11/2001. (IX. 1.) IM rendelet

a zálogjogi nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról

A zálogjoggal kapcsolatos törvényi szabályozás módosításáról szóló 2000. évi CXXXVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 6. § -ának (2) bekezdésében és a Ptké. 47/A. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál (a továbbiakban: Kamara) vezetett zálogjogi nyilvántartás a Magyar Köztársaságban működő közjegyzők, közjegyző-helyettesek (a továbbiakban: közjegyző) által a Ptk. 262. § -ának (2) bekezdésében és 266. § -ának (1) bekezdésében szabályozott zálogjogokkal kapcsolatosan kialakított nyilvántartás (a továbbiakban: zálogjogi nyilvántartás).

(2) A zálogjogi nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a Ptk. 262. § -ának (3) bekezdésében és a Ptké. 47t. § -ának (5) bekezdésében meghatározottakon túl megállapítható legyen a bejegyzett zálogjog típusa (ingó jelzálogjog, illetve vagyont terhelő zálogjog), jellege (járulékos vagy önálló zálogjog) és a zálogkötelezett neve alatti - ingó jelzálogjoggal vagy vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelésekre vonatkozó - bejegyzések időrendi sorrendje.

(3) A zálogjogi nyilvántartás vezetése során olyan elektronikus adatkezelést és adattovábbítást kell alkalmazni, amely a nyilvántartásba bejegyzett adatok hitelességét szabványos és biztonságos számítógépes hitelesítési eljárás útján biztosítja.

(4) A zálogjogi nyilvántartásba zálogjog alapítására vonatkozó bejegyzésnek a Ptké. 47. § -ának (4) bekezdése szerint, a zálogjogviszony módosulására, megszűnésére, továbbá a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett más tények és adatok megváltoztatására (a továbbiakban együttesen: változás) irányuló bejegyzésnek pedig közokirat [Pp.195. § (1) bekezdés], valamint ennek a Pp. 195. § (2) bekezdés szerinti másolata, továbbá a Ptké. 47/A. §-a (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően olyan teljes bizonyító erejű magánokirat vagy annak közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely teljes bizonyító erejű magánokiraton a nyilatkozatot tevő fél aláírását közjegyző hitelesítette.

(5)[1] Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgokat terhelő jelzálogjog (önálló zálogjog) nyilvántartásba vételére, az e nyilvántartásba történő bejegyzési eljárásra, betekintésre és lekérdezésre, valamint ezek költségeire vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

A zálogjogi nyilvántartás és a Kamara

2. §

(1) A Kamara köteles a zálogjogi nyilvántartás központi rendszerét működtetni, a zálogjogi nyilvántartás működési feltételeit biztosítani, és a rendszer működésévei kapcsolatos jelentéseket elkészíteni.

(2) A zálogjogi nyilvántartás vezetőjét a Kamara elnöke nevezi ki és menti fel, és ő gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

(3) A központi rendszerhez kapcsolódó, adatszolgáltató és lekérdező feladatot ellátó helyi egységeket (adatszolgáltató és lekérdező rendszer) a közjegyzők működtetik.

(4) Lekérdező rendszert bárki működtethet, ha biztosítja az üzemeltetés megfelelő technikai követelményeit és vállalja a rendszerbelépéssel, illetve a rendszer használatával kapcsolatos díjak megfizetését, és erről, valamint a rendszer használatának egyéb feltételeiről a Kamarával szerződést köt.

(5) A zálogjogi nyilvántartás adatszolgáltató és lekérdező rendszerének működését munkanapokon legalább 8 órától 16 óráig biztosítani kell.

A zálogjogi nyilvántartás és a közjegyző

3. §

(1) A közjegyző a zálogjog alapítását, valamint a változást a közjegyzői irodában működő adatszolgáltató és lekérdező rendszerén keresztül elektronikus adatátvitel útján jelenti be a zálogjogi nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak biztonságos teljesítése érdekében a Kamara titkosító eszközt bocsát a közjegyző rendelkezésére, aki a zálogjogi nyilvántartással való kapcsolatfelvétele során e titkosító eszköz alkalmazásával azonosítja magát.

