44/2003. (IX. 26.) AB határozat
a 19/2003. (I. 23.) OVB határozat ellen benyújtott kifogás tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése tárgyában hozott határozata ellen benyújtott kifogás alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 19/2003. (I. 23.) OVB határozatát helybenhagyja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
A Hajrá Magyarország! Mozgalom aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OVB) azzal, hogy ügydöntő országos népszavazást kíván kezdeményezni a következő kérdésben:
"Egyetért-e azzal, hogy külföldi magánszemély termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát az Európai Unióval kötendő csatlakozási szerződésben megállapított átmeneti mentesség lejártáig ne szerezhesse meg?"
Az OVB az aláírásgyűjtő ívet és a konkrét kérdést (a továbbiakban: hitelesítésre benyújtott kérdés) a 136/2002. (VII. 19.) OVB határozatában hitelesítette. Az OVB ezen határozatával szemben kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. A kifogás alapján az Alkotmánybíróság az OVB határozatát megsemmisítette és az OVB-t új eljárásra utasította [74/2002. (XII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 447.]
Az új eljárás során az OVB 19/2003. (I. 23.) OVB határozatában az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. E határozatában az OVB megállapította, hogy az Alkotmány 79. §-ával elrendelt országos népszavazás megelőzi a választópolgárok által kezdeményezett országos népszavazást, amennyiben az azokban szereplő kérdések egymást átfedő tartalmúak, s az OVB álláspontja szerint az Alkotmány 79. §-ában foglalt népszavazási kérdés már úgynevezett védett kérdés a hitelesítésre benyújtott kérdéssel szemben.
A kifogást tevő a 19/2003. (I. 23.) OVB határozat ellen emelt kifogásában úgy vélekedett, hogy az általa hitelesítésre benyújtott kérdés tartalmában nem azonos az Alkotmány 79. §-a által megfogalmazott kérdéssel, hanem annak "előkérdéseként" fogható fel, így nem képezi akadályát az Alkotmány 79. §-a alapján tartott népszavazásnak, s nem tekinthető az Alkotmány módosítására irányuló kezdeményezésnek sem. Kifejtette, hogy a hitelesítésre benyújtott kérdés alapján tartott népszavazás eredményeképpen az Országgyűlés arra lenne köteles, hogy olyan törvényt alkosson, amely alapján külföldi magánszemély termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát a csatlakozási szerződésben megállapított átmeneti mentesség lejártáig nem szerezheti meg.
II.
Az Alkotmánybíróság a 19/2003. (I. 23.) OVB határozat ellen benyújtott kifogást az Alkotmány, a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) és az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) alábbi rendelkezései alapján vizsgálta meg:
"28/C. § (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: (...)
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,"
"79. § Ügydöntő országos népszavazást kell tartani a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő, a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozásáról. E népszavazás időpontja: 2003. április 12. A népszavazásra bocsátandó kérdés: 'Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?' "
"10. § Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha
a) a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe,
b) a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani,
c) a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek,
d) az aláírásgyűjtő ív nem felel meg a választási eljárásról szóló törvényben foglalt követelményeknek."
Ve.:
"130. § (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő tizenöt napon belül lehet - az Alkotmánybírósághoz címezve - az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. (...)
(3) Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új eljárásra utasítja."
Az Alkotmánybíróság határozata meghozatala során az alábbi nemzetközi szerződésekre volt figyelemmel:
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány:
X. melléklet 3. pont
"(2) Az Európai Unió alapját képező szerződésekben foglalt kötelezettségek ellenére Magyarország a csatlakozás időpontjától számított hét éven keresztül fenntarthatja az ezen okmány aláírása időpontjában hatályos jogszabályaiban foglalt, a nem Magyarországon lakó vagy nem magyar állampolgár természetes személyek, illetve a jogi személyek általi, mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó tilalmat. Valamely tagállam állampolgára, illetve egy másik tagállam jogszabályai szerint létrehozott jogi személy a mezőgazdasági földterület megszerzése vonatkozásában nem részesíthető kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amilyenben a csatlakozási szerződés aláírása napján részesült. Valamely tagállam állampolgárára nem vonatkozhatnak szigorúbb korlátozások, mint a harmadik országok állampolgáraira.
Egy másik tagállam azon állampolgárai, akik önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan jogszerűen Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet, nem tartoznak az előző albekezdés rendelkezéseinek hatálya alá, és rájuk nem alkalmazható más szabály és eljárás, mint amelyet Magyarország állampolgáraira kell alkalmazni."
Az 1987. évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben, az 1969. évi május hó 23. napján kelt nemzetközi szerződés kihirdetéséről (a továbbiakban: bécsi egyezmény):
"18. Cikk (...)
Az állam tartózkodni köteles azoktól a cselekményektől, amelyek meghiúsítanák a szerződés tárgyát és célját, midőn
a) megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával írta alá a szerződést vagy cserélte ki a szerződést létrehozó okiratokat, mindaddig, amíg nem válik nyilvánvalóvá az a szándéka, hogy a szerződésnek nem válik részesévé, vagy
b) kifejezte azt, hogy a szerződés reá nézve kötelező hatályát elismeri, mindaddig, amíg a szerződés hatályba nem lép, és feltéve, hogy e hatálybalépést indokolatlanul nem késleltetik."
