360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet

a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az 1. alcím tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. § a) és b) pontjában és 28/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 48. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím tekintetében a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 77. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 10. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), q) és r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés c), h), i) és j) pontjában, valamint 101/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 12. alcím tekintetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés b), c), f), g), k), l), m), r) és z) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 14. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 1., 2., 5. és 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. alcím tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 17. alcím tekintetében a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 30. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 18. alcím tekintetében a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 19. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 20. alcím tekintetében a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 109. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 21. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 22. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 23. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 24. alcím tekintetében a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 25. alcím tekintetében a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 28. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 26. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 27. alcím tekintetében Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 28. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 29. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 30. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 31. alcím tekintetében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 32. alcím tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 33. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. alcím tekintetében a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 35. alcím és a 3. melléklet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 36. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 37. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 38. alcím az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 39. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. és 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 40. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 41. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 42. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 43. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 44. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 45. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. és 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 46. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § 4. és 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 47. alcím tekintetében környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 48. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 49. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 50. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 51. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 52. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 34. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 53. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 36. §-ában és 110. § (7) bekezdés 1., 6., 9. és 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 54. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 55. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 56. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 57. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 58. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 59. alcím tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 60. alcím tekintetében az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. § (3) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 61. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés b) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 62. alcím tekintetében a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 63. alcím tekintetében a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 64. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés f) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 65. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 66. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. alcím tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 68. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 69. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 70. és a 71. alcím tekintetében a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. §-a (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 72. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 73. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 2. pont 2.3. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 74. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 4. pont 4.1. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 75. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), c), d), h) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 76. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 77. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 78. alcím tekintetében a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 79. alcím tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 80. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (12) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 81. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 82. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 83. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 84. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 85. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 86. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 87. alcím tekintetében a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 88. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 89. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 90. alcím tekintetében az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § x) pont xi) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 91. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 92. alcím tekintetében az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 93. alcím tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 94. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 95. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és a 28. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 96. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 22. pontjában, az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 22. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 97. alcím tekintetében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 98. alcím tekintetében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazása alapján,

a 99. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés d) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 100. alcím tekintetében az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 101. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 102. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 103. alcím tekintetében a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 11. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 104. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 29. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 105. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 3. pont c) alpontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 106. alcím tekintetében az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 11. § b) pontjában,

a 107. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés h) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 108. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1. és 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 109. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 110. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 22. és 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 111. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 112. alcím tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 113. alcím tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 114. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 115. alcím tekintetében a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 116. alcím tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 5. és 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 117. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 118. alcím tekintetében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a)-m) és o)-p) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján,

a 119. alcím tekintetében a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 34. § (3) bekezdés f) pontjában és g) pont gh) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 120. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 121. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés q) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 122. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 123. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 124. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 125. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 126. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 1.5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 127. alcím tekintetében a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 53. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 128. alcím tekintetében a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 129. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 130. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 17. és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 131. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 132. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 133. alcím tekintetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 134. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 135. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában, a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 136. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 137. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5. és 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 138. alcím tekintetében a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 139. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 16. § (15) bekezdés e) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 140. alcím tekintetében az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 141. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 142. alcím tekintetében az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § a)-g) és i)-n) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 143. alcím tekintetében a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 144. alcím tekintetében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 145. alcím tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 146. alcím, valamint a 33. és 34. melléklet tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 146. § (4) bekezdés tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 146. § (6) bekezdés tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 8. pontjában és az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében -,

a 147. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 148. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 149. alcím tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 150. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 151. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 152. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1a) és (1e) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 153. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 154. alcím tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 155. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 156. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (1) bekezdésében, a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 157. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában, valamint a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kapott felhatalmazás alapján,

a 158. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 159. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés b) pontjában, a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (3) bekezdés b) pontjában, az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény 71. § 1. pontjában, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés c)-e) pontjában, a pálinkaellenőrző alcím tekintetében a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló 2008. évi LXXIII. törvény 15. § (1) bekezdésében, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 66. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 160. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 161. alcím tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdésében, a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 162. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (5) bekezdésében, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 163. alcím tekintetében fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 55. § (1) bekezdés h) pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 164. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 165. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (3) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 166. alcím tekintetében védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 121. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 167. alcím tekintetében településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés d)-f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 168. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 169. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 170. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 171. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 172. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 173. alcím tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés a)-e), h)-k) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 174. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 175. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 176. alcím tekintetében a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 177. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 178. alcím tekintetében a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 179. alcím tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 180. alcím tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 181. alcím tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 182. alcím tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 183. alcím tekintetében jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 184. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 185. alcím tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 186. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 187. alcím tekintetében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 76. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 188. alcím tekintetében földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 189. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 190. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 191. alcím tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 192. alcím tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 193. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 21. pontjában, valamint 93. § (1a) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 194. alcím tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 195. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1c) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 196. alcím tekintetében az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 39. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 197. alcím tekintetében a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20. § (2) bekezdés b)-f) pontjában,

a 198. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 199. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 1., 4. és 5. pontjában, valamint (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 200. alcím tekintetében az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény 9. § (1) bekezdés b)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 201. alcím tekintetében a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. § h) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 5/B. § (2)-(2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A keresetkiegészítéssel kapcsolatos ügyekben országos illetékességgel a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal jár el. A keresetkiegészítést a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2a) A keresetkiegészítés iránti hatósági ügyben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal tekintetében felügyeleti szervként a Magyar Államkincstár központi szerve jár el, és a közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.

(2b) A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (2) és (2a) bekezdésben meghatározottak kivételével."

(2) Az R1.

a) 5/C. § (2) bekezdésében a "Tatabányai Járási Hivatal" szövegrész helyébe a "Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal" szöveg,

b) 5/E. § (9) és (10) bekezdésében a "Tatabányai Járási Hivatalt" szövegrész helyébe a "Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatalt" szöveg,

c) 5/H. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

d) 5/I. § (2) bekezdésében, 5/L. § (2) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

e) 5/K. § (1) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg

lép.

2. A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet módosítása

2. § A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

3. Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása

3. § (1) Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. § (2) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságaként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban járási hivatal)" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)" szöveg lép.

(2) Az R2. 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(3) Hatályát veszti az R2.

a) 4. § (3) bekezdésében a "járási hivatali" és a "járási hivatallal" szövegrész,

b) 3. számú melléklet I 17-26. Ingatlanra bejegyzett jogok és tények pont 13. alpontjában a "fellebbezés és" szövegrész.

4. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.)

a) 17. § (1) bekezdésében az "első fokon jár el" szövegrész helyébe az "eljáró hatóságok" szöveg,

b) 22. § (4) bekezdésében az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala," szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a kormányablak" szöveg,

c) 25. § (3) bekezdésében az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala," szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, a kormányablak" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R3.

a) 10/A. §-ában, 12. § (1) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

b) 11. § e) pontjában a "vagy a járási hivatal" szövegrész,

c) 15/A. § (1) bekezdésében az "első fokon" szövegrész.

5. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

5. § (1) A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 14. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A hadigondozotti ügyekben hadigondozási hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal hadigondozott lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében, illetve a Hdt. 1. § (1a) bekezdésében meghatározott esetben a hadigondozási hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala."

(2) Az R4.

a) 2. § (2) és (4) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 11. § (1) bekezdésében, valamint 15. § (4) bekezdésében az "az elsőfokú" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

b) 12. § (4) bekezdésében és 14/A. § (3) bekezdésében az "Az elsőfokú" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

c) 14/A. § (2) bekezdésében az "az elsőfokú" szövegrészek helyébe az "a" szöveg,

d) 17. § (2) bekezdés b) pontjában az "az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában" szövegrész helyébe az "a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában" szöveg,

e) 2. mellékletében az "Első- vagy másodfokú" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

f) 4., 5. és 6. mellékletében az "ELSŐFOKÚ" szövegrész helyébe az "A" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R4. 8. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 16. § (2) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész.

6. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet módosítása

6. § (1) A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A keresőképtelenség illetve a keresőképesség elbírálására és igazolására az Ebtv. 45. § (2) bekezdése alapján jogosult:]

"d) az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal),"

(2) Az R5. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § A baleseti táppénz folyósítás időtartamának egy éven túli meghosszabbítására javaslatot az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatal tehet."

(3) Az R5. 7. § (5a) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) Az (5) bekezdés szerint kezdeményezett felülvizsgálat elbírálása során nem járhat el ugyanazon kormányhivatal, amely kormányhivatal szakértő főorvosának vagy felülvéleményező főorvosának döntése a felülvizsgálat tárgyát képezi. A felülvizsgálat iránti kérelem áttételéről a kormányhivatal gondoskodik."

(4) Az R5.

a) 2. § (1) bekezdés e) pontjában a "járási hivatallal" szövegrész helyébe a "kormányhivatallal" szöveg,

b) 6. § (3) bekezdés b) pontjában a "járási hivatalnál" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

c) 7. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 7. § (5) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál" szövegrész helyébe az "az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalnál" szöveg,

e) 8. § (1) és (2) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz" szövegrész helyébe az "az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatalhoz" szöveg,

f) 9. § (1) bekezdésében az "A fővárosi és megyei kormányhivatal orvosszakértői feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "Az orvosszakértői feladatkörében eljáró kormányhivatal" szöveg

lép.

7. A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet módosítása

7. § (1) A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.)

a) 3. § (1) bekezdésében az "a telephely" szövegrész helyébe az "a felszámoló útján a telephely" szöveg,

b) 3. § (5) bekezdésében a "nyilatkozó" szövegrész helyébe a "nyilatkozó a felszámoló útján" szöveg

lép.

(2) Az R6. 1. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Hatályát veszti az R6. 16. § (1) bekezdése.

8. A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása

8. § Hatályát veszti a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 4.) Korm. rendelet 1. számú melléklet III. pont 1.63. alpontja.

9. A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közfürdő fekvése szerint illetékes kormányhivatal a folyamatosan üzemeltetett közfürdő esetén évente egyszer, az időszakosan működő közfürdő esetén a fürdési idény megkezdése előtt a közfürdőt tápláló összes vízből külön-külön vízmintát vesz. A vízminták vételére és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra az ivóvízvizsgálatokra előírt szabályok az irányadók."

(2) Az R7.

a) 3. § (2) bekezdésében a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 3. § (4) bekezdés c) pontjában a "népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

c) 3. § (4) bekezdés d) pontjában a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

d) 3. § (6) bekezdésében a "megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

10. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

10. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) I. Fejezete a következő 6. §-sal egészül ki:

"6. § Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására, ha a jognyilatkozat érvényességét bírósági vagy közjegyzői eljárásban elbírálták, vagy a közjegyző előtt a hagyatéki eljárás folyamatban van."

(2) Az R8. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat közös megegyezéssel módosíthatják."

(3) Az R8. a 26/C. §-át követően a következő alcím címmel és 26/D. §-sal egészül ki:

"A tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentésével összefüggő gyámhatósági feladatok

26/D. § (1) A gyámhivatal a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentését követően ellenőrzi a bejelentésben foglaltakat, és meghallgatja a Gyvt. 128. § (1) bekezdésében meghatározott személyeket.

(2) A gyámhivatal megtiltja a foglalkoztatást, ha az ellentétes a gyermek érdekével.

(3) Ha a gyámhivatal a gyermek foglalkoztatásának kezdő időpontját követően szerez tudomást olyan tényről, amely alapján a foglalkoztatás a gyermek érdekével ellentétes, haladéktalanul felhívja hatósági ellenőrzés lefolytatására a munkaügyi ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szervet."

(4) Az R8. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt gyámhivatal) - ha nem indult a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per - soron kívül jár el."

(5) Az R8. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A települési önkormányzat jegyzője az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születése esetén tájékoztatja az anyát arról, hogy

a) a gyermek érdekében a családi jogállás rendezése milyen módon biztosítható, és

b) a kiskorú apa apai elismerő nyilatkozatának felvételére a Gyár. 22. § (2) bekezdés b) pontja alapján bármely gyámhivatal illetékes, valamint, hogy az apai elismerő nyilatkozatot anyakönyvvezető, bíróság vagy közjegyző előtt is meg lehet tenni, ha van olyan férfi, aki a gyermeket magáénak elismeri."

(6) Az R8. 61/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61/A. § (1) A gyámhivatal

a) egyedülálló apaként történő örökbefogadás esetén a gyermek számára az örökbefogadást engedélyező határozatban [46. § (1) bekezdés f) pontja],

b) ha az örökbefogadás felbontása révén az örökbefogadás csak az örökbe fogadó anya vonatkozásában szűnik meg,

a gyermek számára képzelt személyt állapít meg anyaként.

(2) A települési önkormányzat jegyzője

a) a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresésére a külföldön született és honosított gyermek vagy nagykorú személy számára és

b) az anya adatai nélkül anyakönyvezett személy számára

képzelt személyt állapít meg anyaként."

(7) Az R8. 91/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyámhivatal a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló, véglegesítő záradékkal ellátott határozatot a véglegessé válást követően közli a családtámogatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: családtámogatási feladatkörében eljáró kormányhivatal)."

(8) Az R8. 91/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"91/F. § Ha a nevelési-oktatási intézmény vezetője jelzi a család- és gyermekjóléti központnak, hogy az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek igazolatlanul mulasztott óvodai nevelési napjainak száma az adott nevelési évben elérte az ötöt, vagy a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte a tízet, a család- és gyermekjóléti központ

a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében,

b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy a családi pótlék jogosultja nem a szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója, levélben tájékoztatja a családi pótlék jogosultját az adott nevelési évben a huszadik óvodai nevelési napnak vagy az adott tanítási évben az ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás igazolatlan elmulasztásának 91/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeiről."

(9) Az R8. 104. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha az érdemi határozat elleni jogorvoslati kérelemben a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményének felülvizsgálatát kérték, a gyámhivatal a keresetlevél kézhezvételét követően a szakmai vélemény felülvizsgálata érdekében megkeresi az országos gyermekvédelmi szakértői bizottságot. A gyámhivatal az országos gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményét haladéktalanul továbbítja a közigazgatási perben illetékes bíróság részére."

(10) Az R8.

a) 21. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, 21. § (2) bekezdésében, 21. § (3) bekezdés a) és b) pontjában, 21. § (4) bekezdésében, 26/C. § (1) és (2) bekezdésében, 60. § (1) bekezdésében, 61. § (3) bekezdésében és 61/B. §-ában a "gyámhivatal" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat jegyzője" szöveg,

b) 21. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és 61. § (1) bekezdésében a "gyámhivatal" szövegrészek helyébe a "települési önkormányzat jegyzője" szöveg,

c) 26/C. § (1) bekezdésében a "gyámhivatallal" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat jegyzőjével" szöveg,

d) 26/C. § (2) bekezdésében a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat jegyzőjének" szöveg,

e) 60. § (2) és (3) bekezdésében a "gyámhivataltól" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat jegyzőjétől" szöveg,

f) 73. § (1) bekezdés h) pontjában a "gyámhivatalnak" szövegrész helyébe a "Magyar Államkincstárnak" szöveg,

g) 91/B. § (5) bekezdésében, 91/D. § (6) bekezdésében, 91/J. § (1) bekezdésében és 130/A. § (1b) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

h) 91/C. § (4) bekezdésében, 91/D. § (2) bekezdésében és 130/A. § (1d) bekezdésében a "járási hivatallal" szövegrész helyébe a "kormányhivatallal" szöveg,

i) 91/D. § (4) bekezdés c) pontjában és 91/J. § (2) bekezdés b) pontjában a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

j) 91/G. § (2) bekezdés b) pontjában a "járási hivatalnál" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

k) 91/G. § (3) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

l) 146. § (5) bekezdésében a "végszámadást elfogadó határozata" szövegrész helyébe a "végelszámolásról hozott döntése" szöveg,

m) 154. § (2) bekezdés a) pontjában a "betétben" szövegrész helyébe az "ügyvédi letétben" szöveg,

n) 164. §-ában az "- a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság útján -" szövegrész helyébe a "- felügyeleti szerv útján -" szöveg

lép.

(11) Hatályát veszti az R8.

a) 5/A. §-a,

b) 21. § (3) bekezdésében a "vagy a gyámhivatal" szövegrész,

c) 26/C. § (1) bekezdésében a "gyámhivatali" szövegrész,

d) 33/A. §-a,

e) 91/B. § (3) bekezdése,

f) 97/A. §-a,

g) 133. § (1) bekezdés b) pontja,

h) 156. § (2) bekezdés c) pontja,

i) 158. § (5) bekezdésében a "határozattal" szövegrész,

j) 172. § (3) bekezdése.

11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

11. § (1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a kormányhivatal. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki."

(2) Az R9.

a) 2. § (3) bekezdésében az "A kormányhivatal nyugdíjbiztosítási szervként ellátott hatósági ügyeiben a Központ jár el fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként és" szövegrész helyébe az "Az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv hatósági ügyeiben a Központ jár el" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatalának - nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró - VIII. Kerületi Hivatala (a továbbiakban: kijelölt fővárosi kerületi hivatal) országos illetékességgel jár el első fokon" szövegrész helyébe az "A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala kizárólagos illetékességgel jár el" szöveg,

c) 59/C. §-ában az "első fokú határozattal szembeni fellebbezési idő lejártáig" szövegrész helyébe a "határozat vele való közlésétől számított 15 napon belül" szöveg,

d) 66. § (3) bekezdésében, 72/B. § (1e) bekezdésében, 72/B. § (1f) bekezdésében az "a kormányhivatal" szövegrész helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv" szöveg,

e) 73/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "az első fokú" szövegrész helyébe az "a" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R9.

a) 1. § (1) bekezdés a) pontja,

b) 2. § (2) bekezdése,

c) 2. § (4) bekezdésében az "és a járási hivatal" szövegrész,

d) 3. § (1) bekezdésében az "első fokon" szövegrész,

e) 3. § (3) bekezdése,

f) 64. § (1) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

g) 81. § (1) bekezdésében az "első fokon" szövegrész,

h) 1. számú melléklete.

12. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása

12. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 5/A. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R10.

a) 5/A. § (3) bekezdése,

b) 8. § (1) bekezdésében a "VIII. Kerületi Hivatala" szövegrész,

c) 21. § (6) bekezdésében az "a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivatallal," szövegrészek.

13. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

13. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Kormány egészségbiztosítóként, illetve egészségbiztosítási szervként a kormányhivatalt jelöli ki a 12. § (4) bekezdésében meghatározott feladatok kivételével az Ebtv. 27. § (1), (2), (5) és (7) bekezdésében, 35. § (5) bekezdésében, 50. §-ában, 62. § (1a) bekezdésében, 65. § (2) bekezdésében, 68/A. § (4) bekezdésében, 69. §-ában, 70. § (1) bekezdés b) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 72. §-ában, 77. § (3) bekezdésében, 80. § (3)-(5) bekezdésében, valamint 81. § (1) bekezdésében foglalt feladatok ellátására."

(2) Az R11. 12/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, valamint a nemzetközi egyezmények szerinti formanyomtatványt az érvényes jogviszonnyal rendelkező biztosított részére a kormányhivatal vagy a NEAK bocsátja ki, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek szerinti Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU-Kártya) az érvényes jogviszonnyal rendelkező biztosított részére a kormányhivatal, a kormányablak, valamint a NEAK bocsátja ki."

(3) Az R11. 12/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A Tbj. szerint külföldinek minősülő biztosított részére a foglalkoztatója a foglalkoztatás megkezdése előtt - az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon - a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól kéri a TAJ kiadását. A kormányhivatal a NEAK által biztosított központi informatikai rendszeren keresztül kéri a Kincstártól a TAJ szám képzését, és az adatátadást követően a képzett TAJ számról, valamint a TAJ számot igazoló hatósági igazolvány átvételének lehetőségéről értesíti a foglalkoztatót. A TAJ számot igazoló hatósági igazolványt a foglalkoztatott az ország területén bármely egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatalnál átveheti."

(4) Az R11. 12/A. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A TAJ számmal nem rendelkező, belföldinek nem minősülő, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott természetes személy részére - nem magyar állampolgár esetén a foglalkoztatási szerv, magyar állampolgár esetében pedig a foglalkoztató megkeresésére - az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatal a NEAK által biztosított központi informatikai rendszeren keresztül kéri a Kincstártól a TAJ képzését, és az adatátadást követően a képzett TAJ számról az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivatal értesíti az állami foglalkoztatási szervet, illetve a foglalkoztatót. A kormányhivatal az értesítésben a "kizárólag baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult" szöveggel korlátozza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot."

(5) Az R11. 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról, valamint az Ebtv. 50. § (3) bekezdésében foglalt méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénzt, kivéve a méltányosságból igényelt pénzbeli ellátás tekintetében a kifizetőhely vagy a kormányhivatal azon végleges döntését, hogy a kérelmező az ellátásra nem jogosult. A foglalkoztató a biztosított méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz."

(6) Az R11.

a) 1. § (7a) bekezdés b) pontjában, 42. § (2) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

b) 1. § (7e) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatala egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatalát" szövegrész helyébe a "Budapest Főváros Kormányhivatalát" szöveg,

c) 12. § (11) és (12) bekezdésében, 43/A. § (1) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala" szövegrész helyébe a "Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

d) 12. § (11) bekezdésében az "a Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatalával" szövegrész helyébe a "Budapest Főváros Kormányhivatalával" szöveg,

e) 12/A. § (1) bekezdésében, 44. § (1) bekezdésében, 45. § (6) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 11. § (10) bekezdésében, 12/A. § (3) bekezdésében, 12/A. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében, 12/A. § (11) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 42. § (2) és (4) bekezdésében, 45. § (5) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

g) 37/A. § (3) bekezdésében, 38. § (3) bekezdésében, 49/E. § (1) bekezdés a) pontjában a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

h) 11. § (12) bekezdésében, 38. § (1) bekezdésében, 43. § (5) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

i) 49/E. § (1) bekezdés b) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal bármely járási hivatalához" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg

lép.

(7) Hatályát veszti az R11.

a) 1. § (1) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalára," szövegrész,

b) 1. § (6) bekezdésében az "és a (7) bekezdés szerinti járási hivatalt" szövegrész,

c) 1. § (7) bekezdése,

d) 1. § (7c) bekezdésében az "és a járási hivatalt együtt" szövegrész,

e) 1. § (7f) és (7g) bekezdése,

f) 1. § (8a) bekezdése,

g) 2. § (2) bekezdés h) pontjában az "első és másodfokon eljáró" szövegrész,

h) 37. § (6) bekezdésében az "első fokon történő" szövegrész.

14. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

14. § (1) A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 11/E. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az újonnan létrejött bölcsőde, mini bölcsőde és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény - kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat - vezetője az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba történő véglegessé vált bejegyzését követően, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a javítóintézet vezetője az intézménynek a Kincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzését követően, a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) honlapján keresztül kezdeményezi az intézmény számára az intézmény hatjegyű köznevelési azonosítójának kiadását, és egyidejűleg megküldi az Oktatási Hivatal számára a bölcsőde, mini bölcsőde és a gyermekvédelmi szakellátási intézmény - kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat - esetében a szolgáltatói nyilvántartásra történő bejegyzésről szóló véglegessé vált határozatot, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és a javítóintézet esetében az intézmény egységes szerkezetű alapító okiratát és a törzskönyvi nyilvántartásba vételről szóló határozatot.

(2) Az új bölcsőde, mini bölcsőde és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény - kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat - vezetője a bölcsőde, mini bölcsőde és a gyermekvédelmi szakellátási intézmény - kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat - szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzésének véglegessé válását, az új területi gyermekvédelmi szakszolgálat, javítóintézet vezetője az intézménynek a törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzéséről szóló határozat kézhezvételét követő öt napon belül, a KIR honlapján keresztül megadja

a) az intézmény fenntartójának hivatalos nevét, székhelyének címét, képviseletére jogosult személy nevét, beosztását, elérhetőségeit,

b) az új bölcsőde, mini bölcsőde és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény - kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat - ágazati azonosítóját,

c) az új bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény, javítóintézet

ca) hivatalos nevét és székhelyének címét,

cb) intézményvezetője nevét, elérhetőségeit,

cc) azon feladatellátási helyének (telephelyének) esetében, ahol legalább 1 fő pedagógus munkakörben való foglalkoztatása történik, a feladatellátási hely (telephely) hivatalos nevét, címét, szolgáltató tevékenység formáját, kapcsolattartójának nevét, elérhetőségeit, a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámát, továbbá ágazati azonosítóját, ha az különbözik az intézmény ágazati azonosítójától."

(2) Az R12. 11/E. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Változásbejelentéskor az (1) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az intézményvezető a bölcsőde, mini bölcsőde, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény - kivéve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat - esetén az adatmódosításról szóló, véglegessé vált határozatot, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, javítóintézet módosított alapító okiratát, illetve a bejelentés okát tartalmazó döntést küldi meg postai úton az Oktatási Hivatalnak, ha az a (2) bekezdésben meghatározott adatokban változást eredményez."

15. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

15. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R13.) 13. § (3) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására, az ezekkel egyidőben vagy ezek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza)

"i) a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket;"

(2) Az R13. 14. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Nem kell a műszaki üzemi terv módosítását kérni, ha a haszonanyag kitermelt mennyisége, vagy az értékesített meddő mennyisége a tárgyévre engedélyezett mennyiséget 25%-kal nem haladja meg, és a kitermelés tekintetében az igénybevételre engedélyezett ingatlanon kívül más ingatlan igénybevételére nem kerül sor."

(3) Az R13. 14. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságát a következőkkel igazolhatja

a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodás,

b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozata, vagy

c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozat vagy jogerős bírósági ítélet."

(4) Hatályát veszti az R13.

a) 1. § (1)-(3) és (5) bekezdése,

b) 8. § (6) bekezdésében a "vagy bejelentés alapján végzett felszíni előkutatás adatai" szövegrész,

c) 13. § (2) bekezdése,

d) 13. § (3) bekezdés a) pontja,

e) 13. § (3) bekezdés c) pontjában az "az igénybevételre tervezett külszíni területek tulajdonjogi (használati) helyzetének," szövegrész,

f) 13. § (3) bekezdés e) pontjában az "és a műszaki felügyeleti ellenőrzések rendjét" szövegrész,

g) a 14. § (3) bekezdésében az "- amennyiben a környezetvédelmi, egységes környezethasználati vagy környezetvédelmi működési engedély hatálya ennél nem rövidebb -" szövegrész.

16. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

16. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R14.) 1/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány családtámogatási ügyekben eljáró hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki."

(2) Az R14. 1/B. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Cst. 2. § a) pont aa), ab), ae) és af) alpontja szerinti személy esetében családtámogatási ügyben - kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik, vagy az ügyet jogszabály családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalta -a kormányhivatal jár el.

(2) A Cst. 2. § a) pont ac) és ad) alpontja szerinti személy esetében

a) az anyasági támogatással kapcsolatos eljárásban a kormányhivatal;

b) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést igénylő eljárásokban

ba) ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a 11. számú mellékletben meghatározott kormányhivatal az ott meghatározott illetékességgel,

bb) egyéb esetben Budapest Főváros Kormányhivatala [a ba) és bb) alpontokban foglaltak a továbbiakban együtt: EGT-s kormányhivatal];

c) az a) pontba nem tartozó családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, hatósági döntést nem igénylő, kizárólag adatcserére vagy adatigazolásra irányuló eljárásban a Központ

jár el.

(3) A Cst. 22. §-a szerinti méltányossági ügyekben a kérelmet benyújtó személy lakcíme szerint illetékes kormányhivatal vezetője jár el."

(3) Az R14. 1/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1/C. § (1) A Cst. szerinti, a kormányhivatal, a családtámogatási kifizetőhely hatáskörébe utalt ügyekben, valamint a Budapest Főváros Kormányhivatala által ellátott ügyekben a Központ jár el felügyeleti szervként, továbbá e közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.)

2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalok családtámogatási feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a család- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározottak kivételével."

(4) Az R14. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban a kormányhivatal vezetője jár el."

(5) Az R14. 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kormányhivatal az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy a kormányhivatal intézkedik az ellátás megszüntetéséről."

(6) Az R14. 26. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot

a) kormányhivatal hozta, a kormányhivatal,

b) családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ

az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el."

(7) Az R14. 11. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(8) Az R14.

a) 1. § (2a) bekezdésében, 4/C. § (4) bekezdésében, 19. § (9) bekezdés b) pontjában, 23. § (1) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

b) 5. § (6) és (6a) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 8. § (4) bekezdés a) pontjában, 9. § (1b) és (1h) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 10/A. § (2) és (3) bekezdésében, 12. §-ában, 19. § (8) bekezdésében, 22/A. § (4) bekezdésében, 26. § (2a) bekezdésében, 27/F. § (3) bekezdésében, 27/G. §-ában, 27/H. § (3) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 7/A. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (5) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

d) 10/A. § (3) bekezdésében, 19. § (6) bekezdésében a "járási hivatallal" szövegrész helyébe a "kormányhivatallal" szöveg,

e) 11. § (2) bekezdésében, 28. § (2) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

f) 19. § (7) bekezdésében a "járási hivatalnál" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

g) 22. § (6) bekezdésében, 22/A. § (3) bekezdésében, a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az R14.

a) 3. § a) pont ac) alpontja,

b) 5. § (6b) bekezdése,

c) 29. §-ában az " , illetve a járási hivatal" szövegrész,

d) 13. számú melléklete.

17. A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet módosítása

17. § (1) A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R15.) 3/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a fogyatékossági támogatás iránti eljárásban fogyatékossági támogatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki."

(2) Az R15. 3/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kormányhivatal fogyatékossági támogatással kapcsolatos feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével."

(3) Az R15. 4. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) A fogyatékossági támogatás iránti ügyben a kérelmező lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal jár el. A Fot. 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy esetén Budapest Főváros Kormányhivatala jár el."

(4) Az R15.

a) 6. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9/C. § (1) és (2) bekezdésében, 9/D. § (2) bekezdésében, 9/E. § (2) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésében, 13. § (2) és (3) bekezdésében, 15. §-ában, 18. §-ában, 19/A. § (3) és (4) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 8. § (2) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 17. § (1) bekezdésében, 19/A. § (2) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R15. 3. számú melléklete.

18. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

18. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálat működésének engedélyezéséről szóló 232/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R16.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § (2) bekezdése szerinti bejelentést a tanácsadó Családvédelmi Szolgálat által végzett tevékenység folytatására szolgáló tanácsadó helye szerint illetékes, a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) felé kell megtenni."

(2) Az R16. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szolgáltató a tevékenység megszüntetését, továbbá minden olyan változtatást, amely érinti a működést köteles a megszüntetést, illetve a változást követő 15 napon belül írásban bejelenteni a járási hivatalnak."

(3) Az R16. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A járási hivatal a tanácsadó Családvédelmi Szolgálatról nyilvántartást vezet."

(4) Az R16. 7. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A járási hivatal törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, amennyiben

a) a határidő elteltével a 6. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek nem tesz eleget,

b) a tevékenysége megszüntetését bejelenti,

c) az 1. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet hat hónap óta nem gyakorolja."

(5) Az R16.

a) 1. § (2) bekezdésében az "és a tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkezik" szövegrész helyébe a "rendelkezik és a tevékenységet bejelentette" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdésében az "Az engedély kiadása iránti kérelmet" szövegrész helyébe az "A bejelentést" szöveg,

c) 6. § (2) bekezdés a) pontjában az "a működési engedély kiadásakor meglévő" szövegrész helyébe az "e jogszabályban meghatározott" szöveg,

d) Melléklet címében az "Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyével működő Családvédelmi Szolgálatra vonatkozó személyi" szövegrész helyébe az "A Családvédelmi Szolgálatra vonatkozó személyi" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az R16.

a) 4. §-a,

b) 5. § (1) bekezdésében az " , és a tanácsadó Családvédelmi Szolgálat működési engedélyében szerepel" szövegrész,

c) 6. § (1) bekezdésében a "működési engedélyében foglaltak szerinti" szövegrész,

d) 6. § (2) bekezdés b) pontja,

e) 6. § (3) bekezdése.

19. A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

19. § (1) A bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R17.) 3. § (5) bekezdésében a "járási földhivatalt" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságot" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R17.

a) 2. § (3) bekezdése és

b) Melléklete.

20. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R18.) 1. § (4) bekezdés 18. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala;"

(2) Az R18. 5/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Ha az igénylő házaspár nem tesz eleget a megelőlegező kölcsönszerződést - (2) bekezdés szerinti - lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződéskötési kötelezettségének, a hitelintézet levélben felszólítja a támogatott személyt, hogy a szerződéskötésnek a felszólítás szerinti 15 napos határidőn belül tegyen eleget. Ennek elmulasztása esetén a szerződés a felszólítást követő 16. napon a támogatott személy nyilatkozattételének elmulasztásával megvalósuló ráutaló magatartásával létrejön. A hitelintézet a felszólítást és a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító - a támogatott személy aláírását nem tartalmazó - szerződést, annak létrejöttét követő legfeljebb 10 napon belül megküldi a támogatott személy és a kormányhivatal részére. A kormányhivatal határozattal megállapítja a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét, majd a határozat véglegessé válását követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történő bejegyeztetése iránt. A kormányhivatal az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséről a megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakító szerződés létrejöttét megállapító végleges határozat megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet. A hitelintézet a kormányhivatal értesítésének kézhezvételét követő havi elszámolásában jogosult a megelőlegező kölcsön és az 5/B. § (3) bekezdése szerinti időpontot követően az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséig felmerült, támogatott személyt terhelő kamat és költség összegének igénylésére."

(3) Az R18. 5/A. § (2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2e) Amennyiben az e rendelet 2008. június 30-át megelőzően hatályos 5/A. § (2) bekezdése alapján kötött megelőlegező kölcsönszerződések esetén az igénylő házaspár a vállalt gyermek születését követően a hitelintézet írásbeli felszólítását követő 30 napon belül nem működik együtt a kedvezményt biztosító jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében, a hitelintézet a felszólító levelét és az ügy iratait másolatban megküldi a kormányhivatalnak. A kormányhivatal határozattal megállapítja a kedvezmény gyermek születésének időpontjában történő igénybevételét és a határozat véglegessé válását követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot a támogatási összegnek megfelelő, államot megillető jelzálogjognak, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalomnak a támogatott lakásra, a 21. § (1) bekezdése szerinti időszakból még hátralévő időtartamra történő bejegyezése iránt. A kormányhivatal a jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom állam javára történő bejegyzéséről a bejegyzést követő 15 napon belül az e bekezdés szerinti végleges határozatának megküldésével egyidejűleg értesíti a hitelintézetet."

(4) Az R18. 18. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) Ha az igénylést vagy a gyermekvállalás nem teljesítésének 24. § (5) bekezdése vagy 5/A. § (11) bekezdése szerinti igazolását a hitelintézet elutasítja, az igénylő a közvetlen támogatásra, illetőleg a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján - a kormányhivatal megkeresésére - a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát."

(5) Az R18. 18. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A kormányhivatal a támogatottnál a közvetlen támogatás, a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét, valamint az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettség teljesítését hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, vagy az 5/A. § (8) bekezdése szerinti törlesztési kötelezettségét 90 napot meghaladóan és legalább három havi törlesztőrészletet meghaladó mértékben nem teljesíti, akkor határozatban intézkedik a támogatás vagy az 5/A. § (8) bekezdése szerinti tartozás és kamata - igénybevétel napjától számított késedelmi kamattal növelt összegének - visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi kamat mértéke a Ptk. szerinti kamat."

(6) Az R18. 25. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) A kormányhivatal a miniszter által átadott megkeresés alapján, hatósági jogkörben eljárva, határozattal megállapítja a megtérítési kötelezettség teljesítését, majd a határozat véglegessé válását követően megkeresi a támogatott lakás fekvése szerint ingatlanügyi hatóságot az államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom megtérítési kötelezettséggel érintett lakásra történő bejegyezése iránt."

(7) Az R18. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja."

(8) Az R18.

a) 1. § (6) bekezdésében, 5/B. § (4) bekezdésében, 9. § (8a) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 20. § (8) bekezdésében, 21. § (3), (3b), (5), (11)-(12) és (14) bekezdésében, 21/A. § (1), (5), (6), (8), (11) bekezdésében, 21/B. § (2) bekezdésében, 24. § (6) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 5/A. § (2b), (2d), (8a), (13a) bekezdésében, 19. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 19. § (4) bekezdés

b) pontjában, 21. § (7c) és (14) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

c) 18. § (11) bekezdésében a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "Kormányhivataltól" szöveg,

d) 18.§ (16) bekezdésében, 21/A. § (10) bekezdésében, 44. § (2a), (2c) és (4) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

e) 19. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 21. § (4) bekezdés d) alpontjában és (7a) bekezdésében, 44. § (2) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

g) 21/A. § (6) bekezdésében a "járási hivatali" szövegrész helyébe a "kormányhivatali" szöveg,

h) 44. § (2) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,

i) 44. § (2b) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az R18. 19. § (2) bekezdés ac) alpontjában, 25. § (2b) bekezdésében a "járási" szövegrész.

21. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

21. § A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdésében a "megyei kormányhivatal talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala" szövegrész helyébe a "talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

22. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

22. § (1) A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R19.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal kell bejelenteni, ha

a) a bejelentőt a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel -az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,

b) a bejelentő vagy az általa - legalább heti húsz órában munkaviszony keretében - foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,

c) a bejelentő a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik,

d) a bejelentő a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja,

e) a bejelentő szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban."

(2) Az R19. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyét más kormányhivatal illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatalnál 30 nappal korábban be kell jelenteni. A korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatal a bejelentést a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő irataival együtt átteszi az új székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. Az új székhely szerint illetékes kormányhivatal akkor veszi nyilvántartásba a kölcsönbeadót, ha az e rendeletben foglalt feltételeket teljesíti. Ha a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételét az új székhely szerint illetékes kormányhivatal elutasítja - e döntés alapján -a kölcsönbeadót a korábbi székhelye szerint illetékes kormányhivatal törli a nyilvántartásból."

(3) Az R19. 4. § (1a) és (2) bekezdésében a "kérelmező" szövegrész helyébe a "bejelentő" szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az R19.

a) 1. § (1) bekezdésében az " , a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési" szövegrész,

b) 9. § (1) bekezdése,

c) 17/A-17/D. §-a,

d) 18. § (1a)-(1g) bekezdése.

23. Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása

23. § (1) Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R20.) 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az első hazai forgalmazást megelőzően a forgalmazónak az 5. számú melléklet I. pont A) alpontjában felsorolt, az ivó- és használati melegvíz-ellátásban vízzel közvetlenül érintkező anyagokat, termékeket az NNK felé be kell jelenteni, az 5. számú melléklet II. pontjában előírt követelményeknek megfelelően. A bejelentés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését. A bejelentésre nem köteles termékcsoportok felsorolását az 5. számú melléklet I. pont B) alpontja tartalmazza."

(2) Az R20. 8/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 5. számú melléklet I. pont D) alpontjában felsorolt ivó- és használati melegvíz-ellátásban alkalmazni kívánt technológiákat az NNK ivóvízbiztonsági szempontból engedélyezi. Az ivóvízbiztonsági engedélyezés során az NNK az előzetesen kiadott szakvéleménye alapján figyelembe veszi a vízzel érintkező anyagból kioldódó szennyező anyagok jelenlétét, vizsgálja, hogy a technológia alkalmazása nem eredményezi-e a mikrobiológiai minőség romlását, továbbá kellemetlen íz- és szaganyagok ivóvízbe kerülését."

(3) Az R20.

a) 4. § (7)-(8), (10)-(11), (13) és (15) bekezdésében a "népegészségügyi szerv" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 4. § (12) bekezdésében a "népegészségügyi szervnél" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

c) 8. § (4) és (6) bekezdésében, 8/A. § (2), (4) és (6) bekezdésében az "a kormányhivatal" szövegrész helyébe az "az NNK" szöveg,

d) 8. § (5) bekezdésében az "A kormányhivatal" szövegrész helyébe az "Az NNK" szöveg,

e) 8/A. § (4) bekezdésében, 8/B. § (2) és (5) bekezdésében az "a kormányhivatalnál" szövegrész helyébe az "az NNK-nál" szöveg,

f) 8/C. § (2) bekezdésében az "a kormányhivatalt" szövegrész helyébe az "az NNK-t" szöveg,

g) 5. számú melléklet II. és III. pontjában az "A kormányhivatalhoz" szövegrész helyébe az "Az NNK-hoz" szöveg,

h) 5. számú melléklet VI. pontjában az "A kormányhivatal" szövegrész helyébe az "Az NNK" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az R20.

a) 5. számú melléklet II. pont 1.5 alpontja,

b) 5. számú melléklet III. pont 1. alpontja.

24. A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

24. § A pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében a "hatóságként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal" szövegrész helyébe a "hatóság" szöveg lép.

25. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

25. § Hatályát veszti a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személyek diákkedvezményeiről szóló 319/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében az "első fokon" szövegrész.

26. A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

26. § (1) A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R21.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A családi gazdaság nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) azon megyei ügyintéző szervezete látja el, amelynek illetékességi területén található a családi gazdaság központja."

(2) Az R21. 2. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családi gazdaságok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)

"b) a gazdálkodó család tagjainak természetes személyazonosító adatai, lakcíme, adóazonosító jele, illetve rokoni jogviszonya kódja,"

(3) Az R21. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) bekezdés szerinti adattartalmú közhiteles hatósági nyilvántartást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben vezeti."

(4) Az R21. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A NÉBIH a családi gazdaságok nyilvántartásához hozzáférést biztosít a NAK részére."

(5) Az R21.

a) 4. § (1) bekezdésében a "Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal" szövegrészek helyébe a "NÉBIH" szöveg, a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "NAK-tól" szöveg,

b) 4. § (2), (4) és (6) bekezdésében, 5. § (1)-(3) bekezdésében, 6. § (5) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "NAK" szöveg,

c) 4. § (5) bekezdésében a "járási hivatalnál" szövegrész helyébe a "NAK-nál" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az R21.

a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a "vagy egyéni vállalkozó igazolvány" szövegrész,

b) 4. § (2) bekezdés f) pontjában a "vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal" szövegrész.

27. A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

27. § A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat

a) A:4 mezőjében a "megyei kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala" szövegrész helyébe a "környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

b) A:12 mezőjében a "fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe a "közlekedési hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) A:15 mezőjében a "megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörében eljáró járási hivatala" szövegrész helyébe az "erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

d) A:16 mezőjében a "megyei kormányhivatal talajvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatala" szövegrész helyébe a "talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

28. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása

28. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R22.) 7. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, a működési engedély kiadására)

"a) fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, in vitro fertilizáció, klinikai genetikai, genetikai tanácsadási, molekuláris genetikai laboratóriumi diagnosztikai, valamint a fekvő- és járóbeteg-szakellátást - diagnosztikai szolgáltatást is ideértve - egyidejűleg nyújtó egészségügyi szolgáltató és ezen egészségügyi szolgáltató közreműködői esetén - függetlenül attól, hogy a szolgáltató hány telephelyen nyújtja szolgáltatásait - az országos tisztifőorvos,"

(jogosult.)

(2) Hatályát veszti az R22. 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "betegszállítást," valamint a "mentési tevékenységen belül rendezvény egészségügyi biztosítását" szövegrész.

29. A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet módosítása

29. § (1) A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R23.) 11. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3a) A forgalomba hozatalra kerülő étkezési és ipari mákfajta magjának megfelelő tisztítottságát a kormányhivatal és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal ellenőrzi. Az étkezési céllal forgalmazott mákmagból a kormányhivatal és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal szúrópróbaszerűen mintát vehet, és azt az élelmiszerekben előforduló egyes szennyezőanyagokra és természetes eredetű ártalmas anyagokra vonatkozó határértékekről, valamint az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő egyes anyagokkal, tárgyakkal kapcsolatos követelményekről szóló 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet [a továbbiakban: 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet] szerinti határértékeknek való megfelelést ellenőrző vizsgálat céljából megküldi az erre akkreditált hatósági laboratóriumnak.

(3b) A kormányhivatal és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal elrendelheti a forgalomba hozó költségére a mákmag ismételt tisztítását vagy a forgalomból való kivonását, ha a mákmag a természetes eredetű ártalmas anyag tartalma tekintetében nem felel meg a 49/2014. (IV. 29.) VM rendelet szerinti határértékeknek."

(2) Az R23. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § A mák és a kender termesztésére és forgalomba hozatalára vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére a rendőrség és a kormányhivatal, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal jogosult. A NÉBIH a kormányhivatal és a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal által végzett, a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének helyszíni ellenőrzésével kapcsolatos adatokat összesíti, és gondoskodik az ipari-, az étkezési és a díszítőmák termesztésével kapcsolatos, a miniszter részére történő adatszolgáltatásról."

(3) Az R23.

a) 5. § (1) bekezdés a) pontjában a "megyei kormányhivatal földművelésügyi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalával (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal)" szövegrész helyébe a "földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatallal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés j) pontjában, 5. § (1a) bekezdésében, 8. § (2a) és (2b) bekezdésében, valamint 9/B. § (1) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

c) 5. § (2) bekezdésében, 7. § (2) és (3) bekezdésében, 8. § (2) és (5) bekezdésében, 9/A. § (1) és (4) bekezdésében, 9/B. § (4) bekezdésében, valamint 10. § (3) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 6. § (2) bekezdésében és 10. § (7) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

e) 7. § (1) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 9/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 9/B. § (2), (3) és (6) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 10. § (2) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatallal" szövegrész helyébe a "kormányhivatallal" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az R23. 5. § (3) bekezdése.

30. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

30. § Hatályát veszti a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 33. § (2) bekezdésében és 9. melléklet 1. pont i) alpontjában az "első fokon eljáró" szövegrész.

31. A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosítása

31. § (1) A végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R24.) 2. § r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"r) ingatlan-nyilvántartási irat: az ingatlan-nyilvántartási határozat ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság) által készített kiadmányáról, a végrehajtó által e rendelet rendelkezései szerint készített és záradékkal ellátott másolat;"

(2) Az R24.

a) 46/A. § (4) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 2. mellékletében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalánál" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál" szöveg

lép.

32. A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

32. § (1) A fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R25.) 5/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "sportegyesület esetében nyilvántartási, egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási vagy egyéni vállalkozói igazolványának" szövegrész helyében a "sportegyesület vagy egyéni vállalkozó esetében nyilvántartási" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R25. 3. számú mellékletében az "egyéni vállalkozói igazolvány másolatát, ennek hiányában" szövegrész.

33. A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

33. § A környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 11. § (3) bekezdés b) pontjában az "az elsőfokú" szövegrész helyébe az "a" szöveg lép.

34. A szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

34. § A szaporítóanyagokkal kapcsolatos minőségvédelmi bírság megállapításáról szóló 369/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet

a) 1. §-ában a "megyei kormányhivatal növénytermesztési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "növénytermesztési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 2. § (2) és (3) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 6. § (2) bekezdés d) pontjában a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg

lép.

35. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosítása

35. § (1) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R26.) 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Budapest Főváros Kormányhivatala a természetes gyógytényezőkre, gyógyhelyekre vonatkozó nyilvántartását a honlapján közzéteszi a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettségének vizsgálata céljából. Ha a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettsége nem áll fenn, a döntéshez Budapest Főváros Kormányhivatalának véleményét nem szükséges kikérni."

(2) Az R26. 3. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

36. Egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet módosítása

36. § Egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdésében a "járási földhivatalnak" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságnak" szöveg lép.

37. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása

37. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R27.) 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a vezetékjoggal érintett műszaki rendszer üzemszerű működése megszűnik, a megszűnést követő 1 éven belül az engedélyes köteles - az érintett tulajdonossal történt eltérő megállapodás hiányában - a távhővezetéket és tartószerkezetét az ingatlanról eltávolítani, és a területet rendezett állapotban a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. A távhővezeték elbontása és a vezeték megszüntetése a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalhoz történő bejelentés alapján történik."

(2) Az R27. 7. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

(3) Hatályát veszti az R27.

a) 10. § (3) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész,

b) 10. § (3a) bekezdése.

38. Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása

38. § Hatályát veszti az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész.

39. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosítása

39. § (1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R28.) 2. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából)

"f) területfoglalás: a tevékenység megvalósításához vagy a létesítmény elhelyezéséhez ténylegesen igénybe vett terület."

(2) Az R28. 3. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

(3) Az R28. 12. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(4) Hatályát veszti az R28. 2/A. § (5) bekezdése.

40. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet módosítása

40. § (1) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyeletéről szóló 23/2006. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R29.) 7/A. § (1) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:

(A bányafelügyelet engedélye nélkül végezhető:)

"d) a nyomástartó berendezés javítása."

(2) Az R29. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12/A. § A 13. § szerinti átalakítási engedély alapján átalakított vagy bejelentés alapján javított nyomástartó berendezés használatbavételére a 10-12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

(3) Az R29. 13. §-a és azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:

"Átalakítási engedélyezési eljárás, javítás bejelentése

13. § (1) A bányafelügyelet engedélye szükséges a nyomástartó berendezés minden olyan átalakításához, amely a 12. § (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladja.

(2) Az átalakítási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az átalakítással érintett létesítmény helyét, rendeltetését,

b) az átalakítási tervet készítő tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését,

c) az átalakítás műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését.

(3) A kérelemhez mellékelni kell az átalakítás műszaki leírását és a kapcsolódó rajzdokumentációt.

(4) A kérelem benyújtásakor igazolni kell azt, hogy a tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, összhangban van az élet, az egészség, a biztonság, a környezet, a kulturális örökség és a tulajdon védelmének követelményeivel, a tervezés során milyen műszaki irányelveket, szabványokat alkalmaztak, továbbá, hogy a tervező a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.

(5) Új veszélyességi kategóriába, illetve osztályba történő besorolásra javaslatot csak abban az esetben kell tenni, ha az átalakítást követően megváltozik a nyomástartó berendezés besorolása.

(6) Az átalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során a bányafelügyelet meggyőződik arról, hogy

a) a kérelem megfelel-e a (2)-(3) bekezdésben foglaltaknak, és

b) a tervezett átalakítási munka megfelel-e a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek.

(7) Az átalakítási engedély rendelkező részének - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl - tartalmaznia kell:

a) az átalakítással érintett létesítmény

aa) helyét, rendeltetését,

ab) műszaki adatait,

b) az átalakítás műszaki vezetőjének a nevét,

c) az átalakítási tevékenység megkezdésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

d) a létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem kötelező benyújtására vonatkozó felhívást,

e) az átalakítási engedély hatályát.

(8) Az átalakítási engedély a véglegessé válásától számított 1 évig hatályos. Az engedély hatálya egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

(9) A nyomástartó berendezések 12. § (3) bekezdésében felsoroltakat meghaladó javítására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a javítással érintett létesítmény helyét, rendeltetését,

b) a javítási tervet készítő tervező nevét, címét, tervezői jogosultsága megjelölését (ha tervezői jogosultsághoz kötött a javítási terv készítése),

c) a javítás műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését,

d) a javítási tevékenység rövid leírását."

(4) Az R29. 19. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányafelügyelet feladata:)

"a) e rendelet szerinti létesítés (felállítás), átalakítás, használatbavétel engedélyezése, a javításra vonatkozó bejelentés fogadása vizsgálata,"

(5) Az R29. 7/A. § (1) bekezdés b) pontjában és a (2a) bekezdésben a "13" szövegrész helyébe a "20" szöveg lép.

(6) Hatályát veszti az R29. 7. § (1) bekezdés c) pontjában a " , javítani" szövegrész.

41. Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet módosítása

41. § (1) Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló 25/2006. (II. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R30.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kötelezett az 1. számú mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó terméket akkor forgalmazhat, ha azt előzetesen a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény alapján bejelentette a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: Kormányhivatal)."

(2) Az R30. 3. § (3) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormányhivatal a bejelentést tudomásul veszi, ha"

(3) Az R30. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az a kötelezett, amelyet a Kormányhivatal a (6) bekezdés b) pontja alapján törölt a nyilvántartásból, a törlés napjától számított egy évig nem vehető ismételten nyilvántartásba."

(4) Az R30.

a) 3. § (2) bekezdésében az "engedéllyel rendelkezőkről" szövegrész helyébe a "bejelentést tevőkről" szöveg,

b) 3. § (5) bekezdésében az "Az engedély iránti kérelmet" szövegrész helyébe az "A bejelentést" szöveg,

c) 3/A. § (2) bekezdésében az "engedély kiadása iránti kérelem" szövegrész helyébe a "bejelentés" szöveg,

d) 5. § (1) bekezdésében az "engedély" szövegrész helyébe a "bejelentés" szöveg,

e) 5. § (2) bekezdésében a "közlekedési feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "Kormányhivatal" szöveg,

f) 7. § (4) bekezdésében az "engedélykötes" szövegrész helyébe az "engedély-, illetve bejelentésköteles" szöveg,

g) 5. mellékletében az "A Kormányhivatal által kiadott" szövegrész helyébe az "Az" szöveg,

h) 6. mellékletében a "forgalmazására jogosító engedély" szövegrész helyébe a "forgalmazása" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R30.

a) 3. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az "a kötelezett engedélyét visszavonja, és ezzel egyidejűleg" szövegrész,

b) 3/A. § (1) bekezdésében az "engedély iránti" szövegrész,

c) 7/A. §-ában az "engedélyköteles" szövegrész.

42. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet módosítása

42. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R31.) 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja az Szt. szerinti szociális feladatkörében eljáró járási hivatal szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését."

(2) Az R31. 6/A. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Szt.)

"b) 10. § (8) és (9) bekezdésének alkalmazásában kijelölt szerv a családtámogatási feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala,"

(3) Az R31. 6/A. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Szt.)

"f) 50/C. § (1) bekezdése, valamint 50/D. §-a alkalmazásában egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosítási feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, a fővárosban, valamint Pest megye tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: a közgyógyellátási igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézésre kijelölt kormányhivatal),"

(4) Az R31.

a) 6/A. § (5) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 15. § (3) bekezdés a) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal családtámogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe a "családtámogatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 24. § (2) bekezdésében, valamint 29. § (2) bekezdésében a "Másodfokú hatósági eljárásban" szövegrész helyébe az "A közigazgatási per során" szöveg,

d) 38. § (1) bekezdésében, 44. § (3) bekezdésében, 46. § (3) bekezdésében a "járási hivatallal" szövegrész helyébe a "kormányhivatallal" szöveg,

e) 40. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 40. § (2) és (3) bekezdésében, 44. § (4) és (5) bekezdésében, 45. § (2) bekezdésében, 49. §-ában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

g) 47. § (1) és (2) bekezdésében a "járási hivatalon" szövegrész helyébe a "kormányhivatalon" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R31.

a) 6/A. § (1) bekezdés c) pontja,

b) 15. § (2a) bekezdése,

c) 21. § (9) bekezdésében az "és a 24. § (4) bekezdése szerinti szakfelügyelő főorvos" szövegrész,

d) 24. § (1), valamint (3)-(5) bekezdése és

e) 29. § (1) és (3) bekezdése.

43. Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

43. § Hatályát veszti az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész.

44. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

44. § (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R32.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben általános hatóságként jár el a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal. A gyámhivatal az e rendeletben meghatározott kivételekkel ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a gyámhatóság hatáskörébe utal.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az e rendeletben meghatározott ügyekben a gyámhatósági feladatokat a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.

(3) A települési önkormányzat jegyzőjének a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal. A gyámhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben felügyeleti szerv a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal.

(4) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben a miniszter a felügyeleti szerv."

(2) Az R32. 3. § (1) bekezdése a következő a) és b) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat jegyzője)

"a) nagykorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,

b) a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében megállapítja a gyermek családi és utónevét,"

(3) Az R32. 3. § (1) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat jegyzője)

"j) hozzájárul a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez,

k) megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők adatait,"

(4) Az R32. 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A települési önkormányzat jegyzője az (1) bekezdés a)-b) és j)-k) pontja szerinti ügyekben hozott határozatát megküldi a gyámhivatalnak."

(5) Az R32. 6. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében)

"a) kiskorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,"

(6) Az R32. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal) az örökbefogadással kapcsolatban

a) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,

b) felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,

c) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, az utánkövetésről, és intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról,

d) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,

e) pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt,

f) kérelemre felvilágosítást adhat a Ptk. 4:135. § (1) bekezdése és 4:136. §-a szerinti adatokról."

(7) Az R32. 9. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal a kapcsolattartással, a szülői felügyeleti joggal és a gyermektartásdíjjal kapcsolatban)

"j) a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentése esetén ellenőrzi a bejelentésben foglaltakat,"

(8) Az R32. 13. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal)

"c) másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer elégtelen működése esetén megteszi a Gyvt. 17. § (4) és (5) bekezdésében foglalt intézkedéseket,"

(9) Az R32. 23. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(15) A megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegének elengedésére, csökkentésére vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében a Magyar Államkincstár központi szerve jár el."

(10) Az R32.

a) 1/A. §-ában a "gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat jegyzőjét" szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésében és 21. § (4) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatala gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró V. Kerületi Hivatala" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg,

c) 12. § (2) bekezdésében a "Csongrád Megyei Kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Szegedi Járási Hivatala" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal" szöveg,

d) 22. § (2) bekezdés b) pontjában az "apai elismerő nyilatkozat" szövegrész helyébe a "kiskorú apa apai elismerő nyilatkozatának" szöveg

lép.

(11) Hatályát veszti az R32.

a) 6. § b) pontja, c) pont ca) alpontja és f) pontja,

b) 9. § k) pontja,

c) 11/B. §-a,

d) 19. §-a,

e) 23. § (2) bekezdés a) pontjában az "elsőfokú" szövegrész.

45. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

45. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R33.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A Kormány

a) a sajátos építményfajták,

b) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek,

c) a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek,

d) az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OAH r.) meghatározott építésügyi hatósági ügyek, valamint

e) műemlék jókarbantartási ügyek

kivételével az építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: építésügyi hatóság) jelöli ki."

(2) Az R33. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A Kormány a sajátos építményfajták és az OAH r.-ben foglalt kivétellel, az építésfelügyeleti hatósági feladatokra a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki."

(3) Az R33. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság kormánytisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnak a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőt kell foglalkoztatnia."

(4) Az R33. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági kormánytisztviselő kizárólag építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el."

(5) Az R33. 4. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4c) Az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlékekkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik."

(6) Az R33. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú végzettség e rendelet alapján nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányúságáról, egyenértékűségéről a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara által létrehozott bizottság dönt."

(7) Az R33. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az építésügyi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be."

(8) Az R33. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be."

(9) Az R33. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági feladatellátás vezetőjének feladatai tekintetében kiadmányozásra kizárólag olyan kormánytisztviselő kaphat jogosultságot, aki legalább három év köztisztviselőként, állami tisztviselőként vagy kormánytisztviselőként építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen megszerzett gyakorlati idővel rendelkezik."

(10) Az R33. 13. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 2020. február 29-ig első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatáskört gyakorló járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, valamint a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: járásszékhelyi jegyző) a 2020. február 29. napján folyamatban lévő papíralapú ügyek iratait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 17. §-a alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban haladéktalanul megküldi, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben lévő valamennyi ügyet az alkalmazásban csoportosan átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatósághoz. Folyamatban lévő ügynek kell tekinteni az érdemi döntéssel le nem zárt, a végre nem hajtott kötelezettséget elrendelő döntést tartalmazó, valamint a hatályos építési vagy bontási engedélyt tartalmazó ügyet.

(4) A 2013. január 1. és 2020. február 29. napja között lezárt iratok őrzéséről a járásszékhelyi jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. Az építésügyi hatóság kérésére a lezárt iratokat a járásszékhelyi jegyző köteles három napon belül átadni az építésügyi hatóságnak.

(5) A 2020. február 29-ig az első fokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal valamennyi építésügyi és építésfelügyeleti ügy iratát átadja az építésügyi hatóságnak."

(11) Az R33. 2. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(12) Az R33.

a) 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (1)-(4) bekezdésében és 8. § (3) bekezdésében a "köztisztviselő és állami tisztviselő" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a "külön jogszabályban" szövegrész helyébe a "2. mellékletben" szöveg,

c) 4. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "köztisztviselő vagy az állami tisztviselő" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő" szöveg,

d) 6. §-ában a "köztisztviselőnek és állami tisztviselőnek" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselőnek" szöveg,

e) 7. § (3) bekezdésében a "köztisztviselőnek és az állami tisztviselőnek" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselőnek" szöveg,

f) 8. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "köztisztviselője vagy állami tisztviselője" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselője" szöveg,

g) 13. § (2) bekezdésében az "A járásszékhely települési önkormányzat jegyzője kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének." szövegrész helyébe az "Az építésügyi hatóság kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni az építésügyi hatóságnak." szöveg,

h) 4. mellékletében a "köztisztviselő vagy az állami tisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú kredittartalom, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor a köztisztviselőnek vagy az állami tisztviselőnek" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú kredittartalom, illetve a 2. mellékletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor a kormánytisztviselőnek" szöveg,

i) 5. mellékletében a "köztisztviselőnek vagy állami tisztviselőnek" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselőnek" szöveg

lép.

(13) Hatályát veszti az R33.

a) 3/B. § (1) bekezdésében az "első fokon" szövegrész,

b) 4. § (3) bekezdésében a "járásszékhely település jegyzőjére, a fővárosi kerület jegyzőjére, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére, a" szövegrész,

c) 4. § (4a) és (4b) bekezdése,

d) 5. § (2) és (3) bekezdése,

e) 1. melléklete,

f) 7. melléklete.

46. A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

46. § (1) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R34.)

a) 17. § (2) bekezdés a) pontjában az "a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi feladatkörében eljáró Érdi Járási Hivatala (a továbbiakban: Érdi Járási Hivatal)" szövegrész helyébe az "a természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal)" szöveg,

b) 19. § (3) bekezdésében az "az Érdi Járási Hivatalt" szövegrész helyébe az "a Kormányhivatalt",

c) 21. § (1) bekezdés a) pontjában az "az Érdi Járási Hivatal" szövegrész helyébe az "a Kormányhivatal" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R34. 17. § (2) bekezdés b) pontjában, 21. § b) pontjában a "természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Megyei" szövegrész.

47. A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet módosítása

47. § Hatályát veszti a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész.

48. A természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

48. § Hatályát veszti a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól szóló 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében az "és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft." szövegrész.

49. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása

49. § Hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés c) pontjában az "érvényes vállalkozói igazolvánnyal vagy azzal egyenértékű - más tagállam hatósága által kiállított - vállalkozási tevékenység folytatására jogosító engedéllyel, egyéni vállalkozói igazolvány hiányában" szövegrész.

50. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása

50. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdés a) pontjában az "egyéni vállalkozói igazolvánnyal, ennek hiányában az" szövegrész.

51. A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása

51. § A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet

a) 3. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban járási hivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 3. § (6), (10)-(12) bekezdésében, 3/A. §-ában, 4. § (2), (6), (8) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében, 2. számú melléklet 9. pontjában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 3. § (7), (9) bekezdésében, 4. § (7) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 3. § (8) bekezdésében, 4. § (4), (8) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrészek helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

e) 4. § (10) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

f) 3. § (8) bekezdésében a "megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság)" szöveg,

g) 3. § (9) bekezdésében, 4. § (7) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében az "a megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság" szöveg,

h) 3. § (10) bekezdésében az "a megyei kormányhivatallal" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatósággal" szöveg,

i) 4. § (6) bekezdésében az "a megyei kormányhivatalnak" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóságnak" szöveg,

j) 4. § (7) bekezdésében az "a 3. § megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatóság" szöveg

lép.

52. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása

52. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R35.) 30. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A VET és e rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:)

"i) a Szoctv. 38-39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül."

(2) Hatályát veszti az R35. 30. § (1) bekezdés g) pontjában az"átmeneti vagy tartós" szövegrész.

53. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása

53. § (1) A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R36.) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában a hatósági jogkört a környezetvédelmi feladatkörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal gyakorolja."

(2) Az R36. 9. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A környezeti hatásvizsgálat vagy egységes környezethasználati engedélyköteles tevékenységek létesítéséhez és megvalósításához kapcsolódó szállítási, fuvarozási útvonalakat úgy kell megválasztani, hogy hatásterületük a lehető legkisebb legyen. A kapcsolódó szállítás, fuvarozás zajterhelésére tekintettel a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja a meghatározott útvonal előírásának lehetőségét."

(3) Az R36.

a) 4. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "az elsőfokú" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "az első fokú" szövegrész helyébe az "a" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az R36. 4. § (2) bekezdése.

54. A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása

54. § (1) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R37.) 1. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"d) hatáskörrel rendelkező hatóság: a Magyar Államkincstár, az 1. mellékletben foglaltak szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, valamint a fővárosi, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,"

(2) Az R37. 3. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartásának ellenőrzésére vonatkozó eljárásban a döntéshozatalra a Magyar Államkincstár, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi, illetve megyei katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult, az 1. mellékletben foglaltak szerint."

(3) Az R37. 1. melléklete helyébe a 9. melléklet lép.

(4) Hatályát veszti az R37. 3. § (2b)-(2c) bekezdése.

55. A személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása

55. § Hatályát veszti a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 8. §-ában az "első fokú" szövegrész.

56. A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

56. § A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 6. § (1) bekezdésében a "járási hivatalnak (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 6. § (3) és 9. § (7) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

57. A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

57. § (1) A földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R38.) 6/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6/E. § Ha a 6/C. § vagy a 6/D. § (1) bekezdése szerinti iratok valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, vagy a cégnyilvántartásban nyilvántartott cégre vonatkozó adatokat az ingatlanügyi hatóság a 6/D. § (3) bekezdése alapján korábban már beszerezte, az újabb bejelentés során elegendő - az iktatószámra való hivatkozással - a korábbi benyújtásra, beszerzésre és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg."

(2) Az R38. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a jóváhagyási záradékkal ellátott szerződésben érintett földterület több ingatlanügyi hatóság illetékességi területét érinti, akkor az az ingatlanügyi hatóság, amely a földhasználati szerződés hatósági jóváhagyása során mezőgazdasági igazgatási szervként járt el, a Fétv. 95/A. § (1) bekezdése alapján indult eljárásban, a földhasználat nyilvántartásba vételét követően a jóváhagyó záradékkal ellátott szerződésről, a benyújtott nyilatkozatokról és okiratokról készített hiteles másolatot, valamint az eljárás során hozott döntését haladéktalanul megküldi a többi illetékes ingatlanügyi hatóságnak a földhasználat nyilvántartásbavétele céljából. Az iratok megküldésével egyidejűleg az irattovábbítás tényéről az érintett földhasználót is értesíteni kell."

(3) Az R38.

a) 2. § (2) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)" szöveg,

b) 2. § (3) bekezdésében, 17/A. § (6) bekezdés e) pontjában, 17/A. § (8) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

c) 3. §-ában a "járási hivatalonként" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságonként" szöveg,

d) 3. §-ában, 6. § (2) és (4) bekezdésében, 6/D. § (2) és (3) bekezdésében, 7. § (2) bekezdésében, 10. §-ában, 12. § (2) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 14/A. § (2) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. § (2a) és (3) bekezdésében, 17/A. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 1. melléklet III. pontjában, 2. melléklet II. pontjában, 3. melléklet II. pontjában, 4. melléklet II. pontjában, 6. melléklet II. pontjában az "a járási hivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóság" szöveg,

e) 6/G. § (3) bekezdésében, 14. § (2) bekezdés c) pontjában az "a járási hivatalhoz" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatósághoz" szöveg,

f) 6/G. § (3) bekezdésében az "a járási hivatalnál" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságnál" szöveg,

g) 7. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

h) 7. § (2) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságnak" szöveg,

i) 10. §-ában, 13. § (5) és (6) bekezdésében, 14/A. § (1) bekezdésében, 14/B. § (1) bekezdésében, 15/A. §-ában, 1. melléklet III. pont 1. alpontjában, 2. melléklet II. pont 1. alpontjában, 3. melléklet II. pont 1. alpontjában, 4. melléklet II. pont 1. alpontjában, 6. melléklet II. pont 1. alpontjában az "A járási hivatal" szövegrész helyébe az "Az ingatlanügyi hatóság" szöveg,

j) 13. § (1) és (3) bekezdésében az "a járási hivatalnak" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságnak" szöveg,

k) 17/A. § (3) bekezdésében az "a járási hivatalban" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságnál" szöveg,

l) 17/A. § (6) bekezdés d) pontjában a "járási hivatalok" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságok" szöveg

lép.

58. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

58. § (1) A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R39.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az építésügyi hatósági jogkört a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) gyakorolja."

(2) Az R39.

a) 4. melléklete helyébe a 10. melléklet,

b) 5. melléklete helyébe a 11. melléklet

lép.

(3) Hatályát veszti az R39.

a) 6. § (4) bekezdése,

b) "Elvi építési engedélyezési eljárás" alcíme,

c) 12. § (3) bekezdésében az "elvi építési engedéllyel vagy" szövegrész,

d) 3. számú melléklet 11. pontja.

59. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása

59. § (1) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R40.)

a) 1. számú mellékletében foglalt táblázat 31. és 32. sorában a "járási hivatal" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

b) 2. számú mellékletében foglalt táblázat 3. sorában a "mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "Magyar Mérnöki Kamara" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R40. 1. számú melléklet 12. sora.

60. Az egészségügyi dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az adatkezelési feladatokat ellátó szerv kijelöléséről szóló 44/2008. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása

60. § Az egészségügyi dokumentációt kezelő jogutód nélküli megszűnése esetén az adatkezelési feladatokat ellátó szerv kijelöléséről szóló 44/2008. (II. 29.) Korm. rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § A Kormány az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 30. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelőként az Állami Egészségügyi Ellátó Központot jelöli ki."

61. A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

61. § (1) A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R41.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"a) természetes fürdővíz: a felszíni vizek minden olyan eleme, amelyek használatát a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) fürdési célra engedélyezte (a továbbiakban: fürdővíz), és amelyre nem áll fenn a fürdés állandó hatósági tilalma;"

(2) Az R41. 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"e) fürdési idény:

ea) a kormányhivatal határozatában megállapított, az év azon két napja közötti legalább 8 hétig tartó egybefüggő időszak, amikor napi átlagban legalább 100 fő fürdőzőre lehet számítani, vagy

eb) üzemeltetett fürdőhely esetében az átlagos napi fürdőzőszámra tekintet nélkül a fürdőhely üzemeltetője által kérelmezett és a kormányhivatal határozatában megállapított időszak;"

(3) Az R41. 3. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a kormányhivatal illetékességi területéhez tartozó felszíni vizekben a fürdőzők számának napi átlaga legalább 8 egybefüggő naptári héten várhatóan meghaladja a 100 főt, valamint megvannak a fürdőzés e rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei, a kormányhivatal - hivatalból indított eljárásban - minden év május 1. napjáig

a) dönt a fürdővíz fürdési célú használatának (a továbbiakban: fürdővíz használat) engedélyezéséről,

b) megjelöli a fürdési idény tartamát,

c) meghatározza a fürdővíz minőségének ellenőrzését szolgáló mintavételeknek a 7. § (2) bekezdése alapján kialakított ütemtervét,

d) kijelöli a 3. melléklet szerinti védőterületet.

(2) Ha a fürdőzésnek az e rendelet szerint szükséges közegészségügyi követelményei hiányoznak, a kormányhivatal elrendeli a fürdőzés tartós tilalmát, amely egy teljes fürdési idény időtartamára érvényes.

(3) Az engedélyezett fürdővízben a fürdővizek minőségének ellenőrzésére szolgáló mintavételi ütemtervet a kormányhivatal akkor is meghatározza, ha a vízminőséggel összefüggésben tartós fürdési tilalmat rendel el."

(4) Az R41. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (5)-(6) bekezdések esetében az előre lefektetett minőségellenőrzési ütemterven kívül vett minták és paraméterek vizsgálatáról a kormányhivatal gondoskodik a költségvetési kerete terhére."

(5) Az R41. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kormányhivatal a fürdési idény folyamán gondoskodik arról, hogy

a) a fürdővíz jelentős vagy tartós minőségromlására vagy ennek lehetőségére, különösen a fürdőzők egészségi kockázatának növekedésével kapcsolatos bármely rendkívüli helyzetre vonatkozó információ az erről való tudomásszerzést követő 3 órán belül,

b) a 7. § (5) bekezdése szerinti rövid távú szennyezés miatt figyelmen kívül hagyható mintákról szükséges tájékoztatás az erre vonatkozó döntést követő 24 órán belül

az NNK-hoz eljusson."

(6) Az R41. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kormányhivatal

a) a fürdővízhez tartozó partszakasz tulajdonosaival és a területileg illetékes vízvédelmi hatósággal, valamint szükség esetén más szervezetekkel (pl. az Országos Meteorológiai Szolgálattal) történt egyeztetés alapján, a felmerülés esedékessége szerint, intézkedik a rövid távú szennyezések előrejelzésének megszervezése érdekében,

b) gondoskodik a figyelmen kívül hagyott minták pótlásáról,

c) meghozza a fürdővizek jelentős vagy tartós minőségromlásával vagy ennek lehetőségével, különösen a fürdőzők egészségi kockázatának növekedésével kapcsolatos bármely rendkívüli helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket,

d) biztosítja a rendkívüli helyszíni szemlék, mintavételek és vizsgálatok megszervezését és a kialakult helyzet kezeléséhez szükséges egyéb intézmények és érdekelt szervezetek tájékoztatását és bevonását,

e) kedvező vagy kedvezőtlen vízminőség-vizsgálati adatsor alapján a területileg illetékes vízvédelmi hatósággal történt egyeztetést követően felülvizsgálhatja a 3. mellékletben megállapított védőtávolságokat."

(7) Az R41.

a) 4. § (1) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) és (2) bekezdésében, 8. § (3), (4a) és (6) bekezdésében, 9. § (1), (5) és (7) bekezdésében, 10. § (1)-(3), (5) és (8) bekezdésében, 11. § (3) és (7) bekezdésében, 11/A. § (2) és (3) bekezdésében, 14. § (1) és (2b) bekezdésében, 7. melléklet 7. pontjában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében, 14. § (2a) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

c) 5. § (1) és (3) bekezdésében, 6. § (4) bekezdésében, 11. § (5) bekezdésében, 11/A. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 10. § (6) bekezdés záró szövegrészében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

e) 5. § (6) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az R41.

a) 11. § (1) bekezdésében az "a járási hivatalnak és" szövegrész,

b) 11. § (2) bekezdésében az "a járási hivatal, illetve" szövegrész,

c) 11. § (12) bekezdésében a "járási hivatal adatszolgáltatása alapján a" szövegrész,

d) 11/A. § (4) bekezdése,

e) 11/A. § (5) bekezdésében az "a járási hivatalok és a saját," szövegrész.

62. A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet módosítása

62. § (1) A kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről szóló 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R42.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A záradékolásra irányuló eljárást a kormányhivatal folytatja le.

(2) Kettős vizsgálatú kisajátítási tervet négy példányban, egyszeri vizsgálatú kisajátítási tervet két példányban kell benyújtani záradékolásra. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a kérelmező ennél több példány záradékolását is kérje. A záradékolás iránti kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás tervezett célját. A záradékolás során ugyanazon hiány vagy hiba esetében hiánypótlásnak legfeljebb kétszer van helye.

(3) Az ügyintézési határidő

a) kettős vizsgálatú kisajátítási terv esetében 20 nap,

b) egyszeri vizsgálatú kisajátítási terv esetében 15 nap."

(2) Az R42.

a) 4. §-ában a "járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 7. § (2) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 9. § (1) bekezdés a) pontjában, 17. § (3) bekezdés a) pontjában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 1. számú melléklet I. pont 3. alpontjában, 1. számú melléklet II. pont 1.1., 1.3., 1.4. és 7.3. alpontjában, 2. számú melléklet 3. pont c) alpontjában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

e) 8. § (2), (4), (6) és (7) bekezdésében a "záradékoló szerv" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 8. § (5) bekezdésében a "záradékoló szerv" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

g) 1. számú melléklet I. pont 2. alpontjában és II. pont 1.3. alpontjában a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg

lép.

63. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása

63. § A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során felmerülő egyes eljárási költségekről szóló 212/2008. (VIII. 29.) Korm. rendelet 3. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A befolyt eljárási költségek közül a laboratóriumi és egyéb vizsgálati költség a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a minta költségeit is tartalmazó mintavételi eljárási költség pedig azon fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, amelyik a mintát vette.

(4) Az eljárási költség befizetését követő harminc napon belül a befolyt eljárási költség fővárosi és megyei kormányhivatalt megillető részét a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium átutalja azon fővárosi és megyei kormányhivatal számlájára, amelyik a mintát vette."

64. A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása

64. § A parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 17. § (4) bekezdésében előírt parlagfű elleni védekezés elmulasztása esetén]

"a) külterületen a terület fekvése szerint illetékes növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatóság)"

65. A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosítása

65. § (1) A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R43.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Akinek a tanácsi rendelet A. mellékletében foglalt gerinces állatfaj példánya, a B. mellékletében zéró kvótára vonatkozó megjegyzéssel ellátott gerinces állatfaj példánya vagy a tanácsi rendelet B. mellékletében szereplő emlős-, madár- és szárazfölditeknős-faj élő példánya (a továbbiakban együtt: bejelentés köteles példány) van a birtokában, köteles annak megszerzését, tartását, az ország területére történő behozatalát és az ország területéről történő kivitelét, elidegenítését, elhullását, megsemmisülését, tartási helyének megváltoztatását, megjelölését, újrajelölését, valamint szaporulatát bejelenteni. A bejelentést

a) solymászmadár és egyéb fokozottan védett állatfaj esetén az országos természetvédelmi hatósághoz, vagy

b) az a) pont alá nem eső faj esetén a tartás helye szerint illetékes területi természetvédelmi hatósághoz

kell megtenni."

(2) Az R43.

a) 3. § (4) bekezdésében az "A Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járási Hivatala" szövegrész helyébe az "Az országos természetvédelmi hatóság" szöveg,

b) 6. § (4) bekezdés a) pontjában az "a Pest Megyei Kormányhivatal természetvédelmi hatáskörében eljáró Érdi Járási Hivatala" szövegrész helyébe az "az országos természetvédelmi hatóság" szöveg

lép.

66. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése

66. § Hatályát veszti a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet.

67. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása

67. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R44.) 56. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A GET és e rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:)

"i) a Szoctv. 38-39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül."

(2) Hatályát veszti az R44. 56. § (1) bekezdés g) pontjában, a 9. melléklet B) pont g) alpontjában és a 9. melléklet kitöltési útmutató g) alpontjában az "átmeneti vagy tartós" szövegrész.

68. A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet módosítása

68. § (1) A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R45.) 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelemben - a Szolgtv.-ben meghatározottakon túl - meg kell jelölni, illetve csatolni kell:]

"j) élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatal, továbbá növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít."

(2) Az R45. 4/B. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt megküldi:)

"a) a népegészségügyi, valamint élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának, illetve a növény- és talajvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,"

(3) Az R45. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vásárok és piacok, valamint a bevásárlóközpontok üzemeltetésére e rendeletben előírt feltételek meglétét a jegyző a 4. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva ellenőrzi. A jegyzőn kívül a vásárok és piacok, illetve a bevásárlóközpontok működésére, az ott végzett kereskedelmi tevékenységre, forgalomba hozott termékekre vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását a népegészségügyi, valamint élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala, a fogyasztóvédelmi, munkavédelmi, valamint munkaügyi hatósági hatáskörében eljárva a fővárosi és megyei kormányhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, továbbá a kereskedelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala a külön jogszabályban foglalt hatáskörükben eljárva jogosultak ellenőrizni, illetve hatósági jogkörüket gyakorolni. A 2. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítését és a biztonsági tervben foglaltak megfelelőségét a vásár, piac fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi szerv jogosult ellenőrizni."

(4) Hatályát veszti az R45. 9/A. §-ában a "járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész.

69. A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet módosítása

69. § (1) A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R46.) 1. § (2) bekezdés 23. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

"23. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala,"

(2) Az R46. 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő a kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül. A kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján - a kormányhivatal megkeresésére -a hitelintézet 8 napon belül csatolni köteles a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát."

(3) Az R46. 8. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A kormányhivatal a támogatottnál a kamattámogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. Ha a kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során megállapítja, hogy a támogatott jogosulatlanul vette igénybe a kamattámogatást, akkor határozatban intézkedik a kamattámogatás - igénybevétel napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegének - visszatérítése iránt. Ez esetben a késedelmi pótlék mértéke a Ptk. szerinti kamat. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja."

(4) Az R46. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja."

(5) Az R46.

a) 1. § (4) bekezdés b) pontjában, 1. § (7) bekezdés c) pontjában, 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 10. § (9a) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 11. § (6) bekezdésében a "járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 7. § (4) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

d) 8. § (8) bekezdésében a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg,

e) 8. § (12) bekezdésében, 11. § (4a) és (4c) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 11. § (4) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

g) 11. § (4) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,

h) 11. § (4b) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

70. A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

70. § A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, valamint a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmára irányuló eljárásról és a termékek ellenőrzéséről szóló 158/2009. (VII. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdés c) pontjában a "megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró járási hivatalát" szövegrész helyébe a "növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg lép.

71. A borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet módosítása

71. § A borászati termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek közösségi oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 178/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdésében a "megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát - Pest megye és a főváros vonatkozásában a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát -" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalt, Pest megye és a főváros vonatkozásában a Pest Megyei Kormányhivatalt" szöveg lép.

72. A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

72. § A hatósági közvetítőkről szóló 185/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hatósági közvetítő a jogorvoslati eljárás, vagy a bíróság által elrendelt új eljárás során - ha azt az ügyfelek egyike sem kifogásolja - ismételten igénybe vehető."

73. A főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

73. § Hatályát veszti a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 1. melléklet "I. Általános követelmények" pont 2. alpontjában az "első fokú" szövegrész.

74. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

74. § Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a fővállalkozó kivitelező nem vállalta el az alvállalkozó kivitelezési tevékenysége feletti felelős műszaki vezetői feladatokat, a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének felelőssége

a) a fővállalkozó kivitelező által végzett tényleges építési-szerelési munkák körében az (1)-(4) bekezdésben foglaltakra,

b) az alvállalkozó kivitelező által végzett építési-szerelési munkák körében

ba) a (3) bekezdés l) és m) pontjában foglaltakra,

bb) az alvállalkozó kivitelezővel, az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködésre, a velük történő egyeztetések koordinálására, tevékenységük összehangolására, és

bc) az alvállalkozói és szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadására

terjed ki."

75. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása

75. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R47.) 6. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A jegyző a bejelentés másolatát a nyilvántartásba vételt követően a nyilvántartási számmal együtt elektronikus úton megküldi

a) állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén, az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelés kérdésében

aa) állatgyógyászati készítmény nagykereskedelme, valamint állatgyógyászati készítmény hatóanyagainak forgalmazása vonatkozásában az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak,

ab) állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalának (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal), növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal);

b) élelmiszer, takarmány, állatgyógyászati készítménynek nem minősülő állatgyógyászati termék forgalmazása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalnak, termésnövelő anyag forgalmazása esetén a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatalnak."

(2) Az R47.

a) 6. § (2b) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdésében a "növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatallal" szövegrész helyébe a "növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatallal" szöveg,

c) 27. § (4) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatallal" szövegrész helyébe az "állami adóhatósággal" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R47.

a) 7/A. § (1) bekezdése,

b) 3/a. melléklete.

76. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása

76. § A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet

a) 11. melléklete a 12. melléklet szerint,

b) 14. melléklete a 13. melléklet szerint,

c) 15. melléklete a 14. melléklet szerint,

d) 16. melléklete a 15. melléklet szerint

módosul.

77. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása

77. § Hatályát veszti a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdés a) pontja.

78. Az "Életmentő Emlékérem" adományozásáról szóló 243/2009. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása

78. § (1) Az "Életmentő Emlékérem" adományozásáról szóló 243/2009. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R48.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Emlékérem adományozására az életmentés helye szerint illetékes polgármester, megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő (a továbbiakban együtt: javaslattevő) írásban tehet ajánlást a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének (a továbbiakban: kormánymegbízott) az életmentés napjától számított három hónapon belül."

(2) Az R48.

a) 5. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, (3) bekezdés g) pontjában a "polgármesternél" szövegrész helyébe a "javaslattevőnél" szöveg,

b) 6. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (3) bekezdésében a "polgármestert" szövegrész helyébe a "javaslattevőt" szöveg

lép.

79. Az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet módosítása

79. § Hatályát veszti az integrált ügyintézési és tájékoztatási pont kialakításáról, működtetéséről, valamint a működtető és az érintett szervek együttműködésének rendjéről szóló 160/2010. (V. 6.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés g) pontjában az "egyéni vállalkozói igazolvány kiállítására irányuló kérelem," szövegrész.

80. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárása során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 176/2010. (V. 13.) Korm. rendelet módosítása

80. § Hatályát veszti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hivatalból indult közigazgatási hatósági eljárása során felmerülő egyéb eljárási költségekről szóló 176/2010. (V. 13.) Korm. rendelet

a) 3. § (1) bekezdésében az "első fokú" szövegrész,

b) 3. § (2) bekezdése.

81. A csemegeszőlő és alanyszőlő ültetvény telepítésének engedélyezéséről szóló 231/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet módosítása

81. § (1) A csemegeszőlő és alanyszőlő ültetvény telepítésének engedélyezéséről szóló 231/2010. (VIII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R49.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Árutermő csemegeszőlő ültetvény a növénytermesztési hatáskörben eljáró járási hivatalhoz (a továbbiakban: járási hivatal) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint tett bejelentéssel telepíthető. Alanyszőlő ültetvény a növénytermesztési hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal engedélyével telepíthető."

(2) Az R49. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Árutermő csemegeszőlő ültetvény a növénytermesztési hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: kormányhivatal) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint tett bejelentéssel telepíthető. Alanyszőlő ültetvény a növénytermesztési hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal engedélyével telepíthető."

(3) Az R49. 3. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az árutermő csemegeszőlő ültetvény iránti bejelentést, illetve az alanyszőlő ültetvény telepítési engedély iránti kérelmet összefüggő területenként a 2. § (1) bekezdése szerinti hatósághoz (a továbbiakban: hatóság) - az 1. melléklet szerinti adattartalommal, az engedélyező hatóság által rendszeresített és honlapján közzétett formanyomtatványon - kell benyújtani.

(2) Telepítés csak a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) szerint vezetett szőlő termőhelyi kataszterben nyilvántartott földrészleten történhet, amelyet a hatóság a Btv.-ben meghatározott VINGIS rendszer alapján ellenőriz.

(3) Az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet tehet bejelentést, illetve nyújthat be kérelmet, aki vagy amely a kérelemben feltüntetett földrészlet tulajdonosa vagy a földrészletnek a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója."

(4) Az R49.

a) 3. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 4. § (3) bekezdésében a "kérelemhez" szövegrész helyébe a "bejelentéshez, illetve kérelemhez" szöveg,

b) 3. § (5) bekezdésében az "A telepítési" szövegrész helyébe az "Az alanyszőlő telepítési" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében a "telepítési engedély megadásáról az engedélyező hatóság" szövegrész helyébe a "bejelentésről, illetve a telepítési engedély megadásáról a hatóság" szöveg,

d) 4. § (2) bekezdésében az "az engedélyező hatóságnak. Az engedélyező hatóság" szövegrész helyébe az "a hatóságnak. A hatóság" szöveg,

e) 4. § (3) bekezdésében, 4. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 5. § (1) bekezdésében az "az engedélyező" szövegrészek helyébe az "a" szöveg,

f) 5. § (2) és (3) bekezdésében az "Az engedélyező" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

g) 1. mellékletében a "telepítésének engedélyezése" szövegrész helyébe a "telepítése" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R49. 3/A. §-ában az "árutermő csemegeszőlő és" szövegrész.

82. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosítása

82. § A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet 50/D. § (2) bekezdésében az "A megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörben eljáró járási hivatala" szövegrész helyébe az "Az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

83. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

83. § (1) A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R50.) 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben a hatósági jogkört - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a területi környezetvédelmi hatóság gyakorolja.

(2) A járási környezetvédelmi hatóság a területi környzetvédelmi hatóság felkérésére közreműködik a területi környezetvédelmi hatóság levegőtisztaság-védelmi feladatai ellátásában."

(2) Hatályát veszti az R50.

a) 25. § (2) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében, 34. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében és (4) bekezdésében, 35. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 35. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 35. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a "vagy a járási környezetvédelmi hatóság" szövegrész,

b) 36. § (3) és (5) bekezdésében az "első fokon" szövegrész.

84. A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

84. § (1) A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R51.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Támogatás nyújtható

a) a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által kiközvetített álláskereső,

c) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény szerinti rehabilitációs ellátásban részesülő személy,

d) a menekültügyi őrizetben lévő személy kivételével kérelmének végleges elbírálásáig annak, aki menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerés iránti kérelmet nyújtott be, vagy

e) annak a harmadik országbeli állampolgárnak, akinek az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 62. § (1) bekezdés a), c), d) vagy f) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodását rendelte el

határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4-8 órás munkaidőben történő foglalkoztatására."

(2) Az R51. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A támogatás mértéke a közfoglalkoztatási bér, a közfoglalkoztatási garantált bér - ideértve a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bért és a munkavezetőt megillető bért is -, a teljesítménybér (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatási bér) és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó mértékének 100 százalékáig terjedhet. Amennyiben a közfoglalkoztató a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 8/A. § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adóból kedvezményt vett igénybe, a támogatás alapja a közfoglalkoztatási bérnek és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adónak a Pftv. 8/A. § (1) bekezdése alapján kapott szociális hozzájárulási adó kedvezménnyel csökkentett összege. Ezen túlmenően támogatás nyújtható a járási hivatallal történő előzetes egyeztetés szerint a 4. § (7) bekezdésében meghatározott közvetlen költséghez, valamint a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási program megvalósításához szükséges anyagköltséghez, amelyek összesített mértéke nem haladhatja meg a közfoglalkoztatási bérhez és az ahhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz megítélt támogatás 20 százalékát."

(3) Az R51. 4. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A foglalkoztatásból eredő közvetlen költségként a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díja, a munka-és védőruházat és egyéni védőeszköz költsége, a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költség, a munkásszállítás költsége, a járási hivatallal történő előzetes egyeztetés szerint a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök költsége számolható el.

(8) Több közfoglalkoztatott foglalkoztatása után megállapított közvetlen költség, valamint a szervezési és anyagköltség összevontan is felhasználható.

(9) A támogatás az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherkedvezménnyel egyidejűleg nem vehető igénybe."

(4) Az R51. 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérelmet a tervezett közfoglalkoztatás helye, több járási hivatal illetékességi területén megvalósuló közfoglalkoztatás, illetve foglalkoztatás esetén a közfoglalkoztató székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani."

(5) Az R51.

a) 5/A. § (4) bekezdés b) pontjában, 6. § (3) bekezdésében a "3. § (4)" szövegrész helyébe a "4. § (7)" szöveg,

b) 6/A. § (1) bekezdésében a "3-5. §-ban" szövegrész helyébe a "4. §-ban" szöveg,

c) 7. § (9) bekezdésében, 7/B. § (1) bekezdésében a "3-4. §-ban" szövegrész helyébe a "4. §-ban" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az R51.

a) 2. § (1) bekezdésében a " , továbbá vállalkozás részére a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott foglalkoztatásra" szövegrész,

b) 2. § (2) bekezdés a), d) és e) pontja,

c) 3. §-a,

d) 4. § (2) és (4) bekezdése,

e) 4/A. §-a és az azt megelőző cím,

f) 5. §-a és az azt megelőző cím,

g) 7/C. § (1) bekezdésében az "a 3. §-ban," szövegrész.

85. A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet módosítása

85. § (1) A vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R52.) 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a Magyar Államkincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: kincstár) által összehívott és koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatot végző bizottság tagja a kincstár és a Katasztrófavédelmi Igazgatóság képviselője, továbbá szükség szerint a kincstár felkérése alapján

a) épületekben, építményekben keletkezett károk esetében az építésügyi hatóság,

b) ár- vagy belvíz elleni védekezés, ár- és belvízvédelmi vízi létesítmény károsodása esetén a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes vízügyi igazgatóság,

c) utakban, komp- és révátkelőhelyekben, hidakban keletkezett károk esetében a közlekedésért felelős miniszter,

d) kulturális örökség védett elemei esetén az örökségvédelmi feladatkörben érintett illetékes hatóság képviselője."

(2) Az R52. a következő 12. §-sal egészül ki:

"12. § E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendlekezéseit a 2019. december 31-ét követően bejelentett vis maior eseményekre kell alkalmazni."

(3) Az R52.

a) 2. § 15. pontjában a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "Nemzeti Népegészségügyi Központ" szöveg,

b) 2/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szövegrész helyébe a "Nemzeti Népegészségügyi Központnak" szöveg,

c) 3. § (6a) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében a "helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "kincstár" szöveg,

d) 3. § (8a) bekezdésében a "helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "Nemzeti Népegészségügyi Központ" szöveg,

e) 4. § (3) bekezdés a) pont ai) alpontjában a "népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "Nemzeti Népegészségügyi Központ" szöveg,

f) 4. § (3) bekezdés o) pont oa) alpontjában a "helyi önkormányzat székhelye szerint területileg illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe a "Nemzeti Népegészségügyi Központ" szöveg

lép.

(4) Az R52.

a) 3. melléklete helyébe a 16. melléklet,

b) 8. melléklete helyébe a 17. melléklet,

c) 9. melléklete helyébe a 18. melléklet

lép.

(5) Hatályát veszti az R52.

a) 4. § (1) bekezdés b) pontjában a " , valamint a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szövegrész,

b) 6. § (2) bekezdése,

c) 7. § (1) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal 6. § szerinti véleményének figyelembevételével, valamint" szövegrész,

d) 8. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "és a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg rész,

e) 8/A. § (2) bekezdésében az "a támogatás elszámolásának benyújtását vagy helyreállítás esetében a helyszíni ellenőrzést végző bizottság értesítését követő 10 napon belül" szövegrész,

f) 8/A. § (3) bekezdésében az "- a 8/B. § (3) bekezdése szerinti esetben a helyszíni ellenőrzést végző bizottság értesítését -" szövegrész.

86. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet módosítása

86. § A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jegyző az engedély tárgyában hozott határozatot közli a fogyasztóvédelmi hatósággal."

87. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet módosítása

87. § A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások adatfeldolgozásának biztosításáról szóló 38/2011. (III. 22.) Korm. rendelet

a) Melléklet 8. sorában a "Budapest Főváros Kormányhivatala és megyei kormányhivatalok járási hivatalai" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) Melléklet 10. sorában a "földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szöveg,

c) Melléklet 11. sorában a "földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, fővárosi és megyei kormányhivatalok ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalai" szövegrész helyébe a "földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként eljáró Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

88. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

88. § (1) A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R53.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az e rendelet szerinti hatósági eljárásokban a szociális feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) jár el.

(2) A hivatal e rendelet szerinti feladatkörének gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja."

(2) Hatályát veszti az R53. 8/A. § (3) bekezdésében az "egyéb támogatás, mentesség, kedvezmény igénylése céljából, erre irányuló kérelem esetén" szövegrész.

89. Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosítása

89. § Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 19. melléklet lép.

90. Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet módosítása

90. § (1) Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R54.) 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Radioaktív anyag)

"b) belvízi szállítását és fuvarozását az OAH az ADN Szabályzat 1.7.2, 5.4.1, 7.1.6 szakaszában és 7.1.4.14.7 pontjában, valamint 8.1 fejezetében foglalt a sugárvédelmi programra, az okmányokra, a járműre, a járműszemélyzetre vonatkozó sugárvédelmi előírások teljesülése esetén szállítási engedélyben engedélyezi. Ezen engedélyre vonatkozó rendelkezések nemzetközi szállítások esetén a magyar feladóra, szállítóra és fuvarozóra is vonatkoznak."

(2) Az R54. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés és a (2) bekezdés b) pontja szerinti engedély megadása, visszavonása, módosítása során hozott döntését az OAH közli

a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal (a továbbiakban: BM OKF), valamint annak illetékes szervével,

b) a Terrorelhárítási Központtal (a továbbiakban: TEK)

c) az országos tisztifőorvossal."

(3) Az R54. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A radioaktív anyag szállításának és fuvarozásának hatósági ellenőrzésére

a) a rendőrség,

b) a közlekedési hatóság,

c) az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

d) az atomenergia alkalmazójának telephelyén belül az OAH

jogosult."

(4) Hatályát veszti az R54.

a) 5. § (1) bekezdésében a " - kivéve a 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meg haladó járművel történő közúti fuvarozását - " szövegrész,

b) 5. § (2) bekezdés a) pontja,

c) 5. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a "Budapest Főváros Kormányhivatala, illetve" szövegrész.

91. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása

91. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet I. Fejezete a következő 4/D. §-sal egészül ki:

"4/D. § A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendeletben, a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendeletben, és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 177/2017. (VII. 5.) Korm. rendeletben meghatározott, a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek jóváhagyásával kapcsolatos hatósági feladatokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve látja el."

92. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

92. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R55.) 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A praxisengedély kiadása az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: engedélyező szerv) hatáskörébe tartozik.

(3) Az Öotv. szerinti, praxisjog meglétét igazoló hatósági bizonyítványt az engedélyező szerv adja ki."

(2) Az R55. 12. § (1) bekezdésében az "ÁEEK-et" szövegrész helyébe az "engedélyező szervet" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az R55. 6. §-ában az "az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal (a továbbiakban: ÁEEK)," szövegrész.

93. A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

93. § A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet

a) 2. § (6) bekezdés a) pontjában a "járási (fővárosi kerületi) hivatalt" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a "járási (fővárosi kerületi) hivatalnak" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg

lép.

94. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

94. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R56.) 1/C. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Budapest Főváros Kormányhivatala közlekedési igazgatási hatósági feladatkörében eljáró XIII. Kerületi Hivatala kizárólagos illetékességi körében ellátja:)

"d) az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (e-papír) útján benyújtott kérelemre indult ügyek kivételével az elektronikus úton indított, az ügyfél személyes megjelenése nélkül intézhető közlekedési igazgatási ügyekkel, valamint"

(kapcsolatos feladatokat.)

(2) Az R56. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A rendszámtáblák típusai közötti váltást a közlekedési hatóság az (1)-(5) bekezdés szerint engedélyezi, majd erről a Műszaki Adatlappal értesíti a közlekedési igazgatási hatóságot."

(3) Az R56.

a) 1/A. § a) pontjában az "a "P"" szövegrész helyébe az "az "OT", "P"" szöveg,

b) 47. § (4) bekezdésében a "30" szövegrész helyébe a "60" szöveg,

c) 104. § (2) és (3) bekezdésében, 107/A. § (2) és (3) bekezdésében a "fellebbezési jogra tekintet nélküli végrehajtás esetén" szövegrész helyébe a "ha a hatóság a határozatát azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja" szöveg,

d) 113. § (3) bekezdésében az "a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával" szövegrész helyébe az "azonnal" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az R56.

a) 1. § a) és b) pontjában az "elsőfokú" szövegrész,

b) 1. § d) pontja,

c) 1/C. § a) pontjában az "és az "OT"" szövegrész.

95. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

95. § (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R57.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) jelöli ki."

(2) Az R57. 1. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A kormányhivatalok rehabilitációs hatósági, rehabilitációs szakértői szervi és orvosszakértői szervi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja."

(3) Az R57. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos hatósági ügyekben rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként és orvosszakértői szervként a kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatal jár el. A rehabilitációs hatóságként, rehabilitációs szakértői szervként vagy orvosszakértői szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére terjed ki. Külföldön lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező kérelmező esetén, vagy ha a vizsgálandó személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, Budapest Főváros Kormányhivatala jár el."

(4) Az R57. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) A rehabilitációs hatóság a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.

(2) A mentori szolgáltatás keretében biztosítani kell

a) a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele során történő információnyújtást, az önálló munkába álláshoz szükséges személyes tanácsadást, a beilleszkedéshez történő segítségnyújtást, személyes közreműködést és szükség esetén együttműködést a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatókkal, szervezetekkel és személyekkel,

b) rendszeres kapcsolattartást a rehabilitációs ellátásban részesülő személlyel, amelynek során figyelemmel kell kísérni a mentális, fizikai és egészségi állapotát, és közre kell működni az akadályok elhárításában,

c) tájékoztatási kötelezettség teljesítését az eljáró rehabilitációs hatóság felé.

(3) A mentori szolgáltatást nyújtó a (2) bekezdésben foglalt intézkedésekről rehabilitációs naplót vezet, és tevékenységéről minden hónap 15. napjáig beszámol a rehabilitációs hatóságnak."

(5) Az R57.

a) 1. § (9) bekezdésében, a 2. § (3) bekezdésében, 4. § a)-c) pontjában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 10. § (2) bekezdésében, 14. § (1b) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 16. § (1)-(4) bekezdésében, 21. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és c) pontjában, 21. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében, 26. §-ában az "az első fokon eljáró" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

c) 21. § (2) és (3) bekezdésében az "Az első fokon eljáró" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

d) 21/A. § (3) bekezdésében az "az első fokon eljáró" szövegrészek helyébe az "a" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az R57.

a) 1. § (1a), (10) és (11) bekezdése,

b) 2. § (1) és (2a) bekezdése,

c) 2. § (3)-(5) bekezdésében, 4. § a) és b) pontjaiban az "első fokon" szövegrész,

d) 2. § (4) bekezdésében a "III. Kerületi Hivatala" szövegrész,

e) 2. § (5) bekezdése,

f) 3. és 3/A. §-a,

g) 13/B. § (3a) bekezdése,

h) 16. § (1) bekezdésében az "és a rehabilitációs terv elkészítése" szövegrész,

i) 8. alcíme,

j) 21. § (1) bekezdésében az " , első fokon eljáró" szövegrész,

k) 22/A. § (1) bekezdésében az "első fokú" szövegrész,

l) 30. §-a,

m) 5. melléklete.

96. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

96. § (1) A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R58.)

a) 1. § (2) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatalának - nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró - VIII. Kerületi Hivatala országos illetékességgel jár el első fokon" szövegrész helyébe az "A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala országos illetékességgel jár el" szöveg,

b) 12. § (3) bekezdésében az "a nyugdíjbiztosítási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R58. 1. § (1) és (4) bekezdésében az "első fokon" szövegrész.

97. Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

97. § (1) Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R59.) 1. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"23. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró, a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala;"

(2) Az R59. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az igénylést a hitelintézet elutasítja, az igénylő az otthonteremtési kamattámogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül."

(3) Az R59. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A közigazgatási hatósági eljárásra a kormányhivatal illetékes. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja."

(4) Az R59. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja."

(5) Az R59.

a) 2. § (3) bekezdés c) pontjában, 4. § (2) és (9) bekezdésében,13. § (3), (5) és (6) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdés d) pontjában a "járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 4. § (9) bekezdésében, 15/A. § záró szövegrészében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

d) 13. § (1) bekezdésében a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg,

e) 13. § (3) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

f) 14. § (1) bekezdés m) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

g) 17. § (2) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

h) 17. § (2) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,

i) 17. § (2a), (2c) és (4) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

j) 17. § (2b) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

98. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

98. § (1) Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól 353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R60.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendeletet a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: önkormányzat), a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok és az ilyen gazdasági társaságok 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságok, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 10/F. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság), valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére és kezesség-, illetve garanciavállalására (az 1. és 2. alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügylet) alkalmazni kell, amelyhez a Gst. szerint a Kormány vagy az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása szükséges."

(2) Az R60. 6. § (2) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:

"d) az ügylet létrehozására vonatkozó önkormányzati döntés, az önkormányzat kérelme és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak,

e) az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e, és

f) kezesség-, illetve garanciavállalás esetén - a Gst.-ben foglalt kivételekkel - az megfelel-e az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 96. §-ában foglalt szabályozásnak."

(3) Az R60. 3/A. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"3/A. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, valamint a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és a 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság 100%-nál kisebb tulajdonában álló gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének engedélyezése"

(4) Az R60. 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § szerinti önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság adósságot keletkeztető ügyletének megkötéséhez a Gst. 10/E. §-a alapján szükséges, illetve a Gst. 10/F. § (2) bekezdése alapján kérhető hozzájárulás iránti kérelmet a Gst. 10/E. § (1) bekezdése szerinti önkormányzat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül, legkésőbb az 5. § (2) bekezdésében meghatározott határidőig nyújtja be."

(5) Az R60. 11/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a benyújtást követő 8 napon belül véleményezi, hogy

a) a gazdasági társaság ügylete a benyújtott dokumentumok alapján megfelel-e a Gst. 10/E. § (2) bekezdésében foglalt előírásoknak, és

b) a kérelem és azok mellékletei megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak."

(6) Az R60. a következő 13. §-sal egészül ki:

"13. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően indított ügyletek esetében az ügyletek indításakor hatályos szabályozást kell alkalmazni."

(7) Az R60.

a) 5. § (2) bekezdésében a "november 10-éig" szövegrész helyébe a "november 5-éig" szöveg, valamint a "november 30-áig" szövegrész helyébe a "november 15-éig" szöveg,

b) 6. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "véleményezi" szövegrész helyébe a "megvizsgálja" szöveg,

c) 6. § (4) bekezdésben a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szövegrész helyébe a "minisztereknek" szöveg,

d) 9. § (1) bekezdés c) pontjában "a fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe "az Igazgatóság" szöveg,

e) 9. § (1b) bekezdésében a "7. § (1) bekezdés c)" szövegrész helyébe a "6. § (2) bekezdés f)" szöveg,

f) 10. § (1) bekezdésében a "7. § (1) bekezdés b)" szövegrész helyébe a "6. § (2) bekezdés e)" szöveg,

g) 10. § (2) bekezdésében a "7. § (1) bekezdés c)" szövegrész helyébe a "6. § (2) bekezdés f)" szöveg,

h) 11/B. § (4) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szövegrész helyébe a "helyi önkormányzatokért felelős miniszternek" szöveg

lép.

(8) Hatályát veszti az R60.

a) 7. §-a,

b) 8. § (1) bekezdésében a " , valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész,

c) 9. § (1a) bekezdése,

d) 11/C. §-a.

99. Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

99. § (1) Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R61.) 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 23. § b) és c) pontjában meghatározott személyek és az Nktv. 96. § (1) bekezdés szerinti intézmények közül a KIR-ben nem szereplő intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyek igazolásának kiadása esetében az adatkezelő jár el."

(2) Az R61. 6. § e) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

100. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása

100. § A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében az "Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, valamint a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala" szövegrész helyébe az "Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében, valamint a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

101. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosítása

101. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

a) 7. §-a,

b) 1. melléklet 15. és 16. pontja.

102. A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet módosítása

102. § A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet

a) 1. melléklete helyébe a 20. melléklet,

b) 3. melléklete helyébe a 21. melléklet

lép.

103. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása

103. § (1) A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R62.) 1. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"d) kormányhivatal: a támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes, a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő támogatott lakóingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala."

(2) Az R62. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérelem elutasítása esetén az igénylő a közszférában dolgozók támogatására jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül."

(3) Az R62. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közigazgatási hatósági eljárásra a kormányhivatal az illetékes. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a pénzügyi intézményt írásban tájékoztatja."

(4) Az R62. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja."

(5) Az R62.

a) 3. § (2) bekezdésében, 8. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában, 11. § (3) bekezdésében, 12. § (4) bekezdésében, 13. § (1)-(2) és (4) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 11. § (1) bekezdésében a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg,

c) 11. § (3) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

d) 12. § (3) bekezdésében, 13. § (2a) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

e) 13. § (2a) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe az "a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,

f) 13. § (2b)-(2d) bekezdésében, 21. § (3) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

g) 16. § (2) bekezdésében a "lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg

lép.

104. Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet módosítása

104. § (1) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R63.) 4. § (1) bekezdés a) pontja a következő ah) alponttal egészül ki:

(kül- és belterületen:)

"ah) a legfeljebb 1,5 méter magas támfal építése;"

(2) Az R63. 4. § (1) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:

(belterületen:)

"cc) legfeljebb ötven méter hosszúságú sárrázó létesítése."

(3) Az R63. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az útkezelő hozzájáruló nyilatkozatát az építtető köteles beszerezni az engedély iránti kérelem benyújtása előtt az e rendelet szerinti engedélyezési eljárásokban."

(4) Az R63. 22. § (5) bekezdésében az "egy-egy" szövegrész helyébe az "öt-öt" szöveg lép.

105. A tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet módosítása

105. § Hatályát veszti a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet

a) 43. § (3) bekezdésében az " , a (6) bekezdésre is tekintettel" szövegrész,

b) 43. § (6) és (7) bekezdése.

106. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása

106. § Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról szóló törvény végrehajtásáról szóló 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében az "első fokon Budapest Főváros Kormányhivatalának - nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró - VIII. Kerületi Hivatala" szövegrész helyébe az "a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala" szöveg lép.

107. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

107. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R64.) 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az illetékes tankerületi központ a köznevelési intézmény körzethatárai, a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás székhelye szerinti település jegyzője az óvodai felvételi körzethatárok megállapításáról vagy megváltoztatásáról szóló döntést követő tizenöt napon belül a körzethatárokat tartalmazó döntést megküldi a KIR-be, és megadja a következő adatokat:

a) a tankerületi központ vagy polgármesteri hivatal nevét, irányítószámát, a település nevét és a közterület címét,

b) a beküldő felelős személy nevét, beosztását, elérhetőségeit."

(2) Az R64. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38/A. § (1) A Kormány

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 38. § (7) bekezdésében meghatározott, az érettségi vizsga vizsgabizottsága, valamint a független vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat elbírálására, valamint az Nkt. 39. § (3) bekezdésében, 93. §-ában,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatalát, Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatalát, Budapest területére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatalát jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében és 32. § (2) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 30. § (5) bekezdés

c) pontjában, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 45. § (9) bekezdésében, 50. § (8) és (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (6) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében

foglalt, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.

(2) A megyeszékhely szerinti járási hivatalok hatósági és törvényességi ellenőrzési eljárásával és döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Ksztv.) meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja."

(3) Az R64. 38/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a kormányhivatalt jelöli ki az Nkt. 21. § (2), (4a), (9) bekezdésében, 23. § (3) és (6) bekezdésében, 32. § (2) bekezdésében, 33. § (1) és (5) bekezdésében, 34. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 38. § (7) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében, 45. § (9) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 72. § (4) bekezdésében, 77. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (6) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés e) pontjában, 84. § (6) bekezdésében, 93. §-ában a köznevelési feladatokat ellátó hatóság feladatainak ellátására.

(2) A kormányhivatal hatósági és törvényességi ellenőrzési eljárásával és döntésével összefüggésben a felügyeleti szerv számára a Ksztv.-ben meghatározott jogköröket a miniszter gyakorolja."

(4) Az R64.

a) 1. § (2) bekezdés 17. pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal köznevelési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal)" szövegrész helyébe a "köznevelési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, 13. § (2) bekezdés b) pontjában, 26. § (3) bekezdésében, 37/B. § (4) bekezdésében, 37/O. § (6) bekezdésében, IV. fejezet címében, 38. § (1)-(2) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében, 40. § (2) nyitó szövegrészében és (5) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 9. § (3) bekezdésében, 26. § (3) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

d) 12. § (4) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

e) 22. § (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrész helyébe a "tankerületi központ" szöveg,

f) 25. § (2) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatal" szövegrész helyébe a "tankerületi központ" szöveg,

g) 37/I. § (3) bekezdésében, 39. § (3) és (4) bekezdésében, 40. § (6) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

h) 37/O. § (2) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalnál" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

i) 38/B. §-ban az "Az Nkt. 8. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "Az Nkt. 8. § (2) bekezdése és 45. § (8) bekezdése" szöveg,

j) 39. § (5) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

k) 42. § (1), (4) és (5) bekezdésében a "járási hivatal " szövegrész helyébe a "tankerületi központ" szöveg,

l) 42. § (6) bekezdésében, 43. § (4) bekezdésében a "járási hivatal " szövegrészek helyébe a "tankerületi központ" szöveg,

m) 43. § (4) bekezdésében az "az a szakértői bizottság" szövegrész helyébe az "a Gyakorló Szakszolgálat vagy az a szakértői bizottság" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R64. 43. § (6) bekezdése.

108. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

108. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R65.)

a) 5. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "köztisztviselője" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselője" szöveg,

b) 39. § (5) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 6. melléklet III. táblázat címében a "Korm. rendelet 1. § (2) és (3), valamint (5) és (6) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Korm. rendeletben" szöveg,

d) 33. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontban a "fellebbezésnek" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslatnak" szöveg,

e) a 44. § (8) bekezdés h) pontjában a "fellebbezés" szövegrész helyébe a "jogorvoslat" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R65.

a) 10. § (4) bekezdés i) pontjában az "elsőfokú" szövegrész,

b) 12. § (5) bekezdés e) pontjában, 41. § (3) bekezdés b) pontjában és (7) bekezdésében, 47. § (4) bekezdésében, 54. § (4) bekezdésében, 56. § (1) bekezdésében az "első fokú" szövegrész,

c) 17. § (10) bekezdés b) pontjában, 24. § (3) bekezdésében, 36. § (4) bekezdés b) pontjában, 39. § (9) bekezdés b) pontjában, 45. § (3) bekezdésében az " , illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát" szövegrész,

d) 42. § (7) bekezdés b) pontjában az " , és az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát" szövegrész,

e) XVI. Fejezete.

109. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

109. § (1) Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R66.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelekezés lép:

"(3) Az e-bírság alkalmazásában az adatkezelő

a) építésügyi és építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi az általa kiszabott bírság adatainak nyilvántartásba kerülését, és szükség szerint gondoskodik

aa) a döntés csatolásáról,

ab) az építésügyi, építésfelügyeleti, egyéb közigazgatási és eljárási bírságok, valamint azok behajtására vonatkozó nyilvántartási adatok pótlásáról,

ac) a jogorvoslati eljárásban hozott helybenhagyó döntés adatainak rögzítéséről,

ad) a jogorvoslati eljárásban megváltoztatott, megsemmisített döntés csatolásáról,

ae) a megváltozott adatok rögzítéséről."

(2) Hatályát veszti az R66.

a) 6. § (2) bekezdés a) pontjában az "első és másodfokú" szövegrészek,

b) 6. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "első és másodfokú" szövegrész.

110. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

110. § (1) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R67.) 20. alcíme a következő 28/B. §-sal egészül ki:

"28/B. § Budapest Főváros Kormányhivatala a természetes gyógytényezőkre, gyógyhelyekre vonatkozó nyilvántartását a honlapján közzéteszi a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettségének vizsgálata céljából. Abban az esetben, ha a gyógytényezők, gyógyhelyek érintettsége nem áll fenn, az egyeztetési eljárás során Budapest Főváros Kormányhivatalát nem szükséges megkeresni."

(2) Az R67. 9. melléklete helyébe a 22. melléklet lép.

(3) Hatályát veszti az R67. 26. § (2) bekezdésében az "első fokú" szövegrész.

111. A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása

111. § (1) A területszervezési eljárásról szóló 321/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R68.)

a) 3. § (2) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatóságaként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)" szöveg,

b) 11. § (5) bekezdés a) pontjában az "a járási hivatali" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatósági" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R68. 11. § (5) bekezdés b) pontjában a " , kormányhivatalnak" szövegrész.

112. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása

112. § Hatályát veszti a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet

a) 1/A. § (2) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

b) 10. § (3) bekezdése,

c) 13. § (2) bekezdés g) pontja,

d) 21. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában az "- a munkapróba kivételével -" szövegrész,

e) 28. alcíme,

f) 2. melléklet I. pont f) alpontjában az "a munkapróba, illetve" szövegrész.

113. Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

113. § (1) Az emberkereskedelem áldozatai azonosításának rendjéről szóló 354/2012. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R69.) 2. § (2) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal áldozatsegítő szolgálatként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "áldozatsegítő szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R69. 5. § (1) bekezdésében az " , az áldozatsegítő szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal útján" szövegrész.

114. A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet módosítása

114. § A piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet értelmében piacfelügyeleti hatóság:)

"c) a közlekedési, fogyasztóvédelmi, munkavédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala,"

115. A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása

115. § (1) A dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló 39/2013. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R70.) 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az új adalékanyagoknak a dohánytermék gyártásában való felhasználását a felhasználás tervezett kezdő időpontját 6 hónappal megelőzően, de legkésőbb a felhasználás tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a felhasználónak, a bejegyzett kereskedőnek, az importálónak vagy az adóraktár engedélyesének (a továbbiakban együtt: bejelentő) be kell jelentenie az NNK részére. A bejelentést a 3. melléklet szerinti adattartalommal kell megtenni. A bejelentett adatokról az NNK hatósági nyilvántartást vezet, és azt a honlapján közzéteszi. Nem szükséges bejelenteni a nyersdohány természetes részeinek felhasználását."

(2) Az R70. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az NNK a bejelentéstől számított 30 napon belül a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a felhasználni tervezett adalékanyag szerepel-e a 4. melléklet szerinti tiltott adalékanyagok listáján, azzal, hogy ha az nem szerepel a listán, és annak a listára való felvétele nem indokolt, a bejelentést tudomásul veszi, és erről tájékoztatja a bejelentőt. Az NNK a bejelentésről tájékoztatja a fogyasztóvédelemért felelős minisztert. Ha az NNK a 30 nap elteltével nem nyilatkozik, a bejelentett adalékanyag felhasználható."

(3) Az R70. 17. § (1) bekezdés a) pontjában az "a kormányhivatal" szövegrész helyébe az "az NNK" szöveg lép.

116. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

116. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R71.) 88/B. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:)

"c) a Szoctv. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesül,"

(2) Az R71. 88/B. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:)

"i) a Szoctv. 38-39/C. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjában részesül."

(3) Az R71. 76. § (5) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az R71. 88/B. § (1) bekezdés g) pontjában, a 9. melléklet B) pont g) alpontjában, a 9. melléklet kitöltési útmutató g) alpontjában és a 10. melléklet kitöltési útmutató g) alpontjában az "átmeneti vagy tartós" szövegrész.

117. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

117. § (1) Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R72.) 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hivatal és jogelődje mellett működött érettségi vizsgabizottságok érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott iratainak kezelésében vizsgabizottságot működtető intézményként az a fővárosi és kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) jár el, amely kormányhivatal területén a Hivatal, illetve jogelődje regionális igazgatóságának székhelye működött."

(2) Az R72. 13. §-ában a "megyeszékhely szerinti járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg lép.

118. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet módosítása

118. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdés a) pontjában az "egyéni vállalkozói igazolványát visszavonták" szövegrész helyébe az "az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásától eltiltották" szöveg lép.

119. A biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

119. § (1) A biocid termékek engedélyezésének és forgalomba hozatalának egyes szabályairól szóló 316/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R73.) 21. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A járási hivatal jogsértés esetén saját hatáskörében megteszi a szükséges intézkedéseket az előírások betartásának biztosítása érdekében."

(2) Az R73. 10/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"10/A. Az egészségügyi kártevőirtó tevékenység bejelentésének eljárási szabályai

21/A. § (1) Az egészségügyi kártevőirtó tevékenység végzésére irányuló, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentést a szolgáltató lakóhelye, illetve székhelye szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. A kártevőirtó tevékenységre irányuló bejelentés nem vehető tudomásul, ha azt a bejelentő szolgáltató nem legalább 30 nappal a tevékenység megkezdése előtt tette meg, és a tevékenység megkezdése előtt lefolytatott ellenőrzés alapján a bejelentő szolgáltatónál a tevékenység céljára szolgáló telephelyei tekintetében a vonatkozó jogszabályok szerinti előírások betartásának feltételei nem biztosítottak.

(2) Az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet végző személy szakképzettségétől függően kártevőirtó tevékenységre bejelentést a miniszteri rendeletben meghatározott valamely résztevékenységre is benyújthat.

(3) A miniszteri rendeletben meghatározott valamennyi tevékenységre jogosító kártevőirtó tevékenységre bejelentés csak akkor nyújtható be, ha a szolgáltatónál valamennyi résztevékenység végzésére jogosult foglalkoztatott személy alkalmazása biztosított.

21/B. § (1) A kártevőirtó tevékenységre irányuló bejelentés tartalmazza

a) az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet személyesen végző foglalkoztatott személy

aa) nevét és születési idejét, valamint

ab) szakképzettségét igazoló oklevele, bizonyítványa számát, kiállítója megnevezését, vagy akinek szakmai gyakorlatát a feladatra kijelölt szerv vagy hatóság az egészségügyi miniszter által szabályozott, mérgező termékek felhasználását igénylő szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismeréséről szóló rendeletben foglaltak szerint elismerte az erről szóló határozat számát, kiállításának időpontját, valamint

b) a szolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az egészségügyi kártevőirtó tevékenységet vagy valamely résztevékenységet csak az a) pont szerinti foglalkoztatott személy végzi.

(2) A kártevőirtó tevékenységre irányuló bejelentés nem vehető tudomásul, ha ellenőrzés alapján a bejelentő szolgáltatónál a tevékenység céljára szolgáló telephelyei tekintetében az e rendelet szerinti előírások betartásának feltételei nem biztosítottak.

(3) A járási hivatal a szakmai gyakorlat elismerésének ténye és tartalma ellenőrzése érdekében a feladatra kijelölt szervet vagy hatóságot megkeresheti.

(4) A szolgáltató a járási hivatalt az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokban bekövetkező változásról nyolc napon belül írásban tájékoztatja.

21/C. § A Kbtv. 33/A. § (2) bekezdése szerint vezetett nyilvántartás, ha a bejelentő nem egyéni vállalkozó, tartalmazza

a) a bejelentő nevét, székhelyének vagy telephelyének címét,

b) a bejelentő által végezhető egészségügyi kártevőirtó tevékenységet vagy résztevékenységet."

(3) Az R73.

a) 17. §-ában az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Pest Megyei Kormányhivatal)" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)" szöveg,

b) 21. § (2) bekezdésében a "Pest Megyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti szervként eljáró járási hivatal (a továbbiakban együtt: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)" szövegrész helyébe a "NÉBIH" szöveg,

c) 21. § (2) bekezdésében az "Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv" szövegrészek helyébe az "A NÉBIH" szöveg,

d) 21. § (2a) bekezdésében az "Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv" szövegrész helyébe az "A NÉBIH" szöveg,

e) 21. § (2a) bekezdésében a "Pest Megyei Kormányhivatal" szövegrész helyébe a "NÉBIH" szöveg,

f) 21. § (4) bekezdésében az "az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "a NÉBIH" szöveg,

g) 22. § (3) bekezdésében a "Pest Megyei Kormányhivatallal" szövegrész helyébe a "NÉBIH-hel" szöveg,

h) 24/D. § (2) bekezdésében az "az állategészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrészek helyébe az "a NÉBIH" szöveg,

i) 24/D. § (3) bekezdésében az "az állategészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "a NÉBIH" szöveg,

j) 24/F. § (1) bekezdésében a "Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH)" szövegrész helyébe a "NÉBIH" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az R73. § 21. § (1) bekezdésében az "- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (4) bekezdésének felhatalmazása szerinti hatáskörmegosztás alapján -" szövegrész.

120. A külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet módosítása

120. § A külföldön történő gyógykezelések részletes szabályairól szóló 340/2013. (IX. 25.) Korm. rendelet 6. §-ában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala, illetve a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

121. A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása

121. § (1) A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R74.) 40. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Természetes halál esetén, ha a holttest boncolására nem került sor, a holttest elhamvaszthatóságát az elhunyt háziorvosa, ha az nem áll rendelkezésre, a haláleset helye szerint illetékes háziorvos engedélyezi."

(2) Az R74. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A halál okát megállapító orvos vagy a kórbonctani vizsgálatot, hatósági vagy igazságügyi boncolást végző intézmény a halottvizsgálati bizonyítvány három példányát megküldi a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek."

(3) Az R74. 42. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a halál okát megállapító orvos a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt halva született magzatról állítja ki, annak egy példányát megküldi a KSH-nak. Egyéb perinatális halálozás esetén a perinatális halottvizsgálati bizonyítványt a halottvizsgálati bizonyítvánnyal megegyező módon kell továbbítani."

122. Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet módosítása

122. § Az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A létfontosságú rendszerelemek meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként jár el:)

"c) a kőolaj-feldolgozás és kőolajtermék-tárolás tekintetében a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal."

123. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet módosítása

123. § (1) A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R75.) 36. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működést engedélyező szerv)

"a) otthont nyújtó ellátás esetén a teljes körű ellátás, utógondozói ellátás esetén az utógondozás és a szükség szerinti ellátás megvalósulását legalább évente hivatalból ellenőrzi, továbbá e szolgáltatások esetén legalább kétévente,"

[hivatalból ellenőrzi, hogy az engedélyes a jogszabályokban és a szolgáltatói nyilvántartásban foglaltaknak megfelelően működik-e (a továbbiakban: rendes ellenőrzés).]

(2) Az R75. 17. alcíme a következő 50/H. §-sal egészül ki:

"50/H. § A működést engedélyező szerv 2020. január 31-éig hivatalból törli a szolgáltatói nyilvántartásból a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás adatait, valamint azt az engedélyest, amely kizárólag területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújt. Erre az esetre a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 11/G. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók."

(3) Az R75. 5. melléklet 2.1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szolgáltatással kapcsolatos iratok:

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, valamennyi szolgáltatás esetén csatolni kell)

"2.1.2. a fenntartónak a szolgáltatói nyilvántartás informatikai rendszerében meghatározott formában kiállított nyilatkozatát arról, hogy a jogszabályban előírt személyi feltételeket teljesítik,"

(4) Az R75.

a) 1. § e) pontjában a " , családsegítéshez és gyermekjóléti szolgáltatáshoz vagy területi gyermekvédelmi szakszolgáltatáshoz" szövegrész helyébe a "vagy családsegítéshez és gyermekjóléti szolgáltatáshoz" szöveg,

b) 1. § i) pontjában a "tevékenység" szövegrész helyébe a "tevékenység - a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás kivételével -" szöveg,

c) 4. § (3) bekezdésében a " , külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást, illetve területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást" szövegrész helyébe a "vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást" szöveg,

d) 39. § (3) bekezdésében a "népegészségügyi, élelmiszer-ellenőrző vagy építésügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt" szövegrész helyébe a "népegészségügyi vagy élelmiszer-ellenőrző feladatkörében eljáró járási hivatalt, az építésügyi hatóságot" szöveg,

e) 5. melléklet 2.11. pontjában a "fenntartónak és az engedélyes (működtető) vezetőjének együttes" szövegrész helyébe a "fenntartó" szöveg,

f) 5. melléklet 3.3.1. pontjában az " , a 2.1.2. és a 2.1.3" szövegrész helyébe az "és a 2.1.2." szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R75.

a) 1. melléklet 3.1.32. pontja,

b) 5. melléklet 2.1.3., 2.2.2., 2.6., 2.7.1., 2.7.2., 2.8., 2.9.1., 2.10.1., 2.10.2., 2.11.1-2.11.3., 2.12.1., 2.13.1. és 3.2. pontja.

124. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosítása

124. § A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet

a) 16. § (1) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

b) 16. § (4) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

125. Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása

125. § Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tulajdonosnak mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) jegyzője részére a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében előírt határidőn belül kérelmet (a továbbiakban: közzétételi kérelem) kell benyújtani, a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott egységes okiratba foglalt adásvételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt, kivéve, ha az adásvételi szerződés szerinti vevő az állam mint első helyen álló elővásárlásra jogosult. A közzétételi kérelmet a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A közzétételi kérelem adattartalmát az 1. melléklet tartalmazza. A közzétételi kérelem egyben hatósági jóváhagyás iránti kérelemnek is minősül, ha az adásvételi szerződés a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásához kötött. Ha az eladó az adásvételi szerződésben megadta a vevő javára szóló bejegyzési engedélyt, úgy a közzétételi kérelemhez kötelezően mellékelni kell az adásvételi szerződés szerinti vevő, vevők javára történő tulajdonjog bejegyzése iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló kérelem formanyomtatvány jogi képviselő által kitöltött példányát is."

126. Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

126. § (1) Az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 487/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R76.) 2. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a kormánytisztviselő első szakmai továbbképzési időszaka a próbaidő leteltét követő napon kezdődik."

(2) Az R76. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti szakmai továbbképzést az építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, az építésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: LTK) bevonásával szervezi."

(3) Az R76. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az építésügyi vizsgát az építésügyi és örökségvédelmi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala, az építésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal az LTK bevonásával (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező) szervezi."

(4) Az R76.

a) 1. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a "köztisztviselő, állami tisztviselő" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő" szöveg,

b) 1. § (1) bekezdés b) pontjában az "állami tisztviselő" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő" szöveg,

c) 2. § (1) és (5) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrészek helyébe a "kormánytisztviselő" szöveg,

d) 1. § (1) bekezdés záró szövegrészében és (1a) bekezdésében, 2. § (2) bekezdésében, 3. § (2a) bekezdésében és 4. § (1) bekezdésében a "köztisztviselő" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő" szöveg,

e) 2. § (4) bekezdés a), b) és c) pontjában, 4. § (4) bekezdésében, valamint 6. § (5) bekezdésében a "köztisztviselőnek" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselőnek" szöveg,

f) 2. § (6) bekezdés a) és b) pontjában, valamint 3. § (3) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában a "köztisztviselője" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselője" szöveg,

g) 4. § (4a) bekezdésében a "köztisztviselőnek" szövegrészek helyébe a "kormánytisztviselőnek" szöveg,

h) 4. § (8) bekezdésében a "köztisztviselők" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselők" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R76.

a) 2. § (1) bekezdés első és második mondata,

b) 3. és 4. mellékletében a "köztisztviselők és" szövegrész.

127. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett falugazdász-hálózat igazgatási és egyéb feladatainak a meghatározásáról szóló 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

127. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara által működtetett falugazdász-hálózat igazgatási és egyéb feladatainak a meghatározásáról szóló 525/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAKagrárigazgatási hatósági feladatai körében a falugazdász-hálózat útján:)

"d) a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeire és szabályaira kiadott jogszabályban foglaltaknak megfelelően vezeti a meg nem munkált termőföldterületek nyilvántartását, amelyről információt szolgáltat az állami adó- és vámhatóság és a földművelésügyi hatóság számára,"

128. A létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

128. § A létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § Az agrárgazdasági ágazat tekintetében a létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését lefolytató szerv a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala, a növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal, valamint a Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal."

129. Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) módosítása

129. § Az egységes működési kézikönyvről szóló 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 123.2. pont b) alpontjában a "vagy egyéni vállalkozói igazolvány" szövegrész helyébe a "vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételről szóló értesítés" szöveg lép.

130. Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet módosítása

130. § (1) Az egyes sajátos ipari építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R77.) a következő 40/B. §-sal egészül ki:

"40/B. § E rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) módosított 5. melléklet 7. pontját a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

(2) Az R77.

a) 3/A. melléklete helyébe a 23. melléklet,

b) 5. melléklete helyébe a 24. melléklet

lép.

(3) Az R77. 5. melléklet 7. pontjában a "valamint útépítő (aszfaltkeverő) berendezés" szövegrész helyébe a "valamint az útépítéshez kapcsolódó ideiglenes berendezés építményeinek" szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az R77.

a) 10. § (1) bekezdésében az "első fokon" szövegrész,

b) 10/A. § (6) bekezdése.

131. A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet módosítása

131. § (1) A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás részletes szabályairól szóló 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R78.)

a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában a "járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: mezőgazdasági igazgatási szerv)" szöveg,

b) 3. § (3) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, 12. § (3) bekezdésében, 17. § (1) bekezdés b) pontjában a "járási hivatalhoz" szövegrészek helyébe a "mezőgazdasági igazgatási szervhez" szöveg,

c) 4. § (1) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében, 15. § (2) bekezdésében a "járási hivatalok" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági igazgatási szerv" szöveg,

d) 5/A. § (1) bekezdésében, 7/A. § (1) bekezdésében, 8. § (2) és (3) bekezdésében, 11. § (1) és (2) bekezdésében, 11/A. §-ában, 11/B. §-ában, 12. § (4)-(6) bekezdésében, 14. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 14. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében és c) pontjában, 15. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében, 16. § (3) és (5) bekezdésében, 17/A. § (2) bekezdésében, 18. §-ában, 19. § (1) és (2) bekezdésében, 20. § (1) és (4) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "mezőgazdasági igazgatási szerv" szöveg,

e) 12. § (1) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 17/A. § (2) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági igazgatási szervnek" szöveg,

f) 12. § (1a) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "mezőgazdasági igazgatási szervet" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R78.

a) 5/A. § (3) bekezdése,

b) 20. § (1) bekezdésében a "járási hivatali" szövegrész.

132. A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet módosítása

132. § (1) A felvonókról, mozgólépcsőkről és mozgójárdákról szóló 146/2014. (V. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R79.) 3. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a felvonó vagy a mozgólépcső létesítéséhez, áthelyezéséhez, átalakításához, használatbavételéhez vagy bontásához az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési, bontási tevékenység is szükséges, - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a létesítést, az áthelyezést, az átalakítást, a használatbavételt, a bontást érintő engedélyt és az építésügyi hatósági engedélyt együttes kérelemben az általános vagy a sajátos építésügyi hatóságtól kell kérni. Az építésügyi engedélyezési eljárásban a műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági szakkérdésként vizsgálja a felvonó vagy a mozgólépcső létesítése, áthelyezése, átalakítása, használatbavétele vagy bontása feltételeit.

(2) Ha a berendezés létesítése építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel nem jár együtt, - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a létesítést, a használatbavételt, a veszélytelenítés utáni ismételt üzemeltetést, az áthelyezést, a berendezés e rendeletben felsorolt főbb műszaki adatainak megváltozásával járó átalakítását a Hatóság engedélyezi műszaki biztonsági hatósági eljárásban. Az üzemeltetőnek a kérelemhez - annak tárgyától függően - a 2. melléklet I. vagy II. Fejezetében meghatározott dokumentációt kell csatolnia"

(2) Az R79. 2. § 8. pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal műszaki biztonsági feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe a "műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

133. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása

133. § (1) A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R80.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Ha ahhoz valamennyi megjelent írásban hozzájárult, a mezőgazdasági igazgatási szerv az árverésről kép- és hangfelvételt készít, az eljárás jogszerű lefolytatásának ellenőrizhetősége érdekében. A felvételek csak a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság részére adhatók ki, és részükre biztosítható a felvételekbe való betekintés. A felvételt a mezőgazdasági igazgatási szerv 3 hónap elteltével, de legkésőbb az e rendelet alapján megindult jogorvoslati eljárás befejezéséig törli."

(2) Az R80. 3. § e) pontjában a "járási (fővárosi kerületi) hivatalnak" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az R80.

a) 1. § (1a) bekezdése,

b) 12. § (1) bekezdése.

134. A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása

134. § A 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 80.7. pont b) alpontjában a "vagy egyéni vállalkozói igazolvány" szövegrész helyébe a "vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételről szóló értesítés" szöveg lép.

135. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

135. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R81.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány állami foglalkoztatási szervként a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter), a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal), a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki. Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a járási hivatal jár el."

(2) Az R81. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § A Kormány a munkavédelemmel és a munkaügyi hatósági tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási feladatok ellátására munkavédelmi hatóságként, valamint munkaügyi hatóságként a minisztert, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki."

(3) Az R81. 7. alcíme a következő 9. §-sal egészül ki:

"9. § Az állami foglalkoztatási szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala át nem ruházható hatáskörben országos illetékességgel látja el a bérgarancia támogatással kapcsolatos feladatokat."

(4) Az R81. 10. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal)

"p) az álláskeresési ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások tekintetében méltányossági jogkört gyakorol."

(5) Az R81. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A miniszter mint munkavédelmi hatóság és a munkavédelmi feladatkörében eljáró kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság ellátják az általános munkavédelmi hatósági feladatokat. A munkavédelmi feladatkörében eljáró a kormányhivatal az illetékességi területén valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől."

(6) Az R81. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A munkaügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal az illetékességi területén valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől és telephelyétől."

(7) Az R81. 14. alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:

"23/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett bérgarancia támogatással kapcsolatos ügyek esetében a támogatást folyósító állami foglalkoztatási szerv jár el."

(8) Az R81.

a) 5. § nyitó szövegrészében és a)-c) pontjaiban, 7. § (3) bekezdésében, 13. § (2) bekezdésében, 14. § (4)-(5) és (7) bekezdésében, 15. § (1), (3), (5) és (7) bekezdésében, 16. § (2) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 5. § f) pontjában a "járási hivatalok" szövegrész helyébe a "kormányhivatalok" szöveg,

c) IV. címében a "JÁRÁSI HIVATALRA" szövegrész helyébe a "KORMÁNYHIVATALRA" szöveg

lép.

(9) Hatályát veszti az R81.

a) 8. § (1) bekezdés l) pont ld) alpontja,

b) 10. § (1) bekezdés h) pontja,

c) 10. § (3) bekezdés j) pont jf) alpontja,

d) 10. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében, 14. § (6) bekezdésében, 15. § (6) bekezdésében az "első fokú" szövegrész,

e) 10. § (4) bekezdés f) pontja,

f) 10. § (4a) bekezdésében, 11. § (1) bekezdés o) pontjában, 11. § (2) bekezdés h) pontjában az "elsőfokú" szövegrész,

g) 11. § (1) bekezdés n) pontja.

136. A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

136. § A központi címregiszterről és a címkezelésről szóló 345/2014. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdésében az "a járási földhivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóság" szöveg lép.

137. A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása

137. § A hulladékká vált gépjárművekről szóló 369/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e rendeletben előírt kötelezettségek teljesítését a környezetvédelmi és közlekedési feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal évente ellenőrzi."

138. A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása

138. § (1) A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R82.) 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § A 17-22. §-t az Fkbt. 9/C. § (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel, valamint azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 19. § (3) bekezdésétől eltérően a sorsolási jegyzőkönyv négy eredeti példányban készül, amelyből két példány az ingatlanügyi hatóságnál, egy példány a jogi szolgáltatónál, egy példány a földmérőnél kerül megőrzésre."

(2) Az R82. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) A földművelésügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal a sorsolási jegyzőkönyv, egyezség esetén az egyezségi okirat, valamint a záradékolt változási vázrajz alapján jár el az Fkbt. 9/C. § (7) bekezdés szerinti földkiadási határozat meghozatala érdekében.

(2) A megosztással kialakult földrészletek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a földművelésügyi feladatkörében eljáró kormányhivatal végleges földkiadási határozata alapján kerül sor."

(3) Az R82.

a) 1. § (1) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)" szöveg,

b) 1. § (2) bekezdés bevezető részében és a) és b) pontjában, 3. § (2) bekezdésében, 4. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és f) pontjában, (3) bekezdés f) és g) pontjában, 6. § (3) bekezdésében, 7. §-ában, 8. § (1), (3) , (5) és (6) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, 11. § (1), (5) és (6) bekezdésében, 13. § (5) és (8) bekezdésében, 15. § (2a), (3), (9) és (13) bekezdésében, 16. § (3) bekezdésében, 22. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 23. § (4) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 28/A. §-ában a "járási hivatal" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

c) 1. § (3) bekezdésében, 6. § (2) bekezdésében, 15. § (12) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe az "ingatlanügyi hatóság" szöveg,

d) 1. § (5) bekezdésében, 8. § (3) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében, 19. § (4) bekezdésében, 22. § (4) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságnak" szöveg,

e) 3. § (2) bekezdésében a "járási hivatalok" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságok" szöveg,

f) 4. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalával" szövegrész helyébe az "a közlekedési feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal" szöveg,

g) 6. § (1) és (4) bekezdésében, 15. § (2b) bekezdésében, 15. § (10) és (11) bekezdésében, 17. § (6) bekezdésében, 1. mellékletében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságot" szöveg,

h) 13. § (2) bekezdésében, 15. § (4) bekezdésében, 15. § (6) bekezdés e) pontjában, 22. § (4) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatósághoz" szöveg,

i) 17. § (6) bekezdésében a "járási hivatallal" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatósággal" szöveg,

j) 19. § (5) bekezdésében a "járási hivatalnál" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatóságnál" szöveg,

k) 22. § (2) bekezdésében a "járási hivatalba" szövegrész helyébe az "ingatlanügyi hatósághoz" szöveg,

l) 1. mellékletében a "Járási hivatalok" szövegrész helyébe az "A fővárosi és megyei kormányhivatalok" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az R82.

a) 2. § (2) bekezdés a)-db) pontja,

b) 10. § (2) bekezdésében a " , valamint esetleges fellebbezés tényéről" szövegrész,

c) 17. § (3) bekezdésében a " járási hivatal, vagy" szövegrész,

d) 20. §-a.

139. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központról szóló 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása

139. § Az Állami Egészségügyi Ellátó Központról szóló 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az ÁEEK-et jelöli ki az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény a) 1. § (2) bekezdés c) pontja, 2. § (5) bekezdése, 2/A. § (2) bekezdése, 2/B. § (8) bekezdése, 3. § (5a) bekezdése szerinti feladatok ellátására."

140. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet módosítása

140. § Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetről szóló 28/2015. (II. 25.) Korm. rendelet 5. § b) pont bb) alpontjában a "(4a) bekezdése" szövegrész helyébe a "(4) bekezdés b) pontja és (4a) bekezdése" szöveg lép.

141. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosítása

141. § (1) A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R83.) 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/A. § (1) Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel - e bekezdésben foglalt kivétellel - a megyei kormányhivatal jár el. Budapest főváros és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

(2) A környezetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi környezetvédelmi hatóság) és a természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi természetvédelmi hatóság), (a továbbiakban együtt: a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság) különös illetékességgel a 3. melléklet szerinti esetekben jár el."

(2) Az R83. 8/C. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az országos és a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, valamint a járási környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter, hulladékgazdálkodás tekintetében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter gyakorolja.

(2) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárásaiban a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket a miniszter gyakorolja."

(3) Az R83. 8/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi hatósági eljárásaiban a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket az országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság gyakorolja."

(4) Az R83. 8/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, a járási környezetvédelmi hatóság, az önkormányzati környezetvédelmi hatóság, továbbá a természetvédelmi hatóságként kijelölt jegyző, illetve főjegyző hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyek vonatkozásában az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerinti felügyeleti jogköröket a miniszter gyakorolja."

(5) Az R83. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány környezetvédelmi hatóságként

a) a minisztert,

b) a Pest Megyei Kormányhivatalt,

c) a megyei kormányhivatalt,

d) járási környezetvédelmi hatóságot,

e) az OMSZ-t,

f) a főpolgármestert,

g) a polgármestert,

h) a fővárosi főjegyzőt,

i) a települési önkormányzat jegyzőjét,

j) a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét [az f)-j) pont szerintiek a továbbiakban együtt: önkormányzati környezetvédelmi hatóság]

jelöli ki."

(6) Az R83. 13. § (1) bekezdés c) pontjában a "kormányhivatal járási hivatalát" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalt" szöveg lép.

(7) Az R83. 3. melléklet 1. pontja a 25. melléklet szerint módosul.

(8) Az R83.

a) 3. melléklete helyébe a 26. melléklet lép.

b) 4. melléklete helyébe a 27. melléklet lép.

c) 5. melléklete helyébe a 28. melléklet lép.

d) 6. melléklete helyébe a 29. melléklet lép.

e) 7. melléklete helyébe a 30. melléklet lép.

f) 8. melléklete helyébe a 31. melléklet lép.

g) 9. melléklete helyébe a 32. melléklet lép.

(9) Hatályát veszti az R83.

a) 9. § (3)-(4) bekezdése,

b) 9/A. §-ában, 10. § nyitó szövegrészében, 30. § (1) bekezdésében, 31. § (1) bekezdésében az "elsőfokon" szövegrész,

c) 13. § (3)-(4) bekezdése,

d) 15. § (1)-(4) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

e) 19/A. §-a,

f) 28. § (2) bekezdése,

g) 29. § (2) bekezdése,

h) 30. § (2) bekezdése,

i) 31. § (2) bekezdése,

j) 33. § (2) bekezdése,

k) 38. § (3)-(4) bekezdése,

l) 42. §-a.

142. Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása

142. § (1) Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R84.) a következő 17/A. alcímmel egészül ki:

"17/A. Átmeneti rendelkezések

28/A. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatait ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint járási hivatalok a számukra a közintézmények által megküldött energiamegtakarítási intézkedési terveket, az energiamegtakarítási intézkedési tervek végrehajtásáról szóló éves jelentéseket, valamint a havi energiafogyasztási adatokat a Nemzeti Energetikusi Hálózat által üzemeltetett online felületre kötelesek feltölteni."

(2) Az R84.

a) 7/E. § (1) bekezdésében az "irodáiban szakmai tanácsadással foglalkozó" szövegrész helyébe a "szakmai feladatait közvetlenül ellátó természetes" szöveg,

b) 8. melléklet II. részében foglalt táblázat B:11 mezőjében az "az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat a Miniszterelnökség közreműködésével" szövegrész helyébe a "Miniszterelnökség" szöveg,

c) 8. melléklet II. részében foglalt táblázat A:16 mezőjében a "Nemzeti Energetikusi Hálózat működésének" szövegrész helyébe a "Magyar Mérnöki Kamara tanácsadási tevékenységének" szöveg,

d) 8. melléklet II. részében foglalt táblázat B:16 mezőjében az "az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében: Nemzeti Energetikusi Hálózat" szövegrész helyébe a "Magyar Mérnöki Kamara" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R84.

a) 7/C. §-a,

b) 7/D. § (2)-(4) bekezdése,

c) 8. melléklet II. részében foglalt táblázat B:13 mezőjében az "az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében:" szövegrész,

d) 10. melléklete.

143. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényben meghatározott bírságok kiszabásának részletes szabályairól szóló 129/2015. (V. 27.) Korm. rendelet módosítása

143. § Hatályát veszti a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvényben meghatározott bírságok kiszabásának részletes szabályairól szóló 129/2015. (V. 27.) Korm. rendelet

a) 2. § (2) bekezdésében az "és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok" szövegrész,

b) 6. § (2) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatalok," szövegrész.

144. Az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet módosítása

144. § Az államhatárról szóló törvény szerinti közérdekű használati joggal összefüggő kártalanításról szóló 211/2015. (VII. 23.) Korm. rendelet

a) 1. § (1) bekezdésében a "járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: ingatlanügyi hatóság)" szöveg,

b) 1. § (2) bekezdésében az "a járási hivatal" szövegrész helyébe az "az ingatlanügyi hatóság" szöveg

lép.

145. Az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet módosítása

145. § (1) Az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R85.) 2. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[az adós és az adóstárs hozzájárul ahhoz, hogy a 14. § (1) bekezdése szerinti adatait, valamint a törlesztési támogatásra vonatkozó információkat a törlesztési támogatás szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a főhitelező átadja]

"ha) a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott lakóingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakóingatlan esetében Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal),"

(részére,)

(2) Az R85. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérelem elutasítása esetén az igénylő a törlesztési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítása iránt kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz az írásbeli elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül."

(3) Az R85. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közigazgatási hatósági eljárás keretében a kormányhivatal jár el. A kormányhivatal a jogosulatlan igénybevétel tényéről a főhitelezőt írásban tájékoztatja."

(4) Az R85. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv a miniszter."

(5) Az R85. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a miniszter gyakorolja."

(6) Az R85.

a) 8. § (1) bekezdésében a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg,

b) 8. § (3) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

c) 8. § (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 11. § (4) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 10. § (3) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

e) 11. § (1) és (2) bekezdésében a "járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 19. § (2) és (4) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

g) 19. § (3) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

146. Az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet módosítása

146. § (1) Az állami vezetői juttatásokról szóló 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R86.) 1. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki, és az 1. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"4a. lakástulajdon: egy személy beköltözése esetén kettő, egyéb esetben az együttlakó személyek számának megfelelő, de legkevesebb három lakószobával rendelkező lakás, azzal, hogy nem minősül lakástulajdonnak a jogosult vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló olyan lakás, amelyet öröklés vagy ajándékozás útján szerzett és az ingatlanon más személynek haszonélvezeti joga áll fenn, 5. személygépjármű: a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló kormányrendelet felhatalmazása alapján kiadott, az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló miniszteri utasítás szerinti személyszállító személygépjármű, amely lehet felső-közép 8. kategóriájú, felső-közép 7. kategóriájú, valamint miniszteri használat céljára beszerzett személyszállító személygépjármű."

(2) Az R86. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az állami vezetőt és az ilyen juttatásokra jogosult személyeket megillető juttatások köre a következő:

a) egy hivatali lakás használata,

b) kiemelt egészségügyi ellátás,

c) személygépjárművel kapcsolatos juttatások

ca) személyes gépjárműhasználat,

cb) 8. § (3) bekezdés szerinti költségátalány,

cc) a 8. § (4) bekezdése szerinti üzemanyagkártya,

cd) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) által vizsgáztatott és a KEF által szervezett képzéseket sikeresen elvégző, a minisztérium, a Miniszterelnöki Kormányiroda alaplétszámába, vagy a KEF állományába tartozó gépjárművezető biztosítása,

d) utazással kapcsolatos juttatások

da) repülőgépen, vonaton történő utazás komfortfokozata, és

db) repülőtéri kormányváró helyiségek használata,

e) külföldön tartózkodással kapcsolatos juttatások (költségtérítés és napidíj-jogosultság), és

f) számítástechnikai eszközök (hordozható személyi számítógép, táblagép) és rádiótelefon használata.

(2) Az állami vezetők juttatásainak mértékét az 1. melléklet tartalmazza."

(3) Az R86. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § A kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos, a miniszterelnöki megbízott, a kormánymegbízott, a miniszteri biztos, a kormányzati főhivatal vezetője és vezetőjének helyettese, a központi hivatal vezetője a 2. melléklet szerinti juttatásokra jogosultak."

(4) Az R86. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § A miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök a 2. melléklet szerinti juttatásokra jogosult."

(5) Az R86. 4. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az állami vezető a juttatásokat a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 196. § (5) bekezdése, 202. § (5) bekezdése, 224. § (2) bekezdése szerint kiállított igazolvánnyal veheti igénybe. A kormánymegbízott az őt megillető juttatásokat a Kit. 207. § (4) bekezdése szerint igazolvánnyal veheti igénybe.

(6) Az állami vezető az (5) bekezdés szerint kiállított igazolvány felmutatásával - álláshelyén ellátandó feladataival összefüggésben - valamennyi közigazgatási szervhez, közintézethez és közintézményhez beléphet. Az állami vezető a feladatkörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon léphet be a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági feladatot ellátó szervei épületébe, valamint a Magyar Honvédség működésére szolgáló területre. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét."

(6) Az R86. § 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A miniszterelnök - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján - egyéni elbírálás alapján, egyedileg is engedélyezheti az e rendelet szerinti juttatásokat a 2-3/A. §-ban meghatározott személyeknek, valamint a Kormány által felügyelt, a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alá tartozó államigazgatási szervnél foglalkoztatott vezetői munkakört vagy szakmai felsővezetői vagy vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselő, továbbá a politikai főtanácsadó és a politikai tanácsadó részére. Ebben az esetben nem kell az 5/A. § és a 8. § (2) bekezdése szerinti engedélyt beszerezni."

(7) Az R86. 4. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) A miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és az ilyen juttatásra jogosult számára hivatali lakás 6. § szerinti feltételekkel történő használata - a Miniszterelnöki Kormányiroda által az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon benyújtott kérelem alapján - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára előzetes engedélyével biztosítható.

(2) Hivatali lakás használatát - az (1) bekezdéstől eltérően - az érintett kérelme alapján

a) miniszter esetében - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján - ,

b) a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára esetében

a miniszterelnök engedélyezi."

(8) Az R86. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és az ilyen juttatásra jogosult térítésmentes kiemelt egészségügyi ellátást vehet igénybe, amelyet a választásának megfelelő, e rendelet szerinti egészségügyi szolgáltató biztosít."

(9) Az R86. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, valamint a 2. melléklet szerint államtitkári juttatásra jogosult személy - ide nem értve a központi hivatal vezetőjét - személyes gépjárműhasználatra jogosult és számára gépjárművezetőt kell biztosítani.

(2) A helyettes államtitkár, a miniszteri biztos, valamint a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának előzetes engedélye alapján - a kérelmében megjelölt választása szerint -

a) saját tulajdonú gépjármű igénybevétele esetén - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által engedélyezett havi futásteljesítmény mértékéig - a (4) bekezdés szerinti üzemanyagkártyára és a (3) bekezdés szerinti költségátalányra, vagy

b) a KEF által biztosított, személyes használatú gépjárműre - a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által engedélyezett havi futásteljesítmény mértékéig - és a (4) bekezdés szerinti üzemanyagkártyára jogosult.

(3) A költségátalány havi mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a nettó 125 000 forintot.

(4) A jogosult részére a KEF a (2) bekezdés a) és b) pontja alapján használt személygépjármű forgalmi rendszámára szóló üzemanyagkártyát biztosít, amelynek havonta történő feltöltéséről is gondoskodik. Az üzemanyagkártya a jogosulton kívül másra át nem ruházható, készpénzre át nem váltható.

(5) A helyettes államtitkár, a miniszteri biztos, valamint a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök választása szerint - a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslata alapján - nyújthatja be a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti juttatás engedélyezése iránti kérelmét a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának. A kérelemben meg kell jelölni a gépjárműhöz kapcsolódó havi, térítésmentes futásteljesítmény-igényét is.

(6) Ha a (2) bekezdés szerinti személy olyan hivatalos eseményen vesz részt, amelyen a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti gépjárművel való részvétel nem biztosítható, akkor eseti jelleggel kérelmére a KEF - az eseményen történő részvétel érdekében - legfeljebb a helyettes államtitkárt megillető kategóriájú gépjárművet biztosít. A (2) bekezdés szerinti személy kérelmének megfelelően a gépjármű gépjárművezetővel vagy gépjárművezető nélkül is biztosítható

(7) A személyes gépjárműhasználat keretében biztosított személygépjármű hivatalos és magáncélú utazásra is igénybe vehető, mely tételes menetlevél vezetése nélkül vehet részt a közúti forgalomban.

(8) Ha a KEF rendelkezésre álló járműállományából az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott juttatás nem biztosítható, a személyes gépjárműhasználatra jogosult személy számára - ideiglenesen - eltérő kategóriájú személygépjármű is kiadható. A használt személygépjárművet, annak műszaki, esztétikai állapota, kora, illetve futásteljesítménye alapján - indokolt esetben - a KEF főigazgatója egy kategóriával alacsonyabb kategóriába sorolhatja.

(9) A központi hivatal vezetője, a kormányzati főhivatal vezetőjének helyettese és a kormánymegbízott a (2) bekezdés szerint nyújthat be kérelmet azzal az eltéréssel, hogy - figyelemmel a 9/A. § (5) bekezdésére - kizárólag a (2) bekezdés b) pontja szerinti juttatást igényelhet."

(10) Az R86. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A miniszternek - e § és a 9/A. § alkalmazásában ideértve a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát - közvetlenül a KEF-hez benyújtott, erre irányuló igénye alapján a KEF minisztériumonként legfeljebb nyolc darab, személyes vagy - tételes menetlevél vezetése mellett - feladatorientált használatra is kiadható, állandó használatú gépjárművet biztosít.

(2) A Kit. 28. § (3) bekezdése szerinti államtitkárnak közvetlenül a KEF-hez benyújtott, erre irányuló igénye alapján legfeljebb tíz darab, személyes vagy - tételes menetlevél vezetése mellett - feladatorientált használatra is kiadható, állandó használatú gépjárművet biztosít.

(3) Az (1) bekezdés szerinti gépjárművet a miniszter, illetve a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárának - a (2) bekezdés szerinti esetben az államtitkár - írásos döntése szerint kell a használók rendelkezésére bocsátani.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alapján biztosított feladatorientált, illetve személyes használatú gépjárművek kiadásáról a KEF tájékoztatja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát."

(11) Az R86. 6. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § (1) A minisztériumi szervezeti egységek - engedély nélkül - a KEF-hez benyújtott eseti igénylés alapján, kizárólag hivatali célra, tételes menetlevél vezetése mellett igénybe vehető feladatorientált gépjármű használatára jogosultak. A KEF a teljesítendő feladat ismeretében és a rendelkezésre álló gépjármű flotta figyelembevételével dönt a kiadandó gépjárműről és annak kategóriájáról. Az igénybe vevő minisztériumi szervezeti egységek vezetői kötelesek gondoskodni a feladat teljesítését követően a gépjárművek KEF részére történő visszaadásáról.

(2) Az (1) bekezdés és a 8. § (6) bekezdése szerinti feladatorientált gépjármű használat, valamint gépjárművezető biztosítása céljából a KEF-nek a minisztériumokon belül ellátási központokat kell létrehozni és fenntartani.

(3) Hatósági feladatokat ellátó szervezeti egységek részére, kizárólag hatósági feladatok ellátása céljából, valamint olyan, vidéki telephelyen működő szervezeti egységek részére, ahol a KEF ellátási központot nem üzemeltet, a feladatorientált gépjármű állandó használatra is kiadható. Az ilyen gépjármű igénybevételére vonatkozó, indoklással ellátott engedélykérelmet a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére kell benyújtani, aki a KEF főigazgatójának - a gépjármű rendelkezésre állását visszaigazoló - véleménye alapján dönt a gépjármű biztosításáról.

(4) A KEF a (3) bekezdés szerinti teljesítendő feladat ismeretében és a rendelkezésre álló gépjármű flotta figyelembevételével dönt a kizárólag hivatali célra, tételes menetlevél vezetése mellett igénybe vehető gépjárműről és annak kategóriájáról. Az igénybe vevő minisztériumi szervezeti egységek vezetői, az állandó gépjárműhasználat indokoltságának megszűnése esetén kötelesek gondoskodni a gépjárművek KEF részére történő visszaadásáról.

(5) A jelen alcímben foglalt rendelkezéseket - a juttatás biztosítása szempontjából - a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervezetekre kell alkalmazni."

(12) Az R86. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítő e rendelet szerinti juttatásra jogosultat külföldi tartózkodása idejére költségtérítés, valamint - a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló kormányrendelet szerinti - napidíj illeti meg."

(13) Az R86. a következő 16. §-sal egészül ki:

"16. § (1) Az e rendeletnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.2) hatálybalépése előtt hatályos 9. §-a alapján kiadott engedélyek a Módr.2 hatálybalépését követő harmincadik napon érvényüket vesztik.

(2) Az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 8. § (2) bekezdése alapján kiadott érvényes engedéllyel rendelkező helyettes államtitkár, miniszteri biztos, valamint a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnök a Módr.2 hatálybalépését követő 30 napon belül nyilatkozni köteles a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára részére, hogy az e rendeletnek a Módr.2-vel megállapított 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti juttatást igénybe kívánja-e venni.

(3) Ha az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 8. § (2) bekezdése alapján kiadott érvényes engedéllyel rendelkező személy úgy nyilatkozik, hogy igénybe kívánja venni az e rendeletnek a Módr.2-vel megállapított 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti juttatást, akkor az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 8. § (2) bekezdése alapján kiadott engedély érvényét veszti a Módr.2-vel megállapított 8. § (2) bekezdés a) pontja szerinti juttatás iránti engedély kiállításának napján, de legkésőbb a nyilatkozattételt követő 60. napon.

(4) Az (1) vagy a (3) bekezdés szerinti esetben az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 8. § (2) bekezdése alapján kiadott engedéllyel rendelkező személy vagy az e rendeletnek a Módr.2 hatálybalépése előtt hatályos 9. §-a alapján kiadott engedély szerinti gépjárműért felelős személy köteles - legkésőbb az engedély érvényességének utolsó napján - az általa használt gépjárművet átadni a KEF részére."

(14) Az R86. 1. melléklete helyébe a 33. melléklet lép.

(15) Az R86. a 34. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

(16) Az R86.

a) 1. §2. pontjában az "a Semmelweis Egyetem kijelölt - egészségügyi ellátást biztosító - intézménye" szövegrész helyébe az "az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő" szöveg,

b) 4. § (1) bekezdésében a "Ksztv." szövegrész helyébe a "központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról 2010. évi XLIII. törvény" szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében az "5. § (1) és (2) bekezdése" szövegrész helyébe az "5/A. §-a" szöveg,

d) 10. § (3) bekezdésében a "meghatározott személy" szövegrész helyébe a "meghatározott személy - kivéve a kormánymegbízottat, a kormányzati főhivatal vezetőjét és vezetőjének helyettesét, továbbá a központi hivatal vezetőjét -" szöveg,

e) 10. § (4) bekezdésében a "kivéve a 3. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottakat" szövegrész helyébe a "kivéve a miniszteri kabinetet vezető kabinetfőnököt és a kormánymegbízottat" szöveg

lép.

(17) Hatályát veszti az R86.

a) 1. § 6. pontja,

b) 5. § (1)-(3) bekezdése,

c) 6. § (5) bekezdésében a "külön" szövegrész,

d) 10. § (2) bekezdésében az "a tengerentúli utazás, illetőleg más hosszú távú" szövegrész.

147. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása

147. § Hatályát veszti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel összefüggő intézkedésekhez kapcsolódó beszerzésekről szóló 316/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. melléklet 1.5. pontjában a " , ha van, az egyéni vállalkozói igazolvány száma, kiállításának helye és kelte, a kiállító hatóság megnevezése" szövegrész.

148. A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

148. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R87.) 59. § (3) bekezdésében a "tízezer euró" szövegrész helyébe az "50 000 000 forint" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R87. 59. § (4) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az R87.

a) 2. §-ában az "első fokon" szövegrész,

b) 2/A. §-ában az "elsőfokon" szövegrész.

149. A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

149. § A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ellenőrzési jogkörében eljáró NÉBIH (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki egyben egyéni vállalkozó is, az őstermelői tevékenységét az egyéni vállalkozókról szóló nyilvántartásban szereplő adatai összevetésével is ellenőrizheti."

150. Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása

150. § (1) Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R88.) 2. § (2)-(2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az 1. § szerinti lakáscélú támogatásokkal kapcsolatos eljárásokban a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében az e rendelet szerinti lakáscélú állami támogatással érintett új lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.

(2a) Az e rendelet alapján a kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjaiban meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja."

(2) Az R88.

a) 2. § (2b), (2d) és (4) bekezdésében, 59. § (7) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 2. § (2c) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 13. § (1) és (2) bekezdésében, 69. § (7) bekezdésében a "járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 13. § (2) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 26. § (3) bekezdésében, 34. § (2) bekezdésében, 49. § (4) bekezdésében, 53. § (1) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

e) 14. § (2) bekezdésében, 24. § (4) bekezdésében, 27. § (4) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 41. § (2)-(4) bekezdésében, 43. § (5) bekezdésében és (6) bekezdés h) pontjában, 49. § (5) bekezdésében, 50. § (4) bekezdésében, 51. § (6) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésében, 54. §-ában, 57. § (4)-(5), (8) és (11) bekezdésében, 58. § (5) bekezdésében, 59. § (1), (3)-(5) és (8)-(10) bekezdésében, 60. § (2) és (5) bekezdésében, 69. § (10)-(11) bekezdésében, 72/A. § c) pontjában a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 39. § (1) bekezdésében a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg,

g) 39. § (1) bekezdésében, 50. § (3) bekezdés c) pontjában, 51. § (2) bekezdésében, 58. § (2) bekezdésében, 60. § (4) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

h) 43. § (1) bekezdés n) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

i) 57. § (5) bekezdésében, 69. § (10)-(11) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

j) 59. § (4) bekezdésében a "járási hivatali" szövegrész helyébe a "kormányhivatali" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R88. 2. § (3) bekezdése.

151. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet módosítása

151. § (1) A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R89.) 4. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett eljárásokban a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében a lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.

(3a) Az e rendelet alapján a kormányhivatal hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Ákr.) a felügyeleti szervre ruházott, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjaiban meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja."

(2) Az R89.

a) 4. § (3b), (3d) és (6) bekezdésében, 14. § (3) bekezdés a) pontjában, 43. § (7) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 4. § (3c) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 14. § (1) bekezdés a) pontjában, (3) bekezdés i) pontjában, 19. § (8)-(9) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 30. § (4) bekezdésében, 33. § (2)-(4) bekezdésében, 35. § (2) bekezdésében, 36. § (4) bekezdésében, 37. § (6) bekezdésében, 38. § (2) bekezdésében, 39. § (4)-(5), (8) és (11) bekezdésében, 40. § (4) bekezdésében, 41. § (3) bekezdésében, 42. § (5) bekezdésében, 43. § (1), (3)-(5) és (8)-(10) bekezdésében, 44. § (2) és (5) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 14. § (3) bekezdés i) pontjában, 14. § (5) bekezdésében, 19/G. §-ában, 20. § (7) bekezdésében, 35. § (1) bekezdésében, 37. § (4) bekezdésében, 41. § (2) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

e) 19. § (7) bekezdésében a "járási hivatal, Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 19. § (8)-(9) bekezdésében, 39. § (5) bekezdésében, 40. § (1) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

g) 28. § (1) bekezdésében a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg,

h) 28. § (1) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, 42. § (2) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

i) 30. § (1) bekezdés 12. pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

j) 43. § (4) bekezdésében a "járási hivatali" szövegrész helyébe a "kormányhivatali" szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti az R89. 4. § (5) bekezdése.

152. A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

152. § Hatályát veszti a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. § (1a) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész.

153. A robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 274/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása

153. § Hatályát veszti a robbanóanyag-prekurzorok forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 274/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdés a) pontja.

154. A közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet módosítása

154. § A közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, és az igény az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével kerül teljesítésre, a tájékoztatásért - amennyiben a 4. § alapján más költség nem merül fel - 5000 Ft költségtérítést szükséges megállapítani."

155. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása

155. § A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megszüntetéséről, valamint egyes ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 328/2016. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A területi kezelésű kérelemkezelési, helyszíni ellenőrzési, megyei ügyfélszolgálati feladatokat a megyei kormányhivatalok, a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő helyszíni ellenőrzési feladatokat a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló kormányrendeletben kijelölt megyei kormányhivatalok, illetve járási hivatalok látják el. E feladatkijelölés nem érinti a Kincstár kifizető ügynökségi feladatkörébe tartozó feladatait."

156. Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása

156. § (1) Az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R90.) 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A miniszter

a) képzések és továbbképzések szervezésével segíti a pártfogó felügyelői, a jogi segítségnyújtási, az áldozatsegítési, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal egységes jogalkalmazását,

b) e rendeletben meghatározott feladatok és tevékenységek, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai irányításával összefüggő jogköreinek gyakorlása érdekében, továbbá a pártfogó felügyelettel, a jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel, valamint a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos állami feladatok ellátásának biztosítására országosan egységes informatikai rendszert működtet."

(2) Az R90. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A Kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki."

(3) Az R90. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) Az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, illetve közigazgatási hatósági ügyekben a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel áldozatsegítő szolgálatként a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

(2) Az állami kárenyhítéssel kapcsolatban támogató hatóságként a megyei kormányhivatal jár el. A támogató hatósági eljárásra az a megyei kormányhivatal illetékes, amelynél a kárenyhítés iránti kérelmet az áldozat először benyújtotta, illetve - az áldozat kérése esetén - amelyik lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes. Budapestre és Pest megyére kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el támogató hatóságként.

(3) Az állami kárenyhítéssel kapcsolatban döntő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

(4) Ha az áldozat az Áldozatsegítő Vonalon keresztül igényel tájékoztatást, akkor a tájékoztatást a miniszter biztosítja, függetlenül attól, hogy az áldozat korábban nyújtott-e be kérelmet valamely fővárosi és megyei kormányhivatalhoz."

(4) Az R90.

a) 12. § (1) és (3) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 12. § (3) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

c) 13. § (1) és (2) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti az R90.

a) 2. alcím címében az "és a járási hivatal" szövegrész,

b) 9. § (1) és (2) bekezdésében az "és a járási hivatal" szövegrész,

c) 12. § (2) bekezdésében az "XI. Kerületi Hivatala" szövegrész,

d) 14/A. §-ában a " , valamint a járási hivatalok" szövegrész,

e) 17. §-a,

f) 1. melléklet címében a " , járási (fővárosi kerületi) hivatalok" szövegrész.

157. Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet módosítása

157. § (1) Budapest Főváros Kormányhivatalának egyes ipari és kereskedelmi ügyekben eljáró hatóságként történő kijelöléséről, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R91.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A mérésügyi, műszaki biztonsági, valamint a műszaki biztonsági hatáskörbe tartozó sajátos építmények tekintetében gyakorolt építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az iparügyekért felelős miniszter gyakorolja."

(2) Az R91. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Budapest Főváros Kormányhivatala országos illetékességgel eljár a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmtv.) 5. § e) pontja szerinti felügyeletet ellátó szerv feladatkörében a Pmtv.

a) 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tevékenység,

b) 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenység, valamint

c) 1. § (1) bekezdés p)-q) pontjában meghatározott tevékenység

tekintetében."

(3) Az R91. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Budapest Főváros Kormányhivatala (3) bekezdés c) pontjában foglalt feladatkörének ellátásához a kulturális javak forgalmával kapcsolatos, a kulturális javak hatóságát érintő szakkérdésekben a kulturális javak hatósága szakmai támogatást nyújt."

(4) Az R91. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány mérésügyi hatóságként - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - az 1. melléklet szerinti, mérésügyi feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki."

(5) Az R91. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány - a (3) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - műszaki biztonsági hatóságként az 1. melléklet szerinti, műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki."

(6) Az R91. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények, berendezések üzemeltetője az azok üzemeltetése, tárolása, szállítása során bekövetkezett rendkívüli eseményeket köteles bejelenteni a műszaki biztonsági hatóságnak, a b) és c) pont szerinti rendkívüli eseményeket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének is. A rendelet alkalmazásában rendkívüli esemény különösen a létesítmény, berendezés üzemeltetése során bekövetkezett

a) a létesítmény, berendezés sérülése,

b) robbanás,

c) tűzeset,

d) a létesítmény, berendezés működésével összefüggésében bekövetkezett személyi sérülés,

e) egyéb súlyos üzemzavar.

(2) Ha más hatóság a műszaki biztonsági hatóság műszaki biztonsági tevékenységével összefüggő rendkívüli eseményről szerez tudomást, a műszaki biztonsági hatóságot arról tájékoztatja.

(3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a műszaki biztonsági hatóság vizsgálja ki az (1) bekezdés a), d) és e) pontja szerinti események körülményeit, okát, ennek során az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

(4) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vizsgálja ki az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti események körülményeit, okát. A vizsgálat eredményeit a műszaki biztonsági hatóságnak megküldi, mely hatóság az élet- és vagyonvédelem érdekében az üzemeltetőt a szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

(5) A hivatásos kataszrófavédelmi szerv központi szervének (4) bekezdés szerinti feladatai ellátásában a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szerve közreműködik."

(7) Az R91. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány - a (2) bekezdésben meghatározott körben - építésügyi hatóságként az 1. melléklet szerinti műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki."

(8) Az R91. 1. melléklete helyébe a 35. melléklet lép.

(9) Az R91.

a) 1. § (3) bekezdés c) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának, valamint Budapest Főváros Kormányhivatalának" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

b) 1. § (4) bekezdés h) pontjában a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalnak" szöveg,

c) 22. § (3) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal több műszaki biztonsági feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe a "több műszaki biztonsági feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

(10) Hatályát veszti az R91.

a) 1. § (4) bekezdés a) és d) pontja,

b) 1. § (4a) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész,

c) 3. § (2) bekezdés i) pontjában az "engedélyezésére és" szövegrész,

d) 24. § h) pontja.

158. A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

158. § (1) A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R92.) 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány útügyi közlekedési hatóságként

a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,

b) a (3) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatalt,

c) a (4)-(5) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát,

d) a (6) bekezdés szerinti ügyekben Budapest Főváros Kormányhivatalát

jelöli ki."

(2) Az R92. 3. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyorsforgalmi út építése során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti előzetes vizsgálati és környezeti hatásvizsgálati eljárásokban a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény)

"b) 17. § (4) bekezdése szerinti hatáskör gyakorlása során Budapest Főváros Kormányhivatala"

(jár el.)

(3) Az R92. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány a közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben közlekedési hatóságként (a továbbiakban: közúti gépjármű-közlekedési hatóság)

a) a (2) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,

b) a (2a) bekezdésben foglalt ügyekben a közlekedési hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárt,

c) a (3) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,

d) a (4) bekezdés szerinti ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatalt

jelöli ki."

(4) Az R92. 3. alcíme a következő 5/B. §-sal egészül ki:

"5/B. § A Kormány a Magyar Autóklubot jelöli ki a muzeális minősítő bizottságok tevékenységével kapcsolatos közlekedési hatósági feladatok ellátása tekintetében."

(5) Az R92. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Hajózási hatóságként a Kormány

a) a (2) és (3) bekezdés szerinti ügyekben a minisztert,

b) a (4) bekezdés szerinti ügyekben országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát,

c) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 4. § (4) bekezdésében foglalt feladat tekintetében Magyarország konzuli tisztviselőjét

d) a (8) bekezdés szerinti ügyekben a Magyar Vitorlás Szövetséget

jelöli ki."

(6) Az R92. 8. § (4) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Hajózási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el)

"5. a (6) bekezdésben foglaltak kivételével az úszólétesítmény üzemképességének megállapításával és tanúsításával,"

(kapcsolatos eljárásokban.)

(7) Az R92. 8. § (4) bekezdés 21-22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Hajózási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala jár el)

"21. a vízi repülőtér kivételével az úszólétesítményen hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírásával,

22. a vízi repülőtér kivételével vízi sportpálya kijelölésével,"

(kapcsolatos eljárásokban.)

(8) Az R92. 8. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:

"(8) A kizárólag edzésre és versenyzésre szolgáló vitorlás kishajók időközi üzemképességének megállapításával és tanúsításával kapcsolatos feladatokat a Magyar Vitorlás Szövetség látja el."

(9) Az R92. 9. § (4) bekezdése kiegészül a következő 75-76. ponttal:

(A légiközlekedési hatóság hatósági feladatai a következők:)

"75. vízi repülőtéren hajózási szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága soron kívüli vizsgálatának előírása,

76. közreműködés a vízi repülőteret is érintő vízi sportpálya kijelölésében."

(10) Az R92. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóságként a Kormány

a) a 2. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest Főváros Kormányhivatalát,

b) a 2. § (3) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalt,

c) a 2. § (5) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében a megyei kormányhivatalt,

d) 2. § (6) bekezdése hatálya alá tartozó közúti közlekedési építmények tekintetében Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalát

jelöli ki."

(11) Az R92. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 15. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében erdészeti hatóságként az erdészeti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki."

(12) Az R92. 4. melléklete helyébe a 36. melléklet lép.

(13) Az R92.

a) 2. § (3) bekezdésének nyitó szövegrészében a "megyeszékhely szerinti járási hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban a Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

b) 4. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében a "megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatal, Pest megyében az Érdi Járási Hivatal, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatalának III. Kerületi Hivatala" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 12. § (5) bekezdésében az "Elsőfokú építésfelügyeleti" szövegrész helyébe az "Építésfelügyeleti" szöveg,

d) 16. § (2) bekezdésében az "Az elsőfokú" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

e) 1. melléklet 2. címében a "járási (fővárosi kerületi)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

(14) Hatályát veszti az R92.

a) 1. § (2) bekezdése,

b) 2. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében az "első fokon a megyei kormányhivatal járási hivatala, Budapest fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala III. Kerületi Hivatala, másodfokon" szövegrész,

c) 2. § (5) bekezdésében az "első fokon a megyei kormányhivatal járási hivatala, másodfokon" szövegrész,

d) 2. § (6) bekezdésében a "III. Kerületi Hivatala" szövegrész,

e) 4. § (3) bekezdés 2. és 8. pontja,

f) 4. § (4) bekezdés 22. és 28. pontja,

g) 8. § (4) bekezdés 23. pontja,

h) 12. § (6) bekezdése.

159. A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

159. § (1) A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R93.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. §(1)A megyei kormányhivatalok agrárkár-megállapító, állatvédelmi, borászati, erdészeti, élelmiszerlánc-felügyeleti, földművelésügyi igazgatási, halgazdálkodási, mezőgazdasági igazgatási, növénytermesztési, pálinkaellenőrzési, talajvédelmi, telepítési, tenyésztési és vadászati, valamint a megyei kormányhivatalok járási hivatalainak állatvédelmi, élelmiszerlánc-felügyeleti feladat- és hatáskörének gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az agrárminiszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2) A miniszter (1) bekezdés szerinti szakmai irányító jogkörei gyakorlásában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak az (1) bekezdésben, valamint a NÉBIH-nek e rendeletben meghatározott hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(4) Az 1. § b), c), e), f), g) pontjában meghatározott földügyi igazgatási, továbbá a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet keretébe tartozó feladat- és hatáskörök gyakorlásával összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatalok, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, valamint a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervnek az 1. § a), d) és h) pontjában meghatározott feladat- és hatáskörei gyakorlásával összefüggésben a Ksztv.-ben meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben a felügyeleti szervet megillető hatásköröket a Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja."

(2) Az R93. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az agrárkár-megállapító szervként, borászati hatóságként, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként növény- és talajvédelmi hatáskörben, földművelésügyi igazgatási hatáskörben, pálinkaellenőrző hatóságként, talajvédelmi hatóságként, valamint tenyésztési hatóságként eljáró megyei kormányhivatal illetékessége a megye egész területére kiterjed. A főváros területére kiterjedő megyei kormányhivatali feladatokat a Pest Megyei Kormányhivatal látja el."

(3) Az R93. 2. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 21. § (1)-(3), (7) és (8) bekezdésében, 22. és 23. §-ában, 39. §-ában, valamint 45/A. §-ában foglaltak tekintetében - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - állatvédelmi hatóságként az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el.

(2) Az Ávt. 21. § (1) bekezdésében meghatározott különösen veszélyes állatfaj országba történő behozatalának és országból történő kivitelének, a 21. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott közepesen veszélyes állatfaj, illetve elővigyázatosságot igénylő állatfaj országba történő behozatalának engedélyezése, valamint a 40. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében állatvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el."

(4) Az R93. 10-11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"10. § A Kormány erdészeti hatóságként

a) a minisztert,

b) a NÉBIH-et,

c) a Pest Megyei Kormányhivatalt,

d) a 2. mellékletben meghatározott megyei kormányhivatalt

jelöli ki.

11. § (1) Erdészeti hatóságként - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az erdőterület fekvése szerint illetékes, a 2. mellékletben meghatározott megyei kormányhivatal jár el. Budapest területén fekvő erdőterület esetén a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti erdészeti hatóság felügyeleti szerveként a miniszter jár el.

(3) Az erdészeti hatóságként eljáró Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége a 12. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében az ország egész területére kiterjed, valamint az erdészeti igazgatási feladatkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal a 12. § bekezdésben meghatározott feladat tekintetében az ország egész területén eljár."

(5) Az R93. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatal

a) vezeti az Országos Erdőállomány Adattárat,

b) látja el az erdészeti igazgatási feladatokat."

(6) Az R93. 12. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Magyar Természetjáró Szövetség vezeti az Evt. 93. § (6) bekezdése szerinti nyilvántartást."

(7) Az R93. 13. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként)

"f) a növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal),"

(jelöli ki.)

(8) Az R93. 13. § i)-j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként)

"i) a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt,

j) a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt"

(jelöli ki.)

(9) Az R93. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal illetékessége a megye egészére kiterjed. A Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége a fővárosra és Pest megyére terjed ki."

(10) Az R93. 16. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az országos főállatorvos - a NÉBIH útján -)

"f) ellátja az Éltv. 29. § m) és n) pontjaiban foglalt feladatokat."

(11) Az R93. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH)

"d) az Éltv. 5. § (6) bekezdésében, 15. § (5) bekezdésében, 17. § (5) bekezdésében, 17/A. § (3) bekezdésében, 17/B. § (4) bekezdésében, 18. § (5a) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 22. § (3) és (4) bekezdésében, 23. § (5) és (6) bekezdésében, 24. § (1) bekezdés e) pontjában, 31. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés c), d), n)-r), t), u)-w) pontjában, 32. § (2) bekezdés d) pontjában, 32. § (3) és (5) bekezdésében, 33. § a) pontjában, 34. § (1) bekezdés g) és h) pontjában, 34. § (4) bekezdés a) és j) pontjában, 35. § (3) bekezdésében - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik -, 35. § (4) bekezdés d)-f) pontjában, 35. § (5) és (6) bekezdésében, 35/A. §-ában, 37. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 37. § (3) bekezdés e), g) és i) pontjában, 38. § (1) bekezdés 9., 13-14. pontjában, az engedélyezett állatgyógyászati termékek vonatkozásában a 15. pontjában, 18. és 20. pontjában, 26. pont c)-f) és h) alpontjában és 27. pontjában, 38. § (5)-(8) bekezdésében, 38/A. § (1), (3)-(11) bekezdésében, 38/B. §-ában, 38/D. § (1) bekezdésében, 38/G. § (1) bekezdésében, 40. § (1)-(3) bekezdésében, 41. §-ában, 47/B. § (1), (11) és (12) bekezdésében, 47/C. § (3) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés e) pontjában, 63/A. §-ában, 71. § (4), (5), (9) és (10) bekezdésében,"

(foglaltak tekintetében.)

(12) Az R93. 18. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Éltv.)

"a) 4. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 28. § l) pontjában, 29. § c) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 33. § d) pontjában, 35. § (2) bekezdésében, 38/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 38/C. § (1) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 44. § (1)-(6) és (8)-(9) bekezdésében, 53/B. §-ában, 56. §-ában, 57. §-ában, 59. § (6) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, 64. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,

b) a közcélú igénybevétel kivételével a 34. § (3) bekezdés a) pontjában, 34. § (4) bekezdés k) pontjában, 53. § (3) és (4) bekezdésében, 58. §-ában, 61. §-ában, 72. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,"

(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)

(13) Az R93. 18. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Éltv.)

"a) 4. §-ában, 16. § (2) bekezdésében, 28. § l) pontjában, 29. § c) pontjában, 30. § (2) bekezdésében, 33. § d) pontjában, 35. § (2) bekezdésében, 38/A. § (2) bekezdés d) pontjában, 38/C. § (1) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 44. § (1)-(6), és (8)-(9) bekezdésében, 53/B. §-ában, 56. §-ában, 57. §-ában, 59. § (6) bekezdésében, 63. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, 64. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

b) a közcélú igénybevétel kivételével a 34. § (3) bekezdés a) pontjában, 34. § (4) bekezdés k) pontjában, 53. § (3) és (4) bekezdésében, 58. §-ában, 61. §-ában, 72. §-ában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,"

(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)

(14) Az R93. 18. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Éltv.)

"d) 23/A. §-ában, 27. § (5) bekezdésében az elismert tanúsító szervezet hiányában a tanúsítvány kiadása, 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,"

(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)

(15) Az R93. 18. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Éltv.)

"d) 23/A. §-ában, 27. § (5) bekezdésében az elismert tanúsító szervezet hiányában a tanúsítvány kiadása, 38. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,"

(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)

(16) Az R93. 18. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Éltv.)

"c) 26. § (1) bekezdés e) pontjában, 32. § (2) bekezdés b) és c) pontjában, 34. § (4) bekezdés h) pontjában az irányítás tekintetében, 38. § (1) bekezdés 1., 3-7., 10., 12., 16. és 26. pont a) és b) alpontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,"

(a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)

(17) Az R93. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Éltv. 8. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés g) pontjában, 19. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. § c) pontjában, 34. § (2) bekezdés b)-l) pontjában, (3) bekezdés b)-c) pontjában, (4) bekezdés b), f)-g) pontjában, az ellenőrzés tekintetében h) pontjában, valamint i) pontjában, 35. § (4) bekezdés a) pontjában a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító létesítmények tekintetében, 35. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 36. § (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés 11. és 23-24. pontjában, 51. § (3) bekezdés a)-d), h)-k) és m)-p) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(3a) Az Éltv. 17. § (8) bekezdésében, 17/B. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 27. § (5a) bekezdésében, 32. § (4) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a)-d), f) és j) pontjában, 38. § (1) bekezdés 8., 21., 22. és 25. pontjában, 48. §-ában, 49. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv."

(18) Az R93. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az Éltv. 8. § (2) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés g) pontjában, 19. § (4) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés c) és d) pontjában, 32. § (2) bekezdés a) pontjában, 33. § c) pontjában, 34. § (2) bekezdés b)-l) pontjában, (3) bekezdés b)-c) pontjában, (4) bekezdés b), f)-g) pontjában, az ellenőrzés tekintetében h) pontjában, valamint i) pontjában, 35. § (4) bekezdés a) pontjában a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító létesítmények tekintetében, 35. § (4) bekezdés b) és c) pontjában, 36. § (3) bekezdésében, 38. § (1) bekezdés 11. és 23-24. pontjában, 51. § (3) bekezdés a)-d), h)-k) és m)-p) pontjában foglaltak tekintetében a NÉBIH és az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.

(3a) Az Éltv. 17. § (8) bekezdésében, 17/B. § (3) bekezdésében, 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 27. § (5a) bekezdésében, 32. § (4) bekezdésében, 37. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés a)-d), f) és j) pontjában, 38. § (1) bekezdés 8., 21., 22. és 25. pontjában, 48. §-ában, 49. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH és a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv."

(19) Az R93. 18. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Éltv.)

"b) 51. § (3) bekezdés e)-g), l) és q)-u) pontjában foglaltak"

(tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a NÉBIH a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv.)

(20) Az R93. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § Az Éltv. 8/A. § (3) bekezdésében, 8/B. § (1) és (3) bekezdésében, 33. § e) pontjában, 34. § (1) bekezdés f) pontjában, 38. § (1) bekezdés 15. pontjában az engedélyezett mikrochipek tekintetében, valamint a 38. § (1) bekezdés 19. pontjában az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv."

(21) Az R93. 20. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)

"c) az Éltv. 23. § (1) bekezdésében, az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság engedélyezése és nyilvántartásba vétele, valamint az állatmenhely, állatpanzió, az állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele kivételével a 34. § (1) bekezdés d) pontjában, 34. § (2) bekezdés a) pontjában, a 35. § (1) bekezdésében, 36. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 36. § (2) bekezdésében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,"

(22) Az R93. 20. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

(A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)

"e) az Éltv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdés h) pontjában, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal,

f) az Éltv. 33. § b) pont ba) és bc)-be) alpontjaiban foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal."

(23) Az R93. 20. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:

(A kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv)

"e) az Éltv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (7) bekezdésében, 37. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, (3) bekezdés h) pontjában, 50. § (1) és (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

f) az Éltv. 33. § b) pont ba) és bc)-be) alpontjaiban foglaltak tekintetében a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, valamint az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal."

(24) Az R93. 20. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az Éltv. 33. § b) pont bb) alpontja tekintetében az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv."

(25) Az R93. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Éltv.15. § (4) bekezdésében, 18. § (1) bekezdés e) és f), h) és i) pontjában, 18. § (5) bekezdésében, 20. § (3a) bekezdésében, 23. § (2) és (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdés a)-c) pontjában, az Éltv. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állatot tartó gazdaság engedélyezése és nyilvántartásba vétele, valamint az állatmenhely, állatpanzió és az állati eredetű melléktermék kezelését, feldolgozását, hulladékként történő ártalmatlanítását végző vállalkozás bejelentés alapján történő nyilvántartásba vétele tekintetében d) pontjában, valamint e), i)-j) pontjában, (4) bekezdés c)-e) pontjában, a 35. § (1) bekezdésében, 35. § (4) bekezdés a) pontjában a harmadik országba exportáló élelmiszer-előállító létesítmények kivételével, 36. § (1) bekezdés c) pontjában, 53. § (2) bekezdésében, 54. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak tekintetében az élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatala a kijelölt élelmiszerlánc-felügyeleti szerv."

(26) Az R93. 5. alcíme a következő 26/A. §-sal egészül ki:

"26/A. § (1) Az Éltv. 38/A. § (12) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró járási hivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró járási hivatal; az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a NÉBIH.

(2) Az Éltv. 38/A. § (13) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, a Pest Megyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró járási hivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró járási hivatal, azzal, hogy a gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a FELIR-en keresztül biztosított."

(27) Az R93. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26/A. § (1) Az Éltv. 38/A. § (12) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatal; az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a NÉBIH.

(2) Az Éltv. 38/A. § (13) bekezdésében foglaltak tekintetében élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a NÉBIH, a Pest Megyei Kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatal, a borászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal és a pálinkaellenőrző hatóságként eljáró megyei kormányhivatal, azzal, hogy a gazdaságszerkezeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a FELIR-en keresztül biztosított."

(28) Az R93. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A Hhvtv. 16. § (6) bekezdésében, 23/A. §-ában, 29. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 46. § (7), (7a), (7d) bekezdésében, valamint a 74. § (4a) bekezdésében meghatározott halgazdálkodási hatóság a miniszter."

(29) Az R93. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hhvtv. 20. § (1a) bekezdésében, 42. § (1), (4), (7) és (7a) bekezdésében, 47. § (5) bekezdésében, valamint - az állami halőr tekintetében - a Hhvtv. 56. § (2), (4), (5) és (9) bekezdésében foglalt hatáskört a NÉBIH gyakorolja."

(30) Az R93. 32. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Hhvtv. 52. § (1) bekezdés végrehajtásához szükséges informatikai programot üzemeltető halgazdálkodási hatóság a NÉBIH."

(31) Az R93. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A NÉBIH jogosult a Hhvtv. 45. § (1) bekezdése, 53. § (3) bekezdése, 56. § (13) bekezdése, 61. § (6) bekezdése szerinti ellenőrzések lefolytatására, továbbá megilletik a Hhvtv. 43. § (2) és (3) bekezdésében, 44. § (6) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében, 52. § (2) és (3) bekezdésében, 56. § (8) bekezdésében, 58. § (3) és (4) bekezdésében, 61. § (2) bekezdés a)-j) és l)-o) pontjában, 61. § (4) bekezdésében, 62/B. § (1) és (2) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 65. §-ában, 65/A. §-ában, 66. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 67. § (1), (2), és (4)-(6) bekezdésekben, 69/A. §-ában, és 70. §-ában foglalt jogosítványok. Ez a rendelkezés nem érinti a területi halgazdálkodási hatóság, illetve a Pest Megyei Kormányhivatal ellenőrzési és intézkedési jogosultságát."

(32) Az R93. 33. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hhvtv.)

"b) 56. § (13) bekezdése, 63. § (4) bekezdése, 63/A. §-a és 74. § (7) bekezdése szerinti esetben a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a NÉBIH."

(33) Az R93. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal jár el ingatlanügyi hatóságként."

(34) Az R93. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott földminősítéssel kapcsolatos ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal

a) végzi a községi és járási mintaterek kijelölését, karbantartását, a községi és járási mintatér-jegyzék vezetését,

b) folytatja le a földminősítési eljárást, ha a különböző becslőjárásba vagy osztályozási vidékbe tartozó települések határa területrész átadása-átvétele következtében megváltozik."

(35) Az R93. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait szerződés alapján igénybevevőknek az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti ellenőrzésére, továbbá a hozzáférési jogosultság visszavonására vagy felfüggesztésére irányuló javaslat megtételére jogosult ingatlanügyi hatóság - ha e rendelet másként nem rendelkezik - az igénybevevő székhelye, illetve ha a szolgáltatások igénybevétele attól eltérő telephelyen történik, a telephelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal. A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv évente egyszer rendszeresen, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresésére eseti tájékoztatást ad a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait szerződés alapján igénybevevőkről."

(36) Az R93. 42. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az Mgtpt. 7. § (3) bekezdésében, 7/A. § (5) bekezdésében, valamint 8. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH-et és a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró járási hivatalt jelöli ki azzal, hogy az Mgtpt. 7/A. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a feldolgozó mezőgazdasági üzemközpontja szerint illetékes földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró járási hivatal jár el."

(37) Az R93. 42. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként az Mgtpt. 7. § (3) bekezdésében, 7/A. § (5) bekezdésében, valamint 8. § (7) bekezdésében foglaltak tekintetében a NÉBIH-et és a földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt jelöli ki azzal, hogy az Mgtpt. 7/A. § (5) bekezdésében foglaltak tekintetében a feldolgozó mezőgazdasági üzemközpontja szerint illetékes földművelésügyi igazgatási hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal jár el."

(38) Az R93. 43. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földműves nyilvántartás vezetésére a földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a Földforgalmi tv. szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld (a továbbiakban: föld) fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki a Földforgalmi tv.-ben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására, valamint a Fétv.-ben meghatározott, a biztonsági okmánnyal összefüggő kötelezettségek ellenőrzésére."

(39) A R93. a 48. §-t követően a következő 11/A-11/C. alcímmel egészül ki:

"11/A. A fajtavizsgálatot végző szerv kijelölése

48/A. § A Kormány a vetőmagtörvény 8. §-ában, 9. § (1) és (2) bekezdésében, 23. § (1) bekezdés k) pontjában és 26. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében fajtavizsgálatot végző szervként a NÉBIH-et jelöli ki.

11/B. Az állami elismerési nyilvántartást vezető szerv kijelölése

48/B. § A Kormány a vetőmagtörvény 9. § (3) bekezdésében, 10. § (4) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 15. § (8) és (11) bekezdésében, 16. § (4) bekezdésében, 19. § (2) bekezdésében, és 23. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében állami elismerési nyilvántartást vezető szervként a NÉBIH-et jelöli ki.

11/C. A minősítést végző szerv kijelölése

48/C. § A Kormány a vetőmagtörvény 15. § (9) bekezdésében és 19. § (3) bekezdésében foglaltak tekintetében minősítést végző szervként a NÉBIH-et jelöli ki."

(40) Az R93. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány - a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő, valamint a (2) bekezdésben meghatározott eljárások kivételével - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben foglaltak tekintetében telekalakítási hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes, földügyi igazgatási hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki."

(41) Az R93. 60. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Vadászati hatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a vadászterület fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal (a továbbiakban: területi vadászati hatóság) jár el - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a megyére kiterjedő illetékességi területen."

(42) Az R93. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A mezőgazdasági célú tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásban a bányászati hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt kell szakértőként kirendelni."

(43) Az R93.

a) 2. melléklete helyébe a 37. melléklet lép,

b) 4. melléklete helyébe a 38. melléklet lép.

(44) Az R93.

1. 4. §-ában, 55. § c) pontjában a "kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalát" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

2. 6. § (1) bekezdésében az "a területi természetvédelmi hatóság, valamint a jegyző" szövegrész helyébe a "valamint a területi természetvédelmi hatóság" szöveg,

3. 6. § (4) bekezdésében a "kormányhivatal és járási hivatal, valamint a jegyző" szövegrész helyébe a "kormányhivatal, valamint a járási hivatal" szöveg,

4. 7. § c) pontjában, 18. § (8)-(10) bekezdésében, 29. § d) pontjában, 42. § (4) bekezdésében, 50. § (1) bekezdésében, 51. § b) pontjában, 54. §-ában, 59. § d) pontjában a "megyeszékhely szerinti járási hivatalt" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalt" szöveg,

5. 9. § (1) bekezdés d) pontjában, 30. § (1) bekezdésében, 44. § (4) bekezdésében, 48. § bb) alpontjában és c)-d) pontjában a "megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

6. 17. § (2) bekezdés b) pontjában, 18. § (1) bekezdés c) és e) pontjában, 18. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, 18. § (6) bekezdésében, 20. § (1) bekezdés b) pontjában, 20. § (2) bekezdésében, 23. § (2)-(3) bekezdésében, 26. § a) pontjában a "növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal" szövegrész helyébe a "növény-és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal" szöveg,

7. 18. § (2) bekezdés d) pontjában a "Pest Megyei Kormányhivatal" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

8. 18. § (5) bekezdésében a "feladatokat" szövegrész helyébe a "feladatokat, valamint az Éltv. 38. § (1) bekezdés 26. pont g) alpontja szerinti feladatot" szöveg,

9. 28. § (2) bekezdés c) és g) pontjában, 52. § (3) bekezdés a)-b) pontjában a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalt" szöveg,

10. 28. § (2) bekezdés e) pontjában a "növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatalt" szövegrész helyébe a "növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt" szöveg,

11. 30. § (1) bekezdésében az "Elsőfokú halgazdálkodási" szövegrész helyébe a "Halgazdálkodási" szöveg,

12. 30. § (7) bekezdésében az "és a területi halgazdálkodási hatóság által első fokon hozott döntés esetében másodfokon a Pest Megyei Kormányhivatal" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,

13. 32. § (4) bekezdésében a "halászati" szövegrész helyébe a "halgazdálkodási" szöveg,

14. 35. §-ában a "halászjegy" szövegrész helyébe a "halászati engedély" szöveg,

15. 43. § (5) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatalt" szövegrész helyébe "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg,

16. 43. § (6) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

17. 45. § d) pontjában a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalt" szöveg,

18. 46. § (2) bekezdésében a "járási hivatalok" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalok" szöveg,

19. 47. § (1) bekezdés d) pontjában a "19. § (2a) bekezdésében" szövegrész helyébe a "19. § (1) és (3) bekezdésében" szöveg, az "e) pontjában" szövegrész helyébe az "e) pontjában, h) pont he) alpontjában" szöveg,

20. 47. § (1) bekezdés f)-g) pontjában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg,

21. 52. § (1) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalt (a továbbiakban: talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal)" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: talajvédelmi hatáskörben eljáró kormányhivatal)" szöveg,

22. 54. §-ában az "59. § (2) és (3) bekezdésében, 60. §-ában, 62. §-ában és 63. §-ában" szövegrész helyébe az "59. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 60. §-ában, 62. §-ában, 63. § (2) és (3) bekezdésében, 64. § (1)-(3) bekezdésében és 64/A. § (1), (4) és (5) bekezdésében" szöveg,

23. 60. § (3a) bekezdésében a "Pest Megyei Kormányhivatal" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,

24. 76. § (4) bekezdésében az "A jogszabályban" szövegrész helyébe az "Apróvadra történő vadászat esetén a jogszabályban" szöveg,

25. 79/E. § (4) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg

lép.

(45) Hatályát veszti az R93.

1. 3. § (3) bekezdés c) pontja,

2. 3. § (4)-(7) bekezdése,

3. 5. § (2) bekezdésében, 8. § (2) bekezdésében, 14. § (3) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében az "elsőfokon" szövegrész,

4. 8. § (1) bekezdése,

5. 9. § (1) bekezdés d) pontjában a " , 28. §-ában a szállítmányonkénti minőségi tanúsítvány kiadása tekintetében" szövegrész,

6. 12. § (4) bekezdés a) pontja,

7. 13. § d) pontja,

8. 14. § (1) és (2) bekezdése,

9. 18. § (1) bekezdés c) pontjában és 26. § a) pontjában az "és a Pest Megyei Kormányhivatal" szövegrész,

10. 18. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a "valamint a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró Pest Megyei Kormányhivatal," szövegrész,

11. 18. § (11) bekezdése,

12. 30. § (2) bekezdésében, 60. § (2) bekezdésében az "Érdi Járási Hivatal" szövegrész,

13. 34. § (3) bekezdésében, 37. § (2a) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész,

14. 36. § c) pontja,

15. 37. § (2) bekezdése,

16. 42. § (5) bekezdése,

17. 45. § c) pontja,

18. 46. § (1) bekezdése,

19. 47. § (1) bekezdés e) pontja,

20. 50. § (2) bekezdése,

21. 52. § (4) bekezdése,

22. 56. § b) pontjában a "megyeszékhely szerinti járási hivatala" szövegrész,

23. 60. § (3) bekezdése,

24. 79/A. § (4) bekezdése,

25. 79/D. § (3) bekezdése,

26. 79/E. § (6) bekezdése,

27. 79/F. § (3) bekezdése,

28. 79/H. § (7) bekezdése,

29. 1. melléklete.

160. Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

160. § (1) Az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól szóló 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R94.) 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az eljárás lefolytatására és a döntés meghozatalára a (2) és (3) bekezdés szerint jogosult kormányhivatal köteles a döntés meghozatala előtt valamennyi érintett kormányhivatal írásos véleményét kikérni a kérelem teljesíthetősége tekintetében. Az érintett kormányhivatal a megkeresésre 8 napon belül köteles válaszolni. Véleményeltérés esetén az eljárás lefolytatására jogosult kormányhivatal álláspontja az irányadó. A döntés meghozatalát követően a véleményeltérés okairól az érintett kormányhivatalokat tájékoztatni kell. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az eljáró kormányhivatal a döntés véglegessé válását követően tájékoztatja a minisztert a véleményeltérés okairól."

(2) Az R94. 6. címe és a 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A közigazgatási per

12. § (1) Az érintett ingatlan tulajdoni lapjára fel kell jegyezni az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtásának a tényét.

(2) Az ingatlan határvonalát vagy területét érintő keresetlevelet az ingatlanügyi hatósági határozat elleni keresetlevél benyújtása tényének feljegyzésével egyidejűleg meg kell küldeni valamennyi érintett ingatlan tulajdonosának is."

(3) Az R94.

a) 3. § (1) bekezdésében a "járási hivatal, mint elsőfokú" szövegrész helyébe a "kormányhivatal, mint" szöveg,

b) 3. § (2)-(5) és (8) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésben, 6. § (1) bekezdésében, 7. § (1) és (4) bekezdésben, 8. § (1) és (2) bekezdésben, 16-17. §-ban, 23. § (4)-(5) bekezdésében, 25. § (2) bekezdésében, 2. melléklet 3. pontjában a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 3. § (3)-(4) bekezdésében, 6. § (1)-(2) bekezdésben a "járási hivatalhoz" szövegrészek helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

d) 3. § (3) bekezdésében, 2. alcím címében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

lép.

(4) Hatályát veszti az R94.

a) 2. § (1) bekezdésében a "vagy az ingatlanügyi hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak (a továbbiakban: járási hivatal)" szövegrész,

b) 7. § (3) bekezdése,

c) 5. alcíme,

d) 4. melléklete.

161. A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

161. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R95.) 3. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az egyes, jogszabályban meghatározott sugáregészségügyi feladatokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja el.

(3a) A sugáregészségügyi feladatok ellátását és a sugáregészségügyi előírások betartásának ellenőrzését a Nemzeti Népegészségügyi Központ - az egészségügyi szolgáltatók vonatkozásában speciális szakértelmet és gyakorlatot igénylő esetben a szakfelügyelő főorvos, a rendvédelmi szervek által működtetett egészségügyi szolgálatok esetében pedig a Rendvédelmi Közegészségügyi-járványügyi Szolgálat közreműködésével - látja el."

(2) Az R95. 4. alcíme a következő 6/G. §-sal egészül ki:

"6/G. § A Kormány a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 239. § (2) bekezdése tekintetében egészségügyi államigazgatási szervként az NNK-t jelöli ki."

(3) Az R95. 8. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost jelöli ki az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ehi.)]

"aa) 4. § (1) bekezdés k), l) és o) pontja, 4/A. § (1) bekezdése,"

[szerinti feladatok ellátására.]

(4) Az R95. 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az országos tisztifőorvost jelöli ki)

"i) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 20. § (7) bekezdése"

(szerinti feladatok ellátására.)

(5) Az R95. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a népegészségügyi feladatkörbe tartozó közigazgatási hatósági ügyekben az eljárás a járási hivatal hatáskörébe tartozik."

(6) Az R95. 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos eljárásban a földtani környezet és az ásványvagyon védelme szakkérdését a gyógyhely helye szerint illetékes bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal vizsgálja."

(7) Hatályát veszti az R95.

a) 2. § (1) bekezdés b) pontjában a "elsőfokú" szövegrész,

b) 2. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "sugáregészségügyi," szövegrész,

c) 3. § (2) bekezdésében a " , valamint az 1. mellékletben meghatározott esetekben - figyelemmel a (3) bekezdésben és a 2. mellékletben foglaltakra is -" szövegrész,

d) 9. § (1) bekezdés a)-c) pontja,

e) 12. § a) pontja,

f) 13. § (2) bekezdése,

g) 16. § (5) bekezdésében az "A fürdőhely kijelölésével kapcsolatos másodfokú eljárásban szakértőként a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelhető ki." szövegrész,

h) 1. melléklete,

i) 2. melléklet 2. pontja.

162. Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

162. § (1) Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R96.)

a) 1. § d) pontjában a "kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala [a c) és a d) pont a továbbiakban együtt: járási hivatal]" szövegrész helyébe a "kormányablak" szöveg,

b) 6. § (1)-(2) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányablak" szöveg,

c) 7. § (5) és (5a) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 7. § (7) bekezdésében a "járási hivatalok" szövegrész helyébe a "kormányhivatalok és a kormányablakok" szöveg,

e) 8. § (3) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

f) 8. § (5) bekezdésében a "NEAK-ot, a kormányhivatalt és a megyeszékhely szerinti járási hivatalt" szövegrész helyébe a "NEAK-ot és a kormányhivatalt" szöveg,

g) 8. § (6) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányablakot" szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az R96.

a) 1. § c) pontja,

b) 4. § (4) és (5) bekezdése,

c) 5. §-a,

d) 6. § (2) bekezdésében a " , valamint a járási hivatal" szövegrész,

e) 7. § (3) bekezdés d)-f) pontja,

f) 8. § (4) bekezdésében az "a megyeszékhely szerinti járási hivatalt és" szövegrész,

g) 13-16. §-a.

163. A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosítása

163. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R97.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fogyasztóvédelmi hatóságként a Kormány - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörbe tartozó ügyek kivételével - közigazgatási hatósági ügyekben

a) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal),

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal),

c) a Pest Megyei Kormányhivatalt, valamint

d) a fogyasztóvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter)

e) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: katasztrófavédelmi főigazgatóság),

f) a Szerencsejáték Felügyeletet

jelöli ki."

(2) Az R97. 1. és 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § Fogyasztóvédelmi hatóságként a Kormány - a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörbe tartozó ügyek kivételével - közigazgatási hatósági ügyekben

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal),

b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: katasztrófavédelmi főigazgatóság),

c) a Pest Megyei Kormányhivatalt,

d) a Szerencsejáték Felügyeletet, valamint

e) a fogyasztóvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter)

jelöli ki.

2. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a Kormány általános fogyasztóvédelmi hatóságként a kormányhivatalt jelöli ki."

(3) Az R97. 3. §-a a következő (4c)-(4e) bekezdésekkel egészül ki:

"(4c) A Kormány a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak tekintetében fogyasztóvédelmi hatóságként a Szerencsejáték Felügyeletet jelöli ki.

(4d) A Kormány fogyasztóvédelmi hatóságként a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 14-15. §-ában, 72. §-ában foglaltak tekintetében a katasztrófavédelmi főigazgatóságot, a 104. § (2) bekezdésében, a 108. § (3) bekezdésében és a 109. § (8) bekezdésében foglaltak tekintetében a megyeszékhely szerinti járási hivatalt jelöli ki.

(4e) A katasztrófavédelmi főigazgatóság (4d) bekezdés szerinti hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben a hatósági ellenőrzési feladatokat a katasztrófavédelmi főigazgatóság és illetékességi területén a katasztrófavédelmi igazgatóság látja el."

(4) Az R97. a következő 10. §-sal egészül ki:

"10. § A Szerencsejáték Felügyelet fogyasztóvédelmi hatóságként történő kijelölését a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni."

(5) Az R97.

a) 3. § (2), (4), (4a), (4b), (4d), (5) és (7) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

b) 3. § (3a) bekezdésében a "Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát" szövegrész helyébe a "Budapest Főváros Kormányhivatalát" szöveg,

c) 3. § (6) és (8) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

d) 3. § (9) bekezdésében a "járási hivatalt, a megyeszékhely szerinti járási hivatalt, valamint a Pest Megyei Kormányhivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

e) 4. § (3) bekezdésében a "járási hivatal, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 5. § (4) bekezdés f) pontjában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

g) 5. § (4) bekezdés g) pontjában a "állami tisztviselőinek" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselőinek" szöveg

lép.

(6) Hatályát veszti az R97.

a) 3. § (4) bekezdés a) pontja,

b) 5. § (1) bekezdésében az "és a járási hivataloknak" szövegrész,

c) 5. § (4) bekezdés e) és g) pontjában az "a járási hivatal és" szövegrész.

164. Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

164. § (1) Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R98.) 1. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A természetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ellátja az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet]

h) 9. cikk (3) bekezdése

[szerinti feladatokat.]

(2) Az R98. 2. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az országos illetékességgel első fokon eljáró természetvédelmi hatóság ellátja az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet)

"c) a 8. cikk (1) bekezdése szerinti ex situ engedélyezéssel"

(kapcsolatos feladatokat.)

(3) Az R98. 4. § nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A természetvédelmi, környezetvédelmi, élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi, növény- és talajvédelmi, erdészeti, vadászati és halgazdálkodási feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), valamint az országos illetékességgel eljáró növénytermesztési hatóság, élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, erdészeti hatóság, vadászati hatóság, halgazdálkodási hatóság és természetvédelmi hatóság - a hatáskörébe tartozó ügyekben - ellátja az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(4) Az R98. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása érdekében a kormányhivatal, az országos illetékességgel eljáró természetvédelmi hatóság, az országos illetékességgel eljáró növénytermesztési hatóság, a területi vízügyi hatóság és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hatósági ellenőrzést végez."

(5) Az R98. a 11. §-t követően a következő 3/A-3/B. alcímmel egészül ki:

"3/A. A kedvtelésből tartott idegenhonos inváziós fajok példányainak bejelentő- és információs rendszere

11/A. § (1) Az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonosok az általuk tartott idegenhonos inváziós fajok jegyzékén szereplő kedvtelésből tartott állatokat kötelesek bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a tulajdonos nevét, az egyedek faját, darabszámát, nemét (amennyiben ismert), életkorát, a tulajdonba kerülés időpontját, valamint tartási körülményeinek leírását.

(2) A területi természetvédelmi hatóság a bejelentett példányokról és a velük összefüggésben közölt adatokról nem közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.

(3) A területi természetvédelmi hatóság a bejelentéssel érintett faj jogszerű tartásának feltételeiről a bejelentőt tájékoztatja.

(4) A bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a természetvédelmi hatóság a 10. § a) pontja alapján inváziós bírságot szab ki.

3/B. Befogadó létesítmények kijelölése

11/B. § Az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós faj ex situ megőrzésére csak az az állami vagy önkormányzati fenntartású intézmény kaphat engedélyt, amely elsődlegesen a természet- és állatvédelmet szolgálja, az ismeretterjesztést, oktatást és nevelést az ott élő állatok folyamatos és szakszerű bemutatásával és tájékoztatással biztosítja, és biztosítani tudja az egyedek tartására vonatkozóan a 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (3) bekezdésében foglalt előírásokat, és az eljáró hatósággal kötött írásos megállapodásban vállalja az adott faj kedvtelésből tartott példányainak az átvételét és elhelyezését (a továbbiakban: befogadás), melyeket a tulajdonosuk nem tud az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelelően tartani, vagy jogellenesen tart."

(6) Az R98. 9. § (1) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg lép.

(7) Hatályát veszti az R98.

a) 2. § (1) és (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és (2) bekezdésében, 9. § (2)-(4) bekezdésében az "első fokon" szövegrész,

b) 2. § (1) bekezdés a) pontja.

165. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

165. § (1) Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R99.) 35. alcíme a következő 150/B. §-sal egészül ki:

"150/B. § Az alábbi nyilvántartások és adatbázisok adatai tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a nyilvántartást vagy adatbázist vezető együttműködő szerv, ennek hiányában a nyilvántartást vagy adatbázist működtető együttműködő szerv, továbbá ezen nyilvántartások vagy adatbázisok vezetésére, illetve működtetésére jogszabályban kötelezett valamennyi szervezet a KKSZB KEÜSZ útján külön jogszabályban rögzítettek szerint automatikus információátadási szolgáltatást nyújt, vagy azt központi szolgáltatásként a KKSZB KEÜSZ szolgáltatójától igénybe veszi, amelynek keretében biztosítja az alábbi nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő egyes adatoknak a fővárosi és megyei kormányhivatalok, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatalok részére történő átadásának lehetőségét automatikus információátadás útján:

1. a lakáscélú állami támogatásban részesített személyek szerződéses adatainak nyilvántartása;

2. a Pénzbeli és Természetbeni Ellátások nyilvántartása;

3. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer adatainak nyilvántartása;

4. az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer nyilvántartása;

5. a Támogatási Életút Bázis Adatok nyilvántartása;

6. az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatainak nyilvántartása;

7. a Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer adatainak nyilvántartása;

8. a hatósági intézkedések és szülők adatai nélkül anyakönyvezett gyermekek adatainak nyilvántartása;

9. az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatainak nyilvántartása;

10. az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer adatainak nyilvántartása;

11. az elektronikus fogyasztóvédelmi szakrendszer;

12. Áldozat segítő/Jogi Segítségnyújtás szakrendszer (ÁS/JS) szakrendszer;

13. a Pártfogói Iktató és Nyilvántartó Rendszer nyilvántartása;

14. a Felügyelői Ellenőrzések Informatikai és Iktató Rendszere nyilvántartása;

15. az őstermelői nyilvántartás;

16. a Közúti Központi Információs Rendszer adatainak nyilvántartása;

17. a Felsőoktatási Információs Rendszer nyilvántartása;

18. ipar-, és kereskedelmi szakrendszer;

19. Integrált Szakrendszer Lakcímet Használóknak."

(2) Hatályát veszti az R99. 99. § 11. pontjában az "elsőfokú" szövegrész.

166. Az ízesített borászati termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 484/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

166. § Az ízesített borászati termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalmára irányuló eljárásról, valamint ezen termékek ellenőrzéséről szóló 484/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-ában az "a borászati hatóságként eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrész helyébe az "a borászati hatóságként eljáró megyei kormányhivatal" szöveg lép.

167. A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet módosítása

167. § (1) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R100.)

a) 8. § (1) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)" szöveg,

b) 8. § (2) és (3) bekezdésében, 8/B. § (3)-(4), (9)-(12) és (15) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrész helyébe a "járási hivatal" szöveg,

c) 8/B. § (1)-(2), (7)-(8) bekezdésében a "kormányhivatal" szövegrészek helyébe a "járási hivatal" szöveg,

d) 8/B. § (1) bekezdésében a "kormányhivatalt" szövegrész helyébe a "járási hivatalt" szöveg,

e) 8/B. § (2) bekezdésében a "kormányhivatalnál" szövegrészek helyébe a "járási hivatalnál" szöveg,

f) 8/B. § (2) bekezdésében a "kormányhivatalhoz" szövegrész helyébe a "járási hivatalhoz" szöveg,

g) 8/B. § (6) és (14) bekezdésében a "kormányhivatalnak" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak" szöveg

lép.

(2) Az R100. 10/A. §-ában a "2019." szövegrész helyébe a "2020." szöveg lép.

168. A fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet módosítása

168. § A fás szárú ültetvényekről szóló 135/2017. (VI. 9.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatalnak" szöveg lép.

169. A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet módosítása

169. § (1) A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatról szóló 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R101.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kormányhivatal bányafelügyeleti hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket az MBFSZ gyakorolja. A kormányhivatalok bányafelügyeleti és állami földtani hatósági feladatait érintően felügyeleti szerv az MBFSZ."

(2) Az R101. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § (1) A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában - az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálásának kivételével -, a 2. mellékletben meghatározott feltételek esetén a kormányhivatal a 2. mellékletben meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.

(2) A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén a kormányhivatal a 3. mellékletben meghatározott szakkérdéseket vizsgálja.

(3) A kormányhivatal a polgári felhasználású robbanóanyagok gyártására, tárolására, felhasználására, megsemmisítésére vonatkozó engedélyezési eljárásában, ha a tevékenység végzése védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlangban vagy barlang védőövezetében történik vagy ezekre közvetlen hatással van, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges, a tevékenységnek a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltaknak vagy további feltételek fennállásának megfelelőségét szakkérdésként vizsgálja.

(4) A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések létesítésének (felállításának) és használatbavételének engedélyezésére irányuló eljárásban a kormányhivatal a helyi építési szabályzat előírásainak történő megfelelést szakkérdésként vizsgálja.

(5) A bányászati hulladékkezelő létesítmények bezárási eljárásában - ha a bezárást nem műszaki üzemi terv jóváhagyásával engedélyezik - a kormányhivatal a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelőséget szakkérdésként vizsgálja."

(3) Az R101.

a) 2. melléklete helyébe a 39. melléklet,

b) 3. melléklete helyébe a 40. melléklet

lép.

(4) Hatályát veszti az R101. 3. § (4) bekezdésében az "első fokon" szövegrész.

170. A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet módosítása

170. § A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. melléklete helyébe a 41. melléklet lép.

171. A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet módosítása

171. § A Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke Mellékletének kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 3. melléklete helyébe a 42. melléklet lép.

172. A Szerencsejáték Felügyeletről szóló 183/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet módosítása

172. § (1) A Szerencsejáték Felügyeletről szóló 183/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R102.) 3. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § A Felügyelet ellátja a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grtv.) 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat."

(2) Az R102. a következő 11. §-sal egészül ki:

"11. § A Grtv. 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak megsértése miatt 2020. január 1-jét megelőzően indult hatósági ügyekben az ügy indulásakor annak elbírálására hatáskörrel rendelkező szerv jár el."

173. A bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 279/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet módosítása

173. § Hatályát veszti a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló 279/2017. (IX. 22.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés 2. pontjában az "az egyéni vállalkozói igazolvány kiállítóját és számát, ennek hiányában az" szövegrész.

174. A Magyar Államkincstárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet módosítása

174. § (1) A Magyar Államkincsárról szóló 310/2017. (X. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R103.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány az EMVA-ból, az EMGA-ból, valamint a nemzeti hatáskörben finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó, elháríthatatlan külső ok (vis maior) elismerésére irányuló eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy adott vis maior eset a kérelemben jelzett területen és időpontban bekövetkezett-e -,

a) a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az agrárkár-megállapító szervként eljáró megyei kormányhivatalt,

b) az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt,

c) az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt,

d) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt

szakhatóságként jelöli ki."

(2) Hatályát veszti az R103.

a) 14. § (2) bekezdésében, (3) bekezdés h) pontjában a " , valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalok" szövegrész,

b) 14. § (4) bekezdés b)-c) pontjában az "és járási (fővárosi kerületi) hivatalok" szövegrész,

c) 18. § (2) bekezdésében az "és a Pest Megyei Kormányhivatal egyeztetés útján" szövegrész.

175. A három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet módosítása

175. § (1) A három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R104.) 2. (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"3. kormányhivatal: a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a lakáscélú jelzáloghitel fedezetét képező lakás fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal, Pest megye és a főváros területén fekvő lakáscélú jelzáloghitel fedezetét képező lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatala;"

(2) Az R104. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján

a) ellátott feladatkörei gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja,

b) a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e) és f) pontjában és kizárólag ezekhez kapcsolódva a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(2) A kormányhivatalnak a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatban e rendelet alapján a hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti eljárást folytató felügyeleti szerv a miniszter."

(3) Az R104.

a) 2. § (1) bekezdés 2. pontjában, 12. § (1) bekezdésében a "járási hivatalnál" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg,

b) 2. § (1) bekezdés 6. pontjában, 6. § (8) bekezdésében, 9. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, 10. § (1) és (3)-(4) bekezdésében, 12. § (1) és (4)-(6) bekezdésében, 13. § (1)-(3) bekezdésében, 15. § (1)-(3) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrészek helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 6. § (8) bekezdésben és 12. § (1) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

d) 14. § (5) bekezdésében a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "kormányhivatalt" szöveg,

e) 23. § (5) bekezdésében a "járási hivataltól" szövegrész helyébe a "kormányhivataltól" szöveg,

f) 24. § nyitó szövegrészében, 26. § (3) bekezdésében a "járási hivatal, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

(4) Hatályát veszti az R104. 8. alcíme.

176. A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 370/2017. (XII. 8.) Korm. rendelet módosítása

176. § (1) A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 370/2017. (XII. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R105.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Továbbképzést a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Jelnyelvi Programirodája (a továbbiakban: Programiroda) által pályázati úton hároméves időtartamra kijelölt személyek vagy szervezetek (a továbbiakban: továbbképző szervezet) szervezhetnek a kijelölésben meghatározottak szerint."

(2) Az R105. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Programiroda a kijelölésben meghatározza, hogy a továbbképző szervezet által szervezett és a pályázatban feltüntetett programok közül melyeket ismer el a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzésnek. A Programiroda a kijelölésről szóló döntését a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége véleményének kikérésével hozza meg."

(3) Az R105.

a) 9. § (2) bekezdés b) pontjában, 9. § (3) bekezdésében, 10. § (3) bekezdésében, 11. § (1)-(4) bekezdésében a "Hivatal" szövegrész helyébe a "Programiroda" szöveg,

b) 9. § (5) bekezdésében a "Hivatal" szövegrészek helyébe a "Programiroda" szöveg,

c) 10. § (2) és (3) bekezdésében a "Hivatalnak" szövegrész helyébe a "Programirodának" szöveg

lép.

177. A tartós ápolást végzők időskori támogatásáról szóló 383/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet módosítása

177. § Hatályát veszti a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról szóló 383/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet 1. §-ában az "első fokon" szövegrész.

178. Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

178. § (1) Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R106.) a következő 6. §-sal egészül ki:

"6. § Az 1. melléklet 1076, 1078 és 1081. sorában foglalt adatgyűjtéshez kapcsolódóan az első fokon eljáró építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok a 2020. év február 28-ig keletkezett ügyek vonatkozásában legkésőbb 2020. február 29-ig szükséges adatot szolgáltatniuk a Központi Statisztikai Hivatal felé."

(2) Az R106. 1. melléklet 1696. sora kiegészül a következő (17) ponttal:

(A család- és gyermekjóléti szolgáltatások adatai)

"(17) Központok: adatok a hozzátartozók közötti erőszakkal kapcsolatos családvédelmi koordinációs feladatokról"

(3) Hatályát veszti az R106. 1. melléklet

a) 1210. sor (13) pontja,

b) 1076-1078 és 1081 sorában az "elsőfokú" szövegrész.

179. A barlangok nyilvántartásáról szóló 392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

179. § A barlangok nyilvántartásáról szóló 392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Nyilvántartásba be kell jegyezni valamennyi, a Tvt. 51. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekre vonatkozó adatot."

180. Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás részletes szabályairól szóló 418/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

180. § Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vételhez szükséges szakmai gyakorlati idő szakirányú jellegének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárás részletes szabályairól szóló 418/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 8. pont a) alpontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "az a területi mérnöki kamara, amelynek az ügyfél a tagja" szöveg lép.

181. A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás részletes szabályairól szóló 419/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

181. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás részletes szabályairól szóló 419/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R107.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton (a továbbiakban: ügyfélszolgálat) vagy kormányablakban személyesen előterjesztett kérelmet az ügyfélszolgálat vagy a kormányablak készíti el, amelyet a kérelmező a helyszínen aláír."

(2) Az R107. 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A kormányablakban személyesen előterjesztett kérelem alapján kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv postai úton küldi meg a kérelmező vagy a kérelmező által meghatározott címzett belföldi kézbesítési címére."

182. A bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatások engedélyezése iránti eljárás, valamint a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 420/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

182. § A bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatások engedélyezése iránti eljárás, valamint a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 420/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A támogató hatóságként eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: támogató hatóság) a kérelmet és annak mellékleteit a beérkezést követő öt napon belül továbbítja a döntő hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: döntő hatóság)."

183. A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

183. § A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott szolgáltatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárások részletes szabályairól szóló 421/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"7. jogi segítségnyújtó szolgálat: a jogi segítségnyújtási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal és az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium"

184. Az egészségügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárás egyes kérdéseiről szóló 422/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

184. § Hatályát veszti az egészségügyi szakértői tevékenységgel kapcsolatos hatósági eljárás egyes kérdéseiről szóló 422/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet

a) 1. alcíme,

b) 1. melléklete.

185. Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

185. § Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § Az anyakönyvvezető - a menekültként elismert személyek kivételével - az anyakönyvi kivonatot, valamint a törvényben meghatározott adattartalmú értesítést nemzetközi szerződésben meghatározott időtartamon, ennek hiányában harminc napon belül közvetlenül a külföldi személy állampolgársága szerinti állam illetékes magyarországi külképviseleti hatóságának, vagy - ha a külföldi személy állampolgársága szerinti államnak Magyarországon nincs külképviselete - a külpolitikáért felelős miniszternek küldi meg."

186. Az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása

186. § (1) Az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R108.) 1. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R108. 12. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontja.

187. A személy- és vagyonőr, a magánnyomozó, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységével, valamint a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások eltérő és kiegészítő szabályairól szóló 487/2017. (XII. 29.)Korm. rendelet módosítása

187. § Hatályát veszti a személy- és vagyonőr, a magánnyomozó, az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységével, valamint a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárások eltérő és kiegészítő szabályairól szóló 487/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés e) pontjában a "vagy az egyéni vállalkozói igazolványának számát" szövegrész.

188. A nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezményről szóló 494/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

188. § (1) A nagycsaládosokat megillető földgáz árkedvezményről szóló 494/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R109.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nagycsaládos kedvezményre való jogosultság tekintetében - az igénylő kérelmére - a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) jár el. A nagycsaládos kedvezményre való jogosultságot a kormányhivatal egyszerűsített határozattal állapítja meg. A jogosultakról a nyilvántartást a Kincstár vezeti."

(2) Az R109.

a) 1. §-ában a "járási hivatalokra" szövegrész helyébe "fővárosi és megyei kormányhivatalokra" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdésében; 6. § (1) és (3) bekezdésében; 7. § (2) és (3) bekezdésében; 9. § (2) és (3) bekezdésében, 2. melléklet 6.1. és 6.5. pontjában a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 4. § (3) bekezdésében "járási hivatalnál" szövegrész helyébe "kormányhivatalnál" szöveg,

d) 6. § (2) bekezdésében, 7. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

e) 6. § (3) és (4) bekezdésében; 2. melléklet 6.3. pontjában a "járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg

lép.

189. A katonai munkavédelmi hatóság kijelöléséről, valamint sajátos feladatairól és hatásköreinek ellátásáról szóló 502/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról

189. § A katonai munkavédelmi hatóság kijelöléséről, valamint sajátos feladatairól és hatásköreinek ellátásáról szóló 502/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "járási hivatalt" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatalt" szöveg lép.

190. A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

190. § (1) A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 510/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R110.) 4. § (1) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:

(A hajózási hatóság engedélye nélkül végezhető:)

"d) a 25 m2 alatti fedélzeti területű úszóműállás létesítése és használatba vétele."

(2) Az R110. 17. § (1) bekezdésében az "Az elsőfokú" szövegrész helyébe az "A" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az R110. 44. § (2) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész.

191. Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

191. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 43. melléklet lép.

192. Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín világörökségi kezelési tervéről szóló 14/2018. (II. 12.) Korm. rendelet módosítása

192. § Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete világörökségi helyszín világörökségi kezelési tervéről szóló 14/2018. (II. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet 4.1.4.2. pontjában a "járási hivatalok," szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei" szöveg lép.

193. A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet módosítása

193. § (1) A kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R111.) 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány az e rendeletben meghatározott településkép-védelmi hatósági feladatok ellátására a kiemelt településkép-védelmi környezetre kiterjedő illetékességgel településkép-védelmi hatóságként az örökségvédelmi és építésügyi hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki."

(2) Hatályát veszti az R111.

a) 28. § (8) bekezdés b) pont bc) alpontja,

b) 35. § (2) bekezdése.

194. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása

194. § (1) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R112.) 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A Kormány a kulturális örökség védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására örökségvédelmi feladatkörében]

"a) örökségvédelmi hatóságként (a továbbiakban: hatóság) - a c)és d) pontban meghatározott feladatok kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal);

b) a kormányhivatalok örökségvédelmi hatósági feladatellátásának törvényességi, szakszerűségi ellenőrzésére és az e rendeletben meghatározott hatósági feladatokra örökségvédelmi hatóságként, valamint a hatóságnak az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szerinti felügyeleti szerveként a minisztert;"

(jelöli ki.)

(2) Az R112. 10. § (1) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az R112.

a) 10. § (7) bekezdésében a "járási (fővárosi kerületi) hivatalok," szövegrész,

b) 1. melléklete.

195. A rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása

195. § (1) A rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról szóló 143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R113.) 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Kormány a rendeltetésmódosítási engedély kiadására irányuló eljárás során eljáró hatóságok feletti felügyeleti szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki."

(2) Az R113. 4-5. §-ában, 6. § (4) bekezdésében az "Az elsőfokú" szövegrész helyébe az "A" szöveg lép.

(3) Hatályát veszti az R113.

a) 2. § (1) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrészek,

b) 2. § (2) bekezdése,

c) 10. § c) pontjában, 11. § (3) bekezdésében az "elsőfokú" szövegrész.

196. Az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása

196. § (1) Az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról szóló 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R114.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos bejelentésben közreműködő szervként, az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervként a Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv) jelöli ki.

(2) Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos hatósági ellenőrzési ügyekben eljáró szervként a Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: Hatóság) jelöli ki.

(3) Az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő adatokról kiállított hatósági bizonyítvánnyal, valamint az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatokat a nyilvántartást vezető szerv országos illetékességgel látja el."

(2) Hatályát veszti az R114.

a) 2. § (2) bekezdésében a " , valamint az igazolványhoz" szövegrész,

b) 3. alcíme,

c) 8. § (1) bekezdés a) pontja

d) 1-2. melléklete.

197. A Budai Palotanegyed területén megvalósuló kiemelten közérdekű beruházások megnevezéséről, valamint az ingatlanok vagyonkezelési feladatainak ellátásáról szóló 313/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

197. § (1) A Budai Palotanegyed területén megvalósuló kiemelten közérdekű beruházások megnevezéséről, valamint az ingatlanok vagyonkezelési feladatainak ellátásáról szóló 313/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R115.) 3. § (1) bekezdésében a "Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság" szövegrész helyébe a "Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörű Részvénytársaság" szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R115.

a) 2. §-a,

b) 1. melléklete.

198. A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet módosítása

198. § (1) A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R116.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) Az e rendelet szerinti, a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozó eljárásokban az együttes igénylők, illetve a támogatott személyek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező igénylők esetén Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) jár el.

(2) A kormányhivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásaiban

a) az ügyfelet hiánypótlásra két alkalommal is fel lehet hívni,

b) az ügyfél az eljárás szünetelését nem kérheti,

c) az ügyintézési határidő 30 nap, és

d) az 5. § (5) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszonyra vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárásban

da) automatikus döntéshozatalnak van helye,

db) jogszerű hallgatásnak nincs helye.

(3) A kormányhivatal a hitelintézetnek az igénylők, illetve a támogatott személyek hitelképességével kapcsolatos döntését nem bírálhatja felül, a hitelképességgel kapcsolatban megállapításokat nem tehet, és egyéb módon sem korlátozhatja a hitelintézet hitelezési tevékenységét."

(2) Az R116.

a) 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, (4) bekezdés b) pontjában a "járási hivatal és Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

b) 5. § (5) bekezdés d) pontjában az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

c) 5. § (7) bekezdésében az "a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatalától" szövegrész helyébe az "az egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivataltól" szöveg,

d) 8. § (1) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében a "járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

e) 8. § (2) bekezdésében, 17. § (1) és (3) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében a "járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

f) 8. § (2) bekezdésében, 20. § (2) bekezdésében a "járási hivatalnak" szövegrész a "kormányhivatalnak" szöveg,

g) 8. § (3) bekezdésében a "járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatalának" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

h) 20. § (3) bekezdésében a "járási hivatal, illetve Budapest Főváros Kormányhivatala" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg

lép.

199. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet módosítása

199. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R117.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) Az eljáró hatóság egészeként kizárt kormányhivatal helyett az 1/A. mellékletben meghatározott másik kormányhivatal jár el.

(2) Az eljáró hatóság egészeként kizárt járási hivatal helyett az 1/B. mellékletben meghatározott másik járási hivatal jár el.

(3) Ha az 1/A., illetve 1/B. mellékletben meghatározott kormányhivatal, illetve járási hivatal sem járhat el hatóságként, az eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján kijelölt hatóság jár el."

(2) Az R117. 46. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A Kormány a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 208/A. § (2) bekezdése szerinti szabálysértési hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki."

(3) Az R117. a következő 35/A. alcímmel egészül ki:

"35/A. A jegyzői építésügyi feladatok átvétele

62/A. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló a 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: törvény) 1. § (3) bekezdése alapján a jegyzői építésügyi igazgatási feladatok átvételéről kötendő megállapodás alapjául a települési önkormányzatnak a megállapodás megkötésének időpontjában meglévő vagyonleltára szolgál. A megállapodást a törvényben meghatározott felek e rendelet 10. melléklete szerinti megállapodás-minta alapján kötik meg.

(2) A megállapodás-minta egyes pontjainak a megállapodásban történő alkalmazása - az Átvevő fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott döntése alapján - az ingyenes használatba kerülő vagyonelemektől, illetve a köztisztviselők, valamint státuszaik átvételétől függően történik.

(3) A megállapodás alapján az érintett vagyonelemek tényleges birtokba adása jegyzőkönyv felvételével történik, melyre 2020. március 1-jével kerül sor.

(4) A birtokba adási eljárás levezetője a kormánymegbízott. A kormánymegbízott dönt a birtokba vételi eljárás pontos időpontjáról, továbbá a használatba vevőn és a polgármesteren kívüli jelenlévőkről, a birtokba vételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról, továbbá adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. A jegyzőkönyvet a kormánymegbízott és a polgármester írja alá."

(4) Az R117. a 44. melléklet szerinti 1/A. és 1/B. melléklettel egészül ki.

(5) Az R117. 4. melléklete címében a "járási (fővárosi kerületi) hivatal" szövegrész helyébe a "fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal" szöveg lép.

(6) Az R117. 5. melléklete a 45. melléklet szerint módosul.

(7) Az R117. 7. melléklete a 46. melléklet szerint módosul.

(8) Az R117. a 47. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.

(9) Hatályát veszti az R117.

a) 2. § (6) bekezdése,

b) 46. § (5) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatala" szövegrész,

c) 4. melléklet 1. pontja,

d) 4. melléklet 2.2. és 2.3. pontja,

e) 5. melléklet 11. pontja,

f) 6. melléklet 1-7. pontja és 34-35. pontja,

g) 7. melléklet 3. pontja.

200. Az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

200. § Az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet

a) 40. § a) pontjában a "megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal)" szövegrész helyébe a "megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szöveg,

b) 41. § a) pontjában, 45. §-ában, 46. § (2) bekezdésében, 51. § (3) bekezdésében, 55. § (2) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében, 76. §-ában, 78. § (1) bekezdésében, 79. §-ában, 85. §-ában a "megyeszékhely szerinti járási hivatal" szövegrész helyébe a "kormányhivatal" szöveg,

c) 42. § (4) bekezdésében, 58. § (4)-(6) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalnak" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnak" szöveg,

d) 58. § (1) bekezdésében a "megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz" szövegrész helyébe a "kormányhivatalhoz" szöveg,

e) 70. §-ában a "megyeszékhely szerinti járási hivatalnál" szövegrész helyébe a "kormányhivatalnál" szöveg

lép.

201. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet módosítása

201. § (1) A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R118.) 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az 1. § (4) és (5) bekezdése, a 2. § 7. pontja, a 8. alcím, a 19. §, valamint a 4. melléklet 2020. szeptember 1-jén lép hatályba."

(2) Az R118.

a) 15. § (1) bekezdésében az "a (2) és (3)" szövegrész helyébe az "a (2)-(4)" szöveg,

b) 15. § (3) bekezdésében az "Az 1. § (4) és (5) bekezdése, a 2. § 7. pontja, a 6. § (2) bekezdése, a 8. §, a 10. §, a 8. alcím, a 19. §, valamint a 4. melléklet" szövegrész helyébe az "A 6. § (2) bekezdése, a 8. §, valamint a 10. §" szöveg

lép.

202. Záró rendelkezések

202. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7. § (1)-(2) bekezdése, a 8. §,a 10. § (1)-(3), (5)-(6), (8) bekezdése, (10) bekezdés a)-f) és l)-m) pontja, (11) bekezdés a)-c) és g)-i) pontja, a 14-15. §, a 18. §, a 22. §, a 23. § (1)-(2) bekezdése, (3) bekezdés c)-h) pontja és (4) bekezdése, a 26. §, a 28. §, a 32. §, a 35. § (1) bekezdése, a 39. § (1) és (2) bekezdése, a 40-41. §, a 44. § (2)-(5), (7), (9) bekezdése, (10) bekezdés a) és d) pontja, (11) bekezdés a)-d) pontja, a 45. § (10) bekezdése, a 48-50. §, az 52. §, az 58. § (2) bekezdés b) pontja, (3) bekezdés b)-d) pontja, az 59. § (1) bekezdés b) pontja, (2) bekezdése, a 60. §, a 66-67. §, a 72. §, a 74. §, a 76. § b)-d) pontja, a 77-79. §, a 81. § (1) és (3)-(5) bekezdése, a 84-86. §, a 88. § (2) bekezdése, a 90-92. §, a 94. § (1) és (2) bekezdése, (3) bekezdés a)-b) pontja, (4) bekezdés c) pontja, a 95. § (4) bekezdése, (6) bekezdés h)-i) pontja, a 98. §, a 99. § (1) bekezdése, a 100. §, a 102. §, a 104-105. §, a 107. § (1) és (2) bekezdése, (4) bekezdés e)-f) és l) pontja, a 110. § (1) bekezdése, a 112. § b)-f) pontja, a 115. §, a 116. § (1)-(2) és (4) bekezdése, a 118-119. §, a 123. §, a 125. §, a 127. §, a 129. §, a 130. § (1) és (3) bekezdése, a 133. § (1) bekezdése, a 134. §, a 139-140. §, a 141. § (7) bekezdése, a 142. §, a 146-147. §, a 149. §, a 153-154. §, a 157. § (6) bekezdése, a 158. § (4)-(9) bekezdése, (14) bekezdés e)-g) pontja, a 159. § (6), (10)-(12), (14), (16)-(17), (19)-(22), (24)-(26), (28)-(32), (36), (39) bekezdése, (44) bekezdés 2-3., 13-14., 19., 22. és 24. pontja, (45) bekezdés 5-6., 9-10. és 19. pontja, a 161. § (1), (3)-(4) bekezdése, (7) bekezdés b)-f) és h)-i) pontja, a 163. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 164. § (1)-(2), (5) bekezdése, (7) bekezdés b) pontja, a 166. §, a 170-173. §, a 178. § (1)-(2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja, a 179-181. §, a 184-185. §, a 187. §, a 190. § (1) bekezdése, a 196. § (2) bekezdése, a 197. §, a 199. § (1), (3)-(4), (6)-(8) bekezdése, (9) bekezdés c)-d) pontja 2020. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 157. § (2)-(3) bekezdése 2020. január 10-én lép hatályba.

(4) A 148. § (1) és (2) bekezdése a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(5) Az 1-6. §; a 7. § (3) bekezdése; a 9. §; a 10. § (4), (7), (9) bekezdése, (10) bekezdés g)-k) és n) pontja, a (11) bekezdés d) -f) és j) pontja; a 11-13. §, a 16-17. §; a 19-21. §, a 23. § (3) bekezdés a)-b) pontja; a 24-25. §; a 27. §; a 29-31. §; a 33-34. §; a 35. § (2) bekezdése; a 36-38. §; a 39. § (3)-(4) bekezdése; a 42-43. §; a 44. § (1), (6), (8) bekezdése, (10) bekezdés b)-c) pontja, (11) bekezdés e) pontja; a 45. § (1)-(9) és (11)-(13) bekezdése; a 46-47. §; az 51. §; az 53-57. §; az 58. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés a) pontja; az 59. § (1) bekezdés a) pontja; a 61-65. §; a 68-71. §; a 73. §; a 75. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)-b) pontja, (3) bekezdése; a 76. § a) pontja; a 80. §; a 81. § (2) bekezdése; a 82-83. §, a 87. §; a 88. § (1) bekezdése; a 89. §; a 93. §; a 94. § (3) bekezdés c)-d) pontja, (4) bekezdés a)-b) pontja; a 95. § (1)-(3), (5) bekezdése, (6) bekezdés a)-d), f)-g), j)-m) pontja; a 96-97. §; a 99. § (2) bekezdése, a 101. §; a 103. §; a 106. §; a 107. § (3) bekezdése, (4) bekezdés a)-d), g)-k) pontja, (5) bekezdése; a 108-109. §; a 110. § (2)-(3) bekezdése, a 111. §; a 112. § a) pontja, a 113-114. §; a 116. § (3) bekezdése, a 117. §, a 120-122. §; a 124. §; a 126. §; a 128. §; a 130. (2) és (4) bekezdése; a 131-132. §; a 133. § (2)-(3) bekezdése; a 135-138. §; a 141. § (1)-(6) és (8)-(9) bekezdése; a 143-145. §; a 148. § (3) bekezdése; a 150-152. §; a 155-156. §; a 157. § (1), (4)-(5), (7)-(10) bekezdése; a 158. § (1)-(3), (10)-(13) bekezdése, (14) bekezdés a)-d) és h) pontja; a 159. § (1)-(5), (7)-(9), (13), (15), (18), (23), (27), (33)-(35), (37)-(38), (40)-(43) bekezdése, (44) bekezdés 1., 4-12., 15-18., 20-21., 23. és 25. pontja, (45) bekezdés 1-4., 7-8., 11-18., és 20-29. pontja; a 160. §; a 161. § (2), (5)-(6) bekezdése, (7) bekezdés a) és g) pontja; a 162. §; a 163. § (2), (5)-(6) bekezdése; a 164. § (3)-(4) és (6) bekezdése, (7) bekezdés a) pontja; a 165. § (2) bekezdése; a 167. § (1) bekezdése, a 168-169. §; a 174-177. §; a 178. § (3) bekezdés b) pontja; a 182-183. §; a 186. §; a 188-189. §; a 190. § (2)-(3) bekezdése; a 191-195. §; a 198. §; a 199. § (2), (5) bekezdése, (9) bekezdés a)-b) pontja, a 200. § 2020. március 1-jén lép hatályba.

(6) A 75. § (2) bekezdés c) pontja, a 196. § (1) bekezdése, a 199. § (9) bekezdés e)-g) pontja 2020. július 1-jén lép hatályba.

(7) A 95. § (6) bekezdés e) pontja, a 107. § (4) bekezdés m) pontja 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(8) A 165. § (1) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.

203. § (1) E rendelet rendelkezéseit a - rendelkezések hatálybalépésekor - folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e rendelet hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerülő folyamatban lévő elsőfokú ügyekben, valamint a folyamatban lévő peres eljárásokban az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása e rendelet rendelkezése szerint kerül.

(3) Ha az ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény vagy e kormányrendelet hatálybalépésével a fellebbezés kizárttá válik, törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a folyamatban lévő fellebbezési eljárást a fellebbezést kizáró rendelkezés hatálybalépését megelőzően hatáskörrel rendelkező szerv folytatja le.

(4) A folyamatban lévő ügyekben az e rendelet hatálybalépése előtt végzett eljárási cselekmények hatályát és a megkezdett határidőket nem érinti, hogy az eljárás lefolytatása e rendelet hatálybalépésével más szerv feladat- és hatáskörébe kerül.

(5) A (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó az e rendelet hatálybalépésével a más szervhez kerülő, valamely hatóság eljárásában felhasználandó szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló, folyamatban lévő szakhatósági eljárásra.

(6) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárást az a szerv folytatja le, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása e rendelet rendelkezése szerint kerül.

204. § (1) E rendelet 41. §-a, 51. §-a, 68. §-a, 75. §-a, 119. §-a, 132. §-a és 201. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendeletnek a 201. §-ban foglalt szabályozásra figyelemmel történő, a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Orbán Vikor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"2. számú melléklet a 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelethez

Kitöltési útmutató az önkormányzati ingatlanvagyon-kataszterhez

Általános tudnivalók

Az önkormányzat tulajdonában lévő minden önálló ingatlanról egyedi nyilvántartást kell felfektetni. Önálló ingatlan:

- az ingatlan-nyilvántartásban minden egyes helyrajzi szám alatt nyilvántartott föld a rajta lévő épületekkel, egyéb építménnyel, illetve azok együttese,

- az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi számmal rendelkező földrészleten kívüli önálló ingatlanok (egyéb önálló ingatlanok), függetlenül attól, hogy az önkormányzat számviteli nyilvántartásában a 12. számlacsoportban vagy az üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök között szerepel, valamint

- a számviteli nyilvántartásban - helyrajzi szám nélkül - a 12. számlacsoportban nyilvántartott felszín alatti és feletti építmények.

Nem tartoznak ide az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában a 12. számlacsoportban szereplő idegen (nem önkormányzati tulajdonú) ingatlanon végzett beruházási, felújítási, rekonstrukciós munkák aktivált értékei. A természetes vizek, közcélú vízilétesítmények és a közlekedési területek (például utak) és építményeik tekintetében - műszaki-gazdasági és vagyongazdálkodási szempontból - a vonal hossza és jellege a döntő, ezért ezen ingatlanoknál a vonalhoz kell az ingatlanvagyon-kataszter (a továbbiakban: kataszter) helyrajzi szám szerinti gyűjtését rendezni.

Az ingatlanok területi adatainak (hektár) egyedileg és összesítve meg kell egyezniük az ingatlan-nyilvántartás által az önkormányzat nevén nyilvántartott területtel.

Ingatlan a föld alatt (közterületen) vezetett közterületi közmű is. Ezért a kataszterben az építmények között szerepelniük kell.

A közterület alatt vezetett közművek az ingatlan-nyilvántartásában nem, csak a közművállalatok, valamint az önkormányzatok számviteli nyilvántartásában szerepelnek. (Nem minősül önkormányzati tulajdonú közműnek a gazdasági társaságba apportált közmű.)

A kataszternek a valós, természetbeni állapotot kell tartalmaznia. Ennek érdekében hármas követelmény, hogy

- a valós természetbeni állapotot tükrözze;

- a kataszterben szereplő valós állapot és az ingatlan-nyilvántartás lapjai között legyen összhang;

- a közműadatok egyezzenek meg a közműnyilvántartás önkormányzati tulajdonra vonatkozó részeivel.

A kataszterben feltüntetett épület ingatlanrészek, illetőleg egyéb építmény ingatlanrészek bruttó értékének külön-külön és minden időpontban meg kell egyezni a számvitelben nyilvántartott bruttó értékkel. A kataszter felfektetésének kiindulási alapja az ingatlan-nyilvántartás okirattára, a tulajdoni lapok és az ingatlannyilvántartási térkép.

Az ingatlan-nyilvántartás az önkormányzati tulajdont az 51-53. kódszámon tartja nyilván. Az önkormányzatnak a nem saját illetőségű területén lévő ingatlana tekintetében az ingatlan fekvése szerinti ingatlanügyi hatósággal kell egyeztetnie. Ha az ingatlanügyi hatóság adatai nem egyeznek meg az önkormányzat adataival, a valós helyzetnek megfelelően, a rendezést az ingatlanügyi hatóság felé kezdeményezni kell.

A régebben épült épületek, egyéb építmények műszaki adatai, jellemzői időközben változtak (átalakítás, korszerűsítés stb.), ezért célszerű azoknál a helyszíni felmérés.

A kataszter szerkezete az építőkocka elvére épül fel. Az "I" Ingatlan adatlap tartalmazza az ingatlanra vonatkozó minden lényeges összesítő, gyűjtő adatot az ingatlanügyi hatóság és a számvitel nyilvántartásaiból. A többi betétlap az ingatlanhoz tartozó föld, épület, építmény jellemzőit tartalmazza. Az "I" Ingatlan adatlaphoz minden esetben kapcsolódik a földre, területre jellemző ingatlan-nyilvántartási és építésügyi, településrendezési információ betétlapja. Ez alól kivétel, ha a föld idegen tulajdonú, csak a rajta lévő építmény önkormányzati tulajdonú.

A földterületre vonatkozó adatokat 5 betétlap foglalja össze:

"F" Földterület

"Z" Zöldterület

"U" Közlekedési terület

"V" Vizek, közcélú vízilétesítmények

"T" Temetők

Az ingatlanhoz az 5 közül - a meghatározott eseteken kívül - csak egy tölthető ki.

Az "F" földterület betétlap nem tartalmazza a zöldterület, közlekedési terület, vizek, temetők területre jellemző adatait. A kiemelést és a megkülönböztetést indokolta, hogy ismétlésre ne kerüljenek adatok (pl. zöldterület a földterülettel azonos). Ez utóbbi betétlapok tartalmazzák már a vagyongazdálkodás és feladatellátás szempontjából megkülönböztetett funkciójuknak megfelelő lényeges adatokat építményeikkel együtt (pl. út jellege, burkolata).

Ha a földterület beépített, akkor szükséges az épület és/vagy építmény betétlapjának (lapjainak) kitöltése, kivéve azt az esetet, amikor földhasználati jog alapján idegen tulajdonú épülettel beépített. Az épületekre vonatkozó adatokat 4 betétlap fogja össze: "E" Lakóépületek

"N" Intézmény vagy nem lakás célú épület

"R" Üzemi épület

"D" Melléképületek, építmények

A 4 betétlap az épületek építészeti vonatkozásait illetően közel azonos adatokat tartalmaz. Megkülönböztetés az épület funkcionális jellegéből adódik. Az önkormányzat feladatellátásában fontos szempont, hogy a kataszter ellátási adatokat is tartalmazzon. Az intézményekre vonatkozó épületlap feladata ezt az igényt kielégíteni (pl. az iskolai tantermek száma, óvodai férőhely, irodai munkahelyek száma). Az üzemi épületek funkció- és feladatcentrikus eltérései - bár sokrétűek - az előbbi két épületcsoporthoz képest azonban műszaki jellemzőik jobban áttekinthetők. A kataszterben való vezetés érdekében ezért indokolt az épületcsoport külön lapon történő szerepeltetése.

Egy ingatlanon előfordulhat, hogy mind a négy csoportba tartozó épület van, azon belül is egy fajtából több.

Épületlapot annyi épületről kell egyedileg kiállítani, ahány épület tartozik az ingatlanhoz.

Az építmények lehetnek egy ingatlanon önállóan és épületekkel együtt is.

Az építményeket a következő betétlapok fogják össze:

"K" Közmű, víz, csatorna

"H" Közmű, távfűtés

"S" Strand, fürdő

"O" Sportlétesítmények

"Y" Közlekedési műtárgyak

"P" Egyéb építmények

A közművek építményeinek megkülönböztetését az indokolja, hogy azok általában rendszert képeznek, művi építményeikhez (föld alatti vagy feletti) vezetékhálózat tartozik. A közművek, valamint a közlekedési műtárgyak betétlapjai az egybetartozó rendszert fogják össze, ezzel megteremtik az ingatlan-nyilvántartás és a számvitel adatai között a kapcsolatot.

Előfordulhat, hogy a vezetékeket és a közlekedési műtárgyakat nem lehet helyrajzi számhoz kötni. Ilyen esetben a megfelelő betétlap önállóan is szerepelhet a kataszterben, az "I" adatlap és az "F", "U" vagy a "V" a betétlap nélkül.

A közművek és a strand, fürdő betétlapjai csak a földterületi adatlaphoz kapcsolódhatnak.

A "P" egyéb építmények betétlapja a közműveken kívüli egyéb építmények jellemzőit tartalmazza.

Az épületeken belül önállóan hasznosítható egység a lakás és a nem lakás célú helyiség. A helyi önkormányzat vagyon- és lakásgazdálkodásában fontos szerepet tölt be (bérlet, elidegenítés). A kataszterben a lakás, nem lakás célú helyiség külön betétlapként az épülethez kapcsolódik:

"L" Lakás

"B" Nem lakás célú helyiség

A betétlapok a lakás, nem lakás célú helyiségek műszaki jellemzőit tartalmazzák (pl. szobaszám, alapterület, komfortfokozat).

A betétlap adataihoz csatlakoztatható a bérletre vonatkozó nyilvántartás. "M" Módosító adatlap

A módosító adatlap az ingatlan adataiban, annak felfektetési időpontja után történő változásokat, módosulásokat van hivatva követni.

Az adat- és betétlapok kitöltése

A borítólap, az egy ingatlanhoz tartozó adat- és betétlapokat fogja össze (mint egy dosszié). Leglényegesebb adata az ingatlanjelleg-azonosító és a helyrajzi szám, de lehetőséget biztosít az ingatlan nevének, címének és más jellemzőinek borítón való szerepeltetésével - a borító kinyitása nélkül - a keresett ingatlan gyors beazonosítására.

Az ingatlanjelleg-azonosító kód:

Az első öt kódkocka az ingatlan azonosítóját tartalmazza a földrészletekre és az építményekre. Az építmények ingatlanjelleg-azonosítója az Építményjegyzékről szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH közlemény nómenklatúrája alapján készült (pl. óvoda 12632, szociális otthon 12647).

A közművekhez tartozó vezetékek esetében az ingatlanjelleg-azonosító kódja csak akkor szerepeltethető, ha a vezeték nem együtt szerepel a felszíni közmű építménnyel.

A beépített földterület ingatlanjelleg-azonosító kódja megegyezik a földrészleten lévő épület, építmény funkciójának megfelelő ingatlanjelleg-azonosító kódjával. Amennyiben a telken több épület áll, például kórház, külön épület nővérszállásra, akkor az ingatlan azonosítására az alapfunkciójának megfelelő ingatlanjellegazonosítót kell szerepeltetni. Ugyanakkor biztosított, hogy az ingatlanon belül az egyes épületeknél a valós rendeltetésének megfelelő ingatlanjelleg-azonosító is szerepeljen. Ha egy épületnek több célú rendeltetése (funkciója) van, például iskola és óvoda, akkor az intézmény ingatlanjelleg-azonosítójának a hasznos alapterület alapján a legnagyobb részarányt képviselő funkciónak megfelelőt kell beírni.

A második négy kódkocka a felvételnél helyi, folyamatos sorszámozásra szolgál az ingatlanjelleg-azonosító szerint azonos kódhoz tartozó ingatlanokra. Helyrajzi szám:

Az ingatlan-nyilvántartásból írandó be. A vegyes tulajdonú társasházaknál a közös tulajdonban lévő épület helyrajzi számát kell feltüntetni (pl. 10966/A) és csak a lakás betétlapon kell az adott lakás külön tulajdoni számát szerepeltetni (pl. 10966/A-12).

Amennyiben az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban nem - csak a számviteli nyilvántartásban - szerepel, és helyrajzi számhoz sem köthető, akkor a helyrajzi szám rovatába végig nullát kell beírni.

Borítólap

Az adatnyilvántartó szervezet adatainál az önkormányzat adatait kell szerepeltetni.

A csatolt betétlapok jegyzéke minden adat- és betétlap megnevezését tartalmazza. Az "I" Ingatlan-nyilvántartó adatlap ingatlanonként csak egy darab lehet. A betétlapok sorában a felvitelkor kitöltött darabszámot kell szerepeltetni. Az összes kitöltött lapszámnak egyeznie kell a borítón szereplő darabszámmal. Borítón belül a lapszámozás folyamatos. "I" Ingatlan adatlap

Az "I" Ingatlan adatlapot minden helyrajzi számmal rendelkező ingatlanról ki kell tölteni. Az ingatlannyilvántartással való egyezőség érdekében a fejrészben szereplő és a jogi rendezettségre vonatkozó kódot minden esetben ki kell tölteni. Az ingatlan csak abban az esetben lehet "részben rendezett" (3. kód), ha az társasház vagy lakásszövetkezeti épület. Ugyanis az egy helyrajzi számhoz tartozó külön tulajdonokat, mint törzslap az "I" adatlap összefogja, de az önkormányzat azokkal (az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként) egymástól függetlenül rendelkezhet.

1. sor: Az ingatlan konkrétan használt neve, illetőleg használati funkciójából adódó megnevezése (pl. lakóépület, Kossuth Gimnázium).

2-5. sorok: Ha egy ingatlannak több címe (bejárata) van, akkor a fő címet (út, utca, köz, sor, tér stb. nevet) kell bejegyezni a 4. sorba. Az 5. sorba a második cím kerül. A házszámra vonatkozóan tól-ig értéket tartalmaznak a sorok, hogy ha egy épület több lépcsőházzal rendelkezik, a postai cím szerint beírhatóvá váljon. A főváros, megye kódja a kódjegyzékben szerepel. Helységazonosító törzsszámként a KSH kódszámát kell beírni. A főváros, megye és a helységazonosító kódot külföldi ingatlan esetében nem szabad kitölteni.

6. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki, és az ország nevét a kód elé kell írni.

7. sor: Az ingatlan bel- vagy külterületi fekvésének kódját kell beírni. A bel- és külterület szerinti nyilvántartás mind a helyi, mind a központi információban fontos szerepet tölt be.

8. sor: A földrészlet nagyságát hektárban, és a maradékot m2-ben kell szerepeltetni (1 ha = 10 000 m2). Ha a földrészlet idegen tulajdonú, csak a rajta lévő épület, építmény az önkormányzaté, akkor a földrészlet adata üresen marad.

9. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki. Amennyiben a 2. és 3. kódot használják, akkor nem szabad "F" betétlapot kitölteni.

10-11. sorok: A kódlista alapján töltendő ki.

13. sor: A kulturális örökségvédelmi, illetve természetvédelmi védettség kitöltése a kódjegyzék alapján történik. A sorba kötelező beírni a műemléki, természetvédelmi törzsszámot, nyilvántartott, továbbá védetté nyilvánított régészeti lelőhely és nyilvántartott műemléki érték esetén a lelőhely, illetve műemléki érték egyedi azonosító számát is. Ha az ingatlan-nyilvántartásban nem egyértelműen rögzítettek a kulturális örökségvédelmet, természetvédelmet érintő adatok, akkor külön egyeztetés szükséges kulturális örökségvédelmi érintettség esetén a hatósági nyilvántartást vezető Kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel, illetve a természetvédelmi hatósággal.

14. sor: A tulajdonszerzés jogcímeit a kódjegyzék tartalmazza. Ha az ingatlan adatfelvételére olyan időpontban kerül sor, amikor az épület vagy építmény már üzembe helyezésre került, bekerülési értéket a számvitel nyilvántartásába vette, de az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba még nem jegyezte be, addig az ismert adatok kitöltése mellett rendezetlennek tekinthető a kataszter nyilvántartása. A borítólap megjegyzésre szolgáló oldalán az ingatlan-nyilvántartási rendezés szükségességét (okát) fel kell vezetni, és mindaddig számon tartani, míg az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem történt meg.

16. sor: Akkor kell kitölteni, ha az ingatlan teljes egészében önkormányzati tulajdonú, jelölése: 1/1. Amennyiben az önkormányzat csak résztulajdonos, akkor a lap második oldalán (hátlapján) lévő résztulajdonosi adatokat kell kitölteni.

17-26. sorok: Az ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket a tulajdoni lap III. része tartalmazza. Az ingatlanra vonatkozó jogok és tények fogalmát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet tartalmazza. A sorok kitöltéséhez a kódjegyzék az egyes jogokra és tényekre kódot tartalmaz, amelyet az első két kódkockába kell beírni, és a törtvonal utáni részben az évszámot kell szerepeltetni.

27.001-től kezdődő sorok: Ha az ingatlan több önkormányzat tulajdonában áll, akkor minden résztulajdonos nevét és a közös tulajdon hányadát szerepelteti. A tulajdoni részarányra vonatkozó sorok számozása lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok számára tekintettel az önkormányzat tovább folytassa a számozást.

28.1. sor: Az önkormányzat költségvetési intézménye a működését egy éven túl szolgáló ingatlant, illetve ingatlanokat saját mérlegében szerepelteti, és annak vagyonkezelője. A vagyonkezelők besorolását a kódlista tartalmazza. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás - helyi igény szerint - tovább folytatható.

29.1. sor: Az üzemeltető azonos lehet a vagyonkezelővel, és lehet attól független. A besorolást a kódjegyzék szerint kell elvégezni. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás - helyi igény szerint, kézi nyilvántartásnál pótlapon - tovább folytatható.

30. sor: Ha az ingatlan a számviteli nyilvántartás szerint a 16. számlacsoportban üzemeltetésre, kezelésre vagy koncesszióba adottként szerepel, akkor a kódjegyzék szerinti 1 kódot kell beírni. A kód utáni alátörés négy kódkockájába az átadás évszámát kell írni.

31. sor: Az ingatlan könyv szerinti bruttó értéke: a számviteli törvény vonatkozó előírásainak megfelelően az ingatlan üzembe helyezésekor (a használatbavételekor) a számviteli nyilvántartásba bekerült értéke (bekerülési értéke), növelve azt az ingatlan üzembe helyezésétől (használatbavételétől) az adatlapra történő felvétel időpontjáig az ingatlan bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, élettartamának növelésével összefüggő beruházások, valamint az ingatlan eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítások aktivált értékével. (Saját kivitelezésben történt beruházás, felújítás megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékével.) Megjegyzés: a térítésmentesen átvett forgalomképes ingatlanok eredeti bekerülési értékét - amennyiben az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték nem ismert - a számvitel törvényi előírásainak megfelelően az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásba felvenni.

31.1-től kezdődő sorok: A bruttó érték változásának követését szolgáló sorok: az adatlapon történő felvétel időpontja szerinti bruttó érték változásának, a változás időpontjának, előjelének (+ vagy -) és értékének, valamint ezáltal a halmozott (megváltozott) bruttó érték feltüntetésére szolgálnak. A bruttó érték változását és a halmozott (megváltozott) bruttó értéket a számviteli nyilvántartás értékadataival egyezően kell az adatlapon kimutatni.

32. sor: Becsült érték a forgalomképes ingatlanoknál a forgalmi érték, a forgalomképtelen ingatlanoknál a költségalapú becsült érték. Ez a sor csak akkor töltendő ki, ha valamilyen okból (pl. értékesítés, hasznosítás) az értékbecslés megtörtént, és az nem került átvezetésre a számviteli nyilvántartásban. Kivételt képez a kataszter módosított nyilvántartása során 2003. január 1-jéig történő értékelés, amikor minden esetben e sor kitöltendő.

33. sor: Az ingatlan állagmutatójának besorolását az év oszlopban a kódjegyzék tartalmazza. A legutolsó oszlopban szereplő 3 kódkockába az ingatlan állagának pontosabb százalékos meghatározása történhet. Az "I" adatlapon az állagmutató a helyrajzi számhoz tartozó összes építmény (épület) súlyozott átlagú állagmutatója alapján szerepeltetendő. Az építmények állagmutatójából a súlyozott átlagot a tárgyév végén nyilvántartott bruttó értékkel kell kiszámolni.

"F" Földterületi betétlap

A betétlapon nem szerepel a földrészlet nagysága, mivel azt már az "I" Ingatlan adatlap tartalmazza.

1- 2. sorok: Kódtípusú adatmezők, azok kódjait a kódjegyzék, fogalmait a fogalmak listája tartalmazza, melyből a konkrét kiválasztás megtörténhet. A kódok előtt lehetőség van a megfelelő válasz szöveges beírására is.

3. sor: A földrészlet nagyságának meg kell egyeznie az "I" adatlap 08. sorával. Amennyiben a termőföld helyrajzi száma alrészletekre bontva több művelési ágat tartalmaz, akkor lehetőség van arra, hogy alrészletenként külön-külön "F" betétlapot töltsenek ki az "F" lap 02-04. soraira. Amennyiben a művelési ágak más "F" lapon már részletezettek, akkor az "F" földterület alaplapján összesítve a 02. és 03. sorok nem töltendők ki, a 04. sorban pedig a terület összesített aranykorona értékét kell szerepeltetni. Az "F" betétlap alrészletenként kitöltött 03. sor adatai együttes értékének meg kell egyeznie az "I" adatlap 08. sorával.

4. sor: Az aranykorona érték csak a művelési ágba tartozó földterületeknél értelmezhető. Ezért azt az építési telkek és a művelési ág alól kivont földterületek esetében nem szabad kitölteni.

5-6. sorok: Kódtípusú adatmezők, kódjait a kódjegyzék alapján kell kitölteni.

7. sor: Ha a telek beépített, a telekhez további betétlap csatlakozik. Kivétel, ha az önkormányzat telkén (földrészletén) idegen tulajdonú épület, építmény áll a 3. kód alapján.

9. sor: A telek beépítettségi fokára vonatkozó adat kitöltése nem kötelező! Kitöltés esetén a %-os értéket helyérték-helyesen a mező jobb széléhez ütköztetve kell beírni.

10. sor: Az építési övezet szerepeltetése nem kötelező! A sort a helyi igények figyelembevételével szerepeltetjük a kataszterben. A kitöltéshez kódkockát nem tartalmaz a betétlap, mert az OTÉK alapján meghatározott övezetek eltérő jelet és számot viselnek a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatban, illetőleg a települési önkormányzat szabályzatában.

11-16. sorok: Kódtípusú adatmezők, kódjait a kódjegyzék alapján kell kitölteni.

17-18. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok a változás időpontjának, előjelének (+ vagy -) és az értékének feltüntetésére szolgálnak.

"Z" Zöldterület betétlap

1. sor: Zöldterület jellege szerint öt csoportot különböztet meg a kódjegyzék. A zöldterületi csoportok a fogalmak között szerepelnek.

2- 3. sorok: A zöldterület minden csoportján belül lehet játszótér, tornapálya, pihenőhely. Ezek darabszámát és területét külön fel kell tüntetni. A játszóterek, illetve tornapályák vagy pihenőhelyek területe kisebb vagy azonos lehet az ingatlan nagyságával.

4-7. sorok: A közjóléti és véderdők esetében nem tölthetők ki. 8-9. sorok: Mindegyik csoport esetében kitöltendő.

10-15. sorok: A zöldterületen lévő építmények mennyiségi adatait kell bejegyezni a megfelelő sorba. 16. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

17.0-17.5. sorok: A bruttó érték és a változásának követését szolgáló sorok. Ha a bruttó érték változásának, illetőleg egyenlegének a rendelkezésre álló sorai betelnek, akkor a 17. sorszám alátörésének további folytatásával vezethetők fel az adatok.

19. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját.

A betétlap a zöldterület funkcionális célú építményeit is tartalmazza. Ha ezekre vonatkozóan a számviteli nyilvántartás tartalmaz értékadatokat, akkor azt az ingatlan adatlapon szerepeltetni kell. A számviteli nyilvántartásokkal való egyezőség érdekében célszerű, ha a zöldterülethez tartozó építmények külön betétlapon (esetleg építményenként külön-külön) kerülnek felvételre.

A közpark, közkert Z 03.-Z 07. sorig terjedő területi adatok összegének meg kell egyezniük a Z 08.+Z 09. sor területi adatának összegével.

Az "I" adatlap területi adatával való egyezőségnek kell fennállnia:

a) közpark, közkert esetében a Z 03.+Z 04.+Z 05.+Z 06.+Z 07. sorok,

b) közjóléti erdő esetében a Z 08.+Z 09. sorok

összegével kell megegyezni, ha az "I" adatlaphoz nem kapcsolódik "U" és/vagy "Z" betétlap.

"V" Vizek közcélú vízilétesítmények A betétlap közvetlenül az "I" Ingatlan adatlaphoz kapcsolódik, "F" Földterületi betétlappal csak abban az esetben lehet együtt, ha az ingatlan-nyilvántartás a földrészletet nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetésként tartja nyilván.

A kataszterben az ingatlan-nyilvántartása a víz, a vízfolyás, illetőleg a belvízcsatorna vonalhosszához igazodik, ezért az Ingatlan adatlapon a kezdő helyrajzi számot kell szerepeltetni, és minden továbbit a betétlap második oldalán.

1. sor: A víz, vízfolyás nevét kell beírni (pl. Ördögárok), ha neve nincs, a jellegét (pl. ér). 2-3. sorok: Kitöltésük a kódjegyzék alapján történik.

5. sor: A torkolati vízszállító képesség a víz, vízfolyás torkolati helyén vagy az önkormányzat területére történő belépése helyén kell megállapítani.

7. sor: A kódjegyzék szerint töltendő ki.

9. sor: Mesterséges állóvíz esetén az építési tervdokumentáció alapján, természetes állóvíz esetén számított adat: a maximális vízfelület és az átlagos mélység szorzata.

10-11. sorok: A kódjegyzék alapján töltendő ki. E betétlapon csak azon vízelvezető árkok adatait kell beírni, amelyek nem úthoz tartoznak és az U betétlapon nem szerepelnek.

12-13. sorok: Csak az elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz-csatornának az adatait tartalmazza. Az U betétlapon a vízelvezetés elválasztott rendszerű csapadékcsatorna adata az ellátottság bemutatására szolgál, nem tartalmazza az érték adatát. Ezáltal a V betétlapon kell szerepeltetni az úthoz tartozó elválasztott rendszerű csapadékcsatorna hosszát is, és csak a V betétlapon kell kitölteni az értékét. A V 12. sorban lévő adat egyenlő vagy több lehet, mint az U betétlapo(ko)n szereplő elválasztott rendszerű zárt csapadékvíz-csatorna hossza.

14-17. sorok: A kódjegyzék alapján töltendők ki. Az ingatlanjelleg-azonosító az árvízvédelmi létesítményeket tartalmazza. Kódját csak abban az esetben szabad a kataszterben alkalmazni, ha csak az árvízvédelmi mű van az önkormányzat tulajdonában, illetve ez külön helyrajzi számon szerepel. Ha a vízfolyással együtt az önkormányzat tulajdona, akkor a 00002 termékjelet kell beírni.

18. sor: Árvízvédelmi műtárgy például a zsilip, árvízkapu, kulissza.

21. sor: Belvízvédelmi műtárgy például a zsilip, áteresz.

22. sor: Egyéb létesítmény lehet: fenéklépcső, keresztgát, árapasztó csatorna, vízi energia hasznosító, hajózsilip.

23.0-23.9. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok.

28. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"U" Közlekedési terület betétlap

A betétlapon kell szerepeltetni az utakat, köztereket, kerékpárutakat, közös gyalog- és kerékpárutakat, gyalogutakat, járdákat, vasutakat, a repülőtereket, heliport kikötőket, kikötőket, révállomásokat, gépjárműparkolókat (várakozóhelyeket).

Az önkormányzat döntése alapján a közlekedési területek számbavétele történhet továbbra is a vonalhossz szerint több helyrajzi szám összevonásával, illetve történhet helyrajzi számonként külön-külön.

Ennek megfelelően a közlekedési terület nyilvántartására két betétlap szolgál: az U1 és U2 betétlap.

A közlekedési területek pontos számbavétele érdekében az U1 betétlap a közlekedési terület azonos jellemzőkkel rendelkező egy helyrajzi száma vagy azon belül egy szakasza (csomóponttól csomópontig) szerinti adatok nyilvántartására szolgál. Ha az egy helyrajzi számon szereplő út jellemzői végig megegyeznek, például a burkolat minősége, víztelenítése végig azonos, akkor egy darab U1 betétlap tölthető ki. Azonban ha a helyrajzi számon lévő út egy vagy több csomópontja közötti szakasz eltérő jellemzőkkel bír, akkor annyi darab U1 betétlapot kell kitölteni, ahány eltérő jellemzőkkel lévő szakasz van.

Az U2 betétlap összesítő betétlap, amelyen az egy helyrajzi számon szakaszonként felvett U1 betétlap adatait lehet összesíteni, illetőleg az önkormányzat döntése alapján az egy vonalhoz tartozó valamennyi helyrajzi szám U1 betétlapján részletezett adatokat lehet összefoglalni. Az U2 betétlapon szereplő adatoknak azonosnak kell lenniük a hozzá tartozó U1 betétlapok összesített adataival, építményjegyzék besorolásuk megegyezik.

Az "I" Ingatlan adatlapnak - a földrészlet nagyságára vonatkozó adatának - meg kell egyeznie az U1 betétlap, illetve az U2 betétlap összesített területi adataival (U 06.+U 09.1. vagy U 09.2.+U 17.+U 19.+U 23.), kivéve, ha ahhoz nem tartozik "V" és/vagy "Z" betétlap.

Az útkereszteződéseket a kataszterben csak egyszer szabad számba venni.

Az ingatlan-nyilvántartási térképen a helyrajzi számozás az út rendűségének megfelelően történik, vagyis az útkereszteződésben mindig a magasabb kategóriába tartozó út folyamatossága biztosítandó.

A gyalogút, járda is közterület, sok esetben nem önálló ingatlan, és előfordulhat, hogy nem önkormányzati tulajdonú ingatlanon van. A kataszterben az önkormányzati tulajdonú földrészleten lévő gyalogút, járda nyilvántartása kötelező, függetlenül attól, hogy az önálló ingatlanként külön helyrajzi számon szerepel, vagy ha az úttal azonos helyrajzi számon van bejegyezve. Gazdálkodási szempontok miatt a kataszter az önkormányzati tulajdonban lévő gyalogutakon, járdákon túlmenően hatályát azokra a közterületnek minősülő járdákra is kiterjeszti, amelyek más tulajdonában vannak, de kezelési feladatait az önkormányzat látja el. Ebben az esetben ingatlanadatok nélkül, az útvonalhoz a járdanyilvántartás illeszthető.

Ha a közút és a villamosvasút egy helyrajzi számon szerepel, akkor az előzőekben leírtak analógiája szerint két U1 közlekedési terület betétlap töltendő ki.

Az állami közutakhoz tartozó vízelvezető árkok több esetben önálló helyrajzi számon az önkormányzatok tulajdonában vannak. Mivel az a közút részét képezi, az U1 betétlapot kell kitölteni és ingatlanjellegazonosítóként a 21534 nyílt elvezető árok, csatornák kódját kell megadni.

Kitöltési útmutató az U1 betétlaphoz:

1. sor: A közlekedési terület konkrét nevét (pl. Petőfi utca) vagy egyéb azonosítóját tartalmazza.

2. sor: Itt kell beírni a közlekedési terület építményjegyzék szerinti besorolását (pl. repülőtér, vasúti vagy villamospálya, sikló stb.). Az utak tekintetében az útkategória egyúttal az út rendeltetését jelenti, melyet az építményjegyzék útkategóriánként megkülönböztet.

3. sor: Kitölteni beazonosítás céljából akkor szükséges, ha az út egy-egy szakaszán a burkolat minősége és/vagy a víztelenítése, a járdák jellege eltérő, és ezért a pontos adatfelvétel érdekében csomóponttól csomópontig veszik fel az adatokat. Például XII. ker. Németvölgyi út Orbánhegyi út-Agárdi út közötti szakasza.

4. sor: A kiépített hossz a burkolt útfelület hosszát tartalmazza méterben (nem tartozik ide az útpadka, árok stb. terület még akkor sem, ha azok burkoltak).

5. sor: A kiépített út átlagos burkolatszélességére vonatkozik.

6. sor: A kiépített útburkolat területe a 4-es és 5-ös sor szorzata. A kiépített útburkolat területébe nem számít bele a nyílt árok, padka területe még akkor sem, ha az kiépített.

7. sor: A kódlista szerint töltendő ki, és a kiépített út burkolatát határozza meg.

8. sor: A kiépítetlen területre vonatkozó adatokat a földutaknál kell kitölteni.

9.1. sor: A földutaknál kell kitölteni és az összes nem burkolt területet tartalmazza, a helyrajzi számon szereplő összes területből levonva a burkolt járdát, kerékpárutakat.

9.2. sor: Az egyéb terület a kiépített burkolattal rendelkező utak esetében a nyílt árok, padka, esetleg fasor területét tartalmazza. Számított érték: a helyrajzi szám szerinti összes területből a kiépített burkolattal rendelkező út, járda, kerékpárút levonásával fennmaradó terület.

10-11. sorok: A repülőtéri futópálya, illetőleg gurulóutak és forgalmi előterek területe csak kiépített területre vonatkozik. A repülőtér, heliport kikötők esetében az "I" adatlapon szereplő helyrajzi szám szerinti területnél az U1 betétlap e két sorában lévő terület kisebb.

13. sor: Ha az út közvilágítással nem rendelkezik, akkor az adat nulla. Amennyiben a közút teljes bevilágítása megoldott, akkor 100% az út közvilágítási ellátottsága.

14. sor: A kódlista alapján töltendő ki. A víztelenítés módja a kiépítetlen utak (földutak) esetén is kitöltendő sor.

15. sor: A kódlista alapján megadott víztelenítési mód szerinti hosszat tartalmazza.

16-17. sorok: A kiépített parkolóhelyek, illetőleg pihenőhelyek kapacitását az ott parkírozható járművek számával kell számba venni. A kiépített parkolóhelyek, pihenőhelyek számbavétele ajánlott adat. Különösen a parkolóhelyeké, mivel azok a vagyongazdálkodásban nagyrészt hasznosítható területek.

18-19. sorok: A kerékpárút lehet csak a kerékpárok közlekedésére szolgáló önálló létesítmény, és lehet közös gyalog- és kerékpárútként épített. A kerékpárút mindig kiépítettnek minősül függetlenül attól, hogy burkolt út vagy védett természeti területben kavicsolt út. A kerékpárút minden esetben jelzőtáblával kijelölt közlekedési terület.

20-23. sorok: A betétlapon e sorok csak akkor töltendők ki, ha a járda külön helyrajzi számon szerepel, vagy az úttal azonos helyrajzi számon jegyezték be. A járda jellegét a kódjegyzék tartalmazza.

24-25. sorok: A két adatsor a hajókikötőkre vonatkozik, ideértve a rév- és kompkikötőket is.

26., 29., 32., 35. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok a kiépített utak, vasutak, kerékpárutak, járda, kiépített parkoló és egyéb részletezésben. A közlekedési csoportok szerinti bruttó érték és változásainak vezetésére szolgáló sorok ezáltal kibővültek. A bruttó érték és változásának vezetésére a sorok alátörést tartalmaznak, ezáltal a sorok vég nélkül bővíthetők számítógépen, illetve kézi vezetésnél hasonló módon rovatozott értéklap beillesztésével.

28., 31., 34., 37. sorok: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező. Kitöltési útmutató az U2 betétlaphoz:

Az U2 betétlap összesítő betétlap, ezért sorainak számozása megegyezik az U1 betétlap összesíthető sorainak számozásával. Értelemszerűen csak azokat a sorokat tartalmazza, amelyek összesíthetők. Az azonos tartalmú, de eltérő burkolat adatokat alátörésével az U1 betétlapokról áthozva (felösszesítve) részletezi és teszi lehetővé végösszesítésüket. Például, ha az egyik U1 betétlap 04. sorában 4500 méter belterületi másodrendű főút burkolata a 07. sor 1. kódja szerint aszfaltbeton, a másik U betétlapon pedig ugyanazon másodrendű főút más szakaszán a 04. sorban 5000 méter betonburkolatú (07. sor 4. kód), akkor az U2 betétlap 04.1. sorában 4500 méter, a 04.4. sorában 5000 méter fog szerepelni, és összesítve a 04. alátörés nélküli sorban 9500 méter szerepelhet. Kiépítetlen útként kell számításba venni a földutat, valamint a zúzottkővel, kohósalakkal vagy más anyaggal javított földutat, mechanikai vagy vegyi stabilizációt.

A műtárgy a közút része, helyrajzi szám nélküli vagyon. A közutak műtárgyai a következők: a híd, a pontonhíd, a felüljáró, aluljáró, alagút. A kataszterben a műtárgy helyi beazonosítása céljából ahhoz a közúti adatlaphoz - helyrajzi számához - kapcsolandó, amely közútnak része a műtárgy. Előfordulhat, hogy a műtárgy olyan földterület felett vagy alatt helyezkedik el, amely nem az önkormányzat tulajdonában van, akkor azt helyrajzi szám és földterületi betétlap nélkül kell számba venni, a beazonosítás érdekében az "I" adatlapon címként a más tulajdonában lévő út neve és azonosítója szerepel.

"T" Temető betétlap

A temető jellegét és használatát a kódjegyzék tartalmazza. A temető funkciójának és a temetés ellátásához szükséges építményekre, ha a számviteli nyilvántartás tartalmaz értékadatokat, akkor azt szerepeltetni kell.

Ha a temető nem önkormányzati tulajdonú, de az ott lévő építmény az önkormányzat tulajdona, akkor azt az ingatlan adatlapon szerepeltetni kell, területi adatok nélkül.

Ha a temetést szolgáló építmény nem a temető területén van, akkor az "F" Földterületi betétlap töltendő ki a területről és a "P" Egyéb építmény betétlapon kell az ilyen építményt szerepeltetni.

1. sor: Kitöltése nem kötelező, célszerű akkor, ha a településen több temető van.

2-3. sorok: A kódlista alapján töltendők ki.

4-11. sorok: A temető építményeinek adataira vonatkozó sorok.

12-13. sorok: A kódlista alapján töltendők ki.

14.0-14.05. sorok: A bruttó érték és vállalkozásának követését szolgáló sorok.

16. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"E" Lakóépület betétlap

A betétlapot a lakóépület vagy nem kizárólag lakást tartalmazó lakóépület (a továbbiakban: lakóépület), valamint az otthonház esetében kell alkalmazni.

Ha az ingatlanon több lakóépület áll, akkor mindegyikről külön-külön betétlapot kell kitölteni.

1. sor: Az épület funkció szerinti megnevezésének és kódjának - ha a telken egy épület van - meg kell egyeznie az ingatlan nevével és ingatlanjelleg-azonosítójával.

Ha az ingatlanon több épület áll és annak fő funkciója eltér a lakóépületétől, akkor a sorban lévő kód is eltér (pl. üzem vagy kórház, zárt kerítésén belül lévő lakóház), és az annak megfelelő ingatlanjelleg-azonosító szerinti kódot kell beírni.

A lakóház, ha önkormányzati tulajdonban lévő lakást is tartalmazó társasház, akkor jogi jelleg megkülönböztetés érdekében a társasház, illetve szövetkezeti ház elnevezést kell szerepeltetni.

2. sor: Amennyiben az ingatlannak több címe (utca, házszám) van, akkor a helyszíni beazonosíthatóság érdekében az egyes épületek címe a betétlapon feltüntethető.

3. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az épületet a használatbavételi engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett rendeltetési céljától eltérően tartósan más célra használják. A sorban a rendeltetéstől eltérő használat idejét kell a kód alapján beírni. Tartós időszaknak tekinthető az öt éven túli eltérő használat. Ideiglenes használatnak tekinthető, ha öt éven belül várhatóan megszűnik a rendeltetéstől eltérő használat.

4. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az ingatlanon belül több épület található, és azok forgalomképessége eltér egymástól.

5. sor: Az építés éve a használatbavételi engedély időpontja, ha ez nem állapítható meg, akkor az ingatlannyilvántartásba történt bejegyzés időpontja.

6-10. sorok: Kitöltéséhez a fogalomjegyzék az iránymutató.

11-19. sorok: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik. Az E 14. sort nem kötelező kitölteni abban az esetben, ha a lakóépület társasház, és abban az önkormányzat közös tulajdoni hányada nem haladja meg a 25%-ot.

20-31. sorok: Az épület helyiségei és közlekedői, továbbá a melléképületek mennyiségi adataira vonatkozó sorok. Az E 20., 21. sorokat nem kötelező kitölteni abban az esetben, ha a lakóépület társasház, és abban az önkormányzat közös tulajdoni hányada nem haladja meg a 25%-ot.

32.0-32.9. sorok: A bruttó érték és változásának követését szolgáló sorok. Az épület helyiségeire (közlekedőire) vonatkozó adatok a lakóépületeknél azért lényeges, mert a hasznosítás bérbeadás alapvetően ezekre irányul. A vegyes tulajdonú társasházakra tekintettel a kataszterben ismerni kell az épületben lévő összes lakás és nem lakás célú helyiség számát, és azon belül az önkormányzat tulajdonában lévőt. A betétlaphoz kapcsolódik az egyes lakásokra, nem lakás célú helyiségekre vonatkozó betétlapok.

34. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"N" Intézményi vagy nem lakás célú épület

A betétlapot az igazgatási, művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, jóléti intézmények, valamint a kereskedelmi, szállás és egyéb nem lakás célú - az "R" Üzemi épület betétlapon nem szereplő - épületekre kell kitölteni. Az egészségügyi létesítmények (kórház, rendelőintézet) épületkatasztere a speciális funkciókra tekintettel továbbra is fennmarad. A vagyonkataszter ezen betétlapján az összefüggő adatok egyezőségét biztosítani kell.

Ha az ingatlanon több épület áll, akkor mindegyik épületről külön-külön kell betétlapot kitölteni. Ha a telken több épület áll és az ingatlan fő funkciója eltér az adott körbe sorolt épületétől, akkor a sorban lévő kód is eltér attól (pl. kórház területén lévő nővérszállás).

Ha az intézményi épület társasház és ott az önkormányzatnak több külön tulajdoni lapon szereplő önálló ingatlana van, akkor a külön tulajdonokról külön betétlapot kell kitölteni az N 1. és az N 4-17. sorig, és az épület adataira vonatkozó sorokat viszont csak egyszer kell kitölteni.

1. sor: Az épület funkció szerinti megnevezésének és kódjának - ha a telken egy épület áll - meg kell egyeznie az ingatlan nevével és az ingatlanjelleg-azonosítójával. Ha az intézményi épület több funkciót lát el, akkor az ingatlanjelleg-azonosítót a legnagyobb részarányú alapterülettel bíró funkció szerint kell beírni. Amennyiben az intézményi épület társasház, és az egyes külön tulajdonok eltérő funkciót képviselnek, akkor az intézmény ingatlanjelleg-azonosítójának az önkormányzat külön tulajdonának megfelelő azonosítót kell beírni.

2-3. sor: Az "E" épület betétlap azonos soraira vonatkozó kitöltési útmutató szerint kell kitölteni.

4. sor: Amennyiben az intézményi vagy nem lakás célú épület több rendeltetésű (pl. óvoda-bölcsőde egy épületben), akkor e sorban kell meghatározni az egyes funkciók ingatlanjelleg-azonosítóit. Ha az épület csak egy feladat ellátására hivatott, például csak bölcsőde, akkor ezt a sort nem kell kitölteni, mivel az megegyezik az 1. sorral. Ha az épület több célú rendeltetése a betétlapon szereplő kettőt meghaladja, akkor kézzel vezetett nyilvántartás esetén másik betétlapon e sor tovább részletezhető. Hasonló módon lehet eljárni az 5. és 6. sorok kitöltésénél.

5. sor: A rendeltetési egység természetes mérőszámát a kódlista tartalmazza. A sor két természetes mérőszám szerepeltetését teszi lehetővé. A két mérőszám abban az esetben töltendő ki, ha az épület két önálló funkciót lát el, és azok mérőszáma nem azonos, illetve megkülönböztetése indokolt. Például bölcsőde-óvoda egy épületben van, vagy ha a művelődési otthon színházat, mozit is tartalmaz. Az előbbi esetben megadható mérőszám a férőhely, az utóbbi esetben: férőhely és üléshely.

6. sor: A főfunkciónak megfelelő és az épület létesítése szerinti névleges kapacitást kell szerepeltetni (pl. 50 fős bölcsőde) és nem a kihasználtság szerinti terhelést. A természetes mérőszám szerinti részletezés alapján kell kapacitást is szerepeltetni.

7. sor: Ezt a sort csak akkor kell kitölteni, ha az ingatlanon belül több épület van és azok forgalomképessége eltér egymástól.

8. sor: Az épület azon helyiségeit kell figyelembe venni, amelyek nélkül az intézmény főfunkciója zavartalanul nem látható el. A főfunkció helyiségeit építésügyi tervezési előírások, szabványok alapján lehet megállapítani.

9.1-9.5. sorok: Lehetőséget biztosítanak, hogy az önkormányzat a főfunkció helyiségeit részletezze. Például általános iskolában a főfunkció helyiségei: a tanterem, természettudományi előadó, ifjúsági szoba, egyéb ének-, zene-, rajzterem. Az iskolák tekintetében a főfunkció helyiségeinek kitöltése kötelező! A sor azért tartalmaz alátörést, hogy helyi igény szerint a számozást tovább folytatva tovább részletezhetők legyenek a főfunkció szerinti helyiségek. Kitöltési kötelezettség az iskolák tekintetében a tanterem, előadók, és az előbb felsorolt szobák, termek 1-5. soraira, míg minden más esetben csak a 9.1. sorra áll fenn.

10.1-10.5. sorok: A főfunkció szerinti helyiségek alapterületét tartalmazza az előbbiekben leírtak szerint. Kitöltési kötelezettség az iskolák tekintetében a tanterem, előadók, és az előbb felsorolt szobák, termek 1-5. soraira, míg minden más esetben csak a 10.1. sorra áll fenn.

11.1-11.8. sorok: A kiszolgáló helyiségek közül az tölthető ki, amely az adott ingatlannak nem a főfunkcióját jelenti és az épületben van. Ha külön épületben van a kiszolgáló helyiség (pl. konyha), akkor külön betétlap töltendő ki. Kitöltési kötelezettség a 11.1-11.4. sorokra áll fenn. Iskolák esetében a kitöltési kötelezettség minden kiszolgáló helyiségre kiterjed. Amennyiben az intézményi épületben lakás (gondnoki, házfelügyelői lakás) vagy nem lakás célú helyiség (pl. üzlet) van, akkor a lakásról az "L" lakás betétlap, a nem lakás célú helyiségről a "B" nem lakás célú helyiség betétlap is kitöltendő.

12.1-12.8. sorok: Az előbbiek szerint az alapterületre töltendők, illetve tölthetők ki.

13-14. sorok: Az ingatlan területén lévő sportpályák összevont darabszámát és a területét kell kitölteni, függetlenül a sportpálya jellegétől.

15-17. sorok: Ha az intézmény vagy nem lakás célú épület társasház, abban az esetben kell kitölteni az adott sorokat. A 17. sor a kódjegyzék alapján töltendő ki.

18-31. sorok: Kitöltése megegyezik az "E" lakóépület betétlap 1-18. soroknál leírtakkal.

32. sor: A kódjegyzék alapján kell kitölteni. Az akadálymentességi követelményeknek való megfelelőségre az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet előírásai a mérvadók.

33.0-33.6. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.

35. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

Kapacitásmutatók a kitöltéshez:

MegnevezésMutatóMegnevezésMutató
ÓvodaférőhelyMűvelődési otthon jellegű intézményférőhely
Általános iskolatanteremKönyvtár és olvasóteremkötetszám
Szakképző iskolatanteremMúzeum0
GimnáziumtanteremLevéltár0
TechnikumtanteremAlkotóház, műterem, restaurátor-műhely0
Gyógypedagógiai intézményférőhelyKiállítási épület0
Egyéb köznevelési intézmény és szakképzőférőhelySzínházférőhely
intézmény
Tanműhely, központi műhelymunkahelyFilmszínházférőhely
Oktatási célú sportépület, tornacsarnok, tanuszoda0Színház és filmszínház vegyes jelleggelférőhely
Kísérleti, kutatási laboratóriummunkahelyHangversenyteremférőhely
Kollégium, diákotthon, diákszállóférőhelyCirkusz, varietéférőhely
Egyéb szórakoztató üzem (pl.
vidámpark)
0
Bölcsőde, napközi otthonférőhelySportcsarnokférőhely
Csecsemő-, gyermek- és nevelőotthonférőhelyEgyéb sportlétesítmény épülete0
Kórház (diagnosztika), szanatórium, szülőotthon,
anyaszállás
ágyszámÁpolást, gondozást nyújtó intézményekférőhely
Egészségház, szakosított rendelő, orvosi rendelőmunkahelyRehabilitációs intézményekférőhely
Ifjúsági utógondozó otthon, ifjúsági házférőhelyÁtmeneti elhelyezést a nyújtó
intézmények
férőhely
Nappali ellátást nyújtó intézményekférőhelyEgyéb szociális intézményekférőhely

A köznevelési intézmények, illetve a szakképző intézmények tanterem mutatószámába beleértendők a szaktantermek, szakelőadók száma is.

"R" Üzemi épület

A betétlapot a közlekedési, ipari, építőipari, tárolási épületekre kell kitölteni.

A fejrészben a jogi rendezettség kódja csak akkor töltendő ki, ha az üzemi épület társasház. A kód az egyes külön tulajdoni lapon lévő ingatlanok jogi rendezettségéről hivatott tájékoztatást adni. A kódot a kitöltési útmutató tartalmazza.

1. sor: Az épület rendeltetése a kódjegyzék alapján töltendő ki, a megnevezéssel együtt.

2. sor: Ezt a sort csak abban az esetben kell kitölteni, ha az épületet a használatbavételi engedély alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett rendeltetési céljától eltérően tartósan más célra használják. A sorban a rendeltetéstől eltérő használat idejét kell a kód alapján beírni. Tartós időszaknak tekinthető az öt éven túli eltérő használat. Ideiglenes használatnak tekinthető, ha öt éven belül várhatóan megszűnik a rendeltetéstől eltérő használat.

3-14. sorok: Kitöltése azonos az "E" épület betétlap megfelelő soraival.

15. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

16. sor: A környezetszennyezésre vonatkozó adat utal arra, hogy az épületben folyó tevékenység környezetszennyező-e, és ha igen, akkor a környezetvédelmi intézkedés kielégítő vagy sem. Kitöltése a kódjegyzék alapján történik.

17-20. sorok: Csak abban az esetben töltendők ki, ha az üzemi épület társasház. Az önkormányzat minden külön tulajdonában lévő helyiségére (helyiségcsoportjára) külön betétlapon kell az adatokat felvenni. Például ha a társasházzá alakított üzemi épületben egyik külön tulajdoni lapon baromfifeldolgozó, a másikon péküzem van és mindegyik önkormányzati tulajdonú, akkor két külön betétlapot kell nyitni a baromfifeldolgozónak és a péküzemnek a 17-20. sorok kitöltéséhez. Amennyiben csak a péküzem az önkormányzaté, akkor az épület és a külön tulajdonú helyiség összes adata egy lapon szerepeltethető. A külön tulajdonra vonatkozó sorok kitöltésénél az üzemi épület adatait nem kell ismételten szerepeltetni.

21.0-21.3. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok. Amennyiben üzemi épület társasház, akkor a külön tulajdoni lapokról felvett betétlapoknál kell kitölteni a külön tulajdonban lévő helyiség (helyiségcsoport) bruttó értékét. Az üzemi épület alapadatainál pedig a külön tulajdonok bruttó értékének összesített adata szerepelhet. (Ez alól kivétel, ha egy külön tulajdonnal rendelkezik az önkormányzat.)

23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"D" Melléképületek, építmények A melléképületek, építmények fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza.

1. sor: E sorba a melléképület rendeltetése a kódjegyzék alapján írható be. Amennyiben a melléképület sorgarázs vagy több gépkocsibeállás-hellyel rendelkező garázs, akkor a "B" betétlap is kitöltendő.

6., 7., 8., 10. sorok: A kódjegyzék alapján töltendők ki.

23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"K" Közmű: víz-csatorna

A betétlap első oldala a vízmű létesítményeit, a második oldala a csatornamű létesítményeit fogja össze. A betétlap tartalmazza a vízmű, illetőleg a csatornamű alaplétesítményeit és vezetékét.

Az alaplétesítmények - miután felszíniek - önálló helyrajzi számmal rendelkeznek és az ingatlannyilvántartásban megjelennek, míg a vezetékek - miután általában terepszint alattiak - abban nem vagy nem teljes körűen szerepelnek.

A vezetékek (csatornák) nyilvántartását a kataszter emiatt az alapközmű adataihoz rendeli. Az egyes vezetékek ott szerepeltetendők, amely műtől a vezetékek kiindulnak.

Ha az önkormányzat más településtől vagy állami vállalattól veszi át a vizet és tulajdonába csak a vezetékek egy része tartozik, akkor csak erre kell nyilvántartást vezetni, még akkor is, ha az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, helyrajzi száma nincs. Vízellátás alapadatai:

1-9. sorok: A víztermelő helyeket tartalmazza a vízkivétel módja szerint.

A felszín alatti kutak száma az összefüggő kutak számát tartalmazza, a kapacitás az együttes kapacitásukat jelenti.

A víztermelő hely és a víztisztítómű közötti vezetékhossz a víztermelő helynél szerepeltetendő, ha nincs önálló helyrajzi száma. A vízátvétel kapacitása - 08. sor - csak abban az esetben töltendő ki, ha az önkormányzat nem saját maga állítja elő, hanem mástól szerzi be a vizet. Ha a víztermelő helyeket (pl. kutakat) különböző időpontban helyezték üzembe, akkor az első és az utolsó üzembe helyezési időpontot kell a 9. sor két mezőjében feltüntetni. Helyi igény esetén alszámon részletező nyilvántartás vezethető az egyedi víztermelő helyek üzembe helyezési idejéről és kapacitásáról. Az egy időpontban üzembe helyezett kut(ak) esetében a 9. sor első - az "évtől:" szövegű - mezőjébe kell az évszámot bejegyezni.

10-13. sorok: Ha a víztisztító a víztermelő helyen van, akkor azt egy betétlapon kell szerepeltetni a víztermelő hellyel.

A víztisztítómű állhat csak gépházból és állhat vízkezelő egységgel együtt. A gépház a szivattyúkkal, a vízkezelőegység az elektromos berendezéssel együtt értendő. Kapacitásuk alapját is ez adja meg. (Víztisztító nem minden rendszerben van.) A víztisztító üzembe helyezési éve eltérhet a víztermelő helyétől, ezért az időpontját ki kell tölteni. Ha rekonstrukció során a víztisztítók cseréjére került sor, akkor a rekonstrukció időpontját kell az üzembe helyezés éveként feltüntetni. A víztisztító helyről kiinduló vezetékeket - ha nincs önálló helyrajzi számuk - a betétlapon szerepeltetni kell.

17-19. sorok: A sorok a tárolókat fajtánként külön tartalmazzák. A medence lehet magaslati vagy térszinti tároló, ez a sorban a helyi igény szerint írható be.

20-23. sorok: A helyrajzi szám nélkül szereplő bel- és külterületi vezetékek hosszát külön kell szerepeltetni.

25.0-25.3. sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.

27. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

Csatorna-ellátás alapadatai:

Az alapadatok sorrendje a szennyvíz folyásával ellentétes irányú, azért került megfordításra, mert a csatornamű alaplétesítményei az ingatlan-nyilvántartásban minden esetben, míg a csatornahálózat nem minden esetben szerepel. A nyilvántartás alapelve megegyezik a vízellátáséval.

28. sor: A szennyvíztisztítók technológiai rendszer szerinti megkülönböztetését a kódjegyzék tartalmazza.

30. sor: Ha technológiánként különböző időpontban helyezték üzembe a szennyvíztisztítót, akkor az utolsó technológia üzembe helyezési időpontját kell beírni.

31. sor: Az átemelőket átmérő szerint a kódjegyzék három típusba sorolja, kicsi a 2-3,2 m átmérőjű, közepes a 3,2-5 m átmérőjű, nagy az 5 m átmérőjű feletti átemelő.

35. sor: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik. A technológiai jellemző mind a szennyvíz-főgyűjtőre, mind a gyűjtőcsatornára kiterjed.

36-38. sorok: A szennyvíz-főgyűjtőkhöz értendő a tojásszelvény is. A szennyvíz-főgyűjtő adataihoz - a természetbeni állapotnak megfelelően - bekötővezeték adata nem csatlakoztatható.

42. sor: A ténylegesen bekötött ingatlanok számát kell beírni.

45. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"H" Közmű: távfűtés betétlap

A betétlap közvetlenül az "F" földterület betétlaphoz kapcsolódik.

1. sor: A hőtermelő létesítmény nevét, illetve jellegét tartalmazza a kódjegyzék szerint. Ha az önkormányzat más önkormányzattól kapja a hőellátást, akkor ezen a soron nem szerepel adat.

2. sor: A hőtermelő létesítmény névleges csúcskapacitást kell szerepeltetni megawattban.

3. sor: A tényleges fogyasztás csúcsteljesítményét kell szerepeltetni megawattban.

5. sor: A hőellátás módját a kódjegyzék tartalmazza. Hőenergiát általában a fűtőművek vásárolnak.

6. sor: Kitöltése a kódjegyzék alapján történik.

"S" Strand, fürdő betétlap

A betétlap kapcsolódhat közvetlenül az "F" és a "V" betétlaphoz vagy valamely épület betétlapjához.

1. sor: A strand, fürdő, uszoda konkrét nevét kell beírni (pl. Széchenyi fürdő).

2. sor: A fürdő jellegét a kódlista tartalmazza.

3. sor: Csak abban az esetben töltendő ki, ha a strand folyóvíz vagy tó partján fekszik, és egyéb vízellátása nincs. Területnek a földrészletnek strand céljára elkerített része vehető fel.

4. sor: Kitöltése a kódlista szerint történik.

5. sor: Ha saját kútról történik a vízellátás, akkor kell ezt a sort kitölteni.

6. sor: A friss vízigény az egész fürdő vízigényére vonatkozik.

7. sor: A vízkivételi kapacitás a saját vízbeszerzés kapacitására vonatkozik.

8. sor: A fürdő technológiai megoldásában a vízforgatásos rendszerű medence a korszerű, a kódjegyzék szerint szerepeltetendő.

9. sor: A medence típusát a kódjegyzék tartalmazza. Ha egy fürdő területén több medence van, akkor mindegyikről külön-külön kell betétlapot kitölteni.

15. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"O" Sportlétesítmények

A betétlapot az önálló ingatlanként bejegyzett sportlétesítményekre kell kitölteni. A betétlap kapcsolódik az "F" földterület betétlaphoz.

1. sor: A sportlétesítmény rendeltetése az építményjegyzék alapján töltendő ki, a megnevezéssel együtt.

2. sor: A sportlétesítmény befogadóképessége a stadionban, sportcsarnokban, sportpályán elhelyezhető nézők számát jelenti.

3. sor: A kódjegyzék alapján kell kitölteni. A sportlétesítmény lehet fedett vagy szabadtéri. Amennyiben az ingatlanon fedett és szabadtéri sportpálya egyaránt van, akkor azokról külön-külön betétlapot kell kitölteni.

4. sor: A fedett és a szabadtéri sportpályák számát a 3. sorban leírtakkal összhangban kell kitölteni.

5. sor: A sportpálya rendeltetését a kódjegyzék tartalmazza. Amennyiben több fedett sportpálya van és azok rendeltetése eltérő, akkor ez a sor a rendeltetés szerint külön betétlapon tovább részletezendő. A szabadtéri sportpályák esetén az eljárás azonos.

6. sor: A sorba a pálya küzdőterét (és nem az ingatlan) területét kell beírni.

7. sor: A pálya burkolatát, talaját a kódjegyzék tartalmazza. A műanyag burkolat közé kell sorolni a rekortánt is.

8. sor: A pálya minősítése, fokozata csak a fedett sportpályák esetében töltendő ki a kódjegyzék szerint.

10. sor: Az egyéb kiszolgáló létesítmények számát a szabadtéri sportlétesítmények esetén kell kitölteni a sportlétesítmény területén elhelyezett építmények számát tartalmazza.

11. sor: A sor alátörése lehetőséget biztosít arra, hogy az egyéb kiszolgáló létesítmények funkció szerint részletezhetők legyenek. Az egyéb kiszolgáló létesítmények, helyiségek lehetnek: kondicionáló terem, szauna, sportbolt, vendéglátás stb. A sorban a funkció megnevezése és a területe szerepeltethető.

12. sor: A fedett és a szabadtéri sportpályák esetében is kitöltendő sor. Amennyiben az egyéb kiszolgáló létesítmények száma 0, akkor a terület sorba is 0 írandó.

"Y" Közlekedési műtárgyak

A betétlapot a hidakról, az aluljárókról és a felüljárókról kell kitölteni. A betétlap kapcsolódhat az "U", a "V" betétlapokhoz, ha a műtárgy helyrajzi számhoz köthető, de szerepelhet helyrajzi szám nélkül is. Minden egyes műtárgyról külön betétlapot kell kitölteni.

1. sor: A műtárgy egyedi beazonosítása érdekében e sorban szerepeltethető a híd megnevezése (pl. Lánchíd), de szerepelhet az út/utca és vasút neve, az út szelvényszáma vagy a híd törzsszáma.

2. sor: A sorba a műtárgy ingatlanjegyzék azonosítójának kódját kell beírni.

7-9. sorok: Az adatokat deciméterben kell megadni (10 dm = 1 méter). A 7-8. sorok adatát csak a hídra és a felüljáróra kell kitölteni. A teljes felület az Y 07. és a Y 08. sorok szorzata. Vigyázat! A teljes felületet m2-ben kell megadni, ezért kiszámításánál a 7. és 8. sor adatát át kell számítani méterbe. A teljes felület adatát az aluljáró esetében is ki kell tölteni.

10-12. sorok: A megfelelő adatok kitöltésénél az előbbiekben leírtak szerint kell eljárni.

13-16. sorok: Híd és aluljáró esetében kell kitölteni.

18. sor: A híd, felüljáró teherbírását az annak megállapítására szolgált előírás (Közúti Hídszabályzat) évszámára hivatkozással, az ott előírt terhelési osztályra utalással kell megadni. A sor első két kódkockája a teherbírás osztályba sorolásának feltüntetésére, a törtvonal utáni kódkockák az évszám kitöltésére szolgálnak. A teherbírás osztályba sorolása A, B, C jelű lehet, amennyiben az osztályba sorolás helyett tonnában kifejezett értéket tartalmaz a híd dokumentáció, akkor azt kell beírni az első két kódba. Például A/1956, B/1979, C/1968, 12/1950, 20/1993. Az aluljáró adatainak kitöltésénél a födémszerkezet teherbírását kell számba venni.

19. sor: A szerkezet anyaga a kódjegyzék alapján töltendő ki. Az aluljáró esetében a födémszerkezet anyagának megfelelő kódot kell alkalmazni.

20.0-tól kezdődő sorok: A bruttó érték és változásainak követését szolgáló sorok.

22. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

"P" Egyéb építmény

A betétlapot az önállóan álló egyéb építményekről kell kitölteni. A betétlap kapcsolódhat az "F" földterület betétlaphoz - ha az adott helyrajzi számon csak egyéb építmény van - és kapcsolódhat minden további betétlaphoz is.

Ha az adott területen több építmény van, azokról külön-külön kell kiállítani a betétlapot.

1. sor: A sorba az építmény ingatlanjelleg-azonosító kódját kell beírni.

15-16. sorok: A sorokat csak akkor kell kitölteni, ha a köztéri műalkotás ingatlanként szerepel a számviteli nyilvántartásban. A köztéri műalkotás jellegét a kódjegyzék tartalmazza.

17. sor: Ha a köztéri műalkotásnak műemléki törzsszáma vagy egyedi nyilvántartási azonosítója van, akkor azt kötelező e sorban szerepeltetni.

23. sor: A fogalomjegyzék figyelembevételével kell megállapítani, és a kódjegyzék szerint kell besorolni az építmény állagmutatóját. Kitöltése kötelező.

A betétlap az egyéb építmények közül a legfontosabbakat tartalmazza. Helyi igénynek megfelelően a kataszter kiegészíthető további építmények adataival is az egyéb soron.

"L" Lakás betétlap

A betétlapot minden esetben valamilyen épület betétlapjához kapcsolódóan kell kitölteni.

Társasházi lakás esetében a helyrajzi számnak tartalmaznia kell a konkrét lakás címéhez (pl. II. emelet 2. ajtó) tartozó helyrajzi szám külön tulajdoni lap számát.

A betétlap fejrészében a lakás jogi rendezettségét is szerepeltetni kell társasházi lakás esetében, mivel a külön tulajdoni lapon lévő egyes lakások jogi rendezettsége egymástól eltérő lehet.

A lakás főbb jellemzői:

1. sor: A sort abban az esetben célszerű kitölteni a lakás beazonosíthatósága érdekében, ha az ingatlanon több épület áll és címük eltérő. E sorba csak az út, utca név és házszám szükséges.

2. sor: A lakás pontos helyének meghatározására szolgál. Az emelet számát arab számmal kell kitölteni, a földszint 0-val jelölendő.

3-4. sorok: Amennyiben a lakás társasházi öröklakás, akkor célszerű az alapító okiratban szereplő lakás alapterületet is szerepeltetni, mert az eltérhet a teljes vagy a hasznos alapterülettől. A külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adattal azonosan szerepeltetendő. Hasznos segítséget nyújt a tulajdonosi jogok gyakorlásához. A 4. sor nem tartalmaz kódkockát, mert a közös tulajdoni hányad csak helyileg fontos, és számozása - a társasház-alapítás során - nagyon eltérő (pl. 27/10000, 345/2848, 1/2).

5. sor: E sorba csak akkor kerülhet adat, ha a külön tulajdonban lévő lakás az önkormányzat és más személy közös tulajdonában áll. Ilyen eset elvétve - volt társbérletek esetén - fordulhat elő.

A lakás komfortfokozatának és a helyiségeinek fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint. 12. sor: A szoba fogalmát a fogalomjegyzék tartalmazza. Szükséglakás esetén előfordul, hogy a "lakás" egy helyiségből áll, ott került kialakításra a főzés és a fürdés lehetősége. Ebben az esetben csak ez az egy sor töltendő ki.

26. sor: A főzőhelyiségek fajtáját a kódjegyzék tartalmazza. A lakásban miután egy főzőhelyiség van, csak a hasznos alapterület szerepel.

28-30. sorok: A fürdőhelyiség fajtája és területe kétszer szerepel a betétlapon arra tekintettel, hogy tetőtér-beépítéses lakások esetén gyakori a két fürdőhelyiség. Amennyiben a lakásban csak egy fürdőhelyiség van, akkor csak a 28-29. sorokat kell kitölteni.

34-35. sorok: Tárolóhelyiség: a gardrób és az éléskamra. Az éléskamraszekrényt a főzőhelyiség területében kell jegyezni.

39. sor: A lakáshoz tartozó külső tartózkodókat a fogalomjegyzék tartalmazza (pl. loggia, erkély, terasz) e soron a teljes területüket kell beírni.

40. sor: A lakás területe a 13. sortól a 39. sorig szereplő területi adatok összesítése.

41. sor: A hasznos alapterület meghatározására a fogalomjegyzék ad útmutatást.

"B" Nem lakás célú helyiség betétlap

A betétlapot minden esetben valamelyik épület betétlapjához kapcsolódóan kell kitölteni. Társasházban lévő külön tulajdonú nem lakás célú helyiség esetében a helyrajzi számnak tartalmaznia kell a konkrét helyiséghez tartozó helyrajzi szám külön tulajdoni lap számát (a helyrajzi szám utolsó alátörésének 3 kódkockája).

A betétlap fejrészében a helyiség jogi rendezettségét is szerepeltetni kell társasház esetében, mivel az egyes külön tulajdonok jogi rendezettsége egymástól eltérő lehet.

1. sor: A sort abban az esetben célszerű kitölteni a helyiség beazonosíthatósága érdekében, ha az ingatlanon több épület áll és címük eltérő. E sorba csak az út, utca név és házszám szükséges.

2. sor: A helyiség pontos helyének meghatározására szolgál. Az emelet számát arab számmal kell kitölteni, a földszint 0-val jelölendő.

3. sor: A helyiség rendeltetése szerinti megnevezése írható be, például üzlet, iroda, bölcsőde.

4. sor: A sorba a helyiség rendeltetésének megfelelő ingatlanjelleg-azonosítót kell beírni.

5-6. sorok: Amennyiben a helyiség társasházi külön tulajdont képez, akkor célszerű az alapító okiratban szereplő alapterületet is szerepeltetni, mert az eltérhet a teljes vagy a hasznos alapterülettől. A külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adattal azonosan szerepeltetendő. Hasznos segítséget nyújt a tulajdonosi jogok gyakorlásához. A 4. sor nem tartalmaz kódkockát, mert a közös tulajdoni hányad csak helyileg fontos, és számozása - a társasház-alapítás során - nagyon eltérő (pl. 27/10000, 345/2848, 1/2).

7. sor: E sorba csak akkor kerülhet adat, ha a külön tulajdonban lévő helyiség az önkormányzat és más személy közös tulajdonában áll.

8. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

9-12. sorok: Az önálló nem lakás célú helyiség állhat egy helyiségből és összefüggő helyiségcsoportból. Az első esetben a 9-12. sor kitöltése nem kötelező, mivel alapterülete megegyezik a 13. sorban szerepeltetendővel.

13. sor: Az adatsor kitöltése kötelező.

14-17. sorok: A kódjegyzék alapján töltendő ki.

"M" Módosító adatlap

Az "M" módosító adatlap a kataszter felfektetése után az ingatlan adataiban bekövetkező lényeges, elsősorban az értékváltozás követésére szolgál. Időrendben információt nyújt az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokról, azok okairól.

Az adatlap a számítógépen vezetett kataszter esetében az adatváltozás átvezetésének alapbizonylata, míg a kézi vezetésű kataszternél a nyilvántartás része. Az adatlap a statisztikai adatszolgáltatás szempontjából is fontos szerepet tölt be, mert információhordozója az állományban bekövetkezett változásoknak.

Az adatlap szerkezete:

1. oszlop: Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás évét kell jegyezni és nem a nyilvántartó által történő rögzítés időpontját.

2. oszlop: A változás okának szöveges leírása.

3. oszlop: Az elsődleges fontosságú változások eseteit a kódjegyzék tartalmazza, az ezen túlmenő - mélyebb bontású - változásokra helyi igény szerint alakíthatók ki a kódok, amennyiben számítógépen vezetik a katasztert.

4. oszlop: A sor az ingatlan bruttó értékében bekövetkezett változás vezetésére szolgál, és az "I" adatlap értékváltozásának sorával kell megegyeznie. Amennyiben egy éven belül az ingatlannal kapcsolatban több olyan esemény történt, amely az értéket változtatta, akkor azokat külön-külön fel kell vezetni. A belterület és a külterület közötti átsorolások értékét az oszlopban nem kell szerepeltetni. Ugyanakkor a 12. számlacsoportból a 16. számlacsoportba átkerült, üzemeltetésre, kezelésre átadott ingatlanok bruttó értékét szerepeltetni kell. Az ingatlan számviteli nyilvántartásában történt felértékelést (átértékelést) szintén nyilván kell tartani ezen oszlopban. Az oszlop elején külön álló egy kockába + jelet kell írni, ha a bruttó érték növekedett, - előjelet kap, ha a bruttó érték csökkent.

5. oszlop: E sorba akkor kerülhet adat, ha az ingatlan valamilyen oknál fogva felértékelésre került, de a becsült (forgalmi) érték, illetőleg eszmei érték a számviteli nyilvántartásban nem került átvezetésre.

*

A kataszter, illetőleg az adatlap vezetéséhez - különös tekintettel a kézzel vezetett nyilvántartásokra - az ingatlanra vonatkozó, lényeges változásokat előidéző események néhány példái az alábbiak:

1. változáskód: Új építés

Az új épület, építmény használatbavétele (üzembe helyezése) megtörtént, a számvitel könyv szerinti nyilvántartásba a bekerülési érték számbavételre került.

Az ingatlan adatlapon: a bruttó érték változik, és épületre vonatkozó db szám megjelenik vagy száma növekszik. Az "F" lapon az ingatlan beépítetté válik (ha idáig nem volt beépített). Valamelyik épület betétlap kitöltésre kerül.

3. változáskód: Ingatlan eladás

Alapja az adásvételi szerződés. Ebben az esetben az ingatlanra vonatkozó minden adat kivezetésre és elkülönítésre kerül, az eladás tényének és az ingatlan vevőjének megjelölésével. Az elkülönítés addig szükséges, amíg az ingatlanügyi hatóság határozata nem érkezik meg az új tulajdonos bejegyzéséről.

4. változáskód: Részingatlan eladás (tulajdoni hányad változással)

Ez az esemény a társasházzá alakított lakóházak esetében gyakori. Az albetétesített lakás, nem lakás célú helyiség kerül eladásra. Amíg egy épületben lévő minden lakás és nem lakás célú helyiség eladásra nem kerül, addig az épület vegyes tulajdonú társasház. Az épület közös szerkezete, berendezései és helyiségei tekintetében az önkormányzat tulajdoni hányada változik.

Az egyes lakások eladásának tényével változik az "I" ingatlan adatlapon az ingatlan bruttó értéke, az önkormányzati tulajdoni hányad, a kizárólagos tulajdonnak a területe és a tulajdonosok köre. A lakásokról vezetett megfelelő "L" lakás betétlap kivezetésre kerül és az ingatlanügyi hatóság határozatáig a kataszterben elkülönítetten kezelendő.

6. változáskód: Ingatlan gazdasági társaságba vitele

Ugyanolyan módon kezelendő a kataszterben, mint az eladás. A számviteli törvény besorolása szerint a gazdasági társaságba apportként bevitelre kerülő ingatlanok az 1. számlaosztályon belül a 12. Ingatlanok csoportjából a 17. Részesedések csoportjába kerül átvezetésre, az ingatlan-nyilvántartásban pedig a 31-37. kódszám alatt, gazdasági társaságok területeként jegyzik be.

12. változáskód: Számvitelben felértékelés

A változás az önkormányzat tulajdonjogát és az ingatlan természetbeni valós állapotát nem érinti.

E kódot abban az esetben használni, ha az önkormányzat tulajdonába érték nélkül került ingatlan és az utóbb felértékelésre került a számviteli nyilvántartásban.

Megjegyzés: Az ingatlanvagyon-kataszter nem pótolja, illetve nem helyettesíti a belterületi közműnyilvántartásokat."

2. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelethez

Nyilatkozat
a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet telephelyén fennálló vagy
telephelyéről, származott (származó) környezeti károsodásokról, környezeti terhekről, amelyekből bírságfizetési
vagy egyéb fizetési kötelezettség, károsodások, terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat
1/A. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai: név, székhely, KSH-szám,
cégjegyzékszám, eljárást elindító bírói végzés száma, eljárás kezdete:
…………………………………
További - más környezetvédelmi hatóságok illetékességi területéhez tartozó - telephelyek felsorolása:
…………………………………
1/B. A telephely állapota
Cím, hrsz. :
…………………………………
…………………………………
Területe:
- belterület (ha):..................
- külterület (ha):..................
(belterülettől való legkisebb távolság:...............(m)
Közösen használt telephely esetén a telephely más használója:
…………………………………
A telephely területén jelenleg folytatott tevékenység(ek), TEÁOR-számok megjelölésével:
…………………………………
Az alkalmazott technológiák, berendezések (ideértve a jelenleg használaton kívüli, továbbá a környezetvédelmi
berendezéseket is) rövid leírása:
…………………………………
A felszámolás/végelszámolás kezdő időpontjától számított legalább 10 évre visszamenőleg - saját, vagy
jogelőd által - folytatott tevékenység(ek) (TEÁOR-számok megjelölésével), az alkalmazott technológiák,
berendezések rövid leírása (amennyiben 10 éven belül a telephelyen nem jogelőd szervezet folytatott
tevékenységet, erre nézve elegendő a nyilatkozó tudomása szerinti tevékenységek közlése):
Van-e tudomása a gazdálkodó szervezet, vagy jogelődje által végzett egyéb tevékenységről a 10 évnél régebbi
időszakra vonatkozóan (ha igen, ismertesse):
…………………………………
A telephely állapotát befolyásolt, ismerete szerinti rendkívüli események (pl. korábbi tereprendezés,
talajfeltöltési, építési, bontási munkák, haváriák, balesetek stb.):
…………………………………
A telephelyre vonatkozó környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi, valamint kulturális
örökségvédelmi korlátozások, előírások; ezen belül:
- természetvédelmi oltalom
- műemlékvédelmi oltalom
- levegőtisztaság-védelmi kategória
- zajvédelmi kategória
- vízbázisvédelmi korlátozások (védőterület)
ténye:
……………………………….
A telephelynek van-e környezetvédelmi megbízottja/felelőse?
(Ha igen, név):
………………………………..
Környezetvédelmi vonatkozású polgári peres eljárásban érintett-e a gazdálkodó szervezet (ha megállapítható: az
adott telephely), illetve érintett volt-e a felszámolás/végelszámolás kezdő időpontját 5 évre visszamenőleg
megelőzően:
Ha igen, a tényállásról rövid leírás, vagy - ítélet esetén - az mellékelendő.
2. A környezeti állapot részletes jellemzése
2.1. Levegőszennyezési (emissziós) adatok
Ismertetni kell azokat az emissziós légszennyezési komponenseket, amelyekre a telephelyen kibocsátási
határérték érvényes, továbbá össze kell hasonlítani a megengedett és a tényleges emissziókat.
Ismertetni kell az érvényben lévő - nem a környezetvédelmi hatóság által megállapított - levegőtisztaság-
védelmi hatósági kötelezéseket, valamint a teljesítés érdekében tett intézkedéseket.
2.2. Vizek igénybevétele és terhelése
Ismertetni kell a jellemző vízhasználatokat (ivóvíz-felhasználás, technológiai víz igények kielégítése,
vízszintsüllyesztés, víztelenítés stb.) és vízi munkákat, illetve az arra jogosító engedélyeket, az engedélyektől
való eltéréseket.
Be kell mutatni a szennyvízkeletkezések helyét, a szennyvizek jelenlegi mennyiségi, minőségi adatait a
szennyvízbírságolási eljárás hatálya alá nem tartozó, illetőleg ez alá nem vont kibocsátások esetében.
Ismertetni kell a szennyvíz összegyűjtésére, tisztítására és elhelyezésére vonatkozó adatokat, továbbá az
iszapkezelésre és -elhelyezésre vonatkozó adatokat.
Ki kell térni a csapadékvíz rendszerre is, akár egyesített, akár elválasztó rendszerű a csatornahálózat.
Ismertetni kell az esetleges talajvízszennyezés tényét, lehetőségét, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján,
annak jellemzőit (kiterjedését, jellegét).
2.3. Hulladékkezelés, tárolás, szállítás
Ismertetni kell technológiánként a jelenleg keletkező és az alapbejelentéstől vagy részletes változás jelentéstől
eltérő veszélyes hulladékokat (mennyiség, minőség, kódszám), valamint azonos bontásban a jelenleg a
telephelyen vagy azon kívül tárolt veszélyes hulladékokat, ideértve a bértárolást is.
A veszélyes hulladékokra be kell mutatni a gyűjtés, az előkezelés, az átmeneti tárolás, az ártalmatlanítás és a
szállítás telephelyen belüli megoldásait, vonatkozó mennyiségeit és az esetleges telephelyen kívüli (mással
végeztetett) előkezelés, szállítás, átmeneti tárolás (illetve bértárolás) és ártalmatlanítás módozatait és vonatkozó
mennyiségi jellemzőit is, valamint a saját kezelésre vagy más célból, mástól átvett veszélyes hulladékokra
vonatkozó adatokat, esetleges szerződéseket.
Külön ismertetni kell a területrendezésből, illetve bontásból származó veszélyes hulladékokat, valamint
ártalmatlanításukat, az előzőek szerint. Ismertetni kell a terület esetleges feltöltésének anyagát, tíz évre
visszamenőleg.
Ismertetni kell a telephelyen vagy a telephelyi tevékenységből eredő, a telephelyen kívül felhalmozott,
veszélyesnek nem minősített hulladék előfordulását.
2.4. Veszélyes anyag, alapanyag kezelés és tárolás
Ismertetni kell a telephelyen vagy azon kívül tárolt veszélyes anyagok (mérgező, fertőző, sugárzó, tűz- és
robbanásveszélyes anyagok) megnevezését, mennyiségét.
Be kell mutatni a veszélyes anyagokra vonatkozóan a szállítás, tárolás, felhasználás, illetve hasznosítás
körülményeit.
Ismertetni kell 5 évre visszamenőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatosan bekövetkezett rendkívüli
eseményeket.
Külön ki kell térni a föld alatti tárolótartályokra. Meg kell nevezni a tartályok számát, térfogatát, a bennük tárolt
anyagot, a tároló korát, az esetleges meghibásodásokat, és ismertetni kell az ezek köré telepített megfigyelő
rendszerek működését. Csatolni kell az utolsó nyomáspróbák jegyzőkönyvének másolatát.
2.5. Zaj és egyéb fizikai tényezők
A felszámolás/végelszámolás alatt folytatott tevékenység esetén össze kell hasonlítani a vonatkozó terhelési
határértékeket a tényleges terhelési helyzettel.
Ismertetni kell a telephely környezetében - nem a környezetvédelmi hatóság által - megállapított zaj- és
vibrációs terhelési szintet.
2.6. Talajvédelem
Öt évre visszamenőleg ismertetni kell a területen elvégzett talajvédelmi beavatkozásokat.
Ismertetni kell az esetleges talajszennyezésre utaló körülményeket, különösen a 2.2., 2.3. és 2.4. pontok
tartalmával összefüggésben, valamint az egyéb lehetséges hatótényezőkkel (hígtrágya stb.) összefüggésben.
2.7. Erdővagyon-védelem
Ismertetni kell a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő,
az erdő rendeltetésének figyelembevételével elkészített és hatályos üzemterv előírásaihoz képest megváltozott
jelenlegi állapotot, az üzemtervtől való eltérés mértékét, illetve a rendeltetéseknek meg nem felelő gazdálkodás
esetén a gazdálkodás megváltoztatására hozott erdőfelügyelőségi határozatokat, a teljesítés érdekében tett
intézkedéseket.
2.8. Természetvédelem
Ismertetni kell a védett területen természetvédelmi szempontból érvényesített főbb természetvédelmi és az ezzel
kapcsolatos gazdálkodási korlátozásokat.
Tájékoztatást kell adni ismerete szerint a védett területen kívül előforduló fokozottan védett növény- és
állatfajok, veszélyeztetett növénytársulások előfordulásáról.
Külön ismertetni kell a telephely területét érintő esetleges bányaművelés hatásait (földtani károsodások,
meddőhányók stb.) vagy a korábban folytatott bányaművelés hatásait, ha a rekultivációs tevékenységek még
nem fejeződtek be.
2.9. A környezeti állapot részletes jellemzőinek összefoglalásaként be kell mutatni a telephelyen tapasztalható,
vagy a telephelyről eredő jelentős környezeti károsodásokat vagy veszélyeztetéseket, melyet a telephelyi
tevékenység vagy annak beszüntetése okoz.
3. A telephely környezeti állapotából származó környezeti terhek, teendők
A 2. pont szerkezetében be kell mutatni azokat a teendőket (kárelhárítás, haváriamegelőzési, környezettisztítási,
hulladékkezelési beavatkozásokat, környezetvédelmi beruházásokat, technológiai módosításokat, utóhasznosítási
feladatokat stb.), melyek a telephelyen tapasztalható vagy telephelyről eredő környezetkárosodás, -
veszélyeztetés megszüntetéséhez, illetve a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi és vízvédelmi
követelmények kielégítéséhez szükségesnek tart.
E teendőket ütemezetten, valamint - azok műszaki tartalmát átfogóan bemutatva - költségbecsléssel ellátva
kell meghatározni. A teendők ütemezésénél irányadó a rendelet 2. számú mellékletének II. Fejezet 2. pontjának
tartalma.
4. Van-e tudomása az 1-2. pontban nem ismertetett, a telephelyen korábban bármilyen időszakban folytatott
tevékenységből eredő, vagy a telephelyet ért környezeti károsodás gyanújáról:
………………………………………….
5. Egyéb megjegyzések:
Nyilatkozatát milyen rendelkezésre álló információk, dokumentumok alapján tette:
…………………………………………
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek:
Felszámolónak átadás dátuma:
Kiállítás kelte
Aláírás
cégbélyegző"

"

3. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"11. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az 1/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti ügyekben eljáró EGT-s kormányhivatalok és illetékességi területük

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos, az 1/B. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti eljárás lefolytatására

a) a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme

aa) Budapest Főváros,

ab) Győr-Moson-Sopron megye,

ac) Komárom-Esztergom megye, vagy

ad) Pest megye;

b) a Vas Megyei Kormányhivatal az illetékes, ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme

ba) Baranya megye,

bb) Bács-Kiskun megye,

bc) Borsod-Abaúj-Zemplén megye,

bd) Békés megye,

be) Csongrád megye,

bf) Hajdú-Bihar megye,

bg) Heves megye,

bh) Fejér megye,

bi) Jász-Nagykun-Szolnok megye,

bj) Nógrád megye,

bk) Somogy megye,

bl) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

bm) Tolna megye,

bn) Vas megye,

bo) Veszprém megye, vagy

bp) Zala megye

közigazgatási területén van."

4. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3. számú melléklet a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelethez

A környezet védelméért felelős szervek

I. Országos hatáskörű szerv által kidolgozott terv, illetve program esetén

I.1. Mindig részt vesz:

a) a környezet, a természet és a táj védelmére kiterjedően:

az országos környezetvédelmi és természetvédelemi hatóság, levegőtisztaság-védelem vonatkozásában az Országos Meteorológiai Szolgálat bevonásával;

b) környezet- és település-egészségügyre kiterjedően:

az országos tisztifőorvos;

c) erdővédelemre, talajvédelemre, a termőföld mennyiségi védelmére és az agrár-környezetvédelemre kiterjedően:

az erdőgazdálkodásért, talajvédelemért, termőföld mennyiségi védelméért és agrár-környezetvédelemért felelős miniszter;

d) a vizek védelmére kiterjedően:

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

I.2. Érintettség esetén vesz részt:

a) földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedően:

a bányászati ügyekért felelős miniszter;

b) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően:

Budapest Főváros Kormányhivatala;

c) kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelmére kiterjedően:

a kulturális örökség védelméért felelős minisztere;

d) az épített környezet védelmére kiterjedően:

az építésügyért felelős miniszter;

e) a kémiai biztonságra kiterjedően:

az országos tisztifőorvos;

f) súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően:

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

II. Nem országos hatáskörű szerv által kidolgozott terv, illetve program esetén

II.1. Mindig részt vesz:

a) a környezetvédelemre kiterjedően:

a környezetvédelmi hatóság;

b) természet- és tájvédelemre kiterjedően:

a nemzeti park igazgatóság és a természetvédelmi hatóság;

c) környezet- és település-egészségügyre kiterjedően:

közegészségügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal.

d) a felszíni és a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelmére kiterjedően:

a vízvédelmi és vízügyi hatóság.

II.2. Érintettség esetén vesz részt:

a) helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően:

a települési önkormányzat jegyzője;

b) az épített környezet védelmére kiterjedően:

az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal;

c) erdővédelemre kiterjedően:

erdészeti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal;

d) talajvédelemre kiterjedően:

talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal;

e) a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően:

a földvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

f) földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedően:

a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal;

g) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően:

a népegészségügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala;

h) kulturális örökség (műemlékvédelem, régészet) védelmére kiterjedően:

Budapest Főváros Kormányhivatala, kizárási feltétel fennállása esetén a kulturális örökség védelméért felelős miniszter;

i) kémiai biztonságra kiterjedően:

az országos tisztifőorvos;

j) súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően:

a megyei, fővárosi katasztrófavédelmi igazgatóság."

5. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"7. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

A vezetékjog engedélyezési eljárásban vizsgálandó szakkérdések

AB
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdés
2.Egyéb országos közút vagy települési
önkormányzat tulajdonában lévő közforgalom
számára megnyitott magánút, helyi közút
területén, az alatt vagy felett, valamint
külterületi szakaszán a közút tengelyétől
számított 50 méteren, főútvonal esetén 100
méteren belül tervezett távhővezeték
nyomvonalának vagy biztonsági övezetének
kijelölése esetén, ha a kérelmező a közútkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek
tartja.
A közút területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett - a közúti forgalom
biztonságára, a közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút
állagára gyakorolt hatása alapján
3.1. Ha a tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély és egységes
környezethasználati engedély nem szükséges, ha
a távhővezetéket külterületen, továbbá - egyedi
tájérték, természeti terület és országos
jelentőségű védett természeti terület, Natura
2000 terület vagy barlang védőövezete esetén -
belterületen valósítják meg.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezeti
hatásvizsgálati és az egységes
környezethasználati engedélyezési eljárásról
szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében
foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más
hatósági eljárásban nem került sor, az alábbi
létesítmény esetében:
távhővezeték település külterületén felszín felett
vezetve (kivéve üzemen belüli vezeték) védett
természeti területen, Natura 2000 területen,
barlang védőövezetén 1 km hossz alatt; nem
védett természeti területen, nem Natura 2000
területen, nem barlang védőövezetén 10 km
hossz alatt.
1. Annak elbírálása kérdésében, hogy a
tevékenység a természet védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, az
elérhető legjobb technika alapján meghatározott
levegővédelmi követelményeknek és
előírásoknak, a környezeti zaj és rezgés elleni
védelem követelményeinek, valamint a
tájvédelem jogszabályban követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
2. A 2. számú bevonási és közreműködési feltétel
esetén annak elbírálása kérdésében, hogy a
Khvr. 5. számú mellékletében foglalt
követelmények alapján a tervezett létesítmény
kapcsán jelentős környezeti hatások
feltételezhetők-e.
4.Ha a távhővezetéket a kulturális örökségvédelmi
hatósági nyilvántartásban szereplő nyilvántartott
vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen,
régészeti védőövezet területén, műemléki
területen vagy nyilvántartott műemléki érték
Annak elbírálása kérdésében, hogy a létesítmény
vagy vezeték megvalósítása a kulturális örökség
védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett megfelel-e.
vagy műemlék telkén valósítják meg.

"

6. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

A.
Sor-
szám
B.
A tevékenység megnevezése
C.
Küszöbérték, feltétel
Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás
1.Birtokrendezés, ha az nem csak aa) 300 ha-tól
tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával
jár, és a birtokrendezési tervben a 3. számú melléklet 2-4.,
6., 8-9., 123-126. méretmegkötések nélkül értelmezett
pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel
b) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén 10 ha-tól
2.Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra valóa) 50 ha felett
áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területekenb) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), védett természeti
területen, Natura 2000 területen méretmegkötés
nélkül
3.Mezőgazdasági és egyéb nem belterületia) 500 ha-tól síkvidéken
(a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezésb) 300 ha-tól dombvidéken
c) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén méretmegkötés
nélkül
4.Öntözőtelepa) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45
m3/sec vízfelhasználástól
b) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén méretmegkötés
nélkül
5.Nyílt felszínű öntöző-főcsatornaa) 2 m3/sec vízszállító kapacitástól
b) védett természeti területen, Natura 2000
területen méretmegkötés nélkül
6.Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1.
számú mellékletbe)
a) baromfitelepnél 100 számosállattól
broilerek számára
b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók
számára
c) sertéstelepnél 500 számosállattól
sertéshízók számára
d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés
kocák számára
e) egyéb állatok számára hígtrágyás
technológia alkalmazása esetén 200
számosállattól
f) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén baromfi esetében 10
számosállattól, egyéb állat esetében
50 számosállattól
7.Erdő igénybevétele (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
a) nem termőföldként való további
hasznosítás esetében 10 ha-tól
b) termőföldként való további hasznosítás
esetében 30 ha-tól
8.Faültetvény természetességi állapotú erdő telepítése30 ha-tól
Halászat
9.Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés
haltermelő üzemben (amennyiben nem tartozik az 1. számú
mellékletbe)
méretmegkötés feltétel nélkül
Bányászat
10.Szénbányászat, illetve föld alatti szénelgázosítással
megvalósított szénbányászati kitermelési kísérlet
(amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)
a) méretmegkötés nélkül
b) felhagyása
11.Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő,
brikettgyártó, meddőhányó-hasznosító üzem
méretmegkötés nélkül
12.Tőzegkitermelés (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
méretmegkötés nélkül
13.Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
a) méretmegkötés nélkül
b) kutatófúrás csak védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén és felszín alatti vízbázis
védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a
vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló jogszabály a védőövezeten
nem zárja ki)
14.Önállóan létesített kőolaj - és földgáz-előkészítő üzem
(beleértve a tisztítást, víztelenítést, kéntelenítést)
méretmegkötés nélkül
15.Uránércbányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
a) méretmegkötés nélkül
b) felhagyása
16.Önállóan létesített uránérc-előkészítő, ércdúsító,
meddőhányó-hasznosító mű
méretmegkötés nélkül
17.Fémtartalmúérc-bányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
a) méretmegkötés nélkül
b) felhagyása
18.Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő,
-zsugorító, meddőhányó-hasznosító mű
méretmegkötés nélkül
19.Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített
ásványfeldolgozó üzemet
méretmegkötés nélkül
19a.Vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját
szolgáló közcélú vízilétesítmények építéséhez szükséges
védett természeti területen, Natura 2000
területen
ásványi nyersanyagot biztosító anyagnyerő hely
Feldolgozóipar
20.Húsfeldolgozó üzem10 ezer t/év késztermék előállításától
21.Vágóhíd (amennyiben nem tartozik a 20. pontba)25 t/nap vágottsúly-kapacitástól
22.Halfeldolgozó üzem10 ezer t/év késztermék előállításától
23.Gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem40 ezer t/év késztermék előállításától
24.Növényi-, állatiolaj-gyártó üzem40 ezer t/év késztermék előállításától
25.Tejtermékgyártó üzem200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől
26.Keményítőgyártó üzem100 t/nap késztermék előállításától
27.Cukorgyár5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitástól
28.Édességgyártó üzem10 ezer t/év késztermék előállításától
29.Sörgyár30 millió l/év kapacitástól
30.Malátagyártó üzem25 ezer t/év késztermék előállításától
31.Egyéb élelmiszergyártó üzem40 ezer t/év késztermék előállításától
32.Textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi
kezelés)
10 t/nap textil kikészítésétől
33.Nyersbőrcserző üzem12 t/nap kikészített bőr előállításától
34.Papír- és kartongyártó üzem20 t/nap késztermék gyártásától
35.Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy
cseppfolyósítása (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
méretmegkötés nélkül
36.Kokszolómű (száraz szénlepárlás)méretmegkötés nélkül
37.Kenőanyag előállítása kőolajból15 ezer t/év késztermék előállításától
38.Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és
peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1.
számú mellékletbe)
20 ezer t/év késztermék előállításától
39.Peroxidgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1.
számú mellékletbe)
1000 t/év késztermék előállításától
40.Műtrágyagyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1.
számú mellékletbe)
20 ezer t/év késztermék előállításától
41.Cellulózgyártásméretmegkötés nélkül
42.Peszticidet és más növényvédő és gyomirtó szereket
gyártó, formáló és kiszerelő üzem (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
20 ezer t/év késztermék előállításától
43.Lakk- és festékgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
20 ezer t/év késztermék előállításától
44.Gyógyszerkészítmény-gyártó üzem (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
20 ezer t/év késztermék előállításától
45.Mosó- és tisztítószergyártó üzem (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
20 ezer t/év késztermék előállításától
46.Robbanóanyag-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik
az 1. számú mellékletbe)
méretmegkötés nélkül
47.Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy
megsemmisítésére szolgáló létesítmény
méretmegkötés nélkül
48.Szénszálgyártó üzem20 t/nap késztermék előállításától
49.10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és
felhasználó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú
mellékletbe)
5 ezer t/év gumioldattól
50.Gumikeverék-gyártó, -feldolgozó üzem20 ezer t/év gumikeverék előállításától vagy
feldolgozásától
51.Üveg- és üvegszálgyártó üzem20 t/nap olvasztókapacitástól
52.Kerámiatermék-, kerámiacsempe- és -lap-, égetettagyaga) 75 t/nap gyártási kapacitástól
építőanyag-gyártó üzemb) ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban
az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja
53.Cementgyár (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)méretmegkötés nélkül
54.Azbesztcement termékeket gyártó üzem (amennyiben
nem tartozik az 1. számú mellékletbe)
méretmegkötés nélkül
55.Azbeszt súrlódó anyagot gyártó üzem (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
méretmegkötés nélkül
56.Azbeszt termékeket gyártó üzem (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
méretmegkötés nélkül
57.Ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi
szál gyártását is
20 t/nap olvasztókapacitástól
58.Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására
szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést szolgáló
üzemet is
2,5 tonna/óra kapacitástól
59.Meleghengermű20 t/óra nyersacél feldolgozásától
60.Kovácsolóüzem50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20
MW hőteljesítmény-felvételtől
61.Nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító
üzem
2 t/nap kapacitástól
62.Vas- és acélöntöde20 t/nap termelési kapacitástól
63.Bevonatolt termékeket gyártó üzem2 t/óra nyersacél feldolgozó-kapacitástól
64.Alakformázás robbantássalméretmegkötés nélkül
65.Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiaia) 20 ezer m2/év felület kezelésétől
folyamatokkal felületkezelő üzemb) ahol az összes kezelőkád térfogata
meghaladja a
30 m3-t
66.Akkumulátorgyárméretmegkötés nélkül
67.Automata gépsoron nyomtatott áramköröket előállító
üzem
méretmegkötés nélkül
68.Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés,
motorgyártás)
5000 db/év késztermék előállításától
69.Hajógyár (ide nem értve a szabadidő-, sporthajó
gyártását)
méretmegkötés nélkül
70.Vasúti kötöttpályásjármű-gyártó üzemméretmegkötés nélkül
71.Légijárműveket gyártó és nagyjavító üzem5700 kg felszálló tömegű és a feletti
légijárművek gyártása esetén
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
72.Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz
előállítása, amennyiben nem tartozik az 1. számú
mellékletbe)
50 MW kimenő teljesítménytől
73.Vízerőmű (amennyiben nem tartozik az 1. számúa) 5 MW villamos teljesítménytől
mellékletbe)b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály
alapján a védőövezeten nem zárja ki), védett
természeti területen, Natura 2000 területen,
barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül
74.Geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítménya) 20 MW teljesítménytől
b) ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis
védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a
vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló jogszabály a védőövezeten
nem zárja ki), védett természeti területen,
Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
(kivéve az egy háztartást ellátó létesítményeket)
75.Szélerőmű, szélerőműpark (amennyiben nem tartozik aza) 600 kW villamos teljesítménytől
1. számú mellékletbe)b) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén 200 kW
teljesítménytől
76.Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú
mellékletbe)
légvezetéknél 35 kV-tól
77.Földgázelosztó vezeték40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól
78.Gőz- és melegvízelosztó vezeték település külterületéna) 10 km hossztól
felszín felett vezetve (ide nem értve az üzemen belüli
vezetéket)
b) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén 1 km hossztól
79.Ivóvíz-távvezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
a) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén
b) 1 km hossztól belterületen
80.Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételia) 1000 m3/naptól talajvízből
objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem
tartozik az 1 számú mellékletbe)
b) 500 m3/naptól termál karsztvízből
c) 5000 m3/naptól rétegvízből
d) 2500 m3/naptól hideg karsztvízből
e) 5000 m3/naptól partiszűrésű vízből
f) 2000 m3/naptól termál rétegvízből
g) a mindenkori forráshozam 33%-át és a
napi
50 m3-t meghaladó esetben forrásból
h) vízbázis védőövezetén az a)-g) pontok
10%-át meghaladó esetben (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki)
81.Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
a) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó tó
közepes, illetve a vízadó tározó (minimális)
üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-
át egy év alatt
b) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó
vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának
(Qaug80%) 20%-át
c) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó
tó közepes, illetve a befogadó tározó
(minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz
tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket
tápláló vízfolyások Qaug80%vízhozamának 10%-
át
d) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó
vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át
Kereskedelem, járműjavítás
82.Közútigépjármű-javító telep20 db egy időben javítható gépjárműtől
83.Bevásárlóközpontparkoló területe nélkül számított 10 000
m2nettó össz-szintterülettől vagy 300
parkolóhelytől
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
84.Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a
kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-,
a) 500 szállásférőhelytől vagy 2 ha
területfelhasználástól
vízgazdálkodási célra használt területenb) 50 szállásférőhelytől vagy 0,3 ha
területfoglalástól település külterületén lévő
védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén
85.Kempingvédett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén 50 sátor-,
illetve lakókocsi, lakóautó helytől
Szállítás, raktározás
86.Vasúti pálya (amennyiben nem tartozik az 1. számú
mellékletbe)
a) regionális, egyéb, csatlakozó vagy
összekötő vasúti pálya
b) helyi vasúthálózat elemei (magasvasút,
kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, villamos,
és különleges pályával rendelkező vasút, kivéve
a sífelvonót)
c) mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy
kiránduló (erdei) vasút védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén
87.Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak,
kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú
a) országos közút építése (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
mellékletbe)b) országos közút fejlesztése 1 km hossztól
c) az előző pontokba nem tartozó országos
közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem
zárt magánút és kerékpárút védett területen,
Natura 2000 területen, barlang védőövezetén
méretmegkötés nélkül
88.Víziút (amennyiben nem tartozik az 1. számúméretmegkötés nélkül
mellékletbe)
89.Vasúti pályaudvar, állomása) személypályaudvar megyei jogú városban
és a fővárosban a megállóhelyek kivételével,
vagy
120 vonat/nap tervezett forgalom fölött
b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy
tervezett feldolgozása fölött
c) állomás
- 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett
teherkocsi forgalom fölött,
- veszélyes anyag rakodására alkalmas
berendezéssel,
- kocsimosó berendezéssel
d) határállomás
90.Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítményméretmegkötés feltétel nélkül
91.Autóbusz-pályaudvar vagy -garázs20 (induló és érkező) gépkocsiállástól
92.Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló,a) 300 parkolóhelytől
beleértve a parkolóházat isb) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén 100
parkolóhelytől
93.Kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú
mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton
a) 400 t vagy annál nagyobb hordképességű
hajók számára
kivételévelb) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és
kedvtelési célú kikötő
c) védett természeti területen és Natura 2000
területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport-
és kedvtelési célú kikötő
94.Repülőtér (amennyiben nem tartozik az 1. számúa) szilárd burkolatú futópályával
mellékletbe)b) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén burkolatra való
tekintet nélkül
95.Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai
tárolásra szánt szén-dioxid áramokat szállító vezeték
(amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
méretmegkötés nélkül
96.Földgáz felszíni és felszín alatti tárolója, egyéb égethető
gázok felszín alatti tárolója
a) 20 000 m3 össztároló-kapacitástól földgáz
esetében
b) 10 000 m3 össztároló-kapacitástól egyéb
éghető gázok esetében
c) 500 m3 össztároló-kapacitástól védett
természeti területen, Natura 2000 területen,
barlang védőövezetén
97.Szén, lignit önálló felszíni tárolójaa) 100 000 t össztároló-kapacitástól
b) külterületen lévő védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén, vízbázis védőövezetén
(amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a
létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a
távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást
szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló
kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés
nélkül
98.Kőolaj-, kőolajtermék-tároló telep (amennyiben nema) 100 000 t össztároló-kapacitástól
tartozik az 1. számú mellékletbe)b) külterületen lévő védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén, vízbázis védőövezetén
(amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a
létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a
távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást
szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló
kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés
nélkül
99.Vegyi termék tárolása (amennyiben nem tartozik az 1.a) 30 000 m3 össztároló-kapacitástól
számú mellékletbe)b) külterületen lévő védett természeti
területen méretmegkötés nélkül
100.A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok
elkülönítésére szolgáló létesítmények (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
méretmegkötés nélkül
Közigazgatás, védelem
101.Magyar Honvédség lő- és gyakorlóterea) ezred vagy ennél nagyobb szervezet
esetében
b) méretmegkötés nélkül, védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén
102.Allandó árvízvédelmi művízbázis védőövezetén (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén és települési belterületen
Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás
103.Szennyvíztisztító telep (amennyiben nem tartozik az 1.a) 10 000 lakosegyenérték-kapacitástól
számú mellékletbe)b) 15 ha-tól természetközeli szűrőmezős
elszikkasztó rendszer, 50 ha-tól öntözéses
szennyvízelhelyezés esetén
c) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a
tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati
vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén méretmegkötés nélkül
104.Szennyvízgyűjtő hálózata) 2000 lakosegyenérték-kapacitástól
b) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a
tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati
vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 1000 lakosegyenértéktől
105.Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény (amennyiben
nem tartozik az 1. számú mellékletbe)
a) napi 10 t hulladék lerakásától
b) 25 000 t teljes befogadókapacitástól
c) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén méretmegkötés
nélkül
106.Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai, biológiaia) 10 t/nap kapacitástól
eljárással ártalmatlanító létesítmény (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén méretmegkötés nélkül
107.Nemveszélyeshulladék-hasznosító telepa) 10 t/nap kapacitástól
b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén méretmegkötés nélkül
108.Fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telepa) 5 t/nap kapacitástól
(beleértve az autóroncstelepeket)b) méretmegkötés nélkül vízbázis
védőövezetén
(ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a
távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást
szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló
jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett
természeti területen, Natura 2000 területen,
barlang védőövezetén
109.Veszélyeshulladék-tároló és/vagy -hasznosító telep
(amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)
a) önálló telepként méretmegkötés nélkül
b) listán nem szereplő, más tevékenység
részeként 2 ezer t/év kapacitástól
110.Állatihulladék-temetőméretmegkötés nélkül
Szórakoztatás, kultúra, sport
111.Stadion, sportcsarnoka) 10 000 fő befogadóképességtől
b) vízbázis védőövezetén (amennyiben a
tevékenység megkezdését vagy a létesítmény
megvalósítását a vízbázisok, a távlati
vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló
kormányrendelet nem tiltja), védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 500 fő befogadóképességtől
112.Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri
létesítmények
a) 5000 fő egyidejű befogadóképességtől
vagy 2 ha területfoglalástól vagy 300 db
parkolóhelytől
b) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól
113.Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt)védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén
114.Golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt, a
minigolf kivételével)
a) 18 vagy többlyukú pálya esetén
b) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén, vízbázis
védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a
vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló jogszabály a védőövezeten
nem zárja ki), méretmegkötés nélkül
115.Motoros járművek állandó versenypályája,
terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó pálya (ha
nem tartozik az 1. számú mellékletbe)
méretmegkötés nélkül
Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények
116."A" típusú izotóplaboratóriumméretmegkötés nélkül
117.Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel (amennyiben nem
a listában felsorolt más tevékenység része)
vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), vagy védett
természeti területen, Natura 2000 területen,
barlang védőövezetén
118.Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és
reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához
a) 500 kN tolóerőtől
b) legalább 10 MW egyidejű kapacitás esetén
119.Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részéreméretmegkötés nélkül
120.Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló
terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása)
más célra használt területen
a) 3 ha-tól
b) védett természeti területen, vízbázis
védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a
vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló jogszabály a védőövezeten
nem zárja ki), Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 0,5 ha-tól
121.Távközlési adó (antennatorony)védett természeti területen, Natura 2000
területen
122.Duzzasztómű vagy tározó (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)
a) 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott
vízmennyiségtől
b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén méretmegkötés nélkül
123.Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem
tartozik az 1. számú mellékletbe)
termál víztestek esetében méretmegkötés
nélkül
124.Halastó vagy tórendszer (amennyiben nem tartozik az 1.
számú mellékletbe)
a) 30 ha-tól
b) 5 ha-tól intenzív halastó vagy tórendszer
esetében
c) védett természeti területen, Natura 2000
területen méretmegkötés nélkül
125.Állóvíz- és holtágszabályozása) 3 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km
partvonalhossztól
b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység
megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló
vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a
védőövezeten nem zárja ki), védett természeti
területen, Natura 2000 területen méretmegkötés
nélkül
126.Folyószabályozás vagy folyócsatornázása) 1 fkm-től
b) kanyar-átvágás esetében vagy vízbázis
védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a
vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló jogszabály a védőövezeten
nem zárja ki), védett természeti területen,
Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül
127.Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-a) 1 km vízfolyáshossztól
képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú
iszapeltávolítást és rézsűrendezést, amennyiben az a
vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló
kormányrendeletben előírtak szerint a vizek állapota
romlásának megelőzését, megakadályozását szolgálja)
b) 50 m vízfolyáshossztól vízbázis
védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a
vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az
ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló jogszabály a védőövezeten
nem zárja ki)
c) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén méretmegkötés
nélkül
128.Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy
építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen
a) 2 ha területfoglalástól
b) 300 parkolóhelytől
c) 50 m-es épületmagasságtól
d) védett természeti területen, Natura 2000
területen, barlang védőövezetén 0,5 ha
területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől
129.Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység, illetve
létesítmény, ha azt legfeljebb két évig kizárólag vagy
főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy
kipróbálására végzik, illetve hozzák létre
130.Az 1. számú melléklet 1-31., 33-35., 38-40., 42-44.,
48-55. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 1-75., 80-
85., 89-94., 96-101., 103., 105-128. pontjában felsorolt
tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ab)
alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a
módosítás az
1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott
tevékenység vagy létesítmény megvalósítása
131.Az 1. számú melléklet 32., 36-37., 41., 47. pontjában,
valamint a 3. számú melléklet 76-79., 86-88., 95., 102.,
104. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. §
(2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti jelentős
módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet
B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy
létesítmény megvalósítása
132.A 3. számú melléklet 1-128. pontjában feltüntetett
mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a
bővítés következtében eléri vagy meghaladja a
küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet
B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy
létesítmény megvalósítása

"

7. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"12. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az előzetes konzultáció során vizsgálandó szakkérdések és a szakkérdések vizsgálatára feladatkörrel rendelkező' közigazgatási szervek

A szakkérdés vizsgálatának
feltétele
SzakkérdésKözigazgatási szerv
1.Minden esetbenA környezet- és település-egészségügyre, az
egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások
felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét,
egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők
vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított
védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a
szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos
közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az
emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére,
továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére
kiterjedően
népegészségügyi
feladatkörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
2.Minden esetbenAnnak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a
keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, illetve a
szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis
védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve
határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e,
továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a
tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a
mederfenntartásra milyen hatást gyakorol
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízgazdálkodási
hatáskörében
eljárva)
Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni
és felszín alatti vizek minősége és mennyisége
védelmére jogszabályban, illetve határozatban
meghatározott előírások érvényesíthetők-e
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskörében
eljárva)
3.Ha a tevékenység gyógyhelyen
vagy gyógyhelyre, természetes
gyógytényezőre hatást gyakorló
módon valósul meg
Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti
adottságainak és az emberi használatra szolgáló felszíni
vizek védelmére, valamint a természetes
gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően
népegészségügyi
feladatkörében
eljáró Budapest
Főváros
Kormányhivatala
4.Ha a tevékenység következtében
az a környezeti elem vagy rendszer
hatásviselő lehet, amelynek
védelme a hatáskörébe tartozik, azt
érinti, vagy olyan környezet-
veszélyeztetés fordulhat elő, amely
elleni védelmet jogszabály a
feladat- és hatáskörébe utalja
Kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek,
műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott
vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti
védőövezetek) védelmére kiterjedően
kulturális
örökségvédelmi
hatáskörében eljáró,
Budapest Főváros
Kormányhivatala,
kizárási feltétel
fennállása esetén a
kulturális örökség
védelméért felelős
miniszter
5.Ha az előzetes konzultáció, erdő
vagy azzal szomszédos földrészlet
Az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az
erdei életközösségre, a külterületen található fásításra,
erdészeti
feladatkörében
igénybevételével megvalósuló
tevékenység engedélyezését előzi
meg
az erdészeti létesítményre és az erdőgazdálkodási
tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre
gyakorolt hatások vizsgálata
eljáró megyei
kormányhivatal
6.Ha a tevékenység megvalósítására
termőföldön kerül sor
A termőföld mennyiségi védelmének követelményei
tekintetében
földvédelmi
feladatkörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
7.Ha a tevékenység következtében
az a környezeti elem vagy rendszer
hatásviselő lehet, amelynek
védelme hatáskörükbe tartozik, azt
érinti, vagy olyan
környezetveszélyeztetés fordulhat
elő, amely elleni védelmet
jogszabály feladat- és hatáskörébe
utalja, és a vizsgálat (engedély
megszerzése) nem bányászati
tevékenységre vonatkozik
Az adott építmény létesítésének és tevékenység
végzésének a földtani környezetre való hatásának
vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg
védelme szempontjából
bányafelügyeleti
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
8.Ha a tevékenység következtében
olyan környezetveszélyeztetés
fordulhat elő, amely elleni
védelmet jogszabály feladat- és
hatáskörébe utalja
Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris
baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben
Országos
Atomenergia Hivatal
9.Ha a kérelem a területfejlesztési
koncepciók, programok és a
területrendezési tervek tartalmi
követelményeiről szóló jogszabály
szerinti országos vagy térségi
jelentőségű műszaki infrastruktúra
hálózatok és egyedi építmények
megvalósítására, valamint azok
jelentős módosítására irányul
A területrendezési tervekkel való összhang tekintetébenállami főépítészi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal

"

8. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek és szakképzettségek

a) Egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség vagy ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettség, vagy

b) alapképzésben szerzett építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, mesterfokozatú képzésben szerzett tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki szakképzettség, osztatlan képzésben szerzett építész szakképzettség vagy ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettség."

9. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelethez

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket ellenőrző szervek

AB
Közösségi irányelv vagy rendelet vonatkozó rendelkezéseiHatáskörrel rendelkező ellenőrző
szervek
JFGK
1.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésével szembeni védelméről
szóló, 1991. december 12-i 91/676/EGK tanácsi irányelv 4. és 5. cikke
termőföldön: a növény- és
talajvédelmi hatáskörében eljáró
megyei kormányhivatal;
állattartó telepen: elsőfokú
vízvédelmi hatósági hatáskörében a
fővárosi, megyei katasztrófavédelmi
igazgatóság
JFGK
2.
A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i
2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (1) bekezdése,
(2) bekezdés b) pontja, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdése
Magyar Államkincstár
JFGK
3.
A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények
védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 6. cikk (1)
és (2) bekezdése
Magyar Államkincstár
JFGK
4.
Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai
Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra
vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i
178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14., 15. cikke, a 17.
cikk (1) bekezdése, 18., 19. és 20. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében
eljáró járási hivatal
JFGK
5.
Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-
agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó
tilalomról, valamint
a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 1996. április 29-i 96/22/EK tanácsi irányelv 3. cikk a),
b), d) és e) pontja, 4., 5. és 7. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében
eljáró járási hivatal
JFGK
6.
A sertések azonosításáról és nyilvántartásáról szóló, 2008. július 15-i
2008/71/EK tanácsi irányelv 3., 4. és 5. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében
eljáró járási hivatal
JFGK
7.
A szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról,
továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a
820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július
17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. és 7. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében
eljáró járási hivatal
JFGK
8.
A juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének
létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK
és 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. december 17-i
az élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében
eljáró járási hivatal
21/2004/EK tanácsi rendelet 3., 4. és 5. cikke
JFGK
9.
Az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük
való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok
megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti
és tanácsi rendelet 7., 11., 12., 13. és 15. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében
eljáró járási hivatal
JFGK
10.
A növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a
91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009.
október 21-i
1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 55. cikk első és
második mondata
a növény- és talajvédelmi
hatáskörében eljáró megyei
kormányhivatal
JFGK
11.
A borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról
szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK tanácsi irányelv 3. és 4. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében
eljáró járási hivatal
JFGK
12.
A sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról
szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK tanácsi irányelv 3. és 4. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében
eljáró járási hivatal
JFGK
13.
A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i
98/58/EK tanácsi irányelv 4. cikke
az élelmiszerlánc-biztonsági és
állategészségügyi hatáskörében
eljáró járási hivatal

"

10. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"4. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

1. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban érintettségüktől függően közreműködő közművek, kezelők és üzemeltetők

1.1. útkezelők,

1.2. vasúti pályahálózat működtetői,

1.3. repülőtér-üzemeltetők,

1.4. vízitársulatok,

1.5. távközlési szolgáltató,

1.6. víz-csatornázási művek,

1.7. hálózati engedélyes,

1.8. földgázelosztó,

1.9. távhőszolgáltató, távhőtermelő,

1.10. KTV-internet szolgáltató,

1.11. közlekedési társaságok,

1.12. földgáz szállítási rendszerüzemeltető,

1.13. kőolaj szállítóvezeték üzemeltetője,

1.14. kéményseprő-ipari szerv, kéményseprő-ipari szolgáltató, kéményseprő-ipari közszolgáltató,

1.15. területi vízügyi igazgatási szerv.

2. A villamosenergia-ipari építésügyi engedélyezési eljárásokban a Hatóság által vizsgált szakkérdések

AB
Szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
1.a) Termőföldön megvalósuló építmény vagy
tevékenység esetében,
- a bontási, valamint az előmunkálati jog, az
üzemeltetési engedélyezési eljárás kivételével,
- az olyan szabadvezeték-engedélyezési eljárás
kivételével, ahol a létesítendő hálózat oszlopain
kívül csak a biztonsági övezete érinti a
termőföldet, továbbá
- azon eljárás kivételével, amelynek tárgyát
képező építmény megvalósításához vagy
tevékenység végzéséhez a termőföld más célú
hasznosítására vonatkozó ingatlanügyi hatósági
engedély is szükséges és az rendelkezésre áll.
A termőföld minőségi védelme.
b) Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás
során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására vagy
mikroklímájára hatást gyakorló módon
megvalósuló létesítmény esetében,
használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás
kivételével.
Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata.
2.Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől
számított 50 méteren belül egyéb országos közút
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút
területének nem közlekedési célú igénybevétele
vagy helyi közút található, és a kérelmező az
útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek
tartja.
vagy az építmény a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett - a közúti
forgalom biztonságára, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől
számított 50 méteren belül a fővárosi
önkormányzat tulajdonában lévő közút található,
és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől
számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi
önkormányzatok tulajdonában lévő közút
található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
3.Ha az építmény, tevékenység külterületen,
továbbá - egyedi táj érték, természeti terület,
országos jelentőségű védett természeti terület,
Natura 2000 terület vagy barlang védőövezete
esetén - belterületen valósul meg, és a
tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély és egységes környezethasználati
engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
tevékenység, az építmény természet védelmére
vonatkozó nemzeti és közösségi jogi
követelményeknek, valamint a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
Nyomvonal kijelölésére irányuló vezetékjogi
eljárásban és 20 MW feletti erőmű létesítésére
irányuló eljárásban, ha az az ingatlan-
nyilvántartásból megállapíthatóan külterületen,
továbbá
- egyedi tájérték, természeti terület, országos
jelentőségű védett természeti terület vagy Natura
2000 terület esetén - belterületen valósul meg, és a
tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély és egységes környezethasználati
engedély nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a
tevékenység, az építmény a tájvédelem
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
1. Ha a tevékenység megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély vagy egységes
környezethasználati engedély nem szükséges,
erőmű engedélyezési eljárásban, valamint
önállóan vagy vezetékjogi engedélyezési eljárás
részeként belterületen vagy annak határától
számított 100 méteren belül létesülő átalakító
berendezés engedélyezési eljárásban.
2. Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. §
(3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást
megelőzően más hatósági eljárásban nem került
sor az alábbi létesítmények esetében:
a) Szélerőmű, szélerőműpark védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem
védett természeti területen, nem Natura 2000
1. Az erőművek vonatkozásában annak elbírálása
kérdésében, hogy
a) a tevékenység az elérhető legjobb technika
alapján meghatározott levegővédelmi
követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett megfelel-e;
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a
létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a
környezeti zaj és rezgés elleni védelem
követelményeinek.
2. Az átalakító berendezések vonatkozásában
annak elbírálása kérdésében, hogy az
engedélyezési tervdokumentáció, illetve a
létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a
környezeti zaj és rezgés elleni védelem
követelményeinek.
területen, nem barlang védőövezetén
600 kW teljesítmény alatt;
b) Föld alatti villamosvezeték védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén.
3. Szélerőmű, szélerőműpark és villamosvezeték
vonatkozásában annak elbírálása kérdésében,
hogy a Khvr. 5. számú mellékletében foglalt
követelmények alapján a tervezett létesítmény
kapcsán jelentős környezeti hatások
feltételezhetők-e.
4.A kulturális örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy
védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, régészeti
védőövezet területén, műemléki területen
megvalósuló vagy nyilvántartott műemléki értéket
vagy műemlék telkét érintő építmény
engedélyezésére irányuló eljárás.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény
vagy tevékenység a kulturális örökség védelme
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
5.Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-veszélyes, illetve
bányászati tevékenységgel érintett területen
valósul meg; vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj - és földgázbányászati
létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték,
célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék
vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az
építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló
1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló
203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2)
bekezdése szerint egyetértésének megtagadását
vagy az üzemeltető által az egyetértés
megadásához szabott feltételeket sérelmesnek
tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár.
Az a) pont esetében az építési engedély iránti
kérelem földtani szempontú
megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az
üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek
vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari
tevékenységgel kapcsolatos létesítmény
rendeltetésszerű használatával és védelmével
kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek
megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi
nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás,
hasznosítás módjának meghatározása, az
ásványvagyon-védelmi szempontok
érvényesítése, valamint a bányajáradék- fizetési
kötelezettség megállapítása.
6.Napelemes erőmű létesítésének vagy bővítésének
építési engedélyezési eljárása, meglévő napelemes
erőmű fennmaradási engedélyezési eljárása során
A területrendezési és településrendezési
előírásoknak való megfelelés vizsgálata.

"

11. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"5. számú melléklet a 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Az építési engedély iránti kérelem adattartalma

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl a kérelem a következő adatokat tartalmazza:

1. Az építmény megnevezése, elhelyezésére szolgáló ingatlan címe és helyrajzi száma.

2. Az építmény elhelyezésére szolgáló ingatlanra vonatkozó, a kérelemhez csatolt építési jogosultságot igazoló okirat megnevezése (erőmű és a nem közcélú hálózathoz tartozó belső kezelőterű átalakító, vagy kapcsoló berendezés építése esetén).

3. Az építmény rendeltetése.

4. A beruházás adatai:

a) engedélyes/építtető megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),

b) beruházás célja, rendeltetése,

c) beruházás érték előirányzata.

5. A tervező megnevezése, címe, tervezési jogosultságának megjelölése.

6. A kivitelezés adatai:

a) kivitelező megnevezése és elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail),

b) kivitelező címe,

c) kivitelezés kezdési időpontja,

d) kivitelezés tervezett befejezési időpontja.

7. Az üzembentartó megnevezése, elérhetősége (például telefon, telefax, e-mail) és címe.

8. A hiteles tulajdoni lap és térképmásolat alapján a biztonsági övezettel érintett ingatlanok helyrajzi száma, tulajdonosának neve és címe.

9. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezése, iktatószáma és kelte."

12. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"11. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

A területrendezési tervek véleményezésére jogosult szervek

1. A miniszterek közül a(az):

1.1. Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért,

1.2. kulturális örökség védelméért,

1.3. területrendezésért,

1.4. határrendészetért,

1.5. helyi önkormányzatokért,

1.6. katasztrófák elleni védekezésért,

1.7. vízgazdálkodásért,

1.8. vízvédelemért,

1 .9. területfejlesztés stratégiai tervezéséért,

1.10. erdőgazdálkodásért,

1.11. földügyért,

1.12. környezetvédelemért,

1.13. természetvédelemért,

1.14. térképészetért,

1.15. kultúráért,

1.16. honvédelemért,

1.17. bányászati ügyekért,

1.18. elektronikus hírközlésért,

1.19. energiapolitikáért,

1.20. hulladékgazdálkodásért,

1.21. közlekedésért,

1.22. területfejlesztésért,

1.23. állami infrastruktúra-beruházásokért

felelős miniszter;

2. A következő önálló szabályozó szerv és kormányzati főhivatal:

a) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

b) Országos Atomenergia Hivatal;

3. Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat;

4. országos tisztifőorvos;

5. Országos Környezetvédelmi Tanács;

6. Magyar Tudományos Akadémia;

7. országos önkormányzati érdekszövetségek;

8. Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara;

9. az érintett térségi fejlesztési tanácsok;

10. az érintett területi államigazgatási szervek közül:

a) fővárosi és megyei kormányhivatal

aa) állami főépítészi hatáskörében,

ab) ingatlanügyi hatósági hatáskörében,

ac) környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében,

ad) erdészeti hatáskörében,

ae) örökségvédelmi hatáskörében,

af) közlekedési hatósági hatáskörében,

ag) egészségügyi államigazgatási hatáskörében,

b) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság,

c) a működési területével érintett vízügyi igazgatóság,

11. a szomszédos megyei önkormányzatok;

12. az érintett megyei önkormányzat;

13. érintettsége esetén a fővárosi önkormányzat;

14. érintettsége esetén a fővárosi kerület önkormányzata;

15. az érintett megyei jogú városok önkormányzata;

16. az érintett települési önkormányzatok."

13. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 14. melléklet 5. és 6. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(ABCD
1.Térségi övezetekA kiemelt térségi és a megyei
területrendezési terv készítése
vagy módosítása során előzetes
adatszolgáltatásra kötelezett
államigazgatási szervek
A megyei területrendezési terv
hatálya alá tartozó település
településrendezési eszközének
készítése vagy módosítása során
előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek)
5.d) kiváló termőhelyi
adottságú szántók övezete
Lechner Tudásközpont
Területi, Építészeti és
Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű
Társaság
Lechner Tudásközpont
Területi, Építészeti és
Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű
Társaság
6.e) jó termőhelyi adottságú
szántók övezete
Lechner Tudásközpont
Területi, Építészeti és
Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű
Társaság
Lechner Tudásközpont
Területi, Építészeti és
Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű
Társaság"

2. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 14. melléklet 8. sora helyébe a következő sor lép:

(ABCD
1.Térségi övezetekA kiemelt térségi és a megyei
területrendezési terv készítése
vagy módosítása során előzetes
adatszolgáltatásra kötelezett
államigazgatási szervek
A megyei területrendezési terv
hatálya alá tartozó település
településrendezési eszközének
készítése vagy módosítása során
előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek)
8.g) erdőtelepítésre javasolt
terület övezete
Lechner Tudásközpont
Területi, Építészeti és
Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű
Társaság
Lechner Tudásközpont
Területi, Építészeti és
Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű
Társaság"

3. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 14. melléklet 23. sora helyébe a következő sor lép:

(ABCD
1.Térségi övezetekA kiemelt térségi és a megyei
területrendezési terv készítése
vagy módosítása során előzetes
adatszolgáltatásra kötelezett
államigazgatási szervek
A megyei területrendezési terv
hatálya alá tartozó település
településrendezési eszközének
készítése vagy módosítása során
előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek)
23.f) borszőlő termőhelyi
kataszteri terület övezete
Nemzeti Földügyi
Központ

14. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 15. melléklet 5. és 6. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(ABC
1.Térségi övezetekA Magyarország és egyes kiemelt térségeinek
területrendezési tervéről szóló törvény 1/2.
mellékletében felsorolt, a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzethez tartozó település
településrendezési eszközének készítése vagy
módosítása során előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek)
5.d) kiváló termőhelyi adottságú szántók
övezete
Lechner Tudásközpont Területi,
Építészeti és Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság
6.e) jó termőhelyi adottságú szántók
övezete
Lechner Tudásközpont Területi,
Építészeti és Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság

2. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 15. melléklet 8. sora helyébe a következő sor lép:

(ABC
1.Térségi övezetekA Magyarország és egyes kiemelt térségeinek
területrendezési tervéről szóló törvény 1/2.
mellékletében felsorolt, a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzethez tartozó település
településrendezési eszközének készítése vagy
módosítása során előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek)
8.g) erdőtelepítésre javasolt terület
övezete
Lechner Tudásközpont Területi,
Építészeti és Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság

3. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 15. melléklet 18. sora helyébe a következő sor lép:

(ABC
1.Térségi övezetekA Magyarország és egyes kiemelt térségeinek
területrendezési tervéről szóló törvény 1/2.
mellékletében felsorolt, a Balaton Kiemelt
Üdülőkörzethez tartozó település
településrendezési eszközének készítése vagy
módosítása során előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek)
18.3. A Magyarország és
kiemelt térségeinek
területrendezési tervéről
szóló 2018. évi CXXXIX.
törvény által meghatározott
egyedi övezetek
c) borszőlő termőhelyi kataszteri terület
övezete
Nemzeti Földügyi Központ

15. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 16. melléklet 5. és 6. sora helyébe a következő sorok lépnek:

(ABC
1.Térségi övezetekA Magyarország és egyes kiemelt térségeinek
területrendezési tervéről szóló törvény 1/1.
mellékletében felsorolt, a Budapesti
Agglomerációhoz tartozó település
településrendezési eszközének készítése vagy
módosítása során előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek)
5.d) kiváló termőhelyi adottságú szántók
övezete
Lechner Tudásközpont Területi,
Építészeti és Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság
6.e) jó termőhelyi adottságú szántók
övezete
Lechner Tudásközpont Területi,
Építészeti és Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság

2. A 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 16. melléklet 8. sora helyébe a következő sor lép:

(ABC
1.Térségi övezetekA Magyarország és egyes kiemelt térségeinek
területrendezési tervéről szóló törvény 1/1.
mellékletében felsorolt, a Budapesti
Agglomerációhoz tartozó település
településrendezési eszközének készítése vagy
módosítása során előzetes adatszolgáltatásra
kötelezett államigazgatási szervek)
8.g) erdőtelepítésre javasolt terület
övezete
Lechner Tudásközpont Területi,
Építészeti és Informatikai Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság

16. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez

A) ELŐZETES HELYSZÍNI VIZSGALAT JEGYZŐKÖNYVE
Igénylésazonosító:
Az ellenőrzés tárgya:
A jegyzőkönyv felvételének helyszíne:
A jegyzőkönyv felvételének időpontja:
Az ellenőrzéshez felhasznált iratok:
Jelen vannak:
Önkormányzat részéről:A kincstár részéről:
Beosztás:Beosztás:
Telefon:Telefon:
Fax:Fax:
E-mail:E-mail:
P. H. P. H.
……………………………………… ………………………………………
Katasztrófavédelmi Igazgatóság
részéről:
Vízügyi Igazgatóság
részéről:
Beosztás:Beosztás:
Telefon:Telefon:
Fax:Fax:
E-mail:E-mail:
P. H. P. H.
……………………………………… ………………………………………
A közlekedésért felelős miniszter
által vezetett minisztérium részéről:
a fővárosi és megyei
kormányhivatal (építésügyi
feladatkörében)
Beosztás:Beosztás:
Telefon:Telefon:
Fax:Fax:
E-mail:E-mail:
P. H. P. H.
……………………………………… ………………………………………
Egyéb felkért szerv részéről:Egyéb felkért szerv részéről:
Beosztás:Beosztás:
Telefon:Telefon:
Fax:Fax:
E-mail:E-mail:
P. H. P. H.
……………………………………… ………………………………………
P. H. P. H.
……………………………………… ………………………………………
Vis maior esemény adatai
Vis maior esemény leírása:
SorszámVis maior esemény
megnevezése
TelepülésUtcaHázszámHrsz.Érintett
alapterület
Mérték-
egység
(m2, m3,
fm)
Megállapítások (károsodás
mértéke, tulajdonjog-
viszony)
1.
2.
3.
4.
Védekezési fokozat mértéke:
Védekezési fokozat elrendelésének időpontja:
Védekezési fokozat megszüntetésének időpontja:
Védekezés kezdési ideje:
Védekezés befejezési ideje:
Megállapítások:
A kár önkormányzati tulajdonban keletkezett
(igen/nem):
A káreseményt az önkormányzat időben - 7 napon belül -
bejelentette (igen/nem):
A bejelentett esemény vis maiornak tekinthető-e
(igen/nem):
Indokolás:
A helyreállítás megvalósításával kapcsolatos egyéb megállapítások:
Záradék:
Megjegyzés: A jegyzőkönyvet a helyszíni vizsgálat lefolytatásánál jelenlévő személyeknek kell aláírnia. A
jelenlévők az esetleges külön véleményt "A helyreállítás megvalósításával kapcsolatos egyéb megállapítások"
rovatban rögzíthetik.
B) VESZÉLYEZTETETTSÉGI KATEGÓRIÁBA VALÓ BESOROLÁS ÉS SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS
Igénylésazonosító:
KategóriaKategória leírása/Szöveges értékelésBesorolás
1. kategóriaA földtani környezet tönkremenetele (beszakadás, omlás, gyors ütemű csuszamlás) a település
működését különösen veszélyezteti, hatására a közintézmények működtetése, illetve a lakóépületek
használata életveszélyessé vált; belterületi szakaszt érintő, országos közforgalmú vasutak, közutak,
közművek sérültek, forgalomlezárás vált szükségessé, a vízi- és energiaellátás szünetel.
Kerülőútként nincs figyelembe vehető szilárd burkolatú, megfelelő teherbírású út.
2. kategóriaAz 1. kategóriában felsoroltak 2. földtani kategóriájú* földmozgásokkal veszélyeztetettek. A
földtani környezet tönkremenetele a település érintett részének megközelítését sem a veszélyeztetett
úton, sem más irányból nem teszi lehetővé.
Az érintett szakaszon működő közművek megsérültek, de kiváltásuk megoldható.
3. kategóriaAz 1. kategóriában felsoroltak 3. földtani kategóriájú földmozgásokkal veszélyeztetettek. 2. földtani
kategóriájú mozgások gyűjtőutakat és lakóövezeti utakat, közműveket veszélyeztetnek. 1. földtani
kategóriájú mozgások a település élete szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezető
utakat, pince-, illetve pihenőövezetekben lévő gazdasági építményeket, utakat, közműveket
veszélyeztetnek.
4. kategória4., 5. földtani kategóriájú földmozgások az 1. kategóriában felsoroltakat, 3. földtani kategóriájú
mozgások kiszolgáló és lakóövezeti utakat, 2. földtani kategóriájú mozgások a település élete
szempontjából gazdaságilag fontos, külterületre vezető utakat, pince-, illetve pihenőövezetekben
lévő gazdasági építményeket, utakat, közműveket veszélyeztetnek.
5. kategóriaA helyszín állapota gyors beavatkozást nem igényel, mivel a megvédendő objektumok helyzetéből,
távolságából adódóan a további mozgások esetén sem kell azok veszélyeztetésével rövid távon
számolni.
Szakértői
vélemény:
* A Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat által megállapított földtani veszélyességi kategóriát kell érteni.
Kelt:..................., 20.....év...................hó.....nap P. H ...........................................
Pince- és Partfalveszély-Elhárítási Szakértői
Bizottság részéről:
Beosztás:
Telefon:
Fax:
E-mail:

"

17. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"8. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez

Igénylésazonosító:
A) Adatlap a vis maior támogatásra vonatkozó elszámoláshoz
1.Támogatott Önkormányzat
2.Vis maior esemény rövid leírása
3.Tervezett kezdési időpont
4.Tervezett befejezési időpont
5.Tényleges kezdési időpont
6.Tényleges befejezési időpont
7.Vis maior esemény bekövetkezésének időpontja
8.Miniszteri döntés időpontja
9.Folyósított támogatás (9.a.+9.b.+9.c.+9.d.+9.e.+9.f.)
9.a.Védekezés esetében
9.b.Út, híd, komp- és révátkelőhely esetében
9.c.Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében
9.d.Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi feladatot
szolgáló épületek esetében
9.e.Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatot szolgáló
épületek esetében
9.f.Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és
műtárgyai esetében
10.Támogatási mértékek
10.a.Védekezés esetében
10.b.Út, híd, komp- és révátkelőhely esetében
10.C.Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében
10.d.Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi feladatot
szolgáló épületek esetében
10.e.Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatot szolgáló
épületek esetében
10.f.Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és
műtárgyai esetében
11.Védekezés és helyreállítás tényleges bruttó költsége vis
maior eseményenként
11.a.Védekezés esetében
11.b.Út, híd, komp- és révátkelőhely esetében
11.C.Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében
11.d.Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi feladatot
szolgáló épületek esetében
11.e.Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatot szolgáló
épületek esetében
11.f.Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és
műtárgyai esetében
12.Védekezéshez és helyreállításhoz felhasznált támogatás a
bruttó költségek és a támogatási mértékek alapján (vis
maior eseményenként)
12.a.Védekezés esetében
12.b.Út, híd, komp- és révátkelőhely esetében
12.c.Pince-, partfalomlás, földcsuszamlás esetében
12.d.Oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi feladatot
szolgáló épületek esetében
12.e.Igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatot szolgáló
épületek esetében
12.f.Ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények, közmű és
műtárgyai esetében
12.g.Felhasznált támogatás összesen
13.Visszafizetendő támogatás (12. és 9. pontok szerinti vis
maior eseményenként részletezettek alapján)
14.A vis maior támogatás tekintetében általános forgalmi adó
levonására jogosult-e (igen/nem)
Számlaösszesítő a vis maior támogatásra vonatkozó elszámoláshoz
Sor-
szám
Vis
maior
esemény
Számla
kiállítója
Számla
sorszáma/
egyéb
bizonylatok
Termék/
szolgáltatás
megnevezés
e
Számla/
egyéb
bizonylatok
kelte
Teljesíté
s dátuma
Nettó
összeg
Le nem
vonható áfa
Bruttó
összeg
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
Összesen
Kelt:
P. H.P. H.
………………………………………
polgármester/elnök
………………………………………
jegyző
B) UTÓLAGOS HELYSZÍNI VIZSGÁLAT JEGYZŐKÖNYVE
Igénylésazonosító:
1.Támogatott Önkormányzat
2.Vis maior esemény rövid leírása
3.Helyszíni utóellenőrzés helye, időpontja:
Jelen vannak
Önkormányzat részéről:A kincstár részéről:
Beosztás:Beosztás:
Telefon:Telefon:
Fax:Fax:
E-mail:E-mail:
P. H.
………………………………………
P. H.
………………………………………
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság részéről:
Vízügyi Igazgatóság részéről:
Beosztás:Beosztás:
Telefon:Telefon:
Fax:Fax:
E-mail:E-mail:
P. H.
………………………………………
P. H.
………………………………………
A közlekedésért felelős
miniszter által vezetett
minisztérium részéről:
a fővárosi és megyei
kormányhivatal (építésügyi
feladatkörében)
Beosztás:Beosztás:
Telefon:Telefon:
Fax:Fax:
E-mail:E-mail:
P. H.
………………………………………
P. H.
………………………………………
Egyéb felkért szerv
részéről:
Egyéb felkért szerv részéről:
Beosztás:Beosztás:
Telefon:Telefon:
Fax:Fax:
E-mail:E-mail:
P. H.
………………………………………
P. H.
………………………………………
4Helyreállítás rövid ismertetése
5Helyreállítás tényleges kezdésének időpontja:
6Helyreállítás tényleges befejezésének időpontja:
7Az elszámolás benyújtásának időpontja:
8Vizsgált dokumentumok felsorolása:
9A helyreállítás a szakértői vélemény és a támogatói okirat alapján
elkészült kiviteli terv és annak költségvetése alapján valósult meg
(igen/nem)
10Az elszámolásban szereplő dokumentáció és annak tartalma
megfelel a helyszínen tapasztaltaknak (igen/nem)
11Értékkövető biztosítás van/lett kötve az ingatlanra (igen/nem)
12Helyreállításra jóváhagyott támogatás összege (Ft)
13Felhasznált támogatás összege (Ft)
14Az utóellenőrzésen résztvevők megállapításai alapján az elvégzett
munka igénybejelentés szerinti műszaki tartalma megegyezik a
helyszínen tapasztaltakkal, a felhasználás jogszerű (igen/nem)
15Támogatott észrevétele:
16Megállapítások az ellenőrzésen részt vevő szervek részéről:
17Intézkedési j avaslat:

"

18. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"9. melléklet a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelethez

A) BEJELENTŐ ADATLAP
a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó vis maior eseményhez
Igénylésazonosító:
1Önkormányzat neve:
2Önkormányzat címe:
3Kapcsolattartó neve:
4Telefon:
5E-mail:
6Fax:
7A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában tett vis maior bejelentés időpontja
8A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában tett vis maior bejelentés
igénylésazonosító száma
9A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés pontos időpontja:
10A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés rövid leírása a helyszín megjelölésével:
11A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés költségigénye:
12A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés várható pénzügyi forrásösszetétele:
a)Saját forrás:Ft%
b)Egyéb források:Ft%
c)Előzetesen becsült igény :Ft%
A 12. c) szerinti előzetesen becsült igény megegyezik a 11-12. a)-12. b) eredményével.
Kelt:........................................, 20.....év...................hó.....nap
P. H.
………………………………………
polgármester
………………………………………
jegyző
B) NYILATKOZAT
a Nemzeti Népegészségügyi Központ a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó megállapításáról
Igénylésazonosító:
1Önkormányzat neve:
2A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása
a 3. § (6) bekezdése alapján a bejelentés valódiságáról, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés
szükségességéről:
a)a szúnyogártalom óránkénti csípésszámban kifejezett mértéke:
b)elviselhetetlen mértéknek történő megfelelés:
c)a szúnyogártalom területi kiterjedése:
d)a szúnyoggyérítés szükségessége:
Egyéb szakmai megállapítások:
Kelt:........................................, 20.....év...................hó.....nap
P. H.
………………………………………
A Nemzeti Népegészségügyi Központ részéről:
Név:
Beosztás:
Telefon:
C) PÁLYÁZATI ADATLAP
a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez
A kérelmező önkormányzat adatai:
1.Önkormányzat neve:
2.Önkormányzat címe:
2.a.Település
2.b.Irányítószám
2.c.Utca
2.d.Házszám
3.Kapcsolattartó
személy/pályázatkészítő :
3.a.Telefon
3.b.Fax
3.c.E-mail
4.A katasztrófavédelmi
szúnyoggyérítéshez kapcsolódó
adatok:
4.a.Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés
időpontja:
4.b.A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés
rövid leírása (maximum 200 karakter):
5. Számlaösszesítő a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítésről
Sor-
szám
Munka-
folyamat
meg-
nevezése
Számla
kiállítója
Számla
sorszáma/
egyéb
bizony-
latok
Számla/
egyéb
bizony-
latok
kelte
Teljesítés
dátuma
Nettó
összeg
(Ft)
Le nem
vonható
áfa
(Ft)
Bruttó
összeg
(Ft)
A
kincstár
észrevét
ele
1.
2.
3.
4.
5.
Összesen
6.A katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez igényelt támogatás
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a pályázatban foglaltak a valóságnak megfelelnek,
teljeskörűek és hitelesek. Az adatokban bekövetkezett, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés megvalósítását
akadályozó változásokról a minisztert haladéktalanul értesítem. Tudomásul veszem, hogy a pályázat elfogadása
esetén a támogatás tényét a miniszter nyilvánosságra hozza.
Kelt:
P. H.
………………………………..
polgármester
………………………………..
jegyző
D) DÖNTÉSI ADATLAP
a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez
Igénylésazonosító:
1Támogatott neve:
2Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez nyújtott támogatás (Ft)
3Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez nyújtott támogatás mértéke (%)
4Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó elismert költségek
összesen (Ft)
Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó elismert költségek
SorszámMunkafolyamat
megnevezése
Számla
kiállítója
Számla sorszáma/egyéb
bizonylatok
Elismert bruttó összeg
(Ft)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
E) ADATLAP
a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítésre vonatkozó elszámoláshoz
Igénylésazonosító
1Támogatott neve:
2Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez nyújtott támogatás (Ft)
3Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez nyújtott támogatás mértéke (%)
4Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez kapcsolódó elismert költségek összesen
(Ft)
Katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez elszámolt költségek
Sor-
szám
Számla
kiállítója
Számla
sorszáma/
egyéb
bizonylatok
Termék/
szolgáltatás
megnevezé-
se
Számla/
egyéb
bizonylatok
kelte
Teljesítés
dátuma
Nettó
összeg
Le nem
vonható
áfa
Bruttó
összeg
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
Összesen:
Kelt:
P. H.
………………………………..
polgármester
………………………………..
jegyző"

"

19. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelethez

A jelentés elkészítésében közreműködő szervek, valamint a véleményezés és adatszolgáltatás köre

AB
1.Az adatszolgáltatás és véleményezés köreA jelentés elkészítésében közreműködő
szerv
2.A tervezett koncessziós tevékenység érint-e oltalom alatt álló területet
(védett természeti terület, Natura 2000 terület), az érintett védett
természeti területekre, Natura 2000 területekre vonatkozó adatok, az
érintett védett természeti területek, Natura 2000 területek térképi
ábrázolása. A terület levegőtisztaság-védelmi zóna szerinti besorolása
szennyező anyagonkénti bontásban. A tervezett tevékenység földtani
közegre, levegőtisztaságra és természetre gyakorolt hatása.
környezetvédelmi és természetvédelmi
hatáskörében eljáró megyei
kormányhivatal
3.Vízbázisvédelmi terület, védőidom aktualizálása, kiegészítése. A
tervezett tevékenység a felszíni és felszín alatti víztestek állapotára,
hasznosítási lehetőségeire gyakorolt hatása.
katasztrófavédelmi igazgatóság
vízgazdálkodási és vízvédelmi
hatáskörében eljárva
4.A területen és annak környezetében levő gyógyhelyek ásvány-,
gyógyvíz, gyógygáz és gyógyiszap lelőhelyek megadása.
népegészségügyi feladatkörében eljáró
Budapest Főváros Kormányhivatala
5.A területen található termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó
követelmények.
ingatlanügyi, földügyi igazgatási
hatáskörében eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
6.A területen található erdő és a védelmére vonatkozó követelményekerdészeti hatáskörében eljáró megyei
kormányhivatal
7.A területen elhelyezkedő országos és helyi közutak közúti forgalmának
biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára
vonatkozó követelmények
a közút kezelője
8.A területen elhelyezkedő vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára,
a vasútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására,
fejlesztési terveinek végrehajtására vonatkozó követelmények
közlekedésért felelős miniszter
9.A területen elhelyezkedő vízi közlekedési létesítmények működésével,
a biztonságos hajóforgalom lebonyolításával kapcsolatos
követelmények
közlekedésért felelős miniszter
10.A légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a
légiközlekedés biztonságára vonatkozó követelmények
légiközlekedési hatóság és a katonai
légügyi hatóság
11A Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatainak
ellátásához kapcsolódó követelmények
honvédelemért felelős miniszter
12.A tervezett koncessziós tevékenység érint-e helyi természetvédelmi
oltalom alatt álló (önkormányzati rendeletben meghatározott) területet,
és a helyi építési szabályzatnak való megfelelése.
Települési önkormányzat jegyzője,
fővárosban a főjegyző
13.A kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartás alapján, a területen
található nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre,
régészeti védőövezetre, nyilvántartott műemléki értékre vagy
műemlékre és műemléki területre vonatkozó követelmények.
kulturális örökségvédelmi hatáskörében
eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal

"

20. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez

A bányafelügyelet építésügyi hatósági engedélyéhez kötött sajátos építmények

1. A szilárdásvány-bányászat területén a terület-igénybevétellel járó bányászati sajátos építmények:

1.1. Kutatóépítmények:

1.1.1. 400 méter mélységet meghaladó mélyfúrás,

1.1.2. 5 méter mélységet meghaladó kutatóakna,

1.1.3. 2 méter mélységet meghaladó kutatóárok,

1.1.4. kutatótáró.

1.2. A külszíni bányászat építményei:

1.2.1. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló, helyhez kötött építmény,

1.2.2. személyszállításra szolgáló építmény,

1.2.3. külszíni bányavasút.

1.3. Földalatti bányászat építményei:

1.3.1. külszínre nyíló bányatérségek (akna, lejtősakna, táró, vágat),

1.3.2. főszellőztetést, a főszellőztető légáram fűtését és hűtését szolgáló építmény,

1.3.3. személyszállításra szolgáló építmény,

1.3.4. tűz- vagy robbanásveszélyes, továbbá maró hatású anyag, illetve robbanóanyag tárolására szolgáló bányabeli raktár,

1.3.5. a 2 MVA vagy ennél nagyobb összteljesítményű bányabeli villamos energiát elosztó, átalakító és kapcsoló állomás,

1.3.6. a bányaüzem területét elhagyó, bányaüzemi külszíni bányavasút,

1.3.7. a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett feldolgozására szolgáló helyhez kötött építmény.

2. Kőolaj- és földgázbányászati építmények:

2.1. kőolaj- és földgázkutató-, illetve egyéb termelés-technológiai jellegű mélyfúrás,

2.2. kőolaj - és földgázbányászati célú kút és kútkörzet,

2.3. kőolaj- és földgázbányászati célú mezőbeni csővezeték az átkötő vezetékekkel és a hozzá tartozó gáz-, olaj-, vízleválasztó- és előkészítő-, besajtoló-, gyűjtő-, nyomásfokozó állomás,

2.4. kőolaj- és földgáz továbbfeldolgozásra vagy továbbfelhasználásra való alkalmassá tételére szolgáló technológiai építmény, a hozzá kapcsolódó tartályparkkal,

2.5. szénhidrogén szállítóvezeték és azok alkotórészei, valamint tartozékai,

2.6. földalatti gáztároló földalatti és külszíni építményei,

2.7. kőolaj- és földgázkitermelő mobil építmény.

3. Gázipari sajátos építmények:

3.1. földgáz-célvezeték és a zártkerti ingatlanokon kívüli külterületi földgáz-elosztóvezeték, valamint tartozékai, az egy külterületi ingatlant ellátó leágazó vezeték kivételével,

3.2. propán-bután töltő és tároló telep technológiai egységeivel,

3.3. a propán-bután elosztóvezeték, az elosztóhálózatba történő betáplálását biztosító tartálypark tartozékaival és alkotórészeivel,

3.4. az egyéb gázok és gáztermékek vezetékei.

4. Egyéb sajátos építmények:

4.1. a geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 120 métert meghaladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével,

4.2. az 1.1. pont szerinti kutatóépítmény, amely

4.2.1. földtani kutatást szolgálja,

4.2.2. a radioaktívhulladék-tároló telephely földtani alkalmasságának igazolását szolgálja, vagy

4.2.3. nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges, és amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott,

4.3. polgári felhasználású robbanóanyag raktára,

4.4. építményt magában foglaló bányászati hulladékkezelő építmény,

4.5. szén-dioxidnak a tárolóhelyre történő eljuttatását lehetővé tevő csővezeték-hálózat és ennek tartozékai,

4.6. a koncesszióköteles geotermikus energia kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az erőművi berendezések kivételével.

4.7. a föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények."

21. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez

A bányafelügyelet engedélye nélkül, bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek

1. A 33. § (1) bekezdése alapján bejelentéshez kötött építési tevékenységek

1.1. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban használt technológiai építményi csővezeték, a szénhidrogén szállító-, a földgáz elosztó- és célvezeték, valamint az egyéb gázok és gáztermékek szállítóvezetékeinek és ezek tartozékainak a meglévő biztonsági övezeten belüli, többlet szolgalmi jogot vagy vezetékjogot nem igénylő azonos vagy alacsonyabb nyomásfokozatúra történő kiváltása, ha az engedélyezettel azonos vagy korszerűbb műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel bír.

1.2. A 400 méter mélységet meg nem haladó mélyfúrás, az 5 méter mélységet meg nem haladó kutatóakna és a 2 méter mélységet meg nem haladó kutatóárok létesítése, ha

1.2.1. a szilárdásvány bányászat és a földtani kutatás területén a kutatást a hatóság engedélyezte, vagy

1.2.2. nukleáris létesítmény esetén a telephely vizsgálati és értékelési programot a hatóság engedélyezte, vagy a telephely vizsgálati és értékelési programhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági, és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott, vagy

1.2.3. a radioaktívhulladék-tároló és radioaktív hulladék átmeneti tárolója telephelyének telephely kutatási keretprogramját a hatóság engedélyezte.

1.3. A földtani és ásványi nyersanyagkutató mélyfúrások, kutatóaknák, kutatóárkok bontása, felszámolása, tömedékelése amennyiben azok nem harántoltak szénhidrogén tároló réteget, egyéb gáztároló réteget vagy radioaktív érctestet.

1.5. A szénhidrogén termelésben, továbbfeldolgozásban vagy továbbfelhasználásban, szállításban használt technológiai rendszeren történő olyan felújítás, átalakítás, módosítás, amely a rendszer rendeltetésszerű működésében változással nem jár, annak a folyamatokra hatása nincs, a rendszer biztonsági szintje nem csökken és a használatba vételi engedélyben rögzített területen belül megvalósíthatók.

1.6. A geotermikus energia felszín alatti víz kitermelését nem igénylő, 120 métert meg nem haladó mélységből történő kinyerésének és energetikai célú hasznosításának építményei az épületgépészeti berendezések kivételével.

1.7. Az 1. melléklet 1.3.3-1.3.5. pontokban foglalt építmény bontása, illetve a földalatti bányatérségben elhelyezkedő, 1. melléklet 1.3.7.; 3.1. és 4.3. pontokban foglalt építmény bontása.

2. A 34. § alapján összevont bejelentéshez kötött építési tevékenység:

2.1. Gázelosztó-vezeték belterületen történő építése.

2.2. Üzemelő gázelosztó vezetékhez kapcsolódó új, egy külterületi ingatlan gázellátását biztosító leágazás építése, annak nyomásfokozatától függetlenül.

2.3. Nyomásszabályozó állomások főelemeinek - fő gázáramlásba épített elzáró szerelvények, nyomásszabályozó berendezés és tartozékai, biztonsági lefúvató és gyorszár - cseréje, ha az új elem az eredetivel megegyező funkciójú, nyomásfokozatú, illetve teljesítményű."

22. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"9. melléklet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez

A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK EGYEZTETÉSI ELJÁRÁSÁBAN RÉSZTVEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK, VALAMINT A TELEPÜLÉSI ARCULATI KÉZIKÖNYV ÉS A TELEPÜLÉSKÉPI RENDELET ELKÉSZÍTÉSÉHEZ ADATSZOLGÁLTATÓ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK

ABCD
1.Koncepció, stratégia, településrendezési eszközökkézikönyv, településképi
rendelet
2.EGYEZTETÉSI
ELJÁRÁSBAN
RÉSZTVEVŐ
ÁLLAMIGAZGATÁSI
SZERV
EGYEZTETÉSI
SZAKTERÜLET
ADATSZOLGÁLTATÁS
TÉMAKÖRE
TELEPÜLÉSKÉPI
ADATSZOLGÁLTATÁS
3.állami főépítészi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
településfejlesztés,
területrendezés,
településrendezés,
településkép védelem
4.környezetvédelmi és
természetvédelmi
hatáskörben megyei
kormányhivatal
környezetvédelem,
természet- és
tájvédelem
felszíni vízminőség-védelmi
terület és felszíni szennyezésre
fokozottan érzékeny terület
5.nemzeti park igazgatóságtermészet- és
tájvédelem
hazai vagy nemzetközi jogszabály
alapján természetvédelmi oltalom
alatt álló terület, érték, országos
ökológiai hálózat (magterület,
ökológiai folyosó és puffer
terület) övezete, tájképvédelmi
szempontból kiemelten kezelendő
terület övezete
természet- és tájvédelem
6.területi vízvédelmi
hatóság
vízvédelemfelszíni és felszín alatti
vízminőség-védelmi terület, és
felszíni szennyezésre fokozottan
érzékeny terület, vízvédelmi
terület
7.területi vízügyi hatóságvízgazdálkodásvízbázisvédelmi terület
8.Országos Vízügyi
Főigazgatóság
a vizek védelmével,
illetve kártételeinek
elhárításával
összefüggő alapvető
szempontok teljesülése,
a környezet- és
természetvédelmi
követelményekre
figyelemmel
országos vízminőség-védelmi
terület, tómeder a Balaton kiemelt
üdülőkörzet területén
9.területi vízügyi igazgatási
szerv
a vizek védelmével,
illetve kártételeinek
elhárításával
összefüggő alapvető
szempontok teljesülése,
a környezet- és
természetvédelmi
követelményekre
nagyvízi meder, rendszeresen
belvízjárta terület, közcélú
vízilétesítmény,
mértékadó árvízszint, vízgyűjtő-
gazdálkodási terület
figyelemmel
10.fővárosi és megyei
katasztrófavédelmi
igazgatóság
polgári védelem,
iparbiztonság
polgári védelemi terület,
veszélyességi övezet
11.népegészségügyi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
közegészségügy
12.Budapest Főváros
Kormányhivatala
közlekedés:
gyorsforgalmi utat,
közúti
határátkelőhelyet,
szintbeli közúti-vasúti
átjárót érintő
településrendezési
eszköz esetében
13.közlekedésért felelős
miniszter
közlekedés: vasúti
pályahálózatot, víziutat
érintő település
esetében
14.a) légiközlekedési
hatóság,
b) katonai légügyi
hatóság
közlekedés: légi
közlekedéssel érintett
település esetében:
a) polgári célú
légiközlekedés
tekintetében
b) állami célú
légiközlekedés
tekintetében
15.közlekedési hatósági
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
közlekedés: a 12. pont
kivételével minden
közúti közlekedési
ügyben
16.kulturális örökség
védelméért felelős
miniszter
világörökség és
világörökségi
várományos értékek
védelme
nyilvántartott műemléki érték,
műemlék, műemléki terület,
nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti lelőhely és
régészeti védőövezet,
világörökségi helyszín vagy
terület és világörökségi
várományos terület
nyilvántartott műemléki érték,
műemlék, műemléki terület,
nyilvántartott vagy védetté
nyilvánított régészeti lelőhely és
régészeti védőövezet,
világörökségi helyszín vagy
terület és világörökségi
várományos terület
17.örökségvédelmi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
régészeti örökség és
műemléki érték
védelme
18.ingatlanügyi, földügyi
igazgatási hatáskörében
eljáró fővárosi és megyei
kormányhivatal
földvédelemtermőföld mennyiségi védelme
19.erdészeti hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
erdőrendezés,
erdővédelem
erdőterület rendeltetése és az
erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületek
20.honvédelmért felelős
miniszter
honvédelemkiemelt fontosságú honvédelmi
terület, honvédelmi terület
21.fővárosi és megyei
rendőr-főkapitányság
határrendészet
22.bányafelügyeleti
hatáskörében eljáró
bányászat, geológia,
morfológia,
ásványi nyersanyagvagyon
terület, földtani veszélyforrás
megyei kormányhivatalcsúszásveszélyterülete
23.Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság
Hivatala
hírközléshírközlés
24.Országos Atomenergia
Hivatal
nukleáris biztonság és
balesetelhárítás az
Országos Atomenergia
Hivatal hivatalos
honlapján közzétett
települések
elhelyezkedése szerinti
területek esetében
25.Budapest Főváros
Kormányhivatala
természetes
gyógytényezők,
gyógyhelyek természeti
adottságainak védelme
gyógyhely

"

23. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3/A. melléklet a 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelethez

Az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában az eljáró hatóság által vizsgált szakkérdések

AB
1.Szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
2.Ha a sajátos építmény emberi tartózkodás
céljára szolgáló építményt is magába foglal, a
bontási engedélyezési eljárás kivételével.
A higiénés és egészségvédelmi, az
ivóvízminőségi, a települési hulladékkal és
nem közművel összegyűjtött háztartási
szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi,
járványügyi vonatkozású követelményeknek
való megfelelés. Munkavégzés céljára szolgáló
építmények esetében a kémiai biztonságra és a
dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó
jogszabályi előírásoknak való megfelelés.
3.Az eljárás termőföldön vagy termőföld
igénybevételével megvalósuló építmény vagy
tevékenység engedélyezésére irányul, a
használatbavételi és a bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
A termőföld minőségi védelme.
4.Erdőben megvalósuló vagy a megvalósítás
során erdőre, az erdő talajára, vízháztartására
vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon
megvalósuló létesítmény esetében, a
használatbavételi és a bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata.
5.Az eljárás termőföldön vagy termőföld
igénybevételével megvalósuló építmény vagy
tevékenység engedélyezésére irányul, a
használatbavételi és a bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
A termőföld mennyiségi védelme.
6.Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes
környezethasználati engedély vagy
környezetvédelmi engedély nem szükséges, és
az építmény a települési önkormányzat
jegyzőjének, a kerületi önkormányzat
jegyzőjének vagy a főváros főjegyzőjének
hatáskörébe nem tartozó zaj- vagy
rezgéskibocsátással üzemel.
Annak elbírálása, hogy az engedélyezési
tervdokumentáció, illetve a létesítmény
zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és
rezgés elleni védelem követelményeinek.
7.Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes
környezethasználati engedély vagy
környezetvédelmi engedély nem szükséges.
Annak elbírálása, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető
legjobb technika alapján meghatározott
levegővédelmi követelményeknek és
előírásoknak,
b) az építési és bontási hulladékok, illetve az
engedélyezett berendezésekből,
létesítményekből származó hulladékok
kezelésének feltételei megfelelnek-e a
hulladékgazdálkodási előírásoknak,
c) az építmény vagy tevékenység a természet
védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi
jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
8.Ha a tevékenység megkezdéséhez a Khvr. 1. §Az építési tevékenység és az építményben
(3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást
megelőzően más hatósági eljárásban nem
került sor az alábbi létesítmények esetében:
a) szélerőmű, szélerőműpark védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén 200 kW teljesítmény alatt; nem
védett természeti területen, nem Natura 2000
területen, nem barlang védőövezetén 600 kW
teljesítmény alatt;
b) föld alatti villamosvezeték védett természeti
területen, Natura 2000 területen, barlang
védőövezetén.
folytatott tevékenység alapján jelentős
környezeti hatások feltételezhetők-e.
9.A kulturális örökségvédelmi hatósági
nyilvántartásban szereplő nyilvántartott vagy
védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen,
régészeti védőövezet területén, műemléki
területen vagy világörökségi területen vagy
arra közvetlen hatást gyakorló módon
megvalósuló építmény esetén.
Annak elbírálása kérdésében, hogy az
építmény a régészeti örökség és a kulturális
örökség vagy a világörökség védelme
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint, vagy további
feltételek mellett megfelel-e.
10.Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől
számított 50 méteren belül egyéb országos
közút vagy helyi közút, a fővárosi
önkormányzat vagy a fővárosi kerületi
önkormányzatok tulajdonában levő közút
található, és a kérelmező az útkezelői
hozzájárulás megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút
területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett - a közúti
forgalom biztonságára, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása
alapján - engedélyezhető-e.
11.Ha az építési tevékenység
a) külterületen felszínmozgás-veszélyes,
illetve bányászati tevékenységgel érintett
területen valósul meg, vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és
földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték,
elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz
és gáztermék vezeték biztonsági övezetében
valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a
bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.)
Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerinti
egyetértésének megtagadását vagy az
üzemeltető által az egyetértés megadásához
szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár.
Az a) pont esetében az építési engedély iránti
kérelem földtani szempontú
megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy
az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek
vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari
tevékenységgel kapcsolatos létesítmény
rendeltetésszerű használatával és védelmével
kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek
megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett
ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a
felhasználás, hasznosítás módjának
meghatározása, az ásványvagyon-védelmi
szempontok érvényesítése, valamint a
bányajáradék-fizetési kötelezettség
megállapítása.
12.A bioetanol vagy a biogáz és komposztáló
telep technológiáinak elhelyezését vagy
védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel
kapcsolatos eljárás, a bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
A VM rendelet szerinti állat-egészségügyi
előírásoknak való megfelelés.
13.Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől
számított 100 méteren belül gyorsforgalmi út
vagy közúti határátkelőhely található, és a
kérelmező az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek tartja.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút
területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett - a közúti
forgalom biztonságára, a közút fejlesztési
terveinek végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása
alapján - engedélyezhető-e.
14.Hajózási létesítmény területén, illetve víziúttól
mért 50 m távolságon belüli építmény esetén.
Víziközlekedés biztonságára, a fenntartási,
üzemeltetési feladatok ellátására, fejlesztési
tervek végrehajtására gyakorolt hatásának
vizsgálata.

"

24. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"5. melléklet a 31/2014. (II. 12.) Korm. rendelethez

Műszaki biztonsági feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok építésügyi hatósági engedélye nélkül végezhető építési tevékenységek, ha azok nem nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetében történnek

1. Nem közforgalmú autógáz-töltőállomás, -töltőhely technológiai berendezéseivel egybeépített, vagy a berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló műtárgy építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.

1a. Meglévő közforgalmú üzemanyag-töltőállomáson közforgalmú autógáz töltőállomás, -töltőhely technológiai berendezéseivel egybeépített, vagy a berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló műtárgy építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.

2. Nem közforgalmú üzemanyag-töltőállomás technológiai berendezéseivel egybeépített, vagy a berendezés elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló műtárgy építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.

3. A rendelet hatálya alá tartozó sajátos építmény részét képező, a technológiai berendezés védelmét szolgáló előtető, védőtető, ernyőszerkezet építésével, bővítésével, felszerelésével, átalakításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.

4. A legfeljebb 60 m3 össztérfogatú berendezésből vagy berendezésekből álló nyomástartó rendszer elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény - melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot - építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.

5. A nyomástartó berendezésnek nem minősülő, legfeljebb 5 m3 össztérfogatú gáztárolók és tárolórendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (gáztároló létesítmény) építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.

6. Legfeljebb négy tartályból álló, legfeljebb 60 m3 össztérfogatú veszélyes folyadék tároló rendszer elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény - melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot - építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.

7. A közműcsatlakozással nem rendelkező, helyhez kötötten használt terményszárító és terménytisztító, valamint útépítő (aszfaltkeverő) berendezés építésével, bővítésével, elmozdításával és bontásával összefüggő építési tevékenységek.

8. Az építési engedéllyel építhető, a rendelet hatálya alá tartozó sajátos építmény felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni.

9. Az 1 -6. pontban nem említett, nem emberi tartózkodásra szolgáló, a rendelet hatálya alá tartozó sajátos építmény építése, bővítése és elmozdítása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot, 15 m2 alapterületet és 3,0 m gerincmagasságot.

10. Az 1 -6. pontban nem említett, legfeljebb nettó 300 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes, a rendelet hatálya alá tartozó sajátos építmény bontása.

11. A rendelet hatálya alá tartozó sajátos építménnyel kapcsolatos építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat építése mérethatár nélkül, az építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása, a nettó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése, bontása.

12. Távhővezeték elbontása és a vezeték megszüntetése."

25. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

1. Az R83. 3. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:

1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség:

AB
1.Területi környezetvédelmi és
természetvédelmi hatóság
Különös illetékességi terület
2.Veszprém Megyei Kormányhivatal
Veszprémi Járási Hivatala
a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi
partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe

26. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

A területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok különös illetékessége

1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség:

AB
1.Területi környezetvédelmi és
természetvédelmi hatóság
Különös illetékességi terület
2.Veszprém Megyei Kormányhivatala Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi
partvonalával határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe

2. Ügytípus alapján meghatározott különös illetékesség:

AB
1.Területi környezetvédelmi
és természetvédelmi
hatóság
Különös illetékességi ügytípus
2.Pest Megyei
Kormányhivatal
A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartására, hasznosítására, bemutatására
irányuló eljárás során solymászmadarak esetében
[a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó
részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (2)
bekezdés a) pont; 19. § (3) bekezdés]
Eredetigazolás kiállítására vonatkozó eljárás
[a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó
nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló
292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdés a) pontja]
3.Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Kormányhivatal
A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekkel és
ingatlanokkal összefüggő környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági ügyek
4.Baranya Megyei
Kormányhivatal
Kiemelt létesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi hatósági ügyek
[az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról
és azok ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet 2. § i) pontja szerinti kiemelt
létesítmények (atomerőmű, kísérleti és tanreaktor, uránbánya, radioaktív hulladéktároló,
A-szintű izotóplaboratórium, kiégett fűtőelem-tároló)]

"

27. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

Környezetvédelmi igazgatási szervek különös illetékességi területe

1.1. Terület alapján meghatározott különös illetékesség

AB
1.Területi környezetvédelmi
hatóság
Különös illetékességi terület
2.Fejér Megyei
Kormányhivatal
a Balaton vízfelülete és a Balaton parti településeknek a tó medrébe (jogi partvonalával
határolt területébe) nyúló, medréhez tartozó közigazgatási területe

1.2. A vizsgálat típusához kötött különös illetékesség

1.2.1. A területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti zajmérések végzésének vonatkozásában

AB
1.Területi környezetvédelmi hatóságIlletékességi terület
(megye)
2.Győr-Moson-Sopron Megyei
Kormányhivatal
a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Győr-Moson-Sopron megye
Komárom-Esztergom megye
3.Vas Megyei Kormányhivatala honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Vas megye
Zala megye
4.Fejér Megyei Kormányhivatala honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Fejér megye
Tolna megye
Veszprém
5.Baranya Megyei Kormányhivatala honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Baranya megye
Somogy megye
6.Pest Megyei Kormányhivatala honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Budapest
Pest megye
Nógrád megye
7.Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatala honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Hajdú-Bihar megye
8.Békés Megyei Kormányhivatala honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Békés megye
9.Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Kormányhivatal
a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
10.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Kormányhivatal
a honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Heves megye
11.Jász-Nagykun-Szolnok Megyei
Kormányhivatal
a honvédelmi és katonai célú építmények vonatkozásában az ország
egész területe:
Jász-Nagykun-Szolnok megye
12.Csongrád Megyei Kormányhivatala honvédelmi és katonai célú építmények zajkibocsátásának
vizsgálata kivételével:
Csongrád megye
Bács-Kiskun megye

1.2.2. A regionális laboratóriumot üzemeltető megyei kormányhivatal, illetve a területi környezetvédelmi hatóság illetékességi területe környezeti rezgésmérések végzésének vonatkozásában

AB
1.Regionális laboratóriumot üzemeltető megyei
kormányhivatal/Területi környezetvédelmi
hatóság
Illetékességi terület(megye)
2.Hajdú-Bihar Megyei KormányhivatalHajdú-Bihar megye,
Békés megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye,
Csongrád megye
3.Fejér Megyei KormányhivatalGyőr-Moson-Sopron megye,
Komárom-Esztergom megye,
Vas megye,
Zala megye,
Fejér megye,
Tolna megye,
Veszprém megye,
Baranya megye,
Somogy megye,
Bács-Kiskun megye
4.Pest Megyei KormányhivatalBudapest,
Pest megye,
Nógrád megye

1.2.3 A radiológiai vizsgálatokat valamennyi környezeti elem vonatkozásában országos illetékességi területtel a Baranya Megyei Kormányhivatal végzi.

2. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdésében, 15. § (3) bekezdésében, 16. §-ában, 17. §-ában és 18. § (1) bekezdésében meghatározott igazgatási feladatokat ellátó megyei kormányhivatalok

AB
1.Területi környezetvédelmi
hatóság
a feladatellátás területi lehatárolása a légszennyezettségi agglomerációk és zónák
kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú mellékletében kijelölt
zónák és agglomerációk alapján
2.Baranya Megyei
Kormányhivatal
a) a "6. Pécs környéke" légszennyezettségi zóna,
b) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Baranya megye
közigazgatási területe,
3.Bács-Kiskun Megyei
Kormányhivatal
a) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Bács-Kiskun
megye közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Baja és Kecskemét
közigazgatási területe
4.Békés Megyei
Kormányhivatal
a) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Békés megye
közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Békéscsaba közigazgatási
területe
5.Borsod-Abaúj -Zemplén
Megyei Kormányhivatal
a) a "8. Sajó Völgye" légszennyezettségi zóna,
b) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Borsod-Abaúj-
Zemplén megye közigazgatási területe,
6.Csongrád Megyei
Kormányhivatal
a) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Csongrád megye
közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Szeged közigazgatási
területe
7.Fejér Megyei Kormányhivatala) az "5. Dunaújváros környéke" légszennyezettségi zóna,
b) a "4. Székesfehérvár-Veszprém" légszennyezettségi zónából Fejér megye
közigazgatási területe
c) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Fejér megye
közigazgatási területe,
8.Győr-Moson-Sopron Megyei
Kormányhivatal
a) a "2. Győr-Mosonmagyaróvár" légszennyezettségi zóna,
b) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Győr-Moson-
Sopron megye közigazgatási területe,
c) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Sopron közigazgatási
területe
9.Hajdú-Bihar Megyei
Kormányhivatal
a) a "9. Debrecen környéke" légszennyezettségi zóna,
b) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Hajdú-Bihar
megye közigazgatási területe
10.Heves Megyei
Kormányhivatal
a) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Heves megye
közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Eger közigazgatási területe
11.Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Kormányhivatal
a) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Jász-Nagykun-
Szolnok megye közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Szolnok közigazgatási
területe
12.Komárom-Esztergom Megyei
Kormányhivatal
a) a "3. Komárom-Tatabánya-Esztergom" légszennyezettségi zóna,
b) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Komárom-
Esztergom megye közigazgatási területe,
13.Nógrád Megyei
Kormányhivatal
a) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Nógrád megye
közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Salgótarján közigazgatási
területe
14.Pest Megyei Kormányhivatala) az "1. Budapest és környéke" légszennyezettségi agglomeráció területe,
b) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Pest megye
közigazgatási területe,
15.Somogy Megyei
Kormányhivatal
a) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Somogy megye
közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Kaposvár közigazgatási
területe
16.Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei Kormányhivatal
a) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Szabolcs-Szatmár-
Bereg megye közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Nyíregyháza közigazgatási
területe
17.Tolna Megyei
Kormányhivatal
a) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Tolna megye
közigazgatási területe,
18.Vas Megyei Kormányhivatala) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Vas megye
közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Szombathely
közigazgatási területe
19.Veszprém Megyei
Kormányhivatal
a) a "4. Székesfehérvár-Veszprém" légszennyezettségi zónából Veszprém megye
közigazgatási területe,
b) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Veszprém megye
közigazgatási területe,
c) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Ajka közigazgatási területe
20.Zala Megyei Kormányhivatala) a "10. Az ország többi területe" légszennyezettségi zónából Zala megye
közigazgatási területe,
b) a "11. Kijelölt városok" légszennyezettségi zónából Zalaegerszeg
közigazgatási területe

"

28. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"5. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

I. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

AB
1.Vizsgálat feltételeSzakkérdés
2.Előzetes
vizsgálat
Környezeti
hatásvizsgálat
Egységes
környezet-
használati
engedélyezés
3.Minden esetben.A környezet- és település-
egészségügyre, az egészségkárosító
kockázatok és esetleges hatások
felmérésére, a felszín alatti vizek
minőségét, egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát
befolyásoló körülmények, tényezők
vizsgálatára, lakott területtől
(lakóépülettől) számított
védőtávolságok véleményezésére, a
talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes
hulladékokkal kapcsolatos
közegészségügyi követelmények
érvényesítésére, az emberi használatra
szolgáló felszíni vizek védelmére
kiterjedően.
4.Ha a tevékenység következtében
az a környezeti elem vagy
rendszer hatásviselő lehet,
amelynek védelme a hatáskörébe
tartozik, azt érinti vagy olyan
környezetveszélyeztetés fordulhat
elő, amely elleni védelmet
jogszabály a feladat- és
hatáskörébe utalja.
Az egységes
környezet-
használati engedély
megszerzésére
irányuló eljárás
nyilvántartott
régészeti lelőhelyet,
régészeti
védőövezetet vagy
műemléki területet
érint.
Kulturális örökség (nyilvántartott
műemléki értékek, műemlékek,
műemléki területek védelme,
nyilvántartott régészeti lelőhelyek,
védetté nyilvánított régészeti
lelőhelyek, régészeti védőövezetek)
védelmére kiterjedően.
5.Ha az eljárás termőföldön vagy azzal szomszédos
földrészleten megvalósuló beruházás, illetve
tevékenység engedélyezésére irányul.
A termőföldre gyakorolt hatások
vizsgálata.
6.Ha az eljárás erdőt érint, és ugyanezt a szakkérdést
korábban önálló eljárásban vagy szakhatóságként nem
vizsgálták.
a) Az erdőre gyakorolt hatások
vizsgálata,
b) ha az eljárás során vizsgált
beruházás vagy tevékenység erdő
igénybevételével jár, akkor
az a) pontban foglaltakon túl az erdő
igénybevétel engedélyezhetőségének a
vizsgálata.
7.Ha a tevékenység következtében
az a környezeti elem vagy
rendszer hatásviselő lehet,
amelynek védelme hatáskörükbe
tartozik, azt érinti, vagy olyan
környezetveszélyeztetés fordulhat
elő, amely elleni védelmet
jogszabály feladat- és hatáskörébe
utalja.
Ha az egységes
környezet-
használati engedély
megszerzésére
irányuló eljárás
termőföldet érint.
Termőföld mennyiségi védelmének
követelményei tekintetében.
8.Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem
vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme
hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan
környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni
védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a
vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati
tevékenységre vonatkozik.
Az adott építmény létesítésének és
tevékenység végzésének a földtani
környezetre való hatásának vizsgálata
az ásványi nyersanyag és a földtani
közeg védelme szempontjából.
9.Ha a kérelem a területfejlesztési koncepció, a
területfejlesztési program és a területrendezési terv
tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük,
kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük
részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti
országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra
hálózatok és egyedi építmények megvalósítására,
valamint azok jelentős módosítására irányul.
A területrendezési tervekkel való
összhang tekintetében.
10.Gyorsforgalmi út esetén.A környezet- és település-
egészségügyre, az egészségkárosító
kockázatok és esetleges hatások
felmérésére, a felszín alatti vizek
minőségét, egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát
befolyásoló körülmények, tényezők
vizsgálatára, lakott területtől
(lakóépülettől) számított
védőtávolságok véleményezésére, a
talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes
hulladékokkal kapcsolatos
közegészségügyi követelmények
érvényesítésére, az emberi használatra
szolgáló felszíni vizek védelmére
kiterjedően.
11.Gyorsforgalmi út
esetén, ha a
tevékenység
következtében az a
környezeti elem vagy
rendszer hatásviselő
lehet, amelynek
védelme a hatáskörébe
tartozik, azt érinti vagy
olyan környezet-
veszélyeztetés fordulhat
elő, amely elleni
Gyorsforgalmi út esetén, ha a
környezetvédelmi engedély
megszerzésére irányuló eljárás
nyilvántartott régészeti
lelőhelyet, régészeti
védőövezetet vagy műemléki
területet érint.
Kulturális örökség (nyilvántartott
műemléki értékek, műemlékek,
műemléki területek védelme,
nyilvántartott régészeti lelőhelyek,
védetté nyilvánított régészeti
lelőhelyek, régészeti védőövezetek)
védelmére kiterjedően.
védelmet jogszabály a
feladat- és hatáskörébe
utalja.
12.Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás termőföldön vagy
azzal szomszédos földrészleten megvalósuló beruházás,
illetve tevékenység engedélyezésére irányul.
A termőföldre gyakorolt hatások
vizsgálata.
13.Gyorsforgalmi út esetén, ha az eljárás erdőt érint, és
ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban vagy
szakhatóságként nem vizsgálták.
a) Az erdőre gyakorolt hatások
vizsgálata
b) ha az eljárás során vizsgált
beruházás vagy tevékenység erdő
igénybevételével jár, akkor az a)
pontban foglaltakon túl az erdő
igénybevétel engedélyezhetőségének a
vizsgálata.
14.Gyorsforgalmi út
esetén, ha a tevékenység
következtében az a
környezeti elem vagy
rendszer hatásviselő
lehet, amelynek
védelme hatáskörükbe
tartozik, azt érinti, vagy
olyan környezet-
veszélyeztetés fordulhat
elő, amely elleni
védelmet jogszabály
feladat- és hatáskörébe
utalja.
Gyorsforgalmi út esetén, ha az
egységes környezethasználati
engedély megszerzésére
irányuló eljárás termőföldet
érint.
Termőföld mennyiségi védelmének
követelményei tekintetében.
15.Gyorsforgalmi út esetén, ha a tevékenység
következtében az a környezeti elem vagy rendszer
hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe
tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés
fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat-
és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély
megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik.
Az adott építmény létesítésének és
tevékenység végzésének a földtani
környezetre való hatásának vizsgálata
az ásványi nyersanyag és a földtani
közeg védelme szempontjából.
16.Gyorsforgalmi út esetén, ha a kérelem a területfejlesztési
koncepció, a területfejlesztési program és a
területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint
illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk
és közzétételük részletes szabályairól szóló
kormányrendelet szerinti országos vagy térségi
jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi
építmények megvalósítására, valamint azok jelentős
módosítására irányul.
A területrendezési tervekkel való
összhang tekintetében.
17.Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre,
természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon
valósul meg.
Természetes gyógytényezők,
gyógyhelyek természeti adottságainak
és az emberi használatra szolgáló
felszíni vizek védelmére, valamint a
természetes gyógytényezőket érintő
hatások vizsgálatára kiterjedően.

II. Az előzetes vizsgálati, a környezeti hatásvizsgálati, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, az összevont eljárásban valamint a felülvizsgálati eljárásban kijelölt szakhatóságok

ABC
1.Bevonás és közreműködés feltételeSzakkérdésSzakhatóság
2.Előzetes
vizsgálat
Környezeti
hatásvizsgálat
Egységes
környezet-
használati
engedélyezés
3.Minden esetben.Annak elbírálása, hogy a
tevékenység vízellátása,
a keletkező csapadék-
és szennyvíz elvezetése,
valamint
a szennyvíz tisztítása
biztosított-e, vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesíthetők-e,
továbbá annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tevékenység az árvíz és
a jég levonulására, a
mederfenntartásra
milyen hatást gyakorol.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és katonai
célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízgazdálkodási
hatáskörében eljárva)
Annak elbírálása, hogy a
tevékenység kapcsán a
felszíni és felszín alatti
vizek minősége és
mennyisége védelmére
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesíthetők-e
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és katonai
célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskörében eljárva)
4.Ha a tevékenység
következtében olyan
környezetveszélyeztetés
fordulhat elő, amely elleni
védelmet jogszabály
feladat- és hatáskörébe
utalja.
Az egységes
környezet-
használati
engedély
megszerzésére
irányuló eljárás
nukleáris
anyagot érint.
Az atomenergia
biztonságos
alkalmazásával, a
nukleáris baleset-
elhárítással kapcsolatos
kérdésben.
Országos Atomenergia
Hivatal
5.-Minden-a) az ipari balesetia hivatásos
esetben.kockázatok tekintetében:
a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos
baleseteknek való
kitettségből eredő
várható hatások
elbírálása
b) a természeti
katasztrófáknak való
kitettség tekintetében:
annak elbírálása, hogy a
kérelem megfelelően
tartalmazza-e a telepítési
hely környezetében
feltárt kockázatokat és
azok várható hatásait.
katasztrófa-
védelmi szerv területi
szerve

"

29. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"6. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

I. Egyes környezetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

ABC
1.Eljárás megnevezéseVizsgálatfeltételeSzakkérdés
2.A felszín alatti vizek védelméről szóló
kormányrendelet szerinti,
- a tényfeltárásra kötelezésre,
- a tényfeltárási terv elfogadására,a
tényfeltárási záródokumentáció
elbírálására,
- az "(E) egyedi szennyezettségi határérték"
minden esetbenA felszín alatti ivóvíz-,
ásványvíz- és gyógyvízkészlet
minőségét, egészségkárosítás
nélküli fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát befolyásoló
körülmények vizsgálata.
megállapítására,
- a szennyezettséggel, károsodással
kapcsolatos beavatkozás szükségességének
megítélésére,
- a beavatkozási terv elfogadására
- a (D) kármentesítési célállapot határérték
megállapítására,
- a beavatkozás elégtelensége esetén annak
folytatásáról, a további tényfeltárás
elrendelésére,
- a beavatkozási záródokumentáció
elfogadásával való befejezésére,
- a kármentesítési monitoring elrendelésére,
- a kármentesítés befejezésére,
- a kármentesítési monitoring
záródokumentáció elbírálására irányuló
döntése meghozatala iránti eljárás.
Termőföldön vagy termőfölddel
szomszédos földrészleten
megvalósuló tevékenység esetén
vizsgálja, hogy a tevékenység
megfelel-e, és ha igen, milyen
feltételekkel a termőföld
védelméről szóló törvény szerinti
talajvédelmi kötelezettségeknek.
3.A kivitelező részére a zajterhelési
határértékek betartása alól egyes építési
időszakokra, valamint az építkezés közben
előforduló, előre nem tervezhető, határérték
feletti zajterhelést okozó építőipari
tevékenységekre vonatkozó felmentés
megadása.
minden esetbenAz egészségkárosító kockázatok
és esetleges hatások vizsgálata.
4.Az egyes tevékenységek illékony szerves
vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló
rendelet alapján indított, a VOC diffúz
kibocsátási határértékek betartása alóli,
felmentés megadása iránti eljárás
minden esetbenAz emberi egészségre gyakorolt
hatás vizsgálata.
5.Az egyes tevékenységek illékony szerves
vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló
rendelet alapján indított, a zárt körülmények
között nem végezhető bevonatfelviteli,
festési tevékenységek esetében a VOC
kibocsátási határértékek betartása alóli
felmentés megadása iránti eljárás.
minden esetbenAz emberi egészségre gyakorolt
hatás vizsgálata.

II. Egyes környezetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok

ABCD
1.Eljárás megnevezéseBevonás és
közreműködés
feltétele
SzakkérdésSzakhatóság
2Környezetvédelmi
felülvizsgálatra való
kötelezésre irányuló
eljárás.
minden
esetben
A felülvizsgálat
elvégzése felszíni és
felszín alatti vizek
minősége védelme
szempontjából
indokolt-e, továbbá a
benyújtandó
felülvizsgálati
dokumentáció
vízvédelmi
tartalmának
meghatározása.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és
katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskörében eljárva)
A felülvizsgálat
elvégzése
vízgazdálkodási,
vízbázis-védelmi és
vízkár-elhárítási
szempontból indokolt-
e, továbbá a
benyújtandó
felülvizsgálati
dokumentáció
vízgazdálkodási
tartalmának
meghatározása.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és
katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízgazdálkodási
hatáskörében eljárva)
3.Környezetvédelmi
működési engedélyezési
eljárás (felülvizsgálat,
teljesítményértékelés
alapján)
környezetvédelmi
teljesítményértékelés
jóváhagyása.
minden
esetben
A felszíni és felszín
alatti vizek minősége
védelmére
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott
előírások
érvényesülnek-e a
tevékenység
vízellátása, a keletkező
csapadék- és szennyvíz
elvezetése, valamint a
szennyvíz tisztítása
biztosított-e, a vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott
előírások
érvényesülnek-e,
továbbá annak
elbírálása kérdésében,
hogy a tevékenység az
árvíz és a jég
levonulására, a
mederfenntartásra
milyen hatást
gyakorol.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és
katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskörében eljárva)
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és
katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízgazdálkodási
hatáskörében eljárva)
4.A felszín alatti vizek
védelméről szóló
kormányrendelet szerinti,
minden
esetben
A felszín alatti vizek
védelmére vonatkozó
jogszabályi
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és
a tényfeltárásra
kötelezésre a tényfeltárási
terv elfogadására, a
tényfeltárási
záródokumentáció
elbírálására, az "(E)
egyedi szennyezettségi
határérték"
megállapítására, a
szennyezettséggel,
károsodással kapcsolatos
beavatkozás
szükségességének
megítélésére,
a beavatkozási terv
elfogadására a (D)
kármentesítési célállapot
határérték
megállapítására,
a beavatkozás
elégtelensége esetén
annak folytatásáról, a
további tényfeltárás
elrendelésére,
a beavatkozási
záródokumentáció
elfogadásával való
befejezésére, a
kármentesítési
monitoring elrendelésére,
a kármentesítés
befejezésére, a
kármentesítési
monitoring
záródokumentáció
elbírálására
irányuló döntése
meghozatala iránti
eljárás.
követelmények
érvényesítése vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott
előírások
érvényesülnek-e.
katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskörében eljárva)
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és
katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízgazdálkodási
hatáskörében eljárva)
5A környezetkárosodás
megelőzésének és
elhárításának rendjéről
szóló kormányrendelet
szerinti területi terv és
üzemi terv jóváhagyására
irányuló eljárás.
minden
esetben
A tevékenységnek,
létesítménynek a
felszíni és felszín alatti
vizek védelmére,
valamint a vizek
állapotára gyakorolt
hatás vizsgálata.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és
katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskörében eljárva)
A tevékenységnek,
létesítménynek
vízbázisra, a vizek
lefolyására, az árvíz és
a jég levonulására
gyakorolt hatás
vizsgálata.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és
katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízgazdálkodási
hatáskörében eljárva)
6.A környezetvédelmi
nyilatkozat elbírálására, a
környezeti
állapotvizsgálatra
kötelezésre és
állapotvizsgálat
eredményének
elbírálására irányuló
eljárás.
minden
esetben
A felszíni és felszín
alatti vizekre gyakorolt
környezeti hatások
megállapítása.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság, a
honvédelmi és
katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskörében eljárva)
7.A helyhez kötött 50
MWth és annál nagyobb
teljes névleges bemenő
hőteljesítményű
tüzelőberendezéshez
kapcsolt kibocsátás-
csökkentő berendezés
meghibásodása esetén a
tüzelőberendezés
továbbműködtetésének
engedélyezésére irányuló
eljárás.
minden
esetben
Az energiaellátás
fenntartása, beleértve a
hőszolgáltatást is, a
tüzelőberendezés
működése nélkül, más
módon biztosítható-e.
Magyar Energetikai
és Közmű-
szabályozási Hivatal
8.A hulladékégetés
műszaki
követelményeiről,
működési feltételeiről és
a hulladékégetés
technológiai kibocsátási
határértékeiről szóló
rendelet alapján indított
eljárás.
minden
esetben
A hulladékégető vagy
hulladék-együttégető
műre vonatkozó
engedély szennyvíz-
kibocsátási
követelményeinek
megállapítása.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskörében eljárva)

"

30. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"7. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

I. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő eljárásokban vizsgálandó szakkérdések

ABC
1.Eljárás megnevezéseVizsgálat
feltétele
Szakkérdés
2.Hulladék hivatalbóli besorolására
irányuló eljárásában.
állati
hulladék
esetén
Annak vizsgálata, hogy az állati hulladék
rendelkezik-e a Ht. 1. melléklete szerinti HP9
veszélyességi jellemzővel.
3.A veszélyes hulladékkal
kapcsolatos engedélyezési
eljárásában (a minősítési eljárás és a
bírság kiszabásának kivételével, a
területi környezetvédelmi hatóság
eljárása).
minden
esetben
Az egészségkárosító kockázatok és esetleges
hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen
anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék
gyűjtése módjának és mennyiségének
jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi
feltételeinek érvényesítésének vizsgálata.
4.A veszélyes hulladékkal
kapcsolatos engedélyezési
eljárásában (a minősítési eljárás és a
bírság kiszabásának kivételével,
az országos környezetvédelmi
hatóság eljárása).
minden
esetben
Az egészségkárosító kockázatok és esetleges
hatások, a gyorsan bomló szerves és szervetlen
anyagokat tartalmazó veszélyes hulladék
gyűjtése módjának és mennyiségének
jóváhagyása, tárolása, közegészségügyi
feltételeinek érvényesítésének vizsgálata.

II. Egyes hulladékgazdálkodással összefüggő' eljárásokban kijelölt szakhatóságok

ABCD
1.Eljárás
megnevezése
Bevonás és
közreműködés
feltétele
SzakkérdésSzakhatóság
2.A veszélyes
hulladékkal
kapcsolatos
engedélyezési
eljárásában (a
minősítési eljárás és
a bírság
kiszabásának
kivételével).
helyi
jelentőségű
védett
természeti
terület esetén
A helyi önkormányzati
rendeletben meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban
a főjegyző
3.A veszélyes
hulladékkal
kapcsolatos
engedélyezési
eljárásában
hulladék-kezelési
tevékenység
engedélyezése
esetén
(a minősítési eljárás
és a bírság
kiszabásának
kivételével).
minden esetbenKatasztrófavédelemmel
összefüggő létesítési és
használati szabályok
érvényre juttatása, a
környezetbiztonság
katasztrófavédelmi
vizsgálata.
létesítmény helye
szerint illetékes
hivatásos
katasztrófavédelem
helyi szerve
4.A veszélyes
hulladékkal
kapcsolatos
engedélyezési
eljárásában a
hulladékkezelési
minden esetbenA tevékenység
vízellátásának, csapadék- és
szennyvíz-elvezetésének,
valamint a szennyvíz
tisztításának a vízbázisra, a
vizek lefolyására gyakorolt
a hulladékkezelés
helye szerint illetékes
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízgazdálkodási
hatáskör)
tevékenység
engedélyezése
esetén.
hatás vizsgálata.
A tevékenységnek a felszíni
és felszín alatti vizekre
gyakorolt hatás vizsgálata.
a hulladékkezelés
helye szerint illetékes
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskör)

"

31. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"8. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

I. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

ABDEF
1.Vizsgálat feltételeSzakkérdésKereskedelem,
közvetítés,
szállítás,
gyűjtés
Hasznosítás,
illetve
kapcsolódó
előkezelés,
tárolás
Ártalmatlanítás,
illetve
kapcsolódó
előkezelés,
tárolás
2.Minden esetben
(a területi környezet-
védelmi hatóság
eljárása).
Környezet-egészségügyi
szakkérdésekre, így
különösen az
egészségkárosító kockázatok
és esetleges hatások
felmérésére, a fertőző
betegségek terjedésének
megakadályozására, a rovar-
és rágcsálóirtás, a veszélyes
készítményekkel végzett
tevékenység vizsgálatára, a
települési szilárd
hulladékkal kapcsolatos
közegészségügyi,
járványügyi vonatkozású
követelmények
érvényesítésére kiterjedően.
IGENIGENIGEN
3.Nyilvántartott
ásványi nyersanyag
lelőhely, bányatelek
érintettsége, ásványi
nyersanyag
kitermelése és annak
használata,
értékesítése,
hasznosítása esetén.
Földtani környezet, földtani
veszélyforrások, földgátak
és az ásványvagyon-
védelem értékelése, a
fizetendő bányajáradék
mértékének meghatározása,
az építésföldtani
megalapozottság vizsgálata,
a földtani veszélyeztetettség
vizsgálata, figyelemmel a
vízzáró rétegre, a felszínen
folyásra alkalmas
képződmények meglétére,
tektonikai jelenségekre
(vetők, csúszásra alkalmas
felületek), védelemre
érdemes földtani
képződményekre, a
felszínmozgás
veszélyeztetésének
vizsgálata.
NEMIGENIGEN
4.Kereskedelem,
közvetítés, szállítás,
gyűjtés
engedélyezése
(az országos
környezetvédelmi
hatóság eljárása).
Környezet-egészségügyi
szakkérdésekre, így
különösen az
egészségkárosító kockázatok
és esetleges hatások
felmérésére, a fertőző
betegségek terjedésének
IGENNEMNEM
megakadályozására, a rovar-
és rágcsálóirtás, a veszélyes
készítményekkel végzett
tevékenység vizsgálatára, a
települési szilárd
hulladékkal kapcsolatos
közegészségügyi,
járványügyi vonatkozású
követelmények
érvényesítésére kiterjedően.

II. A környezetvédelmi hatóság nem veszélyes hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása, gyűjtése, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása engedélyezése iránti eljárásában kijelölt szakhatóságok

ABCEFG
1.Bevonás és
közre-
működés
feltétele
SzakkérdésSzakhatóságKereske-
delem,
közvetítés,
szállítás,
gyűjtés
Hasznosítás,
illetve
kapcsolódó
előkezelés,
tárolás
Artalmat-
lanítás,
illetve
kapcsolódó
előkezelés,
tárolás
2.Minden
esetben.
Annak elbírálása, hogy a
felszíni és felszín alatti
vizek minősége
védelmére jogszabályban,
illetve határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e.
Katasztrófa-
védelmi
Igazgatóság
(vízvédelmi
hatáskörében
eljárva)
NEMIGENIGEN
Annak elbírálása, hogy a
tevékenység vízellátása, a
keletkező csapadék-
és szennyvíz elvezetése,
valamint a szennyvíz
tisztítása biztosított-e, a
vízbázis védőterületére,
védőidomára
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e, valamint
a vizek lefolyására, az
árvíz és a jég levonulására
gyakorolt hatás
vizsgálata.
Katasztrófa-
védelmi
Igazgatóság
(vízgazdál-
kodási
hatáskörében
eljárva)
3.Ha a
tevékenység
helyi
jelentőségű
védett
természeti
területet
érint.
Annak elbírálása, hogy a
tevékenység a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
települési
önkormányzat
jegyzője,
fővárosban a
főjegyző
IGENIGENIGEN

"

32. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"9. melléklet a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelethez

I. Egyes természetvédelmi eljárásokban vizsgálandó szakkérdések, kirendelendő szakértők

ABC
1.Eljárás megnevezéseVizsgálat
feltétele
Szakkérdés
2.A természetben okozott károsodás mértékének
megállapításáról, valamint a kármentesítés
szabályairól szóló kormányrendelet szerinti
tényfeltárási terv és záródokumentáció
elfogadására, valamint a természetben okozott
károsodással kapcsolatos beavatkozás
elvégzésének szükségessége megállapítására, a
beavatkozás megvalósítási tervének
elkészítésére és benyújtására való kötelezésre
irányuló, a beavatkozási munkálatok
ellenőrzésével kapcsolatos, a beavatkozás
elégtelensége esetén annak folytatásáról, a
további tényfeltárás elrendeléséről, a
beavatkozásnak a záródokumentáció
elfogadásával való befejezéséről,
a kármentesítési monitoringról és a
kármentesítés befejezéséről szóló döntése
meghozatalára irányuló eljárásban
minden
esetben
A bekövetkezett kár helyreállítására
alkalmas erdészeti beavatkozás
megállapításának, valamint a kár
naturáliákban meghatározható
mértékének, a szennyező anyagok
termőföldre gyakorolt hatásának, a kár
helyreállítására alkalmas talajvédelmi
beavatkozásoknak a meghatározásának
erdővédelmi kérdésében.
minden
esetben
A kár naturáliákban meghatározható
mértékének, a szennyező anyagok
termőföldre gyakorolt hatásának, a kár
helyreállítására alkalmas talajvédelmi
beavatkozásoknak a meghatározása.
3.Állatkert létesítésének, működésének
engedélyezésére irányuló eljárásában.
minden
esetben
Az egészségkárosító kockázatok és
esetleges hatások felmérése, a higiénés és
egészségvédelmi, a települési hulladékkal
és a nem közművel összegyűjtött
háztartási szennyvízzel kapcsolatos
közegészségügyi, járványügyi
követelmények, valamint a kémiai
biztonságra vonatkozó jogszabályi
előírások betartása kérdésében.
A takarmányhigiéniai követelményeknek,
a takarmányokra és azok felhasználására
vonatkozó szabályoknak, a nem emberi
fogyasztásra szánt állati melléktermékekre
vonatkozó egészségügyi előírásoknak, az
állatvédelmi, valamint az
állategészségügyi szabályoknak való
megfelelés kérdésében.
4.A különösen és közepesen veszélyes állat
tartására, szaporítására, elidegenítésére,
megvételére, illetve bemutatására irányuló
engedélyezési eljárásában.
minden
esetben
Az állategészségügyi és állatvédelmi
szabályoknak való megfelelés kérdésében.
5.A Tvt. 38. § (1) bekezdés i) pontja szerinti,
erdőben technikai jellegű sporttevékenység
folytatásának engedélyezésére irányuló
eljárás.
minden
esetben
Az erdőre gyakorolt hatások vizsgálata
kérdésében.

II. Egyes természetvédelmi eljárásokban kijelölt szakhatóságok

ABCD
1.Eljárás megnevezéseBevonás és
közreműködés
feltétele
SzakkérdésSzakhatóság
2.Állatkert létesítésének,
működésének engedélyezésére
irányuló eljárásában.
minden esetbenTelepülésrendezési
eszköznek és
településfejlesztési tervnek
való megfelelés kérdésében.
települési
önkormányzat
jegyzője,
fővárosban a
főjegyző
3.A különösen és közepesen
veszélyes állat tartására,
szaporítására, elidegenítésére,
megvételére, illetve bemutatására
irányuló engedélyezési eljárásában.
minden esetbenAz állattartás helyi
szabályainak való
megfelelés kérdésében.
települési
önkormányzat
jegyzője,
fővárosban a
főjegyző

"

33. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelethez

Állami vezetőket megillető juttatások

ABCD
1JuttatásokMiniszterÁllamtitkár,
közigazgatási államtitkár
Helyettes államtitkár
21. Hivatali lakás használataengedély alapján
jogosult
engedély alapján
jogosult
nem jogosult
32. Kiemelt egészségügyi ellátásjogosultjogosultnem jogosult
43. Személygépjárművel kapcsolatos
juttatások
5a) személyes gépjárműhasználatjogosult (hivatalos és
magáncélra is)
jogosult (hivatalos és
magáncélra is)
engedély alapján jogosult
(hivatalos és magáncélra is)
6b) költségátalány--engedély alapján jogosult
7c) üzemanyagkártyajogosultjogosultengedély alapján jogosult
8d) személygépjárműminiszteri használat
céljára beszerzett
személygépjármű
egy darab felső-közép 8.
kategóriájú, államtitkári
felszereltségű
személygépjármű
egy darab legfeljebb felső-
közép 8. kategóriájú,
helyettes államtitkári
felszereltségű
személygépjármű
9e) minisztérium, a Miniszterelnöki
Kormányiroda vagy a KEF
állományából gépjárművezető
biztosítása
jogosultjogosultnem jogosult
104. Utazással kapcsolatos juttatások
11a) repülőgép komfortfokozataI. osztály
(First Class, Prémium
First Class)
turista osztály
(Turista, Prémium
Turista)*
turista osztály
(Turista, Prémium Turista)
12b) repülőtéri kormányváró
helyiségek használata
hivatalos és magáncélrahivatalos célrahivatalos célra
13c) vonat komfortfokozataI. osztályI. osztályI. osztály
145. Külföldön tartózkodással
kapcsolatos juttatások
15a) költségtérítésjogosultjogosultjogosult
16b) napidíjkormányrendelet
alapján jogosult
kormányrendelet alapján
jogosult
kormányrendelet alapján
jogosult
17c) szálláskategóriabármilyenkiküldő szerv
vezetőjének belső
szabályzata szerint
kiküldő szerv vezetőjének
belső szabályzata szerint
186. Számítástechnikai eszközök és
rádiótelefon használata
jogosultjogosultjogosult

* Megjegyzés: A négy óra repülési időt meghaladó járatoknál magasabb komfortosztálynak megfelelő árú repülőjegy vásárolható."

34. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelethez

Az állami vezetőnek nem minősülő, a 3. és 3/A. § szerinti személyeket megillető juttatások

ABCD
1.Jogosult
személyek
8. § szerinti
juttatást
biztosító szerv
Juttatás
szintje
Eltérések a juttatás mértékében
2.kormánybiztosKEF*a) kiemelt egészségügyi ellátást nem vehet
igénybe,
b) az utazással kapcsolatos juttatások
tekintetében a helyettes államtitkárt megillető
juttatásokra jogosult;
3.miniszterelnöki
biztos
KEF*
4.kormányzati
főhivatal vezetője
munkáltató
szerv
államtitkária) kiemelt egészségügyi ellátást nem vehet
igénybe,
b) az általa használt személygépjármű
kategóriája és felszereltsége tekintetében a
helyettes államtitkárt megillető juttatásra
jogosult,
c) az utazással kapcsolatos juttatások
tekintetében helyettes államtitkárt megillető
juttatásokra jogosult azzal, hogy hivatalos
külföldi utazása során nem veheti igénybe a
repülőtéri kormányváró helyiségeket;
5.központi hivatal
vezetője
munkáltató
szerv
a) kiemelt egészségügyi ellátást nem vehet
igénybe,
b) személygépkocsival kapcsolatban a helyettes
államtitkárt megillető juttatásokra jogosult azzal,
hogy az e rendelet szerinti költségátalány nem
illeti meg, valamint
c) az utazással kapcsolatos juttatások
tekintetében helyettes államtitkárt megillető
juttatásokra jogosult azzal, hogy hivatalos
külföldi utazása során nem veheti igénybe a
repülőtéri kormányváró helyiségeket;
6.miniszterelnöki
megbízott
KEF*legfeljebb
államtitkári
-
7.miniszteri biztosKEF*-
8.kormányzati
főhivatal
vezetőjének
helyettese
munkáltató
szerv
helyettes
államtitkári
a) hivatalos külföldi utazása során nem veheti
igénybe a repülőtéri kormányváró helyiségeket,
b) a személygépjárművel kapcsolatos juttatások
közül az e rendelet szerinti költségátalányra nem
jogosult
9.miniszteri
kabinetet vezető
kabinetfőnök
KEF*vonattal történő hivatalos utazása esetén nem
jogosult az első osztály igénybevételére
10.kormánymegbízottmunkáltató
szerv
a) hivatalos külföldi utazása során nem veheti
igénybe a repülőtéri kormányváró helyiségeket,
b) vonattal történő hivatalos utazása esetén nem
jogosult az első osztály igénybevételére
c) a személygépjárművel kapcsolatos juttatások
közüle rendelet szerinti költségátalányra nem
jogosult

*Megjegyzés: KEF a 8. § szerinti juttatást biztosító szerv, ha a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságról szóló 250/2014. (X. 2.) Korm. rendelet szerinti ellátotti körbe tartozik a munkáltató szerv."

35. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 365/2016. (XI. 29.) Korm. rendelethez

AB
A mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
1.megnevezéseilletékességi területe
2.Budapest Főváros
Kormányhivatala
mérésügyi eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Budapest
főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai
Dunai Finomító területe
3.Hajdú-Bihar Megyei
Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Hajdú-
Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
4.Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Jász-Nagykun-Szolnok megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Jász-
Nagykun-Szolnok megye
5.Győr-Moson-Sopron
Megyei Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Győr-Moson-Sopron megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Győr-
Moson-Sopron megye
6.Vas Megyei
Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Vas megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Vas
megye
7.Zala Megyei
Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Zala megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Zala
megye
8.Borsod-Abaúj -Zemplén
Megyei Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Borsod-
Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
9.Baranya Megyei
Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Baranya megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Baranya
megye, Somogy megye, Tolna megye
10.Somogy Megyei
Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Somogy megye
11.Tolna Megyei
Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Tolna megye
12.Csongrád Megyei
Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Bács-Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Bács-
Kiskun megye, Csongrád megye, Békés megye
13.Fejér Megyei
Kormányhivatal
mérésügyi eljárásokban: Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye
műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Fejér
megye - kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító
területe -, valamint Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye

"

36. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez

1. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban közreműködő szakhatóságok

2. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, a tervtől eltérés engedélyezése iránti eljárásban a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések

AB
A szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
1.Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély és egységes környezethasználati engedély nem
szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e,
b) a tevékenység alapján jelentős környezeti
hatások feltételezhetők-e.
2.Minden esetben.Közegészség- és járványügyekkel kapcsolatosan
3.Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti
lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki
területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy
műemlék telkén valósul meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási
létesítmény a kulturális örökség védelme
jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e.

3. A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárásában részt vevő szakhatóságok

4. A hajókiemelő berendezés elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint a tervtől eltérés engedélyezése iránt eljárásban a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések

AB
A szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
1.Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély és egységes környezethasználati engedély
nem szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e,
b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások
feltételezhetők-e.

5. A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok

6. A csak csónakok fogadására alkalmas kikötők elvi létesítési, létesítési, használatbavételi, fennmaradási, rendeltetéstől eltérő használati és megszüntetési engedélyezésére, valamint adatváltozás átvezetésére irányuló eljárásában, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásában a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések

AB
A szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
1.Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély és egységes környezethasználati engedély nem
szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett megfelel-e,
b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások
feltételezhetők-e.
2.Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti
lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki
területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy
műemlék telkén valósul meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény
a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.

7. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban részt vevő szakhatóságok

8. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban a hajózási hatóság által vizsgált szakkérdések

AB
A szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
1.Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi
engedély és egységes környezethasználati engedély nem
szükséges.
Annak elbírálása kérdésében, hogy
a) a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti
és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
b) a tevékenység alapján jelentős környezeti hatások
feltételezhetők-e.
2.Ha a hajózási létesítmény nyilvántartott régészeti
lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki
területen vagy nyilvántartott műemléki érték vagy
műemlék telkén valósul meg.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a hajózási létesítmény a
kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített
követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy
további feltételek mellett megfelel-e.
3.Vízi repülőtért érintő vízi sportpálya kijelölésekorAnnak elbírálása kérdésében, hogy vízi-közlekedés
biztonságát nem veszélyezteti-e az intézkedés.
4.Vízi repülötér esetében az úszólétesítményen hajózási
szolgálatot teljesítő személy egészségügyi alkalmassága
soron kívüli vizsgálatának előírásakor
Annak elbírálása kérdésében, hogy vízi-közlekedés
biztonságát nem veszélyezteti-e az intézkedés.

9. Úszóműves rakodóhelyre, hajóállomásra, úszóműállásra, hajóhídra, veszteglőhelyre, vízisportpályára és vízi repülőtérre vonatkozó létesítési, fennmaradási és használatba vételi engedélyezési eljárásaiban, valamint ezen eljárások vonatkozásában a tervtől eltérés engedélyezési eljárásban a halgazdálkodási hatóság által vizsgált szakkérdés

AB
A szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
1.Vízisportpálya esetén, ha a tevékenység halgazdálkodási
vízterületet érint.
Annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a
halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló jogszabályokban
rögzített követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett megfelel-e.

"

37. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez

Az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatalok illetékességi területe

1. Pest Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Alsó-Tápió-vidéki

2. Budai-hegyek

3. Budapesti

4. Csévharaszt-Felső-Tápió-vidéki

5. Dél-Vértesi

6. Gerecsei

7. Gerecse-Vértesi

8. Gödöllői-dombság

9. Mezőföldi

10. Mezőföld-Sárrét

11. Nagykőrösi

12. Pilisi-Visegrádi

13. Pilismaróti

14. Pusztavacsi

15. Súri-Bakonyaljai

16. Szentendrei

2. Veszprém Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Bakonyszentlászlói

2. Balatonfüredi

3. Devecseri

4. Farkasgyepűi

5. Kab-hegyi

6. Keszthelyi-hegység

7. Pápai

8. Tapolcai

9. Várpalotai

10. Zirci

3. Vas Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Alpokaljai

2. Alsó-Őrségi

3. Dél-Hansági

4. Észak-Hanság és Szigetközi

5. Felső-Kemenesháti

6. Felső-Őrségi és Vendvidéki

7. Gyöngyös-Pinka-menti

8. Győri

9. Kemenesi cser

10. Körmendi

11. Pannonhalmi-Téti

12. Rábaközi-Iváni cser

13. Répce-síki

14. Sárvár-Celldömölki

15. Sopron-Fertőmelléki

4. Zala Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Surdi

2. Baki

3. Bánokszentgyörgyi

4. Nagykanizsai

5. Keszthelyi

6. Lenti

7. Letenyei

8. Szentgyörgyvölgyi

9. Zalacsányi

10. Zalaegerszegi

11. Zalakomári

5. Somogy Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Barcsi

2. Igali

3. Iharosi

4. Kaszói

5. Kelet-Zselic

6. Lábodi

7. Marcali

8. Nagyatádi

9. Nagybajomi

10. Nyugat-Ormánsági

11. Nyugat-Zselic

12. Somogyvári

13. Zamárdi

6. Baranya Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Bátaszék-Bonyhádi

2. Bédai

3. Dél-Baranyai

4. Gemenci

5. Hetvehelyi

6. Hőgyészi

7. Kárászi

8. Kisvaszari

9. Nagydorogi

10. Pécsi

11. Pécsváradi

12. Pincehelyi

13. Sásdi

14. Sellyei

15. Szigetvári

16. Tamási

17. Vajszlói

7. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Alsó-Duna-menti

2. Ásotthalmi

3. Bajai

4. Bugaci

5. Harkakötönyi

6. Kecskeméti

7. Kelebiai

8. Kiskőrösi

9. Kiskunhalasi

10. Kisteleki

11. Körös-Maros közi

12. Körös-vidéki

13. Közép-Duna-menti

14. Marosszög-Csanádi

8. Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Baktalórántházai

2. Debrecen-Halápi

3. Guthi

4. Hajdúhát-Bihari

5. Közép-Tiszai

6. Nyírbátori

7. Nyíregyházi

8. Rétköz-Beregi

9. Szatmár-Nagyecsedi

10. Szolnok-Jászsági

9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Alsó-Hegyközi

2. Bánhorváti

3. Bodrogközi

4. Csereháti

5. Dél-Borsodi

6. Dél-Bükki

7. Erdőbényei

8. Erdőhorváti

9. Felső-Hegyközi

10. Fónyi

11. Gömöri

12. Gönci

13. Hernádvölgyi

14. Jósvafői

15. Lillafüredi

16. Parasznyai

17. Sárospataki

18. Szendrői

19. Szerencsi

20. Tornai

10. Heves Megyei Kormányhivatal

Erdőtervezési körzet neve

1. Berceli

2. Diósjenő-Királyréti

3. Egri

4. Felsőtárkányi

5. Gyöngyössolymosi

6. Hatvan-Hevesi

7. Kelet-Cserháti

8. Kemencei

9. Kiskörei

10. Nagybátonyi

11. Nagymarosi

12. Nyugat-Borsodi

13. Parádi

14. Pétervásárai

15. Romhányi

16. Salgótarjáni

17. Szécsényi

18. Szilvásváradi

19. Tarnaleleszi

20. Váci

21. Verpeléti"

38. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelethez

A növénytermesztési hatóságként több megyére kiterjedő illetékességgel eljáró kormányhivatalok illetékességi területe

I. Vetőmagokat érintő feladatok

AB
1.KormányhivatalIlletékességi terület
2.Békés Megyei
Kormányhivatal
Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye
3.Hajdú-Bihar Megyei
Kormányhivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
4.Győr-Moson-Sopron
Megyei Kormányhivatal
Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megye
5.Baranya Megyei
Kormányhivatal
Baranya, Somogy és Tolna megye
6.Fejér Megyei
Kormányhivatal
a fővárosra, Fejér és Veszprém megyére, valamint Pest megye Dunától
nyugatra eső részére,
7.Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Kormányhivatal
Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád megye, valamint Pest megye
Dunától keletre eső részére,
8.Vas Megyei
Kormányhivatal
Vas és Zala megye

II. Kertészeti szaporítóanyagokat érintő feladatok

AB
1.KormányhivatalIlletékességi terület
2.Békés Megyei
Kormányhivatal
Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye
3.Hajdú-Bihar Megyei
Kormányhivatal
Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
4.Baranya Megyei
Kormányhivatal
Baranya, Somogy és Tolna megye
5.Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Kormányhivatal
Fejér, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye, valamint a
főváros
6.Vas Megyei
Kormányhivatal
Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye

III. Erdészeti szaporítóanyagokat érintő feladatok

AB
1.KormányhivatalIlletékességi terület
2.Hajdú-Bihar Megyei
Kormányhivatal
Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
3.Győr-Moson-Sopron
Megyei Kormányhivatal
Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas és Zala megye
4.Baranya Megyei
Kormányhivatal
Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád, Somogy és Tolna megye
5.Fejér Megyei
Kormányhivatal
Fejér, Heves, Nógrád, Pest és Veszprém megyére"

"

39. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez

A bányafelügyelet építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatáskörébe tartozó építményekre, valamint e létesítmények elvi építésének, használatbavételének, fennmaradásának, átalakításának, megszüntetésének, továbbá rendeltetésük megváltoztatásának engedélyezési eljárásában a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések

AB
1.Szakkérdés vizsgálatának feltételeSzakkérdés
2.Ha ugyanezt a szakkérdést korábban önálló eljárásban nem vizsgálták, és
- az elvi építési, a használatbavételi, a megszüntetési és a rendeltetés
megváltoztatása iránti eljárás kivételével - az építési tevékenység vagy
beruházás termőföldön vagy erdőben valósul meg.
A termőföld minőségi védelmére
vonatkozó jogszabályi követelmények
érvényre juttatása, valamint az erdőre
gyakorolt hatások.
3.Ha az építmény építése, megszüntetése az e melléklet
A:2. mező kivételével országos vagy helyi közutat vagy annak biztonsági
övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban előírt feltételt sérelmesnek tartja.
A közút területének nem közlekedési
célú igénybevétele a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
mellett - a közúti forgalom biztonságára,
a közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési feladatainak
ellátására, a közút állagára gyakorolt
hatása alapján - történő
engedélyezhetősége.
4.Ha az építési tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély
vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges,kivéve a
belterületi földgázelosztó vezetéket és az egy ingatlant ellátó geotermikus
energiát kinyerő, hasznosító létesítményt.
a) A tevékenység természet védelmére
vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi
követelményeknek a kérelemben
foglaltak szerinti vagy további feltételek
melletti megfelelősége.
b) A keletkező hulladék elhelyezése,
előkezelése, hasznosítása,
ártalmatlanítása hulladékgazdálkodási
előírásoknak való megfelelősége,
továbbá a hulladékgazdálkodásból eredő
környezeti kockázatok felmerülése.
5.Ha a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati
engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Khvr.) 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást
megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor, a következő
létesítmények esetében:
a) geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény nem ásvány-,
gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen 20 MW villamos teljesítmény alatt, kivéve az egy
ingatlant ellátó létesítményeket,
b) külterületi földgáz elosztóvezeték 40 barra tervezett üzemi nyomás
alatt,
c) földgáz felszíni és felszín alatti tárolója és egyéb égethető gázok felszín
alatti tárolója védett természeti területen, Natura 2000 területen 50-500
m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, egyéb éghető gázok (nem földgáz) esetében 50-10
000 m3 össztároló-kapacitás között; nem védett természeti területen, nem
Natura 2000 területen, földgáz esetében 50-20 000 m3 össztároló-
kapacitás között,
d) mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel nem vízbázis védőövezetén,
nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen és nem
barlang védőövezetén,
A Khvr. 5. számú mellékletében foglalt
követelmények alapján a tervezett
létesítmény kapcsán jelentős környezeti
hatások feltételezhetők-e.
e) kőolaj-, kőolajtermék-tároló létesítmény nem vízbázis védőövezetén,
nem barlang védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura
2000 területen és belterületen védett természeti területen 100 000 tonna
tárolókapacitás alatt.
6.Ha a létesítményt a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban
szereplő nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen,
régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy nyilvántartott
műemléki érték vagy műemlék telkén valósítják meg, és a tevékenység
megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes
környezethasználati engedély nem szükséges.
A létesítmény a kulturális örökség
védelméről szóló törvényben rögzített
követelményeinek a kérelemben
foglaltak szerint vagy további feltételek
melletti megfelelősége.
7.Gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei
esetében, ha az építmény építése, megszüntetése közutat vagy annak
biztonsági övezetét érinti, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás
megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása, hogy a közút
területének nem közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben foglaltak
szerint vagy további feltételek mellett -
a közúti forgalom biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a közút állagára
gyakorolt hatása alapján -
engedélyezhető-e.
8.A bányák föld alatti létesítményei kivételével, ha vízi utat, vízi
közlekedést érint az építmény építése, megszüntetése.
Annak elbírálása kérdésében, a
keresztező műtárgy méretei
megfelelnek-e a vonatkozó jogszabály
követelményeinek, továbbá a Dunán a
Duna Bizottság hatályos ajánlásainak, a
tervezett, felújított vagy átalakított
keresztező műtárgy és tartozékai
alkalmasak-e a zavartalan és biztonságos
hajóforgalom lebonyolítására, és
megfelelnek-e a nemzetközi
gyakorlatnak.

"

40. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 161/2017. (VI. 28.) Korm. rendelethez

A bányafelügyelet bányászati szakigazgatással kapcsolatos engedélyezési eljárásokban a kormányhivatal által vizsgált szakkérdések

ABCDEFGH
1.Szakkérdés
vizsgálatának
feltétele
SzakkérdésKutatásra
vonatkozó
műszaki
üzemterv
jóváhagyása
(kivett hely
esetében a
hatáskörrel
kivett helyre
vonatkozó
állásfoglalása
is)
Bányatelek
megállapítása
Feltárásra és
kitermelésre
készített műszaki
üzemterv
jóváhagyása,
módosítása,
szüneteltetési
műszaki üzemi
terv jóváhagyása
Védőpillér
kijelölése,
módosítása,
meggyengíté
se és lefejtése
Bányabezárási
műszaki üzemi
terv jóváhagyása
(módosítása);
bányabezárás,
tájrendezés
végrehajtása
elfogadása
Föld alatti
bányatérsége
k és egyéb
bányászati
létesítménye
k más célú
hasznosítása
jóváhagyása
2.Ha ugyanezt
a szakkérdést
korábban
önálló
eljárásban
nem
vizsgálták, és
a bányászati
tevékenység
termőföldet
érint.
A termőföld
mennyiségi
védelme.
IGENIGENNEMNEMIGENNEM
3.Ha ugyanezt
a szakkérdést
korábban
önálló
eljárásban
nem
vizsgálták, és
a bányászati
tevékenység
termőföldön
valósul meg.
A termőföld
minőségi védelme
követelménye.
NEMNEMIGENNEMIGENNEM
4.Ha ugyanezt
a szakkérdést
korábban
önálló
eljárásban
nem
vizsgálták, és
az eljárás
erdőt érint.
Az erdőre
gyakorolt
hatások, továbbá
ezen felül a
bányatelek
megállapítása
iránti eljárásban
az erdő
igénybevételének
engedélyezhetősé
ge is.
NEMIGENNEMIGENIGENNEM
5.Ha a
bányászati
tevékenység
az e
melléklet 3.1.
pont 2. sora
kivételével
országos
vagy helyi
közutat vagy
A közút
területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben
foglaltak szerint
vagy további
feltételek mellett
- a közúti
forgalom
IGENIGENNEMIGENIGENIGEN
annak
biztonsági
övezetét
érinti, és a
kérelmező az
útkezelői
hozzájárulás
megtagadását
vagy a
hozzájárulás
ban előírt
feltételt
sérelmesnek
tartja.
biztonságára, a
közút fejlesztési
terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak
ellátására, a közút
állagára gyakorolt
hatása alapján -
történő
engedélyezhetősé
6.Ha az
eljárással
érintett
tevékenység
megkezdéséh
ez,
bányatelek-
megállapítás
hoz
környezetvéd
elmi
engedély
vagy
egységes
környezethas
ználati
engedély
nem
szükséges
vagy a
bányászati
tevékenység
továbbfolytat
ásához
környezetvéd
elmi
működési
engedély
nem
szükséges.
a) A természet
védelmére
vonatkozó
nemzeti és
európai uniós jogi
követelményekne
k, a tájvédelem
jogszabályban
rögzített
követelményeine
k,
b) a földtani
közeg védelme
követelményeine
k,
c) a környezeti
zaj és rezgés
elleni védelem
követelményeine
k, a
levegőtisztaság-
védelmi
előírásoknak,
d) a keletkező
hulladék
elhelyezésére,
előkezelésére,
hasznosítására,
ártalmatlanítására
vonatkozó
hulladékgazdálko
dási előírásoknak
való
megfelelőség.
Továbbá
szükséges-e
hulladékkezelő
létesítmény
létesítése,
merülnek-e fel
olyan,
a
hulladékgazdálko
dásból eredő
környezeti
kockázatok,
amelyek mellett a
hozzájárulást nem
vagy feltételekkel
lehet megadni.
IGENIGENIGENIGENIGENIGEN
7.Ha az eljárás
a kulturális
A régészeti
örökség és a
IGENIGENNEMIGENNEMIGEN
örökségvédel
mi hatósági
nyilvántartás
ban szereplő
nyilvántartott
vagy védetté
nyilvánított
régészeti
lelőhelyet,
régészeti
védőövezet
területét,
műemléki
területet vagy
nyilvántartott
műemléki
érték vagy
műemlék
telket érint,
és az
eljárással
érintett
tevékenység
megkezdéséh
ez,
bányatelek-
megállapítás
hoz
környezetvéd
elmi
engedély
vagy
egységes
környezethas
ználati
engedély
nem
szükséges.
műemléki érték
védelme
jogszabályban
meghatározott
követelményeine
k a kérelemben
foglaltak szerint
vagy további
feltételek melletti
megfelelősége.
8.Ha az eljárás
gyorsforgalm
i utat,
valamint
közúti
határátkelőhe
ly
közlekedési
építményeit
vagy azok
biztonsági
övezetét
érinti, és a
kérelmező az
útkezelői
hozzájárulás
megtagadását
vagy a
hozzájárulás
ban előírt
feltételeket
sérelmesnek
tartja.
Annak elbírálása,
hogy a közút
területének nem
közlekedési célú
igénybevétele
vagy a
tevékenység a
kérelemben
foglaltak szerint
vagy további
feltételek mellett
- a közúti
forgalom
biztonságára, a
közút fejlesztési
terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak
ellátására, a közút
állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető -e.
IGENIGENNEMIGENIGENIGEN
9.Az eljárás
egyéb vízi
közlekedési
Az építmény nem
korlátozza-e
indokolatlanul
IGENIGENNEMIGENIGENNEM
létesítményt
érint.
vagy indokolatlan
mértékben a vízi
közlekedési
létesítmények
működését.

"

41. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelethez

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) "A" és "B" Mellékletében foglalt egyes feladatok megosztása

1. A közlekedésért felelős miniszter

a) Részt vesz az ADR "A" és "B" Mellékletével kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon, az ezeken felmerült módosításokra és kiegészítésekre vonatkozó magyar álláspontot - az illetékes miniszterekkel egyetértésben -kialakítja.

b) Az ADR Megállapodás 4. cikk 3. pontja alapján más Szerződő Felek illetékes hatóságaival megállapodik abban, hogy területeiken bizonyos szállításokat - az ADR "A" Mellékletének 7 osztályába tartozó anyagok (a továbbiakban: radioaktív anyagok) szállításának kivételével - ideiglenesen az ADR "A" és "B" Mellékletének előírásaitól eltérően engedélyeznek, feltéve, hogy ez a biztonságot nem veszélyezteti. Az általa kezdeményezett ideiglenes eltérésekről értesíti az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság Titkárságát.

c) Amennyiben a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett baleset vagy más rendkívüli esemény nyomán megállapítást nyer, hogy az alkalmazandó biztonsági intézkedések nem elegendőek a szállítással összefüggésben felmerülő kockázat korlátozásához, továbbá ha sürgős intézkedések megtétele szükséges, haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) a javasolt intézkedésekről. A Bizottság által engedélyezett intézkedéseknek az engedélyezett időn belüli végrehajtásáról gondoskodik.

2. A közlekedési hatóság

Ellátja az ADR "A" és "B" Mellékletében meghatározott,

a) a veszélyes áruk közúti alagutakban való szállításának korlátozásával;

b) a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó képesítésével, vizsgáztatásával és nyilvántartásával;

c) a veszélyes árut szállító járművek vezetőinek képzésével, vizsgáztatásával és nyilvántartásával;

d) a veszélyes árukat szállító járművek - szakhatóság bevonásával történő - típusjóváhagyásával, időszakos vizsgálatával és a jóváhagyási igazolás kiadásával;

e) a nem az ADR 1 osztályába tartozó, csomagolatlan, nagyméretű, robusztus tárgyak szállításának engedélyezésével

kapcsolatos hatósági feladatokat.

2/A. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Ellátja az ADR "A" és "B" Mellékletében meghatározott,

a) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó vizsgáztatásával és külön jogszabályban foglalt adatainak nyilvántartásával;

b) a veszélyes árut szállító járművek vezetőinek vizsgáztatásával és külön jogszabályban foglalt adatainak nyilvántartásával

kapcsolatos feladatokat.

3. Az atomenergia-felügyeleti szerv

Ellátja az ADR "A" és "B" Mellékletében meghatározott, a radioaktív anyagokkal, csomagolásukkal és szállításukkal kapcsolatos, jóváhagyási, engedélyezési és értesítési hatósági feladatokat.

4. A bányafelügyelet

Ellátja az ADR "A" és "B" Mellékletében meghatározott,

a) az ADR "A" Mellékletének 1 osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, valamint a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal kapcsolatos hatósági feladatokat és

b) a szerves peroxidok, az önreaktív anyagok és az ammónium-nitrát alapú műtrágyák besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatokat.

5. A katasztrófavédelmi hatóság

Ellátja az ADR "A" és "B" Mellékletében meghatározott,

a) a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett eseményekről szóló jelentéssel kapcsolatos hatósági feladatokat, szükség esetén kivizsgálja a bekövetkezett eseményt az előidéző okok és a felelősök megállapítása érdekében;

b) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek jóváhagyásával kapcsolatos hatósági feladatokat.

6. A műszaki biztonsági hatóság

Ellátja az ADR "A" és "B" Mellékletében meghatározott,

a) a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok jóváhagyásával, az időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálatukkal;

b) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, tartányok, valamint a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek időszakos vizsgálatával;

c) az EX/II és EX/III konténerek jóváhagyásával;

d) az aeroszolcsomagolásokkal és

e) a hegesztéssel kapcsolatos hatósági feladatokat.

7. A megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervezetet kijelölő hatóság

Ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok vonatkozásában megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervezetek engedélyezésével kapcsolatos kijelölő hatósági feladatokat.

8. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv

Ellátja az ADR "A" és "B" Mellékletében meghatározott, bizonyítottan fertőzött vagy fertőzésre gyanús élő állatok és az állati eredetű anyagok belföldi szállításával, valamint az állati eredetű anyagok alternatív csomagolóeszközeinek engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat."

42. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 179/2017. (VII. 5.) Korm. rendelethez

A RID Mellékletében foglalt egyes feladatok megosztása

1. A közlekedésért felelős miniszter

a) Részt vesz a RID-del kapcsolatos nemzetközi tárgyalásokon; az ezeken felmerült módosításokra és kiegészítésekre vonatkozó magyar álláspontot - az illetékes miniszterekkel egyetértésben - kialakítja.

b) Más Szerződő Felek illetékes hatóságaival megállapodik abban, hogy területeiken bizonyos szállításokat - a RID 7 osztályába tartozó anyagok (a továbbiakban: radioaktív anyagok) szállításának kivételével - ideiglenesen a RID Mellékletének előírásaitól eltérően engedélyeznek, feltéve hogy ez a biztonságot nem veszélyezteti. Az általa kezdeményezett ideiglenes eltérésekről értesíti az OTIF Titkárságát.

c) Amennyiben a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett baleset vagy más rendkívüli esemény nyomán megállapítást nyer, hogy az alkalmazandó biztonsági intézkedések nem elegendőek a szállítással összefüggésben felmerülő kockázat korlátozásához, továbbá, ha sürgős intézkedések megtétele szükséges, haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) a javasolt intézkedésekről. A Bizottság által engedélyezett intézkedéseknek az engedélyezett időn belüli végrehajtásáról gondoskodik.

2. A közlekedési hatóság Ellátja a RID Mellékletében meghatározott,

a) a veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó képesítésével, vizsgáztatásával és nyilvántartásával;

b) a veszélyes árukat szállító vasúti kocsik típusjóváhagyásával és időszakos vizsgálatával;

c) a nem a RID 1 osztályába tartozó, csomagolatlan, nagyméretű, robusztus tárgyak szállításának engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat.

2/A. A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Ellátja a RID Mellékletében meghatározott, a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó vizsgáztatásával és külön jogszabályban foglalt adatainak nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

3. Az atomenergia-felügyeleti szerv

Ellátja a RID Mellékletében meghatározott, a radioaktív anyagokkal, csomagolásukkal és szállításukkal kapcsolatos, jóváhagyási, engedélyezési és értesítési hatósági feladatokat.

4. A bányafelügyelet

Ellátja a RID Mellékletében meghatározott,

a) a RID Mellékletének 1 osztályába tartozó robbanóanyagokkal és tárgyakkal, valamint a járulékos veszélyként robbanó tulajdonsággal rendelkező anyagokkal kapcsolatos hatósági feladatokat; és

b) a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok besorolásával és szállítási feltételeivel kapcsolatos hatósági feladatokat.

5. A katasztrófavédelmi hatóság

Ellátja a RID Mellékletében meghatározott,

a) a veszélyes árukkal kapcsolatos eseményekről szóló jelentéssel kapcsolatos hatósági feladatokat, szükség esetén a jelentésen túlmenően kivizsgálja a bekövetkezett eseményt az előidéző okok és a felelősök megállapítása érdekében;

b) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, - a vasúti kocsikra szerelt tartányok kivételével - a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartányok, a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek jóváhagyásával kapcsolatos hatósági feladatokat.

6. A műszaki biztonsági hatóság

Ellátja a RID Mellékletében meghatározott,

a) a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, - a vasúti kocsikra szerelt tartányok kivételével - a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartányok jóváhagyásával, az időszakos, közbenső és soron kívüli vizsgálatukkal és

b) a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartályok, - a vasúti kocsikra szerelt tartányok kivételével - a veszélyes áruk szállítására használt nem nyomástartó tartányok, a csomagolóeszközök, IBC-k, nagycsomagolások, ömlesztettáru-konténerek időszakos vizsgálatával;

c) az aeroszolcsomagolásokkal és

d) a hegesztéssel kapcsolatos hatósági feladatokat.

7. A megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervezetet kijelölő hatóság

Ellátja a veszélyes áruk szállítására használt nyomástartó tartályok, tartányok vonatkozásában megfelelőségértékelési tevékenységet végző szervezetek engedélyezésével kapcsolatos kijelölő hatósági feladatokat.

8. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv Ellátja a RID Mellékletében meghatározott, bizonyítottan fertőzött vagy fertőzésre gyanús élő állatok és az állati eredetű anyagok belföldi szállításával, valamint az állati eredetű anyagok alternatív csomagolóeszközeinek engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokat."

43. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"1. melléklet az 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az egyes közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok

1. Bányafelügyelettel és állami földtani feladatokkal kapcsolatos ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági eljárásSzakkérdésBevonás és
közreműködés
feltétele
Elsőfokon
eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglal
ás
beszerzésé
nek
határideje
2.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatbavételének,
fennmaradásának, átalakításának,
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
Annak elbírálása, hogy
a létesítmény a
kérelemben foglaltak
szerinti vagy további
feltételek melletti
megvalósítása esetén az
államhatár rendje
biztosított-e, a
határrendsértések és
határesemények
megelőzhetők-e.
Az államhatártól
számított 100 méteren
belül épülő
létesítmény esetében.
Megyei
(fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
3.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének,
használatbavételének,fennmaradásá
nak, átalakításának,
Annak elbírálása, hogy
biztosíthatóak-e a
felszíni és felszín alatti
vizek védelme
jogszabályban foglalt
követelményei.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
Területi
vízvédelmi
hatóság
--
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
szükséges és az építési
tevékenység felszíni
vízfolyást, állóvizet,
vagy kijelölt vízbázist
érint, kivéve a
belterületi
földgázelosztó
vezetéket és az egy
ingatlant ellátó
geotermikus energiát
kinyerő, hasznosító
létesítményt.
4.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatba-
vételének, fennmaradásának,
átalakításának, megszüntetésének,
továbbá rendeltetésük
megváltoztatásának engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy
biztosítható-e a
vízbázis-védelemre,
valamint a vizek
lefolyására és az árvíz
levonulására vonatkozó
követelmények
teljesülése.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges és az építési
tevékenység felszíni
vízfolyást, állóvizet,
vagy kijelölt vízbázist
érint, kivéve a
belterületi
földgázelosztó
vezetéket és az egy
ingatlant ellátó
geotermikus energiát
kinyerő, hasznosító
létesítményt.
Területi
vízügyi hatóság
--
5.A bányafelügyelet polgári
felhasználású robbanóanyagok
A robbanóanyagok
tárolására szolgáló
Minden esetben.Megyei
(fővárosi)
--
forgalmazására, tárolására,
gyártására vonatkozó engedélyezési
eljárása.
építmények
védelmének, őrzésének
technikai eszközei, az
őrzés-védelem
személyi feltételei
biztosítottak-e, a
robbanóanyagok
tárolási körülményei és
az ezekről vezetett
nyilvántartások
megfelelőek-e.
rendőr-
főkapitányság
6.A bányafelügyelet polgári
felhasználású robbanóanyagok
forgalmazására, tárolására,
gyártására vonatkozó engedélyezési
eljárása.
A robbanóanyagok
tárolására szolgáló
építmények
megfelelnek-e a
tűzvédelmi
előírásoknak.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavéde
lmi szerv helyi
szerve
--
7.A bányafelügyelet hatáskörébe
tartozó egyes nyomástartó
berendezések létesítésének
(felállításának) és
használatbavételének engedélyezési
eljárása.
A létesítésre vonatkozó
tűzvédelmi előírások
érvényre juttatása.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavéde
lmi szerv helyi
szerve
--
8.A bányafelügyelet hatáskörébe
tartozó egyes nyomástartó
berendezések létesítésének
(felállításának) és
használatbavételének engedélyezési
eljárása honvédelmi létesítmény
területén.
A létesítésre vonatkozó
tűzvédelmi előírások
érvényre juttatása.
Minden esetben.Honvédelemért
felelős
miniszter
-21 nap
9.A bányafelügyelet hatáskörébe
tartozó egyes nyomástartó
berendezések létesítésének
A létesítésre vonatkozó
tűzvédelmi előírásokat
teljesítették-e.
Ha a kérelem a
bányafelügyelet
hatáskörébe tartozó
Honvédelemért
felelős
miniszter
-21 nap
(felállításának) és
használatbavételének
engedélyezésére irányuló eljárás
honvédelmi létesítmény területén.
egyes nyomástartó
berendezések
létesítésének
(felállításának) és
használatba-
vételének
engedélyezésére
irányul.
10.Bányászati hulladékkezelő
létesítmények bezárási eljárása.
A katasztrófavédelmi
előírásoknak való
megfelelőség
vizsgálata.
Ha a bezárást nem
műszaki üzemi terv
jóváhagyásával
engedélyezik.
A hivatásos
katasztrófavéde
lmi szerv helyi
szerve
--
11."A" osztályú bányászati
hulladékkezelő létesítmény építési
és használatbavételi engedélyezési
eljárása.
Belső vészhelyzeti terv
megfelelőségének
kérdése.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavéde
lmi szerv helyi
szerve
--
12.Geotermikus védőidom
megállapítására irányuló eljárás.
A geotermikus
védőidom kijelölése
felszín alatti vizek
minőségi és
mennyiségi védelmére
gyakorolt hatásának
vizsgálata.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi
vízvédelmi
hatóság
--
13.Geotermikus védőidom
megállapítására irányuló eljárás.
A geotermikus
védőidom kijelölése
ivóvízbázisra gyakorolt
hatásának vizsgálata.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi
vízügyi hatóság
--
14.Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési
eljárások.
Annak elbírálása, hogy
biztosíthatóak-e a
felszíni és felszín alatti
vizek mennyiségi és
minőségi védelmének
jogszabályban foglalt
követelményei.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges és a
tevékenység felszín
alatti vizet, felszíni
vízfolyást, állóvizet,
illetve kijelölés alatt
álló kijelölt vízbázist
érint.
Területi
vízvédelmi
hatóság
--
15.Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési
eljárások.
Az ivóvízbázisra
gyakorolt hatás
vizsgálata.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges és a
tevékenység felszíni
Területi
vízügyi hatóság
--
vízfolyást, állóvizet,
illetve kijelölés alatt
álló kijelölt vízbázist
érint.
16.A polgári felhasználású
robbanóanyagok forgalmazására,
tárolására, gyártására vonatkozó
engedélyezési eljárás.
A robbanóanyagok
tárolására szolgáló
építmények
védelmének, őrzésének
technikai eszközei, az
őrzés-védelem
személyi feltételei
biztosítottak-e, a
robbanóanyagok
tárolási körülményei és
az ezekről vezetett
nyilvántartások
megfelelőek-e.
Ha a kérelem polgári
felhasználású
robbanóanyagok
forgalmazására,
tárolására, gyártására
irányul.
Tevékenység
végzése szerint
területileg
illetékes
megyei
(fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
17.A geotermikus védőidom
megállapítására irányuló eljárás.
A geotermikus
védőidom kijelölésének
a felszín alatti vizek
minőségi védelmére, a
vízkészlet-
gazdálkodásra, az
ivóvízbázisra és a vizek
mennyiségi állapotára
gyakorolt hatásának
vizsgálata.
Ha a kérelem tartalma
szerint a geotermikus
védőidom
megállapítására
irányuló bányászati
eljárásban a
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Védőidom
elhelyezkedése
szerint illetékes
területi vízügyi
hatóság
--
18.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
Annak vizsgálata, hogy
a közút területének nem
Ha a bányahatósági
eljárás közutat vagy
Közlekedési
hatáskörben
--
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatbavételének,
fennmaradásának, átalakításának,
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
közlekedési célú
igénybevétele vagy a
tevékenység a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
annak biztonsági
övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivatal
19.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatbavételének,
fennmaradásának, átalakításának,
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
Annak elbírálása, hogy
a vasúti pálya
területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
tervezett igénybevétel a
vasút állagára, a vasúti
forgalom biztonságára,
a vasút kezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
fejlesztési terveinek
Ha vasúti pálya szélső
vágányának
tengelyétől számított
100 méteren belüli
bányászati építmény
építését, elhelyezését,
megszüntetését tervező
személy a vasúti
pályahálózat
működtetője
hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
Közlekedésért
felelős
miniszter
--
végrehajtására
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
20.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatbavételének,
fennmaradásának, átalakításának,
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
Az építmény
elhelyezkedésének,
magasságának,
jellegének közvetlen és
közvetett hatásának
vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
Ha a létesítmény helye
magyarországi
repülőtértől, fel- és
leszállóhelytől,
rádiónavigációs
ponttól számított 4
kilométeren belüli
kijelölésű, 60 méternél
magasabb létesítmény
létesítése, 20 méternél
magasabb létesítmény
magyarországi
repülőtértől, fel- és
leszállóhelytől,
rádiónavigációs
ponttól számított 10
kilométeren belüli
létesítésű.
Légiközlekedés
i hatóság
--
21.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatbavételének,
fennmaradásának, átalakításának,
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
Annak elbírálása, hogy
a Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai a
kérelemben foglaltak
szerinti esetben vagy
további feltételek
mellett biztosíthatóak-
e.
Ha az eljárás - a
bányák föld alatti
létesítményei
kivételével -
honvédelmi vagy
katonai célú
létesítmény működési
vagy védőterületén
tervezett létesítmény
megvalósítására
irányul.
Honvédelemért
felelős
miniszter
-21 nap
22.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatbavételének,
fennmaradásának, átalakításának,
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
biztosíthatóak-e a
felszíni és felszín alatti
vizek védelme,
hasznosítási lehetőségei
megőrzésének
jogszabályban foglalt
követelményei.
Ha a bányászati
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges és az építési
tevékenység felszíni
vízfolyást, állóvizet
vagy kijelölt vízbázist
érint, kivéve a
belterületi
földgázelosztó
vezetéket és az egy
ingatlant ellátó
geotermikus energiát
kinyerő, hasznosító
létesítményt.
Területi
vízvédelmi
hatóság
--
23.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatbavételének,
fennmaradásának, átalakításának,
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
biztosíthatóak-e a
vízbázis-védelem
jogszabályban foglalt
követelményei.
Ha a bányászati
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges és az építési
tevékenység felszíni
vízfolyást, állóvizet
vagy kijelölt vízbázist
érint, kivéve a
Területi
vízügyi hatóság
--
belterületi
földgázelosztó
vezetéket és az egy
ingatlant ellátó
geotermikus energiát
kinyerő, hasznosító
létesítményt.
24.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatbavételének,
fennmaradásának, átalakításának,
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
a létesítmény vagy
tevékenység a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a kérelemben
megjelölt létesítmény
helyi jelentőségű
védett természeti
területet érint vagy
arra közvetlen hatást
gyakorol, és a
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Települési
önkormányzat
jegyzője, a
fővárosban a
főjegyző
-21 nap
25.A bányafelügyelet építésügyi
hatósági és építésfelügyeleti
hatáskörébe tartozó építményekre,
valamint ezen létesítmények elvi
építésének, használatbavételének,
fennmaradásának, átalakításának,
megszüntetésének, továbbá
rendeltetésük megváltoztatásának
engedélyezési eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
a létesítmény a
kérelemben foglaltak
szerinti vagy további
feltételek melletti
megvalósítása esetén az
államhatár rendje
biztosított-e, továbbá,
hogy a
határrendsértések és
határesemények
Ha kérelem tárgyát
képező bányászati
létesítmény az
államhatártól számított
100 méteren belül
épül.
Megyei
(fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
megelőzhetők-e.
26.1. A bányafelügyelet bányászati
szakigazgatással kapcsolatos
engedélyezési eljárásai.
2. Kutatásra vonatkozó műszaki
üzemterv jóváhagyására irányuló
(kivett hely esetében a hatáskörrel
kivett helyre vonatkozó
állásfoglalása is) eljárás.
3. Bányatelek megállapítására
irányuló eljárás.
4. Védőpillér kijelölésére,
módosítására, meggyengítésére és
lefejtésére irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
a vasúti pálya
területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett a
vasút állagára, a vasúti
forgalom biztonságára,
a vasút kezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
fejlesztési terveinek
végrehajtására
kedvezőtlen hatást
gyakorol-e.
Ha a bányahatósági
eljárás vasúti pályát
vagy annak szélső
vágánya tengelyétől
számított 100 méteren
belüli területet érint, és
az építtető a vasúti
pályahálózat
működtetője
hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
Közlekedésért
felelős
miniszter
--
27.1. Bányafelügyelet bányászati
szakigazgatással kapcsolatos
engedélyezési eljárásai.
2. Kutatásra vonatkozó műszaki
üzemterv jóváhagyására irányuló
(kivett hely esetében a hatáskörrel
kivett helyre vonatkozó
állásfoglalása is) eljárás.
3. Feltárásra és kitermelésre
készített műszaki üzemterv
jóváhagyására, módosítására,
szüneteltetési műszaki üzemi terv
jóváhagyására irányuló eljárás.
4. Bányabezárási műszaki üzemi
A létesítmény
elhelyezkedésének,
magassága, jellege
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
Ha az eljárás tárgya
meddőhányó vagy 40
m-nél magasabb
építmény.
Bányabezárási
műszaki üzemi terv
jóváhagyására
(módosítása);
bányabezárás,
tájrendezés
végrehajtásának
elfogadására irányuló
eljárásban nem kell
bevonni a
Közlekedésért
felelős
miniszter
--
terv jóváhagyására (módosítása);
bányabezárás, tájrendezés
végrehajtásának elfogadására
irányuló eljárás.
szakhatóságot, ha az
ezekre vonatkozó
műszaki üzemi terv
jóváhagyásához
feltétel nélkül
hozzájárult.
28.1. Bányafelügyelet bányászati
szakigazgatással kapcsolatos
engedélyezési eljárásai.
2. Kutatásra vonatkozó műszaki
üzemterv jóváhagyása (kivett hely
esetében a hatáskörrel kivett helyre
vonatkozó állásfoglalása is) iránti
eljárás.
3. Feltárásra és kitermelésre
készített műszaki üzemterv
jóváhagyására, módosítására,
szüneteltetési műszaki üzemi terv
jóváhagyására irányuló eljárás.
4. Bányabezárási műszaki üzemi
terv jóváhagyására (módosítása);
bányabezárás, tájrendezés
végrehajtásának elfogadására
irányuló eljárás.
5. Föld alatti bánya-térségek és
egyéb bányászati létesítmények más
célú hasznosítása jóváhagyására
irányuló eljárás.
6. Bányatelek megállapítása iránti
eljárás
Annak vizsgálata, hogy
a Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai a
kérelemben foglaltak
szerinti esetben vagy
további feltételek
mellett biztosíthatóak-
e.
Ha az eljárás
honvédelmi és katonai
célú létesítmény
működési vagy
védőterületét érinti.
Bányabezárási
műszaki üzemi terv
jóváhagyására
(módosítása);
bányabezárás,
tájrendezés
végrehajtásának
elfogadására irányuló
eljárásban nem kell
bevonni a
szakhatóságot, ha az
ezekre vonatkozó
műszaki üzemi terv
jóváhagyásához
feltétel nélkül
hozzájárult.
Honvédelemért
felelős
miniszter
-21 nap
29.1. A bányafelügyelet bányászati
szakigazgatással kapcsolatos
engedélyezési eljárásai.
Annak vizsgálata, hogy
biztosíthatóak-e a
felszíni és felszín alatti
Ha bányászati
tevékenység
megkezdéséhez
Területi
vízvédelmi
hatóság
-21 nap
2. Kutatásra vonatkozó műszaki
üzemterv jóváhagyása (kivett hely
esetében a hatáskörrel kivett helyre
vonatkozó állásfoglalása is) iránti
eljárás.
3. Bányatelek megállapítása.
4. Feltárásra és kitermelésre
készített műszaki üzemterv
jóváhagyására, módosítására,
szüneteltetési műszaki üzemi terv
jóváhagyására irányuló eljárás.
5. Védőpillér kijelölésére,
módosítására, meggyengítésére és
lefejtésére irányuló eljárás.
6. Bányabezárási műszaki üzemi
terv jóváhagyására (módosítása),
bányabezárás, tájrendezés
végrehajtásának elfogadására
irányuló eljárás.
7. Föld alatti bánya-térségek és
egyéb bányászati létesítmények más
célú hasznosítása jóváhagyására
irányuló eljárás.
vizek védelme,
hasznosítási lehetőségei
megőrzésének
jogszabályban foglalt
követelményei.
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges és a
tevékenység felszín
alatti vizet, felszíni
vízfolyást, állóvizet,
vagy kijelölt, illetve
kijelölés alatt álló
vízbázist érint.
Bányabezárási
műszaki üzemi terv
jóváhagyására
(módosítása);
bányabezárás,
tájrendezés
végrehajtásának
elfogadására irányuló
eljárásban nem kell
bevonni a
szakhatóságot, ha az
ezekre vonatkozó
műszaki üzemi terv
jóváhagyásához
feltétel nélkül
hozzájárult.
30.1. A bányafelügyelet bányászati
szakigazgatással kapcsolatos
engedélyezési eljárásai.
2. Kutatásra vonatkozó műszaki
üzemterv jóváhagyása (kivett hely
esetében a hatáskörrel kivett helyre
vonatkozó állásfoglalása is) iránti
eljárás.
3. Bányatelek megállapítása.
4. Feltárásra és kitermelésre
készített műszaki üzemterv
jóváhagyására, módosítására,
szüneteltetési műszaki üzemi terv
jóváhagyására irányuló eljárás.
5. Védőpillér kijelölésére,
módosítására, meggyengítésére és
lefejtésére irányuló eljárás.
6. Bányabezárási műszaki üzemi
terv jóváhagyására (módosítása);
bányabezárás, tájrendezés
végrehajtásának elfogadására
irányuló eljárás.
7. Föld alatti bánya-térségek és
egyéb bányászati létesítmények más
célú hasznosítása jóváhagyására
irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
biztosíthatóak-e a
vízbázis-védelem
jogszabályban foglalt
követelményei.
Ha bányászati
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges és a
tevékenység felszíni
vízfolyást, állóvizet,
vagy kijelölt, illetve
kijelölés alatt álló
vízbázist érint.
Bányabezárási
műszaki üzemi terv
jóváhagyására
(módosítása);
bányabezárás,
tájrendezés
végrehajtásának
elfogadására irányuló
eljárásban nem kell
bevonni a
szakhatóságot, ha az
ezekre vonatkozó
műszaki üzemi terv
jóváhagyásához
feltétel nélkül
Területi
vízügyi hatóság
--
hozzájárult.
31.1. A bányafelügyelet bányászati
szakigazgatással kapcsolatos
engedélyezési eljárásai.
2. Kutatásra vonatkozó műszaki
üzemterv jóváhagyása (kivett hely
esetében a hatáskörrel kivett helyre
vonatkozó állásfoglalása is) iránti
eljárás.
3. Bányatelek megállapítására
irányuló eljárás.
4. Feltárásra és kitermelésre
készített műszaki üzemterv
jóváhagyására, módosítására,
szüneteltetési műszaki üzemi terv
jóváhagyására irányuló eljárás.
5. Bányabezárási műszaki üzemi
terv jóváhagyására (módosítása);
bányabezárás, tájrendezés
végrehajtásának elfogadására
irányuló eljárás.
6. Föld alatti bánya-térségek és
egyéb bányászati létesítmények más
célú hasznosítása jóváhagyására
irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
a létesítmény vagy
tevékenység a helyi
önkormányzati
rendeletben és a helyi
építési szabályzatban
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a bányahatósági
eljárás helyi
jelentőségű védett
természeti területet
érint, és az eljárással
érintett tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek
megállapításához
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes környezet-
használati engedély
nem szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges.
Bányabezárási
műszaki üzemi terv
jóváhagyására
(módosítása);
bányabezárás,
tájrendezés
végrehajtásának
elfogadására irányuló
eljárásban nem kell
bevonni a
szakhatóságot, ha az
ezekre vonatkozó
műszaki üzemi terv
Települési
önkormányzat
jegyzője, a
fővárosban a
főjegyző
--
jóváhagyásához
feltétel nélkül
hozzájárult.
32.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítása.
A termőföld
mennyiségi
védelmének vizsgálata.
Ha a szakkérdést
korábban önálló
eljárásban nem
vizsgálták és a
bányászati
tevékenység vagy
beruházás termőföldet
érint.
Földvédelmi
hatósági
hatáskörében
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivatal
--
33.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
3. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
4. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
Az erdőre gyakorolt
hatások vizsgálata.
Ha a szakkérdést
korábban önálló
eljárásban nem
vizsgálták és a
bányahatósági eljárás
erdőt érint.
Erdészeti
hatósági
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
--
34.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
Annak vizsgálata, hogy
a közút területének nem
közlekedési célú
Ha a bányahatósági
eljárás közutat vagy
annak biztonsági
Országos
közútnál -
gyorsforgalmi
--
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítása.
igénybevétele vagy a
tevékenység a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
út, valamint
közúti
határátkelőhely
közlekedési
építményei
esetében:
Budapest
Főváros
Kormányhivata
la
35.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítása.
Annak vizsgálata, hogy
a közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele vagy a
tevékenység a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
Ha a bányahatósági
eljárás közutat vagy
annak biztonsági
övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
Országos
közútnál -
egyéb országos
közút esetében:
közlekedési
hatósági
hatáskörében
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivatal
--
alapján -
engedélyezhető-e.
36.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítása.
Annak vizsgálata, hogy
a közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele vagy a
tevékenység a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
Ha a bányahatósági
eljárás közutat vagy
annak biztonsági
övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
Helyi közútnál
- a főváros
kivételével a
települési
önkormányzat
tulajdonában
lévő helyi
közutak
esetében:
közlekedési
hatósági
hatáskörében
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivatal
--
37.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
a közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele vagy a
tevékenység a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
Ha a bányahatósági
eljárás közutat vagy
annak biztonsági
övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
Helyi közútnál
- a fővárosi
kerületi
önkormányzat
tulajdonában
lévő helyi
közutak
esetében:
Budapest
Főváros
Kormányhivata
la
--
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítása.
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
38.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítása.
Annak vizsgálata, hogy
a közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele vagy a
tevékenység a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
Ha a bányahatósági
eljárás közutat vagy
annak biztonsági
övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
Helyi közútnál
- a Fővárosi
Önkormányzat
tulajdonában
lévő helyi
közutak
esetében:
Budapest
Főváros
Kormányhivata
la
--
39.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
Annak vizsgálata, hogy
a vasúti pálya
területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
Ha a bányahatósági
eljárás vasúti pályát
vagy annak szélső
vágányának
tengelyétől számított
100 méteren belüli
területet érint, és az
Közlekedésért
felelős
miniszter
--
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
feltételek mellett - a
tervezett igénybevétel a
vasút állagára, a vasúti
forgalom biztonságára,
a vasút kezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
fejlesztési terveinek
végrehajtására
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
építtető a vasúti
pályahálózat
működtetője
hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
40.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
az építmény nem
korlátozza-e
indokolatlanul vagy
indokolatlan mértékben
a vízi közlekedési
létesítmények
működését.
Ha a bányahatósági
eljárás egyéb vízi
közlekedési
létesítményt érint.
Budapest
Főváros
Kormányhivata
la
--
41.1. A szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
A létesítmény
elhelyezkedésének,
magassága, jellege
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
Ha a bányahatósági
eljárás tárgya
meddőhányó vagy 40
m-nél magasabb
építmény.
Közlekedésért
felelős
miniszter
-21 nap
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
42.1. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
a Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai a
kérelemben foglaltak
szerinti esetben vagy
további feltételek
mellett biztosíthatóak-
e.
Ha a bányahatósági
eljárás honvédelmi és
katonai célú
létesítmény működési
vagy védőterületét
érinti.
Honvédelemért
felelős
miniszter
-21 nap
43.1. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
Annak vizsgálata, hogy
a tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
európai uniós jogi
követelményeknek, a
tájvédelem
jogszabályban rögzített
Ha az eljárással
érintett bányászati
tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek
megállapításához
környezetvédelmi
engedély vagy
Környezetvédel
mi és
természetvédel
mi
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
-21 nap
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges.
44.1. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
a tevékenység a
földtani közeg védelme
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha az eljárással
érintett bányászati
tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek
megállapításához
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges.
Környezetvédel
mi és
természetvédel
mi
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
-21 nap
45.1. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
Annak vizsgálata, hogy
a tevékenység a
környezeti zaj és rezgés
elleni védelem
követelményeinek, a
levegőtisztaság-
védelmi előírásoknak a
Ha az eljárással
érintett bányászati
tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek
megállapításához
környezetvédelmi
Környezetvédel
mi és
természetvédel
mi
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
-21 nap
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges.
46.1. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
a tevékenység a
tájvédelem
jogszabályban rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha az eljárással
érintett bányászati
tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek
megállapításához
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges.
Környezetvédel
mi és
természetvédel
mi
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
--
47.1. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
Annak vizsgálata, hogy
a keletkező hulladék
elhelyezése,
előkezelése,
hasznosítása,
ártalmatlanítása
Ha az eljárással
érintett bányászati
tevékenység
megkezdéséhez,
bányatelek
megállapításához
Környezetvédel
mi és
természetvédel
mi
hatáskörében
eljáró megyei
-21 nap
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
megfelel-e a
hulladékgazdálkodási
előírásoknak,
szükséges-e
hulladékkezelő
létesítmény létesítése,
merülnek-e fel olyan, a
hulladékgazdálkodás-
ból eredő környezeti
kockázatok, amelyek
mellett a hozzájárulást
nem vagy csak
feltételekkel lehet
megadni.
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges.
kormányhivatal
48.1. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
biztosíthatóak-e a
felszíni és felszín alatti
vizek védelme,
hasznosítási lehetőségei
megőrzése
jogszabályban foglalt
követelményei.
Ha a bányászati
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges és a
tevékenység felszín
alatti vizet, felszíni
vízfolyást, állóvizet
vagy kijelölt, illetve
kijelölés alatt álló
Területi
vízügyi és
vízvédelmi
hatóság
--
vízbázist érint.
49.1. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapításával, valamint a szén-
dioxid geológiai tárolásával
kapcsolatos engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
4. Szén-dioxid tárolóhely
bezárására irányuló eljárás.
5. Szénhidrogének felszín alatti
tárolására vonatkozó bányatelek
megállapítására irányuló eljárás.
Annak vizsgálata, hogy
a létesítmény vagy
tevékenység a helyi
önkormányzati
rendeletben és a helyi
építési szabályzatban
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a bányahatósági
eljárás helyi
jelentőségű védett
természeti területet
érint, és az eljárással
érintett tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges vagy a
tevékenység
továbbfolytatásához
környezetvédelmi
működési engedély
nem szükséges.
Települési
önkormányzat
jegyzője, a
fővárosban a
főjegyző
--
50.1. A szén-dioxid geológiai
tárolásával kapcsolatos
engedélyezési eljárás.
2. Szén-dioxid geológiai tárolására
irányuló földtani kutatás
engedélyezése.
3. Szén-dioxid geológiai
tárolásának engedélyezése.
Annak vizsgálata, hogy
a kérelem a régészeti
örökség és a műemléki
érték védelme
jogszabályban
meghatározott
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a bányahatósági
eljárás a kulturális
örökségvédelmi
hatósági
nyilvántartásban
szereplő nyilvántartott
vagy védetté
nyilvánított régészeti
lelőhelyet, régészeti
védőövezet területét,
műemléki területet
vagy nyilvántartott
műemléki érték vagy
műemlék telket érint,
Kulturális
örökségvédelm
i hatáskörében
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivatal
--
és az eljárással érintett
tevékenység
megkezdéséhez
örnyezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
51.A bányafelügyelet hatáskörébe
tartozó egyes sajátos építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
eljárások szabályairól szóló
53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet
14. alcímében meghatározott
használatbavételi engedélyezési
eljárás.
A bányafelügyelet
hatáskörébe tartozó
egyes sajátos
építményekre
vonatkozó építésügyi
hatósági eljárások
szabályairól szóló
53/2012. (III. 28.)
Korm. rendelet 13.
alcímében
meghatározott építési
engedélyezési eljárás
keretében vizsgált
szakkérdés.
Ha az építési
engedélyezési eljárás
lefolytatásához a
szakhatóság kikötéssel
vagy feltételekkel
járult hozzá, vagy ha
az építési tevékenység
folyamán az
engedélyezett tervektől
eltértek és az eltérés a
szakhatóság
állásfoglalásának
tartalmát érinti.
Építési
engedélyezési
eljárásban
érintett
szakhatóság
--

2. Egészségügyi ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági eljárásSzakkérdésBevonás és
közreműködés
feltétele
Elsőfokon
eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.A vizsgálati készítmény klinikai
vizsgálatának engedélyezésére
irányuló eljárás.
a) a klinikai vizsgálat és
a vizsgálati terv
tudományos
A vizsgálati
készítmény
klinikai
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
-Az emberi
alkalmazásra
kerülő
megalapozottsága,
indokoltsága,
b) a várható előnyök és
kockázatok előzetes
becslésének
megfelelősége, a
résztvevőket fenyegető
kockázatok és a kutatás
várható eredményének
arányossága,
c) a vizsgálatvezető és a
vizsgálók szakmai
alkalmassága, az egyéb
személyi feltételek
megfelelősége,
d) a vizsgáló részére
készített tömör, objektív,
nem promóciós jellegű
ismertető szakmai-
tudományos tartalmának
megfelelősége,
e) a vizsgálóhelyre
vonatkozóan a tárgyi
feltételek megfelelősége,
f) a beleegyező
nyilatkozat és a
tájékoztatási eljárás
megfelelősége, teljes
körűsége,
g) a beleegyező
nyilatkozat adására nem
képes személyek
bevonásával végzett
kutatás indokoltsága és
vizsgálatának
engedélyezésére
irányuló kérelem.
Klinikai
Farmakológiai
Etikai
Bizottsága
gyógyszerekről
és egyéb, a
gyógyszer-
piacot
szabályozó
törvények
módosításáról
szóló 2005. évi
XCV. törvény (a
továbbiakban:
Gytv.) 3. § (4)
bekezdése
szerint
a) a klinikai
vizsgálat
engedélyezési
eljárásának
ügyintézési
határideje
hetvenöt nap,
ezen belül az
etikai vélemény
elkészítésének
határideje hatvan
nap,
b) génterápiára
és szomatikus
sejtterápiára
szolgáló,
valamint
genetikailag
módosított
szervezeteket
tartalmazó
feltételeinek megléte,
h) a következők
megfelelősége: a
vizsgálatvezető, a
vizsgálók, illetve egyéb
közreműködők, valamint
a vizsgálati alanyok
juttatásai, költségtérítése
és esetleges egyéb
érdekeltsége, továbbá a
megbízó ajánlata a
beválasztott
alanyonkénti költségek
fedezésére és ennek
százalékos megoszlása a
vizsgálatot befogadó
egészségügyi szolgáltató,
valamint a vizsgálók
között,
i) a vizsgáló és a
vizsgálati alanyok
közötti esetleges
függőség megfelel-e a
vizsgálat szakmai-etikai
követelményeinek,
j) a toborzás
szükségességének
indokolása, a vizsgálati
alanyok toborzásának
módszerei, a felhívás
tervezett szövegének
megfelelősége és helye,
k) az esetleges placebo
csoport alkalmazásának
vizsgálati
készítmények
esetén a klinikai
vizsgálat
engedélyezési
eljárásának
ügyintézési
határideje
kilencven nap,
ezen belül az
etikai vélemény
elkészítésének
határideje
legfeljebb
hetvenkét nap,
c) xenogén
sejtterápiára
szolgáló
vizsgálati
készítmények
esetén a klinikai
vizsgálat
engedélyezési
eljárásának
ügyintézési
határideje
tizenkét hónap,
ezen belül az
etikai vélemény
elkészítésének
határideje
legfeljebb
tizenegy hónap.
indokoltsága,
l) a vizsgálati alanyok
személyes adatai
kezelésének módja, azok
megismerésére
jogosultak köre
megfelel-e a vizsgálat
szakmai-etikai
követelményeinek.
3.Az immunológiai gyógyszerek
forgalomba hozatali
engedélyezésére irányuló eljárás.
Gyógyszerminőségi
szempontból az
immunológiai gyógyszer
emberen alkalmazható-e.
Az immunológiai
gyógyszerek
forgalomba
hozatali
engedélyezésére
irányuló kérelem.
Nemzeti
Népegészségü
gyi Központ
--
4.Új gyógyszergyártási engedély
kiadására vagy a meglévő
gyógyszergyártási engedély új
gyógyszergyártási tevékenységgel
történő bővítésére irányuló
módosító eljárás.
A tevékenység várható
környezeti hatásainak
vizsgálata.
Új
gyógyszergyártási
engedély
kiadására vagy a
meglévő
gyógyszergyártási
engedély új
gyógyszergyártási
tevékenységgel
történő bővítésére
irányuló módosító
eljárásban, ha a
kérelem olyan
tevékenység
engedélyezésére
irányul, amely a
környezeti
hatásvizsgálati és
Környezetvéde
lmi és
természetvédel
mi
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivata
l
-21 nap
az egységes
környezethasznála
ti engedélyezési
eljárásról szóló
314/2005. (XII.
25.) Korm.
rendelet (a
továbbiakban:
Khvr.) 3. számú
mellékletében
meghatározott
olyan tevékenység
megkezdését vagy
folytatását
szolgálja, amely a
Khvr.-ben
meghatározott
küszöbértéket
nem éri el vagy a
tevékenységre a
Khvr.-ben
megállapított
feltétel nem
teljesül, és a
tevékenység
megkezdését vagy
folytatását
szolgáló
létesítmény
engedélyezéséhez
építésügyi
hatósági eljárás
lefolytatására nem
került sor, annak
elbírálása, hogy a
tevékenység
következtében
jelentős
környezeti
hatások
feltételezhetők-e.
5.Az emberi felhasználásra kerülő
orvostechnikai eszközök klinikai
vizsgálatának engedélyezésére
irányuló eljárás.
a) a klinikai vizsgálat és
a vizsgálati terv
tudományos
megalapozottsága,
indokoltsága,
b) a várható előnyök és
kockázatok előzetes
becslésének
megfelelősége, a
résztvevőket fenyegető
kockázatok és a kutatás
várható eredményének
arányossága,
c) a vizsgálatvezető és a
vizsgálók szakmai
alkalmassága, az egyéb
személyi feltételek
megfelelősége,
d) a vizsgáló részére
készített tömör, objektív,
nem promóciós jellegű
ismertető szakmai-
tudományos tartalmának
megfelelősége,
e) a vizsgálóhelyre
vonatkozóan a tárgyi
Az emberi
felhasználásra
kerülő
orvostechnikai
eszközök klinikai
vizsgálatának
engedélyezésére
irányuló kérelem.
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Tudományos
és
Kutatásetikai
Bizottsága
-Az
egészségügyről
szóló 1997. évi
CLIV. törvény (a
továbbiakban:
Eütv.) 158. § (3)
bekezdése
értelmében a
kutatás-
engedélyezési
eljárás
ügyintézési
határideje
ötvenöt nap, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Elnöksége és az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
bizottsága
szakhatósági
feltételek megfelelősége,
f) a beleegyező
nyilatkozat és a
tájékoztatási eljárás
megfelelősége, teljes
körűsége,
g) a beleegyező
nyilatkozat adására nem
képes személyek
bevonásával végzett
kutatás indokoltsága és
feltételeinek megléte,
h) a következők
megfelelősége: a
vizsgálatvezető, a
vizsgálók, illetve egyéb
közreműködők, valamint
a vizsgálati alanyok
juttatásai, költségtérítése
és esetleges egyéb
érdekeltsége, továbbá a
kérelmező ajánlata a
beválasztott
alanyonkénti költségek
fedezésére és ennek
százalékos megoszlása a
vizsgálatot befogadó
egészségügyi szolgáltató,
valamint a vizsgálók
között,
i) a vizsgáló és a
vizsgálati alanyok
közötti esetleges
függőség megfelel-e a
eljárásának az
ügyintézési
határideje ötven
nap.
vizsgálat szakmai-etikai
követelményeinek,
j) a toborzás
szükségességének
indokolása, a vizsgálati
alanyok toborzásának
módszerei, a felhívás
tervezett szövegének
megfelelősége,
k) az esetleges placebo
csoport alkalmazásának
indokoltsága,
l) a vizsgálati alanyok
személyes adatai
kezelésének módja, az
azok megismerésére
jogosultak köre
megfelel-e a vizsgálat
szakmai-etikai
követelményeinek.
6.Az emberen végzett
orvostudományi kutatások, az
emberi felhasználásra kerülő
vizsgálati készítmények klinikai
vizsgálata, valamint az emberen
történő alkalmazásra szolgáló,
klinikai vizsgálatra szánt
orvostechnikai eszközök klinikai
vizsgálata engedélyezési
eljárásának szabályairól szóló
235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet
[a továbbiakban: 235/2009. (X.
20.) Korm. rendelet] 16. § b)
a) a tervezett vizsgálat
érdemi, szakmai
tudományos
kérdésfelvetéseket
tartalmaz-e és módszerei
alkalmasak-e ezek
megválaszolására,
b) a betegtájékoztató és a
beleegyező nyilatkozat,
valamint a toborzás
tervezett szövege
megfelel-e az emberen
végzett orvostudományi
A 235/2009. (X.
20.) Korm.
rendelet 16. § b)
pontja szerinti
beavatkozással
nem járó
vizsgálatra
vonatkozó
kérelem.
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Tudományos
és
Kutatásetikai
Bizottsága
-Az Eütv. 158. §
(3) bekezdése
értelmében a
kutatás-
engedélyezési
eljárás
ügyintézési
határideje
ötvenöt nap, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács, az
Egészségügyi
pontja szerinti beavatkozással nem
járó engedélyezésére irányuló
eljárás.
kutatásokról szóló
miniszteri rendeletben
foglaltaknak.
Tudományos
Tanács
Elnöksége és az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
bizottsága
szakhatósági
eljárásának az
ügyintézési
határideje ötven
nap.
7.Az embriókkal, illetve
ivarsejtekkel, őssejtekkel
végezhető beavatkozással nem járó
vizsgálat engedélyezése.
a) a tervezett vizsgálat
érdemi, szakmai
tudományos
kérdésfelvetéseket
tartalmaz-e és módszerei
alkalmasak-e ezek
megválaszolására,
b) a betegtájékoztató és a
beleegyező nyilatkozat,
valamint a toborzás
tervezett szövege
megfelel-e az emberen
végzett orvostudományi
kutatásokról szóló
miniszteri rendeletben
foglaltaknak.
A 235/2009. (X.
20.) Korm.
rendelet 16. § a)
pontja szerinti
beavatkozással
nem járó
vizsgálatra
vonatkozó
kérelem az
embriókkal,
illetve
ivarsejtekkel,
őssejtekkel
végezhető
beavatkozással
nem járó
vizsgálatra.
Egészségügyi
Tudományos
Tanács Humán
Reprodukciós
Bizottsága
-Az Eütv. 158. §
(3) bekezdése
értelmében a
kutatás-
engedélyezési
eljárás
ügyintézési
határideje
ötvenöt nap, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Elnöksége és az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
bizottsága
szakhatósági
eljárásának az
ügyintézési
határideje ötven
nap.
8.A 235/2009. (X. 20.) Korm.
rendelet 16. § c) pontja szerinti
beavatkozással nem járó vizsgálat
engedélyezésére irányuló eljárás.
a) a betegtájékoztató, a
beleegyező nyilatkozat,
valamint a toborzás
tervezett szövege
megfelel-e az emberen
végzett orvostudományi
kutatásokról szóló
miniszteri rendeletben
foglaltaknak,
b) a vizsgálat a vizsgálat
alá vont személy életét
vagy testi, lelki épségét
nem veszélyezteti-e,
c) a vizsgálat a vizsgálat
alá vont személy jogait
nem sérti-e,
d) a vizsgálat
tudományosan
megalapozott-e.
A 235/2009. (X.
20.) Korm.
rendelet 16. § c)
pontja szerinti
beavatkozással
nem járó
vizsgálatra
vonatkozó
kérelem, kivéve,
ha az Európai
Gazdasági
Térségről szóló
megállapodásban
részes más
tagállamot is
érintő és hatósági
határozat
végrehajtása
érdekében végzett
beavatkozással
nem járó
gyógyszerbiztonsá
gi vizsgálat
engedélyezése
iránti a kérelem.
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Tudományos
és
Kutatásetikai
Bizottsága
-Az Eütv. 164/A.
§ (3) bekezdés a)
pontja
értelmében
ebben az esetben
a kutatás-
engedélyezési
eljárás
ügyintézési
határideje hatvan
nap, az Eütv.
158. § (3)
bekezdése
alapján az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Elnöksége és az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
bizottsága
szakhatósági
eljárásának az
ügyintézési
határideje ötven
nap.
9.Emberen végzett orvostudományi
kutatás engedélyezése, amely nem
minősül a Gytv. 1. § 7. pontja
szerinti klinikai vizsgálat
engedélyezésének, és nem minősül
az emberi felhasználásra kerülő
orvostechnikai eszközök klinikai
vizsgálatának engedélyezésére
irányuló eljárásnak.
Az etikai bizottság
szakhatósági
állásfoglalásában állást
foglal a kutatási
engedély iránti
kérelemben megjelölt
kutatás jellegének
megfelelően
a) a kutatás
indokoltságáról,
tudományos
megalapozottságáról,
b) a kutatás etikai
megfelelőségéről, illetve
meg nem feleléséről,
c) arról, hogy a kutatási
terv alapján a résztvevők
mindegyike megkapja-e
az egészségi állapota
által indokolt
egészségügyi ellátást,
d) a várható előnyök és
kockázatok előzetes
becslésének
megfelelőségéről, a
résztvevőket fenyegető
kockázatok és a kutatás
várható eredményének
arányosságáról,
e) a kutatás vezetőjének
szakmai alkalmasságáról
Emberen végzett
orvostudományi
kutatások (Eütv.
157. § -a)
engedélyezésére
irányuló
eljárásban
a) a
Magyarországon
még nem
elfogadott, új
megelőző,
terápiás vagy
diagnosztikus
eljárás, módszer
alkalmazása
esetén, ha azzal
összefüggésben a
betegen invazív
beavatkozást
végeznek,
b) a genetikailag
determinált
betegség
kialakulásával,
jellegzetességeive
l foglalkozó, a
populációs
genetika,
szomatikus
genetika,
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Tudományos
és
Kutatásetikai
Bizottsága
-Az Eütv. 158. §
(3) bekezdése
értelmében a
kutatás-
engedélyezési
eljárás
ügyintézési
határideje
ötvenöt nap, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Elnöksége és az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
bizottsága
szakhatósági
eljárásának az
ügyintézési
határideje ötven
nap.
és etikai
megfelelőségéről,
f) az írásos tájékoztató
megfelelőségéről, teljes
körűségéről,
g) a beleegyező
nyilatkozat
megfelelőségéről,
h) az esetleges placebo
csoport alkalmazásának
indokoltságáról,
i) a kutatásban
résztvevők számára
fizetendő költségtérítés
megfelelőségéről,
j) a kutatásban
résztvevők toborzásának
és beválasztásának
módjáról és feltételeiről,
a toborzás
szükségességének
indokolásáról, a felhívás
tervezett szövegéről,
illetve mindezek
megfelelőségéről,
k) a kutatás során nyert
adatok statisztikai
feldolgozási
módszerének
megfelelőségéről,
l) ha a kutatást állapotos,
szabadságában
korlátozott (Eütv. 161. § -
a), korlátozottan
genetikai
epidemiológiai
kérdéskörre
irányuló kutatás
esetén,
c) az a) és b) pont
alá nem tartozó,
több központban
végzett kutatás
esetén,
d) az Eütv. 161. §
(1) és (3)
bekezdése szerinti
kutatás esetén.
cselekvőképes kiskorú,
valamint a
cselekvőképességében az
egészségügyi ellátással
összefüggő jogok
gyakorlása tekintetében
részlegesen korlátozott
nagykorú vagy
cselekvőképtelen
személyen is végzik, a
bevonásuk
indokoltságáról és
érdekeik védelmének
megfelelőségéről,
m) a kutatás vezetőjének
és a kutatásban
közreműködők
díjazásának
megfelelőségéről,
n) arról, hogy a várható
kockázatot a várható
terápiás előny
meghaladja-e.
10.Emberen végzett orvostudományi
kutatás engedélyezése, amely nem
minősül a Gytv. 1. § 7. pontja
szerinti klinikai vizsgálat
engedélyezésének, és nem minősül
az emberi felhasználásra kerülő
orvostechnikai eszközök klinikai
vizsgálatának engedélyezésére
irányuló eljárásnak.
Az etikai bizottság
szakhatósági
állásfoglalásában állást
foglal a kutatási
engedély iránti
kérelemben megjelölt
kutatás jellegének
megfelelően
a) a kutatás
indokoltságáról,
Emberen végzett
orvostudományi
kutatások (Eütv.
157. §-a)
engedélyezésére
irányuló
eljárásban, amely
nem minősül a
Gytv. 1. § 7.
pontja szerinti
Egészségügyi
Tudományos
Tanács Humán
Reprodukciós
Bizottsága
-Az Eütv. 158. §
(3) bekezdése
értelmében a
kutatás-
engedélyezési
eljárás
ügyintézési
határideje
ötvenöt nap, az
Egészségügyi
tudományos
megalapozottságáról,
b) a kutatás etikai
megfelelőségéről, illetve
meg nem feleléséről,
c) arról, hogy a kutatási
terv alapján a résztvevők
mindegyike megkapja-e
az egészségi állapota
által indokolt
egészségügyi ellátást,
d) a várható előnyök és
kockázatok előzetes
becslésének
megfelelőségéről, a
résztvevőket fenyegető
kockázatok és a kutatás
várható eredményének
arányosságáról,
e) a kutatás vezetőjének
szakmai alkalmasságáról
és etikai
megfelelőségéről,
f) az írásos tájékoztató
megfelelőségéről, teljes
körűségéről,
g) a beleegyező
nyilatkozat
megfelelőségéről,
h) az esetleges placebo
csoport alkalmazásának
indokoltságáról,
i) a kutatásban
résztvevők számára
klinikai vizsgálat
engedélyezésének
és nem minősül az
emberi
felhasználásra
kerülő
orvostechnikai
eszközök klinikai
vizsgálatának
engedélyezésére
irányuló
eljárásnak, az
emberi
reprodukcióra
irányuló
különleges
eljárásokkal, az
embriókkal,
ivarsejtekkel,
őssejtekkel
végzendő
beavatkozásokkal
és kutatásokkal, a
gén- és
sejtterápiával
végzett
beavatkozásokkal,
továbbá az emberi
génállományt
érintő
beavatkozásokkal
és kutatásokkal
kapcsolatos
kutatás esetén.
Tudományos
Tanács, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Elnöksége és az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
bizottsága
szakhatósági
eljárásának az
ügyintézési
határideje ötven
nap.
fizetendő költségtérítés
megfelelőségéről,
j) a kutatásban
résztvevők toborzásának
és beválasztásának
módjáról és feltételeiről,
a toborzás
szükségességének
indokolásáról, a felhívás
tervezett szövegéről,
illetve mindezek
megfelelőségéről,
k) a kutatás során nyert
adatok statisztikai
feldolgozási
módszerének
megfelelőségéről,
l) ha a kutatást állapotos,
szabadságában
korlátozott (Eütv. 161. § -
a), korlátozottan
cselekvőképes kiskorú,
valamint a
cselekvőképességében az
egészségügyi ellátással
összefüggő jogok
gyakorlása tekintetében
részlegesen korlátozott
nagykorú vagy
cselekvőképtelen
személyen is végzik, a
bevonásuk
indokoltságáról és
érdekeik védelmének
megfelelőségéről,
m) a kutatás vezetőjének
és a kutatásban
közreműködők
díjazásának
megfelelőségéről,
n) arról, hogy a várható
kockázatot a várható
terápiás előny
meghaladja-e.
11.A géntechnológiai tevékenységek
végzésének engedélyezésére
irányuló eljárás.
A környezetvédelmi és
mezőgazdasági
vonatkozású szempontok
vizsgálata.
A humán-
egészségügyi,
humán
gyógyszergyártási
célú
géntechnológiai
tevékenység,
valamint az
emberi testtel
közvetlenül
érintkező vegyi
anyagokkal
kapcsolatos
tevékenység
esetén.
A
környezetvédel
mi,
mezőgazdasági
és ipari
géntechnológia
i hatóság
--
12.Ipari mák és magas THC tartalmú
kender
a) termesztés-
technológiai kutatásával,
b) nemesítésével,
c) fajtakísérleteinek beállításával,
d) kísérleti termesztésével,
e) tudományos célú termesztésével
Az ipari mák termesztés-
technológiai kutatására,
nemesítésére,
fajtakísérleteinek
beállítására, kísérleti
termesztésére,
tudományos célú
termesztésére és
Az ipari mák és
magas THC
tartalmú kender
termesztés-
technológiai
kutatásával,
nemesítésével,
fajtakísérleteinek
Földművelésüg
yi miniszter
--
és termesztetésével,
í) vetőmagja előállításával,
valamint genetikai alapanyagainak
tárolásával
kapcsolatos tevékenység
engedélyezésére irányuló eljárás.
termeltetésére,
vetőmagja előállítására,
genetikai alapanyagainak
tárolására, a magas THC
tartalmú kender
genetikai alapanyagainak
tárolására, valamint a
mák és kender
kábítószernek minősülő
hatóanyag-tartalmának
növelésére gyógyászati
célú tudományos kutatási
tevékenység folytatására
vonatkozó engedély
kiadására irányuló
eljárásban annak
elbírálása, hogy a
kutatott fajták köre
bevonható-e ilyen típusú
tevékenységbe, a
tevékenységhez
szükséges alapanyag
származása megfelelő-e,
a vetőmag-előállítás
egyéb, jogszabályban
foglalt feltételeinek
megfelel-e a
tevékenység,
megalapozott-e a
fajtafenntartási
kötelezettségvállalás, a
génmegőrzési és
fajtakísérleti
tevékenység feltételei
beállításával,
kísérleti
termesztésével,
tudományos célú
termesztésével és
termesztetésével,
vetőmagja
előállításával,
valamint genetikai
alapanyagainak
tárolásával
kapcsolatos
tevékenység
engedélyezésére
irányuló kérelem.
biztosítottak-e, az
alapanyag-tárolás
szakmai feltételei
adottak-e.
13.A kábítószerekkel és pszichotróp
anyagokkal, valamint az új
pszichoaktív anyagokkal
végezhető tevékenységekről,
valamint ezen anyagok jegyzékre
vételéről és jegyzékeinek
módosításáról szóló 66/2012. (IV.
2.) Korm. rendelet [a
továbbiakban: 66/2012. (IV. 2.)
Korm. rendelet] szerinti,
a) a vagyonvédelmi feltételek
biztosításának,
b) a gyártás, a raktározás, a tárolás,
a használat és a szállítás védelmét,
őrzését biztosító technikai
eszközök megfelelőségének,
c) a személyi feltételek
fennállásának,
d) az alkalmazandó nyilvántartási
rendszerek megfelelőségének
vizsgálatára irányuló eljárások.
a) a vagyonvédelmi
feltételek biztosításának,
b) a gyártás, a
raktározás, a tárolás, a
használat és a szállítás
védelmét, őrzését
biztosító technikai
eszközök
megfelelőségének,
c) a személyi feltételek
fennállásának,
d) az alkalmazandó
nyilvántartási rendszerek
megfelelőségének
vizsgálata.
Gyógyászati célú
tevékenység, nem
gyógyászati célú
tevékenység, eseti
kutatási, export-,
import- és
transzfertevékeny
ség
engedélyezésére
irányuló kérelem.
Országos
Rendőr-
főkapitányság
--
14.Hagyományos kínai gyógyászati
tevékenység végzésére jogosító
engedély kiadása.
A hagyományos kínai
gyógyászat területén a
végezni kívánt
tevékenységéhez
megfelelő-e a kérelmező
oklevéllel igazolt
szakképesítése.
Hagyományos
kínai gyógyászati
tevékenység
végzésére
vonatkozó
kérelem.
Az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
bizottsága
-Az Eütv. 110. §
(4b) bekezdése
értelmében az
engedélyező
eljárás
ügyintézési
határideje két
hónap, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
bizottsága
szakhatósági
eljárásának az
ügyintézési
határideje
harminc nap.
15.A beavatkozással járó emberen
végzett orvostudományi kutatási
engedély kiadása, ha a kutatás
ionizáló sugárzás alkalmazásával
jár.
A következők sugár-
egészségügyi szempontú
vizsgálata:
a) a kutatás indokoltsága,
tudományos
megalapozottsága,
b) a várható előnyök és
kockázatok előzetes
becslésének
megfelelősége, a
résztvevőket fenyegető
kockázatok és a kutatás
várható eredményének
arányossága,
c) az írásos tájékoztató
megfelelősége, teljes
körűsége,
d) ha a kutatást
állapotos, szabadságában
korlátozott (Eütv. 161. §-
a), korlátozottan
cselekvőképes kiskorú,
valamint a
cselekvőképességében az
A beavatkozással
járó emberen
végzett
orvostudományi
kutatás
engedélyezésére
irányuló kérelem.
Nemzeti
Népegészségü
gyi Központ
--
egészségügyi ellátással
összefüggő jogok
gyakorlása tekintetében
részlegesen korlátozott
nagykorú vagy
cselekvőképtelen
személyen is végzik, a
bevonásuk indokoltsága
és érdekeik védelmének
megfelelősége,
e) a várható kockázatot a
várható terápiás előny
meghaladja-e,
f) a résztvevők, illetve a
gondozók és segítők
sugárterhelésének
indokoltsága,
g) az optimálás
érdekében tett
intézkedések
megfelelősége,
h) az egyénre szabott
dózisszint, valamint a
gondozók és segítők
dózismegszorításának
megfelelősége.
16.Az orvostechnikai eszközökkel
kapcsolatos klinikai vizsgálatok
engedélyezése, ha a vizsgálat
ionizáló sugárzás alkalmazásával
jár.
A következők sugár-
egészségügyi szempontú
vizsgálata:
a) a kutatás indokoltsága,
tudományos
megalapozottsága,
b) a várható előnyök és
Az orvostechnikai
eszközökkel
kapcsolatos
klinikai
vizsgálatok
engedélyezésére
irányuló kérelem.
Nemzeti
Népegészségü
gyi Központ
--
kockázatok előzetes
becslésének
megfelelősége, a
résztvevőket fenyegető
kockázatok és a kutatás
várható eredményének
arányossága,
c) az írásos tájékoztató
megfelelősége, teljes
körűsége,
d) ha a kutatást
állapotos, szabadságában
korlátozott (Eütv. 161. § -
a), korlátozottan
cselekvőképes kiskorú,
valamint a
cselekvőképességében az
egészségügyi ellátással
összefüggő jogok
gyakorlása tekintetében
részlegesen korlátozott
nagykorú vagy
cselekvőképtelen
személyen is végzik,
bevonásuk indokoltsága
és érdekeik védelmének
megfelelősége,
e) a várható kockázatot a
várható terápiás előny
meghaladja-e,
f) a résztvevők, illetve a
gondozók és segítők
sugárterhelésének
indokoltsága,
g) az optimálás
érdekében tett
intézkedések
megfelelősége,
h) az egyénre szabott
dózisszint, valamint a
gondozók és segítők
dózismegszorításának
megfelelősége.
17.Vizsgálati készítmények klinikai
vizsgálatának engedélyezése, ha a
vizsgálat ionizáló sugárzás
alkalmazásával jár.
A következők sugár-
egészségügyi szempontú
vizsgálata:
a) a kutatás indokoltsága,
tudományos
megalapozottsága,
b) a várható előnyök és
kockázatok előzetes
becslésének
megfelelősége, a
résztvevőket fenyegető
kockázatok és a kutatás
várható eredményének
arányossága,
c) az írásos tájékoztató
megfelelősége, teljes
körűsége,
d) ha a kutatást
állapotos, szabadságában
korlátozott (Eütv. 161. §-
a), korlátozottan
cselekvőképes kiskorú,
valamint a
cselekvőképességében az
Vizsgálati
készítmények
klinikai
vizsgálatának
engedélyezésére
irányuló kérelem.
Nemzeti
Népegészségü
gyi Központ
--
egészségügyi ellátással
összefüggő jogok
gyakorlása tekintetében
részlegesen korlátozott
nagykorú vagy
cselekvőképtelen
személyen is végzik, a
bevonásuk indokoltsága
és érdekeik védelmének
megfelelősége,
e) a várható kockázatot a
várható terápiás előny
meghaladja-e,
f) a résztvevők, illetve a
gondozók és segítők
sugárterhelésének
indokoltsága,
g) az optimálás
érdekében tett
intézkedések
megfelelősége,
h) az egyénre szabott
dózisszint, valamint a
gondozók és segítők
dózismegszorításának
megfelelősége.
18.Az emberi felhasználásra kerülő
orvostechnikai eszközök klinikai
vizsgálatának engedélyezésére
irányuló eljárás.
a) a klinikai vizsgálat és
a vizsgálati terv
tudományos
megalapozottsága,
indokoltsága,
b) a várható előnyök és
kockázatok előzetes
Orvostechnikai
eszközökkel
kapcsolatos
(piacfelügyeleti),
az alapvető
biztonsági és
egészségvédelmi
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Tudományos
és
Kutatásetikai
Bizottsága
-Az Eütv. 158. §
(3) bekezdése
értelmében a
kutatás-
engedélyezési
eljárás
ügyintézési
becslésének
megfelelősége, a
résztvevőket fenyegető
kockázatok és a kutatás
várható eredményének
arányossága,
c) a vizsgálatvezető és a
vizsgálók szakmai
alkalmassága, az egyéb
személyi feltételek
megfelelősége,
d) a vizsgáló részére
készített tömör, objektív,
nem promóciós jellegű
ismertető szakmai-
tudományos tartalmának
megfelelősége,
e) a vizsgálóhelyre
vonatkozóan a tárgyi
feltételek megfelelősége,
f) a beleegyező
nyilatkozat és a
tájékoztatási eljárás
megfelelősége,
teljeskörűsége,
g) a beleegyező
nyilatkozat adására nem
képes személyek
bevonásával végzett
kutatás indokoltsága és
feltételeinek megléte,
h) a következők
megfelelősége: a
vizsgálatvezető, a
követelményekre
vonatkozó
hatósági
ellenőrzési eljárás.
határideje
ötvenöt nap, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács, az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Elnöksége és az
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
bizottsága
szakhatósági
eljárásának az
ügyintézési
határideje ötven
nap.
vizsgálók, illetve egyéb
közreműködők, valamint
a vizsgálati alanyok
juttatásai, költségtérítése
és esetleges egyéb
érdekeltsége, továbbá a
kérelmező ajánlata a
beválasztott
alanyonkénti költségek
fedezésére és ennek
százalékos megoszlása a
vizsgálatot befogadó
egészségügyi szolgáltató,
valamint a vizsgálók
között,
i) a vizsgáló és a
vizsgálati alanyok
közötti esetleges
függőség megfelel-e a
vizsgálat szakmai-etikai
követelményeinek,
j) a toborzás
szükségességének
indokolása, a vizsgálati
alanyok toborzásának
módszerei, a felhívás
tervezett szövegének
megfelelősége,
k) az esetleges placebo
csoport alkalmazásának
indokoltsága,
1) a vizsgálati alanyok
személyes adatai
kezelésének módja, az
azok megismerésére
jogosultak köre
megfelel-e a vizsgálat
szakmai-etikai
követelményeinek.
19.A kábítószerekkel és pszichotróp
anyagokkal végezhető eseti
kutatási engedélyezési eljárás a
66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet
12. § (2) bekezdése alapján.
a) a klinikai vizsgálat és
a vizsgálati terv
tudományos
megalapozottsága,
indokoltsága,
b) a várható előnyök és
kockázatok előzetes
becslésének
megfelelősége, a
résztvevőket fenyegető
kockázatok és a kutatás
várható eredményének
arányossága,
c) a vizsgálatvezető és a
vizsgálók szakmai
alkalmassága, az egyéb
személyi feltételek
megfelelősége,
d) a vizsgáló részére
készített tömör, objektív,
nem promóciós jellegű
ismertető szakmai-
tudományos tartalmának
megfelelősége,
e) a vizsgálóhelyre
vonatkozóan a tárgyi
feltételek megfelelősége,
f) a beleegyező
Kábítószerekkel
és pszichotróp
anyagokkal
végezhető eseti
kutatási
engedélyezési
kérelem.
Egészségügyi
Tudományos
Tanács
Klinikai
Farmakológiai
Etikai
Bizottsága
-A Gytv. 3. § (4)
bekezdése
szerint
a) a klinikai
vizsgálat
engedélyezési
eljárásának
ügyintézési
határideje
hetvenöt nap,
ezen belül az
etikai vélemény
elkészítésének
határideje hatvan
nap,
b) génterápiára
és szomatikus
sejtterápiára
szolgáló,
valamint
genetikailag
módosított
szervezeteket
tartalmazó
vizsgálati
készítmények
esetén a klinikai
vizsgálat
nyilatkozat és a
tájékoztatási eljárás
megfelelősége, teljes
körűsége,
g) a beleegyező
nyilatkozat adására nem
képes személyek
bevonásával végzett
kutatás indokoltsága és
feltételeinek megléte,
h) a következők
megfelelősége: a
vizsgálatvezető, a
vizsgálók, illetve egyéb
közreműködők, valamint
a vizsgálati alanyok
juttatásai, költségtérítése
és esetleges egyéb
érdekeltsége, továbbá a
megbízó ajánlata a
beválasztott
alanyonkénti költségek
fedezésére és ennek
százalékos megoszlása a
vizsgálatot befogadó
egészségügyi szolgáltató,
valamint a vizsgálók
között,
i) a vizsgáló és a
vizsgálati alanyok
közötti esetleges
függőség megfelel-e a
vizsgálat szakmai-etikai
követelményeinek,
engedélyezési
eljárásának
ügyintézési
határideje
kilencven nap,
ezen belül az
etikai vélemény
elkészítésének
határideje
legfeljebb
hetvenkét nap,
c) xenogén
sejtterápiára
szolgáló
vizsgálati
készítmények
esetén a klinikai
vizsgálat
engedélyezési
eljárásának
ügyintézési
határideje
tizenkét hónap,
ezen belül az
etikai vélemény
elkészítésének
határideje
legfeljebb
tizenegy hónap.
j) a toborzás
szükségességének
indokolása, a vizsgálati
alanyok toborzásának
módszerei, a felhívás
tervezett szövegének
megfelelősége és helye,
k) az esetleges placebo
csoport alkalmazásának
indokoltsága,
l) a vizsgálati alanyok
személyes adatai
kezelésének módja, azok
megismerésére
jogosultak köre
megfelel-e a vizsgálat
szakmai-etikai
követelményeinek.

3. Energetikai ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági
eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés
feltétele
Elsőfokon
eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezése.
Annak vizsgálata, hogy
a közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele, valamint
a létesítmény a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban
ugyanazon
szakkérdést a kérelem
Budapest
Főváros
Kormányhivatal
a
--
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg,
az országos
közúthálózatba
tartozó autópálya,
autóút területén, az
alatt vagy felett,
autópálya, autóút
tengelyétől számított
100 méteren belül
tervezett
távhővezeték
nyomvonalának vagy
biztonsági övezetének
kijelölése, autópálya
vagy autóút
tengelyétől számított
100 méteren belül
tervezett hőtermelő
létesítmény létesítése
esetén, ha a
kérelmező a
közútkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
3.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezése.
Annak vizsgálata, hogy
a közút területének nem
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
Közlekedési
hatáskörben
--
közlekedési célú
igénybevétele, valamint
a létesítmény a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján
engedélyezhető-e.
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg,
egyéb országos közút
vagy települési
önkormányzat
tulajdonában lévő
közforgalom számára
megnyitott magánút,
helyi közút területén,
az alatt vagy felett,
valamint külterületi
szakaszán a közút
tengelyétől számított
50 méteren, főútvonal
esetén 100 méteren
belül tervezett
távhővezeték
nyomvonalának vagy
biztonsági övezetének
kijelölése, egyéb
országos közút
tengelyétől számított
50 méteren, főútvonal
esetén 100 méteren
belül tervezett
hőtermelő létesítmény
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivatal
létesítése esetén, ha a
kérelmező a
közútkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
4.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezése.
Annak vizsgálata, hogy
a közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele, valamint
a létesítmény a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg,
a fővárosi kerületi
önkormányzat
tulajdonában lévő
helyi közút területén,
az alatt vagy felett,
valamint a közutak
külterületi szakaszán
a közút tengelyétől
számított 50 méteren
belül tervezett
távhővezeték
nyomvonalának vagy
biztonsági övezetének
Közlekedési
hatósági
feladatkörében
eljáró Budapest
Főváros
Kormányhivatal
a
--
kijelölése, a közút
tengelyétől számított
50 méteren belül
tervezett hőtermelő
létesítmény létesítése
esetén, ha a
kérelmező a
közútkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket
sérelmesnek tartja.
5.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
az építmény
elhelyezkedésének,
magasságának,
jellegének közvetlen és
közvetett hatása a
polgári célú
légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések
működésére és a polgári
célú légiközlekedés
biztonságára
kockázatos-e.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg,
a távhővezeték
nyomvonala,
biztonsági övezete
vagy hőtermelő
létesítmény helye
magyarországi
repülőtértől, fel- és
leszállóhelytől,
Légiközlekedési
hatóság
--
rádiónavigációs
ponttól számított 4
kilométeren belüli
kijelölése, továbbá 60
méternél magasabb
hőtermelő létesítmény
létesítése vagy 20
méternél magasabb
hőtermelő létesítmény
magyarországi
repülőtértől, fel- és
leszállóhelytől,
rádiónavigációs
ponttól számított 10
kilométeren belüli
létesítése esetén.
6.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
az építmény
elhelyezkedésének,
magasságának,
jellegének közvetlen és
közvetett hatása az
állami célú
légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések
működésére és az állami
célú légiközlekedés
biztonságára
kockázatos-e.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg,
a távhővezeték
nyomvonala,
biztonsági övezete
vagy hőtermelő
létesítmény helye
Katonai légügyi
hatóság
--
magyarországi
repülőtértől, fel- és
leszállóhelytől,
rádiónavigációs
ponttól számított 4
kilométeren belüli
kijelölése, továbbá 60
méternél magasabb
hőtermelő létesítmény
létesítése vagy 20
méternél magasabb
hőtermelő létesítmény
magyarországi
repülőtértől, fel- és
leszállóhelytől,
rádiónavigációs
ponttól számított 10
kilométeren belüli
létesítése esetén.
7.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása.
A távhővezeték
nyomvonala biztonsági
övezetének
megállapítása, valamint
annak elbírálása, hogy
biztosítottak-e a vízi
utakra vonatkozó
nemzetközi
szerződéseken alapuló
hajózási
űrszelvényméretek.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg,
a hőtermelő
létesítmény helyének,
Budapest
Főváros
Kormányhivatal
a
--
valamint a
távhővezeték
nyomvonalának,
illetve biztonsági
övezetének víziúttól
vagy hajózási
létesítménytől
legfeljebb 50 méteres
távolságra tervezett
kijelölése esetén.
8.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
a tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
európai uniós jogi
követelményeknek, az
elérhető legjobb
technika alapján
meghatározott
levegővédelmi
követelményeknek és
előírásoknak, a
környezeti zaj és rezgés
elleni védelem
követelményeinek,
valamint a tájvédelem
jogszabályban
meghatározott
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg
és ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges,
a) valamennyi
hőtermelő létesítmény
esetében, valamint
b) ha a
Környezetvédel
mi és
természetvédelm
i hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
-21 nap
távhővezetéket
külterületen, továbbá
- egyedi tájérték,
természeti terület és
országos jelentőségű
védett természeti
terület, Natura 2000
terület vagy barlang
védőövezete esetén -
belterületen valósítják
meg.
9.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
a Khvr. 5. számú
mellékletébenfoglalt
követelmények alapján
a tervezett létesítmény
kapcsán jelentős
környezeti hatások
feltételezhetők-e.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg
és ha a tevékenység
megkezdéséhez a
Khvr. 1. § (3)
bekezdésében foglalt
vizsgálatra az eljárást
megelőzően más
hatósági eljárásban
nem került sor, a
következő
létesítmények
Környezetvédel
mi és
természetvédelm
i hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
-21 nap
esetében:
a) hőtermelő
létesítmény esetén 50
MW kimenő
teljesítmény alatti,
b) távhővezeték
település külterületén
felszín felett vezetve
(kivéve üzemen belüli
vezeték) védett
természeti területen,
Natura 2000
területen, barlang
védőövezetén 1 km
hossz alatti; nem
védett természeti
területen, nem Natura
2000 területen, nem
barlang védőövezetén
10 km hossz alatti.
10.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
a tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
európai uniós jogi
követelményeknek, a
tájvédelem
jogszabályban rögzített
követelményeinek
megfelel-e.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg,
és ha a tevékenység
Természetvédel
mi hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
-21 nap
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges,
a) valamennyi
hőtermelő létesítmény
esetében, valamint
b) ha a
távhővezetéket
külterületen, továbbá
- egyedi tájérték,
természeti terület és
országos jelentőségű
védett természeti
terület, Natura 2000
terület vagy barlang
védőövezete esetén -
belterületen valósítják
meg.
11.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
a létesítmény vagy
vezeték megvalósítása a
kulturális örökség
védelme jogszabályban
rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg,
Kulturális
örökségvédelmi
hatáskörében
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivatal
--
és ha a hőtermelő
létesítményt vagy a
távhővezetéket a
kulturális
örökségvédelmi
nyilvántartásban
szereplő
nyilvántartott vagy
védetté nyilvánított
régészeti lelőhelyen,
régészeti védőövezet
területén, műemléki
területen vagy
jogszabályban
meghatározott
esetekben műemléket
érintő módon
valósítják meg.
12.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
a létesítmény vagy
vezeték megvalósítása a
jogszabályban rögzített
tűzvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg.
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv helyi
szerve
--
13.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása.
Annak vizsgálata, hogy
a létesítmény
megvalósítása esetén a
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg
és a hőtermelő
létesítményt
honvédelmi és
katonai célú építmény
működési vagy
védőterületén
valósítják meg.
14.Hőtermelő létesítmények
létesítési engedélyezési
eljárása honvédelmi
létesítmény területén.
Annak vizsgálata, hogy
a létesítmény vagy
vezeték megvalósítása a
jogszabályban rögzített
tűzvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a hőtermelő
létesítmény építésével
összefüggő eljárás
során, a
tevékenységével
kapcsolatban a
szakkérdést a kérelem
benyújtását megelőző
6 hónapon belül más
önálló eljárásban
vagy szakhatóságként
nem vizsgálták meg.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
15.Célvezeték engedélyezése.Annak vizsgálata, hogy
a célvezetékké
minősítés feltételei
adottak-e.
Ha az eljárás meglévő
vezeték célvezetékké
történő minősítésére
irányul.
Magyar
Energetikai és
Közmű-
szabályozási
Hivatal
-30 nap

4. Építésügyi ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági
eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés
feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
A határrend
fenntartásához, a
határrendsértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek
meghatározása.
Ha az eljárás az
államhatártól
számított 100
méteren - lőtér
esetén 10
kilométeren - belüli
építményre
vonatkozik.
Megyei
(fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
3.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
Az épületnek az árvíz
és a jég levonulására, a
mederfenntartásra
gyakorolt hatásának
vizsgálata, továbbá
annak elbírálása, hogy
a tevékenység a felszín
alatti vizek, az
ivóvízbázis védelmére
vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha az építési
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi és
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Jász-Nagykun-
Szolnok Megyei
Katasztrófavédel
mi Igazgatóság,
mint területi
vízügyi és
vízvédelmi
hatóság
-21 nap
4.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
A honvédelmi és
katonai célú építmény
vagy terület
elhelyezkedése,
Ha az eljárás az
építmény közúti
kapcsolatát biztosító
vagy belső útra,
Budapest
Főváros
Kormányhivatala
--
engedélyezési eljárás.közvetlen
megközelítése és belső
közlekedési
hálózatának kialakítása
közúti
közlekedésbiztonsági
követelményei.
illetve ezek
műtárgyára
vonatkozik.
5.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
A honvédelmi vagy
katonai célú építmény
vagy terület
elhelyezkedése,
közvetlen
megközelítése és belső
közlekedési
hálózatának kialakítása
a vasúti
közlekedésbiztonság
jogszabályi
követelményeinek
megfelel-e.
Ha az eljárás
honvédségi
használatú vasúti
építményekre
vonatkozik, ideértve
a vasúti pályát és
tartozékait, valamint
a vasúti üzemi
építményeket is.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
6.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás
A honvédelmi vagy
katonai célú építmény
vagy terület -
elhelyezkedése,
közvetlen
megközelítése - és
belső közlekedési
hálózatának kialakítása
vízi
közlekedésbiztonsági
követelményei.
Bontás kivételével,
ha az eljárás
a) hadikikötőre,
b) honvédelmi célú
hajózási
létesítményre,
c) a vízi utak
medrétől és a
kikötők, átkelések
parti és vízterületétől
50 méternél kisebb
távolságban épülő
tűz-, és 100 méternél
Budapest
Főváros
Kormányhivatala
--
kisebb távolságban
épülő
robbanásveszélyes
anyagok gyártását,
tárolását,
forgalmazását
szolgáló építményre,
d) az 50 méternél
kisebb távolságban
épülő hajózási parti
jelzések láthatóságát
befolyásoló vagy
jelentős
fénykibocsátású
építményre, és
e) a hajók part mellé
kikötését és a partra
történő kijárását
korlátozó
építményre
vonatkozik.
7.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
Az építmény
elhelyezkedésének,
magasságának,
jellegének közvetlen és
közvetett hatása a
polgári légiközlekedés
biztonságára, a repülési
eljárásokra, a
léginavigációs
szolgálatokra, továbbá
a földi telepítésű
navigációs
Bontás kivételével,
ha az eljárás
a) polgári repülőtér,
valamint a repülés
biztonságát szolgáló
földi berendezések
biztonsági övezetén
belüli,
b) polgári repülőtér
telekhatárától mért
15 kilométer -
kizárólag helikopter-
Polgári célú
légiközlekedésre
gyakorolt hatás
vizsgálata
tekintetében a
légiközlekedési
hatóság
--
berendezések
működésére.
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
esetében 500 m -
távolságon belül 40
méternél magasabb,
c) beépítésre szánt
területen 100
méternél magasabb,
és
d) beépítésre nem
szánt területen 50
méternél magasabb
építményre
vonatkozik.
8.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
A tevékenység
zajvédelmi
hatásterületének
megállapítása, a
technológiából
származó
környezetterhelések
kockázatának
hulladékgazdálkodási
előírások alapján
történő megítélése,
továbbá annak
elbírálása, hogy
a) az adott tevékenység
megfelel-e az elérhető
legjobb technika
alapján meghatározott
levegővédelmi
követelményeknek és
Ha az építési
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi és
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Környezetvédel
mi és
természetvédelm
i hatáskörében
eljáró Jász-
Nagykun-
Szolnok Megyei
Kormányhivatal
-21 nap
előírásoknak, valamint
a védelmi övezet
kijelölési szabályainak,
b) az engedélyezési
tervdokumentáció,
illetve a létesítmény
zajkibocsátása a
tervdokumentációban
foglaltak szerint vagy
további feltételek
mellett megfelel-e a
környezeti zaj és
rezgés elleni védelem
követelményeinek,
c) az építmény vagy
tevékenység a
természet és a táj
védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi
jogi követelményeknek
a kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e,
d) az építés során
keletkező hulladékok
besorolása, a bontás
során keletkező
hulladék mennyisége
és besorolása, az
építmények kialakítása
megfelel-e a
hulladékgazdálkodási
követelményeknek,
e) az építési
tevékenység és az
építményben folytatott
tevékenység alapján
jelentős környezeti
hatások
feltételezhetők-e.
9.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
Annak elbírálása, hogy
az építmény a
kulturális örökség
védelme jogszabályban
rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha az eljárás a
kulturális
örökségvédelmi
hatósági
nyilvántartásban
szereplő régészeti
lelőhelyen, régészeti
védőövezet
területén, műemléki
területen lévő vagy
tervezett építményre
vonatkozik, vagy -
jogszabályban
meghatározott
esetekben -
műemléket érint.
Kulturális
örökségvédelmi
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
--
10.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
Az építési engedély
iránti kérelem földtani
szempontú
megalapozottságának
vizsgálata.
Ha az eljárás
felszínmozgás-
veszélyes, illetve
bányászati
tevékenységgel
érintett területen
tervezett építési
tevékenységre
vonatkozik.
Bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
--
11.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
Annak megállapítása,
hogy az üzemeltető
nyilatkozatában foglalt
feltételek vagy a
hozzájárulás
megtagadása a gázipari
létesítmény
rendeltetésszerű
használatával és
védelmével
kapcsolatos jogszabályi
rendelkezéseknek
megfelel-e.
Ha az eljárás
nyomvonaljellegű
kőolaj- és
földgázbányászati
létesítmény,
szállítóvezeték,
elosztóvezeték,
célvezeték, valamint
egyéb gáz és
gáztermék vezeték
biztonsági
övezetében tervezett
építési
tevékenységre
vonatkozik és az
építtető az
üzemeltetőnek a
bányászatról szóló
1993. évi XLVIII.
törvény
végrehajtásáról
szóló 203/1998.
(XII. 19.) Korm.
rendelet [a
továbbiakban:
203/1998. (XII. 19.)
Korm. rendelet]
19/B. § (2)
bekezdése szerinti
egyetértésének
megtagadását vagy
az üzemeltető által
az egyetértés
megadásához
Bányafelügyeleti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
--
szabott feltételeket
sérelmesnek tartja.
12.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
A műszaki biztonsági
követelményeknek
való megfelelés.
Ha az eljárás
a) hatósági
felügyelet alá tartozó
nyomástartó
berendezéssel
tervezett építményre
vonatkozik,
b) hatósági
felügyelet alá tartozó
éghető vagy
veszélyes folyadék
tartállyal tervezett
építményre
vonatkozik,
c) hatósági
felügyelet alá tartozó
ipari vagy
mezőgazdasági
gázfogyasztó
készülékkel tervezett
építményre
vonatkozik,
d) legalább 50 kVA
beépített
összteljesítményű,
0,4 kV vagy
nagyobb feszültségű
villamos
berendezéssel,
rendszerrel tervezett
építményre
Műszaki
biztonsági
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
--
vonatkozik, illetve
e) felvonó,
mozgójárda vagy
mozgólépcső
létesítésére,
áthelyezésére,
átalakítására,
használatbavételére,
vagy bontására
irányul, ha ahhoz
építésügyi hatósági
engedélyhez kötött
építési tevékenység
szükséges.
13.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
Annak az erdőről és az
erdő védelméről szóló
törvény szerinti
elbírálása, hogy az
építmény vagy a
tevékenység az
erdőterületre, az erdő
talajára, vízháztartására
vagy mikroklímájára
gyakorolt hatása
alapján
engedélyezhető-e, és
ha igen, akkor milyen
feltételekkel.
Bontás és
használatbavétel
kivételével, ha az
eljárás erdőterületen
megvalósuló, vagy a
megvalósítás során
erdőterületre, az
erdő talajára,
vízháztartására vagy
mikroklímájára
hatást gyakorló
módon megvalósuló
építményre
vonatkozik.
Erdészeti
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
--
14.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
Termőföld minőségi
védelme.
Bontás és
használatbavétel
kivételével, ha az
eljárás termőföld
igénybevételével
Talajvédelmi
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
--
megvalósuló
létesítményre
vonatkozik.
15.A sajátos építményfajták
körébe tartozó honvédelmi és
katonai célú építményekre
vonatkozó építésügyi hatósági
engedélyezési eljárás.
Az állat-egészségügyi
előírások
érvényesítése.
Bontás kivételével,
ha az eljárás
állattartó
létesítményekre és
ilyen technológiát
magába foglaló
építményekre
vonatkozik.
Élelmiszerlánc-
biztonsági és
állat-
egészségügyi
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
--
16.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
építési,
összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi,
fennmaradási, az országos
építési követelményektől való
eltérési engedélyezési eljárás.
Az építmény
kialakítására vonatkozó
tűzvédelmi előírások
betartatása.
A következő
esetekben:
1. közepes kockázat
(KK), magas
kockázat (MK)
mértékadó kockázati
osztályba tartozó
építmény esetén;
2. alacsony kockázat
(AK) mértékadó
kockázati osztályba
tartozó
a) lakó- és
üdülőépület,
b) nevelési, oktatási,
szociális rendeltetést
tartalmazó épület,
c) összes
építményszint nettó
alapterülete az 500
m2-t meghaladó
épület esetén;
1. A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv területi
szerve
a) a polgári
repülőtereket, a
metró és
földalatti vasúti
létesítményeket,
valamint az
Országház, az
Országgyűlési
Irodaház, a
Miniszterelnöksé
g létesítményeit
érintő
közigazgatási
hatósági
eljárásokban,
b) a következő
építmények
építésügyi
-21 nap
3. nagyon alacsony
kockázat (NAK)
mértékadó kockázati
osztályba tartozó
épületek a lakó-
vagy üdülőépület
kivételével,
amelynek
a) az összes
építményszint nettó
alapterülete
nagyobb, mint 500
m2 és tartalmaz
olyan közösségi
rendeltetésű
helyiséget, amelynek
nettó alapterülete
nagyobb, mint 50
m2,
b) az összes
építményszint nettó
alapterülete
nagyobb, mint 1000
m2;
4. a több, mint 50 fő
egyidejű
tartózkodására
alkalmas - az
Országos
Tűzvédelmi
Szabályzat szerinti -
állvány jellegű
építmény esetén.
hatósági
eljárásaiban az
első végleges
használatbavételi
g:
ba) magas
építmények,
bb) a 20 000
m2összesített
szint
alapterületűnél
nagyobb, 14,00
métert
meghaladó
legfelső
építményszinttel
rendelkező
építmények,
be) a 4000 főnél
nagyobb
befogadóképessé
gű művelődési,
kulturális
rendeltetésű
közhasználatú
építmények,
bd) a 10 000
főnél nagyobb
befogadóképessé
gű sport
rendeltetésű
közhasználatú
építmények,
be) az 50 MW és
annál nagyobb
teljesítményű
erőművek,
bf) a fekvőbeteg-
ellátásra, továbbá
a menekülésben
korlátozottak
elhelyezésére
szolgáló
építmények, ha
az elhelyezés
14,00 méter
felett történik.
2. A
nemzetgazdasági
szempontból
kiemelt
jelentőségű
beruházásokkal
összefüggő, a
Kormány által
rendeletben
meghatározott
közigazgatási
hatósági
ügyekben (a
továbbiakban:
kiemelt
jelentőségű ügy),
ha
kormányrendelet
másként nem
rendelkezik,
valamint a
polgári
nemzetbiztonsági
szolgálatok
létesítményei
vonatkozásában
a hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve.
3. Az 1. és 2.
pontban
említetteken
kívül minden
egyéb esetben a
hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv helyi
szerve.
17.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
építési, összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi,
illetve fennmaradási
engedélyezési eljárás.
Annak elbírálása, hogy
az építési tevékenység,
illetve az építményben
folytatott tevékenység
a felszín alatti vizek és
a felszíni vizek
védelmére vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha az építési
tevékenység, illetve
az építményben
folytatott
tevékenység nem
környezeti
hatásvizsgálat vagy
nem egységes
környezethasználati
engedély köteles, és
a felszín alatti vizek
védelméről szóló
kormányrendelet
szerinti szennyező
anyag
Területi vízügyi
hatóság
--
elhelyezésével, a
földtani közegbe
történő közvetlen
bevezetésével, a
felszín alatti vízbe
történő közvetett
bevezetésével,
beleértve az
időszakos
vízfolyásokba
történő bevezetést is,
a felszín alatti vízbe
történő közvetlen
bevezetésével jár
együtt, vagy a
felszíni vizekbe,
illetve azok medrébe
bármilyen
halmazállapotú,
vízszennyezést
okozó anyag
juttatásával jár
együtt.
18.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
építési, összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi,
illetve fennmaradási
engedélyezési eljárás.
Annak elbírálása, hogy
az építési tevékenység,
illetve az építményben
folytatott tevékenység
az ivóvízbázis
védelmére vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
Ha az építési
tevékenység, illetve
az építményben
folytatott
tevékenység nem
környezeti
hatásvizsgálat vagy
nem egységes
környezethasználati
engedély köteles, és
Területi vízügyi
hatóság
--
megfelel-e, továbbá
annak elbírálása, hogy
az építési tevékenység
az árvíz és a jég
levonulására, a
mederfenntartásra
milyen hatást gyakorol.
a) az építmény,
illetve a tevékenység
a vízbázisok, a
távlati vízbázisok,
valamint az
ivóvízellátást
szolgáló
vízilétesítmények
védelméről szóló
kormányrendeletben
a védőterületek és
védőidomok
övezeteire
vonatkozó
mellékletben
szerepel, vagy
b) arra parti sávban,
nagyvízi mederben
kerül sor.
19.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
építési, összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi, illetve
fennmaradási engedélyezési
eljárás.
A határrend
fenntartásához, a
határrendsértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges
jogszabályban
meghatározott
feltételek
meghatározása.
Az államhatártól
számított
a) 100 méteren belül
épülő építmény,
b) 10 kilométeren
belül épülő lőtér
építménye
esetén.
Megyei, fővárosi
rendőr-
kapitányság
--
20.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
építési,
a) A polgári célú
repülés biztonsága
érdekében az építmény
elhelyezése, magassága
A repülőtér és a
repülés biztonságát
szolgáló
jogszabályban
a) Légiközlekedé
si hatóság
b) Katonai
légügyi hatóság
--
összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi, illetve
fennmaradási engedélyezési
eljárás.
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
b) Az állami célú
repülés biztonsága
érdekében az építmény
elhelyezése, magassága
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
meghatározott földi
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített
minden építmény
építése esetén, a
repülőtér
telekhatárától mért
15 kilométer
távolságon belül 40
méternél, bárhol
máshol a beépítésre
szánt területen 100
méternél, beépítésre
nem szánt területen
50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől
mért 500 méteren
belül 40 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése
esetén.
21.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
építési,
összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi, illetve
fennmaradási engedélyezési
eljárás.
Annak elbírálása, hogy
a vasúti pálya
területének és
védőtávolságának nem
közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
tervezett igénybevétel
a vasút állagára, a
vasúti forgalom
biztonságára, a vasúti
pályahálózat
működtetője
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
fejlesztési terveinek
végrehajtására
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
Zajra vagy rezgésre
érzékeny
építmények,
valamint környezeti
hatásvizsgálathoz
kötött, illetve külön
jogszabályban
meghatározott
veszélyes anyagok
gyártására,
feldolgozására,
tárolására szolgáló
építmények építése,
elhelyezése,
megszüntetése
esetén a vasúti pálya
szélső vágányának
tengelyétől számított
100 méteren belüli,
egyéb építmények
esetében 50 méteren
belüli övezetben, ha
az engedélyes a
vasúti pályahálózat
működtetője
hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
22.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
Honvédelmi és
katonai célú
építmény működési
Honvédelemért
felelős miniszter
--
építési,
összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi, illetve
fennmaradási engedélyezési
eljárás.
biztosíthatóak-e.vagy védőterületén
belüli építmény
építése esetén.
23.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
építési,
összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi, illetve
fennmaradási engedélyezési
eljárás.
A vámszabad terület
kialakításához, a
vámszabad területen
folytatott
tevékenységgel
összefüggésben a
vámfelügyelet
gyakorlásához, a
vámellenőrzés
elvégzéséhez
szükséges,
jogszabályban
meghatározott
feltételek
meghatározása
kérdésében.
A kijelölt
vámszabad területen
épületek,
építmények építése,
az épületek
szerkezetének
jelentős
megváltoztatása
vagy azok más célra
történő felhasználása
esetén.
Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
megyei adó- és
vámigazgatósága
, Repülőtéri
Igazgatósága
--
35.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
építési, összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi, illetve a
fennmaradási engedélyezési
eljárás.
Annak elbírálása, hogy
az építmény vagy
ahhoz kapcsolódóan a
közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a közúti
forgalom biztonságára,
a közút fejlesztési
terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
A közút és
közforgalom elől el
nem zárt magánút
területén, az alatt
vagy felett, a
közutak külterületi
szakaszán a közút
tengelyétől számított
50 méteren,
autópálya, autóút,
valamint kijelölt
1. Országos
közút esetén
1.1.
gyorsforgalmi út,
valamint közúti
határátkelőhely
közlekedési
építményei
esetén: Budapest
Főváros
Kormányhivatala
-21 nap
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján
engedélyezhető-e a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett.
főútvonal esetén 100
méteren belüli
építmény, valamint
belterületen ipari,
kereskedelmi,
vendéglátó-ipari,
vagy egyéb
szolgáltatási célú
építmény építése,
bővítése esetén, ha -
az építményhez
kapcsolódó közúti
forgalom út, vagy az
építmény építéséhez
szükséges,
közforgalom elől
elzárt parkoló
építését teszi
szükségessé, - az
építtető a
közútkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásában
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
36.A 343/2006. (XII. 23.) Korm.
rendeletben kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe tartozó
építési, összevont, az engedély
hatályának meghosszabbítási,
használatbavételi, illetve a
fennmaradási engedélyezési
A tervezett építmény
nem korlátozza-e
indokolatlanul vagy
indokolatlan mértékben
a polgári célú vízi
közlekedést, illetve a
hajózási létesítmények
A víziutak medrétől
és a kikötők,
átkelések, parti és
vízterületétől 50
méternél kisebb
távolságban épülő
tűz-, és 100 méternél
Budapest
Főváros
Kormányhivatala
--
eljárás.működését.kisebb távolságban
épülő
robbanásveszélyes
anyagok gyártását,
tárolását,
forgalmazását
szolgáló, valamint
az 50 méternél
kisebb távolságban
épülő hajózási parti
jelzések láthatóságát
befolyásoló, a
jelentős
fénykibocsátású, a
hajók part mellé
kikötését és a partra
történő kijárást
korlátozó
építmények építése
esetén.
40.Elektronikus hírközlési célt
szolgáló nyomvonalas,
nyomvonal jellegű építmények
és egyéb műtárgyak
létesítésének, elvi
engedélyeztetésének,
építésének,
használatbavételének,
fennmaradásának és
bontásának engedélyezésére
irányuló, továbbá - ha az
eltérés a korábbi engedélyben
foglalt egyedi szakhatósági
Az államhatár rendje
biztosítható-e az
építményeknek és az
egyéb műtárgyaknak a
megvalósítása esetén.
Az államhatártól
számított 100
méteren belül az
elektronikus
hírközlési célt
szolgáló építési
tevékenység.
Megyei
(fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
előírást vagy feltétel érinti -
az építési engedélytől való
eltérés engedélyezése iránti
eljárás.
41.A villamosenergia-ipari
építésügyi hatósági
engedélyezési eljárásokról
szóló 382/2007. (XII. 23.)
Korm. rendelet [a
továbbiakban: 382/2007. (XII.
23.) Korm. rendelet] szerinti
építési eljárás.
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése, magassága
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
A repülőtér és a
repülés biztonságát
szolgáló földi
berendezések
biztonsági övezetén
belül létesített
minden építmény
építése esetén, a
repülőtér
telekhatárától mért
15 kilométer
távolságon belül 40
méternél, bárhol
máshol a beépítésre
szánt területen 100
méternél, beépítésre
nem szánt területen
50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől
mért 500 méteren
belül 40 méternél
magasabb építmény
Közlekedésért
felelős miniszter
--
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése
esetén.
42.A 382/2007. (XII. 23.) Korm.
rendelet szerinti építési eljárás.
Az állami célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése, magassága
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légi közlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a légi
közlekedés
biztonságára.
A repülőtér és a
repülés biztonságát
szolgáló földi
berendezések
biztonsági övezetén
belül létesített
minden építmény
építése esetén, a
repülőtér
telekhatárától mért
15 kilométer
távolságon belül 40
méternél, bárhol
másutt a beépítésre
szánt területen 100
méternél, beépítésre
nem szánt területen
50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől
mért 500 méteren
belül 40 méternél
magasabb építmény
Katonai légügyi
hatóság
--
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése
esetén.
43.A 382/2007. (XII. 23.) Korm.
rendelet szerinti építési,
használatbavételi és
fennmaradási eljárás.
A helyi
településrendezési
eszközökkel való
összhang
megállapítása,
valamint annak
elbírálása, hogy az
építmény vagy
tevékenység a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Minden
villamosenergia-
ipari építésügyi
hatósági
engedélyköteles
építmény építése
esetében.
Települési
önkormányzat
jegyzője,
fővárosban a
főjegyző
--
44.A 382/2007. (XII. 23.) Korm.
rendelet szerinti építési,
használatbavételi és
fennmaradási eljárás.
Az építménnyel,
létesítménnyel
összefüggő tűzvédelmi
követelmények
érvényre juttatása.
Az 50 MW és annál
nagyobb
teljesítményű , első
végleges
használatbavétellel
nem rendelkező
erőművek esetében.
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv területi
szerve
--
45.A 382/2007. (XII. 23.) Korm.
rendelet szerinti építési,
használatbavételi és
fennmaradási eljárás.
Az építménnyel,
létesítménnyel
összefüggő tűzvédelmi
követelmények
Minden - a C:44.
mezőjétől eltérő -
villamosenergia-
ipari építésügyi
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv helyi
szerve
--
érvényre juttatása.hatósági
engedélyköteles
építmény építése
esetében a
nyomvonalas
létesítmény
kivételével.
46.A 382/2007. (XII. 23.) Korm.
rendelet szerinti építési
(vezetékjogi), bontási, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
fennmaradási engedélyezési
eljárás.
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai a
kérelemben foglaltak
szerinti esetben vagy
további feltételek
mellett biztosíthatóak-
e.
Minden
villamosenergia-
ipari építésügyi
hatósági
engedélyköteles
építmény építése
esetében, ha az
eljárás honvédelmi
vagy katonai célú
létesítmény
működési vagy
védőterületén
tervezett építmény
vagy tevékenység
engedélyezésére
irányul.
Honvédelemért
felelős miniszter
--
47.Az egyes sajátos ipari
építményekre vonatkozó
építésügyi hatósági eljárások
szabályairól szóló 31/2014.
(II. 12.) Korm. rendelet [a
továbbiakban: 31/2014. (II.
12.) Korm. rendelet] szerinti
építési eljárás.
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése, magassága
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
A repülőtér és a
repülés biztonságát
szolgáló földi
berendezések
biztonsági övezetén
belül létesített
minden építmény
építése esetén, a
repülőtér
telekhatárától mért
Közlekedésért
felelős miniszter
--
légiközlekedés
biztonságára.
15 kilométer
távolságon belül 40
méternél, bárhol
máshol a beépítésre
szánt területen 100
méternél, beépítésre
nem szánt területen
50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől
mért 500 méteren
belül 40 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése
esetén.
48.A 31/2014. (II. 12.) Korm.
rendelet szerinti építési
eljárások esetén a bontási
engedélyezési eljárás
kivételével.
Az állami célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése, magassága
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
A repülőtér és a
repülés biztonságát
szolgáló földi
berendezések
biztonsági övezetén
belül létesített
minden építmény
építése esetén, a
repülőtér
telekhatárától mért
Katonai légügyi
hatóság
--
légiközlekedés
biztonságára.
15 kilométer
távolságon belül 40
méternél, bárhol
másutt a beépítésre
szánt területen 100
méternél, beépítésre
nem szánt területen
50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől
mért 500 méteren
belül 40 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése
esetén.
49.A 31/2014. (II. 12.) Korm.
rendelet szerinti sajátos
építmény építésügyi
eljárásaiban, a bontási
engedélyezési eljárás
kivételével.
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai a
kérelemben foglaltak
szerinti esetben vagy
további feltételek
mellett biztosíthatóak-
e.
Honvédelmi és
katonai célú
építmény működési
vagy védőterületén
tervezett sajátos
építmény építése
esetében.
Honvédelemért
felelős miniszter
--
50.A 31/2014. (II. 12.) Korm.
rendelet szerinti építési,
A helyi
településrendezési
Minden építésügyi
hatósági
Települési
önkormányzat
--
használatbavételi és
fennmaradási eljárás.
eszközökkel való
összhang
megállapítása,
valamint annak
elbírálása, hogy az
építmény vagy
tevékenység a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
engedélyköteles
sajátos építmény
építése esetében.
jegyzője,
fővárosban a
főjegyző
51.A 31/2014. (II. 12.) Korm.
rendelet szerinti építési,
használatbavételi és
fennmaradási eljárás.
Az építménnyel,
létesítménnyel
összefüggő tűzvédelmi
követelmények
érvényre juttatása.
Építésügyi hatósági
engedélyköteles
éghető töltetű
nyomástartó vagy
töltő rendszerek,
éghető folyadék- és
olvadéktárolók,
közforgalmú
üzemanyagtöltő
állomások műtárgyai
az utak kivételével,
közforgalmú
autógáz-
töltőállomások
műtárgyai az utak
kivételével, éghető
gáz és olaj előállító
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv helyi
szerve
--
és tároló energetikai
építmény, az ipari és
mezőgazdasági célú
földgázfogyasztó
hőfejlesztő-
hőhasznosító
létesítmény építése
esetén.

5. Területrendezési ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági
eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés
feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.Pontosításra, eltérésre,
beillesztésre, országos
jelentőségű elem
beillesztésére irányuló
területrendezési hatósági
eljárás.
A műszaki
infrastruktúra
üzemeltetésére,
fenntartására és
fejlesztésére vonatkozó
jogszabályokban és
előírásokban rögzített
követelmények
érvényesülése, a
megvalósíthatóság
feltételeinek fennállása.
Közúthálózat fő
elemei -
gyorsforgalmi utak,
és főutak - és az
országos
törzshálózati vasúti
pályák pontosítási és
eltérési eljárásánál.
A gyorsforgalmi és
főúthálózaton,
valamint a vasúti
törzshálózaton a
Dunán és a Tiszán
tervezett nagy hidak
pontosítási
eljárásánál.
Gyorsforgalmi- és
főúthálózati,
Országos
közúthálózatba
tartozó
autópályák,
autóutak és
főutak, valamint
a közúti
határmetszések
közlekedési
építményei,
továbbá a Dunán
és a Tiszán
tervezett nagy
hidak, a vasúti
építmények,
továbbá a
hajózási
létesítmények
-30 nap
valamint az országos
vasúti törzshálózati
határmetszés
pontosítási
eljárásánál.
Országos
repülőterek,
pontosítási
eljárásánál.
országos jelentőségű
kikötők,
határkikötők
pontosítási
eljárásánál.
Nemzetközi és
országos jelentőségű
vízi út pontosítási
eljárásánál.
Regionális és egyéb
vasúti pálya
pontosítási, eltérési
és beillesztési
eljárásánál.
Térségi kikötő,
kompátkelőhely
pontosítási és
beillesztési
eljárásánál.
Regionális és egyéb
vasúti pályán a
Dunán és a Tiszán
levő híd pontosítási
és beillesztési
eljárásánál.
esetén:
közlekedésért
felelős miniszter.
Repülőterek
esetében:
a) polgári célú
légi közlekedés
esetében a légi
közlekedési
hatóság
b) az állami célú
légi közlekedés
esetében a
katonai légügyi
hatóság.
Polgári célú, nem
nyilvános repülőtér
pontosítási és
beillesztési
eljárásánál.
Regionális és egyéb
vasúti pályán levő
határmetszés
pontosítási és
beillesztési
eljárásánál.
Országos
kerékpárút-
törzshálózat
elemeinek
pontosítási és
eltérési eljárásánál.
3.Országos jelentőségű elem
beillesztésére
irányuló területrendezési
hatósági eljárás.
A műszaki
infrastruktúra
üzemeltetésére,
fenntartására és
fejlesztésére vonatkozó
jogszabályokban és
előírásokban rögzített
követelmények
érvényesülése, a
megvalósíthatóság
feltételeinek fennállása,
valamint -
gyorsforgalmi vagy főút
beillesztése esetén - a
gyorsforgalmi és a
főúthálózat nagytávú
Az országos, a
kiemelt térségi vagy
a megyei tervben
nem szereplő, de
más
rendelkezéseinek
megfelelő
közlekedési
infrastruktúra-
hálózat elemei közül
a gyorsforgalmi
vagy főutak vagy az
országos vasúti
törzshálózat
elemeinek, az egyedi
építmények közül a
Budapest
Főváros
Kormányhivatala
--
tervéhez való
illeszkedés.
gyorsforgalmi úton
és főúton, valamint a
vasúti
törzshálózaton a
Dunán és a Tiszán
tervezett nagy hidak
beillesztési
eljárásánál.
4.Országos jelentőségű elem
beillesztésére, pontosításra,
eltérésre, beillesztésre
irányuló területrendezési
hatósági eljárás.
A vízgazdálkodás
jogszabályi
követelményeinek
érvényesülése.
Az országos, a
kiemelt térségi vagy
a megyei tervben
nem szereplő, de
más
rendelkezéseinek
megfelelő
Vásárhelyi-terv
továbbfejlesztése
keretében
megvalósuló
vízkárelhárítási célú
szükségtározók
beillesztési
eljárásánál.
Országos
jelentőségű
vízkárelhárítási célú
tározó pontosítási
eljárásánál.
A 10 millió m3-t
meghaladó térfogatú
vízkárelhárítási célú
tározási fejlesztési
lehetőség pontosítási
Területi vízügyi
hatóság
--
eljárásánál.
Országos
jelentőségű csatorna
pontosítási és
eltérési eljárásánál.
Az 1 millió m3-t
meghaladó, de 10
millió m3-nél kisebb
térfogatú vízkár-
elhárítási célú
tározási fejlesztési
lehetőség pontosítási
és beillesztési
eljárásánál.
Térségi csatorna
pontosítási, eltérési
és beillesztési
eljárásánál.
5.Pontosításra
irányuló területrendezési
hatósági eljárás.
A nukleáris-biztonsági
követelmények
érvényesítése.
Atomerőmű
pontosítási
eljárásánál.
Országos
Atomenergia
Hivatal
--
6.Országos jelentőségű elem
beillesztésére
irányuló területrendezési
hatósági eljárás.
Az energiaellátás
biztonságának
biztosításához való
szükségesség
megítélése.
Az országos, a
kiemelt térségi vagy
a megyei
területrendezési
tervben nem
szereplő, de más
rendelkezéseinek
megfelelő
a) atomerőműnek
nem minősülő
erőmű,
b) villamosenergia-
Magyar
Energetikai és
Közmű-
szabályozási
Hivatal
--
átviteli hálózat
távvezetékelemei
vagy
c) nemzetközi és
hazai (országos)
szénhidrogén- és
szén-dioxid-
szállítóvezeték
elemeinek
beillesztési
eljárásánál.
7.Országos jelentőségű elem
beillesztésére
irányuló területrendezési
hatósági eljárás.
A B:5 mező szerinti
országos jelentőségű
elem beillesztése esetén
a védelmi kockázat
felmérése.
A B:5 mező szerinti
országos jelentőségű
elem beillesztése
esetén.
Alkotmányvédel
mi Hivatal
--
8.Pontosításra, eltérésre,
beillesztésre, országos
jelentőségű elem
beillesztésére, beépítésre
szánt terület kivételes
kijelölésére, területcserére,
összhang igazolására
irányuló területrendezési
hatósági eljárás.
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségesi
védelmi feladatai
biztosíthatók-e.
Azoknál az
eljárásoknál,
amelyek a
honvédelmi és a
katonai célú
építmény vagy
ingatlan
védőterületét vagy
működési területét
érintik.
Honvédelemért
felelős miniszter
-30 nap
az összhang
igazolása
esetében 15 nap

6. Fogyasztóvédelmi ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági
eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés
feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.Reklámozási tilalom
megsértése miatti eljárás.
Az eljárás tárgyát
képező termék
gyógyszernek minősül-
e.
A gyógyszerrel vagy
orvostechnikai
eszközzel,
gyógyászati
segédeszközzel
kapcsolatos, a
fogyasztókkal
szembeni
kereskedelmi
gyakorlatra
vonatkozó szabályok
megsértése, valamint
a gyógyszerek, a
gyógyászati
segédeszközök
reklámozására
vonatkozó, a
biztonságos és
gazdaságos
gyógyszer- és
gyógyászati
-segédeszköz-ellátás,
valamint a
gyógyszer-
forgalmazás
általános
szabályairól szóló
2006. évi XCVIII.
törvény (a
továbbiakban:
Gyftv.) 17. § (4)
vagy (6) bekezdése
szerinti tilalom
megsértése miatt
Országos
Gyógyszerészeti
és Élelmezés-
egészségügyi
Intézet
-8 nap
indult eljárás.
3.Reklámozási tilalom
megsértése miatti eljárás.
A gyógyszer milyen
osztályozási kategóriába
tartozik.
A gyógyszerrel vagy
orvostechnikai
eszközzel,
gyógyászati
segédeszközzel
kapcsolatos, a
fogyasztókkal
szembeni
kereskedelmi
gyakorlatra
vonatkozó szabályok
megsértése, valamint
a gyógyszerek, a
gyógyászati
segédeszközök
reklámozására
vonatkozó, a Gyftv.
17. § (4) vagy (6)
bekezdése szerinti
tilalom megsértése
miatt indult eljárás.
Országos
Gyógyszerészeti
és Élelmezés-
egészségügyi
Intézet
-8 nap
4.Reklámozási tilalom
megsértése miatti eljárás.
Az érintett kereskedelmi
gyakorlat az Országos
Gyógyszerészeti és
Élelmezés-egészségügyi
Intézet hatáskörébe
tartozó, a gyógyszerek
forgalomba hozatalára,
engedélyezésére,
forgalmazására, klinikai
vizsgálatára vonatkozó
jogszabályi
A gyógyszerrel vagy
orvostechnikai
eszközzel,
gyógyászati
segédeszközzel
kapcsolatos, a
fogyasztókkal
szembeni
kereskedelmi
gyakorlatra
vonatkozó szabályok
Országos
Gyógyszerészeti
és Élelmezés-
egészségügyi
Intézet
-8 nap
rendelkezésekkel
összhangban áll-e.
megsértése, valamint
a gyógyszerek, a
gyógyászati
segédeszközök
reklámozására
vonatkozó, a Gyftv.
17. § (4) vagy (6)
bekezdése szerinti
tilalom megsértése
miatt indult eljárás.
5.Reklámozási tilalom
megsértése miatti eljárás.
Az eljárás tárgyát
képező eszköz
orvostechnikai
eszköznek, gyógyászati
segédeszköznek
minősül-e.
A gyógyszerrel vagy
orvostechnikai
eszközzel,
gyógyászati
segédeszközzel
kapcsolatos, a
fogyasztókkal
szembeni
kereskedelmi
gyakorlatra
vonatkozó szabályok
megsértése, valamint
a gyógyszerek, a
gyógyászati
segédeszközök
reklámozására
vonatkozó, a Gyftv.
17. § (4) vagy (6)
bekezdése szerinti
tilalom megsértése
miatt indult eljárás.
Országos
Gyógyszerészeti
és Élelmezés-
egészségügyi
Intézet
-8 nap
6.Reklámozási tilalom
megsértése miatti eljárás.
Az érintett kereskedelmi
gyakorlat az Országos
A gyógyszerrel vagy
orvostechnikai
Országos
Gyógyszerészeti
-8 nap
Gyógyszerészeti és
Élelmezés-egészségügyi
Intézet hatáskörébe
tartozó, az
orvostechnikai
eszközök, illetve a
gyógyászati
segédeszközök
forgalomba hozatalára
vonatkozó jogszabályi
rendelkezésekkel
összhangban áll-e.
eszközzel,
gyógyászati
segédeszközzel
kapcsolatos, a
fogyasztókkal
szembeni
kereskedelmi
gyakorlatra
vonatkozó szabályok
megsértése, valamint
a gyógyszerek, a
gyógyászati
segédeszközök
reklámozására
vonatkozó, a Gyftv.
17. § (4) vagy (6)
bekezdése szerinti
tilalom megsértése
miatt indult eljárás.
és Élelmezés-
egészségügyi
Intézet
7.A menetrend szerint vagy
üdülési céllal közlekedő
személyhajók utasainak,
fogyatékossággal élő és a
csökkent mozgásképességű
utasainak a tengeri és belvízi
közlekedést igénybe vevő
utasok jogairól, valamint a
2006/2004/EK rendelet
módosításáról szóló, 2010.
november 24-i 1177/2010/EU
európai parlamenti és tanácsi
rendeletben (a továbbiakban:
1177/2010/EU európai
A járattörlés vagy a
késés a hajó biztonságos
üzemeltetését
veszélyeztető időjárási
viszonyok vagy a
személyszállítási
szolgáltatás teljesítését
megakadályozó olyan
rendkívüli körülmények
miatt következett-e be,
amelyeket minden
észszerű intézkedés
megtétele esetén sem
lehetett volna elkerülni.
Az 1177/2010/EU
európai parlamenti
és tanácsi
rendeletben előírt, a
hajók
üzemképessége és a
hajózási
létesítmények
engedélyezésének
feltételeként
meghatározott
akadálymentesítéssel
össze nem függő
kötelezettség
Budapest Főváros
Kormányhivatala
-5 nap
parlamenti és tanácsi
rendelet) szabályozott
jogaira, valamint az üdülési
célú hajójáratok késésére és
törlésére vonatkozó
szabályok megsértése miatti
eljárás.
megsértése miatti
eljárás.

7. Hírközlési ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási
hatósági eljárás
SzakkérdésBevonás és közreműködés
feltétele
Elsőfokon
eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzéséne
k határideje
2.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy az
építményeknek és az egyéb
műtárgyaknak a kérelemben
foglaltak szerinti vagy további
feltételek melletti
megvalósítása esetén az
államhatár rendje biztosítható-
e.
Az államhatártól számított
100 méteren belül minden
elektronikus hírközlési célt
szolgáló építési
tevékenység engedélyezése
során.
Megyei
(fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
3.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy -
országos jelentőségű védett
természeti területen és Natura
2000 területen, barlang
védőövezetében, a települések
külterületén, valamint a
települések belterületén
természeti terület, természeti
terület és egyedi tájérték
érintettsége esetén - a
tevékenység a természet
Ha az elektronikus
hírközlési építmény, egyéb
műtárgy engedélyezéséhez,
vagy az ahhoz kapcsolódó
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
Környezetvédel
mi és
természetvédelm
i hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
21 nap
védelmére vonatkozó nemzeti
és közösségi jogi
követelményeknek, valamint a
tájvédelem jogszabályban
rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
4.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy az
építési, illetve a bontási
hulladékok kezelése megfelel-
e a hulladékgazdálkodási
előírásoknak.
Ha az elektronikus
hírközlési építmény, egyéb
műtárgy engedélyezéséhez,
vagy az ahhoz kapcsolódó
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
Környezetvédel
mi és
természetvédelm
i hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
21 nap
5.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy a
tevékenység és az építmény a
felszín alatti vizek védelmére
vonatkozó követelményeknek
a kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
Ha az elektronikus
hírközlési építmény, egyéb
műtárgy engedélyezéséhez,
vagy az ahhoz kapcsolódó
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
Területi
vízvédelmi
hatóság
Országos
vízvédelmi
hatóság
-
6.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy a
tevékenység és az építmény a
vizek lefolyására, a
mederfenntartásra, az árvíz és
a jég levonulására vonatkozó
Ha az elektronikus
hírközlési építmény, egyéb
műtárgy engedélyezéséhez,
vagy az ahhoz kapcsolódó
tevékenység
Területi vízügyi
hatóság
Országos
vízügyi hatóság
-
követelményeknek megfelel-
e.
megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
7.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy a
létesítmény vagy tevékenység
a helyi önkormányzati
rendeletben, a fővárosban a
Fővárosi Önkormányzat által
közvetlenül igazgatott terület
tekintetében a Fővárosi
Önkormányzat rendeletében
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak szerint
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
Helyi jelentőségű védett
természeti területen vagy
arra közvetlen hatást
gyakorló módon
megvalósuló létesítmény
esetén.
Települési
önkormányzat
jegyzője,
fővárosban a
főjegyző
Környezetvédel
mi és
természetvédel
mi
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
21 nap
8.Elektronikus
hírközlési építmény
engedélyezése,
kivéve az elvi
építési-,
használatbavételi-
vagy bontási
engedélyezési
eljárás.
Annak az erdőről és az erdő
védelméről szóló törvény
szerinti elbírálása, hogy az
építmény vagy a tevékenység
az erdőterületre, az erdő
talajára, vízháztartására vagy
mikroklímájára gyakorolt
hatása alapján
engedélyezhető-e, és ha igen,
milyen feltételekkel.
Az erdőterületen
megvalósuló vagy a
megvalósítás során
erdőterületre, az erdő
talajára, vízháztartására
vagy mikroklímájára hatást
gyakorló elektronikus
hírközlési építmény
esetében, elvi építési,
használatba vételi és
bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
Erdészeti és
talajvédelmi
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
-
9.Elektronikus
hírközlési építmény
Termőföld minőségi védelme.A 400 m2 vagy 500 fm
feletti termőföld
Erdészeti és
talajvédelmi
-
engedélyezése -
kivétel elvi építési-,
használatbavételi-
vagy bontási
engedélyezési
eljárás.
igénybevételével
megvalósuló elektronikus
hírközlési építmény
esetében, az elvi építési,
használatba vételi és
bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
10.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy a
Magyar Honvédség nemzeti
és szövetségi védelmi
feladatai a kérelemben
foglaltak szerinti esetben vagy
további feltételek mellett
biztosíthatóak-e.
Az eljárás honvédelmi vagy
katonai célú létesítmény
működési vagy
védőterületén tervezett
építmény vagy egyéb
műtárgy engedélyezésére
irányul.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
11.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy a
közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele - a közúti
forgalom biztonságára, a
közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
A közút területén, az alatt
vagy felett, a közutak
külterületi szakaszán a
közút tengelyétől számított
50 méteren, autópálya,
autóút, valamint kijelölt
főútvonal esetén 100
méteren belül tervezett
elektronikus hírközlési célt
szolgáló építmény építése,
bővítése, használatba vétele
esetén, ha az útkezelői
hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Országos
közútnál:
gyorsforgalmi
út, valamint
közúti
határátkelőhely
közlekedési
építmény
esetében
közlekedési
hatáskörben
eljáró Budapest
Főváros
Kormányhivatal
a
Országos
közútnál:
gyorsforgalmi
út, valamint
közúti
határátkelőhely
közlekedési
építmény
esetében
közlekedésért
felelős
miniszter
-
12.Elektronikus
hírközlési
építmények
Annak elbírálása, hogy a
közút területének nem
közlekedési célú
A közút területén, az alatt
vagy felett, a közutak
külterületi szakaszán a
Országos
közútnál:
egyéb országos
-
engedélyezési
eljárása.
igénybevétele - a közúti
forgalom biztonságára, a
közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
közút tengelyétől számított
50 méteren, autópálya,
autóút, valamint kijelölt
főútvonal esetén 100
méteren belül tervezett
elektronikus hírközlési célt
szolgáló építmény építése,
bővítése, használatba vétele
esetén, ha az útkezelői
hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
közút esetében
közlekedési
hatáskörben
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
13.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy a
közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele - a közúti
forgalom biztonságára, a
közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
A közút területén, az alatt
vagy felett, a közutak
külterületi szakaszán a
közút tengelyétől számított
50 méteren, autópálya,
autóút, valamint kijelölt
főútvonal esetén 100
méteren belül tervezett
elektronikus hírközlési célt
szolgáló építmény építése,
bővítése, használatba vétele
esetén, ha az útkezelői
hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Helyi közútnál:
a települési
önkormányzat
tulajdonában
lévő helyi
közutak esetében
közlekedési
hatáskörben
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
-
14.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
Annak elbírálása kérdésében,
hogy a közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele - a közúti
A közút területén, az alatt
vagy felett, a közutak
külterületi szakaszán a
közút tengelyétől számított
Helyi közútnál:
a fővárosi
kerületi
önkormányzat
--
eljárása.forgalom biztonságára, a
közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
50 méteren, autópálya,
autóút, valamint kijelölt
főútvonal esetén 100
méteren belül tervezett
elektronikus hírközlési célt
szolgáló építmény építése,
bővítése, használatba vétele
esetén, ha az útkezelői
hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
tulajdonában
lévő helyi
közutak esetében
közlekedési
hatáskörében
eljáró Budapest
Főváros
Kormányhivatal
a
15.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy a
közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele - a közúti
forgalom biztonságára, a
közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
A közút területén, az alatt
vagy felett, a közutak
külterületi szakaszán a
közút tengelyétől számított
50 méteren, autópálya,
autóút, valamint kijelölt
főútvonal esetén 100
méteren belül tervezett
elektronikus hírközlési célt
szolgáló építmény építése,
bővítése, használatba vétele
esetén, ha az útkezelői
hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
Helyi közútnál:
a Fővárosi
Önkormányzat
tulajdonában
lévő helyi
közutak esetében
közlekedési
hatáskörében
eljáró Budapest
Főváros
Kormányhivatal
a
--
16.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy a
közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele - a közúti
forgalom biztonságára, a
A közút területén, az alatt
vagy felett, a közutak
külterületi szakaszán a
közút tengelyétől számított
50 méteren, autópálya,
Helyi közútnál:
Közforgalom
elől el nem zárt
magánút
esetében
-
közút fejlesztési terveinek
végrehajtására, a közútkezelő
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására, a
közút állagára gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
autóút, valamint kijelölt
főútvonal esetén 100
méteren belül tervezett
elektronikus hírközlési célt
szolgáló építmény építése,
bővítése, használatba vétele
esetén, ha az útkezelői
hozzájárulás megtagadását
vagy a hozzájárulásban
előírt feltételeket
sérelmesnek tartja.
közlekedési
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
17.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy a
vasúti pálya területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a kérelemben
foglaltak szerint vagy további
feltételek mellett - a tervezett
igénybevétel a vasút állagára,
a vasúti forgalom
biztonságára, a vasút kezelő
fenntartási, üzemeltetési
feladatainak ellátására,
fejlesztési terveinek
végrehajtására gyakorolt
hatása alapján -
engedélyezhető-e.
A vasúti pálya szélső
vágányának tengelyétől
számított 100 méteren
belüli elektronikus
hírközlési célt szolgáló
építmény építése,
elhelyezése, megszüntetése
esetén, ha a vasúti
pályahálózat működtetője
hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
18.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Annak elbírálása, hogy az
építmény vagy egyéb műtárgy
megvalósítása a régészeti
örökség és a műemléki érték
védelmének jogszabályban
rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint
Építési, bontási és építési
engedélytől való eltérés
engedélyezésére irányuló
eljárásban, ha az építményt
vagy egyéb műtárgyat a
kulturális örökségvédelmi
hatósági nyilvántartásban
Kulturális
örökségvédelmi
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
Kulturális
örökség
védelméért
felelős
miniszter
-
vagy további feltételek mellett
megfelel-e.
szereplő nyilvántartott vagy
védetté nyilvánított
régészeti lelőhelyen,
régészeti védőövezet
területén, műemléki
területen vagy
nyilvántartott műemléki
értéket, vagy műemléket
érintő módon valósítják
meg.
19.Elektronikus
hírközlési
nyomvonalas,
nyomvonal jellegű
építményekkel és
egyéb
műtárgyakkal
kapcsolatos eljárás.
Az a) pont esetében az építési
engedély iránti kérelem
földtani szempontú
megalapozottságának
vizsgálata.
A b) pont esetében annak
megállapítása, hogy az
üzemeltető nyilatkozatában
foglalt feltételek vagy a
hozzájárulás megtagadása a
gázipari tevékenységgel
kapcsolatos létesítmény
rendeltetésszerű használatával
és védelmével kapcsolatos
jogszabályi rendelkezéseknek
megfelelő-e.
A c) pont esetében a
kitermelni tervezett ásványi
nyersanyag mennyisége,
fajtája, a felhasználás,
hasznosítás módjának
meghatározása, az
ásványvagyon- védelmi
Ha az építési tevékenység
a) külterületen
felszínmozgás-veszélyes,
illetve bányászati
tevékenységgel érintett
területen valósul meg, vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj -
és földgázbányászati
létesítmény,
szállítóvezeték,
elosztóvezeték, célvezeték,
valamint egyéb gáz és
gáztermék vezeték
biztonsági övezetében
valósul meg, és az építtető
az üzemeltetőnek a
203/1998. (XII. 19.) Korm.
rendelet 19/B. § (2)
bekezdése szerint
egyetértésének
megtagadását vagy az
üzemeltető által az
egyetértés megadásához
Bányászati
hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
--
szempontok érvényesítése,
valamint a bányajáradék-
fizetési kötelezettség
megállapítása.
szabott feltételeket
sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag
kitermeléssel jár.
20.Az elektronikus
hírközlésről szóló
2003. évi C.
törvény (a
továbbiakban:
2003. évi C.
törvény) 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A megtagadása okai
fennállnak-e.
A 2003. évi C. törvény 94.
§ (2h) bekezdésének
fennállása esetén a
hálózatüzemeltető a távhő-,
valamint villamosenergia-
infrastruktúrájának
felhasználását megtagadja.
mérésügyi és
műszaki
biztonsági
feladatkörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
--
21.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A megtagadása okai
fennállnak-e.
A 2003. évi C. törvény 94.
§ (2h) bekezdésének
fennállása esetén a
hálózatüzemeltető a
víziközmű
infrastruktúrájának
felhasználását megtagadja.
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
--
22.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A megtagadása okai
fennállnak-e.
A 2003. évi C. törvény 94.
§ (2h) bekezdésének
fennállása esetén a
hálózatüzemeltető az
országos közút, helyi közút,
valamint közforgalom elől
el nem zárt magánút
infrastruktúrájának
felhasználását megtagadja.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
23.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A megtagadása okai
fennállnak-e.
A 2003. évi C. törvény 94.
§ (2h) bekezdésének
fennállása esetén a
hálózatüzemeltető a vasúti,
Közlekedésért
felelős miniszter
--
hajózási és reptéri
infrastruktúrája
felhasználását megtagadja.
24.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A felhasználással keletkező
költség, kár megalapozott-e.
A 2003. évi C. törvény 94.
§ (2h) bekezdésének
fennállása esetén ha a
hálózatüzemeltetőnek a
víziközmű infrastruktúrája
felhasználásával költsége,
kára keletkezik.
Belügyminisztéri
um
Országos
Katasztrófavédel
mi
Főigazgatóság
--
25.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A felhasználással keletkező
költség, kár megalapozott-e.
A 2003. évi C. törvény 94.
§ (2h) bekezdésének
fennállása esetén ha a
hálózat-
üzemeltetőnek az országos
közút, helyi közút, valamint
közforgalom elől el nem
zárt magánút
infrastruktúrája
felhasználásával költsége,
kára keletkezik.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
26.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A felhasználással keletkező
költség, kár megalapozott-e.
A 2003. évi C. törvény 94.
§ (2h) bekezdésének
fennállása esetén ha a
hálózatüzemeltetőnek a
vasúti, hajózási és reptéri
infrastruktúrája
felhasználásával költsége,
kára keletkezik.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
27.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A felhasználással keletkező
költség megalapozott-e.
A 2003. évi C. törvény 94.
§ (2h) bekezdésének
fennállása esetén ha a
hálózat-
Magyar
Energetikai és
Közmű-
szabályozási
--
üzemeltetőnek a távhő-,
valamint villamosenergia-
infrastruktúrája
felhasználásával költsége,
kára keletkezik.
Hivatal
28.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A felhasználással keletkező
kár megalapozott-e.
A 2003. évi C. törvény 94.
§ (2h) bekezdésének
fennállása esetén ha a
hálózat-
üzemeltetőnek a távhő-,
valamint villamosenergia-
infrastruktúrája
felhasználásával költsége,
kára keletkezik.
Területileg
illetékes fővárosi
és megyei
kormányhivatal
--
29.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
Annak vizsgálata, hogy a
megtagadási ok megalapozott-
e.
Ha a hálózatüzemeltető a
földgáz infrastruktúra
tekintetében a 2003. évi C.
törvény 94. § (2h)
bekezdésének fennállása
esetén a hálózatüzemeltető
fizikai infrastruktúrája
felhasználását megtagadja.
Magyar
Bányászati és
Földtani
Szolgálat
--
30.A 2003. évi C.
törvény 94. § (2f)
bekezdése szerinti
eljárás.
A hálózatüzemeltetőnek a
fizikai infrastruktúrája
felhasználásával keletkező
költsége, kára
megalapozottságának
vizsgálata.
Ha a földgáz infrastruktúra
tekintetében a 2003. évi C.
törvény 94. § (2h)
bekezdésének fennállása
esetén a hálózatüzemeltető
fizikai infrastruktúrája
felhasználása miatt a
hálózatüzemeltetőnek
költség, kára keletkezett.
Magyar
Bányászati és
Földtani
Szolgálat
--
31.A 2003. évi C.
törvény 83/B. § (1)
A 2003. évi C. törvény 83/A.
§ (4) bekezdése szerinti
A 2003. évi C. törvény
83/B. § (5) bekezdésében
Belügyminisztéri
um
--
bekezdése szerinti
eljárás.
megtagadási okok, a
hálózatüzemeltetőnél
keletkező, az építési munkák
összehangolásából eredő
többletköltségek, valamint az
építési munkák
összehangolása érdekében
alkalmazandó tisztességes és
megkülönböztetéstől mentes
feltételek megalapozottsága.
meghatározott esetben; a
víziközmű tekintetében.
Országos
Katasztrófavédel
mi
Főigazgatóság
32.A 2003. évi C.
törvény 83/B. § (1)
bekezdése szerinti
eljárás.
A 2003. évi C. törvény 83/A.
§ (4) bekezdése szerinti
megtagadási okok, a
hálózatüzemeltetőnél
keletkező, az építési munkák
összehangolásából eredő
többletköltségek, valamint az
építési munkák
összehangolása érdekében
alkalmazandó tisztességes és
megkülönböztetéstől mentes
feltételek megalapozottsága.
A 2003. évi C. törvény
83/B. § (5) bekezdésében
meghatározott esetben; az
országos közút, helyi közút,
valamint a közforgalom
elől el nem zárt magánút
tekintetében.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
33.A 2003. évi C.
törvény 83/B. § (1)
bekezdése szerinti
eljárás.
A 2003. évi C. törvény 83/A.
§ (4) bekezdése szerinti
megtagadási okok, a
hálózatüzemeltetőnél
keletkező, az építési munkák
összehangolásából eredő
többletköltségek, valamint az
építési munkák
összehangolása érdekében
alkalmazandó tisztességes és
megkülönböztetéstől mentes
A 2003. évi C. törvény
83/B. § (5) bekezdésében
meghatározott esetben; a
vasúti, hajózási és reptéri
infrastruktúra tekintetében.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
feltételek megalapozottsága.
34.A 2003. évi C.
törvény 83/B. § (1)
bekezdése szerinti
eljárás.
A 2003. évi C. törvény 83/A.
§ (4) bekezdése szerinti
megtagadási okok, valamint
az építési munkák
összehangolása érdekében
alkalmazandó tisztességes és
megkülönböztetéstől mentes
feltételek megalapozottsága.
A 2003. évi C. törvény
83/B. § (5) bekezdésében
meghatározott esetben; a
távhő-, valamint
villamosenergia-
infrastruktúra tekintetében.
Mérésügyi és
műszaki
biztonsági
feladatkörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
--
35.A 2003. évi C.
törvény 83/B. § (1)
bekezdése szerinti
eljárás.
Az építési munkák
összehangolásából eredő
többletköltségek
megalapozottsága.
A 2003. évi C. törvény
83/B. § (5) bekezdésében
meghatározott esetben; a
távhő-, valamint
villamosenergia-
infrastruktúra tekintetében.
Magyar
Energetikai és
Közmű-
szabályozási
Hivatal
--
36.A 2003. évi C.
törvény 83/B. § (1)
bekezdése szerinti
eljárás.
A 2003. évi C. törvény 83/A.
§ (4) bekezdése szerinti
megtagadási okok, a
hálózatüzemeltetőnél
keletkező, az építési munkák
összehangolásából eredő
többletköltségek, valamint az
építési munkák
összehangolása érdekében
alkalmazandó tisztességes és
megkülönböztetéstől mentes
feltételek
megalapozottságának
vizsgálata.
Ha a 2003. évi C. törvény
83/B. § (1) bekezdése
szerinti eljárásában, a 83/B.
§ (5) bekezdésében
meghatározott esetben, a
83/A. § (4) bekezdése
szerinti megtagadási ok
merül fel a földgáz
infrastruktúra tekintetében.
Magyar
Bányászati és
Földtani
Szolgálat
--
37.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
Antenna, antennatartó
szerkezet építése, elhelyezése
a repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében az
építmény elhelyezés,
magassága közvetlen és
Légi közlekedési
hatóság
--
eljárása.jogszabályban meghatározott
földi berendezések
jogszabályban meghatározott
biztonsági övezetén belüli
építése esetén, ha az építmény
a repülőtér telekhatárától mért
15 kilométer távolságon belül
40 méternél, bárhol máshol a
beépítésre szánt területen 100
méternél, beépítésre nem
szánt területen 50 méternél
magasabb, illetve az építmény
magasságát (legmagasabb
pontját) növeli kizárólag
helikopter-leszállóhellyel
rendelkező repülőtér telkének
szélétől mért 500 méteren
belül 40 méternél magasabb
építmény építése, ha az
építmény magasságát
(legmagasabb pontját) növeli.
közvetett hatásainak
vizsgálata a
légiközlekedésre, a földi
telepítésű berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
38.Elektronikus
hírközlési
építmények
engedélyezési
eljárása.
Antenna, antennatartó
szerkezet elhelyezése a
repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban meghatározott
földi berendezések
jogszabályban meghatározott
biztonsági övezetén belül
létesített minden építmény
esetén, a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer távolságon belül 40
Az állami célú
repülésbiztonsága
érdekében az építmény
elhelyezése, magassága
közvetlen és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, földi
telepítésű berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
Katonai légügyi
hatóság
--
méternél, bárhol máshol a
beépítésre szánt területen 100
méternél, beépítésre nem
szánt területen 50 méternél
magasabb építmény építése,
az építmény magasságát
(legnagyobb pontját) növelő
bővítése, kizárólag helikopter-
leszállóhellyel rendelkező
repülőtér telkének szélétől
mért 500 méteren belül 40
méternél magasabb építmény
építése, az építmény
magasságát (legnagyobb
pontját) növelő bővítése.

8. Kereskedelmi ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási
hatósági eljárás
SzakkérdésBevonás és közreműködés
feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzéséne
k határideje
2.Budapest Főváros
Kormányhivatalának
a biztonsági papírok
országhatárt, illetve
vámhatárt átlépő
kereskedelmének
engedélyezésére
irányuló eljárása.
A kérelemben
meghatározott, vizsgált
papírminta biztonsági
papírnak minősítése esetén
a biztonságos őrzés, tárolás
feltételeinek való
megfelelőség kérdése.
Minden esetben.Országos Rendőr-
főkapitányság
--
3.Üzletek működési
engedélyezési
eljárása.
Tűzvédelmi előírások
érvényesülése.
Olyan üzlet esetében,
amelyben az Országos
Tűzvédelmi Szabályzat
Hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv helyi szerve
--
szerint robbanásveszélyes
osztályba tartozó vegyi árut
és anyagot, pirotechnikai
terméket, tüzelő- és az
Országos Tűzvédelmi
Szabályzat szerint
tűzveszélyes osztályba
tartozó építőanyagot,
járművet vagy
üzemanyagot
forgalmaznak, a
Honvédelmi Minisztérium
vagyonkezelésében álló
földrészleten működtetni
kívánt üzlet kivételével.
4.A vásár és piac
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Közegészségügyi
követelményeknek való
megfelelés kérdésében.
Vásár és piac létesítése.Fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében
eljáró járási
hivatala
--
5.Üzlet működési
engedélyének
kiadása.
A higiénés és
egészségvédelmi,
táplálkozás-egészségügyi és
dietetikai, az ivóvíz
minőségi, a települési
hulladékkal és nem
közművel összegyűjtött
háztartási szennyvízzel
kapcsolatos
közegészségügyi,
járványügyi vonatkozású
Minden esetben.A Magyar
Honvédség
létesítményeinek
területén kívül
működtetni kívánt
üzlet működésének
engedélyezése
esetén a fővárosi
és megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
--
követelményeknek,
valamint a kémiai
biztonságra és a
dohányzóhelyek
kijelölésére vonatkozó
jogszabályi előírásoknak
való megfelelés.
feladatkörében
eljáró járási
hivatala
6.Üzlet működési
engedélyének
kiadása.
A higiénés és
egészségvédelmi,
táplálkozás-egészségügyi és
dietetikai, az ivóvíz
minőségi, a települési
hulladékkal és nem
közművel összegyűjtött
háztartási szennyvízzel
kapcsolatos
közegészségügyi,
járványügyi vonatkozású
követelményeknek,
valamint a kémiai
biztonságra és a
dohányzóhelyek
kijelölésére vonatkozó
jogszabályi előírásoknak
való megfelelés.
Minden esetben.A magyar
Honvédség
létesítményeinek
területén
működtetni kívánt
üzlet működésének
engedélyezése
esetén a
honvédelemért
felelős miniszter
--
7.Üzlet működési
engedélyének
kiadása.
Az állatgyógyászati
készítmények és azok
hatóanyagának, valamint a
növényvédő szerek és
hatóanyagaik
forgalmazására vonatkozó
követelményeknek való
megfelelés.
Állatgyógyászati
készítményt, annak
hatóanyagát, növényvédő
szert vagy annak
hatóanyagát forgalmazó
üzlet esetében.
Állatgyógyászati
készítmény
nagykereskedelme,
valamint
állatgyógyászati
készítmény
hatóanyagainak
forgalmazása
--
vonatkozásában az
élelmiszerlánc-
biztonsági és
állategészségügyi
hatáskörben eljáró
megyei
kormányhivatal
8.Üzlet működési
engedélyének
kiadása.
Az állatgyógyászati
készítmények és azok
hatóanyagának, valamint a
növényvédő szerek és
hatóanyagaik
forgalmazására vonatkozó
követelményeknek való
megfelelés.
Állatgyógyászati
készítményt, annak
hatóanyagát, növényvédő
szert vagy annak
hatóanyagát forgalmazó
üzlet esetében.
Állatgyógyászati
készítmény
kiskereskedelme
esetén a megyei
kormányhivatal
élelmiszerlánc-
biztonsági és
állategészségügyi
feladatkörében
eljáró járási
hivatala,
növényvédő szer
és hatóanyagai
forgalmazása
esetén a növény-
és talajvédelmi
feladatkörében
eljáró megyei
kormányhivatal
-21 nap
9.Üzlet működési
engedélyének
kiadása.
Annak vizsgálata, hogy a
hulladékgyűjtés és -tárolás
eszközei, valamint a
hulladékkezelés módja
megfelel-e a
hulladékgazdálkodási
követelményeknek, okoz-e
Nem veszélyes hulladék
forgalmazása esetén, ha a
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi engedély
nem szükséges.
Területi
környezetvédelmi
hatóság
--
a hulladékkezelés
környezetterhelést,
biztosított-e az üzlet
hulladékszállítási
szempontból történő
megközelíthetősége.
10.Üzlet működési
engedélyének
kiadása.
Tűzvédelmi szakkérdés.Az üzletben az Országos
Tűzvédelmi Szabályzat
szerint robbanásveszélyes
osztályba tartozó vegyi árut
és anyagot, pirotechnikai
terméket, tüzelő- és az
Országos Tűzvédelmi
Szabályzat szerint
tűzveszélyes osztályba
tartozó építőanyagot,
járművet vagy
üzemanyagot
forgalmaznak.
Az ingatlan-
nyilvántartás
szerint a
Honvédelmi
Minisztérium
vagyonkezelésébe
n álló földrészleten
működtetni kívánt
üzlet esetében a
honvédelemért
felelős miniszter
--
11.Üzlet működési
engedélyének
kiadása.
A honvédelmi ágazati
munkavédelmi és
munkabiztonsági
követelményeknek való
megfelelés.
Az üzletet honvédelmi és
katonai célú ingatlanon
kívánják működtetni.
Honvédelemért
felelős miniszter
--
12.Üzlet működési
engedélyének
kiadása.
Az általános és sajátos
építésügyi
követelményeknek való
megfelelés.
Az üzletet honvédelmi és
katonai célú ingatlanon
kívánják működtetni.
Honvédelemért
felelős miniszter
--
13.Vásár vagy piac
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Közegészségügyi
követelményeknek való
megfelelés.
Minden esetben.Fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi,
élelmiszerlánc-
--
biztonsági és
állategészségügyif
eladatkörében
eljáró járási
hivatal; növény- és
talajvédelmi,
valamint
fogyasztóvédelmi
feladatkörben
eljáró megyei
kormányhivatal
14.Vásár vagy piac
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Élelmiszer vagy állat vásári
értékesítése esetén az
élelmiszer-higiénia és
állategészségügyi
követelményeknek való
megfelelés.
Minden esetben.Fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi,
élelmiszerlánc-
biztonsági és
állategészségügyif
eladatkörben eljáró
járási hivatal;
növény- és
talajvédelmi,
valamint
fogyasztóvédelmi
feladatkörben
eljáró megyei
kormányhivatal
--
15.Az egyes áruk,
szolgáltatások és
anyagi értéket
képviselő jogok
vámhatárt vagy
országhatárt átlépő
A kérelemben
meghatározott, vizsgált
papírminta biztonsági
papírnak minősíthetősége,
vagyis a vizsgált
papírmintának a biztonsági
Biztonsági papírok
országhatárt, illetve
vámhatárt átlépő
kereskedelmének
engedélyezésére irányuló
eljárásban minden esetben.
Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat
--
kereskedelméről
szóló 52/2012. (III.
28.) Korm. rendelet
[a továbbiakban:
52/2012. (III. 28.)
Korm. rendelet]
szerinti, biztonsági
papír behozatalának,
kivitelének,
reexportjának
engedélyezésére
vonatkozó eljárás.
papír jogszabályban
meghatározott
feltételrendszerének való
megfelelősége és a
kérelemben meghatározott,
vizsgált papírminta
biztonsági papírnak
minősítése esetén a vizsgált
papírminta és bármely
forgalomban lévő magyar
bankjegy, biztonsági
okmány vagy értékpapír
közötti azonosság
megállapítása.
16.Az 52/2012. (III.
28.) Korm. rendelet
szerinti,
biztonsági papír
behozatalának,
kivitelének,
reexportjának
engedélyezésére
vonatkozó eljárás.
A kérelemben
meghatározott, vizsgált
papírminta biztonsági
papírnak minősítése esetén
a biztonságos őrzés, tárolás
feltételeinek való
megfelelőség
megállapítása.
Biztonsági papírok
országhatárt, illetve
vámhatárt átlépő
kereskedelmének
engedélyezésére irányuló
eljárásban minden esetben.
Országos Rendőr-
főkapitányság
--
17.A kábítószer-
prekurzorokról
szóló, 2004. február
273/2004/EK
európai parlamenti
és tanácsi rendelet (a
továbbiakban:
273/2004/EK
európai parlamenti
és tanácsi rendelet)
A kábítószer-prekurzorok
eltérítésének
megakadályozását szolgáló
tárolási feltételek és a
nyilvántartási
dokumentációk előírása,
illetve ezen feltételek
vizsgálata.
A kábítószer-prekurzor
birtoklása, forgalomba
hozatala, illetve azok
behozatala, kivitele vagy
kereskedelmi
közvetítésével kapcsolatos
tevékenység
engedélyezésére irányuló
eljárásban minden esetben.
Országos Rendőr-
főkapitányság
--
3. cikk (2)
bekezdésében,
illetve a kábítószer-
prekurzoroknak a
Közösség és
harmadik országok
közötti
kereskedelme
nyomon követésére
vonatkozó szabályok
megállapításáról
szóló, 2004.
december 22-i
111/2005/EK tanácsi
rendelet (a
továbbiakban:
111/2005/EK tanácsi
rendelet) 6. cikk (1)
bekezdésében
hivatkozott
jegyzékekben
szereplő anyagok
(kábítószer-
prekurzor)
birtoklására,
forgalomba
hozatalára,
behozatalára,
kivitelére,
kereskedelmi
közvetítésével
kapcsolatos
tevékenységre
vonatkozó engedély
kiadására irányuló
eljárás.
18.A 273/2004/EK
európai parlamenti
és tanácsi rendelet 3.
cikk (2)
bekezdésében,
illetve a
111/2005/EK tanácsi
rendelet 6. cikk (1)
bekezdésében
hivatkozott
jegyzékekben
szereplő anyagok
(kábítószer-
prekurzor)
behozatalára,
kivitelére vonatkozó,
a 111/2005/EK
tanácsi rendelet 12.
és 20. cikke szerinti
eljárás.
Annak megállapítása, hogy
a kérelemben feltüntetett
határátkelőhelyen a kérelem
szerinti termékek forgalma
engedélyezhető-e a
vámeljárásra vonatkozó
követelmények alapján.
A kábítószer-prekurzor
behozatala és kivitele
engedélyezésére irányuló
eljárásban minden esetben.
Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
--
19.Az 52/2012. (III.
28.) Korm. rendelet
szerinti,
közbiztonságra
különösen veszélyes
eszközök
behozatalának
engedélyezésére
vonatkozó eljárás.
A kérelemben megjelölt,
közbiztonságra különösen
veszélyes eszköz, annak
behozatali céljára
figyelemmel közbiztonsági
kockázatot jelent-e.
A közbiztonságra
különösen veszélyes
eszközök behozatalának
engedélyezésére irányuló
eljárásban minden esetben.
Országos Rendőr-
főkapitányság
--
20.Üzletek működési
engedélyezési
Tűzvédelmi előírások
érvényesülése.
Olyan üzlet esetében,
amelyben az Országos
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
eljárása honvédelmi
létesítmény
területén.
Tűzvédelmi Szabályzat
szerint robbanásveszélyes
osztályba tartozó vegyi árut
és anyagot, pirotechnikai
terméket, tüzelő- és az
Országos Tűzvédelmi
Szabályzat szerint
tűzveszélyes osztályba
tartozó építőanyagot,
járművet vagy
üzemanyagot
forgalmaznak, a
Honvédelmi Minisztérium
vagyonkezelésében álló
földrészleten működtetni
kívánt üzlet kivételével.
21.Magyar Honvédség
létesítményeinek
területén működtetni
kívánt üzlet
működésének
engedélyezése
esetében.
Higiénés és
egészségvédelmi,
táplálkozás-egészségügyi és
dietetikai, az ivóvíz
minőségi, a települési
hulladékkal és nem
közművel összegyűjtött
háztartási szennyvízzel
kapcsolatos köz-
egészségügyi, járványügyi
vonatkozású
követelmények, valamint a
kémiai biztonságra és a
dohányzóhelyek
kijelölésére vonatkozó
jogszabályi előírások
érvényesítése.
A kizárólag kereskedelmi
üzletben forgalmazható
termékekre, valamint az
ilyen termékeket forgalma-
zó üzletek működési
engedélyezése.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
22.A 10 fő feletti
befogadó képességű
szálláshely
engedélyezése
esetében, ha a
honvédelmi és
katonai célú
ingatlanon kívánják
működtetni.
Honvédelmi ágazati
tűzvédelmi
követelményeknek való
megfelelés.
A szálláshely-szolgáltatási
tevékenyég
engedélyeztetése.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
23.Honvédelmi és
katonai célú
ingatlanon
működtetni kívánt
szálláshely
engedélyezése
esetében arra az
építményre
vonatkozóan,
amelyben a
szálláshelyet
működtetni kívánják
és ugyanarra a
rendeltetésre
vonatkozóan a
kérelem benyújtását
megelőző hat
hónapon belül
használatbavételi
engedélyt vagy
fennmaradási
engedélyt nem adtak
ki az általános
építésügyi
Magyar Honvédség nemzeti
és szövetségi védelmi
feladatai a kérelemben
foglaltak szerinti esetben
vagy további feltételek
mellett biztosíthatóak-e.
A szálláshely-szolgáltatási
tevékenyég
engedélyeztetése.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
követelményeknek
való megfelelés
kérdésében.
24.A hatósági eljárás
honvédelmi és
katonai célú
ingatlanon
működtetni kívánt
szálláshely
működési
engedélyezési
eljárásra irányul.
Honvédelmi ágazati
munka-védelmi
követelményeknek való
megfelelés.
A szálláshely-szolgáltatási
tevékenyég
engedélyeztetése.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
25.A hatósági eljárás
honvédelmi és
katonai célú
ingatlanon
működtetni kívánt
szálláshely
működési
engedélyezésére
irányul.
A higiénés és
egészségvédelmi,
táplálkozás-egészségügyi és
dietetikai, az ivóvíz
minőségi - ide nem értve
ha a szálláshelyen
élelmiszert, élelmiszer-
nyersanyagot állítanak elő,
használnak fel, hoznak
forgalomba - a települési
hulladékkal és nem
közművel összegyűjtött
háztartási szennyvízzel
kapcsolatos köz-
egészségügyi, járványügyi
vonatkozású
követelmények, valamint a
kémiai biztonságra és a
dohányzóhelyek
kijelölésére vonatkozó
jogszabályi előírások
A szálláshely-szolgáltatási
tevékenyég
engedélyeztetése.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
érvényesítése.

9. Környezet- és természetvédelmi ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági
eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés
feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.Előzetes vizsgálati,
környezeti
hatásvizsgálati, egységes
környezethasználati
engedélyezési eljárás.
Annak elbírálása, hogy a
tevékenység vízellátása,
a keletkező csapadék- és
szennyvíz elvezetése,
valamint a szennyvíz
tisztítása biztosított-e,
vízbázis védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesíthetők-e,
továbbá annak elbírálása,
hogy a tevékenység az
árvíz és a jég
levonulására, a
mederfenntartásra
milyen hatást gyakorol.
Minden esetben.Területi vízügyi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
--
3.Előzetes vizsgálati,
környezeti
hatásvizsgálati, egységes
környezethasználati
engedélyezési eljárás.
Annak elbírálása, hogy a
tevékenység kapcsán a
felszíni és felszín alatti
vizek minősége,
mennyisége védelmére
és állapotromlására
vonatkozó
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
--
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesíthetők-e.
Nagykun-Szolnok
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
4.Környezeti
hatásvizsgálati eljárás.
Az ipari baleseti
kockázatok tekintetében
a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos
baleseteknek való
kitettségből eredő
várható hatások
elbírálása.
A természeti
katasztrófáknak való
kitettség tekintetében:
annak elbírálása, hogy a
kérelem megfelelően
tartalmazza-e a telepítési
hely környezetében
feltárt kockázatokat és
azok várható hatásait.
Minden esetben.Hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
--
5.Előzetes vizsgálati,
környezeti
hatásvizsgálati eljárás.
Az atomenergia
biztonságos
alkalmazásával, a
nukleáris baleset-
elhárítással kapcsolatos
kérdésben.
Ha a tevékenység
következtében
olyan környezet-
veszélyeztetés
fordulhat elő,
amely elleni
védelmet
jogszabály
feladat- és
hatáskörébe
utalja.
Országos Atomenergia
Hivatal
--
6.Egységes környezetAz egységesHa a tevékenységOrszágos Atomenergia--
használati engedélyezési
eljárás.
környezethasználati
engedély megszerzésére
irányuló eljárás nukleáris
anyagot érint.
következtében
olyan környezet-
veszélyeztetés
fordulhat elő,
amely elleni
védelmet
jogszabály
feladat- és
hatáskörébe
utalja.
Hivatal
7.Környezetvédelmi
felülvizsgálatra való
kötelezésre irányuló
eljárás.
A felülvizsgálat
elvégzése felszíni és
felszín alatti vizek
minősége védelme
szempontjából indokolt-
e, továbbá a benyújtandó
felülvizsgálati
dokumentáció
vízvédelmi tartalmának
meghatározása.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
--
8.Környezetvédelmi
felülvizsgálatra való
kötelezésre irányuló
eljárás.
A felülvizsgálat
elvégzése
vízgazdálkodási,
vízbázisvédelmi és
vízkárelhárítási
szempontból indokolt-e,
továbbá a benyújtandó
felülvizsgálati
dokumentáció
vízgazdálkodási
tartalmának
meghatározása.
Minden esetben.Területi vízügyi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
--
9.Környezetvédelmi
működési engedélyezési
eljárás - felülvizsgálat,
teljesítményértékelés
alapján - a
környezetvédelmi
teljesítményértékelés
jóváhagyása.
A felszíni és felszín
alatti vizek minősége
védelmére
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e a
tevékenység vízellátása,
a keletkező csapadék- és
szennyvíz elvezetése,
valamint a szennyvíz
tisztítása biztosított-e, a
vízbázis védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e,
továbbá annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tevékenység az árvíz és a
jég levonulására, a
mederfenntartásra
milyen hatást gyakorol.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
--
10.Környezetvédelmi
működési engedélyezési
eljárás - felülvizsgálat,
teljesítményértékelés
alapján - a
környezetvédelmi
teljesítményértékelés
jóváhagyása.
A felszíni és felszín
alatti vizek minősége
védelmére
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e a
tevékenység vízellátása,
a keletkező csapadék- és
Minden esetben.Területi vízügyi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
Megyei
--
szennyvíz elvezetése,
valamint a szennyvíz
tisztítása biztosított-e, a
vízbázis védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e,
továbbá annak elbírálása,
hogy a tevékenység az
árvíz és a jég
levonulására, a
mederfenntartásra
milyen hatást gyakorol.
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
11.A felszín alatti vizek
védelméről szóló
kormányrendelet
szerinti, a tényfeltárásra
kötelezésre a
tényfeltárási terv
elfogadására, a
tényfeltárási
záródokumentáció
elbírálására, az "(E)
egyedi szennyezettségi
határérték"
megállapítására, a
szennyezettséggel,
károsodással kapcsolatos
beavatkozás
szükségességének
megítélésére, a
A felszín alatti vizek
védelmére vonatkozó
jogszabályi
követelmények
érvényesítése vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
--
beavatkozási terv
elfogadására a "(D)
kármentesítési célállapot
határérték"
megállapítására, a
beavatkozás
elégtelensége esetén
annak folytatásáról, a
további tényfeltárás
elrendelésére, a
beavatkozási
záródokumentáció
elfogadásával való
befejezésére, a
kármentesítési
monitoring
elrendelésére, a
kármentesítés
befejezésére, a
kármentesítési
monitoring
záródokumentáció
elbírálására irányuló
döntés meghozatala
iránti eljárás.
12.A felszín alatti vizek
védelméről szóló
kormányrendelet
szerinti, a tényfeltárásra
kötelezésre a
tényfeltárási terv
elfogadására, a
tényfeltárási
A felszín alatti vizek
védelmére vonatkozó
jogszabályi
követelmények
érvényesítése vízbázis
védőterületére,
védőidomára,
jogszabályban, illetve
Minden esetben.Területi vízügyi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
--
záródokumentáció
elbírálására, az "(E)
egyedi szennyezettségi
határérték"
megállapítására, a
szennyezettséggel,
károsodással kapcsolatos
beavatkozás
szükségességének
megítélésére, a
beavatkozási terv
elfogadására a "(D)
kármentesítési célállapot
határérték"
megállapítására, a
beavatkozás
elégtelensége esetén
annak folytatásáról, a
további tényfeltárás
elrendelésére, a
beavatkozási
záródokumentáció
elfogadásával való
befejezésére, a
kármentesítési
monitoring
elrendelésére, a
kármentesítés
befejezésére, a
kármentesítési
monitoring
záródokumentáció
elbírálására irányuló
döntés meghozatala
határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e.
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
iránti eljárás.
13.A környezetkárosodás
megelőzésének és
elhárításának rendjéről
szóló kormányrendelet
szerinti területi terv és
üzemi terv
jóváhagyására irányuló
eljárás.
A tevékenységnek,
létesítménynek a felszíni
és felszín alatti vizek
védelmére, valamint a
vizek állapotára
gyakorolt hatás
vizsgálata.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
--
14.A környezetkárosodás
megelőzésének és
elhárításának rendjéről
szóló kormányrendelet
szerinti területi terv és
üzemi terv
jóváhagyására irányuló
eljárás.
A tevékenységnek,
létesítménynek
vízbázisra, a vizek
lefolyására, az árvíz és a
jég levonulására
gyakorolt hatás
vizsgálata.
Minden esetben.Területi vízügyi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
Megyei
Katasztrófavédelmi
Igazgatóság
--
15.A környezetvédelmi
nyilatkozat elbírálására,
a környezeti
állapotvizsgálatra
kötelezésre és
állapotvizsgálat
eredményének
elbírálására irányuló
eljárás.
A felszíni és felszín
alatti vizekre gyakorolt
környezeti hatások
megállapítása.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság, a honvédelmi
és katonai célú sajátos
építményekkel
összefüggő eljárásban
országos
illetékességgel a Jász-
Nagykun-Szolnok
Megyei
Katasztrófavédelmi
--
Igazgatóság
16.A helyhez kötött 50
MWth és annál nagyobb
teljes névleges bemenő
hőteljesítményű
tüzelőberendezéshez
kapcsolt
kibocsátáscsökkentő
berendezés
meghibásodása esetén a
tüzelőberendezés
tovább-
működtetésének
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Az energiaellátás
fenntartása, beleértve a
hőszolgáltatást is, a
tüzelőberendezés
működése nélkül, más
módon biztosítható-e.
Minden esetben.Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási
Hivatal
--
17.A hulladékégetés
műszaki
követelményeiről,
működési feltételeiről és
a hulladékégetés
technológiai kibocsátási
határértékeiről szóló
rendelet alapján indított
eljárás.
A hulladékégető vagy
hulladék-együttégető
műre vonatkozó
engedély
szennyvízkibocsátási
követelményeinek
megállapítása.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság
--
18.Állatkert létesítésének,
működésének
engedélyezésére
irányuló eljárásban.
Településrendezési
eszköznek és
településfejlesztési
tervnek való megfelelés
kérdésében.
Minden esetben.Települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban a
főjegyző
--
19.A különösen és
közepesen veszélyes
állat tartására,
szaporítására,
Az állattartás helyi
szabályainak való
megfelelés kérdésében.
Minden esetben.Települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban a
főjegyző
--
elidegenítésére,
megvételére, illetve
bemutatására irányuló
engedélyezési
eljárásban.

10. Közlekedési ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági
eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.Útügyi hatósági eljárás.
Építési engedélyezési
eljárás (építés, építési
engedélytől való eltérési
engedély,
hatályhosszabbítás)
Az adott útszakasz
tervezett közúti
jelzései és
forgalomtechnikai
elemei az adott hely
ismeretében
közlekedésbiztonsági
szempontból
megfelelőek-e.
A transzeurópai
közúthálózatnak
Magyarország területén
lévő alagútjaival
kapcsolatos, az alagút
kiviteli tervének
jóváhagyása, az alagút
működési engedélyének
kiadása, a működési
engedélytől történő
eltérések
engedélyezése, a
működési engedélynek
- a biztonsági
minimum-
követelmények sérelme
esetén történő -
korlátozása,
felfüggesztése, a
biztonsági minimum-
követelményektől való
Országos Rendőr-
főkapitányság
--
eltérések engedélyezése
iránti, valamint azoknak
a feltételeknek a
meghatározására
irányuló útügyi hatósági
eljárás, amelyek
teljesülése esetén az
alagútban a
rendeltetésszerű üzem
helyreállítható, illetve
az alagút a közforgalom
számára újra
megnyitható.
3.Útügyi hatósági eljárás.
Építési engedélyezési
eljárás (építés, építési
engedélytől való eltérési
engedély,
hatályhosszabbítás)
A katasztrófa-
védelemmel
összefüggő létesítési
és használati
szabályok érvényre
juttatása kérdésében.
A transzeurópai
közúthálózatnak
Magyarország területén
lévő alagútjaival
kapcsolatos, az alagút
kiviteli tervének
jóváhagyása, az alagút
működési engedélyének
kiadása, a működési
engedélytől történő
eltérések
engedélyezése, a
működési engedélynek
- a biztonsági
minimum-
követelmények sérelme
esetén történő -
korlátozása,
felfüggesztése, a
biztonsági minimum-
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv központi
szerve
--
követelményektől való
eltérések engedélyezése
iránti, valamint azoknak
a feltételeknek a
meghatározására
irányuló útügyi hatósági
eljárás, amelyek
teljesülése esetén az
alagútban a
rendeltetésszerű üzem
helyreállítható, illetve
az alagút a közforgalom
számára újra
megnyitható.
4.Útügyi hatósági eljárás.
Építési engedélyezési
eljárás (építés, építési
engedélytől való eltérési
engedély,
hatályhosszabbítás)
Annak elbírálása,
hogy az adott
tevékenység megfelel-
e a felszín alatti vizek
minősége védelmére
vonatkozó jogszabályi
követelményeknek.
Gyorsforgalmi út,
illetve ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, főút,
összekötő út, bekötőút,
állomáshoz vezető út,
belterületi
gyorsforgalmi út,
belterületi elsőrendű
főút, belterületi
másodrendű főút,
gyűjtőút, közforgalom
elől el nem zárt
magánút - a felsorolt
utakon autóbusz öböl
Területi
vízvédelmi hatóság
--
át-, kiépítése,
forgalomba helyezése
kivételével -, parkoló,
zajárnyékoló fal,
zajárnyékoló töltés,
valamint híd, felüljáró,
alagút, aluljáró,
kerékpárút - ha ezen
létesítmények nem
kizárólag gyalogos vagy
kerékpáros forgalom
lebonyolítására
szolgálnak -
engedélyezése esetén.
5.Útügyi hatósági eljárás.
Építési engedélyezési
eljárás (építés, építési
engedélytől való eltérési
engedély,
hatályhosszabbítás)
Annak elbírálása,
hogy az adott
tevékenység megfelel-
e az ivóvízbázis
védelmére vonatkozó
jogszabályi
követelményeknek.
Gyorsforgalmi út,
illetve ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, főút,
összekötő út, bekötőút,
állomáshoz vezető út,
belterületi
gyorsforgalmi út,
belterületi elsőrendű
főút, belterületi
másodrendű főút,
gyűjtőút, közforgalom
elől el nem zárt
magánút - a felsorolt
utakon autóbusz öböl
Területi vízügyi
hatóság
--
át-, kiépítése,
forgalomba helyezése
kivételével -, parkoló,
zajárnyékoló fal,
zajárnyékoló töltés,
valamint híd, felüljáró,
alagút, aluljáró,
kerékpárút - ha ezen
létesítmények nem
kizárólag gyalogos vagy
kerékpáros forgalom
lebonyolítására
szolgálnak -
engedélyezése esetén.
6.Útügyi hatósági eljárás.
Építési engedélyezési
eljárás (építés, építési
engedélytől való eltérési
engedély,
hatályhosszabbítás)
Annak elbírálása,
hogy az adott
tevékenység megfelel-
e a vizek lefolyására,
az árvíz és a jég
levonulására
vonatkozó
követelményeknek.
Gyorsforgalmi út,
illetve ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, főút,
összekötő út, bekötőút,
állomáshoz vezető út,
belterületi
gyorsforgalmi út,
belterületi elsőrendű
főút, belterületi
másodrendű főút,
gyűjtőút, közforgalom
elől el nem zárt
magánút - a felsorolt
Területi vízügyi
hatóság
--
utakon autóbusz öböl
át-, kiépítése,
forgalomba helyezése
kivételével -, parkoló,
zajárnyékoló fal,
zajárnyékoló töltés,
valamint híd, felüljáró,
alagút, aluljáró,
kerékpárút - ha ezen
létesítmények nem
kizárólag gyalogos vagy
kerékpáros forgalom
lebonyolítására
szolgálnak -
engedélyezése esetén.
7.Útügyi hatósági eljárás.
Építési engedélyezési
eljárás (építés, építési
engedélytől való eltérési
engedély,
hatályhosszabbítás)
A létesítésre
vonatkozó tűzvédelmi
előírásoknak való
megfelelés.
Abban az esetben, ha az
eljárás
- polgári repülőteret, a
metró és földalatti
vasúti létesítményét, az
Országház,
Országgyűlési Irodaház,
Miniszterelnökség
létesítményét, valamint
az alábbi, első végleges
használatbavétellel nem
rendelkező építmény
létesítményét érinti,
- magas építmények,
- 20000 m2 összesített
szint alapterületűnél
nagyobb, 14,00 métert
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
--
meghaladó legfelső
építményszinttel
rendelkező építmény,
- a 4000 főnél nagyobb
befogadóképességű
művelődési, kulturális
rendeltetésű
közhasználatú
építmény,
- a 10.000 főnél
nagyobb
befogadóképességű
sport rendeltetésű
közhasználatú
építmény,
- az 50 MW és annál
nagyobb teljesítményű
erőmű,
- a fekvőbeteg-ellátásra,
továbbá a
menekülésben
korlátozottak
elhelyezésére szolgáló
építmény, amennyiben
az elhelyezés 14,00
méter felett történik.
8.Útügyi hatósági eljárás.
Építési engedélyezési
eljárás (építés, építési
engedélytől való eltérési
engedély,
hatályhosszabbítás)
A létesítésre
vonatkozó tűzvédelmi
előírásoknak való
megfelelés.
Minden, a 7. sortól
eltérő esetben.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv helyi szerve
-
9.A közutak, aKözúti jelzések,Gyorsforgalmi utakMegyei (fővárosi)--
közforgalom elől el nem
zárt magánutak, a
kerékpárutak, a
gyalogutak, a gyalog- és
kerékpárutak, a járdák,
valamint ezek
műtárgyai és tartozékai
építésének, forgalomba
helyezésének,
fennmaradásának és
megszüntetésének
engedélyezésére,
építésének elvi
engedélyezésére,
forgalomba
helyezésének ideiglenes
engedélyezésére, a
közlekedési hatósági
engedélyek időbeli
hatályának
meghosszabbítására
irányuló, továbbá - ha a
kérelem a szakhatóság
korábbi
állásfoglalásában foglalt
feltételeket érinti - az
építési engedélyben
foglaltaktól való eltérés
engedélyezésére
irányuló útügyi hatósági
eljárás.
forgalomtechnikai
elemek és
elhelyezésük
vizsgálata.
esetében.rendőr-
főkapitányság
10.A közutak, a
közforgalom elől el nem
A vízmentesítése
során összegyűjtött
Minden esetben.Területi vízügyi
hatóság
--
zárt magánutak, a
kerékpárutak, a
gyalogutak, a gyalog- és
kerékpárutak, a járdák,
valamint ezek
műtárgyai és tartozékai
építésének, forgalomba
helyezésének,
fennmaradásának és
megszüntetésének
engedélyezésére,
építésének elvi
engedélyezésére,
forgalomba
helyezésének ideiglenes
engedélyezésére, a
közlekedési hatósági
engedélyek időbeli
hatályának
meghosszabbítására
irányuló, továbbá - ha a
kérelem a szakhatóság
korábbi
állásfoglalásában foglalt
feltételeket érinti - az
építési engedélyben
foglaltaktól való eltérés
engedélyezésére
irányuló útügyi hatósági
eljárás.
csapadékvizek első
vízjogi engedéllyel
rendelkező befogadóig
történő ártalommentes
elvezetésének
vizsgálata.
11.A radioaktív anyag
közúti fuvarozási
tevékenység keretében
A radioaktív anyag
szállítása biztonsági
feltételeinek, valamint
Minden esetben.Országos Rendőr-
főkapitányság
--
történő továbbítása
engedélyezésére
irányuló eljárás.
annak vizsgálata
kérdésében, hogy
szükséges-e a
szállítmány fokozott
őrzés-védelmének
biztosítása.
12.Útépítéssel kapcsolatos
eljárások.
Közúti jelzések,
forgalomtechnikai
elemek és
elhelyezésük
közlekedésbiztonsági
szempontból való
megfelelőségének
vizsgálata.
Gyorsforgalmi utak,
gyorsforgalmi útnak
nem minősülő országos
közutak esetében.
Megyei (fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
13.Útépítéssel kapcsolatos
eljárások.
Közúti jelzések,
forgalomtechnikai
elemek és
elhelyezésük
közlekedésbiztonsági
szempontból való
megfelelőségének
vizsgálata.
Helyi közutak,
közforgalom elől el nem
zárt magánutak
esetében.
Városi (kerületi)
rendőrkapitányság
--
14.Útépítés engedélyezése.Annak elbírálása,
hogy a Magyar
Honvédség nemzeti és
szövetségi védelmi
feladatai a kérelemben
foglaltak szerinti
esetben vagy további
feltételek mellett
biztosíthatóak-e.
Az eljárás honvédelmi
és katonai célú
létesítmény működési
vagy védőterületén
tervezett utak
építésének
engedélyezésére
irányul.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
15.Útépítéssel kapcsolatos
eljárások.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy az
Gyorsforgalmi út
esetén.
Területi
vízvédelmi hatóság
--
adott tevékenység
megfelel-e a felszín
alatti vizek minősége
védelmére vonatkozó
jogszabályi
követelményeknek.
16.Útépítéssel kapcsolatos
eljárások.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy az
adott tevékenység
megfelel-e az
ivóvízbázis védelmére
vonatkozó
jogszabályi
követelményeknek.
Gyorsforgalmi út
esetén.
Területi vízügyi
hatóság
--
17.Útépítéssel kapcsolatos
eljárások.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy az
adott tevékenység
megfelel-e a vizek
lefolyására, az árvíz és
a jég levonulására
vonatkozó
követelményeknek.
Gyorsforgalmi út
esetén.
Területi vízügyi
hatóság
--
18.Útépítéssel kapcsolatos
eljárások.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy az
adott tevékenység
megfelel-e a felszín
alatti vizek minősége
védelmére vonatkozó
jogszabályi
követelményeknek.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, főút,
összekötő út, bekötőút,
állomáshoz vezető út,
belterületi
gyorsforgalmi út,
Területi
vízvédelmi hatóság
--
belterületi elsőrendű
főút, belterületi
másodrendű főút,
gyűjtőút, közforgalom
elől el nem zárt
magánút - a felsorolt
utakon autóbusz öböl
át-, kiépítése,
forgalomba helyezése
kivételével -, parkoló,
zajárnyékoló fal,
zajárnyékoló töltés,
valamint híd, felüljáró,
alagút, aluljáró,
kerékpárút - ha ezen
létesítmények nem
kizárólag gyalogos vagy
kerékpáros forgalom
lebonyolítására
szolgálnak -
engedélyezése esetén.
19.Útépítéssel kapcsolatos
eljárások.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy az
adott tevékenység
megfelel-e az
ivóvízbázis védelmére
vonatkozó jogszabályi
követelményeknek.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, főút,
összekötő út, bekötőút,
állomáshoz vezető út,
belterületi
gyorsforgalmi út,
belterületi elsőrendű
Területi vízügyi
hatóság
--
főút, belterületi
másodrendű főút,
gyűjtőút, közforgalom
elől el nem zárt
magánút - a felsorolt
utakon autóbusz öböl
át-, kiépítése,
forgalomba helyezése
kivételével -, parkoló,
zajárnyékoló fal,
zajárnyékoló töltés,
valamint híd, felüljáró,
alagút, aluljáró,
kerékpárút - ha ezen
létesítmények nem
kizárólag gyalogos vagy
kerékpáros forgalom
lebonyolítására
szolgálnak -
engedélyezése esetén.
20.Útépítéssel kapcsolatos
eljárások.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy az
adott tevékenység
megfelel-e a vizek
lefolyására, az árvíz és
a jég levonulására
vonatkozó
követelményeknek.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, főút,
összekötő út, bekötőút,
állomáshoz vezető út,
belterületi
gyorsforgalmi út,
belterületi elsőrendű
főút, belterületi
Területi vízügyi
hatóság
--
másodrendű főút,
gyűjtőút, közforgalom
elől el nem zárt
magánút - a felsorolt
utakon autóbusz öböl
át-, kiépítése,
forgalomba helyezése
kivételével -, parkoló,
zajárnyékoló fal,
zajárnyékoló töltés,
valamint híd, felüljáró,
alagút, aluljáró,
kerékpárút - ha ezen
létesítmények nem
kizárólag gyalogos vagy
kerékpáros forgalom
lebonyolítására
szolgálnak -
engedélyezése esetén.
21.Útépítés engedélyezése.Annak elbírálása,
hogy a létesítmény a
kérelemben foglaltak
szerinti vagy további
feltételek melletti
megvalósítása esetén
az államhatár rendje
biztosított-e, a
határrendsértések és
határesemények
megelőzhetők-e.
Az államhatártól
számított 100 méteren
belül épülő létesítmény
esetén.
Megyei (fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
22.Útépítés engedélyezése.A vasúti pálya
területének
igénybevétele a
A vasúti pálya szélső
vágányának tengelyétől
számított 100 méteren
Közlekedésért
felelős miniszter
--
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
tervezett igénybevétel
a vasút állagára, a
vasúti forgalom
biztonságára, a vasút
kezelő fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
fejlesztési terveinek
végrehajtására
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
belüli útügyi építmény
építése, elhelyezése,
megszüntetése esetén,
ha az építtető a vasúti
pályahálózat
működtetője
hozzájárulásának a
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
23.Útépítés engedélyezése.Az építmény
elhelyezése megfelel-e
a településrendezési
követelményeknek és
a helyi építési
szabályzatnak.
Minden esetben, kivéve
a nemzetgazdaságilag
szempontból kiemelt
jelentőségű beruházások
megvalósításának
gyorsításáról és
egyszerűsítéséről szóló
2006. évi LIII. törvény
(a továbbiakban: 2006.
évi LIII. törvény) 6/H. §
(14) bekezdés szerint
megindított eljárás.
Az építési
tevékenység helye
szerinti települési,
fővárosi kerületi
önkormányzat
jegyzője, a
Fővárosi
Önkormányzat
által közvetlenül
igazgatott terület
tekintetében a
fővárosi
önkormányzat
főjegyzője
--
24.Útépítés engedélyezése.Annak elbírálása,
hogy a létesítmény
vagy tevékenység a
helyi önkormányzati
Helyi jelentőségű védett
természeti területen
vagy arra közvetlen
hatást gyakorló módon
Települési
önkormányzat
jegyzője, a
fővárosban a
-21 nap
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
megvalósuló
létesítmény esetén.
főjegyző
25.A közúti alagutaknak a
178/2017. (VII. 5.)
Korm. rendelettel
kihirdetett, a Veszélyes
Áruk Nemzetközi
Közúti Szállításáról
szóló Európai
Megállapodás "B"
Mellékletének 9. rész
9.1 fejezet szerinti
jármű-jóváhagyási
eljárás.
A járműre szerelt
felépítmény műszaki
biztonsági szempontú
megfelelőségének a
megállapítása.
Minden esetben.Műszaki biztonsági
feladatkörben
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
--
26.A közúti alagutaknak a
178/2017. (VII. 5.)
Korm. rendelettel
kihirdetett, a Veszélyes
Áruk Nemzetközi
Közúti Szállításáról
szóló Európai
Megállapodás "A"
Melléklet 1. rész 1.9.5
pontja szerinti
kategóriához
rendelésében.
A katasztrófa-
védelemmel
összefüggő létesítési
és használati
szempontok érvényre
juttatása.
Minden esetben.hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv központi
szerve
--
27.A radioaktív anyag
közúti fuvarozási
tevékenység keretében
történő továbbítása
engedélyezésére
irányuló eljárás.
A radioaktív anyag
szállítása biztonsági
feltételeinek, valamint
annak vizsgálata
kérdésében, hogy
szükséges-e a
szállítmány fokozott
őrzés-védelmének
biztosítása.
Minden esetbenOrszágos Rendőr-
főkapitányság
--
28.A transzeurópai
közúthálózatnak
Magyarország területén
lévő alagútjaival
kapcsolatos, az alagút
kiviteli tervének
jóváhagyása, az alagút
működési engedélyének
kiadása, a működési
engedélytől történő
eltérések engedélyezése,
a működési
engedélynek - a
biztonsági
minimumkövetelménye
k sérelme esetén történő
- korlátozása,
felfüggesztése, a
biztonsági
minimumkövetelménye
ktől való eltérések
engedélyezése iránti,
valamint azoknak a
feltételeknek a
Az adott útszakasz
tervezett közúti
jelzései és
forgalomtechnikai
elemei az adott hely
ismeretében
közlekedésbiztonsági
szempontból
megfelelőek-e.
Minden esetben.Országos Rendőr-
főkapitányság
--
meghatározására
irányuló eljárásban,
amelyek teljesülése
esetén az alagútban a
rendeltetésszerű üzem
helyreállítható, illetve
az alagút a közforgalom
számára újra
megnyitható.
29.Repülőtérré minősítésre
irányuló hatósági
eljárás.
A katasztrófa- és
tűzvédelemmel
összefüggő létesítési
és használati
szabályoknak való
megfelelés
kérdésében.
Minden estben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
--
30.Repülőtérré minősítésre
irányuló hatósági
eljárás.
Abban a kérdésben,
hogy a repülőtér
tervezett
meteorológiai
műszerezettsége, a
műszerek mennyisége,
elhelyezése, illetve
mérési pontossága
megfelel-e az 1971.
évi 25. törvényerejű
rendelettel kihirdetett,
a nemzetközi polgári
repülésről szóló,
Chicagóban, 1944. évi
december 7. napján
aláírt Egyezmény (a
továbbiakban:
Minden esetben.Országos
Meteorológiai
Szolgálat
--
Chicagói Egyezmény)
alapján a
Meteorológiai
Világszervezet és a
Nemzetközi Polgári
Repülési Szervezet
által megállapított
előírásoknak, a
futópályák tervezett
kiépítése az uralkodó
széliránynak
megfelelő-e, hiteles
éghajlati adatokból,
megfelelő
szakismerettel készült-
e az engedélyezési
dokumentációnak a
repülések végrehajtása
szempontjából
mérvadó
meteorológiai
körülményeket
bemutató része.
31.Repülőtérré minősítésre
irányuló hatósági
eljárás.
Termőföldön
megvalósuló
tevékenység esetén, -
a termőföld minőségi
védelme kérdésében -
polgári repülőtér elvi
létesítésének és
használatbavételének
engedélyezése, illetve
a repülőtér
Minden esetben.Talajvédelmi
feladatkörében
eljáró megyei
kormányhivatal
--
létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a
leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
megszüntetésének
engedélyezése
kivételével.
32.Repülőtérré minősítésre
irányuló hatósági
eljárás.
Az egészségkárosító
kockázatok és
esetleges hatások,
valamint a repülőtér
környezetében a
légiközlekedésből
adódó zaj és rezgés
okozta, egészségre
gyakorolt hatások
vizsgálatával
kapcsolatos
szakkérdésben.
Minden esetben.A fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
feladatkörében
eljáró járási
hivatala
--
33.Repülőtérré minősítésre
irányuló hatósági
eljárás.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
Minden esetben.A területi
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatóság
-21 nap
szükséges, vagy az
engedélyezési eljárás a
Khvr. 3. számú
mellékletében
meghatározott olyan
tevékenység
megkezdését vagy
folytatását szolgálja,
amely a Khvr.-ben
meghatározott
küszöbértéket nem éri
el vagy a
tevékenységre a
Khvr.-ben
megállapított feltétel
nem teljesül - az V.
osztályú repülőtér
kivételével - annak
elbírálása kérdésében,
hogy a tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
európai uniós jogi
követelményeknek, a
tájvédelem
jogszabályban
rögzített
követelményeinek, a
környezeti zaj és
rezgés elleni
védelemre vonatkozó
szabályoknak a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e, valamint
hogy a tevékenység
következtében jelentős
környezeti hatások
feltételezhetők-e.
34.A légi közlekedési
hatóságnak a repülőtér
légi közlekedés védelme
szempontjából kis
repülőtérré minősítése
iránti eljárása.
A repülőtér megfelel-e
a fegyveres biztonsági
őrség működtetéséhez
szükséges
feltételeknek, valamint
teljesülnek-e a
300/2008/EK
rendeletben foglalt
alapkövetelmények.
Minden esetben.Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
35.A légi közlekedési
hatóságnak a repülőtér
légi közlekedés védelme
szempontjából kis
repülőtérré minősítése
iránti eljárása.
Hatáskörébe tartozó
feladatrendszer
alapján végrehajtott
védelmi kockázat
felmérése céljából.
Minden esetben.Alkotmányvédelmi
Hivatal
--
36.A légi közlekedési
hatóságnak a polgári
repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
A repülőtér megfelel-e
a fegyveres biztonsági
őrség működtetéséhez,
nemzetközi repülőtér
esetében a
határellenőrzéshez
szükséges
feltételeknek, továbbá
teljesülnek-e a
repülőtérre vonatkozó
biztonsági
alapkövetelmények.
Minden esetben.Rendőr-
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárása.
37.A légi közlekedési
hatóságnak a polgári
repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
A katasztrófa- és
tűzvédelemmel
összefüggő létesítési
és használati
szabályoknak való
megfelelés
kérdésében.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
-
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárása.
38.A légi közlekedési
hatóságnak a polgári
repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárása.
A tevékenység a
felszín alatti vizek
védelmére vonatkozó
szabályoknak a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy az
engedélyezési eljárás a
Khvr. 3. számú
mellékletében
meghatározott olyan
tevékenység
megkezdését vagy
folytatását szolgálja,
amely az ott
meghatározott
küszöbértéket nem éri
el, vagy a
tevékenységre az ott
megállapított feltétel
nem teljesül, az V.
osztályú repülőtér
kivételével.
Területi
vízvédelmi hatóság
Országos
vízvédelmi
hatóság
-
39.A légi közlekedési
hatóságnak a polgári
repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárása.
A tevékenység az
ivóvízbázisok
védelmére vonatkozó
szabályoknak a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy az
engedélyezési eljárás a
Khvr. 3. számú
mellékletében
meghatározott olyan
tevékenység
megkezdését vagy
folytatását szolgálja,
amely az ott
meghatározott
küszöbértéket nem éri
el, vagy a
tevékenységre az ott
megállapított feltétel
nem teljesül, az V.
osztályú repülőtér
kivételével.
Területi
hatóság
vízügyi--
40.A légi közlekedési
hatóságnak a
légiforgalmi
berendezések
engedélyezési
eljárásában.
Az államhatár rendje,
a határrend-sértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek
megléte.
Az államhatártól
számított 100 méteren
belül telepített
légiforgalmi
berendezések esetén.
Megyei (fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
41.A légi közlekedési
hatóságnak a radioaktív
anyag belföldi légi
fuvarozási tevékenység
keretében történő
továbbítása, valamint
földi kiszolgálásának
engedélyezésére
irányuló eljárása.
A radioaktív anyag
szállítása biztonsági
feltételeinek, valamint
annak vizsgálata
kérdésében, hogy
szükséges-e a
szállítmány fokozott
őrzés-védelmének
biztosítása.
Minden esetben.Országos Rendőr-
főkapitányság
--
42.A légi közlekedési
hatóságnak a polgári
légiközlekedés
védelmének
szabályairól és a
Légiközlekedés
Védelmi Bizottság
jogköréről, feladatairól
és működésének
rendjéről szóló
kormányrendelet
alapján védelmi tiszt
kijelölésére kötelezett
szervezetek védelmi
tisztje és a védelmi
felelős kijelölésének és
visszavonásának
jóváhagyására irányuló
eljárása.
A kijelölni tervezett
személy beosztás
betöltése során
hordozott lehetséges
biztonsági kockázati
szintjének vizsgálata.
Minden esetben.Az
Alkotmányvédelmi
Hivatal és a
Terrorelhárítási
Központ
--
43.A légi közlekedési
hatóságnak a nemzeti
légiközlekedés védelmi
minőségbiztosítási
ellenőrök kijelölésére
A nemzeti
légiközlekedés
védelmi
minőségbiztosítási
ellenőrként kijelölni
Minden esetben.Az
Alkotmányvédelmi
Hivatal és a
Terrorelhárítási
Központ
--
irányuló eljárása.tervezett személy
beosztás betöltése
során hordozott
lehetséges biztonsági
kockázati szintjének
vizsgálata.
44.A légi közlekedési
hatóságnak a repülőtéri
védelmi program, az
ahhoz kapcsolódó belső
védelmi
minőségbiztosítási
program és védelmi
képzési terv
jóváhagyására irányuló
eljárása.
A repülőtéri védelmi
program, az ahhoz
kapcsolódó belső
védelmi
minőségbiztosítási
program és védelmi
képzési terv a
légiközlekedés
biztonságával
kapcsolatos
követelményeknek
megfelel-e.
Minden esetben.Rendőr-
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
45.A légi közlekedési
hatóságnak a
légiközlekedés védelmi
berendezések, eszközök
és védelmi rendszerek
üzembe helyezésének és
működtetésének
jóváhagyására irányuló
eljárása.
A légiközlekedés
védelmi berendezések,
eszközök és védelmi
rendszerek
megfelelősége.
Minden esetben.A repülőtér
fekvése szerint
illetékes rendőr-
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
46.A légi közlekedési
hatóságnak a
légiközlekedés védelmi
berendezések, eszközök
és védelmi rendszerek
üzembe helyezésének és
A lehetséges
biztonsági kockázati
szintjének kérdésében.
Minden esetben.Alkotmányvédelmi
Hivatal
--
működtetésének
jóváhagyására irányuló
eljárása.
47.A légi közlekedési
hatóságnak a repülőtér
kényszerhelyzeti
tervének jóváhagyására
irányuló eljárása.
A repülőtér
kényszerhelyzeti terve
a jogellenes
cselekmények
megelőzésével és
felszámolásával
kapcsolatos
követelményeknek
megfelel-e.
Minden esetben.A repülőtér
fekvése szerint
illetékes rendőr-
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
48.A légi közlekedési
hatóságnak a radioaktív
anyag belföldi légi
fuvarozási tevékenység
keretében történő
továbbítása, valamint
földi kiszolgálásának
engedélyezésére
irányuló eljárása.
A radioaktív anyag
munkavállalókra és
lakosságra gyakorolt
hatása.
Minden esetben.Országos
Atomenergia
Hivatal
--
49.A légi közlekedési
hatóságnak a repülőtér
kényszerhelyzeti
tervének jóváhagyására
irányuló eljárása.
A repülőtér
kényszerhelyzeti
tervében foglaltak
megfelel-e a
katasztrófavédelem
erő- és
eszközrendszerénekbe
épített mobil és
stabil felszerelése.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
-
52.A légi közlekedési
hatóságnak a 2015/1998
bizottsági (EU)
A tiltott tárgyak
bevitele és
biztonságos őrzése,
Ha a bevinni
szándékozott tiltott
tárgy a 2015/1998
A repülőtér
fekvése szerint
illetékes rendőr-
--
végrehajtási rendelet
Melléklet 1.3.1.4.
pontjával összhangban a
szigorított védelmi
területre történő belépés
során egyes személyek,
vagy csoportok részére
a tiltott tárgyak
bevitelének tilalma alóli
felmentés megadására
irányuló eljárása.
tárolása feltételeinek
való megfelelés,
valamint annak
elbírálása kérdésében,
hogy a tiltott tárgy,
annak beviteli céljára
figyelemmel,
kockázatot jelent-e a
légiközlekedés
biztonságára vagy a
közbiztonságra.
bizottsági (EU)
végrehajtási rendelet
Melléklet 4-C. Függelék
a), b) és f) pontjába
tartozik.
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
53.A légi közlekedési
hatóságnak a 2015/1998
bizottsági (EU)
végrehajtási rendelet
Melléklet 1.3.1.4.
pontjával összhangban a
szigorított védelmi
területre történő belépés
során egyes személyek,
vagy csoportok részére
a tiltott tárgyak
bevitelének tilalma alóli
felmentés megadására
irányuló eljárása.
A bevitel és a
szigorított védelmi
területen történő
munkavégzés során
kialakuló biztonsági
kockázat szintjének
vizsgálata.
Ha a bevinni
szándékozott tiltott
tárgy a 2015/1998
bizottsági (EU)
végrehajtási rendelet
Melléklet 4-C. Függelék
a), b) és f) pontjába
tartozik.
Alkotmányvédelmi
Hivatal
--
54.A légi közlekedési
hatóságnak a a
2015/1998 bizottsági
(EU) végrehajtási
rendelet melléklet 4.4.2.
pontja alapján a
légijármű fedélzetére
tiltott eszközök
Az engedélyben
foglaltak jelentenek-e
kockázatot a
légiközlekedés
védelme
szempontjából.
Minden esetben.Az
Alkotmányvédelmi
Hivatal, az
általános
rendőrségi
feladatok ellátására
létrehozott szerv és
a Terrorelhárítási
--
felvitelére irányuló
engedélyezési eljárás.
Központ
55.A légi közlekedési
hatóságnak a 2015/1998
bizottsági (EU)
végrehajtási rendelet
Melléklet 1.3.1.4.
pontjával összhangban a
szigorított védelmi
területre történő belépés
során egyes személyek,
vagy csoportok részére
a tiltott tárgyak
bevitelének tilalma alóli
felmentés megadására
irányuló eljárása.
A tiltott tárgyak
bevitele és
biztonságos őrzése,
tárolása, felhasználása
kérdésében, valamint
terrorveszély
kérdésében.
Ha a bevinni
szándékozott tiltott
tárgy a 2015/1998
bizottsági (EU)
végrehajtási rendelet
Melléklet 4-C. Függelék
a), b) és f) pontjába
tartozik.
Terrorelhárítási
Központ
--
56.A légi közlekedési
hatóságnak légiforgalmi
irányító szolgálat
védelmi tervének
jóváhagyására irányuló
elsőfokú eljárása.
A védelmi terv a
terrorizmus elleni
védekezés és a
nemzetbiztonsági
szempontoknak
megfelel-e.
Minden esetben.Az
Alkotmányvédelmi
Hivatal és a
Terrorelhárítási
Központ
--
57.A légi közlekedési
hatóságnak a
meghatalmazott
ügynök, az ismert
feladó és a fedélzeti
ellátmány
meghatalmazott
beszállítója minősítése
tárgyában indult eljárás.
A védelmi
ellenőrzések
végrehajtása és a
fizikai védelem
biztosítása.
Minden esetben.Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
58.A légi közlekedésiAz engedélybenMinden esetben.Alkotmányvédelmi--
hatóságnak a
meghatalmazott
ügynök, az ismert
feladó és a fedélzeti
ellátmány
meghatalmazott
beszállítója minősítése
tárgyában indult eljárás.
foglaltak jelentenek-e
kockázatot a
légiközlekedés
védelme
szempontjából.
Hivatal
59.A légi közlekedési
hatóságnak a
meghatalmazott
ügynök, az ismert
feladó és a fedélzeti
ellátmány
meghatalmazott
beszállítója minősítése
tárgyában indult eljárás.
Az engedélyben
foglaltak jelentenek-e
kockázatot a
légiközlekedés
védelme
szempontjából.
Minden esetben.Az általános
rendőrségi
feladatok ellátására
létrehozott szerv
--
60.A légi közlekedési
hatóságnak a
meghatalmazott
ügynök, az ismert
feladó és a fedélzeti
ellátmány
meghatalmazott
beszállítója minősítése
tárgyában indult
eljárása.
Az engedélyben
foglaltak jelentenek-e
kockázatot a
légiközlekedés
védelme
szempontjából.
Minden esetben.Terrorelhárítási
Központ
--
61.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
A katasztrófa- és
tűzvédelemmel
összefüggő létesítési
és használati
szabályoknak való
megfelelés.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
-
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
62.Leszállóhely létesítésére
irányuló engedélyezési
eljárás.
A katasztrófa- és
tűzvédelemmel
összefüggő létesítési
és használati
szabályoknak való
megfelelés
kérdésében.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
-
63.A légiforgalmi
berendezések
engedélyezési eljárásai.
A légiforgalmi
berendezések
létesítésére vonatkozó
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
-
64.A repülőtér légi
közlekedés védelme
szempontjából kis
Abban a kérdésben,
hogy a repülőtér
megfelel-e a fegyveres
Minden esetben.Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
repülőtérré minősítése
iránti eljárás.
biztonsági őrség
működtetéséhez
szükséges
feltételeknek, valamint
teljesülnek-e a
300/2008/EK
rendeletben foglalt
alapkövetelmények.
65.A repülőtér légi
közlekedés védelme
szempontjából kis
repülőtérré minősítése
iránti eljárás.
A hatáskörébe tartozó
feladatrendszer
alapján végrehajtott
védelmi kockázat
felmérése céljából.
Minden esetben.Alkotmányvédelmi
Hivatal
--
66.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
Abban a kérdésben,
hogy a repülőtér
megfelel-e a fegyveres
biztonsági őrség
működtetéséhez,
nemzetközi repülőtér
esetében a
határellenőrzéshez
szükséges
feltételeknek, továbbá
teljesülnek-e a
repülőtérre vonatkozó
biztonsági
alapkövetelmények.
Minden esetben.A repülőtér
fekvése szerint
illetékes rendőr-
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
67.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
A légiforgalmi
berendezések
létesítésére vonatkozó
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
-
68.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
Annak elbírálása,
hogy a repülőtéri
meteorológiai
berendezések
létesítése, üzembe
Repülőtéri
meteorológiai
berendezések létesítési
és üzembe helyezési
eljárása során.
Országos
Meteorológiai
Szolgálat
--
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
helyezése,
üzemeltetése, az
eszközök
karbantartottsága
megfelel-e a Chicagói
Egyezmény alapján a
Meteorológiai
Világszervezet és a
Nemzetközi Polgári
Repülési Szervezet
által megállapított
előírásoknak, valamint
a repülésmeteorológiai
információk hiteles
forrásból származnak-
e.
69.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
A termőföldön
megvalósuló
tevékenység esetén - a
termőföld minőségi
védelme kérdésében -
a polgári repülőtér elvi
létesítésének és
használatbavételének
engedélyezése, illetve
a repülőtér
létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
Minden esetben.A talajvédelmi
igazgatási
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
--
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
megszüntetésének
engedélyezése
kivételével.
70.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
Az egészségkárosító
kockázatok és
esetleges hatások,
valamint a repülőtér
környezetében a
légiközlekedésből
adódó zaj és rezgés
okozta, egészségre
gyakorolt hatások
vizsgálatával
kapcsolatos
szakkérdésben.
Minden esetben.A fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
A
népegészségügyi
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
-
hatósági eljárás.
71.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy az
engedélyezési eljárás a
Khvr. 3. számú
mellékletében
meghatározott olyan
tevékenység
megkezdését vagy
folytatását szolgálja,
amely a Khvr.-ben
meghatározott
küszöbértéket nem éri
el, vagy a
tevékenységre a
Khvr.-ben
megállapított feltétel
nem teljesül - az V.
osztályú repülőtér
kivételével - annak
elbírálása kérdésében,
hogy a tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi
követelményeknek, a
tájvédelem
Minden esetben.A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
-21 nap
jogszabályban
rögzített
követelményeinek, a
környezeti zaj és
rezgés elleni
védelemre vonatkozó
szabályoknak a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e, valamint
hogy a tevékenység
következtében jelentős
környezeti hatások
feltételezhetők-e.
72.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
A nemzetközi
forgalom számára
tervezett repülőtér
esetében, annak
elbírálása kérdésében,
hogy biztosítottak-e a
vámeljárás feltételei.
Minden esetben.Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
Repülőtéri
Igazgatósága
Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
Központi
Irányítás
-
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
73.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a tervezett
tevékenység a
kulturális örökség
védelme
jogszabályban
rögzített
követelményeinek - a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett -
megfelel-e,
amennyiben a
repülőtér létesítése,
valamint fejlesztése
esetén a futópályák
számának növelésére,
műszaki jellemzőinek
megváltoztatására,
füves repülőtéren
szilárd burkolatú
futópálya kiépítésére,
a meglévő futópálya
hosszának
hosszabbítására,
gurulóút hálózat
bővítésére, továbbá a
Minden esetben.A kulturális
örökségvédelmi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
--
több megvalósulási
szakaszra bontott
építkezés esetében, a
további szakaszokban
megépítendő építmény
építésére irányuló
tevékenység
nyilvántartott
régészeti lelőhelyen
vagy régészeti
védőövezet területén
valósul meg.
74.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tervezett tevékenység
a kulturális örökség
védelme
jogszabályban
rögzített
követelményeinek - a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett -
megfelel-e, ha a
tevékenység
műemléki területen
vagy nyilvántartott
műemléki értéket,
műemléket érintően
valósul meg.
Minden esetben.A kulturális
örökségvédelmi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
--
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
75.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
A repülőtér területén
lévő, a repülőtér
létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a
leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános
építményekkel
kapcsolatos
eljárásokban - az
építésügyi és
építésfelügyeleti
hatósági eljárásokról
és ellenőrzésekről,
valamint az építésügyi
hatósági
szolgáltatásról szóló
312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet [a
továbbiakban:
312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet] 57. §-
ában meghatározottak
szerint a helyi építési
Minden esetben.A repülőtér
fekvése szerinti az
építésügyi és az
építésfelügyeleti
hatóságok
kijelöléséről és
működési
feltételeiről szóló
343/2006. (XII.
23.) Korm.
rendeletben
meghatározott
építésügyi hatóság
--
szabályzatnak, a
szabályozási tervnek,
az általános érvényű
kötelező építésügyi
előírásoknak, valamint
az épített környezet
alakításáról és
védelméről szóló
törvényben foglalt
feltételeknek való
megfelelés
kérdésében.
76.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy az
engedélyezési eljárás a
Khvr. 3. számú
mellékletében
meghatározott olyan
tevékenység
megkezdését vagy
folytatását szolgálja,
amely a Khvr.-ben
meghatározott
küszöbértéket nem éri
el, vagy a
tevékenységre a
Khvr.-ben
Minden esetben.A területi
vízvédelmi, illetve
vízügyi hatóság
Az országos
vízvédelmi,
illetve vízügyi
hatóság
-
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
megállapított feltétel
nem teljesül - az V.
osztályú repülőtér
kivételével - annak
elbírálása kérdésében,
hogy a tevékenység a
felszín alatti vizek,
illetve az
ivóvízbázisok
védelmére vonatkozó
szabályoknak a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
77.A vízi repülőtér, állami
repülések céljára
szolgáló repülőtér és
közös felhasználású
repülőtér kivételével
repülőtér
üzemeltetésének
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Ha az üzemeltetéshez
környezetvédelmi
engedély vagy
egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, annak
elbírálása kérdésében,
hogy szükséges-e
zajgátló intézkedések
előírása, továbbá az
üzemeltetés a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e a természet
védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi
Minden esetben.A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
követelményeknek.
78.A vízi repülőtér, állami
repülések céljára
szolgáló repülőtér és
közös felhasználású
repülőtér kivételével
repülőtér
üzemeltetésének
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a repülőtéri
meteorológiai
berendezések
üzemeltetése, az
eszközök
karbantartottsága
megfelel-e Chicagói
Egyezmény alapján a
Meteorológiai
Világszervezet és a
Nemzetközi Polgári
Repülési Szervezet
által megállapított
előírásoknak.
Minden esetben.Országos
Meteorológiai
Szolgálat
--
79.A légiforgalmi
berendezések
engedélyezési
eljárásaiban.
A légiforgalmi
berendezések
létesítésére vonatkozó
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerv
-
80.A légiforgalmi
berendezések
engedélyezési
eljárásaiban.
Az államhatár rendje,
a határrend-sértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek
megléte.
Az államhatártól
számított 100 méteren
belül telepített
légiforgalmi
berendezések esetén.
A megyei, fővárosi
rendőr-
főkapitányság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
81.A légiforgalmi
berendezések
engedélyezési
eljárásaiban.
Annak elbírálása,
hogy a tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi
Ha a légiforgalmi
berendezés védett
természeti területen,
Natura 2000 területen
történik vagy ezekre
A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
21 nap
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
közvetlen hatással van,
valamint a légiforgalmi
berendezés
telepítéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
megyei
kormányhivatal
82.A légiforgalmi
berendezések
engedélyezési
eljárásaiban.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
repülőtéri
meteorológiai
berendezések
létesítése, üzembe
helyezése,
üzemeltetése, az
eszközök
karbantartottsága
megfelel-e a
nemzetközi polgári
repülésről szóló,
Chicagóban, 1944. évi
december 7. napján
aláírt Egyezmény
alapján a
Meteorológiai
Világszervezet és a
Nemzetközi Polgári
Repülési Szervezet
által megállapított
előírásoknak, valamint
a repülésmeteorológiai
Repülőtéri
meteorológiai
berendezések létesítési
és üzembe helyezési
eljárása során.
Országos
Meteorológiai
Szolgálat
--
információk hiteles
forrásból származnak-
e
83.A légiforgalmi
berendezések
engedélyezési
eljárásaiban.
A berendezés sugár-
egészségügyi hatásai,
kockázatai.
A berendezés
típuscseréje, valamint a
repülőtér területén
történő légiforgalmi
berendezés telepítése
kivételével a nem
ionizáló sugárzó
berendezést szolgáló
építmény hatósági
engedélyezése esetén.
Nemzeti
Népegészségügyi
Központ
-
84.A repülőterek
környezetében
létesítendő zajgátló
védőövezetek
kijelölésével
kapcsolatos eljárás.
Az egészségkárosító
kockázatok és
esetleges hatások
felmérésével, valamint
a repülőtér
környezetében a légi
közlekedésből adódó
zaj és rezgés okozta
egészségre gyakorolt
hatások vizsgálatával
kapcsolatos
szakkérdésekben,
valamint kórházra
vagy jelentős
gyógyüdülőhelyre
való tekintettel az E-
jelű zajgátló övezet
kijelölése
szükségességének
elbírálása kérdésében.
Minden esetben.A fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
A
népegészségügyi
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
-
85.A repülőterek
környezetében
létesítendő zajgátló
védőövezetek
kijelölésével
kapcsolatos eljárás.
Annak vizsgálata,
hogy a zajmonitoring
rendszer kiépítése a
környezeti zaj
mérésére indokolt-e,
hogy a tervezett
zajcsökkentési
intézkedések milyen
feltételek mellett
segítik elő a környezet
zajvédelmi
állapotának javítását,
valamint, országos
jelentőségű védett
természeti területek és
Natura 2000 területek
érintettsége esetén,
annak elbírálása
kérdésében, hogy a
zajgátló védőövezet
kijelölése a természet
védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi
jogi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Minden esetben.A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
86.A radioaktív anyag
belföldi légi fuvarozási
tevékenység keretében
történő továbbítása,
A radioaktív anyag
szállítása biztonsági
feltételeinek, valamint
annak vizsgálata
Minden esetben.Országos Rendőr-
főkapitányság
--
valamint földi
kiszolgálásának
engedélyezésére
irányuló eljárás.
kérdésében, hogy
szükséges-e a
szállítmány fokozott
őrzés-védelmének
biztosítása.
87.A nyilvános repülőtérre,
leszállóhelyre
vonatkozó hatósági
engedélyezési eljárás.
Annak kérdésében,
hogy a tervezett
tevékenység a
honvédelmi célú
légiközlekedés
biztonságát, így
különösen a
honvédelemért felelős
miniszter által
létrehozott légi kutató-
mentő szolgálat
hatáskörébe tartozó
feladatok ellátását,
Magyarország
légterének védelmét
ellátó szolgálatok
tevékenységét vagy a
Magyar Honvédség,
illetve a szövetséges
fegyveres erők
feladatainak ellátását
akadályozza-e.
Minden esetben.A katonai légügyi
hatóság
--
88.A leszállóhely
létesítésére irányuló
engedélyezési eljárás.
A katasztrófa- és
tűzvédelemmel
összefüggő létesítési
és használati
szabályoknak való
megfelelés
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
-
kérdésében.
89.A leszállóhely
létesítésére irányuló
engedélyezési eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi
követelményeknek, a
tájvédelem
jogszabályban
rögzített
követelményeinek, a
környezeti zaj és
rezgés elleni
védelemre vonatkozó
szabályoknak,
valamint a tájvédelem
jogszabályban
rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Minden esetben.A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében
megyei
kormányhivatal
21 nap
90.Környezetvédelmi
szempontból korlátozott
légtér hajtóművel
felszerelt légijárművel,
valamint hőlégballonnal
történő
igénybevételének
előzetes hatósági
engedélyezési eljárás.
a) térképezés céljából
történő repülés,
b) mérőkamerás légi
fényképezés vagy
egyéb, távérzékelési
célú repülés,
c) egyéb képrögzítés,
illetve felvételkészítés
céljából történő
Minden esetben.A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
repülés,
d) szúnyogirtás, mező-
és erdőgazdasági légi
munkavégzés céljából
végzett repülés,
e) polgári célú légi
felderítés és
megfigyelés (például
vezetékellenőrzés,
vadszámlálás) céljából
végzett repülés,
f) egyéb, közérdekű
célból történő repülés
esetén - a (2)
bekezdésben
meghatározott
szakkérdésben -
(2) Az (1)
bekezdésben
meghatározott
szakhatóság
állásfoglalásában
a) értékeli az
engedélyezés tárgyát
képező
tevékenységnek a
védett és a fokozottan
védett, valamint a
közösségi jelentőségű
madárfajok egyedeire,
populációira, élő-,
táplálkozó- és
szaporodóhelyeire
gyakorolt várható
hatását, és
b) a természeti értékek
veszélyeztetésének
elkerülése, valamint a
veszélyeztetés
mértékének
csökkentése
érdekében - a repülési
szabályok
figyelembevételével -
a repülési útvonalra, a
repülési magasságra,
illetve a repülés
időtartamára
vonatkozóan
feltételeket határozhat
meg.
91.Légijármű rendszeres
használatára nem
nyilvános fel- és
leszállóhely
létesítésének
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a tevékenység a
környezeti zaj és
rezgés elleni
védelemre vonatkozó
szabályoknak
megfelel-e.
Minden esetben.A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
92.A polgári
légiközlekedés
védelmének
szabályairól és a
Légiközlekedés
Védelmi Bizottság
jogköréről, feladatairól
és működésének
rendjéről szóló
A kijelölni tervezett
személy beosztás
betöltése során
hordozott lehetséges
biztonsági kockázati
szintjének vizsgálata
tekintetében.
Minden esetben.Az
Alkotmányvédelmi
Hivatal és a
Terrorelhárítási
Központ
--
kormányrendelet
alapján védelmi tiszt
kijelölésére kötelezett
szervezetek védelmi
tisztje és a védelmi
felelős, valamint a
védelmi oktató
kijelölésének és
visszavonásának
jóváhagyására irányuló
eljárás.
93.A nemzeti
légiközlekedés védelmi
minőségbiztosítási
ellenőrök kijelölésére
irányuló eljárás.
A nemzeti légi
közlekedés védelmi
minőségbiztosítási
ellenőrként kijelölni
tervezett személy
beosztás betöltése
során hordozott
lehetséges biztonsági
kockázati szintjének
vizsgálata
tekintetében.
Minden esetben.Az
Alkotmányvédelmi
Hivatal és a
Terrorelhárítási
Központ
--
94.A repülőtéri védelmi
program, az ahhoz
kapcsolódó belső
védelmi
minőségbiztosítási
program és védelmi
képzési terv
jóváhagyására irányuló
eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a repülőtéri
védelmi program, az
ahhoz kapcsolódó
belső védelmi
minőségbiztosítási
program és védelmi
képzési terv a
légiközlekedés
biztonságával
kapcsolatos
Minden esetben.A repülőtér
fekvése szerint
illetékes rendőr-
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
követelményeknek
megfelel-e.
95.A légiközlekedés
védelmi berendezések,
eszközök és védelmi
rendszerek üzembe
helyezésének és
működtetésének
jóváhagyására irányuló
eljárás.
A légi közlekedés
védelmi berendezések,
eszközök és védelmi
rendszerek
megfelelőségének
kérdése.
Minden esetben.A repülőtér
fekvése szerint
illetékes rendőr-
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
96.A robbanóanyag-kereső
kutya és vezetője
jóváhagyására irányuló
eljárás.
A légi közlekedés
védelmi berendezések,
eszközök és védelmi
rendszerek
megfelelőségének
kérdése.
Minden esetben.Rendőrségi
Oktatási és
Kiképző Központ
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
97.A repülőtér
kényszerhelyzeti
tervének jóváhagyására
irányuló eljárás.
Annak elbírálása
kérdése, hogy
a) a repülőtér
kényszerhelyzeti terve
a jogellenes
cselekmények
megelőzésével és
felszámolásával
kapcsolatos
követelményeknek
megfelel-e.
Minden esetben.A repülőtér
fekvése szerint
illetékes rendőr-
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
98.A repülőtér
kényszerhelyzeti
tervének jóváhagyására
irányuló eljárás.
Annak elbírálása
kérdése, hogy a
repülőtér
kényszerhelyzeti
tervében foglaltak
megfelelnek-e a
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
-
katasztrófavédelem
erő- és
eszközrendszerének,
beépített mobil, stabil
felszerelésének.
99.A 2015/1998 bizottsági
(EU) végrehajtási
rendelet Melléklet 1.6.2.
pontjával összhangban a
szigorított védelmi
területre történő belépés
során egyes személyek,
vagy csoportok részére
a tiltott tárgyak
bevitelének tilalma alóli
felmentés megadására
irányuló eljárás.
Abban az esetben, ha
a bevinni szándékozott
tiltott tárgy a
2015/1998 bizottsági
(EU) végrehajtási
rendelet Melléklet 1 -
A. Függelékébe
tartozik:
a) a tiltott tárgyak
bevitele és
biztonságos őrzése,
tárolása feltételeinek
való megfelelés,
valamint annak
elbírálása kérdésében,
hogy a tiltott tárgy,
annak beviteli céljára
figyelemmel,
kockázatot jelent-e a
légiközlekedés
biztonságára vagy a
közbiztonságra .
Minden esetben.A repülőtér
fekvése szerint
illetékes rendőr-
főkapitányság,
Budapesten és Pest
megyében a
Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
--
100.A 2015/1998 bizottsági
(EU) végrehajtási
rendelet Melléklet 1.6.2.
pontjával összhangban a
szigorított védelmi
területre történő belépés
Abban az esetben, ha
a bevinni szándékozott
tiltott tárgy a
2015/1998 bizottsági
(EU) végrehajtási
rendelet Melléklet 1 -
Minden esetben.Terrorelhárítási
Központ
--
során egyes személyek,
vagy csoportok részére
a tiltott tárgyak
bevitelének tilalma alóli
felmentés megadására
irányuló eljárás.
A. Függelékébe
tartozik: a tiltott
tárgyak bevitele és
biztonságos őrzése,
tárolása, felhasználása
kérdésében, valamint
terrorveszély
kérdésében.
101.Meghatalmazott
ügynök, az ismert
szállító és a fedélzeti
ellátmány
meghatalmazott
beszállítója minősítése
tárgyában indult eljárás.
A védelmi
ellenőrzések
végrehajtása
szakkérdésben.
Minden esetben.Repülőtéri Rendőr
Igazgatóság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
102.Meghatalmazott
ügynök, az ismert
szállító és a fedélzeti
ellátmány
meghatalmazott
beszállítója minősítése
tárgyában indult eljárás.
Abban a
szakkérdésben, hogy
az engedélyben
foglaltak jelentenek-e
kockázatot a
légiközlekedés
védelme
szempontjából.
Minden esetben.Az
Alkotmányvédelmi
Hivatal, az
általános
rendőrségi
feladatok ellátására
létrehozott szerv és
a Terrorelhárítási
Központ
--
103.Építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
fennmaradási
engedélyezési eljárás.
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban
meghatározott földi
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
A légiközlekedési
hatóság
--
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer esetén.
104.Építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
fennmaradási
engedélyezési eljárás.
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban
meghatározott földi
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer esetén.
A légiközlekedési
hatóság
--
105.Építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
fennmaradási
engedélyezési eljárás.
Az állami célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
Távolságon belül 40
méternél, bárhol másutt
a beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
A katonai légügyi
hatóság
--
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén.
106.Építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
fennmaradási
engedélyezési eljárás.
Az állami célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
Távolságon belül 40
méternél, bárhol másutt
a beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén.
A katonai légügyi
hatóság
--
107.Építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
fennmaradási
engedélyezési eljárás.
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
földi berendezések
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért
15 kilométer távolságon
belül
40 méternél, bárhol
A légiközlekedési
hatóság
--
légiközlekedés
biztonságára.
másutt a beépítésre
szánt területen 100
méternél, beépítésre
nem szánt területen 50
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén,
bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
108.Építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
fennmaradási
engedélyezési eljárás.
Az állami célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
földi berendezések
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért
15 kilométer távolságon
belül
40 méternél, bárhol
másutt a beépítésre
szánt területen 100
méternél, beépítésre
A katonai légügyi
hatóság
-
nem szánt területen 50
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén,
bontási engedélyezési
eljárás kivételével.
109.Építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
fennmaradási
engedélyezési eljárás.
Az építmény
elhelyezkedésének,
magasságának,
jellegének közvetlen
és közvetett hatása a
polgári légiközlekedés
biztonságára, a
repülési eljárásokra, a
léginavigációs
szolgálatokra, továbbá
a földi telepítésű
navigációs
berendezések
működésére.
Bontás kivételével, ha
az eljárás
a) polgári repülőtér,
valamint a repülés
biztonságát szolgáló
földi berendezések
biztonsági övezetén
belüli,
b) polgári repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer - kizárólag
helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
esetében 500 m -
távolságon belül 40
méternél magasabb,
A polgári célú
légiközlekedésre
gyakorolt hatás
vizsgálata
tekintetében a
légiközlekedési
hatóság
-
c) beépítésre szánt
területen 100 méternél
magasabb, és
d) beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb
építményre vonatkozik.
110.A 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet szerinti
összevont telepítési
eljárás integrált építési
engedélyezési
szakaszában az építési
engedélyezési eljárás és
az országos építési
követelményektől való
eltérés engedélyezési
eljárása esetén.
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
Honvédelmi és katonai
célú építmény működési
vagy védőterületén
belüli építmény építése
esetén.
Honvédelemért
felelős miniszter
--
111.Közös felhasználású
repülőtér
repülőtérrendjének
jóváhagyására irányuló
eljárás.
A repülőtér polgári
célú felhasználása
tekintetében.
Minden esetben.A légiközlekedési
hatóság
--
112.Közös felhasználású
repülőtér
üzembentartási
engedélyezésére
irányuló eljárás.
A repülőtér polgári
célú felhasználása
tekintetében.
Minden esetben.A légiközlekedési
hatóság
--
113.Eseti légtér kijelölésére
irányuló elsőfokú
eljárás.
Eseti légtér
kijelölésének a polgári
légiforgalom
biztonságára gyakorolt
hatásának, a
Minden esetben.A légiközlekedési
hatóság
--
légtérszerkezetben és
a légiforgalmi
szolgáltatást érintő
változások
kérdésében.
114.Telekalakítási eljárásA tervezett
telekalakítás nem
korlátozza-e
indokolatlanul vagy
indokolatlan
mértékben a polgári
célú légiközlekedést,
illetve a repülőtéri
létesítmények
működését.
Ha a telekalakítás
meglévő állandó,
ideiglenes működésű
repülőtér területét érinti.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
115.A polgári repülőtér elvi
létesítésének
engedélyezésére,
létesítésének
engedélyezésére,
használatbavételének
engedélyezésére, a
repülőtér létesítésének,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítésének és
megszüntetésének
szabályairól szóló
kormányrendelet
hatálya alá tartozó
általános építmények
építési engedélyezésére,
Az egészségkárosító
kockázatok és
esetleges hatások,
valamint a repülőtér
környezetében a
légiközlekedésből
adódó zaj és rezgés
okozta, egészségre
gyakorolt hatások
vizsgálata.
A polgári repülőtér
létesítése,
használatbavétele,
fejlesztésének és
megszüntetésének,
valamint a leszállóhely
létesítése és
megszüntetése, a hozzá
tartozó általános
építmények építési
engedélyezésére,
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
A fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
A
népegészségügyi
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
-
használatbavételi
engedélyezésére,
fennmaradási
engedélyezésére és
bontására irányuló
hatósági eljárás.
116.A repülőterek
környezetében
létesítendő zajgátló
védőövezetek
kijelölésével
kapcsolatos eljárás.
Az egészségkárosító
kockázatok és
esetleges hatások
felmérésével, valamint
a repülőtér
környezetében a légi
közlekedésből adódó
zaj és rezgés okozta
egészségre gyakorolt
hatások vizsgálata.
A repülőterek
környezetében
létesítendő zajgátló
védőövezetek
kijelölése.
A fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
A
népegészségügyi
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
-
117.A vasúti közlekedési
hatóságnak a vasúti
építmény
engedélyezésére
irányuló eljárása.
Az államhatár rendje,
a határrend-sértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek,
valamint a
közlekedésbiztonsági
követelmények
megállapítása.
Minden esetben.Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
118.A vasúti közlekedési
hatóságnak a vasúti
építmény
engedélyezésére
irányuló eljárása.
A katasztrófa- és
tűzvédelemmel
összefüggő létesítési
és használati
szabályoknak való
megfelelés.
Ha az eljárás vasúti
alagutat érint.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
-
119.A felszín alatti vasutak
vasúti üzemi
Az épület, építmény
kialakítására
A következő
esetekben:
A hivatásos
katasztrófavédelmi
A hivatásos
katasztrófavédel
-
létesítményei, valamint
a vasúti üzemi
létesítményekhez
kapcsolódó felvonók,
mozgólépcsők és
mozgójárdák
engedélyezésére
irányuló eljárás.
vonatkozó tűzvédelmi
előírások betartatása,
az épület
kiüríthetősége és a
létesítményben
tartózkodó személyek
menekíthetősége.
a) vasúti állomások,
vasúti üzemi
létesítmények, valamint
a területükön lévő
felvonók esetén;
b) kiürítésre,
menekítésre figyelembe
vett mozgólépcsők, és
mozgójárdák esetén.
szerv területi
szerve
mi szerv
központi szerve
120.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Az államhatár rendje,
a határrendsértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek,
valamint a
közlekedésbiztonsági
követelmények
megállapítása
kérdésében.
Minden esetben.A megyei
(fővárosi) rendőr-
főkapitányság
Országos
Rendőr-
főkapitányság
-
121.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárás.
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai a
kérelemben foglaltak
szerinti esetben vagy
további feltételek
mellett biztosíthatóak-
e.
A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárásban, ha
az eljárás honvédelmi
vagy katonai célú
létesítmény működési
vagy védőterületén
tervezett vasúti
építményre vonatkozik.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
122.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Az ezen
építményekkel,
berendezésekkel
összefüggő műszaki
biztonsági
Ha az építési
tevékenység jogszabály
alapján hatósági
felügyelet alá tartozó
veszélyes folyadék és
Műszaki biztonsági
feladatkörben
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
-
követelményeknek
való megfelelés
kérdésében.
olvadék vasúti töltő-
lefejtő berendezést
érint.
123.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Az építmény a
kulturális örökség
védelme
jogszabályban
rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha az eljárás
nyilvántartott régészeti
lelőhelyen, régészeti
védőövezet területén,
műemléki területen
megvalósuló vagy
jogszabályban
meghatározott
esetekben műemléket
érintő tevékenység
engedélyezésére
irányul.
A kulturális
örökségvédelmi
hatáskörben eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
-
124.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Az építmény vagy az
építési tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi
követelményeknek,
valamint a tájvédelem
jogszabályban
rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e, továbbá
hogy a tevékenység
következtében jelentős
környezeti hatások
feltételezhetők-e.
Ha az építmény
külterületen, továbbá
belterületen egyedi
tájértéken, természeti
területen, országos
jelentőségű védett
természeti területen,
Natura 2000 területen
vagy barlang
védőövezetén valósul
meg, és a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
Khvr. 3. számú
A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
mellékletében meghatáro
zott olyan tevékenység
megkezdését vagy
folytatását szolgálja,
amely a Khvr.-ben
meghatározott
küszöbértéket nem éri
el, vagy a
tevékenységre a Khvr.-
ben megállapított
feltétel nem teljesül.
125.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárás.
A tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Helyi jelentőségű védett
természeti területen
vagy arra közvetlen
hatást gyakorló módon
megvalósuló vasúti
építmény esetén.
A települési
önkormányzat
jegyzője; a
fővárosban a
főjegyző
Környezetvédel
mi és
természetvédelm
i hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
21 nap
126.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárás.
A tevékenység az erdő
védelmére vonatkozó
nemzeti és közösségi
jogi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Erdőben,
erdőgazdálkodási
tevékenységet
közvetlenül szolgáló
területen vagy arra
közvetlen hatást
gyakorló módon
megvalósuló - normál
és keskeny nyomtávú -
vasúti pályaépítmény
esetén.
Az erdészeti
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
-
127.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárás.
A közút területének
nem közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
Ha az építmény építése,
megszüntetése közutat
vagy annak biztonsági
övezetét érinti, és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
Gyorsforgalmi út,
valamint közúti
határátkelőhely
közlekedési
építményei
esetében Budapest
Főváros
Kormányhivatala
-
128.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárás.
A közút területének
nem közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
Ha az építmény építése,
megszüntetése közutat
vagy annak biztonsági
övezetét érinti, és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
Gyorsforgalmi út,
valamint közúti
határátkelőhely
közlekedési
építményei
kivételével, az
országos közút,
továbbá a főváros
kivételével a
települési
önkormányzat
tulajdonában lévő
helyi közutak
esetében a
közlekedési
Budapest
Főváros
Kormányhivatala
-
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
hatósági
feladatkörében
eljáró megyei
kormányhivatal
129.A vasúti építmény
engedélyezésére
irányuló eljárásban.
A közút területének
nem közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
Ha az építmény építése,
megszüntetése közutat
vagy annak biztonsági
övezetét érinti, és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
A Fővárosi
Önkormányzat
tulajdonában lévő
helyi közutak
esetében a
közlekedési
hatósági
feladatkörében
eljáró Budapest
Főváros
Kormányhivatala
--
130.A hagyományos és a
nagysebességű
transzeurópai vasúti
rendszerrel
összefüggésben a vasúti
közlekedésről szóló
2005. évi CLXXXIII.
törvény 10. § (1)
bekezdés b)-d) pontja
szerinti műszaki
engedély kiadására
A zajvédelemre
vonatkozó
követelményeknek
való megfelelés
megállapítása
érdekében;
a vasúti pálya
közelében elhelyezett
berendezésekre és
létesítményekre
megengedhető
Minden esetben.A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
irányuló vasúti hatósági
eljárás.
mértékű talajrezgés
megállapításához;
a hagyományos és a
nagysebességű
transzeurópai vasúti
rendszer részét képező
vasúti pálya tartozékai
vagy vasúti üzemi
létesítmények körébe
tartozó villamos- vagy
hőenergia-ellátó
rendszerek működése
során a megengedhető
mértékű
környezetterhelés
megállapítása
érdekében;
a hagyományos és a
nagysebességű
transzeurópai vasúti
rendszer részét képező
karbantartó
létesítményekben
alkalmazott műszaki
berendezések és
eljárások által okozott
megengedhető
mértékű
környezetterhelés
megállapítása
érdekében, különös
tekintettel a
hulladékkezelési
követelmények
betartására.
131.A felszín alatti vasutak
vasúti üzemi
létesítményei, valamint
a vasúti üzemi
létesítményekhez
kapcsolódó felvonók,
mozgólépcsők és
mozgójárdák
engedélyezésére
irányuló eljárás.
A higiénés és
egészségvédelmi, az
ivóvíz minőségi, a
települési szilárd és
folyékony hulladékkal
kapcsolatos
közegészségügyi,
járványügyi
vonatkozású
követelményeknek
való megfelelés.
Munkavégzés céljára
szolgáló építmények
esetében a kémiai
biztonságra vonatkozó
jogszabályi
előírásoknak való
megfelelés.
Az egészségvédelem
biztosítása az Az
országos
településrendezési
és építési
követelményekről
szóló
253/1997. (XII. 20.)
Korm. rendeletben (a
továbbiakban: OTÉK
rendelet)
meghatározott egyes
épületszerkezetek és
helyiségek létesítési
1. Munkavégzés céljára
szolgáló építmény
építése, bővítése,
átalakítása esetén.
2. Az OTÉK rendelet
szerinti, az egyes
terület-felhasználási
egységeken kivételesen
elhelyezhető építmény
építése esetén.
3. Hulladékledobót,
gyógykezelés céljára
szolgáló önálló
rendeltetési
egységet tartalmazó
épület építése esetén.
A fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
A
népegészségügyi
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
-
követelményeitől való
eltéréshez
hozzájárulás.
132.A felszín alatti vasutak
vasúti üzemi
létesítményei, valamint
a vasúti üzemi
létesítményekhez
kapcsolódó felvonók,
mozgólépcsők és
mozgójárdák
engedélyezésére
irányuló eljárásban a
felszín alatti vasutak
vasúti üzemi
létesítményei, valamint
a vasúti üzemi
létesítményekhez
kapcsolódó felvonók,
mozgólépcsők és
mozgójárdák
engedélyezésére
irányuló eljárásban.
A bevonás
feltételeként
meghatározott
építményekkel,
berendezésekkel
összefüggő
jogszabályban
meghatározott
műszaki biztonsági
követelmények.
1. Ha az építési
tevékenység
1.1. hatósági felügyelet
alá tartozó nyomástartó
berendezést,
1.2. éghető vagy
veszélyes folyadék
tartályt,
1.3. ipari vagy
mezőgazdasági
gázfogyasztó
készüléket,
1.4. legalább 50 kVA
beépített
összteljesítményű és
0,4 kV vagy nagyobb
feszültségű villamos
berendezést, rendszert
érint.
A mérésügyi és
műszaki biztonsági
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
-
133.A felszín alatti vasutak
vasúti üzemi
létesítményei, valamint
a vasúti üzemi
létesítményekhez
kapcsolódó felvonók,
mozgólépcsők és
mozgójárdák
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Annak elbírálásában,
hogy a felszín feletti
épületrész az OTÉK
rendelet
50. § (2)
bekezdésében foglalt
követelményeknek
megfelel-e.
Ha a vasúti állomás
épületének felszín
feletti része építésügyi
hatósági engedélyhez
kötött építési
tevékenység.
Az építésügyi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
--
134.A veszélyes folyadék és
olvadék vasúti töltő-
lefejtő tűz- és
katasztrófavédelmi
követelményeknek való
megfelelés
meghatározása.
Az építményekkel,
berendezésekkel
összefüggő tűz- és
katasztrófavédelmi
követelményeknek
való megfelelés.
Ha az építési
tevékenység jogszabály
alapján hatósági
felügyelet alá tartozó
veszélyes folyadék és
olvadék vasúti töltő-
lefejtő berendezést
érint.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
21 nap
135.A földalatti vasúti
építmények, a
hagyományos és
nagysebességű vasúti
rendszerek vasúti
alagútjai tűz- és
katasztrófavédelmi -
különös tekintettel a
menekítési útvonalak, és
a kiürítési szabályok -
követelményeinek való
megfelelés
meghatározása.
Az ezen
építményekkel,
berendezésekkel
összefüggő tűz- és -
különös tekintettel a
menekítési, kiürítési
szakkérdésekre.
Ha az építési
tevékenység földalatti
vasúti építmények,
hagyományos és
nagysebességű vasutak
alagútjának létesítésére,
átépítésére irányul és
jogszabály alapján
hatósági felügyelet alá
tartozó.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv
központi szerve
21 nap
136.A felszín alatti vasutak
felszín alatti vasúti
állomásainak, vasúti
üzemi létesítményeinek,
valamint felvonók,
mozgólépcsők és
mozgójárdák
engedélyezésére
irányuló eljárás.
A higiénés és
egészségvédelmi, az
ivóvíz minőségi, a
települési szilárd és
folyékony hulladékkal
kapcsolatos
közegészségügyi,
járványügyi
vonatkozású
követelményeknek
való megfelelés és a
munkavégzés céljára
Munkavégzés céljára
szolgáló építmény
építése, bővítése,
átalakítása esetén,
és/vagy az OTÉK
rendelet szerinti, az
egyes terület-
felhasználási
egységeken kivételesen
elhelyezhető építmény
építése esetén, és/vagy
hulladékledobót,
A fővárosi és
megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
A
népegészségügyi
hatáskörében
eljáró fővárosi és
megyei
kormányhivatal
-
szolgáló építmények
esetében a kémiai
biztonságra vonatkozó
jogszabályi
előírásoknak való
megfelelés, továbbá az
egészségvédelem
biztosítás az OTÉK
rendeletben
meghatározott egyes
épületszerkezetek és
helyiségek létesítési
követelményeitől való
eltéréshez
hozzájárulás.
gyógykezelés céljára
szolgáló önálló
rendeltetési egységet
tartalmazó épület
építése esetén.
137.Vasútnak nem minősülő
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai a
kérelemben foglaltak
szerinti esetben vagy
további feltételek
mellett biztosíthatóak-
e.
Ha az eljárás
honvédelmi vagy
katonai célú létesítmény
működési vagy
védőterületén tervezett
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építményre vonatkozik.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
138.Vasútnak nem minősülő
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy az
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény a kulturális
örökség védelme
jogszabályban
rögzített
Ha az eljárás
nyilvántartott régészeti
lelőhelyen, régészeti
védőövezet területén,
műemléki területen
megvalósuló vagy
külön jogszabályban
meghatározott
Az örökségvédelmi
hatáskörben eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
-
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
esetekben műemléket
érintő tevékenység
engedélyezésére
irányul.
139.Vasútnak nem minősülő
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
Az építési engedély
iránti kérelem földtani
szempontú
megalapozottságának
vizsgálata
szakkérdésében.
Ha az építési
tevékenység
külterületen
felszínmozgás veszélyes
vagy bányászati
tevékenységgel érintett
területen valósul meg.
A
bányafelügyeletkén
t eljáró megyei
kormányhivatal
Magyar
Bányászati és
Földtani
Szolgálat
-
140.Vasútnak nem minősülő
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
Az üzemeltető
nyilatkozatában
foglalt feltételek vagy
a hozzájárulás
megtagadása a
gázipari
tevékenységgel
kapcsolatos
létesítmény
rendeltetésszerű
használatával és
védelmével
kapcsolatos
jogszabályi
rendelkezéseknek való
megfelelőség
vizsgálata
szakkérdésben.
Ha az építési
tevékenység
nyomvonaljellegű
kőolaj- és
földgázbányászati
létesítmény,
szállítóvezeték,
elosztóvezeték,
célvezeték, valamint
egyéb gáz és gáztermék
vezeték biztonsági
övezetében valósul
meg, és a 203/1998.
(XII. 19.) Korm.
rendelet 19/B. § (2)
bekezdése szerinti
egyetértésének
megtagadását vagy az
üzemeltető által az
egyetértés megadásához
szabott feltételeket
A
bányafelügyeletkén
t eljáró megyei
kormányhivatal
Magyar
Bányászati és
Földtani
Szolgálat
-
sérelmesnek tartja.
141.Vasútnak nem minősülő
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy az
egyéb kötöttpályás
közlekedési építmény
vagy az építési
tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi
követelményeknek,
valamint a tájvédelem
jogszabályban
rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e, továbbá
hogy a tevékenység
következtében jelentős
környezeti hatások
feltételezhetők-e.
Ha az egyéb
kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény külterületen,
továbbá belterületen
egyedi tájértéken,
természeti területen,
országos jelentőségű
védett természeti
területen, Natura 2000
területen vagy barlang
védőövezetén valósul
meg, és a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges, vagy a
műszaki engedélyezési
eljárás a Khvr. 3. számú
mellékletében meghatáro
zott olyan tevékenység
megkezdését vagy
folytatását szolgálja,
amely a Khvr.-ben
meghatározott
küszöbértéket nem éri el
vagy a tevékenységre a
Khvr.-ben megállapított
feltétel nem teljesül.
A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
142.Vasútnak nem minősülőAnnak elbírálásaHelyi jelentőségű védettA településiKörnyezetvédel-
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
kérdésében, hogy a
tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
természeti területen
vagy arra közvetlen
hatást gyakorló módon
megvalósuló egyéb
kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény esetén.
önkormányzat
jegyzője, a
fővárosban a
főjegyző
mi és
természetvédelm
i hatáskörében
eljáró megyei
kormányhivatal
143.Vasútnak nem minősülő
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tevékenység az erdő
védelmére vonatkozó
nemzeti és uniós jogi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Erdőben,
erdőgazdálkodási
tevékenységet
közvetlenül szolgáló
területen vagy arra
közvetlen hatást
gyakorló módon
megvalósuló egyéb
kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény esetén.
Az erdészeti
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
-
144.Vasútnak nem minősülő
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
Ha az egyéb
kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény építése,
megszüntetése közutat
vagy annak biztonsági
övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
A közlekedési
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
--
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján
engedélyezhető-e.
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja, gyorsforgalmi út,
valamint közúti
határátkelőhely
közlekedési építményei
kivételével, az országos
közút, továbbá a
főváros kivételével a
települési önkormányzat
tulajdonában lévő helyi
közutak esetében.
145.Vasútnak nem minősülő
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján
engedélyezhető-e.
Ha az egyéb
kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény építése,
megszüntetése közutat
vagy annak biztonsági
övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja, a Fővárosi
Önkormányzat
tulajdonában lévő helyi
közutak esetében.
A közlekedési
hatáskörében eljáró
Budapest Főváros
Kormányhivatala
--
146.Vasútnak nem minősülőAnnak elbírálásaHa az egyébA közlekedési--
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
kérdésében, hogy a
közút területének nem
közlekedési célú
igénybevétele a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény építése,
megszüntetése közutat
vagy annak biztonsági
övezetét érinti és a
kérelmező az útkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja, a fővárosi
kerületi
önkormányzatok
tulajdonában lévő
közutak esetében.
hatáskörében eljáró
Budapest Főváros
Kormányhivatala
147.Vasútnak nem minősülő
egyéb kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
engedélyezése.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
létesítmény megfelel-e
a külön jogszabályban
előírt levegővédelmi
követelményeknek.
Ha az egyéb
kötöttpályás
közlekedési rendszer
építmény
működtetéséhez
használt gépek
levegőterheléssel
járnak.
A
környezetvédelmi
és
természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
148.A hajózási hatóságnak a
kikötő, valamint a
komp- és révátkelőhely
elvi létesítési, létesítési,
használatbavételi,
továbbá fennmaradási,
Az államhatár rendje,
a határrend-sértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek
megléte.
Ha az eljárás
határátlépéssel
kapcsolatos vagy
határvizek területét
érinti.
Megyei (fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint az adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárása, továbbá ezen
eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezésére
irányuló eljárása.
149.A hajózási hatóságnak a
kikötő, valamint a
komp- és révátkelőhely
elvi létesítési, létesítési,
használatbavételi,
továbbá fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint az adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárása, továbbá ezen
eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezésére
irányuló eljárása.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tevékenység
a) a felszíni vizek
védelmére, a felszín
alatti vizek védelmére
és
b) az ivóvízbázis-
védelemre vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi vízügyi és
vízvédelmi hatóság
--
150.A hajózási hatóságnak a
kikötő, valamint a
komp- és révátkelőhely
Annak elbírálása,
hogy a vízgazdálkodás
jogszabályban
A vizek medrének,
vízjárta területeknek,
valamint árvízvédelmi
Területi vízügyi
hatóság
--
elvi létesítési, létesítési,
használatbavételi,
továbbá fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint az adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárása, továbbá ezen
eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezésére
irányuló eljárása.
meghatározott
követelményei a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
érvényesülnek-e.
létesítményeknek vízi
közlekedési célt
szolgáló alakítása,
kotrása, mesterséges
vízterek létesítése
esetében.
151.A hajókiemelő
berendezés elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárásában, valamint a
tervtől eltérés
engedélyezése iránt
eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a tevékenység
a) a felszíni vizek
védelmére, a felszín
alatti vizek védelmére
és
b) az ivóvízbázis-
védelemre vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi vízügyi és
vízvédelmi hatóság
--
152.A hajózási hatóságnak a
csak csónakok
fogadására alkalmas
Az államhatár rendje,
a határrend-sértések és
határesemények
Ha az eljárás
határátlépéssel
kapcsolatos vagy
Megyei (fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
kikötők elvi létesítési,
létesítési,
használatbavételi,
továbbá fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint az adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárása, valamint ezen
eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezése iránti
eljárása.
megelőzéséhez
szükséges feltételek
megléte.
határvizek területét
érinti.
153.A hajózási hatóságnak a
csak csónakok
fogadására alkalmas
kikötők elvi létesítési,
létesítési,
használatbavételi,
továbbá fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint az adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárása, valamint ezen
eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tevékenység a felszíni
vizek védelmére, a
felszín alatti vizek
védelmére és az
ivóvízbázis-védelemre
vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi vízügyi és
vízvédelmi hatóság
--
engedélyezése iránti
eljárása.
154.A hajózási hatóságnak a
csak csónakok
fogadására alkalmas
kikötők elvi létesítési,
létesítési,
használatbavételi,
továbbá fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint az adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárása, valamint ezen
eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezése iránti
eljárása.
Annak elbírálása,
hogy a vízgazdálkodás
és vízvédelem
jogszabályban
meghatározott
követelményei a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
érvényesülnek-e.
A vizek medrének,
vízjárta területeknek,
valamint árvízvédelmi
létesítményeknek vízi
közlekedési célt
szolgáló alakítása,
kotrása, mesterséges
vízterek létesítése
esetében.
Területi vízügyi
hatóság
--
155.A hajózási hatóságnak
az úszóműves
rakodóhelyre,
hajóállomásra,
úszóműállásra,
hajóhídra,
veszteglőhelyre, vízi
sportpályára és vízi
repülőtérre vonatkozó
létesítési, fennmaradási
és használatba vételi
engedélyezési eljárása,
Az államhatár rendje,
a határrend-sértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek
megléte.
Ha az eljárás
határátlépéssel
kapcsolatos vagy
határvizek területét
érinti.
A megyei
(fővárosi) rendőr-
főkapitányság
--
valamint ezen eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezése iránti
eljárása.
156.A hajózási hatóságnak
az úszóműves
rakodóhelyre,
hajóállomásra,
úszóműállásra,
hajóhídra,
veszteglőhelyre, vízi
sportpályára és vízi
repülőtérre vonatkozó
létesítési, fennmaradási
és használatba vételi
engedélyezési eljárása,
valamint ezen eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezése iránti
eljárása.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tevékenység a felszíni
vizek védelmére, a
felszín alatti vizek
védelmére és az
ivóvízbázis-védelemre
vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi vízügyi és
vízvédelmi hatóság
--
157.A hajózási hatóságnak
az úszóműves
rakodóhelyre,
hajóállomásra,
úszóműállásra,
hajóhídra,
veszteglőhelyre, vízi
sportpályára és vízi
repülőtérre vonatkozó
létesítési, fennmaradási
és használatba vételi
Annak elbírálása,
hogy a vízgazdálkodás
és vízvédelem
jogszabályban
meghatározott
követelményei a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
érvényesülnek-e.
A vizek medrének,
vízjárta területeknek,
valamint árvízvédelmi
létesítményeknek vízi
közlekedési célt
szolgáló alakítása,
kotrása, mesterséges
vízterek létesítése
esetében.
Területi vízügyi
hatóság
--
engedélyezési eljárása,
valamint ezen eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezése iránti
eljárása.
158.A hajózási hatóságnak a
radioaktív anyag
Magyarország vízi
útjain történő
szállításának,
fuvarozásának
engedélyezésére
irányuló eljárása.
Radioaktív anyag
szállítása biztonsági
feltételeinek, valamint
annak vizsgálata
kérdésében, hogy
szükséges-e a
szállítmány fokozott
őrzés-védelmének
biztosítása.
Minden esetben.Országos Rendőr-
főkapitányság
--
159.A hajózási hatóságnak a
határvízen üzemelő
hajózási létesítmények
használatának rendjére
vonatkozó szabályzat
jóváhagyására irányuló
eljárása.
Az államhatár
rendjének
fenntarthatósága.
Belső határon és a
magyar-horvát
határszakaszon lévő
határvízen
A városi (kerületi)
rendőrkapitányság
--
160.A hajózási hatóságnak a
határvízen üzemelő
hajózási létesítmények
használatának rendjére
vonatkozó szabályzat
jóváhagyására irányuló
eljárása.
Az államhatár
rendjének
fenntarthatósága.
A külső határon lévő
határvízen.
A határrendészeti
kirendeltség
--
161.Radioaktív anyag
Magyarország vízi
útjain történő
szállításának,
A vizek és víztartó
képződmények
radioaktív és
hőszennyezés elleni
Minden esetben.A feladó vagy
induló kikötő
szerinti,
vízvédelmi hatóság
--
fuvarozásának
engedélyezésére
irányuló eljárás.
védelmének, valamint
a vízi környezet
radioaktív
szennyeződése
ellenőrzésének
vizsgálata kérdése.
162.Az országos
közforgalmú-, vám- és
határ kikötő elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére
irányuló eljárásában, a
tervtől eltérés
engedélyezése iránti
eljárás.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tevékenység
a) a felszíni vizek
védelmére, a felszín
alatti vizek védelmére
és
b) az ivóvízbázis-
védelemre vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi vízügyi és
vízvédelmi hatóság
--
163.Az országos
közforgalmú-, vám- és
határ kikötő elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére
irányuló eljárásában, a
tervtől eltérés
engedélyezése iránti
Az államhatár rendje,
a határrend-sértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek
megléte.
Ha az eljárás
határátlépéssel
kapcsolatos vagy
határvizek területét
érinti.
A megyei
(fővárosi) rendőr-
főkapitányság
--
eljárás.
164.Az országos
közforgalmú-, vám- és
határ kikötő elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére
irányuló eljárásában, a
tervtől eltérés
engedélyezése iránti
eljárás.
Annak elbírálása,
hogy biztosíthatók-e a
vámeljárás feltételei.
Az eljárás határvizet
érint.
Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
területileg illetékes
megyei (fővárosi)
adó- és
vámigazgatósága
--
165.Az országos
közforgalmú-, vám- és
határ kikötő elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére
irányuló eljárásában, a
tervtől eltérés
engedélyezése iránti
eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a Magyar
Honvédség nemzeti és
szövetségi védelmi
feladatai a kérelemben
foglaltak szerinti
esetben vagy további
feltételek mellett
biztosíthatóak-e.
Az eljárás honvédelmi
vagy katonai célú
létesítmény működési
vagy védőterületén
tervezett hajózási
létesítmény
engedélyezésére
irányul.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
166.Az országos
közforgalmú-, vám- és
határ kikötő elvi
létesítési, létesítési,
Az építmény
elhelyezése megfelel-e
a településrendezési
követelményeknek és
Minden esetben, kivéve
a 2006. évi LIII.
törvény 6/H. § (14)
bekezdése szerint
Az építési
tevékenység helye
szerinti települési,
fővárosi kerületi
--
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére
irányuló eljárásában, a
tervtől eltérés
engedélyezése iránti
eljárás.
a helyi építési
szabályzatnak.
megindított eljárás
esetében.
önkormányzat
jegyzője, a
Fővárosi
Önkormányzat
által közvetlenül
igazgatott terület
tekintetében
a főváros
főjegyzője
-
167.Az országos
közforgalmú-, vám- és
határ kikötő elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére
irányuló eljárásában, a
tervtől eltérés
engedélyezése iránti
eljárásban.
Annak elbírálása,
hogy a tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Az illetékes
megyei
kormányhivatal
-21 nap
168.Az országos
közforgalmú-, vám- és
határ kikötő elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
Annak elbírálása,
hogy a tevékenység
alapján jelentős
környezeti hatások
feltételezhetők-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Az illetékes
megyei
kormányhivatal
-21 nap
engedélyezésére
irányuló eljárásában, a
tervtől eltérés
engedélyezése iránti
eljárásban.
169.Az országos
közforgalmú-, vám- és
határ kikötő elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére
irányuló eljárásában, a
tervtől eltérés
engedélyezése iránti
eljárásban.
Közegészség- és
járványügyekkel
kapcsolatosan.
Minden esetben.Az illetékes
fővárosi és megyei
kormányhivatal
-21 nap
170.Az országos
közforgalmú-, vám- és
határ kikötő elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére
irányuló eljárásában, a
tervtől eltérés
engedélyezése iránti
eljárásban.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
hajózási létesítmény a
kulturális örökség
védelme
jogszabályban
rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a hajózási
létesítmény régészeti
lelőhelyen, régészeti
védőövezet területén,
műemléki területen
vagy külön
jogszabályban
meghatározott
esetekben műemléket
érintő módon valósul
meg.
Az illetékes
fővárosi és megyei
kormányhivatal
--
171.A hajókiemelő
berendezés elvi
létesítési, létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárásában, valamint a
tervtől eltérés
engedélyezése iránt
eljárásban.
Annak elbírálása,
hogy a tevékenység
a) a felszíni vizek
védelmére, a felszín
alatti vizek védelmére
és
b) az ivóvízbázis-
védelemre vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi vízügyi és
vízvédelmi hatóság
--
172.A csak csónakok
fogadására alkalmas
kikötők elvi létesítési,
létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárásában, valamint
ezen eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezési
eljárásban.
Annak elbírálása,
hogy a tevékenység
a) a felszíni vizek
védelmére, a felszín
alatti vizek védelmére
és
b) az ivóvízbázis-
védelemre vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi vízügyi és
vízvédelmi hatóság
--
173.A csak csónakok
fogadására alkalmas
kikötők elvi létesítési,
létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárásában, valamint
ezen eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezési
eljárásban.
Annak elbírálása,
hogy az építmény
elhelyezése megfelel-e
a településrendezési
követelményeknek és
a helyi építési
szabályzatnak.
Új, vízi állásnak nem
minősülő, legalább 20
csónak fogadására
alkalmas csónakkikötő
esetén.
Az építési
tevékenység helye
szerinti települési,
fővárosi kerületi
önkormányzat
jegyzője; a
Fővárosi
Önkormányzat
által közvetlenül
igazgatott terület
tekintetében a
főváros főjegyzője
--
174.A csak csónakok
fogadására alkalmas
kikötők elvi létesítési,
létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárásában, valamint
ezen eljárások
vonatkozásában a
Az államhatár rendje,
a határrend-sértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek
megléte.
Ha az eljárás
határátlépéssel
kapcsolatos vagy
határvizek területét
érinti.
A megyei
(fővárosi) rendőr-
főkapitányság
--
tervtől való eltérés
engedélyezési
eljárásban.
175.A csak csónakok
fogadására alkalmas
kikötők elvi létesítési,
létesítési,
használatbavételi,
fennmaradási,
rendeltetéstől eltérő
használati és
megszüntetési
engedélyezésére,
valamint adatváltozás
átvezetésére irányuló
eljárásában, valamint
ezen eljárások
vonatkozásában a
tervtől való eltérés
engedélyezési
eljárásban.
Annak elbírálása
kérdésében, hogy
biztosíthatók-e a
vámeljárás feltételei.
Ha az eljárás határvizet
érint.
Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
területileg illetékes
megyei (fővárosi)
adó- és
vámigazgatósága
--
176.Úszóműves
rakodóhelyre,
hajóállomásra,
úszóműállásra,
hajóhídra,
veszteglőhelyre,
vízisportpályára és vízi
repülőtérre vonatkozó
létesítési, fennmaradási
és használatba vételi
engedélyezési
eljárásaiban, valamint
Annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tevékenység
a) a felszíni vizek
védelmére, a felszín
alatti vizek védelmére
és
b) az ivóvízbázis-
védelemre vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem
szükséges.
Területi vízügyi és
vízvédelmi hatóság
--
ezen eljárások
vonatkozásában a
tervtől eltérés
engedélyezési eljárás.
feltételek mellett
megfelel-e.
177.Úszóműves
rakodóhelyre,
hajóállomásra,
úszóműállásra,
hajóhídra,
veszteglőhelyre, vízi
sportpályára és vízi
repülőtérre vonatkozó
létesítési, fennmaradási
és használatba vételi
engedélyezési
eljárásaiban, valamint
ezen eljárások
vonatkozásában a
tervtől eltérés
engedélyezési eljárás.
Az államhatár rendje,
a határrend-sértések és
határesemények
megelőzéséhez
szükséges feltételek
megléte.
Ha az eljárás
határátlépéssel
kapcsolatos vagy
határvizek területét
érinti.
Megyei (fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
--
178.Úszóműves
rakodóhelyre,
hajóállomásra,
úszóműállásra,
hajóhídra,
veszteglőhelyre, vízi
sportpályára és vízi
repülőtérre vonatkozó
létesítési, fennmaradási
és használatba vételi
engedélyezési
eljárásaiban, valamint
ezen eljárások
Annak elbírálása,
hogy biztosíthatóak-e
a vámeljárás feltételei.
Az eljárás határvizet
érint.
Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
megyei (fővárosi)
adó- és
vámigazgatósága
--
vonatkozásában a
tervtől eltérés
engedélyezési eljárás.
179.Radioaktív anyag
Magyarország vízi
útjain történő
szállításának,
fuvarozásának
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Radioaktív anyag
szállítása biztonsági
feltételeinek, valamint
annak vizsgálata
kérdésében, hogy
szükséges-e a
szállítmány fokozott
őrzés-védelmének
biztosítása.
Minden esetben.Országos Rendőr-
főkapitányság
--
180.Radioaktív anyag
Magyarország vízi
útjain történő
szállításának,
fuvarozásának
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Vizek és víztartó
képződmények
radioaktív és
hőszennyezés elleni
védelmének, valamint
a vízi környezet
radioaktív
szennyeződése
ellenőrzésének
vizsgálata kérdésében.
Minden esetben.A feladó vagy
induló kikötő
szerint területileg
illetékes területi
vízvédelmi hatóság
--
181.Határvízen üzemelő
hajózási létesítmények
használatának rendjére
vonatkozó szabályzat
jóváhagyására irányuló
eljárás.
Belső határon és a
magyar-horvát
határszakaszon lévő
határvízen az
államhatár rendje
fenntarthatóságának
szakkérdésében.
Minden esetben.A hajózási
létesítmény helye
szerint illetékes
rendőrkapitányság
--
182.Határvízen üzemelő
hajózási létesítmények
használatának rendjére
vonatkozó szabályzat
Külső határon lévő
határvízen az
államhatár rendje
fenntarthatóságának
Minden esetben.A hajózási
létesítmény helye
szerint illetékes
határrendészeti
--
jóváhagyására irányuló
eljárás.
szakkérdésében.kirendeltség
183.A 343/2006. (XII. 23.)
Korm. rendeletben
kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe
tartozó engedélyezési
eljárások esetében az
építési, összevont,
az engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
illetve fennmaradási
engedélyezési eljárás.
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a légi
közlekedés
biztonságára.
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban
meghatározott földi
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer távolságon
belül 40 méternél,
bárhol máshol a
beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
Légiközlekedési
hatóság
--
növelő bővítése esetén.
184.A 343/2006. (XII. 23.)
Korm. rendeletben
kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe
tartozó engedélyezési
eljárások esetében az
építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
illetve
fennmaradási
engedélyezési eljárás.
Az állami célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a légi
közlekedés
biztonságára.
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban
meghatározott földi
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer esetén
távolságon belül 40
méternél, bárhol máshol
a beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén.
Katonai légügyi
hatóság
--
185.A 343/2006. (XII. 23.)
Korm. rendeletben
kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe
tartozó engedélyezési
eljárások esetében az
építési, összevont,
az engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
illetve
fennmaradási
engedélyezési eljárás.
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a légi
közlekedés
biztonságára.
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban
meghatározott földi
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer esetén
távolságon belül 40
méternél, bárhol máshol
a beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén.
Légiközlekedési
hatóság
--
186.A 343/2006. (XII. 23.)Az állami célú repülésA repülőtér és a repülésKatonai légügyi--
Korm. rendeletben
kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe
tartozó engedélyezési
eljárások esetében az
építési, összevont,
az engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
illetve fennmaradási
engedélyezési eljárás.
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a légi
közlekedés
biztonságára.
biztonságát szolgáló
jogszabályban
meghatározott földi
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer távolságon
belül 40 méternél,
bárhol máshol a
beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén.
hatóság
187.A 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet szerinti
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
Légiközlekedési
hatóság
--
összevont telepítési
eljárás telepítési
hatásvizsgálati
szakaszában az elvi
építési
keretengedélyezési
eljárás esetén.
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a légi
közlekedés
biztonságára.
jogszabályban
meghatározott földi
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer távolságon
belül 40 méternél,
bárhol máshol a
beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén.
188.A 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet szerinti
összevont telepítési
Az állami célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban
Katonai légügyi
hatóság
--
eljárás telepítési
hatásvizsgálati
szakaszában az elvi
építési
keretengedélyezési
eljárás esetén.
elhelyezése,
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a légi
közlekedés
biztonságára.
meghatározott földi
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer távolságon
belül 40 méternél,
bárhol máshol a
beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagas-
ságot növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén.
189.A 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet szerinti
összevont telepítési
eljárás integrált építési
A polgári célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban
meghatározott földi
Légiközlekedési
hatóság
--
engedélyezési
szakaszában az építési
engedélyezési eljárás és
az országos építési
követelményektől való
eltérés engedélyezési
eljárása esetén.
magassága közvetlen
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a légi
közlekedés
biztonságára.
berendezések
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer távolságon
belül 40 méternél,
bárhol máshol a
beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén.
190.A 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet szerinti
összevont telepítési
eljárás integrált építési
engedélyezési
Az állami célú repülés
biztonsága érdekében
az építmény
elhelyezése,
magassága közvetlen
A repülőtér és a repülés
biztonságát szolgáló
jogszabályban
meghatározott földi
berendezések
Katonai légügyi
hatóság
--
szakaszában az építési
engedélyezési eljárás és
az országos építési
követelményektől való
eltérés engedélyezési
eljárása esetén.
és közvetett
hatásainak vizsgálata a
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és a
légiközlekedés
biztonságára.
jogszabályban
meghatározott
biztonsági övezetén
belül létesített minden
építmény építése esetén,
a repülőtér
telekhatárától mért 15
kilométer távolságon
belül 40 méternél,
bárhol máshol a
beépítésre szánt
területen 100 méternél,
beépítésre nem szánt
területen 50 méternél
magasabb építmény
építése,
építménymagasságot
növelő bővítése,
kizárólag helikopter-
leszállóhellyel
rendelkező repülőtér
telkének szélétől mért
500 méteren belül 40
méternél magasabb
építmény építése,
építménymagasságot
növelő bővítése esetén.
191.A 343/2006. (XII. 23.)
Korm. rendeletben
kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe
tartozó engedélyezési
eljárások esetében az
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
Honvédelmi és katonai
célú építmény működési
vagy védőterületén
belüli építmény építése
esetén.
A katonai légügyi
hatóság
--
építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
illetve fennmaradási
engedélyezési eljárás.
192.A 343/2006. (XII. 23.)
Korm. rendeletben
kijelölt építésügyi
hatóság hatáskörébe
tartozó engedélyezési
eljárások esetében az
építési, összevont, az
engedély hatályának
meghosszabbítási,
használatbavételi,
illetve fennmaradási
engedélyezési eljárás.
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
Honvédelmi és katonai
célú építmény működési
vagy védőterületén
belüli építmény építése
esetén.
Katonai légügyi
hatóság
--
193.A 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet szerinti
összevont telepítési
eljárás telepítési
hatásvizsgálati
szakaszában az elvi
építési
keretengedélyezési
eljárás esetén.
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
Honvédelmi és katonai
célú építmény működési
vagy védőterületén
belüli építmény építése
esetén.
A katonai légügyi
hatóság
--
194.A 312/2012. (XI. 8.)
Korm. rendelet szerinti
összevont telepítési
eljárás integrált építési
engedélyezési
szakaszában az építési
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
Honvédelmi és katonai
célú építmény működési
vagy védőterületén
belüli építmény építése
esetén.
A katonai légügyi
hatóság
--
engedélyezési eljárás és
az országos építési
követelményektől való
eltérés engedélyezési
eljárása esetén.

11. Mérésügyi ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági
eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.A pénznyerő automaták
és játékautomaták
hitelesítési engedélye
kiadására irányuló
eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a kérelem
szerinti készüléktípus
megfelel-e a
pénznyerő automatára,
illetve a
játékautomatára
vonatkozó jogszabályi
előírásoknak.
A pénznyerő automaták
és játékautomaták
hitelesítésének
engedélyezése során
minden esetben.
Szerencsejáték
Felügyelet
--
3.Pénztárgép forgalmazási
engedélyezési eljárás.
A kérelemmel együtt
előterjesztett etalon
példány a
pénztárgépek műszaki
követelményeiről, a
nyugtakibocsátásra
szolgáló pénztárgépek
forgalmazásáról,
használatáról és
szervizeléséről,
valamint a
pénztárgéppel
A pénztárgép
forgalmazásának
engedélyezése során
minden esetben.
Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
-20 nap
rögzített adatok
adóhatóság felé
történő
szolgáltatásáról szóló
48/2013. (XI. 15.)
NGM rendelet 5. § (2)
és (4) bekezdésében,
valamint 3-
10. mellékletében megh
atározott adóügyi és
adójogi
követelményeknek
megfelel-e.

12. Műszaki biztonsági ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási
hatósági eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés feltétele
Elsőfokon
eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglal
ás
beszerzéséne
k határideje
2.A veszélyes
folyadékok vagy
olvadékok
tárolótartályainak és
tároló-létesítményeinek
létesítési, és üzembe
helyezési engedélyezési
eljárása.
A tervezett
tárolótartály a felszíni
vizek és a felszín alatti
vizek védelme
követelményeinek a
kérelem szerint vagy
további feltételek
mellett megfelel-e.
Tárolótartály létesítése
és üzembe helyezése
esetén, ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
Területi
vízvédelmi
hatóság
--
3.A veszélyes
folyadékok vagy
olvadékok
tárolótartályainak és
tároló-létesítményeinek
A tervezett
tárolótartály a
vízbázis-védelem
követelményeinek a
kérelem szerint vagy
Tárolótartály létesítése
és üzembe helyezése
esetén, ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
Területi vízügyi
hatóság
--
létesítési és üzembe
helyezési engedélyezési
eljárása.
további feltételek
mellett megfelel-e.
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
4.A veszélyes
folyadékok vagy
olvadékok
tárolótartályainak és
tároló-létesítményeinek
létesítési és üzembe
helyezési engedélyezési
eljárása.
A létesítésre
vonatkozó tűzvédelmi
előírásoknak és
tűztávolságoknak való
megfelelés.
Éghető töltet esetében
tárolótartály létesítése és
üzembe helyezése esetén,
ha az eljárás az alábbi
létesítményeket,
építményeket érinti:
polgári repülőtér,
a metró és földalatti
vasúti létesítmény,
az Országház, az
Országgyűlés Irodaháza,
a Miniszterelnökség
létesítménye.
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv területi
szerve
--
5.A veszélyes
folyadékok vagy
olvadékok
tárolótartályainak és
tároló-létesítményeinek
létesítési és üzembe
helyezési engedélyezési
eljárása.
A létesítésre
vonatkozó tűzvédelmi
előírásoknak és
tűztávolságoknak való
megfelelés.
A C:4 mezőtől
eltérően, éghető töltet
esetében tárolótartály
létesítése és üzembe
helyezése esetén.
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv helyi
szerve
--
6.A nyomástartó
berendezések,
töltőberendezések
létesítési és
üzembevételi
engedélyezési eljárása.
A létesítésre
vonatkozó tűzvédelmi
előírásoknak és
tűztávolságoknak való
megfelelés.
Éghető töltetű
nyomástartó berendezés
létesítése és
üzembevétele esetén, ha
az eljárás az alábbi
létesítményeket,
építményeket érinti:
polgári repülőtér,
a metró és földalatti
vasúti létesítmény,
az Országház, az
Országgyűlés Irodaháza,
a Miniszterelnökség
létesítménye.
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv területi
szerve
--
7.A nyomástartó
berendezések,
töltőberendezések
létesítési és
üzembevételi
engedélyezési eljárása.
A létesítésre
vonatkozó tűzvédelmi
előírásoknak és
tűztávolságoknak való
megfelelés.
A C:4 mezőtől
eltérően, éghető töltetű
nyomástartó berendezés
létesítése és
üzembevétele esetén.
A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv helyi
szerve
--
8.A nyomástartó
berendezések,
töltőberendezések
létesítési és
üzembevételi
engedélyezési eljárása.
Minden esetben
annak elbírálása, hogy
a tervezett nyomástartó
berendezés a felszíni
vizek és a felszín alatti
vizek védelme
követelményeinek a
kérelem szerint vagy
további feltételek
mellett megfelel-e.
Az oxigén és nitrogén
kivételével
a veszélyes töltetű
nyomástartó berendezés
létesítése és
üzembevétele esetén, ha a
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
Területi
vízvédelmi
hatóság
--
9.A nyomástartó
berendezések,
töltőberendezések
létesítési és
üzembevételi
engedélyezési eljárása.
Minden esetben
annak elbírálása
kérdésében, hogy a
tervezett nyomástartó
berendezés a vízbázis-
védelem
követelményeinek a
kérelem szerint vagy
további feltételek
mellett megfelel-e.
Az oxigén és nitrogén
kivételével
a veszélyes töltetű
nyomástartó berendezés
létesítése és
üzembevétele esetén, ha a
tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
Területi vízügyi
hatóság
--
10.A
távhőszolgáltatásról
szóló 2005. évi XVIII.
törvény végrehajtásáról
szóló 157/2005. (VIII.
15.)
Korm. rendelet
[a továbbiakban:
Annak vizsgálata,
hogy a közút
területének nem
közlekedési célú
igénybevétele,
valamint a létesítmény
a kérelemben foglaltak
szerint vagy további
A fővárosi kerületi
önkormányzat
tulajdonában lévő helyi
közút területén, az alatt
vagy felett, valamint a
közutak külterületi
szakaszán a közút
tengelyétől számított 50
Fővárosi
önkormányzat
főjegyzője
--
157/2005. (VIII. 15.)
Korm. rendelet] szerinti
vezetékjog
engedélyezési eljárás.
feltételek mellett - a
közúti forgalom
biztonságára, a közút
fejlesztési terveinek
végrehajtására, a
közútkezelő
fenntartási,
üzemeltetési
feladatainak ellátására,
a közút állagára
gyakorolt hatása
alapján -
engedélyezhető-e.
méteren belül tervezett
távhővezeték
nyomvonalának vagy
biztonsági övezetének
kijelölése esetén, ha a
kérelmező a közútkezelői
hozzájárulás
megtagadását vagy a
hozzájárulásban előírt
feltételeket sérelmesnek
tartja.
11.A 157/2005. (VIII.
15.)
Korm. rendelet szerinti
vezetékjog
engedélyezési eljárás.
Az építmény
elhelyezkedésének,
magasságának,
jellegének közvetlen és
közvetett hatása a
polgári célú légi
közlekedésre, a földi
telepítésű
berendezések
működésére és a
polgári célú légi
közlekedés
biztonságára.
Távhővezeték
nyomvonala, biztonsági
övezete magyarországi
repülőtértől,
fel- és leszállóhelytől,
rádiónavigációs ponttól
számított 4 kilométeren
belüli kijelölése esetén.
Légiközlekedési
hatóság
--
12.A 157/2005. (VIII.
15.)
Korm. rendelet szerinti
vezetékjog
engedélyezési eljárás.
Az építmény
elhelyezkedésének,
magasságának,
jellegének közvetlen és
közvetett hatása az
állami célú
légiközlekedésre, a
földi telepítésű
berendezések
működésére és az
állami célú
légiközlekedés
Távhővezeték
nyomvonala, biztonsági
övezete magyarországi
repülőtértől,
fel- és leszállóhelytől,
rádiónavigációs ponttól
számított 4 kilométeren
belüli kijelölése esetén.
Katonai légügyi
hatóság
--
biztonságára.
13.A 157/2005. (VIII.
15.)
Korm. rendelet szerinti
vezetékjog
engedélyezési eljárás.
A vezeték
megvalósítása a
jogszabályban rögzített
tűzvédelmi
követelményeknek
a kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Minden eljárásban.A hivatásos
katasztrófavédel
mi szerv helyi
szerve
--
14.A veszélyes
folyadékok és
olvadékok
tárolótartályainak és
tároló-létesítményeinek
létesítési és üzembe
helyezési engedélyezési
eljárása honvédelmi
létesítmény területén.
A létesítésre
vonatkozó tűzvédelmi
előírásoknak és
tűztávolságoknak való
megfelelés.
Éghető töltet esetében
tárolótartály létesítése és
üzembe helyezése esetén.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
15.A nyomástartó
berendezések létesítési
és üzembevételi
engedélyezési eljárása
honvédelmi létesítmény
területén.
A létesítésre
vonatkozó tűzvédelmi
előírásoknak és
tűztávolságoknak való
megfelelés.
Éghető töltetű
nyomástartó berendezés
létesítése és
üzembevétele esetén.
Honvédelemért
felelős miniszter
-18 nap
16.A 157/2005. (VIII.
15.)
Korm. rendelet szerinti
vezetékjog
engedélyezési eljárás.
Annak vizsgálata,
hogy a távhővezeték
megvalósítása esetén a
Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
Ha a távhővezetéket
honvédelmi és katonai
célú építmény működési
vagy védőterületén
valósítják meg.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
17.A 157/2005. (VIII.
15.)
Korm. rendelet szerinti
vezetékjog
engedélyezési eljárás.
Annak vizsgálata,
hogy biztosítottak-e a
vízi utakra vonatkozó
nemzetközi
szerződéseken alapuló
Ha a távhővezeték
nyomvonala, illetve
biztonsági övezete a vízi
úttól vagy hajózási
létesítménytől legfeljebb
Közlekedésért
felelős miniszter
--
hajózási
űrszelvényméretek.
50 méteres távolságra
helyezkedik el.
18.A 157/2005. (VIII.
15.)
Korm. rendelet szerinti
vezetékjog
engedélyezési eljárás.
Annak vizsgálata,
hogy a tevékenység
az ivóvízbázisok
védelme
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély és egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges,
továbbá ha a
távhővezetéket
külterületen, továbbá -
egyedi tájérték,
természeti terület és
országos jelentőségű
védett természeti terület,
Natura 2000 terület vagy
barlang védőövezete
esetén - belterületen
valósítják meg.
A vezeték
elhelyezkedése
szerint illetékes
vízügyi hatóság
--

13. Népegészségügyi ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási
hatósági eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.Természetes
fürdővízzé
nyilvánítási eljárás.
Az államhatár
rendjének
fenntarthatósága.
A belső határon és a
magyar-horvát
határszakaszon lévő
határvízen.
Rendőrkapitányság--
3.Természetes
fürdővízzé
nyilvánítási eljárás.
Az államhatár
rendjének
fenntarthatósága.
A külső határon lévő
határvízen.
Határrendészeti
kirendeltség
--
4.Természetes
fürdővízzé
nyilvánítási eljárás.
A vízterületen nem
tilos-e fürdeni, milyen
feltételek esetén
szabad fürdeni, a
vízterületen történő
fürdés nem
veszélyezteti-e a hajók
közlekedését.
Dunai, tiszai, balatoni,
valamint Velencei-tavi
fürdőhely esetén.
Vízirendészeti
rendőrkapitányság
--
5.Természetes
fürdővízzé
nyilvánítási eljárás.
A természetes vizek
minőségének védelme
érdekében a vizek
állapota, valamint a
lehetséges
szennyezések
megállapítása.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság
--
6.Fürdőhely kijelölésére
irányuló eljárás.
Az államhatár
rendjének
fenntarthatósága.
Belső határszakaszon és a
magyar-horvát
határszakaszon lévő
határvízen.
Rendőrkapitányság--
7.Fürdőhely kijelölésére
irányuló eljárás.
Az államhatár
rendjének
fenntarthatósága.
A külső határon lévő
határvízen.
Határrendészeti
kirendeltség
--
8.Fürdőhely kijelölésére
irányuló eljárás.
A vízterületen nem
tilos-e fürdeni, milyen
feltételek esetén
szabad fürdeni, a
vízterületen történő
fürdés nem
veszélyezteti-e a hajók
közlekedését.
Dunai, tiszai, valamint
balatoni fürdőhely esetén.
Vízirendészeti
rendőrkapitányság
--
9.Fürdőhely kijelölésére
irányuló eljárás.
A természetes vizek
minőségének védelme
érdekében a vizek
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság
--
állapota, valamint a
lehetséges
szennyezések
megállapítása.
10.Fürdővízprofil
megállapítására,
felülvizsgálatára és
frissítésére irányuló,
valamint a vízminőség
romlása esetén
lefolytatott eljárás.
A természetes vizek
minőségének védelme
érdekében a vizek
állapota, valamint a
lehetséges
szennyezések
megállapítása.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság
--
11.Természetes vizek
minőségének védelme
érdekében lefolytatott
eljárás.
A természetes vizek
minőségének védelme
érdekében a vizek
állapota, valamint a
lehetséges
szennyezések
megállapítása.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság
--
12.A biocid hatóanyag
jóváhagyási eljárása.
Biocid hatóanyag és a
biocid hatóanyagot
tartalmazó termékek,
a nem cél élő
szervezetekre
gyakorolt
ökotoxikológiai
hatásának vizsgálata,
továbbá az anyagok
környezeti sorsának és
viselkedésének
vizsgálata.
A biocid termékek
forgalmazásáról és
felhasználásáról szóló,
2012. május 22-i
528/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban:
528/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi
rendelet) szerint
lefolytatott eljárásokban.
Pest Megyei
Kormányhivatal
--
13.A biocid termék vagy
biocid termékben való
felhasználásra szánt
Biocid termék és
hatóanyaga, valamint
a nem hatóanyag
Az 528/2012/EU európai
parlamenti és tanácsi
rendelet szerint
Pest Megyei
Kormányhivatal
--
hatóanyag kutatás-
fejlesztési
feladatokhoz
kapcsolódó eljárásban
történő
engedélyezése.
anyagainak a nem cél
élő szervezetekre
gyakorolt
ökotoxikológiai
hatásának vizsgálata,
továbbá az anyagok
környezeti sorsának és
viselkedésének
vizsgálata.
lefolytatott eljárásokban.
14.Természetes
fürdővízzé
nyilvánítási eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a fürdővíz
használatának
engedélyezése során a
Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
Dunai és tiszai fürdőhely
esetén.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
15.Fürdőhely kijelölésére
irányuló eljárás.
Annak elbírálása,
hogy a fürdőhely
kijelölése során a
Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
Dunai és tiszai fürdőhely
esetén.
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap

14. Nyugdíjbiztosítási ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási
hatósági eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.A nyugdíjfolyósító
szerv vagy a központi
Az egészségi állapot.A nyugdíjfolyósító szerv
vagy a központi
A kérelmező, illetve
az ellátásban
-30 nap
nyugdíjbiztosítási szerv
hatáskörébe tartozó
ellátások megállapítása,
felülvizsgálata és a
hozzátartozói
nyugellátások
feléledése.
nyugdíjbiztosítási szerv
hatáskörébe tartozó,
egészségi állapotra
tekintettel megállapítható
ellátások megállapítása,
feléledése és
felülvizsgálata iránti
eljárásban, ha a
rehabilitációs szakértői
szervnek vagy
jogelődjének nincs olyan
hatályos határozata,
szakhatósági
állásfoglalása vagy
szakvéleménye, amely
megállapítja, hogy az
igénylő, illetve
felülvizsgálat esetén - az
ellátásban részesülő
személy egészségi
állapota megfelel az
ellátásra jogosító
feltételeknek. Ha a
rehabilitációs szakértői
szerv egy évnél nem
régebbi hatályos
határozata, szakhatósági
állásfoglalása vagy
szakvéleménye szerint az
igénylő, illetve az
ellátásban részesülő
személy egészségi
állapota nem felel meg az
ellátásra jogosító
részesülő lakóhelye,
tartózkodási helye
szerint illetékes,
orvosszakértői
szervként kijelölt
fővárosi és megyei
kormányhivatal
feltételeknek, a
szakhatóságot csak akkor
kell megkeresni, ha az
igénylő az
igénybejelentéshez
csatolja, illetve az
ellátásban részesülő
személy az eljárás során
benyújtja a háziorvos
(szakorvos) igazolását
arról, hogy az egészségi
állapota az utolsó
vizsgálat óta
rosszabbodott.

