256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet

a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (2) bekezdésében, továbbá a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény 12. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal jogállása

1. §[1]

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv.

2. §[2]

(1) Az MVH-t elnök vezeti.

(2) Az elnök munkáját két elnökhelyettes segíti. Az elnökhelyetteseket az elnök javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel, felettük az egyéb munkáltatói jogköröket az elnök gyakorolja.

(3) Az MVH egyéb alkalmazottai felett - a gazdasági vezető kinevezése és felmentése kivételével - a munkáltatói jogkört az elnök gyakorolja.

Az MVH szervezete

3. §

(1)[3] Az MVH központi szervből, igazgatóságokból, valamint kirendeltségekből áll. Az MVH elnöke közvetlenül vezeti a központi szervet. Az igazgatóságok székhelye Budapest. A kirendeltségek az MVH területi szervei.

(2) Az MVH központi szervének és igazgatóságainak illetékességi területe az ország egész területére kiterjed. A kirendeltségek illetékességi területeit a rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az MVH központi szerve, kirendeltségei és igazgatóságai önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. Az egyes igazgatóságokat az igazgatók vezetik.

Az MVH eljárása

4. §[4]

Az MVH döntései ellen irányuló jogorvoslati kérelmet a következő ügyekben az agrárpolitikáért felelős miniszter bírálja el:[5]

a) az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programmal és a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközzel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

b) az állati termékek közvetlen támogatási jogcímeivel, továbbá bármely állatállomány-alapú támogatási jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

c) a nemzeti támogatásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

d) a tejkvóta jogcímmel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

e) a bel- és külpiaci intézkedésekkel, piaci engedélyezésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

f) a növényi termékek közvetlen támogatási jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

g) a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (a továbbiakban: NVT) területalapú támogatási jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

h) az NVT szerkezetátalakítási támogatások jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

i) az NVT alapján beindított agrár-környezetgazdálkodási és kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás,

j) az NVT alapján beindított mezőgazdasági területek erdősítése jogcímhez kapcsolódó jogorvoslati eljárás,

k) a területhez kapcsolódó történelmi bázis jogcímhez kapcsolódó jogorvoslati eljárás,

l) az egységes területalapú és a hozzá kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatáshoz kapcsolódó jogorvoslati eljárás,

m) intervenciós ügyek jogcímeivel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

n) a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

o) az MVH Pénzügyi Igazgatósága által hozott határozatok és végzések elleni jogorvoslati eljárás,

p) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) változásvezetéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárás,

q) a nem hatósági eljárásban az MVH kirendeltségei által hozott döntések, elállási nyilatkozatok ellen benyújtott kifogások.

4/A. §[6]

Ha az adott ügyre vonatkozó döntés előkészítésében közreműködő személlyel összefüggésben a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 6. §-a vagy 9. §-a szerinti kizárás áll fenn, a döntés-előkészítésre annak megkezdése előtt, vagy - ha a kizárás oka a döntés-előkészítő tevékenység megkezdése után következik be - a döntés-előkészítés újbóli lefolytatására kizárással nem érintett ügyintézőt kell kijelölni.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kijelölése

5. §

(1) A Kormány - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervként az MVH-t jelöli ki.

(2)[7][8]

(3)[9]

(4)[10]

(5)[11]

(6)[12]

Az agrárkár-enyhítési szerv kijelölése

6. §

(1) A Kormány agrárkár-enyhítési szervként az MVH-t jelöli ki.

(2)[13]

(3)[14]

A hatáskörrel rendelkező hatóság kijelölése[15]

6/A. §

(1) A Kormány a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő hatósági eljárásokban hatáskörrel rendelkező hatóságként az MVH-t jelöli ki.

(2)[16]

Egyéb feladatok

7. §[17]

(1) Az MVH feladatkörébe tartozik az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetése és annak továbbfejlesztése. Az MVH ezen belül működteti:

a) az ügyfél-nyilvántartási rendszert,

b) a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszert (MePAR),

c) az intézkedésekhez kapcsolódó támogatások igazgatási és ellenőrzési rendszerét.

(2) Az MVH feladatkörébe tartozik:

a) a tejkvóta-nyilvántartási rendszer,

b) a szőlőültetvények országos térinformatikai nyilvántartása,

c) az intervenciós raktárregiszter,

d) a mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatások nyilvántartási rendszere,

e) a monitoring adat-nyilvántartási rendszer működtetése.

(3)[18] A (2) bekezdés a) pontjában foglalt nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Hivatal eljárásában közreműködő szakhatóság kijelölése[19]

7/A. §[20]

7/B. §[21]

(1) A Kormány az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Halászati Alapból, valamint a nemzeti hatáskörben finanszírozott intézkedésekhez kapcsolódó, elháríthatatlan külső ok (vis maior) elismerésére irányuló eljárásban - annak elbírálása kérdésében, hogy adott vis maior eset a kérelemben jelzett területen és időpontban bekövetkezett-e -, az első fokú eljárásban

a)[22] a mezőgazdasági üzem földterületét sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár stb.) tekintetében a földművelésügyi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatalt;

b)[23] az ügyfél állatállományának egy részét vagy teljes egészét sújtó járványos, fertőző megbetegedés vagy elrendelt járványügyi intézkedés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt;

c)[24] az ügyfél gondossága ellenére az állatállománya egészének vagy egy részének elhullása vagy kényszervágása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatalt;

d)[25] az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területet sújtó természeti csapás, illetve szélsőséges időjárási körülmény (földrengés, árvíz, szélvihar, aszály, belvíz, tűzeset, jégkár, fagykár, stb.) tekintetében az erdészeti hatóságként eljáró megyei kormányhivatalt;

másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.[26]

(2)[27] Amennyiben a vis maior, az ország jelentős részét, vagy különösen nagyszámú ügyfelet érint, az MVH és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal egyeztetés útján állapítja meg a vis maior esemény megállapításának jóváhagyási feltételeit.

A Mezőgazdasági Menedzsment és Monitoring Információs Rendszer tagállami illetékes hatóságának kijelölése[28]

7/C. §

A Kormány a közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. augusztus 31-i, 792/2009/EK bizottsági rendelet 4. cikk (2) bekezdése alapján a Mezőgazdasági Menedzsment és Monitoring Információs Rendszer (a továbbiakban: ISAMM) működtetéséhez szükséges Nemzeti Felhasználó Nyilvántartó Testület és a tagállami ISAMM koordinátori feladatainak ellátására az MVH központi szervét jelöli ki.

Hatálybalépés

8. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[29]

Átmeneti rendelkezések

9. §

Az MVH ellátja azokat a folyamatban lévő ügyeket, amelyeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet 2. §-a az MVH feladatkörébe utalt.

10. §[30]

E rendeletnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, valamint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 74/2010. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 1. módosító rendelet) 1. §-ával megállapított 7/A. §-át az 1. módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő árutermő, törzs-, és kísérleti szőlő telepítési, illetve kivágási engedélyezési eljárásokban is alkalmazni kell.

11. §[31] E rendeletnek az egyes agrártárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2015. (VII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 2. módosító rendelet) 2. § (1) bekezdésével megállapított 4. §-át a 2. módosító rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez

Az MVH kirendeltségeinek általános illetékességi területei

1. Bács-Kiskun Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Bács-Kiskun megye

2. Baranya Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Baranya megye

3. Békés Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Békés megye

4. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Borsod-Abaúj-Zemplén megye

5. Csongrád Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Csongrád megye

6. Fejér Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Fejér megye

7. Főváros és Pest Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Budapest és Pest megye

8. Győr-Moson-Sopron Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Győr-Moson-Sopron megye

9. Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Hajdú-Bihar megye

10. Heves Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Heves megye

11. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Jász-Nagykun-Szolnok megye

12. Komárom-Esztergom Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Komárom-Esztergom megye

13. Nógrád Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Nógrád megye

14. Somogy Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Somogy megye

15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

16. Tolna Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Tolna megye

17. Vas Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Vas megye

18. Veszprém Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Veszprém megye

19. Zala Megyei Kirendeltség

Illetékességi terület: Zala megye

2. számú melléklet a 256/2007. (X. 4.) Korm. rendelethez

Az egyes MVH kirendeltségek területi illetékessége az EMOGA Orientációs Részlegéből és a HOPE-ból finanszírozott támogatások esetén

1.Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kirendeltség:

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Heves megye

Nógrád megye

2. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltség:

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Hajdú-Bihar megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

3. Csongrád Megyei Kirendeltség:

Békés megye

Csongrád megye

Bács-Kiskun megye

4. Fővárosi és Pest Megyei Kirendeltség:

Budapest és Pest megye

5. Veszprém Megyei Kirendeltség:

Veszprém megye

Komárom-Esztergom megye

Fejér megye

6. Somogy Megyei Kirendeltség:

Baranya megye

Tolna megye

Somogy megye

7. Zala Megyei Kirendeltség:

Győr-Moson-Sopron megye

Vas megye

Zala megye