2023. évi XCIV. törvény

egyes agrártárgyú törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (18) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában]

"b) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb) és pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását a földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet vagy olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben a vagyonszerző vagy a közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik, vagy erdőkezelésbe adja, feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére

ba) a mezőgazdasági termelőszervezet, az erdőbirtokossági társulat, az erdőkezelő vagy a közeli hozzátartozó vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá

bb) a termőföld használatának, hasznosításának mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedése esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá vagy erdőbirtokossági társulat részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja."

2. § Az Itv. a következő 102/F. §-sal egészül ki:

"102/F. § A 26. § (18) bekezdés b) pontjának és (18a) bekezdésének az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvénnyel megállapított rendelkezését azon vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben

a) a 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti 5 éves időtartam még nem telt el, vagy

b) az állami adóhatóság 26. § (18a) bekezdése szerinti eljárása véglegesen nem zárult le."

3. § Az Itv.

a) 26. § (18a) bekezdés b) pontjában a "termelőszervezet vagy" szövegrész helyébe a "termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat, erdőkezelő vagy" szöveg,

b) 26. § (18a) bekezdés c) pontjában a "termelőszervezet vagy" szövegrész helyébe a "termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat, erdőkezelő vagy" szöveg,

c) 26. § (18a) bekezdés d) pontjában a "csökkenti," szövegrész helyébe a "csökkenti, vagy az erdőbirtokossági társulati tagságát nem tartja fenn," szöveg,

d) 26. § (18a) bekezdés záró szövegrészében a "termelőszervezet vagy" szövegrész helyébe a "termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat, erdőkezelő vagy" szöveg

lép.

2. A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény módosítása

4. § Hatályát veszti a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi XCIII. törvény 8. §-a.

3. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

5. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény

a) 61. § (3) bekezdésében a "miniszter által az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben" szövegrész helyébe a "Vadászkamara által" szöveg,

b) 63. § (3) bekezdésében az "az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben" szövegrész helyébe az "a Vadászkamara által" szöveg,

c) 100. § (1) bekezdés c) pont 6. alpontjában az "érvénytelenítésére, valamint az értük fizetendő költségtérítés mértékére" szövegrész helyébe a "valamint érvénytelenítésére" szöveg

lép.

4. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása

6. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 2/A. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A kamara a vadgazdálkodásért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) történt előzetes egyeztetést követően - a vadászati évet megelőző év december 31. napjáig - évente megállapítja és a honlapján közzéteszi a vadászjegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiállításának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét.

(1c) Az (1b) bekezdés szerinti díj mértékének megállapítása során a vadászati évet megelőző év július hónapjára irányadó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, fogyasztóiár-indexet két tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni."

7. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény "Záró rendelkezések" alcíme a következő 41. §-sal egészül ki:

"41. § A 2/A. § (1b) bekezdése szerinti díjmérték-megállapításról a kamara első alkalommal a 2024. március 1. napjától kezdődő vadászati évre vonatkozóan - a 2/A. § (1c) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -2024. január 15. napjáig rendelkezik."

8. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 26. § (1) bekezdésében a "vadgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg lép.

5. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

9. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 51. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem kell hajózási engedély:)

"f) halgazdálkodást támogató hajóval végzett tevékenységhez."

10. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakon túl saját használatú az a kikötő is, amely]

"c) horgászati tevékenység támogatására, horgászati jogosultság igazolása alapján igénybe vehető, a halgazdálkodásra jogosult horgászszervezet által üzemeltetett horgászkikötő."

11. § (1) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-a a következő 15a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"15a. halgazdálkodást támogató hajó: hal vagy egyéb vízi élőlény kifogásához, őrzéséhez, a horgászati tevékenység ellenőrzéséhez szükséges berendezésekkel, eszközökkel felszerelt, bemutatási célú, ökológiai, szelektív halászatra, halőrzésre szolgáló, a halgazdálkodásra jogosult által szervezett és felügyelt horgásztatásra használt úszólétesítmény;"

(2) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"17a. horgászkikötő: halgazdálkodást támogató hajók és kedvtelési célú hajózást szolgáló csónakok kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik;"

12. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény

a) 11. § (3) bekezdés c) pontjában a "bérleti jog" szövegrész helyébe a "bérleti vagy haszonbérleti jog" szöveg,

b) 87. § 19. pontjában a "halászhajó" szövegrész helyébe a "halászhajó vagy halgazdálkodást támogató hajó" szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 79. § (2) bekezdés a) pontjában a "továbbá" szövegrész.

6. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

14. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.) 18/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a 18. § (4) bekezdése szerinti határidőben egyetlen, a védőtávolságba eső földhasználó sem jelenti be egyeztetés iránti igényét a vetőmag-előállító részére, úgy a vetőmag-előállító a zárt körzet létrehozását a határidő lejártát követő 8 napon belül a növénytermesztési hatóságnak bejelenti. A bejelentéshez csatolni kell a helyi önkormányzat honlapján közzétett vetéstervet, valamint a szaporítási szerződést. A bejelentés alapján a növénytermesztési hatóság a zárt körzetet nyilvántartásba veszi."

(2) A Vetőmagtv. 18/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a 18. § (4) bekezdése szerinti egyeztetési igény bejelentésére sor kerül, de elmarad a 18/A. § szerinti szerződéskötés, a zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi a (2) bekezdés szerinti feltétel teljesülésének vizsgálatát követően, a 18/C. §-ban foglaltak szerint. A zárt körzet létesítését kezdeményező vetőmag-előállítónak a zárt körzet létesítésére vonatkozó szándékát a 18. § (3) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tennie."

(3) A Vetőmagtv. 18/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A (2a) bekezdés alapján nyilvántartásba vett zárt körzet területén a védőtávolságba eső földterületek használói kötelesek a vetőmag-előállításhoz szükséges védőtávolság általános szabályainak betartására."

15. § A Vetőmagtv. 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A növénytermesztési hatóság a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatában rendelkezik az egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot, valamint a 18/B. § (2a) bekezdése alapján nyilvántartásba vett zárt körzetbe tartozó ingatlanok helyrajzi számát, MePAR azonosítóját, nagyságát, valamint a termesztett növényfaj megnevezését a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, a terméktanácsnak és az agrárkamarának. A zárt körzetet elrendelő határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületen ismeretlen földhasználó van."

16. § A Vetőmagtv.

a) 13. § (1) bekezdésében a "fajtahasználatért" szövegrész helyébe a "fajtafenntartással kapcsolatos tevékenységéért," szöveg,

b) 17. §-ában a "terméktanács tagja" szövegrész helyébe a "terméktanács, illetve annak hiányában elismert szakmaközi szervezet vagy a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: agrárkamara) tagja" szöveg,

c) 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "vetőmag előállítónak" szövegrész helyébe a "vetőmagelőállítónak" szöveg,

d) 18/A. § (1) bekezdésében a "vetőmag előállító" szövegrész helyébe a "vetőmag-előállító" szöveg,

e) 18/A. § (2) bekezdésében a "vetőmag előállító" szövegrészek helyébe a "vetőmag-előállító" szöveg,

f) 18/A. § (4) bekezdésében a "vetőmag előállító" szövegrész helyébe a "vetőmag-előállító" szöveg és a "vetőmag előállítóval" szövegrész helyébe a "vetőmag-előállítóval" szöveg,

g) 18/B. § (4) bekezdésében az "a területi" szövegrész helyébe az "a vetőmag-előállító és a területi" szöveg,

h) 18/B. § (5) bekezdésében a "vetőmag előállítónak" szövegrész helyébe a "vetőmag-előállítónak" szöveg,

i) 18/B. § (6) bekezdésében a "vetőmag előállítónak" szövegrész helyébe a "vetőmag-előállítónak" szöveg és a "vetőmag előállító" szövegrész helyébe a "vetőmag-előállító" szöveg,

j) 18/C. § (1) bekezdésében a "vetőmag előállító" szövegrész helyébe a "vetőmag-előállító" szöveg,

k) 23. § (1) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében a "vetőmag előállítókról" szövegrész helyébe a "vetőmagelőállítókról" szöveg,

l) 23. § (1) bekezdés e) pont nyitó szövegrészében a "vetőmag előállítókról" szövegrész helyébe a "vetőmagelőállítókról" szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti a Vetőmagtv.

a) 18/B. § (1) bekezdésében az "A zárt körzet létrehozását a növénytermesztési hatóság engedélyezi." szövegrész,

b) 18/B. § (2) bekezdésében az "a terméktanácsnál" szövegrész.

7. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

18. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az Agrár Széchenyi Kártya Program működésének és igénybevételének szabályait rendeletben állapítsa meg."

19. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. §-ának a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 74. §-ával megállapított (6) bekezdése.

8. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

20. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 5. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A zártkerti ingatlannak minősülő termőföld tekintetében az (1)-(4) bekezdésben előírtak elmulasztása esetén az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé. Az ingatlanügyi hatóság a jegyző jelzésére a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről a jegyzőt tájékoztatja"

21. § (1) A Tfvt. 11. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Olyan termőföld, melynek tulajdoni lapján fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg került feljegyzésre, az igénybevevő személyétől függetlenül kizárólag a (3) bekezdés g) pontja, a 10. § (2) bekezdés a), b), d), f) és g) pontja, a 15/B. § (3) bekezdése, valamint a 21. § (3) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetekben hasznosítható más célra."

(2) A Tfvt. 11. § (3) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen]

"f) a legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő, a 21. § (3) bekezdés f) pontja szerinti más célú hasznosítást;

g) a legfeljebb 1 hektár területű termőföldet érintő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítását, építését vagy üzemeltetését szolgáló létesítmény vagy tárolótér elhelyezését, annak közműkapcsolatainak kiépítését"

22. § A Tfvt. 12. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges időleges más célú hasznosítás esetén a (2) bekezdés g) pontja szerinti hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos vagy haszonélvező esetében,

a) akit az igénybevevő a tervezett más célú hasznosításról az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett címen előzetesen írásban, igazolt módon értesített és kérte a tulajdonos vagy haszonélvező teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, az értesítés közlése eredményes volt, de a tulajdonos vagy haszonélvező a nyilatkozattételre megszabott, legalább 30 napos határidőn belül nem nyilatkozott;

b) aki számára az a) pont szerinti értesítés és nyilatkozatkérés közlése meghiúsult, mert a postai küldemény

ba) azzal a jelzéssel érkezett vissza, hogy "nem kereste", "címzett elköltözött", "címzett ismeretlen", "kézbesítés akadályozott", vagy

bb) átvételét megtagadta; vagy

c) akinek részére az a) pont szerinti értesítés és nyilatkozatkérés közlése nem lehetséges, mert

ca) személye bizonytalan vagy

cb) lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.

(2b) A (2a) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonos vagy a haszonélvező személye bizonytalannak, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg."

23. § A Tfvt. 15/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető, kivéve, ha a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával cél-kitermelőhely létesítése céljából az ásványi nyersanyag kitermelési, kinyerési, illetve a külfejtéses bányászati tevékenységgel érintett területet beruházási célterületté, vagy azt a beruházást, amelyre figyelemmel a célkitermelést végzik - a cél-kitermelőhellyel érintett termőföldterületek pontos lehatárolásával - nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé, a célkitermelést pedig ahhoz közvetlenül kapcsolódónak nyilvánította"

24. § A Tfvt. 16. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A zártkerti ingatlannak minősülő termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője jelzéssel élhet az ingatlanügyi hatóság felé. Az ingatlanügyi hatóság a jegyző jelzésére az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt hivatalból eljárást indít és az eljárás eredményéről a jegyzőt tájékoztatja."

25. § A Tfvt. 21. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását)

"f) a termőföld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítése vagy építmény elhelyezése,"

(céljából engedélyezi.)

26. § A Tfvt. 24. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról)

"d) a 16. § (11c) bekezdésében meghatározott döntésről"

(szóló határozatban kell rendelkezni.)

27. § (1) A Tfvt. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Tfvt. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

28. § A Tfvt.

a) 6/A. § (3) bekezdésében az "és minőségi osztályát," szövegrész helyébe a " , minőségi osztályát és aranykorona értékét," szöveg,

b) 11. § (1a) bekezdésében a "feljegyzésre" szövegrész helyébe a "bejegyzésre" szöveg,

c) 11. § (3b) bekezdésében az "igénybevételére csak a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben" szövegrész helyébe a "más célú hasznosítására csak helyhez kötött igénybevétel esetén" szöveg,

d) 11. § (3c) bekezdésében az "a (2)" szövegrész helyébe az "az (1a), (2)" szöveg,

e) 16. § (10) bekezdésében a "célkitermelőhely" szövegrész helyébe a "cél-kitermelőhely" szöveg,

f) 16. § (11) bekezdés c) pontjában a "célkitermelőhely" szövegrész helyébe a "cél-kitermelőhely" szöveg,

g) 24. § (2) bekezdés b) pontjában a "hozzájárulásról vagy" szövegrész helyébe a "hozzájárulásról," szöveg,

h) 24. § (2) bekezdés c) pontjában a "döntésről" szövegrész helyébe a "döntésről, vagy" szöveg,

i) 4. melléklet 10.1. pontjában a "célkitermelőhely" szövegrész helyébe a "cél-kitermelőhely" szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti a Tfvt. 23. § (1) bekezdés a) pontja.

9. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

30. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 38. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben megjelölt nyilvántartás tartalmazza]

"a) a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítót (a továbbiakban: támogatási azonosító),"

31. § (1) Az Éltv. 38/A. § (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A FELIR tartalmazza)

"r) az Elektronikus Gazdálkodási Naplóba rögzített adatokat."

(2) Az Éltv. 38/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv biztosítja a támogató részére

a) a 38. § (1) bekezdés 2., 3., és 6-8. pontjában meghatározott esetekben az ügyfél törzsadatokhoz, és

b) a (18) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokhoz

való folyamatos hozzáférést."

(3) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:

"(18) Az Elektronikus Gazdálkodási Napló tartalmazza az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint

a) a mezőgazdasági termelő által vezetett gazdálkodási napló,

b) a permetezési napló és

c) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmével kapcsolatos nyilvántartás

adatait.

(19) A gazdálkodó, a kapcsolattartó és a gazdálkodóval az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban feltüntetendő tevékenysége vonatkozásában szerződéses kapcsolatban álló természetes személyek nevét, lakcímét, FELIR azonosítóját, támogatási azonosítóját, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által adott nyilvántartási számát, valamint telefonos és elektronikus elérhetőségét az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az Elektronikus Gazdálkodási Naplóban való utolsó adatrögzítést követő 10 évig kezeli

a) a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatási eljárásban a támogatási jogosultság és kötelezettség ellenőrzése,

b) a növényegészségügyi és növényvédelmi kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése és a beporzók védelméhez szükséges tájékoztatás adatainak biztosítása, valamint

c) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program végrehajtása

érdekében."

32. § Az Éltv. 47/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, a többéves terv és az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, a célok teljesüléséről, valamint a felügyeleti díj felhasználásáról az országos főállatorvos évente jelentést készít, amelyet az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv honlapján a következő naptári év szeptember 1-jéig közzétesz."

33. § Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 61. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

"61. az Elektronikus Gazdálkodási Napló személyes adatok körébe nem tartozó tartalmát."

34. § Az Éltv.

a) 38/A. § (3) bekezdés a) pontjában az "a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát" szövegrész helyébe a "támogatási azonosítóját" szöveg,

b) 38/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott ügyfél-azonosító számát" szövegrész helyébe a "támogatási azonosítóját" szöveg,

c) 38/A. § (4) bekezdés j) pontjában a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "KAP tv. 10. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti támogató (a továbbiakban: támogató)" szöveg,

d) 38/A. § (8) bekezdésében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "támogató" szöveg és az "a közös ügyfél törzsadatok körének meghatározására, működtetéssel" szövegrész helyébe az "az átadandó adatok körének meghatározására, a működtetéssel" szöveg,

e) 38/A. § (8a) bekezdésében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "támogató" szöveg,

f) 38/B. § (4) bekezdésében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez" szövegrész helyébe a "támogatóhoz" szöveg,

g) 38/B. § (8) bekezdés a) pontjában az "az ügyfél-azonosító számot" szövegrész helyébe az "a támogatási azonosítót" szöveg,

h) 76. § (2) bekezdés 45. pontjában az "élelmiszer-vállalkozók" szövegrész helyébe az "élelmiszer-vállalkozás" szöveg

lép.

10. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

35. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentést az erdészeti hatóság felé az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 10. §-ának megfelelően kell benyújtani."

36. § Az Evt. 72. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha)

"b) az erdőgazdálkodó a 7. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben tarvágás végrehajtását jelenti be, vagy a 7. § (1) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben 1,00 hektárnál nagyobb, illetve a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben 5,0 hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtását jelenti be, és

ba) az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba, vagy

bb) az erdőgazdálkodó korábban erdőfelújítás során eredményes elsőkivitelt vagy erdőtelepítés során befejezett erdőtelepítést még nem végzett, vagy"

37. § Az Evt. 79. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az erdő igénybevétele iránti kérelemhez érintettség esetén csatolni kell a beruházónak az 1. mellékletben meghatározott valamelyik állami erdészeti társasággal kötött, a csereerdősítés elvégzésére az állami erdészeti társaság kötelezettségvállalását is tartalmazó szerződését. Ebben az esetben a (3a) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni."

38. § Az Evt. 82. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6a) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az igénybevétel megkezdésének feltétele az erdő igénybevételhez kapcsolódóan előírt csereerdősítési kötelezettség teljesítésének megfelelő területre szóló csereerdősítési terv engedélyezésre történő benyújtása. A csereerdősítést a beruházóval kötött szerződés alapján az 1. mellékletben meghatározott valamelyik állami erdészeti társaság végzi."

39. § (1) Az Evt. 93. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - az erdészeti hatóság engedélyével lehet."

(2) Az Evt. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Lovas vagy technikai sportverseny rendezéséhez

a) védett természeti területen lévő erdőben a Tvt.-ben meghatározottak szerint,

b) védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdőben az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló rendeletben meghatározottak szerint

a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges."

40. § Az Evt. 94. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Társas vadászat esetén a korlátozás - a társas vadászattal érintett erdőterületre - a vadászati hatósághoz bejelentett időpontot megelőző naptól a társas vadászat tervezett napjának végéig szólhat.

(2b) Egyéni vadászat esetén a korlátozás

a) adott nap 16.00 órától másnap 9.00 óráig szólhat, és

b) nem terjedhet ki a 93. § (1) bekezdés b) pontja szerinti turistaútvonalak területére."

41. § Az Evt. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az erdő egyes részei látogatásának

a) a 94. § (1) bekezdése szerinti korlátozását az erdőgazdálkodó,

b) a 94. § (2) bekezdése szerinti korlátozását a vadászatra jogosult

akkor köteles előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja."

42. § Az Evt.

a) 41. § (2) bekezdés a) pontjában a "(8)" szövegrész helyébe a "(8a)" szöveg,

b) 90/L. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "közétett" szövegrész helyébe a "közzétett" szöveg,

c) 92. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "nem csak emberi erővel hajtott" szövegrész helyébe a "300 W teljesítménynél nagyobb névleges teljesítményű motorral rendelkező" szöveg,

d) 94. § (2) bekezdésében a "hozzájárulásával átmenetileg" szövegrész helyébe a "hozzájárulásával - a (2a) és (2b) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével - átmenetileg" szöveg,

e) 95. § (7) bekezdésében az "erdőgazdálkodót" szövegrész helyébe az "erdőgazdálkodót vagy a vadászatra jogosultat" szöveg,

f) 105. § (2) bekezdésében a "44. § b) pontjában" szövegrész helyébe a "44. §-ában" szöveg,

g) 105/A. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "eljárásokhoz kapcsolódóan az erdő és" szövegrész helyébe az "eljárásokhoz, bejelentésekhez kapcsolódóan az erdő, szabad rendelkezésű erdő," szöveg, a "földterület" szövegrész helyébe a "földterület, illetve fásítás" szöveg és a "jogosultjának" szövegrész helyébe a "jogosultjának, valamint a bejelentőnek az" szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti az Evt.

a) 20/B. § (3) bekezdésében a "Ha az érintett haszonvétel gyakorlására irányuló tevékenységet csak az erdőgazdálkodó végezheti, akkor azt a tulajdonos nevében és javára, illetve költségviselése mellett az erdőgazdálkodó hajtja végre." szövegrész,

b) 91. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "emberi erővel hajtott" szövegrész,

c) 91. § (1a) bekezdésében az "emberi erővel hajtott" szövegrész.

11. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása

44. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"f) romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, amely jellegénél fogva vagy az adott feldolgozottsági szakaszában a begyűjtést, az előállítást vagy a feldolgozást követően várhatóan 30 napon belül értékesítésre alkalmatlanná válik."

45. § (1) A Tfmtv. 3. § (2) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül)

"u) a termék beszállítóinak kifejezett hozzájárulása nélkül összehasonlító reklám alkalmazása;"

(2) A Tfmtv. 3. §-a a következő (2f) és (2g) bekezdéssel egészül ki:

"(2f) Ha a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor, a kereskedő a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamat megfizetésére köteles. A szerződésnek tartalmaznia kell a kereskedő részéről a termék ellenértékére, valamint annak a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt kamatára vonatkozó, a pénzforgalmi szolgáltatónak adott beszedési megbízás teljesítésére vonatkozó hozzájárulást, felhatalmazó nyilatkozatot, arra az esetre, ha a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott határidőn belül a fizetési teljesítésre nem kerül sor.

(2g) A (2) bekezdés m) pontja alkalmazásában nem minősül ésszerű határidőnek, ha romlandó mezőgazdasági és élelmiszeripari termék esetében a kereskedő a megrendelését a tervezett szállítást megelőző 30 napon belül mondja le."

46. § A Tfmtv.

a) 3. § (2) bekezdés t) pontjában a "(2c)" szövegrész helyébe a "(2f)" szöveg,

b) 6. § (4) bekezdésében a "bármely" szövegrész helyébe az "ugyanazon" szöveg

lép.

47. § Hatályát veszti a Tfmtv. 3. §-ának a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésével megállapított (2c) bekezdése.

12. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

48. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFAtv.) 7. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az NFK elnöke)

"f) elkészíti az NFK-nak az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti elemi költségvetési beszámolóját, valamint a rábízott földvagyonról szóló éves beszámolóját;"

49. § Az NFAtv. 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló jogok jogosultjairól az NFK az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza)

"a) a jogosultak adatai körében az NFK-val kötött, tulajdonjog átruházásáról szóló és egyéb hasznosítási szerződés, valamint a tulajdonosi hozzájárulás jogosultjának a (2) bekezdésben meghatározott adatait,"

50. § (1) Az NFAtv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az e törvény szerinti hasznosítás során a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelően kell eljárni."

(2) Az NFAtv. 18. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A megbízási szerződés megszűnik

a) a határozott időtartam lejártával, a lejárat napján vagy a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével, a körülmény bekövetkeztének napján,

b) közös megegyezéssel, a szerződő felek által meghatározott napon,

c) a szerződésben meghatározottak szerint azonnali hatályú felmondással,

d) a földrészlet állami tulajdonból történő kikerülése esetén az új tulajdonos tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napján,

e) a földrészlet vagyonkezelésbe adása esetén, a vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének napján,

f) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet ingatlan-nyilvántartás szerinti adatainak olyan megváltozása esetén, melynek következtében az kikerül e törvény hatálya alól, a tulajdonosi joggyakorlás átszállásának napján,

g) földrészlet egyéb, e törvény szerinti hasznosítása esetén, a hasznosítás kezdőnapján."

51. § Az NFAtv. 20/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Mintagazdasági földhasználati szerződést köthet a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv is azon földekre, amelyekre vagyonkezelői joga áll fenn, és amelyeket érintően a saját használatot a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a vagyonkezelt terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik."

52. § Az NFAtv. 21. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Nyilvános pályáztatás mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés)

"f) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényben foglalt feltételek fennállása esetén, és ezen törvényekben foglaltak szerint, a rizstelephez tartozó földrészletre."

53. § Az NFAtv. a következő 40. §-sal egészül ki:

"40. § E törvénynek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 18. § (6a) bekezdését a Módtv2. hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell."

54. § Az NFAtv. 22/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében

a) a "bevett egyház" szövegrész helyébe az "a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyház" szöveg,

b) az "oktatási vagy" szövegrész helyébe az "oktatási, hitéleti vagy" szöveg

lép.

55. § Az NFAtv. 48. § a) pontjában az "és 38. § (1a) bekezdése" szövegrész helyébe a " , 38. § (1a) bekezdése, és 40. §-a" szöveg lép.

13. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

56. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.tv.) a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszerrel és annak pénzügyi alapjával összefüggő

a) képviseleti és végrehajtási,

b) nyilvántartási,

c) monitoring-adatgyűjtési, valamint

d) jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat az agrárkár-enyhítési szerv látja el.

(2) Az agrárkár-enyhítési szervnek a mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer pénzügyi alapjának felhasználásával kapcsolatos akkreditálását a miniszter az általa megadott és a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétett szempontok alapján végzi el. A miniszter jogosult az akkreditáció feltételrendszerét felülvizsgálni, az annak történő megfelelést ellenőrizni."

57. § (1) Az Mkk.tv. 7. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A mezőgazdasági termelők kockázatközössége keretén belül a (2) bekezdés szerinti célokat szolgáló mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz) forrása

a) a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő által megfizetett összes kárenyhítési hozzájárulás tárgyév december 31-ei pénzállománya,

b) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás,

c) az a), b) és e) pont szerinti összegek mindenkori költségvetési maradványa,

d) a Kormány egyedi döntése alapján a központi költségvetésből nyújtott, a b) pont hatálya alá nem tartozó többlettámogatás,

e) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás, valamint

f) a Magyarország 2023-2027 évekre vonatkozó KAP Stratégiai Tervéből nyújtott támogatás.

(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből - törvény eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag kárenyhítő juttatás céljára és a (6) bekezdés szerinti célokra teljesíthető kifizetés."

(2) Az Mkk.tv. 7. §-a a következő (8)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti forrás és az annak terhére teljesített kiadás nem képezi a központi költségvetés részét.

(9) A kárenyhítő juttatás kifizetése céljából felhasználható mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz részét képező, (1) bekezdés f) pontja szerinti forrást az agrárkár-enyhítési szerv kezeli és azt saját számláján (a továbbiakban: saját számla) tartja nyilván.

(10) A kárenyhítési feladatok ellátására szolgáló alszámláról a kárenyhítő juttatás kifizetéséhez szükséges pénzösszeg a saját számlára átvezethető, amelynek kárenyhítés céljára fel nem használt részét - ideértve a visszakövetelt, jogosulatlan kifizetéseket is - tárgyév december 31-ig a kárenyhítési feladatok ellátására szolgáló alszámlára vissza kell vezetni. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti forrás fel nem használt része - ideértve a visszakövetelt, jogosulatlan kifizetéseket is - a saját számlán kerül kimutatásra.

(11) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatást az agrárkár-enyhítési szerv a vonatkozó pályázati felhívás szabályai szerint igényli.

(12) Az agrárkár-enyhítési szerv a miniszter kérésére a kárenyhítő juttatás kifizetése céljából felhasználható mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből származó bevételekkel és azok felhasználásával összefüggésben adatot szolgáltat, és évente az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott határidőn belül összefoglaló jelentést készít."

58. § Az Mkk.tv. 11. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A mezőgazdasági termelő részére kifizetésre kerülő kárenyhítő juttatás évi legmagasabb összegét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg."

59. § Az Mkk.tv. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a kárbejelentéssel érintett terület vonatkozásában az adott kárenyhítési évben korábban már megállapításra került, hogy

a) a terület nem érintett kedvezőtlen éghajlati jelenséggel,

b) a növénykultúra nem beazonosítható - kivéve a teljes kipusztulás vagy korai ki nem kelés esetét -, vagy

c) a termesztő berendezésben termesztett fóliás és üvegházi növénykultúrát érintő bejelentés esetén a területen a termesztő berendezés, vagy megsemmisülése esetén annak maradványai nem lelhetők fel,

akkor a valótlan adatszolgáltatással érintett terület vonatkozásában a kárbejelentés nem alapozza meg a káresemény megállapítását."

60. § Az Mkk.tv. 17. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A biztosító köteles a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő által kötött valamennyi növénybiztosítási szerződés adatáról biztosítási eseményenkénti és kockázatviselési hely szerinti bontásban

a biztosított mezőgazdasági termelő vonatkozásában:)

"aa) a támogatási azonosítójáról,"

(évente egy alkalommal az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt tájékoztatni.)

61. § Az Mkk.tv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § A biztosító a lábon álló növénykultúrára megkötött, az adott kárenyhítési évre vonatkozó mezőgazdasági biztosítási szerződés kapcsán, a 16. § szerinti mezőgazdasági biztosítási szerződés kivételével, az agrárkár-enyhítési szerv megkeresésében megjelölt mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan, legkésőbb tárgyév december 15-éig az agrárkár-enyhítési szerv részére

a) átadja

aa) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító) és

ab) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (a szerződés megkötésének vagy megújításának dátuma, kötvényszám)

vonatkozó adatokat, valamint

b) a díjrendezettséget igazolja."

62. § Az Mkk.tv. 19/A. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az országos jégkármegelőző rendszer működtetésének forrása:]

"a) az állam által a központi költségvetésből nyújtott támogatás, valamint

b) a társasági adó alanya által a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontjában foglaltak alapján adott támogatás, juttatás és önkéntes befizetések"

[(a továbbiakban együtt: jégkár-megelőzési pénzeszköz).]

63. § Az Mkk.tv. 19/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A krízisbiztosítási szerv krízisbiztosításra fordítható bevételei és kiadásai nem képezik a központi költségvetés részét."

64. § (1) Az Mkk.tv. 27. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

"c) a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások (2022/C 485/01) 1.2.1.1. "A természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás" és 1.2.1.2. "A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás" alfejezetei,"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

(2) Az Mkk.tv. 27. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Ez a törvény)

"e) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről, valamint átmeneti rendelkezések bevezetéséről szóló, 2014. március 11-i 807/2014/EU bizottsági rendelet,

f) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági rendelet,"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

(3) Az Mkk.tv. 27. §-a a következő g)-i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"g) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

h) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

i) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)

65. § Az Mkk.tv.

a) 2. § 33. pontjában a "vagy" szövegrész helyébe az "és az" szöveg,

b) 7. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az "a) és b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 4%-a" szövegrész helyébe a "b) pontja szerinti pénzforrás legfeljebb 8%-a" szöveg,

c) 10. § (1) bekezdés a) pontjában a "4500" szövegrész helyébe az "5400" szöveg,

d) 10. § (1) bekezdés b) pontjában a "4500" szövegrész helyébe az "5400" szöveg,

e) 10. § (1) bekezdés c) pontjában az "1500" szövegrész helyébe az "1800" szöveg,

f) 10. § (3) bekezdésében a "szeptember 15-ig" szövegrészek helyébe a "szeptember 30-ig" szöveg,

g) 11. § (5) bekezdésében a "biztosítással." szövegrész helyébe a "biztosítással, ilyen mezőgazdasági biztosítás hiányában pedig nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettség határidőben történő teljesítéséhez kapcsolódó tárgyévi tagsággal." szöveg,

h) 17. § (1) bekezdés a) pontjában a "(név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító)" szövegrész helyébe a "[név, székhely vagy lakcím, a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító)]" szöveg,

i) 17. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "köteles tájékoztatást adni" szövegrész helyébe a "tájékoztatást ad" szöveg,

j) 17. § (2) bekezdés a) pontjában a "termelő azonosítására" szövegrész helyébe a "termelő és a szerződő fél azonosítására" szöveg és az "eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító" szövegrész helyébe a "támogatási azonosító" szöveg,

k) 17. § (2) bekezdés c) pontjában az "összege," szövegrész helyébe az "összege növénykultúránkénti bontásban," szöveg,

l) 17. § (2) bekezdés d) pontjában a "szerződés" szövegrész helyébe az "a mezőgazdasági biztosítási szerződés" szöveg,

m) 18. § (2) bekezdés a) pontjában az "eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító" szövegrész helyébe a "támogatási azonosító" szöveg,

n) 18. § (6) bekezdés a) pontjában az "eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról" szövegrész helyébe a "támogatási azonosítójáról" szöveg,

o) 18. § (6) bekezdés b) pontjában a "lábon álló növénykultúrára kötött biztosítási szerződéssel" szövegrész helyébe az "az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban" szöveg,

p) 19/C. § (4) bekezdésében az "az ügyfél-azonosító" szövegrész helyébe az "a támogatási azonosító" szöveg,

q) 24. § (2) bekezdés d) pontjában a "feltételeit," szövegrész helyébe a "feltételeit, valamint a kárenyhítési juttatás évi legmagasabb összegét," szöveg

lép.

66. § Hatályát veszti az Mkk.tv.

a) 10. § (4) bekezdésében a " , valamint az adószám vagy adóazonosító jel" szövegrész,

b) 12. § (1) bekezdésében az "a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatásnak a természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott veszteségek ellentételezésére nyújtott támogatásról szóló 1.2.1.2. alfejezet (362) pontjában meghatározott" szövegrész,

c) 17. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "és a mezőgazdasági igazgatási szervnek" szövegrész,

d) 19/A. § (7) bekezdése.

14. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

67. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 5. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:

"(13a) Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az e törvény alapján keletkezett agrárkamarai tagság ideje alatt szünetel. Az e törvény alapján keletkezett agrárkamarai tagság szünetelésének ideje alatt az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság nem szünetel."

(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 5. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet esetén, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben a gazdálkodó szervezet számára kiadott FELIR azonosító felfüggesztésének időtartama alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony szünetel, kivéve, ha az érintett gazdálkodó szervezet mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott.

(16) A 3. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységek esetében, tekintettel arra, hogy azok keretében nem kizárólagosan agrárgazdasági tevékenység folytatható, az agrárkamara vélelmezi az agrárgazdasági tevékenység folytatását. A 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet nyilatkozatával megdöntheti a vélelmet, ha a 3. mellélet szerinti agrárgazdasági tevékenységi körön kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytatott, nem folytat, illetve a jövőben sem kíván folytatni. Ha a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet úgy nyilatkozik, hogy a jövőben sem kíván folytatni agrárgazdasági tevékenységet, a gazdálkodó szervezet köteles a nyilatkozata tekintetében beállt változást a változástól számított 30 napon belül bejelenteni az agrárkamara részére."

68. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:

(Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha

az őstermelő:)

"ac) az őstermelők családi gazdaságának nem a képviselőjeként bejegyezett tagjává válik;"

(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 6. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha

az egyéni vállalkozó:)

"bc) az egyéni vállalkozók nyilvántartásából törlésre kerül;"

(3) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével - a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az agrárkamara a volt agrárkamarai tagot törli a tagjegyzékből. Az agrárkamara a tagjegyzékből törölt adatokat - a gazdasági forgalom biztonsága, az agrárkamarai tagsággal összefüggő jog vagy tény igazolása céljából - az agrárkamarai tagság megszűnésétől számított tíz évig kezeli.

(4) Az őstermelői nyilvántartásban szereplő, egyéni vállalkozói tevékenységet folytató agrárkamarai tag tagsági viszonya akkor szűnik meg, ha a tagsági viszony megszűnésének mind az őstermelőkre, mind az egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételei együttesen fennállnak, kivéve, ha az e törvényben szabályozott egyéb feltétel alapján agrárkamarai tagsága keletkezik vagy fennáll."

69. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 7. § (2) bekezdés a) pont ai) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagjegyzék tartalmazza:

gazda esetében)

"ai) az őstermelői igazolványa számát, az őstermelői nyilvántartásban azonosítására szolgáló számát, azok hatályossági és érvényességi időtartamát, a nyilvántartásba vétel kezdetét és végét, valamint a biztosítási jogviszonyára vonatkozó adatát;"

(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 7. § (2) bekezdés b) pont be) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tagjegyzék tartalmazza:

gazdálkodó szervezet esetében:)

"be) a bejelentett törvényes képviselője nevét, anyja nevét és lakcímét, elérhetőségeit, egyéb, a nyilvános cégnyilvántartásban szereplő adatait, és - önkéntes adatszolgáltatás alapján, a gazdálkodó szervezet erre irányuló kérelme esetén - a kamarai kapcsolattartásra jogosult személy nevét és elérhetőségeit,"

70. § (1) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(2) A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény a 4. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

71. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény

a) 2. § b) pont ba) alpontjában az "agrárgazdasági" szövegrész helyébe az "az 1. vagy a 2. mellékletben szereplő agrárgazdasági" szöveg és a "főtevékenységként" szövegrész helyébe a "fő-, illetve melléktevékenységként" szöveg,

b) 2. § b) pont bb) alpontjában az "és agrárgazdasági" szövegrész helyébe az "és a 3. mellékletben szereplő agrárgazdasági" szöveg,

c) 2. § d) pontjában az "1. és 2." szövegrész helyébe az "1-3." szöveg,

d) 2/A. § (1) bekezdésében az "1. és 2." szövegrész helyébe az "1-3." szöveg,

e) 2/A. § (2) bekezdésében az "1. és 2." szövegrész helyébe az "1-3." szöveg,

f) 2/A. § (3) bekezdésében az "1. és 2." szövegrész helyébe az "1-3." szöveg,

g) 2/A. § (4) bekezdésében az "1. és 2." szövegrész helyébe az "1-3." szöveg,

h) 5. § (1) bekezdés c) pontjában a "főtevékenységének" szövegrész helyébe a "bármely tevékenységének a 2. melléklet szerinti" szöveg,

i) 5. § (1) bekezdés d) pontjában az "az agrárgazdasági" szövegrész helyébe az "a 3. melléklet szerinti agrárgazdasági" szöveg,

j) 5. § (5) bekezdésében a "fennáll." szövegrész helyébe a "fennáll, illetve földművesként történő nyilvántartottság esetén." szöveg,

k) 5. § (10) bekezdésében az "1. és 2." szövegrész helyébe az "1-3." szöveg,

l) 6. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a "főtevékenységét" szövegrész helyébe a "valamennyi tevékenységét" szöveg,

m) 6. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában a "valamennyi agrárgazdasági" szövegrész helyébe a "valamennyi 3. melléklet szerinti agrárgazdasági" szöveg,

n) 7. § (2) bekezdés b) pont bl) alpontjában a "FELIR-azonosítót," szövegrész helyébe a "FELIR-azonosítót és annak állapotát," szöveg,

o) 7. § (2) bekezdés d) pontjában a "pont ba)-bn) alpontokban" szövegrész helyébe a "pontban" szöveg,

p) 12. § (3a) bekezdésében a "díjjal nem" szövegrész helyébe a "díjjal, továbbá közfeladat vonatkozásában költségvetési szerv és az agrárkamara között létrejött szerződés alapján az agrárkamara számára járó díjjal nem" szöveg,

q) 15/B. § a) pontjában az "a mezőgazdasági," szövegrész helyébe az "az agrárgazdasági és" szöveg,

r) 15/B. § b) pontjában az "a mezőgazdasági," szövegrész helyébe az "az agrárgazdasági és" szöveg,

s) 15/B. § c) pontjában az "a mezőgazdasági" szövegrész helyébe az "az agrárgazdasági" szöveg,

t) 15/B. § e) pontjában az "a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadási" szövegrész helyébe az "az agrárgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadói" szöveg,

u) 15/B. § f) pontjában a "mezőgazdasági," szövegrész helyébe az "agrárgazdasági és" szöveg,

v) 16. § (1) bekezdés a) pontjában a "szaktanácsadói" szövegrész helyébe a "tanácsadói" szöveg,

w) 27/A. §-ában a "fokon az" szövegrész helyébe a "fokon a 15/B. §-ban meghatározott ügyek kivételével az" szöveg és az "A vármegyei" szövegrész helyébe az "A 15/B. §-ban meghatározott feladatokat a központi ügyintéző szervezet látja el. A vármegyei" szöveg,

x) 1. mellékletében foglalt táblázat A:9 mezőjében a "382102" szövegrész helyébe a "382104" szöveg,

y) 1. mellékletében foglalt táblázat B:9 mezőjében a "Biogáz gyártás hulladékból, komposztálás tételből: komposztálás" szövegrész helyébe a "Komposztálás" szöveg,

z) 1. mellékletében foglalt táblázat B:19 mezőjében a "mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari" szövegrész helyébe a "mező- és erdőgazdálkodási, élelmiszeripari" szöveg

lép.

72. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény

a) 7. § (2) bekezdés b) pont bi) alpontjában az "agrárgazdasági" szövegrész,

b) 1. mellékletében foglalt táblázat B:16 mezőjében az " , erdőgazdálkodási" szövegrész.

15. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása

73. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény 40. § (11) bekezdésében az "az egy" szövegrész helyébe a "több" szöveg és a "nevezhető ki" szövegrész helyébe az "is kinevezhető" szöveg lép.

16. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása

74. § (1) A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 2. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"3. fogási napló: a horgászat vagy halászat napjainak, az azok során kifogott halak - halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, vagy halkategóriánkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti - kötelező bejegyzésére rendszeresített űrlap vagy elektronikus alkalmazás;"

(2) A Hhtv. 2. §-a a következő 16b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"16b. horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;"

(3) A Hhtv. 2. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"17. horgászokmány: az állami horgászokmánynak minősülő Magyar Horgászkártya, az állami horgászjegy, a horgász fogási napló, a turista állami horgászjegy, az állami halászjegy, a halász fogási napló, valamint a területi jegy és a kiegészítő területi jegy;"

(4) A Hhtv. 2. §-a a következő 17c. és 17d. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"17c. horgászszövetségi applikáció: a horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett, térítésmentesen letölthető, a nyilvántartott horgászok, illetve a gondviselő esetében a horgászszövetségi szakrendszer adatait felhasználó, illetve oda adatokat biztosító, mobil eszközökre optimalizált online informatikai alkalmazás, amely térerőtől függetlenül alkalmas a nyilvántartási adatok, az érvényes horgászokmányok és az állami horgászvizsga hiteles igazolására, a horgásznapi jelenléti és az elviteli fogási adatok rögzítésére;

17d. horgászszövetségi szakrendszer: a horgászok és a gondviselők regisztrációs, nyilvántartási és horgászokmány-kiadási, állami horgászvizsgáztatási, valamint a horgászszervezetek támogatását és az elektronizációt szolgáló, a horgászszövetség kizárólagos tulajdonában álló és a megbízásából üzemeltetett online informatikai rendszer;"

(5) A Hhtv. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"18a. kiegészítő jegy: olyan, a halgazdálkodásra jogosult által kiadható, a területi jegyhez kapcsolódó horgászokmány, amely a területi jeggyel nem biztosított, a horgászrendben meghatározott opcionális vagy speciális kiegészítő horgászati lehetőségeket külön díj fizetése ellenében, meghatározott időszakra biztosítja;"

(6) A Hhtv. 2. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"24. területi jegy: olyan, a halgazdálkodásra jogosult által kiadható horgászokmány, amely a horgászrendben meghatározott általános horgászati lehetőségeket a megjelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen díj fizetése ellenében, meghatározott időszakra biztosítja;"

75. § A Hhtv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hal kifogására az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult vagy az általa feljogosított, horgászokmányokkal vagy halászati engedéllyel rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát."