(3) A titkosító eszköz átvételére csak a közjegyző vagy általa külön erre a célra adott közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt képviselője jogosult. A közjegyző - szolgálatának megszűnése vagy szünetelése, illetve székhelyének megváltozása esetén - titkosító eszközét köteles a Kamarának visszaszolgáltatni.

(4) A közjegyző a titkosító eszközt biztonságos helyen köteles őrizni, azt másnak nem engedheti át. Ha a titkosító eszköz bármely okból kikerül a birtokából, a közjegyző köteles erről a zálogjogi nyilvántartás vezetőjét haladéktalanul (rövid úton szóban és írásban) tájékoztatni, aki ebben az esetben a titkosító eszközben megtestesített jogosultságokat letiltja és a közjegyző részére új titkosító eszközt ad.

(5) A Kamara - a közjegyző rendelkezése alapján - a közjegyző irodájában foglalkoztatott közjegyzőjelölt és ügyviteli alkalmazott részére olyan - korlátozott jogkörrel járó - titkosító eszközt biztosít, amely használóját csak az adatok lekérdezésére jogosítja. Ilyen eszközzel a Kamara - kérelemre - más felhasználót is elláthat.

Az eljárás általános szabályai

4. §

(1) A közjegyző a zálogjogi nyilvántartás adattartalmának megváltoztatására irányuló eljárást (bejegyzés) a bejegyzés helyének biztosításával (helyfoglalás) kezdeményezi. A helyfoglalás ideje alatt a zálogkötelezettre vonatkozó bármely bejegyzésre, továbbá a helyfoglalás megszüntetésére csak a helyfoglalást kezdeményező közjegyző jogosult. A helyfoglalás annak megszüntetéséig, legfeljebb azonban a helyfoglalás napján az adatszolgáltatásra nyitva álló idő végéig tart.

(2) A zálogjog alapítására, valamint a változásra vonatkozó bejegyzés kérelemre vagy a bíróság, illetve más hatóság megkeresésére (a továbbiakban együtt: kérelem) történik. A kérelemhez csatolni kell az annak alapjául szolgáló és az 1. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő okiratot. Ha a kérelmet a csatolandó okirat tartalmazza, a bejegyzés az okirat benyújtásával kezdeményezhető.

(3) A változás bejegyzésére irányuló kérelemnek tartalmaznia kell a változást megelőző adatot, a változás időpontját és a korábbi adat törlésére történő utalást, illetve azt, hogy a tőrölt adat helyébe milyen új adat bejegyzését kérik. Ha a változás bejegyzésére irányuló kérelemből valamely személyes adat megváltozása is megállapítható, a kérelmet olyannak kell tekinteni, mint amelyben e személyes adatra vonatkozó változás átvezetését is kérték.

5. §

(1) Új zálogkötelezett nyilvántartásba vétele előtt a zálogjogi nyilvántartás adattartalmát nem változtató, a bejegyzett adatok közötti keresésre irányuló eljárással (lekérdezés) meg kell győződni arról, hogy a zálogkötelezett a zálogjogi nyilvántartásban még nem szerepel. Ha a zálogkötelezett magánszemély, nevén kívül a születésének éve, hónapja és napja, szükség esetén egyéb nyilvántartott azonosító adatai, ha gazdasági társaság, úgy cégjegyzékszáma, ha más szervezet, úgy adószáma, ha pedig külföldi jogi személy vagy szervezet, úgy az országkód alapján is folytatható keresés.

(2) A zálogkötelezett, a zálogjogosult és a személyes kötelezett adatainak bejegyzése, vagy módosítása során. a közjegyző az érintett személy pontos, közokirat (hatósági igazolvány, anyakönyvi kivonat, cégkivonat, bírósági határozat, illetve más közokirat) alapján ellenőrzött nevét és azonosító adatait rögzíti a zálogjogi nyilvántartásban.

(3) Ha a bejegyzés alapjául közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés szolgál, a közjegyző a helyfoglalást a közjegyzői okirat felolvasása előtt kezdeményezi, a bejegyzést pedig a szerződés aláírása után, de az okirat hiteles kiadmányának kiadása előtt foganatosítja, majd az okirat hiteles kiadmányával együtt a zálogjog bejegyzéséről szóló tanúsítványt is kiadja.

(4) A nyilvántartásba történő bejegyzések folyamatos, eggyel kezdődő sorszámot kapnak, amelyet a közjegyző a bejegyzés alapjául szolgáló okirat első oldalán köteles feltüntetni. A bejegyző közjegyző azonosító adatait, továbbá a bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyszámát a zálogjogi nyilvántartásban is rögzíteni kell. Ha a közjegyző által őrzött okirat a közjegyző szolgálatának megszűnése folytán a Közjegyzői Levéltárba kerül, ezt a változást a zálogjogi nyilvántartás vezetője rögzíti a zálogjogi nyilvántartásban.

A zálogtárgy megjelölése

6. §

Ha a zálogjogi nyilvántartásban a zálogtárgyat a zálogjog alapjául szolgáló okiratban vagy annak mellékletében foglaltakra utalással jelölik meg, a nyilvántartásban a zálogtárgy mibenlétét (szokásos köznapi vagy a kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott elnevezését) is fel kell tüntetni.

Változásbejegyzésre irányuló eljárás

7. §

(1) A változás nyilvántartásba vételét a változást előidéző vagy annak bekövetkeztében érdekelt fél a változás bekövetkezésétől, vagy ha arról később szerzett tudomást, úgy ennek időpontjától számított 15 napon belül köteles kérni.

(2) A zálogjogviszonyban érintett felek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítésében kölcsönösen együttműködni, az ehhez szükséges jognyilatkozatokat pedig - a megszabott alakban - egymás számára kölcsönösen kiadni kötelesek.

(3) Változás bejegyzésének tárgya lehet különösen a nyilvántartásban szereplő személyek nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás, a zálogjog törlése, a vagyont terhelő zálogjog átalakítása, a zálogjog érvényesítésére irányuló bírósági vagy más hatósági eljárás megindítása, a zálogjoggal biztosított követelés átszállása, a ranghely fenntartása, továbbá a ranghelycsere.

Vagyont terhelő zálogjog átalakítása

8. §

(1) Vagyont terhelő zálogjognak meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá való átalakítása esetén a közjegyző az átalakítás tényét a vagyont terhelő zálogjog adataihoz jegyzi be. Ha az átalakítás folytán meghatározott ingóságra vonatkozó jelzálogjogot alapítanak, a közjegyző az átalakítás tényének bejegyzésével együtt - a vagyont terhelő zálogjog bejegyzésének sorrendjében - az ilyen módon létrejött jelzálogjogot is bejegyzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelemhez az átalakításra vonatkozó okiraton kívül mellékelni kell

a) a vagyont terhelő zálogjog alapításáról szóló közjegyzői okirat egy hiteles kiadmányát vagy ennek hiteles másolatát; továbbá

b) azt az okiratot (tértivevény, könyvelt küldemény kézbesítését igazoló tudakozvány, átvételi elismervény stb.), amely igazolja, hogy az átalakító jognyilatkozatnak a zálogötelezettel való közlése megtörtént.

Bankhitelt biztosító zálogjog bejegyzése

9. §

(1) A közjegyző a Tv. 5. §-ában foglaltak szerinti bejelentést a zálogjogi nyilvántartásban az adós neve alatt jegyzi be.

(2) A bejegyzésben fel kell tüntetni a bejelentés időpontját és a bejelentésben foglalt adatokat [Tv. 5. § (2) bek.]. A bejegyzésre egyebekben a Ptké. 47/A. §-ában; valamint a 4. § és az 5. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Lekérdezés, betekintés, tanúsítvány

10. §

(1) A zálogjogi nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél betekinthet, és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A betekintés a zálogkötelezett neve és - ha szükséges - egyéb adatai alapján történhet.

(2) Ha a zálogkötelezett a nyilvántartásban szerepel, neve alatt a nyilvántartott zálogjoggal biztosított követelések listája is megjelenik. Lekérdezéssel - a kérelmező választása szerint - lekérhetők:

a) a lekérdezés napján fennálló bejegyzések,

b) az a) pont szerinti bejegyzések a már törölt bejegyzésekkel együtt,

c) a lekérdezés időpontját megelőző bármely időpontban fennállott bejegyzések,

d) a c) pont szerinti bejegyzések az adott időpontban már törölt bejegyzésekkel együtt.

(3) A lekérdezés eredményéről a közjegyző - kérelem­re - tanúsítványt állít ki. A közjegyzői tanúsítvány a lekér­dezéstől függően a zálogkötelezett neve alatt szereplő - a (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti - valamennyi bejegy­zést hitelesen igazolja.

Ügyviteli szabályok

11. §

(1) A közjegyző a zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos valamennyi iratról nyilvántartást vezet.

(2) A zálogjogi nyilvántartással kapcsolatos közjegyzői tanúsítványok kiadását a közjegyző a hitelesítések nyilván­tartó könyvének 5. rovatába jegyzi be, a változás bejegyzésével kapcsolatos ügyeket a lajstromkönyvben tartja nyil­ván. Ha a tanúsítvány közjegyzői okiratba foglalt zálogszer­ződésen alapul, úgy az ügykönyvi nyilvántartási számot a tanúsítványon, a zálogjogi nyilvántartás szerinti azonosítót pedig a közjegyzői okiraton fel kell tüntetni. A közjegyzői okirattal kapcsolatos iratok között el kell helyezni a kiadott tanúsítvány egy példányát is.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az iratok kezelésére egyebekben a bírósági ügyvitel szabályai az irányadók.

Költségtérítés

12. §

(1) A Kamara a nyilvántartás létesítésének, műkö­désének és fejlesztésének költségeit a költségtérítésből fedezi.

(2) A zálogjog bejegyzéséért, a betekintésért, a lekérde­zésért, továbbá a zálogjog törléséért és egyéb változás be­jegyzéséért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege betekintés és lekérdezés esetében egyezer, egyéb esetben ötezer forint zálogkötelezettenként. A közjegyző a nála költségtérítés címén befolyt összeget negyedévenként, számla alapján a Kamara részére átutalja.

(3)[2] A büntetőügyekben eljáró hatóságok és a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a bíróságok számára - jogszabályban meghatározott feladataik teljesítésével összefüggésben - a nyilvántartásba történő betekintés díjtalan.

(4) A költségtérítés fizetésének kötelezettsége nem érinti a közjegyzőt egyéb eljárásával kapcsolatosan megillető - közjegyzői díjszabásban megállapított - díjakat.

Titoktartás, ellenőrzés

13. §

A zálogjogi nyilvántartás működtetésével, illetve a számítógépes rendszer kezelésével megbízott személyek az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötele­zettség a munkaviszony, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony megszűnését követően is fennmarad.

14. §

(1) A közjegyző - zálogjogi nyilvántartással kapcsola­tos - kötelezettségei teljesítését a Kamara elnöke - az illetékes területi közjegyzői kamara elnöksége útján - ellenőrzi. A Kamara és a területi közjegyzői kamara elnöke a közjegyző nyilvántartással kapcsolatos irataiba bármikor betekinthet.

(2) A közjegyző bármikor kérheti az általa bejelentett adatok összesítő listáját. A közjegyzői iroda rendes vagy rendkívüli vizsgálata esetén a közjegyző köteles e listát a területi kamara megbízottjának átadni.

(3) A közjegyző köteles a zálogjogi nyilvántartásba min­den munkanapon bejelentkezni és a rendszer által szolgál­tatott napi jelentés tartalmát az általa végzett bejegyzé­sekkel összehasonlítani. Ha a közjegyző eltérést észlel, ennek tényét haladéktalanul jelenteni köteles a zálogjogi nyilvántartás vezetőjének. A napi jelentést a közjegyző lefűzve öt évig őrzi, kamarai hivatalvizsgálat esetén pedig köteles azokat felmutatni.

15. §[3]

A Kamara az igazságügyi és rendészeti miniszter részére a zálogjogi nyilvántartás működésével és működtetésével kapcsola­tosan

a) évente egy alkalommal beszámolót készít,

b) kérésére információt és adatot szolgáltat,

c) készített belső szabályzatokat tájékoztatásul meg­küldi.

16. §

Ez a rendelet 2001. szeptember 1-jén lép hatályba.

Dr. Hende Csaba s. k.,

igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár

Lábjegyzetek:

[1] Beiktatta a 80/2009. (XII. 28) IRM rendelet 31. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.07.01.

[2] Megállapította az 55/2007. (XII. 21.) IRM rendelet 2. § - a. Hatályos 2008.01.01.

[3] Módosította a 8/2008. (IV. 22.) IRM rendelet 1. § 42. pontja. Hatályos 2008.04.30.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére