2008. évi LXVIII. törvény

az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről[1]

Az Országgyűlés a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló 2007/74/EK tanácsi irányelv végrehajtására a következő törvényt alkotja:

Alkalmazási hatály

1. §[2] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) és a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) alkalmazásában mentes - az e törvényben meghatározottak szerint - az általános forgalmi adó és a jövedéki adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről Magyarország területére (a továbbiakban: belföld) beutazó természetes személy (a továbbiakban: utas) személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja.

2. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha az utas útja során egy harmadik állam területén átutazik, vagy útja harmadik állammal egy tekintet alá eső területen kezdődik, és az utas nem tudja igazolni, hogy

a) a személyi poggyászában levő terméket vagy termékeket az Európai Unió valamely tagállamában (a továbbiakban: tagállam) az ott érvényes általános adózási szabályok szerint szerezte be, és

b) e beszerzése után nem történt az adott tagállam joga szerint általános forgalmi adót vagy jövedéki adót [Áfa tv. 258. §-ának (1) és (4) bekezdése] érintő visszatérítés.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül átutazásnak a terület leszállás nélküli átrepülése.

Személyi poggyász

3. § (1) Az általános forgalmi adó és jövedéki adó (a továbbiakban együtt: adó) alóli mentesség arra az importált termékre vagy termékekre terjedhet ki, amelyeket együttesen az utas - vámellenőrzés esetére -

a) a belföldre történő belépésekor, mint személyi poggyászát a vámhatóságnak be tud mutatni, illetőleg

b) utóbb tud bemutatni - az a) ponthoz képest - a vámhatóságnak, feltéve, hogy ezzel egyidejűleg igazolja, hogy azokat indulásakor a fuvarozónál kísérő poggyászként adta fel

[a) és b) pont a továbbiakban együtt: személyi poggyász].

(2) Nem minősül a személyi poggyász részének az adómentességi mennyiséghatáron [7. § (1) bekezdésének e) pontja] felül importált üzemanyag.

Nem kereskedelmi jellegű import

4. § Az egyéb rendelkezésektől függetlenül az adómentesség arra az importra terjedhet ki,

a) amely alkalmi jellegű,

b) amelynek keretében az importált termék vagy termékek az utas, annak családtagja személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgálnak, és

c) amelynek keretében az importált terméknek vagy termékeknek sem a jellege, sem a mennyisége - az a) és b) pont teljesülésétől függetlenül - nem utal kereskedelmi jellegű importra

[a)-c) pontok a továbbiakban együtt: nem kereskedelmi jellegű import].

Adómentességi értékhatár

5. § (1) Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja - ide nem értve a 7. §-ban meghatározott termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importját -, ha a jogszabály szerint megállapított vámérték (a továbbiakban: vámérték) együttes összege személyenként nem haladja meg a 300 euronak megfelelő forintösszeget (a továbbiakban: adómentességi értékhatár).

(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adómentességi értékhatár légi utas esetében 430 euronak megfelelő forintösszeg.

(3) Azon utas esetében, aki a belföldre lépésének napján még nem töltötte be a tizenötödik életévét, az adómentességi értékhatár - az (1) és (2) bekezdésben meghatározott pénzösszegtől eltérően - 150 euronak megfelelő forintösszeg.

6. § (1) Az adómentességi értékhatár alkalmazása során egyik termék vámértéke sem osztható meg.

(2) Az adómentességi értékhatár alkalmazása során nem vehető figyelembe:

a) annak a terméknek a vámértéke, amelyet

aa) ideiglenes jelleggel importáltak, vagy

ab) bármely tagállamból harmadik államba vagy azzal egy tekintet alá eső területre történt ideiglenes kivitelt követően újraimportáltak;

b) annak a gyógyszerkészítménynek a vámértéke, amely az utas személyes szükségleteinek kielégítésére szolgál.

Adómentességi mennyiséghatár

7. § (1) Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja, ha a mennyiség személyenként nem haladja meg

a) dohánytermékek körében:

aa) cigarettánál légi utas esetében a 200 darabot, egyéb utas esetében a 40 darabot,

ab) szivarkánál (darabonként 3 grammnál nem nagyobb tömegű szivar, szivarka) légi utas esetében a 100 darabot, egyéb utas esetében a 20 darabot,

ac) szivarnál légi utas esetében az 50 darabot, egyéb utas esetében a 10 darabot,

ad) fogyasztási dohánynál légi utas esetében a 250 grammot, egyéb utas esetében az 50 grammot,

ae)[3] töltőfolyadéknál légi utas esetében 75 millilitert, egyéb utas esetében 15 millilitert,

af)[4] új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott egyszer használatos termékeinél légi utas esetében 200 darabot, egyéb utas esetében 40 darabot,

ag)[5] új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott folyadékánál légi utas esetében 75 millilitert, egyéb utas esetében a 15 millilitert;

ah)[6] a füst nélküli dohányterméknél légi utas esetében a 125 grammot, egyéb utas esetében a 25 grammot,

ai)[7] a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméknél légi utas esetében a 125 grammot, egyéb utas esetében a 25 grammot;

b) alkoholtermékek és egyéb - ide nem értve a szőlőbort és a sört - alkoholtartalmú italok körében:

ba) 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú alkoholterméknél vagy legalább 80 térfogatszázalék alkoholtartalmú nem denaturált alkoholterméknél összesen az 1 litert,

bb) 22 térfogatszázaléknál nem nagyobb alkoholtartalmú alkoholterméknél, köztes alkoholterméknél, pezsgőnél vagy egyéb bornál összesen a 2 litert;

c) szőlőbornál a 4 litert;

d) sörnél a 16 litert;

e) üzemanyagnál a belföldre érkező gépjármű szabványos üzemanyagtartályában található üzemanyag mennyiségét, továbbá a 10 litert meg nem haladó mennyiségű, hordozható tartályban tárolt üzemanyag mennyiségét

[a)-e) pontok a továbbiakban együtt: adómentességi mennyiséghatár].