76. § (1) A Hhtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A halállományok életfeltételeinek biztosításához szükséges vízmennyiségről és vízminőségről, valamint telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni."

(2) A Hhtv. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében, az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását."

77. § A Hhtv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak - a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének, a 11. § (1) bekezdés g) pontja szerinti áttelepítésének, valamint a horgászati célú haltermelés keretében a horgászathoz szükséges halállomány biztosításának kivételével - másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők."

78. § A Hhtv. 23/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"23/D. § A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján más által, ellenszolgáltatás ellenében szervezett horgásztatás, horgászvezetés, horgászhely-biztosítás, horgásztábor vagy horgászverseny-szervezés, valamint más horgászati célú szolgáltatás csak a halgazdálkodásra jogosult előzetes és írásos hozzájárulásával végezhető."

79. § A Hhtv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - halászati tevékenység nem végezhető."

80. § A Hhtv. 36. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, egyéb használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket - beleértve a területi jeggyel történő egyéni horgászati és rekreációs halászati tevékenységet, illetve ennek érdekében a horgászhely, valamint a halászhely megközelítését is - tűrni, illetve lehetővé tenni, továbbá az ezen tevékenységek gyakorlása tárgyában erre alapított díjat, költséget nem számíthat fel.

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, egyéb használója köteles tűrni, illetve lehetővé tenni - ha a tevékenység jelentős vízgazdálkodási, vízkárelhárítási érdeket nem sért - a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő visszajuttatását."

81. § A Hhtv. 12. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. Halászati tevékenység és engedély"

82. § A Hhtv. 37. és 38. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"37. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken

a) ökológiai célú, azon belül

aa) szelektív,

ab) mesterséges szaporításra alkalmas törzsállomány befogására irányuló,

ac) visszatelepítési célú állományvédelmi, valamint

b) bemutatási célú

halászat, vagy más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése kizárólag halászati engedéllyel, e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység végzése során fogási naplót kell vezetni, és fogási tanúsítványt kell kiállítani.

(3) A halászati engedély és a (2) bekezdés szerinti okmányok nem ruházhatók át.

38. § (1) Halászati engedély azon a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít a 37. § (1) bekezdése szerinti halászati vagy gyűjtési tevékenységre, amelyre kiadták.

(2) A halászati engedélyt - a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére a halgazdálkodási hatóság adja ki.

(3) Halászati engedély nem adható annak a személynek - a halgazdálkodási hatóság bírságot kiszabó határozatában megállapított eltiltás időtartamára -, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A halgazdálkodási hatóság által megállapított eltiltás lejártát követően halászati engedély vagy állami horgászokmány csak akkor adható ki, amennyiben az igénylő a halvédelmi bírságot megfizette.

(4) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság véglegesen visszavonja attól a személytől

a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál a helyszíni ellenőrzést követő 10 napon belül nem pótolja,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot vagy más hatóság által, a hal fogására irányuló tevékenységgel kapcsolatban megállapított szankciót szabtak ki,

c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították, kivéve, ha a büntetés jogkövetkezményei alól már mentesült,

d) aki tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon halászik vagy horgászik.

(5) Attól a személytől, aki a halászati engedély mellett állami horgászokmánnyal is rendelkezik, a (4) bekezdésben felsorolt esetekben a Magyar Horgászkártya kivételével minden horgászokmányt vissza kell vonni.

(6) A (3) bekezdés szerinti eltiltás időtartama hat hónaptól öt évig terjedhet. Az eltiltás időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot vagy eltiltást megállapító határozatban.

(7) A halászati engedély vagy a hozzá tartozó fogási napló vagy fogási tanúsítvány megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja 3 napon belül köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.

(8) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által

a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,

b) alkalmazható halászeszközökről, azok

ba) darabszámáról,

bb) szembőségéről, és

bc) egyedi jelöléséről, valamint

c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.

(9) A halgazdálkodási hatóság a halászati engedéllyel együtt fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet.

(10) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható.

(11) A halászati engedély kiadásának díját az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(12) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki."

83. § A Hhtv. a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

"12/A. Nyilvántartási feladatok

38/A. § (1) A halgazdálkodási hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében a halfogásra jogosultakról, a kiadott halászati engedélyekről, az állami horgászokmányokról és az állami horgászvizsgáról, halászvizsgáról, valamint a horgászokmányokat és a halászati engedélyt véglegesen visszavonó hatósági határozat hatálya alá tartozó személyekről nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult természetes személy

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) anyja születési családi és utónevét,

ae) lakcímét,

af) horgászszövetségi azonosító számát,

ag) állami vizsgabizonyítványának számát, korábban igazolt horgászvizsga esetén annak számát vagy a megszerzés dátumát;

b) a 37. § szerinti tevékenységre jogosult jogi személy

ba) nevét,

bb) székhelyének címét; valamint

c) a jogosult

ca) halászati engedélyének, állami horgászjegyének, állami halászjegyének számát és kiadásának időpontját,

cb) a horgász, halász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját,

cc) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát, és

cd) a halászati engedély, állami horgászokmány visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés c) pont cd) alpontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatai alapján a halfogási tevékenységet végző jogosult adatairól, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki automatikus döntéshozatal keretében.

(5) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi halgazdálkodási hatóságok által bejegyzett adatokat - a halfogási tevékenységek országos nyomonkövethetősége céljából - összesíti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok

igényelhetnek adatot.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából a horgászszövetség az állami horgászokmányok és az állami horgászvizsga tekintetében a (2) bekezdés szerinti adatokról - a halászati engedély és az állami halászvizsga kivételével - közvetlen informatikai kapcsolat útján automatikusan valós idejű adatot szolgáltat a halgazdálkodási hatóságnak a szakrendszeréhez való hozzáférés biztosításával.

(8) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait az Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély vagy az állami horgászokmány hatályának lejáratától számított öt évig kezelhetők.

38/B. § (1) A horgászszövetség az e törvényben közfeladatként meghatározott feladatai ellátása érdekében a horgászokról és a gondviselőkről, a rekreációs halászokról, a horgászszervezetekről, a halgazdálkodási vízterületekről, valamint a horgászokmányokról és az állami horgászvizsgáról, halászvizsgáról nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a horgászatra jogosult természetes személy

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) születési helyét és idejét,

ad) anyja születési családi és utónevét,

ae) lakcímét,

af) kézbesítési címét,

ag) horgászszövetségi azonosító számát,

ah) állami vizsgabizonyítványának számát, korábban igazolt horgászvizsga esetén annak számát vagy a megszerzés dátumát,

ai) állami horgászjegyének számát és kiadásának időpontját,

aj) a horgász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját,

ak) a horgászszövetségi szakrendszerben kiadott területi jegyek és kiegészítő jegyek számát és kiadásuk időpontját,

al) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát,

am) a horgászokmány visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát és

an) a horgászegyesületi tagságra vonatkozó adatokat;

b) a turista horgásznak minősülő természetes személy

ba) a) pont aa)-ag) és aj)-am) alpontok szerinti adatait és

bb) turista állami horgászjegyének számát;

c) a horgászatra jogosult természetes személy gondviselőjének az a) pont aa)-ag) alpontok szerinti adatait;

d) a rekreációs halászatra jogosult természetes személy

da) a) pont aa)-ag) és ak)-am) alpontok szerinti adatait,

db) állami halászvizsga-bizonyítványának számát,

dc) állami halászjegyének számát és

dd) a halász fogási napló leadásának vagy lezárásának időpontját; valamint

e) a horgászszervezet

ea) nevét,

eb) székhelyének címét,

ec) kézbesítési címét,

ed) horgászszövetségi azonosító kódját és

ee) törvényes képviselőjének nevét és beosztását.

(3) A (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak 62/C. § (4f) bekezdése szerinti központi adatellenőrzéssel megerősített nyilvántartásba vétele az állami horgászvizsga letételének, valamint az állami horgászokmány kiadásának vagy elektronikus előállításának feltétele.

(4) A halgazdálkodási hatóság a horgászszövetség közfeladat-ellátása érdekében, a horgászszövetségi nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami halászvizsgával kapcsolatos adatokat, valamint az állami horgászokmányok kiváltásától eltiltott személyek esetében az eltiltás időtartamára vonatkozó adatokat közvetlen informatikai kapcsolat útján, automatikusan átadja a horgászszövetség részére. Az adatok átadása során az eltiltott személy adatai között a horgászszövetségi azonosító számot is fel kell tüntetni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai célú átadása tárgyában a 38/A. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(6) Ha a (2) bekezdés a)-d) pontja szerint nyilvántartott személy a horgászszövetségi szakrendszerben nyilvántartott horgászokmány kiváltási vagy adatváltozási bejelentési tevékenységet három évig nem végez, akkor a horgászszövetség a horgászszövetségi szakrendszerben az adatai hozzáférését megszünteti.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a horgászokmány hatályának lejáratától, illetve a horgászszövetségi szervezeti tagság vagy a halgazdálkodási vízterület nyilvántartásba vételének megszűnésétől számított öt évig, illetve pénzügyi bizonylatok esetében a tárgyi jogszabályban meghatározott időtartamig kezelhetők."

84. § A Hhtv. a következő 12/B. alcímmel egészül ki:

"12/B. Az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga

38/C. § (1) Az állami horgászvizsga a horgászatra vonatkozó nemzeti jogszabályokban foglaltak alapvető ismeretét igazolja.

(2) Az állami horgászvizsgáztatást a horgászszövetség, illetve az általa horgászvizsgáztatásra feljogosított horgászszervezet vizsgabizottsága végzi.

(3) Az állami horgászvizsga díjmentes.

(4) Az állami horgászvizsgát a 10. életév betöltésétől lehet letenni.

(5) Az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy állami horgászvizsgára nem kötelezett.

(6) Az állami horgászvizsga letétele alól mentesül a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerint súlyos fogyatékosnak minősülő

a) értelmi fogyatékos vagy autista személy, akinek a törvényes képviselője

b) vak vagy gyengénlátó személy, aki

ezen állapotát igazoló okmányokat az állami horgászvizsga bizottság számára benyújtja.

38/D. § (1) Az állami halászvizsga a rekreációs halászatra vonatkozó nemzeti jogszabályokban foglaltak alapvető ismeretét igazolja.

(2) Az állami halászvizsgáztatást a halgazdálkodási hatóság végzi.

(3) Az állami halászvizsga díjköteles.

(4) Az állami halászvizsgát a 18. életév betöltésétől lehet letenni."

85. § A Hhtv. a 39. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:

"12/C. Az állami horgászokmányok"

86. § A Hhtv. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"39. § (1) Az állami horgászokmányokat a horgászszövetség, a horgászszövetségi közfeladat-ellátásban közreműködő, kizárólagos horgászszövetségi tulajdonú gazdasági társaság, valamint a horgászszövetség által megbízott horgászszervezet adja ki.

(2) A feladatellátást a horgászszövetségi szakrendszer biztosítja. A horgászszövetségi szakrendszer működésének akadályozottsága alatt forgalmazási tevékenység nem végezhető.

(3) Az állami horgászokmányok elektronikus formában is kiadhatók.

(4) Az állami horgászjegyhez, a turista állami horgászjegyhez és az állami halászjegyhez fogási napló biztosítása is szükséges.

(5) Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló vagy az állami halászjegy és a halász fogási napló papíralapon kizárólag összevont horgászokmányként adható ki.

(6) Állami horgászokmány kizárólag a 62/C. § (4f) bekezdése szerinti, sikeres központi adatellenőrzés után adható ki. A Magyar Horgászkártya kiadásának évében az adatellenőrzés teljesítettnek tekinthető.

(7) Egy személynek egy okmánytípusból egy naptári évben csak egy adható ki, a (12) és (13) bekezdése szerinti visszavonást követő új okmány kiadása és a (19) bekezdése szerinti pótlás, valamint a 40. § (3) bekezdése szerinti gyermekhorgász esetében a horgászegyesületi tagság évközi létesítése kivételével.

(8) Érvényes állami horgászjegy birtokában turista horgászjegy, illetve turista horgászjegy birtokában állami horgászjegy vagy állami halászjegy nem váltható.

(9) A horgászokmányok át nem ruházhatók.

(10) Állami horgászokmány nem adható annak a személynek - a halgazdálkodási hatóság bírságot kiszabó határozatában megállapított eltiltás időtartamára -, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A halgazdálkodási hatóság által megállapított eltiltás lejártát követően állami horgászokmány vagy halászati engedély csak akkor adható ki, amennyiben az igénylő a halvédelmi bírságot megfizette.

(11) A halgazdálkodási hatóság a feljogosított személynek a hivatásos halőr intézkedésével összefüggésben átadott állami horgászokmányát - a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési eljárás végleges, illetve jogerős befejezéséig, a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig -

a) papíralapú horgászokmány esetében visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja;

b) elektronikus horgászokmány esetében a horgászszövetség bevonásával inaktiválja, és azt az eljárás eredményétől függően újra aktiválja vagy érvényteleníti.

(12) Az állami horgászokmányt a halgazdálkodási hatóság véglegesen visszavonja attól a személytől,

a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál a helyszíni ellenőrzést követő 10 napon belül nem pótolja,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot, vagy más hatóság által megállapított, a hal fogására irányuló tevékenységgel kapcsolatosan megállapított szankciót szabtak ki,

c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították, kivéve, ha a büntetés jogkövetkezményei alól már mentesült,

d) aki tiltott vagy nem megengedett eszközzel, illetve módon halászik vagy horgászik.

(13) Attól a személytől, aki egy időben több állami horgászokmánnyal, illetve halászati engedéllyel is rendelkezik, a (12) bekezdésben felsorolt esetekben minden horgászokmányt és halászati engedélyt vissza kell vonni.

(14) A Magyar Horgászkártyára a (10)-(13) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak.

(15) A (10) bekezdés szerinti eltiltás időtartama három hónaptól három évig terjedhet. Az eltiltás időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre -tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot vagy eltiltást megállapító határozatban.

(16) Az állami horgászokmány 56. § (7) bekezdés e) pontja szerinti elvétele tényéről a halgazdálkodási hatóság értesíti a horgászszövetséget.

(17) A horgászszövetség az állami horgászokmány elvételének tényét az eljárás lezárásáig a horgászszövetségi szakrendszerben a cselekmény leírása nélkül, jelöléssel rögzíti. Az eljárás lezárásáig új okmány az eljárás alá vont személy részére nem adható ki.

(18) Az állami horgászokmány megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja 3 napon belül köteles bejelenteni

a) a horgászszövetség által a forgalmazással megbízott horgászszervezet azon forgalmazási pontján, ahol számára az okmány kiadásra került, vagy

b) ha az a) pontban meghatározott helyen az állami horgászokmány forgalmazása megszűnt, a horgászszövetségnek.

(19) A horgászszövetség vagy a forgalmazással megbízott horgászszervezet a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére pótolja.

(20) Az állami horgászokmányok - a 40. § (4) bekezdése és a 41. § (3) bekezdése szerinti megfizetés alóli mentesítés hatálya alá eső személyek okmányai, valamint a turista horgász fogási napló kivételével - díj ellenében válthatóak, ideértve a pótlásuk esetét is."

87. § A Hhtv. a következő 39/A. §-sal egészül ki:

"39/A. § (1) A 38/B. § szerinti nyilvántartásba vételt és az ezt igazoló horgászszövetségi azonosító szám kiadását a horgászszövetségi szakrendszer, valamint a Magyar Horgászkártya igazolja.

(2) A Magyar Horgászkártyát a horgászszövetség adja ki. A Magyar Horgászkártya megléte - a gyermekhorgász, az egyesületi tagságot nem létesítő külföldi horgász, valamint a turista állami horgászjeggyel horgászó személy kivételével - előfeltétele a további horgászokmányok kiváltásának.

(3) Magyar Horgászkártyát a 40. § (3) bekezdésében meghatározott gyermekhorgász részére a horgászszövetségi szakrendszerben nyilvántartott gondviselő igényelhet.

(4) A Magyar Horgászkártya megsemmisülését vagy elvesztését annak jogosultja haladéktalanul köteles bejelenteni

a) online igénylés esetén a horgászszövetségi szakrendszeren keresztül a horgászszövetségnek,

b) helyszíni megjelenéssel történő igénylés esetén a horgászszövetség által a regisztrációval és állami horgászokmány forgalmazással megbízott horgászszervezet azon forgalmazási pontján, ahol számára a kártya igénylésre került, vagy

c) ha a b) pontban meghatározott helyen a regisztráció és az állami horgászokmány forgalmazása megszűnt, a horgászszövetségnek.

(5) A Magyar Horgászkártyát plasztikalapon és emellett - az érvényes igényléssel egyidejűleg - elektronikus formában kell kiadni."

88. § A Hhtv. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § (1) Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A horgászszövetség által kiadott országos horgászati rend a horgászszövetség tagszervezetei számára kötelező.

(2) Állami horgászjegyet és hozzá tartozó horgász fogási naplót - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az a természetes személy válthat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászegyesületi tagságát igazolja. A horgász az állami horgászvizsga letételét a horgászszövetségi szakrendszerbe feltöltött állami horgászvizsga bizonyítvánnyal igazolja. Magyar állampolgársággal és lakóhellyel, valamint magyar állami horgászvizsgával nem rendelkező természetes személy más országban kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával is jogosult az állami horgászjegy és a horgász fogási napló kiváltására.

(3) Állami horgászjegy és a hozzá tartozó horgász fogási napló hároméves kortól - az adott év december 31. napjáig - a tizenötödik életévét be nem töltött személy részére horgászvizsga és horgászegyesületi tagság hiányában is kiadható.

(4) Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól

a) a 70. életévét betöltött,

b) a (3) bekezdésben meghatározott, horgászegyesületi tagsággal nem rendelkező, gyermekhorgásznak minősülő,

c) a 38/C. § (6) bekezdése szerinti, állapotát az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon igazoló,

d) a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerint súlyos fogyatékosnak minősülő, állapotát az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon igazoló mozgásszervi vagy hallási fogyatékos

személy."

89. § A Hhtv. a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § (1) A turista állami horgászjegy korlátozott horgászatra jogosít, amelynek rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(2) Turista állami horgászjegyet és a hozzá tartozó horgász fogási naplót az a nyilvántartott természetes személy válthat ki, aki a 15. életévét betöltötte, valamint az alapvető szabály- és fajismeret elsajátítását igazolja.

(3) A turista állami horgászjegyet egy személy évente egy alkalommal válthatja ki."

90. § A Hhtv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § (1) Az állami halászjegy rekreációs célú halászatra jogosít, amelynek rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A horgászszövetség által kiadott országos halászati rend a horgászszövetség tagszervezetei számára kötelező.

(2) Állami halászjegyet és halász fogási naplót az a természetes személy válthat ki, aki 18. életévét betöltötte, rendelkezik állami halászvizsgával vagy korábbi érvényes állami halászjegyét bemutatja, horgászegyesületi vagy rekreációs halászegyesületi tagságát igazolja. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(3) Mentesül az állami halászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött személy."

91. § A Hhtv. 13. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. A területi jegy és a kiegészítő jegy"

92. § A Hhtv. 44. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiadott területi jegy térbeli, időbeli vagy halfogási módszerre, lehetőségre vonatkozó kiterjesztése céljából a halgazdálkodásra jogosult kiegészítő jegyet adhat ki. A kiegészítő jegy kizárólag az adott nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre kiadott területi jeggyel együtt érvényes."

93. § A Hhtv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § (1) A halfogási tevékenységet végző személy a horgászhelyen köteles magánál tartani

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott

aa) ökológiai célú halászat, bemutatási célú halászat, illetve más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése esetén a halászati engedélyt, a halász fogási naplót és a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt,

ab) horgászat esetén a Magyar Horgászkártyát, az állami horgászjegyet, területi jegyet és a horgász fogási naplót,

ac) turista horgászat esetén a turista állami horgászjegyet, területi jegyet és a horgász fogási naplót,

ad) rekreációs célú halászat esetén a Magyar Horgászkártyát, az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót;

b) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott horgászat esetén az állami horgászjegyet és a fogási naplót, továbbá

c) a haltermelési létesítményen folytatott horgászat során

ca) horgászszervezet általi hasznosítás esetén az a) pont ab) vagy ac) alpontja szerinti horgászokmányokat;

cb) a ca) alponttól eltérő hasznosítás esetén az állami horgászjegyet vagy a turista állami horgászjegyet

és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a mezőőr, a természetvédelmi őr, az állami halőr, a hivatásos halőr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

(2) A horgászszövetségi szakrendszeren keresztül, elektronikus formában kiadott horgászokmányok esetében a halfogásra irányuló tevékenység jogosultságának igazolását az érintett személy a horgászhelyen és a horgászat teljes ideje alatt - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - mobil eszközén keresztül, a horgász applikáció alkalmazásával biztosíthatja.

(3) A horgászokmányok csak személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal együttesen jogosítják az okmányok birtokosát halfogásra.

(4) Halgazdálkodási vízterületen az (1) és (2) bekezdés szerinti halászati és horgászokmányok, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnak minősül.

(5) A 15. életévét be nem töltött gyermekekkel végzett bemutatási célú horgászat esetében az (1)-(4) bekezdésekben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(6) Horgászat és rekreációs célú halászat egy feljogosított személy által egy időben nem végezhető.

(7) A gyermekhorgásznak minősülő személy a 18. életévét betöltött személy folyamatos jelenlétében horgászhat.

(8) A turista horgásznak minősülő személy nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen nem horgászhat.

(9) Az állami horgászvizsga letétele alól mentesített, horgászokmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos vagy autista személy kizárólag a 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében horgászhat."

94. § A Hhtv. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A halgazdálkodásra jogosult - e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - minden tervezett haltelepítését köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak, valamint a horgászszövetségnek, majd a ténylegesen kihelyezett halmennyiségekről bejelentésben köteles beszámolni."

95. § (1) A Hhtv. 56. § (7) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott hivatásos halőr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:)

"a) azt a személyt, aki halgazdálkodási vízterületen, haltermelési létesítményen, vagy azok partján halászik, horgászik, halfogásra alkalmas állapotban lévő halászeszközzel vagy horgászkészséggel tartózkodik, illetve egyéb, hal fogására irányuló tevékenységet végez, valamint más hasznos víziállatot gyűjt, a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány és a horgászokmányok vagy halászati engedély bemutatására felszólítani,"

(2) A Hhtv. 56. § (7a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott hivatásos halőr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a haltermelési létesítményen és annak partján jogosult:)

"a) azt a személyt, aki a haltermelési létesítményen, annak partján horgászik, a horgászokmányok bemutatására felszólítani,"

96. § (1) A Hhtv. 57. § (4) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A társadalmi halőr jogosult)

"a) a horgászokmányok és halászati engedélyek ellenőrzésére és a 45. § (1) bekezdése alapján azok átvételére,

b) halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a horgászokmányok vagy halászati engedélyek visszatartására a hivatásos halőrnek történő átadásáig, illetve bűncselekményre vagy szabálysértésre utaló körülmény esetén a horgászokmányok vagy halászati engedélyek visszatartására a hivatásos halőr vagy a rendőrség megérkezéséig,"

(2) A Hhtv. 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A társadalmi halőr jogosult a (4) bekezdésben foglalt intézkedése keretében a horgászokmányokban vagy halászati engedélyekben foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig."

97. § A Hhtv. 62/C. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A horgászszövetség a horgászsport tekintetében ellátja a sportról szóló 2004. évi I. törvényben (a továbbiakban: Stv.) az országos sportági szakszövetség számára meghatározott feladatokat. A horgászszövetség az országos sportági szakszövetségi feladatokat - az e törvény szerinti közfeladatainak ellátásához kapcsolódó szervezeti működésére tekintettel - külön erre irányuló bírósági nyilvántartásba vétel nélkül is elláthatja. A horgászszövetséget megfelelően megilletik az Stv. által az országos sportági szakszövetségekre vonatkozóan meghatározott jogok és terhelik az Stv.-ben meghatározott kötelezettségek."

98. § A Hhtv. 66. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a természetes vagy jogi személyre, aki a 23/D. § szerinti szolgáltatást a halgazdálkodásra jogosult előzetes és írásbeli hozzájárulása nélkül végzi."

99. § (1) A Hhtv. 67. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)

"g) a horgászokmányok vagy halászati engedély nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján, haltermelési létesítményen vagy annak partján tartózkodó és a 38. § (4) bekezdés a) pontja vagy a 39. § (12) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;"

(személlyel szemben.)

(2) A Hhtv. 67. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)

"i) a horgász regisztráció, a halászati engedély, állami horgászokmány igénylése és kiváltása során valótlan adatot szolgáltató, illetve a horgászokmány kiváltására nem jogosult személy részére okmányt értékesítő;"

(személlyel szemben.)

100. § A Hhtv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"70. § (1) A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen horgászokmányok nélkül horgászott, vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes horgászokmányait, továbbá a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,

b) halászati engedély nélkül bemutatási vagy ökológiai célból halászott vagy más hasznos víziállatot forgalmazási célból gyűjtött, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat vagy a gyűjtés időpontjában érvényes halászati okmányait, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat, illetve a más hasznos víziállatot nem tartotta meg,

c) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy haltermelési létesítményen horgászokmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes horgászokmányait, valamint a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg,

d) a horgászat megkezdésének a fogási napló naptárában való megjelölését első alkalommal mulasztja el.

(2) A halgazdálkodási hatóság nem alkalmaz figyelmeztetést

a) a 66. § (1) bekezdés b)-d), f) és g) pontja,

b) a 66. § (2) bekezdése,

c) a 67. § (1) bekezdés a)-f), i), l), m), o), q), s) és u) pontja, valamint

d) a 67. § (1) bekezdés r) pontja szerinti esetek közül a helyi horgászrend engedélyezett halelviteli lehetőséget meghatározó előírásának megsértése esetében."

101. § A Hhtv. 74. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az állami horgászvizsga letételének igazolására 2024. január 1-jét követően a horgászszövetségi szakrendszerben regisztrálók esetében a 2019. január 1-jét követően kiállított horgászvizsga bizonyítvány fogadható el.

(11) Az állami horgászjegy és horgász fogási napló kiváltásához korábbi érvényes horgászjegy bemutatásakor 2024. január 1-jét követően a horgászszövetségi szakrendszerben 2019. január 1-jét követően rögzített horgászjegy fogadható el."

102. § A Hhtv. 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "horgászszövetség részére" szövegrész helyébe a "horgászszövetség vagy mintagazdaság részére" szöveg lép.

103. § A Hhtv.

a) 54. § (3) bekezdés g) pontjában a "42" szövegrész helyébe a "38/A" szöveg,

b) 64. § (1) bekezdésében a "43" szövegrész helyébe a "38. és a 39" szöveg,

c) 64. § (3) bekezdésében a "42" szövegrész helyébe a "38/A" szöveg,

d) 67. § (5) bekezdésében a "3" szövegrész helyébe a "8" szöveg,

e) 69/B. §-ában a "keresetlevélnek" szövegrész helyébe a "keresetlevél benyújtásának a bírságra vonatkozó rendelkezés tekintetében" szöveg

lép.

104. § Hatályát veszti a Hhtv.

a) 42. és 43. §-a,

b) 67. § (1) bekezdés j) pontja.

17. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

105. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 1. alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:

"4/B. § E törvény hatálya kiterjed a rizstelephez tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott, művelés alól kivett területként nyilvántartott ingatlanra is."

106. § (1) A Földforgalmi tv. 5. §-a a következő 8. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"8. gazdasági év: a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott időszak;"

(2) A Földforgalmi tv. 5. §-a a következő 22b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"22b. rizstelep: az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által rizstelepként elismert olyan, egy vagy több földrészletből álló, legalább 1 hektár térmértékű, egységes művelés alatt álló terület, amelyen a mezőgazdasági termelő a rizstelepként történő elismerés iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőző 3 évből legalább 1 évben 1006 10 KN kód, illetve 1008 90 00 KN kód alá tartozó rizst termeszt, és amely magába foglalja a földet és annak tartozékaként a rizstermesztést szolgáló, művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészletet is;"

(3) A Földforgalmi tv. 5. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"23. szomszédos föld: az olyan föld, amely - a település közigazgatási határától függetlenül - a jogügylet tárgyát képező földdel közvetlenül érintkezik, illetve amelyet a jogügylet tárgyát képező földtől önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, vasút, kerékpárút, árok, csatorna, patak földrészlet vagy földrészletek közbeékelődése választ el;"

107. § (1) A Földforgalmi tv. 13. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél]

"f) a rizstelephez tartozó föld használatát engedi át a rizstelep használója részére."

(2) A Földforgalmi tv. 13. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A föld más célra hasznosítható a következő célokból:)

"j) a föld művelési ágának megfelelő műveléshez, mezőgazdasági termeléshez vagy erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítése vagy építmény elhelyezése."

108. § (1) A Földforgalmi tv. 18. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés d)-e) pontjában meghatározott földművest - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi]

"e) a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a helyben lakó földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja ökológiai gazdálkodás folytatása."

(2) A Földforgalmi tv. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Rizstelephez tartozó földrészlet eladása esetén az (1) bekezdés c)-e) pontjában, valamit a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - az alábbi sorrendben megelőzi

a) az a földműves, aki a földet a földhasználati nyilvántartás alapján legalább 3 éve használó mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, illetve annak közeli hozzátartozója,

b) az a földműves, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van, és a legalább egy éve tulajdonában lévő föld ugyanannak a rizstelepnek a része, mint az adásvételi szerződés tárgyát képező földrészlet."

109. § (1) A Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak. Egybefoglalt vételáron történő eladásra akkor is sor kerülhet, ha a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója)

"b) legalább három éve a vevő, vagy a vevő legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a vevő közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet."

(2) A Földforgalmi tv. 19. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Rizstelephez tartozó földrészlet értékesítésére csak akkor kerülhet sor, ha az adásvételi szerződés a rizstelephez tartozó valamennyi ingatlan tulajdonjogának egybefoglalt vételáron történő átruházásáról rendelkezik, ide nem értve azt az esetet, ha a vevő a rizstelephez tartozó földrészletnek legalább egy éve tulajdonosa vagy olyan földműves, aki a földet a földhasználati nyilvántartás alapján legalább 3 éve használó mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, illetve annak közeli hozzátartozója."

110. § A Földforgalmi tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § (1) Elővásárlási jog nem áll fenn

a) a közeli hozzátartozók közötti adásvétel,

b) az adott földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel,

c) földnek gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása,

d) a 11. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célból történő adásvétel,

e) rekreációs célú földszerzés,

f) az állam szerzése,

g) a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő földtulajdonszerzés,

h) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye részére temető létesítése vagy bővítése céljából történő átruházás,

i) az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett - függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától - föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó, szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint erdőnek minősülő földrészlet megszerzése

esetén.

(2) Az (1) bekezdés i) pontja alkalmazásában a szántó, legelő (gyep) illetve rét művelési ágban nyilvántartott, valamint az erdőnek minősülő földrészlettel egy tekintet alá esik az a földrészlet is, amely a szántó, legelő (gyep), illetve rét művelési ágú, továbbá az erdőnek minősülő alrészlet mellett kizárólag kivett megnevezésű alrészletet tartalmaz."

111. § A Földforgalmi tv. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld használati jogosultságát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, és a használatba adó a földhasználó közeli hozzátartozója."

112. § A Földforgalmi tv. 46. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontjával megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog]

"a) azt a helyben lakó földművest vagy helybeli illetőségű mezőgazdasági termelőszervezetet, aki, illetve amely az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra fekvő településen állattartó telepet üzemeltet, és a haszonbérletének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása és rendelkezik a Fétv. végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel

aa) rét, legelő (gyep) művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,

ab) szántó művelési ágban nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén az aa) alpontban fel nem sorolt állatfajok, valamint szarvasmarha vonatkozásában, továbbá engedély vagy bejelentés alapján nyilvántartásba vett takarmányvállalkozásnak minősül;"

113. § A Földforgalmi tv. 48. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Előhaszonbérleti jog nem áll fenn)

"c) a mezőgazdasági termelőszervezet mint földhasználó, és azon természetes személy, aki

ca) a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa vagy annak közeli hozzátartozója, vagy

cb) a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja,

mint használatba adó közötti,"

(haszonbérlet esetén.)

114. § A Földforgalmi tv. 53. § (1) bekezdés d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:

[A mezőgazdasági igazgatási szerv - az 51. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl - a haszonbérleti szerződés jóváhagyását megtagadja ha

a jegyzék szerinti rangsor alapján az első helyen álló előhaszonbérletre jogosult(ak), illetve a soron következő előhaszonbérletre jogosult(ak), vagy a haszonbérleti szerződés szerinti haszonbérlő]

"dd) tekintetében, a föld tulajdonjogának vagy használati jogosultságának megsértése miatt, a mezőgazdasági igazgatási szerv - a haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül - végleges döntésében a 63. § (2) bekezdése szerint bírságot szabott ki;"

115. § (1) A Földforgalmi tv. 59. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása)

"e) a mezőgazdasági termelőszervezet mint földhasználó, és azon természetes személy, aki a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább egy éve legalább 25%-ban tulajdonosa vagy annak közeli hozzátartozója, vagy a mezőgazdasági termelőszervezet legalább 3 éve foglalkoztatott alkalmazottja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez;"

(2) A Földforgalmi tv. 59. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása)

"h) családi mezőgazdasági társaság, mint földhasználó, és annak tagja, mint használatba adó közötti földhasználati szerződéshez."

116. § A Földforgalmi tv. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek a Módtv.2.

a) 77. §-ával megállapított 8. § (1) bekezdését,

b) 98. §

ba) e) pontjával megállapított 21. § (1) bekezdését,

bb) l) pontjával megállapított 30. § (1) bekezdését,

bc) n) pontjával megállapított 35. § (5) bekezdését,

bd) s) pontjával megállapított 55. § (1) bekezdését,

be) u) pontjával megállapított 58. § (4) bekezdését,

c) 99. § d) pontjával megállapított 58. § (4) bekezdését

2024. október 1. és 2024. december 3. között abban az esetben kell alkalmazni, ha az eljárás megindítására a földforgalmi eljárásokat támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor."

117. § A Földforgalmi tv.

a) 11. § (2) bekezdés a) pontjában a "bevett egyház" szövegrész helyébe a "lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyház" szöveg, és a "céljából" szövegrész helyébe a "céljából, hitéleti célból" szöveg,

b) 13. § (2) bekezdés e) pontjában a "használatot." szövegrész helyébe a "használatot, vagy" szöveg,

c) 16. § (3) bekezdésében az "előállítója esetében" szövegrész helyébe az "előállítója, valamint a rizstelep használója esetében" szöveg

d) 18. § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az "az e törvény" szövegrész helyébe az "a Fétv." szöveg,

e) 27. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában a "véglegesen mulasztási" szövegrész helyébe a "végleges döntésében a 63. § (2) bekezdése szerinti" szöveg,

f) 47. § (1) bekezdésében a "földet a" szövegrész helyébe a "földet, közös tulajdonban álló föld egy részének haszonbérbe adása esetén a földnek a haszonbérleti szerződés tárgyát képező, a használati rend szerint kijelölt területét, a" szöveg

lép.

118. § Hatályát veszti a Földforgalmi tv.

a) 13. § (2) bekezdés d) pontjában a "vagy" szövegrész,

b) 18. § (2) bekezdés b) pontjában a " , vagy ökológiai gazdálkodás folytatása" szövegrész.

18. A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény módosítása

119. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény 2. § (1) bekezdés 8d. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"8d. koncesszori fémkereskedő: a koncesszori fémkereskedelmi engedély jogosultja,"

120. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény

a) 3. § (6a) bekezdésében a "részére kiállított igazolás" szövegrész helyébe a "hulladékgazdálkodási koncessziós társaság felhatalmazásának egy" szöveg, az "az igazolás" szövegrész helyébe az "a felhatalmazás" szöveg és a "megküldi." szövegrész helyébe a "megküldi. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet végző koncesszori alvállalkozó fémkereskedő vagy koncesszori fémkereskedő részére történő átadás esetén a részére kiállított igazolás egy eredeti példányát, vagy annak hitelesített másolatát az átadáskor a fémkereskedő vagy a koncesszori fémkereskedő részére átadja." szöveg,

b) 3. § (7) bekezdés d) pontjában a "telefonos" szövegrész helyébe az "elektronikus, valamint telefonos" szöveg,

c) 3/A. §-ában a "közigazgatási" szövegrész helyébe a "fémkereskedelmi" szöveg,

d) 4. § (9) bekezdésében az "adatokat tartalmazó külön" szövegrész helyébe az " , illetve más" szöveg és az "esetekben kiállítandó" szövegrész helyébe az "adatokat tartalmazó, szigorú számadású" szöveg,

e) 11/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "természetes személy" szövegrész helyébe az "az a) pont alá nem tartozó személy - ideértve az egyéni vállalkozót is -" szöveg,

f) 11/A. § (2) bekezdés b) pontjában a "személy által" szövegrész helyébe a "személy - ideértve az egyéni vállalkozót is - által" szöveg

lép.

19. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

121. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 2. alcíme a következő 4. §-sal egészül ki:

"4. § E törvény, valamint a Földforgalmi törvény alkalmazásában a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló legalább 25%-os tulajdonrész vizsgálatakor a mezőgazdasági termelőszervezetben közvetetten fennálló részesedést is figyelembe kell venni. Közvetett részesedésnek tekintendő, ha a természetes személy a mezőgazdasági termelőszervezetben tulajdonrésszel rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) rendelkezik tulajdonrésszel."

122. § A Fétv. III. Fejezete a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § A rizstelep használóját a Földforgalmi törvény 16. § (3) bekezdésében meghatározott kedvezményes birtokmaximum a rizstelepre vonatkozó, e törvény szerinti egységes haszonbérleti szerződés megkötése során illeti meg."

123. § A Fétv. 3. alcíme a következő 8. §-sal egészül ki:

"8. § A Földforgalmi törvény 36. § (1) bekezdésében foglalt esetek kivételével a föld tulajdonjogának átruházása esetén a szerződésben szereplő ellenértéket banki átutalással vagy ügyvédi letét alkalmazásával kell teljesíteni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis."

124. § A Fétv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) Az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosultra nézve külön rendelkezést nem tartalmazhat. A vevő helyébe lépő elővásárlásra jogosultat az adásvételi szerződésnek a vevőre vonatkozó rendelkezései jogosítják és kötelezik.

(2) Az (1) bekezdésbe ütköző szerződés semmis."

125. § A Fétv. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A földhasználati szerződésnek a tulajdonos tulajdoni lapon szereplő adatait kell tartalmaznia azon tulajdonos esetében, aki számára megküldött haszonbérleti ajánlatot a 47/A. §, a 72. § (5) bekezdése vagy a 76/E. § (4) bekezdése alapján elfogadottnak kell tekinteni."

126. § A Fétv. 12. alcíme a következő 51/A. §-sal egészül ki:

"51/A. § (1) A haszonbérleti szerződés az előhaszonbérletre jogosultra nézve külön rendelkezést nem tartalmazhat. A haszonbérlő helyébe lépő előhaszonbérletre jogosultat a haszonbérleti szerződésnek a haszonbérlőre vonatkozó rendelkezései jogosítják és kötelezik.

(2) Az (1) bekezdésbe ütköző szerződés semmis."

127. § A Fétv. 68/C. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) A (8) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a haszonbérlet tárgya erdőnek nem minősülő föld és a szerződés lejártakor erdőnek nem minősülő földként kerül a haszonbérbe adó részére visszaadásra."

128. § A Fétv. 70. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A használati megosztásról szóló megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű terület egyben is kijelölhető, ha annak használatát egységesen egy személy részére kívánják átengedni.

(2b) Erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészletet tartalmazó földrészlet esetében a használati rendet úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének. Ha az erdőnek minősülő földrészlet vagy az erdőnek minősülő alrészlet - a földrészleten belül több erdőnek minősülő alrészlet esetében azok egybefüggő területe - nem éri el az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésben meghatározott méretet, úgy annak használata a használati rendben nem osztható meg. Ha azért nem lehet kijelölni valamely tulajdonostárs részére erdőnek minősülő földrészlet vagy erdőnek minősülő alrészlet esetében a tulajdoni hányadának megfelelő területet, mert az nem felelne meg az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. § (1) bekezdésének, úgy a (2a) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni."

129. § A Fétv. a következő X/A. Fejezettel egészül ki:

"X/A. FEJEZET

A RIZSTELEPEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

76/A. § (1) A rizsteleppé minősítésről a földhasználó kérelmére, több földhasználó esetén valamennyi földhasználó által közösen benyújtott kérelemre, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv dönt.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv eljárásában a rizstelep Földforgalmi törvény 5. § 22b. pontjában foglaltaknak való megfelelését vizsgálja.

(3) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (1) bekezdés szerinti határozatában megállapítja a rizstelep

a) EOV koordináták szerinti lehatárolását,

b) részét képező földrészletek megjelölését település, fekvés, helyrajzi szám és alrészlet szerint,

c) térmértékét,

d) használójának

da) nevét vagy megnevezését,

db) lakóhelyét vagy székhelyét,

e) kódszámát.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (3) bekezdés szerinti döntés véglegessé válását követően haladéktalanul kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a rizstelep jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási térképen való feltüntetését kódszámának megjelölésével együtt, továbbá annak a rizstelephez tartozó ingatlanok tulajdoni lapján történő feljegyzését.

(5) A (3) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti adat változását a földhasználó köteles 8 napon belül bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.

(6) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az (5) bekezdés szerinti bejelentés alapján hozott döntésének véglegessé válását követően haladéktalanul kezdeményezi a bekövetkezett változás átvezetését az ingatlan-nyilvántartási térképen, valamint az érintett ingatlanok tulajdoni lapján.

(7) A földhasználó köteles haladéktalanul bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha a rizsteleppé minősítés feltételei már nem állnak fenn. A hatóság a bejelentés alapján a rizsteleppé minősítés visszavonásáról dönt.

(8) Ha a földhasználó az (5) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonos is bejelentheti a rizsteleppé minősítés feltételeinek megszűnését. Ebben az esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felszólítja a földhasználót, hogy 30 napon belül állítsa helyre a rizstelep működését. Ha a földhasználó e kötelezettségének nem tesz eleget, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a rizsteleppé minősítés visszavonásáról dönt.

(9) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a (7) és (8) bekezdés szerinti döntésének véglegessé válását követően haladéktalanul kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a rizstelep jogi jelleg érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképről történő törlését.

76/B. § (1) A Földforgalmi törvény 5. § 22.b pontja szerinti rizstelep használatba adása esetén e törvény és a Földforgalmi törvény rendelkezéseit a 76/C-76/G. § szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

(2) Ezen fejezet alkalmazásában a rizstelephez tartozó földön fennálló haszonélvezeti jog esetében a tulajdonos alatt a haszonélvezőt is érteni kell.

76/C. § Rizstelep esetén a haszonbérlet időtartama legfeljebb 25 év.

76/D. § Rizstelephez tartozó földek haszonbérbe adására csak az egyazon rizstelephez tartozó valamennyi föld egybefoglalt haszonbér ellenében történő használatba adásával kerülhet sor.

76/E. § (1) A rizstelep használatára vonatkozó ajánlatot írásban, igazolt módon közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett valamennyi tulajdonossal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ajánlatnak tartalmaznia kell

a) az ajánlattevő természetes személy nevét, lakcímét, az ajánlattevő gazdálkodó szervezet megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, valamint azt az értesítési címet - ha az eltér a lakcímtől, illetve a székhelytől, telephelytől, fiókteleptől - ahova a felhívásra vonatkozó nyilatkozatok visszaküldését kéri,

b) a használatba venni kívánt föld azonosító adatait (település, helyrajzi szám),

c) a használatba venni kívánt földterület nagyságát és művelési ágát,

d) a megkötendő földhasználati szerződés típusát,

e) a használatért fizetendő ellenszolgáltatás módját és mértékét, illetve ingyenes használat esetén ennek megjelölését,

f) a használat tervezett időtartamát,

g) az ajánlat elfogadására megszabott határidőt (az ajánlati kötöttség határidejét), amely nem lehet kevesebb 60 napnál, és

h) olyan egyéb körülményeket, információkat, amelyek a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a föld hasznosításának módja szempontjából lényegesek.

(3) Az ajánlat elfogadásáról a tulajdonosok egy okiratban is nyilatkozhatnak.

(4) Az ajánlatban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonos esetében, akinek részére az ajánlat közlése

a) a 71. § (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak szerint lehetetlen, illetve meghiúsul, vagy

b) eredményes, de a (2) bekezdés g) pontja szerinti határidőn belül nem nyilatkozott.

(5) Az a tulajdonosok általi elfogadott tartalom - figyelemmel a (4) bekezdésben és a 76/F. § (1) bekezdésében foglaltakra - minősül elfogadott ajánlatnak, amellyel a használatba adásra vonatkozó földhasználati szerződés az ajánlattevő és a tulajdonosok között létrejön.

76/F. § (1) A rizstelep használatba adásához az e §-ban meghatározottak szerint a rizstelephez tartozó földrészletek tulajdonosainak a tulajdonukat képező földrészlet területe alapján számított többségi döntése szükséges azzal, hogy ha a tulajdonosok - a tulajdonukat képező földrészlet területe alapján számított - legalább egytizede a haszonbérleti ajánlatban foglaltakkal nem ért egyet, akkor a használatba adáshoz a tulajdonosok - a tulajdonukat képező földrészlet területe alapján számított - kétharmados döntése szükséges.

(2) A rizstelep használatára irányuló szerződést egységes okiratba kell foglalni, és azt valamennyi tulajdonosnak alá kell írnia, ide nem értve azt a tulajdonostársat, akinek esetében az ajánlatot - a 76/E. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt - elfogadottnak kell tekinteni. A földhasználati szerződés valamennyi tulajdonosra kiterjed.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott egységes okiratba foglalt földhasználati szerződésnek minősül az is, ha a tulajdonosok és a földhasználó a rizstelep területére létrejött földhasználati szerződés tartalmát tulajdonosonként külön-külön okiratba foglalják, feltéve, hogy azok a jogviszony tartalmában nem térnek el egymástól, az eltérés kizárólag a használatba adó tulajdonosok személyében és a használatba adandó ingatlan adatai tekintetében áll fenn.

(4) A rizstelep használatba adására irányuló szerződésben részes tulajdonosoknak és a haszonbérlőnek döntést kell hozniuk arról, hogy a tulajdonosok egyike vagy a haszonbérlő küldi meg a Földforgalmi törvény 49. §-a szerint a haszonbérleti szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv vagy a jegyző részére.

(5) Az ellenszolgáltatás fejében létrejött földhasználati szerződés esetében az ellenszolgáltatás a 76/E. § (4) bekezdésében meghatározott tulajdonosokat is megilleti a tulajdonukat képező földrészlet területe arányában. Ez esetben a használónak az ellenszolgáltatás megfelelő értékét készpénzben bírósági vagy közjegyzői letétbe kell helyeznie. A letét költségeit a letétbe helyezett ellenszolgáltatás összegéből kell fedezni.

76/G. § A földhasználati szerződést a tulajdonos a 76/E-76/F. §-ban foglaltak megsértése esetén a bíróság előtt megtámadhatja.

76/H. § (1) A rizstelep használója a 76/A. § (1) bekezdése szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül gondoskodik a rizstelep használatára irányuló szerződés e fejezetben foglaltak szerinti megkötéséről és bejelenti az élelmiszerlánc-felügyleti szervnek a szerződés hatálybalépését, valamint a rizstelep használójának személyét.

(2) Ha a földhasználó az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felszólítja a földhasználót, hogy azt 30 napon belül pótolja. Ha a földhasználó e kötelezettségének nem tesz eleget, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a rizsteleppé minősítés visszavonásáról dönt. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv döntésének véglegessé válását követően haladéktalanul kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a rizstelep jogi jelleg érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképről történő törlését.

76/I. § (1) A rizstelep használatára irányuló, e fejezet szerinti egységes haszonbérleti szerződés hatálybalépésével a rizstelephez tartozó ingatlanokra vonatkozóan fennálló földhasználati szerződések a törvény erejénél fogva megszűnnek. A felek a szerződés megszűnését követően kötelesek egymással elszámolni.

(2) A Földforgalmi tv. 19. § (5b) bekezdése és a 47. § (1) bekezdése alkalmazása során a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás szerint az (1) bekezdés alapján megszűnt szerződés szerinti földhasználó használta."

130. § A Fétv. 104. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"a) a rizsteleppé minősítéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

131. § A Fétv. 108/O. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti igények érvényesítése során a Magyar Államot az NFK képviseli.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igények az érintett ingatlanoknak a haszonélvezeti jog törlésekori tulajdonosával szemben érvényesíthetők. Ha a haszonélvezeti jog törlését követően az érintett ingatlanok tulajdonjogában változás állt be és az új tulajdonos a 108/F. § (7) bekezdés b)-d) vagy f) pontja alapján nem minősül jóhiszeműnek, akkor az (1) bekezdés szerinti igények teljesítéséért az érintett ingatlanoknak a haszonélvezeti jog törlésekori tulajdonosa és a 108/F. § (7) bekezdés b)-d) vagy f) pontja szerinti tulajdonosa egyetemlegesen felel.

(5) Az (1) bekezdés szerinti igényeket a Magyar Állam képviseletében eljáró NFK kártalanítás jogcímén érvényesíti.

(6) Az (1) bekezdés szerinti igények érvényesítése iránt indult eljárásokban a Pesti Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel rendelkezik."

132. § A Fétv. a következő 108/R. §-sal egészül ki:

"108/R. § Ha az ingatlan tulajdonosa a haszonélvezet törlését követően, de a visszajegyzését megelőzően az ingatlanon olyan értéknövelő beruházást hajtott végre, amely a haszonélvezet visszajegyzéséig még nem térült meg, a tulajdonos igényelheti a haszonélvezet megváltását, amelynek során a haszonélvezet értékének megállapítására a 108/K. §-ban foglaltakat alkalmazni kell."

133. § A Fétv. 110/F. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek a Módtv.3.

a) 101. § (2) bekezdésével megállapított 17. § (1) bekezdését,

b) 108. §-ával megállapított 37. § (3) bekezdését,

c) 121. §-ával megállapított 83. §-át,

d) 130. §

da) e) pontjával megállapított 37. § (5) bekezdését,

db) f) pontjával megállapított 39/A. § (4) bekezdését,

dc) g) pontjával megállapított 53. § (1) bekezdését

2024. október 1. és 2024. december 3. között abban az esetben kell alkalmazni, ha az eljárás megindítására a földforgalmi eljárásokat támogató informatikai rendszeren keresztül kerül sor."

134. § A Fétv.

a) 13. § (2) bekezdésében az "a tagsági azonosító" szövegrész helyébe az "az agrárkamarai nyilvántartási" szöveg,

b) 28. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában a "kamarai tagsági azonosító" szövegrész helyébe az "agrárkamarai nyilvántartási" szöveg,

c) 28. § (3) bekezdésében a "kamarai tagsági azonosító" szövegrész helyébe az "agrárkamarai nyilvántartási" szöveg,

d) 29. § (1) bekezdés a) pontjában a "lap másolatát" szövegrész helyébe a "lap és a törzskönyv másolatát" szöveg,

e) 30. § (2) bekezdésében az "okiratok mezőgazdasági" szövegrész helyébe az "okiratok, illetve a helyi földbizottság megkeresésének közlése és a helyi földbizottság állásfoglalásának a mezőgazdasági" szöveg,

f) 34/A. § (2) bekezdésében az "az adásvételi" szövegrész helyébe az "a föld tulajdonjogának átruházására irányuló" szöveg,

g) 45/B. § (7) bekezdésében a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg és a "feljegyzésnek" szövegrész helyébe a "bejegyzésnek" szöveg,

h) 60. § (2) bekezdésében az "az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagja" szövegrész helyébe az "azon természetes személy, aki a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa," szöveg,

i) 60. § (3) bekezdésében az "az annak legalább 25%-ban tulajdonos természetes személy tagjának közeli hozzátartozója mint" szövegrész helyébe az "annak a természetes személynek a közeli hozzátartozója, aki a mezőgazdasági termelőszervezetnek legalább 25%-ban tulajdonosa, mint" szöveg,

j) 63. § (1) bekezdésében a "legalább 30%-os" szövegrész helyébe a "30%-ot meghaladó" szöveg

k) 76/A. § (4) bekezdésében a "feljegyzését" szövegrész helyébe a "bejegyzését" szöveg,

l) 94. § (3) bekezdésében a "ca)-cd)" szövegrész helyébe a "ca)-ce)" szöveg,

m) 94. § (4) bekezdésében a "cc) és cd)" szövegrész helyébe a "cc)-ce)" szöveg,

n) 107. §-ában a "3-7. §" szövegrész helyébe a "3-7/A. §" szöveg

lép.

135. § A Fétv.

a) 18/A. § (1) bekezdésében a "b)" szövegrész helyébe az "e)" szöveg és az "az ökológiai" szövegrész helyébe az "az adásvétel tárgyát képező föld valamely művelési ágával megegyező művelési ágú föld vonatkozásában az ökológiai" szöveg,

b) 55/A. § (1) bekezdésében a "termelőként az" szövegrész helyébe a "termelőként a haszonbérlet tárgyát képező föld valamely művelési ága szerinti művelési ágú föld vonatkozásában az" szöveg

lép.

136. § Hatályát veszti a Fétv. 71. § (2a) bekezdése.

20. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása

137. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ögt.) 2. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az öntözési szolgalmat a vízügyi hatóság a vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedélyben alapítja, amelynek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében felhívja az ingatlanügyi hatóságot. Ha a vízilétesítmény vízjogi engedélyesének személye megváltozik, kérelmére a vízügyi hatóság megállapítja az öntözési szolgalom új jogosultját, és az erről szóló döntésnek az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése érdekében felhívja az ingatlanügyi hatóságot.

(4) Ha a vízjogi engedélyes a tevékenységével felhagy, a vízügyi hatóság rendelkezik az öntözési szolgalom megszüntetéséről, és e döntésnek az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetése érdekében felhívja az ingatlanügyi hatóságot. Ha a vízilétesítmény az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozza, a vízügyi hatóság elrendeli a vízilétesítmény megszüntetését."

138. § Az Ögt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A meglévő és vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos műhöz az üzemeltető engedélyes hozzájárulásával és vízjogi engedély alapján bármely mezőgazdasági termelő csatlakozhat, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag megfelel. Ha a csatlakozni kívánó mezőgazdasági termelő a csatlakozás valamennyi feltételét teljesítette, az üzemeltető engedélyes a csatlakozást csak akkor tagadhatja meg, ha a harmadlagos mű a megnövekedett igénynek a vízjogi engedély alapján műszakilag nem felel meg vagy a megnövekedett vízigény nem áll rendelkezésre."

139. § Az Ögt. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § (1) A miniszter a fenntartható vízgazdálkodási közösség elismeréséről szóló döntés véglegessé válását követően kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzését a közösség tagjai által öntözendő ingatlanok tulajdoni lapján.

(2) A miniszter az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő változásbejelentés alapján hozott, a fenntartható vízgazdálkodási közösség elismerését módosító döntés véglegessé válását követően kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a bekövetkezett változás átvezetését az érintett ingatlanok tulajdoni lapján.

(3) A miniszter a 8. § (5) bekezdése szerinti döntésének véglegessé válását követően kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg törlését az érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról."

140. § Az Ögt. 12/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az öntözési igazgatási szerv a feladataihoz szükséges földrészlet tulajdonjogát a Magyar Állam javára ellenérték fejében adásvétellel, cserével, vagy az állam javára történő felajánlás esetén ingyenesen, továbbá kisajátítással megszerezheti. Az így az állam tulajdonába kerülő ingatlan a Nemzeti Földalapba tartozik."

141. § Az Ögt. a következő 19. §-sal egészül ki:

"19. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépése előtt elismert fenntartható vízgazdálkodási közösségek esetében a miniszter - szükség esetén az érintett alrészletek megjelölésével - a Módtv3. hatálybalépését követő 180 napon belül kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jelleg feljegyzését a közösség tagjai által öntözendő ingatlanok tulajdoni lapján."

142. § Az Ögt. 9/A. § (1) bekezdésében a "feljegyzését" szövegrész helyébe a "bejegyzését" szöveg lép.

21. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény módosítása

143. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény

a) 83. § (2) bekezdésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 23. § (2) bekezdés c) pontját megállapító rendelkezése az "alapul, vagy" szövegrész helyett az "alapul, az adásvételi szerződés a vevő által megjelölt elővásárlási ranghelyhez kapcsolódóan törvény által előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat nem tartalmazza, vagy" szöveggel,

b) 97. § (2) bekezdésének a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 78. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése a "2023. február 1." szövegrészek helyett a "2024. október 1." szöveggel

lép hatályba.

22. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása

144. § A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 17. § (1) bekezdése a következő 46. ponttal egészül ki:

(Az adatkezelő részére az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése, továbbá a kedvezményezettek azonosítása céljából adatokat kell átadni az alábbi nyilvántartásokból:)

"46. az elektronikus anyakönyvből."

145. § (1) A KAP tv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljárásban a kedvezményezett helyett eseti meghatalmazott, támogatási azonosítóval rendelkező és az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek megfelelő állandó meghatalmazott vagy a kedvezményezett törvényes képviselője is eljárhat."

(2) A KAP tv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állandó meghatalmazásokat a támogató ötévente felülvizsgálhatja, és annak nyilvántartását megszüntetheti, ha a meghatalmazott a felülvizsgálatot megelőző öt évben semmilyen eljárási cselekményt nem végzett."

146. § A KAP tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A támogató a kérelem benyújtását követően és az agrártámogatási jogviszony fennállása során az általa hozott döntést - a jogviszonyból származó követelés megállapítása esetén annak végrehajtásához való jog elévüléséig -felülvizsgálhatja. A felülvizsgálat eredményeképpen a támogató a jogszabálysértő döntését módosítja vagy visszavonja."

147. § A KAP tv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"36. § A kedvezményezett a jogorvoslati kérelem tárgyában a miniszter által hozott döntés ellen, továbbá az olyan döntés ellen, amely ellen a jogorvoslati kérelem benyújtása kizárt - a 35. § (2) bekezdés b) és f) pontja kivételével -közigazgatási pert indíthat."

148. § A KAP tv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel jogcímén visszakövetelt támogatás összegét késedelem esetén jogszabályban foglaltak szerinti késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni."

149. § A KAP tv. 8. §-ában a "hatóság" szövegrész helyébe a "támogató" szöveg lép.

150. § Hatályát veszti a KAP tv. 23. §-ában a "mint kamarai meghatalmazott" szövegrész.

23. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása

151. § Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eredetvédelmi tv.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A miniszter az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt feltételeknek megfelelő, agrártermék földrajzi árujelzője oltalmának megszerzése, valamint hagyományos különleges termék elnevezés bejegyzése (a továbbiakban együtt: oltalom megszerzése) iránti kérelem esetében az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a kérelmező nevét és címét, a termékleírást és földrajzi árujelző oltalom megszerzése esetén az egységes dokumentumot"

152. § Az Eredetvédelmi tv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A miniszter a termékleírás módosítása iránti eljárásban a kérelemnek helyt adó határozat véglegessé válását követően haladéktalanul továbbítja az Európai Bizottságnak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint összeállított

a) kérelmezési dokumentációt a termékleírás uniós módosítása esetén,

b) közleményt a termékleírás standard módosítása esetén."

153. § Az Eredetvédelmi tv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) Ha az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeképpen a tagállami eljárás során elfogadott termékleírás jelentős mértékben módosul, és erre tekintettel a módosított adatok közzététele Magyarországon szükségessé válik, a miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a módosított termékleírást, és földrajzi árujelző oltalmának megszerzése esetében a módosított egységes dokumentumot.

(2) A Magyarország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy, valamint székhellyel vagy telephellyel rendelkező jogi személy felszólalást nyújthat be a miniszterhez a termékleírás és az egységes dokumentum módosított adataival szemben, a közzétételt követő 30 napon belül. A felszólalásnak meg kell felelnie a 6. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak. A miniszter a felszólalás elfogadhatóságával kapcsolatban a 6. § (5) és (6) bekezdése szerint jár el."

154. § Az Eredetvédelmi tv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az Európai Unióban Magyarország területén először forgalomba hozatalra kerülő agrárterméken feltüntetett cégnév vagy előállítási hely címe oltalom alatt álló földrajzi árujelzőből áll vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt tartalmaz, akkor az oltalom alatt álló földrajzi árujelző bejegyzésének hatálya alá nem tartozó, de azzal a Kombinált Nómenklatúra szerint azonos négy számjegyű szinten besorolt

a) földrajzi árujelzővel nem ellátott agrártermék címkéjén

aa) kötelező feltüntetni a "földrajzi árujelző nélküli termék" feliratot, és

ab) a cégnév vagy az előállítási hely címe legfeljebb feleakkora betűnagysággal tüntethető fel, mint a "földrajzi árujelző nélküli termék" felirat;

b) földrajzi árujelzővel ellátott agrártermék címkéjén a cégnév vagy az előállítási hely címe legfeljebb feleakkora betűnagysággal tüntethető fel a címkén, mint az oltalom alatt álló földrajzi árujelző."

155. § (1) Az Eredetvédelmi tv. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Azon gazdasági szereplő, aki oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott, Magyarországon előállított terméket forgalomba hoz, e tevékenységének megkezdését a (3) bekezdés a)-d) pontja szerinti adatok megadásával, tevékenységének megszüntetését, valamint a bejelentett adatokban bekövetkezett változást az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az ellenőrzést végző hatóságnak."

(2) Az Eredetvédelmi tv. 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az ellenőrzést végző hatóság honlapján közzéteszi a) a nyilvántartott gazdasági szereplő nevét és FELIR azonosítóját,

b) a (3) bekezdés d) és e) pontja szerinti adatokat, valamint

c) a nyilvántartás utolsó módosításának dátumát."

156. § Az Eredetvédelmi tv. 29. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A nyilvántartott gazdasági szereplők az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint minden évben adatot szolgáltatnak - borászati termék esetében a hegybírónak, egyéb agrártermékek esetében az ellenőrzést végző hatóságnak - az általuk megtermelt, előállított, készleten lévő és forgalomba hozott, oltalom alatt álló elnevezéssel vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott termékek mennyiségéről, valamint a forgalomba hozott termékek kereskedelmi értékéről.

(2) Az ellenőrzést végző hatóság és borászati termékek esetében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja az (1) bekezdés szerint szolgáltatott, oltalom alatt álló elnevezésenként összesített anonimizált adatokról

a) a kezelő szervezetet, az általa kezelt oltalom alatt álló elnevezés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző tekintetében, valamint

b) az adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tevő nyilvántartott gazdasági szereplőt, az általa használt oltalom alatt álló elnevezés vagy átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelző tekintetében."

157. § Az Eredetvédelmi tv. a következő alcímmel egészül ki:

"18/A. Átmeneti rendelkezések

33/A. § A 27. § (3) bekezdése szerinti ellenőrző hatóság 2025. július 31-ig felveszi a 27. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba az e törvény hatálybalépésekor az ellenőrző hatóságok által az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékek előállítóiról vezetett nyilvántartásokban szereplő gazdasági szereplőket, a nyilvántartásban meglévő adataikkal, beszerezve a 27. § (3) bekezdésében felsorolt, esetlegesen hiányzó adatokat."

158. § Az Eredetvédelmi tv.

a) 6. § (5) bekezdésében a "miniszter felszólalás" szövegrész helyébe a "miniszter megvizsgálja a felszólalás elfogadhatóságát a (3) és (4) bekezdésben megállapított indokok alapján és elfogadható felszólalás" szöveg,

b) 8. § (2) bekezdésében a "kérelmezőt és" szövegrész helyébe a "kérelmezőt, az oltalom alatt álló elnevezéssel és az átmeneti nemzeti oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott agrártermékek ellenőrzését végző hatóságot (a továbbiakban: ellenőrzést végző hatóság), a Nemzeti Földügyi Központot és" szöveg,

c) 15. § (1) bekezdésében a "haladéktalanul" szövegrész helyébe az "- a feltételeknek való megfelelés esetén -" szöveg,

d) 17. § (3) bekezdésében a "megnevezését és" szövegrész helyébe a "megnevezését, az általa kezelt oltalom alatt álló elnevezést és" szöveg,

e) 27. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "a gazdasági" szövegrész helyébe az "a nyilvántartott gazdasági" szöveg,

f) 31. § (2) bekezdésében az "a gazdasági" szövegrész helyébe az "a nyilvántartott gazdasági" szöveg

lép.

159. § Hatályát veszti az Eredetvédelmi tv.

a) 14. § (2) bekezdése,

b) 18. § (5) bekezdés b) pontjában a "banki" szövegrész,

c) 27. § (2) bekezdése,

d) 27. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "és (2)" szövegrész,

e) 27. § (3) bekezdés a) pontjában a "levelezési címét, telefonos és elektronikus" szövegrész,

f) 27. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "állampolgárságát," szövegrész,

g) 27. § (3) bekezdés c) pontjában a "cégjegyzékszámát," szövegrész,

h) 27. § (4) bekezdése.

24. Egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény módosítása

160. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény 84. §-a.

25. Záró rendelkezések

161. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 27. §, a 65. § c)-e) pontja, a 98. §, a 103. § e) pontja, a 120. § e) és f) pontja, valamint az 1. és 2. melléklet a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.

(3) A 105. §, a 106. § (2) bekezdése, a 107. § (1) bekezdése, a 108. § (2) bekezdése, a 109. § (2) bekezdése, a 117. § b) pontja, a 118. § a) pontja, a 122. §, a 129. § és a 130. § 2024. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 35. § 2024. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 28. § b) pontja, a 116. §, a 133. §, a 134. § g), k), l) és m) pontja, a 137. §, a 142. § és a 143. § 2024. október 1-jén lép hatályba.

162. § (1) A 17. alcím, a 121. §, a 122. §, a 135. § és a 143. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) Az 50-54. §, a 78. §, a 102. § és a 140. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

163. § (1) A 11. alcím a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 13. alcím

a) a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások (2022/C 485/01) 1.2.1.1. "A természeti katasztrófa vagy rendkívüli esemény okozta károk helyreállításához nyújtott támogatás" és 1.2.1.2. "A természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenség által okozott károk ellentételezésére nyújtott támogatás" alfejezetei,

b) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és

d) az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2023. évi XCIV. törvényhez

1. A Tfvt. 1. melléklet 1. pontja helyébe a következő pont lép:

"1. A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 60 000 forintot.

Minőségi osztályok(AK szorzószáma)
I.552 000
II.456 000
III.360 000
iv.264 000
V.168 000
VI.105000
VII.60 000
VIII.12 000

"

2. A Tfvt. 1. melléklet 2. pont helyébe a következő pont lép:

"2. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke háromezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 60 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente háromezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület az eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül."

2. melléklet a 2023. évi XCIV. törvényhez

1. A Tfvt. 2. melléklet 1. pont helyébe a következő pont lép:

"1. A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság összege 50 000 forintnál nem lehet kevesebb."

2. A Tfvt. 2. melléklet 2.1. és 2.2. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

"2.1. a 24. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetekben külterületen a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezer-hatszázszorosa, zártkertben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének háromezerszerese;

2.2. a 24. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt esetekben 50 000 forint azzal, hogy a bírság összegét a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén földrészletenként kell megállapítani;"

3. A Tfvt. 2. melléklet 2.5. és 2.6. pontja helyébe a következő pontok lépnek:

"2.5. összege a 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben külterületi ingatlan tekintetében

a) a más célú hasznosításhoz való utólagos hozzájárulás és a 16. § (11c) bekezdés szerinti döntés esetén az 1. melléklet 4.1. pontjában,

b) az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában meghatározott módon számított földvédelmi járulék háromszorosa;

2.6. összege a 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben zártkerti ingatlan tekintetében

a) a más célú hasznosításhoz való utólagos hozzájárulás és a 16. § (11c) bekezdés szerinti döntés esetén az 1. melléklet 4.1. pontjában,

b) az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában meghatározott módon számított földvédelmi járulék négyszerese;"

4. A Tfvt. 2. melléklet 2. pontja a következő 2.7. és 2.8. ponttal egészül ki:

"2.7. a 24. § (1) bekezdés g) pontjában foglalt esetekben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezer-hatszázszorosa;

2.8. összegét, ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján kell megállapítani."

3. melléklet a 2023. évi XCIV. törvényhez

"2. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez

Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján

AB
1TEÁOR'08 kód,
illetve annak kezdete
Megnevezése
201Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó
szolgáltatások
302Erdőgazdálkodás
403Halászat, halgazdálkodás
510Élelmiszergyártás
611Italgyártás
712Dohánytermék gyártása
820.15Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
920.20Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
1046.11Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
1146.2Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
1246.3Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
1346.61Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
1477.31Mezőgazdasági gép kölcsönzése

"

4. melléklet a 2023. évi XCIV. törvényhez

"3. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez

Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján

AB
1TEÁOR'08 kód,
illetve annak kezdete
Megnevezés
238.21Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból:
komposztálás
346.75Vegyi áru nagykereskedelme szakágazatból: műtrágya és egyéb agrokémiai
termékek nagykereskedelme

"

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére