32020R1208[1]

A Bizottság (EU) 2020/1208 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 7.) a tagállamok által az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási folyamatairól és felülvizsgálatáról, valamint a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1208 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. augusztus 7.)

a tagállamok által az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási folyamatairól és felülvizsgálatáról, valamint a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

TÁRGY, ALKALMAZÁSI KÖR ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az (EU) 2018/1999 végrehajtási rendeletnek az alábbiak tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályokat állapítja meg:

a) tagállami jelentéstétel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekről, az árverésből származó bevételek felhasználásáról, valamint a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásról az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének megfelelően;

b) tagállami jelentéstétel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékről, az üvegházhatású gázok jegyzékéről, valamint az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról és -elnyelésekről az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének megfelelően;

c) a nemzeti nyilvántartási rendszerek létrehozására, működtetésére és működésére vonatkozó követelmények meghatározása az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikkének megfelelően;

d) az átfogó felülvizsgálat elvégzésének ütemezése és eljárása az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének megfelelően;

e) tagállami jelentéstétel a szakpolitikák és az intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti rendszereiről az (EU) 2018/1999 rendelet 39. cikkének megfelelően.

2. cikk

Alkalmazási kör

Ezt a rendeletet a tagállamok által benyújtott, a 2021. és az azt követő évekre vonatkozóan megadandó adatokat tartalmazó jelentésekre kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "egységes jelentéstételi táblázat" vagy "EJT": az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó információk feltüntetésére szolgáló táblázat, amelyet a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló Részes Felek Konferenciája által elfogadott 5/CMA.3. határozat (a továbbiakban: az 5/CMA.3. határozat) I. melléklete tartalmaz;

2. "referenciamegközelítés": az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) referenciamegközelítése, ahogyan az az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékére vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban (a továbbiakban: a 2006. évi IPCC-iránymutatások) szerepel;

3. "1. számú megközelítés": a bizonytalansági értékek megbecslésének a 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott alapvető módszere;

4. "kulcskategória": olyan kategória, amelynek jelentős hatása van egy tagállam vagy az Unió üvegházhatásúgáz-jegyzékének egészére a kibocsátások és az elnyelések abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az elnyelések tendenciája vagy a kibocsátások és az elnyelések bizonytalansága terén;

5. "ágazati megközelítés": a 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott ágazati IPCC-megközelítés;

6. "az üvegházhatású gázok jegyzékeihez kapcsolódó dokumentumokra vonatkozó ismertető": a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló Részes Felek Konferenciája által a 18/CMA.1. határozat alapján elfogadott 5/CMA.3. határozat V. mellékletében foglalt ismertető;

7. "átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások": a fellépésnek és a támogatásnak a Párizsi Megállapodás 13. cikkében említett átláthatósági keretrendszerére vonatkozó módozatok, eljárások és iránymutatások az UNFCCC Feleinek - a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló - Konferenciája által elfogadott 18/CMA.1. határozat mellékletében foglaltak szerint;

8. "az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások": az (EU) 2020/1044 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 1 ) 3. cikkében meghatározott iránymutatások;

9. "újraszámolás": az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozóan a korábban benyújtott jegyzékekben megadott értékek újbóli megbecslésére irányuló eljárás, amelynek lefolytatására a módszerek változása, a kibocsátási tényezők és a tevékenységre vonatkozó adatok összegyűjtésében és felhasználásában bekövetkezett változások, illetve új forrás- és nyelőkategóriák felvétele miatt kerül sor, az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően.

II. FEJEZET

TAGÁLLAMI JELENTÉSTÉTEL AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁST CÉLZÓ NEMZETI FELLÉPÉSEKRŐL, AZ ÁRVERÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEKRŐL, VALAMINT A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSRÓL

4. cikk

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekre vonatkozó információk

A tagállamok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépéseikre vonatkozóan az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet I. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

5. cikk

Az árverésből származó bevételek felhasználására vonatkozó információk

A tagállamok a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételekre vonatkozóan az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet II. mellékletében meghatározott formátumoknak megfelelően jelentik be.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az első albekezdésben említett információk nem elég részletesek a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésének való megfelelés értékeléséhez, a Bizottság felkéri az érintett tagállamot, hogy kellően részletes információk megadásával ismételten nyújtsa be a jelentést. Ezt az ismételt benyújtást a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül kell megtenni.

6. cikk

A fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásra vonatkozó információk

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. melléklete 2. része a) pontjának i. alpontjában említett, a tagállam által mozgósított állami pénzügyi erőforrásokra vonatkozó kvantitatív adatokat, valamint az ugyanazon melléklet 2. része a) pontjának iii. alpontjában említett, a tagállam által az UNFCCC keretében a fejlődő országokat megcélzó államilag finanszírozott technológiaátadási és kapacitásépítési projektekkel kapcsolatban végzett tevékenységekről rendelkezésre álló információkat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) által a Hitelinformációs Rendszer felé történő jelentéstétel céljára bevezetett egységes táblázatos formátumnak vagy az e rendelet III. mellékletében meghatározott formátumoknak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. melléklete 2. része a) pontjának ii. alpontjában említett, a kvantitatív adatok kiszámítására használt módszert ismertető kvalitatív módszertani információt az e rendelet IV. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(3) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. melléklete 2. részének b) pontjában említett, a nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információkat az e rendelet V. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

III. FEJEZET

TAGÁLLAMI JELENTÉSTÉTEL AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁRA VONATKOZÓ, MEGKÖZELÍTŐLEGES ADATOKAT TARTALMAZÓ JEGYZÉKEKRŐL, AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK JEGYZÉKEIRŐL ÉS AZ ELSZÁMOLT ÜVEGHÁZHATÁSÚGÁZ-KIBOCSÁTÁSOKRÓL ÉS -ELNYELÉSEKRŐL

7. cikk

Jelentéstétel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről

(1) A tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékeikkel kapcsolatban az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet VI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be:

a) a kategóriák olyan szintű bontásában, amely tükrözi az X-1. évhez kapcsolódó becslések elkészítéséhez rendelkezésre álló, az adott tevékenységre vonatkozó adatokat és módszereket;

b) külön oszlopokban feltüntetve a 2003/87/EK irányelv, illetve az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások megoszlását, az adatok rendelkezésre állása esetén forráskategóriák szerinti bontásban.

(2) A tagállamok magyarázattal szolgálnak többek között azt illetően, hogy mik a fő okai a VI. mellékletben meghatározott formátum szerint bejelentett kibocsátások és elnyelések tekintetében az üvegházhatású gázok legutóbb bejelentett végleges jegyzékében foglaltakhoz képest megfigyelhető főbb változásoknak.

8. cikk

Az üvegházhatású gázok jegyzékeire vonatkozó jelentéstétel általános szabályai

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében említett információkat oly módon jelentik be, hogy az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásoknak és az e rendeletben előírt szabályoknak megfelelően:

a) kitöltik az egységes jelentéstételi táblázatokat, amelyek a megfelelő szoftver rendelkezésre állásától függően tartalmazzák a több munkalapos vagy XML (Extensible Markup Language, azaz bővíthető jelölőnyelv) formátumban összeállított adatfájlok teljes készletét, lefedve ezzel az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti tagállami földrajzi hatókört;

b) benyújtják az e rendelet 9-23. cikkében előírt információkat.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében említett, a nemzeti jegyzékről szóló jelentésüket (a továbbiakban: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés, NJJ) az üvegházhatású gázok jegyzékeihez kapcsolódó dokumentumokra vonatkozó ismertető alapján és az e rendeletben előírt szabályok szerint állítják össze. A tagállamok az e rendelet 9., 10., 12. és 14-18. cikke értelmében bejelentett információkat belefoglalják a nemzeti jegyzékről szóló jelentésükbe vagy egy ahhoz csatolt külön mellékletbe, és a VII. mellékletnek megfelelően egyértelműen feltüntetik, hogy hol szerepeltetik a szóban forgó információkat.

9. cikk

Jelentéstétel az újraszámolásokról

A tagállamok jelentést tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátására és elnyelésére vonatkozó értékek tekintetében az 1990., a 2005. és az X - 3. évben elvégzett újraszámolásnak az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének d) pontjában említett okairól, valamint a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben foglalt értékek újraszámolásának szentelt összefoglaló fejezet összeállítása révén igazolják, hogy az idősorok konzisztenciája a jelentésben szereplő valamennyi év vonatkozásában biztosított.

10. cikk

Jelentéstétel az ajánlások végrehajtásáról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének g) pontjában említett, a jegyzékben szereplő becslések javítása érdekében tett lépésekre vonatkozó információkat az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott formátumoknak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett jelentésükben kitérnek mind az első ízben a legutóbbi felülvizsgálati jelentésben felvetett kérdésekre, mint pedig azokra a kérdésekre, amelyek már a korábbi felülvizsgálati jelentésekben is felmerültek.

11. cikk

Jelentéstétel a jegyzékkészítési módszerekről, a kibocsátási tényezőkről és az uniós kulcskategóriák kapcsolódó módszertani leírásairól

(1) A tagállamok az uniós jegyzékről szóló, az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének m) pontjában említett jelentés elkészítéséhez a következő információkat szolgáltatják:

a) az uniós kulcskategóriák esetében használt módszerekre és kibocsátási tényezőkre vonatkozó, az egységes jelentéstételi táblázatok megfelelő XML-fájljaiban feltüntetendő összefoglaló információk;

b) azon uniós kulcskategóriák esetében, amelyek vonatkozásában az egységes jelentéstételi táblázatok nem tartalmaznak információkat a módszerekről és a kibocsátási tényezőkről, az e rendelet IX. mellékletének 3. része szerinti információk;

c) az uniós kulcskategóriákra vonatkozó naprakész összefoglaló módszertani leírások a IX. melléklet 4. részében meghatározott formátumnak megfelelően.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel céljára a tagállamok rendelkezésére bocsátja a következőket:

a) október 31-ig a legújabb uniós kulcskategóriák jegyzékét a IX. melléklet 1. részében meghatározott formátumnak megfelelően;

b) február 28-ig a (2) bekezdés a) pontjában említett, aktualizált jegyzéket, kiemelve a változásokat;

c) október 31-ig a jegyzékkészítési módszerekre, a kibocsátási tényezőkre és az összefoglaló módszertani leírásokra vonatkozó információkat, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek, a IX. melléklet 2. részében meghatározott formátumnak megfelelően;

d) február 28-ig a (2) bekezdés c) pontjában említett, aktualizált információkat.

12. cikk

Jelentéstétel a bizonytalanságról és a teljességről

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének m) pontja alapján legalább az 1. számú megközelítés szerinti bizonytalanságbecsléseket bejelentik az e rendelet X. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően.

(2) A tagállamok a nemzeti jegyzékről szóló jelentésükben bejelentik az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének m) pontjában említett, az általános teljességi értékelésre vonatkozó információkat, feltüntetve a következőket:

a) azon kategóriák, amelyeket az átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások szerint "nem becsültként" jelentettek, valamint részletes magyarázatok e jelölésmód használatára vonatkozóan, különösen azokban az esetekben, amelyekre nézve az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások meghatároznak az üvegházhatású gázok mennyiségének megbecslésére szolgáló módszereket;

b) az üvegházhatású gázok jegyzékének földrajzi hatóköre, továbbá az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti földrajzi hatókör, illetve az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti földrajzi hatókör közötti esetleges különbségek.

13. cikk

Jelentéstétel a mutatókról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének e) pontjában említett mutatókra vonatkozó információkat a XI. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

14. cikk

Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének h) pontjában említett információkat az e rendelet XII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének i) pontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be.

15. cikk

Jelentéstétel a légszennyező anyagok tekintetében bejelentett adatok összhangjáról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. része j) pontjának i. alpontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat, valamint az adatoknak az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének b) pontja szerinti következetességére vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be, feltüntetve a következőket:

a) annak értékelése, hogy a tagállamok által az (EU) 2016/2284 irányelv alapján benyújtott jegyzékekben a szén-monoxid (CO), a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx) és az illékony szerves vegyületek kibocsátására vonatkozóan megadott becslések összhangban vannak-e azokkal a megfelelő becslésekkel, amelyeket az üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti jegyzékei tartalmaznak;

b) azoknak az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti jelentéseknek a benyújtási időpontjai, amelyeket összevetettek az (EU) 2018/1999 rendelet szerint benyújtott jegyzékekkel.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett ellenőrzés eredménye +/- 5 %-ot meghaladó eltérést mutat egy adott légszennyező anyagnak az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti és az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti összkibocsátása között, nem számítva a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból (LULUCF) eredő kibocsátásokat, akkor az érintett tagállam az (1) bekezdés szerinti szöveges tájékoztatáson túlmenően további információkat szolgáltat a szóban forgó légszennyező anyagról az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett, +/- 5 %-ot meghaladó eltérés a hibás adatok helyesbítéséből, illetve az egyes jogi eszközök földrajzi hatókörének vagy alkalmazási területének különbözőségéből adódik, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy csupán az (1) bekezdésben említett információkat jelentik be.

16. cikk

Jelentéstétel a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban bejelentett adatok összhangjáról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. része j) pontjának ii. alpontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be, feltüntetve a következőket:

a) a tagállam által elvégzett ellenőrzések a részletesség szintje, az összevetett adatkészletek és jelentések tekintetében;

b) az ellenőrzések legfontosabb eredményei és a leglényegesebb eltérések magyarázatai;

c) tájékoztatás arról, hogy az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 6. cikkének (1) bekezdése alapján az üzemeltetők által összegyűjtött adatokat felhasználták-e, és ha igen, hogyan;

d) amennyiben az ellenőrzéseket nem végezték el, annak indokolása, hogy azokat miért nem tekintették relevánsnak.

17. cikk

Jelentéstétel az energiastatisztikákkal való összhangról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. része j) pontjának iii. alpontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be, feltüntetve az üvegházhatású gázok jegyzékében szereplő adatok alapján kiszámított referenciamegközelítés és az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 4. cikke és B. melléklete szerint bejelentett energiastatisztikák alapján kiszámított referenciamegközelítés közötti különbséget.

(2) A tagállamok e rendelet XIV. mellékletének megfelelően jelentik be a mennyiségre vonatkozó információkat és azoknak az (1) bekezdésben említett, +/- 2 %-ot meghaladó mértékű különbségeknek a magyarázatát, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok teljes látható nemzeti felhasználásában mutatkoznak az X-2. évre vonatkozóan, összesített szinten, a fosszilis tüzelőanyagok valamennyi kategóriája tekintetében.

18. cikk

Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerek vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek leírásában bekövetkező változásokról

Ha az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének k), illetve l) pontjában említett nemzeti nyilvántartási rendszereik, illetve - adott esetben - nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeik leírásában a nemzeti jegyzékről szóló jelentés legutóbbi benyújtása óta nem történt változás, ezt a tényt a tagállamok a nemzeti jegyzékről szóló jelentés megfelelő fejezeteiben egyértelműen közlik.

19. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletének 2. részében felsorolt üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátásait - az (EU) 2018/842 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatályon belül és az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének a) pontjában említettek szerint -, valamint a szóban forgó információknak az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének d) pontja szerinti frissítéseit az e rendelet XV. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

20. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/841 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének f) pontjában említett, az (EU) 2018/841 rendelet 12. és 13. cikke alapján megvalósult átadásokra vonatkozó összefoglaló információkat az e rendelet XVI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be. A Bizottság a tagállami jelentések kézhezvételétől számítva három hónapon belül összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját. Ebben az összefoglalóban meg kell adni a földhasználati kompenzációs egységek ügyletenkénti árainak tartományát.

21. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének f) pontjában említett, az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikke alapján megvalósult átadásokra vonatkozó összefoglaló információkat az e rendelet XVII. mellékletének 1. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be. A Bizottság a tagállami jelentések kézhezvételétől számítva három hónapon belül összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját. Ebben az összefoglalóban meg kell adni az éves kibocsátásjogosultsági ügyletenként fizetett árak tartományát.

(2) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok kihirdetése és az ugyanazon rendelet 38. cikkének (6) bekezdésében meghatározott megfelelőség-ellenőrzési eljárásnak az (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szerinti megindítása közötti két időszakban a tagállamok minden hónap 15-én jelentést tehetnek a Bizottságnak az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikke alapján megvalósult átadásokról az e rendelet XVII. mellékletének 2. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően. A Bizottság kellő időben összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját.

22. cikk

Az (EU) 2018/842 rendelet szerinti rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információk bejelentése

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének n) pontjában említett, az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 7. cikkének (1) bekezdése szerinti rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információkat az e rendelet XVIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(2) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok kihirdetése és az ugyanazon rendelet 38. cikkének (6) bekezdésében meghatározott megfelelőség-ellenőrzési eljárásnak az (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szerinti megindítása közötti két időszakban a tagállamok minden hónap 15-én jelentést tehetnek a Bizottságnak az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében biztosított rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételéről az e rendelet XVIII. mellékletének 1. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően. A Bizottság legkésőbb az adott hónap végén összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján bejelentett információk nem foglalhatják magukban a megvalósult átadásokra vonatkozóan a 21. cikknek megfelelően bejelentett információkat.

23. cikk

Jelentéstétel az átadásokból eredő bevételeknek az (EU) 2018/842 rendelet szerinti felhasználásáról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének n) pontjában említett, a bevételeknek az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (6) bekezdése szerinti felhasználására vonatkozó információkat az e rendelet XIX. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

24. cikk

Jelentéstétel az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról és -elnyelésekről

A tagállamok az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal és -elnyelésekkel kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (5) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet XX. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

25. cikk

Az üvegházhatású gázok uniós jegyzékének összeállítása és az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálat során folytatott együttműködés és koordináció időbeli keretei

(1) A tagállamok és a Bizottság a XXI. mellékletben meghatározott időbeli kereteknek megfelelően együttműködnek és összehangolják feladataikat az üvegházhatású gázok uniós jegyzékének és az uniós jegyzékről szóló jelentésnek az összeállítása során.

(2) Ha egy tagállam újból benyújtja a jegyzékét az UNFCCC titkárságának, legkésőbb egy héttel az újbóli benyújtást követően köteles eljuttatni a Bizottsághoz egy összefoglalót az újból benyújtott jegyzékben végrehajtott változtatásokról.

(3) Az uniós jegyzéknek az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálata során a tagállamok a Bizottság kérésére a lehető leghamarabb megküldik a Bizottságnak az UNFCCC részéről a felülvizsgálatot végző szakemberek által feltett kérdésekre adott válaszokat.

IV. FEJEZET

A NEMZETI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZEREK LÉTREHOZÁSÁRA, MŰKÖDTETÉSÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

26. cikk

A nemzeti nyilvántartási rendszerek feladatai

A nemzeti nyilvántartási rendszereknek az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikke szerinti végrehajtása során minden tagállam:

a) megállapítja azokat az intézményi, jogi és eljárási szabályokat, amelyek szükségesek a 27-29. cikk szerinti feladatoknak a felelős kormányzati szervek és egyéb szervezetek általi ellátásához, és gondoskodik e szabályok betartatásáról;

b) gondoskodik a 27-29. cikk szerinti feladatok kellő időben történő elvégzéséhez szükséges kapacitás meglétéről, beleértve az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó becslések elkészítéséhez való adatgyűjtést, valamint a jegyzék összeállításának folyamatában részt vevő személyzet műszaki felkészültségének biztosítására irányuló intézkedéseket is.

27. cikk

A jegyzék megtervezése

(1) Jegyzékének megtervezése keretében minden tagállam:

a) kijelöli azt az egyetlen nemzeti szervezetet, amely teljeskörű felelősséggel tartozik a nemzeti jegyzékért, és nyilvánosságra hozza annak postai és elektronikus címeit;

b) meghatározza és kiosztja a jegyzék összeállításának folyamatával kapcsolatos konkrét feladatokat, beleértve a módszerek megválasztásával, az adatgyűjtéssel és különösen a statisztikai szolgálatoktól és más szervezetektől származó, adott tevékenységre vonatkozó adatok és kibocsátási tényezők gyűjtésével, feldolgozásával és archiválásával, valamint a minőség-ellenőrzéssel és a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat;

c) kidolgoz egy, a jegyzék minőségének biztosítására és ellenőrzésére szolgáló tervet, amely ismerteti a jegyzék összeállításának folyamata során alkalmazandó konkrét minőség-ellenőrzési eljárásokat; elősegíti az általános minőségbiztosítási eljárások lefolytatását, és a minőségre vonatkozó célkitűzéseket határoz meg;

d) fontolóra veszi olyan folyamatok kialakítását, amelyek a jegyzék benyújtás előtti hivatalos vizsgálatára és jóváhagyására - adott esetben beleértve az esetleges újraszámolásokat is -, valamint a jegyzék-felülvizsgálati folyamatok során felmerülő kérdések megválaszolására irányulnak.

(2) Az egyes tagállamok a jegyzékük megtervezésének keretében adott esetben mérlegelik, hogy miként javíthatnák a tevékenységre vonatkozó adatoknak, a kibocsátási tényezőknek, az alkalmazott módszereknek és a jegyzékek egyéb releváns technikai elemeinek a minőségét. A minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési terv, valamint a minőségre vonatkozó célkitűzések kidolgozásakor és/vagy felülvizsgálatakor adott esetben figyelembe kell venni a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési terv végrehajtása során szerzett, illetve az 525/2013/EU rendelet 19. cikke, az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke és az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálatokból származó információkat.

28. cikk

A jegyzék összeállítása

(1) Az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően minden tagállam:

a) meghatározza a kulcskategóriákat, és megfelelő módszereket alkalmazva becsléseket készít a kulcskategóriákból származó kibocsátásokról és elnyelésekről;

b) elegendő tevékenységi adatot, folyamatinformációt és kibocsátási tényezőt gyűjt össze az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó becslések elkészítésére kiválasztott módszerek alátámasztásához;

c) mennyiségi becslést készít a jegyzékkel kapcsolatos bizonytalanságról minden egyes kategóriára és a jegyzék egészére vonatkozóan is, és újraszámolja az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának korábban benyújtott becsült értékeit;

d) összeállítja a nemzeti jegyzéket, valamint - minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tervével összhangban - a jegyzék minőségének ellenőrzésére irányuló általános eljárásokat folytat le.

(2) Jegyzékének összeállításához adott esetben minden tagállam:

a) az üvegházhatású gázok jegyzékeire vonatkozó iránymutatásokkal összhangban kategóriaspecifikus minőség-ellenőrzési eljárásokat alkalmaz azon kulcskategóriák és egyedi kategóriák tekintetében, amelyek esetében a módszerek és/vagy az adatok jelentős felülvizsgálatára került sor;

b) rendelkezik a jegyzék független harmadik fél vagy a jegyzék összeállításában részt nem vevő személyzet által a 27. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tervezett minőségbiztosítási eljárásokkal összhangban, a jegyzék benyújtását megelőzően elvégzendő alapvető felülvizsgálatáról;

c) rendelkezik azon kulcskategóriák és egyéb kategóriák mélyrehatóbb felülvizsgálatáról, amelyek esetében a módszerekben jelentős változások következtek be;

d) az átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke és a jegyzék összeállításának folyamatára vonatkozó időszakos belső értékelések alapján újraértékeli a jegyzék megtervezésére irányuló folyamatot az e rendelet 27. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a minőségre vonatkozóan meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében.

29. cikk

A jegyzék kezelése

(1) Jegyzékének kezelése keretében minden tagállam:

a) a jelentett idősorok tekintetében minden évben archiválja a jegyzékben szereplő információkat, ideértve a következőket: valamennyi, bontásban közölt kibocsátási tényező és tevékenységre vonatkozó adat, valamint az ezek előállításának és összesítésének módjára vonatkozó dokumentáció; a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos belső dokumentáció, a külső és a belső felülvizsgálatok, az éves kulcsfontosságú forrásokra és azok azonosítására, valamint a jegyzék továbbfejlesztésének tervezett elemeire vonatkozó dokumentáció;

b) az átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke alapján gondoskodik olyan felülvizsgálati csoportok felállításáról, amelyek - a bizalmas kezelésre vonatkozó országspecifikus szabályokra is figyelemmel - hozzáféréssel rendelkeznek minden, a tagállam által a jegyzék összeállításához felhasznált, archivált információhoz;

c) kellő időben megválaszolja a jegyzékben szereplő információk felülvizsgálatára irányuló folyamatok különböző szakaszaihoz kapcsolódó, a szóban forgó információk pontosítására irányuló megkereséseket és a nemzeti rendszerrel kapcsolatos információkéréseket.

(2) Jegyzékének kezelése keretében adott esetben minden tagállam könnyen hozzáférhetővé teszi az archivált információk gyűjteményét.

V. FEJEZET

AZ ÁTFOGÓ FELÜLVIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉNEK ELJÁRÁSA ÉS ÜTEMTERVE

30. cikk

Az átfogó felülvizsgálatra vonatkozó eljárás

(1) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének (1) és (1a) bekezdésében említett átfogó felülvizsgálatok elvégzése során a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkáját egy műszaki szakértői felülvizsgálati csoport segíti, és az átfogó felülvizsgálatot a XXII. mellékletben meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni.

(2) Az átfogó felülvizsgálatokhoz kapcsolódó, a XXII. mellékletben meghatározott titkársági feladatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség látja el.

(3) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével elegendő számú felülvizsgálati szakértőt választ ki a jegyzékek által érintett megfelelő ágazatok lefedése érdekében. A kiválasztott felülvizsgálati szakértőknek tapasztalatokkal kell rendelkezniük az üvegházhatású gázok jegyzékének összeállítása terén, és lehetőség szerint tevékenyen részt kell venniük az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos felülvizsgálati folyamatokban. Azok a műszaki szakértők, akik közreműködtek valamely tagállam üvegházhatású gázokra vonatkozó jegyzékének összeállításában, vagy akik az érintett tagállam állampolgárai, nem vehetnek részt a szóban forgó jegyzék felülvizsgálatában.

(4) Az átfogó felülvizsgálatokat dokumentumalapú és központi ellenőrzésként kell elvégezni, a XXII. mellékletben meghatározottak szerint. Ezenkívül a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport ajánlása alapján és az érintett tagállammal egyeztetve országlátogatásokra is sor kerülhet.

(5) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzések adott esetben kiterjednek a XXII. mellékletben meghatározott információkra.

(6) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett ellenőrzések adott esetben magukban foglalják az elszámolt kibocsátások és elnyelések uniós szabályokkal való összhangjának a részletes vizsgálatát.

(7) Az átfogó felülvizsgálatok adott esetben magukban foglalnak olyan ellenőrzéseket is, amelyek célja annak meghatározása, hogy a jegyzék azon területei, amelyek az UNFCCC szerinti vagy az uniós felülvizsgálatok alapján egy adott tagállam esetében javításra szorulnak, más tagállamok esetében is javításra szoruló területnek minősülnek-e.

(8) Az üvegházhatású gázok jegyzékeinek felülvizsgálatát valamennyi érintett tagállam vonatkozásában következetesen és objektív módon kell elvégezni.

31. cikk

Technikai kiigazítások

(1) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdése d) pontjának értelmében vett, kibocsátási becslésre vonatkozó technikai kiigazítás akkor tekintendő szükségesnek, ha az adott érték túlbecslésének vagy alulbecslésének mértéke meghaladja az e cikk (2) bekezdésében meghatározott jelentőségi küszöbértéket. A technikai kiigazításokra vonatkozó részleteket e rendelet XXII. melléklete tartalmazza.

(2) Egy adott forrás vagy nyelő jelentőségi küszöbértéke az érintett tagállam vonatkozásában a felülvizsgálat tárgyát képező jegyzék évére a LULUCF figyelmen kívül hagyásával megállapított teljes nemzeti üvegházhatásúgáz-kibocsátás 0,05 %-a vagy 500 kt CO2-egyenérték (amelyik a kettő közül a kisebb érték).

(3) A Bizottság által a felülvizsgálat során tett és a tagállammal közölt megállapításra válaszul a tagállam a felülvizsgált becslések benyújtása révén kérheti a kibocsátásokra vagy az elszámolt kibocsátásokra és elnyelésekre vonatkozó becsléseinek módosítását. Ha a műszaki felülvizsgálati csoport megfelelőnek találja a felülvizsgált becslést, akkor az indokolással együtt bekerül a 32. cikkben említett felülvizsgálati jelentésbe.

32. cikk

Végleges felülvizsgálati jelentések

A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az átfogó felülvizsgálat lezárultáról, és 2025. augusztus 30-ig, 2027. augusztus 30-ig, illetve 2032. augusztus 30-ig eljuttatja a tagállamnak a végleges felülvizsgálati jelentést.

33. cikk

Együttműködés a tagállamokkal

(1) A tagállamok:

a) a XXII. mellékletben meghatározott ütemtervnek megfelelően részt vesznek a felülvizsgálatban;

b) az uniós felülvizsgálat céljaira nemzeti kapcsolattartó pontot jelölnek ki;

c) szükség esetén részt vesznek az országlátogatás megszervezésében, illetve elősegítik azt;

d) adott esetben a felülvizsgálati jelentéshez kapcsolódóan válaszokat, kiegészítő információkat és észrevételeket közölnek.

(2) A tagállamok kérésére a Bizottság belefoglalja a felülvizsgálati megállapításokhoz fűzött megjegyzéseket a 32. cikkben említett végleges felülvizsgálati jelentésbe.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a 30. cikknek megfelelően kiválasztott tagokból álló műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összetételéről.

34. cikk

Az átfogó felülvizsgálat ütemterve

Az átfogó felülvizsgálatot a XXII. mellékletben meghatározott ütemterv szerint kell elvégezni.

VI. FEJEZET

SZAKPOLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT ELŐREJELZÉSEK

35. cikk

A jelentések benyújtására vonatkozó eljárások

A tagállamok az e fejezet szerinti információszolgáltatáshoz az (EU) 2018/1999 rendelet 28. cikkében említett e-platformot és a Bizottság kapcsolódó eszközeit és sablonjait használják, és ebben az (EU) 2018/1999 rendelet 42. cikkével összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segíti őket.

36. cikk

Jelentéstétel a szakpolitikák és az intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti rendszereiről

A tagállamok a szakpolitikák és az intézkedések vagy intézkedéscsomagok, valamint az előrejelzések bejelentésére szolgáló nemzeti rendszereiknek az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékének a) pontjában említett leírását az e rendelet XXIII. mellékletében meghatározott formátumban nyújtják be.

37. cikk

Jelentéstétel a nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről

(1) A tagállamok a nemzeti szakpolitikáikra és intézkedéseikre vagy intézkedéscsomagjaikra vonatkozó, az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékének c) pontjában említett információkat az e rendelet XXIV. mellékletében meghatározott formátumokban jelentik be.

(2) A tagállamok a következő információkat szöveges formában jelentik be:

a) a hosszú távú stratégiáikkal kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékletének b) pontjában említett frissítések;

b) az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékletének d) pontjában említett tervezett további szakpolitikák és intézkedések;

c) a különböző szakpolitikák és intézkedések közötti kapcsolatok, valamint a szóban forgó szakpolitikák és intézkedések hozzájárulása a különböző előrejelzési forgatókönyvekhez, az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékletének e) pontjában említettek szerint.

38. cikk

Jelentéstétel a nemzeti előrejelzésekről

(1) A tagállamok az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó, gázonként vagy gázcsoportonként közölt nemzeti előrejelzéseikkel kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és VII. mellékletének a) pontjában említett információkat az e rendelet XXV. mellékletében meghatározott formátumban jelentik be.

(2) A tagállamok az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzéseikkel kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet VII. mellékletében említett kiegészítő információkat szöveges formában jelentik be, kitérve a következőkre:

a) a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, valamint külön-külön az (EU) 2018/842 rendelet és a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátásokra vonatkozó előrejelzés eredményei, továbbá az (EU) 2018/841 rendelet alapján előrejelzett forrásonkénti kibocsátás és nyelőnkénti eltávolítás, az (EU) 2018/1999 rendelet VII. melléklete b) pontjának megfelelően;

b) az elvégzett érzékenységi elemzés eredményei az (EU) 2018/1999 rendelet VII. melléklete d) pontjának megfelelően:

(1) az üvegházhatású gázok jelentett összkibocsátása tekintetében, kiegészítve egy rövid magyarázattal arról, hogy mely paraméterek változtak és miként;

(2) a 2003/87/EK irányelv, illetve az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó összkibocsátások, valamint az (EU) 2018/841 rendelet alapján előrejelzett forrásonkénti kibocsátás és nyelőnkénti eltávolítás szerinti bontásban, amennyiben rendelkezésre áll ilyen információ;

c) a jegyzékben szereplő adatok tárgyéve (bázisév) és a jegyzékről szóló, az előrejelzések kiindulópontjául használt jelentés éve;

d) az előrejelzésekhez használt módszertanok, ideértve az alkalmazott modelleknek és azok ágazati, földrajzi és időbeli hatókörének rövid ismertetését, a modellekre vonatkozó további információkra való hivatkozásokat, valamint az adatok forrásaira, a legfontosabb külső feltételezésekre és az alkalmazott paraméterekre vonatkozó információkat, az (EU) 2018/1999 rendelet VII. mellékletének e) pontja szerint.

(3) Az előrejelzésekről szóló, az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtandó jelentésekben a tagállamok figyelembe veszik az előrejelzések fő paramétereinek azon harmonizált értékeit - legalább a kőolaj, a földgáz és a szén importára, valamint a szén-dioxidnak a 2003/87/EK irányelvben meghatározott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti ára tekintetében -, amelyek a Bizottságnak a tagállamokkal folytatott egyeztetést követően, tizenkét hónappal a jelentések benyújtásának határidejét megelőzően tett ajánlásában szerepelnek.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 749/2014/EU végrehajtási rendelet - az e rendelet 40. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezésre is figyelemmel - 2021. január 1-jével hatályát veszti.

40. cikk

Átmeneti rendelkezés

E rendelet 39. cikkétől eltérve a 749/2014/EU végrehajtási rendelet 3-18. és 27-43. cikke továbbra is hatályban marad a 2019. és a 2020. évre vonatkozóan szolgáltatandó adatokat tartalmazó jelentések tekintetében.

41. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A nemzeti alkalmazkodási fellépésekre vonatkozó információk bejelentése a 4. cikk szerint

1. Nemzeti körülmények, hatások, sérülékenység, kockázatok és alkalmazkodóképesség ( 4 )

1.1. Az alkalmazkodási fellépések tekintetében releváns nemzeti körülmények:

a) biogeofizikai jellemzők;

b) demográfia;

c) gazdaság és infrastruktúra.

1.2. Éghajlati monitoring- és modellezési keret:

a) fő tevékenységek az éghajlati monitoring-, az éghajlat-modellezés, az éghajlati előrejelzések és forgatókönyvek terén;

b) fontosabb megközelítések, módszertanok és eszközök, kapcsolódó bizonytalanságok és kihívások.

1.3. Az éghajlatváltozás hatásainak, a klímaváltozással szembeni sérülékenységnek és a kapcsolódó kockázatoknak az értékelése, ideértve az alkalmazkodóképességet is:

a) az 1. táblázatban felsorolt éghajlati veszélyforrások ( 5 ) közül az észleltek áttekintése és a meglévő nyomások ( 6 );

b) a kulcsfontosságú jövőbeni éghajlati veszélyforrások azonosítása az 1. táblázatban felsoroltak közül és a legfontosabb érintett ágazatok ( 7 ).

1. táblázat - Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása ( 8 )

Hőmérséklettel kapcsolatos

Széllel kapcsolatos

Vízzel kapcsolatos

Felszínborítással kapcsolatos

Krónikus

Változó hőmérséklet (levegő, édesvíz, tengervíz)

Változó szélmintázatok

Változó csapadékmintázatok és -típusok (eső, jégeső, hó/jég)

Parti erózió

Csapadék- és/vagy hidrológiai változékonyság

Talajromlás (ideértve a sivatagosodást is)

Hőmérséklet-ingadozás

Az óceánok savasodása

Talajerózió

Permafroszt olvadás

Sósvízbetörés

Talajfolyás

Tengerszint-emelkedés

A tengeri jégtakaró megváltozása

Vízhiány

Akut

Hőhullám

Ciklon

Aszály

Lavina

Hideghullám/fagy

Vihar (ideértve a hó-, por- és homokvihart is)

Erőteljes csapadék (eső, jégeső, hó/jég)

Földcsuszamlás

Kontrollálatlan vegetációtűz

Tornádó

Árvíz (tengerparti árvíz, folyó, esővíz, talajvíz által okozott árvíz, villámárvíz)

Talajsüllyedés

Hó- és jégterhelés

Gleccsertavak hirtelen kiöntése

c) Minden egyes kulcsfontosságú érintett terület esetében a következők áttekintése, magas/közepes/alacsony/nem alkalmazandó kvalitatív skálán értékelve, adott esetben megfelelő magyarázattal kiegészítve ( 9 ):

i. a fő veszélyforrások megfigyelt hatásai, beleértve azok gyakoriságának és a mértékének változásait;

ii. a legfontosabb veszélyek előfordulása és a velük szembeni kitettség valószínűségének meghatározása a jövőbeli éghajlat mellett, a rendelkezésre álló legjobb tudományos éghajlat-modellezési módszerek alapján;

iii. sérülékenység, beleértve az alkalmazkodóképességet;

iv. potenciális jövőbeli hatások kockázata.

2. Jogi és szakpolitikai keretek és intézményi háttér

2.1. Jogi és szakpolitikai keretek és szabályozások, beleértve a nemzeti alkalmazkodási stratégiákat (NAS), a nemzeti alkalmazkodási terveket (NAT) ( 10 ) és minden egyéb ágazati alkalmazkodási tervet

2.2. Intézményi háttér és irányítás áttekintése nemzeti szinten a következők tekintetében:

a) az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység és kockázatok értékelése;

b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitika tervezése, végrehajtása, nyomon követése, értékelése és felülvizsgálata ( 11 );

c) az éghajlatváltozás hatásainak és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességnek a beépítése a környezeti hatásvizsgálati eljárásokba;

d) a vonatkozó adatok (például az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák okozta veszteségekkel kapcsolatos adatok vagy a kockázati adatok) gyűjtése, az azokkal való rendelkezés joga, azok további felhasználása, valamint az adatokhoz való hozzáférés;

e) az éghajlatváltozás hatásainak és az azokhoz való alkalmazkodás megtervezésének integrálása a katasztrófakockázat-kezelési keretekbe és fordítva ( 12 ).

2.3. Az intézményi háttér és irányítás áttekintése térségi ( 13 ) szinten a következők tekintetében:

a) jogi követelmények és stratégiai dokumentumok;

b) a nemzeti hatóságok közötti, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos hálózatok és egyéb együttműködések.

c) bevált gyakorlati példák a helyi és regionális hatóságok közötti, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos hálózatokra és egyéb együttműködésekre.

3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiák, szakpolitikák, tervek és célok

3.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos prioritások

3.2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kihívások, hiányosságok és akadályok ( 14 )

3.3. A nemzeti stratégiák, szakpolitikák, tervek és erőfeszítések összefoglalása, különös tekintettel a célokra és célkitűzésekre, valamint az előirányzott fellépésekre ( 15 ), a költségvetésre és ütemtervre ( 16 )

3.4. A térségi stratégiák, szakpolitikák, tervek és erőfeszítések tartalmának áttekintése

3.5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak az ágazati szakpolitikákba, tervekbe és programokba - többek között a katasztrófakockázat-kezelési stratégiákba és cselekvési tervekbe - való beépítésére irányuló erőfeszítések áttekintése

3.6. Az érdekelt felek bevonása

Az alábbiakkal való együttműködést szolgáló, nemzeti szintű alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitika intézkedéseinek és térségi szintű bevált gyakorlatok áttekintése:

a) az éghajlatváltozás hatásai által különösen veszélyeztetett érdekelt felek;

b) magánszektor ( 17 ).

4. Az alkalmazkodási fellépések és folyamatok nyomon követése és értékelése

4.1. A következőkkel kapcsolatos monitoring- és értékelési módszerek ( 18 ):

a) az éghajlatváltozás hatásainak, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységnek és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatoknak a csökkentése, valamint az alkalmazkodóképesség növelése;

b) az alkalmazkodási fellépések végrehajtása.

4.2. A 3.3-3.6. pontban tervezett intézkedések végrehajtásának aktuális állása, beleértve a végrehajtás áttekintését térségi szinten és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség növelését célzó finanszírozás folyósításának áttekintését. A finanszírozásra vonatkozó jelentésnek a következőkre kell kitérnie:

a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra - beleértve a katasztrófakockázat-kezelésre - elkülönített kiadások;

b) lehetőség szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására fordított kiadások ( 19 ) aránya az egyes ágazatokban ( 20 ).

4.3. Az előrelépés értékelése a következők tekintetében ( 21 ):

a) az éghajlatváltozás hatásainak, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységnek és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatoknak a csökkentése;

b) az alkalmazkodóképesség növelése;

c) az alkalmazkodással kapcsolatos prioritások teljesítése;

d) az alkalmazkodás akadályainak felszámolása.

4.4. Az alábbiak felülvizsgálata és aktualizálása érdekében tett lépések:

a) sérülékenységi és kockázatértékelések;

b) nemzeti alkalmazkodási szakpolitikák, stratégiák, tervek és intézkedések;

4.5. A térségi alkalmazkodási tervek, politikák, stratégiák és intézkedések felülvizsgálata és aktualizálása érdekében tett lépésekre vonatkozó bevált gyakorlatok felülvizsgálata.

5. Együttműködés, bevált gyakorlatok, szinergiák, tapasztalatok és tanulságok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén

5.1. Bevált gyakorlatok és levont tanulságok, beleértve a térségi szintet is ( 22 )

5.2. Az alkalmazkodási fellépések szinergiái más nemzetközi keretekkel és/vagy egyezményekkel, különösen a fenntartható fejlődési célokkal és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel

5.3. Együttműködés az uniós tagállamokkal, nemzetközi együttműködés, valamint együttműködés regionális és nemzetközi szervezetekkel ( 23 ):

a) az együttműködés bemutatása az információk megosztása, valamint a tudáskészlet, az intézmények és az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek megerősítése terén;

b) az alkalmazkodási fellépések javítása érdekében térségi, nemzeti, makroregionális és nemzetközi szinten zajló együttműködések bemutatása, beleértve az együttműködés területét, mértékét és típusait is.

6. Az éghajlatváltozás hatásaival és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos minden egyéb információ

6.1. A nemzeti koordinátor és szervezet legfontosabb elérhetőségei

6.2. A nemzeti és adott esetben térségi szintű alkalmazkodási fellépésekre vonatkozó kommunikációhoz használt releváns weboldalak és közösségimédia-források

6.3. A legfontosabb jelentések és kiadványok nemzeti és térségi szinten

6.4. Minden egyéb releváns információ

II. MELLÉKLET

Az árverésből származó bevételek felhasználására vonatkozó, az 5. cikk szerinti információk

1. táblázat:

A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó és felhasználásra kerülő bevételek az X-1. évben

2. táblázat

A kibocsátási egységek 2023. június 5. utáni, árverés útján történő értékesítéséből származó, az X-1. évben a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott célokra halmozottan kifizetett bevételek, a 100 %-os elköltési cél eléréséhez képest meghatározva

3. táblázat

A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeknek az X-1. évben belföldi, uniós és nemzetközi célokra való kifizetése vagy lekötése, a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikke szerint.

4. táblázat

A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek nemzetközi célokra fordítása az X-1. évben

III. MELLÉKLET

A fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásra vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdése szerinti információk

1. táblázat: Állami forrásokból előirányzott és bilaterális és regionális csatornákon keresztül rendelkezésre bocsátott támogatások, beleértve adott esetben a technológiafejlesztést és -transzfert, valamint a kapacitásépítést (1) (2)

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(c) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor használhatók az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a Hitelinformációs Rendszerben (DAC CRS) való jelentéstételhez bevezetett ötjegyű célkódok.

(d) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(e) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást vagy a projekt leírását.

2. táblázat: Állami pénzügyi forrásokból előirányzott és multilaterális csatornákon keresztül rendelkezésre bocsátott támogatások, beleértve adott esetben a technológiafejlesztést és -transzfert, valamint a kapacitásépítést (1) (2)

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy az OECD-nek bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(c) Az tagállamnak jeleznie kell, hogy a feltüntetett összeg a multilaterális intézményhez beáramló hozzájáruláson vagy a multilaterális intézmény pénzügyi erőforrásainak kiáramló részén alapul-e.

(d) A tagállamnak fel kell tüntetnie, hogy az "éghajlat-specifikus" összeget az OECD keretében biztosított multilaterális hozzájárulások elszámolt összege alapján számították-e ki.

(e) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának ötjegyű CRS-célkódjai is használhatók.

(f) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(g) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást és a projekt leírását.

3. táblázat: Információk az állami beavatkozások révén mozgósított pénzügyi támogatásról (1), (2)

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának ötjegyű CRS-célkódjai is használhatók.

(c) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy az OECD-nek bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(d) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást vagy a projekt leírását.

1. űrlap: Információk az állami beavatkozások révén mozgósított pénzügyi támogatásról tevékenységenkénti bontásban (1), (2) - Akkor töltendő ki, ha a tagállam nem tudja kitölteni a 3. táblázatot

Tevékenység/program/projekt vagy egyéb címe

1. Csatorna

2. Kedvezményezett

3. Az állami beavatkozás jellege

4. A támogatás jellege

5. Ágazat

6. Mozgósított összeg (a)

7. Alágazat * (b)

8. Támogatási egyenérték* (a), (c)

9. A támogatás mozgósításához felhasznált erőforrás összege*

10. További információ* (d)

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának ötjegyű CRS-célkódjai is használhatók.

(c) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy az OECD-nek bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(d) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást vagy a projekt leírását.

IV. MELLÉKLET

A 6. cikk (2) bekezdése szerinti kvalitatív módszertani információk

1. űrlap: Vonatkozó kvalitatív módszertani információk, valamint a fogalommeghatározásokra és a módszertanokra vonatkozó egyéb információk megadása

1. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása

2. Új és kiegészítő támogatások

3. Fejlődő ország

4. Alapvető/általános

5. Éghajlat-specifikus

6. Pénzügyi eszközök (pl. vissza nem térítendő támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, tőke, garancia, biztosítás, egyéb [részletezze])

7. Finanszírozási forrás (ODA, OOF, egyéb)

8. Állapot (előirányzott és rendelkezésre bocsátott)

9. Mobilizált támogatás (pl. i. az állami beavatkozás és a mozgósított magánfinanszírozás közötti egyértelmű ok-okozati összefüggés azonosítása azokban az esetekben, amikor a Fél beavatkozása nélkül a tevékenység nem haladt volna előre, vagy nem haladt volna előre jelentős mértékben; ii. az állami beavatkozás eredményeként mozgósított magánfinanszírozás mérési pontjára - pl. a kötelezettségvállalási pontra vagy a kifizetési pontra - vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása, a mobilizáláshoz használt eszköz vagy mechanizmus típusától függően a lehető legnagyobb mértékben; iii. információszolgáltatás a finanszírozásnak az állami beavatkozással mozgósított finanszírozásként való minősítéséhez használt kritériumokról.)

10. Ágazat, alágazat

11. A támogatás jellege (az éghajlatváltozás mérséklése/az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás/horizontális)

12. Közfinanszírozás/magánfinanszírozás (különösen vegyes szervezetek vagy alapok esetében)

13. A riói mutatók alkalmazása (együtthatók)

14. A rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatás "támogatási egyenérték" összetevőjének meghatározása a támogatási egyenértékre vonatkozó információk bejelentése esetén

15. A mozgósított támogatásra vonatkozó számadatok meghatározásának módszertana

16. Hogyan kerülték el az előirányzottként vagy rendelkezésre bocsátottként jelentett források, valamint a Párizsi Megállapodás 6. cikke értelmében az átvevő fél által a nemzetileg meghatározott hozzájárulás teljesítéséhez felhasznált források kettős beszámítását?

17. Az állami beavatkozások révén előirányzott, rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatások azonosításához, nyomon követéséhez és az azokról való jelentéstételhez használt rendszerek és folyamatok leírása

18. A nyújtani tervezett támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatásra szolgáló nemzeti rendszerek és intézményi háttér leírása, beleértve az UNFCCC keretében a fejlődő országokat megcélzó, államilag finanszírozott technológiatranszfer-projektekkel és kapacitásépítési projektekkel kapcsolatban tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat

19. Amennyiben rendelkezésre állnak, információk a technológiatranszfer és a kapacitásépítés támogatásához használt nemzeti rendszerekről és intézményi háttérről, valamint azok leírása, beleértve az említett támogatásokra vonatkozó tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, fogalommeghatározásokat és módszertanokat

20. Információk a használt csatornákról, illetve a felmerült akadályokról, az azokból levont tanulságokról és a leküzdésük érdekében hozott intézkedésekről

21. Információk a tagállam azon törekvéseiről, hogy az állami beavatkozások révén előirányzott, rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatás összhangban legyen a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival

22. Információk arról, hogy az előirányzott, rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatás hogyan segíti a fejlődő országokat célzottan - többek között a pénzügyi mozgások és az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló fejlődés felé vezető pályájuk összehangolásának támogatásával - a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseikben

23. Tájékoztatás arról, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok hogyan tükrözik a Párizsi Megállapodás keretében nyújtott támogatás és mozgósított finanszírozás terén a korábbi szintekhez képest elért előrelépést

24. Mi biztosítja, hogy az állami beavatkozások révén nyújtott és mozgósított támogatás hatékonyan kezeli a részes fejlődő országoknak a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos szükségleteit és prioritásait, amelyeket az ország által vezérelt stratégiákban és eszközökben, például a kétéves átláthatósági jelentésekben, a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokban és a nemzeti alkalmazkodási tervekben határoztak meg

25. Információk a klímafinanszírozás sokféle forrásból történő mozgósítására irányuló globális erőfeszítés részeként az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló további források mobilizálását célzó fellépésekről és tervekről, többek között a felhasználandó állami beavatkozás és a mozgósított magánfinanszírozás közötti kapcsolatról

26. A többoldalú finanszírozással kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó információk, beleértve a következőket: i. a beszámolóban szereplő multilaterális finanszírozás a Féltől egy multilaterális intézményhez beáramló hozzájáruláson és/vagy a Félnek egy multilaterális intézménytől kiáramló pénzügyi erőforrásból való részesedésén alapul-e; ii. a multilaterális finanszírozást éghajlat-specifikusként jelentették-e be, és ha igen, hogyan, valamint hogy az éghajlat-specifikus részt hogyan számították ki (pl. többek között alkalmazták-e a meglévő nemzetközi szabványokat); iii. a multilaterális finanszírozás alapvető/általános finanszírozásként lett-e bejelentve, annak a figyelembevételével, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szánt tényleges összeg a multilaterális intézmények programozási döntéseitől függ; iv. a multilaterális finanszírozás a jelentéstevő Félhez lett-e hozzárendelve, és ha igen, hogyan.

V. MELLÉKLET

A nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információk a 6. cikk (3) bekezdése szerint

Táblázat: A nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információk

Megjegyzések:

(a) A tagállamnak tetszőleges bontásban tájékoztatást kell adnia a kedvezményezett országról/régióról.

(b) Ha lehetséges, a tagállamnak meg kell adnia a nyújtani tervezett támogatás összegét hazai pénznemben (ajánlott az előirányzatonkénti névértéket megadni).

(c) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(d) Itt kell megadnia a további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást, a projekt leírását vagy a Párizsi Megállapodás 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendelkezésre álló információkat.

1. űrlap: A nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információk tevékenység/program/projekt szerinti bontásban - Akkor kell kitölteni, ha a tagállam nem tudja kitölteni az 1. táblázatot

Tevékenység/program/projekt címe

1. Év

2. Kedvezményezett (a)

3. A nyújtani tervezett támogatás összege (b)

4. A támogatás jellege

5. Technológiatranszfer/kapacitásépítés (c)

6. További információ (d)

Megjegyzések:

(a) A tagállamnak tetszőleges bontásban tájékoztatást kell adnia a kedvezményezett országról/régióról.

(b) Ha lehetséges, a tagállamnak meg kell adnia a nyújtani tervezett támogatás összegét hazai pénznemben (ajánlott az előirányzatonkénti névértéket megadni).

(c) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(d) Itt kell megadnia a további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást, a projekt leírását vagy a Párizsi Megállapodás 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendelkezésre álló információkat.

VI. MELLÉKLET

Jelentéstétel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről a 7. cikk szerint

Megjegyzések:

(1) A földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodásból származó szén-dioxid (CO2) esetében a nettó kibocsátást/elnyelést kell jelenteni. A jelentésben az elnyelt mennyiség előjelének mindig negatívnak (-), a kibocsátott mennyiség előjelének pedig mindig pozitívnak (+) kell lennie.

(2) A közvetett CO2-kibocsátást jelentő tagállamoknak a nemzeti összértékeket a közvetett CO2-kibocsátással és anélkül is meg kell adniuk.

(3) Az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások.

VII. MELLÉKLET

Az üvegházhatású gázok jegyzékeire vonatkozó jelentéstétel áttekintése a 8. cikk (2) bekezdése szerint (1), (2)

Megjegyzések:

(1) A január 15-ig benyújtandó információkat a nemzeti jegyzékről szóló jelentés fejezeteinek vagy a megfelelő külön mellékletek tervezeteként kell benyújtani.

(2) A "Lehetséges" bejegyzés azt jelenti, hogy a tagállam dönti el, hogy az információt a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben vagy a nemzeti jegyzékről szóló jelentés egy külön mellékletében jelenti-e.

VIII. MELLÉKLET

Jelentéstétel az ajánlások végrehajtásáról a 10. cikk szerint

1. táblázat: A legutoljára közzétett UNFCCC felülvizsgálati jelentésben felsorolt ajánlások végrehajtásának állapotára - többek között az ajánlások végre nem hajtásának okaira - vonatkozó jelentéstétel formátuma

2. táblázat: A 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 35. cikkének (2) bekezdése vagy az e rendelet 32. cikke szerinti legutóbbi felülvizsgálati jelentésben felsorolt egyes ajánlások, technikai kiigazítások vagy felülvizsgált becslések végrehajtásának állapotára vonatkozó információk jelentéstételi formátuma

IX. MELLÉKLET

Jelentéstétel a jegyzékkészítési módszerekről, a kibocsátási tényezőkről és az uniós kulcskategóriák kapcsolódó módszertani leírásairól a 11. cikk szerint

Megjegyzések:

(a) Az uniós kulcskategóriák elemzésében használt kategóriákat a Bizottság határozza meg a kategória kódja, a kategória címe, az értékelt üvegházhatású gáz és adott esetben a tüzelőanyag-típus megadásával. Például: 1.A.1.a., Közcélú villamosenergia- és hőtermelés, gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok, CO2.

(b) Az "Alkalmazott módszer" és a "Kibocsátási tényező" rövidítései az egységes jelentéstételi táblázatok módszerekre és kibocsátási tényezőkre vonatkozó összefoglaló lapján.

(c) Az előző évi leírásra vonatkozó információkat első alkalommal 2023. október 31-ig kell feltüntetni.

(d) A "H" oszlopot a Bizottság tölti ki.

(e) Az "F" oszlopban szereplő információkat első alkalommal a Bizottság adja meg 2023. október 31-ig.

(f) Az "I", "J", "K" és "L" oszlopban jelentett információkkal kapcsolatos esetleges változásokat csak a "B" oszlopban meghatározott kulcskategóriák tekintetében kell jelenteni.

(g) "Végleges nemzeti jegyzékről szóló jelentés": az EU-nak benyújtott legfrissebb rendelkezésre álló teljes nemzeti jegyzékről szóló jelentés.

X. MELLÉKLET

Jelentéstétel a bizonytalanságról és a teljességről a 12. cikk szerint

XI. MELLÉKLET

Jelentéstétel a mutatókról a 13. cikk szerint

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak jelenteniük kell a számlálót és a nevezőt, amennyiben azok nem szerepelnek az egységes jelentéstételi táblázatban.

(2) A tagállamoknak követniük kell ezt az útmutatót. A tagállamoknak egyértelműen jelezniük kell, ha nem áll módjukban maradéktalanul követni azt, vagy ha a számláló és a nevező nincs teljesen összhangban.

(3) Az IPCC-forráskategóriákra való hivatkozások az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokra utalnak.

(4) Az egymilliárd ezermillióként értendő.

XII. MELLÉKLET

Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról a 14. cikk szerint

XIII. MELLÉKLET

Jelentéstétel a légszennyező anyagok tekintetében bejelentett adatok összhangjáról a 15. cikk szerint

Megjegyzések:

(1) Az üvegházhatású gázok jegyzékében jelentett kibocsátások mínusz a NEC-jegyzékben jelentett kibocsátások.

(2) Eltérés kt-ban, elosztva az üvegházhatású gázok jegyzékében jelentett kibocsátásokkal.

(3) A kt és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

XIV. MELLÉKLET

Jelentéstétel az energiastatisztikákkal való összhangról a 17. cikk (2) bekezdése szerint

Megjegyzések:

(1) Az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztás mínusz az 1099/2008/EK rendelet alapján jelentett adatok szerinti látható fogyasztás.

(2) Abszolút eltérés, elosztva az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztással.

(3) A TJ és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

XV. MELLÉKLET

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról a 19. cikk szerint (1)

XVI. MELLÉKLET

Jelentéstétel az (EU) 2018/841 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 20. cikk szerint

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Kivételesen a 2023-ban, az első jelentéstételi évben, történő jelentéstételnek ki kell terjednie az (EU) 2018/841 rendelet alapján 2022 előtt végrehajtott összes átadásra is.

(2) Megegyezik az átadások X-1. évre vonatkozóan feltüntetett számával.

(3) Válassza ki a 2021-2025-ös vagy a 2026-2030-as elszámolási időszakot.

XVII. MELLÉKLET

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 21. cikk szerint

1. táblázat: Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 21. cikk (1) bekezdése szerint

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A megvalósult átadás az éves kibocsátásjogosultsági egységek kettő vagy több tagállam közötti átadásáról megkötött megállapodást jelenti.

Kivételesen a 2023-ban, az első jelentéstételi évben, történő jelentéstételnek ki kell terjednie az (EU) 2018/842 rendelet alapján 2022 előtt végrehajtott összes átadásra is.

(2) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát minden olyan, az X-1. évben megvalósult átadásra vonatkozóan, amelyet korábban nem jelentettek a 26. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

(3) Az az év, amikor az átadó tagállam megfelelési számlájának terhelésére sor kerül.

(4) A forrásévet csak az átadó tagállam jelentésében kell feltüntetni. A megvalósult átadásokat jelentő átvevő tagállamoknak nem kell feltüntetniük a forrásévet.

2. táblázat: Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően ( *1 )

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát az X. év január 1-je óta, illetve az előző havi jelentés benyújtása óta megvalósult minden egyes átadásra vonatkozóan.

(2) Az az év, amikor az átadó tagállam megfelelési számlájának terhelésére sor kerül.

(3) A forrásévet csak az átadó tagállam jelentésében kell feltüntetni. A megvalósult átadásokat jelentő átvevő tagállamoknak nem kell feltüntetniük a forrásévet.

XVIII. MELLÉKLET

A rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információk bejelentése a 22. cikk szerint

1. táblázat: Az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információk

Megjegyzések:

(1) A 2. és a 3. részben megadott konkrét átadási kategóriák összege.

(2) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát a más tagállamok részére tervezett átadások minden egyes kategóriájára vonatkozóan (pl. különböző típusok és forrásévek).

(3) Az az év, amikor az átadó tagállam megfelelési számlájának terhelésére sor kerül.

(4) A tagállamoknak itt különbséget kell tenniük az átadásoknak az 5. cikk (4) bekezdése és az 5. cikk (5) bekezdése szerinti két típusa között.

(5) Töltse ki a 3. rész egy-egy példányát a más tagállamoktól származó átadások minden egyes kategóriájára vonatkozóan (pl. különböző megfelelési évek).

(6) A jóváírás éve az átvevő tagállam kedvezményezett megfelelési számláján.

2. táblázat: Az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett rugalmassági mechanizmus tervezett felhasználására vonatkozó információk

Megjegyzések:

(1) A LULUCF-ágazattal kapcsolatos tervezett konkrét megfelelési átadásoknak a 2. részben megadott információk szerinti összege.

(2) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát minden egyes, a LULUCF-ágazattal kapcsolatostervezett megfelelési átadásra vonatkozóan, pl. az elnyelés éve szerint differenciálva.

(3) A jóváírás éve a megfelelési számlán, az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

XIX. MELLÉKLET

Jelentéstétel az átadásokból származó bevételek felhasználásáról a 23. cikk szerint

1. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból eredő bevételeknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára való felhasználása az X-1. évben

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(2) Ha a tagállam az 1. táblázatban feltüntette a pénzügyi egyenértéket, akkor a 2. és 3. táblázatban szereplő valamennyi értéknek szintén a pénzügyi egyenértéket kell jelölnie.

2. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételeknek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenértéknek) az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára való felhasználása az Unióban (1)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(2) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(3) A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb. A táblázatok kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

Általában az ÉKJE-átadásokból származó "előirányzott" bevételek azok, amelyek esetében a tagállam jogilag vállalta, hogy azokat éghajlat- és energiapolitikai célokra használja fel; ez a meghatározás azokra az esetekre is érvényes, amikor az érintett bevételt a tagállam a jelentéstétel idejéig még nem költötte el. Az ÉKJE-átadásokból származó "kifizetett" bevételek azok, amelyeket a jelentéstétel idején már elköltöttek. Egyes esetekben azonban az "előirányzat" olyan bevételeket jelenthet, amelyek vonatkozásában a felhasználás csak előzetes terv tárgyát képezi, a "kifizetés" alatt pedig azok az összegek értendők, amelyeket egy meghatározott célra egy állami ügynökséghez vagy egy regionális önkormányzathoz utaltak át.

(4) A kiválasztható felhasználási típusok:

- a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatási és fejlesztési, valamint demonstrációs projektek finanszírozása;

- az európai stratégiai energiatechnológiai terv és az európai technológiai platformok keretébe tartozó kezdeményezések finanszírozása;

- a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztése azon uniós vállalás teljesítésének elősegítésére, hogy 2030-ra 32 % legyen a megújuló forrásból származó energia felhasználásának részaránya

- a biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást előmozdító egyéb technológiák kifejlesztése;

- technológiák kifejlesztése azon uniós vállalás teljesítésének elősegítésére, hogy 2030-ig az energiahatékonyság 32,5 %-kal növekedjen; - erdőgazdálkodás révén történő szénmegkötés az Unióban;

- a CO2 környezeti szempontból biztonságos leválasztása és geológiai tárolása;

- az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzése,

- az energiahatékonysággal és a tiszta technológiákkal kapcsolatos kutatás-fejlesztés finanszírozása;

- az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányuló intézkedések;

- a kibocsátáskereskedelmi rendszer irányításával kapcsolatos adminisztrációs költségek;

- az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyéb csökkentése;

- az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás;

- egyéb hazai felhasználás.

A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha egy adott felhasználás több típushoz is hozzárendelhető, akkor több típus is kiválasztható, ugyanakkor a feltüntetett összeg csak egyszer számolható el: ezért az összeg egyetlen adatmezőjéhez új sorokat kell illeszteni a felhasználási típusok feltüntetése céljából.

Több kategória is kiválasztható, amennyiben a jelentésben feltüntetett programhoz vagy projekthez több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik.

3. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételeknek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenértéknek) az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára való felhasználása harmadik országokban (1), (2)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(2) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(3) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(4) A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb. A táblázatok kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

4. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték) felhasználása a fejlődő országok multilaterális csatornákon keresztüli támogatására (1)

Megjegyzés: x = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(2) Az állapotra vonatkozó információt, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb.

(3) Akkor kell kitölteni, ha a multilaterális alap vagy a bankok tekintetében rendelkezésre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(4) A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategória is kiválasztható, amennyiben az adott sorhoz több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik. Vissza nem térítendő támogatásban többnyire a multilaterális intézmények részesülnek, és előfordulhat, hogy a többi kategória ritkábban alkalmazható. Ennek ellenére több kategória áll rendelkezésre az UNFCCC keretében kétévente készítendő jelentésekre vonatkozó követelményekkel való összhang érdekében. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(5) Több releváns ágazat is kiválasztható. A tagállamok az ágazatonkénti megoszlást is feltüntethetik, amennyiben rendelkezésükre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(6) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(7) A "nincs információ" opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(8) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(9) Ebben a táblázatban csak az éghajlat-specifikus (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának mutatói szerinti) támogatások tüntetendők fel.

5. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték) felhasználása a fejlődő országok multilaterális vagy regionális támogatására (1), (2)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorba is besorolható, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(2) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(3) Az állapotra vonatkozó információt legalább a 3. táblázatban fel kell tüntetni, ebben a táblázatban pedig, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb.

(4) Ebben a táblázatban csak az éghajlat-specifikus (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának mutatói szerinti) támogatások tüntetendők fel.

(5) Több releváns ágazat is kiválasztható. A tagállamok az ágazatonkénti megoszlást is feltüntethetik, amennyiben rendelkezésükre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(6) A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategória is kiválasztható, amennyiben az adott sorhoz több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

A "nincs információ" opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(7) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

XX. MELLÉKLET

Jelentéstétel a kibocsátásra és elnyelésre vonatkozó elszámolásról a 24. cikk szerint

1a. táblázat

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés a LULUCF-ágazatban az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében jelentettek szerint (1)(2)(3)

1b. Táblázat

Elszámolási táblázat

2. táblázat

A természetes bolygatásból származó kibocsátásokra és elnyelésekre vonatkozó információk (1)

XXI. MELLÉKLET

Az üvegházhatású gázok uniós jegyzékének összeállítása során folytatott együttműködés és koordináció időbeli keretei a 25. cikk (1) bekezdése szerint

XXII. MELLÉKLET

Az átfogó felülvizsgálat elvégzésének ütemterve és eljárása a 30. cikk szerint

A 30. cikk (2) bekezdésében említett titkársági feladatok:

1. az átfogó felülvizsgálat (vagy "felülvizsgálat") munkatervének elkészítése;

2. a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport munkájához szükséges információk összeállítása és rendelkezésre bocsátása;

3. az e rendeletben meghatározott felülvizsgálati tevékenység koordinálása, ideértve a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport és a felülvizsgálat alá vont tagállam által kijelölt kapcsolattartó(k) közötti kommunikációt, valamint egyéb gyakorlati intézkedések meghozatalát;

4. a felülvizsgálat előrehaladásának nyomon követése és a Bizottsággal konzultálva a tagállamok tájékoztatása azokról az esetekről, amikor az üvegházhatású gázok tagállami jegyzékével kapcsolatban a 31. cikk értelmében jelentős problémák merülnek fel;

5. a felülvizsgálati jelentések tervezetének és a végleges felülvizsgálati jelentéseknek az összeállítása, minőség-ellenőrzése és bemutatása az érintett tagállamnak és az Európai Bizottságnak.

A 30. cikkben említett ellenőrzések:

6. a jegyzékben szereplő becslések részletes vizsgálata, ideértve a tagállam által a jegyzék elkészítéséhez alkalmazott módszertant;

7. a felülvizsgálat alá vont jegyzék benyújtása előtt az érintett tagállam rendelkezésére bocsátott legfrissebb éves UNFCCC felülvizsgálati jelentésben felsorolt, a jegyzékkel kapcsolatos becslések javítását célzó ajánlások tagállami végrehajtásának részletes elemzése abban az esetben, ha a tagállam az ajánlásokat nem hajtotta végre;

8. a tagállam arra vonatkozó indoklásának részletes elemzése, hogy az ajánlások végrehajtását miért mulasztotta el;

9. arra vonatkozó részletes értékelés, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó becslések nemzeti jegyzékének idősorai konzisztensek-e;

10. arra vonatkozó részletes értékelés, hogy a tagállam által az adott benyújtandó jegyzékkel kapcsolatban az előzőhöz viszonyítva elvégzett újraszámítás átlátható módon került-e jelentésre, és az üvegházhatást okozó gázok jegyzékeire vonatkozó iránymutatásokkal összhangban történt-e;

11. a kezdeti ellenőrzések eredményeinek, valamint a felülvizsgálatban érintett tagállam által a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport kérdésére válaszként benyújtott kiegészítő információknak a nyomon követése, továbbá egyéb releváns ellenőrzések;

12. a kezdeti ellenőrzéseket kiegészítő egyéb releváns ellenőrzések.

A 31. cikkben említett technikai kiigazítások részletei:

13. az e rendelet 32. cikke szerinti felülvizsgálati jelentés csak a becsült kibocsátásokra és -elnyelésekre vonatkozó, indokolással ellátott technikai korrekciókat tartalmazhat. A 2027-es felülvizsgálat során az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátásokra vonatkozó technikai korrekcióknak a 2021-2025-ös időszakra kell kiterjedniük;

14. a 2032-es felülvizsgálat során az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátásokra vonatkozó technikai korrekcióknak a 2026-2030-as időszakra kell kiterjedniük;

15. amennyiben egy, kibocsátás értékére vonatkozó technikai korrekció az idősor nem minden évében lépi át a jelentőségi küszöböt, de a felülvizsgálat alá vont jegyzék legalább egyik tárgyévében igen, akkor a technikai korrekciót a felülvizsgálat alá vont összes többi évre vonatkozóan is ki kell számítani annak érdekében, hogy az idősor konzisztenciája biztosítva legyen.

Táblázat

A 2025., 2027. és 2032. évi átfogó felülvizsgálat ütemterve a 34. cikk szerint

XXIII. MELLÉKLET

A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszereire vonatkozó, a 36. cikk szerinti jelentéstétel formátuma

A 36. cikk szerint benyújtott első jelentésnek teljes körű leírást kell tartalmaznia, továbbá tartalmaznia kell az alábbi táblázatban felsorolt valamennyi információt. A következő jelentéstételi években csak a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszerének módosításairól kell jelentést tenni.

XXIV. MELLÉKLET

Jelentéstétel a nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről a 37. cikk szerint

1. táblázat: Ágazatok, gázok és a szakpolitikai eszköz típusa

Megjegyzések: Rövidítések: ÜHG = üvegházhatású gáz; LULUCF = földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás.

(a) A tagállamok a következő kategóriák közül választhatnak: két vagy több országra kiterjedő, nemzeti, regionális, helyi.

(b) A tagállamok a következő ágazatok közül választhatnak (egynél több ágazat is választható ágazatközi szakpolitikák és intézkedések esetében): energiaellátás (tüzelőanyagok kitermelése, szállítása, elosztása és tárolása, valamint az energia átalakítása hűtés, fűtés és villamosenergia-termelés céljából); energiafogyasztás (a tüzelőanyagok és a villamos energia végfelhasználók - pl. háztartások, közigazgatási szervek, szolgáltatások, ipar, mezőgazdaság - általi felhasználása); közlekedés; ipari eljárások (anyagok kémiai vagy fizikai tulajdonságait átalakító ipari tevékenységek, amelyek során ÜHG-kibocsátás történik, az ÜHG-k termékekben való felhasználása, fosszilis tüzelőanyagok nem energiacélú felhasználása); mezőgazdaság; LULUCF; hulladékgazdálkodás/hulladék és egyéb ágazatok.

(c) A tagállamok a következő ÜHG-k közül választhatnak (egynél több is választható): szén-dioxid (CO2); metán (CH4); dinitrogén-oxid (N2O); hidro-fluor-karbon (HFC); perfluor-karbon (PFC); kén-hexafluorid (SF6); nitrogén-trifluorid (NF3).

(d) "Célkitűzés": a beavatkozás által elérendő végeredmények kezdeti meghatározása (beleértve az eredményeket és hatásokat is). A tagállamok a következő célkitűzések közül választhatnak (egynél több célkitűzés is választható; az "egyéb" lehetőség választásával további célkitűzések is megadhatók)::

Az energiaellátás tekintetében: a megújuló energiaforrások arányának növelése a villamosenergia-ágazatban; a megújuló energia arányának növelését a fűtési és hűtési ágazatban; alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra való áttérés; a nem megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású (nukleáris) energiatermelés növelése; a veszteségek csökkentése; a hatékonyság javítása az energiaiparban és a közlekedési ágazatban; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás vagy szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás; az energiatermelésből származó illékony kibocsátások korlátozása; egyéb energiaellátási célok.

Az energiafogyasztás tekintetében: az épületek energiahatékonyságának növelése; a készülékek energiahatékonyságának növelése; a szolgáltatási/tercier ágazat energiahatékonyságának növelése; az ipari végfelhasználói ágazat energiahatékonyságának növelése; keresletszabályozás/keresletcsökkentés; egyéb energiafogyasztási célok.

A közlekedés tekintetében: a járművek hatékonyságának növelése; modális átállás a tömegközlekedésre vagy a nem motorizált közlekedési eszközökre; alacsony kibocsátású tüzelőanyagok; elektromos közúti közlekedés; keresletszabályozás/keresletcsökkentés; a fogyasztói attitűd javítása; a közlekedési infrastruktúra fejlesztése; a nemzetközi légi vagy tengeri közlekedésből származó kibocsátások csökkentése; egyéb közlekedési célok.

Az ipari eljárások tekintetében: megfelelő kibocsátáscsökkentési technológiák bevezetése; az ipari eljárásokból származó illékony kibocsátások hatékonyabb korlátozása; a gyártási és ártalmatlanítási eljárásokból származó fluortartalmú gázok kibocsátásának korlátozása, valamint a fluortartalmú gázok illékony kibocsátásának korlátozása; a fluortartalmú gázok alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokkal való helyettesítése; ipari eljárásokkal kapcsolatos egyéb célok.

A hulladékgazdálkodás/hulladék tekintetében: keresletszabályozás, keresletcsökkentés; fokozottabb újrahasznosítás; fokozottabb CH4-gyűjtés és -felhasználás; jobb hulladékkezelési technológiák; hatékonyabb hulladéklerakó-üzemeltetés; energiahasznosítással járó hulladékégetés; a szennyvízgazdálkodási rendszerek javítása; a lerakott hulladékmennyiség csökkentése; egyéb hulladékgazdálkodási célok.

A mezőgazdaság tekintetében: a szántóföldi műtrágyázás/trágyázás mértékének csökkentése; a szántóföldi gazdálkodást javító egyéb intézkedések; az állattenyésztés fejlesztése; az állati eredetű hulladékok hatékonyabb kezelése; a legelőgazdálkodás minőségét javító tevékenységek; a szerves talajok hatékonyabb kezelése; egyéb mezőgazdasági célok.

A LULUCF-ágazat tekintetében: erdősítés és újraerdősítés; a meglévő erdők széntartalmának megőrzése; a meglévő erdők termőképességének fokozása; a faipari termékek széntárolójának növelése; hatékonyabb erdőgazdálkodás; az erdőirtás megelőzése; a természetes bolygatásokkal szembeni védelem megerősítése; az ÜHG-intenzív alapanyagok faipari termékekkel való helyettesítése; a vizes élőhelyek lecsapolásának és elárasztásának megakadályozása; a leromlott talajok helyreállítása; egyéb LULUFC-ágazati célok.

Az egyéb ágazatok tekintetében a tagállamoknak röviden ismertetniük kell a célkitűzéseket.

(e) Ha a célkitűzés(ek) számszerűsített(ek), a tagállamoknak fel kell tüntetniük legalább a számo(ka)t, az egység(ek)et, a záró évet és a bázisévet. A számszerűsített célkitűzéseknek konkrétaknak, mérhetőknek, teljesíthetőknek, relevánsaknak és határidőhöz kötötteknek kell lenniük.

(f) A tagállamok a következő szakpolitika-típusok közül választhatnak: gazdaság; költségvetési; önkéntes/tárgyalásos megállapodások; szabályozás; tájékoztatás; oktatás; kutatás; tervezés; egyéb.

(g) Itt csak a nemzeti politikával végrehajtott uniós szakpolitikát/szakpolitikákat vagy olyan eseteket soroljon fel, amikor a nemzeti politikák közvetlen célja az uniós szakpolitikai célkitűzések elérése. A tagállamok a táblázat elektronikus változatában található listából kiválaszthatnak egy vagy több szakpolitikát, vagy az "egyéb" lehetőség választásával megadhatják egy uniós szakpolitika nevét. Az (EU) 2016/2284 irányelv keretében bejelentett szakpolitikák és intézkedések esetében az említett irányelvet kell kiválasztani.

(h) A tagállamok a következő kategóriák közül választhatnak: tervezett; elfogadott; végrehajtott; lejárt. A lejárt szakpolitikákat vagy intézkedéseket csak akkor kell feltüntetni az űrlapon, ha még mindig hatással vannak vagy várhatóan később még hatással lesznek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra.

(i) A tagállamok a következő lehetőségek közül választhatnak, és meg kell adniuk a szakpolitika vagy intézkedés végrehajtásáért felelős szervezet(ek) nevét (egynél több szervezet is választható): nemzeti kormány; regionális szervek; helyi önkormányzat; társaságok/vállalkozások/ipartestületek; kutatóintézetek; egyéb (nem szerepel a listán).

(j) A tagállamoknak meg kell adniuk a szakpolitikák és intézkedések folyamatainak nyomon követéséhez és értékeléséhez alkalmazott mutatókat (mértékegységgel) és értékeket. Az értékek lehetnek előzetesek vagy utólagosak, és meg kell adni, hogy mely évre vagy évekre vonatkoznak. A jelentésben több mutató és év is megadható. A tagállamok által meghatározott teljesítménymutatóknak relevánsaknak, elfogadottaknak, hiteleseknek, egyszerűeknek és megbízhatóknak kell lenniük.

2. táblázat: Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatásaira vonatkozó előzetes és utólagos értékelések rendelkezésre álló eredményei (a)

Rövidítések: EU ETS = az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere; ESR = a közös kötelezettségvállalásról szóló (EU) 2018/842 rendelet; ESD = a közös kötelezettségvállalásról szóló 406/2009/EK határozat; LULUCF = földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás.

Megjegyzések:

(a) A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak. Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

(b) A tagállamok egynél több évre vonatkozóan is bejelenthetnek utólagos értékeléseket; amennyiben lehetséges, a jelentéseknek olyan évekre kell vonatkozniuk, amelyek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

(c) Az üvegházhatású gázok fokozott elnyelését vagy csökkentett kibocsátását pozitív előjelű számmal kell megadni. A csökkent elnyelést vagy a megnövekedett kibocsátást negatív előjelű számmal kell megadni.

(d) Ebben a mezőben az EU ETS és az ESR hatálya alá tartozó ágazatok összegét kell megadni, ha nem áll rendelkezésre az EU ETS és az ESR szerinti bontás.

(e) Az utólagos értékelések magukban foglalnak minden olyan értékelést, amely a végrehajtási időszak részeiből vagy a teljes a végrehajtási időszakból származó eredményeken alapul.

3. táblázat: Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok előrejelzett és tényleges költségére és hasznára vonatkozó, rendelkezésre álló adatok (a)

Megjegyzések:

(a) A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.

(b) Az űrlapon negatív költségként kell feltüntetni a hasznot.

(c) A leírásnak tartalmaznia kell a figyelembe vett költségek és hasznok típusát, a költségek és hasznok értékelése során figyelembe vett érdekelt feleket, a költségek és hasznok viszonyítási alapját, valamint a módszertant.

XXV. MELLÉKLET

Jelentéstétel a nemzeti előrejelzésekről a 38. cikk szerint

1a. Táblázat

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó előrejelzések gázonkénti és kategóriánkénti bontásban (1)