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának aa)-ad) alpontjaiban meghatározott mennyiségi korlátok külön-külön jelentik a dohánytermékekre vonatkozó adómentességi mennyiséghatár 100 százalékát.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően adómentes az (1) bekezdés a) pontjának aa)-ad) alpontjaiban meghatározott dohánytermékek vegyes importja, ha az egyes alpontokban meghatározott mennyiséghatárok szerinti százalékos részarányok együttes összege nem haladja meg a 100 százalékot.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott mennyiségi korlátok külön-külön jelentik az alkoholtermékekre és az egyéb - ide nem értve a szőlőbort és a sört - alkoholtartalmú italokra vonatkozó adómentességi mennyiséghatár 100 százalékát.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően adómentes az (1) bekezdés b) pontjának ba) és bb) alpontjában meghatározott alkoholtermékek és az egyéb - ide nem értve a szőlőbort és a sört - alkoholtartalmú italok vegyes importja, ha az egyes alpontokban meghatározott mennyiséghatárok szerinti százalékos részarányok együttes összege nem haladja meg a 100 százalékot.

(6) Azt az utast, aki a belföldre lépésének napján még nem töltötte be a tizenhetedik életévét, az (1) bekezdésben meghatározott adómentesség nem illeti meg.

(7) Az adómentességi értékhatár alkalmazása során nem veendő figyelembe annak a terméknek a vámértéke, amelyre az adómentességi mennyiséghatár vonatkozik.

Átváltási árfolyam

8. § Ahol e törvény euroban meghatározott pénzösszeget említ, ott a tárgy naptári év egészére alkalmazandó forintösszeg megállapításához a Magyar Nemzeti Bank által a tárgy naptári évet megelőző év október hónapjának első munkanapján közzétett hivatalos forint/euro devizaárfolyamot kell alkalmazni azzal, hogy az átváltás eredményeként kapott pénzösszeget - a matematikai kerekítési szabályok alkalmazásával - ezer forintra kell kerekíteni.

Értelmező rendelkezések

9. § E törvény alkalmazásában

1. alkalmi jellegű: ésszerű időn belül nem egy sorozat részeként valósul meg;

2. harmadik állam: bármely állam, amely nem tagállam, a Monacói Hercegség és - a Jöt. alkalmazásában - a San Marino Köztársaság kivételével;

3.[8] harmadik állammal egy tekintet alá eső terület: olyan harmadik állam területétől eltérő terület, amelyre akár a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelvnek a hatálya, akár a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezésekről és a 92/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a hatálya nem terjed ki, vagy egyik - előzőekben említett - irányelvnek a hatálya sem terjed ki, a Man-sziget kivételével;

4. légi utas: az az utas, aki utazását légi közlekedésben teszi meg, ide nem értve a magánjellegű, kedvtelési célú légi közlekedést;

5. magánjellegű, kedvtelési célú légi közlekedés: az a légi közlekedés, amelynek során az utas olyan légi közlekedési eszközt használ akár annak tulajdonosaként, akár - vele vagy harmadik személlyel kötött - bérlet vagy egyéb, használati jogot biztosító jogcímen, amely nem kereskedelmi (így különösen nem: ellenérték fejében személyek szállítását, termékek fuvarozását vagy egyéb szolgáltatások nyújtását) célokat szolgál, vagy nem hatósági szükségleteket elégít ki.

Eljárási szabályok

10. § Az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek érvényesítését szolgáló eljárásra, valamint az e törvényben nem szabályozott egyéb kérdésekben a vámra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Hatályba léptető rendelkezések

11. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2008. december 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) és (4) bekezdésben, valamint a 22. §-ban foglalt eltérésekkel - azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utas 2008. november 30. napját követően lép belföldre.

(2) A 12., 15. és 16. §-ok 2009. január 1. napján lépnek hatályba.

(3) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 155. §-ának (2) és (3) bekezdése nem lép hatályba.

(4) A 7. § (1) bekezdésének a) pontját az ott meghatározott mennyiségi korlátok tekintetében azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben az utas 2008. december 31. napját követően lép belföldre.

12. §[9]

13. §[10]

14. §[11]

15. §[12]

16. §[13]

17. §[14]

18. §[15]

19. §[16]

20. §[17]

Jogharmonizációs záradék

21. § Ez a törvény - az Áfa tv.-nyel és a Jöt.-tel együtt - a harmadik országokból beutazó személyek által importált termékek után fizetendő hozzáadottérték-adó és jövedéki adó alóli mentesítésről szóló 2007. december 20-i, 2007/74/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

22. §[18]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke