32002R0092[1]

A Tanács 92/2002/EK rendelete (2002. január 17.) a Bulgáriából, Észtországból, Fehéroroszországból, Horvátországból, Líbiából, Litvániából, Romániából és Ukrajnából származó karbamid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint az ezen behozatalra kivetett ideiglenes dömpingellenes vám végleges beszedéséről

A Tanács 92/2002/EK rendelete

(2002. január 17.)

a Bulgáriából, Észtországból, Fehéroroszországból, Horvátországból, Líbiából, Litvániából, Romániából és Ukrajnából származó karbamid behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről, valamint az ezen behozatalra kivetett ideiglenes dömpingellenes vám végleges beszedéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre [1], és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel a Bizottságnak a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatára,

mivel:

A. ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(1) A Bizottság 1497/2001/EK rendeletével [2] (ideiglenes rendelet) ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki a Bulgáriából, Észtországból, Fehéroroszországból, Horvátországból, Líbiából, Litvániából, Romániából és Ukrajnából származó, 31021010 és 31021090 KN-kód alá sorolt karbamid importjára.

(2) Ugyanazon rendelettel az Egyiptomból, illetve Lengyelországból származó karbamid importjával kapcsolatos eljárást megszűntette.

B. TOVÁBBI ELJÁRÁS

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(3) A Bulgáriából, Észtországból, Fehéroroszországból, Horvátországból, Líbiából, Litvániából, Romániából és Ukrajnából származó karbamid importra alkalmazott ideiglenes intézkedések bevezetéséről szóló döntés alapjául szolgáló lényeges tények és szempontok nyilvánosságra hozatalát követően számos érdekelt fél írásos állásfoglalást nyújtott be. Az azt kérelmező felek szóbeli meghallgatásra is lehetőséget kaptak.

(4) A Bizottság folytatta a végleges ténymegállapításokhoz szükségesnek ítélt valamennyi információ összegyűjtését és ellenőrzését.

(5) Az alábbi vállalatok üzemeiben került sor kiegészítő ellenőrző látogatásokra:

Közösségi termelők

- Fertiberia, Madrid.

- Hydro Agri France, Párizs.

Közösségi felhasználók

- Libera Associazione Agricoltori Cremonesi, Cremona.

(6) Valamennyi fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a végleges dömpingellenes vámok kivetésére és az ideiglenes vámok úján biztosított összegek végleges beszedésére vonatkozó javaslat napirendre került. A felek rendelkezésére állt egy meghatározott időszak ahhoz, hogy ezen tájékoztatást követően észrevételeiket megtegyék.

(7) A felek szóbeli és írásban benyújtott érveit mérlegelték, és indokolt esetben az ideiglenes ténymegállapításokat ennek megfelelően módosították.

C. ÉRINTETT TERMÉK ÉS HASONLÓ TERMÉK

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(8) További megjegyzések hiányában az érintett termék, illetve a hasonló termék meghatározását az ideiglenes rendelet (9)-(12) preambulumbekezdésében foglaltak szerint megerősítették.

D. DÖMPING

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

1. Piacgazdasággal rendelkező országok

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

Rendes érték

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(9) A líbiai gyártó-exportőr arra hivatkozott, hogy az ideiglenes rendelet (63) preambulumbekezdése nem tükrözi megfelelő módon az általa mutatott együttműködés mértékét. Azt állította, hogy a Bizottság tudatában volt annak, illetve hallgatólagosan elfogadta azt a tényt, hogy a vállalat a titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem nyújtotta be a csoport valamennyi tevékenységét lefedő teljes könyvelését. Arra hivatkozott továbbá, hogy a líbiai könyvelési előírások alapján az auditált mérleget nem kell nyilvánosságra hozni, ezért ilyen alapon az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésével összhangban a Bizottság nem utasíthatta volna vissza a vállalat könyvelését.

(10) Az együttműködés mértékét illetően a Bizottság egyszer sem adta jelét annak, hogy elfogadta volna azt, hogy az említett vállalat elutasítja az alapvető számviteli bizonylatok rendelkezésre bocsátását. Ezzel ellentétben a Bizottság a nem kielégítő együttműködés következtében többször értesítette a gyártó-exportőrt az alaprendelet 18. cikke alkalmazásának lehetőségéről, amely többek között a rendelkezésre álló adatok felhasználását írja elő. Ennek ellenére az említett vállalat kitartott álláspontja mellett, és nem nyújtotta be, a különösen az érintett termék belföldi eladásának, illetve gyártási költségének megállapításához nélkülözhetetlen adatokat. Ezen körülmények között, illetve az érintett vállalatra érvényes rendes érték megállapítása érdekében az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló, vagyis a kérelemben szereplő adatokból kellett kiindulni. A fentiek figyelembevételével az említett vállalat által megfogalmazott feltételezés helytelen, miszerint az auditált mérleg hiányában került sor a rendes érték kiszámítására a rendelkezésre álló adatok felhasználásával.

(11) Mindezeket az is alátámasztja, hogy a Bizottság minden olyan esetben, amikor lehetséges volt, a szolgáltatott adatokat használta a megfelelő ellenőrzésre, illetve azoknak a vállalat belső könyvelésével való egyeztetésére, különösen a líbiai gyártó-exportőr exportárainak megállapításához (lásd az ideiglenes rendelet (67)-(72) preambulumbekezdését).

(12) Az említett gyártó-exportőr ugyanakkor azt állította, hogy a rendes értéket a közösségi ipar által a kérelemben szereplő adatok helyett a tényleges belföldi eladási ár vagy pedig a vállalat saját számviteli adatai alapján kellett volna megállapítani. A vállalat azzal érvelt, hogy erre a célra valamennyi, a líbiai belföldi piacon lebonyolított karbamid gyártásra, illetve eladásra vonatkozó bizonyíték és adat rendelkezésre állt.

(13) A kérdőívre adott válaszaiban a vállalat következetesen kihagyta a leglényegesebb adatokat, illetve nem adott kielégítő magyarázatot az ellenőrző látogatás alkalmával felmerült következetlenségekre és ellentmondásokra, annak ellenére, hogy a Bizottság hiánypótlásra felszólító leveleiben, valamint a helyszínen azokra kifejezetten felhívta a figyelmet. A bejelentett belföldi eladások, illetve gyártási költségek teljességét és helyességét ezért lehetetlen volt megállapítani. Következésképp a líbiai karbamid gyártásra és eladásra vonatkozó adatok és bizonyítékok szolgáltatásával kapcsolatosan a Bizottság megerősíti az ideiglenes rendelet (64) és (65) preambulumbekezdésének ténymegállapításait.

(14) Az ideiglenes rendelet (66) preambulumbekezdése értelmében egyéb megbízható adatok hiányában a líbiai gyártó-exportőrre vonatkozó rendes értéket az alaprendelet 18. cikkével összhangban a benyújtott kérelemben foglalt adatok alapján kellett megállapítani.

(15) Az említett gyártó-exportőr arra hivatkozott, hogy a kérelemben a rendes érték kiszámításához használt haszonkulcs túlzott mértékű volt. Állításának igazolására azzal érvelt, hogy a karbamid-ágazatban alkalmazott haszonkulcs hagyományosan alacsony.

(16) Az eljárásban együttműködő egyéb gyártó-exportőrökkel kapcsolatos ténymegállapítások alapján a Bizottság helyénvalónak találta a líbiai gyártó-exportőrre vonatkozó rendes érték megállapításához használt haszonkulcs szintjének felülvizsgálatát.

(17) Az ideiglenes rendelet (22) preambulumbekezdése alapján azon gyártók esetében, akikre nézve a haszonkulcsot lehetetlen volt az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének bevezető mondata, illetve a) és b) pontja szerint megállapítani, a rendes érték megállapításakor a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének (c) pontjával összhangban az ezen vizsgálat során együttműködő gyártó-exportőröknek az érintett termék belföldi piacon való eladásakor elért haszonkulcsot használta. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat eredménye nem indokolta, hogy a Bizottság a líbiai gyártó-exportőr esetében más haszon kulccsal dolgozzon, megfelelőbb adatok hiányában azt a döntést hozta, hogy a líbiai gyártó-exportőr esetében a végleges vizsgálat keretében az említett haszonkulcsot alkalmazva állapítja meg a rendes értéket.

Rendes érték a belföldi eladás alapján

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(18) Két romániai gyártó-exportőr a vizsgálati időszakban Romániában jelentkező infláció miatt a rendes érték havonta történő megállapítását kérelmezte. Az ideiglenes vizsgálati szakaszban valamennyi romániai gyártó-exportőrrel kapcsolatban ezt a módszert alkalmazták.

(19) Az ideiglenes dömpingellenes vám bevezetését követően azonban a fenti módszert felülvizsgálták. A vizsgálat azt mutatta, hogy az infláció hatása nem szolgáltat kellő alapot a rendes érték havi értékek szerint történő számításához. A Bizottság általában csak olyan helyzetekben nem állapít meg átlagos rendes értéket a teljes vizsgálati időszakra vonatkozóan, mint például a hiperinfláció. Románia esetében azonban ez a feltétel nem teljesült.

(20) Következésképpen a Bizottság a végleges szakaszban helyénvalónak ítélte a romániai gyártó-exportőrökre alkalmazandó rendes érték megállapítását a belföldi piacon a teljes vizsgálati időszak alatt fizetett átlagárak alapján.

Számított rendes érték

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(21) A közösségi ipar azt állította, hogy a bulgáriai, észtországi, illetve litvániai gyártó-exportőrökre alkalmazandó rendes érték kiszámítása során használt haszonkulcs meghatározásához "egy közép-, illetve hosszú távon életképes karbamid vállalkozás fenntartásához rendes körülmények között szükséges" minimális tőkehozam rátát kellett volna alkalmazni. Azzal érveltek, hogy a fenti országokban alkalmazott haszonkulcs általában megbízhatatlan, mivel az érintett vállalatok számviteli politikájának bizonyos pontjaira a nem piacgazdasági rendszer továbbra is rányomja a bélyegét.

(22) A vizsgálat nem tárt fel az érintett vállalatok könyvelésének megbízhatatlanságára és ezért annak a haszonkulcs kiszámítására való alkalmatlanságára utaló bizonyítékot vagy adatot. Ezért más lehetőség hiányában a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (3) és (6) bekezdésével összhangban állapította meg a rendes értékeket. Így a haszonkulcsot az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontjával összhangban, azaz Litvánia esetében az érintett gyártó-exportőr által a belföldi piacon gyártott és forgalmazott hasonló termékkategória nyeresége alapján, Bulgária és Észtország esetében pedig egyéb megbízható adatok, vagyis az ezen eljárásban együttműködő egyéb gyártó-exportőrök haszonkulcsának súlyozott átlaga alapján állapította meg.

(23) A nyereséges belföldi eladással rendelkező együttműködő gyártó-exportőrök haszonkulcsának súlyozott átlaga alapján azonban az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontjával összhangban megállapított haszonkulcs szintjét a Bizottság újravizsgálta. Az Egyiptomból származó karbamid importra irányuló intézkedések megszüntetését követően a Bizottság az egyiptomi gyártó-exportőröket az átlagos haszonkulcs kiszámítása során figyelmen kívül hagyta.

(24) Az észtországi gyártó-exportőr megjegyzései alapján a vállalat rendes értékének rekonstruálásához használt haszonkulcsot újraértékelték. Az előzetes ténymegállapítások felülvizsgálata kimutatta, hogy a felhasznált - a vállalat más termékeinek eladásából számított - haszonkulcsot ismételten meg kell állapítani, mivel az említett termékek (pl. műtrágya) nem tekinthetők az érintett termékkel egy kategóriába tartozó termékeknek. Ily módon az érintett terméknek bármely más észtországi gyártó-exportőr által és/vagy egyéb, azzal azonos kategóriába tartozó terméknek az érintett észtországi gyártó-exportőr által a rendes kereskedelmi forgalomban értékesített elegendő mennyisége hiányában az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének c) pontja értelmében a végleges vizsgálat keretében egy másik megbízható módszert alkalmaztak. Ennek értelmében a haszonkulcsot a többi érintett együttműködő gyártó-exportőr haszonkulcsának súlyozott átlagára alapozták (a bulgáriai gyártó-exportőr tekintetében lásd a fenti (22) preambulumbekezdést).

(25) A litvániai gyártó-exportőr az ammónium-nitrátra (AN) vonatkozó eladási, általános és adminisztratív költségeknek (EÁ&A), illetve nyereségnek a rendes érték kiszámításában való felhasználása ellen érvelt. Arra hivatkozott, hogy a karbamid és az AN két különböző műtrágya, amelyeket más piacokon és versenykörülmények között forgalmaznak, ugyanakkor a gyártási technológia, a piaci kereslet, az eladási ár, illetve a költségek tekintetében is különbségeket mutatnak.

(26) Mivel Litvániában egyetlen karbamid gyártó működik, reprezentatív belföldi értékesítési adat pedig nem áll rendelkezésre, így az eladási, általános és adminisztratív költségek, illetve a nyereség megállapítására az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdésének b) pontja nyújt lehetőséget. Azonkívül a karbamid és az AN egyaránt nitrogénalapú műtrágya, és a gyártási folyamat bizonyos mértékű különbözőségei ellenére is az alaprendelet értelmében ugyanazon általános termékkategóriába tartoznak. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a két termék piaca, illetve versenyhelyzete sem feltétlenül eltérő (egyetlen gyártó, importverseny). A fentiek értelmében a Bizottság az ideiglenes meghatározás megtartása mellett döntött.

Export ár

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(27) Az érintett felek megjegyzései, illetve az előzetes ténymegállapításokat érvénytelenítő bármilyen ténymegállapítás hiányában az érintett gyártó-exportőrökre ideiglenesen megállapított export árakat megerősítik.

Összehasonlítás

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

Kezelési és rakodási költségek

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(28) A líbiai gyártó-exportőrnek az érintett termék Közösségbe való importálásakor számított rakodási és kezelési költségei kiszámítására vonatkozó megjegyzései alapján a Bizottság felülvizsgálta számításait, és a talált számítási hibát megfelelő módon kijavította.

2. Piacgazdasággal nem rendelkező országok

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(29) A fehéroroszországi gyártó-exportőr kifogásolta, hogy a Bizottság állítólag az eljárásban nem együttműködő félként kezelte. Az említett vállalat azt állította, hogy valamennyi kért adatot a Bizottság rendelkezésére bocsátotta, és úgy ítélte, hogy nem együttműködő félként való kezelése az együttműködő fél státusszal járó jogaitól, nevezetesen az ajánlattevés lehetőségétől való megfosztására irányult.

(30) Ezen vizsgálatban az a tény, hogy az említett vállalat nem közölte a Bizottsággal az ellenőrizhető export ár megállapításához megkövetelt adatokat, az alaprendelet 18. cikkében a nem együttműködő felekre vonatkozó szabály alkalmazásához, következésképpen a "rendelkezésre álló", ebben az esetben az Eurostat által megadott, exportra vonatkozó adatok részbeni felhasználásához vezetett.

(31) Meg kell jegyezni azonban, hogy a vállalat állításával szemben a 18. cikk részleges alkalmazása nem fosztotta meg a vállalatot az érdekelt félként őt megillető jogoktól, vagyis az információkhoz való hozzáférés, a meghallgatás, az írott állásfoglalások benyújtása, a nem bizalmas jellegű adatokba való betekintés, illetve az ajánlattevés jogától.

Piacgazdasági státus (PGS)

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(32) Az ideiglenes rendelet (118)-(130) preambulumbekezdése szerint, illetve az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban három ukrán vállalat kérelmet nyújtott be, amelyben azt állították, hogy az érintett hasonló termékre nézve a gyártás, illetve az eladás terén piacgazdasági körülmények állnak fenn ("piacgazdasági státusz" vagy "PGS"). Mint ismeretes, két ukrán vállalat megkapta a PGS-t. Egy ukrán gyártó-exportőr, amely nem kapott PGS-t, nem értett egyet a Bizottságnak az esetleges állami beavatkozással kapcsolatos ténymegállapításaival.

(33) A közösségi ipar megerősítette azt az állítását, amely szerint a karbamidot, illetve egyéb nitrogénalapú műtrágyát gyártó és forgalmazó ukrán vállalatok jelentős állami beavatkozásnak vannak kitéve, és ennek következtében általában nem kaphattak volna PGS-t. Különösen azzal érveltek, hogy az ukrán műtrágyapiacot a vámegyezmények, illetve a barter-hálózatok, valamint az energia-, áram- és szállítási költségek terén állami beavatkozás jellemzi, és hogy mindezen tényezők a piacgazdaság fogalmával összeférhetetlenek.

(34) A gyártó-exportőrök, illetve a közösségi ipar fenti érveivel az ideiglenes rendelet (118)-(130) preambulumbekezdése foglalkozik. A vámegyezményekkel kapcsolatban azonban hozzá kell tenni, hogy ezek nincsenek eleve ellentmondásban a PGS fogalmával, mivel nem feltétlenül tekinthetők az állami beavatkozás jellegzetes formájának. Ami a szállítási költségekkel kapcsolatos állami beavatkozást illeti, az analóg országban érvényes szállítási ráták felhasználásával lett figyelembe véve. Az energia- és áramköltségek kérdésében nem derült fény ezeket jelentősen eltorzító állami beavatkozásra utaló bizonyítékokra, illetve arra, hogy ezek alapvetően ne a piaci értékeket tükrözték volna. A földgázhoz viszonyítva pedig az energia, illetve az áram költsége a karbamid esetében nem számít jelentős ráfordításnak.

Egyéni elbánás

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(35) A közösségi ipar kifogásolta az ukrán gyártó-exportőrök egyike számára egyéni elbánást biztosító döntést, és arra hivatkozott, hogy a vállalat állami tulajdoni hányada jelentős állami beavatkozásra ad lehetőséget.

(36) A kérelmet benyújtó közösségi ipar azonban nem szolgált további adattal, illetve bizonyítékkal arra nézve, hogy az állítólagos állami beavatkozás lehetővé tenné a hatályos intézkedések kijátszását, így a kérelmet elutasították. A Bizottság ennek következtében megerősíti az ideiglenes rendelet ténymegállapításait ((132) preambulumbekezdés).

Vámegyezmény alá eső értékesítés

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(37) Az ideiglenes rendelet (133)-(135) preambulumbekezdésében foglaltak szerint három ukrajnai vállalat működését szabályozta vámegyezmény. Mint ismeretes, az ukrán törvények szerint a késztermék tulajdonosa a nyersanyagot szolgáltató fél marad: az átalakítást végző vállalat nem szerez tulajdonosi jogokat.

(38) A vizsgálat szerint a piacgazdasági státusszal rendelkező vállalatok egyike önmagában nem tekinthető az érintett termék gyártó-exportőrének. Ez a vállalat hosszú távú üzleti kapcsolatot létesített egy harmadik országban működő vállalattal. A kapcsolat értelmében gyakorlatilag ez utóbbi vállalat volt a vámegyezmény alapján a fő nyersanyag egyedüli szállítója (és a teljes gyártási folyamat során a tulajdonosi jogok élvezője). Ez a vállalat az érintett termék exportértékesítésében is tevékenyen részt vett. Ezen tények világosan mutatták, hogy a két vállalat közötti kapcsolat a hagyományos eladó-vevő kapcsolatnál jóval szorosabb.

(39) Mivel a kapcsolódó gázszolgáltató nem működött együtt, a teljes gyártási költség, illetve az exportértékesítésnél fizetett vagy fizetendő ár kiszámítása és ellenőrzése lehetetlennek bizonyult. Meg kell jegyezni továbbá, hogy bár az első független vevő által fizetett export árra vonatkozó adatok egy része rendelkezésre állt, az említett adatok ellenőrizhetetlennek és így a dömping különbözet megállapításához használhatatlannak bizonyultak. A kapcsolódó szolgáltató (és egyben a fő nyersanyag, illetve a késztermék törvényes tulajdonosa) együttműködésének hiányában az érintett ukrán vállalatra vonatkozó rendes értéket, illetve export árat lehetetlen volt pontosan megállapítani. Ennek következtében erre a vállalatra nézve nem lehetett egyedi dömping különbözetet meghatározni.

(40) Egy másik, piacgazdasági státuszra, illetve egyéni elbánásra nem jogosult ukrán vállalat teljes eladását vámegyezmény alapján valósította meg. Mivel gázszolgáltatója nem mutatott együttműködést, az említett tranzakciók árát, az egész országra érvényes dömpingkülönbözet megállapítása céljából az alábbi (66) preambulumbekezdésben leírtak szerint határozta meg a Bizottság.

(41) Egy harmadik vállalat is vámegyezmény alapján végezte termékei belföldi és export értékesítésének egy részét. Hasonló módon, mivel beszállítói nem mutattak együttműködést, illetve nem állt rendelkezésre az első független vevővel szemben alkalmazott ellenőrizhető export ár, a Bizottság kénytelen volt a vámegyezmény alá eső eladások teljes mennyiségét figyelmen kívül hagyni. A vámra vonatkozó ideiglenes rendelet (138) preambulumbekezdése alapján azonban a fennmaradó belföldi eladás továbbra is reprezentatívnak bizonyult.

(42) Két további, vámegyezmény alapján működő ukrán vállalat, amelyek gázszolgáltatója hasonló módon megtagadta az együttműködést, arra hivatkozott, hogy a szolgáltatott eladási adatok pontosak és megbízhatóak, és megfelelő bizonyítékot nyújtanak a rendes érték, illetve az export ár kiszámításához az említett tranzakciók figyelembe vételével.

(43) Az ellenőrző látogatás során kiderült, hogy az említett vállalatok bizonylatai között nem szerepelnek a kiszámlázott árak, illetve a karbamidra vonatkozó kifizetések. Mivel a gázszolgáltatók, amelyek könyvelésében egyébként a fent nevezett adatoknak szerepelniük kellene, nem mutattak együttműködést, illetve mivel nem állt rendelkezésre bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az említett tranzakciók ellenében valóban sor került volna kifizetésekre, az adatok ellenőrizhetetlenek és ezért elfogadhatatlanok voltak.

Rendes érték

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

i. Analóg ország

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(44) Három ukrán gyártó-exportőr arra hivatkozott, hogy az esetükben számított rendes értéket nem egy analóg ország belföldi áraira és költségeire kellett volna alapozni, hanem egy piacgazdasági státusszal rendelkező ukrán gyártó-exportőr belföldi eladására.

(45) Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja alapján a rendes érték megállapítását az alaprendelet 2. cikke (1)-(6) bekezdése szerint általában csak olyan gyártók esetében engedélyezik, amelyek bizonyítani tudják azt, hogy piacgazdasági körülmények között működnek. Az érintett ország többi gyártójára nézve a rendes értéket a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontja alapján, vagyis egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország árai vagy számított értéke alapján, vagy bármely más, a 2. cikk (7) bekezdésének a) pontjában előírt megfelelő módszerrel állapítják meg. Ennek következtében az előzetes megállapításokat ilyen tekintetben nem kell módosítani.

(46) A fehéroroszországi gyártó-exportőr, három ukrán gyártó-exportőr, a fehérorosz és ukrán kormány, valamint egy importőrszövetség kifogásolta az USA analóg országnak való kiválasztását, és arra hivatkoztak, hogy a vizsgálat céljaira Litvánia megfelelőbb, piacgazdasággal rendelkező harmadik ország.

(47) A felek a torz karbamidárakat eredményező magas amerikai gázárakkal, valamint az amerikai gazdaságnak a fehéroroszországihoz, illetve az ukrajnaihoz viszonyított magasabb fejlettségi szintjével, illetve a különböző méretű piacokkal indokolták, hogy az USA helytelen választás volt. Továbbá azzal érveltek az USA piacgazdasággal rendelkező harmadik országként való alkalmazása ellen, hogy mindössze egyetlen amerikai vállalat működött együtt a vizsgálat során. Továbbá arra hivatkoztak, hogy Litvánia a legmegfelelőbb, analóg ország. Állításuk szerint a Litvániában termelt karbamid mennyisége az Ukrajnából, illetve Fehéroroszországból a vizsgálati időszak folyamán a Közösség területére exportált karbamid szempontjából reprezentatív. Azt állították továbbá, hogy Litvánia piaca nyitott és versenyképes, import vám nélkül működik, a földgázhoz való hozzáférés, illetve a gyártási folyamat pedig a fehéroroszországihoz és ukrajnaihoz hasonló. A felek lényegtelennek ítélték azt, hogy Litvániában egyetlen karbamid gyártó működik, mivel Litvánia és az érintett termék tekintetében egyetlen gyártóval rendelkező más országok számos alkalommal szerepeltek analóg országként az ugyanezen kategóriába tartozó termékkel kapcsolatos korábbi vizsgálatokban.

(48) Részletesen elemezték a fenti érveket, és az alábbi következtetésre jutottak:

(49) Míg az ukrajnai, legalább öt gyártóhoz képest az USA piacán legalább tíz karbamid gyártó működik, addig Litvániában egyetlen vállalat állít elő karbamidot. Annak ellenére, hogy az USA-ban a volt szovjet tagállamokkal szemben dömpingellenes vám van érvényben, az amerikai piacra jelentős (1 millió tonna feletti) mennyiségű karbamid import jut számos egyéb harmadik országból. Annak ellenére, hogy a további vizsgálatokból kiderült: Litvániában nem vonatkozik importvám a karbamid importra, az említett ország területére importált áru csekély mennyiségű. Az USA karbamid piaca hatalmas (évenként 10 millió tonna fölötti), a litván karbamid piac viszont gyakorlatilag nem létezik. Így a vizsgálati időszakban a litván piacon minimális karbamid eladás bonyolódott le, és a litván gyártó által beküldött adatok alapján az sem a szokásos kereskedelmi forgalomban történt. Így megállapítást nyert, hogy a litván piaccal ellentétben az amerikai karbamid piacon csakugyan komoly a piaci verseny. Végül a litván piaccal ellentétben a közösségi területre szállított ukrán és fehérorosz export szempontjából az amerikai belföldi eladás mennyisége reprezentatívnak tekinthető.

(50) Az, hogy a jelen vizsgálatban csupán egyetlen amerikai gyártó vett részt, nem érvényteleníti a fenti következtetéseket. Valójában, az említett gyártó árai, amelyek alapján a rendes értéket meghatározták, a fent leírt versenyhelyzet függvényében alakulnak. Az említett gyártó által eladott karbamid mennyiséget önmagában is reprezentatívnak lehetett tekinteni a Fehéroroszországból, illetve Ukrajnából a Közösség területére szállított karbamid teljes mennyiségével való összehasonlításban.

(51) A földgázhoz, a karbamidgyártás alapvető nyersanyagához való hozzáférés hasonlatossága tekintetében elemezték a karbamid gyártók által beszerzett gáz eredetét. Kiderült, hogy míg az amerikai gyártó az Ukrajnában uralkodó helyzethez hasonlóan több helyről szerzi be a szükséges nyersanyagot, addig a litvániai gyártó számára egyetlen vállalat szállít, és nem rendelkezik alternatív beszállítókkal. Ugyancsak Ukrajnához hasonlóan az USA foglalkozik földgáztermeléssel, ugyanakkor importál is, Litvánia viszont nem rendelkezik saját földgázkészlettel.

(52) A Bizottság összehasonlította az amerikai, illetve a fehéroroszországi és ukrajnai gyártási folyamatot, és úgy ítélte meg, hogy az amerikai gyártó által használt technológia legalább annyira hatékony, mint a fehérorosz, illetve ukrán gyártók által alkalmazott.

(53) Az említett felek arra is hivatkoztak, hogy Litvániát azért is ajánlatos analóg országként alkalmazni, mivel ugyanezen vizsgálaton már átesett.

(54) A Bizottság tudomásul veszi, hogy az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése szerint, adott esetben egy olyan piacgazdasággal rendelkező országot kell analóg országként alkalmazni, amely ugyanazon vizsgálat tárgyát képezi. A (49)-(51) preambulumbekezdésben felsorolt okokból kifolyólag azonban Litvániát a jelen vizsgálatban nem lehetett analóg országként alkalmazni.

(55) Az ideiglenes rendelet (107) preambulumbekezdésében megállapítottak szerint a vizsgálati időszakban tapasztalt magas amerikai földgázköltségek miatt módosításokra került sor. A vizsgálati időszakban jelentkező magas földgáz költségek az amerikai piaci helyzetnek tulajdoníthatók. A módosítás a vizsgálat során együttműködő egyéb vállalatok gázárainak megfelelő szintre csökkentette az amerikai gázárakat.

(56) A közösségi ipar támogatta az USA analóg országként való alkalmazását. Ugyanakkor azt állították, hogy az amerikai gázárak csak enyhén emelkedtek, így ebben a tekintetben nem kellett volna módosítani. Igaz ugyan, hogy a legszámottevőbb gázáremelkedésre a 2000. év második felében, vagyis a vizsgálati időszakot követően került sor, de a földgáz költségét tekintve már a vizsgálati időszak második felében jelentkezett egy szokatlan és egyértelmű emelkedés. Ezért az elvégzett módosítás helyénvalónak bizonyult.

(57) A fenti okokra tekintettel úgy ítélték, hogy az USA egy olyan piacgazdasággal rendelkező ország, amely megfelelő összehasonlítási alapul szolgál, kiválasztásának módja pedig megalapozott volt. Ezért a szokásos amerikai kereskedelmi forgalom keretében történő belföldi eladások alapján megállapított és egy mértéktartó haszonkulcsot magában foglaló rendes érték teljesen összhangban van az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának előírásaival.

ii. A piacgazdasági státuszt elnyerő vállalatok rendes értéke

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(58) Az eladásainak szinte teljes mennyiségét vámegyezmény alapján lebonyolító ukrán vállalat arra hivatkozott, hogy a vállalatra vonatkozó rendes érték megállapításának alapjául belföldi eladásainak mennyiségét kellett volna figyelembe venni. Alternatív megoldásként a vállalat azt ajánlotta a Bizottságnak, hogy használja egy piacgazdasági státuszt elnyert ukrán gyártó-exportőr rendes értékét, vagy pedig számítsa ki a rendes értéket a vállalat saját adatai alapján.

(59) A kapcsolódó gázszolgáltató együttműködésének hiányában azonban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az említett ukrán vállalat önmagában nem sorolható a karbamid gyártó és exportőr kategóriába (lásd a (38)-(39) preambulumbekezdést). Ebből következően erre a vállalatra nézve nem állapítottak meg rendes értéket.

(60) Az ideiglenes vámrendelet (138) preambulumbekezdésében leírtak szerint egyéb költségtényezők, különösen pedig annál az ukrán gyártó-exportőrnél jelentkező amortizáció tekintetében, amely esetében a rendes érték alapját a saját adatok szolgáltatták, tovább vizsgálták a módosítások szükségességét.

(61) Az analóg országban együttműködő gyártó különböző gyártó létesítményeinek termelési költségeibe tartozó amortizációs költségek összehasonlítása az ukrán gyártó amortizációjával bizonyos különbségeket mutatott ki. Ezeket a különbségeket azonban több tényező is okozhatja, és nem olyan mértékűek, hogy az ukrán vállalat költségeinek módosítását indokolnák. Továbbá mivel az ukrán gyártóra vonatkozó rendes értéket a belföldi eladásokra alapozták, a költségek bármilyen mértékű módosítása jelentéktelen hatással volna a megállapított értékekre. Ezért további módosításokra nem került sor.

Export ár

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(62) Kettő, vámegyezmény alapján exportra szállító és ezért a dömpingszámításból kizárt ukrán vállalat arra hivatkozott, hogy export áraikat az ügyfeleiknek felszámított átalakítási díj, valamint az általuk, vagy egy másik ukrán gyártó-exportőr által fizetett gázköltség alapján, továbbá egy méltányos nyereség hozzáadásával kellene kiszámítani.

(63) Az egyik vállalat esetében a kapcsolódó gázszolgáltató együttműködésének hiányában nemcsak az exporteladás során realizált árak voltak ellenőrizhetetlenek, hanem a vállalatot önmagában sem lehetett a karbamid gyártó és exportáló vállalatok közé sorolni (lásd a (38) és (39) preambulumbekezdést). Következésképp erre a vállalatra nézve a Bizottság nem állapított meg egyedi dömpingkülönbözetet.

(64) A másik vállalatra nézve ajánlott módszer nincs összhangban az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének előírásaival. Az említett cikk célja nem az, hogy együttműködés hiányában az export ár megállapítására alternatív módszert ajánljon, hanem az, hogy a gyártó-exportőrrel kapcsolatban álló közösségi importőr exportértékesítésben való részvételét vegye figyelembe. Az ukrán vállalatok által ajánlott számítási módszer az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésének előírásaival ellentétben nem egy független féllel szemben számított eladási árra alapoz. Ehelyett a gyártási költségekből indul ki (a rendes érték és nem az export árak kiszámításánál használatos módszer). A kérelmet a fenti okok miatt visszautasították.

(65) Egy harmadik, kizárólag vámegyezmény alapján exportáló vállalat arra hivatkozott, hogy a legalacsonyabb export árak figyelembevétele helyett a többi ukrán gyártó-exportőr export árainak átlagát kellett volna alkalmazni.

(66) Azonban semmi nem mutatott arra, hogy a többi ukrán gyártó-exportőr átlagos export árának használata megfelelőbb volna. Együttműködés hiányában a legalacsonyabb export áron lebonyolított tranzakciók export árainak súlyozott átlagát alkalmazzák, amelyek egyúttal az ellenőrizhető árú export mennyiség jelentős részét képezik.

Összehasonlítás

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(67) Két ukrán és egy fehérorosz vállalat arra kérte a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésükre alapvető adatokat annak érdekében, hogy a természetes komparatív előnyöket érvényesíthessék.

(68) Mivel csupán egyetlen amerikai vállalat működött együtt a vizsgálat során, az illető vállalat konkrét termelési, illetve eladási adatait lehetetlen volt a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok megsértése nélkül nyilvánosságra hozni. Egyéb alapvető adatok (földrajzi helyzet, nyersanyagforrások stb.) a nyilvánosság rendelkezésére állnak. Elemezték a rendelkezésre álló adatokat és saját megítélésük szerint elvégezték a szükséges módosításokat. Mint ismeretes, a vizsgálati időszakban az USA területén szokatlanul magas gázárakat tapasztaltak, így az együttműködő amerikai vállalatnál alkalmazott gázárak módosítása következtében a gázköltségek a vizsgálatban együttműködő többi vállalatéhoz hasonlóvá váltak.

(69) Három ukrán és a fehérorosz vállalat nem értett egyet azzal, hogy a Bizottság a belföldi szállítási költségekben mutatkozó eltérések miatt az analóg ország vasúti tarifáit alapul véve módosította a export árat. Azzal érveltek, hogy ukrán vagy esetleg litván vasúti tarifákat kellene alkalmazni.

(70) Az ukrán és fehérorosz (egyelőre nem piacgazdasági körülmények között működő országok) vasúti tarifákat az állam állapítja meg, ezért azok nem tükrözik a valódi piaci árakat. Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése alá tartozó országok ilyen típusú belföldi szállítás költségét, hagyományosan az analóg ország ellenőrzött adatai szerint módosítják, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A piacgazdasági státusz megadásakor kifejezetten felhívták egyes érintett ukrán vállalatok figyelmét arra, hogy bizonyos költségtényezőket a normál piaci értékhez való közelítés érdekében esetleg módosítani kell. Az előzetes ténymegállapítások változtatására ezért nem került sor.

(71) Az említett vállalatok arra is hivatkoztak, hogy alacsonyabb tarifákat kellene alkalmazni, mivel az ukrán gyártó-exportőrök nagyobb szállítmányok esetén saját vasúti kocsijaikat használják, amelyek aztán üresen térnek vissza.

(72) Az analóg országban működő gyártótól származó információkból az derült ki, hogy a saját vasúti kocsi használata miatt kérelmezett módosítás helyénvaló. A számításokat ennek megfelelően korrigálták.

(73) Az ukrán és fehérorosz vállalatok arra hivatkoztak, hogy az analóg ország belföldi piacán eladott "granulált" karbamid, illetve az említett országok által exportált darabos karbamid közötti fizikai különbségeket érintő módosítást az európai piacon tapasztalható árkülönbségekre kellett volna alapozni.

(74) Ugyanakkor mivel az analóg ország belföldi piacán eladott darabos karbamid rendes értékének megállapítása volt a cél, a módosítást az ugyanazon ország piacán tapasztalt árkülönbség alapján kell elvégezni. Az elvégzett módosításokat így az amerikai piacon tapasztalt árkülönbség alapján végezték el. A közösségi piac alkalmazása nem tűnik megfelelőnek, mivel az ottani árkülönbségeket minden bizonnyal befolyásolja a dömping. Ezért a kérelmet elutasították.

(75) Két ukrán és a fehérorosz vállalat a kereskedelmi szint miatt is kért módosítást, mivel termékeiket állítólag kizárólag kereskedőknek adják el.

(76) Az ukrán és fehérorosz gyártó-exportőrök kereskedőknek exportálták az érintett terméket. Az analóg országban együttműködő gyártó szintén kereskedőknek adta el az említett terméket. Az analóg országban működő gyártó belföldi eladásának egy része műtrágyakeveréket előállító vállalatok felé irányult. Működése és az árak mélyreható elemzéséből az derült ki, hogy a kérelem megalapozatlan.

3. A vizsgált vállalatok dömpingkülönbözete

Az alaprendelet 18. cikkének alkalmazása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(77) Az ideiglenes vám kivetését követően a Bizottság folytatta annak vizsgálatát, hogy a litván gyártó-exportőr által bejelentett, ugyanakkor az importőrök által fizetett szállítási költségek a valóságnak megfelelnek-e. Az eredmény azt mutatta, hogy e költségeket az importőröktől érkező adatokhoz, illetve az ugyanazon útvonalakra nyilvánosan hozzáférhető árajánlatokhoz képest a valóságosnál magasabbnak tüntették fel. A szállítási költségek nagyságát ennek megfelelően módosították, és a tényleges költségeket vették figyelembe.

(78) Miután az észt gyártó-exportőr észrevételezte, hogy a be nem jelentett eladásokra vonatkozó dömpingkülönbözet kifejezéséhez használt CIF-értéket az előzetes vizsgálat során nem megfelelően módosították, a Bizottság részletesen elemezte a problémát, és a használt módszer felülvizsgálata mellett döntött. Az előzetes vizsgálat során végzett módosítást visszavonták. Mivel azonban a vállalat nem szolgáltatott megbízható adatokat, a Bizottság az Eurostat által kiadott adatokra alapozta ténymegállapításait, mivel ez bizonyult a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb forrásnak.

(79) A Bizottság az előzetes vizsgálat során módosította a fehérorosz gyártó-exportőrnek a dömpingkülönbözet megállapításához használt CIF-értékét. Mivel ezt a módosítást hibásan hajtották végre, a Bizottság visszavonta azt.

Dömpinkülönbözet

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(80) A közösségi határon számított CIF-importárak százalékában kifejezett végleges dömpingkülönbözetek a következők:

Fehéroroszország

Valamennyi vállalat: | 67,3 % |

Bulgária

- Chimco AD: | 90,3 % |

- Más vállalatok: | 90,3 % |

Horvátország

- Petrokemija d.d.: | 72,9 % |

- Más vállalatok: | 72,9 % |

Észtország

- JSC Nitrofert | 37,4 % |

- Más vállalatok: | 37,4 % |

Líbia

- National Oil Corporation: | 48,8 % |

- Más vállalatok | 48,8 % |

Litvánia

- Joint Stock Company Achema, Jonava: | 10,0 % |

- Más vállalatok: | 10,0 % |

Románia

- S.C. Amonil S.A., Slobozia | 20,1 % |

- Petrom S.A. Sucursala Doljchim Craiova, Craiova | 40,7 % |

- Sofert S.A. Bacau | 25,2 % |

- Más vállalatok: | 40,7 % |

Ukrajna

- Cherkassy Azot, Cherkassy | 21,1 % |

- Dnipro Azot, Dniprodzerzhinsk | 66,3 % |

- Más vállalatok: | 82,1 % |

E. KÁR

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

1. A közösségi ipar meghatározása

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(81) Számos érdekelt fél ismételten kérte, hogy a jelen eljárás alá eső országokból karbamidot importáló, illetve beszerző közösségi gyártókat a Bizottság zárja ki a közösségi ipar meghatározásából.

(82) Az ideiglenes rendelet (156) preambulumbekezdése szerint ezek a beszerzések kismennyiségűek voltak és általában a fenntartási munkálatok miatt kieső termelést voltak hivatottak fedezni. Az egyetlen, jelentősebb mennyiségeket vásárló vállalat, amely a vizsgálati időszakban saját termelése mintegy 20 %-ának megfelelő árut vásárolt, termékválasztékának szélesítése érdekében tett így. A vizsgálat kimutatta, hogy ez a vállalat elsősorban a karbamid előállításával és nem importjával foglalkozik, ezért a közösségi ipar meghatározásából való kizárása nem indokolt. Az említett kizárás egyébként sem volna jelentős hatással az említett esettel kapcsolatos ténymegállapításokra, sem pedig a kivetett vám mértékének meghatározására.

(83) Az ideiglenes rendelet (157) preambulumbekezdésének ténymegállapításait ennek megfelelően megerősítik.

2. Közösségi fogyasztás

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(84) Újabb adatok hiányában az ideiglenes rendelet (158) és (159) preambulumbekezdésének a közösségi fogyasztásra vonatkozó ténymegállapításait megerősítik.

3. Az érintett országokból származó import

Az érintett import hatásainak összesítő elemzése

Mezőgazdasági termelők

(85) Kérelem érkezett arra vonatkozóan, hogy a Romániából származó karbamid importot ne az ezen eljárás alá eső egyéb országokból behozott karbamid mennyiséggel együtt elemezzék. A kérelmezők arra hivatkoztak, hogy az importált mennyiségek, illetve piaci részesedések a vizsgálati időszak folyamán eltérően alakultak.

(86) Az ideiglenes rendelet (162) preambulumbekezdése a következőket állapította meg:

- valamennyi érintett országból származó import jelentős mennyiségű volt, és jóval meghaladta az alaprendelet 5 cikke (7) bekezdésében meghatározott szinteket,

- valamennyi megállapított dömpingkülönbözet meghaladta a de minimis szintet, és valamennyi gyártó-exportőr a közösségi ipar árai alatt értékesítette termékeit,

- a behozott és a Közösség területén előállított karbamid ára egyaránt jelentősen csökkent a figyelembe vett időszak során.

(87) A Romániából származó karbamid mennyisége a közösségi piacon tapasztalható karbamidárak változásához igazodott, vagyis a Romániából a figyelembe vett időszak folyamán behozott karbamid mennyisége bizonyos összefüggést mutatott az árak alakulásával. 1999-ben, amikor az árak a legalacsonyabbak voltak, szinte egyáltalán nem érkezett karbamid Romániából. Ez a közösségi karbamid piac árainak átláthatóságát igazolja. Ugyanakkor azt is jelzi, hogy a román gyártók visszavonulnak a piacról akkor, amikor az árak egy bizonyos szint alá esnek. Az árak 1999 és a vizsgálati időszak közötti részleges emelkedésével azonban (lásd az ideiglenes rendelet (164) preambulumbekezdését) a Romániából származó import olyannyira jelentős mértékben megnőtt, hogy a vizsgálati időszakban a piaci részesedés 2,3 %-át érte el. Az érintett országok között a vizsgálati időszakban Románia volt a negyedik legnagyobb, közösségi területre karbamidot exportáló fél.

(88) Az import ilyen irányú alakulása nemcsak Romániára volt jellemző. Több érintett ország esetében is hasonló csökkenő tendenciát lehetett megfigyelni 1996 és 1999 között, majd a vizsgálati időszak folyamán ezek az országok jelentős mértékben visszatértek a közösségi piacra. Mindez a figyelembe vett időszak folyamán teljes importjuk évről évre történő növekedése mellett következett be. Jelentős változás csupán az országoknak az árváltozások függvényében megszerzett piaci részesedése terén mutatkozott. Ez az importált termékek közötti verseny újabb bizonyítéka, és nem ok arra, hogy a romániai vagy bármely más érintett országból származó import az egyéb importtal ne kerüljön összesítésre.

(89) A fenti okokból kifolyólag a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljes mértékben teljesültek. Ezért az ideiglenes rendelet (162) preambulumbekezdésének ténymegállapításait megerősítik.

Az érintett import mennyisége, piaci részesedése, ára

Mezőgazdasági termelők

(90) Az érintett országokból származó import mennyiségére és áraira vonatkozó újabb adatok hiányában az előzetes ténymegállapításokat megerősítik.

Ár alákínálás

Mezőgazdasági termelők

(91) Az előzetes megállapítások során az alákínálást az exportőrök közösségi határnál realizált DEQ-paritású (rakpartról, elvámolva) árszintjének, illetve a közösségi gyártók ellenőrzött, gyártelepi árainak összehasonlításával határozták meg. Az összehasonlítás a darabos, a granulált, az ömlesztett, illetve a csomagolt karbamid esetében egyaránt megtörtént.

(92) A felek egy része - közöttük számos gyártó-exportőr - kérelmezte azt, hogy az alákínálási összehasonlításhoz szükséges közösségi termelői árnak a közösségi ipar szintjén megállapított ár súlyozott átlagát, és ne az egyes gyártók árait használják. Arra hivatkoztak, hogy a fenti módszer a közösségi gyártói szint lenullázásával mesterségesen megnöveli a haszonkulcsot.

(93) Elsősorban meg kell jegyezni, hogy az alákínálási vagy ár-összehasonlítási gyakorlat olyan károsodási mutató, amely az alaprendelet 3. cikke (3) bekezdése értelmében azt vizsgálja meg, hogy "a dömpingelt behozatal okozott-e jelentős árbeli alákínálást a közösségi ipar hasonló termékeinek árához képest, vagy az említett import okozott-e más módon jelentős árzuhanást".

(94) Az alacsonyabb ár nem minden importra és nem minden közösségi gyártóhoz való viszonyításban érvényes. Ennek ellenére jelentős mennyiségű export eladás jóval a közösségi ipar árai alatti szinten történt. Tudomásul kell venni ugyanakkor azt is, hogy a közösségi karbamid piacra jellemző az átláthatóság, illetve árérzékenység.

(95) További elemzések során az derült ki, hogy az érintett országok esetében a közösségi áraknak alákínáló áron lebonyolított import aránya vállalattól függően 0 és 56 % között mozgott, a teljes importált mennyiségre pedig átlagosan 46 % volt jellemző. Az alákínálás szintje mintegy 17 %-ot ért el. Ebben az elemzésben a lenullázás módszerét nem használták. A fehérorosz (ideiglenes rendelet (113) preambulumbekezdése), illetve az észt (ideiglenes rendelet (58) preambulumbekezdése) gyártó-exportőr hiányos együttműködése következtében e vállalatokra vonatkozóan lehetetlen volt az ár-összehasonlítást elvégezni. Ennek ellenére nincs ok azt feltételezni, hogy esetükben eltérő eredményekre jutottak volna.

(96) Meg kell jegyezni továbbá, hogy a vizsgálati időszak alatt a közösségi ipar veszteségesen működött (lásd az ideiglenes rendelet (175) preambulumbekezdését), azaz nyomott árak jellemezték. Még az az egyetlen vállalat is, amely nem kínált alá a közösségi ipar árainak, csak olcsóbban tudott értékesíteni.

(97) Ezért véglegesen megállapítható, hogy a vizsgálati időszak alatt az érintett országok gyártó-exportőrei jelentős alákínálást valósítottak meg, ugyanakkor a közösségi piac árai is nyomottak voltak.

(98) A károk kiküszöbölésére irányuló számításokkal kapcsolatban számos kérelem érkezett. Ezeket a (114)-(116), illetve (121)-(123) preambulumbekezdések tárgyalják részletesen. A módosított pontok esetében az alákínálás megállapításához ezeket is figyelembe vették.

4. A közösségi ipar helyzete

Mezőgazdasági termelők

(99) Két közösségi gyártó további ellenőrzését követően bizonyos károsodási mutatók abszolút értelemben megváltoztak. Ezen változások azonban nem voltak olyan jelentősek, hogy a figyelembe vett időszak során mért károsodási mutatók tendenciáit lényegesen befolyásolják, vagy az előzetes következtetéseket módosítsák. A fentiek alapján a közösségi ipar által szenvedett jelentős kárra vonatkozó előzetes ténymegállapításokat megerősítik.

F. OKOZAT

Mezőgazdasági termelők

(100) Számos érintett fél megismételte arra vonatkozó állítását, hogy a közösségi ipart ért kár nem a dömpingelt behozatal, hanem a világpiacon uralkodó karbamid túlkínálat eredménye. Ez néhány fél azon állításához kapcsolódik, amely szerint a közösségi ipart ért kár exporteladásaik csökkenésének eredménye volt, ami viszont a közösségi piacon való eladásaikat is befolyásolta.

(101) Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a közösségi ipar helyzetének felmérését az érintett terméknek a közösségi piacion való eladásával kapcsolatos adatokra alapozták. Ennek következtében az alacsony exporteladás esetleges negatív hatásai a fenti kárelemzésben kizártnak tekinthetők.

(102) Azonkívül, a figyelembe vett időszak során a közösségi ipar exportja 337000 tonnával csökkent, a közösségi piacon lebonyolított eladása viszont 172000 tonnával nőtt. A nehéz export feltételekkel viaskodó közösségi ipar elvesztett export lehetőségeinek felét tehát képes volt a közösségi piac felé irányítani.

(103) A közösségi fogyasztás ugyanakkor 1,25 millió tonnával megemelkedett, az alacsony árú dömpingelt behozatal 867000 tonnával nőtt (lásd az ideiglenes rendelet (163) preambulumbekezdését), a közösségi ipar pedig elveszítette a közösségi piac 10,3 %-át (ideiglenes rendelet (173) preambulumbekezdése). Az a tény, hogy a közösségi ipar az export nehézségek felmerülése idején nem volt képes kihasználni a bővülő belföldi piac adta lehetőségeket, nem oka, hanem sokkal inkább bizonyítéka a dömpingelt behozatal által okozott kárnak.

(104) A túlkínálat, illetve az export eladás csökkenése csupán abból kifolyólag lehetett volna hatással a közösségi iparra (a méretgazdaságossági előnyök korlátozott csökkenése formájában), hogy azt a dömpingelt behozatal megakadályozta a bővülő közösségi piac teljes kihasználásában. Ezért úgy ítélték, hogy az exporteladások csökkenésének a közösségi iparra gyakorolt hatása, illetve az állítólagos túlkínálat külön-külön elemezve a közösségi ipar jelentős károsodása és a dömpingelt behozatal hatása közötti összefüggés megváltoztatásához nem volt elegendő. Az ideiglenes rendelet (197) és (198) preambulumbekezdésének következtetéseit ezért megerősítik.

G. KÖZÖSSÉGI ÉRDEK

Mezőgazdasági termelők

1. Importőrök, kereskedők

Mezőgazdasági termelők

(105) Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően egyetlen együttműködő importőr sem jelezte észrevételeit. Egy importőrszövetség azonban ismételten állította, hogy a dömpingellenes intézkedések bevezetése sérti a karbamid importőrök érdekeit, illetve hogy a virágzó mezőgazdasági ágazat számukra döntő jelentőségű.

(106) Az ideiglenes rendelet (206) preambulumbekezdése értelmében az importra továbbra is szükség van. A vám teljes mértékű áthárítása legfeljebb 0,6 %-kal növelheti a mezőgazdasági termelők költségeit. Ez az emelkedés ugyan hozhat változást a mezőgazdasági termelők karbamid beszerzési gyakorlatában, az ideiglenes rendelet (206) preambulumbekezdésének következtetéseit ez a tény nem kérdőjelezi meg.

2. Felhasználók

Mezőgazdasági termelők

(107) Az ideiglenes rendelet kihirdetését követően mezőgazdasági termelők szervezetei jelezték észrevételeiket Ausztriából, Olaszországból, Spanyolországból és Nagy-Britanniából. E felek egyike sem vitatta azt az előzetes következtetést, mely szerint a vám bevezetése legrosszabb esetben legfeljebb 0,6 %-os költségnövekedést okozhat a mezőgazdasági termelőknek. Ugyanakkor az intézkedések bevezetését, illetve az árnövekedés nem teljes mértékű áthárítására vonatkozó következtetéseket az említett felek ellenezték.

(108) Egy mezőgazdasági szövetkezet üzemeiben végzett ellenőrzést követően az ajánlott intézkedések költségvonatkozásait érintő következtetéseket megerősítik. Az a feltételezés, hogy az intézkedések hatása nem hárítódik teljes mértékben tovább, több korábbi dömpingellenes intézkedés kapcsán szerzett tapasztalaton alapul. Semmi nem enged arra következtetni, hogy ezen eljárás során ez másképp alakulna.

(109) Ismételten elismerték a mezőgazdasági termelők nehéz helyzetét, mégsem vonhatja le azt a következtetést, hogy az intézkedések bevezetése a vám hatása miatt a közösség érdekei ellen való volna.

Ipari felhasználók

(110) A karbamid együttműködő ipari felhasználói részéről nem érkezett közvetlen írásos észrevétel. Ez arra enged következtetni, hogy az intézkedések nincsenek jelentős hatással a karbamid ipari felhasználóira.

(111) Egy karbamid importjával és értékesítésével is foglalkozó ipari felhasználó egy importőrszervezeten keresztül nyújtotta be észrevételeit. A vállalat arról számolt be, hogy az intézkedések bevezetése folytán kénytelen üzemét 380 munkahely felszámolásával bezárni. Mivel azonban ez a nyilatkozat nem közvetlenül az említett vállalat részéről érkezett, és azt bizonyítékok sem támasztják alá, a kérelmet elutasították.

3. A közösségi érdekkel kapcsolatos következtetés

(112) A közösségi érdekre vonatkozó újabb információk hiányában az ideiglenes rendelet (219) preambulumbekezdésének következtetéseit megerősítik.

H. VÉGLEGES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

1. A kár kiküszöbölésének szintje

(113) Az előzetes megállapítások során az alulárazást az exportőrök közösségi határnál realizált DEQ-paritású (rakpartról, elvámolva) árszintjének, illetve a közösségi gyártók ellenőrzött, gyártelepi célárainak összehasonlításával határozták meg. A vállalatonkénti összehasonlítás a darabos, a granulált, az ömlesztett, illetve a csomagolt karbamid esetében egyaránt megtörtént.

(114) Számos gyártó-exportőr azt állította, hogy a DEQ-paritás elérése érdekében a kirakodási költségeket illetően tett módosítások elégtelenek voltak. Arra is hivatkoztak, hogy a közelmúlt egyéb, műtrágyával kapcsolatos eseteihez hasonlóan az importőrök (főként kereskedők) haszonkulcsát is figyelembe kell venni.

(115) Számos forrásból, így a gyártó-exportőröktől, a közösségi ipartól, illetve független importőröktől érkeztek a ténylegesen felmerült kirakodási költségekre vonatkozó további bizonyítékok. A kirakodási költségeket ezen adatok alapján módosították.

(116) Az importőrök haszonkulcsával kapcsolatos módosítás elfogadásának kérdését a jelen vizsgálat főbb szempontjai alapján mérlegelték. Kiderült, hogy a gyártó-exportőrök számos csatornán keresztül - néha közvetlenül a végfelhasználónak - forgalmaznak karbamidot a közösségi piacon. Nem volt arra vonatkozó bizonyíték, hogy az árak az adott értékesítési csatornától függően változnának. Sokkal inkább az derült ki, hogy az eladási ár egyáltalán nem függ a vevőtípustól. A közösségi ipar által, illetve a gyártó-exportőrök által használt csatornák között sem mutatkozott jelentős különbség. Mindezek alapján az importőrök haszonkulcsát figyelembe vevő módosítás iránti kérelmet elutasították.

(117) Számos fél, köztük a gyártó-exportőrök többsége azt kérelmezte, hogy az alulárazás számításánál a közösségi gyártók árait ne az egyéni termelői árak, hanem a közösségi ipar árainak súlyozott átlaga adja meg. Arra hivatkoztak, hogy ez a módszer a közösségi gyártók szintjén jelentkező negatív alulárazást kizárva mesterségesen megnöveli a haszonkulcsot. Továbbá arra hivatkoztak, hogy a dömpingellenes vám kiszámítását egy nullázást eredményező kalkulációs módszerre alapozni ellenkezik egy közelmúltban kiadott WTO-döntéssel [3].

(118) Meg kell jegyezni, hogy az alulárazási számítás célja a dömpingelt behozatal miatt a közösségi ipar által elszenvedett károk tényleges mértékének kiszámítása. A hiteles kép megalkotásához az ár-összehasonlításoknak a gazdasági realitásokat kell tükrözniük. A vizsgálat azt mutatta ki, hogy a közösségi piacon zajló verseny a közösségi ipar részét alkotó egyes gyártó-exportőrök, illetve egyes gyártók között folyik. Ilyen értelemben, többek között meg kell azt is jegyezni, hogy a közösségi gyártókat jelentős árkülönbségek, illetve meglehetősen eltérő földrajzi elhelyezkedés jellemzik. Ennek alapján a gyártó-exportőr dömpingelt termékei által a közösségi iparnak okozott károk mértékét az aktuális piaci helyzet, illetve a vállalatonként ellenőrzött konkrét adatok alapján kell megítélni.

(119) Az árak vállalatonkénti összehasonlítása a közösségi ipar által elszenvedett káros dömping teljes hatásának pontos értékelését segíti elő, és ebben az esetben nem növeli mesterségesen az alulárazott termékek eladásának mértékét. A kérelmet ennek megfelelően elutasították.

(120) A közösségi ipar azt állította, hogy a közösségi területre behozott karbamid egy része tulajdonképpen "zsíros" darabolt áru volt, és ezt külön karbamidtípusként kell kezelni. Továbbá arra hivatkoztak, hogy az alulárazás számításánál ezt a típust a Közösség területén előállított "zsíros" darabolt áru árával kell egybevetni.

(121) Kiderült, hogy nagyobb átmérőjű vagy "zsíros" darabolt karbamidot a közösségi ipar valóban állít elő, sőt az érintett országok némelyikéből is exportálnak ilyet a Közösség területére. A standard darabolt karbamidtól azonban ez a típus csak nagyobb átmérőjében különbözik. Magasabb gyártási költséget vagy a "zsíros" darabolt karbamid vizsgálati időszak alatti magasabb eladási árát igazoló bizonyíték nem került elő. Ennek megfelelően úgy ítélik, hogy nincs megfelelő alap a "zsíros" karbamid külön terméktípusként való kezelésére.

(122) Néhány gyártó-exportőr ismételten kérelmezett egy termékei minőségét figyelembe vevő módosítást. Ennek alátámasztására azonban nem szolgáltak bizonyítékokkal. A román karbamiddal kapcsolatban sem merültek fel minőségi problémák a piacon. A kérelmet ezért elutasították.

(123) Meg kell jegyezni, hogy az előzetes vizsgálat során a nem károsító ár megállapításánál a költségek 8 %-ának megfelelő haszonkulcsot és nem az ideiglenes rendelet (222) preambulumbekezdése szerinti, a forgalom 8 %-ának megfelelő haszonkulcsot vettek figyelembe. Néhány együttműködő fél arra hivatkozott, hogy a haszonkulcsot a nitráttartalmú műtrágyát érintő előző dömpingellenes eljárásokban, illetve az Oroszországból származó karbamidra vonatkozó eljárásban [4] alkalmazott módszerhez hasonlóan 5 %-ra kell korlátozni. A közösségi ipar ugyanakkor megismételte arra vonatkozó állítását, hogy egy 15 %-os tőkehozamrátának (ROCE) megfelelő haszonkulcs alkalmazása célszerűbb lenne.

(124) A Bizottság megerősíti, hogy ebben az eljárásban a mértékadó haszonkulcs meghatározása azon haszonkulcs megállapításán alapul, amelyre normál versenykörülmények között, illetve a dömpingelt behozatal nélkül a közösségi ipar joggal számíthatott volna. A kalkuláció ezért ezen eset tényeinek, nem pedig más termékekkel, illetve más vizsgálati időszakokkal kapcsolatos tények más eljárások során való felmérésén alapul.

(125) Az ideiglenes rendelet (223) preambulumbekezdésében felsorolt okokból kifolyólag a nyereségesség tőkehozamrátára való alapozására irányuló kérelmet a Bizottság elutasította.

(126) A fentiek ismeretében, illetve a 8 %-os haszonkulcs megállapításának helytelen voltát igazoló bizonyítékok hiányában az ideiglenes rendelet (221)-(227) preambulumbekezdésének következtetéseit a Bizottság megerősíti.

(127) A Bizottság a kalkuláció során adott esetben figyelembe vette az ideiglenes rendelet kihirdetését követően érkezett és ellenőrzött adatokat is, ideértve két további közösségi gyártó ellenőrzött adatait.

2. A vám mértéke és formája

(128) Az előbbiek fényében a Bizottság az alaprendelet 9. cikkének (4) bekezdésével összhangban a Fehéroroszországból, Bulgáriából, Horvátországból, Észtországból, Líbiából, Litvániából, Romániából és Ukrajnából származó karbamidra vonatkozóan észlelt, kárt okozó haszonkulcs vagy dömpingkülönbözet (a kettő közül az alacsonyabb érték) szintjén végleges dömpingellenes vám kivetését tartja szükségesnek.

(129) A nem együttműködő gyártó-exportőrökre vonatkozó fennmaradó vámot a Bizottság az együttműködő vállalatok esetében országonként megállapított legmagasabb vámtétel alapján határozta meg.

(130) Egy gyártó-exportőr arra hivatkozott, hogy egy előző eljárás következetes figyelembe vétele érdekében az Oroszországból származó karbamidra vonatkozó eljáráshoz hasonlóan a vámot egy minimális importár formájában kellene kifejezni.

(131) Az ideiglenes rendelet (231) preambulumbekezdése szerint azonban az intézkedések hatékonyságának biztosítása, illetve az ugyanezen általános termékkategóriát, azaz a műtrágyákat érintő néhány előző eljárás során tapasztalt ármanipuláció megelőzése érdekében a végleges vámot tonnánkénti érték formájában kell meghatározni. A kérelmet ezért a Bizottság elutasította.

(132) A fentiek alapján a végleges vám mértéke a következőképpen alakul:

Ország | Vállalat | Dömpingellenes vám (%) | Végleges vám (euró/tonna) |

Fehéroroszország | Egységes országos haszonkulcs | 8,0 | 7,81 |

Bulgária | Chimco AD | 24,2 | 21,43 |

Más vállalatok | 24,2 | 21,43 |

Horvátország | Petrokemija d.d. | 9,4 | 9,01 |

Más vállalatok | 9,4 | 9,01 |

Észtország | JSC Nitrofert | 11,4 | 11,45 |

Más vállalatok | 11,4 | 11,45 |

Líbia | National Oil Corporation | 12,5 | 11,55 |

Más vállalatok | 12,5 | 11,55 |

Litvánia | Joint Stock Company Achema | 10,0 | 10,05 |

Más vállalatok | 10,0 | 10,05 |

Románia | S.C. Amonil S.A., Slobozia | 6,7 | 7,20 |

Petrom S.A. Sucursala Doljchim Craiova, Craiova | 5,7 | 6,18 |

Sofert S.A., Bacau | 7,6 | 8,01 |

Más vállalatok | 7,6 | 8,01 |

Ukrajna | Open Joint Stock Company Cherkassy Azot, Cherkassy | 18,7 | 16,27 |

Joint Stock Company DniproAzot, Dniprodzerzinsk | 9,2 | 8,85 |

Más vállalatok | 19,5 | 16,84 |

(133) Az e rendeletben megállapított, vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vám ezen vizsgálat ténymegállapításain alapul. Ezért ezek az illető vállalatok fenti vizsgálat által feltárt helyzetét tükrözik. Ezért a vámtételek (a "más vállalatok"-ra érvényes országos szintű vámmal ellentétben) kizárólag az érintett országból származó és a megnevezett vállalatok - azaz konkrét jogi személyek - által gyártott termékekre érvényesek. Az ezen rendelet rendelkező részében névvel és címmel meg nem jelölt bármely más vállalat, illetve a konkrétan megnevezettekkel kapcsolatban álló bármely más vállalat által előállított termékre a fent megjelölt vámtételek nem alkalmazhatók, ezekre a termékekre a "más vállalat"-ok alatt meghatározott vámtételek vonatkoznak.

(134) Az említett, vállalatokra vonatkozó egyedi dömpingellenes vám alkalmazására irányuló kérelmeket (pl. a jogi személy névváltozását, illetve új gyártó vagy értékesítési részlegek létrehozását követően) a Bizottságnak [5] kell benyújtani, és csatolni kell a vonatkozó adatokat, különösen pl. a névváltozással vagy az új gyártó vagy értékesítési részleggel összefüggésben a vállalat gyártáshoz, import és export értékesítéshez kapcsolódó tevékenységében bekövetkezett változásokat. A Bizottság adott esetben a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megfelelő módon módosítja a rendeletet, és frissíti az egyedi vámra jogosult vállalatok jegyzékét.

3. Az ideiglenes vám beszedése

(135) A megállapított dömpingkülönbözetek mértékét tekintetbe véve, illetve a közösségi iparnak okozott kár fényében a Bizottság szükségesnek ítéli az ideiglenes rendeletben kivetett ideiglenes dömpingellenes vámmal biztosított összegeknek a véglegesen kivetett vám mértékéig terjedő végleges beszedését. Amennyiben a végleges vám az ideiglenes vámnál magasabb, csak az ideiglenes vám mértékéig terjedő összeget kell véglegesen beszedni.

4. Kötelezettségvállalás

(136) Az ideiglenes intézkedések bevezetését követően a fehérorosz, horvát, líbiai, román és ukrán gyártó-exportőrök az alaprendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban ár kötelezettségvállalást tettek. Az észt és litván gyártó-exportőrök megújították az előzetes vizsgálat során vállalt kötelezettségvállalásaikat, amelyeket az ideiglenes rendelet (236) és (237) preambulumbekezdésében ismertetett okokból akkor elutasítottak.

(137) Mint ismeretes, ezen eljárás előzetes vizsgálatai során a Bizottság elfogadta egy bolgár gyártó-exportőr kötelezettségvállalását (lásd az ideiglenes rendelet (236) preambulumbekezdését). A (128) preambulumbekezdés szerint a végleges, kárt okozó haszonkulcs számításakor figyelembe vett új adatok hatással voltak a kár kiküszöbölésének megállapított szintjére. A kötelezettségvállalásban szereplő minimum árat ezért ennek megfelelően módosították.

(138) Az előzetes ténymegállapítások nyilvánossá tételét követően a kérelemet benyújtó közösségi ipar kifogásolta a bolgár gyártó-exportőr kötelezettségvállalását elfogadó bizottsági döntést. Arra hivatkoztak, hogy az érintett vállalat kapcsolatban áll, illetve szoros technikai és ipari kapcsolatban áll egyéb bolgár, fehérorosz, illetve ukrán karbamidot és egyéb nitrogénalapú műtrágyát gyártó és/vagy exportáló vállalatokkal, és ez komoly lehetőségeket kínál kompenzációs egyezményekre. Továbbá a közösségi ipar aggodalmát fejezte ki az említett gyártó-exportőr kötelezettségvállalásai teljesítésére való képességével kapcsolatban.

(139) Általánosságban a közösségi ipar azt állította, hogy a kötelezettségvállalások - így a minimum árak - a karbamid és egyéb nitrogénalapú műtrágyák esetében nem megfelelő eszközök.

(140) Meg kell jegyezni, hogy a bolgár gyártó-exportőrre vonatkozó állításait a közösségi ipar képtelen volt megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani. Az említett állításokat a Bizottság vizsgálatai sem erősítették meg, ezért azokat elutasították. A kötelezettségvállalás helyességével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy az ilyen típusú felmérés elsősorban az érintett vállalat konkrét helyzetére irányul. A vizsgálat kimutatta, hogy az érintett vállalat kizárólag karbamidot gyárt és exportál, és hogy ebben az esetben a kötelezettségvállalás teljesítése hatékonyan figyelemmel kísérhető.

(141) A kötelezettségvállalás megszegésének gyanúja, illetve megszegése vagy pedig a kötelezettségvállalástól való visszalépés esetén az alaprendelet 8. cikke (9) és (10) bekezdése értelmében dömpingellenes vám vethető ki.

(142) A Bizottság az egyéb beérkezett kötelezettségvállalásokat is részletes elemzésnek vetette alá. A vizsgálatból ezen kötelezettségvállalások elfogadásának két fő akadálya derült ki:

(143) Az érintett litván, román, horvát, ukrán és líbiai gyártó-exportőrök különböző típusú műtrágyát, illetve más vegyi termékeket állítanak elő, és eddig következetesen ugyanazon közösségi partnereknek (leginkább kereskedőknek) szállították termékeiket. Ez a gyakorlat a kereszt-kompenzáció komoly veszélyét rejti magában, mivel a vállalt árak formális betartásával egyidejűleg a nem érintett termékek ára csökkenne. Az említett vállalatok így könnyen kijátszhatják a minimum karbamid ár betartására irányuló kötelezettségvállalást, ami a hatékony ellenőrzést rendkívül megnehezíti.

(144) Továbbá bizonyos gyártók (Észtország, Ukrajna, Fehéroroszország) arra hivatkoztak, hogy karbamid exportjuk irányát, illetve eladási körülményeit nem ellenőrzik, sőt azok nem is ismertek, jóllehet a hivatalos statisztikákból világosan kitűnt: a vizsgálati időszak alatt az említett terméket nagy mennyiségben szállították a közösség területére. Mint ismeretes, az említett vállalatok nem szolgáltattak kellő mennyiségű erre vonatkozó adatot, ezért a Bizottság kénytelen volt az alaprendelet 18. cikkével összhangban az exportárak megállapításához a rendelkezésre álló tényeket figyelembe venni. Továbbá bizonyos exportőrök (Líbia, Észtország) a vizsgálat egészét tekintve sem mutattak megfelelő együttműködést. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a magatartás megalapozatlanul magas kötelezettségvállalások veszélyét rejti magában, illetve a megfelelő ellenőrzést biztosító garanciák nem elégségesek.

(145) A fenti okok miatt arra a következtetésre jutottak, hogy a végleges ténymegállapítások nyilvánossá tételét követően felajánlott kötelezettségvállalások egyikét sem lehet elfogadni.

(146) Ennek megfelelően tájékoztatták az érdekelt feleket, és az érintett exportőrök számára részletesen kifejtették a felajánlott kötelezettségvállalások elutasításának okait. A Bizottság a tanácsadó bizottsággal konzultációt folytatott,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) A Bizottság a 31021010 és 31021090 KN-kód alá tartozó, Bulgáriából, Észtországból, Fehéroroszországból, Horvátországból, Líbiából, Litvániából, Romániából és Ukrajnából importált karbamidra (vizes oldatban is) végleges dömpingellenes vámot vet ki.

(2) A fenti 1. cikkben leírt terméknek a vámolás előtti, közösségi határparitáson számított, nettó árára a következő végleges dömpingellenes vámtételek alkalmazandók:

Származási ország | Gyártó vállalat | Végleges dömpingellenes vám (euró/t) | kiegészítő TARIC-kód |

Fehéroroszország | Valamennyi vállalat | 7,81 | - |

Bulgária | Valamennyi vállalat | 21,43 | A999 |

Horvátország | Valamennyi vállalat | 9,01 | - |

Észtország | Valamennyi vállalat | 11,45 | - |

Líbia | Valamennyi vállalat | 11,55 | - |

Litvánia | Valamennyi vállalat | 10,05 | - |

Románia | S.C. Amonil SA, Slobozia | 7,20 | A264 |

Petrom SA, Sucursala Doljchim Craiova, Craiova | 6,18 | A265 |

Sofert SA, Bacau | 8,01 | A266 |

Más vállalatok | 8,01 | A999 |

Ukrajna | Open Joint Stock Company Cherkassy Azot, Cherkassy | 16,27 | A268 |

Joint Stock Company DniproAzot, Dniprodzerzinsk | 8,85 | A269 |

Más vállalatok | 16,84 | A999 |

(3) Azokban az esetekben, amikor az áru a szabad forgalomba kerülés előtt megsérül, és ezért a ténylegesen fizetett vagy fizetendő árat a Közösségi Vámtarifa létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 22-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet [6] 145. cikke szerinti vámérték meghatározása érdekében felosztják, a fenti 2. cikk alapján számított dömpingellenes vámtétel összegét a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár felosztásának megfelelő százalékkal kell csökkenteni.

(4) Eltérő rendelkezések hiányában a hatályban lévő vámokat kell alkalmazni.

2. cikk

(1) Az import mentesül az 1. cikkben megállapított dömpingellenes vám hatálya alól, amennyiben az adott import megfelel a (2) bekezdés rendelkezéseinek, és az alább megnevezett, a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalást tevő vállalat által termelt és a közvetlenül importőrként működő első független közösségi félnek exportált (szállított és számlázott) termékről van szó.

Ország | Vállalat | kiegészítő TARIC-kód |

Bulgária | Chimco AD, Shoze az Mezdra, 3037 Vratza | A272 |

(2) a) Egy kötelezettségvállalás alapján szabad forgalomba bocsátásra feljogosító nyilatkozat felmutatásakor a dömpingellenes vám alól való mentesség csak az (1) bekezdésben felsorolt vállalat által kibocsátott érvényes kereskedelmi számlának a tagállam vámhatóságai számára történő felmutatása esetén érvényes.

b) A kötelezettségvállalási számla megfelel a Bizottság által elfogadott kötelezettségvállalásban az ilyen típusú számlákra vonatkozóan megjelölt követelményeknek, amelyek közül a legfontosabbak a mellékletben találhatók.

c) A dömpingellenes vámmentesség feltétele továbbá az, hogy a vámolásra kerülő termékek pontosan megfeleljenek a kereskedelmi számlában szereplő leírásnak.

(3) Az említett kötelezettségvállalási számla kíséretében érkező importárut az (1) bekezdésben megadott kiegészítő TARIC-kód alatt kell bejelenteni.

3. cikk

Az 1497/2001/EK rendelet alapján biztosított ideiglenes dömpingellenes vámból befolyó összegeket a 31021010 és 31021090 KN-kód alá tartozó karbamid (vizes oldatban is) Bulgáriából, Észtországból, Fehéroroszországból, Horvátországból, Líbiából, Litvániából, Romániából és Ukrajnából származó importjára kivetett végleges vámnak megfelelően véglegesen be kell szedni.

A végleges vám fölötti összegeket fel kell szabadítani.

4. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2002. január 17-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. Piqué i Camps

[1] HL L 56., 1996.3.6, 1. o. A legutóbb a 2238/2000/EK rendelettel (HL L 257., 2000.10.11., 2. o.) módosított rendelet.

[2] HL L 197., 2001.7.21, 4. o.

[3] Európai Közösségek - Indiából származó pamut ágynemű importjára vonatkozó dömpingellenes vám - AB-2000-13 -Fellebbviteli Testület beszámolója, 2001.3.1

[4] Az Oroszországból származó karbamid importjára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló, 2001. május 7-i 901/2001/EK tanácsi rendelet (HL L 127., 2001.05.09, 11. o.).

[5] Commission of the European CommunitiesDirectorate-General TradeTERV 00/13Rue de la Loi/Wetstraat 200B-1049 Brussels

[6] HL L 253., 1993.10.11., 1. o. A legutóbb a 993/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 141., 2001.5.28, 1. o. módosított rendelet.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A Közösség számára kötelezettségvállalás keretében eladott karbamidot kísérő kereskedelmi számlán a következőket kell feltüntetni:

1. Fejléc: "KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS KERETÉBEN ÉRTÉKESÍTETT ÁRUT KÍSÉRŐ KERESKEDELMI SZÁMLA"

2. A 2. cikk (1) bekezdésében említett, kereskedelmi számlát kibocsátó vállalat neve.

3. A kereskedelmi számla száma.

4. A kereskedelmi számla kiállításának dátuma.

5. A kiegészítő TARIC-kód, amely alapján a számlán szereplő áru a Közösség határán vámolásra kerül.

6. Az áru pontos leírása, amely magában foglalja:

- a termék kódszámát (PCN)

- a PCN-nek megfelelő termékleírást (pl. "PCN 1 ömlesztett karbamid", "PCN 2 csomagolt karbamid")

- a termék vállalaton belüli kódszámát (CPC) (ha van ilyen)

- a KN-kódot

- a mennyiséget (tonnában).

7. Az eladási feltételek leírása, amely magában foglalja:

- a tonnánkénti árat

- az alkalmazandó fizetési feltételeket

- az alkalmazandó szállítási feltételeket

- valamennyi árengedményt.

8. Az importőrként működő vállalat neve, amelyre a vállalat közvetlenül kiállítja a számlát.

9. A kötelezettségvállalási számlát kiállító vállalat hivatalos képviselőjének neve, illetve az általa aláírt következő nyilatkozat:

"Alulírott ... tanúsítom, hogy az e számlán megjelölt árunak a (vállalat neve) által az Európai Közösségbe közvetlenül export útján történő értékesítése a (vállalat neve) által felajánlott és az Európai Közösségek Bizottsága által (az 1497/2001/EK rendelettel) elfogadott kötelezettségvállalás keretében, illetve feltételeinek megfelelően történik. Ezennel kijelentem, hogy e számla adatai teljesek és a valóságnak megfelelnek."

--------------------------------------------------