A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.59/2014/8. számú határozata felmentés jogellenességének megállapítása tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 2. §, 57. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 24. §, 78. §, 164. §, 217. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 222. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 38. §, 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 4. §, 2010. évi LVIII. törvény (Ktjt.) 8. §, 2012. évi V. törvény (Kttvá.) 3. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. §]

DEBRECENI KÖZIGAZGATÁSI ÉS

MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

1.M.59/2014/8. szám

A ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a hozzátartozói meghatalmazott által képviselt felperesnek - Dr. Horváth Gábor Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Horváth Gábor) által képviselt alperes ellen felmentés jogellenességének megállapítása és egyéb iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 (tizenöt) napon belül 135.016.- (százharmincötezer-tizenhat) forint általános forgalmi adót is tartalmazó perköltséget.

Az eljárás során meg nem fizetett 204.600.- (kétszáznégyezer-hatszáz) forint illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül a ... Törvényszékhez címzett, de a ... Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál írásban 3 (három) példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el akkor is, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, vagy csak a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik, csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul. A felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.

A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s :

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a csatolt okiratok tartalma, a ... Munkaügyi Bíróság ... számú ügyének és a ... számú ügyének az iratai és az Európai Unió Bíróságának ... számú végzése alapján a következő tényállást állapította meg.

Az alperes a felperest 2004. január 15. napjától helyszíni ellenőrként foglalkoztatta a ... Megyei Kirendeltség állományában (....).

Az alperes a felperes kormánytisztviselői jogviszonyát a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében 2010. november 1. napi hatállyal indokolás nélkül felmentéssel a 2010. augusztus 27. napján kelt és 2010. augusztus 30. napján közölt ... számú határozatával megszüntette.

A felperes havi bruttó illetménye a jogviszony megszűnésekor 226.100.- forint, havi bruttó átlagkeresete 279.711.- forint volt.

Az Alkotmánybíróság a 8/2011. (II. 18.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) megállapította, hogy a felmentésben is hivatkozott jogszabályhely alkotmányellenes és azt 2011. május 31-i, azaz kizárólag jövőbeni hatállyal megsemmisítette.

A felperes a bírósághoz 2010. szeptember 23. napján érkezett beadványában keresettel élt az alperessel szemben. Előadta, hogy kormánytisztviselői jogviszonya indokolás nélküli megszüntetése jogellenes, mivel az alkotmánybíróság utóbb a Ktjv. 8. §-át alkotmányellenessé nyilvánította, e körben pedig értelmezése szerint azt mondta ki, hogy ugyan pro futuro jelleggel 2011. március 31. napjával került megsemmisítésre a törvényhely, azonban ez nem jelenti azt, hogy a felmentésekor ne lett volna az a hatályos Alkotmányba ütköző. A felperes hivatkozott az Európai Unió Alapjogi Chartájának 30. cikkére és arra, hogy a Ktjv. vitatott rendelkezése alapjog érvényesülésének kiiktatására, a munkavállaló jogorvoslathoz való jogától történő megfosztására irányul.

A felperes utalt arra is, hogy az alperes joggyakorlása rendeltetésellenes, mivel az a jogos érdekének csorbítására irányult azzal, hogy a munkához való jogát és a megélhetését sértette.

A felperes utóbb a perben arra is hivatkozott, hogy több magyar bíróság hasonló tényállás mellett a felmentések jogellenességét állapította meg.

A felperes előadta azt is, hogy az alperes joggyakorlása azért is rendeltetésellenes volt, mert felmentését követően szinten azonnal vettek fel helyszíni ellenőrt, ezzel arra kívánt utalni, hogy a felmentésének munkaszervezési indoka nem lehetett, illetve amennyiben pedig a munkájával lett volna probléma úgy a munkáltatói jogkör gyakorlója fegyelmi eljárást indíthatott volna ellen.

A felperes a perben vitatta, hogy az alperes képviseletében eljáró ... Ügyvédi Iroda képviseleti jogát, mivel a hivatal jogi képviseletét a Jogtanácsosi és Igazgatási Osztálynak kell ellátnia, ezért álláspontja szerint a szervezet vezetője ügyvédi iroda részére ezen tevékenységet nem szervezhette volna ki.

A felperes utóbb fenntartott keresetében kérte az alperes felmentése jogellenességének megállapítását és a köztisztviselőkről szóló 1992. évi XXIII. törvény 62. és 60. §-aiban foglalt 2-36 havi átalány-kártérítés megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Ennek összegszerűsége tekintetében, az egyhavi bruttó átlagkeresetét 284.113.- forintban határozta meg figyelemmel a felmentés közlését megelőzően 12 hónap átlagában figyelemmel a megkapott cafeteria juttatás teljes összegére is.

Alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a Kjtv. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja a felmentés közlésekor hatályos volt, így az alperes intézkedése nem tekinthető jogellenesnek, mivel a munkáltató a perrel érintett felmentéssel összefüggésben jogszerűen alkalmazta az indokolás nélküli felmentés jogintézményét. Előadta az alperes, hogy joggyakorlása nem sértette a rendeltetésszerűség alapelvi szintű követelményét sem, mivel a felmentés közlésének időpontjában kellő körültekintés mellett sem tudhatta azt, hogy hónapokkal később az Alkotmánybíróság a jogszabályhely alkotmányellenességét fogja megállapítani. Az alperes utóbb hivatkozott arra is, hogy a felperes az eljárás során nem jelölt meg egyetlen olyan tényállási elemet sem, amely az alperes jogellenes joggyakorlását alátámasztotta volna.

Az alperesi képviselő a képviseleti jogával összefüggésben előadta, hogy az MVH területi szervei nem rendelkeznek külön szervezeti és működési szabályzattal, az alperest a jogállását megállapító 256/2007. (X. 04.) Korm. rendelet 1. §-ának (1) bekezdése központi hivatalnak minősíti. Az alperest az elnök vezeti, ezért az alperes elnöke jogosult anyagi jogi értelemben az alperest bíróság előtt képviselni és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 222. §-a értelmében jogosult volt a perben az alperest képviselő ügyvédi iroda meghatalmazására.

Az összegszerűség vonatkozásában az alperes azt adta elő, hogy a felperes havi bruttó átlagkeresete a jogviszonya megszűnésekor 279.711.- forint volt (... sorszám).

A kereset nem alapos.

A perben a bíróságnak elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, figyelemmel a felperesi hivatkozásokra is, hogy az Európai Unió jogába ütközőnek minősült-e a 2010. július 6. napja és 2011. május 30. napja között hatályban volt Ktjv. 8. §-a.