53/2004. (XII. 10.) AB határozat

Siófok Város Önkormányzatának a Siófok város helyi építési szabályzatáról szóló 12/1999. (IV. 23.) számú rendelete 39. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendelet alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Siófok Város Önkormányzatának a Siófok város helyi építési szabályzatáról szóló 12/1999. (IV. 23.) számú rendelete 39. § (2) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője Siófok Város Önkormányzatának a Siófok város helyi építési szabályzatáról szóló 12/1999. (IV. 23.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 39. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozó a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel az Ör. 39. § (2) bekezdésével kapcsolatos törvényességi felhívásában foglaltakkal a képviselő-testület nem értett egyet.

Az indítványozó az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.), valamint a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről szóló 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírásait sértőnek tartja az Ör. azon előírását, amely - néhány kivétellel - megtiltja az építési tevékenységet a nyári időszakban. A képviselő-testület álláspontjával ellentétben, mely szerint "az Ét. 38-43. §-ai-ban szabályozott építőipari kivitelezési tevékenység - környezetvédelmi és idegenforgalmi célú - időleges korlátozásáról van szó", az indítványozó szerint "az építési munkák nyári időszakban való megtiltása tartalmilag építési tilalmatjelent, aminek azonban... nincsenek meg az ... [Ét.] 20. § (1) bekezdésében írt anyagi feltételei, és az elrendelés az Ét. 20. § (3) bekezdése szerinti eljárási, formai szabálynak sem felel meg". Az Ör. 39. § (2) bekezdése ezért az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, továbbá korlátozza az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot.

II.

1. Az Alkotmány rendelkezései:

"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."

"44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. Az Ét. érintett rendelkezései:

"20. § (1) A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében az érintett területre változtatási, telekalakítási, illetőleg építési tilalom (a továbbiakban együtt: tilalom) rendelhető el.

(3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel elrendelt tilalmat vagy annak megszüntetését - a változtatási tilalom kivételével az első fokú építésügyi hatóság az érintettekkel határozattal közli.

(4) A természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében törvényben meghatározott esetekben az arra illetékes államigazgatási szerv megkeresésére, az építésügyi hatóságnak határozattal el kell rendelnie a telekalakítási, illetőleg építési tilalmat.

(5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik.

"62. § (2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy a) a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályait, rendelettel állapítsa meg."

3. Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezése: "39. § (2) A Balaton-part és a 7-es főút közötti területen július 1. és augusztus 31. között - az élet- és balesetveszély-, valamint a hibaelhárítási, továbbá a halaszthatatlan városrekonstrukciós munkák kivételével - építési tevékenységet folytatni nem szabad."

III.

Az indítvány megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság az indítvány elbírálásához először a vitatott rendelkezés jelentését tisztázta. Az indítványozó az alkotmányellenességet arra alapította, hogy a támadott rendelkezés - tartalma alapján - építési tilalom. Az önkormányzat érvelése szerint azonban ebben az esetben nem építési tilalomról, hanem kizárólag "az Ét. 38-43. §-aiban szabályozott építőipari kivitelezési tevékenység - környezetvédelmi és idegenforgalmi célú - időleges korlátozásáról van szó".

Az Ét. az építési munka mint gyűjtőfogalom alatt a következő tevékenységeket érti: telekalakítás, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, lebontása, elmozdítása, illetve használatbavétele, fennmaradása vagy a rendeltetésének megváltoztatása [34. § (1) bekezdése]. Az Ét. taxatíve meghatározza azt is, hogy az építési tilalom alá eső területeken - a tilalom ellenére - milyen építési munkák végezhetők el mégis. Ezek: a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési; a bontási; az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési; a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a területjövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák; továbbá a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m2-rel történő bővítése és felújítása [22. § (2) bekezdése].

Az Alkotmánybíróság értelmezésében az Ör. érintett rendelkezése, amely az élet- és balesetveszély, valamint a hibaelhárítási, továbbá a halaszthatatlan városrekonstrukciós munkák kivételével megtilt mindenféle más építési tevékenységet, tartalmát tekintve építési tilalomnak minősül. Az Alkotmánybíróság szerint ebből a szempontból irreleváns, hogy a tilalom elrendelésének mi a célja és milyen időtartamra szól.

2. Az önkormányzat jogalkotási hatáskörét az Alkotmány, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) és az Ötv. szabályozza. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. A Jat. meghatározza a jogforrási hierarchiát [1. § (1)-(2) bekezdése] és megállapítja az önkormányzati rendeletalkotás kereteit is, miszerint az önkormányzat törvény, törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján, illetve a magasabb szintű jogszabályban nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére alkothat rendeletet (10. §) . Az Ötv. 16. § (1) bekezdése lényegében ez utóbbi szabályozást ismétli meg.

Az indítvány alapján az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a támadott rendelkezéssel érintett tárgykörben van-e törvényi vagy más magasabb jogforrási szintű szabályozás; illetőleg annak megalkotására az önkormányzatnak volt-e felhatalmazása. Az Alkotmánybíróság megállapította: törvény, illetőleg miniszteri rendelet rendezi azokat a társadalmi viszonyokat, amelyeket az önkormányzati rendelet is szabályoz. Az Ét. kimondja ugyanis, hogy településrendezési feladatok megvalósítása és természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében rendelhető el - egyebek mellett - az építési tilalom [20. § (1) bekezdés]. Az Ét. értelmében az építési tilalmat - beleértve a településrendezési feladatok megvalósulása érdekében önkormányzati rendelettel elrendelt tilalmat is - határozattal kell közölni, illetőleg elrendelni [20. § (3) és (4) bekezdései]. Az Ét. - miként az Alkotmánybíróság a fentiekben már idézte - azt is meghatározza, hogy az építési tilalom alá eső területen milyen építési munkák végezhetők [22. § (2) bekezdés a)-e) pontok]. Az Ét. felhatalmazza a minisztert, hogy az építési tilalom elrendelése részletes szakmai szabályait rendeletben állapítsa meg [62. § (2) bekezdése]. E felhatalmazás alapján került kiadásra a Rendelet. A Rendelet - egyebek mellett - meghatározza az építési tilalom elrendelése ügyében első és másodfokon eljáró szerveket [1. § (2) bekezdés], a tilalom érvényességét (2. §), kérelemre induló eljárás esetén a kérelem tartalmát és mellékleteit (3. §), a tilalmat elrendelő határozat tartalmát (4. §) és az értesítendők körét (5. §), valamint a tilalom megszüntetése esetén követendő eljárást (6. §) . Az önkormányzatok az Ét.-ben kizárólag arra kaptak jogalkotói felhatalmazást, hogy településrendezési feladatok megvalósulása érdekében rendeljenek el meghatározott területen építési tilalmat [20. § (3) bekezdés].

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította: Siófok Város Önkormányzata az Ör. 39. § (2) bekezdésében a környezetvédelmi és idegenforgalmi célból, az Ét. és a Rendelet előírásaitól eltérő építési tilalom kimondásával túllépte a Jat. 10. §-ában és az Ötv. 16. § (1) bekezdésében szabályozott rendeletalkotási jogkörét. A törvényi felhatalmazás nélkül, magasabb szintű jogszabályokkal ellentétes önkormányzati rendeleti rendelkezés az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, ezért az Ör. 39. § (2) bekezdését az Alkotmánybíróság megsemmisítette.

3. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság az indítvánnyal érintett rendelkezést az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésének megsértése miatt megsemmisítette, eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.; 27/1993. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 444, 451.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 420, 423.; 21/2001. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2001, 231, 236.], annak az Alkotmány 13. § (1) bekezdésével való összefüggését már nem vizsgálta.

Az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben történő közzétételt az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a alapján rendelte el.

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 535/H/2000.