III.
1. Az Alkotmánybíróság hatáskörét a jelen ügyben az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. §
h) pontjában foglaltak alapján a Ve. 130. §-a határozza meg.
Az Alkotmánybíróság eljárása az OVB határozatai ellen benyújtott kifogások elbírálása során jogorvoslati eljárás. A jogorvoslati eljárásban az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, hogy a beérkezett kifogások megfelelnek-e a Ve. 78. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, továbbá hogy az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítési eljárásában az Alkotmánynak és az irányadó törvényeknek megfelelően járt-e el. Eljárása során az Alkotmánybíróság e feladatát alkotmányos jogállásával és rendeltetésével összhangban látja el. [25/1999. (VII. 7.) AB határozat, ABH 1999,251,256.]
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sem a Ve., sem más törvény nem rendelkezik ugyanazon népszavazási kérdés hitelesítéséről szóló második OVB határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről vagy annak kizárásáról, azonban az Alkotmánybíróság 36/2003. (VI. 26.) AB határozatában foglaltak alapján "[a]bból (...), hogy a Ve. nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kifogást tevő az ismételt eljárásban született OVB határozat ellen jogorvoslattal éljen, az következik, hogy egészen addig, amíg a törvényhozó nem határozza meg a megismételt eljárásra vonatkozó speciális szabályokat, a Ve. 130. § (1) bekezdése az irányadó, amely alapján az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos minden döntése ellen kifogás nyújtható be az Alkotmánybírósághoz." (ABK 2003. június-július 432, 434.) Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően folytatta le eljárását a jelen ügyben is.
2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem tekinthető "egymást átfedő tartalmúnak" az Alkotmány 79. §-ban található és a hitelesítésre benyújtott kérdés, mivel az előbbi a csatlakozás tényére, az utóbbi azonban a külföldi magánszemélyek mezőgazdasági termőföld, valamint védett természeti terület tulajdonának megszerzésére vonatkozik.
Az Alkotmánybíróság azonban figyelemmel volt arra, hogy a 37/2003. (IV. 15.) OGY határozat által kapott felhatalmazás alapján a Kormány 2003. április 16-án - a Magyar Köztársaság részéről - aláírta a Cseh Köztársaságnak, az Észt Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést (a továbbiakban: csatlakozási szerződés).
A csatlakozási szerződés alapján a csatlakozást követő hét évig Magyarország fenntarthatja a külföldi állampolgárok, valamint a belföldi és külföldi jogi személyek mezőgazdasági termőföldtulajdon-szerzésére vonatkozó törvényi tilalmakat [csatlakozási szerződés X. Melléklet 3. pont (2)]. Ez az átmeneti mentesség azonban nem vonatkozik a védett természeti területekre.
3. Az Alkotmánybíróság a 36/2003. (VI. 26.) AB határozatában rámutatott arra, hogy "[a] csatlakozási szerződés 2004. május 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy a csatlakozási szerződést addig az időpontig valamennyi szerződő fél - alkotmányos rendjének megfelelően - megerősíti és a megerősítő okiratot letétbe helyezi [csatlakozási szerződés 2. Cikk]. A Magyar Köztársaság részéről a magyar Kormány a 37/2003. (IV. 15.) OGY határozatban kapott felhatalmazás alapján, 2003. április 16-án a csatlakozási szerződést aláírta. A már aláírt nemzetközi szerződéseket a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény sajátos, a részes államok számára nemzetközi kötelezettséget teremtő védelemben részesíti. A bécsi egyezmény - a szerződés tárgyának és céljának a hatálybalépés előtti meghiúsításától való tartózkodási kötelezettségről szóló - 18. Cikke értelmében a Magyar Köztársaság tartózkodni köteles minden olyan cselekménytől, amely meghiúsítaná a már aláírt nemzetközi szerződés tárgyát és célját. Miután a Magyar Köztársaság a csatlakozási szerződést aláírta, ez a nemzetközi-kötelezettség már fennáll.
Az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem tartható országos népszavazás hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról." (ABK 2003. június-július 432,434-435.)
Mindezek alapján a jelen ügyben is megállapítható, hogy mivel a hitelesítésre benyújtott kérdés alapján tartott népszavazás a bécsi egyezmény 18. Cikkében foglalt nemzetközi kötelezettségre vonatkozna, a vizsgált kérdésben az Alkotmány 28/C. § (5) bekezdés b) pontja alapján kizárt a népszavazás.
A fenti indokok alapján az Alkotmánybíróság a 19/2003. (I. 23.) OVB határozatot helybenhagyta. Az Alkotmánybíróság figyelemmel az OVB határozat Magyar Közlönyben való megjelenésére, elrendelte e határozat Magyar Közlönyben való közzétételét.
Dr. Holló András s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Harmathy Attila s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Bihari Mihály s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,
alkotmánybíró
Alkotmánybírósági ügyszám: 138/H/2003.