerző[6]

a) az 1945. és 1949. közötti időszakban a demokratikus államberendezkedés felszámolásában játszott szerepe,

b) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében vagy az azt követő megtorlásokban játszott szerepe,

c) az 1948. és 1990. május 1-je közötti időszakban folytatott titkosszolgálati tevékenysége,

d) az 1948. és 1990. május 1-je közötti időszakban betöltött állami vezetői tisztsége és az ebben a tisztségében végzett tevékenysége, vagy

e) a Magyar Kommunista Pártban, a Magyar Dolgozók Pártjában, a Magyar Szocialista Munkáspártban vagy a Kommunista Ifjúsági Szövetségben betöltött vezető tisztsége és az ebben a tisztségében végzett tevékenysége miatt a pótlékra érdemtelen. A határozatot a nyugdíjfolyósító szervvel is közölni kell, és értesíteni kell a határozat végrehajthatóvá válásáról.

2/B. §[7] (1) A 2/A. § szerinti felülvizsgálati eljárásban ötfős szakértői bizottság szakértőként vesz részt.

(2) A szakértői bizottság tagjait a kárpótlásért felelős miniszter jelöli ki. A bizottság tagja az lehet, aki tekintetében a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzést elvégezték.

(3) A szakértői bizottság a szakértői véleményét és a működését érintő döntéseket legalább négy tagjának egybehangzó szavazatával hozza meg. Egyebekben a bizottság a működési rendjét maga alakítja ki.

(4) A bizottság tagja e tevékenységéért díjazásra és költségtérítésre nem tarthat igényt.

(5) A szakértői bizottságot a kárpótlásért felelős miniszter működteti.

2/C. §[8] (1) A kárpótlásért felelős miniszter és a 2/B. § szerinti szakértői bizottság vizsgálhatja a felülvizsgált pótlékokban részesülő személyek tekintetében a 2/A. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységre, a nyugdíjkiegészítés megállapítására, folyósítására, illetve pótlékká alakítására vonatkozó iratokat, állami szervektől, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárától és más levéltáraktól adatokat kérhet. A kárpótlásért felelős miniszter az eljárás során a minősített adatokat korlátozástól mentesen megismerheti. A 2/B. § szerinti szakértői bizottság a minősített adatokat a minősített adat védelméről szóló törvény megtartásával ismerheti meg.

(2) A kárpótlásért felelős miniszter és a 2/B. § szerinti szakértői bizottság a pótlék felülvizsgálata és a 2/A. § (2) bekezdése szerinti érdemtelenség megállapítása érdekében kezelheti[9]

a) a jogosult, illetve az elhunyt jogszerző természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait,

b) a saját jogon pótlékra jogosultnak, illetve az elhunyt jogszerzőnek a felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges további személyes adatait.

(3)[10] A kárpótlásért felelős miniszter és a 2/B. § szerinti szakértői bizottság a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a pótlék felülvizsgálatára vonatkozó határozat meghozatalát követően egy évig kezelheti. Ha a határozatot megtámadták, a kárpótlásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti adatokat a bírósági eljárás jogerős lezárását, felülvizsgálati kérelem benyújtása esetén a felülvizsgálati eljárás lezárását követően kilencven napig kezelheti.

3. § (1) A mindenkor hatályos és kihirdetett társadalombiztosítási jogszabályoktól eltérően, egyedi, kivételes eljárás során megállapított nyugdíjak folyósítását 1991. június 30. napjával - ide nem értve a törvény mellékletében felsorolt kormányhatározatokkal, valamint az 1975. évi II. törvény 13. §-a alapján szociális méltányosságból megállapított nyugellátásokat - meg kell szüntetni.

(2) A volt Magyar Szocialista Munkáspárt szervei által megállapított nyugdíjak folyósítását 1991. június 30. napjával meg kell szüntetni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekkel érintett nyugellátások esetén 1991. július 1. napjától a jogosultak részére a nyugdíjba vonulásukkor hatályos jogszabályok szerint kiszámított és az azóta esedékes emelésekkel kiegészített nyugellátást kell folyósítani.

4. § A 30/1985. (VI. 22.) MT rendeletnek a 10/1987. (III. 28.) MT rendelet 1. §-ával kiegészített 3. §-a, továbbá 7. §-a alapján együtt folyósított sajátjogú és özvegyi nyugdíjat e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napjától meg kell szüntetni és a megszüntetést követő naptól a T. 65/A. §-ának rendelkezései alapján kell együttesen folyósítani.

5. § (1)[11] A 2. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott pótlékot a nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjjal együtt folyósítja.

(2)[12] Az (1) bekezdésben foglalt összeget évenként egy összegben a költségvetés a Társadalombiztosítási Alapnak megtéríti az államháztartásért felelős miniszter és a Társadalombiztosítási Alap kezelője által kötött megállapodás szerint.

6. § Az e törvény alapján megállapított nyugdíjakkal kapcsolatos jogorvoslatra a T. 115. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

7. § (1)[13] Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv e törvény hatálybalépését követően hivatalból intézkednek.

(2) A törvény hatálya - az 1. §-ban foglaltakon kívül - nem terjed ki:

a) azokra a 70. életévüket 1991. január 1-jéig betöltött nyugdíjasokra, akiknek a sajátjogú nyugellátása a 8500 Ft-ot, illetve az özvegyi nyugellátása a 7500 Ft-ot nem éri el;

b) azoknak a személyeknek a nyugdíjmegállapítására, akiknek a kedvezményekkel növelt nyugdíjösszege nem haladja meg a 6000 Ft-ot.

(3)[14]

(4) A 30/1985. (VI. 22.) MT rendelet 1. és 2. §-ában, 2/A. §-ában és a 3. §-ának (1) bekezdésében nyugdíjkiegészítés címén megállapított, illetőleg folyósított összegről szóló rendelkezések hatályukat vesztik azzal, hogy e törvény 2. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazásánál az ott meghatározott összegeket továbbra is irányadónak kell tekinteni.

(5) E törvény 2. §-ának rendelkezéseit azokra a személyekre is alkalmazni kell, akiknek a nyugdíját e törvény hatálybalépését követően állapítják meg.

(6)[15]

(7)[16]

Melléklet az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvényhez[17]

1. Az Állami Operaháznál és a színházaknál alkalmazott hivatásos magántáncosokról és tánckari tagokról szóló 3261/1966. Korm. határozat.

2. A szénbányászat távlati kérdéseiről szóló 2006/1967. (I. 28.) Korm. határozat.

3. Az Állami Operaháznál és a színházaknál alkalmazott hivatásos magánénekesek és fúvós zenészek, valamint a Művelődésügyi Minisztérium által nyilvántartott függetlenített szimfonikus zenekarokban működő fúvós zenészekről szóló 3345/1968. Korm. határozat.

4. A szénbányászat tervszerű termeléscsökkentésével és korszerűsítésével kapcsolatos intézkedésekről szóló 2007/1969. (IV. 24.) Korm. határozat.

5. Az Ipari Minisztérium működésének személyi és dologi feltételeiről szóló 3427/1980. (XII. 24.) MT határozat.

6. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal személyi és dologi feltételeiről szóló 3302/1981. (IX. 17.) MT határozat.

7. A közlekedés és a hírközlés irányítási és szervezeti rendszerének korszerűsítéséről szóló 3146/1983. (V. 12.) MT határozat.

8. Az Egészségügyi Minisztérium átszervezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 3320/1983. (XI. 1.) MT határozat.

9. A rudabányai pátvasérc és a gyöngyösoroszi ólomcinkérc bányák bezárásával felszabaduló, el nem helyezhető munkaerő rokkantsági és korengedményes nyugdíjazásáról szóló 3074/1986. (II. 27.) MT határozat.

10. Az Állami Ifjúsági és Sporthivatal működésének személyi és dologi feltételeiről szóló 3214/1986. (VI. 19.) MT határozat.

11. Az Ózdi Kohászati Üzemek szerkezetfejlesztésével összefüggésben felszabaduló dolgozók korengedményes és rokkantsági nyugdíjazásáról szóló 2009/1987. (VII. 8.) MT határozat.

12. Átszervezéssel kapcsolatos feladatokról és egyes határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló 3089/1988. (III. 25.) MT határozat.

13. A központi államigazgatási szervek átszervezésével összefüggő egyes személyi kérdések rendezéséről szóló 3091/1988. (IV. 5.) MT határozat.

14. A Magyar Posta szervezetének korszerűsítéséről szóló 3300/1989. (X. 25.) MT határozat.

15. A recski ércvagyon hasznosításának kérdéseiről szóló 3119/1990. (III. 29.) MT határozat.

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés az 1991. március 20-ai ülésnapján fogadta el.

[2] Módosította a 2004. évi CVI. törvény 7. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 2005.01.01.

[3] Megállapította az 1992. évi LII. törvény 10. § (1) bekezdése. Hatályos 1992.07.21.

[4] Beiktatta a 2012. évi CXII. törvény 14. §-a. Hatályos 2012.08.01.

[5] Módosította a 2013. évi XXVII. törvény 98. § a) pontja. Hatályos 2013.04.01.

[6] Módosította a 2013. évi XXVII. törvény 98. § b) pontja. Hatályos 2013.04.01.

[7] Beiktatta a 2012. évi CXII. törvény 14. §-a. Hatályos 2012.08.01.

[8] Beiktatta a 2012. évi CXII. törvény 14. §-a. Hatályos 2012.08.01.

[9] Módosította a 2013. évi XXVII. törvény 98. § c) pontja. Hatályos 2013.04.01.

[10] Módosította a 2017. évi L. törvény 13. §-a. Hatályos 2018.01.01.

[11] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 79. § (6) bekezdése f) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[12] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 167. § (6) bekezdése a) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[13] Módosította a 2006. évi CIX. törvény 79. § (6) bekezdése f) pontja. Hatályos 2007.01.01.

[14] Hatályon kívül helyezte a 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 71. pontja. Hatálytalan 2007.07.01.

[15] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LII. törvény 10. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1992.07.21.

[16] Hatályon kívül helyezte az 1992. évi LII. törvény 10. § (5) bekezdése. Hatálytalan 1992.07.21.

[17] Megállapította az 1991. évi XII. törvény 1. § -a. Hatályos 1996.05.31.

Tartalomjegyzék