15. Szociális ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási hatósági
eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.A szociális,
gyermekjóléti és
gyermekvédelmi
szolgáltatók,
intézmények és
hálózatok hatósági
nyilvántartásba (e
táblázat alkalmazása
során a továbbiakban:
szolgáltatói
nyilvántartás) történő
bejegyzésre vonatkozó
Támogatott lakhatás
esetén az ellátás
helyére, fejlesztő
foglalkoztatás esetén a
foglalkoztatási helyre,
egyéb esetben az
engedélyesre
vonatkozó létesítési,
használati és
üzemeltetési
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
Nappali szociális
ellátásnak, bentlakásos
szociális intézményi
ellátásnak, - a szociális
igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993.
évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 75. §
(5) bekezdés c) pontja
szerinti lakhatási
szolgáltatást biztosító
ingatlan esetében,
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
-Időszakos
férőhelybőví-
tés esetén és
kizárólag
menekültként el
nem ismert,
kísérő nélküli
kiskorúakat
ellátó
gyermekotthon
esetén 5
munkanap.
hatósági eljárások.valamint olyan ingatlan
esetében, amelyben az
Szt. 75. § (1)
bekezdés d) pontja
szerinti szolgáltatásokat
az engedélyes maga
nyújtja - támogatott
lakhatásnak, fejlesztő
foglalkoztatásnak,
gyermekek esélynövelő
szolgáltatásának,
bölcsődei ellátásnak,
napközbeni
gyermekfelügyeletnek,
alternatív napközbeni
ellátásnak, gyermekek
átmeneti otthonának,
családok átmeneti
otthonának,
gyermekotthonnak és
utógondozó otthonnak a
szolgáltatói
nyilvántartásba történő
bejegyzése esetén, kivéve
a) a munkahelyi
bölcsődét és a családi
bölcsődét, ha egy
lakásban egy engedélyes
kerül kialakításra, és a
gondozott gyermekek
száma a saját, napközbeni
ellátást máshol igénybe
nem vevő gyermekeket és
az időszakos
gyermekfelügyelet
keretében ellátott
gyermekeket is
beleszámítva sem haladja
meg a hét főt,
b) a napközbeni
gyermekfelügyelet, ha
kizárólag a gyermekek
védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997.
évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.)
44/B. § (3)
bekezdés d) pontja
szerinti szolgáltatást
nyújt, vagy ha egy
lakásban egy engedélyes
kerül kialakításra, és a
gondozott gyermekek
száma a saját, napközbeni
ellátást máshol igénybe
nem vevő gyermekeket és
az időszakos
gyermekfelügyelet
keretében ellátott
gyermekeket is
beleszámítva sem haladja
meg a hét főt,
c) ha a kérelmet olyan
ingatlanban működő
engedélyes (lakhatási
szolgáltatást biztosító
ingatlan, foglalkoztatási
hely) bejegyzése iránt
nyújtották be, amelyben
korábban is szolgáltató
működött, a korábbi
engedélyes törlése a
bejegyzés iránti kérelem
benyújtását megelőző
három hónapon belül vált
végrehajthatóvá, a
korábbi engedélyest
(lakhatási szolgáltatást
biztosító ingatlant,
foglalkoztatási helyet)
nem e szakkérdések miatt
törölték a szolgáltatói
nyilvántartásból, és az
eljárás során nem jut a
működést engedélyező
szerv tudomására olyan
adat, amely a feltételek
teljesítését kétségessé
teszi, és
d) a külső férőhelyeket, a
félutas házat, az ellátottak
számára nyitva álló egyéb
helyiséget, és a Gyvt.
44/B. § (3)
bekezdés d) pontja
szerinti helyet.
3.Adatmódosítás a
szolgáltatói
nyilvántartás-
ban.
A változással
összefüggésben az
engedélyesre
vonatkozó létesítési,
használati és
Nappali szociális
ellátással, bentlakásos
szociális intézményi
ellátással, bölcsődével,
mini bölcsődével,
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi
szerve
-Időszakos
férőhelybőví-
tés esetén 5
munkanap
üzemeltetési
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
gyermekek átmeneti
otthonával, családok
átmeneti otthonával és
utógondozó otthonnal
kapcsolatos
adatmódosítási eljárásban,
ha
a) az engedélyes címe
megváltozik, a közterület
átnevezéséből,
átszámozásából adódó
címváltozás kivételével,
b) a szolgáltatásba az
engedélyes elhelyezésére
korábban nem szolgáló
épületet (épületrészt)
kívánnak bevonni,
c) az adatmódosítás célja
valamely e sor szerinti
szolgáltatás bejegyzése,
és az ehhez kapcsolódó
követelményeket
korábban nem vizsgálták
meg, vagy
d) ha a férőhelyszám - ide
nem értve a külső
férőhelyeket - egy éven
belül öt százalékot
meghaladó mértékben
emelkedik,
kivéve, ha a 2. sor a
szakhatóság bevonását
kizárja.
4.Adatmódosítás a
szolgáltatói
nyilvántartás-
ban.
A változással
összefüggésben az
engedélyesre
vonatkozó létesítési,
használati és
üzemeltetési
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
Fejlesztő
foglalkoztatással
kapcsolatos
adatmódosítási eljárásban,
ha az adatmódosítás célja
foglalkoztatási hely
bejegyzése, kivéve, ha az
ehhez kapcsolódó
követelményeket
korábban már vizsgálták,
vagy a 2. sor a
szakhatóság bevonását
kizárja.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
--
5.Adatmódosítás a
szolgáltatói
nyilvántartás-
ban.
A változással
összefüggésben az
ellátás helyére
vonatkozó létesítési,
használati és
üzemeltetési
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
Támogatott lakhatással
kapcsolatos
adatmódosítási eljárásban,
ha az adatmódosítás célja
a) az Szt. 75. § (5)
bekezdés exportja szerinti
lakhatási szolgáltatást
biztosító ingatlan
bejegyzése,
b) az ingatlan működési
formájának az Szt. 75. §
(5) bekezdés c) pontja
szerinti működési formára
történő módosítása, vagy
c) olyan ingatlan
bejegyzése, amelyben az
Szt. 75. § (1)
bekezdés d) pontja
szerinti szolgáltatásokat a
támogatott lakhatást
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
--
nyújtó engedélyes maga
kívánja nyújtani,
kivéve, ha a 2. sor a
szakhatóság bevonását
kizárja.
6.Adatmódosítás a
szolgáltatói
nyilvántartás-
ban.
A változással
összefüggésben az
engedélyesre
vonatkozó létesítési,
használati és
üzemeltetési
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
Munkahelyi bölcsődével,
családi bölcsődével,
napközbeni
gyermekfelügyelettel -
kivéve a kizárólag a Gyvt.
44/B. § (3)
bekezdés d) pontja
szerinti szolgáltatást
nyújtó engedélyest - és a
gyermekek esélynövelő
szolgáltatásával
kapcsolatos
adatmódosítási eljárásban,
ha
a) az engedélyes címe
megváltozik, a közterület
átnevezéséből,
átszámozásából adódó
címváltozás kivételével,
b) a szolgáltatásba az
engedélyes elhelyezésére
korábban nem szolgáló
épületet (épületrészt)
kívánnak bevonni, ide
nem értve a Gyvt. 44/B. §
(3) bekezdés d) pontja
szerinti épületet
(épületrészt), vagy
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
--
c) az adatmódosítás célja
valamely e sor szerinti
szolgáltatás bejegyzése,
és az ehhez kapcsolódó
követelményeket
korábban nem vizsgálták
meg,
kivéve, ha a 2. sor a
szakhatóság bevonását
kizárja.
7.Adatmódosítás a
szolgáltatói
nyilvántartásban.
A változással
összefüggésben az
engedélyesre
vonatkozó létesítési,
használati és
üzemeltetési
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
Gyermekotthonnal
kapcsolatos
adatmódosítási eljárásban,
ha
a) az engedélyes címe
megváltozik, a közterület
átnevezéséből,
átszámozásából adódó
címváltozás kivételével,
b) a szolgáltatásba az
engedélyes elhelyezésére
korábban nem szolgáló
épületet (épületrészt)
kívánnak bevonni,
c) az adatmódosítás célja
valamely e sor szerinti
szolgáltatás bejegyzése,
és az ehhez kapcsolódó
követelményeket
korábban nem vizsgálták
meg,
d) a férőhelyszám
emelkedik, vagy
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
-Kizárólag
menekültként el
nem ismert,
kísérő nélküli
kiskorúakat
ellátó
gyermekotthon
és az ideiglenes
befogadó
férőhellyel
kapcsolatos
adatmódosítási
eljárás esetén 5
munkanap
e) ideiglenes befogadó
férőhelyet alakítanak ki,
kivéve, ha a 2. sor a
szakhatóság bevonását
kizárja.
8.Adatmódosítás a
szolgáltatói
nyilvántartásban.
Az engedélyesre
vonatkozó létesítési,
használati és
üzemeltetési
tűzvédelmi előírások
érvényesítése.
Ha
a) a tűzvédelmi
szakhatóság szakhatósági
állásfoglalása miatt a
szolgáltatói
nyilvántartásba történő
bejegyzés ideiglenes
hatályú, és a fenntartó az
ideiglenes hatályú
bejegyzés határozatlan
vagy határozott idejű
bejegyzésre történő
módosítását, illetve
hatályának
meghosszabbítását kéri,
vagy
b) a fenntartó a
tűzvédelmi szakhatóság
által meghatározott
egyedi szakhatósági
előírás, feltétel
módosítását vagy törlését
kéri.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
-Időszakos
férőhelybőví-
tés, kizárólag
menekültként el
nem ismert,
kísérő nélküli
kiskorúakat
ellátó
gyermekotthon
és az ideiglenes
befogadó
férőhellyel
kapcsolatos
adatmódosítási
eljárás esetén 5
munkanap.
9.Bejegyzés a szolgáltatói
nyilvántartásba.
A szociális
szolgáltatások és a
gyermekjóléti
szolgáltató
tevékenységek területi
A szolgáltatói
nyilvántartásba történő
bejegyzés során, ha a
fenntartó az engedélyest
költségvetési
A szociális- és
nyugdíjpolitikáért
felelős miniszter
-50 nap
lefedettségét
figyelembe vevő
finanszírozási
rendszerbe történő
befogadás.
támogatással kívánja
működtetni, és ehhez az
Szt., illetve a Gyvt. a
szociális szolgáltatások és
a gyermekjóléti
szolgáltató tevékenységek
területi lefedettségét
figyelembe vevő
finanszírozási rendszerbe
történő befogadást előírja,
kivéve, ha a kérelmező
nem állami fenntartó a
szervezeti formája alapján
a tárgyévi költségvetésről
szóló törvény szerint nem
jogosult költségvetési
támogatásra.
10.Adatmódosítás a
szolgáltatói
nyilvántartás-
ban.
A szociális
szolgáltatások és a
gyermekjóléti
szolgáltató
tevékenységek területi
lefedettségét
figyelembe vevő
finanszírozási
rendszerbe történő
befogadás.
Adatmódosítási
eljárásban, ha az
adatmódosítás célja
befogadás, kivéve, ha a
kérelmező nem állami
fenntartó a szervezeti
formája alapján a tárgyévi
költségvetésről szóló
törvény szerint nem
jogosult költségvetési
támogatásra.
A szociális- és
nyugdíjpolitikáért
felelős miniszter
-50 nap

16. Vízügyi és vízvédelemi ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási
hatósági eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.Elvi vízjogi
engedélyezési eljárás.
Annak elbírálása, hogy a
vízgazdálkodási hatósági
jogkör gyakorlásáról
szóló 72/1996. (V. 22.)
Korm. rendelet [a
továbbiakban: 72/1996.
(V. 22.) Korm. rendelet
] 2. melléklete szerinti
tevékenységek és
létesítmények esetében
feltételezhető-e jelentős
környezeti hatás.
Ha a vízimunka,
vízhasználat vagy
vízilétesítmény nem
környezeti hatásvizsgálat
vagy nem egységes
környezethasználati
engedély köteles, és a
hatóság korábbi
eljárásban nem vizsgálta a
kérdést.
Környezetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
3.Elvi vízjogi
engedélyezési eljárás.
Annak elbírálása, hogy a
természetvédelem
jogszabályban
meghatározott
követelményei a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
érvényesülnek-e.
Ha külterület, belterületen
országos jelentőségű
védett természeti terület,
Natura 2000 terület,
barlang felszíni
védőövezete vagy egyedi
tájérték közvetlenül
érintett.
Természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
4.Elvi vízjogi
engedélyezési eljárás.
Erdő igénybevétel
engedélyezhetőségé-
nek vizsgálata.
Ha a vízimunka,
vízilétesítmény
megvalósítása erdő
igénybevételével jár.
Erdészeti hatósági
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
-
5.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
A vizek minőségét és
egészségkárosítás nélküli
Ivóvízkivételre nem
hasznosítható és
Fővárosi és megyei
kormányhivatal
Népegészségü-
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát
befolyásoló
körülmények, tényezők
fennállásának elbírálása.
ivóvízbázisnak ki nem
jelölhető felszíni és
felszín alatti vízből való
egyedi vízkivétel
esetében.
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
hatáskörében
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivat
al
6.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
A vizek minőségét és
egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát
befolyásoló
körülmények, tényezők
fennállásának elbírálása.
Ivóvízkivétel, vízellátás,
szennyvízelvezetés,
szennyvíztisztítás vagy
fürdők vízilétesítményei
esetében.
Fővárosi és megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
Népegészségü
hatáskörében
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivat
al
-
7.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
A vizek minőségét és
egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát
befolyásoló
körülmények, tényezők
fennállásának elbírálása.
A legalább 1000 m3/nap
kapacitású vagy 5000
főnél nagyobb állandó
népességet ellátó,
valamint az egy járás
határán átnyúló
ivóvízellátó rendszerek
esetében.
Népegészségügyi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
Az országos
tisztifőorvos
-
8.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
A vizek minőségét és
egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát
befolyásoló
körülmények, tényezők
fennállásának elbírálása.
A gázveszélyes
vízkészletet igénybe vevő
vízilétesítmény esetében.
Népegészségügyi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
Az országos
tisztifőorvos
-
9.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
Annak elbírálása, hogy a
72/1996. (V. 22.) Korm.
rendelet 2.
melléklete szerinti
tevékenységek és
létesítmények esetében
Ha a vízimunka,
vízhasználat vagy
vízilétesítmény nem
környezeti hatásvizsgálat
vagy nem egységes
környezethasználati
Környezetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
feltételezhető-e jelentős
környezeti hatás,
valamint érintenek-e
szennyezett területet, a
felszín alatti vizek
védelméről szóló
219/2004. (VII. 21.)
Korm. rendelet szerinti
kármentesítési
monitoring esetében
megfelelnek-e a
határozatban előírt
követelményeknek.
engedély köteles, és a
hatóság korábbi
eljárásban nem vizsgálta a
kérdést.
10.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
Annak elbírálása, hogy a
természetvédelem
jogszabályban
meghatározott
követelményei a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
érvényesülnek-e.
Ha külterület, belterületen
országos jelentőségű
védett természeti terület,
Natura 2000 terület,
barlang felszíni
védőövezete vagy egyedi
tájérték közvetlenül
érintett.
Természetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
11.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
A termőföld minőségi
védelme és a
növényvédelem
követelményeinek való
megfelelés kérdésében.
Ha a tevékenység a
termőföldre hatást
gyakorol.
Talajvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
-
12.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
Erdő igénybevétel
engedélyezhetőségé-
nek vizsgálata.
Ha a vízimunka,
vízilétesítmény
megvalósítása erdő
igénybevételével jár.
Erdészeti
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
-
eljárások.
13.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
A kérelem szerinti
tevékenység megfelel-e
a halgazdálkodásról és a
hal védelméről szóló
jogszabályokban
meghatározott, a
haltermelésre és a
haltermelési
létesítményekre, a
halászatra, illetve a
horgászatra vonatkozó
előírásoknak.
Ha a kérelemmel érintett
vízilétesítmény halászati,
horgászati, illetve
haltermelési hasznosítási
célt szolgál, vagy azon
halászati, horgászati,
illetve haltermelési
hasznosítási cél
megvalósítását tervezik,
ideértve a vízilétesítmény
halastó funkcióval történő
üzemeltetését is.
Halgazdálkodási
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
-
14.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
A hajózsilip méretei
tekintetében a
jogszabályi
követelményeknek, a
tervezett, felújított vagy
átalakított hajózsilipnek
és tartozékainak a
zavartalan és
biztonságos
hajóforgalom
lebonyolítására való
alkalmasságának,
továbbá a nemzetközi
gyakorlatnak való
megfelelőség
szakkérdése.
A duzzasztással
szabályozott víziúton,
vízlépcsőnél a víziút
osztálya szerinti méretű
úszólétesítmények, illetve
azok tolt kötelékének
áthaladását biztosító
hajózsilip és a hozzá
tartozó létesítmények
esetében.
Hajózási
feladatkörében
országos
illetékességgel
eljáró Budapest
Főváros
Kormányhivatala
Közlekedésért
felelős
miniszter
-
15.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
A kitermelt ásványi
nyersanyag mennyisége,
fajtája, a felhasználás,
hasznosítás módjának
A halastavakkal,
horgásztavakkal, jóléti
tavakkal, víztározókkal
vagy holtágakkal
Magyar Bányászati
és Földtani
Szolgálat
-
engedélyezési
eljárások.
meghatározása, az
ásványvagyon-védelmi
szempontok
érvényesítése, valamint a
bányajáradék-fizetési
kötelezettség
megállapítása.
kapcsolatos tevékenység,
ha a kialakítás ásványi
nyersanyag kitermeléssel
jár.
16.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
A kitermelt ásványi
nyersanyag mennyisége,
fajtája, a felhasználás,
hasznosítás módjának
meghatározása, az
ásványvagyon-védelmi
szempontok
érvényesítése, valamint a
bányajáradék-fizetési
kötelezettség
megállapítása.
A vizek medrének
vízgazdálkodási célt
szolgáló alakítása,
kotrása, mesterséges
vízterek vagy tározók
létesítése esetében.
Magyar Bányászati
és Földtani
Szolgálat
-
17.Vízjogi létesítési,
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
A fúróberendezés
alkalmassága, a kút
kiképzés műszaki-
biztonsági feltételeknek
való megfelelősége, a
bányajáradék-fizetési, a
bányafelügyelet felé
történő adatszolgáltatási
kötelezettség, valamint a
víz-kitermelés
szénhidrogén
ásványvagyonra
vonatkozó hatásának
megállapítása.
A geotermikus energia
kinyerése felszín alatti víz
kitermelését igényli.
Magyar Bányászati
és Földtani
Szolgálat
-
18.Vízjogi létesítési,A fúróberendezésAz 500 méternélMagyar Bányászati-
üzemeltetési,
fennmaradási és
megszüntetési
engedélyezési
eljárások.
alkalmassága, a kút
kiképzés műszaki-
biztonsági feltételeknek
való megfelelősége,
valamint a víz-
kitermelés szénhidrogén
ásványvagyonra
vonatkozó hatásának
szakkérdése.
mélyebben elhelyezkedő
mélységi vizek felszínre
hozatala esetében.
és Földtani
Szolgálat
19.Az üzemelő és távlati
vízbázisok védelme
érdekében történő
védőterület, védősáv
kijelölésére irányuló
eljárás, továbbá a
vízbázisok, a távlati
vízbázisok, valamint
az ivóvízellátást
szolgáló
vízilétesítmé-
nyek védelméről
szóló 123/1997. (VII.
18.) Korm. rendelet
[a továbbiakban:
123/1997. (VII. 18.)
Korm.
rendele»jalapján
folytatott egyedi
vizsgálati eljárás.
A vizek minőségét és
egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóságát,
felhasználhatóságát
befolyásoló
körülmények, tényezők
fennállásának elbírálása.
Minden esetben.Népegészségügyi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
Az országos
tisztifőorvos
-
20.Az üzemelő és távlati
vízbázisok védelme
érdekében történő
védőterület, védősáv
A termőföld minőségi
védelme és a
növényvédelem
követelményeinek való
Minden esetben.Talajvédelmi
igazgatási
hatáskörében eljáró
megyei
-
kijelölésére irányuló
eljárás, továbbá a
123/1997. (VII. 18.)
Korm. rendelet
alapján folytatott
egyedi vizsgálati
eljárás.
megfelelés.kormányhivatal
21.Az elhanyagolt
műveken
(szennyvízrend-
szer, nem közművel
összegyűjtött
háztartási szennyvíz
tárolására, illetve
begyűjtésére
alkalmazott eszköz,
szennyvízelve-
zető mű) rovar-
illetve rágcsálóirtás,
valamint elhanyagolt
műveken veszélyes
készítményekkel
végzett tevékenység
vizsgálata tárgyban
indult eljárás.
A környezet-
egészségügyi
szabályoknak való
megfelelés, így
különösen az
egészségkárosító
kockázatok és esetleges
hatások felmérése, a
fertőző betegségek
terjedésének
megakadályozása, a
rovar- és rágcsálóirtás, a
veszélyes
készítményekkel végzett
tevékenység vizsgálata, a
nem közművel
összegyűjtött háztartási
szennyvízzel kapcsolatos
közegészségügyi,
járványügyi vonatkozású
követelmények
érvényesítése.
Minden esetben.Fővárosi és megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
Népegészségü
gyi
hatáskörében
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivat
al
-
22.Kármentesítési
eljárás.
A tevékenység,
vízilétesítmény
folyamatban lévő
kármentesítésre
Ha a vízimunkával,
vízhasználattal vagy
vízilétesítménnyel érintett
területen kármentesítési
Környezetvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
gyakorolt hatásának
vizsgálata.
eljárás van folyamatban.
23.Hajóút kitűzési
tervének
engedélyezése, és
hajóút kitűzésére
irányuló eljárás.
A víziközlekedés
biztonsága, hajózási
érdekek érvényre
juttatása, jogszabályban
meghatározott
követelményeinek való
megfelelés kérdésében.
Víziút esetében.Hajózási
feladatkörében
országos
illetékességgel
eljáró Budapest
Főváros
Kormányhivatala
Közlekedésért
felelős
miniszter
-
24.A házi ivóvízigény
kielégítésére irányuló
vízilétesítmény vagy
vízhasználat
engedélyezési eljárás,
ideértve a víztisztítási
feladatokat ellátó
vízilétesítmény
engedélyezését is.
Az ivóvízkivétel és az
ivóvízellátás során az
ivóvíz minőségi
követelményeinek
teljesülése és
egészségkárosítás nélküli
fogyaszthatóság
biztosítottsága.
Minden esetben.Fővárosi és megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
Népegészségü
gyi
hatáskörében
eljáró fővárosi
és megyei
kormányhivat
al
-

18. Földügyi igazgatási eljárások

ABCDEF
Közigazgatási
hatósági eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés feltétele
Első fokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
1.Újrahasznosítási
eljárás
Annak elbírálása, hogy
az újrahasznosítás
megfelel-e az
ivóvízbázis védelmére
vonatkozó jogszabályi
követelményeknek,
valamint a vizek
lefolyására, az árvíz és a
Ha az ingatlan-
nyilvántartás szerint a
földrészletre a
vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény
27. §-ában meghatározott
jog került bejegyzésre,
vagy jogi jelleg került
Vízügyi
feladatkörében eljáró
megyei (fővárosi)
katasztrófavédelmi
igazgatóság
--
jég levonulására
vonatkozó
követelményeknek.
feljegyzésre.
2.Termőföld végleges
más célú
hasznosítására
vonatkozó
engedélyezési eljárás
Annak elbírálása, hogy
a más célú hasznosítás
megfelel-e az
ivóvízbázis védelmére
vonatkozó jogszabályi
követelményeknek,
valamint a vizek
lefolyására, az árvíz és a
jég levonulására
vonatkozó
követelményeknek.
Ha az ingatlan-
nyilvántartás szerint a
földrészletre a
vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény
27. §-ában meghatározott
jog került bejegyzésre,
vagy jogi jelleg került
feljegyzésre.
Vízügyi
feladatkörében eljáró
megyei (fővárosi)
katasztrófavédelmi
igazgatóság
--
3.Termőföld végleges
más célú
hasznosítására
vonatkozó
engedélyezési eljárás
Annak elbírálása, hogy
a végleges más célú
hasznosítás a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a termőföld az
ingatlan-
nyilvántartás szerint helyi
jelentőségű védett
természeti területen
található.
Települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban
a főjegyző
--
4.A termőföld időleges
más célú
hasznosítására
vonatkozó
engedélyezési eljárás
Annak elbírálása, hogy
az időleges más célú
hasznosítás megfelel-e
az ivóvízbázis
védelmére vonatkozó
jogszabályi
követelményeknek,
Ha az ingatlan-
nyilvántartás szerint a
földrészletre a
vízgazdálkodásról szóló
1995. évi LVII. törvény
27. §-ában meghatározott
jog került bejegyzésre,
Vízügyi
feladatkörében eljáró
megyei (fővárosi)
katasztrófavédelmi
igazgatóság
--
valamint a vizek
lefolyására, az árvíz és a
jég levonulására
vonatkozó
követelményeknek.
vagy jogi jelleg került
feljegyzésre.
5.A termőföld időleges
más célú
hasznosítására
vonatkozó
engedélyezési eljárás
Annak elbírálása, hogy
az időleges más célú
hasznosítás a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a termőföld az
ingatlan-
nyilvántartás szerint helyi
jelentőségű védett
természeti területen
található
Települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban
a főjegyző
-21 nap
6.A termőföld engedély
nélküli más célú
hasznosítása miatt
indult eljárás
Annak elbírálása, hogy
a más célú hasznosítás
vagy az eredeti állapot
helyreállítása a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek
megfelel-e.
Ha a termőföld az
ingatlan-
nyilvántartás szerint helyi
jelentőségű védett
természeti területen
található.
Települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban
a főjegyző
-21 nap
7.Telekalakítási eljárásAnnak elbírálása, hogy
a telekalakítás megfelel-
e a településrendezési
követelményeknek és a
helyi építési
szabályzatnak.
Telekcsoport újraosztása,
telek megosztása, telkek
egyesítése és telekhatár
rendezése esetén, kivéve
termőföldek
birtokösszevonási céllal
Telekalakítás helye
szerint illetékes
települési, fővárosi
kerületi
önkormányzat
jegyzője, a Fővárosi
--
történő telekalakítását 50
hektárig, azzal a
feltétellel, hogy a
kialakítandó földrészletek
területe nem lehet kisebb
a változás előtti területnél,
ide nem értve a táblán
belüli megközelítés
céljából kialakítandó
utakat.
Önkormányzat által
közvetlenül
igazgatott terület
tekintetében a
fővárosi főjegyző
8.Telekalakítási eljárásAnnak elbírálása, hogy
a telekalakítás a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a telekalakítás olyan
ingatlant érint, amelyre az
ingatlan-nyilvántartásban
- jogi jellegként - helyi
jelentőségű védett
természeti terület,
természetvédelmi terület,
természeti emlék jogi
jelleg ténye van
feljegyezve.
Települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban
a főjegyző
-21 nap

19. Egyéb ügyek

ABCDEF
1.Közigazgatási
hatósági eljárás
SzakkérdésBevonás és
közreműködés feltétele
Elsőfokon eljáró
szakhatóság
Másodfokon
eljáró
szakhatóság
Állásfoglalás
beszerzésének
határideje
2.Zenés, táncos
rendezvény
engedélyezése.
A higiénés és
egészségvédelmi, az
ivóvíz minőségi, a
települési hulladékkal és
nem közművel
Minden esetben.Fővárosi és megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
--
összegyűjtött háztartási
szennyvízzel
kapcsolatos
közegészségügyi,
járványügyi
vonatkozású
követelmények,
valamint a kémiai
biztonságra és a
dohányzóhelyek
kijelölésére vonatkozó
jogszabályi előírások
érvényesítésével
kapcsolatos szakkérdés.
3.Zenés, táncos
rendezvény
engedélyezése.
Az általános érvényű
kötelező építésügyi
előírásoknak, a helyi
építési szabályzatnak és
a szabályozási
terveknek való
megfelelés.
Meglévő építményt érintő
zenés, táncos
rendezvények esetében,
kivéve, ha ugyanerre a
rendeltetésre vonatkozóan
az engedély iránti kérelem
benyújtását megelőző 6
hónapon belül
használatbavételi vagy
fennmaradási engedély
kiadására kerül sor.
Építésügyi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
--
4.Zenés, táncos
rendezvény
engedélyezése.
Az általános érvényű
kötelező építésügyi
előírásoknak, a helyi
építési szabályzatnak és
a szabályozási
terveknek való
megfelelés.
Meglévő építményt érintő
zenés, táncos
rendezvények esetében,
kivéve, ha ugyanerre a
rendeltetésre vonatkozóan
az engedély iránti kérelem
benyújtását megelőző 6
hónapon belül
A sajátos
építményfajta
szerinti építésügyi
hatóság
--
használatbavételi vagy
fennmaradási engedély
kiadására kerül sor.
5.Zenés, táncos
rendezvény
engedélyezése.
Az általános érvényű
kötelező építésügyi
előírásoknak, a helyi
építési szabályzatnak és
a szabályozási
terveknek való
megfelelés.
Meglévő építményt érintő
zenés, táncos
rendezvények esetében,
kivéve, ha ugyanerre a
rendeltetésre vonatkozóan
az engedély iránti kérelem
benyújtását megelőző 6
hónapon belül
használatbavételi vagy
fennmaradási engedély
kiadására kerül sor.
Kulturális
örökségvédelmi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
--
6.Zenés, táncos
rendezvény
engedélyezése.
A jogszabályban előírt
tűzvédelmi
követelmények
érvényesítése.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv helyi szerve
--
7.Zenés, táncos
rendezvény
engedélyezése.
A tevékenység
közbiztonságra
gyakorolt hatása, a
személy- és
vagyonbiztonság.
Minden esetben.Városi (kerületi)
rendőrkapitányság
--
8.Vízi rendezvény
engedélyezési
eljárása.
A rendezvény nem
korlátozza-e
indokolatlanul vagy
indokolatlan mértékben
a polgári célú vízi
közlekedést, illetve a
hajózási létesítmények
működését.
Minden esetben.közlekedési hatósági
hatáskörében eljáró
Budapest Főváros
Kormányhivatala
Közlekedésért
felelős
miniszter
-
9.Létfontosságú
rendszer és
A nemzeti létfontosságú
rendszerelemmé történő
Minden esetben, kivéve
ha kijelölő hatóságként a
A hivatásos
katasztrófavédelmi
A hivatásos
katasztrófavéd
21 nap
létesítmény - kivéve
honvédelmi
létfontosságú
rendszerek és
létesítmények -
kijelölése és a
kijelölés visszavonása
kijelölésre, valamint a
kijelölés visszavonására
vonatkozó eljárás során
a létfontosságú
rendszerek és
létesítmények
azonosításáról,
kijelöléséről és
védelméről szóló 2012.
évi CLXVI. törvény
végrehajtásáról szóló
65/2013. (III. 8.) Korm.
rendelet 1.
mellékletében meghatáro
zott horizontális
kritériumok fennállása,
illetve teljesülése.
hivatásos
katasztrófavédelmi szerv
jár el.
szerv helyi szerveelmi szerv
területi szerve
9a.Honvédelmi
létfontosságú
rendszer és
létesítmény kijelölése
és a kijelölés
visszavonása.
A nemzeti létfontosságú
rendszerelemmé történő
kijelölésre, valamint a
kijelölés visszavonására
vonatkozó eljárás során
a létfontosságú
rendszerek és
létesítmények
azonosításáról,
kijelöléséről és
védelméről szóló 2012.
évi CLXVI. törvény
végrehajtásáról szóló
65/2013. (III. 8.)
Korm. rendelet 1.
mellékletében
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv központi
szerve országos
illetékességgel.
-21 nap
meghatározott
horizontális kritériumok
fennállása, illetve
teljesülése.
10.Temetkezési
szolgáltató (telephely)
engedélyezése.
A fertőző betegségek és
a járványok megelőzése
érdekében szükséges
járványügyi
intézkedésekről szóló
NM rendeletben foglalt
szabályok betartásának
ellenőrzése.
Holttest előkészítés és
hűtés esetén.
Fővárosi és megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatal
--
11.Az egységes
elektronikuskártya-
kibocsátására történő
feljogosítás tárgyában
lefolytatott
közigazgatási
hatósági eljárás.
A kártyakibocsátás
sérti-e Magyarország
nemzetbiztonsági
érdekét.
Minden eljárásban.Alkotmányvédelmi
Hivatal
-30 nap
12.Megyei rendőr-
főkapitányságnak
a korlátozott
nyitvatartási időben
működő
határátkelőhely
nyitvatartási időn
kívüli
igénybevételének,
valamint
a korlátozott forgalmú
határátkelőhely-
nek a forgalmi
jellegtől eltérő eseti
Biztosítottak-e a
vámeljárás feltételei.
Minden esetben.Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
területileg illetékes
megyei (fővárosi)
adó- és
vámigazgatósága és
a Repülőtéri
Igazgatósága
Nemzeti Adó-
és Vámhivatal
Központi
Irányítása
-
igénybevételének
engedélyezésére
irányuló, nem az
Európai Unió
tagállamával közös
határszakaszon lévő
határátkelőhelyet
érintő eljárása.
13.A megyei rendőr-
főkapitányságnak,
illetve a Repülőtéri
Rendőr
Igazgatóságnak a nem
európai uniós
tagállammal közös
határszakaszon
létesítendő ideiglenes
határátkelőhely
megnyitására
irányuló, valamint az
Európai Unión
kívülről érkező vagy
az Európai Unión
kívülre induló légi
jármű esetén
ideiglenes
határátkelőhely
repülőtéren történő
megnyitására irányuló
eljárása.
Biztosítottak-e a
vámeljárás feltételei.
Minden esetben.Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
területileg illetékes
adó- és
vámigazgatósága, és
a Repülőtéri
Igazgatósága
Nemzeti Adó-
és Vámhivatal
Központi
Irányítása
-
14.A megyei rendőr-
főkapitányság által a
határvízen történő
Biztosítottak-e a
vámeljárás feltételei.
Minden esetben.Nemzeti Adó- és
Vámhivatal
területileg illetékes
--
közlekedés
engedélyezésével
kapcsolatos eljárás.
megyei (fővárosi)
adó- és
vámigazgatósága
15.A pirotechnikai
tevékenység
engedélyezésére
irányuló eljárás.
Annak elbírálása, hogy
a pirotechnikai termék
felhasználása a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
közösségi jogi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Pirotechnikai termék
védett természeti területen
való felhasználásának
engedélyezése.
A környezetvédelmi
és természetvédelmi
feladatkörében eljáró
megyei
kormányhivatal
21 nap
16.A pirotechnikai
tevékenység
engedélyezésére
irányuló eljárás.
- Tűzvédelmi
szempontból a
védőterület
meghatározása
- A védőterületen belül
található létesítmények
és más veszélyforrások
vizsgálata
- A tűz jelzéséhez és
oltásához szükséges
eszközök meglétének
vizsgálata
- A felhasználók
tűzvédelmi
szakvizsgájának
ellenőrzése.
Minden esetben
a pirotechnikai termék
felhasználásának,
forgalmazásának és
tárolásának engedélyezési
eljárásában.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
A hivatásos
katasztrófavéd
elmi szerv
központi
szerve
8 nap
17.A pirotechnikai
tevékenység
engedélyezésére
- Tűzvédelmi
szempontból a
védőterület
Minden esetben
a pirotechnikai termék
gyártásának,
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
A hivatásos
katasztrófavéd
elmi szerv
-
irányuló eljárás.meghatározása
- A védőterületen belül
található létesítmények
és más veszélyforrások
vizsgálata
- A tűz jelzéséhez és
oltásához szükséges
eszközök meglétének
vizsgálata
- A felhasználók
tűzvédelmi
szakvizsgájának
ellenőrzése.
megsemmisítésének,
kiállításának, forgalomba
hozatalának, valamint a
vizsgálatának
engedélyezési
eljárásában.
központi
szerve
18.Veszélyes katonai
objektum
üzemeltetési
engedélyezési
eljárása.
A veszélyes katonai
objektumokkal
kapcsolatos hatósági
eljárás rendjéről szóló
95/2006. (IV. 18.)
Korm. rendelet 6.
melléklet 1. pont 1.3.
alpontjában
meghatározott
szakkérdés vizsgálata.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv veszélyes
katonai objektum
telephelye szerinti
területi szerve
--
19.Partvédelmi vagy
vízvédelmi
rendeltetésű erdő
esetén.
Partvédelmi
rendeltetésű erdőnél a
tevékenység, a
beruházás vagy a terv a
vizek kártételei elleni
védekezés
jogszabályban rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
Területi vízügyi
hatóság
Országos
vízügyi
hatóság
-
feltételek mellett
megfelel-e.
20.Partvédelmi vagy
vízvédelmi
rendeltetésű erdő
esetén.
Vízvédelmi rendeltetésű
erdőnél a tevékenység, a
beruházás vagy a terv a
vízvédelem
jogszabályban rögzített
követelményeinek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
Területi vízvédelmi
hatóság
Országos
vízvédelmi
hatóság
-
21.Halgazdálkodási terv
jóváhagyására, a
jóváhagyott
halgazdálkodási terv
módosításának
jóváhagyására,
valamint a
halgazdálkodási terv
hivatalból történő
módosítására irányuló
eljárás.
A felszíni víztest
állapotának védelme,
továbbá a jó állapot, a jó
ökológiai állapot, illetve
potenciál és jó kémiai
állapot elérése
érdekében a
halgazdálkodási
tevékenységgel járó
terhelés és beavatkozás
vízminőségi és
mennyiségi hatásainak
vizsgálata, a környezeti
célkitűzéseknek való
megfelelés megítélése, a
monitoring tevékenység
feltételei meglétének
vizsgálata.
Vízvédelmi szempontból
minden esetben, vízügyi
szempontból
vízilétesítmény
érintettsége esetén.
Területi vízvédelmi
hatóság
--
22.Halgazdálkodási terv
jóváhagyására, a
jóváhagyott
A vizek kártételei elleni
védekezés
jogszabályban rögzített
Vízvédelmi szempontból
minden esetben, vízügyi
szempontból
Területi vízügyi
vízügyi hatóság
--
halgazdálkodási terv
módosításának
jóváhagyására,
valamint a
halgazdálkodási terv
hivatalból történő
módosítására irányuló
eljárás.
követelményeinek
történő megfelelés
vizsgálata.
vízilétesítmény
érintettsége esetén.
23.A szennyvíz és
szennyvíziszap
mezőgazdasági
felhasználásának
engedélyezése és az
engedély
meghosszabbítása
iránti eljárásban,
továbbá a nem
mezőgazdasági
eredetű nem
veszélyes hulladék
mezőgazdasági
felhasználásának
engedélyezési és az
engedély
meghosszabbítása
iránti eljárás.
A talajvédelmi tervnek
és a tervezett
tevékenységnek a
felszín alatti vizek
minősége védelme
jogszabályi
követelményeinek való
megfelelés vizsgálata.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság
--
24.A hígtrágya
nitrátérzékeny
területen történő
mezőgazdasági
felhasználásával
kapcsolatos
ellenőrzési eljárás.
A felszín alatti vizek
minősége védelme
jogszabályi
követelményeinek való
megfelelés vizsgálata.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság
--
25.Magyar Nemzeti
Bank
értékpapírelőállítás-
engedélyezési
eljárása.
Az értékpapírok
előállításáról szóló
szabályzatában
meghatározott formai,
minőségi és
okmányvédelmi
előírások minimum
biztonsági
követelményeinek
teljesülése.
Minden esetben.Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat
--
26.Magyar Nemzeti
Bank
értékpapírelőállítás-
engedélyezési
eljárása.
Az értékpapír
előállítására vonatkozó
engedély iránti
kérelemben szereplő új
értékpapír, illetve az
utánnyomott értékpapír
mintapéldányainak,
valamint az azok
előállítása során
alkalmazott
okmányvédelmi
elemeket pontosan leíró
védelmi terv egymásnak
történő maradéktalan
megfelelésének
megállapítása.
Minden esetben.Nemzetbiztonsági
Szakszolgálat
--
27.A megyei rendőr-
főkapitányságnak,
illetve a Repülőtéri
Rendőr
Igazgatóságnak a nem
európai uniós
tagállammal közös
A polgári célú
légiközlekedés
biztonsági
követelményeinek való
megfelelés.
Az ideiglenes
határátkelőhely
repülőtéren történő
megnyitása esetén.
Közlekedésért
felelős miniszter
--
határszakaszon
létesítendő ideiglenes
határátkelőhely
megnyitására
irányuló, valamint az
Európai Unión
kívülről érkező vagy
az Európai Unión
kívülre induló légi
jármű esetén
ideiglenes
határátkelőhely
repülőtéren történő
megnyitására irányuló
eljárása.
28.A megyei rendőr-
főkapitányságnak,
illetve a Repülőtéri
Rendőr
Igazgatóságnak a nem
európai uniós
tagállammal közös
határszakaszon
létesítendő ideiglenes
határátkelőhely
megnyitására
irányuló, valamint az
Európai Unión
kívülről érkező vagy
az Európai Unión
kívülre induló légi
jármű esetén
ideiglenes
Az állami célú
légiközlekedés
biztonsági
követelményeinek való
megfelelés.
Az ideiglenes
határátkelőhely
repülőtéren történő
megnyitása esetén.
Honvédelemért
felelős miniszter
--
határátkelőhely
repülőtéren történő
megnyitására irányuló
eljárása.
29.Budapest Főváros
Kormányhivatalá-
nak a közbiztonságra
különösen veszélyes
eszközök
behozatalának
engedélyezésével
kapcsolatos eljárása.
A kérelemben
megjelölt,
közbiztonságra
különösen veszélyes
eszköz, annak
behozatali céljára
figyelemmel
közbiztonsági
kockázatot jelent-e.
Minden esetben.Országos Rendőr-
főkapitányság
--
30.A világörökségi
területen működő,
szeszes italt kimérő,
árusító kereskedelmi,
illetve vendéglátó
üzlet 24 és 6 óra
közötti nyitva
tartásának jegyzői
engedélyezése,
valamint a kiadott
jegyzői engedély
felülvizsgálatára
irányuló eljárás.
A vendéglátó üzlet 24
és 6 óra közötti nyitva
tartásának a
közbiztonságra
gyakorolt hatása, a
személy- és
vagyonbiztonsággal
összefüggő kockázati
tényezők értékelése,
továbbá az üzlet
működésével
összefüggésben
elkövetett jogellenes
cselekmények
megismétlődése
veszélyének értékelése.
Minden esetben.Az üzlet működési
helye szerint
illetékes városi
(kerületi)
rendőrkapitányság
Megyei
(fővárosi)
rendőr-
főkapitányság
-
31.A sírhelynek
hamvasztáshoz
szükséges
megnyitására
A rendkívüli
halálesethez kapcsolódó
nyomozási feladatok a
hamvasztást követően
Jogszabályban
meghatározott rendkívüli
halálesetkor és az
eltemetéstől számított 25
Városi (kerületi)
rendőrkapitányság
--
vonatkozó
engedélyezési eljárás.
biztosíthatóak-e.éven belül.
32.A szociális hatóság
szociális
foglalkoztatás
engedélyezése iránti
eljárás.
A foglalkoztatás
helyszínére vonatkozó
létesítési, használati és
üzemeltetési tűzvédelmi
előírások, továbbá, ha a
kérelem a foglalkoztatni
kívánt személyek
számának az eredeti
engedélyben
meghatározott létszámot
meghaladó felemelésére
irányul, az e változásból
eredő létesítési
tűzvédelmi előírások
érvényesülése.
Ha a foglalkoztatás
helyszíne polgári
repülőteret, metró és
földalatti vasúti
létesítményt, az
Országház, Országgyűlési
Irodaház,
Miniszterelnökség
létesítményét érinti.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv területi szerve
--
33.A szociális hatóság
szociális
foglalkoztatás
engedélyezése iránti
eljárás.
A foglalkoztatás
helyszínére vonatkozó
létesítési, használati és
üzemeltetési tűzvédelmi
előírások, továbbá, ha a
kérelem a foglalkoztatni
kívánt személyek
számának az eredeti
engedélyben
meghatározott létszámot
meghaladó felemelésére
irányul, az e változásból
eredő létesítési
tűzvédelmi előírások
érvényesülése.
A 32. sortól eltérő
esetben.
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv helyi szerve
--
34.A Nemzeti Média- ésAnnak elbírálása, hogyHa a tevékenységTerületi vízvédelmiOrszágos-
Hírközlési Hatóság
elektronikus
hírközlési
nyomvonalas,
nyomvonal jellegű
építményekkel és
egyéb műtárgyakkal
kapcsolatos eljárása.
a tevékenység és az
építmény a felszín alatti
vizek védelmére
vonatkozó
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
hatóságvízvédelmi
hatóság
35.A Nemzeti Média- és
Hírközlési Hatóság
elektronikus
hírközlési
nyomvonalas,
nyomvonal jellegű
építményekkel és
egyéb műtárgyakkal
kapcsolatos eljárása.
Annak elbírálása, hogy
a tevékenység és az
építmény a vizek
lefolyására, az árvíz és a
jég levonulására
vonatkozó
követelményeknek
megfelel-e.
Ha a tevékenység
megkezdéséhez
környezetvédelmi
engedély vagy egységes
környezethasználati
engedély nem szükséges.
Területi vízügyi
hatóság
Országos
vízügyi
hatóság
-
36.A telepengedély,
illetve a telep
létesítésének
bejelentése alapján
gyakorolható egyes
termelő és egyes
szolgáltató
tevékenységekről,
valamint a
telepengedélyezés
rendjéről és a
bejelentés
szabályairól szóló
57/2013. (II. 27.)
Korm. rendelet [a
A telep a tűzvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Az alábbi tevékenységek
végzése esetén:
1. egyéb gumitermék
gyártása,
2. festék, bevonóanyag
gyártása,
3. gumiabroncs,
gumitömlő gyártása,
kivéve gumiabroncs
újrafutózása, felújítása,
4. kőolaj-feldolgozás,
5. máshová nem sorolt
egyéb vegyi termék
gyártása,
6. mezőgazdasági vegyi
A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv helyi szerve
--
továbbiakban:
57/2013. (II. 27.)
Korm. rendelet]
szerinti
telepengedély-
köteles
tevékenységekkel
kapcsolatos eljárás.
termék gyártása,
raktározása, tárolása,
7. műanyag építőanyag
gyártása,
8. műanyag lap, lemez,
fólia, cső, profil gyártása,
9. műtrágya,
nitrogénvegyület
gyártása, raktározása,
tárolása,
10. papírgyártás,
11. ragasztószer-
gyártás,
12. tapétagyártás,
13. tisztítószer gyártása,
14. szintetikus kaucsuk
alapanyag gyártása,
15. vegyi szál gyártása.
37.Az 57/2013. (II. 27.)
Korm. rendelet
szerinti
telepengedély-
köteles
tevékenységekkel
kapcsolatos eljárás.
A vizek védelme
érdekében megfelelő
műszaki védelmet
alkalmaznak-e és a
tevékenységből eredően
a vizeket érő terhelés
alatta marad-e a vizek
védelmére vonatkozó
határértékeknek.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság
--
38.Az 57/2013. (II. 27.)
Korm. rendelet
szerinti
telepengedély-
köteles
tevékenységekkel
Ivóvízbázisok
érintettsége esetén
megfelel-e az
ivóvízbázis védelmi
előírásoknak.
Minden esetben.Területi vízügyi
hatóság
--
kapcsolatos eljárás.
39.Magyar Energetikai
és Közmű-
szabályozási Hivatal
gördülő fejlesztési
terv jóváhagyására
irányuló eljárása.
Vízgazdálkodási
jogszabályi
előírásoknak megfelel-
e.
Minden esetben, kivéve a
teljes időtáv
vonatkozásában tényleges
feladatot nem tartalmazó
beruházási tervrészek
tekintetében.
Területi vízügyi
hatóság
Országos
vízügyi
hatóság
-
40.Magyar Energetikai
és Közmű-
szabályozási Hivatal
gördülő fejlesztési
terv jóváhagyására
irányuló eljárása.
A felszíni vizek és a
felszín alatti vizek
védelme
követelményeinek a
kérelem szerint vagy
további feltételek
mellett megfelel-e.
Minden esetben, kivéve a
teljes időtáv
vonatkozásában tényleges
feladatot nem tartalmazó
beruházási tervrészek
tekintetében.
Területi vízvédelmi
hatóság
Országos
vízvédelmi
hatóság
-
41.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A vizsgálat feltételeként
meghatározott
építményekkel,
létesítményekkel,
berendezésekkel
összefüggő
jogszabályban
meghatározott műszaki
biztonsági
követelményeknek való
megfelelés.
A telepen az ipari
tevékenységgel
összefüggésben legalább
50 kVA beépített
összteljesítményű, 0,4 kV
vagy nagyobb feszültségű
villamos berendezést,
rendszert használnak.
Műszaki biztonsági
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
--
42.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A higiénés és
egészségvédelmi, az
ivóvíz-minőségi, a
települési szilárd és
folyékony hulladékkal
kapcsolatos
közegészségügyi,
járványügyi
Minden esetben.Fővárosi és megyei
kormányhivatal
népegészségügyi
hatáskörében eljáró
járási hivatala
--
vonatkozású
követelmények,
valamint a kémiai
biztonságra vonatkozó
jogszabályi előírások
érvényesítésével
kapcsolatos, jogszabály
által az egészségügyi
hatóság jogkörébe utalt
szakkérdés.
43.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A telepen a
hulladékgazdálkodás
módja és eszközei
megfelelnek-e a
hulladék-
gazdálkodási
követelményeknek,
okoz-e a telepen történő
hulladék-
gazdálkodási
tevékenység
környezetterhelést,
biztosított-e a telep
hulladékszállítási
szempontból történő
megközelíthetősége.
Minden esetben.Környezetvédelmi és
természetvédelmi
feladatkörében
eljáró, a telep
fekvése szerint
illetékes megyei
kormányhivatal
-21 nap
44.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A tevékenység
zajkibocsátása megfelel-
e a környezeti zaj- és
rezgés elleni védelem
követelményeinek.
Minden esetben.Környezetvédelmi és
természetvédelmi
feladatkörében
eljáró, a telep
fekvése szerint
illetékes megyei
kormányhivatal
-21 nap
45.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A tevékenység
megfelel-e az elérhető
legjobb technika alapján
meghatározott
levegővédelmi
követelményeknek és
előírásoknak.
Minden esetben.Környezetvédelmi és
természetvédelmi
feladatkörében
eljáró, a telep
fekvése szerint
illetékes megyei
kormányhivatal
-21 nap
46.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A tevékenység a
természet védelmére
vonatkozó nemzeti és
európai uniós jogi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
A tevékenységet országos
jelentőségű védett
természeti területen,
NATURA 2000 területen
vagy barlang
védőövezetében végzik.
Környezetvédelmi és
természetvédelmi
feladatkörében
eljáró, a telep
fekvése szerint
illetékes megyei
kormányhivatal
-21 nap
47.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A földtani közeg
védelme érdekében
megfelelő műszaki
védelmet alkalmaznak-e
és a tevékenységből
eredően a földtani
közeget érő terhelés
alatta marad-e a földtani
közeg védelmére
vonatkozó
követelményeknek.
Minden esetben.Környezetvédelmi és
természetvédelmi
feladatkörében
eljáró, a telep
fekvése szerint
illetékes megyei
kormányhivatal
-21 nap
48.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A növényvédő-
szerekkel folytatott ipari
tevékenység a
kezelőszemélyzet
kitettségére, a
lehetséges humán- és
Növényvédő-
szerekkel folytatott ipari
tevékenység esetén.
A telep fekvése
szerint illetékes
növény- és
talajvédelmi
hatáskörében eljáró
megyei
--
környezeti toxicitásra,
terhelésre hatással van-
e.
kormányhivatal
49.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A tevékenység a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e a kulturális
örökség védelme
jogszabályban rögzített
követelményeinek.
Az engedélyezés tárgyául
szolgáló ingatlan a
kulturális örökségvédelmi
nyilvántartásban szereplő
nyilvántartott műemléki
érték, vagy műemlék.
Kulturális
örökségvédelmi
hatáskörében eljáró
fővárosi és megyei
kormányhivatal
--
50.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
A vizek védelme
érdekében megfelelő
műszaki védelmet
alkalmaznak-e és a
tevékenységből eredően
a vizeket érő terhelés
alatta marad-e a vizek
védelmére vonatkozó
követelményeknek,
valamint ivóvízbázisok
érintettsége esetén
megfelel-e az
ivóvízbázis védelmi
előírásoknak.
A telepengedély kiadása
iránti eljárás során
minden esetben.
A telep fekvése
szerint illetékes
területi vízvédelmi,
illetve vízügyi
hatóság
--
51.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
Az általános és sajátos
építésügyi
követelményeknek való
megfelelés.
Honvédelmi és katonai
célú ingatlanon végzett
ipari tevékenység esetén.
Honvédelemért
felelős miniszter
--
52.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
Az általános és
honvédelmi ágazati
munkavédelmi
követelményeknek való
Honvédelmi és katonai
célú ingatlanon végzett
ipari tevékenység esetén.
Honvédelemért
felelős miniszter
--
megfelelés.
53.Telepengedély
kiadása iránti eljárás.
Az általános és
honvédelmi ágazati
tűzvédelmi
követelményeknek való
megfelelés.
Honvédelmi és katonai
célú ingatlanon végzett
ipari tevékenység esetén.
Honvédelemért
felelős miniszter
--
54.Kártyaterem
engedélyezése iránti
eljárás.
Az önkormányzat
területén létesítendő
kártyaterem megfelel-e
a szerencsejáték
szervezéséről szóló
1991. évi XXXIV.
törvény 29/B. § (6)
bekezdésében foglalt
jogszabályi
előírásoknak, a
kártyaterem adott
helyszínen történő
üzemeltetését az
önkormányzat rendelete
nem tiltja-e. A folytatni
kívánt tevékenység nem
sértené-e a jóérzést,
közbiztonságot,
közszemérmet, illetve
gyermek- vagy
ifjúságpolitikai érdeket,
vagy más helyi
közösségi érdeket.
Kártyaterem
engedélyezése iránti
eljárásban minden
esetben.
Kártyaterem helye
szerinti települési
önkormányzat
jegyzője, főváros
területén a kerületi
önkormányzat
jegyzője, Fővárosi
önkormányzat által
közvetlenül
igazgatott terület
tekintetében a
főváros főjegyzője
--
55.Játékkaszinó
engedélyezése iránti
eljárás.
Az önkormányzat
területén létesítendő
játékkaszinó megfelel-e
Játékkaszinó
engedélyezése iránti
eljárásban minden
Játékkaszinó helye
szerinti települési
önkormányzat
--
a jogszabályi
előírásoknak, a
játékkaszinó adott
helyszínen történő
üzemeltetését az
önkormányzat rendelete
nem tiltja-e. A folytatni
kívánt tevékenység nem
sértené-e a jóérzést,
közbiztonságot,
közszemérmet, illetve
gyermek- vagy
ifjúságpolitikai érdeket,
vagy más helyi
közösségi érdeket.
esetben.jegyzője, főváros
területén a kerületi
önkormányzat
jegyzője,
Fővárosi
önkormányzat által
közvetlenül
igazgatott terület
tekintetében a
főváros főjegyzője
56.A veszélyes
hulladékkal
kapcsolatos
engedélyezési
eljárásában
(a minősítési eljárás
és a bírság
kiszabásának
kivételével).
A helyi önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek való
megfelelés vizsgálata.
Helyi jelentőségű védett
természeti terület esetén.
Települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban
a főjegyző
-21 nap
57.A veszélyes
hulladékkal
kapcsolatos
engedélyezési
eljárásában
hulladékkezelési
tevékenység
engedélyezése esetén
(a minősítési eljárás
Katasztrófa-
védelemmel összefüggő
létesítési és használati
szabályok érvényre
juttatása, a
környezetbiztonság
katasztrófavédelmi
vizsgálata.
Minden esetben.A hivatásos
katasztrófavédelmi
szerv helyi szerve
--
és a bírság
kiszabásának
kivételével).
58.A veszélyes
hulladékkal
kapcsolatos
engedélyezési
eljárásában a
hulladékkezelési
tevékenység
engedélyezése esetén.
A tevékenység
vízellátásának,
csapadék- és szennyvíz-
elvezetésének, valamint
a szennyvíz
tisztításának a
vízbázisra, a vizek
lefolyására gyakorolt
hatás vizsgálata.
Minden esetben.A hulladékkezelés
helye szerint
illetékes területi
vízügyi hatóság
--
59.A veszélyes
hulladékkal
kapcsolatos
engedélyezési
eljárásában a
hulladékkezelési
tevékenység
engedélyezése esetén.
A tevékenységnek a
felszíni és felszín alatti
vizekre gyakorolt hatás
vizsgálata.
Minden esetben.A hulladékkezelés
helye szerint
illetékes területi
vízvédelmi hatóság
--
60.A nem veszélyes
hulladék előkezelése,
tárolása, hasznosítása,
ártalmatlanítása
engedélyezése iránti
eljárás.
Annak elbírálása, hogy
a felszíni és felszín
alatti vizek minősége
védelmére
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e.
Minden esetben.Területi vízvédelmi
hatóság
--
61.A nem veszélyes
hulladék előkezelése,
tárolása, hasznosítása,
ártalmatlanítása
engedélyezése iránti
Annak elbírálása, hogy
a tevékenység
vízellátása, a keletkező
csapadék-és szennyvíz
elvezetése, valamint a
Minden esetben.Területi vízügyi
hatóság
--
eljárás.szennyvíz tisztítása
biztosított-e, a vízbázis
védőterületére,
védőidomára
jogszabályban, illetve
határozatban
meghatározott előírások
érvényesülnek-e,
valamint a vizek
lefolyására, az árvíz és a
jég levonulására
gyakorolt hatás
vizsgálata.
62.A nem veszélyes
hulladék
kereskedelme,
közvetítése, szállítása,
gyűjtése, előkezelése,
tárolása, hasznosítása,
ártalmatlanítása
engedélyezése iránti
eljárás.
Annak elbírálása, hogy
a tevékenység a helyi
önkormányzati
rendeletben
meghatározott
természetvédelmi
követelményeknek a
kérelemben foglaltak
szerint vagy további
feltételek mellett
megfelel-e.
Ha a tevékenység helyi
jelentőségű védett
természeti területet érint.
Települési
önkormányzat
jegyzője, fővárosban
a főjegyző
-21 nap
63.Szélerőmű vagy
szélerőmű park
építési engedélyezési
eljárása.
Környezeti, természeti,
településfejlesztési és
településrendezési
hatások keretében annak
vizsgálata, hogy a
szélerőmű nem okoz-e
olyan hátrányos
következményeket,
amelyek aránytalanul
Minden esetben.Borsod-Abaúj-
Zemplén Megyei
Kormányhivatal
-21 nap
meghaladják a
létesítésétől várható
előnyöket.
64.Szélerőmű vagy
szélerőmű park
használatbavételi
engedélyezési
eljárása.
Környezeti, természeti,
településfejlesztési és
településrendezési
hatások keretében annak
vizsgálata, hogy a
szélerőmű nem okoz-e
olyan hátrányos
következményeket,
amelyek aránytalanul
meghaladják a
létesítésétől várható
előnyöket, továbbá
annak elbírálása, hogy a
megépült szélerőmű
vagy szélerőmű park
megfelel-e az építési
engedélyezési eljárás
során kiadott
szakhatósági
állásfoglalásban írt
feltételeknek.
Minden esetben.Borsod-Abaúj-
Zemplén Megyei
Kormányhivatal
-21 nap
65.Zenés, táncos
rendezvény
engedélyezése
honvédelmi
létesítmény területén.
A jogszabályban előírt
tűzvédelmi
követelmények
érvényesítése.
Minden esetben.Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
66.Erdészeti hatósági
eljárás
a) A honvédelmi
rendeltetésű erdő,
A Magyar Honvédség
nemzeti és szövetségi
védelmi feladatai
biztosíthatóak-e.
A honvédelmi
rendeltetésű erdő,
valamint
az aa), ab), ai) és aj)alpon
Honvédelemért
felelős miniszter
-21 nap
valamint
az aa), ab), ai) és aj)a
lpontok tekintetében a
Honvédelmi
Minisztérium
vagyonkezelésében
álló, erdőnek nem
minősülő
földterületek esetén
aa) fásítás
faállománya
felszámolásának
előírására,
ab) fásítás területének
erdőként, szabad
rendelkezésű
erdőként történő
nyilvántartásba
vételére,
ac) erdő felnyitott
erdőként történő
fenntartásának
engedélyezésére és
előírására, felnyitott
erdő helyreállításának
előírására,
ad) erdőben fátlan
állapot kialakításának
és fenntartásának
engedélyezésére,
fátlan állapot
fenntartásának
előírására, fátlan
állapotban tartott erdő
tok tekintetében a
Honvédelmi Minisztérium
vagyonkezelésében álló,
erdőnek nem minősülő
földterületek esetén,
továbbá az állami
repülések céljára szolgáló
repülőterek, valamint a
közös felhasználású
katonai és polgári
repülőtérré fejleszthető
állami repülések céljára
szolgáló repülőterek
védőterületén található
erdő, valamint
a ba) és bb) alpontok
tekintetében erdőnek nem
minősülő földterületek
esetén.
helyreállításának
előírására,
ae) erdészeti
létesítmény
létesítésének,
bővítésének,
korszerűsítésének,
megszűntetésének,
fennmaradásának
vagy rendeltetése
megváltoztatásá-
nak engedélyezésére,
valamint a
felszámolásának
elrendelésére,
af) az erdő
rendeltetésének,
elsődleges
rendeltetésének
kérelemre induló
megállapítására,
ag) az erdőterv
meghatározására,
ah) az erdőterv
módosítására,
ai) az erdőtelepítési-
kivitelezési terv
jóváhagyására,
aj) az engedély nélkül
vagy engedélytől
eltérően telepített
faállomány
fennmaradásának
engedélyezésére,
ak) az erdő
igénybevételének
engedélyezésére,
al) az erdő
igénybevételére
vonatkozó elvi
engedély megadására,
am) az erdő engedély
nélküli vagy
engedélytől eltérő
igénybevétele esetén
a kialakult állapot
fennmaradásának
engedélyezésére,
an) a
járműközlekedésre
használható út
kijelölésére, és
ao) a lovas és
technikai
sportverseny
rendezésének
engedélyezésére,
valamint
b) az állami repülések
céljára szolgáló
repülőterek, továbbá a
közös felhasználású
katonai és polgári
repülőtérré
fejleszthető állami
repülések céljára
szolgáló repülőterek
védőterületén
található erdő,
valamint
a ba) és bb) alpontok
tekintetében erdőnek
nem minősülő
földterületek esetén
ba) fásítás
faállománya
felszámolásának
előírására,
bb) fásítás területének
erdőként, szabad
rendelkezésű
erdőként történő
nyilvántartásba
vételére,
bc) az erdőterv
meghatározására,
bd) az erdőterv
módosítására,
be) az erdőtelepítési-
kivitelezési terv
jóváhagyására, és
bf) az engedély nélkül
vagy engedélytől
eltérően telepített
faállomány
fennmaradásának
engedélyezésére
irányuló eljárásban.
67.Igazságügyi szakértői
névjegyzékbe történő
felvételi eljárás.
A kérelmező szakmai és
gyakorlati
felkészültségének
Ha az igazságügyi
szakértői névjegyzékbe
történő felvételi kérelme a
Bányafelügyeleti
hatáskörében eljáró
megyei
--
vizsgálata.bányászat és a
szénhidrogén-termelés,
kutatási, szállítási
szakterületre irányul.
kormányhivatal
68.a csődeljárásról és a
felszámolási
eljárásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény
27/C. § (4)
bekezdése, 27/A. §
(6a) bekezdése,
valamint a 66. § (6)
bekezdése szerinti
hatósági
nyilvántartásba
vétellel és a hatósági
nyilvántartás
vezetésével
kapcsolatos eljárások
a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról
szóló 1991. évi XLIX.
törvény 27/C. § (1)
bekezdése szerinti
szakirányú
szakképzettség és a
83/B. § szerinti
felsőfokú végzettség és
más, felsőoktatásban
szerzett szakképesítés
vagy szakképzés
tartalma, külföldi
végzettségi szint,
szakképesítés és
szakképzés tartalma
Amennyiben a kérelem
elbírálásához a
felszámolási és
vagyonfelügyeleti
szakirányú
szakképzettség, más
felsőfokú végzettség vagy
egyéb szakképzettség
tartalmának
meghatározása szükséges.
Oktatási Hivatal--
69.a csődeljárásról és a
felszámolási
eljárásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény
27/C. § (4)
bekezdése, 27/A. §
(6a) bekezdése,
valamint a 66. § (6)
bekezdése szerinti
hatósági
nyilvántartásba
vétellel és a hatósági
nyilvántartás
egyéb, a 68. pontba nem
tartozó szakképzés
tartalma
Amennyiben a kérelem
elbírálásához a 68. pontba
nem tartozó, egyéb
szakképzettség
tartalmának
meghatározása szükséges.
Oktatási Hivatal--
vezetésével
kapcsolatos eljárások

"

44. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"1/A. melléklet a 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelethez

Az eljáró hatóság egészeként kizárt kormányhivatal helyett eljáró másik kormányhivatal

SorszámKormányhivatalHelyettesítő Kormányhivatal
1.BaranyaSomogy
2.Bács-KiskunTolna
3.BékésCsongrád
4.Borsod-Abaúj -ZemplénSzabolcs-Szatmár-Bereg
5.BudapestPest
6.CsongrádBékés
7.FejérVeszprém
8.Győr-Moson-SopronKomárom-Esztergom
9.Hajdú-BiharJász-Nagykun-Szolnok
10.HevesNógrád
11.Jász-Nagykun-SzolnokHajdú-Bihar
12.Komárom-EsztergomGyőr-Moson-Sopron
13.NógrádHeves
14.PestBudapest
15.SomogyBaranya
16.Szabolcs-Szatmár-BeregBorsod-Abaúj -Zemplén
17.TolnaBács-Kiskun
18.VasZala
19.VeszprémFejér
20.ZalaVas

1/B. melléklet a 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelethez

Az eljáró hatóság egészeként kizárt járási (fővárosi kerületi) hivatal helyett eljáró másik járási (fővárosi kerületi) hivatal

1. Baranya megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.BólyMohács
2.KomlóHegyhát (Sásd)
3.MohácsBóly
4.PécsPécsvárad
5.PécsváradPécs
6.Hegyhát (Sásd)Komló
7.SellyeSiklós
8.SiklósSellye
9.SzentlőrincSzigetvár
10.SzigetvárSzentlőrinc
2. Bács-Kiskun megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.BajaBácsalmás
2.BácsalmásBaja
3.JánoshalmaKiskunhalas
4.KalocsaKiskőrös
5.KecskemétTiszakécske
6.KiskőrösKalocsa
7.KiskunfélegyházaKiskunmajsa
8.KiskunhalasJánoshalma
9.KiskunmajsaKiskunfélegyháza
10.KunszentmiklósKecskemét
11.TiszakécskeKecskemét
3. Békés megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.BékésBékéscsaba
2.BékéscsabaBékés
3.GyomaendrődSzarvas
4.GyulaSarkad
5.MezőkovácsházaOrosháza
6.OrosházaMezőkovácsháza
7.SarkadGyula
8.SzarvasGyomaendrőd
9.SzeghalomGyomaendrőd
4. Borsod-Abaúj-Zemplén megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.CigándSárospatak
2.EdelényKazincbarcika
3.EncsSzikszó
4.GöncSátoraljaújhely
5.KazincbarcikaEdelény
6.MezőcsátMezőkövesd
7.MezőkövesdMezőcsát
8.MiskolcTiszaújváros
9.ÓzdPutnok
10.PutnokÓzd
11.SárospatakCigánd
12.SátoraljaújhelyGönc
13.SzerencsTokaj
14.SzikszóEncs
15.TiszaújvárosMiskolc
16.TokajSzerencs
5. Budapest
SorszámKerületi HivatalHelyettesítő kerületi hivatal
1.I. KerületXII. Kerület
2.II. KerületIII. Kerület
3.III. KerületII. Kerület
4.IV. KerületXV. Kerület
5.V. KerületXIII. kerület
6.VI. KerületVII. kerület
7.VII. KerületVI. Kerület
8.VIII. KerületIX. Kerület
9.IX. KerületVIII. Kerület
10.X. KerületXIV. Kerület
11.XI. KerületXXII. Kerület
12.XII. KerületI. Kerület
13.XIII. KerületV. kerület
14.XIV. KerületX. Kerület
15.XV. KerületIV. Kerület
16.XVI. KerületXVII. Kerület
17.XVII. KerületXVI. Kerület
18.XVIII. KerületXXIII. Kerület
19.XIX. KerületXX. kerület
20.XX. KerületXIX. kerület
21.XXI. KerületIX. Kerület
22.XXII. KerületXI. Kerület
23.XXIII. KerületXVIII. Kerület
6. Csongrád megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.CsongrádSzentes
2.HódmezővásárhelyMakó
3.KistelekSzeged
4.MakóHódmezővásárhely
5.MórahalomSzeged
6.SzegedKistelek
7.SzentesCsongrád
7. Fejér megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.BicskeMór
2.DunaújvárosSárbogárd
3.EnyingSzékesfehérvár
4.GárdonyMartonvásár
5.MartonvásárGárdony
6.MórBicske
7.SárbogárdDunaújváros
8.SzékesfehérvárEnying
8. Győr-Moson-Sopron megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.CsornaGyőr
2.KapuvárSopron
3.MosonmagyaróvárGyőr
4.PannonhalmaTét
5.SopronKapuvár
6.TétPannonhalma
7.GyőrMosonmagyaróvár
9. Hajdú-Bihar megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.BalmazújvárosHajdúnánás
2.BerettyóújfaluPüspökladány
3.DerecskeHajdúszoboszló
4.HajdúböszörményHajdúhadház
5.HajdúhadházHajdúböszörmény
6.HajdúnánásBalmazújváros
7.HajdúszoboszlóDerecske
8.NyíradonyDebrecen
9.PüspökladányBerettyóújfalu
10.DebrecenNyíradony
10. Heves megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.BélapátfalvaPétervására
2.EgerFüzesabony
3.FüzesabonyEger
4.GyöngyösHeves
5.HatvanEger
6.HevesGyöngyös
7.PétervásáraHeves
11. Jász-Nagykun-Szolnok megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.JászapátiJászberény
2.JászberényJászapáti
3.KarcagKunhegyes
4.KunhegyesTiszafüred
5.KunszentmártonMezőtúr
6.MezőtúrKunszentmárton
7.TiszafüredKunhegyes
8.TörökszentmiklósSzolnok
9.SzolnokTörökszentmiklós
12. Komárom-Esztergom megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.EsztergomKomárom
2.KisbérOroszlány
3.OroszlányKisbér
4.KomáromEsztergom
5.TataTatabánya
6.TatabányaTata
13. Nógrád megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.SalgótarjánSzécsény
2.BalassagyarmatRétság
3.PásztóBátonyterenye
4.RétságBalassagyarmat
5.BátonyterenyePásztó
6.SzécsénySalgótarján
14. Pest megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.AszódNagykáta
2.BudakesziÉrd
3.CeglédNagykőrös
4.DabasMonor
5.DunakesziGödöllő
6.ÉrdBudakeszi
7.GödöllőDunakeszi
8.GyálVecsés
9.MonorDabas
10.NagykátaAszód
11.NagykőrösCegléd
12.PilisvörösvárSzentendre
13.RáckeveSzigetszentmiklós
14.SzentendrePilisvörösvár
15.SzigetszentmiklósRáckeve
16.SzobVác
17.VácSzob
18.VecsésGyál
15. Somogy megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.BarcsKaposvár
2.CsurgóNagyatád
3.FonyódMarcali
4.MarcaliFonyód
5.NagyatádCsurgó
6.SiófokTab
7.TabSiófok
8.KaposvárBarcs
16. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.BaktalórántházaVásárosnamény
2.CsengerMátészalka
3.FehérgyarmatMátészalka
4.IbrányKemecse
5.KemecseIbrány
6.KisvárdaZáhony
7.MátészalkaFehérgyarmat
8.NagykállóNyírbátor
9.NyírbátorNagykálló
10.NyíregyházaTiszavasvári
11.TiszavasváriNyíregyháza
12.VásárosnaményBaktalórántháza
13.ZáhonyKisvárda
17. Tolna megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.BonyhádSzekszárd
2.DombóvárTamási
3.PaksTolna
4.TamásiDombóvár
5.TolnaPaks
6.SzekszárdBonyhád
18. Vas megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.CelldömölkSárvár
2.KörmendSzentgotthárd
3.KőszegSzombathely
4.SárvárCelldömölk
5.SzentgotthárdKörmend
6.SzombathelyKőszeg
7.VasvárKörmend
19. Veszprém megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.AjkaDevecser
2.BalatonalmádiBalatonfüred
3.BalatonfüredBalatonalmádi
4.DevecserAjka
5.PápaZirc
6.SümegTapolca
7.TapolcaSümeg
8.VárpalotaVeszprém
9.VeszprémVárpalota
10.ZircPápa
20. Zala megye
SorszámJárási HivatalHelyettesítő járási hivatal
1.LetenyeNagykanizsa
2.LentiZalaegerszeg
3.ZalaszentgrótKeszthely
4.KeszthelyZalaszentgrót
5.NagykanizsaLetenye
6.ZalaegerszegLenti

"

45. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az R117. 5. melléklete a következő 61. ponttal egészül ki:

"61. Hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelem"

46. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

Az R117. 7. melléklete a következő 23-31. ponttal egészül ki:

"23. Közigazgatási eljárásokhoz kapcsolódó levéltári szolgáltatások kezdeményezése

24. Levéltári adatok igénylése építésügyi hatósági eljárások támogatásához

25. Levéltári adatok igénylése a hadigondozási igényjogosultság megállapításához, hadigondozással kapcsolatos iratok megkeresése és másolatok készítése

26. Levéltárban lévő hagyatéki iratokra vonatkozó adatok igénylése és másolat készítése

27. Levéltári adatszolgáltatás az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények igazolására vonatkozóan

28. Levéltári adatszolgáltatás és másolatkiadás a Levéltár őrizetében lévő bírósági iratanyagokról

29. Levéltári adatszolgáltatás munkaviszony, nevelési segély, illetve ösztöndíj folyósítása, nyugdíj-, valamint társadalombiztosítási és egyéb kapcsolódó ügyekben

30. Levéltárban lévő névváltoztatási iratokról másolat készítése

31. Levéltári adatszolgáltatás tanulóidőre, illetve iskolai végzettségre vonatkozóan"

47. melléklet a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelethez

"10. melléklet a 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelethez

Megállapodás az építésügyi igazgatási feladatok átvételéről
amely létrejött egyrészről:
......................................................polgármester, a...........................Települési/Fővárosi Kerületi Önkormányzat
(a továbbiakban Önkormányzat) képviselője,
mint átadó/használatba adó (a továbbiakban együtt: Átadó)
másrészről:
...................................................... kormánymegbízott, Budapest Főváros Kormányhivatala/a
......................................................Megyei Kormányhivatal képviselője
mint átvevő/használatba vevő (a továbbiakban együtt: Átvevő)
- együttesen: Felek - között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
Magyarország Országgyűlése a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében
egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi évi ....... törvényben (a továbbiakban: Törvény) úgy
rendelkezett, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amelyek az
építésügyi igazgatási feladatok ellátását biztosítják 2020. március 1-jén az állam ingyenes használatába kerülnek.
Mindezek alapján Felek az ingyenes használati jog alapításához, a Törvény alapján egyéb jogcímen átkerülő
vagyonelemekhez kapcsolódó részletkérdésekről, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó létszámátadásról
megállapodást kötnek.
A megállapodás célja a 2020. március 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kerülő építésügyi
igazgatási feladatok ellátásának biztosítása érdekében a korábban ezen feladatellátást szolgáló önkormányzati
vagyon és vagyoni értékű jog ingyenes használati, illetve egyéb jogcímen történő átadás feltételeinek, az ehhez
kapcsolódó eljárás lebonyolításához szükséges keretek meghatározása.
II. A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA
A megállapodás tárgya a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz átkerülő építésügyi igazgatási feladatok
ellátását biztosító önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan és ingó vagyon, továbbá vagyoni értékű jog állam
általi ingyenes használati, illetve - az előbbi vagyoni elemeken túlmenően - az Átadó döntése szerint egyéb
jogcímen történő jogának alapításához kapcsolódó főbb feladatok, illetve a Felek jogainak és kötelezettségeinek
a meghatározása.
Amennyiben az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátását szolgáló valamely ingó vagy ingatlan
vagyon bérleti vagy más szerződés alapján van az Átadó használatában, az állam a használat időtartama alatt
beléphet a szerződésbe.
Átadó döntése alapján az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátására megfelelő állapotú és méretű
ingatlant ajánlhat fel. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonjoga az államra száll.
Az átkerülő feladat és az annak ellátását szolgáló vagyon használati jogának, illetve az egyéb jogcímen átvételre
kerülő vagyon átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlásra és az átvett vagyonnal való
gazdálkodásra a Törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi. CXCV. törvény, az államháztartásról szóló
törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI.
törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló
254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az
irányadóak.
III. A MEGÁLLAPODÁS FELTÉTELEI
Átadó és Átvevő a feladatok ellátásához kapcsolódó vagyon ingyenes használatba vétele, illetve egyéb jogcímen
történő átvétele során kölcsönösen együttműködve járnak el. Az együttműködés keretében Átadó közreműködik
a kormánymegbízott által meghatalmazott képviselő jogszabályban meghatározott, átvétellel kapcsolatos
feladatainak ellátásában is.
Átadó a jelen megállapodás 1. számú mellékletében szereplő teljességi nyilatkozat aláírásával teljes körű
felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok
valóságtartalmáért, teljes körűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért.
Átadó felelősséget vállal továbbá azért, hogy az ingyenes használatra átadott vagyontárgyak állaga a birtokba
vétel időpontjakor alkalmas az átvett építésügyi igazgatási feladatellátás technikai feltételeinek biztosítására és a
rendeltetésszerű használatra.
IV. A MEGÁLLAPODÁS TARTALMA
Átadó és Átvevő megállapodnak, hogy jelen megállapodásban rögzítik az ingatlan és ingó vagyon használatba
adásának tárgyi, dologi, pénzügyi feltételeit, az átvételre kerülő építési igazgatási feladatokat ellátó
köztisztviselők és munkavállalók, illetve álláshelyek számát, illetve rendelkeznek a megállapodás aláírását
követően az átadásig keletkező jogokról és kötelezettségekről.
1. Ingatlanok használatba adása
1.1. Átadó tulajdonában lévő ingatlanok
Az Átadó tulajdonában lévő ingyenes használatba adási eljárásban érintett ingatlanok felsorolását, illetve az
ingatlanok adatait az 1. számú melléklet tartalmazza. Az ingatlanok átadása kiterjed az átvételre kerülő
építésügyi igazgatási feladatok ellátását közvetve szolgáló (pl. tároló, raktár, irattár, stb.) helyiségek átadására is.
Az Átadó által az Átvevőnek átengedett ingatlanhoz kapcsolódó pályázatok felsorolását a 8. számú melléklet
tartalmazza.
a) Felek rögzítik, hogy a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat Átvevő kizárólagosan használhatja.
A kizárólagosan használt ingatlanok esetében az Átvevő viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével,
karbantartásával kapcsolatos költségeket. Ezek közé tartoznak különösen a közüzemi szolgáltatások díjai, az
ingatlan rendeltetésszerű használatából eredő, illetve az Átvevő foglalkoztatottai által okozott kisebb hibák
javítása. Az ezeken kívüli, különösen az épület szerkezetét is érintő átalakítások, felújítások, rekonstrukciók
elvégzése annak a félnek a kötelezettsége, akinek az átalakítás, a felújítás, a rekonstrukció az érdekében áll,
illetve aki azt szükségesnek tartja.
b) Felek rögzítik, hogy a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat az Átvevő az Átadóval közösen jogosult
használni.
A közösen használt ingatlanok esetében az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos
költségeket az Átadó és az Átvevő közösen viselik Felek által közösen meghatározott megosztás szerint. Ezek
közé tartoznak különösen az ingatlan mindennapos használatából eredő kisebb hibák javítása. A közösen
használt ingatlanok esetében a megosztásra kerülő, illetve a kizárólag az Átadót terhelő költségek behatárolására
a kizárólagosan használt ingatlanokra vonatkozó pontban meghatározottakat kell alkalmazni.
Átadó és Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közös használatú és üzemeltetésű ingatlanok kiadásainak
megosztása érdekében 2020. március 31-ig ingatlanonkénti bontásban külön megállapodást kötnek.
Az Átadó és az Átvevő megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az Átvevő által kizárólagosan, illetve az Átadó
és az Átvevő által közösen használt ingatlanok, ingatlanrészek tekintetében a közüzemi költségek mérését
szolgáló órák megosztásra, illetve az Átvevő nevére kerülhetnek-e.
c) Felek rögzítik, hogy az ingyenes használatba kerülő ingatlanok(részek) használata - mind a hatóság, mind az
ügyfelek részéről - az Átvevő munkarendje szerint folyamatosan biztosított, ideértve azon önkormányzati
helyiségeket is, amelyek az Átvevőhöz kerülő ingatlanok(részek) megközelítését szolgálják. Amennyiben a
feladatellátásra átadott ingatlan(rész) akadálymentes módon nem közelíthető meg, de az ingatlan rendelkezik
akadálymentes ügyfélszolgálattal/ügyféltérrel, úgy az az Átvevő részére is térítésmentesen használható.
1.2. Az Átadó által bérleti, vagy egyéb szerződés alapján használt ingatlanok
Az Átadó által bérleti vagy egyéb szerződés (a továbbiakban: szerződés) alapján használt, az építésügyi
igazgatási feladat ellátására szolgáló ingatlanok adatait, valamint ingatlanonként a szerződésből fakadó
kötelezettségek (különös tekintettel a szerződésben meghatározott, a kötelezettet terhelő költségek) felsorolását a
3. számú melléklet tartalmazza.
Átadó az együttműködés keretében betekintést enged Átvevőnek a vonatkozó szerződésbe, annak érdekében,
hogy a Törvény által biztosított, a szerződésbe félként történő belépésről megalapozott döntés születhessen.
Mindemellett Átadó az alanyváltozást megelőzően a betekintési jog biztosításán túl részletesen, külön is
tájékoztatja Átvevőt az érintett szerződés, valamint az ingatlan lényeges elemeiről (pl. havi bérleti díj összege,
egyéb kötelezettségek, ingatlan állapota).
Átvevő a szerződés, illetve a szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek ismeretében dönt arról, be kíván-e
lépni szerződésbe. A belépés időpontjától az Átvevőt illetik meg a bérleti (vagy egyéb) szerződésből származó
jogok, illetve az Átvevőt terhelik a bérleti (vagy egyéb) szerződésből fakadó kötelezettségek. A bérleti (vagy
egyéb) szerződésbe való belépés feltétele, hogy ahhoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulását adja.
Az Átvevőnek a szerződésbe félként történő belépésre vonatkozó nyilatkozata jelen megállapodás részét képezi.
Felek a nyilatkozat értelmében megállapodnak, hogy a 3. számú mellékletben szereplő ingatlanok tekintetében
Átvevő a használat időtartamára 2020. március 1. napjával kezdődően beléphet a szerződésbe.
1.3. Az Átadó tulajdonában lévő, jelzáloggal terhelt ingatlanok
Az Átadó tulajdonában lévő, jelzálogjoggal terhelt és az ingyenes használatba, vagy tulajdonba adási eljárásban
érintett ingatlanok felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
A jelzálogjog alapjául szolgáló kötelezettség - az ingatlan ingyenes használatba adását követően is - az Átadót
terheli, ezért a jelzálogjoggal összefüggésben felmerülő valamennyi intézkedési kötelezettség megtételére - az
ingatlan ingyenes használatba adását követően is - az Átadó köteles. Az intézkedési kötelezettség felmerüléséről,
valamint az azzal kapcsolatos intézkedés eredményéről az Átadó köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatni az
Átvevőt.
Amennyiben felmerül annak a lehetősége, hogy az érintett ingatlanok valamelyike tekintetében megnyílik a
jelzálogjogosult kielégítési joga, köteles Átadó erről a tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni
Átvevőt.
Ha a 4. számú mellékletben felsorolt ingatlanok bármelyikét érintően a jelzálogjog jogosultjának kielégítési joga
megnyílik, az Átadó köteles másik olyan, az előző ingatlannal azonos funkciójú és állapotú ingatlant felajánlani,
amelyben továbbra is folyamatosan és fennakadás nélkül biztosított az államigazgatási feladat hatékony ellátása.
Az Átadó vállalja, amennyiben másik ingatlan felajánlására nem képes, egyezség létrehozását kezdeményezi a
jelzálogjog jogosultjánál a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról. A kezdeményezésről és annak
eredményéről az Átadó az Átvevőt írásban tájékoztatni köteles.
2. Ingóságok használatba adása
A Törvény értelmében Átadó 2020. március 1. napjától kezdődően Átvevő használatába adja az építésügyi
igazgatási feladatok ellátásához szükséges, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és
működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti ingó vagyont. Az Átadó
tulajdonában lévő és az ingyenes használatba adási eljárásban érintett ingóságokat - a 2019. november 1-je
szerinti állapotnak megfelelően - az Átadó által összeállított, és a megállapodáshoz csatolt eszközkarton
tartalmazza. Az infokommunikációs eszközállomány és a szerzői jog alá tartozó termékek tételes felsorolását a
9. számú mellékleten és külön eszközkartonon szükséges feltüntetni. A leltár hitelességét Átadó az aláírásával
igazolja.
Az Átvevőhöz átkerülő gépjárművek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladatok ellátásához szükséges ingóságok 2020. március 1. napjától
Átvevő önálló gazdálkodási jogkörébe kerülnek. Amennyiben az Átvevő az ingóságok feletti ingyenes használati
jogát egy, a tulajdonában, vagy egy más jogcímen használatában lévő ingatlanban kívánja gyakorolni, az Átadó
és Átvevő az ingó vagyonelemek fizikai mozgatása során köteles együttműködni annak biztosítása érdekében,
hogy az építésügyi igazgatási feladatellátáshoz szükséges ingó vagyonelemek 2020. március 1-jétől
rendelkezésre álljanak. A használatba adás ingyenes és az átvételre kerülő építésügyi igazgatási feladatok
ellátásának időtartamára szól.
3. A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő foglalkoztatottak
A Törvény alapján az átvett feladatokat ellátók, valamint az ezzel összefüggésben funkcionális feladatokat
ellátók - a 2019. november 1-je szerinti állapotnak megfelelő - álláshelyeinek a számát, munkakörökre illetve
személyekre lebontva a 6. számú melléklet tartalmazza. Külön rögzíteni szükséges a betöltetlenül átadott
státuszok számát. Átadó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy az 5. számú mellékletben szereplő
köztisztviselők és munkavállalók személyi anyagát legkésőbb 2020. február 29-ig átadja Átvevőnek.
Az átvételre kerülő köztisztviselők és munkavállalók részére korábban nyújtott munkáltatói kölcsön
visszafizetése a köztisztviselők és munkavállalók részéről változatlanul az Átadó javára történik. Amennyiben
tanulmányi szerződéssel rendelkező köztisztviselő vagy munkavállaló kerül átvételre, a tanulmányi szerződés
tekintetében az Átadó helyébe az Átvevő lép.
Amennyiben a megállapodás megkötése és a foglalkoztatottaknak az Átvevőhöz történő átvétele közötti
időpontban a foglalkoztatottak személye, vagy a foglalkoztatással összefüggő, e megállapodás 6. számú
mellékletében meghatározott tény vagy adat megváltozik, azt Átadó három napon belül köteles írásban közölni
az Átvevővel.
4. Átadó jogai és kötelezettségei
Átadó, mint tulajdonos évente ellenőrzi a kormányhivatal, mint Átvevő nemzeti vagyonnal való gazdálkodását.
Amennyiben - akár az éves ellenőrzés során, akár más módon - az Átadó tudomására jut, hogy Átvevő a
vagyont nem rendeltetésszerűen használja, vagy rongálja az Átvevőhöz fordulhat, aki köteles 15 napon belül a
vagyon használatával kapcsolatos álláspontját írásban az Átadó részére eljuttatni. Amennyiben Átadó álláspontja
szerint a nem rendeltetésszerű használat a továbbiakban is folytatódik Átadó az Átvevő felügyeleti szervéhez
fordulhat intézkedés megtétele érdekében.
5. Átvevő jogai és kötelezettségei
Átvevő köteles gondoskodni az általa használt ingó és ingatlan vagyon karbantartásáról, továbbá köteles viselni a
rendeltetésszerű használattal összefüggésben felmerült üzemeltetési (beleértve a biztosítási) fenntartási és
javítási költségeket. A rendeltetésszerű használat során elhasználódott, elveszett vagy elpusztult ingó
vagyontárgyak pótlása az Átvevő kötelezettsége.
Átvevő az ingyenesen használatába adott vagyont rendeltetésszerűen a közvagyont használó személytől
elvárható gondossággal használja, hatékonyan és költségtakarékosan működteti.
Átvevő a használatába kerülő ingó és ingatlan vagyont harmadik személy részére használatba vagy bérbe nem
adhatja - kivétel ez alól, az Átadó jóváhagyásával, ha azt időlegesen nem használja -, továbbá nem terhelheti
meg és nem idegenítheti el.
Átvevő az építésügyi igazgatási feladat ellátáshoz véglegesen feleslegessé vált vagyont köteles az Átadó részére
visszaadni. Átvevő évente egyszer köteles jelenteni az Átadó felé a használatában lévő vagyont érintő lényeges
változásokat.
6. Vagyonkezelői jog
A Törvény alapján az állam ingyenes használatába kerülő vagyontárgyak vagyonkezelője a használati jog
keletkezésével egyidejűleg a fővárosi és megyei kormányhivatal lesz. A tulajdonos, valamint a vagyonkezelő a
használattal és a működtetéssel kapcsolatos valamennyi fontos kérdést a közöttük létrejövő vagyonkezelési
szerződésben rendezik. A Felek vállalják, hogy a vagyonkezelési szerződést legkésőbb 2020. június 30-ig
megkötik.
A vagyonkezelői jog - a használati jog ingyenes átengedéséhez igazodóan - határozatlan időre, az átvételre
kerülő építésügyi igazgatási feladat ellátásának az időtartamára jön lére.
A vagyonkezelő köteles a vonatkozó jogszabályok előírásai, valamint a mindenkor hatályos számviteli
törvénynek és egyéb számviteli jogszabályokban foglaltaknak megfelelően adatszolgáltatási és nyilvántartási
kötelezettségeinek eleget tenni, ennek keretében köteles az ingyenes használatba adott ingó vagyonra vonatkozó
éves leltárt elkészíteni.
A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből
nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat
bemutatására.
V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Átvevő a használatába kerülő valamennyi ingatlant érintően köteles intézkedni a használati jog ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a megállapodás aláírását követően, de legkésőbb 2020. március 31-ig.
Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges "bejegyzési engedélyt" az Átadó írásbeli nyilatkozat
formájában köteles megadni.
Felek kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy a használatába adott gépjárművek tekintetében Átvevő a
közúti közlekedési nyilvántartásba üzembentartóként bejegyzésre kerüljön. Felek megállapodnak abban, hogy a
bejegyzéssel kapcsolatos költségek Átvevőt terhelik. Felek rögzítik továbbá, hogy a bejegyzést követően
valamennyi a gépjármű használatával kapcsolatos költség Átvevőt terheli.
Az Átvevőnek átengedett vagyonelemeket érintő peres és nemperes, valamint végrehajtási eljárásokat a 7. számú
melléklet tartalmazza.
Átvevő az ingyenes használat időtartama alatt Átadóhoz intézett egyoldalú nyilatkozatával bármikor lemondhat a
vagyon vagy annak egy része használati jogáról. A lemondó nyilatkozatot a lemondás időpontját megelőzően
legalább 30 nappal szükséges közölni az Átadóval. A használati jogról való lemondás tényét Átvevő köteles
jelezni azon nyilvántartások felé, ahová a használati joga bejegyzésre került.
Felek tudomásul veszik, hogy használati jogról való lemondással egyidejűleg az adott vagyontárgy tekintetében
megszűnik a vagyonkezelői jog is. Ennek tényét kötelesek haladéktalanul átvezetni a vagyonkezelési
szerződésben is.
Átadó és Átvevő kapcsolattartókat jelölnek ki, akik a megállapodásból eredő feladatokat egyeztetik, illetve
gondoskodnak a lebonyolítással kapcsolatos döntések előkészítéséről.
Átadó által kijelölt kapcsolattartó(k):
Neve:
Beosztása:
Elérhetősége:
Átvevő által kijelölt kapcsolattartó(k):
Neve:
Beosztása:
Elérhetősége:
Felek rögzítik, hogy kapcsolattartóik útján kölcsönösen tájékoztatják egymást a vagyonhasználatot érintő minden
lényeges körülményről, tényről veszélyről, illetve változásról.
Átadó kötelezettséget vállal arra, hogy Átvevőt jelen megállapodás aláírását követő 3 munkanapon belül
tájékoztatja a működőképesség fenntartása érdekében szükséges azonnali teendők (pl. pénzügyi műveletek,
beszámolók, elszámolások, adatszolgáltatások teljesítése, meghosszabbítandó, felmondandó szerződések,
kiírandó közbeszerzések stb.) megtételéről és határidejéről.
Átadó kötelezettséget vállal arra, hogy az ingyenes használatba kerülő ingatlanok és ingóságok működését
biztosító, a Felek által közösen meghatározott szerződéseket - a szerződések feltételeit tekintve Átvevővel
egyeztetve - 2020. április 30. napjáig meghosszabbítja azzal, hogy a 2020. március 1-jét követően a
kötelezettségvállalás az Átvevőt terheli.
Felek kijelentik, hogy jelen megállapodás végrehajtása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket
figyelembe véve az eljárási cselekmények során jóhiszeműen, együttműködve járnak el.
Felek rögzítik, hogy az átvett építésügyi igazgatási feladatok ellátására szolgáló vagyon elidegenítésére és
megterhelésére 2020. március 1 -jéig nem kerülhet sor. E rendelkezés alól kivételt képeznek azok a
vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyleteket Átadó a 2019. évben döntést hozott, és az abból befolyó bevételt
Átadó a 2019. évi költségvetésében tervezte, továbbá Átvevő egyes vagyonelemeket érintően Átadó kérelmére
felmentést adhat az elidegenítési és terhelési tilalom alól.
Felek a megállapodásban foglalt feltételekkel egyetértenek, azokat elfogadják, és azt, mint akaratukkal
mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.
Felek tudomással bírnak arról, hogy a megállapodást 2020. január 31-ig, a vagyonkezelési szerződést legkésőbb
2020. június 30-ig meg kell kötniük és tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy e határidő elmulasztása az
átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog
alapítását nem akadályozza.
Jelen megállapodás 8 eredeti példányban készült és ... számozott oldalból áll, amelyből négy példány az Átadót,
négy példány Átvevőt illeti meg.
Kelt: ..........................., 2020......................................................." "
………………………………
polgármester
Átadó képviseletében
………………………………
kormánymegbízott
Átvevő képviseletében

1. számú melléklet

TELJESSÉGI NYILATKOZAT
Alulírott.................................................., mint a...........................................Önkormányzat képviseletében eljáró
polgármester (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon..................................- az átvevő részére (a
továbbiakban: átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre a fővárosi és megyei
kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi .......
törvényben meghatározott vagyonnal összefüggő adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint
kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok,
dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes
felelősséget vállalok.
Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak.
...............,2020......................................
…………………………..
átadó

2. számú melléklet

Önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal részére átadott egyéb ingatlanok

Önkormányzati hivatal fővárosi és megyei kormányhivatal részére átengedett ingatlanai/ingatlanrészei

Átadás
jogcíme
Ingatlan
helyrajzi
száma
Ingatlan
címe
Ingatlan
besorolása
Epületek
száma
Helyiségek
száma
Nettó
alapterület
Átadott
nettó
alapterület
Elhelyezettek
száma
Átadott
ingatlanban/
ingatlanrészben
elhelyezettek
száma
Kiépített
infrastruktúra
Ingatlan
állaga,
utolsó
felújítás
időpontja
Egyéb
releváns
információ

Önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlan átadását kiváltó ingatlan

Ingatlan
helyrajzi
száma
Ingatlan
címe
Ingatlan
besorolása
Epületek/helyiségek
száma
Bruttó
alapterület
Nettó
alapterület
Elhelyezhetők
száma (nettó
alapterület)
Kiépített
infrastruktúra
Ingatlan állaga,
utolsó felújítás
időpontja
Tulajdoni helyzet,
egyéb releváns
információk

3. számú melléklet

Önkormányzati hivatal elhelyezésére bérleti vagy egyéb szerződés alapján használt ingatlanok

Önkormányzati hivatal fővárosi és megyei kormányhivatal részére átengedett ingatlanai/ingatlanrészei

Átadás
jogcíme
Ingatlan
helyrajzi
száma
Ingatlan
címe
Ingatlan
besorolása
Épületek
száma
Helyiségek
száma
Nettó
alapterület
Átadott
nettó
alapterület
Elhelyezettek
száma
Átadott
ingatlanban/
ingatlanrészben
elhelyezettek
száma
Kiépített
infrastruktúra
Ingatlan
állaga,
utolsó
felújítás
időpontja
Egyéb
releváns
információ

4. számú melléklet

Önkormányzat tulajdonában lévő, fővárosi és megyei kormányhivatal elhelyezésére szolgáló, jelzáloggal terhelt ingatlanok

Ingatlan
helyrajzi
száma
Ingatlan
címe
Ingatlan
besorolása
Épületek/helyiségek
száma
Bruttó
alapterület
Nettó
alapterület
Elhelyezhetők
száma (nettó
alapterület)
Kiépített
infrastruktúra
Ingatlan állaga,
utolsó felújítás
időpontja
Egyéb releváns
információk

5. számú melléklet

Az önkormányzati hivatal rendelkezésére álló, a fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak ellátáshoz átadásra kerülő gépjárművek felsorolása

SorszámGépjármű
forgalmi
rendszáma
Forgalmi
engedély
száma
Törzskönyv
száma
Gépjármű
gyártmánya
Gépjármű
típusa
Gyártási év,
futásteljesítmény
Kötelező
tartozékok és
egyéb kiegészítők
(pl. nyári-téli
gumiabroncs)
Állapotra vonatkozó
megjegyzések

6. számú melléklet

Önkormányzati hivataltól a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz átadásra kerülő köztisztviselők létszáma összesen:...........................fő.

Ebből: betöltött létszám:...........................fő, üres státusz:...........................fő.

6/1. számú melléklet

Munkakörhöz kapcsolódó adatok

NévJogviszony jellege:
munkajogviszony
(köztisztviselő,
munkavállaló)/
megbízási jogviszony
BeosztásBesorolásMunkakörIdőtartam
(határozott/
határozatlan)
Folyamatban lévő
fegyelmi/
kártérítési ügyek
Alapvizsga
kötelezettség
időpontja
Szakvizsga
kötelezettség
időpontja

6/2. számú melléklet

Illetményadatok

NévIlletményalap
szorzója
AlapilletményEltérítés
(%/Ft)
Ill.
kiegészítés
(%/Ft)
Helyettesítési
díj
Pótlék 1
(jogcím (%/Ft))
Pótlék 2
(jogcím (%/Ft))
Pótlék 3
(jogcím (%/Ft))
Összes
illetmény

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

6/3. számú melléklet

NévLakóhelyMunkahelyTávolság
(km)
ElszámolásRendszerességSzervezet

6/4. számú melléklet

Jubileumi jutalmak

NévBesorolási osztály
esedékesség
időpontjában
Havi
illetmény
esedékesség
időpontját
Esedékesség
időpontja
Jubileumi
jutalom típusa
(25/30/35/40
éves)

6/5. számú melléklet

Tanulmányi szerződések

NévTanulmányi
szerződés
megkötésének
időpontja
Támogatás
összege
Képző
intézmény
Képzés
megnevezése
Képzés
befejezésének,
végzettség
megszerzésének
elvárt időpontja
Továbbfoglalkoztatás
vállalt időtartama

6/6. számú melléklet

Munkáltatói kölcsönök

NévMunkáltatói kölcsön
célja
Szerződéskötés
időpontja
Folyósított
kölcsönösszeg
FutamidőTörlesztő részletEgyéb feltétel,
körülmény
(pl. végtörlesztési
kedvezmény)

7/1. számú melléklet

A fővárosi és megyei kormányhivatalnak átengedett vagyonelemeket érintő perek, végrehajtási eljárások

(vagyonelemenként kitöltendő)

Per tárgyaFelperes adataiPer értékeKépviselet
adatai
JogorvoslatokBírósági
döntések
(ügy érdemére
vonatkozó
határozat, ítélet)
PerköltségVégrehajtási
intézkedések
Egyéb releváns
információk

7/2. számú melléklet

Folyamatban lévő és átvételre kerülő munkajogi, büntetőjogi, kártérítési és államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló perek, végrehajtási eljárások

Per tárgyaFelperes adataiPer értékeKépviselet
adatai
JogorvoslatokBírósági
döntések
(ügy érdemére
vonatkozó
határozat, ítélet)
PerköltségVégrehajtási
intézkedések
Egyéb releváns
információk

8/1. számú melléklet

Az önkormányzat által a fővárosi és megyei kormányhivatalnak átengedett ingatlanhoz kapcsolódó pályázat

(ingatlanonként kitöltendő)

Projektek felsorolása
(a beadott és elutasításra vagy visszalépésre nem került projektekre vonatkozóan)
A Projekt
befogadása
kor kapott
projekt
azonosító
A
Projek
t rövid
tartal
ma
A
kedvez-
ményez
ett neve
A
kedvez-
ményez
ett
adószá
ma
A
Kincstári
azonosító
száma
(amennyib
en van)
A kedvez-
ményezett
típusa
(önálló
pályázó,
konzorciu
mi vezető,
konzorciu
mi tag)
Az
igényelt/
megítélt/
szerződött
támogatás
(a projekt
státuszána
k
megfelelő
en)
A
pályázatb
an
szereplő
összkölts
ég
(Ft)
A
pályázatb
an
szereplő
önerő
összege
(Ft)
A
pályázatb
an
rögzített
önerő
biztosítás
módja
(saját
forrás,
hitel,
kötvény
kibocsátá
s stb.)
A
pályázatb
an nem
szereplő,
de a
pályázath
oz
kapcsoló

projekt
végrehajt
á- sához
szüksége
s saját
forrás
(Ft)
A Projekt
tekintetéb
en
felmerülő
problémá
k és
javasolt
intézkedés
ek
A Projekt
elmaradás
a a
támogatási
szerződésb
en
rögzített
ütemtervh
ez képest
(hónap)
A Projekt
elmaradás
a a
támogatási
szerződésb
en
rögzített
ütemtervh
ez képest
(Ft)

8/2. számú melléklet

Az önkormányzat által a fővárosi és megyei kormányhivatalnak átengedett ingóságokhoz kapcsolódó pályázat

(ingóságonként kitöltendő)

Projektek felsorolása
(a beadott és elutasításra vagy visszalépésre nem került projektekre vonatkozóan)
A Projekt
befogadása
kor kapott
projekt
azonosító
A
Projek
t rövid
tartal
ma
A
kedvez-
ményez
ett neve
A
kedvez-
ményez
ett
adószá
ma
A
Kincstári
azonosító
száma
(amennyib
en van)
A kedvez-
ményezett
típusa
(önálló
pályázó,
konzorciu
mi vezető,
Az
igényelt/
megítélt/
szerződött
támogatás
(a projekt
státuszána
A
pályázatb
an
szereplő
összkölts
ég
(Ft)
A
pályázatb
an
szereplő
önerő
összege
(Ft)
A
pályázatb
an
rögzített
önerő
biztosítás
módja
A
pályázatb
an nem
szereplő,
de a
pályázath
oz
A Projekt
tekintetéb
en
felmerülő
problémá
k és
javasolt
A Projekt
elmaradás
a a
támogatási
szerződésb
en
rögzített
A Projekt
elmaradás
a a
támogatási
szerződésb
en
rögzített
konzorciu
mi tag)
k
megfelelő
en)
(saját
forrás,
hitel,
kötvény
kibocsátá
s stb.)
kapcsoló

projekt
végrehajt
á- sához
szüksége
s saját
forrás
(Ft)
intézkedés
ek
ütemtervh
ez képest
(hónap)
ütemtervh
ez képest
(Ft)

9. számú melléklet

A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi igazgatási feladatainak ellátásához átadásra kerülő infokommunikációs eszközök és a szerzői jogvédelem alá eső termékek

9/1. számú melléklet

IT munkaállomások

Telephely
címe
Átadás
jogcíme
Munkaállomás
megnevezése
Munkaállomás
egyedi azonosítója
Monitor
megnevezése
Monitor egyedi
azonosítója
Operációs
rendszer
Irodai
alkalmazás
Vírusvédelmi
alkalmazás
Egyéb releváns
információk

9/2. számú melléklet

Szoftverek (operációs rendszerek, irodai programcsomagok, vírusvédelem stb.)

Telephely
címe
Szoftver/alkalmazás
neve
Szoftver/alkalmazás
típusa
VerziószámaBeszerzés/
bevezetés
éve
Licenc
típusa
Licenc
lejáratának
dátuma
Szoftver/alkalmazás
gyártója
Átadott
licencek
száma

9/3. számú melléklet

Építésügyi igazgatási szakalkalmazások

Alkalmazás
neve
Alkalmazás
típusa
Alkalmazás
elérése
VerzióBeszerzés/
bevezetés éve
Licenc
lejáratának
dátuma
Alkalmazás
gyártója
Licencek
száma
Megjegyzés

9/4. számú melléklet

Kiszolgáló (szerver) kapacitások

Telephely
címe
Szerver
típusa
Szerver neveSzerver funkciójaSzerver
egyedi
azonosítója
Operációs
rendszer
Monitor
típusa
Monitor
egyedi
azonosítója

9/5. számú melléklet

Szerver szoftverek hozzáférései (CAL)

Telephely
címe
Szerver
gép neve
Operációs
rendszer
Szerver szoftver
megnevezése
Kliens
környezet
Hozzáférések
száma
Egyéb
releváns
információk

9/6. számú melléklet

Nyomatkészítő eszközök

Telephely
címe
Nyomatképző
típusa
Fizikai helye a
telephelyen
belül
Nyomatképző
egyedi azonosítója
Egyéb
információk

9/7. számú melléklet

Egyéb átadott IT eszközök

Telephely
címe
Eszköz
megnevezése
Eszköz típusaBeszerzés éveFizikai helyeEszköz egyedi
azonosítója
Egyéb
információk

9/8. számú melléklet

Hálózati végpontok

Telephely
címe
LAN
végpont
száma
LAN végpont
típusa
UTP kábelezés
esetén annak típusa
Internet elérés
típusa
Internet elérés
sebessége
Kapcsolat
típusa
Kapcsolat
sebessége
Egyéb releváns
információk

9/9. számú melléklet

Aktív hálózati (LAN, WAN) eszközök

Telephely
címe
Eszköz
fajtája
Eszköz típusaPortok számaBeszerzés éveEgyedi
azonosító
TulajdonviszonyMegjegyzés

9/10. számú melléklet

Telekommunikációs eszközök

Telephely
címe
Eszköz
fajtája
Eszköz típusaEszköz fizikai
helye
Eszköz
egyedi
azonosítója
DarabszámEgyéb
információk

"

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére