32020R1208[1]

A Bizottság (EU) 2020/1208 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 7.) a tagállamok által az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási folyamatairól és felülvizsgálatáról, valamint a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1208 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. augusztus 7.)

a tagállamok által az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási folyamatairól és felülvizsgálatáról, valamint a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK, a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 19. cikke (5) bekezdésére, 26. cikke (7) bekezdésére, 37. cikke (6) bekezdésére, 38. cikke (4) bekezdésére és 39. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1) Az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (2) létrehozott, az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére szolgáló rendszer meghatározza az üvegházhatásúgáz-kibocsátás tekintetében az éghajlat-politikával összefüggésben alkalmazandó alapvető nyomonkövetési és jelentéstételi keretet. A szóban forgó rendszerre vonatkozó rendelkezések teljes mértékben beépültek az (EU) 2018/1999 rendeletbe, amely 2021. január 1-jétől kezdődően hatályon kívül helyezi az 525/2013/EU rendeletet. A rendszer keretében szabályokat kell elfogadni a következőkhöz kapcsolódó jelentéstételről: az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépések, az árverésből származó bevételek felhasználása, a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatás, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékek, az üvegházhatású gázok jegyzékei, az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések, a nemzeti nyilvántartási rendszerekkel kapcsolatos szabályok, az átfogó felülvizsgálat, valamint a szakpolitikák, az intézkedések és az előrejelzések.

(2) Az üvegházhatású gázok jegyzékeire, az előrejelzésekre, valamint a szakpolitikákra és az intézkedésekre vonatkozó, a nemzeti rendszerekre is kiterjedő integrált nyomonkövetési és jelentéstételi rendszer elősegíti a múltbeli kibocsátási tendenciákkal, a jövőbeli kibocsátási tendenciákkal, valamint a szakpolitikáknak és az intézkedéseknek az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló célkitűzések megvalósítására gyakorolt hatásával kapcsolatos adatok következetességének biztosítását. Az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeit érintő tagállami jelentések továbbá tartalmilag kapcsolódnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás megbecslésére szolgáló intézményi, jogi és eljárási intézkedéseket felölelő nemzeti nyilvántartási rendszerekhez. Ezen túlmenően az átfogó felülvizsgálat folyamata a nemzeti jegyzékek keretében benyújtott adatok minőségének ellenőrzésére irányul. Ezért helyénvaló a nemzeti nyilvántartási rendszerekre, az átfogó felülvizsgálatra, a szakpolitikák és az intézkedések, valamint az előrejelzések rendszereire, továbbá a tagállami jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozóan az (EU) 2018/1999 rendelet 4. fejezetében előírt szabályokat egy külön végrehajtási rendeletbe foglalni.

(3) Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) (3) Feleinek Konferenciája, amely a részes felek 21. konferenciáját követően, 2015. december 12-én elfogadott, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás (4) (a továbbiakban: a Párizsi Megállapodás) részes feleinek találkozójául szolgál, 18/CMA.1. határozatában elfogadta a fellépésre és a támogatásra vonatkozó átláthatósági kerethez kapcsolódó módozatokat, eljárásokat és iránymutatásokat, amelyek meghatározzák többek között az üvegházhatású gázok jegyzékeiről, a szakpolitikákról és az intézkedésekről, az előrejelzésekről, a hatásokról és az alkalmazkodásról, valamint a fejlődő országoknak nyújtott támogatásról szóló jelentéstétel részleteit. Az EU-nak és tagállamainak a releváns információkat e módozatokkal, eljárásokkal és iránymutatásokkal összhangban kell bejelenteniük, legkésőbb 2024. december 31-én.

(4) Az (EU) 2018/1999 rendelet értelmében a tagállamok - az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás keretében elfogadott jelentéstételi követelményekkel összhangban - kötelesek kétévente beszámolni a Bizottságnak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti terveikről és stratégiáikról. A beszámolókban foglalt információk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén elért előrelépés és a szóban forgó területen megvalósított fellépések nyomon követésére, az uniós alkalmazkodási stratégia végrehajtásának és felülvizsgálatainak megalapozására és előmozdítására, az EU által a Párizsi Megállapodás alkalmazkodási céljának megvalósítása terén elért eredmények értékelésének megkönnyítésére, a bevált gyakorlatok tekintetében a tagállamok és az Európai Unió között folyó tapasztalatcsere elősegítésére, valamint az éghajlatváltozás kezeléséhez kapcsolódó tagállami és uniós szükségletek és készültségi szint felmérésére fognak szolgálni. A tagállamoknak a nemzetközi jelentéstételi szabályokkal összhangban a szubnacionális tevékenységekkel kapcsolatban is áttekintést kell adniuk vagy be kell mutatniuk a bevált gyakorlatokat abból a célból, hogy az alkalmazkodási intézkedések más irányítási szinteken is ismertebbé váljanak, valamint hogy az Unió számára lehetővé váljon az ilyen intézkedések hatékonyabb előmozdítása.

(5) Az árverésből származó bevételek felhasználására vonatkozó jelentéstétellel kapcsolatos korábbi tapasztalatok alapján indokolt úgy rendelkezni, hogy az árverésből származó bevételeik pénzügyi értékének megfelelő összeg felhasználásáról jelentést küldő tagállamoknak olyan értékeket kell bejelenteniük, amelyek a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 3d. és 10. cikkével összhangban reprezentatívak a kiadásaik tekintetében.

(6) A fejlődő országok számára nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásra vonatkozó tagállami jelentéseknek a lehető legrészletesebbnek kell lenniük, és az információkat a programok vagy a tevékenységek szintjén kell bemutatniuk. A "ha rendelkezésre állnak" megjegyzéssel megjelölt információk csak akkor jelenthetők be, ha a jelentésnek a jelentéstételi rendszeren keresztül történő benyújtásakor a bejelentő tagállam rendelkezésére állnak. A tagállamnak nem kell kitöltenie és benyújtania a tervezett támogatásnyújtásra vonatkozó táblázatot abban az esetben, ha - például még le nem zárult vagy függőben lévő költségvetési folyamatok miatt - nem állnak rendelkezésre a táblázat hiánytalan kitöltéséhez szükséges információk. A következetesség biztosítása érdekében lehetővé kell tenni továbbá a tagállamok számára, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) által a Hitelinformációs Rendszer felé történő jelentéstétel céljára bevezetett jelentéstételi formátumot használják. A 18/CMA.1. határozat értelmében a tagállamok önkéntes alapon tájékoztatják az UNFCCC-t a támogatási egyenértékről. A nemzetközi szintű jelentéstétellel való összhang biztosítása érdekében az e rendeletben meghatározott jelentéstételi követelményeket a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell igazítani az UNFCCC Feleinek - a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló - Konferenciája által elfogadott vonatkozó határozatokhoz és az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által végrehajtott releváns módszertani változtatásokhoz, amint ezek elérhetővé válnak.

(7) A megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzék ágazati alkalmazási köre megfelel az üvegházhatású gázok teljes jegyzékén belüli részletesebb ágazati alkalmazási kör magas szintű összefoglalásának. Ennek köszönhetően a megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékben a t - 1. év tekintetében a kibocsátásra és az elnyelésre vonatkozóan bejelentett becslések összhangban vannak az üvegházhatású gázok jegyzékének a t - 2. évben bejelentett becsléseivel. A földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazat az éves jegyzék szerves részét képezi, ezért a tagállamoknak az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékükbe bele kell foglalniuk az említett ágazatból származó kibocsátásra és elnyelésre vonatkozó becsléseket.

(8) A kibocsátáscsökkentési kötelezettségek átláthatóságának biztosítása, a minőség folyamatos javítása és a szakértői műszaki felülvizsgálat folyamatának megkönnyítése érdekében a tagállamoknak jelentéseikben részletes műszaki adatokat és információkat kell szolgáltatniuk. Ezenkívül az (EU) 2018/1999 rendelet az üvegházhatású gázok éves jegyzékére vonatkozó jelentéstétel keretében integrálja az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) és az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szerinti jelentéstételi követelményeket, és a 2027-re és 2032-re előirányzott átfogó felülvizsgálati folyamat kialakítása révén igazodik az említett rendeletekben a megfelelőség ellenőrzése tekintetében megállapított ötéves ciklushoz. Ezért meg kell határozni a rugalmassági mechanizmusok tervezett felhasználásáról, valamint a létrejött kibocsátásátadásokról és az azokból származó bevételek felhasználásáról az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően teendő jelentések felépítését, formátumát és benyújtási folyamatát, továbbá integrálni kell az (EU) 2018/841 rendelet szerinti követelményeket az előrejelzésekre vonatkozó jelentéstételbe. Az (EU) 2018/841 rendelet és az (EU) 2018/842 rendelet alapján megvalósult átadásokra vonatkozóan bejelentett információk közül a megvalósult átadások tekintetében közölt egyedi árak nem kerülnek nyilvánosságra, ugyanakkor az egységenként kifizetett árak tartományát, azaz a tagállamok által bejelentett összes ügyletet tekintve megállapítható legalacsonyabb és legmagasabb árat közzé kell tenni.

(9) A Párizsi Megállapodás részes feleinek konferenciája által előírt kötelezettségek kellő időben és hatékony módon történő teljesítése érdekében meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok között az üvegházhatású gázok uniós jegyzékéről szóló jelentés elkészítése és az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálat során folytatandó együttműködés és koordináció időbeli kereteit. Ezenkívül annak érdekében, hogy az üvegházhatású gázok tagállami jegyzékeinek átfogó felülvizsgálatát kellő időben és hatékonyan el lehessen végezni, meg kell határozni a felülvizsgálatra vonatkozó eljárást és ütemtervet is.

(10) Indokolt előírni a tagállamok számára, hogy hozzanak létre és működtessenek nemzeti nyilvántartási rendszereket a jegyzékük minőségének a jegyzék megtervezésére, összeállítására és kezelésére irányuló tevékenységek révén történő biztosítása és javítása érdekében; e tevékenységek közé tartozik a tevékenységre vonatkozó adatok gyűjtése, a módszerek és a kibocsátási tényezők megfelelő kiválasztása, az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó becslések készítése, bizonytalansági értékelések, valamint minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek végzése, továbbá a jegyzékekben szereplő adatok nemzeti szinten történő ellenőrzésére szolgáló eljárások végrehajtása. A nemzeti nyilvántartási rendszerek eddigi magas színvonalának fenntartása érdekében a tagállamoknak a továbbiakban is alkalmazniuk kell a jegyzékek megtervezésére, összeállítására és kezelésére irányuló folyamatokra vonatkozó, a 27-29. cikkben foglalt előírásokat.

(11) A szakpolitikák és az intézkedések, valamint az előrejelzések rendszereire vonatkozó szabályoknak összhangban kell lenniük az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott vonatkozó határozatokkal. Tekintettel arra, hogy az UNFCCC Feleinek - a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló - Konferenciája által kiadott 18/CMA.1. határozat rendelkezik a Párizsi Megállapodás 4. cikke szerinti, nemzetileg meghatározott hozzájárulás tekintetében elért előrelépés nyomon követéséhez szükséges információszolgáltatásról, a tagállamoknak be kell nyújtaniuk az Unió nemzetileg meghatározott hozzájárulásának hazai végrehajtását szolgáló intézményi, adminisztratív és eljárási szabályaikra vonatkozó információkat.

(12) A légszennyező anyagok tekintetében az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) megfelelően teljesítendő, valamint az üvegházhatású gázokra vonatkozó jelentéstétel nagymértékben hasonló megközelítéseket követ, ideértve a tagállamok által alkalmazott módszereket is. Ezért a szakpolitikákra, az intézkedésekre és az előrejelzésekre, valamint mindezek rendszereire vonatkozóan e rendelet VI. fejezetének megfelelően teljesített jelentéstétel során javasolt - az (EU) 2016/2284 irányelvnek megfelelően bejelentett szakpolitikák és intézkedések, illetve előrejelzések figyelembevételével - következetes módszertani megközelítést alkalmazni.

(13) A tagállamoknak és a Bizottságnak az energiaunió bármely dimenzióját érintő jelentéstételhez az (EU) 2018/1999 rendelet 28. cikkében említett e-platformot kell használniuk, és ennek során az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segíti munkájukat. A Bizottság intézkedéseket hoz annak lehetővé tételére, hogy az említett platformon benyújtott információk átirányítása vagy továbbítása a Bizottság egyablakos ügyintézési pontján keresztül történjen, és az információknak a megfelelő kapcsolódó jelentéstételi rendszerekkel - például az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Reportnet rendszerével - történő megosztására ennek megfelelően kerüljön sor.

(14) Az (EU) 2018/1999 rendeletben foglalt idevágó rendelkezések alkalmazásának kezdőnapjával való összhang biztosítása érdekében indokolt, hogy ez a rendelet 2021. január 1-jétől legyen alkalmazandó.

(15) Az (EU) 2018/1999 rendelet 57. és 58. cikkével összhangban az 525/2013/EU rendelet 2021. január 1-jétől kezdődően hatályát veszti, kivéve az említett rendelet 7. cikkét, 17. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontját, valamint 19. cikkét, amelyek a 2019. és a 2020. évre vonatkozó adatokat tartalmazó jelentésekre továbbra is alkalmazandók. A 749/2014/EU végrehajtási rendeletet ezért 2021. január 1-jétől kezdődően hatályon kívül kell helyezni, mindazonáltal a rendelet 3-18. cikkének és 27-43. cikkének továbbra is hatályban kell maradnia az említett évekre vonatkozó adatokat tartalmazó jelentések tekintetében.

(16) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, ALKALMAZÁSI KÖR ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az (EU) 2018/1999 végrehajtási rendeletnek az alábbiak tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályokat állapítja meg:

a) tagállami jelentéstétel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekről, az árverésből származó bevételek felhasználásáról, valamint a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásról az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének megfelelően;

b) tagállami jelentéstétel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékről, az üvegházhatású gázok jegyzékéről, valamint az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról és -elnyelésekről az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének megfelelően;

c) a nemzeti nyilvántartási rendszerek létrehozására, működtetésére és működésére vonatkozó követelmények meghatározása az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikkének megfelelően;

d) az átfogó felülvizsgálat elvégzésének ütemezése és eljárása az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének megfelelően;

e) tagállami jelentéstétel a szakpolitikák és az intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti rendszereiről az (EU) 2018/1999 rendelet 39. cikkének megfelelően.

2. cikk

Alkalmazási kör

Ezt a rendeletet a tagállamok által benyújtott, a 2021. és az azt követő évekre vonatkozóan megadandó adatokat tartalmazó jelentésekre kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "egységes jelentéstételi táblázat" vagy "EJT": az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó információk feltüntetésére szolgáló táblázat, amelyet az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) Feleinek Konferenciája által elfogadott 24/CP.19. határozat (a továbbiakban: a 24/CP.19. határozat) II. melléklete tartalmaz;

2. "referenciamegközelítés": az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) referenciamegközelítése, ahogyan az az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékére vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban (a továbbiakban: a 2006. évi IPCC-iránymutatások) szerepel;

3. "1. számú megközelítés": a bizonytalansági értékek megbecslésének a 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott alapvető módszere;

4. "kulcskategória": olyan kategória, amelynek jelentős hatása van egy tagállam vagy az Unió üvegházhatásúgáz-jegyzékének egészére a kibocsátások és az elnyelések abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az elnyelések tendenciája vagy a kibocsátások és az elnyelések bizonytalansága terén;

5. "ágazati megközelítés": a 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott ágazati IPCC-megközelítés;

6. "az üvegházhatású gázok jegyzékeihez kapcsolódó dokumentumokra vonatkozó ismertető": a 24/CP.19. határozat I. mellékletében foglalt, az üvegházhatású gázok éves jegyzékeire vonatkozó UNFCCC jelentéstételi iránymutatások függelékében közölt ismertető;

7. "átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások": a fellépésnek és a támogatásnak a Párizsi Megállapodás 13. cikkében említett átláthatósági keretrendszerére vonatkozó módozatok, eljárások és iránymutatások az UNFCCC Feleinek - a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló - Konferenciája által elfogadott 18/CMA.1. határozat mellékletében foglaltak szerint;

8. "az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások": az (EU) 2020/1044 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (9) 3. cikkében meghatározott iránymutatások;

9. "újraszámolás": az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozóan a korábban benyújtott jegyzékekben megadott értékek újbóli megbecslésére irányuló eljárás, amelynek lefolytatására a módszerek változása, a kibocsátási tényezők és a tevékenységre vonatkozó adatok összegyűjtésében és felhasználásában bekövetkezett változások, illetve új forrás- és nyelőkategóriák felvétele miatt kerül sor, az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően.

II. FEJEZET

TAGÁLLAMI JELENTÉSTÉTEL AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁST CÉLZÓ NEMZETI FELLÉPÉSEKRŐL, AZ ÁRVERÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEKRŐL, VALAMINT A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSRÓL

4. cikk

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekre vonatkozó információk

A tagállamok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépéseikre vonatkozóan az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet I. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

5. cikk

Az árverésből származó bevételek felhasználására vonatkozó információk

A tagállamok a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételekre vonatkozóan az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet II. mellékletében meghatározott formátumoknak megfelelően jelentik be.

6. cikk

A fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásra vonatkozó információk

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. melléklete 2. része a) pontjának i. alpontjában említett, a tagállam által mozgósított állami pénzügyi erőforrásokra vonatkozó kvantitatív adatokat, valamint az ugyanazon melléklet 2. része a) pontjának iii. alpontjában említett, a tagállam által az UNFCCC keretében a fejlődő országokat megcélzó államilag finanszírozott technológiaátadási és kapacitásépítési projektekkel kapcsolatban végzett tevékenységekről rendelkezésre álló információkat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) által a Hitelinformációs Rendszer felé történő jelentéstétel céljára bevezetett egységes táblázatos formátumnak vagy az e rendelet III. mellékletében meghatározott formátumoknak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. melléklete 2. része a) pontjának ii. alpontjában említett, a kvantitatív adatok kiszámítására használt módszert ismertető kvalitatív módszertani információt az e rendelet IV. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(3) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. melléklete 2. részének b) pontjában említett, a nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információkat az e rendelet V. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

III. FEJEZET

TAGÁLLAMI JELENTÉSTÉTEL AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁRA VONATKOZÓ, MEGKÖZELÍTŐLEGES ADATOKAT TARTALMAZÓ JEGYZÉKEKRŐL, AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK JEGYZÉKEIRŐL ÉS AZ ELSZÁMOLT ÜVEGHÁZHATÁSÚGÁZ-KIBOCSÁTÁSOKRÓL ÉS -ELNYELÉSEKRŐL

7. cikk

Jelentéstétel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről

(1) A tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékeikkel kapcsolatban az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet VI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be:

a) a kategóriák olyan szintű bontásában, amely tükrözi az X-1. évhez kapcsolódó becslések elkészítéséhez rendelkezésre álló, az adott tevékenységre vonatkozó adatokat és módszereket;

b) külön oszlopokban feltüntetve a 2003/87/EK irányelv, illetve az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások megoszlását, az adatok rendelkezésre állása esetén forráskategóriák szerinti bontásban.

(2) A tagállamok magyarázattal szolgálnak többek között azt illetően, hogy mik a fő okai a VI. mellékletben meghatározott formátum szerint bejelentett kibocsátások és elnyelések tekintetében az üvegházhatású gázok legutóbb bejelentett végleges jegyzékében foglaltakhoz képest megfigyelhető főbb változásoknak.

8. cikk

Az üvegházhatású gázok jegyzékeire vonatkozó jelentéstétel általános szabályai

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében említett információkat oly módon jelentik be, hogy az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásoknak és az e rendeletben előírt szabályoknak megfelelően:

a) kitöltik az egységes jelentéstételi táblázatokat, amelyek a megfelelő szoftver rendelkezésre állásától függően tartalmazzák a több munkalapos vagy XML (Extensible Markup Language, azaz bővíthető jelölőnyelv) formátumban összeállított adatfájlok teljes készletét, lefedve ezzel az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti tagállami földrajzi hatókört;

b) benyújtják az e rendelet 9-23. cikkében előírt információkat.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében említett, a nemzeti jegyzékről szóló jelentésüket (a továbbiakban: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés, NJJ) az üvegházhatású gázok jegyzékeihez kapcsolódó dokumentumokra vonatkozó ismertető alapján és az e rendeletben előírt szabályok szerint állítják össze. A tagállamok az e rendelet 9., 10., 12. és 14-18. cikke értelmében bejelentett információkat belefoglalják a nemzeti jegyzékről szóló jelentésükbe vagy egy ahhoz csatolt külön mellékletbe, és a VII. mellékletnek megfelelően egyértelműen feltüntetik, hogy hol szerepeltetik a szóban forgó információkat.

9. cikk

Jelentéstétel az újraszámolásokról

A tagállamok jelentést tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátására és elnyelésére vonatkozó értékek tekintetében az 1990., a 2005. és az X - 3. évben elvégzett újraszámolásnak az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének d) pontjában említett okairól, valamint a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben foglalt értékek újraszámolásának szentelt összefoglaló fejezet összeállítása révén igazolják, hogy az idősorok konzisztenciája a jelentésben szereplő valamennyi év vonatkozásában biztosított.

10. cikk

Jelentéstétel az ajánlások végrehajtásáról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének g) pontjában említett, a jegyzékben szereplő becslések javítása érdekében tett lépésekre vonatkozó információkat az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott formátumoknak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett jelentésükben kitérnek mind az első ízben a legutóbbi felülvizsgálati jelentésben felvetett kérdésekre, mint pedig azokra a kérdésekre, amelyek már a korábbi felülvizsgálati jelentésekben is felmerültek.

11. cikk

Jelentéstétel a jegyzékkészítési módszerekről, a kibocsátási tényezőkről és az uniós kulcskategóriák kapcsolódó módszertani leírásairól

(1) A tagállamok az uniós jegyzékről szóló, az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének m) pontjában említett jelentés elkészítéséhez a következő információkat szolgáltatják:

a) az uniós kulcskategóriák esetében használt módszerekre és kibocsátási tényezőkre vonatkozó, az egységes jelentéstételi táblázatok megfelelő XML-fájljaiban feltüntetendő összefoglaló információk;

b) azon uniós kulcskategóriák esetében, amelyek vonatkozásában az egységes jelentéstételi táblázatok nem tartalmaznak információkat a módszerekről és a kibocsátási tényezőkről, az e rendelet IX. mellékletének 3. része szerinti információk;

c) az uniós kulcskategóriákra vonatkozó naprakész összefoglaló módszertani leírások a IX. melléklet 4. részében meghatározott formátumnak megfelelően.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel céljára a tagállamok rendelkezésére bocsátja a következőket:

a) október 31-ig a legújabb uniós kulcskategóriák jegyzékét a IX. melléklet 1. részében meghatározott formátumnak megfelelően;

b) február 28-ig a (2) bekezdés a) pontjában említett, aktualizált jegyzéket, kiemelve a változásokat;

c) október 31-ig a jegyzékkészítési módszerekre, a kibocsátási tényezőkre és az összefoglaló módszertani leírásokra vonatkozó információkat, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek, a IX. melléklet 2. részében meghatározott formátumnak megfelelően;

d) február 28-ig a (2) bekezdés c) pontjában említett, aktualizált információkat.

12. cikk

Jelentéstétel a bizonytalanságról és a teljességről

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének m) pontja alapján legalább az 1. számú megközelítés szerinti bizonytalanságbecsléseket bejelentik az e rendelet X. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően.

(2) A tagállamok a nemzeti jegyzékről szóló jelentésükben bejelentik az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének m) pontjában említett, az általános teljességi értékelésre vonatkozó információkat, feltüntetve a következőket:

a) azon kategóriák, amelyeket az átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások szerint "nem becsültként" jelentettek, valamint részletes magyarázatok e jelölésmód használatára vonatkozóan, különösen azokban az esetekben, amelyekre nézve az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások meghatároznak az üvegházhatású gázok mennyiségének megbecslésére szolgáló módszereket;

b) az üvegházhatású gázok jegyzékének földrajzi hatóköre, továbbá az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti földrajzi hatókör, illetve az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti földrajzi hatókör közötti esetleges különbségek.

13. cikk

Jelentéstétel a mutatókról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének e) pontjában említett mutatókra vonatkozó információkat a XI. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

14. cikk

Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének h) pontjában említett információkat az e rendelet XII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének i) pontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be.

15. cikk

Jelentéstétel a légszennyező anyagok tekintetében bejelentett adatok összhangjáról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. része j) pontjának i. alpontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat, valamint az adatoknak az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének b) pontja szerinti következetességére vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be, feltüntetve a következőket:

a) annak értékelése, hogy a tagállamok által az (EU) 2016/2284 irányelv alapján benyújtott jegyzékekben a szén-monoxid (CO), a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx) és az illékony szerves vegyületek kibocsátására vonatkozóan megadott becslések összhangban vannak-e azokkal a megfelelő becslésekkel, amelyeket az üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti jegyzékei tartalmaznak;

b) azoknak az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti jelentéseknek a benyújtási időpontjai, amelyeket összevetettek az (EU) 2018/1999 rendelet szerint benyújtott jegyzékekkel.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett ellenőrzés eredménye +/- 5 %-ot meghaladó eltérést mutat egy adott légszennyező anyagnak az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti és az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti összkibocsátása között, nem számítva a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból (LULUCF) eredő kibocsátásokat, akkor az érintett tagállam az (1) bekezdés szerinti szöveges tájékoztatáson túlmenően további információkat szolgáltat a szóban forgó légszennyező anyagról az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett, +/- 5 %-ot meghaladó eltérés a hibás adatok helyesbítéséből, illetve az egyes jogi eszközök földrajzi hatókörének vagy alkalmazási területének különbözőségéből adódik, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy csupán az (1) bekezdésben említett információkat jelentik be.

16. cikk

Jelentéstétel a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban bejelentett adatok összhangjáról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. része j) pontjának ii. alpontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be, feltüntetve a következőket:

a) a tagállam által elvégzett ellenőrzések a részletesség szintje, az összevetett adatkészletek és jelentések tekintetében;

b) az ellenőrzések legfontosabb eredményei és a leglényegesebb eltérések magyarázatai;

c) tájékoztatás arról, hogy az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 6. cikkének (1) bekezdése alapján az üzemeltetők által összegyűjtött adatokat felhasználták-e, és ha igen, hogyan;

d) amennyiben az ellenőrzéseket nem végezték el, annak indokolása, hogy azokat miért nem tekintették relevánsnak.

17. cikk

Jelentéstétel az energiastatisztikákkal való összhangról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. része j) pontjának iii. alpontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be, feltüntetve az üvegházhatású gázok jegyzékében szereplő adatok alapján kiszámított referenciamegközelítés és az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 4. cikke és B. melléklete szerint bejelentett energiastatisztikák alapján kiszámított referenciamegközelítés közötti különbséget.

(2) A tagállamok e rendelet XIV. mellékletének megfelelően jelentik be a mennyiségre vonatkozó információkat és azoknak az (1) bekezdésben említett, +/- 2 %-ot meghaladó mértékű különbségeknek a magyarázatát, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok teljes látható nemzeti felhasználásában mutatkoznak az X-2. évre vonatkozóan, összesített szinten, a fosszilis tüzelőanyagok valamennyi kategóriája tekintetében.

18. cikk

Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerek vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek leírásában bekövetkező változásokról

Ha az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének k), illetve l) pontjában említett nemzeti nyilvántartási rendszereik, illetve - adott esetben - nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeik leírásában a nemzeti jegyzékről szóló jelentés legutóbbi benyújtása óta nem történt változás, ezt a tényt a tagállamok a nemzeti jegyzékről szóló jelentés megfelelő fejezeteiben egyértelműen közlik.

19. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletének 2. részében felsorolt üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátásait - az (EU) 2018/842 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatályon belül és az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének a) pontjában említettek szerint -, valamint a szóban forgó információknak az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének d) pontja szerinti frissítéseit az e rendelet XV. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

20. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/841 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének f) pontjában említett, az (EU) 2018/841 rendelet 12. és 13. cikke alapján megvalósult átadásokra vonatkozó összefoglaló információkat az e rendelet XVI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be. A Bizottság a tagállami jelentések kézhezvételétől számítva három hónapon belül összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját. Ebben az összefoglalóban meg kell adni a földhasználati kompenzációs egységek ügyletenkénti árainak tartományát.

21. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének f) pontjában említett, az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikke alapján megvalósult átadásokra vonatkozó összefoglaló információkat az e rendelet XVII. mellékletének 1. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be. A Bizottság a tagállami jelentések kézhezvételétől számítva három hónapon belül összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját. Ebben az összefoglalóban meg kell adni az éves kibocsátásjogosultsági ügyletenként fizetett árak tartományát.

(2) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok kihirdetése és az ugyanazon rendelet 38. cikkének (6) bekezdésében meghatározott megfelelőség-ellenőrzési eljárásnak az (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szerinti megindítása közötti két időszakban a tagállamok minden hónap 15-én jelentést tehetnek a Bizottságnak az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikke alapján megvalósult átadásokról az e rendelet XVII. mellékletének 2. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően. A Bizottság kellő időben összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját.

22. cikk

Az (EU) 2018/842 rendelet szerinti rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információk bejelentése

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének n) pontjában említett, az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 7. cikkének (1) bekezdése szerinti rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információkat az e rendelet XVIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(2) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok kihirdetése és az ugyanazon rendelet 38. cikkének (6) bekezdésében meghatározott megfelelőség-ellenőrzési eljárásnak az (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szerinti megindítása közötti két időszakban a tagállamok minden hónap 15-én jelentést tehetnek a Bizottságnak az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében biztosított rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételéről az e rendelet XVIII. mellékletének 1. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően. A Bizottság legkésőbb az adott hónap végén összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján bejelentett információk nem foglalhatják magukban a megvalósult átadásokra vonatkozóan a 21. cikknek megfelelően bejelentett információkat.

23. cikk

Jelentéstétel az átadásokból eredő bevételeknek az (EU) 2018/842 rendelet szerinti felhasználásáról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének n) pontjában említett, a bevételeknek az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (6) bekezdése szerinti felhasználására vonatkozó információkat az e rendelet XIX. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

24. cikk

Jelentéstétel az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról és -elnyelésekről

A tagállamok az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal és -elnyelésekkel kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (5) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet XX. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

25. cikk

Az üvegházhatású gázok uniós jegyzékének összeállítása és az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálat során folytatott együttműködés és koordináció időbeli keretei

(1) A tagállamok és a Bizottság a XXI. mellékletben meghatározott időbeli kereteknek megfelelően együttműködnek és összehangolják feladataikat az üvegházhatású gázok uniós jegyzékének és az uniós jegyzékről szóló jelentésnek az összeállítása során.

(2) Ha egy tagállam újból benyújtja a jegyzékét az UNFCCC titkárságának, legkésőbb egy héttel az újbóli benyújtást követően köteles eljuttatni a Bizottsághoz egy összefoglalót az újból benyújtott jegyzékben végrehajtott változtatásokról.

(3) Az uniós jegyzéknek az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálata során a tagállamok a Bizottság kérésére a lehető leghamarabb megküldik a Bizottságnak az UNFCCC részéről a felülvizsgálatot végző szakemberek által feltett kérdésekre adott válaszokat.

IV. FEJEZET

A NEMZETI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZEREK LÉTREHOZÁSÁRA, MŰKÖDTETÉSÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

26. cikk

A nemzeti nyilvántartási rendszerek feladatai

A nemzeti nyilvántartási rendszereknek az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikke szerinti végrehajtása során minden tagállam:

a) megállapítja azokat az intézményi, jogi és eljárási szabályokat, amelyek szükségesek a 27-29. cikk szerinti feladatoknak a felelős kormányzati szervek és egyéb szervezetek általi ellátásához, és gondoskodik e szabályok betartatásáról;

b) gondoskodik a 27-29. cikk szerinti feladatok kellő időben történő elvégzéséhez szükséges kapacitás meglétéről, beleértve az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó becslések elkészítéséhez való adatgyűjtést, valamint a jegyzék összeállításának folyamatában részt vevő személyzet műszaki felkészültségének biztosítására irányuló intézkedéseket is.

27. cikk

A jegyzék megtervezése

(1) Jegyzékének megtervezése keretében minden tagállam:

a) kijelöli azt az egyetlen nemzeti szervezetet, amely teljeskörű felelősséggel tartozik a nemzeti jegyzékért, és nyilvánosságra hozza annak postai és elektronikus címeit;

b) meghatározza és kiosztja a jegyzék összeállításának folyamatával kapcsolatos konkrét feladatokat, beleértve a módszerek megválasztásával, az adatgyűjtéssel és különösen a statisztikai szolgálatoktól és más szervezetektől származó, adott tevékenységre vonatkozó adatok és kibocsátási tényezők gyűjtésével, feldolgozásával és archiválásával, valamint a minőség-ellenőrzéssel és a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat;

c) kidolgoz egy, a jegyzék minőségének biztosítására és ellenőrzésére szolgáló tervet, amely ismerteti a jegyzék összeállításának folyamata során alkalmazandó konkrét minőség-ellenőrzési eljárásokat; elősegíti az általános minőségbiztosítási eljárások lefolytatását, és a minőségre vonatkozó célkitűzéseket határoz meg;

d) fontolóra veszi olyan folyamatok kialakítását, amelyek a jegyzék benyújtás előtti hivatalos vizsgálatára és jóváhagyására - adott esetben beleértve az esetleges újraszámolásokat is -, valamint a jegyzék-felülvizsgálati folyamatok során felmerülő kérdések megválaszolására irányulnak.

(2) Az egyes tagállamok a jegyzékük megtervezésének keretében adott esetben mérlegelik, hogy miként javíthatnák a tevékenységre vonatkozó adatoknak, a kibocsátási tényezőknek, az alkalmazott módszereknek és a jegyzékek egyéb releváns technikai elemeinek a minőségét. A minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési terv, valamint a minőségre vonatkozó célkitűzések kidolgozásakor és/vagy felülvizsgálatakor adott esetben figyelembe kell venni a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési terv végrehajtása során szerzett, illetve az 525/2013/EU rendelet 19. cikke, az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke és az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálatokból származó információkat.

28. cikk

A jegyzék összeállítása

(1) Az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően minden tagállam:

a) meghatározza a kulcskategóriákat, és megfelelő módszereket alkalmazva becsléseket készít a kulcskategóriákból származó kibocsátásokról és elnyelésekről;

b) elegendő tevékenységi adatot, folyamatinformációt és kibocsátási tényezőt gyűjt össze az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó becslések elkészítésére kiválasztott módszerek alátámasztásához;

c) mennyiségi becslést készít a jegyzékkel kapcsolatos bizonytalanságról minden egyes kategóriára és a jegyzék egészére vonatkozóan is, és újraszámolja az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának korábban benyújtott becsült értékeit;

d) összeállítja a nemzeti jegyzéket, valamint - minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tervével összhangban - a jegyzék minőségének ellenőrzésére irányuló általános eljárásokat folytat le.

(2) Jegyzékének összeállításához adott esetben minden tagállam:

a) az üvegházhatású gázok jegyzékeire vonatkozó iránymutatásokkal összhangban kategóriaspecifikus minőség-ellenőrzési eljárásokat alkalmaz azon kulcskategóriák és egyedi kategóriák tekintetében, amelyek esetében a módszerek és/vagy az adatok jelentős felülvizsgálatára került sor;

b) rendelkezik a jegyzék független harmadik fél vagy a jegyzék összeállításában részt nem vevő személyzet által a 27. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tervezett minőségbiztosítási eljárásokkal összhangban, a jegyzék benyújtását megelőzően elvégzendő alapvető felülvizsgálatáról;

c) rendelkezik azon kulcskategóriák és egyéb kategóriák mélyrehatóbb felülvizsgálatáról, amelyek esetében a módszerekben jelentős változások következtek be;

d) az átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke és a jegyzék összeállításának folyamatára vonatkozó időszakos belső értékelések alapján újraértékeli a jegyzék megtervezésére irányuló folyamatot az e rendelet 27. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a minőségre vonatkozóan meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében.

29. cikk

A jegyzék kezelése

(1) Jegyzékének kezelése keretében minden tagállam:

a) a jelentett idősorok tekintetében minden évben archiválja a jegyzékben szereplő információkat, ideértve a következőket: valamennyi, bontásban közölt kibocsátási tényező és tevékenységre vonatkozó adat, valamint az ezek előállításának és összesítésének módjára vonatkozó dokumentáció; a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos belső dokumentáció, a külső és a belső felülvizsgálatok, az éves kulcsfontosságú forrásokra és azok azonosítására, valamint a jegyzék továbbfejlesztésének tervezett elemeire vonatkozó dokumentáció;

b) az átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke alapján gondoskodik olyan felülvizsgálati csoportok felállításáról, amelyek - a bizalmas kezelésre vonatkozó országspecifikus szabályokra is figyelemmel - hozzáféréssel rendelkeznek minden, a tagállam által a jegyzék összeállításához felhasznált, archivált információhoz;

c) kellő időben megválaszolja a jegyzékben szereplő információk felülvizsgálatára irányuló folyamatok különböző szakaszaihoz kapcsolódó, a szóban forgó információk pontosítására irányuló megkereséseket és a nemzeti rendszerrel kapcsolatos információkéréseket.

(2) Jegyzékének kezelése keretében adott esetben minden tagállam könnyen hozzáférhetővé teszi az archivált információk gyűjteményét.

V. FEJEZET

AZ ÁTFOGÓ FELÜLVIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉNEK ELJÁRÁSA ÉS ÜTEMTERVE

30. cikk

Az átfogó felülvizsgálatra vonatkozó eljárás

(1) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének (1) bekezdésében említett átfogó felülvizsgálat (a továbbiakban: az átfogó felülvizsgálat) elvégzése során a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkáját egy műszaki szakértői felülvizsgálati csoport segíti, és az átfogó felülvizsgálatot a XXII. mellékletben meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni.

(2) Az átfogó felülvizsgálatokhoz kapcsolódó, a XXII. mellékletben meghatározott titkársági feladatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség látja el.

(3) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével elegendő számú felülvizsgálati szakértőt választ ki a jegyzékek által érintett megfelelő ágazatok lefedése érdekében. A kiválasztott felülvizsgálati szakértőknek tapasztalatokkal kell rendelkezniük az üvegházhatású gázok jegyzékének összeállítása terén, és lehetőség szerint tevékenyen részt kell venniük az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos felülvizsgálati folyamatokban. Azok a műszaki szakértők, akik közreműködtek valamely tagállam üvegházhatású gázokra vonatkozó jegyzékének összeállításában, vagy akik az érintett tagállam állampolgárai, nem vehetnek részt a szóban forgó jegyzék felülvizsgálatában.

(4) Az átfogó felülvizsgálatokat dokumentumalapú és központi ellenőrzésként kell elvégezni, a XXII. mellékletben meghatározottak szerint. Ezenkívül a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport ajánlása alapján és az érintett tagállammal egyeztetve országlátogatásokra is sor kerülhet.

(5) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzések adott esetben kiterjednek a XXII. mellékletben meghatározott információkra.

(6) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett ellenőrzések adott esetben magukban foglalják az elszámolt kibocsátások és elnyelések uniós szabályokkal való összhangjának a részletes vizsgálatát.

(7) Az átfogó felülvizsgálatok adott esetben magukban foglalnak olyan ellenőrzéseket is, amelyek célja annak meghatározása, hogy a jegyzék azon területei, amelyek az UNFCCC szerinti vagy az uniós felülvizsgálatok alapján egy adott tagállam esetében javításra szorulnak, más tagállamok esetében is javításra szoruló területnek minősülnek-e.

(8) Az üvegházhatású gázok jegyzékeinek felülvizsgálatát valamennyi érintett tagállam vonatkozásában következetesen és objektív módon kell elvégezni.

31. cikk

Technikai kiigazítások

(1) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdése d) pontjának értelmében vett, kibocsátási becslésre vonatkozó technikai kiigazítás akkor tekintendő szükségesnek, ha az adott érték túlbecslésének vagy alulbecslésének mértéke meghaladja az e cikk (2) bekezdésében meghatározott jelentőségi küszöbértéket. A technikai kiigazításokra vonatkozó részleteket e rendelet XXII. melléklete tartalmazza.

(2) Egy adott forrás vagy nyelő jelentőségi küszöbértéke az érintett tagállam vonatkozásában a felülvizsgálat tárgyát képező jegyzék évére a LULUCF figyelmen kívül hagyásával megállapított teljes nemzeti üvegházhatásúgáz-kibocsátás 0,05 %-a vagy 500 kt CO2-egyenérték (amelyik a kettő közül a kisebb érték).

(3) A Bizottság által a felülvizsgálat során tett és a tagállammal közölt megállapításra válaszul a tagállam a felülvizsgált becslések benyújtása révén kérheti a kibocsátásokra vagy az elszámolt kibocsátásokra és elnyelésekre vonatkozó becsléseinek módosítását. Ha a műszaki felülvizsgálati csoport megfelelőnek találja a felülvizsgált becslést, akkor az indokolással együtt bekerül a 32. cikkben említett felülvizsgálati jelentésbe.

32. cikk

Végleges felülvizsgálati jelentések

A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az átfogó felülvizsgálat lezárultáról, és 2027. augusztus 30-ig, illetve 2032. augusztus 30-ig eljuttatja a tagállamnak a végleges felülvizsgálati jelentést.

33. cikk

Együttműködés a tagállamokkal

(1) A tagállamok:

a) a XXII. mellékletben meghatározott ütemtervnek megfelelően részt vesznek a felülvizsgálatban;

b) az uniós felülvizsgálat céljaira nemzeti kapcsolattartó pontot jelölnek ki;

c) szükség esetén részt vesznek az országlátogatás megszervezésében, illetve elősegítik azt;

d) adott esetben a felülvizsgálati jelentéshez kapcsolódóan válaszokat, kiegészítő információkat és észrevételeket közölnek.

(2) A tagállamok kérésére a Bizottság belefoglalja a felülvizsgálati megállapításokhoz fűzött megjegyzéseket a 32. cikkben említett végleges felülvizsgálati jelentésbe.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a 30. cikknek megfelelően kiválasztott tagokból álló műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összetételéről.

34. cikk

Az átfogó felülvizsgálat ütemterve

Az átfogó felülvizsgálatot a XXII. mellékletben meghatározott ütemterv szerint kell elvégezni.

VI. FEJEZET

SZAKPOLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT ELŐREJELZÉSEK

35. cikk

A jelentések benyújtására vonatkozó eljárások

A tagállamok az e fejezet szerinti információszolgáltatáshoz az (EU) 2018/1999 rendelet 28. cikkében említett e-platformot és a Bizottság kapcsolódó eszközeit és sablonjait használják, és ebben az (EU) 2018/1999 rendelet 42. cikkével összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segíti őket.

36. cikk

Jelentéstétel a szakpolitikák és az intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti rendszereiről

A tagállamok a szakpolitikák és az intézkedések vagy intézkedéscsomagok, valamint az előrejelzések bejelentésére szolgáló nemzeti rendszereiknek az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékének a) pontjában említett leírását az e rendelet XXIII. mellékletében meghatározott formátumban nyújtják be.

37. cikk

Jelentéstétel a nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről

(1) A tagállamok a nemzeti szakpolitikáikra és intézkedéseikre vagy intézkedéscsomagjaikra vonatkozó, az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékének c) pontjában említett információkat az e rendelet XXIV. mellékletében meghatározott formátumokban jelentik be.

(2) A tagállamok a következő információkat szöveges formában jelentik be:

a) a hosszú távú stratégiáikkal kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékletének b) pontjában említett frissítések;

b) az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékletének d) pontjában említett tervezett további szakpolitikák és intézkedések;

c) a különböző szakpolitikák és intézkedések közötti kapcsolatok, valamint a szóban forgó szakpolitikák és intézkedések hozzájárulása a különböző előrejelzési forgatókönyvekhez, az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékletének e) pontjában említettek szerint.

38. cikk

Jelentéstétel a nemzeti előrejelzésekről

(1) A tagállamok az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó, gázonként vagy gázcsoportonként közölt nemzeti előrejelzéseikkel kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és VII. mellékletének a) pontjában említett információkat az e rendelet XXV. mellékletében meghatározott formátumban jelentik be.

(2) A tagállamok az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzéseikkel kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet VII. mellékletében említett kiegészítő információkat szöveges formában jelentik be, kitérve a következőkre:

a) a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, valamint külön-külön az (EU) 2018/842 rendelet és a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátásokra vonatkozó előrejelzés eredményei, továbbá az (EU) 2018/841 rendelet alapján előrejelzett forrásonkénti kibocsátás és nyelőnkénti eltávolítás, az (EU) 2018/1999 rendelet VII. melléklete b) pontjának megfelelően;

b) az elvégzett érzékenységi elemzés eredményei az (EU) 2018/1999 rendelet VII. melléklete d) pontjának megfelelően:

(1) az üvegházhatású gázok jelentett összkibocsátása tekintetében, kiegészítve egy rövid magyarázattal arról, hogy mely paraméterek változtak és miként;

(2) a 2003/87/EK irányelv, illetve az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó összkibocsátások, valamint az (EU) 2018/841 rendelet alapján előrejelzett forrásonkénti kibocsátás és nyelőnkénti eltávolítás szerinti bontásban, amennyiben rendelkezésre áll ilyen információ;

c) a jegyzékben szereplő adatok tárgyéve (bázisév) és a jegyzékről szóló, az előrejelzések kiindulópontjául használt jelentés éve;

d) az előrejelzésekhez használt módszertanok, ideértve az alkalmazott modelleknek és azok ágazati, földrajzi és időbeli hatókörének rövid ismertetését, a modellekre vonatkozó további információkra való hivatkozásokat, valamint az adatok forrásaira, a legfontosabb külső feltételezésekre és az alkalmazott paraméterekre vonatkozó információkat, az (EU) 2018/1999 rendelet VII. mellékletének e) pontja szerint.

(3) Az előrejelzésekről szóló, az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtandó jelentésekben a tagállamok figyelembe veszik az előrejelzések fő paramétereinek azon harmonizált értékeit - legalább a kőolaj, a földgáz és a szén importára, valamint a szén-dioxidnak a 2003/87/EK irányelvben meghatározott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti ára tekintetében -, amelyek a Bizottságnak a tagállamokkal folytatott egyeztetést követően, tizenkét hónappal a jelentések benyújtásának határidejét megelőzően tett ajánlásában szerepelnek.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 749/2014/EU végrehajtási rendelet - az e rendelet 40. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezésre is figyelemmel - 2021. január 1-jével hatályát veszti.

40. cikk

Átmeneti rendelkezés

E rendelet 39. cikkétől eltérve a 749/2014/EU végrehajtási rendelet 3-18. és 27-43. cikke továbbra is hatályban marad a 2019. és a 2020. évre vonatkozóan szolgáltatandó adatokat tartalmazó jelentések tekintetében.

41. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. augusztus 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

(1) HL L 328., 2018.12.21., 1. o.

(2) Az Európai Parlament és a Tanács 525/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről, valamint a 280/2004/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 165., 2013.6.18., 13. o.).

(3) Jóváhagyására az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményének megkötéséről szóló, 1993. december 15-i 94/69/EK tanácsi határozattal (HL L 33., 1994.2.7., 11. o.) került sor.

(4) Jóváhagyására az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött párizsi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló, 2016. október 5-i (EU) 2016/1841 tanácsi határozattal (HL L 282., 2016.10.19., 1. o.) került sor.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/842 rendelete (2018. május 30.) a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 26. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1. o.).

(9) A Bizottság (EU) 2020/1044 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. május 8.) az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a globális felmelegedési potenciál értékei és az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások, valamint az uniós nyilvántartási rendszer tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá a 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 230., 2020.7.17., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).

I. MELLÉKLET

A nemzeti alkalmazkodási fellépésekre vonatkozó információk bejelentése a 4. cikk szerint

1. Nemzeti körülmények, hatások, sérülékenység, kockázatok és alkalmazkodóképesség (1)

1.1. Az alkalmazkodási fellépések tekintetében releváns nemzeti körülmények:

a) biogeofizikai jellemzők;

b) demográfia;

c) gazdaság és infrastruktúra.

1.2. Éghajlati monitoring- és modellezési keret:

a) fő tevékenységek az éghajlati monitoring-, az éghajlat-modellezés, az éghajlati előrejelzések és forgatókönyvek terén;

b) fontosabb megközelítések, módszertanok és eszközök, kapcsolódó bizonytalanságok és kihívások.

1.3. Az éghajlatváltozás hatásainak, a klímaváltozással szembeni sérülékenységnek és a kapcsolódó kockázatoknak az értékelése, ideértve az alkalmazkodóképességet is:

a) az 1. táblázatban felsorolt éghajlati veszélyforrások (2) közül az észleltek áttekintése és a meglévő nyomások (3);

b) a kulcsfontosságú jövőbeni éghajlati veszélyforrások azonosítása az 1. táblázatban felsoroltak közül és a legfontosabb érintett ágazatok (4). 1. táblázat - Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása (5)

Hőmérséklettel kapcsolatos Széllel kapcsolatos Vízzel kapcsolatos Felszínborítással kapcsolatos

Krónikus Változó hőmérséklet (levegő, édesvíz, tengervíz) Változó szélmintázatok Változó csapadékmintázatok és -típusok (eső, jégeső, hó/jég) Parti erózió

Csapadék- és/vagy hidrológiai változékonyság Talajromlás (ideértve a sivatagosodást is)

Hőmérséklet-ingadozás Az óceánok savasodása Talajerózió

Permafroszt olvadás Sósvízbetörés Talajfolyás

Tengerszint-emelkedés

A tengeri jégtakaró megváltozása

Vízhiány

Akut Hőhullám Ciklon Aszály Lavina

Hideghullám/fagy Vihar (ideértve a hó-, por- és homokvihart is) Erőteljes csapadék (eső, jégeső, hó/jég) Földcsuszamlás

Kontrollálatlan vegetációtűz Tornádó Árvíz (tengerparti árvíz, folyó, esővíz, talajvíz által okozott árvíz, villámárvíz) Talajsüllyedés

Hó- és jégterhelés

Gleccsertavak hirtelen kiöntése

c) Minden egyes kulcsfontosságú érintett terület esetében a következők áttekintése, magas/közepes/alacsony/nem alkalmazandó kvalitatív skálán értékelve, adott esetben megfelelő magyarázattal kiegészítve (6):

i. a fő veszélyforrások megfigyelt hatásai, beleértve azok gyakoriságának és a mértékének változásait;

ii. a legfontosabb veszélyek előfordulása és a velük szembeni kitettség valószínűségének meghatározása a jövőbeli éghajlat mellett, a rendelkezésre álló legjobb tudományos éghajlat-modellezési módszerek alapján;

iii. sérülékenység, beleértve az alkalmazkodóképességet;

iv. potenciális jövőbeli hatások kockázata.

2. Jogi és szakpolitikai keretek és intézményi háttér

2.1. Jogi és szakpolitikai keretek és szabályozások, beleértve a nemzeti alkalmazkodási stratégiákat (NAS), a nemzeti alkalmazkodási terveket (NAT) (7) és minden egyéb ágazati alkalmazkodási tervet

2.2. Intézményi háttér és irányítás áttekintése nemzeti szinten a következők tekintetében:

a) az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység és kockázatok értékelése;

b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitika tervezése, végrehajtása, nyomon követése, értékelése és felülvizsgálata (8);

c) az éghajlatváltozás hatásainak és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességnek a beépítése a környezeti hatásvizsgálati eljárásokba;

d) a vonatkozó adatok (például az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák okozta veszteségekkel kapcsolatos adatok vagy a kockázati adatok) gyűjtése, az azokkal való rendelkezés joga, azok további felhasználása, valamint az adatokhoz való hozzáférés;

e) az éghajlatváltozás hatásainak és az azokhoz való alkalmazkodás megtervezésének integrálása a katasztrófakockázat-kezelési keretekbe és fordítva (9).

2.3. Az intézményi háttér és irányítás áttekintése térségi (10) szinten a következők tekintetében:

a) jogi követelmények és stratégiai dokumentumok;

b) a nemzeti hatóságok közötti, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos hálózatok és egyéb együttműködések.

c) bevált gyakorlati példák a helyi és regionális hatóságok közötti, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos hálózatokra és egyéb együttműködésekre.

3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiák, szakpolitikák, tervek és célok

3.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos prioritások

3.2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kihívások, hiányosságok és akadályok (11)

3.3. A nemzeti stratégiák, szakpolitikák, tervek és erőfeszítések összefoglalása, különös tekintettel a célokra és célkitűzésekre, valamint az előirányzott fellépésekre (12), a költségvetésre és ütemtervre (13)

3.4. A térségi stratégiák, szakpolitikák, tervek és erőfeszítések tartalmának áttekintése

3.5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak az ágazati szakpolitikákba, tervekbe és programokba - többek között a katasztrófakockázat-kezelési stratégiákba és cselekvési tervekbe - való beépítésére irányuló erőfeszítések áttekintése

3.6. Az érdekelt felek bevonása Az alábbiakkal való együttműködést szolgáló, nemzeti szintű alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitika intézkedéseinek és térségi szintű bevált gyakorlatok áttekintése:

a) az éghajlatváltozás hatásai által különösen veszélyeztetett érdekelt felek;

b) magánszektor (14).

4. Az alkalmazkodási fellépések és folyamatok nyomon követése és értékelése

4.1. A következőkkel kapcsolatos monitoring- és értékelési módszerek (15):

a) az éghajlatváltozás hatásainak, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységnek és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatoknak a csökkentése, valamint az alkalmazkodóképesség növelése;

b) az alkalmazkodási fellépések végrehajtása.

4.2. A 3.3-3.6. pontban tervezett intézkedések végrehajtásának aktuális állása, beleértve a végrehajtás áttekintését térségi szinten és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség növelését célzó finanszírozás folyósításának áttekintését. A finanszírozásra vonatkozó jelentésnek a következőkre kell kitérnie:

a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra - beleértve a katasztrófakockázat-kezelésre - elkülönített kiadások;

b) lehetőség szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására fordított kiadások (16) aránya az egyes ágazatokban (17).

4.3. Az előrelépés értékelése a következők tekintetében (18):

a) az éghajlatváltozás hatásainak, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységnek és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatoknak a csökkentése;

b) az alkalmazkodóképesség növelése;

c) az alkalmazkodással kapcsolatos prioritások teljesítése;

d) az alkalmazkodás akadályainak felszámolása.

4.4. Az alábbiak felülvizsgálata és aktualizálása érdekében tett lépések:

a) sérülékenységi és kockázatértékelések;

b) nemzeti alkalmazkodási szakpolitikák, stratégiák, tervek és intézkedések;

4.5. A térségi alkalmazkodási tervek, politikák, stratégiák és intézkedések felülvizsgálata és aktualizálása érdekében tett lépésekre vonatkozó bevált gyakorlatok felülvizsgálata.

5. Együttműködés, bevált gyakorlatok, szinergiák, tapasztalatok és tanulságok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén

5.1. Bevált gyakorlatok és levont tanulságok, beleértve a térségi szintet is (19)

5.2. Az alkalmazkodási fellépések szinergiái más nemzetközi keretekkel és/vagy egyezményekkel, különösen a fenntartható fejlődési célokkal és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel

5.3. Együttműködés az uniós tagállamokkal, nemzetközi együttműködés, valamint együttműködés regionális és nemzetközi szervezetekkel (20):

a) az együttműködés bemutatása az információk megosztása, valamint a tudáskészlet, az intézmények és az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek megerősítése terén;

b) az alkalmazkodási fellépések javítása érdekében térségi, nemzeti, makroregionális és nemzetközi szinten zajló együttműködések bemutatása, beleértve az együttműködés területét, mértékét és típusait is.

6. Az éghajlatváltozás hatásaival és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos minden egyéb információ

6.1. A nemzeti koordinátor és szervezet legfontosabb elérhetőségei

6.2. A nemzeti és adott esetben térségi szintű alkalmazkodási fellépésekre vonatkozó kommunikációhoz használt releváns weboldalak és közösségimédia-források

6.3. A legfontosabb jelentések és kiadványok nemzeti és térségi szinten

6.4. Minden egyéb releváns információ

(1) "Alkalmazkodóképesség" az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének ötödik értékelő jelentésében (IPCC AR5) meghatározottak szerint: "A rendszerek, intézmények, emberek és más organizmusok képessége a potenciális károsodáshoz való alkalmazkodásra, a lehetőségek kihasználására vagy a következményekre való reagálásra."

(2) A felsorolás nem teljes körű.

(3) A tagállamoknak jelenteniük kell azon létező környezeti, gazdasági és társadalmi nyomásokat, amelyekre az éghajlatváltozás várhatóan jelentős hatással lesz: pl. a biológiai sokféleség csökkenése, gyenge terméshozam, energiaszegénység, munkanélküliség, migráció.

(4) A tagállamoknak ki kell választaniuk a kulcsfontosságú területeket az alábbiak közül: mezőgazdaság és élelmiszeripar, biológiai sokféleség (beleértve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket), épületek, part menti területek, polgári védelem és veszélyhelyzet-kezelés, energiaipar, pénzügy és biztosítás, erdőgazdálkodás, egészségügy, tengergazdálkodás és halászat, közlekedés, városok, vízgazdálkodás, IKT (információs és kommunikációs technológia), földhasználat-tervezés, üzleti tevékenység, ipar, turizmus, vidékfejlesztés, egyéb [kérjük, részletezze].

(5) Adott esetben a tagállamoknak figyelembe kell venniük e veszélyek másodlagos hatásait is, például az erdőtüzeket, az inváziós fajok és a trópusi betegségek terjedését, a közvetett hatásokat, valamint a különféle veszélyek egyidejű előfordulását.

(6) Az i-iv. pontban vázolt elemzésben az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek a sérülékenység- és a kockázatelemzésre vonatkozó legjobb rendelkezésre álló tudományos ismereteit, valamint az Unió által finanszírozott projektek klímabiztosságára vonatkozó legújabb bizottsági iránymutatást kell alkalmazni.

(7) A tagállamok jelentik az egyes NAS-ok és NAT-ok címét, elfogadásuk évét és állapotát [hatályon kívül helyezve/elfogadva/befejezve és elfogadásra benyújtva/kidolgozás alatt].

(8) A mérlegelendő szempontok közé tartozik az alkalmazkodási stratégiákkal, a szakpolitikákkal, valamint a tervekkel és célokkal kapcsolatos döntéshozatal, tervezés és koordináció, a több területet érintő kérdések kezelése, az alkalmazkodási prioritások és tevékenységek kiigazítása és az alkalmazkodási fellépések végrehajtása, beleértve az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzésére, minimalizálására és kezelésére irányuló intézkedések megkönnyítését.

(9) Ideértve az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 347, 2013.12.20., 924. o.) 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltakat is.

(10) A mellékletben a "térségi" szint a helyi és a regionális szintet jelöli.

(11) Ideértve azokat az intézményi, irányításhoz kapcsolódó és egyéb akadályokat, amelyek korlátozzák a sérülékenységvizsgálatban azonosított alkalmazkodóképességet.

(12) Beleértve az éghajlatváltozás mérsékléséhez és egyéb járulékos előnyökhöz vezető természetalapú megoldásokat és fellépéseket

(13) Az összefoglalóknak ki kell térniük az éghajlatváltozás káros következményeivel szembeni ellenálló képesség kiépítésére, illetve az éghajlatváltozás káros következményeinek megelőzésére, minimalizálására és kezelésére irányuló erőfeszítésekre is, valamint magyarázatot kell tartalmazniuk arról, hogy a nemi dimenziók hogyan lettek figyelembe véve.

(14) A tagállamoknak áttekintést kell nyújtaniuk a magánszektorbeli tervekről, prioritásokról, fellépésekről és programokról, a köz- és magánszféra közötti partnerségekről, valamint az alkalmazkodást célzó egyéb releváns magánkezdeményezésekről és/vagy -projektekről rendelkezésre álló információkról.

(15) A tagállamoknak jelentést kell tenniük a megközelítésekről, az alkalmazott rendszerekről, az átláthatóságról és a mutatókról.

(16) Azok a további beruházások, amelyek egy projektet (amely egyébként is megvalósult volna) az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóvá tesznek.

(17) A tagállamoknak az alábbi ágazatoknak az alkalmazkodási fellépések területén megvalósuló beruházásairól kell jelentést tenniük: mezőgazdaság és élelmiszeripar, biológiai sokféleség (beleértve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket), épületek, part menti területek, polgári védelem és veszélyhelyzet-kezelés, energiaipar, pénzügy és biztosítás, erdőgazdálkodás, egészségügy, tengergazdálkodás és halászat, közlekedés, városok, vízgazdálkodás, IKT (információs és kommunikációs technológia), földhasználat-tervezés, üzleti tevékenység, ipar, turizmus, vidékfejlesztés; egyéb [kérjük pontosítani].

(18) A 4.1. pontban ismertetett monitoring- és értékelési módszertanok alapján.

(19) A tagállamok jelentést tehetnek a vonatkozó bevált gyakorlatokról és levont tanulságokról a következő területeket illetően: éghajlat-modellezési tevékenységek és módszerek; az éghajlatváltozás hatásainak, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységnek, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatoknak az értékelése, ideértve az alkalmazkodóképességet is; intézményi háttér és irányítás nemzeti szinten; szakpolitikai és szabályozási változások; koordinációs mechanizmusok; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos prioritások; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás akadályai; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok, célkitűzések, kötelezettségvállalások, erőfeszítések, stratégiák, szakpolitikák és tervek; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a fejlesztési és ágazati politikákba, tervekbe és programokba való integrálására irányuló erőfeszítések; a nemi dimenzió integrálása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba; az őslakos és helyi közösségektől származó, illetve a hagyományos ismeretek integrálása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba; az érdekelt felek bevonása; az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról szóló kommunikáció; nyomon követés és értékelés; a tudományos kutatás és ismeretek támogatása; katasztrófakockázatok csökkentése és kezelése, innovatív alkalmazkodási megoldások és innovatív finanszírozási mechanizmusok.

(20) A fejlődő országoknak nyújtott támogatásra vonatkozó, az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. mellékletének 2. részében említett információk kivételével.

II. MELLÉKLET

Az árverésből származó bevételek felhasználására vonatkozó, az 5. cikk szerinti információk

1a. táblázat: A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek az x-1. évben

1 Összeg az X-1. évben

2 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) Megjegyzések

(pl. a hiányok magyarázata, releváns nemzeti körülmények, változások az utolsó jelentéstétel óta)

3 A B C D

4 A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó összes bevétel (az 5. és 6. sor összege) B5+B6 összege C5+C6 összege

5 Ebből az a bevételi összeg, mely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik a 2003/87/EK irányelv 10. cikke alapján

6 Ebből az a bevételi összeg, amely a kibocsátási egységeknek a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerinti árverés útján történő értékesítéséből származik

Megjegyzések:

(1) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

1b. táblázat: A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek felhasználása az X-1. évben

1 Az X-1. évben kifizetett teljes összeg Ebből az X-1. évben kifizetett és az X-1. évet megelőző években előirányzottként bejelentett összeg Az X-1. évben előirányzott, de ki nem fizetett teljes összeg Az X-1. évben felhasznált pénzügyi egyenérték (2)

2 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) Megjegyzések

(pl. a hiányok magyarázata, releváns nemzeti körülmények, változások az utolsó jelentéstétel óta)

3 A B C D E F G H I J

4 Összes bevétel, amely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik, vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték, amelyet a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésében és 3d. cikke (4) bekezdésében meghatározott célra fordítottak

5 Ebből az a bevételi összeg, amely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik és amelyet a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célra fordítottak (amennyiben rendelkezésre állnak az adatok az ilyen bontású jelentéstételhez)

6 Ebből az a bevételi összeg, amely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik és amelyet a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célra fordítottak (amennyiben rendelkezésre állnak az adatok az ilyen bontású jelentéstételhez)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(2) A pénzügyi egyenérték jelentése esetén a tagállamok olyan értékeket jelentenek, amelyek a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikkével összhangban reprezentatívak a kiadásukra nézve, továbbá jelzik, hogy a 2-6. táblázatban szereplő értékek szintén pénzügyi egyenértéket jelölnek.

2. táblázat: A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeknek a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikkében meghatározott tagállami és uniós célokra fordítása

1 A cél, amelyre a bevételeket felhasználták Rövid leírás Összeg az X-1. évben Állapot (2) A bevételekre vonatkozó rendelkezés [jelölje a megfelelő oszlopban] Felhasználás jellege (3) Pénzügyi eszköz (4) Végrehajtó szerv Megjegyzések

2 Pl. program, tevékenység, fellépés vagy projekt megnevezése Adott esetben hivatkozás a részletesebb információkat tartalmazó internetes forrásokra 1 000 EUR 1 000 hazai pénznem (1) Előirányzott (de ki nem fizetett)/kifizetett A 2003/87/EK irányelv 3d. cikke A 2003/87/EK irányelv 10. cikke Adja meg a 2003/87/EK irányelv szerinti felhasználási kategóriát Választható opciók: költségvetési vagy pénzügyi támogatási politika, a pénzügyi támogatást előmozdító tagállami szabályozási politika, egyéb (Pl. illetékes minisztérium) Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre

3 A B C D E F G H I J K

4

5

(A táblázat szükség esetén kiegészíthető további sorokkal.)

6 Összes bevétel vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték A C oszlop összege A D oszlop összege

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(2) A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb. A táblázatok kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

Általában az "előirányzott", árverésekből származó bevételek azok, amelyek esetében a tagállam jogilag vállalta, hogy azokat éghajlat- és energiapolitikai célokra használja fel; ez a meghatározás azokra az eseteke is érvényes, amikor az érintett bevételt a tagállam a jelentéstétel idejéig még nem költötte el. A "kifizetett", árverésekből származó bevételek azok, amelyeket a jelentéstétel idején már elköltöttek. Egyes esetekben azonban az "előirányzat" olyan bevételeket jelenthet, amelyek vonatkozásában a felhasználás csak előzetes terv tárgyát képezi, a "kifizetés" alatt pedig azok az összegek értendők, amelyeket egy meghatározott célra egy állami ügynökséghez vagy egy regionális önkormányzathoz utaltak át.

(3) A 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében említett felhasználási kategóriák: Az alábbi, a 2003/87/EK irányelv 3d. cikkének (4) bekezdésében említett, de a 10. cikk (3) bekezdésében külön nem említett célok: A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha egy adott felhasználás több felhasználási típusba is besorolható, akkor több típus is választható. Ugyanakkor a feltüntetett összeg csak egyetlen sorban adható meg, ezért az összeg egyetlen adatmezője mellett új sorokban kell megadni a kapcsolódó felhasználási típusokat.

- a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatási és fejlesztési, valamint demonstrációs projektek finanszírozása;

- az európai stratégiai energiatechnológiai terv és az európai technológiai platformok keretébe tartozó kezdeményezések finanszírozása;

- a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztése az uniós kötelezettségvállalás teljesítése érdekében;

- a biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást előmozdító egyéb technológiák kifejlesztése;

- olyan technológiák fejlesztése, amelyek elősegítik az energiahatékonyság növelésére irányuló uniós kötelezettségvállalás teljesítését;

- erdőgazdálkodás révén történő szénmegkötés az Unióban;

- a CO2 környezeti szempontból biztonságos leválasztása és geológiai tárolása;

- az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzése;

- az energiahatékonysággal és a tiszta technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozása;

- az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányuló intézkedések;

- az EU ETS irányításával kapcsolatos adminisztrációs költségek fedezése;

- a munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának előmozdítása az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való észszerű átállás elősegítése érdekében;

- az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyéb csökkentése;

- az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás;

- egyéb hazai felhasználás.

- a légi közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célzó közös projektek finanszírozása;

- az erdőirtás elkerülésére irányuló intézkedések.

(4) Több kategória is kiválasztható, amennyiben a jelentésben feltüntetett programhoz vagy projekthez több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik.

3. táblázat: A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek nemzetközi célokra fordítása

1 Az X-1. évben előirányzott összeg (2) Az X-1. évben kifizetett összeg (2) Megjegyzések

2 A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek vagy az azokkal megegyező pénzügyi egyenérték nemzetközi célra fordítása (3) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ (3)

3 A B C D E F G

4 A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésében és 3d. cikke (4) bekezdésében meghatározott, a fejlődő országokon kívüli harmadik országok támogatásának céljára fordított teljes összeg ■

5 A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésében és 3d. cikke (4) bekezdésében meghatározott, a fejlődő országok támogatására fordított teljes összeg ■

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(2) A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb. A táblázatok kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

(3) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

4. táblázat: A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeknek a fejlődő országok multilaterális csatornákon keresztül megvalósuló támogatására való felhasználása a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikke szerint (1), (2)

1 Összeg az X-1. évben Állapot (4) A támogatás jellege (5) Pénzügyi eszköz (6) Ágazat (7) Megjegyzések

2 1 000 EUR 1 000 hazai pénznem (3) Választható opciók: előirányzott/kifizetett Választható opciók: mérséklés, alkalmazkodás, horizontális, egyéb, nincs információ Választható opciók: vissza nem térítendő támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, tőke, egyéb, nincs információ Választható opciók: energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, víz és higiénia, horizontális, egyéb, nincs információ Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ

3 A B C D E F G H I

4 A fejlődő országok multilaterális csatornák révén történő támogatásának céljára fordított teljes összeg A B oszlop összege A C oszlop összege ■

5 ebből a multilaterális alapokon keresztül felhasznált összeg (adott esetben) ■

6 Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap, GEEREF (a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja) ■

7 Alkalmazkodási Alap az UNFCCC keretében (A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja) ■

8 Különleges Éghajlatváltozási Alap (SCCF) az UNFCCC keretében ■

9 Zöld Klíma Alap az UNFCCC keretében ■

10 Legkevésbé fejlett országok alapja ■

11 A kiegészítő tevékenységek vagyonkezelő alapja az UNFCCC keretében ■

12 A REDD+ tevékenységek multilaterális támogatása ■

13 Egyéb multilaterális, éghajlatváltozással kapcsolatos alap (nevezze meg) ■

14 ebből multilaterális pénzügyi intézményeken keresztül felhasznált (adott esetben) ■

15 Globális Környezetvédelmi Alap ■

16 Világbank (8) ■

17 Nemzetközi Pénzügyi Társaság (8) ■

18 Afrikai Fejlesztési Bank (8) ■

19 Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (8) ■

20 Amerika-közi Fejlesztési Bank (8) ■

21 Egyéb multilaterális pénzügyi intézmény vagy támogatási program (nevezze meg) (8) ■

Megjegyzés: x = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(2) A "nincs információ" opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(3) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(4) Az állapotra vonatkozó információt, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb.

(5) Akkor kell kitölteni, ha a multilaterális alap vagy a bankok tekintetében rendelkezésre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(6) A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategóriát kell kiválasztani, ha az adott sorhoz több releváns finanszírozási eszköz is kapcsolódik. Vissza nem térítendő támogatásban többnyire a multilaterális intézmények részesülnek, és előfordulhat, hogy a többi kategória ritkábban alkalmazható. Ennek ellenére több kategória áll rendelkezésre az UNFCCC keretében kétévente készítendő jelentésekre vonatkozó követelményekkel való összhang érdekében. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(7) Több releváns ágazat is kiválasztható. A tagállamok az ágazatonkénti megoszlást is feltüntethetik, amennyiben rendelkezésükre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(8) Ebben a táblázatban csak az éghajlat-specifikus (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának mutatói szerinti) pénzügyi támogatások tüntetendők fel.

5. táblázat: A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeknek a fejlődő országok bilaterális vagy regionális (alapon megvalósuló) támogatására való felhasználása a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikke szerint (1), (2)

1 Program, tevékenység, fellépés vagy projekt megnevezése Kedvezményezett ország/régió Összeg az X-1. évben Állapot (4) A támogatás jellege (5) Ágazat (6) Pénzügyi eszköz (7) Végrehajtó szerv Megjegyzések

2 1 000 EUR 1 000 hazai pénznem (3) Választható opciók: előirányzott/kifizetett Választható opciók: mérséklés, alkalmazkodás, REDD+, horizontális, egyéb, nincs információ Választható opciók: energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízellátás és higiénia, horizontális, egyéb, nincs információ Választható opciók: vissza nem térítendő támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, tőke, közvetlen projektberuházások, beruházási alapok, költségvetési támogatási politika, pénzügyi támogatási politika, egyéb, nincs információ pl. kormányminisztérium Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ

3 A B C D E F G H I J K

4 ■ Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

(A táblázat szükség esetén kiegészíthető további sorokkal.)

5 A fejlődő országok bilaterális csatornák vagy regionális támogatások révén történő támogatásának céljára fordított teljes összeg A D oszlop összege A D oszlop összege ■

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorba is besorolható, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(2) A "nincs információ" opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(3) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(4) Az állapotra vonatkozó információt legalább a 3. táblázatban fel kell tüntetni, ebben a táblázatban pedig, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb.

(5) Ebben a táblázatban csak az éghajlat-specifikus (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának mutatói szerinti) pénzügyi támogatások tüntetendők fel.

(6) Több releváns ágazat is kiválasztható. A tagállamok az ágazatonkénti megoszlást is feltüntethetik, amennyiben rendelkezésükre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(7) A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategória is kiválasztható, amennyiben az adott sorhoz több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

6. táblázat: A tagállam által megadható, a bevételek hazai felhasználására vonatkozó kiegészítő információk a kiadások típusa szerinti bontásban (1)

Az X-1. évben kifizetett teljes összeg Az X-1. évben előirányzott teljes összeg A 2. táblázat megfelelő kategóriái Megjegyzések

Az alábbi kiadási kategóriákra felhasznált bevételek összege 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben A 2. táblázatban kiválasztott kategória Részarány a 2. táblázatban kiválasztott kategóriánál megadott összeghez viszonyítva

1

2

3

4

5

6

Kiadáskategória:

-

1. A kibocsátás mérsékléséhez nyújtott közvetlen támogatás az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatokban (2)

-

2. A kibocsátás mérsékléséhez (például az innováció révén) nyújtott közvetett támogatás az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe tartozó ágazatokban (3)

-

3. A belföldi/uniós kibocsátás mérsékléséhez nyújtott közvetlen támogatás az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe nem tartozó ágazatokban (4)

-

4. A belföldi/uniós kibocsátás mérsékléséhez nyújtott közvetett támogatás az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe nem tartozó ágazatokban (5)

-

5. A szén-dioxid-kibocsátási költség jelentette teher kompenzálása (6)

-

6. Nem a mérséklésre fordított kiadások (hanem pl. alkalmazkodásra) (7)

Megjegyzések:

(1) Ez a táblázat a belföldi kiadásokra vonatkozó információk további bontására szolgál, a nemzetközi összehasonlításokban általában használt kategóriáknak megfelelően. A 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikkének hatálya alá tartozó felhasználási típusok esetében az összegek átfedésben lehetnek a 2. táblázatban jelentett összegekkel.

(2) Az ebben a kategóriában jelentett kiadások magukban foglalhatják a kiadásoknak az ETS-ágazatok számára releváns, a 2. táblázat alábbi kategóriái alatt jelentett részét:

(a) a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztése az uniós kötelezettségvállalás teljesítése érdekében;

(b) a biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdító egyéb technológiák kifejlesztése;

(c) olyan technológiák fejlesztése, amelyek elősegítik az energiahatékonyság növelésére irányuló uniós kötelezettségvállalás teljesítését;

(d) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyéb csökkentése;

(e) a légi közlekedési ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentését célzó közös projektek finanszírozása.

(3) Az ebben a kategóriában jelentett kiadások magukban foglalhatják a kiadásoknak az ETS-ágazatok számára releváns, a 2. táblázat alábbi kategóriái alatt jelentett részét:

(a) a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatás és fejlesztés, valamint demonstrációs projektek finanszírozása;

(b) az európai stratégiai energiatechnológiai terv és az európai technológiai platformok keretébe tartozó kezdeményezések finanszírozása;

(c) a CO2 környezeti szempontból biztonságos leválasztása és geológiai tárolása;

(d) az energiahatékonysággal és a tiszta technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozása.

(4) Az ebben a kategóriában jelentett kiadások magukban foglalhatják a kiadásoknak a nem ETS-ágazatok számára releváns, a 2. táblázat alábbi kategóriái alatt jelentett részét:

(a) a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztése az uniós kötelezettségvállalás teljesítése érdekében;

(b) a biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést előmozdító egyéb technológiák kifejlesztése;

(c) olyan technológiák fejlesztése, amelyek elősegítik az energiahatékonyság növelésére irányuló uniós kötelezettségvállalás teljesítését;

(d) erdőgazdálkodás révén történő szénmegkötés az Unióban;

(e) az alacsony kibocsátású közlekedésre és a tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzése;

(f) az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányuló intézkedések;

(g) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyéb csökkentése;

(h) az erdőirtás elkerülésére irányuló intézkedések.

(5) Az ebben a kategóriában jelentett kiadások magukban foglalhatják a kiadásoknak a nem ETS-ágazatok számára releváns, a 2. táblázat alábbi kategóriái alatt jelentett részét:

(a) a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatás és fejlesztés, valamint demonstrációs projektek finanszírozása;

(b) az európai stratégiai energiatechnológiai terv és az európai technológiai platformok keretébe tartozó kezdeményezések finanszírozása;

(c) az energiahatékonysággal és a tiszta technológiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozása.

(6) Az ebben a kategóriában jelentett kiadások nem rendelhetők a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében és 3d. cikkének (4) bekezdésében meghatározott célokhoz.

(7) Az ebben a kategóriában jelentett kiadások magukban foglalhatják a 2. táblázat alábbi kategóriái alatt jelentett kiadásokat:

(a) az EU ETS irányításával kapcsolatos adminisztrációs költségek fedezése;

(b) az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás;

(c) a munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának előmozdítása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való észszerű átállás elősegítése érdekében;

(d) egyéb tagállami felhasználás.

III. MELLÉKLET

A fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásra vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdése szerinti információk

1. táblázat: Állami forrásokból előirányzott és bilaterális és regionális csatornákon keresztül rendelkezésre bocsátott támogatások, beleértve adott esetben a technológiafejlesztést és -transzfert, valamint a kapacitásépítést (1) (2)

Csatorna Kedvezményezett Tevékenység/program/projekt vagy egyéb címe* Finanszírozási forrás Pénzügyi eszköz Támogatás jellege Ágazat Előirányzott összeg (a) Rendelkezésre bocsátott összeg (a) Támogatási egyenérték* (a), (b) Alágazat* (c) Technológia- transzfer/ Kapacitás- építés* (d) További információk* (e)

Bilaterális/ Regionális/ Egyéb (nevezze meg) Régió/ Ország ODA/ OOF/ Egyéb (adja meg) Vissza nem térítendő támogatás/ Koncessziós hitel/ Nem koncessziós hitel/ Tőke/ Garancia/ Biztosítás/ Egyéb (adja meg) Alkalmazkodás/ Mérséklés/ Horizontális Energia/ Közlekedés/ Ipar/ Mezőgazdaság/ Erdőgazdálkodás/ Vízellátás és higiénia/ Horizontális/ Egyéb (nevezze meg) T/ K/ Mindkettő/ N. A.

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(c) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor használhatók az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a Hitelinformációs Rendszerben (DAC CRS) való jelentéstételhez bevezetett ötjegyű célkódok.

(d) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(e) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást vagy a projekt leírását.

2. táblázat: Állami pénzügyi forrásokból előirányzott és multilaterális csatornákon keresztül rendelkezésre bocsátott támogatások, beleértve adott esetben a technológiafejlesztést és -transzfert, valamint a kapacitásépítést (1) (2)

Csatorna Multilaterális intézmények Tevékenység/program/projekt vagy egyéb címe* Finanszírozási forrás Pénzügyi eszköz Előirányzott összeg (a) (Alapvető/ általános) Rendelkezésre bocsátott összeg (a) (Alapvető/ általános) Előirányzott összeg (a) (Éghajlat- specifikus) Rendelkezésre bocsátott összeg (a) (Éghajlat- specifikus) Kedvezményezett* Támogatási egyenérték* (a), (b) Beáramlás/ kiáramlás* (c)

Multilaterális Multi-bilaterális/ Egyéb (nevezze meg) ODA/ OOF/ Egyéb (adja meg) Vissza nem térítendő támogatás/Koncessziós hitel/ Nem koncessziós hitel/ Tőke/ Garancia/ Biztosítás/ Egyéb (adja meg) Globális/ Regionális/ Ország Beáramlás/ Kiáramlás

Multilaterális hozzájárulás elszámolt összege* (d) Pénzügyi eszköz A támogatás jellege* Ágazat* Alágazat* (c) Technológiatranszfer/ Kapacitásépítés* (f) További információk* (g)

Igen/ Nem/ N. A. Vissza nem térítendő támogatás/ Koncessziós hitel/ Nem koncessziós hitel/ Tőke/ Garancia/ Biztosítás/ Szakpolitikai beavatkozás/ Egyéb (adja meg) Alkalmazkodás/ Mérséklés/ Horizontális Energia/ Közlekedés/ Ipar/ Mezőgazdaság/ Erdőgazdálkodás/ Vízellátás és higiénia/ Horizontális/ Egyéb T/ K/ Mindkettő/ N. A.

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy az OECD-nek bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(c) Az tagállamnak jeleznie kell, hogy a feltüntetett összeg a multilaterális intézményhez beáramló hozzájáruláson vagy a multilaterális intézmény pénzügyi erőforrásainak kiáramló részén alapul-e.

(d) A tagállamnak fel kell tüntetnie, hogy az "éghajlat-specifikus" összeget az OECD keretében biztosított multilaterális hozzájárulások elszámolt összege alapján számították-e ki.

(e) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának ötjegyű CRS-célkódjai is használhatók.

(f) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(g) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást és a projekt leírását.

3. táblázat: Információk az állami beavatkozások révén mozgósított pénzügyi támogatásról (1), (2)

Csatorna Kedvezményezett Tevékenység/program/projekt vagy egyéb címe Az állami beavatkozás jellege A támogatás jellege Ágazat Mozgósított összeg (a) Alágazat* (b) Támogatási egyenérték* (a), (c) A támogatás mozgósításához felhasznált erőforrás összege* További információk* (d)

Bilaterális/ Regionális/ Multilaterális Globális/ Régió/ Ország Vissza nem térítendő támogatás/ Koncessziós hitel/ Nem koncessziós hitel/ Tőke/ Garancia/ Biztosítás/ Kapacitásépítés/ Technológiafejlesztés és -transzfer/ Egyéb (nevezze meg) Alkalmazkodás/ Mérséklés/ Horizontális Energia/ Közlekedés/ Ipar/ Mezőgazdaság/ Erdőgazdálkodás/ Vízellátás és higiénia/ Horizontális/ Egyéb (nevezze meg)

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának ötjegyű CRS-célkódjai is használhatók.

(c) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy az OECD-nek bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(d) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást vagy a projekt leírását.

1. űrlap: Információk az állami beavatkozások révén mozgósított pénzügyi támogatásról tevékenységenkénti bontásban (1), (2) - Akkor töltendő ki, ha a tagállam nem tudja kitölteni a 3. táblázatot

Tevékenység/program/projekt vagy egyéb címe

1. Csatorna

2. Kedvezményezett

3. Az állami beavatkozás jellege

4. A támogatás jellege

5. Ágazat

6. Mozgósított összeg (a)

7. Alágazat * (b)

8. Támogatási egyenérték* (a), (c)

9. A támogatás mozgósításához felhasznált erőforrás összege*

10. További információ* (d)

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának ötjegyű CRS-célkódjai is használhatók.

(c) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy az OECD-nek bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(d) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást vagy a projekt leírását.

IV. MELLÉKLET

A 6. cikk (2) bekezdése szerinti kvalitatív módszertani információk

1. űrlap: Vonatkozó kvalitatív módszertani információk, valamint a fogalommeghatározásokra és a módszertanokra vonatkozó egyéb információk megadása

1. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása

2. Új és kiegészítő támogatások

3. Fejlődő ország

4. Alapvető/általános

5. Éghajlat-specifikus

6. Pénzügyi eszközök (pl. vissza nem térítendő támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, tőke, garancia, biztosítás, egyéb [részletezze])

7. Finanszírozási forrás (ODA, OOF, egyéb)

8. Állapot (előirányzott és rendelkezésre bocsátott)

9. Mobilizált támogatás (pl. i. az állami beavatkozás és a mozgósított magánfinanszírozás közötti egyértelmű ok-okozati összefüggés azonosítása azokban az esetekben, amikor a Fél beavatkozása nélkül a tevékenység nem haladt volna előre, vagy nem haladt volna előre jelentős mértékben; ii. az állami beavatkozás eredményeként mozgósított magánfinanszírozás mérési pontjára - pl. a kötelezettségvállalási pontra vagy a kifizetési pontra - vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása, a mobilizáláshoz használt eszköz vagy mechanizmus típusától függően a lehető legnagyobb mértékben; iii. információszolgáltatás a finanszírozásnak az állami beavatkozással mozgósított finanszírozásként való minősítéséhez használt kritériumokról.)

10. Ágazat, alágazat

11. A támogatás jellege (az éghajlatváltozás mérséklése/az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás/horizontális)

12. Közfinanszírozás/magánfinanszírozás (különösen vegyes szervezetek vagy alapok esetében)

13. A riói mutatók alkalmazása (együtthatók)

14. A rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatás "támogatási egyenérték" összetevőjének meghatározása a támogatási egyenértékre vonatkozó információk bejelentése esetén

15. A mozgósított támogatásra vonatkozó számadatok meghatározásának módszertana

16. Hogyan kerülték el az előirányzottként vagy rendelkezésre bocsátottként jelentett források, valamint a Párizsi Megállapodás 6. cikke értelmében az átvevő fél által a nemzetileg meghatározott hozzájárulás teljesítéséhez felhasznált források kettős beszámítását?

17. Az állami beavatkozások révén előirányzott, rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatások azonosításához, nyomon követéséhez és az azokról való jelentéstételhez használt rendszerek és folyamatok leírása

18. A nyújtani tervezett támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatásra szolgáló nemzeti rendszerek és intézményi háttér leírása, beleértve az UNFCCC keretében a fejlődő országokat megcélzó, államilag finanszírozott technológiatranszfer-projektekkel és kapacitásépítési projektekkel kapcsolatban tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat

19. Amennyiben rendelkezésre állnak, információk a technológiatranszfer és a kapacitásépítés támogatásához használt nemzeti rendszerekről és intézményi háttérről, valamint azok leírása, beleértve az említett támogatásokra vonatkozó tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, fogalommeghatározásokat és módszertanokat

20. Információk a használt csatornákról, illetve a felmerült akadályokról, az azokból levont tanulságokról és a leküzdésük érdekében hozott intézkedésekről

21. Információk a tagállam azon törekvéseiről, hogy az állami beavatkozások révén előirányzott, rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatás összhangban legyen a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival

22. Információk arról, hogy az előirányzott, rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatás hogyan segíti a fejlődő országokat célzottan - többek között a pénzügyi mozgások és az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló fejlődés felé vezető pályájuk összehangolásának támogatásával - a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseikben

23. Tájékoztatás arról, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok hogyan tükrözik a Párizsi Megállapodás keretében nyújtott támogatás és mozgósított finanszírozás terén a korábbi szintekhez képest elért előrelépést

24. Mi biztosítja, hogy az állami beavatkozások révén nyújtott és mozgósított támogatás hatékonyan kezeli a részes fejlődő országoknak a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos szükségleteit és prioritásait, amelyeket az ország által vezérelt stratégiákban és eszközökben, például a kétéves átláthatósági jelentésekben, a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokban és a nemzeti alkalmazkodási tervekben határoztak meg

25. Információk a klímafinanszírozás sokféle forrásból történő mozgósítására irányuló globális erőfeszítés részeként az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló további források mobilizálását célzó fellépésekről és tervekről, többek között a felhasználandó állami beavatkozás és a mozgósított magánfinanszírozás közötti kapcsolatról

26. A többoldalú finanszírozással kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó információk, beleértve a következőket: i. a beszámolóban szereplő multilaterális finanszírozás a Féltől egy multilaterális intézményhez beáramló hozzájáruláson és/vagy a Félnek egy multilaterális intézménytől kiáramló pénzügyi erőforrásból való részesedésén alapul-e; ii. a multilaterális finanszírozást éghajlat-specifikusként jelentették-e be, és ha igen, hogyan, valamint hogy az éghajlat-specifikus részt hogyan számították ki (pl. többek között alkalmazták-e a meglévő nemzetközi szabványokat); iii. a multilaterális finanszírozás alapvető/általános finanszírozásként lett-e bejelentve, annak a figyelembevételével, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szánt tényleges összeg a multilaterális intézmények programozási döntéseitől függ; iv. a multilaterális finanszírozás a jelentéstevő Félhez lett-e hozzárendelve, és ha igen, hogyan.

V. MELLÉKLET

A nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információk a 6. cikk (3) bekezdése szerint

Táblázat: A nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információk

Év/ időszak Kedvezményezett (a) Tevékenység/program/projekt címe A nyújtani tervezett támogatás összege (b) Támogatás jellege Technológia-transzfer/ Kapacitás-építés (c) További információk (d)

Globális/ Régió/ Ország Mérséklés/ Alkalmazkodás/ Horizontális T/ K/ Mindkettő/ N. A.

Megjegyzések:

(a) A tagállamnak tetszőleges bontásban tájékoztatást kell adnia a kedvezményezett országról/régióról.

(b) Ha lehetséges, a tagállamnak meg kell adnia a nyújtani tervezett támogatás összegét hazai pénznemben (ajánlott az előirányzatonkénti névértéket megadni).

(c) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(d) Itt kell megadnia a további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást, a projekt leírását vagy a Párizsi Megállapodás 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendelkezésre álló információkat.

1. űrlap: A nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információk tevékenység/program/projekt szerinti bontásban - Akkor kell kitölteni, ha a tagállam nem tudja kitölteni az 1. táblázatot

Tevékenység/program/projekt címe

1. Év

2. Kedvezményezett (a)

3. A nyújtani tervezett támogatás összege (b)

4. A támogatás jellege

5. Technológiatranszfer/kapacitásépítés (c)

6. További információ (d)

Megjegyzések:

(a) A tagállamnak tetszőleges bontásban tájékoztatást kell adnia a kedvezményezett országról/régióról.

(b) Ha lehetséges, a tagállamnak meg kell adnia a nyújtani tervezett támogatás összegét hazai pénznemben (ajánlott az előirányzatonkénti névértéket megadni).

(c) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(d) Itt kell megadnia a további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást, a projekt leírását vagy a Párizsi Megállapodás 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendelkezésre álló információkat.

VI. MELLÉKLET

Jelentéstétel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről a 7. cikk szerint

Tagállam:

A jelentés "t-1" tárgyéve:

A jelentéstétel "t" éve:

AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚGÁZ-FORRÁSOK ÉS CO2 (1) CH4 N2O HFC-k PFC-k SF6 HFC-k és PFC-k nem meghatározott keveréke NF3 Összesen ETS Erőfeszítés-megosztás (3)

-NYELŐK KATEGÓRIÁI CO2-egyenérték (kt) CO2-egyenérték (kt)

Összes (nettó kibocsátás) (1)

1. Energia

A. Tüzelőanyag-égetés (ágazati megközelítés)

1. Energiaipar

2. Feldolgozóipar és építőipar

3. Közlekedés

4. Egyéb ágazatok

5. Egyéb

B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások

1. Szilárd tüzelőanyagok

2. Kőolaj és földgáz

C. CO2-szállítás és -tárolás

2. Ipari eljárások és termékfelhasználás

A. Ásványipar

B. Vegyipar

C. Fémipar

D. Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek

E. Elektronikai ipar

F. Termékfelhasználás ózonkárosító anyagok helyettesítésére

G. Egyéb termékgyártás és -felhasználás

H. Egyéb

3. Mezőgazdaság

A. Emésztőrendszeri fermentáció

B. Trágyagazdálkodás

C. Rizstermesztés

D. Mezőgazdasági talajok

E. Füves területek előírt felégetése

F. Mezőgazdasági maradványok tarlóégetése

G. Meszezés

H. Karbamid alkalmazása

I. Egyéb széntartalmú trágyák

J. Egyéb

4. Földhasználat, földhasználat-változtatás és erdőgazdálkodás (1)

A. Erdőterület

B. Szántóterület

C. Gyepterület

D. Vizes élőhelyek

E. Beépített területek

F. Egyéb földterület

G. Faipari termékek

H. Egyéb

5. Hulladék

A. Szilárd hulladék ártalmatlanítása

B. Szilárd hulladék biológiai kezelése

C. Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés

D. Szennyvízkezelés és -kibocsátás

E. Egyéb

6. Egyéb (az 1.A. összegzésben meghatározottak szerint)

Tájékoztató adatok:

A nemzetközi útvonalakon felhasznált üzemanyag

Légi közlekedés

Hajózás

Biomasszából származó CO2-kibocsátás

CO2-leválasztás

Közvetett CO2-kibocsátás (2)

Összkibocsátás CO2-egyenértékben földhasználat, földhasználat-változtatás és erdőgazdálkodás nélkül

Összkibocsátás CO2-egyenértékben földhasználattal, földhasználat-változtatással és erdőgazdálkodással együtt

Összkibocsátás CO2-egyenértékben a közvetett CO2-kibocsátással együtt, földhasználat, földhasználat-változtatás és erdőgazdálkodás nélkül

Összkibocsátás CO2-egyenértékben a közvetett CO2-kibocsátással és földhasználattal, földhasználat-változtatással és erdőgazdálkodással együtt

Megjegyzések:

(1) A földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodásból származó szén-dioxid (CO2) esetében a nettó kibocsátást/elnyelést kell jelenteni. A jelentésben az elnyelt mennyiség előjelének mindig negatívnak (-), a kibocsátott mennyiség előjelének pedig mindig pozitívnak (+) kell lennie.

(2) A közvetett CO2-kibocsátást jelentő tagállamoknak a nemzeti összértékeket a közvetett CO2-kibocsátással és anélkül is meg kell adniuk.

(3) Az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az x-2. évhez (jegyzék) viszonyított x-1. évi (megközelítő érték) növekedését vagy csökkenését kiváltó fő tényezők rövid leírása. Amennyiben ez az információ nyilvánosan hozzáférhető, adja meg a vonatkozó weboldalra mutató hiperhivatkozást.

Megadhatók továbbá a LULUCF-ágazatra vonatkozó becslésekhez kapcsolódó bizonytalanságokra vonatkozó információk is.

VII. MELLÉKLET

Az üvegházhatású gázok jegyzékeire vonatkozó jelentéstétel áttekintése a 8. cikk (2) bekezdése szerint (1), (2)

E rendelet [vonatkozó cikke] A nemzeti jegyzékről szóló jelentésben megadandó információk (jelölje be a megfelelőt) A nemzeti jegyzékről szóló jelentés egy külön mellékletében megadandó információk (jelölje be a megfelelőt) Hivatkozás a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vagy egy külön mellékletének fejezetére (adja meg)

9. cikk: Jelentéstétel az újraszámolásokról Kötelező Nem alkalmazandó A nemzeti jegyzékről szóló jelentés újraszámolásról és javításokról szóló fejezete

10. cikk: Jelentéstétel a VIII. melléklet 1. táblázatában szereplő ajánlások végrehajtásáról Kötelező Kötelező A nemzeti jegyzékről szóló jelentés újraszámolásról és javításokról szóló fejezete

10. cikk: Jelentéstétel a VIII. melléklet 2. táblázatában szereplő ajánlások végrehajtásáról Nem alkalmazandó Kötelező

A 12. cikk (1) bekezdése: Jelentéstétel a bizonytalanságról Nem alkalmazandó Kötelező

A 12. cikk (2) bekezdése: Jelentéstétel a teljességről Kötelező Nem alkalmazandó Az egységes jelentéstételi táblázat megfelelő táblázatában és a nemzeti jegyzékről szóló jelentés megfelelő fejezeteiben

14. cikk (1) bekezdése: Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról (a XII. melléklet adatai) Nem alkalmazandó Kötelező

14. cikk (2) bekezdése: Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról (szöveges információk) Lehetséges Lehetséges Ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szerepel: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó szakaszaiban

15. cikk: Jelentéstétel a légszennyező anyagok tekintetében bejelentett adatok összhangjáról Lehetséges Lehetséges Ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szerepel: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés minőségbiztosításról, minőség-ellenőrzésről és hitelesítési tervről szóló fejezete

16. cikk: Jelentéstétel a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban bejelentett adatok összhangjáról Lehetséges Lehetséges Ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szerepel: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó szakaszaiban

17. cikk: Jelentéstétel az energiastatisztikákkal való összhangról Lehetséges Lehetséges Ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szerepel: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó szakaszaiban

18. cikk: Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerek vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek leírásában bekövetkező változásokról Kötelező Nem alkalmazandó A nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó fejezeteiben

Megjegyzések:

(1) A január 15-ig benyújtandó információkat a nemzeti jegyzékről szóló jelentés fejezeteinek vagy a megfelelő külön mellékletek tervezeteként kell benyújtani.

(2) A "Lehetséges" bejegyzés azt jelenti, hogy a tagállam dönti el, hogy az információt a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben vagy a nemzeti jegyzékről szóló jelentés egy külön mellékletében jelenti-e.

VIII. MELLÉKLET

Jelentéstétel az ajánlások végrehajtásáról a 10. cikk szerint

1. táblázat: A legutoljára közzétett UNFCCC felülvizsgálati jelentésben felsorolt ajánlások végrehajtásának állapotára - többek között az ajánlások végre nem hajtásának okaira - vonatkozó jelentéstétel formátuma

A jegyzék legutóbbi UNFCCC-felülvizsgálatának éve

EJT-kategória/-téma A felülvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlás Felülvizsgálati jelentés/pont Tagállami válasz/a végrehajtás állapota A végre nem hajtás oka A nemzeti jegyzékről szóló jelentés fejezete/pontja

2. táblázat: A 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 35. cikkének (2) bekezdése vagy az e rendelet 32. cikke szerinti legutóbbi felülvizsgálati jelentésben felsorolt egyes ajánlások, technikai kiigazítások vagy felülvizsgált becslések végrehajtásának állapotára vonatkozó információk jelentéstételi formátuma

A jegyzék legutóbbi uniós belső felülvizsgálatának éve

EJT-kategória/-téma A felülvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlás, technikai korrekció vagy felülvizsgált becslés Felülvizsgálati jelentés/pont Tagállami válasz/a végrehajtás állapota A nemzeti jegyzékről szóló jelentés fejezete/pontja

IX. MELLÉKLET

Jelentéstétel a jegyzékkészítési módszerekről, a kibocsátási tényezőkről és az uniós kulcskategóriák kapcsolódó módszertani leírásairól a 11. cikk szerint

1. rész 2. rész 3. rész 4. rész

A B C D E F G H I J K L M N O

A Bizottság által rendelkezésre bocsátandó információk A tagállamok által jelentendő információk

Az uniós kulcskategóriák meghatározása Az uniós kulcskategóriákkal kapcsolatos információk

A benyújtást megelőző év október 31-éig, illetve a jelenlegi jegyzék benyújtási évének február 28-áig A "B" oszlopban meghatározott uniós kulcskategóriák esetében január 15-ig és március 15-ig Az "A" oszlopban meghatározott uniós kulcskategóriák esetében január 15-ig és március 15-ig

Az uniós kulcskategóriák jegyzéke (a) Pipával jelölje meg azokat a kulcskategóriákat, amelyek esetében a módszerekre és a kibocsátási tényezőkre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, vagy a tagállam nem jelenti azokat az egységes jelentéstételi táblázatban. Pipával jelölje meg az üvegházhatású gázok korábbi uniós jegyzékéhez képest új uniós kulcskategóriákat. A tagállam legutóbbi jegyzékében használt módszerek (b) A tagállam legutóbbi jegyzékében használt kibocsátási tényezők (b) A tagállam összefoglaló módszertani leírásai a legutóbbi jegyzékben (c) A végleges nemzeti végrehajtási jelentésben szereplő leírás hivatkozása (pont száma) (c), (g) Pipával jelölje meg az üvegházhatású gázok legutóbbi uniós jegyzékéhez képest új uniós kulcskategóriákat (d). A tagállam legutóbbi jegyzékében használt módszerek (b) A tagállam legutóbbi jegyzékében használt kibocsátási tényezők (b) Pipával jelezze, ha a legutóbbi jegyzékben használt módszerek ("I" oszlop) eltérnek a korábbi jegyzékben használt módszerektől ("D" oszlop). Pipával jelezze, ha a legutóbbi jegyzékben használt kibocsátási tényezők ("J" oszlop) eltérnek a korábbi jegyzékben használt kibocsátási tényezőktől ("E" oszlop). A legutóbbi jegyzékben szereplő összefoglaló módszertani leírások Pipával jelezze, ha a korábbi jegyzékhez ("F" oszlop) képest nagymértékű változások történtek a módszertani leírásokban ("M" oszlop). A végleges nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szereplő leírás hivatkozása (pont száma) (g)

Megjegyzések:

(a) Az uniós kulcskategóriák elemzésében használt kategóriákat a Bizottság határozza meg a kategória kódja, a kategória címe, az értékelt üvegházhatású gáz és adott esetben a tüzelőanyag-típus megadásával. Például: 1.A.1.a., Közcélú villamosenergia- és hőtermelés, gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok, CO2.

(b) Az "Alkalmazott módszer" és a "Kibocsátási tényező" rövidítései az egységes jelentéstételi táblázatok módszerekre és kibocsátási tényezőkre vonatkozó összefoglaló lapján.

(c) Az előző évi leírásra vonatkozó információkat első alkalommal 2023. október 31-ig kell feltüntetni.

(d) A "H" oszlopot a Bizottság tölti ki.

(e) Az "F" oszlopban szereplő információkat első alkalommal a Bizottság adja meg 2023. október 31-ig.

(f) Az "I", "J", "K" és "L" oszlopban jelentett információkkal kapcsolatos esetleges változásokat csak a "B" oszlopban meghatározott kulcskategóriák tekintetében kell jelenteni.

(g) "Végleges nemzeti jegyzékről szóló jelentés": az EU-nak benyújtott legfrissebb rendelkezésre álló teljes nemzeti jegyzékről szóló jelentés.

X. MELLÉKLET

Jelentéstétel a bizonytalanságról és a teljességről a 12. cikk szerint

A B C D E F G H I J K L M

IPCC-kategória Gáz Bázisévi kibocsátások és elnyelések X. évi kibocsátások és elnyelések A tevékenységi adatok bizonytalansága A kibocsátási tényező/becslési paraméter bizonytalansága Kombinált bizonytalanság Hozzájárulás az eltéréshez kategóriánként az X. évben Az A. típus érzékenysége A B. típus érzékenysége A nemzeti kibocsátási tendenciának a kibocsátási tényező/becslési paraméter bizonytalansága miatti bizonytalansága A nemzeti kibocsátási tendenciának a tevékenységi adatok bizonytalansága miatti bizonytalansága A nemzeti összkibocsátási tendencia bizonytalansága

Bemeneti adatok Bemeneti adatok Bemeneti adatok A. megjegyzés Bemeneti adatok A. megjegyzés B. megjegyzés I * F C. megjegyzés D. megjegyzés K2 + L2

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

Gg CO2-egyenérték Gg CO2-egyenérték % % % % % % % %

Pl. 1.A.1. 1. energiaipari tüzelőanyag CO2

Pl. 1.A.1. 2. energiaipari tüzelőanyag CO2

Stb. ...

Összesen Σ C Σ D Σ H Σ M

Bizonytalanság százalékos aránya a teljes jegyzék tekintetében: Tendencia bizonytalansága:

KÉP HIÁNYZIK

KÉP HIÁNYZIK

Forrás: 2006-os IPCC-iránymutatások, 1. rész, 3.2. táblázat: 1. megközelítés, bizonytalansági számítások

XI. MELLÉKLET

Jelentéstétel a mutatókról a 13. cikk szerint

Szám Az Eurostat energiahatékonysági mutatói szerinti nómenklatúra Mutató Számláló/nevező (1), (4) Útmutató/meghatározások (2), (3) X-2. év

1 ÁTALAKÍTÁS B0 A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, kt A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények CO2-kibocsátása a bruttó villamosenergia-termeléshez és hőfejlesztéshez szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből. A csak hőtermelő erőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek.

A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJ A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények által előállított és bármely harmadik félnek értékesített bruttó villamos energia és hő (CHP) mennyisége. A csak hőtermelő erőművek teljesítménye itt nem szerepel. A nyilvános társaságként működő hőerőművek, elsődleges tevékenységként, villamos energiát (és hőt) állítanak elő harmadik fél felé történő értékesítésre. Az említett hőerőművek lehetnek magántulajdonban vagy köztulajdonban. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő villamos energiát (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatása céljából. A bruttó villamosenergia-termelés mérése a fő transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok villamosenergia-fogyasztása is beleértendő (forrás: energiamérleg).

2 ÁTALAKÍTÁS E0 A saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJ A saját felhasználásra termelő erőművek CO2-kibocsátásai, kt A saját felhasználásra termelő hőerőművek és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények CO2-kibocsátása a bruttó villamosenergia- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből.

A saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJ A saját felhasználásra termelő hőerőművek és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények által előállított és bármely harmadik félnek értékesített bruttó villamos energia és hő (CHP) mennyisége. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő villamos energiát (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatása céljából. A bruttó villamosenergia-termelés mérése a fő transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok villamosenergia-fogyasztása is beleértendő (forrás: energiamérleg).

3 IPAR A1.1 A vas- és acélipar teljes CO2-intenzitása, t/millió EUR A vas- és acélipar CO2-összkibocsátása, kt A fosszilis tüzelőanyagoknak a vas- és acélelőállítás során történő égetéséből - beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljára végzett égetést is - (IPCC-forráskategória: 1A2a), a vas és acélgyártás folyamatából (IPCC-forráskategória: 2C1) és a vasötvözetek előállításának folyamatából (IPCC-forráskategória: 2C2) származó CO2-kibocsátások.

A vas- és acélipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd EUR A vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (NACE 27.1), a csőgyártás (NACE 27.2), az egyéb elsődleges vas- és acélmegmunkálás (NACE (27.3), a vasöntés (NACE 27.51) és az acélöntés (NACE 27.52) bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva. (forrás: nemzeti számlák)

4 IPAR A1.2 A vegyipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EUR A vegyipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt A fosszilis tüzelőanyagoknak a vegyi anyagok és vegyipari termékek gyártása során történő égetéséből - beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljából történő égetést is - (IPCC-forráskategória: 1A2c) származó CO2-kibocsátások.

A vegyipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd EUR A vegyi anyagok és vegyipari termékek gyártásának bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva (NACE 24) (forrás: nemzeti számlák)

5 IPAR A1.3 Az üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EUR Az üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt A fosszilis tüzelőanyagoknak a nemfém ásványi termékek gyártása (NACE 26) során történő égetéséből - beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljából történő égetést is - származó CO2-kibocsátások.

Az üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd EUR A nemfém ásványi termékek gyártásának (NACE 26) bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva (forrás: nemzeti számlák)

6 IPAR A1.4 Az élelmiszeripar, italágazat és dohányipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EUR Az élelmiszeripar, italágazat és dohányipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátása, kt A fosszilis tüzelőanyagoknak az élelmiszer- és italgyártás, valamint a dohánytermékgyártás során történő égetéséből - beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljából történő égetést is - (IPCC-forráskategória: 1A2e) származó CO2-kibocsátások.

Az élelmiszeripar, italágazat és dohányipar bruttó hozzáadott értéke, millió EUR Az élelmiszer- és italgyártás (NACE 15) és a dohánytermékgyártás(NACE 16) bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva (forrás: nemzeti számlák)

7 IPAR A1.5 A papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EUR A papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, kt A fosszilis tüzelőanyagoknak a papíripari rostanyag, papír és papírtermékek gyártása, valamint a kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység során történő égetéséből - beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljából történő égetést is -(IPCC-forráskategória: 1A2d) származó CO2-kibocsátások.

A papír- és nyomdaipar bruttó hozzáadott értéke, millió EUR A papíripari rostanyag, papír és papírtermékek gyártásának (NACE 21), valamint a kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység (NACE 22) bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva (forrás: nemzeti számlák)

8 HÁZTARTÁSOK A0 A háztartások helyiségfűtésből származó fajlagos CO2-kibocsátásai, kg/m2 A háztartások helyiségfűtésből származó CO2-kibocsátásai, kt A háztartások fosszilis tüzelőanyaggal való helyiségfűtéséből származó CO2-kibocsátások.

Az állandó lakásként használt lakások alapterülete, millió m2 Az állandó lakásként használt lakások teljes alapterülete

9 SZOLGÁLTATÁSOK B0 A kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó fajlagos CO2-kibocsátásai, kg/m2 A kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó CO2-kibocsátásai, kt A fosszilis tüzelőanyagoknak a kereskedelmi és intézményi épületek helyiségfűtése céljából történő égetéséből származó CO2-kibocsátások az állami és magánszektorban.

A szolgáltatásnyújtásra szolgáló épületek alapterülete, millió m2 A szolgáltatásnyújtásra (NACE 41, 50, 51, 52, 55, 63, 64, 65, 66, 67, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 80, 85, 90, 91, 92, 93, 99) szolgáló épületek teljes alapterülete

10 KÖZLEKEDÉS B0 A személygépkocsik dízelüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/km A dízelüzemű személygépkocsik CO2-kibocsátásai, kt Az összes személygépkocsival végzett közlekedési tevékenység során elégetett dízelüzemanyagból származó CO2-kibocsátás (IPCC-forráskategória: 1A3bi, csak dízel)

A dízelüzemű személygépkocsik által megtett kilométerek, milliárd km A közúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes dízelüzemű személygépkocsi által megtett járműkilométer (forrás: közlekedési statisztika).

11 KÖZLEKEDÉS B0 A személygépkocsik benzinnel kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/km A benzinüzemű személygépkocsik CO2-kibocsátásai, kt Az összes személygépkocsival végzett közlekedési tevékenység során elégetett benzinből származó CO2-kibocsátás (IPCC-forráskategória: 1A3bi, csak benzin)

A benzinüzemű személygépkocsik által megtett kilométerek, milliárd km A közúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes benzinüzemű személygépkocsi által megtett járműkilométer (forrás: közlekedési statisztika).

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak jelenteniük kell a számlálót és a nevezőt, amennyiben azok nem szerepelnek az egységes jelentéstételi táblázatban.

(2) A tagállamoknak követniük kell ezt az útmutatót. A tagállamoknak egyértelműen jelezniük kell, ha nem áll módjukban maradéktalanul követni azt, vagy ha a számláló és a nevező nincs teljesen összhangban.

(3) Az IPCC-forráskategóriákra való hivatkozások az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokra utalnak.

(4) Az egymilliárd ezermillióként értendő.

XII. MELLÉKLET

Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról a 14. cikk szerint

A létesítmények és az üzemeltetők által a 2003/87/EK irányelv alapján bejelentett hitelesített kibocsátások besorolása az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékének forráskategóriáiba

Tagállam:

Jelentés tárgyéve:

Az adatok alapja: a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó hitelesített kibocsátások és a hitelesített ÜHG-kibocsátások az X-2. évre vonatkozóan jelentett jegyzék szerint

Összkibocsátás (CO2-egyenérték)

A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátás [kt CO2-egyenérték] (3) A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátás [kt CO2-egyenérték] (3) %-os arány (hitelesített kibocsátás/jelentett kibocsátás) (3) Megjegyzés (2)

Üvegházhatásúgáz-kibocsátás (az ÜHG-jegyzék esetében: az összes ÜHG-kibocsátás, beleértve az esetlegesen jelentett közvetett CO2-kibocsátást, a LULUCF-ágazat nélkül és a belföldi légi közlekedésből származó kibocsátások kizárásával; a 2003/87/EK irányelv esetében: a 2003/87/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó ÜHG-kibocsátás)

CO2-kibocsátás (az ÜHG-jegyzék esetében: az összes CO2-kibocsátás, beleértve az esetlegesen jelentett közvetett CO2-kibocsátást, a LULUCF-ágazat nélkül és a belföldi légi közlekedésből származó CO2-kibocsátások kizárásával; a 2003/87/EK irányelv esetében: a 2003/87/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó CO2-kibocsátás)

Kategória (1) CO2-kibocsátás

A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátás [kt] (3) A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátás [kt] (3) %-os arány (hitelesített kibocsátás/jelentett kibocsátás) (3) Megjegyzés (2)

1.A. Tüzelőanyag-égetési tevékenységek, összesen

1.A. Tüzelőanyag-égetési tevékenységek, helyhez kötött égetés

1.A.1. Energiaipar

1.A.1.a. Közcélú villamosenergia- és hőtermelés

1.A.1.b. Kőolaj-finomítás

1.A.1.c. Szilárd tüzelőanyagok gyártása és más energetikai iparágak

Vas és acél (az ÜHG-jegyzékben a kombinált 1.A.2.a. + 2.C.1. + 1.A.1.c EJT-kategóriák és egyéb olyan releváns EJT-kategóriák, amelyek magukban foglalnak vasból és acélból származó kibocsátásokat (pl. 1A1a., 1B1.) (4))

1.A.2. Feldolgozóipar és építőipar

1.A.2.a. Vas és acél

1.A.2.b. Nemvasfémek

1.A.2.c. Vegyi anyagok

1.A.2.d. Papíripari rostanyag és papír gyártása, nyomdaipar

1.A.2.e. Élelmiszer-feldolgozás, italok és dohánytermékek

1.A.2.f. Nemfém ásványok

1.A.2.g. Egyéb

1.A.3. Közlekedés

1.A.3.e. Egyéb szállítási módok (csővezetékek)

1.A.4 Egyéb ágazatok

1.A.4.a. Kereskedelem/intézmények

1.A.4.c. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás/halászat

1.B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátás

1.C. CO2-szállítás és -tárolás

1.C.1. CO2-szállítás

1.C.2. Besajtolás és tárolás

1.C.3. Egyéb

2.A. Ásványi termékek

2.A.1. Cementgyártás

2.A.2. Mészgyártás

2.A.3. Üveggyártás

2.A.4. Karbonátfelhasználással járó egyéb eljárások

2.B. Vegyipar

2.B.1. Ammóniagyártás

2.B.3. Adipinsavgyártás (CO2)

2.B.4. Kaprolaktám, glioxál és glioxilsav előállítása

2.B.5. Karbidgyártás

2.B.6. Titán-dioxid előállítása

2.B.7. Nyersszóda előállítása

2.B.8. Petrolkémiai termékek előállítása és koromgyártás

2.C. Fémgyártás

2.C.1. Vas- és acélgyártás

2.C.2. Vasötvözetek gyártása

2.C.3. Alumíniumgyártás

2.C.4. Magnézium előállítása

2.C.5. Ólomgyártás

2.C.6. Cinkgyártás

2.C.7. Egyéb fémgyártás

Kategória (1) N2O-kibocsátás

A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátás [kt CO2-egyenérték] (3) A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátás [kt CO2-egyenérték] (3) %-os arány (hitelesített kibocsátás/jelentett kibocsátás) (3) Megjegyzés (2)

2.B.2. Salétromsav előállítása

2.B.3. Adipinsav előállítása

2.B.4. Kaprolaktám, glioxál és glioxilsav előállítása

Kategória (1) PFC-kibocsátás

A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátás [kt CO2-egyenérték] (3) A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátás [kt CO2-egyenérték] (3) %-os arány (hitelesített kibocsátás/jelentett kibocsátás) (3) Megjegyzés (2)

2.C.3. Alumíniumgyártás

Megjegyzések: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A hitelesített kibocsátásoknak a jegyzék negyedik szintű, bontott kategóriáiba való besorolását akkor kell jelenteni, ha lehetséges a hitelesített kibocsátások ilyen besorolása, és történt az adott kategória szerinti kibocsátás. A jelentéshez az alábbi jelzések alkalmazandók:

NO = (not occurring) nincs kibocsátás; IE = (included elsewhere) máshol beszámítva; C = (confidential) bizalmas;

Negligible = elhanyagolható, azaz a megfelelő EJT-kategóriában kis mennyiségű hitelesített kibocsátás jelentkezhet, mely a kategóriához tartozó kibocsátások kevesebb mint 5 %-a.

(2) A "Megjegyzés" oszlopban röviden össze kell foglalni az elvégzett ellenőrzéseket, illetve a tagállam, ha kívánja, kiegészítő magyarázatot adhat a jelentett besorolásokhoz.

(3) A kt és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

(4) A "Vas és acél" vonatkozású kombinált EJT-kategóriák alapján kell kitölteni, melyeket minden tagállam maga határoz meg; a megadott kombináció csak példaként szolgál.

XIII. MELLÉKLET

Jelentéstétel a légszennyező anyagok tekintetében bejelentett adatok összhangjáról a 15. cikk szerint

KIBOCSÁTÁSKATEGÓRIÁK Az üvegházhatású gázok jegyzékében jelentett X szennyező anyag kibocsátásai (kt) (3) Az (EU) 2016/2284 irányelv (NEC-irányelv) alapján jelentett X szennyező anyag kibocsátásai, X jelentésváltozat (kt) (3) Abszolút eltérés kt-ban (1) (3) Relatív eltérés %-ban (2) (3) Az eltérések magyarázata

Nemzeti összérték (a LULUCF-ágazat nélkül)

1. Energia

A. Tüzelőanyag-égetés (ágazati megközelítés)

1. Energiaipar

2. Feldolgozóipar és építőipar

3. Közlekedés

4. Egyéb ágazatok

5. Egyéb

B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások

1. Szilárd tüzelőanyagok

2. Kőolaj- és földgáz, valamint energiatermelésből származó egyéb kibocsátások

2. Ipari eljárások és termékfelhasználás

A. Ásványipar

B. Vegyipar

C. Fémipar

D. Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek

G. Egyéb termékgyártás és -felhasználás

H. Egyéb

3. Mezőgazdaság

B. Trágyagazdálkodás

D. Mezőgazdasági talajok

F. Mezőgazdasági maradványok tarlóégetése

J. Egyéb

5. Hulladék

A. Szilárd hulladék ártalmatlanítása

B. Szilárd hulladék biológiai kezelése

C. Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés

D. Szennyvízkezelés és -kibocsátás

E. Egyéb

6. Egyéb

Megjegyzések:

(1) Az üvegházhatású gázok jegyzékében jelentett kibocsátások mínusz a NEC-jegyzékben jelentett kibocsátások.

(2) Eltérés kt-ban, elosztva az üvegházhatású gázok jegyzékében jelentett kibocsátásokkal.

(3) A kt és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

XIV. MELLÉKLET

Jelentéstétel az energiastatisztikákkal való összhangról a 17. cikk (2) bekezdése szerint

TÜZELŐANYAG-TÍPUSOK Az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztás

(TJ) (3) Az 1099/2008/EK rendelet szerint jelentett adatokon alapuló látható fogyasztás

(TJ) (3) Abszolút eltérés (1)

(TJ) (3) Relatív eltérés (2)

% (3) Az eltérések magyarázata

Folyékony fosszilis tüzelőanyagok Elsődleges tüzelőanyagok Nyersolaj

Orimulsion

Cseppfolyósított földgáz

Másodlagos tüzelőanyagok Benzin

Sugárhajtómű-kerozin

Egyéb kerozin

Palaolaj

Gázolaj/dízelolaj

Fűtőolaj-maradvány

Cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG)

Etán

Nafta

Bitumen

Kenőanyagok

Petrolkoksz

Finomítói nyersanyagok

Más olajok

Egyéb folyékony fosszilis tüzelőanyagok

Folyékony fosszilis tüzelőanyagok összesen

Szilárd fosszilis tüzelőanyagok Elsődleges tüzelőanyagok Antracit

Kokszszén

Egyéb bitumenes kőszén

Szubbitumenes szén

Lignit

Olajpala és kátrányhomok

Másodlagos tüzelőanyagok Barnaszén- és kőszénbrikett

Kokszolókemence- és gázkoksz

Kőszénkátrány

Egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok

Szilárd fosszilis tüzelőanyagok összesen

Gáz-halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagok Földgáz (száraz)

Egyéb gáz-halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagok

Gáz-halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagok összesen

Hulladék (a biomasszától eltérő anyagok hányada)

Egyéb fosszilis tüzelőanyagok

Tőzeg

Összesen

Megjegyzések:

(1) Az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztás mínusz az 1099/2008/EK rendelet alapján jelentett adatok szerinti látható fogyasztás.

(2) Abszolút eltérés, elosztva az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztással.

(3) A TJ és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

XV. MELLÉKLET

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról a 19. cikk szerint (1)

A X-2 X-3 (2) X-4 (3) X-5 (4) X-6 (5)

B Üvegházhatásúgáz-kibocsátás kt CO2-egyenérték kt CO2-egyenérték kt CO2-egyenérték kt CO2-egyenérték kt CO2-egyenérték

C ÜHG-összkibocsátás a LULUCF-ágazat nélkül (6)

D A 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó hitelesített összkibocsátás (7)

E A polgári légiközlekedésből (1.A.3.a.) származó CO2-kibocsátás

F A közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó összkibocsátás (= C-D-E)

G Az (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusokban meghatározott, az X-2. évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultság

H Az éves kibocsátási jogosultság és a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó összkibocsátás különbsége (= G-F)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A jelentéstétel 2027-ben és 2032-ben kötelező; a jelentéstétel 2023-ban, 2024-ben, 2025-ben, 2026-ban, 2028-ban, 2029-ben, 2030-ban és 2031-ben választható.

(2) Az X-3. évi kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel 2023-ban és 2028-ban nem alkalmazandó.

(3) Az X-4. évi kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel 2023-ban, 2024-ben, 2028-ban és 2029-ben nem alkalmazandó.

(4) Az X-5. évi kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel 2023-ban, 2024-ben, 2025-ben, 2028-ban, 2029-ben és 2030-ban nem alkalmazandó.

(5) Az X-6. évi kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel 2023-ban, 2024-ben, 2025-ben, 2026-ban, 2028-ban, 2029-ben, 2030-ban és 2031-ben nem alkalmazandó.

(6) Teljes ÜHG-kibocsátás az Unió földrajzi területén az indirekt CO2-kibocsátásokkal együtt - amennyiben a tagállam jelent ilyet -, mely összhangban van az EJT megfelelő összefoglaló táblázatában az azonos évre jelentett, a LULUCF-ágazatból származó kibocsátást nem tartalmazó ÜHG-összkibocsátással.

(7) A 2003/87/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatálynak megfelelően, a szóban forgó irányelv I. mellékletében szereplő, légi közlekedésen kívüli tevékenységek összefüggésében. Az itt jelentett adatoknak összhangban kell lenniük a 2003/87/EK irányelv 20. cikkében említett uniós ügyleti jegyzőkönyvben öt munkanappal e melléklet benyújtásának határideje előtt elszámolt hitelesített kibocsátásadatokkal.

XVI. MELLÉKLET

Jelentéstétel az (EU) 2018/841 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 20. cikk szerint

Az X-1. évben megvalósult átadásokra vonatkozó információk (1)

1. rész: Az X-1. évben megvalósult átadások áttekintése

Átadások száma

A jelentéstevő tagállam által az X-1. évben értékesített teljes mennyiség (t CO2-egyenérték)

A jelentéstevő tagállam által az X-1. évben átvett teljes mennyiség (t CO2-egyenérték)

2. rész: A konkrét átadásokra vonatkozó információk

1. átadás (2)

Átadott mennyiség (t CO2-egyenérték)

Érintett elszámolási időszak (3)

Átadó tagállam

Átvevő tagállam

Tonna CO2-egyenértékenkénti ár

Az átadási megállapodás időpontja

A várható ügylet végrehajtásának éve a jegyzékben

Egyéb információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Kivételesen a 2023-ban, az első jelentéstételi évben, történő jelentéstételnek ki kell terjednie az (EU) 2018/841 rendelet alapján 2022 előtt végrehajtott összes átadásra is.

(2) Megegyezik az átadások X-1. évre vonatkozóan feltüntetett számával.

(3) Válassza ki a 2021-2025-ös vagy a 2026-2030-as elszámolási időszakot.

XVII. MELLÉKLET

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 21. cikk szerint

1. táblázat: Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 21. cikk (1) bekezdése szerint

Az X-1. évben megvalósult átadásokra vonatkozó információk (1)

1. rész: Az X-1. évben megvalósult átadások áttekintése

Átadások száma

A jelentéstevő tagállam által az X-1. évben értékesített éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) teljes mennyisége

A jelentéstevő tagállam által az X-1. évben vásárolt éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) teljes mennyisége

2. rész: A konkrét átadásokra vonatkozó információk

1. átadás (2)

Az éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) mennyisége

Az átadott ÉKJE-k forráséve (3), (4)

Átadó tagállam

Átvevő tagállam

ÉKJE-nkénti ár

Az átadási megállapodás időpontja

A várható ügylet végrehajtásának éve a jegyzékben

Egyéb információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A megvalósult átadás az éves kibocsátásjogosultsági egységek kettő vagy több tagállam közötti átadásáról megkötött megállapodást jelenti.

Kivételesen a 2023-ban, az első jelentéstételi évben, történő jelentéstételnek ki kell terjednie az (EU) 2018/842 rendelet alapján 2022 előtt végrehajtott összes átadásra is.

(2) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát minden olyan, az X-1. évben megvalósult átadásra vonatkozóan, amelyet korábban nem jelentettek a 26. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

(3) Az az év, amikor az átadó tagállam megfelelési számlájának terhelésére sor kerül.

(4) A forrásévet csak az átadó tagállam jelentésében kell feltüntetni. A megvalósult átadásokat jelentő átvevő tagállamoknak nem kell feltüntetniük a forrásévet.

2. táblázat: Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően (*1)

Az X. év január 1-je óta, illetve a 21. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott előző havi jelentés óta megvalósult átadásokkal kapcsolatos információk

1. rész: A jelentés által lefedett időszakban megvalósult átadások áttekintése

Átadások száma

2. rész: A jelentés által lefedett időszakban megvalósult konkrét átadásokkal kapcsolatos információk

1. átadás (1)

Az éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) mennyisége

Az átadott ÉKJE-k forráséve (2), (3)

Átadó tagállam

Átvevő tagállam

Az átadási megállapodás időpontja

A várható ügylet végrehajtásának éve a jegyzékben

Egyéb információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát az X. év január 1-je óta, illetve az előző havi jelentés benyújtása óta megvalósult minden egyes átadásra vonatkozóan.

(2) Az az év, amikor az átadó tagállam megfelelési számlájának terhelésére sor kerül.

(3) A forrásévet csak az átadó tagállam jelentésében kell feltüntetni. A megvalósult átadásokat jelentő átvevő tagállamoknak nem kell feltüntetniük a forrásévet.

(*1) A tagállamok által az e rendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján jelentett konkrét átadásokat a következő évre vonatkozóan nem kell jelenteni e táblázat 2. részében.

XVIII. MELLÉKLET

A rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információk bejelentése a 22. cikk szerint

1. táblázat: Az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információk

1. rész: A más tagállamokkal bonyolítani tervezett átadások és átvételek áttekintése (1)

A más tagállamok részére tervezett átadások kategóriáinak száma a 2. részben meghatározottak szerint

A más tagállamoktól származó, tervezett átadások kategóriáinak száma a 3. részben meghatározottak szerint

A jelentéstevő tagállam által értékesíteni tervezett éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) teljes mennyisége

A jelentéstevő tagállam által beszerezni tervezett éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) teljes mennyisége

2. rész: A más tagállamok részére tervezett átadások konkrét kategóriáira vonatkozó információk

A tervezett átadások 1. kategóriája (2)

Az átadni tervezett ÉKJE-k forráséve (3)

Az átadás típusa (4)

Az ÉKJE-k átadni tervezett mennyisége

ÉKJE-nkénti várható minimális ár EUR-ban (nem kötelező megadni)

Egyéb releváns információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)

3. rész: A más tagállamoktól származó, tervezett átadások konkrét kategóriáira vonatkozó információk

A tervezett átadások 1. kategóriája (5)

Az ÉKJE-k beszerezni tervezett mennyisége

A beszerezni tervezett ÉKJE-k megfelelési éve (6)

ÉKJE-nkénti várható maximális ár EUR-ban (nem kötelező megadni)

Egyéb releváns információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)

Megjegyzések:

(1) A 2. és a 3. részben megadott konkrét átadási kategóriák összege.

(2) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát a más tagállamok részére tervezett átadások minden egyes kategóriájára vonatkozóan (pl. különböző típusok és forrásévek).

(3) Az az év, amikor az átadó tagállam megfelelési számlájának terhelésére sor kerül.

(4) A tagállamoknak itt különbséget kell tenniük az átadásoknak az 5. cikk (4) bekezdése és az 5. cikk (5) bekezdése szerinti két típusa között.

(5) Töltse ki a 3. rész egy-egy példányát a más tagállamoktól származó átadások minden egyes kategóriájára vonatkozóan (pl. különböző megfelelési évek).

(6) A jóváírás éve az átvevő tagállam kedvezményezett megfelelési számláján.

2. táblázat: Az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett rugalmassági mechanizmus tervezett felhasználására vonatkozó információk

1. rész: Összefoglaló információk a LULUCF-ágazattal kapcsolatos megfelelési átadásokról (1)

A LULUCF-ágazattal kapcsolatos tervezett megfelelési átadásoknak a 2. részben megadott információk szerinti száma

A LULUCF-ágazattal kapcsolatos megfelelési átadásokhoz felhasználni tervezett nettó elnyelések teljes mennyisége (t CO2-egyenérték)

2. rész: A LULUCF-ágazattal kapcsolatos tervezett konkrét megfelelési átadásokra vonatkozó információk

A LULUCF-ágazattal kapcsolatos 1. tervezett megfelelési átadás (2)

Megfelelési év (3)

A LULUCF-ágazattal kapcsolatos megfelelési átadásokhoz felhasználandó nettó elnyelések tervezett mennyisége (t CO2-egyenérték)

Egyéb lényeges információk

Megjegyzések:

(1) A LULUCF-ágazattal kapcsolatos tervezett konkrét megfelelési átadásoknak a 2. részben megadott információk szerinti összege.

(2) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát minden egyes, a LULUCF-ágazattal kapcsolatostervezett megfelelési átadásra vonatkozóan, pl. az elnyelés éve szerint differenciálva.

(3) A jóváírás éve a megfelelési számlán, az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

XIX. MELLÉKLET

Jelentéstétel az átadásokból származó bevételek felhasználásáról a 23. cikk szerint

1. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból eredő bevételeknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára való felhasználása az X-1. évben

Az X-1. évben kifizetett teljes összeg Ebből az X-1. évben kifizetett és az X-1. évet megelőző években előirányzottként bejelentett összeg Az X-1. évben előirányzott, de ki nem fizetett teljes összeg Az X-1. évben felhasznált pénzügyi egyenérték (2)

2 Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek felhasználása az X-1. évben 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1) Megjegyzések

Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ

3 A B C D E F

4 Az összes olyan bevétel összege, amely ÉKJE-átadásból származik, vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték, amelyet az X-1. évben az Unióban vagy harmadik országokban az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára fordítottak B5+B6 összege C5+C6 összege

5 Ebből az az összeg, amelyet az X-1. évben az Unióban használtak fel az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára (amennyiben rendelkezésre állnak az adatok az ilyen bontású jelentéstételhez)

6 Ebből az az összeg, amelyet az X-1. évben harmadik országokban használtak fel az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára (amennyiben rendelkezésre állnak az adatok az ilyen bontású jelentéstételhez)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(2) Ha a tagállam az 1. táblázatban feltüntette a pénzügyi egyenértéket, akkor a 2. és 3. táblázatban szereplő valamennyi értéknek szintén a pénzügyi egyenértéket kell jelölnie.

2. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételeknek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenértéknek) az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára való felhasználása az Unióban (1)

1 A tagállam(ok), amely(ek)ben a bevételeket felhasználták A cél, amelyre a bevételeket felhasználták Rövid leírás Összeg az X-1. évben Állapot (3) Felhasználás jellege (4) Pénzügyi eszköz (5) Végrehajtó szerv Megjegyzések

2 Válasszon ki egy vagy több tagállamot Pl. program, tevékenység, fellépés vagy projekt megnevezése Adott esetben hivatkozás a részletesebb információkat tartalmazó internetes forrásokra 1 000 EUR 1 000 Hazai pénznem (2) Előirányzott (felhasználni tervezett), de ki nem fizetett / Kifizetett Adja meg a felhasználás jellegét Adja meg a pénzügyi eszköz típusát Pl. illetékes minisztérium Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ

3 A B C D E F G H I

4 Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

5 Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

(A táblázat szükség esetén kiegészíthető további sorokkal.)

6 Összes bevétel vagy azzal megegyező pénzügyi egyenérték A C oszlop összege A D oszlop összege

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(2) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(3) A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb. A táblázatok kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

Általában az ÉKJE-átadásokból származó "előirányzott" bevételek azok, amelyek esetében a tagállam jogilag vállalta, hogy azokat éghajlat- és energiapolitikai célokra használja fel; ez a meghatározás azokra az esetekre is érvényes, amikor az érintett bevételt a tagállam a jelentéstétel idejéig még nem költötte el. Az ÉKJE-átadásokból származó "kifizetett" bevételek azok, amelyeket a jelentéstétel idején már elköltöttek. Egyes esetekben azonban az "előirányzat" olyan bevételeket jelenthet, amelyek vonatkozásában a felhasználás csak előzetes terv tárgyát képezi, a "kifizetés" alatt pedig azok az összegek értendők, amelyeket egy meghatározott célra egy állami ügynökséghez vagy egy regionális önkormányzathoz utaltak át.

(4) A kiválasztható felhasználási típusok: A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha egy adott felhasználás több típushoz is hozzárendelhető, akkor több típus is kiválasztható, ugyanakkor a feltüntetett összeg csak egyszer számolható el: ezért az összeg egyetlen adatmezőjéhez új sorokat kell illeszteni a felhasználási típusok feltüntetése céljából.

- a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatási és fejlesztési, valamint demonstrációs projektek finanszírozása;

- az európai stratégiai energiatechnológiai terv és az európai technológiai platformok keretébe tartozó kezdeményezések finanszírozása;

- a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztése azon uniós vállalás teljesítésének elősegítésére, hogy 2030-ra 32 % legyen a megújuló forrásból származó energia felhasználásának részaránya

- a biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást előmozdító egyéb technológiák kifejlesztése;

- technológiák kifejlesztése azon uniós vállalás teljesítésének elősegítésére, hogy 2030-ig az energiahatékonyság 32,5 %-kal növekedjen; - erdőgazdálkodás révén történő szénmegkötés az Unióban;

- a CO2 környezeti szempontból biztonságos leválasztása és geológiai tárolása;

- az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzése,

- az energiahatékonysággal és a tiszta technológiákkal kapcsolatos kutatás-fejlesztés finanszírozása;

- az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányuló intézkedések;

- a kibocsátáskereskedelmi rendszer irányításával kapcsolatos adminisztrációs költségek;

- az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyéb csökkentése;

- az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás;

- egyéb hazai felhasználás.

Több kategória is kiválasztható, amennyiben a jelentésben feltüntetett programhoz vagy projekthez több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik.

3. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételeknek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenértéknek) az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára való felhasználása harmadik országokban (1), (2)

1 Az X-1. évben előirányzott összeg (2) Az X-1. évben kifizetett összeg (2) Megjegyzések

2 Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek (vagy az azokkal megegyező pénzügyi egyenérték) nemzetközi célra való felhasználása 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (3) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben, adott esetben (3) Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ (4)

3 A C D E F G

4 A fejlődő országoktól különböző harmadik országok támogatására felhasznált teljes összeg

5 A fejlődő országok támogatására felhasznált teljes összeg

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(2) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(3) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(4) A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb. A táblázatok kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

4. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték) felhasználása a fejlődő országok multilaterális csatornákon keresztüli támogatására (1)

1 Összeg az X-1. évben Állapot (2) A támogatás jellege (3) Pénzügyi eszköz (4) Ágazat (5) Megjegyzések

2 Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek felhasználása a fejlődő országok multilaterális csatornákon keresztüli támogatására (6), (7) 1 000 EUR 1 000 hazai pénznemben (8) Választható opciók: előirányzott/kifizetett Választható opciók: mérséklés, alkalmazkodás, horizontális, egyéb, nincs információ Választható opciók: vissza nem térítendő támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, tőke, egyéb, nincs információ Választható opciók: energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, víz és higiénia, horizontális, egyéb, nincs információ Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ

3 A B C E F G H I

4 A fejlődő országok multilaterális csatornák révén történő támogatásának céljára fordított teljes összeg A B oszlop összege A C oszlop összege

5 ebből a multilaterális alapokon keresztül felhasznált összeg (adott esetben)

6 Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (GEEREF) Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

7 Alkalmazkodási Alap az UNFCCC keretében Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

8 Különleges Éghajlatváltozási Alap (SCCF) az UNFCCC keretében Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

9 Zöld Klíma Alap az UNFCCC keretében Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

10 Legkevésbé fejlett országok alapja Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

11 A kiegészítő tevékenységek vagyonkezelő alapja az UNFCCC keretében Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

12 A REDD+ tevékenységek multilaterális támogatása Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

13 Egyéb multilaterális, éghajlatváltozással kapcsolatos alap (nevezze meg) Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

14 ebből multilaterális pénzügyi intézményeken keresztül felhasznált (adott esetben)

15 Globális Környezetvédelmi Alap Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

16 Világbank (9) Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

17 Nemzetközi Pénzügyi Társaság (9) Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

18 Afrikai Fejlesztési Bank (9) Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

19 Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (9) Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

20 Amerika-közi Fejlesztési Bank (9) Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

21 Egyéb multilaterális pénzügyi intézmény vagy támogatási program (nevezze meg) (9) Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

Megjegyzés: x = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(2) Az állapotra vonatkozó információt, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb.

(3) Akkor kell kitölteni, ha a multilaterális alap vagy a bankok tekintetében rendelkezésre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(4) A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategória is kiválasztható, amennyiben az adott sorhoz több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik. Vissza nem térítendő támogatásban többnyire a multilaterális intézmények részesülnek, és előfordulhat, hogy a többi kategória ritkábban alkalmazható. Ennek ellenére több kategória áll rendelkezésre az UNFCCC keretében kétévente készítendő jelentésekre vonatkozó követelményekkel való összhang érdekében. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(5) Több releváns ágazat is kiválasztható. A tagállamok az ágazatonkénti megoszlást is feltüntethetik, amennyiben rendelkezésükre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(6) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(7) A "nincs információ" opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(8) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(9) Ebben a táblázatban csak az éghajlat-specifikus (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának mutatói szerinti) támogatások tüntetendők fel.

5. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték) felhasználása a fejlődő országok multilaterális vagy regionális támogatására (1), (2)

1 Program, tevékenység, fellépés vagy projekt megnevezése Kedvezményezett ország/régió Összeg az X-1. évben Állapot (3) A támogatás jellege (4) Ágazat (5) Pénzügyi eszköz (6) Végrehajtó szerv Megjegyzések

2 1 000 EUR 1 000 hazai pénznem (7) Jelölje be "pénzügyi egyenérték" jelentése esetén Választható opciók: előirányzott/kifizetett Választható opciók: mérséklés, alkalmazkodás, REDD+, horizontális, egyéb, nincs információ Választható opciók: energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, víz és higiénia, horizontális, egyéb, nincs információ Választható opciók: vissza nem térítendő támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, tőke, közvetlen projektberuházások, beruházási alapok, költségvetési támogatási politika, pénzügyi támogatási politika, egyéb, nincs információ pl. kormányminisztérium Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ

3 A B C D E F G H I J K

4 ■ Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából. Válasszon egy elemet a legördülő listából.

(A táblázat szükség esetén kiegészíthető további sorokkal.)

5 A fejlődő országok bilaterális csatornák vagy regionális támogatások révén történő támogatásának céljára fordított teljes összeg A D oszlop összege A D oszlop összege ■

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorba is besorolható, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(2) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(3) Az állapotra vonatkozó információt legalább a 3. táblázatban fel kell tüntetni, ebben a táblázatban pedig, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb.

(4) Ebben a táblázatban csak az éghajlat-specifikus (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának mutatói szerinti) támogatások tüntetendők fel.

(5) Több releváns ágazat is kiválasztható. A tagállamok az ágazatonkénti megoszlást is feltüntethetik, amennyiben rendelkezésükre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(6) A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategória is kiválasztható, amennyiben az adott sorhoz több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

A "nincs információ" opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(7) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

XX. MELLÉKLET

Jelentéstétel a kibocsátásra és elnyelésre vonatkozó elszámolásról a 24. cikk szerint

1a. táblázat: Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés a LULUCF-ágazatban az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében jelentettek szerint (1), (2)

1. rész: A LULUCF-ágazathoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátási és -elnyelési adatok az elszámolási kategóriák szintjének megfelelő jegyzékbeli kategóriák szerint Nettó kibocsátás és elnyelés CO2, CH4, N2O bontásában (kt CO2-egyenérték) Nettó kibocsátás és elnyelés (kt CO2-egyenérték) (automatikusan számított)

Az ÜHG-források és -nyelők alkategóriái Az ÜHG-források és -nyelők kategóriái A LULUCF-rendelet elszámolási alkategóriája A LULUCF-rendelet elszámolási kategóriája 2021 2022 2023 2024 2025 Összesen 2021 2022 2023 2024 2025 Összesen

Erdőterületként maradó erdőterület Gazdálkodás alatt álló erdőterület

4.A.1. Erdőterületként maradó erdőterület

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított szántóterület Erdősített terület

4.A.2.1. Erdőterületté alakított szántóterület

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított gyepterület Erdősített terület

4.A.2.2. Erdőterületté alakított gyepterület

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított vizes élőhely Erdősített terület

4.A.2.3. Erdőterületté alakított vizes élőhelyek

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított beépített területek Erdősített terület

4.A.2.4. Erdőterületté alakított beépített területek

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított egyéb földterület Erdősített terület

4.A.2.5. Erdőterületté alakított egyéb földterület

4.A. Erdőterület

Szántóterületként maradó szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.1. Szántóterületként maradó szántóterület

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.B.2.1. Szántóterületté alakított erdőterület

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.2.2. Szántóterületté alakított gyepterület

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.2.3. Szántóterületté alakított vizes élőhelyek

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított beépített területek Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.2.4. Szántóterületté alakított beépített területek

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.2.5. Szántóterületté alakított egyéb földterület

4.B. Szántóterület

Gyepterületként maradó gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.1. Gyepterületként maradó gyepterület

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.C.2.1. Gyepterületté alakított erdőterület

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.2.2. Gyepterületté alakított szántóterület

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.2.3. Gyepterületté alakított vizes élőhelyek

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított beépített területek Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.2.4. Gyepterületté alakított beépített területek

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.2.5. Gyepterületté alakított egyéb földterület

4.C. Gyepterület

Vizes élőhelyként maradó vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.1. Vizes élőhelyként maradó vizes élőhelyek

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.D.2.1.1. Tőzegkitermelés céljából átalakított erdőterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.D.2.1.2. Tőzegkitermelés céljából átalakított szántóterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.D.2.1.3. Tőzegkitermelés céljából átalakított gyepterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított beépített terület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.1.4. Tőzegkitermelés céljából átalakított beépített terület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.1.5. Tőzegkitermelés céljából átalakított egyéb terület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.D.2.2.1. Elárasztott földterületté alakított erdőterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.D.2.2.2. Elárasztott földterületté alakított szántóterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.D.2.2.3. Elárasztott földterületté alakított gyepterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított beépített terület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.2.4. Elárasztott földterületté alakított beépített területek

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.2.5. Elárasztott földterületté alakított egyéb földterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.D.2.3.1. Egyéb vizes élőhellyé alakított erdőterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.D.2.3.2. Egyéb vizes élőhellyé alakított szántóterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.D.2.3.3. Egyéb vizes élőhellyé alakított gyepterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított beépített terület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.3.4. Egyéb vizes élőhellyé alakított beépített területek

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.3.5. Egyéb vizes élőhellyé alakított egyéb terület

4.D. Vizes élőhelyek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.E.1. Beépített területként maradó beépített területek

4.E. Beépített területek

Beépített területté alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.E.2.1. Beépített területté alakított erdőterület

4.E. Beépített területek

Beépített területté alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.E.2.2. Beépített területté alakított szántóterület

4.E. Beépített területek

Beépített területté alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.E.2.3. Szántóterületté alakított gyepterület

4.E. Beépített területek

Beépített területté alakított vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.E.2.4. Beépített területté alakított vizes élőhelyek

4.E. Beépített területek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.E.2.5. Beépített területté alakított egyéb földterület

4.E. Beépített területek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.F.2. Egyéb földterületként maradó egyéb földterület

4.F. Egyéb földterület

Egyéb földterületté alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.F.2.1. Egyéb földterületté alakított erdőterület

4.F. Egyéb földterület

Egyéb földterületté alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.F.2.2. Egyéb földterületté alakított szántóterület

4.F. Egyéb földterület

Egyéb földterületté alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.F.2.3. Egyéb földterületté alakított gyepterület

4.F. Egyéb földterület

Egyéb földterületté alakított vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.F.2.4. Egyéb földterületté alakított vizes élőhelyek

4.F. Egyéb földterület

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.F.2.5. Egyéb földterületté alakított beépített területek

4.F. Egyéb földterület

Gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek Gazdálkodás alatt álló erdőterület

4.G. Faipari termékek - Gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek (2)

4.G. Faipari termékek

Erdősített területről származó faipari termékek Erdősített terület

4.G. Faipari termékek - Erdősített területről származó faipari termékek (2)

4.G. Faipari termékek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.G. Faipari termékek - Kiirtott erdőterületről származó faipari termékek

4.G. Faipari termékek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.G. Faipari termékek - Egyéb földterületről származó faipari termékek

4.G. Faipari termékek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.H. Egyéb (nevezze meg)

4.H. Egyéb

1a. táblázat, 2. rész: Összefoglaló az EJT-vel való összehasonlításhoz (automatikusan számított) Nettó kibocsátás és elnyelés CO2, CH4, N2O bontásában (kt CO2-egyenérték) Nettó kibocsátás és elnyelés (kt CO2-egyenérték) (automatikusan számított)

Az ÜHG-források és -nyelők kategóriái 2021 2022 2023 2024 2025 Összesen 2021 2022 2023 2024 2025 Összesen

4.A. Erdőterület

4.B. Szántóterület

4.C. Gyepterület

4.D. Vizes élőhelyek

4.E. Beépített területek

4.F. Egyéb földterület

4.G. Faipari termékek

4.H. Egyéb

1a. táblázat, 3. rész: Összefoglaló elszámolási kategóriák szerint (automatikusan számított) Nettó kibocsátás és elnyelés CO2, CH4, N2O bontásában

(kt CO2-egyenérték) Nettó kibocsátás és elnyelés

(kt CO2-egyenérték)

(automatikusan számított)

A LULUCF-rendelet

elszámolási kategóriája 2021 2022 2023 2024 2025 Összesen 2021 2022 2023 2024 2025 Összesen

Erdősített terület kategóriában összesen

Kiirtott erdőterület kategóriában összesen

Gazdálkodás alatt álló szántóterület kategóriában összesen

Gazdálkodás alatt álló gyepterület kategóriában összesen

Gazdálkodás alatt álló erdőterület kategóriában összesen

Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely kategóriában összesen

El nem számolt összesen

Megjegyzések:

(1) A kibocsátásokat pozitív értékként (+), az elnyeléseket negatív értékként (-) kell jelölni.

(2) Faipari termékek, a "papír" kategóriát is beleértve, az (EU) 2018/841 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

1b. táblázat: Elszámolási táblázat

Területelszámolási kategóriák NETTÓ KIBOCSÁTÁS/ELNYELÉS (10) Elszámolási paraméterek Elszámolt mennyiség (3)

2021 2022 2023 2024 2025 Összesen (2)

A. Kötelező elszámolási kategóriák

A.1. Gazdálkodás alatt álló erdőterület

ebből erdőterületként maradó erdőterület átvéve az 1a. táblázatból

ebből a gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek (8), (9) átvéve az 1a. táblázatból

ebből száradék (8)

természetes bolygatásokból származó, elszámolásból kizárt kibocsátások (4)

természetes bolygatásnak kitett földterületeken történt későbbi, elszámolásból kizárt elnyelések (5)

Erdőkre vonatkozó referenciaszint (FRL) (6)

Az FRL technikai kiigazításai (7)

A gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó felső határ (8)

A.2. Erdősített terület átvéve az 1a. táblázatból

ebből az erdősített területről származó faipari termékek (9)

természetes bolygatásokból származó, elszámolásból kizárt kibocsátások (4)

természetes bolygatásnak kitett földterületeken történt későbbi, elszámolásból kizárt elnyelések (5)

A.3. Kiirtott erdőterület átvéve az 1a. táblázatból

A.4. Gazdálkodás alatt álló szántóterület (1) átvéve az 1a. táblázatból

A.5. Gazdálkodás alatt álló gyepterület (1) átvéve az 1a. táblázatból

B. Választható elszámolási kategóriák

B.1. Gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyek (elszámolás esetén) átvéve az 1a. táblázatból

ÖSSZESEN

Megjegyzések:

(1) A "gazdálkodás alatt álló szántóterület", "gazdálkodás alatt álló gyepterület" és/vagy "gazdálkodás alatt álló vizes élőhely" kategóriák elszámolási paramétere (elszámolás esetén): a 2005-2009 közötti referencia-időszak átlagértéke az (EU) 2018/841 rendelet 7. cikkének (1)-(3) bekezdésével összhangban.

(2) Az összesített nettó kibocsátás és elnyelés az aktuális beadványban jelentett megfelelési időszakhoz tartozó években.

(3) Az elszámolási mennyiség az adott területhez kapcsolódó, a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákba tartozó összes kibocsátásnak és elnyelésnek az (EU) 2018/841 rendeletnek megfelelően elszámolt összege.

(4) Ha egy tagállam jelezte, hogy alkalmazni kívánja a természetes bolygatásra vonatkozó rendelkezéseket, a megfelelési időszak végéig bármikor úgy dönthet, hogy kizárja az elszámolásából a természetes bolygatásból származó kibocsátást. Lásd még az (EU) 2018/841 rendelet 10. cikkét.

(5) Ha egy földterület esetében kizárják az elszámolásból a természetes bolygatásból származó kibocsátásokat, akkor a földterület esetében minden későbbi elnyelést le kell vonni az érintett tevékenység keretében elszámolt mennyiségből.

(6) Az (EU) 2018/841 rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, erdőkre vonatkozó referenciaszint, évenkénti kt CO2-egyenértékben kifejezve.

(7) Az (EU) 2018/841 rendelet 8. cikkének (11) bekezdése szerinti, évenkénti kt CO2-egyenértékben jelentett technikai kiigazítások.

(8) A 8. cikk (2) bekezdésével összhangban az (EU) 2018/841 rendelet III. mellékletében meghatározott referenciaévre vagy -időszakra vonatkozó tagállami kibocsátás legfeljebb 3,5 %-a. A száradékra és a faipari termékekre - az (EU) 2018/841 rendelet 9. cikke (1) bekezdése szerinti a "papír" kategóriát kivéve - kivételek vonatkoznak.

(9) Ezek a kibocsátások nem számíthatók bele a vonatkozó elszámolt kategória (azaz az erdősített terület és a gazdálkodás alatt álló erdőterület) kibocsátásaiba. A faipari termékekre vonatkozó becsléseket az (EU) 2018/841 rendelet IV. melléklete A. részének d) pontjával összhangban külön kell megadni: a referenciaszint meghatározása során figyelembe kell venni a faipari termékek széntárolóját is, aminek révén lehetővé válik az azonnali oxidációt feltételező forgatókönyv, valamint a bomlásállandót használó függvény és a felezésiidő-értékek alkalmazása közötti összehasonlítás.

(10) A kibocsátásokat pozitív értékként (+), az elnyeléseket negatív értékként (-) kell jelölni.

2. táblázat: A természetes bolygatásból származó kibocsátásokra és elnyelésekre vonatkozó információk (1)

A földrajzi hely azonosító kódja (2) A TERMÉSZETES BOLYGATÁS MEGHATÁROZÁSA A TERMÉSZETES BOLYGATÁSNAK KITETT TERÜLET A BOLYGATÁS ELSŐ JELENTÉSÉNEK ÉVÉBEN A TERMÉSZETES BOLYGATÁSNAK KITETT TERÜLETEKRŐL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁS Háttérszint (7) Ráhagyás (7) Alkalmazhatósági vizsgálat (8) ELSZÁMOLT MENNYISÉGEK

A természetes bolygatásnak kitett terület mérete a bolygatás első jelentésének évében A természetes bolygatásnak kitett terület mérete a jegyzék szerinti évben Összkibocsátás (4) Egészségügyi fakitermelés (5) Természetes bolygatásokból származó kibocsátások (6) Azon kibocsátások a jegyzék szerinti évben, amelyek az adott évben kizárhatók az elszámolásból (9) Későbbi elnyelések a jegyzék szerinti évben (10)

A természetes bolygatás éve (3) A bolygatás típusa CO2 CH4 N2O Kibocsátások Elnyelések

(kha) (kt CO2-egyenérték) (kt CO2-egyenérték) (kt CO2-egyenérték) (Igen/Nem) (kt CO2-egyenérték)

A 2021. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12) Év: 2021 A 2021. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)

A 2022. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12) Év: 2022 A 2022. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)

A 2023. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12) Év: 2023 A 2023. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)

A 2024. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12) Év: 2024 A 2024. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)

A 2025. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12) Év: 2025 A 2025. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)

Szöveges mező:

A feleknek a nemzeti jegyzékről szóló jelentésük vonatkozó mellékletében részletesen ismertetniük kell, hogy hogyan számítják ki az elszámolásból kizárandó későbbi elnyeléseket. Ha a táblázat tartalmának értelmezéséhez további részletekre van szükség, ebben a szöveges mezőben lehet hivatkozni a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó pontjaira.

Szöveges mező:

Megjegyzések:

(1) Ezt a táblázatot azon tagállamoknak kell a jelentéstételhez kitölteniük, amelyek az (EU) 2018/841 rendelet 10. cikkével összhangban alkalmazzák a természetes bolygatásból származó kibocsátások kizárására vonatkozó rendelkezést.

(2) A földrajzi elhelyezkedés az erdősített területek és a gazdálkodás alatt álló erdőterületek természetes bolygatásnak kitett részeit magukban foglaló területek határait jelenti, területenként meghatározva. Az információkat adott esetben a szöveges mezőben kell megadni. Az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletének 3. részével összhangban mérlegelni kell, hogy szükséges-e a pontos földrajzi adatok megadása.

(3) A természetes bolygatás bekövetkezésének éve.

(4) A tagállamoknak itt kell jelenteniük a természetes bolygatásból származó kibocsátásokat. Az itt bejelentett értékeknek legalább a nemzetközi jelentéstételi követelményekkel - például a Párizsi Megállapodással - összhangban kell lenniük. A szénkészlet változásainak becsléséhez használt módszertől függetlenül a tagállamnak adott esetben ismertetnie kell a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben, hogy hogyan különíti el a természetes bolygatásból származó CO2-kibocsátást.

(5) Az egészségügyi fakitermelésből származó kibocsátások a jegyzék szerinti évben (a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben ismertetni kell az egészségügyi fakitermelésből származó kibocsátások becslésének módját).

(6) Az itt jelentett kibocsátások nem tartalmazhatják az egészségügyi fakitermelésből származó kibocsátásokat.

(7) A háttérszint és a ráhagyás kiszámítására vonatkozó információkat - beleértve a háttérszint és a ráhagyás értékének a jelentett kibocsátásokkal való módszertani összhang fenntartása céljából végzett minden újraszámolását - meg kell adni nemzeti jegyzékről szóló jelentésben.

(8) Ha a természetes bolygatásból származó kibocsátások meghaladják a háttérszint és - amennyiben szükség van ráhagyásra - a ráhagyás összegét, akkor ebben a mezőben az "igen" értéket kell feltüntetni.

(9) A jegyzék szerinti évben az elszámolásból kizárható kibocsátások értéke megfelel a "Természetes bolygatásokból származó kibocsátások" és a "Háttérszint" értékek különbségének.

(10) A tagállamoknak a táblázat alatti dokumentációs mezőben és a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben dokumentálniuk kell az elszámolásból kizárandó későbbi elnyelések számításának módját. A tagállamoknak azt is dokumentálniuk kell, hogy az alkalmazott módszertan összhangban van a háttérszint és - amennyiben alkalmazzák - a ráhagyás számításához alkalmazott módszertannal. A tagállamoknak továbbá fel kell tüntetniük a szöveges mezőben, hogy ezek az információk hol találhatók a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben.

(11) A bolygatásokat az előfordulás éve és a bolygatás típusa szerint kell felsorolni (ebben a sorrendben a természetes bolygatás évenkénti összesített értékét is kell feltüntetni). Az azonos típusú természetes bolygatás (például a súlyos aszályos időszak miatti tűzesetek) csoportosíthatók abban az esetben, ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vagy annak mellékletei tartalmaznak minden vonatkozó információt. Abban az esetben, ha egy terület többféle típusú bolygatásnak van kitéve, a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben további információt kell szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a tagállam miként kerüli el a kibocsátás és az elnyelés kétszeres beszámítását. Abban az esetben, ha a terület több éven át bolygatásoknak van kitéve, a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben további információt kell szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a tagállam miként kerüli el az érintett területekhez kapcsolódó kibocsátások és elnyelések kétszeres beszámítását.

(12) A tagállamoknak jelenteniük kell a természetes bolygatásból eredő, a jegyzék szerinti évben bekövetkezett kibocsátásokat. A tagállamok a korábbi években bekövetkezett, természetes bolygatásból származó késleltetett kibocsátásokat is jelenthetik, amennyiben azok összhangban vannak a háttérszint kiszámításához használt módszertannal.

XXI. MELLÉKLET

Az üvegházhatású gázok uniós jegyzékének összeállítása során folytatott együttműködés és koordináció időbeli keretei a 25. cikk (1) bekezdése szerint

Művelet Felelős Időpont Tárgy

Tagállamok Évente, január 15-ig Az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében felsorolt elemek

1. Az éves tagállami jegyzék benyújtása (kitöltött EJT és a nemzeti jegyzékről szóló jelentés egyes elemei)

A Bizottság, beleértve az ESTAT főigazgatóságot (Eurostat) és a JRC főigazgatóságot (Közös Kutatóközpont), az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) segítségével Tagállami benyújtás január 15-től legkésőbb február 28-ig A tagállamok által benyújtott jegyzékek átláthatóságának, pontosságának, következetességének, teljességének és összehasonlíthatóságának az EEA általi ellenőrzése. A tagállamok által az EJT-ben megadott energiaadatoknak és az Eurostat energiaadatainak (ágazati és referenciamegközelítés) Eurostat és EEA általi összehasonlítása. A tagállamok mezőgazdaságra vonatkozó jegyzékeinek ellenőrzése a Közös Kutatóközpont által (a tagállamokkal való egyeztetés mellett). A tagállamok LULUCF-jegyzékének az EEA általi ellenőrzése (a tagállamokkal és a Közös Kutatóközponttal való egyeztetés mellett). A kezdeti ellenőrzés megállapításait rögzítik.

2. A benyújtott tagállami jelentések "kezdeti ellenőrzése"

A Bizottság (beleértve az Eurostatot és a JRC főigazgatóságot), az EEA segítségével Február 28-ig Az uniós jegyzék és jegyzékről szóló jelentés tervezetének elkészítése (a tagállami adatok összeállítása) a tagállami jegyzékek és - szükség esetén - kiegészítő információk alapján (benyújtva január 15-ig)

3. Az uniós jegyzék és jegyzékről szóló jelentés tervezetének összeállítása (az uniós jegyzékről szóló jelentés egyes elemei)

A Bizottság az EEA segítségével Február 28. A kezdeti ellenőrzés megállapításainak megköröztetése, többek között értesítés az esetleges hiánypótlásról és a megállapítások elérhetővé tétele

4. A kezdeti ellenőrzés megállapításainak megköröztetése, többek között értesítés az esetleges hiánypótlásról

A Bizottság az EEA segítségével Február 28. Az uniós jegyzék tervezetének megköröztetése február 28-án a tagállamok között. A tagállamok ellenőrzik az adatokat.

5. Az uniós jegyzék és jegyzékről szóló jelentés tervezetének megköröztetése

Tagállamok Március 15-ig Az (ellentmondások megszüntetése, hiányok felszámolása céljából) frissített vagy kiegészítő adatok és a nemzeti jegyzékről szóló végleges jelentések benyújtása a tagállamok részéről

6. Frissített vagy kiegészítő adatok és a nemzeti jegyzékről szóló végleges jelentések benyújtása a tagállamok részéről

Tagállamok Március 15-ig Szükség esetén javított adatok benyújtása és észrevételek fűzése az uniós jegyzék tervezetéhez

7. Tagállami észrevételek az uniós jegyzék tervezetére vonatkozóan

Tagállamok Március 15-ig A tagállamok esetleges reakciói a kezdeti ellenőrzéshez

8. Tagállami reakciók a kezdeti ellenőrzéshez

A Bizottság az EEA segítségével Március 15-31. A tagállamok által az első ellenőrzés következtetéseire adott válaszok értékelése, és további kérdések intézése a tagállamokhoz

9. A kezdeti ellenőrzés következtetéseinek megköröztetése

A Bizottság az EEA segítségével Március 31. A Bizottság elkészíti a hiányzó adatok becsléseit a jelentés tárgyévének március 31-éig, és ezeket közli a tagállamokkal.

10. A nemzeti jegyzékből hiányzó adatok becsült értékei

Tagállamok Április 7. A Bizottság általi megfontolás céljából a tagállamok közlik észrevételeiket a hiányzó adatok Bizottság által becsült értékeire vonatkozóan.

12. A tagállamok észrevételei a hiányzó adatoknak a Bizottság által becsült értékeire vonatkozóan

Tagállamok Április 7. A tagállamok reagálnak a kezdeti ellenőrzés következtetéseire.

13. Tagállami reakciók a kezdeti ellenőrzés következtetéseire

Tagállamok Április 15. A jelentések benyújtása az UNFCCC-nek (és másolatban az EEA-nak).

14. A tagállami jelentések benyújtása az UNFCCC-nek

A Bizottság az EEA segítségével Április 15. A végleges éves uniós jegyzék benyújtása az UNFCCC-nek

15. Végleges éves uniós jegyzék (mely tartalmazza az uniós jegyzékről szóló jelentést)

Tagállamok A jelentések ismételt benyújtásakor A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden olyan ismételten benyújtott jelentést (EJT-t vagy a nemzeti jegyzékről szóló jelentést), amelyet az első ellenőrzési fázist követően újból benyújtottak az UNFCCC titkárságának.

16. Bármely más jelentés újbóli benyújtása a kezdeti ellenőrzési fázist követően

XXII. MELLÉKLET

Az átfogó felülvizsgálat elvégzésének ütemterve és eljárása a 30. cikk szerint

A 30. cikk (2) bekezdésében említett titkársági feladatok:

- az átfogó felülvizsgálat (vagy "felülvizsgálat") munkatervének elkészítése;

- a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport munkájához szükséges információk összeállítása és rendelkezésre bocsátása;

- az e rendeletben meghatározott felülvizsgálati tevékenység koordinálása, ideértve a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport és a felülvizsgálat alá vont tagállam által kijelölt kapcsolattartó(k) közötti kommunikációt, valamint egyéb gyakorlati intézkedések meghozatalát;

- a felülvizsgálat előrehaladásának nyomon követése és a Bizottsággal konzultálva a tagállamok tájékoztatása azokról az esetekről, amikor az üvegházhatású gázok tagállami jegyzékével kapcsolatban a 31. cikk értelmében jelentős problémák merülnek fel;

- a felülvizsgálati jelentések tervezetének és a végleges felülvizsgálati jelentéseknek az összeállítása, minőség-ellenőrzése és bemutatása az érintett tagállamnak és az Európai Bizottságnak.

A 30. cikkben említett ellenőrzések:

- a jegyzékben szereplő becslések részletes vizsgálata, ideértve a tagállam által a jegyzék elkészítéséhez alkalmazott módszertant;

- a felülvizsgálat alá vont jegyzék benyújtása előtt az érintett tagállam rendelkezésére bocsátott legfrissebb éves UNFCCC felülvizsgálati jelentésben felsorolt, a jegyzékkel kapcsolatos becslések javítását célzó ajánlások tagállami végrehajtásának részletes elemzése abban az esetben, ha a tagállam az ajánlásokat nem hajtotta végre;

- a tagállam arra vonatkozó indoklásának részletes elemzése, hogy az ajánlások végrehajtását miért mulasztotta el;

- arra vonatkozó részletes értékelés, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó becslések nemzeti jegyzékének idősorai konzisztensek-e;

- arra vonatkozó részletes értékelés, hogy a tagállam által az adott benyújtandó jegyzékkel kapcsolatban az előzőhöz viszonyítva elvégzett újraszámítás átlátható módon került-e jelentésre, és az üvegházhatást okozó gázok jegyzékeire vonatkozó iránymutatásokkal összhangban történt-e;

- a kezdeti ellenőrzések eredményeinek, valamint a felülvizsgálatban érintett tagállam által a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport kérdésére válaszként benyújtott kiegészítő információknak a nyomon követése, továbbá egyéb releváns ellenőrzések;

- a kezdeti ellenőrzéseket kiegészítő egyéb releváns ellenőrzések.

A 31. cikkben említett technikai kiigazítások részletei:

- az e rendelet 32. cikke szerinti felülvizsgálati jelentés csak a LULUCF-ágazaton kívüli kibocsátások becsült értékeire vonatkozó technikai korrekciókat, illetve az elszámolt LULUCF-kibocsátásokra és -elnyelésekre vonatkozó szükséges technikai korrekciókat tartalmazhatja. A 2027. évi felülvizsgálat során a technikai korrekcióknak a 2021-2025-ös időszak kibocsátásaira és elnyeléseire, valamint a LULUCF-ágazat 2021-2025-ös elszámolási időszakára kell kiterjedniük;

- a 2032. évi felülvizsgálat során a technikai korrekcióknak a 2026-2030-as időszak kibocsátásaira és elnyeléseire, valamint a LULUCF-ágazat 2026-2030-as elszámolási időszakára kell kiterjedniük;

- amennyiben egy, a LULUCF-ágazaton kívüli kibocsátás becsült értékére vonatkozó technikai korrekció az idősor nem minden évében lépi át a jelentőségi küszöböt, de a felülvizsgálat alá vont jegyzék legalább egyik tárgyévében igen, akkor a technikai korrekciót a felülvizsgálat alá vont összes többi évre vonatkozóan is ki kell számítani annak érdekében, hogy az idősor konzisztenciája biztosítva legyen.

Táblázat: A 2027. és 2032. évi átfogó felülvizsgálat ütemterve a 34. cikk szerint

Tevékenység Feladat leírása Időkeret

A felülvizsgálati anyagok összeállítása a jegyzékek 2027. és 2032. évi átfogó felülvizsgálatokhoz A jegyzékek 2027. és 2032. évi átfogó felülvizsgálatához szükséges anyagokat a tagállamok április 15-i beadványai alapján kell összeállítani. Április 15-25.

Dokumentumokon alapuló felülvizsgálat és a felmerülő kérdések közlése a tagállamokkal A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport a tagállamok április 15-i beadványai alapján ellenőrzéseket végez és kérdéseket gyűjt össze a tagállamok számára. A kérdéseket elküldik a tagállamoknak. Április 25-május 13.

Válasz a dokumentumokon alapuló felülvizsgálat során felmerült kérdésekre A tagállamok megválaszolják a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport által a dokumentumalapú felülvizsgálat során összegyűjtött kérdéseket. Május 13-27.

Központi ellenőrzés és további kérdések közlése a tagállamokkal A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összeül, hogy megvitassa a tagállami válaszokat, beazonosítsa a horizontális ügyeket, biztosítsa a megállapítások egységességét a tagállamok tekintetében, és ajánlásokat fogalmazzon meg, elkészítse a lehetséges technikai korrekciókat stb. Emellett további kérdéseket állít össze, melyeket megküld a tagállamoknak. Egy hét a május 25. és június 15. közötti időszakban

Válasz a további kérdésekre és a lehetséges technikai korrekciókra A központi ellenőrzés során a tagállamok választ adnak a felmerült további kérdésekre, valamint reagálnak a lehetséges technikai korrekciókra. A központi felülvizsgálat során

A technikai korrekciók tervezetének megküldése A technikai korrekciók tervezetét megküldik a tagállamoknak. Egy nappal a központi felülvizsgálat után

Válasz a technikai korrekciók tervezetére A tagállamok reagálnak a technikai korrekciók tervezetére vagy felülvizsgált becsléseket küldenek. 15 nappal a központi felülvizsgálat után

A felülvizsgálati jelentések tervezetének összeállítása A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összeállítja a felülvizsgálati jelentések tervezetét, amely magában foglalja az esetleges megoldatlan problémákat, az ajánlástervezeteket, valamint - adott esetben - a technikai korrekciók tervezetével kapcsolatos részleteket és indoklásokat is. 21 nappal a központi felülvizsgálat után

Esetleges országlátogatás Kivételes esetben, ha a tagállam által benyújtott jegyzék továbbra is jelentős minőségbeli problémákat tartalmaz, vagy a műszaki szakértői felülvizsgálati csoportnak nem sikerül megoldania bizonyos kérdéseket, eseti alapon országlátogatásra kerülhet sor. Június 29-augusztus 9.

A felülvizsgálati jelentések tervezetének megküldése a tagállamoknak A felülvizsgálati jelentések tervezetét megküldik a tagállamoknak. 21 nappal a központi felülvizsgálat után

Észrevételek a felülvizsgálati jelentésekre vonatkozóan A tagállamok megküldik a felülvizsgálati jelentések tervezetére vonatkozó észrevételeiket, és külön említést tesznek azon észrevételeikről, amelyeket fel kívánnak venni a végleges felülvizsgálati jelentésbe. 40 nappal a felülvizsgálati jelentés tervezetének kézhezvétele után

A felülvizsgálati jelentések véglegesítése Szükség esetén informális egyeztetés a tagállamokkal az esetleges tisztázatlan ügyekről. A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport véglegesíti a felülvizsgálati jelentéseket. A felülvizsgálati jelentéseken minőség-ellenőrzéseket végeznek, valamint elvégzik azok szerkesztését. 75 nappal a központi felülvizsgálat után

A végleges felülvizsgálati jelentések megküldése A végleges felülvizsgálati jelentéseket megküldik a Bizottságnak és a tagállamoknak. 83 nappal a központi felülvizsgálat után

XXIII. MELLÉKLET

A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszereire vonatkozó, a 36. cikk szerinti jelentéstétel formátuma

A 36. cikk szerint benyújtott első jelentésnek teljes körű leírást kell tartalmaznia, továbbá tartalmaznia kell az alábbi táblázatban felsorolt valamennyi információt. A következő jelentéstételi években csak a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszerének módosításairól kell jelentést tenni.

Jelentéstételi kötelezettség Mezők szöveges információk megadásához Példák az ezen egyedi jelentéstételi kötelezettség keretében bejelenthető adatokról

A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszereiért általánosan felelős szervezetek neve és kapcsolattartási adatai

- Adja meg a felelős szervezetet vagy szervezeteket és annak/azok konkrét szerepét és felelősségi körét. Határozza meg a fő szervezetet.

- Amennyiben ezeket az adatokat már benyújtották, jelentse a név vagy a kapcsolattartási adatok változásait.

A szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítéséhez rendelkezésre álló intézményi háttér, beleértve a szervezet felépítését is

- Ismertesse a nemzeti rendszer általános szerkezetét/kialakítását. Sorolja fel a szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentés elkészítésében, valamint az információk archiválásában részt vevő összes szervezetet, felelősségi köreiket és interakcióikat.

- A szervezeti felépítés leírásával ismertesse a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszerének szervezeti struktúráját, beleértve a szervezetek közötti funkcionális és hierarchikus kapcsolatokat.

- Amennyiben a nemzeti rendszer ilyen leírását már benyújtották, jelentse és ismertesse az intézményi háttérben bekövetkezett változásokat.

A szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítésére vonatkozó hatályos jogi előírások

- Létezik-e olyan jogi előírás, amely biztosítja a jelentéstételt és/vagy az adatok szolgáltatását? Adja meg a jogszabályt és annak hatályát.

- Amennyiben ezeket már megadták, jelentse a szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítésére vonatkozó hatályos jogi előírások változásait.

A szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítésére vonatkozó eljárási és adminisztratív szabályok, melyek a bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, következetességét, összehasonlíthatóságát és teljességét biztosítják

- Ismertesse a szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítési ciklusát.

- Foglalja össze azokat a módszereket és mechanizmusokat, amelyek biztosítják a bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, következetességét, összehasonlíthatóságát és teljességét.

- Ismertesse, hogy hogyan biztosított az összhang az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti, szakpolitikákról és adott esetben intézkedésekről, valamint előrejelzésekről szóló jelentések elkészítésével.

- Mellékelhet olyan ábrákat is, amelyek a nemzeti rendszer folyamatait mutatják be. Ezek az ábrák bemutathatják a rendszeren keresztüli információáramlást, valamint azt, hogy mely pontokon alkalmaznak minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási intézkedéseket.

- Amennyiben ezeket az információkat már benyújtották, jelentse az eljárási és adminisztratív szabályok változását.

Az információgyűjtési eljárás leírása

- Röviden ismertesse a szakpolitikák és intézkedések kidolgozása, a szakpolitikák és intézkedések értékelése, valamint az előrejelzések kidolgozása során használt információgyűjtési folyamatot. Ismertesse, hogy következetes eljárásokat alkalmaznak-e a szakpolitikákra, intézkedésekre és előrejelzésekre vonatkozó információk gyűjtéséhez és felhasználásához, és ha igen, hogyan használják azokat.

- Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse az adatgyűjtési eljárás változásait.

A nemzeti nyilvántartási rendszerhez való összehangolási folyamat leírása

- Adjon tájékoztatást az üvegházhatású gázok nemzeti nyilvántartási rendszerével való összehangolásról, például a felhasznált adatok konzisztenciáját biztosító folyamatokról.

- Adott esetben megadhat részleteket más, éghajlattal kapcsolatos jelentéstételi rendszerekkel való kapcsolatokról.

- Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse az üvegházhatású gázok nemzeti nyilvántartási rendszerével való kapcsolat változásait.

Az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai jelentésekre vonatkozó intézkedésekkel való kapcsolat leírása

- Foglalja össze a szakpolitikákkal, intézkedésekkel és előrejelzésekkel kapcsolatos adatok gyűjtéséhez használt folyamatok, valamint az energiaunió egyéb dimenziói terén elért előrelépésről való jelentéstételhez használt releváns folyamatok közötti kapcsolatokat, például a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések kidolgozásához és az integrált előrehaladási jelentéstételhez használt, energiával kapcsolatos adatok következetes felhasználását elősegítő folyamatokat.

- Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse az energiával kapcsolatos jelentéstételi rendszerekkel való kapcsolatok változásait.

A szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről való jelentéstételhez alkalmazott minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek leírása

- Foglalja össze a szakpolitikákra, intézkedésekre és előrejelzésekre vonatkozó jelentések pontosságának és teljességének biztosítása érdekében alkalmazott minőség-ellenőrzési tevékenységeket. Jelentse az érvényben lévő minőségbiztosítási tevékenységeket.

- Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek változásait.

Az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó előrejelzés-készítés során alkalmazott feltételezések, módszertanok és modellek kiválasztási folyamatának leírása

- Mutassa be az alkalmazott feltételezések, módszertanok és modellek kiválasztásának folyamatát. A tagállamok a jelentésben ismertethetik a választásaik okait, valamint kereszthivatkozást tehetnek más olyan jelentésekre, amelyek tartalmazzák az itt megadandó információkat.

- Amennyiben ezeket az információkat már benyújtották, jelentse a folyamatok változásait.

A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések tagállami nemzeti rendszerének hivatalos vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó eljárások leírása

- Ismertesse a nemzeti rendszer vagy a nemzeti rendszerre vonatkozó változtatások hivatalos jóváhagyásának folyamatát.

- Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse a folyamat változásait.

Tájékoztatás az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulásának hazai végrehajtását szolgáló intézményi, adminisztratív és eljárási szabályokról, illetve az ilyen szabályok módosításairól

- Adja meg a nemzetileg meghatározott hozzájárulás hazai végrehajtását szolgáló szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályok, valamint a hazai előrehaladás nyomon követését szolgáló, emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátások forrásonkénti és az elnyelések nyelőnkénti nemzeti előrejelzéseire vonatkozó szabályok hivatkozását.

- Amennyiben ezeket az információkat már benyújtották, jelentse a szabályok változásait.

Az érdekelt feleknek a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések kidolgozásába való bevonásának bemutatása

- Ismertesse, hogy az érdekelt felek hogyan vettek részt a szakpolitikák, intézkedések, és előrejelzések kidolgozásában. Tüntesse fel, mely érdekelt felekkel konzultáltak, valamint hogy adott esetben milyen változtatások vagy javítások történtek.

XXIV. MELLÉKLET

Jelentéstétel a nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről a 37. cikk szerint

1. táblázat: Ágazatok, gázok és a szakpolitikai eszköz típusa

Szakpolitika/intézkedés száma Szakpolitika/intézkedés elnevezése Egyedi szakpolitika/intézkedés vagy szakpolitika-/intézkedéscsomag Szakpolitika- vagy intézkedéscsomag esetében az annak keretébe tartozó egyedi szakpolitikák vagy intézkedések Földrajzi hatókör (a) Érintett ágazat(ok) (b) Érintett ÜHG(-k) (c) Célkitűzés (d) Számszerűsített célkitűzés (e) Rövid leírás A szakpolitika vagy intézkedés által az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikkében említett hosszú távú stratégia megvalósításához nyújtott hozzájárulás értékelése Szakpolitikai eszköz típusa (f) Uniós politikák, amelyek a szakpolitika/intézkedés végrehajtását eredményezték Végrehajtás állapota (h) Végrehajtási időszak Előrejelzett forgatókönyv, amelybe a szakpolitika/intézkedés illeszkedik A szakpolitika végrehajtásáért felelős szerv (i) Az előrelépés nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatók (j) Hivatkozás az értékelésekre és az azokat alátámasztó műszaki jelentésekre Általános megjegyzések

Uniós politika (g) Egyéb Kezdete Vége Típus Név Leírás Év Érték

Megjegyzések: Rövidítések: ÜHG = üvegházhatású gáz; LULUCF = földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás.

(a) A tagállamok a következő kategóriák közül választhatnak: két vagy több országra kiterjedő, nemzeti, regionális, helyi.

(b) A tagállamok a következő ágazatok közül választhatnak (egynél több ágazat is választható ágazatközi szakpolitikák és intézkedések esetében): energiaellátás (tüzelőanyagok kitermelése, szállítása, elosztása és tárolása, valamint az energia átalakítása hűtés, fűtés és villamosenergia-termelés céljából); energiafogyasztás (a tüzelőanyagok és a villamos energia végfelhasználók - pl. háztartások, közigazgatási szervek, szolgáltatások, ipar, mezőgazdaság - általi felhasználása); közlekedés; ipari eljárások (anyagok kémiai vagy fizikai tulajdonságait átalakító ipari tevékenységek, amelyek során ÜHG-kibocsátás történik, az ÜHG-k termékekben való felhasználása, fosszilis tüzelőanyagok nem energiacélú felhasználása); mezőgazdaság; LULUCF; hulladékgazdálkodás/hulladék és egyéb ágazatok.

(c) A tagállamok a következő ÜHG-k közül választhatnak (egynél több is választható): szén-dioxid (CO2); metán (CH4); dinitrogén-oxid (N2O); hidro-fluor-karbon (HFC); perfluor-karbon (PFC); kén-hexafluorid (SF6); nitrogén-trifluorid (NF3).

(d) "Célkitűzés": a beavatkozás által elérendő végeredmények kezdeti meghatározása (beleértve az eredményeket és hatásokat is). A tagállamok a következő célkitűzések közül választhatnak (egynél több célkitűzés is választható; az "egyéb" lehetőség választásával további célkitűzések is megadhatók)::

Az energiaellátás tekintetében: a megújuló energiaforrások arányának növelése a villamosenergia-ágazatban; a megújuló energia arányának növelését a fűtési és hűtési ágazatban; alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra való áttérés; a nem megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású (nukleáris) energiatermelés növelése; a veszteségek csökkentése; a hatékonyság javítása az energiaiparban és a közlekedési ágazatban; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás vagy szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás; az energiatermelésből származó illékony kibocsátások korlátozása; egyéb energiaellátási célok.

Az energiafogyasztás tekintetében: az épületek energiahatékonyságának növelése; a készülékek energiahatékonyságának növelése; a szolgáltatási/tercier ágazat energiahatékonyságának növelése; az ipari végfelhasználói ágazat energiahatékonyságának növelése; keresletszabályozás/keresletcsökkentés; egyéb energiafogyasztási célok.

A közlekedés tekintetében: a járművek hatékonyságának növelése; modális átállás a tömegközlekedésre vagy a nem motorizált közlekedési eszközökre; alacsony kibocsátású tüzelőanyagok; elektromos közúti közlekedés; keresletszabályozás/keresletcsökkentés; a fogyasztói attitűd javítása; a közlekedési infrastruktúra fejlesztése; a nemzetközi légi vagy tengeri közlekedésből származó kibocsátások csökkentése; egyéb közlekedési célok.

Az ipari eljárások tekintetében: megfelelő kibocsátáscsökkentési technológiák bevezetése; az ipari eljárásokból származó illékony kibocsátások hatékonyabb korlátozása; a gyártási és ártalmatlanítási eljárásokból származó fluortartalmú gázok kibocsátásának korlátozása, valamint a fluortartalmú gázok illékony kibocsátásának korlátozása; a fluortartalmú gázok alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokkal való helyettesítése; ipari eljárásokkal kapcsolatos egyéb célok.

A hulladékgazdálkodás/hulladék tekintetében: keresletszabályozás, keresletcsökkentés; fokozottabb újrahasznosítás; fokozottabb CH4-gyűjtés és -felhasználás; jobb hulladékkezelési technológiák; hatékonyabb hulladéklerakó-üzemeltetés; energiahasznosítással járó hulladékégetés; a szennyvízgazdálkodási rendszerek javítása; a lerakott hulladékmennyiség csökkentése; egyéb hulladékgazdálkodási célok.

A mezőgazdaság tekintetében: a szántóföldi műtrágyázás/trágyázás mértékének csökkentése; a szántóföldi gazdálkodást javító egyéb intézkedések; az állattenyésztés fejlesztése; az állati eredetű hulladékok hatékonyabb kezelése; a legelőgazdálkodás minőségét javító tevékenységek; a szerves talajok hatékonyabb kezelése; egyéb mezőgazdasági célok.

A LULUCF-ágazat tekintetében: erdősítés és újraerdősítés; a meglévő erdők széntartalmának megőrzése; a meglévő erdők termőképességének fokozása; a faipari termékek széntárolójának növelése; hatékonyabb erdőgazdálkodás; az erdőirtás megelőzése; a természetes bolygatásokkal szembeni védelem megerősítése; az ÜHG-intenzív alapanyagok faipari termékekkel való helyettesítése; a vizes élőhelyek lecsapolásának és elárasztásának megakadályozása; a leromlott talajok helyreállítása; egyéb LULUFC-ágazati célok.

Az egyéb ágazatok tekintetében a tagállamoknak röviden ismertetniük kell a célkitűzéseket.

(e) Ha a célkitűzés(ek) számszerűsített(ek), a tagállamoknak fel kell tüntetniük legalább a számo(ka)t, az egység(ek)et, a záró évet és a bázisévet. A számszerűsített célkitűzéseknek konkrétaknak, mérhetőknek, teljesíthetőknek, relevánsaknak és határidőhöz kötötteknek kell lenniük.

(f) A tagállamok a következő szakpolitika-típusok közül választhatnak: gazdaság; költségvetési; önkéntes/tárgyalásos megállapodások; szabályozás; tájékoztatás; oktatás; kutatás; tervezés; egyéb.

(g) Itt csak a nemzeti politikával végrehajtott uniós szakpolitikát/szakpolitikákat vagy olyan eseteket soroljon fel, amikor a nemzeti politikák közvetlen célja az uniós szakpolitikai célkitűzések elérése. A tagállamok a táblázat elektronikus változatában található listából kiválaszthatnak egy vagy több szakpolitikát, vagy az "egyéb" lehetőség választásával megadhatják egy uniós szakpolitika nevét. Az (EU) 2016/2284 irányelv keretében bejelentett szakpolitikák és intézkedések esetében az említett irányelvet kell kiválasztani.

(h) A tagállamok a következő kategóriák közül választhatnak: tervezett; elfogadott; végrehajtott; lejárt. A lejárt szakpolitikákat vagy intézkedéseket csak akkor kell feltüntetni az űrlapon, ha még mindig hatással vannak vagy várhatóan később még hatással lesznek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra.

(i) A tagállamok a következő lehetőségek közül választhatnak, és meg kell adniuk a szakpolitika vagy intézkedés végrehajtásáért felelős szervezet(ek) nevét (egynél több szervezet is választható): nemzeti kormány; regionális szervek; helyi önkormányzat; társaságok/vállalkozások/ipartestületek; kutatóintézetek; egyéb (nem szerepel a listán).

(j) A tagállamoknak meg kell adniuk a szakpolitikák és intézkedések folyamatainak nyomon követéséhez és értékeléséhez alkalmazott mutatókat (mértékegységgel) és értékeket. Az értékek lehetnek előzetesek vagy utólagosak, és meg kell adni, hogy mely évre vagy évekre vonatkoznak. A jelentésben több mutató és év is megadható. A tagállamok által meghatározott teljesítménymutatóknak relevánsaknak, elfogadottaknak, hiteleseknek, egyszerűeknek és megbízhatóknak kell lenniük.

2. táblázat: Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatásaira vonatkozó előzetes és utólagos értékelések rendelkezésre álló eredményei (a)

Szakpolitika/intézkedés száma Az EU ETS-, a LULUCF- és/vagy az ESD/ESR-kibocsátásokra hatást gyakorló szakpolitika Előzetes értékelés Utólagos értékelés (e)

ÜHG-kibocsátáscsökkenés a t. évben (kt CO2-egyenérték/év) ÜHG-kibocsátáscsökkenés a t+5. évben (kt CO2-egyenérték/év) ÜHG-kibocsátáscsökkenés a t+10. évben (kt CO2-egyenérték/év) ÜHG-kibocsátáscsökkenés a t+15. évben (kt CO2-egyenérték/év) A mérsékléssel kapcsolatos becslések alapjára vonatkozó magyarázat A szakpolitikák/intézkedések által érintett tényezők Dokumentáció/a becslés forrása, ha rendelkezésre áll (adja meg a jelentés internetes hivatkozását) ÜHG-kibocsátáscsökkenés (kt CO2-egyenérték/év) (b) A mérsékléssel kapcsolatos becslések alapjára vonatkozó magyarázat A szakpolitikák/intézkedések által érintett tényezők Dokumentáció/a becslés forrása, ha rendelkezésre áll (adja meg a jelentés internetes hivatkozását)

EU ETS ESR LULUCF (c) Összesen (d) EU ETS ESR LULUCF (c) Összesen (d) EU ETS ESR LULUCF (c) Összesen (d) EU ETS ESR LULUCF (c) Összesen (d) A csökkenés tárgyéve EU ETS ESD/ESR LULUCF (c) Összesen (d)

Rövidítések: EU ETS = az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere; ESR = a közös kötelezettségvállalásról szóló (EU) 2018/842 rendelet; ESD = a közös kötelezettségvállalásról szóló 406/2009/EK határozat; LULUCF = földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás.

Megjegyzések:

(a) A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak. Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

(b) A tagállamok egynél több évre vonatkozóan is bejelenthetnek utólagos értékeléseket; amennyiben lehetséges, a jelentéseknek olyan évekre kell vonatkozniuk, amelyek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

(c) Az üvegházhatású gázok fokozott elnyelését vagy csökkentett kibocsátását pozitív előjelű számmal kell megadni. A csökkent elnyelést vagy a megnövekedett kibocsátást negatív előjelű számmal kell megadni.

(d) Ebben a mezőben az EU ETS és az ESR hatálya alá tartozó ágazatok összegét kell megadni, ha nem áll rendelkezésre az EU ETS és az ESR szerinti bontás.

(e) Az utólagos értékelések magukban foglalnak minden olyan értékelést, amely a végrehajtási időszak részeiből vagy a teljes a végrehajtási időszakból származó eredményeken alapul.

3. táblázat: Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok előrejelzett és tényleges költségére és hasznára vonatkozó, rendelkezésre álló adatok (a)

Szakpolitika/intézkedés száma Várható költség és haszon Tényleges költség és haszon

Azon év(ek), amely(ek)re vonatkozóan a költséget kiszámították Bruttó költség (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték) Abszolút éves bruttó költség (EUR) Haszon (b) (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték) Abszolút éves haszon (b) (EUR) Nettó költség (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték) Abszolút éves nettó költség (EUR) Az árak tekintetében alapul vett év A költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában, módszertana) (c) Dokumentáció/a költségbecslés forrása

(adja meg a számadatokat tartalmazó jelentés internetes hivatkozását) Az ÜHG-től eltérő gázok kibocsátásának mérsékléséből származó haszon leírása Azon év(ek), amely(ek)re vonatkozóan a költséget kiszámították Bruttó költség (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték) Abszolút éves bruttó költség (EUR) Haszon (b) (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték) Abszolút éves haszon (b) (EUR) Nettó költség (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték) Abszolút éves nettó költség (EUR) Az árak tekintetében alapul vett év A költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában, módszertana) (c) Dokumentáció/a költségbecslés forrása (adja meg a számadatokat tartalmazó jelentés internetes hivatkozását) Az ÜHG-től eltérő gázok kibocsátásának mérsékléséből származó haszon leírása

Megjegyzések:

(a) A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.

(b) Az űrlapon negatív költségként kell feltüntetni a hasznot.

(c) A leírásnak tartalmaznia kell a figyelembe vett költségek és hasznok típusát, a költségek és hasznok értékelése során figyelembe vett érdekelt feleket, a költségek és hasznok viszonyítási alapját, valamint a módszertant.

XXV. MELLÉKLET

Jelentéstétel a nemzeti előrejelzésekről a 38. cikk szerint

1a. táblázat: Az üÜvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó előrejelzésgek gázonkénti és kategóriánkénti bontásban (1)

Kategória (2) Bontás: CO2, CH4, N2O, SF6, NF3, (kt) és HFC-k, PFC-k, HFC-k és PFC-k nem meghatározott keveréke (kt CO2-egyenérték) (3) ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték) ETS-kibocsátások (kt CO2-egyenérték) (4) ESR-kibocsátások (kt CO2-egyenérték) (5)

Év Év Év Év

előrejelzés bázisév (6) t-5 (7) t t+5 t+10 t+15 Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15 előrejelzés bázisév t-5 t t+5 t+10 t+15 előrejelzés bázisév t-5 t t+5 t+10 t+15

Teljes (LULUCF-ágazat nélkül)

Teljes (LULUCF-ágazattal együtt)

1. Energia

A. Tüzelőanyag-égetés

1. Energiaipar

a. Közcélú villamosenergia- és hőtermelés

b. Kőolaj-finomítás

c. Szilárd tüzelőanyagok gyártása és más energetikai iparágak

2. Feldolgozóipar és építőipar

3. Közlekedés

a. Belföldi légi közlekedés

b. Közúti szállítás

c. Vasúti közlekedés

d. Belföldi hajózás

e. Egyéb közlekedés

4. Egyéb ágazatok

a. Kereskedelem/intézmények

b. Háztartások

c. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás/halászat

5. Egyéb

B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások

1. Szilárd tüzelőanyagok

2. Kőolaj- és földgáz, valamint energiatermelésből származó egyéb kibocsátások

C. CO2-szállítás és -tárolás

2. Ipari eljárások

A. Ásványipar

ebből 2.A.1. (cementgyártás)

B. Vegyipar

C. Fémipar

ebből 2.C.1. (vas- és acélgyártás)

D. Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek

E. Elektronikai ipar

F. Ózonkárosító anyagokat (8) helyettesítő termékek

G. Egyéb termékgyártás és -felhasználás

H. Egyéb

3. Mezőgazdaság

A. Emésztőrendszeri fermentáció

B. Trágyagazdálkodás

C. Rizstermesztés

D. Mezőgazdasági talajok

E. Füves területek előírt felégetése

F. Mezőgazdasági maradványok tarlóégetése

G. Meszezés

H. Karbamid alkalmazása

I. Egyéb széntartalmú trágyák

J. Egyéb (nevezze meg)

4. Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF, jelentett kibocsátások és elnyelések) (9)

A. Erdőterület

B. Szántóterület

C. Gyepterület

D. Vizes élőhelyek

E. Beépített területek

F. Egyéb földterület

G. Faipari termékek

H. Egyéb

5. Hulladék

A. Szilárd hulladék ártalmatlanítása

B. Szilárd hulladék biológiai kezelése

C. Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés

D. Szennyvízkezelés és -kibocsátás

E. Egyéb (nevezze meg)

Tájékoztató adatok:

A nemzetközi útvonalakon felhasznált üzemanyag

Légi közlekedés

Hajózás

Biomasszából származó CO2-kibocsátás

CO2-leválasztás

Közvetett CO2 (ha van) (10)

Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

Megjegyzések:

(1) Az itt jelentett adatokat javasolt összehangolni az e rendelet 8. cikke szerint jelentett adatokkal.

(2) A rövidítések használata: az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott használati feltételek (lásd 8. fejezet: Jelentéstételi útmutató és táblázatok) szerint a következő rövidítések alkalmazhatók: IE (included elsewhere) = "máshol került beszámításra", NO (not occurring) = "nincs kibocsátás", C (confidential) = "bizalmas", valamint NA (not applicable) = "nem alkalmazandó", azaz az előrejelzések nem prognosztizálnak adatot az adott jelentéstételi szint tekintetében (lásd: 2006. évi IPCC-iránymutatások).

A NE (Not Estimated) = "nem becsült" jelzés csak olyan esetekben alkalmazandó, amikor aránytalanul nagy erőfeszítésre volna szükség egy kategóriának vagy adott kategóriájú gáz adatainak az összegyűjtéséhez ahhoz képest, amennyire ezek az adatok a nemzeti kibocsátások összessége vagy tendenciája szempontjából lényegesek. Ilyenkor a tagállamnak fel kell sorolnia mindazon kategóriákat és gázokat, amelyekre vonatkozóan az említett oknál fogva nem került sor adatgyűjtésre, és meg kell indokolnia az adatgyűjtés elmaradását, feltüntetve a kibocsátás vagy elnyelés valószínű szintjét, illetve a kategóriát az NE rövidítés alkalmazásával "nem becsültként" kell bevezetnie a jelentéstételi táblázatba.

(3) A HFC-k és PFC-k nem meghatározott keverékét csak akkor kell jelenteni, ha olyan kibocsátásokat jeleztek előre, amelyeket nem lehet a HFC-k vagy a PFC-k alatt jelenteni.

(4) A 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátások.

(5) Az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások.

(6) Meg kell adni, hogy a bázisévet melyik benyújtott jegyzék (év, változat) alapján kalibrálták.

(7) A t-5. évre vonatkozó értékeket csak akkor kell megadni, ha a t-5. év az előrejelzés bázisévénél későbbi.

(8) ODS (ozone-depleting substances) = az ózonréteget lebontó anyagok

(9) A jelentésben az elnyelt mennyiség előjelének mindig negatívnak (-), a kibocsátott mennyiség előjelének pedig mindig pozitívnak (+) kell lennie. Ha az 1b. táblázatban kért információk hiánytalanok, ezt a részt nem kell kitölteni.

(10) Az ebben a táblázatban jelentett, előrejelzett közvetett CO2-kibocsátások az összes előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátás részét képezik (a LULUCF-ágazattal együtt és anélkül), és lehetőség szerint ilyenként kell jelenteni ezeket, továbbá a többi bejelentett kibocsátástól különálló előrejelzést kell készíteni ezekre vonatkozóan.

1b. táblázat: A LULUCF-ágazat jelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátására és -elnyelésére vonatkozó előrejelzések az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében jelentettek szerint (abban az esetben kell jelenteni, ha az 5a. táblázat nincs hiánytalanul kitöltve) (1), (2)

1. rész: A LULUCF-ágazathoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátási és -elnyelési adatok az elszámolási kategóriák szintjének megfelelő jegyzékbeli kategóriák szerint CO2, CH4, N2O bontásban (kt CO2-egyenérték) ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték)

Az ÜHG-források és -nyelők kategóriái Az 1a. táblázatban használt kategória A LULUCF-rendelet elszámolási alkategóriája (az 5a. táblázatnak megfelelően) A LULUCF-rendelet elszámolási kategóriája Előrejelzés báziséve (3) t-5 t t+5 t+10 t+15 Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15

Erdőterületként maradó erdőterület Gazdálkodás alatt álló erdőterület

4.A.1. Erdőterületként maradó erdőterület

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított szántóterület Erdősített terület

4.A.2.1. Erdőterületté alakított szántóterület

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított gyepterület Erdősített terület

4.A.2.2. Erdőterületté alakított gyepterület

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított vizes élőhely Erdősített terület

4.A.2.3. Erdőterületté alakított vizes élőhelyek

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított beépített területek Erdősített terület

4.A.2.4. Erdőterületté alakított beépített területek

4.A. Erdőterület

Erdőterületté alakított egyéb földterület Erdősített terület

4.A.2.5. Erdőterületté alakított egyéb földterület

4.A. Erdőterület

Szántóterületként maradó szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.1. Szántóterületként maradó szántóterület

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.B.2.1. Szántóterületté alakított erdőterület

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.2.2. Szántóterületté alakított gyepterület

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.2.3. Szántóterületté alakított vizes élőhelyek

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított beépített területek Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.2.4. Szántóterületté alakított beépített területek

4.B. Szántóterület

Szántóterületté alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.B.2.5. Szántóterületté alakított egyéb földterület

4.B. Szántóterület

Gyepterületként maradó gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.1. Gyepterületként maradó gyepterület

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.C.2.1. Gyepterületté alakított erdőterület

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.2.2. Gyepterületté alakított szántóterület

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.2.3. Gyepterületté alakított vizes élőhelyek

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított beépített területek Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.2.4. Gyepterületté alakított beépített területek

4.C. Gyepterület

Gyepterületté alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.C.2.5. Gyepterületté alakított egyéb földterület

4.C. Gyepterület

Vizes élőhelyként maradó vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.1. Vizes élőhelyként maradó vizes élőhelyek

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.D.2.1.1. Tőzegkitermelés céljából átalakított erdőterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.D.2.1.2. Tőzegkitermelés céljából átalakított szántóterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.D.2.1.3. Tőzegkitermelés céljából átalakított gyepterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított beépített terület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.1.4. Tőzegkitermelés céljából átalakított beépített terület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.1.5. Tőzegkitermelés céljából átalakított egyéb terület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.D.2.2.1. Elárasztott földterületté alakított erdőterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.D.2.2.2. Elárasztott földterületté alakított szántóterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.D.2.2.3. Elárasztott földterületté alakított gyepterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított beépített terület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.2.4. Elárasztott földterületté alakított beépített területek

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.2.5. Elárasztott földterületté alakított egyéb földterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.D.2.3.1. Egyéb vizes élőhellyé alakított erdőterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.D.2.3.2. Egyéb vizes élőhellyé alakított szántóterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.D.2.3.3. Egyéb vizes élőhellyé alakított gyepterület

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított beépített terület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.3.4. Egyéb vizes élőhellyé alakított beépített területek

4.D. Vizes élőhelyek

Vizes élőhellyé alakított egyéb földterület Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.D.2.3.5. Egyéb vizes élőhellyé alakított egyéb terület

4.D. Vizes élőhelyek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.E.1. Beépített területként maradó beépített területek

4.E. Beépített területek

Beépített területté alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.E.2.1. Beépített területté alakított erdőterület

4.E. Beépített területek

Beépített területté alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.E.2.2. Beépített területté alakított szántóterület

4.E. Beépített területek

Beépített területté alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.E.2.3. Szántóterületté alakított gyepterület

4.E. Beépített területek

Beépített területté alakított vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.E.2.4. Beépített területté alakított vizes élőhelyek

4.E. Beépített területek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.E.2.5. Beépített területté alakított egyéb földterület

4.E. Beépített területek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.F.1. Egyéb földterületként maradó egyéb földterület

4.F. Egyéb földterület

Egyéb földterületté alakított erdőterület Kiirtott erdőterület

4.F.2.1. Egyéb földterületté alakított erdőterület

4.F. Egyéb földterület

Egyéb földterületté alakított szántóterület Gazdálkodás alatt álló szántóterület

4.F.2.2. Egyéb földterületté alakított szántóterület

4.F. Egyéb földterület

Egyéb földterületté alakított gyepterület Gazdálkodás alatt álló gyepterület

4.F.2.3. Egyéb földterületté alakított gyepterület

4.F. Egyéb földterület

Egyéb földterületté alakított vizes élőhely Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

4.F.2.4. Egyéb földterületté alakított vizes élőhelyek

4.F. Egyéb földterület

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.F.2.5. Egyéb földterületté alakított beépített területek

4.F. Egyéb földterület

Gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek Faipari termékek

4.G. Faipari termékek - Gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek

4.G. Faipari termékek

Erdősített területről származó faipari termékek Faipari termékek

4.G. Faipari termékek - Erdősített területről származó faipari termékek

4.G. Faipari termékek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.G. Faipari termékek - Kiirtott erdőterületről származó faipari termékek

4.G. Faipari termékek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.G. Faipari termékek - Egyéb földterületről származó faipari termékek

4.G. Faipari termékek

Az (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra

4.H. Egyéb (nevezze meg)

4.H. Egyéb

1b. táblázat, 2. rész: Összefoglaló az 1 a. táblázathoz (automatikusan számított) CO2, CH4, N2O bontásban (kt CO2-egyenérték) ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték)

Az ÜHG-források és -nyelők kategóriái (az 1 a. táblázatnak megfelelően) Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15 Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15

4.A. Erdőterület

4.B. Szántóterület

4.C. Gyepterület

4.D. Vizes élőhelyek

4.E. Beépített területek

4.F. Egyéb földterület

4.G. Faipari termékek

4.H. Egyéb

1b. táblázat, 3. rész: Összefoglaló az 5a. táblázathoz (automatikusan számított) CO2, CH4, N2O bontásban

(kt CO2-egyenérték) ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték)

A LULUCF-rendelet

elszámolási kategóriája Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15 Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15

Erdősített terület kategóriában összesen

Kiirtott erdőterület kategóriában összesen

Gazdálkodás alatt álló szántóterület kategóriában összesen

Gazdálkodás alatt álló gyepterület kategóriában összesen

Gazdálkodás alatt álló erdőterület kategóriában összesen

Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely kategóriában összesen

Faipari termékek összesen

El nem számolt összesen

Megjegyzések:

(1) A t-10. évig az évek szerinti jelentéstétel nem kötelező.

(2) A kibocsátásokat pozitív értékként kell megadni; az elnyeléseket negatív értékként kell kifejezni.

(3) A t-5. évre vonatkozó értékeket csak akkor kell megadni, ha a t-5. év az előrejelzés bázisévénél későbbi.

2. táblázat: A szakpolitikák és intézkedések előrejelzett előrehaladásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó, adott esetben használt mutatók

Mutató (1)/számláló/nevező Mértékegység Útmutató/meghatározások Útmutató/forrás Alkalmaztak mutatót? (igen/nem) Meglévő intézkedésekkel További intézkedésekkel

Bázisév t t+5 t+10 t+15 Bázisév t t+5 t+10 t+15

A gazdaság egészének karbonintenzitása t CO2-egyenérték/GDP EUR (2016); Az Eurostat meghatározása szerint, GDP alapján kiszámított karbonintenzitás

A belföldi villamosenergia- és hőenergia-termelés kibocsátásintenzitása t CO2/MWh Az Eurostat meghatározása szerinti bruttó villamosenergia- és hőtermelés (MWh)

A végsőenergia-fogyasztás kibocsátásintenzitása ágazatonként

Ipar t CO2-egyenérték/toe

Háztartások t CO2-egyenérték/toe

Tercier t CO2-egyenérték/toe

Közlekedés t CO2-egyenérték/toe

Személyszállítás (ha rendelkezésre áll) t CO2-egyenérték/toe

Teherszállítás (ha rendelkezésre áll) t CO2-egyenérték/toe

Minden további mutatót új sorban adjon meg.

Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

Megjegyzések:

(1) Az előrejelzésekben használt minden egyes mutató feltüntetésére illesszen be egy-egy újabb sort.

3. táblázat: Jelentéstétel az előrejelzésekhez adott esetben használt paraméterekről/változókról (1), (2)

Használt paraméterek (3) ("Meglévő intézkedések" forgatókönyv esetén) Év Értékek Alapértelmezett egység Előrejelzések azon ágazat tekintetében, amelyre nézve a paramétert használják (6)

Az előrejelzések részét képező paraméterek/változók (7) Bázisév=referenciaév Bázisév=referenciaév t-5 t t + 5 t + 10 t + 15 Adatforrás Az adatforrás közzétételének éve Az adatforrás közzétételének éve 1.A.1. Energiaipar 1.A.2. Feldolgozóipar és építőipar 1.A.3. Közlekedés, a belföldi légi közlekedés (1.A.3.a.) kivételével 1.A.4.a. Kereskedelem/intézmények 1.A.4.b. Háztartások 1.B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások 2. Ipari eljárások és termékfelhasználás 3. Mezőgazdaság 4. LULUCF 5. Hulladék Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó nemzetközi légi közlekedés 1.A.3.a. Belföldi légi közlekedés Megjegyzés útmutatásként

1. Általános paraméterek és változók

Lakosság Fő

Bruttó hazai termék (GDP) Reálnövekedési ráta % EUR (2016) (8)

Állandó árak millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - összesen millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - mezőgazdaság millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - építőipar millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - szolgáltatások millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - energiaipar millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - ipar millió EUR EUR (2016)

Háztartások száma Ezer

Háztartás mérete lakos/háztartás

A háztartások rendelkezésre álló jövedelme EUR/év

Utaskilométer (valamennyi közlekedési mód) millió utkm

Megtett utaskilométer - közutak millió utkm

ebből közúti tömegközlekedés millió utkm

ebből személygépkocsival millió utkm

ebből motorkerékpárral millió utkm

ebből autóbusszal millió utkm

Megtett utaskilométer - vasút millió tkm

Megtett utaskilométer - belföldi légi közlekedés millió tkm

Megtett utaskilométer - nemzetközi légi közlekedés millió tkm

Megtett utaskilométer - belföldi hajózás millió tkm

Áruszállítási tonnakilométer (valamennyi közlekedési mód) millió tkm

Áruszállítási tonnakilométer - közutak millió tkm

Áruszállítási tonnakilométer - vasút millió tkm

Áruszállítási tonnakilométer - belföldi légi közlekedés millió tkm

Áruszállítási tonnakilométer - nemzetközi légi közlekedés millió tkm

Áruszállítási tonnakilométer - belföldi hajózás (belvízi hajózás és nemzeti tengeri hajózás) millió tkm

Nemzetközi (nagykereskedelmi) tüzelőanyag-importárak Szén vagy EUR/GJ EUR (2016); Jelezze, hogy követték-e a Bizottság ajánlását. Használja az Eurostat által közzétett fűtőértékeket.

vagy EUR/toe

Nyersolaj vagy EUR/GJ EUR (2016); Jelezze, hogy követték-e a Bizottság ajánlását.

vagy EUR/toe

Földgáz vagy EUR/GJ EUR (2016); Jelezze, hogy követték-e a Bizottság ajánlását. Használja az Eurostat által közzétett fűtőértékeket.

vagy EUR/toe

A kibocsátási egységek ára az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerben EUR/EUA EUR (2016); Jelezze, hogy követték-e a Bizottság ajánlását.

EUR átváltási árfolyama (euróövezeten kívüli országok esetében), adott esetben EUR/devizanem EUR (2016)

USD átváltási árfolyama, adott esetben USD/devizanem USD (2016)

Fűtést igénylő napok száma Darabszám

Hűtést igénylő napok száma Darabszám

Használja az Eurostat által közzétett fűtőértékeket.

2. Energiamérlegek és mutatók

2.1. Energiaellátás

Belföldi termelés tüzelőanyag-típus szerint (összesen) ktoe

Szilárd energiahordozók ktoe

Olaj ktoe

Földgáz ktoe

Nukleáris energia ktoe

Megújuló energiaforrások ktoe

Hulladék és egyéb ktoe

Importált villamos energia nettó mennyisége ktoe

Bruttó belföldi energiafogyasztás tüzelőanyag-típus szerint (összesen) ktoe

Szilárd fosszilis tüzelőanyagok ktoe

Nyersolaj és kőolajtermékek ktoe

Földgáz ktoe

Nukleáris energia ktoe

Villamos energia ktoe

Származtatott hő ktoe

Megújuló energiák ktoe

Hulladék ktoe

Egyéb ktoe

2.2. Villamos és hőenergia

Bruttó villamosenergia-termelés (összesen) GWh

Nukleáris energia GWh

Szilárd energiahordozók GWh

Olaj (beleértve a finomítói gázt is) GWh

Földgáz (beleértve a származtatott gázokat is) GWh

Megújuló energiák GWh

Egyéb tüzelőanyagok (hidrogén, metanol) GWh

Hőenergia-termelésből származó hőtermelés GWh

Kapcsolt villamosenergia- és hőtermelő létesítményből származó hőtermelés, beleértve az ipari hulladékhőt is GWh

2.3. Átalakítási ágazat

Hőtermelés során felhasznált tüzelőanyag ktoe

Szilárd energiahordozók ktoe

Olaj ktoe

Gáz ktoe

Egyéb átalakítási folyamatok tüzelőanyag-felhasználása ktoe

2.4. Energiafogyasztás

Végsőenergia-fogyasztás ktoe

Szilárd energiahordozók ktoe

Olaj ktoe

Gáz ktoe

Villamos energia ktoe

Származtatott hő ktoe

Megújuló energia ktoe

Ebből környezeti hő ktoe

Egyéb ktoe

Ipar ktoe

Szilárd energiahordozók ktoe

Olaj ktoe

Gáz ktoe

Villamos energia ktoe

Hő ktoe

Megújuló energia ktoe

Egyéb ktoe

Háztartások ktoe

Szilárd energiahordozók ktoe

Olaj ktoe

Gáz ktoe

Villamos energia ktoe

Hő ktoe

Megújuló energia ktoe

Egyéb ktoe

Tercier ktoe

Szilárd energiahordozók ktoe

Olaj ktoe

Gáz ktoe

Villamos energia ktoe

Hő ktoe

Megújuló energia ktoe

Egyéb ktoe

Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás ktoe

Közlekedés ktoe

Szilárd energiahordozók ktoe

Olaj ktoe

Gáz ktoe

Villamos energia ktoe

Hő ktoe

Megújuló energia ktoe

Egyéb ktoe

Ebből személyszállítás (ha rendelkezésre áll adat) ktoe

Ebből teherszállítás (ha rendelkezésre áll adat) ktoe

Ebből nemzetközi légi közlekedés

Egyéb ktoe

Nem energetikai célú végső fogyasztás ktoe

2.5. Árak

Villamosenergia-árak a felhasználó ágazat típusa szerint

Háztartások EUR(MWh) EUR (2016)

Ipar EUR(MWh) EUR (2016)

Tercier EUR(MWh) EUR (2016)

Nemzeti kiskereskedelmi tüzelőanyagárak (adóval együtt, forrásonként és ágazatonként)

Szén, ipar EUR/ktoe EUR (2016)

Szén, háztartások EUR/ktoe EUR (2016)

Dízelolaj, ipar EUR/ktoe EUR (2016)

Dízelolaj, háztartások EUR/ktoe EUR (2016)

Dízelolaj, közlekedés EUR/ktoe EUR (2016)

Dízelolaj, magánközlekedés (ha rendelkezésre áll) EUR/ktoe EUR (2016)

Dízelolaj, tömegközlekedés (ha rendelkezésre áll) EUR/ktoe EUR (2016)

Benzin, közlekedés EUR/ktoe EUR (2016)

Benzin, magánközlekedés (ha rendelkezésre áll) EUR/ktoe EUR (2016)

Benzin, tömegközlekedés (ha rendelkezésre áll) EUR/ktoe EUR (2016)

Földgáz, ipar EUR/ktoe EUR (2016)

Földgáz, háztartások EUR/ktoe EUR (2016)

3. Nem CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó paraméterek

3.1. Mezőgazdaság

Állatállomány

Tejelő szarvasmarha 1 000 egyed

Nemtejelő szarvasmarha 1 000 egyed

Juh 1 000 egyed

Sertés 1 000 egyed

Baromfi 1 000 egyed

Szintetikus műtrágyák alkalmazásából eredő nitrogénbevitel kt nitrogén

Trágyázásból eredő nitrogénbevitel kt nitrogén

Nitrogént megkötő növények által megkötött nitrogén kt nitrogén

A talajba visszaforgatott növénymaradványokban lévő nitrogén kt nitrogén

A megművelt szerves talaj területe 1 000 hektár

3.2. Hulladék

Keletkezett települési szilárd hulladék t

Hulladéklerakókba kerülő települési szilárd hulladék t

Visszanyert CH4 aránya a hulladéklerakóban keletkező összes CH4-ből %

4. LULUCF

4.1. Gazdálkodás alatt álló erdőterület

Energetikai célú fakitermelés 1 000 köbméter

Nem energetikai célú fakitermelés 1 000 köbméter

Folyónövedék 1 000 köbméter

A modellezés figyelembe vette az erdőket érintő bolygatásokat igen / nem

Erdőterületként maradó erdőterület 1 000 hektár

4.2. Erdősített terület

Energetikai célú fakitermelés 1 000 köbméter

Nem energetikai célú fakitermelés 1 000 köbméter

Folyónövedék 1 000 köbméter

Erdőterületté alakított szántóterület 1 000 hektár

Erdőterületté alakított gyepterület 1 000 hektár

Erdőterületté alakított vizes élőhely 1 000 hektár

Erdőterületté alakított beépített területek 1 000 hektár

Erdőterületté alakított egyéb földterület 1 000 hektár

4.3. Kiirtott erdőterület

Szántóterületté alakított erdőterület 1 000 hektár

Gyepterületté alakított erdőterület 1 000 hektár

Vizes élőhellyé alakított erdőterület 1 000 hektár

Beépített területté alakított erdőterület 1 000 hektár

Egyéb földterületté alakított erdőterület 1 000 hektár

4.4. Gazdálkodás alatt álló szántóterület

Szántóterületként maradó szántóterület 1 000 hektár

Szántóterületté alakított gyepterület, vizes élőhely, beépített terület vagy egyéb földterület 1 000 hektár

Vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté (az erdőterület kivételével) alakított szántóterület 1 000 hektár

4.5. Gazdálkodás alatt álló gyepterület

Gyepterületként maradó gyepterület 1 000 hektár

Gyepterületté alakított szántóterület, vizes élőhely, beépített terület vagy egyéb földterület 1 000 hektár

Vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté alakított gyepterület 1 000 hektár

4.6. Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

Vizes élőhelyként maradó vizes élőhely 1 000 hektár

Vizes élőhellyé alakított beépített terület vagy egyéb földterület 1 000 hektár

Beépített területté vagy egyéb földterületté alakított vizes élőhely 1 000 hektár

4.7. Faipari termékek

Faipari termékekből származó nyereség (4) kt C

Faipari termékekből származó veszteség (4) kt C

Faipari termékek felezési ideje (5) év

5. Egyéb paraméterek és változók

A főbb releváns technológiákhoz felhasznált, technológiaköltségekre vonatkozó feltevések: Szúrjon be új sorokat a releváns technológiák megadásához

Szúrjon be új sorokat az egyéb releváns paraméterek megadásához

Megjegyzések:

(1) Az előrejelzésekben használt országspecifikus paramétereket a táblázat végére beszúrt külön sorokban adja meg. Ez a "változókra" is vonatkozik, mivel a felsorolt paraméterek bizonyos előrejelzési eszközök esetében - az alkalmazott modelltől függően - változók lehetnek.

(2) Csak azokat a paramétereket/változókat kell a jelentésben megadni, amelyek bemeneti vagy kimeneti adatként az előrejelzések részét képezik.

(3) A rövidítések használata: az adott esetnek megfelelően a következő rövidítések alkalmazhatók: IE (included elsewhere) = "máshol került beszámításra", NO (not occurring) = "nincs kibocsátás", C (confidential) = "bizalmas", NA (not applicable) = "nem alkalmazandó", valamint NE (not estimated) = "nem becsült". Az NE jelzés olyan esetekben alkalmazandó, amikor a javasolt paramétert nem használják és nem is jelentik a tagállami előrejelzésekkel összefüggésben. Megjegyzések: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

(4) Ide tartozhatnak azok a faipari termékek, amelyek a gazdálkodás alatt álló erdőterületekről és erdősített területekről származnak.

(5) Adja meg a faipari termékek típusait az alábbi sorokban (a "Szúrjon be új sorokat a releváns technológiák megadásához" utasítás alatt).

(6) Válaszoljon igennel vagy nemmel.

(7) A különböző ágazati modellekben használt paraméterekre vonatkozóan adja meg a további eltérő értékeket is.

(8) A pénzben kifejezett érték meghatározásához használt bázisév bármilyen módosítása csak az e rendelet 38. cikkének (3) bekezdése szerinti, a szupranacionálisan meghatározott fő paraméterek harmonizált értékeire vonatkozó bizottsági ajánlások alapján végezhető.

4. táblázat: A modell adatlapja

A modell neve (rövidítés)

A modell teljes neve

A modell verziója és állapota

Legutóbbi átdolgozás időpontja

A modell leírásának URL-címe

A modell típusa

Összefoglalás

Tervezett alkalmazási terület

A fő adatkategóriák és adatforrások ismertetése

Hitelesítés és értékelés

Kapacitás

Érintett ÜHG

Ágazati lefedettség

Földrajzi lefedettség

Időbeli lefedettség (pl. időszakok, időtartam)

Egyéb modellek, amelyek hatással vannak erre a modellre, és a hatás típusa (pl. bemeneti adatokat biztosít e modellhez, e modell kimeneti adatait használja)

Más modellekből származó bemeneti adatok

Az értékelés, valamint az előrejelzéseket és a felhasznált modelleket alátámasztó technikai jelentések hivatkozásai

A modell felépítése (ha van ábra, csatolja az űrlaphoz)

Megjegyzések és egyéb lényeges információk

Megjegyzések:

Az ÜHG-előrejelzések készítéséhez alkalmazott egyes modellek és almodellek jellemző adatainak jelentése érdekében a tagállamok sokszorosíthatják ezt a táblázatot.

5 a. táblázat: A bejelentett LULUCF-kibocsátásra és -elnyelésre vonatkozó előrejelzések gázok és az (EU) 2018/841 rendeletben meghatározott elszámolási kategóriák szerinti bontásban (abban az esetben kell jelenteni, ha az 1b. táblázat nincs hiánytalanul kitöltve)

Kategória CO2(kt) CH4(kt) N2O(kt) ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték)

Előrejelzés báziséve t-5 (1) t t+5 t+10 t+15 Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15 Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15 Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15

Gazdálkodás alatt álló erdőterület

Erdőterületként maradó erdőterület

Erdősített terület

Erdőterületté alakított szántóterület

Erdőterületté alakított gyepterület

Erdőterületté alakított vizes élőhely

Erdőterületté alakított beépített területek

Erdőterületté alakított egyéb földterület

Kiirtott erdőterület

Szántóterületté alakított erdőterület

Gyepterületté alakított erdőterület

Vizes élőhellyé alakított erdőterület

Beépített területté alakított erdőterület

Egyéb földterületté alakított erdőterület

Gazdálkodás alatt álló szántóterület

Szántóterületként maradó szántóterület

Szántóterületté alakított gyepterület

Szántóterületté alakított vizes élőhely

Szántóterületté alakított beépített területek

Szántóterületté alakított egyéb földterület

Vizes élőhellyé alakított szántóterület

Beépített területté alakított szántóterület

Egyéb földterületté alakított szántóterület

Gazdálkodás alatt álló gyepterület

Gyepterületként maradó gyepterület

Gyepterületté alakított szántóterület

Gyepterületté alakított vizes élőhely

Gyepterületté alakított beépített területek

Gyepterületté alakított egyéb földterület

Vizes élőhellyé alakított gyepterület

Beépített területté alakított gyepterület

Egyéb földterületté alakított gyepterület

Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely

Vizes élőhelyként maradó vizes élőhely

Vizes élőhellyé alakított beépített terület

Vizes élőhellyé alakított egyéb földterület

Beépített területté alakított vizes élőhely

Egyéb földterületté alakított vizes élőhely

Faipari termékek

Gazdálkodás alatt álló erdőterület

Erdősített terület

Megjegyzések:

(1) A t-5. évre vonatkozó értékeket csak akkor kell megadni, ha a t-5. év az előrejelzés bázisévénél későbbi.

5b. táblázat: A LULUCF-ágazatnak az (EU) 2018/841 rendelet szerint elszámolt kibocsátásaira és elnyeléseire, valamint az erőfeszítés-megosztási ágazatnak az (EU) 2018/842 rendelet szerint elszámolt kibocsátásaira és elnyeléseire vonatkozó előrejelzések (1), (2)

Kategória 2021-2025 2026-2030

Összes halmozott kibocsátás/eltávolítás

(kt CO2-egyenérték) Összes halmozott kibocsátás/eltávolítás

(kt CO2-egyenérték)

Erőfeszítés-megosztási ágazat (3)

LULUCF: Erdősített terület

LULUCF: Kiirtott erdőterület

LULUCF: Gazdálkodás alatt álló szántóterület

LULUCF: Gazdálkodás alatt álló gyepterület

LULUCF: Gazdálkodás alatt álló erdőterület, beleértve a faipari termékeket is (4)

LULUCF: Gazdálkodás alatt álló erdőterület, beleértve a faipari termékeket, azonnali oxidációt feltételezve

LULUCF: Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely (5)

Megjegyzések:

(1) A LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolási kategóriákat az (EU) 2018/841 rendelet határozza meg.

(2) A gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozóan elszámolt LULUCF-kibocsátások az (EU) 2018/841 rendelet 8. cikkének megfelelően kiszámított referenciaszinthez viszonyított, bejelentett kibocsátások/elnyelések. Az ilyen elszámolt értékek jelentése csak akkor kötelező, ha az (EU) 2018/841 rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, erdőkre vonatkozó referenciaszinteket az adott időszakokra (2021-2025, 2026-2030) alkalmazzák.

(3) Az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások.

(4) Ez a kategória a 2026-2030-as kötelezettségvállalási időszakra vonatkozóan csak azután lesz elszámolható, hogy rendelkezésre állnak az erdőkre vonatkozó végleges referenciaszintek.

(5) E kategória elszámolása 2026-tól kötelező, függetlenül az (EU) 2018/841 rendelet 2. cikkének (4) bekezdése szerinti esetleges halasztástól. Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 2021-2025-ös időszakra vonatkozóan nem kívánják elszámolás céljából kiválasztani ezt a kategóriát, azt a "nincs kiválasztva" (not selected) jelöléssel kell ellátniuk az említett időszakra vonatkozóan.

6. táblázat: Az érzékenységi elemzés eredményei (minden egyes kiszámított érzékenységi forgatókönyvhöz be kell nyújtani)

Kategória ÜHG-összkibocsátás/elnyelés (kt CO2-egyenérték)

Előrejelzés báziséve t-5 t t+5 t+10 t+15

Teljes (LULUCF-ágazat nélkül)

A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó összes kibocsátás/elnyelés

A közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet hatálya alá tartozó összes kibocsátás/elnyelés

LULUCF (jelentett)

Szúrjon be sorokat az esetleges további lényeges ágazatok/kategóriák megadásához.

7. táblázat: Az érzékenységi elemzésben módosított fő paraméterek

(A táblázatot minden kiszámított érzékenységi forgatókönyvre vonatkozóan be kell nyújtani). Csak azokat a paramétereket kell megadni, amelyeket egy konkrét forgatókönyvben módosítottak.

A paraméterek értékei az érzékenységi forgatókönyvben Év Értékek Alapértelmezett egység

Módosított paraméter (1) Bázisév=referenciaév Bázisév=referenciaév t-5 t t + 5 t + 10 t + 15 Megjegyzés útmutatásként

Általános paraméterek és változók

Lakosság Fő

Bruttó hazai termék (GDP) Reálnövekedési ráta %

Állandó árak millió EUR EUR (2016) (2)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - összesen millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - mezőgazdaság millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - építőipar millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - szolgáltatások millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - energiaipar millió EUR EUR (2016)

Bruttó hozzáadott érték (GVA) - ipar millió EUR EUR (2016)

Nemzetközi (nagykereskedelmi) tüzelőanyag-importárak Szén EUR/GJ EUR (2016)

EUR/toe EUR (2016)

Nyersolaj EUR/GJ EUR (2016)

EUR/toe EUR (2016)

Földgáz EUR/GJ EUR (2016)

EUR/toe EUR (2016)

A kibocsátási egységek ára az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerben EUR/EUA EUR (2016)

Fűtést igénylő napok száma Darabszám

Hűtést igénylő napok száma Darabszám

Utaskilométer (valamennyi közlekedési mód) millió utkm

Tonnakilométer (valamennyi közlekedési mód) millió tkm

(Szúrjon be sorokat a további változó paraméterek megadásához.)

Megjegyzés: a további változó paraméterek megadásához szúrjon be sorokat a táblázat végére. Azokat a sorokat, amelyek esetében a paraméterek nem változtak, hagyja üresen.

(1) Válaszoljon igennel vagy nemmel.

(2) A pénzben kifejezett érték meghatározásához használt bázisév bármilyen módosítása csak az e rendelet 38. cikkének (3) bekezdése szerinti, a szupranacionálisan meghatározott fő paraméterek harmonizált értékeire vonatkozó bizottsági ajánlások alapján végezhető.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32020R1208 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32020R1208&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére