Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32020R1208[1]

A Bizottság (EU) 2020/1208 végrehajtási rendelete (2020. augusztus 7.) a tagállamok által az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási folyamatairól és felülvizsgálatáról, valamint a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1208 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. augusztus 7.)

a tagállamok által az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően jelentett információk felépítéséről, formátumáról, benyújtási folyamatairól és felülvizsgálatáról, valamint a 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

TÁRGY, ALKALMAZÁSI KÖR ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az (EU) 2018/1999 végrehajtási rendeletnek az alábbiak tekintetében történő végrehajtására vonatkozó szabályokat állapítja meg:

a) tagállami jelentéstétel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekről, az árverésből származó bevételek felhasználásáról, valamint a fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásról az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének megfelelően;

b) tagállami jelentéstétel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékről, az üvegházhatású gázok jegyzékéről, valamint az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról és -elnyelésekről az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének megfelelően;

c) a nemzeti nyilvántartási rendszerek létrehozására, működtetésére és működésére vonatkozó követelmények meghatározása az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikkének megfelelően;

d) az átfogó felülvizsgálat elvégzésének ütemezése és eljárása az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének megfelelően;

e) tagállami jelentéstétel a szakpolitikák és az intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti rendszereiről az (EU) 2018/1999 rendelet 39. cikkének megfelelően.

2. cikk

Alkalmazási kör

Ezt a rendeletet a tagállamok által benyújtott, a 2021. és az azt követő évekre vonatkozóan megadandó adatokat tartalmazó jelentésekre kell alkalmazni.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "egységes jelentéstételi táblázat" vagy "EJT": az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó információk feltüntetésére szolgáló táblázat, amelyet a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló Részes Felek Konferenciája által elfogadott 5/CMA.3. határozat (a továbbiakban: az 5/CMA.3. határozat) I. melléklete tartalmaz;

2. "referenciamegközelítés": az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) referenciamegközelítése, ahogyan az az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékére vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban (a továbbiakban: a 2006. évi IPCC-iránymutatások) szerepel;

3. "1. számú megközelítés": a bizonytalansági értékek megbecslésének a 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott alapvető módszere;

4. "kulcskategória": olyan kategória, amelynek jelentős hatása van egy tagállam vagy az Unió üvegházhatásúgáz-jegyzékének egészére a kibocsátások és az elnyelések abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az elnyelések tendenciája vagy a kibocsátások és az elnyelések bizonytalansága terén;

5. "ágazati megközelítés": a 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott ágazati IPCC-megközelítés;

6. "az üvegházhatású gázok jegyzékeihez kapcsolódó dokumentumokra vonatkozó ismertető": a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló Részes Felek Konferenciája által a 18/CMA.1. határozat alapján elfogadott 5/CMA.3. határozat V. mellékletében foglalt ismertető;

7. "átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások": a fellépésnek és a támogatásnak a Párizsi Megállapodás 13. cikkében említett átláthatósági keretrendszerére vonatkozó módozatok, eljárások és iránymutatások az UNFCCC Feleinek - a Párizsi Megállapodás részes feleinek találkozójaként szolgáló - Konferenciája által elfogadott 18/CMA.1. határozat mellékletében foglaltak szerint;

8. "az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások": az (EU) 2020/1044 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 1 ) 3. cikkében meghatározott iránymutatások;

9. "újraszámolás": az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozóan a korábban benyújtott jegyzékekben megadott értékek újbóli megbecslésére irányuló eljárás, amelynek lefolytatására a módszerek változása, a kibocsátási tényezők és a tevékenységre vonatkozó adatok összegyűjtésében és felhasználásában bekövetkezett változások, illetve új forrás- és nyelőkategóriák felvétele miatt kerül sor, az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően.

II. FEJEZET

TAGÁLLAMI JELENTÉSTÉTEL AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁST CÉLZÓ NEMZETI FELLÉPÉSEKRŐL, AZ ÁRVERÉSBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTELEKRŐL, VALAMINT A FEJLŐDŐ ORSZÁGOKNAK NYÚJTOTT TÁMOGATÁSRÓL

4. cikk

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépésekre vonatkozó információk

A tagállamok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó nemzeti fellépéseikre vonatkozóan az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének (1) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet I. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

5. cikk

Az árverésből származó bevételek felhasználására vonatkozó információk

A tagállamok a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételekre vonatkozóan az (EU) 2018/1999 rendelet 19. cikkének (2) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet II. mellékletében meghatározott formátumoknak megfelelően jelentik be.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az első albekezdésben említett információk nem elég részletesek a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésének való megfelelés értékeléséhez, a Bizottság felkéri az érintett tagállamot, hogy kellően részletes információk megadásával ismételten nyújtsa be a jelentést. Ezt az ismételt benyújtást a kérelem kézhezvételétől számított két hónapon belül kell megtenni.

6. cikk

A fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásra vonatkozó információk

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. melléklete 2. része a) pontjának i. alpontjában említett, a tagállam által mozgósított állami pénzügyi erőforrásokra vonatkozó kvantitatív adatokat, valamint az ugyanazon melléklet 2. része a) pontjának iii. alpontjában említett, a tagállam által az UNFCCC keretében a fejlődő országokat megcélzó államilag finanszírozott technológiaátadási és kapacitásépítési projektekkel kapcsolatban végzett tevékenységekről rendelkezésre álló információkat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Fejlesztési Támogatási Bizottsága (DAC) által a Hitelinformációs Rendszer felé történő jelentéstétel céljára bevezetett egységes táblázatos formátumnak vagy az e rendelet III. mellékletében meghatározott formátumoknak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. melléklete 2. része a) pontjának ii. alpontjában említett, a kvantitatív adatok kiszámítására használt módszert ismertető kvalitatív módszertani információt az e rendelet IV. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(3) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. melléklete 2. részének b) pontjában említett, a nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információkat az e rendelet V. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

III. FEJEZET

TAGÁLLAMI JELENTÉSTÉTEL AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSÁRA VONATKOZÓ, MEGKÖZELÍTŐLEGES ADATOKAT TARTALMAZÓ JEGYZÉKEKRŐL, AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK JEGYZÉKEIRŐL ÉS AZ ELSZÁMOLT ÜVEGHÁZHATÁSÚGÁZ-KIBOCSÁTÁSOKRÓL ÉS -ELNYELÉSEKRŐL

7. cikk

Jelentéstétel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről

(1) A tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékeikkel kapcsolatban az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (2) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet VI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be:

a) a kategóriák olyan szintű bontásában, amely tükrözi az X-1. évhez kapcsolódó becslések elkészítéséhez rendelkezésre álló, az adott tevékenységre vonatkozó adatokat és módszereket;

b) külön oszlopokban feltüntetve a 2003/87/EK irányelv, illetve az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások megoszlását, az adatok rendelkezésre állása esetén forráskategóriák szerinti bontásban.

(2) A tagállamok magyarázattal szolgálnak többek között azt illetően, hogy mik a fő okai a VI. mellékletben meghatározott formátum szerint bejelentett kibocsátások és elnyelések tekintetében az üvegházhatású gázok legutóbb bejelentett végleges jegyzékében foglaltakhoz képest megfigyelhető főbb változásoknak.

8. cikk

Az üvegházhatású gázok jegyzékeire vonatkozó jelentéstétel általános szabályai

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében említett információkat oly módon jelentik be, hogy az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásoknak és az e rendeletben előírt szabályoknak megfelelően:

a) kitöltik az egységes jelentéstételi táblázatokat, amelyek a megfelelő szoftver rendelkezésre állásától függően tartalmazzák a több munkalapos vagy XML (Extensible Markup Language, azaz bővíthető jelölőnyelv) formátumban összeállított adatfájlok teljes készletét, lefedve ezzel az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti tagállami földrajzi hatókört;

b) benyújtják az e rendelet 9-23. cikkében előírt információkat.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében említett, a nemzeti jegyzékről szóló jelentésüket (a továbbiakban: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés, NJJ) az üvegházhatású gázok jegyzékeihez kapcsolódó dokumentumokra vonatkozó ismertető alapján és az e rendeletben előírt szabályok szerint állítják össze. A tagállamok az e rendelet 9., 10., 12. és 14-18. cikke értelmében bejelentett információkat belefoglalják a nemzeti jegyzékről szóló jelentésükbe vagy egy ahhoz csatolt külön mellékletbe, és a VII. mellékletnek megfelelően egyértelműen feltüntetik, hogy hol szerepeltetik a szóban forgó információkat.

9. cikk

Jelentéstétel az újraszámolásokról

A tagállamok jelentést tesznek az üvegházhatású gázok kibocsátására és elnyelésére vonatkozó értékek tekintetében az 1990., a 2005. és az X - 3. évben elvégzett újraszámolásnak az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének d) pontjában említett okairól, valamint a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben foglalt értékek újraszámolásának szentelt összefoglaló fejezet összeállítása révén igazolják, hogy az idősorok konzisztenciája a jelentésben szereplő valamennyi év vonatkozásában biztosított.

10. cikk

Jelentéstétel az ajánlások végrehajtásáról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének g) pontjában említett, a jegyzékben szereplő becslések javítása érdekében tett lépésekre vonatkozó információkat az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott formátumoknak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett jelentésükben kitérnek mind az első ízben a legutóbbi felülvizsgálati jelentésben felvetett kérdésekre, mint pedig azokra a kérdésekre, amelyek már a korábbi felülvizsgálati jelentésekben is felmerültek.

11. cikk

Jelentéstétel a jegyzékkészítési módszerekről, a kibocsátási tényezőkről és az uniós kulcskategóriák kapcsolódó módszertani leírásairól

(1) A tagállamok az uniós jegyzékről szóló, az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének m) pontjában említett jelentés elkészítéséhez a következő információkat szolgáltatják:

a) az uniós kulcskategóriák esetében használt módszerekre és kibocsátási tényezőkre vonatkozó, az egységes jelentéstételi táblázatok megfelelő XML-fájljaiban feltüntetendő összefoglaló információk;

b) azon uniós kulcskategóriák esetében, amelyek vonatkozásában az egységes jelentéstételi táblázatok nem tartalmaznak információkat a módszerekről és a kibocsátási tényezőkről, az e rendelet IX. mellékletének 3. része szerinti információk;

c) az uniós kulcskategóriákra vonatkozó naprakész összefoglaló módszertani leírások a IX. melléklet 4. részében meghatározott formátumnak megfelelően.

(2) A Bizottság az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel céljára a tagállamok rendelkezésére bocsátja a következőket:

a) október 31-ig a legújabb uniós kulcskategóriák jegyzékét a IX. melléklet 1. részében meghatározott formátumnak megfelelően;

b) február 28-ig a (2) bekezdés a) pontjában említett, aktualizált jegyzéket, kiemelve a változásokat;

c) október 31-ig a jegyzékkészítési módszerekre, a kibocsátási tényezőkre és az összefoglaló módszertani leírásokra vonatkozó információkat, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek, a IX. melléklet 2. részében meghatározott formátumnak megfelelően;

d) február 28-ig a (2) bekezdés c) pontjában említett, aktualizált információkat.

12. cikk

Jelentéstétel a bizonytalanságról és a teljességről

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének m) pontja alapján legalább az 1. számú megközelítés szerinti bizonytalanságbecsléseket bejelentik az e rendelet X. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően.

(2) A tagállamok a nemzeti jegyzékről szóló jelentésükben bejelentik az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének m) pontjában említett, az általános teljességi értékelésre vonatkozó információkat, feltüntetve a következőket:

a) azon kategóriák, amelyeket az átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások szerint "nem becsültként" jelentettek, valamint részletes magyarázatok e jelölésmód használatára vonatkozóan, különösen azokban az esetekben, amelyekre nézve az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások meghatároznak az üvegházhatású gázok mennyiségének megbecslésére szolgáló módszereket;

b) az üvegházhatású gázok jegyzékének földrajzi hatóköre, továbbá az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szerinti földrajzi hatókör, illetve az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti földrajzi hatókör közötti esetleges különbségek.

13. cikk

Jelentéstétel a mutatókról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének e) pontjában említett mutatókra vonatkozó információkat a XI. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

14. cikk

Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének h) pontjában említett információkat az e rendelet XII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(2) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének i) pontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be.

15. cikk

Jelentéstétel a légszennyező anyagok tekintetében bejelentett adatok összhangjáról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. része j) pontjának i. alpontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat, valamint az adatoknak az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének b) pontja szerinti következetességére vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be, feltüntetve a következőket:

a) annak értékelése, hogy a tagállamok által az (EU) 2016/2284 irányelv alapján benyújtott jegyzékekben a szén-monoxid (CO), a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-oxidok (NOx) és az illékony szerves vegyületek kibocsátására vonatkozóan megadott becslések összhangban vannak-e azokkal a megfelelő becslésekkel, amelyeket az üvegházhatású gázoknak az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti jegyzékei tartalmaznak;

b) azoknak az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti jelentéseknek a benyújtási időpontjai, amelyeket összevetettek az (EU) 2018/1999 rendelet szerint benyújtott jegyzékekkel.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett ellenőrzés eredménye +/- 5 %-ot meghaladó eltérést mutat egy adott légszennyező anyagnak az (EU) 2018/1999 rendelet szerinti és az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti összkibocsátása között, nem számítva a földhasználatból, földhasználat-megváltoztatásból és erdőgazdálkodásból (LULUCF) eredő kibocsátásokat, akkor az érintett tagállam az (1) bekezdés szerinti szöveges tájékoztatáson túlmenően további információkat szolgáltat a szóban forgó légszennyező anyagról az e rendelet XIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett, +/- 5 %-ot meghaladó eltérés a hibás adatok helyesbítéséből, illetve az egyes jogi eszközök földrajzi hatókörének vagy alkalmazási területének különbözőségéből adódik, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy csupán az (1) bekezdésben említett információkat jelentik be.

16. cikk

Jelentéstétel a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban bejelentett adatok összhangjáról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. része j) pontjának ii. alpontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be, feltüntetve a következőket:

a) a tagállam által elvégzett ellenőrzések a részletesség szintje, az összevetett adatkészletek és jelentések tekintetében;

b) az ellenőrzések legfontosabb eredményei és a leglényegesebb eltérések magyarázatai;

c) tájékoztatás arról, hogy az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 6. cikkének (1) bekezdése alapján az üzemeltetők által összegyűjtött adatokat felhasználták-e, és ha igen, hogyan;

d) amennyiben az ellenőrzéseket nem végezték el, annak indokolása, hogy azokat miért nem tekintették relevánsnak.

17. cikk

Jelentéstétel az energiastatisztikákkal való összhangról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. része j) pontjának iii. alpontja szerinti ellenőrzések eredményeire vonatkozó információkat szöveges formában jelentik be, feltüntetve az üvegházhatású gázok jegyzékében szereplő adatok alapján kiszámított referenciamegközelítés és az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 4. cikke és B. melléklete szerint bejelentett energiastatisztikák alapján kiszámított referenciamegközelítés közötti különbséget.

(2) A tagállamok e rendelet XIV. mellékletének megfelelően jelentik be a mennyiségre vonatkozó információkat és azoknak az (1) bekezdésben említett, +/- 2 %-ot meghaladó mértékű különbségeknek a magyarázatát, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok teljes látható nemzeti felhasználásában mutatkoznak az X-2. évre vonatkozóan, összesített szinten, a fosszilis tüzelőanyagok valamennyi kategóriája tekintetében.

18. cikk

Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerek vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek leírásában bekövetkező változásokról

Ha az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének k), illetve l) pontjában említett nemzeti nyilvántartási rendszereik, illetve - adott esetben - nemzeti kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékeik leírásában a nemzeti jegyzékről szóló jelentés legutóbbi benyújtása óta nem történt változás, ezt a tényt a tagállamok a nemzeti jegyzékről szóló jelentés megfelelő fejezeteiben egyértelműen közlik.

19. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletének 2. részében felsorolt üvegházhatású gázok emberi eredetű kibocsátásait - az (EU) 2018/842 rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatályon belül és az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének a) pontjában említettek szerint -, valamint a szóban forgó információknak az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének d) pontja szerinti frissítéseit az e rendelet XV. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

20. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/841 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének f) pontjában említett, az (EU) 2018/841 rendelet 12. és 13. cikke alapján megvalósult átadásokra vonatkozó összefoglaló információkat az e rendelet XVI. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be. A Bizottság a tagállami jelentések kézhezvételétől számítva három hónapon belül összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját. Ebben az összefoglalóban meg kell adni a földhasználati kompenzációs egységek ügyletenkénti árainak tartományát.

21. cikk

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének f) pontjában említett, az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikke alapján megvalósult átadásokra vonatkozó összefoglaló információkat az e rendelet XVII. mellékletének 1. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be. A Bizottság a tagállami jelentések kézhezvételétől számítva három hónapon belül összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját. Ebben az összefoglalóban meg kell adni az éves kibocsátásjogosultsági ügyletenként fizetett árak tartományát.

(2) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok kihirdetése és az ugyanazon rendelet 38. cikkének (6) bekezdésében meghatározott megfelelőség-ellenőrzési eljárásnak az (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szerinti megindítása közötti két időszakban a tagállamok minden hónap 15-én jelentést tehetnek a Bizottságnak az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikke alapján megvalósult átadásokról az e rendelet XVII. mellékletének 2. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően. A Bizottság kellő időben összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját.

22. cikk

Az (EU) 2018/842 rendelet szerinti rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információk bejelentése

(1) A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének n) pontjában említett, az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 7. cikkének (1) bekezdése szerinti rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információkat az e rendelet XVIII. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

(2) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének (4) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok kihirdetése és az ugyanazon rendelet 38. cikkének (6) bekezdésében meghatározott megfelelőség-ellenőrzési eljárásnak az (EU) 2018/842 rendelet 9. cikke szerinti megindítása közötti két időszakban a tagállamok minden hónap 15-én jelentést tehetnek a Bizottságnak az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében biztosított rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételéről az e rendelet XVIII. mellékletének 1. táblázatában meghatározott formátumnak megfelelően. A Bizottság legkésőbb az adott hónap végén összeállítja és elektronikus formában közzéteszi az e bekezdés alapján szolgáltatott információk összefoglalóját.

(3) Az e cikk (1) és (2) bekezdése alapján bejelentett információk nem foglalhatják magukban a megvalósult átadásokra vonatkozóan a 21. cikknek megfelelően bejelentett információkat.

23. cikk

Jelentéstétel az átadásokból eredő bevételeknek az (EU) 2018/842 rendelet szerinti felhasználásáról

A tagállamok az (EU) 2018/1999 rendelet V. melléklete 1. részének n) pontjában említett, a bevételeknek az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (6) bekezdése szerinti felhasználására vonatkozó információkat az e rendelet XIX. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

24. cikk

Jelentéstétel az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról és -elnyelésekről

A tagállamok az elszámolt üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal és -elnyelésekkel kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (5) bekezdése szerint közlendő információkat az e rendelet XX. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően jelentik be.

25. cikk

Az üvegházhatású gázok uniós jegyzékének összeállítása és az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálat során folytatott együttműködés és koordináció időbeli keretei

(1) A tagállamok és a Bizottság a XXI. mellékletben meghatározott időbeli kereteknek megfelelően együttműködnek és összehangolják feladataikat az üvegházhatású gázok uniós jegyzékének és az uniós jegyzékről szóló jelentésnek az összeállítása során.

(2) Ha egy tagállam újból benyújtja a jegyzékét az UNFCCC titkárságának, legkésőbb egy héttel az újbóli benyújtást követően köteles eljuttatni a Bizottsághoz egy összefoglalót az újból benyújtott jegyzékben végrehajtott változtatásokról.

(3) Az uniós jegyzéknek az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálata során a tagállamok a Bizottság kérésére a lehető leghamarabb megküldik a Bizottságnak az UNFCCC részéről a felülvizsgálatot végző szakemberek által feltett kérdésekre adott válaszokat.

IV. FEJEZET

A NEMZETI NYILVÁNTARTÁSI RENDSZEREK LÉTREHOZÁSÁRA, MŰKÖDTETÉSÉRE ÉS MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

26. cikk

A nemzeti nyilvántartási rendszerek feladatai

A nemzeti nyilvántartási rendszereknek az (EU) 2018/1999 rendelet 37. cikke szerinti végrehajtása során minden tagállam:

a) megállapítja azokat az intézményi, jogi és eljárási szabályokat, amelyek szükségesek a 27-29. cikk szerinti feladatoknak a felelős kormányzati szervek és egyéb szervezetek általi ellátásához, és gondoskodik e szabályok betartatásáról;

b) gondoskodik a 27-29. cikk szerinti feladatok kellő időben történő elvégzéséhez szükséges kapacitás meglétéről, beleértve az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó becslések elkészítéséhez való adatgyűjtést, valamint a jegyzék összeállításának folyamatában részt vevő személyzet műszaki felkészültségének biztosítására irányuló intézkedéseket is.

27. cikk

A jegyzék megtervezése

(1) Jegyzékének megtervezése keretében minden tagállam:

a) kijelöli azt az egyetlen nemzeti szervezetet, amely teljeskörű felelősséggel tartozik a nemzeti jegyzékért, és nyilvánosságra hozza annak postai és elektronikus címeit;

b) meghatározza és kiosztja a jegyzék összeállításának folyamatával kapcsolatos konkrét feladatokat, beleértve a módszerek megválasztásával, az adatgyűjtéssel és különösen a statisztikai szolgálatoktól és más szervezetektől származó, adott tevékenységre vonatkozó adatok és kibocsátási tényezők gyűjtésével, feldolgozásával és archiválásával, valamint a minőség-ellenőrzéssel és a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat;

c) kidolgoz egy, a jegyzék minőségének biztosítására és ellenőrzésére szolgáló tervet, amely ismerteti a jegyzék összeállításának folyamata során alkalmazandó konkrét minőség-ellenőrzési eljárásokat; elősegíti az általános minőségbiztosítási eljárások lefolytatását, és a minőségre vonatkozó célkitűzéseket határoz meg;

d) fontolóra veszi olyan folyamatok kialakítását, amelyek a jegyzék benyújtás előtti hivatalos vizsgálatára és jóváhagyására - adott esetben beleértve az esetleges újraszámolásokat is -, valamint a jegyzék-felülvizsgálati folyamatok során felmerülő kérdések megválaszolására irányulnak.

(2) Az egyes tagállamok a jegyzékük megtervezésének keretében adott esetben mérlegelik, hogy miként javíthatnák a tevékenységre vonatkozó adatoknak, a kibocsátási tényezőknek, az alkalmazott módszereknek és a jegyzékek egyéb releváns technikai elemeinek a minőségét. A minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési terv, valamint a minőségre vonatkozó célkitűzések kidolgozásakor és/vagy felülvizsgálatakor adott esetben figyelembe kell venni a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési terv végrehajtása során szerzett, illetve az 525/2013/EU rendelet 19. cikke, az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke és az UNFCCC keretében végzett felülvizsgálatokból származó információkat.

28. cikk

A jegyzék összeállítása

(1) Az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatásoknak megfelelően minden tagállam:

a) meghatározza a kulcskategóriákat, és megfelelő módszereket alkalmazva becsléseket készít a kulcskategóriákból származó kibocsátásokról és elnyelésekről;

b) elegendő tevékenységi adatot, folyamatinformációt és kibocsátási tényezőt gyűjt össze az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátására és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó becslések elkészítésére kiválasztott módszerek alátámasztásához;

c) mennyiségi becslést készít a jegyzékkel kapcsolatos bizonytalanságról minden egyes kategóriára és a jegyzék egészére vonatkozóan is, és újraszámolja az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásának és nyelőnkénti eltávolításának korábban benyújtott becsült értékeit;

d) összeállítja a nemzeti jegyzéket, valamint - minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tervével összhangban - a jegyzék minőségének ellenőrzésére irányuló általános eljárásokat folytat le.

(2) Jegyzékének összeállításához adott esetben minden tagállam:

a) az üvegházhatású gázok jegyzékeire vonatkozó iránymutatásokkal összhangban kategóriaspecifikus minőség-ellenőrzési eljárásokat alkalmaz azon kulcskategóriák és egyedi kategóriák tekintetében, amelyek esetében a módszerek és/vagy az adatok jelentős felülvizsgálatára került sor;

b) rendelkezik a jegyzék független harmadik fél vagy a jegyzék összeállításában részt nem vevő személyzet által a 27. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tervezett minőségbiztosítási eljárásokkal összhangban, a jegyzék benyújtását megelőzően elvégzendő alapvető felülvizsgálatáról;

c) rendelkezik azon kulcskategóriák és egyéb kategóriák mélyrehatóbb felülvizsgálatáról, amelyek esetében a módszerekben jelentős változások következtek be;

d) az átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke és a jegyzék összeállításának folyamatára vonatkozó időszakos belső értékelések alapján újraértékeli a jegyzék megtervezésére irányuló folyamatot az e rendelet 27. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett, a minőségre vonatkozóan meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében.

29. cikk

A jegyzék kezelése

(1) Jegyzékének kezelése keretében minden tagállam:

a) a jelentett idősorok tekintetében minden évben archiválja a jegyzékben szereplő információkat, ideértve a következőket: valamennyi, bontásban közölt kibocsátási tényező és tevékenységre vonatkozó adat, valamint az ezek előállításának és összesítésének módjára vonatkozó dokumentáció; a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatos belső dokumentáció, a külső és a belső felülvizsgálatok, az éves kulcsfontosságú forrásokra és azok azonosítására, valamint a jegyzék továbbfejlesztésének tervezett elemeire vonatkozó dokumentáció;

b) az átláthatósági módozatok, eljárások és iránymutatások, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke alapján gondoskodik olyan felülvizsgálati csoportok felállításáról, amelyek - a bizalmas kezelésre vonatkozó országspecifikus szabályokra is figyelemmel - hozzáféréssel rendelkeznek minden, a tagállam által a jegyzék összeállításához felhasznált, archivált információhoz;

c) kellő időben megválaszolja a jegyzékben szereplő információk felülvizsgálatára irányuló folyamatok különböző szakaszaihoz kapcsolódó, a szóban forgó információk pontosítására irányuló megkereséseket és a nemzeti rendszerrel kapcsolatos információkéréseket.

(2) Jegyzékének kezelése keretében adott esetben minden tagállam könnyen hozzáférhetővé teszi az archivált információk gyűjteményét.

V. FEJEZET

AZ ÁTFOGÓ FELÜLVIZSGÁLAT ELVÉGZÉSÉNEK ELJÁRÁSA ÉS ÜTEMTERVE

30. cikk

Az átfogó felülvizsgálatra vonatkozó eljárás

(1) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikkének (1) és (1a) bekezdésében említett átfogó felülvizsgálatok elvégzése során a Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkáját egy műszaki szakértői felülvizsgálati csoport segíti, és az átfogó felülvizsgálatot a XXII. mellékletben meghatározott eljárás szerint kell lefolytatni.

(2) Az átfogó felülvizsgálatokhoz kapcsolódó, a XXII. mellékletben meghatározott titkársági feladatokat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség látja el.

(3) A Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével elegendő számú felülvizsgálati szakértőt választ ki a jegyzékek által érintett megfelelő ágazatok lefedése érdekében. A kiválasztott felülvizsgálati szakértőknek tapasztalatokkal kell rendelkezniük az üvegházhatású gázok jegyzékének összeállítása terén, és lehetőség szerint tevékenyen részt kell venniük az üvegházhatású gázokkal kapcsolatos felülvizsgálati folyamatokban. Azok a műszaki szakértők, akik közreműködtek valamely tagállam üvegházhatású gázokra vonatkozó jegyzékének összeállításában, vagy akik az érintett tagállam állampolgárai, nem vehetnek részt a szóban forgó jegyzék felülvizsgálatában.

(4) Az átfogó felülvizsgálatokat dokumentumalapú és központi ellenőrzésként kell elvégezni, a XXII. mellékletben meghatározottak szerint. Ezenkívül a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport ajánlása alapján és az érintett tagállammal egyeztetve országlátogatásokra is sor kerülhet.

(5) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti ellenőrzések adott esetben kiterjednek a XXII. mellékletben meghatározott információkra.

(6) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett ellenőrzések adott esetben magukban foglalják az elszámolt kibocsátások és elnyelések uniós szabályokkal való összhangjának a részletes vizsgálatát.

(7) Az átfogó felülvizsgálatok adott esetben magukban foglalnak olyan ellenőrzéseket is, amelyek célja annak meghatározása, hogy a jegyzék azon területei, amelyek az UNFCCC szerinti vagy az uniós felülvizsgálatok alapján egy adott tagállam esetében javításra szorulnak, más tagállamok esetében is javításra szoruló területnek minősülnek-e.

(8) Az üvegházhatású gázok jegyzékeinek felülvizsgálatát valamennyi érintett tagállam vonatkozásában következetesen és objektív módon kell elvégezni.

31. cikk

Technikai kiigazítások

(1) Az (EU) 2018/1999 rendelet 38. cikke (2) bekezdése d) pontjának értelmében vett, kibocsátási becslésre vonatkozó technikai kiigazítás akkor tekintendő szükségesnek, ha az adott érték túlbecslésének vagy alulbecslésének mértéke meghaladja az e cikk (2) bekezdésében meghatározott jelentőségi küszöbértéket. A technikai kiigazításokra vonatkozó részleteket e rendelet XXII. melléklete tartalmazza.

(2) Egy adott forrás vagy nyelő jelentőségi küszöbértéke az érintett tagállam vonatkozásában a felülvizsgálat tárgyát képező jegyzék évére a LULUCF figyelmen kívül hagyásával megállapított teljes nemzeti üvegházhatásúgáz-kibocsátás 0,05 %-a vagy 500 kt CO2-egyenérték (amelyik a kettő közül a kisebb érték).

(3) A Bizottság által a felülvizsgálat során tett és a tagállammal közölt megállapításra válaszul a tagállam a felülvizsgált becslések benyújtása révén kérheti a kibocsátásokra vagy az elszámolt kibocsátásokra és elnyelésekre vonatkozó becsléseinek módosítását. Ha a műszaki felülvizsgálati csoport megfelelőnek találja a felülvizsgált becslést, akkor az indokolással együtt bekerül a 32. cikkben említett felülvizsgálati jelentésbe.

32. cikk

Végleges felülvizsgálati jelentések

A Bizottság tájékoztatja az érintett tagállamot az átfogó felülvizsgálat lezárultáról, és 2025. augusztus 30-ig, 2027. augusztus 30-ig, illetve 2032. augusztus 30-ig eljuttatja a tagállamnak a végleges felülvizsgálati jelentést.

33. cikk

Együttműködés a tagállamokkal

(1) A tagállamok:

a) a XXII. mellékletben meghatározott ütemtervnek megfelelően részt vesznek a felülvizsgálatban;

b) az uniós felülvizsgálat céljaira nemzeti kapcsolattartó pontot jelölnek ki;

c) szükség esetén részt vesznek az országlátogatás megszervezésében, illetve elősegítik azt;

d) adott esetben a felülvizsgálati jelentéshez kapcsolódóan válaszokat, kiegészítő információkat és észrevételeket közölnek.

(2) A tagállamok kérésére a Bizottság belefoglalja a felülvizsgálati megállapításokhoz fűzött megjegyzéseket a 32. cikkben említett végleges felülvizsgálati jelentésbe.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a 30. cikknek megfelelően kiválasztott tagokból álló műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összetételéről.

34. cikk

Az átfogó felülvizsgálat ütemterve

Az átfogó felülvizsgálatot a XXII. mellékletben meghatározott ütemterv szerint kell elvégezni.

VI. FEJEZET

SZAKPOLITIKÁK ÉS INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT ELŐREJELZÉSEK

35. cikk

A jelentések benyújtására vonatkozó eljárások

A tagállamok az e fejezet szerinti információszolgáltatáshoz az (EU) 2018/1999 rendelet 28. cikkében említett e-platformot és a Bizottság kapcsolódó eszközeit és sablonjait használják, és ebben az (EU) 2018/1999 rendelet 42. cikkével összhangban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segíti őket.

36. cikk

Jelentéstétel a szakpolitikák és az intézkedések, valamint az előrejelzések nemzeti rendszereiről

A tagállamok a szakpolitikák és az intézkedések vagy intézkedéscsomagok, valamint az előrejelzések bejelentésére szolgáló nemzeti rendszereiknek az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékének a) pontjában említett leírását az e rendelet XXIII. mellékletében meghatározott formátumban nyújtják be.

37. cikk

Jelentéstétel a nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről

(1) A tagállamok a nemzeti szakpolitikáikra és intézkedéseikre vagy intézkedéscsomagjaikra vonatkozó, az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékének c) pontjában említett információkat az e rendelet XXIV. mellékletében meghatározott formátumokban jelentik be.

(2) A tagállamok a következő információkat szöveges formában jelentik be:

a) a hosszú távú stratégiáikkal kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékletének b) pontjában említett frissítések;

b) az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékletének d) pontjában említett tervezett további szakpolitikák és intézkedések;

c) a különböző szakpolitikák és intézkedések közötti kapcsolatok, valamint a szóban forgó szakpolitikák és intézkedések hozzájárulása a különböző előrejelzési forgatókönyvekhez, az (EU) 2018/1999 rendelet VI. mellékletének e) pontjában említettek szerint.

38. cikk

Jelentéstétel a nemzeti előrejelzésekről

(1) A tagállamok az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó, gázonként vagy gázcsoportonként közölt nemzeti előrejelzéseikkel kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és VII. mellékletének a) pontjában említett információkat az e rendelet XXV. mellékletében meghatározott formátumban jelentik be.

(2) A tagállamok az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és nyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti előrejelzéseikkel kapcsolatos, az (EU) 2018/1999 rendelet VII. mellékletében említett kiegészítő információkat szöveges formában jelentik be, kitérve a következőkre:

a) a teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásra, valamint külön-külön az (EU) 2018/842 rendelet és a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátásokra vonatkozó előrejelzés eredményei, továbbá az (EU) 2018/841 rendelet alapján előrejelzett forrásonkénti kibocsátás és nyelőnkénti eltávolítás, az (EU) 2018/1999 rendelet VII. melléklete b) pontjának megfelelően;

b) az elvégzett érzékenységi elemzés eredményei az (EU) 2018/1999 rendelet VII. melléklete d) pontjának megfelelően:

(1) az üvegházhatású gázok jelentett összkibocsátása tekintetében, kiegészítve egy rövid magyarázattal arról, hogy mely paraméterek változtak és miként;

(2) a 2003/87/EK irányelv, illetve az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó összkibocsátások, valamint az (EU) 2018/841 rendelet alapján előrejelzett forrásonkénti kibocsátás és nyelőnkénti eltávolítás szerinti bontásban, amennyiben rendelkezésre áll ilyen információ;

c) a jegyzékben szereplő adatok tárgyéve (bázisév) és a jegyzékről szóló, az előrejelzések kiindulópontjául használt jelentés éve;

d) az előrejelzésekhez használt módszertanok, ideértve az alkalmazott modelleknek és azok ágazati, földrajzi és időbeli hatókörének rövid ismertetését, a modellekre vonatkozó további információkra való hivatkozásokat, valamint az adatok forrásaira, a legfontosabb külső feltételezésekre és az alkalmazott paraméterekre vonatkozó információkat, az (EU) 2018/1999 rendelet VII. mellékletének e) pontja szerint.

(3) Az előrejelzésekről szóló, az (EU) 2018/1999 rendelet 18. cikkének (1) bekezdése szerint benyújtandó jelentésekben a tagállamok figyelembe veszik az előrejelzések fő paramétereinek azon harmonizált értékeit - legalább a kőolaj, a földgáz és a szén importára, valamint a szén-dioxidnak a 2003/87/EK irányelvben meghatározott uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti ára tekintetében -, amelyek a Bizottságnak a tagállamokkal folytatott egyeztetést követően, tizenkét hónappal a jelentések benyújtásának határidejét megelőzően tett ajánlásában szerepelnek.

VII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 749/2014/EU végrehajtási rendelet - az e rendelet 40. cikkében meghatározott átmeneti rendelkezésre is figyelemmel - 2021. január 1-jével hatályát veszti.

40. cikk

Átmeneti rendelkezés

E rendelet 39. cikkétől eltérve a 749/2014/EU végrehajtási rendelet 3-18. és 27-43. cikke továbbra is hatályban marad a 2019. és a 2020. évre vonatkozóan szolgáltatandó adatokat tartalmazó jelentések tekintetében.

41. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A nemzeti alkalmazkodási fellépésekre vonatkozó információk bejelentése a 4. cikk szerint

1. Nemzeti körülmények, hatások, sérülékenység, kockázatok és alkalmazkodóképesség ( 4 )

1.1. Az alkalmazkodási fellépések tekintetében releváns nemzeti körülmények:

a) biogeofizikai jellemzők;

b) demográfia;

c) gazdaság és infrastruktúra.

1.2. Éghajlati monitoring- és modellezési keret:

a) fő tevékenységek az éghajlati monitoring-, az éghajlat-modellezés, az éghajlati előrejelzések és forgatókönyvek terén;

b) fontosabb megközelítések, módszertanok és eszközök, kapcsolódó bizonytalanságok és kihívások.

1.3. Az éghajlatváltozás hatásainak, a klímaváltozással szembeni sérülékenységnek és a kapcsolódó kockázatoknak az értékelése, ideértve az alkalmazkodóképességet is:

a) az 1. táblázatban felsorolt éghajlati veszélyforrások ( 5 ) közül az észleltek áttekintése és a meglévő nyomások ( 6 );

b) a kulcsfontosságú jövőbeni éghajlati veszélyforrások azonosítása az 1. táblázatban felsoroltak közül és a legfontosabb érintett ágazatok ( 7 ).

1. táblázat - Az éghajlattal kapcsolatos veszélyek osztályozása ( 8 )

Hőmérséklettel kapcsolatos

Széllel kapcsolatos

Vízzel kapcsolatos

Felszínborítással kapcsolatos

Krónikus

Változó hőmérséklet (levegő, édesvíz, tengervíz)

Változó szélmintázatok

Változó csapadékmintázatok és -típusok (eső, jégeső, hó/jég)

Parti erózió

Csapadék- és/vagy hidrológiai változékonyság

Talajromlás (ideértve a sivatagosodást is)

Hőmérséklet-ingadozás

Az óceánok savasodása

Talajerózió

Permafroszt olvadás

Sósvízbetörés

Talajfolyás

Tengerszint-emelkedés

A tengeri jégtakaró megváltozása

Vízhiány

Akut

Hőhullám

Ciklon

Aszály

Lavina

Hideghullám/fagy

Vihar (ideértve a hó-, por- és homokvihart is)

Erőteljes csapadék (eső, jégeső, hó/jég)

Földcsuszamlás

Kontrollálatlan vegetációtűz

Tornádó

Árvíz (tengerparti árvíz, folyó, esővíz, talajvíz által okozott árvíz, villámárvíz)

Talajsüllyedés

Hó- és jégterhelés

Gleccsertavak hirtelen kiöntése

c) Minden egyes kulcsfontosságú érintett terület esetében a következők áttekintése, magas/közepes/alacsony/nem alkalmazandó kvalitatív skálán értékelve, adott esetben megfelelő magyarázattal kiegészítve ( 9 ):

i. a fő veszélyforrások megfigyelt hatásai, beleértve azok gyakoriságának és a mértékének változásait;

ii. a legfontosabb veszélyek előfordulása és a velük szembeni kitettség valószínűségének meghatározása a jövőbeli éghajlat mellett, a rendelkezésre álló legjobb tudományos éghajlat-modellezési módszerek alapján;

iii. sérülékenység, beleértve az alkalmazkodóképességet;

iv. potenciális jövőbeli hatások kockázata.

2. Jogi és szakpolitikai keretek és intézményi háttér

2.1. Jogi és szakpolitikai keretek és szabályozások, beleértve a nemzeti alkalmazkodási stratégiákat (NAS), a nemzeti alkalmazkodási terveket (NAT) ( 10 ) és minden egyéb ágazati alkalmazkodási tervet

2.2. Intézményi háttér és irányítás áttekintése nemzeti szinten a következők tekintetében:

a) az éghajlatváltozással szembeni sérülékenység és kockázatok értékelése;

b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitika tervezése, végrehajtása, nyomon követése, értékelése és felülvizsgálata ( 11 );

c) az éghajlatváltozás hatásainak és az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességnek a beépítése a környezeti hatásvizsgálati eljárásokba;

d) a vonatkozó adatok (például az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák okozta veszteségekkel kapcsolatos adatok vagy a kockázati adatok) gyűjtése, az azokkal való rendelkezés joga, azok további felhasználása, valamint az adatokhoz való hozzáférés;

e) az éghajlatváltozás hatásainak és az azokhoz való alkalmazkodás megtervezésének integrálása a katasztrófakockázat-kezelési keretekbe és fordítva ( 12 ).

2.3. Az intézményi háttér és irányítás áttekintése térségi ( 13 ) szinten a következők tekintetében:

a) jogi követelmények és stratégiai dokumentumok;

b) a nemzeti hatóságok közötti, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos hálózatok és egyéb együttműködések.

c) bevált gyakorlati példák a helyi és regionális hatóságok közötti, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos hálózatokra és egyéb együttműködésekre.

3. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos stratégiák, szakpolitikák, tervek és célok

3.1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos prioritások

3.2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kihívások, hiányosságok és akadályok ( 14 )

3.3. A nemzeti stratégiák, szakpolitikák, tervek és erőfeszítések összefoglalása, különös tekintettel a célokra és célkitűzésekre, valamint az előirányzott fellépésekre ( 15 ), a költségvetésre és ütemtervre ( 16 )

3.4. A térségi stratégiák, szakpolitikák, tervek és erőfeszítések tartalmának áttekintése

3.5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak az ágazati szakpolitikákba, tervekbe és programokba - többek között a katasztrófakockázat-kezelési stratégiákba és cselekvési tervekbe - való beépítésére irányuló erőfeszítések áttekintése

3.6. Az érdekelt felek bevonása

Az alábbiakkal való együttműködést szolgáló, nemzeti szintű alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitika intézkedéseinek és térségi szintű bevált gyakorlatok áttekintése:

a) az éghajlatváltozás hatásai által különösen veszélyeztetett érdekelt felek;

b) magánszektor ( 17 ).

4. Az alkalmazkodási fellépések és folyamatok nyomon követése és értékelése

4.1. A következőkkel kapcsolatos monitoring- és értékelési módszerek ( 18 ):

a) az éghajlatváltozás hatásainak, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységnek és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatoknak a csökkentése, valamint az alkalmazkodóképesség növelése;

b) az alkalmazkodási fellépések végrehajtása.

4.2. A 3.3-3.6. pontban tervezett intézkedések végrehajtásának aktuális állása, beleértve a végrehajtás áttekintését térségi szinten és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség növelését célzó finanszírozás folyósításának áttekintését. A finanszírozásra vonatkozó jelentésnek a következőkre kell kitérnie:

a) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra - beleértve a katasztrófakockázat-kezelésre - elkülönített kiadások;

b) lehetőség szerint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatására fordított kiadások ( 19 ) aránya az egyes ágazatokban ( 20 ).

4.3. Az előrelépés értékelése a következők tekintetében ( 21 ):

a) az éghajlatváltozás hatásainak, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységnek és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatoknak a csökkentése;

b) az alkalmazkodóképesség növelése;

c) az alkalmazkodással kapcsolatos prioritások teljesítése;

d) az alkalmazkodás akadályainak felszámolása.

4.4. Az alábbiak felülvizsgálata és aktualizálása érdekében tett lépések:

a) sérülékenységi és kockázatértékelések;

b) nemzeti alkalmazkodási szakpolitikák, stratégiák, tervek és intézkedések;

4.5. A térségi alkalmazkodási tervek, politikák, stratégiák és intézkedések felülvizsgálata és aktualizálása érdekében tett lépésekre vonatkozó bevált gyakorlatok felülvizsgálata.

5. Együttműködés, bevált gyakorlatok, szinergiák, tapasztalatok és tanulságok az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén

5.1. Bevált gyakorlatok és levont tanulságok, beleértve a térségi szintet is ( 22 )

5.2. Az alkalmazkodási fellépések szinergiái más nemzetközi keretekkel és/vagy egyezményekkel, különösen a fenntartható fejlődési célokkal és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési kerettel

5.3. Együttműködés az uniós tagállamokkal, nemzetközi együttműködés, valamint együttműködés regionális és nemzetközi szervezetekkel ( 23 ):

a) az együttműködés bemutatása az információk megosztása, valamint a tudáskészlet, az intézmények és az alkalmazkodással kapcsolatos ismeretek megerősítése terén;

b) az alkalmazkodási fellépések javítása érdekében térségi, nemzeti, makroregionális és nemzetközi szinten zajló együttműködések bemutatása, beleértve az együttműködés területét, mértékét és típusait is.

6. Az éghajlatváltozás hatásaival és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos minden egyéb információ

6.1. A nemzeti koordinátor és szervezet legfontosabb elérhetőségei

6.2. A nemzeti és adott esetben térségi szintű alkalmazkodási fellépésekre vonatkozó kommunikációhoz használt releváns weboldalak és közösségimédia-források

6.3. A legfontosabb jelentések és kiadványok nemzeti és térségi szinten

6.4. Minden egyéb releváns információ

II. MELLÉKLET

Az árverésből származó bevételek felhasználására vonatkozó, az 5. cikk szerinti információk

1. táblázat:

A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó és felhasználásra kerülő bevételek az X-1. évben

1Összeg az X–1. évben
21 000 EUR1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1)
3ABC
4A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó összes bevétel
5A 3ga. cikk (3) bekezdésének második albekezdése szerinti további kibocsátási egységekből származó összes bevétel (2)
6Azon összes bevétel, amely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik, vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték, amelyet a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célra folyósítottak
7Azon összes bevétel, amely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származik, vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték, amelyet a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célra lekötöttek (3) , de még nem folyósítottak
8A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek teljes összege vagy az azzal megegyező, még le nem kötött vagy még nem folyósított pénzügyi egyenérték
9Pénzügyi megközelítés
Kérjük, mutassa be a vonatkozó nemzeti megközelítést (alap, eseti projektek, az általános költségvetésből folyósított egyenértékű pénzügyi érték vagy ezek bármely kombinációja), valamint a megközelítésben az utolsó jelentéstétel óta bekövetkezett változásokat.
Megjegyzés: X = a jelentéstétel éve
Megjegyzések:
(1) A valutaátszámításhoz az X–1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.
(2) A 2003/87/EK irányelv 3ga. cikkének (3) bekezdése értelmében 2030. december 31-ig a kibocsátási egységek egy részét azoknak a tagállamoknak kell kiosztani, ahol a 2020. évi lakossághoz viszonyítva magas azon hajózási társaságoknak a száma, amelyek a felelősségi körükbe tartoztak volna. A kibocsátási egységek e hányadának árverés útján történő értékesítéséből származó bevételt itt külön kell feltüntetni, és bele kell foglalni a 4. sorban jelentett összegbe.
(3) A „lekötés” azt jelenti, hogy a tagállam a pénzt egy konkrét programhoz vagy intézkedéshez rendelte, például egy külön erre a célra létrehozott alap költségvetési sora vagy a kedvezményezettel kötött szerződés formájában, de azt még nem fizette ki.

2. táblázat

A kibocsátási egységek 2023. június 5. utáni, árverés útján történő értékesítéséből származó, az X-1. évben a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott célokra halmozottan kifizetett bevételek, a 100 %-os elköltési cél eléréséhez képest meghatározva

Jelentéstétel a következőkről:
— Az X–1. évben keletkezett árverési bevételek, amelyeket a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott célokra fizettek ki, az X-1. évben 1 000 EUR-ban (vagy hazai pénznemben), valamint az X–1. évben keletkezett bevételek százalékában.
— Az X–2. évben keletkezett összes árverési bevétel, amelyet a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott célokra fizettek ki, az X–1. évben 1 000 EUR-ban (vagy hazai pénznemben), valamint az X–2. évben keletkezett bevételek százalékában. (1)
Megjegyzések
Év20232024202520262027202820292030% összesenHa a 100 %-ot még nem érték el, kérjük, fejtsék ki, miért és mikor várható a 100 %-os cél elérése.
2023 (2)
2024
2025
2026
2027
2028
2029
2030
Megjegyzés: X = a jelentéstétel éve
Megjegyzések:
(1) Az egyes évek sorainak második fehér cellája az X–2. év bevételeiből az X–1. évben és az X–2. évben összesen kifizetett összeget mutatja. Például a 2023. évre és a 2024. évi folyósításra vonatkozó cella a 2023-ban keletkezett bevételekből 2023-ban és 2024-ben kifizetett összeget mutatja. E táblázat célja annak nyomon követése, hogy egy adott évre vonatkozó bevételekből teljesített kiadások hogyan alakulnak a 100 %-os kötelezettség teljesítése szempontjából.
(2) 2023. június 5-től december 31-ig.

3. táblázat

A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételeknek az X-1. évben belföldi, uniós és nemzetközi célokra való kifizetése vagy lekötése, a 2003/87/EK irányelv 3d. és 10. cikke szerint.

1A felhasználás jellege (1)A projekt vagy program neveRövid leírásKategória (2)Összeg az X–1. évbenFolyósítási állapot és év (3)Lekötési állapot és év (4)Láthatóság (5)Tengeri újraelosztási mechanizmus (6)NEKT /
Igazságos átmenet platform (7)
Nettó zéró technológiák gyártásaMegjegyzések
2Pl. a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontja, a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésének b) pontja stb.Pl. program, tevékenység, fellépés vagy projekt megnevezése.Fel kell tüntetni a végrehajtó ügynökséget és a részletesebb leírást tartalmazó online forrásra való hivatkozást.Meg kell adni azt a kategóriát, amely a legjobban megfelel a megadott lehetőségeknek.1 000 EUR1 000 belföldi pénznemMeg kell adni azt az évet, amelyben a bevételek keletkeztek.Meg kell adni azt az évet, amelyben a bevételek keletkeztek.Fel kell tüntetni, hogyan és ki biztosítja a láthatóságot (pl. a kedvezményezett vagy az érintett állami szerv).Be kell jelölni a négyzetet, ha a projekt vagy program a 3ga. cikk (3) bekezdése szerinti bevételeket használ fel.Fel kell tüntetni, hogy a nemzeti energia- és klímatervet vagy az igazságos átmenet tervet az intézkedéssel együtt hajtják-e végre.Be kell jelölni a négyzetet, ha a projekt vagy program nettó zéró technológiák gyártására irányul (8).Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre
3ABCDEFGHIJKLM
4
5
(A táblázat szükség esetén kiegészíthető további sorokkal.)
6Összes bevétel vagy azzal megegyező pénzügyi egyenértékA D oszlop összegeAz E oszlop összege
Megjegyzés: X = a jelentéstétel éve
Megjegyzések:
(1) A 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében meghatározott célok alábbi listájából lehet választani. A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha egy egyedi program vagy projekt több célhoz is hozzájárul, azt a célt kell kiválasztani, amelyhez az leginkább hozzájárul:
a) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, ideértve a Globális Energiahatékonysági és Megújuló Energia Alapnak, valamint a poznani éghajlatváltozási konferencián (COP 14 és COP/MOP 4) elindított Alkalmazkodási Alapnak nyújtott hozzájárulást is, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, továbbá a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatás és fejlesztés, valamint demonstrációs projektek finanszírozása, ideértve az európai stratégiai energiatechnológiai tervben és az európai technológiai platformokban szereplő kezdeményezésekben való részvételt is;
b) a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés és a villamosenergia-átviteli hálózatok fejlesztése az Unió megújuló energiákkal kapcsolatos vállalásának és az összeköttetésekre vonatkozó uniós céloknak a teljesítése céljából, továbbá olyan egyéb technológiák kifejlesztése, amelyek előmozdítják a biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást, valamint az Unió azon vállalása teljesítésének elősegítése, hogy az Unió az energiahatékonyságot a vonatkozó jogalkotási aktusokban elfogadott szintekre növeli, beleértve a megújuló energiaforrásból termelő fogyasztóktól és a megújulóenergia-közösségektől származó villamosenergia-termelést is;
c) az erdőirtás elkerülését, a tőzeglápok, erdők és más szárazföldi ökoszisztémák vagy tengeri ökoszisztémák védelmének és helyreállításának támogatását – beleértve az azok védelmét, helyreállítását és jobb kezelését szolgáló intézkedéseket is, különösen a védett tengeri területek tekintetében –, valamint a biológiai sokféleség szempontjából kedvező erdőtelepítés és az erdők újratelepítésének fokozását célzó intézkedések többek között a Párizsi Megállapodást ratifikáló fejlődő országokban, valamint a technológiák átadásával és az éghajlatváltozás ezen országokra gyakorolt kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás előmozdításával kapcsolatos intézkedések;
d) az Unióban megvalósuló erdősítés révén és a talajban történő CO2-megkötés;
e) a különösen a szilárd fosszilis tüzelésű erőművekből, valamint számos ipari ágazatból és alágazatból származó szén-dioxid környezeti szempontból biztonságos leválasztása és geológiai tárolása, harmadik országokban is, valamint az innovatív technológián alapuló szén-dioxid-eltávolítási módszerek, például a levegőből történő közvetlen szén-dioxid-leválasztás és -tárolás;
f) az ágazat dekarbonizációjához jelentős mértékben hozzájáruló közlekedési formákra való átállásra és annak felgyorsítására irányuló beruházás, ideértve az éghajlatbarát vasúti személy- és áruszállítási és autóbuszos szolgáltatások és technológiák fejlesztését, a tengeri hajózási ágazat dekarbonizálására irányuló intézkedések, ideértve a hajók és kikötők energiahatékonyságának javítását, az innovatív technológiákat és infrastruktúrát és a fenntartható alternatív tüzelőanyagokat – például a megújuló energiaforrásokból előállított hidrogént és ammóniát – és kibocsátásmentes meghajtási technológiákat, továbbá a repülőtereknek az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről, valamint a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően történő dekarbonizálását támogató intézkedések finanszírozása;
g) az energiahatékonysággal és a tiszta energiákkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés finanszírozása a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó iparágakban;
h) olyan intézkedések, amelyek az energiahatékonyság, a távfűtési rendszerek és a hőszigetelés javítására, a hatékony és megújuló fűtési és hűtési rendszerek támogatására, valamint a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az épületek mélyreható és szakaszos mélyfelújításának támogatására irányulnak, kezdve a legrosszabb eredményeket felmutató épületek felújításával;
ha) olyan pénzügyi támogatás nyújtása, amely az alacsony és közepes jövedelmű háztartások szociális szempontjait hivatott kezelni a torzító adók csökkentése, valamint a megújuló villamos energiát terhelő adók és díjak célzott csökkentése révén;
hb) az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdésében említett éves jelentésben dokumentált, bizonyítottan pozitív környezeti hatású nemzeti klímaosztalék-programok finanszírozása.
i) az EU ETS igazgatásával kapcsolatos adminisztrációs költségek;
j) az éghajlat-politikai fellépések finanszírozása sérülékeny helyzetű harmadik országokban, ideértve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást is;
k) a munkaerő készségfejlesztésének és más munkahelyekre való átirányításának előmozdítása, a klímasemleges gazdaságra való igazságos átmenet elősegítése érdekében, mindenekelőtt a munkahelyek átrendeződése által leginkább érintett régiókban, a szociális partnerekkel szorosan egyeztetve, valamint az átállás által potenciálisan érintett munkavállalók, többek között a tengeri közlekedésben tevékenykedő munkavállalók továbbképzésébe és átképzésébe való befektetés;
l) az (EU) 2023/956 európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének hatálya alá tartozó ágazatokban a kibocsátásáthelyezés esetlegesen fennmaradó kockázatának kezelése, támogatva ezen ágazatok átállását és dekarbonizálását az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban.
(2) Kérjük, válasszon az alábbi listából. Ha egy egyedi program vagy projekt több területhez is hozzájárul, azt a célt kell kiválasztani, amelyhez leginkább hozzájárul:
1. Energiaellátás, -hálózatok és -tárolás (pl. megújuló energiaforrások, termelő-fogyasztók)
2. Energiahatékonyság, épületek fűtése és hűtése
3. Az ipar dekarbonizációja (alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák, szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás, valamint energiahatékonyság az energiaágazaton kívüli ipari ágazatokban)
4. Tartós eltávolítások (BECCS/DACCS)
5. Szociális támogatás és igazságos átmenet
6. Nemzetközi célok és az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozása
7. Tömegközlekedés és mobilitás (vasút, busz, metró, villamos, kerékpár, gyaloglás)
8. Közúti közlekedés (személygépkocsik, tehergépkocsik)
9. Légi közlekedés (beleértve az alternatív üzemanyagokat is)
10. Tengeri közlekedés (beleértve az energiahatékonyságot, az infrastruktúrát és az alternatív üzemanyagokat)
11. Alkalmazkodás
12. LULUCF-ágazat, mezőgazdaság és földalapú eltávolítások
13. Hulladékgazdálkodás
14. Igazgatási költségek
15. Egyéb
(3) Kérjük, adja meg, hogy a kifizetett összegek melyik évre vonatkoznak, azaz melyik évben keletkeztek árverések során. Erre az információra annak kiszámításához van szükség, hogy egy adott év bevételeinek 100 %-át folyósították-e.
(4) Kérjük, adja meg, hogy a lekötött összegek melyik évre vonatkoznak, azaz melyik évben keletkeztek árverések során. A „lekötés” azt jelenti, hogy a tagállam a pénzt egy konkrét programhoz vagy intézkedéshez rendelte, például egy külön erre a célra létrehozott alap költségvetési sora vagy a kedvezményezettel kötött szerződés formájában, de azt még nem fizette ki.
(5) A 2003/87/EK irányelv 30m. cikkének (3) bekezdése értelmében a tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy látható legyen az azon EU ETS árverési bevételekből finanszírozott intézkedések vagy projektek finanszírozási forrása, amely bevételek felhasználását a 3d. cikk (4) bekezdésével, a 10. cikk (3) bekezdésével és a 30d. cikk (6) bekezdésével összhangban határozzák meg. Ha a támogatás láthatósága nincs biztosítva, kérjük, fejtse ki, hogyan törekedtek annak biztosítására.
(6) A 2003/87/EK irányelv 3ga. cikkének (3) bekezdése értelmében 2030. december 31-ig a kibocsátási egységek egy részét azoknak a tagállamoknak kell kiosztani, ahol a lakossághoz viszonyítva magas azon hajózási társaságoknak a száma, amelyek a felelősségi körükbe tartoznak. A kibocsátási egységek e részarányának árverés útján történő értékesítéséből származó bevételt a 10. cikk (3) bekezdése első albekezdésének g) pontjában említett célokra – a tengeri hajózási ágazat tekintetében –, valamint az f) és az i) pontjában említett célokra kell felhasználni. Az érintett tagállamoknak a J oszlopban kell jelezniük, ha ilyen bevételeket használtak fel.
(7) A 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében a tagállamoknak adott esetben és a megfelelő módon közölniük kell, hogy mely bevételeket használják fel és milyen intézkedéseket hoznak az (EU) 2018/1999 rendelettel összhangban benyújtott integrált nemzeti energia- és klímaterveik, valamint az Igazságos Átmenet Alap létrehozásáról szóló, 2021. június 24-i (EU) 2021/1056 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 231., 2021.6.30., 1. o., http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1056/oj) 11. cikkével összhangban kidolgozott területi igazságos átmenet terveik végrehajtása érdekében. Meg kell adni a végrehajtott intézkedés számát (pl. a nemzeti energia- és klímaterv 1.1. intézkedése vagy az igazságos átmenet platform XX.1. intézkedése).
(8) Kérjük, jelezze, ha a bevételeket az alábbi nettó zéró technológiák bármelyikének gyártására irányuló projektre vagy programra használták fel:
— napenergia-technológiák, beleértve a következőket: fotovoltaikus technológiák, hőelektromosnapenergia-technológiák és naphőenergia-technológiák;
— szárazföldi szélenergia- és tengeri megújulóenergia-technológiák;
— akkumulátortechnológiák és energiatárolási technológiák;
— hőszivattyúk és geotermikus energiát hasznosító technológiák;
— hidrogéntechnológiák, többek között elektrolizátorok és üzemanyagcellák;
— fenntartható biogáz- és biometán-technológiák;
— szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák;
— villamosenergia-hálózati technológiák, többek között közlekedési célú elektromos töltési technológiák és az energiahálózat digitalizálására szolgáló technológiák;
— maghasadásból származó energiák előállítására szolgáló technológiák, többek között a nukleáris üzemanyagciklus technológiái;
— fenntartható alternatívüzemanyag-technológiák;
— hidroelektromosságot hasznosító technológiák;
— az előző kategóriákba nem tartozó megújulóenergia-technológiák;
— az energiarendszerhez kapcsolódó energiahatékonysági technológiák, ideértve a távhő-technológiákat is;
— nem biológiai eredetű megújulóüzemanyag-technológiák;
— biotechnológiai éghajlatvédelmi és energetikai megoldások;
— olyan, a dekarbonizációt szolgáló transzformatív ipari technológiák, amelyek nem tartoznak az előző kategóriákba;
— CO2-szállítási és -hasznosítási technológiák.

4. táblázat

A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek nemzetközi célokra fordítása az X-1. évben

1Az X–1. évben kifizetett összegAz X–1. évben lekötött összegMegjegyzések
2A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek vagy az azokkal megegyező pénzügyi egyenérték nemzetközi célra fordítása (1)1 000 hazai pénznemben, adott esetben (2)1 000 EUR1 000 hazai pénznemben, adott esetben (2)1 000 EURPl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ
3ABCDEF
4A 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében és 3d. cikkének (4) bekezdésében meghatározott, a fejlődő országokon kívüli harmadik országok támogatásának céljára fordított teljes összeg
5A 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (3) bekezdésében és 3d. cikkének (4) bekezdésében meghatározott, a fejlődő országok támogatására fordított teljes összeg
6A fejlődő országok multilaterális csatornák révén történő támogatásának céljára fordított teljes összegKérjük, nevezze meg az egyes csatornákat és összegeket (3)
7A fejlődő országok bilaterális vagy regionális csatornák révén történő támogatásának céljára fordított teljes összegKérjük, adjon rövid leírást, és adja meg, hogy mely harmadik országról van szó.
Megjegyzés: X = a jelentéstétel éve
Megjegyzések:
(1) A nemzetközi célokra folyósított vagy lekötött összegeknek tükrözniük kell a 3. táblázatban említett projekteket és programokat, amennyiben azokat az Unión kívül finanszírozzák. Ezek az összegek magukban foglalják többek között a sérülékeny helyzetű harmadik országokban végrehajtott éghajlat-politikai fellépések, köztük az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó fellépések finanszírozására felhasznált, a 10. cikk (3) bekezdésének j) pontja szerinti bevételeket, valamint azokat a tételeket, amelyekre vonatkozóan a 3. táblázat D. oszlopában, a 6. kategóriában „Nemzetközi célok és az éghajlatváltozás elleni küzdelem nemzetközi finanszírozása” került kiválasztásra.
(2) A valutaátszámításhoz az X–1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.
(3) Például a Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (GEEREF), a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett Alkalmazkodási Alap, az UNFCCC keretében működő Különleges Éghajlatváltozási Alap (SCCF), az UNFCCC Zöld Klíma Alapja, a legkevésbé fejlett országok alapja, az UNFCCC kiegészítő tevékenységekkel foglalkozó vagyonkezelői alapja, a REDD+ tevékenységeinek multilaterális támogatása, a Globális Környezetvédelmi Eszköz, a Világbank, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, az Afrikai Fejlesztési Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Amerika-közi Fejlesztési Bank.

III. MELLÉKLET

A fejlődő országoknak nyújtott pénzügyi és technológiai támogatásra vonatkozó, a 6. cikk (1) bekezdése szerinti információk

1. táblázat: Állami forrásokból előirányzott és bilaterális és regionális csatornákon keresztül rendelkezésre bocsátott támogatások, beleértve adott esetben a technológiafejlesztést és -transzfert, valamint a kapacitásépítést (1) (2)

CsatornaKedvezményezettTevékenység/program/projekt vagy egyéb címe*Finanszírozási forrásPénzügyi eszközTámogatás jellegeÁgazatElőirányzott összeg (a)Rendelkezésre bocsátott összeg (a)Támogatási egyenérték* (a), (b)Alágazat* (c)Technológia- transzfer/ Kapacitás- építés* (d)További információk* (e)
Bilaterális/ Regionális/ Egyéb (nevezze meg)Régió/ OrszágODA/ OOF/ Egyéb (adja meg)Vissza nem térítendő támogatás/ Koncessziós hitel/ Nem koncessziós hitel/ Tőke/ Garancia/ Biztosítás/ Egyéb (adja meg)Alkalmazkodás/ Mérséklés/ HorizontálisEnergia/ Közlekedés/ Ipar/ Mezőgazdaság/ Erdőgazdálkodás/ Vízellátás és higiénia/ Horizontális/ Egyéb (nevezze meg)T/ K/ Mindkettő/ N. A.

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(c) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor használhatók az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által a Hitelinformációs Rendszerben (DAC CRS) való jelentéstételhez bevezetett ötjegyű célkódok.

(d) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(e) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást vagy a projekt leírását.

2. táblázat: Állami pénzügyi forrásokból előirányzott és multilaterális csatornákon keresztül rendelkezésre bocsátott támogatások, beleértve adott esetben a technológiafejlesztést és -transzfert, valamint a kapacitásépítést (1) (2)

CsatornaMultilaterális intézményekTevékenység/program/projekt vagy egyéb címe*Finanszírozási forrásPénzügyi eszközElőirányzott összeg (a) (Alapvető/ általános)Rendelkezésre bocsátott összeg (a) (Alapvető/ általános)Előirányzott összeg (a) (Éghajlat- specifikus)Rendelkezésre bocsátott összeg (a) (Éghajlat- specifikus)Kedvezményezett*Támogatási egyenérték* (a), (b)Beáramlás/ kiáramlás* (c)
Multilaterális Multi-bilaterális/ Egyéb (nevezze meg)ODA/ OOF/ Egyéb (adja meg)Vissza nem térítendő támogatás/Koncessziós hitel/ Nem koncessziós hitel/ Tőke/ Garancia/ Biztosítás/ Egyéb (adja meg)Globális/ Regionális/ OrszágBeáramlás/ Kiáramlás

Multilaterális hozzájárulás elszámolt összege* (d)Pénzügyi eszközA támogatás jellege*Ágazat*Alágazat* (c)Technológiatranszfer/ Kapacitásépítés* (f)További információk* (g)
Igen/ Nem/ N. A.Vissza nem térítendő támogatás/ Koncessziós hitel/ Nem koncessziós hitel/ Tőke/ Garancia/ Biztosítás/ Szakpolitikai beavatkozás/ Egyéb (adja meg)Alkalmazkodás/ Mérséklés/ HorizontálisEnergia/ Közlekedés/ Ipar/ Mezőgazdaság/ Erdőgazdálkodás/ Vízellátás és higiénia/ Horizontális/ EgyébT/ K/ Mindkettő/ N. A.

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy az OECD-nek bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(c) Az tagállamnak jeleznie kell, hogy a feltüntetett összeg a multilaterális intézményhez beáramló hozzájáruláson vagy a multilaterális intézmény pénzügyi erőforrásainak kiáramló részén alapul-e.

(d) A tagállamnak fel kell tüntetnie, hogy az "éghajlat-specifikus" összeget az OECD keretében biztosított multilaterális hozzájárulások elszámolt összege alapján számították-e ki.

(e) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának ötjegyű CRS-célkódjai is használhatók.

(f) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(g) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást és a projekt leírását.

3. táblázat: Információk az állami beavatkozások révén mozgósított pénzügyi támogatásról (1), (2)

CsatornaKedvezményezettTevékenység/program/projekt vagy egyéb címeAz állami beavatkozás jellegeA támogatás jellegeÁgazatMozgósított összeg (a)Alágazat* (b)Támogatási egyenérték* (a), (c)A támogatás mozgósításához felhasznált erőforrás összege*További információk* (d)
Bilaterális/ Regionális/ MultilaterálisGlobális/ Régió/ OrszágVissza nem térítendő támogatás/ Koncessziós hitel/ Nem koncessziós hitel/ Tőke/ Garancia/ Biztosítás/ Kapacitásépítés/ Technológiafejlesztés és -transzfer/ Egyéb (nevezze meg)Alkalmazkodás/ Mérséklés/ HorizontálisEnergia/ Közlekedés/ Ipar/ Mezőgazdaság/ Erdőgazdálkodás/ Vízellátás és higiénia/ Horizontális/ Egyéb (nevezze meg)

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának ötjegyű CRS-célkódjai is használhatók.

(c) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy az OECD-nek bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(d) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást vagy a projekt leírását.

1. űrlap: Információk az állami beavatkozások révén mozgósított pénzügyi támogatásról tevékenységenkénti bontásban (1), (2) - Akkor töltendő ki, ha a tagállam nem tudja kitölteni a 3. táblázatot

Tevékenység/program/projekt vagy egyéb címe

1. Csatorna

2. Kedvezményezett

3. Az állami beavatkozás jellege

4. A támogatás jellege

5. Ágazat

6. Mozgósított összeg (a)

7. Alágazat * (b)

8. Támogatási egyenérték* (a), (c)

9. A támogatás mozgósításához felhasznált erőforrás összege*

10. További információ* (d)

Megjegyzések:

(1) A *-gal jelölt információkat akkor kell megadni, ha rendelkezésre állnak.

(2) Az információkról naptári évenként (X-1) kell jelentést tenni.

(a) Az összeget hazai pénznemben kell megadni.

(b) Az alágazatokra vonatkozó információk bejelentésekor az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának ötjegyű CRS-célkódjai is használhatók.

(c) Ezeket az információkat az ENSZ-nek vagy az OECD-nek bejelentett formában kell benyújtani, a nemzetközileg elfogadott tájékoztatási követelményeknek megfelelően.

(d) Adjon meg további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást vagy a projekt leírását.

IV. MELLÉKLET

A 6. cikk (2) bekezdése szerinti kvalitatív módszertani információk

1. űrlap: Vonatkozó kvalitatív módszertani információk, valamint a fogalommeghatározásokra és a módszertanokra vonatkozó egyéb információk megadása

1. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása

2. Új és kiegészítő támogatások

3. Fejlődő ország

4. Alapvető/általános

5. Éghajlat-specifikus

6. Pénzügyi eszközök (pl. vissza nem térítendő támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, tőke, garancia, biztosítás, egyéb [részletezze])

7. Finanszírozási forrás (ODA, OOF, egyéb)

8. Állapot (előirányzott és rendelkezésre bocsátott)

9. Mobilizált támogatás (pl. i. az állami beavatkozás és a mozgósított magánfinanszírozás közötti egyértelmű ok-okozati összefüggés azonosítása azokban az esetekben, amikor a Fél beavatkozása nélkül a tevékenység nem haladt volna előre, vagy nem haladt volna előre jelentős mértékben; ii. az állami beavatkozás eredményeként mozgósított magánfinanszírozás mérési pontjára - pl. a kötelezettségvállalási pontra vagy a kifizetési pontra - vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása, a mobilizáláshoz használt eszköz vagy mechanizmus típusától függően a lehető legnagyobb mértékben; iii. információszolgáltatás a finanszírozásnak az állami beavatkozással mozgósított finanszírozásként való minősítéséhez használt kritériumokról.)

10. Ágazat, alágazat

11. A támogatás jellege (az éghajlatváltozás mérséklése/az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás/horizontális)

12. Közfinanszírozás/magánfinanszírozás (különösen vegyes szervezetek vagy alapok esetében)

13. A riói mutatók alkalmazása (együtthatók)

14. A rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatás "támogatási egyenérték" összetevőjének meghatározása a támogatási egyenértékre vonatkozó információk bejelentése esetén

15. A mozgósított támogatásra vonatkozó számadatok meghatározásának módszertana

16. Hogyan kerülték el az előirányzottként vagy rendelkezésre bocsátottként jelentett források, valamint a Párizsi Megállapodás 6. cikke értelmében az átvevő fél által a nemzetileg meghatározott hozzájárulás teljesítéséhez felhasznált források kettős beszámítását?

17. Az állami beavatkozások révén előirányzott, rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatások azonosításához, nyomon követéséhez és az azokról való jelentéstételhez használt rendszerek és folyamatok leírása

18. A nyújtani tervezett támogatásokkal kapcsolatos tájékoztatásra szolgáló nemzeti rendszerek és intézményi háttér leírása, beleértve az UNFCCC keretében a fejlődő országokat megcélzó, államilag finanszírozott technológiatranszfer-projektekkel és kapacitásépítési projektekkel kapcsolatban tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat

19. Amennyiben rendelkezésre állnak, információk a technológiatranszfer és a kapacitásépítés támogatásához használt nemzeti rendszerekről és intézményi háttérről, valamint azok leírása, beleértve az említett támogatásokra vonatkozó tájékoztatás alapjául szolgáló feltételezéseket, fogalommeghatározásokat és módszertanokat

20. Információk a használt csatornákról, illetve a felmerült akadályokról, az azokból levont tanulságokról és a leküzdésük érdekében hozott intézkedésekről

21. Információk a tagállam azon törekvéseiről, hogy az állami beavatkozások révén előirányzott, rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatás összhangban legyen a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljaival

22. Információk arról, hogy az előirányzott, rendelkezésre bocsátott és mozgósított támogatás hogyan segíti a fejlődő országokat célzottan - többek között a pénzügyi mozgások és az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenálló fejlődés felé vezető pályájuk összehangolásának támogatásával - a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseikben

23. Tájékoztatás arról, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok hogyan tükrözik a Párizsi Megállapodás keretében nyújtott támogatás és mozgósított finanszírozás terén a korábbi szintekhez képest elért előrelépést

24. Mi biztosítja, hogy az állami beavatkozások révén nyújtott és mozgósított támogatás hatékonyan kezeli a részes fejlődő országoknak a Párizsi Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos szükségleteit és prioritásait, amelyeket az ország által vezérelt stratégiákban és eszközökben, például a kétéves átláthatósági jelentésekben, a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokban és a nemzeti alkalmazkodási tervekben határoztak meg

25. Információk a klímafinanszírozás sokféle forrásból történő mozgósítására irányuló globális erőfeszítés részeként az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szolgáló további források mobilizálását célzó fellépésekről és tervekről, többek között a felhasználandó állami beavatkozás és a mozgósított magánfinanszírozás közötti kapcsolatról

26. A többoldalú finanszírozással kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó információk, beleértve a következőket: i. a beszámolóban szereplő multilaterális finanszírozás a Féltől egy multilaterális intézményhez beáramló hozzájáruláson és/vagy a Félnek egy multilaterális intézménytől kiáramló pénzügyi erőforrásból való részesedésén alapul-e; ii. a multilaterális finanszírozást éghajlat-specifikusként jelentették-e be, és ha igen, hogyan, valamint hogy az éghajlat-specifikus részt hogyan számították ki (pl. többek között alkalmazták-e a meglévő nemzetközi szabványokat); iii. a multilaterális finanszírozás alapvető/általános finanszírozásként lett-e bejelentve, annak a figyelembevételével, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására szánt tényleges összeg a multilaterális intézmények programozási döntéseitől függ; iv. a multilaterális finanszírozás a jelentéstevő Félhez lett-e hozzárendelve, és ha igen, hogyan.

V. MELLÉKLET

A nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információk a 6. cikk (3) bekezdése szerint

Táblázat: A nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információk

Év/ időszakKedvezményezett (a)Tevékenység/program/projekt címeA nyújtani tervezett támogatás összege (b)Támogatás jellegeTechnológia-transzfer/ Kapacitás-építés (c)További információk (d)
Globális/ Régió/ OrszágMérséklés/ Alkalmazkodás/ HorizontálisT/ K/ Mindkettő/ N. A.

Megjegyzések:

(a) A tagállamnak tetszőleges bontásban tájékoztatást kell adnia a kedvezményezett országról/régióról.

(b) Ha lehetséges, a tagállamnak meg kell adnia a nyújtani tervezett támogatás összegét hazai pénznemben (ajánlott az előirányzatonkénti névértéket megadni).

(c) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(d) Itt kell megadnia a további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást, a projekt leírását vagy a Párizsi Megállapodás 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendelkezésre álló információkat.

1. űrlap: A nyújtani tervezett támogatásokról rendelkezésre álló információk tevékenység/program/projekt szerinti bontásban - Akkor kell kitölteni, ha a tagállam nem tudja kitölteni az 1. táblázatot

Tevékenység/program/projekt címe

1. Év

2. Kedvezményezett (a)

3. A nyújtani tervezett támogatás összege (b)

4. A támogatás jellege

5. Technológiatranszfer/kapacitásépítés (c)

6. További információ (d)

Megjegyzések:

(a) A tagállamnak tetszőleges bontásban tájékoztatást kell adnia a kedvezményezett országról/régióról.

(b) Ha lehetséges, a tagállamnak meg kell adnia a nyújtani tervezett támogatás összegét hazai pénznemben (ajánlott az előirányzatonkénti névértéket megadni).

(c) A tagállamok a következő lehetőségeket adhatják meg: "T", ha a tevékenység a technológiafejlesztési és -transzferrel kapcsolatos célkitűzésekhez járul hozzá, "K", ha a tevékenység a kapacitásépítési célkitűzésekhez járul hozzá, "Mindkettő", ha a tevékenység horizontális, és "N. A.", ha nem alkalmazandó.

(d) Itt kell megadnia a további információkat, például a vonatkozó programdokumentációra mutató hivatkozást, a projekt leírását vagy a Párizsi Megállapodás 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban rendelkezésre álló információkat.

VI. MELLÉKLET

Jelentéstétel az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó, megközelítőleges adatokat tartalmazó jegyzékekről a 7. cikk szerint

Tagállam:
A jelentés „t–1” tárgyéve:
A jelentéstétel „t” éve:

AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚGÁZ-FORRÁSOK ÉSCO2 (1)CH4N2OHFC-kPFC-kSF6HFC-k és PFC-k nem meghatározott keverékeNF3ÖsszesenETSErőfeszítés-megosztás (3)
-NYELŐK KATEGÓRIÁICO2-egyenérték (kt)CO2-egyenérték (kt)
Összes (nettó kibocsátás) (1)
1. Energia
A. Tüzelőanyag-égetés (ágazati megközelítés)
1. Energiaipar
2. Feldolgozóipar és építőipar
3. Közlekedés
4. Egyéb ágazatok
5. Egyéb
B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások
1. Szilárd tüzelőanyagok
2. Kőolaj és földgáz
C. CO2-szállítás és -tárolás
2. Ipari eljárások és termékfelhasználás
A. Ásványipar
B. Vegyipar
C. Fémipar
D. Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek
E. Elektronikai ipar
F. Termékfelhasználás ózonkárosító anyagok helyettesítésére
G. Egyéb termékgyártás és -felhasználás
H. Egyéb
3. Mezőgazdaság
A. Emésztőrendszeri fermentáció
B. Trágyagazdálkodás
C. Rizstermesztés
D. Mezőgazdasági talajok
E. Füves területek előírt felégetése
F. Mezőgazdasági maradványok tarlóégetése
G. Meszezés
H. Karbamid alkalmazása
I. Egyéb széntartalmú trágyák
J. Egyéb
4. Földhasználat, földhasználat-változtatás és erdőgazdálkodás (1)
A. Erdőterület
B. Szántóterület
C. Gyepterület
D. Vizes élőhelyek
E. Beépített területek
F. Egyéb földterület
G. Faipari termékek
H. Egyéb
5. Hulladék
A. Szilárd hulladék ártalmatlanítása
B. Szilárd hulladék biológiai kezelése
C. Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés
D. Szennyvízkezelés és -kibocsátás
E. Egyéb
6. Egyéb (az 1.A. összegzésben meghatározottak szerint)
Tájékoztató adatok:
A nemzetközi útvonalakon felhasznált üzemanyag
Légi közlekedés
Hajózás
Biomasszából származó CO2-kibocsátás
CO2-leválasztás
Közvetett CO2-kibocsátás (2)
Összkibocsátás CO2-egyenértékben földhasználat, földhasználat-változtatás és erdőgazdálkodás nélkül
Összkibocsátás CO2-egyenértékben földhasználattal, földhasználat-változtatással és erdőgazdálkodással együtt
Összkibocsátás CO2-egyenértékben a közvetett CO2-kibocsátással együtt, földhasználat, földhasználat-változtatás és erdőgazdálkodás nélkül
Összkibocsátás CO2-egyenértékben a közvetett CO2-kibocsátással és földhasználattal, földhasználat-változtatással és erdőgazdálkodással együtt

Megjegyzések:

(1) A földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodásból származó szén-dioxid (CO2) esetében a nettó kibocsátást/elnyelést kell jelenteni. A jelentésben az elnyelt mennyiség előjelének mindig negatívnak (-), a kibocsátott mennyiség előjelének pedig mindig pozitívnak (+) kell lennie.

(2) A közvetett CO2-kibocsátást jelentő tagállamoknak a nemzeti összértékeket a közvetett CO2-kibocsátással és anélkül is meg kell adniuk.

(3) Az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások.

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az x–2. évhez (jegyzék) viszonyított x–1. évi (megközelítő érték) növekedését vagy csökkenését kiváltó fő tényezők rövid leírása. Amennyiben ez az információ nyilvánosan hozzáférhető, adja meg a vonatkozó weboldalra mutató hiperhivatkozást.
Megadhatók továbbá a LULUCF-ágazatra vonatkozó becslésekhez kapcsolódó bizonytalanságokra vonatkozó információk is.

VII. MELLÉKLET

Az üvegházhatású gázok jegyzékeire vonatkozó jelentéstétel áttekintése a 8. cikk (2) bekezdése szerint (1), (2)

E rendelet [vonatkozó cikke]A nemzeti jegyzékről szóló jelentésben megadandó információk (jelölje be a megfelelőt)A nemzeti jegyzékről szóló jelentés egy külön mellékletében megadandó információk (jelölje be a megfelelőt)Hivatkozás a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vagy egy külön mellékletének fejezetére (adja meg)
9. cikk: Jelentéstétel az újraszámolásokrólKötelezőNem alkalmazandóA nemzeti jegyzékről szóló jelentés újraszámolásról és javításokról szóló fejezete
10. cikk: Jelentéstétel a VIII. melléklet 1. táblázatában szereplő ajánlások végrehajtásárólKötelezőKötelezőA nemzeti jegyzékről szóló jelentés újraszámolásról és javításokról szóló fejezete
10. cikk: Jelentéstétel a VIII. melléklet 2. táblázatában szereplő ajánlások végrehajtásárólNem alkalmazandóKötelező
A 12. cikk (1) bekezdése: Jelentéstétel a bizonytalanságrólNem alkalmazandóKötelező
A 12. cikk (2) bekezdése: Jelentéstétel a teljességrőlKötelezőNem alkalmazandóAz egységes jelentéstételi táblázat megfelelő táblázatában és a nemzeti jegyzékről szóló jelentés megfelelő fejezeteiben
14. cikk (1) bekezdése: Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról (a XII. melléklet adatai)Nem alkalmazandóKötelező
14. cikk (2) bekezdése: Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról (szöveges információk)LehetségesLehetségesHa a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szerepel: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó szakaszaiban
15. cikk: Jelentéstétel a légszennyező anyagok tekintetében bejelentett adatok összhangjárólLehetségesLehetségesHa a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szerepel: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés minőségbiztosításról, minőség-ellenőrzésről és hitelesítési tervről szóló fejezete
16. cikk: Jelentéstétel a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatban bejelentett adatok összhangjárólLehetségesLehetségesHa a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szerepel: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó szakaszaiban
17. cikk: Jelentéstétel az energiastatisztikákkal való összhangrólLehetségesLehetségesHa a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szerepel: a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó szakaszaiban
18. cikk: Jelentéstétel a nemzeti nyilvántartási rendszerek vagy kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek leírásában bekövetkező változásokrólKötelezőNem alkalmazandóA nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó fejezeteiben

Megjegyzések:

(1) A január 15-ig benyújtandó információkat a nemzeti jegyzékről szóló jelentés fejezeteinek vagy a megfelelő külön mellékletek tervezeteként kell benyújtani.

(2) A "Lehetséges" bejegyzés azt jelenti, hogy a tagállam dönti el, hogy az információt a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben vagy a nemzeti jegyzékről szóló jelentés egy külön mellékletében jelenti-e.

VIII. MELLÉKLET

Jelentéstétel az ajánlások végrehajtásáról a 10. cikk szerint

1. táblázat: A legutoljára közzétett UNFCCC felülvizsgálati jelentésben felsorolt ajánlások végrehajtásának állapotára - többek között az ajánlások végre nem hajtásának okaira - vonatkozó jelentéstétel formátuma

A jegyzék legutóbbi UNFCCC-felülvizsgálatának éve
EJT-kategória/-témaA felülvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlásFelülvizsgálati jelentés/pontTagállami válasz/a végrehajtás állapotaA végre nem hajtás okaA nemzeti jegyzékről szóló jelentés fejezete/pontja

2. táblázat: A 749/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 35. cikkének (2) bekezdése vagy az e rendelet 32. cikke szerinti legutóbbi felülvizsgálati jelentésben felsorolt egyes ajánlások, technikai kiigazítások vagy felülvizsgált becslések végrehajtásának állapotára vonatkozó információk jelentéstételi formátuma

A jegyzék legutóbbi uniós belső felülvizsgálatának éve
EJT-kategória/-témaA felülvizsgálati jelentésben megfogalmazott ajánlás, technikai korrekció vagy felülvizsgált becslésFelülvizsgálati jelentés/pontTagállami válasz/a végrehajtás állapotaA nemzeti jegyzékről szóló jelentés fejezete/pontja

IX. MELLÉKLET

Jelentéstétel a jegyzékkészítési módszerekről, a kibocsátási tényezőkről és az uniós kulcskategóriák kapcsolódó módszertani leírásairól a 11. cikk szerint

1. rész2. rész3. rész4. rész
ABCDEFGHIJKLMNO
A Bizottság által rendelkezésre bocsátandó információkA tagállamok által jelentendő információk
Az uniós kulcskategóriák meghatározásaAz uniós kulcskategóriákkal kapcsolatos információk
A benyújtást megelőző év október 31-éig, illetve a jelenlegi jegyzék benyújtási évének február 28-áigA „B” oszlopban meghatározott uniós kulcskategóriák esetében január 15-ig és március 15-igAz „A” oszlopban meghatározott uniós kulcskategóriák esetében január 15-ig és március 15-ig
Az uniós kulcskategóriák jegyzéke (a)Pipával jelölje meg azokat a kulcskategóriákat, amelyek esetében a módszerekre és a kibocsátási tényezőkre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre, vagy a tagállam nem jelenti azokat az egységes jelentéstételi táblázatban.Pipával jelölje meg az üvegházhatású gázok korábbi uniós jegyzékéhez képest új uniós kulcskategóriákat.A tagállam legutóbbi jegyzékében használt módszerek (b)A tagállam legutóbbi jegyzékében használt kibocsátási tényezők (b)A tagállam összefoglaló módszertani leírásai a legutóbbi jegyzékben (c)A végleges nemzeti végrehajtási jelentésben szereplő leírás hivatkozása (pont száma) (c), (g)Pipával jelölje meg az üvegházhatású gázok legutóbbi uniós jegyzékéhez képest új uniós kulcskategóriákat (d).A tagállam legutóbbi jegyzékében használt módszerek (b)A tagállam legutóbbi jegyzékében használt kibocsátási tényezők (b)Pipával jelezze, ha a legutóbbi jegyzékben használt módszerek („I” oszlop) eltérnek a korábbi jegyzékben használt módszerektől („D” oszlop).Pipával jelezze, ha a legutóbbi jegyzékben használt kibocsátási tényezők („J” oszlop) eltérnek a korábbi jegyzékben használt kibocsátási tényezőktől („E” oszlop).A legutóbbi jegyzékben szereplő összefoglaló módszertani leírásokPipával jelezze, ha a korábbi jegyzékhez („F” oszlop) képest nagymértékű változások történtek a módszertani leírásokban („M” oszlop).A végleges nemzeti jegyzékről szóló jelentésben szereplő leírás hivatkozása (pont száma) (g)

Megjegyzések:

(a) Az uniós kulcskategóriák elemzésében használt kategóriákat a Bizottság határozza meg a kategória kódja, a kategória címe, az értékelt üvegházhatású gáz és adott esetben a tüzelőanyag-típus megadásával. Például: 1.A.1.a., Közcélú villamosenergia- és hőtermelés, gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok, CO2.

(b) Az "Alkalmazott módszer" és a "Kibocsátási tényező" rövidítései az egységes jelentéstételi táblázatok módszerekre és kibocsátási tényezőkre vonatkozó összefoglaló lapján.

(c) Az előző évi leírásra vonatkozó információkat első alkalommal 2023. október 31-ig kell feltüntetni.

(d) A "H" oszlopot a Bizottság tölti ki.

(e) Az "F" oszlopban szereplő információkat első alkalommal a Bizottság adja meg 2023. október 31-ig.

(f) Az "I", "J", "K" és "L" oszlopban jelentett információkkal kapcsolatos esetleges változásokat csak a "B" oszlopban meghatározott kulcskategóriák tekintetében kell jelenteni.

(g) "Végleges nemzeti jegyzékről szóló jelentés": az EU-nak benyújtott legfrissebb rendelkezésre álló teljes nemzeti jegyzékről szóló jelentés.

X. MELLÉKLET

Jelentéstétel a bizonytalanságról és a teljességről a 12. cikk szerint

ABCDEFGHIJKLM
IPCC-kategóriaGázBázisévi kibocsátások és elnyelésekX. évi kibocsátások és elnyelésekA tevékenységi adatok bizonytalanságaA kibocsátási tényező/becslési paraméter bizonytalanságaKombinált bizonytalanságHozzájárulás az eltéréshez kategóriánként az X. évbenAz A. típus érzékenységeA B. típus érzékenységeA nemzeti kibocsátási tendenciának a kibocsátási tényező/becslési paraméter bizonytalansága miatti bizonytalanságaA nemzeti kibocsátási tendenciának a tevékenységi adatok bizonytalansága miatti bizonytalanságaA nemzeti összkibocsátási tendencia bizonytalansága
Bemeneti adatokBemeneti adatokBemeneti adatok
A. megjegyzés
Bemeneti adatok
A. megjegyzés
B. megjegyzésI * F
C. megjegyzés
D. megjegyzésK2 + L2
Gg CO2-egyenértékGg CO2-egyenérték%%%%%%%%
Pl. 1.A.1. 1. energiaipari tüzelőanyagCO2
Pl. 1.A.1. 2. energiaipari tüzelőanyagCO2
Stb.
ÖsszesenΣ CΣ DΣ HΣ M
Bizonytalanság százalékos aránya a teljes jegyzék tekintetében:Tendencia bizonytalansága:
Forrás: 2006-os IPCC-iránymutatások, 1. rész, 3.2. táblázat: 1. megközelítés, bizonytalansági számítások

XI. MELLÉKLET

Jelentéstétel a mutatókról a 13. cikk szerint

SzámAz Eurostat energiahatékonysági mutatói szerinti nómenklatúraMutatóSzámláló/nevező (1), (4)Útmutató/meghatározások (2), (3)X–2. év
1ÁTALAKÍTÁS B0A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJA nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek CO2-kibocsátásai, ktA nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények CO2-kibocsátása a bruttó villamosenergia-termeléshez és hőfejlesztéshez szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből. A csak hőtermelő erőművek kibocsátásai itt nem szerepelnek.
A nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJA nyilvános társaságként működő és saját felhasználásra termelő hőerőművek és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények által előállított és bármely harmadik félnek értékesített bruttó villamos energia és hő (CHP) mennyisége. A csak hőtermelő erőművek teljesítménye itt nem szerepel. A nyilvános társaságként működő hőerőművek, elsődleges tevékenységként, villamos energiát (és hőt) állítanak elő harmadik fél felé történő értékesítésre. Az említett hőerőművek lehetnek magántulajdonban vagy köztulajdonban. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő villamos energiát (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatása céljából. A bruttó villamosenergia-termelés mérése a fő transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok villamosenergia-fogyasztása is beleértendő (forrás: energiamérleg).
2ÁTALAKÍTÁS E0A saját felhasználásra termelő erőművek fajlagos CO2-kibocsátásai, t/TJA saját felhasználásra termelő erőművek CO2-kibocsátásai, ktA saját felhasználásra termelő hőerőművek és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények CO2-kibocsátása a bruttó villamosenergia- és hőelőállításhoz szükséges összes fosszilis energiahordozó elégetéséből.
A saját felhasználásra termelő hőerőművek összes termék-előállítása, PJA saját felhasználásra termelő hőerőművek és kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények által előállított és bármely harmadik félnek értékesített bruttó villamos energia és hő (CHP) mennyisége. A saját felhasználásra termelő hőerőművek, teljes egészében vagy részben, saját felhasználásra állítanak elő villamos energiát (és hőt) elsődleges tevékenységük támogatása céljából. A bruttó villamosenergia-termelés mérése a fő transzformátorok kivezetéseinél történik, tehát a létesítménytartozékok és transzformátorok villamosenergia-fogyasztása is beleértendő (forrás: energiamérleg).
3IPAR A1.1A vas- és acélipar teljes CO2-intenzitása, t/millió EURA vas- és acélipar CO2-összkibocsátása, ktA fosszilis tüzelőanyagoknak a vas- és acélelőállítás során történő égetéséből – beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljára végzett égetést is – (IPCC-forráskategória: 1A2a), a vas és acélgyártás folyamatából (IPCC-forráskategória: 2C1) és a vasötvözetek előállításának folyamatából (IPCC-forráskategória: 2C2) származó CO2-kibocsátások.
A vas- és acélipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd EURA vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (NACE 27.1), a csőgyártás (NACE 27.2), az egyéb elsődleges vas- és acélmegmunkálás (NACE (27.3), a vasöntés (NACE 27.51) és az acélöntés (NACE 27.52) bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva. (forrás: nemzeti számlák)
4IPAR A1.2A vegyipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EURA vegyipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, ktA fosszilis tüzelőanyagoknak a vegyi anyagok és vegyipari termékek gyártása során történő égetéséből – beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljából történő égetést is – (IPCC-forráskategória: 1A2c) származó CO2-kibocsátások.
A vegyipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd EURA vegyi anyagok és vegyipari termékek gyártásának bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva (NACE 24) (forrás: nemzeti számlák)
5IPAR A1.3Az üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EURAz üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, ktA fosszilis tüzelőanyagoknak a nemfém ásványi termékek gyártása (NACE 26) során történő égetéséből – beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljából történő égetést is – származó CO2-kibocsátások.
Az üveg-, kerámia- és építőanyag-ipar bruttó hozzáadott értéke, milliárd EURA nemfém ásványi termékek gyártásának (NACE 26) bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva (forrás: nemzeti számlák)
6IPAR A1.4Az élelmiszeripar, italágazat és dohányipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EURAz élelmiszeripar, italágazat és dohányipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátása, ktA fosszilis tüzelőanyagoknak az élelmiszer- és italgyártás, valamint a dohánytermékgyártás során történő égetéséből – beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljából történő égetést is – (IPCC-forráskategória: 1A2e) származó CO2-kibocsátások.
Az élelmiszeripar, italágazat és dohányipar bruttó hozzáadott értéke, millió EURAz élelmiszer- és italgyártás (NACE 15) és a dohánytermékgyártás(NACE 16) bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva (forrás: nemzeti számlák)
7IPAR A1.5A papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-intenzitása, t/millió EURA papír- és nyomdaipar energiával kapcsolatos CO2-kibocsátásai, ktA fosszilis tüzelőanyagoknak a papíripari rostanyag, papír és papírtermékek gyártása, valamint a kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység során történő égetéséből – beleértve a villamosenergia- és hőtermelés céljából történő égetést is –(IPCC-forráskategória: 1A2d) származó CO2-kibocsátások.
A papír- és nyomdaipar bruttó hozzáadott értéke, millió EURA papíripari rostanyag, papír és papírtermékek gyártásának (NACE 21), valamint a kiadói, nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység (NACE 22) bruttó hozzáadott értéke a 2016. évi állandó árakon számolva (forrás: nemzeti számlák)
8HÁZTARTÁSOK A0A háztartások helyiségfűtésből származó fajlagos CO2-kibocsátásai, kg/m2A háztartások helyiségfűtésből származó CO2-kibocsátásai, ktA háztartások fosszilis tüzelőanyaggal való helyiségfűtéséből származó CO2-kibocsátások.
Az állandó lakásként használt lakások alapterülete, millió m2Az állandó lakásként használt lakások teljes alapterülete
9SZOLGÁLTATÁSOK B0A kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó fajlagos CO2-kibocsátásai, kg/m2A kereskedelmi és intézményi ágazat helyiségfűtésből származó CO2-kibocsátásai, ktA fosszilis tüzelőanyagoknak a kereskedelmi és intézményi épületek helyiségfűtése céljából történő égetéséből származó CO2-kibocsátások az állami és magánszektorban.
A szolgáltatásnyújtásra szolgáló épületek alapterülete, millió m2A szolgáltatásnyújtásra (NACE 41, 50, 51, 52, 55, 63, 64, 65, 66, 67, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 80, 85, 90, 91, 92, 93, 99) szolgáló épületek teljes alapterülete
10KÖZLEKEDÉS B0A személygépkocsik dízelüzemanyaggal kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/kmA dízelüzemű személygépkocsik CO2-kibocsátásai, ktAz összes személygépkocsival végzett közlekedési tevékenység során elégetett dízelüzemanyagból származó CO2-kibocsátás (IPCC-forráskategória: 1A3bi, csak dízel)
A dízelüzemű személygépkocsik által megtett kilométerek, milliárd kmA közúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes dízelüzemű személygépkocsi által megtett járműkilométer (forrás: közlekedési statisztika).
11KÖZLEKEDÉS B0A személygépkocsik benzinnel kapcsolatos fajlagos CO2-kibocsátásai, g/kmA benzinüzemű személygépkocsik CO2-kibocsátásai, ktAz összes személygépkocsival végzett közlekedési tevékenység során elégetett benzinből származó CO2-kibocsátás (IPCC-forráskategória: 1A3bi, csak benzin)
A benzinüzemű személygépkocsik által megtett kilométerek, milliárd kmA közúti közlekedésben való részvételre engedélyezett összes benzinüzemű személygépkocsi által megtett járműkilométer (forrás: közlekedési statisztika).

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak jelenteniük kell a számlálót és a nevezőt, amennyiben azok nem szerepelnek az egységes jelentéstételi táblázatban.

(2) A tagállamoknak követniük kell ezt az útmutatót. A tagállamoknak egyértelműen jelezniük kell, ha nem áll módjukban maradéktalanul követni azt, vagy ha a számláló és a nevező nincs teljesen összhangban.

(3) Az IPCC-forráskategóriákra való hivatkozások az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokra utalnak.

(4) Az egymilliárd ezermillióként értendő.

XII. MELLÉKLET

Jelentéstétel a bejelentett kibocsátási adatok és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer adatai közötti összhangról a 14. cikk szerint

A létesítmények és az üzemeltetők által a 2003/87/EK irányelv alapján bejelentett hitelesített kibocsátások besorolása az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékének forráskategóriáiba
Tagállam:
Jelentés tárgyéve:
Az adatok alapja: a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó hitelesített kibocsátások és a hitelesített ÜHG-kibocsátások az X–2. évre vonatkozóan jelentett jegyzék szerint

Összkibocsátás (CO2-egyenérték)
A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátás
[kt CO2-egyenérték] (3)
A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátás
[kt CO2-egyenérték] (3)(5)
%-os arány
(hitelesített kibocsátás/jelentett kibocsátás) (3)
Megjegyzés (2)
Üvegházhatásúgáz-kibocsátás (az ÜHG-jegyzék esetében: az összes ÜHG-kibocsátás, beleértve az esetlegesen jelentett közvetett CO2-kibocsátást, a LULUCF-ágazat nélkül és a belföldi légi közlekedésből származó kibocsátások kizárásával; a 2003/87/EK irányelv esetében: a 2003/87/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó ÜHG-kibocsátás)
CO2-kibocsátás (az ÜHG-jegyzék esetében: az összes CO2-kibocsátás, beleértve az esetlegesen jelentett közvetett CO2-kibocsátást, a LULUCF-ágazat nélkül és a belföldi légi közlekedésből származó CO2-kibocsátások kizárásával; a 2003/87/EK irányelv esetében: a 2003/87/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó CO2-kibocsátás)

Kategória (1)CO2-kibocsátás
A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátás
[kt] (3)
A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátás [kt] (3)(5)%-os arány
(hitelesített kibocsátás/jelentett kibocsátás) (3)
Megjegyzés (2)
1.A. Tüzelőanyag-égetési tevékenységek, összesen
1.A. Tüzelőanyag-égetési tevékenységek, helyhez kötött égetés
1.A.1. Energiaipar
1.A.1.a. Közcélú villamosenergia- és hőtermelés
1.A.1.b. Kőolaj-finomítás
1.A.1.c. Szilárd tüzelőanyagok gyártása és más energetikai iparágak
Vas és acél (az ÜHG-jegyzékben a kombinált 1.A.2.a. + 2.C.1. + 1.A.1.c EJT-kategóriák és egyéb olyan releváns EJT-kategóriák, amelyek magukban foglalnak vasból és acélból származó kibocsátásokat
(pl. 1A1a., 1B1.) (4) )
1.A.2. Feldolgozóipar és építőipar
1.A.2.a. Vas és acél
1.A.2.b. Nemvasfémek
1.A.2.c. Vegyi anyagok
1.A.2.d. Papíripari rostanyag és papír gyártása, nyomdaipar
1.A.2.e. Élelmiszer-feldolgozás, italok és dohánytermékek
1.A.2.f. Nemfém ásványok
1.A.2.g. Egyéb
1.A.3. Közlekedés
1.A.3.e. Egyéb szállítási módok (csővezetékek)
1.A.4. Egyéb ágazatok
1.A.4.a. Kereskedelem/intézmények
1.A.4.c. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás/halászat
1.B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátás
1.C. CO2-szállítás és -tárolás
1.C.1. CO2-szállítás
1.C.2. Besajtolás és tárolás
1.C.3. Egyéb
2.A. Ásványi termékek
2.A.1. Cementgyártás
2.A.2. Mészgyártás
2.A.3. Üveggyártás
2.A.4. Karbonátfelhasználással járó egyéb eljárások
2.B. Vegyipar
2.B.1. Ammóniagyártás
2.B.3. Adipinsavgyártás (CO2)
2.B.4. Kaprolaktám, glioxál és glioxilsav előállítása
2.B.5. Karbidgyártás
2.B.6. Titán-dioxid előállítása
2.B.7. Nyersszóda előállítása
2.B.8. Petrolkémiai termékek előállítása és koromgyártás
2.C. Fémgyártás
2.C.1. Vas- és acélgyártás
2.C.2. Vasötvözetek gyártása
2.C.3. Alumíniumgyártás
2.C.4. Magnézium előállítása
2.C.5. Ólomgyártás
2.C.6. Cinkgyártás
2.C.7. Egyéb fémgyártás

Kategória (1)N2O-kibocsátás
A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátás
[kt CO2-egyenérték] (3)
A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátás
[kt CO2-egyenérték] (3)(5)
%-os arány
(hitelesített kibocsátás/jelentett kibocsátás) (3)
Megjegyzés (2)
2.B.2. Salétromsav előállítása
2.B.3. Adipinsav előállítása
2.B.4. Kaprolaktám, glioxál és glioxilsav előállítása
Kategória (1)PFC-kibocsátás
A jegyzékben jelentett ÜHG-kibocsátás
[kt CO2-egyenérték] (3)
A 2003/87/EK irányelv szerinti hitelesített kibocsátás
[kt CO2-egyenérték] (3)(5)
%-os arány
(hitelesített kibocsátás/jelentett kibocsátás) (3)
Megjegyzés (2)
2.C.3. Alumíniumgyártás
Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve
Megjegyzések:
(1) A hitelesített kibocsátásoknak a jegyzék negyedik szintű, bontott kategóriáiba való besorolását akkor kell jelenteni, ha lehetséges a hitelesített kibocsátások ilyen besorolása, és történt az adott kategória szerinti kibocsátás. A jelentéshez az alábbi jelzések alkalmazandók:
NO = (not occurring) nincs kibocsátás; IE = (included elsewhere) máshol beszámítva; C = (confidential) bizalmas;
Negligible = elhanyagolható, azaz a megfelelő EJT-kategóriában kis mennyiségű hitelesített kibocsátás jelentkezhet, mely a kategóriához tartozó kibocsátások kevesebb mint 5 %-a.
(2) A „Megjegyzés” oszlopban röviden össze kell foglalni az elvégzett ellenőrzéseket, illetve a tagállam, ha kívánja, kiegészítő magyarázatot adhat a jelentett besorolásokhoz.
(3) A kt és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.
(4) A „Vas és acél” vonatkozású kombinált EJT-kategóriák alapján kell kitölteni, melyeket minden tagállam maga határoz meg; a megadott kombináció csak példaként szolgál.
(5) A 2003/87/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatálynak megfelelően az említett irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek, kivéve a légi közlekedést, a „tengeri közlekedési” tevékenységeket és az említett mellékletben kizárólag az irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában felsorolt tevékenységeket. A 2003/87/EK irányelv értelmében a biomassza helyhez kötött létesítményekben történő felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátást e melléklet alkalmazásában nullának kell tekinteni.

XIII. MELLÉKLET

Jelentéstétel a légszennyező anyagok tekintetében bejelentett adatok összhangjáról a 15. cikk szerint

KIBOCSÁTÁSKATEGÓRIÁKAz üvegházhatású gázok jegyzékében jelentett X szennyező anyag kibocsátásai (kt) (3)Az (EU) 2016/2284 irányelv (NEC-irányelv) alapján jelentett X szennyező anyag kibocsátásai, X jelentésváltozat (kt) (3)Abszolút eltérés kt-ban (1) (3)Relatív eltérés %-ban (2) (3)Az eltérések magyarázata
Nemzeti összérték (a LULUCF-ágazat nélkül)
1. Energia
A. Tüzelőanyag-égetés (ágazati megközelítés)
1. Energiaipar
2. Feldolgozóipar és építőipar
3. Közlekedés
4. Egyéb ágazatok
5. Egyéb
B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások
1. Szilárd tüzelőanyagok
2. Kőolaj- és földgáz, valamint energiatermelésből származó egyéb kibocsátások
2. Ipari eljárások és termékfelhasználás
A. Ásványipar
B. Vegyipar
C. Fémipar
D. Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek
G. Egyéb termékgyártás és -felhasználás
H. Egyéb
3. Mezőgazdaság
B. Trágyagazdálkodás
D. Mezőgazdasági talajok
F. Mezőgazdasági maradványok tarlóégetése
J. Egyéb
5. Hulladék
A. Szilárd hulladék ártalmatlanítása
B. Szilárd hulladék biológiai kezelése
C. Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés
D. Szennyvízkezelés és -kibocsátás
E. Egyéb
6. Egyéb

Megjegyzések:

(1) Az üvegházhatású gázok jegyzékében jelentett kibocsátások mínusz a NEC-jegyzékben jelentett kibocsátások.

(2) Eltérés kt-ban, elosztva az üvegházhatású gázok jegyzékében jelentett kibocsátásokkal.

(3) A kt és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

XIV. MELLÉKLET

Jelentéstétel az energiastatisztikákkal való összhangról a 17. cikk (2) bekezdése szerint

TÜZELŐANYAG-TÍPUSOKAz ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztás
(TJ) (3)
Az 1099/2008/EK rendelet szerint jelentett adatokon alapuló látható fogyasztás
(TJ) (3)
Abszolút eltérés (1)
(TJ) (3)
Relatív eltérés (2)
% (3)
Az eltérések magyarázata
Folyékony fosszilis tüzelőanyagokElsődleges tüzelőanyagokNyersolaj
Orimulsion
Cseppfolyósított földgáz
Másodlagos tüzelőanyagokBenzin
Sugárhajtómű-kerozin
Egyéb kerozin
Palaolaj
Gázolaj/dízelolaj
Fűtőolaj-maradvány
Cseppfolyósított szénhidrogéngáz (LPG)
Etán
Nafta
Bitumen
Kenőanyagok
Petrolkoksz
Finomítói nyersanyagok
Más olajok
Egyéb folyékony fosszilis tüzelőanyagok
Folyékony fosszilis tüzelőanyagok összesen
Szilárd fosszilis tüzelőanyagokElsődleges tüzelőanyagokAntracit
Kokszszén
Egyéb bitumenes kőszén
Szubbitumenes szén
Lignit
Olajpala és kátrányhomok
Másodlagos tüzelőanyagokBarnaszén- és kőszénbrikett
Kokszolókemence- és gázkoksz
Kőszénkátrány
Egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagok
Szilárd fosszilis tüzelőanyagok összesen
Gáz-halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagokFöldgáz (száraz)
Egyéb gáz-halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagok
Gáz-halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagok összesen
Hulladék (a biomasszától eltérő anyagok hányada)
Egyéb fosszilis tüzelőanyagok
Tőzeg
Összesen

Megjegyzések:

(1) Az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztás mínusz az 1099/2008/EK rendelet alapján jelentett adatok szerinti látható fogyasztás.

(2) Abszolút eltérés, elosztva az ÜHG-jegyzékben jelentett látható fogyasztással.

(3) A TJ és %-os értékeket egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

XV. MELLÉKLET

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokról a 19. cikk szerint (1)

AX–2X–3 (2)X–4 (3)X–5 (4)X–6 (5)
BÜvegházhatásúgáz-kibocsátáskt CO2-egyenértékkt CO2-egyenértékkt CO2-egyenértékkt CO2-egyenértékkt CO2-egyenérték
CÜHG-összkibocsátás a LULUCF-ágazat nélkül (6)
CaA biomassza égetéséből származó, leválasztott és hosszú távú tárolásra került szén-dioxidhoz kapcsolódó negatív kibocsátások, valamint az ipari alkalmazásokból származó, leválasztott és hosszú távú tárolásra került biogén szén-dioxid.
DA 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó hitelesített összkibocsátás (7)
EA polgári légiközlekedésből (1.A.3.a.) származó CO2-kibocsátás
FA közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó összkibocsátás (= C–Ca–D–E)
GAz (EU) 2018/842 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusokban meghatározott éves kibocsátási jogosultság
HAz éves kibocsátási jogosultság és a közös kötelezettségvállalási rendelet hatálya alá tartozó összkibocsátás különbsége (= G–F)
Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve
Megjegyzések:
(1) A jelentéstétel 2027-ben és 2032-ben kötelező; a jelentéstétel 2023-ban, 2024-ben, 2025-ben, 2026-ban, 2028-ban, 2029-ben, 2030-ban és 2031-ben választható.
(2) Az X–3. évi kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel 2023-ban és 2028-ban nem alkalmazandó.
(3) Az X–4. évi kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel 2023-ban, 2024-ben, 2028-ban és 2029-ben nem alkalmazandó.
(4) Az X–5. évi kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel 2023-ban, 2024-ben, 2025-ben, 2028-ban, 2029-ben és 2030-ban nem alkalmazandó.
(5) Az X–6. évi kibocsátásokra vonatkozó jelentéstétel 2023-ban, 2024-ben, 2025-ben, 2026-ban, 2028-ban, 2029-ben, 2030-ban és 2031-ben nem alkalmazandó.
(6) Teljes ÜHG-kibocsátás az Unió földrajzi területén a közvetett CO2-kibocsátásokkal együtt – amennyiben a tagállam jelent ilyet –, mely összhangban van az EJT megfelelő összefoglaló táblázatában az azonos évre jelentett, a LULUCF-ágazatból származó kibocsátást nem tartalmazó ÜHG-összkibocsátással.
(7) A 2003/87/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdésében meghatározott hatálynak megfelelően, a szóban forgó irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységek, kivéve a légi közlekedést, a „tengeri közlekedési” tevékenységeket és az említett mellékletben kizárólag az irányelv 14. és 15. cikkének alkalmazásában felsorolt tevékenységeket. A 2003/87/EK irányelv értelmében a biomassza helyhez kötött létesítményekben történő felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátást e melléklet alkalmazásában nullának kell tekinteni. Az itt jelentett adatoknak összhangban kell lenniük a 2003/87/EK irányelv 20. cikkében említett uniós ügyleti jegyzőkönyvben a jegyzékről szóló előzetes jelentések esetében január 8-án 18:30-ig, a jegyzékről szóló végleges jelentések esetében pedig március 8-án 18:30-ig elszámolt hitelesített kibocsátásadatokkal.

XVI. MELLÉKLET

Jelentéstétel az (EU) 2018/841 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 20. cikk szerint

Az X–1. évben megvalósult átadásokra vonatkozó információk (1)
1. rész: Az X–1. évben megvalósult átadások áttekintése
Átadások száma
A jelentéstevő tagállam által az X–1. évben értékesített teljes mennyiség (t CO2-egyenérték)
A jelentéstevő tagállam által az X–1. évben átvett teljes mennyiség (t CO2-egyenérték)
2. rész: A konkrét átadásokra vonatkozó információk
1. átadás (2)
Átadott mennyiség (t CO2-egyenérték)
Érintett elszámolási időszak (3)
Átadó tagállam
Átvevő tagállam
Tonna CO2-egyenértékenkénti ár
Az átadási megállapodás időpontja
A várható ügylet végrehajtásának éve a jegyzékben
Egyéb információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Kivételesen a 2023-ban, az első jelentéstételi évben, történő jelentéstételnek ki kell terjednie az (EU) 2018/841 rendelet alapján 2022 előtt végrehajtott összes átadásra is.

(2) Megegyezik az átadások X-1. évre vonatkozóan feltüntetett számával.

(3) Válassza ki a 2021-2025-ös vagy a 2026-2030-as elszámolási időszakot.

XVII. MELLÉKLET

Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 21. cikk szerint

1. táblázat: Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 21. cikk (1) bekezdése szerint

Az X–1. évben megvalósult átadásokra vonatkozó információk (1)
1. rész: Az X–1. évben megvalósult átadások áttekintése
Átadások száma
A jelentéstevő tagállam által az X–1. évben értékesített éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) teljes mennyisége
A jelentéstevő tagállam által az X–1. évben vásárolt éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) teljes mennyisége
2. rész: A konkrét átadásokra vonatkozó információk
1. átadás (2)
Az éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) mennyisége
Az átadott ÉKJE-k forráséve (3), (4)
Átadó tagállam
Átvevő tagállam
ÉKJE-nkénti ár
Az átadási megállapodás időpontja
A várható ügylet végrehajtásának éve a jegyzékben
Egyéb információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A megvalósult átadás az éves kibocsátásjogosultsági egységek kettő vagy több tagállam közötti átadásáról megkötött megállapodást jelenti.

Kivételesen a 2023-ban, az első jelentéstételi évben, történő jelentéstételnek ki kell terjednie az (EU) 2018/842 rendelet alapján 2022 előtt végrehajtott összes átadásra is.

(2) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát minden olyan, az X-1. évben megvalósult átadásra vonatkozóan, amelyet korábban nem jelentettek a 26. cikk (3) bekezdésének megfelelően.

(3) Az az év, amikor az átadó tagállam megfelelési számlájának terhelésére sor kerül.

(4) A forrásévet csak az átadó tagállam jelentésében kell feltüntetni. A megvalósult átadásokat jelentő átvevő tagállamoknak nem kell feltüntetniük a forrásévet.

2. táblázat: Jelentéstétel az (EU) 2018/842 rendeletnek megfelelően megvalósult átadásokkal kapcsolatos összefoglaló információkról a 21. cikk (2) bekezdésének megfelelően ( *1 )

Az X. év január 1-je óta, illetve a 21. cikk (2) bekezdése szerint benyújtott előző havi jelentés óta megvalósult átadásokkal kapcsolatos információk
1. rész: A jelentés által lefedett időszakban megvalósult átadások áttekintése
Átadások száma
2. rész: A jelentés által lefedett időszakban megvalósult konkrét átadásokkal kapcsolatos információk
1. átadás (1)
Az éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) mennyisége
Az átadott ÉKJE-k forráséve (2), (3)
Átadó tagállam
Átvevő tagállam
Az átadási megállapodás időpontja
A várható ügylet végrehajtásának éve a jegyzékben
Egyéb információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát az X. év január 1-je óta, illetve az előző havi jelentés benyújtása óta megvalósult minden egyes átadásra vonatkozóan.

(2) Az az év, amikor az átadó tagállam megfelelési számlájának terhelésére sor kerül.

(3) A forrásévet csak az átadó tagállam jelentésében kell feltüntetni. A megvalósult átadásokat jelentő átvevő tagállamoknak nem kell feltüntetniük a forrásévet.

XVIII. MELLÉKLET

A rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információk bejelentése a 22. cikk szerint

1. táblázat: Az (EU) 2018/842 rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett rugalmassági mechanizmusok tervezett igénybevételére vonatkozó információk

1. rész: A más tagállamokkal bonyolítani tervezett átadások és átvételek áttekintése (1)
A más tagállamok részére tervezett átadások kategóriáinak száma a 2. részben meghatározottak szerint
A más tagállamoktól származó, tervezett átadások kategóriáinak száma a 3. részben meghatározottak szerint
A jelentéstevő tagállam által értékesíteni tervezett éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) teljes mennyisége
A jelentéstevő tagállam által beszerezni tervezett éves kibocsátásjogosultsági egységek (ÉKJE-k) teljes mennyisége
2. rész: A más tagállamok részére tervezett átadások konkrét kategóriáira vonatkozó információk
A tervezett átadások 1. kategóriája (2)
Az átadni tervezett ÉKJE-k forráséve (3)
Az átadás típusa (4)
Az ÉKJE-k átadni tervezett mennyisége
ÉKJE-nkénti várható minimális ár EUR-ban (nem kötelező megadni)
Egyéb releváns információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)
3. rész: A más tagállamoktól származó, tervezett átadások konkrét kategóriáira vonatkozó információk
A tervezett átadások 1. kategóriája (5)
Az ÉKJE-k beszerezni tervezett mennyisége
A beszerezni tervezett ÉKJE-k megfelelési éve (6)
ÉKJE-nkénti várható maximális ár EUR-ban (nem kötelező megadni)
Egyéb releváns információk (például kapcsolódó mérséklési projektek vagy programok)

Megjegyzések:

(1) A 2. és a 3. részben megadott konkrét átadási kategóriák összege.

(2) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát a más tagállamok részére tervezett átadások minden egyes kategóriájára vonatkozóan (pl. különböző típusok és forrásévek).

(3) Az az év, amikor az átadó tagállam megfelelési számlájának terhelésére sor kerül.

(4) A tagállamoknak itt különbséget kell tenniük az átadásoknak az 5. cikk (4) bekezdése és az 5. cikk (5) bekezdése szerinti két típusa között.

(5) Töltse ki a 3. rész egy-egy példányát a más tagállamoktól származó átadások minden egyes kategóriájára vonatkozóan (pl. különböző megfelelési évek).

(6) A jóváírás éve az átvevő tagállam kedvezményezett megfelelési számláján.

2. táblázat: Az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett rugalmassági mechanizmus tervezett felhasználására vonatkozó információk

1. rész: Összefoglaló információk a LULUCF-ágazattal kapcsolatos megfelelési átadásokról (1)
A LULUCF-ágazattal kapcsolatos tervezett megfelelési átadásoknak a 2. részben megadott információk szerinti száma
A LULUCF-ágazattal kapcsolatos megfelelési átadásokhoz felhasználni tervezett nettó elnyelések teljes mennyisége (t CO2-egyenérték)
2. rész: A LULUCF-ágazattal kapcsolatos tervezett konkrét megfelelési átadásokra vonatkozó információk
A LULUCF-ágazattal kapcsolatos 1. tervezett megfelelési átadás (2)
Megfelelési év (3)
A LULUCF-ágazattal kapcsolatos megfelelési átadásokhoz felhasználandó nettó elnyelések tervezett mennyisége (t CO2-egyenérték)
Egyéb lényeges információk

Megjegyzések:

(1) A LULUCF-ágazattal kapcsolatos tervezett konkrét megfelelési átadásoknak a 2. részben megadott információk szerinti összege.

(2) Töltse ki a 2. rész egy-egy példányát minden egyes, a LULUCF-ágazattal kapcsolatostervezett megfelelési átadásra vonatkozóan, pl. az elnyelés éve szerint differenciálva.

(3) A jóváírás éve a megfelelési számlán, az (EU) 2018/842 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően.

XIX. MELLÉKLET

Jelentéstétel az átadásokból származó bevételek felhasználásáról a 23. cikk szerint

1. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból eredő bevételeknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára való felhasználása az X-1. évben

Az X–1. évben kifizetett teljes összegEbből az X–1. évben kifizetett és az X–1. évet megelőző években előirányzottként bejelentett összegAz X–1. évben előirányzott, de ki nem fizetett teljes összegAz X–1. évben felhasznált pénzügyi egyenérték (2)
2Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek felhasználása az X–1. évben1 000 EUR1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1)1 000 EUR1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1)1 000 EUR1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1)1 000 EUR1 000 hazai pénznemben, adott esetben (1)Megjegyzések
Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ
3ABCDEF
4Az összes olyan bevétel összege, amely ÉKJE-átadásból származik, vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték, amelyet az X–1. évben az Unióban vagy harmadik országokban az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára fordítottakB5+B6 összegeC5+C6 összege
5Ebből az az összeg, amelyet az X–1. évben az Unióban használtak fel az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára (amennyiben rendelkezésre állnak az adatok az ilyen bontású jelentéstételhez)
6Ebből az az összeg, amelyet az X–1. évben harmadik országokban használtak fel az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára (amennyiben rendelkezésre állnak az adatok az ilyen bontású jelentéstételhez)

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(2) Ha a tagállam az 1. táblázatban feltüntette a pénzügyi egyenértéket, akkor a 2. és 3. táblázatban szereplő valamennyi értéknek szintén a pénzügyi egyenértéket kell jelölnie.

2. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételeknek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenértéknek) az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára való felhasználása az Unióban (1)

1A tagállam(ok), amely(ek)ben a bevételeket felhasználtákA cél, amelyre a bevételeket felhasználtákRövid leírásÖsszeg az X–1. évbenÁllapot (3)Felhasználás jellege (4)Pénzügyi eszköz (5)Végrehajtó szervMegjegyzések
2Válasszon ki egy vagy több tagállamotPl. program, tevékenység, fellépés vagy projekt megnevezéseAdott esetben hivatkozás a részletesebb információkat tartalmazó internetes forrásokra1 000 EUR1 000 Hazai pénznem (2)Előirányzott (felhasználni tervezett), de ki nem fizetett / KifizetettAdja meg a felhasználás jellegétAdja meg a pénzügyi eszköz típusátPl. illetékes minisztériumPl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ
3ABCDEFGHI
4Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
5Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
(A táblázat szükség esetén kiegészíthető további sorokkal.)
6Összes bevétel vagy azzal megegyező pénzügyi egyenértékA C oszlop összegeA D oszlop összege

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(2) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(3) A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb. A táblázatok kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

Általában az ÉKJE-átadásokból származó "előirányzott" bevételek azok, amelyek esetében a tagállam jogilag vállalta, hogy azokat éghajlat- és energiapolitikai célokra használja fel; ez a meghatározás azokra az esetekre is érvényes, amikor az érintett bevételt a tagállam a jelentéstétel idejéig még nem költötte el. Az ÉKJE-átadásokból származó "kifizetett" bevételek azok, amelyeket a jelentéstétel idején már elköltöttek. Egyes esetekben azonban az "előirányzat" olyan bevételeket jelenthet, amelyek vonatkozásában a felhasználás csak előzetes terv tárgyát képezi, a "kifizetés" alatt pedig azok az összegek értendők, amelyeket egy meghatározott célra egy állami ügynökséghez vagy egy regionális önkormányzathoz utaltak át.

(4) A kiválasztható felhasználási típusok:

- a kibocsátáscsökkentést és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó kutatási és fejlesztési, valamint demonstrációs projektek finanszírozása;

- az európai stratégiai energiatechnológiai terv és az európai technológiai platformok keretébe tartozó kezdeményezések finanszírozása;

- a megújuló energiaforrásból megvalósuló energiatermelés fejlesztése azon uniós vállalás teljesítésének elősegítésére, hogy 2030-ra 32 % legyen a megújuló forrásból származó energia felhasználásának részaránya

- a biztonságos és fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást előmozdító egyéb technológiák kifejlesztése;

- technológiák kifejlesztése azon uniós vállalás teljesítésének elősegítésére, hogy 2030-ig az energiahatékonyság 32,5 %-kal növekedjen; - erdőgazdálkodás révén történő szénmegkötés az Unióban;

- a CO2 környezeti szempontból biztonságos leválasztása és geológiai tárolása;

- az alacsony kibocsátású közlekedésre és tömegközlekedési eszközökre történő átállás ösztönzése,

- az energiahatékonysággal és a tiszta technológiákkal kapcsolatos kutatás-fejlesztés finanszírozása;

- az energiahatékonyság és a hőszigetelés javítására vagy a kis és közepes jövedelmű háztartások szociális aspektusainak kezelését célzó pénzügyi támogatások biztosítására irányuló intézkedések;

- a kibocsátáskereskedelmi rendszer irányításával kapcsolatos adminisztrációs költségek;

- az üvegházhatásúgáz-kibocsátás egyéb csökkentése;

- az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás;

- egyéb hazai felhasználás.

A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha egy adott felhasználás több típushoz is hozzárendelhető, akkor több típus is kiválasztható, ugyanakkor a feltüntetett összeg csak egyszer számolható el: ezért az összeg egyetlen adatmezőjéhez új sorokat kell illeszteni a felhasználási típusok feltüntetése céljából.

Több kategória is kiválasztható, amennyiben a jelentésben feltüntetett programhoz vagy projekthez több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik.

3. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételeknek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenértéknek) az éghajlatváltozás elleni küzdelem céljára való felhasználása harmadik országokban (1), (2)

1Az X–1. évben előirányzott összeg (2)Az X–1. évben kifizetett összeg (2)Megjegyzések
2Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek (vagy az azokkal megegyező pénzügyi egyenérték) nemzetközi célra való felhasználása1 000 EUR1 000 hazai pénznemben, adott esetben (3)1 000 EUR1 000 hazai pénznemben, adott esetben (3)Pl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ (4)
3ACDEFG
4A fejlődő országoktól különböző harmadik országok támogatására felhasznált teljes összeg
5A fejlődő országok támogatására felhasznált teljes összeg

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(2) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(3) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(4) A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a jelentésben szereplő összeg egyik részét előirányozták, másik részét kifizették egy adott program/projekt céljaira, ennek feltüntetésére két külön sort kell használni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb. A táblázatok kitöltése során egységes fogalmakat kell használni.

4. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték) felhasználása a fejlődő országok multilaterális csatornákon keresztüli támogatására (1)

1Összeg az X–1. évbenÁllapot (2)A támogatás jellege (3)Pénzügyi eszköz (4)Ágazat (5)Megjegyzések
2Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek felhasználása a fejlődő országok multilaterális csatornákon keresztüli támogatására (6), (7)1 000 EUR1 000 hazai pénznemben (8)Választható opciók: előirányzott/kifizetettVálasztható opciók: mérséklés, alkalmazkodás, horizontális, egyéb, nincs információVálasztható opciók: vissza nem térítendő támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, tőke, egyéb, nincs információVálasztható opciók: energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, víz és higiénia, horizontális, egyéb, nincs információPl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ
3ABCEFGHI
4A fejlődő országok multilaterális csatornák révén történő támogatásának céljára fordított teljes összegA B oszlop összegeA C oszlop összege
5ebből a multilaterális alapokon keresztül felhasznált összeg (adott esetben)
6Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (GEEREF)Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
7Alkalmazkodási Alap az UNFCCC keretébenVálasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
8Különleges Éghajlatváltozási Alap (SCCF) az UNFCCC keretébenVálasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
9Zöld Klíma Alap az UNFCCC keretébenVálasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
10Legkevésbé fejlett országok alapjaVálasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
11A kiegészítő tevékenységek vagyonkezelő alapja az UNFCCC keretébenVálasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
12A REDD+ tevékenységek multilaterális támogatásaVálasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
13Egyéb multilaterális, éghajlatváltozással kapcsolatos alap (nevezze meg)Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
14ebből multilaterális pénzügyi intézményeken keresztül felhasznált (adott esetben)
15Globális Környezetvédelmi AlapVálasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
16Világbank (9)Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
17Nemzetközi Pénzügyi Társaság (9)Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
18Afrikai Fejlesztési Bank (9)Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
19Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (9)Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
20Amerika-közi Fejlesztési Bank (9)Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
21Egyéb multilaterális pénzügyi intézmény vagy támogatási program (nevezze meg) (9)Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.

Megjegyzés: x = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(2) Az állapotra vonatkozó információt, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. A jelentés részeként a tagállamoknak meg kell határozniuk az "előirányzat" és a "kifizetés" fogalmát. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb.

(3) Akkor kell kitölteni, ha a multilaterális alap vagy a bankok tekintetében rendelkezésre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(4) A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategória is kiválasztható, amennyiben az adott sorhoz több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik. Vissza nem térítendő támogatásban többnyire a multilaterális intézmények részesülnek, és előfordulhat, hogy a többi kategória ritkábban alkalmazható. Ennek ellenére több kategória áll rendelkezésre az UNFCCC keretében kétévente készítendő jelentésekre vonatkozó követelményekkel való összhang érdekében. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(5) Több releváns ágazat is kiválasztható. A tagállamok az ágazatonkénti megoszlást is feltüntethetik, amennyiben rendelkezésükre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(6) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorhoz is hozzárendelhető, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(7) A "nincs információ" opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(8) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

(9) Ebben a táblázatban csak az éghajlat-specifikus (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának mutatói szerinti) támogatások tüntetendők fel.

5. táblázat: Az ÉKJE-átadásokból származó bevételek (vagy az azzal megegyező pénzügyi egyenérték) felhasználása a fejlődő országok multilaterális vagy regionális támogatására (1), (2)

1Program, tevékenység, fellépés vagy projekt megnevezéseKedvezményezett ország/régióÖsszeg az X–1. évbenÁllapot (3)A támogatás jellege (4)Ágazat (5)Pénzügyi eszköz (6)Végrehajtó szervMegjegyzések
21 000 EUR1 000 hazai pénznem (7)Jelölje be „pénzügyi egyenérték” jelentése eseténVálasztható opciók: előirányzott/kifizetettVálasztható opciók: mérséklés, alkalmazkodás, REDD+, horizontális, egyéb, nincs információVálasztható opciók: energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, víz és higiénia, horizontális, egyéb, nincs információVálasztható opciók: vissza nem térítendő támogatás, koncessziós hitel, nem koncessziós hitel, tőke, közvetlen projektberuházások, beruházási alapok, költségvetési támogatási politika, pénzügyi támogatási politika, egyéb, nincs információpl. kormányminisztériumPl. a hiányok magyarázata, a konkrét felhasználásokra vonatkozó kvalitatív információk, amennyiben kvantitatív adatok nem állnak rendelkezésre, illetve bármely egyéb kísérő információ
3ABCDEFGHIJK
4Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.Válasszon egy elemet a legördülő listából.
(A táblázat szükség esetén kiegészíthető további sorokkal.)
5A fejlődő országok bilaterális csatornák vagy regionális támogatások révén történő támogatásának céljára fordított teljes összegA D oszlop összegeA D oszlop összege

Megjegyzés: X = a jelentés tárgyéve

Megjegyzések:

(1) A tagállamoknak kerülniük kell a táblázatban foglalt összegek kétszeres beszámítását. Ha az adott felhasználás több sorba is besorolható, a legmegfelelőbbet kell kiválasztani, a vonatkozó összeget pedig csak egyszer szabad feltüntetni. A felhasználások érthetőbbé tétele érdekében a jelentés szükség esetén szöveges tájékoztatással is kiegészíthető.

(2) Ezt a táblázatot csak a megfelelő esetekben kell kitölteni és benyújtani.

(3) Az állapotra vonatkozó információt legalább a 3. táblázatban fel kell tüntetni, ebben a táblázatban pedig, amennyiben rendelkezésre áll, a megfelelő bontásban kell megadni. Ha a tagállam nem tud különbséget tenni az előirányzott és a kifizetett összegek között, azt a kategóriát kell választani, amely a jelentésben feltüntetendő összeg szempontjából megfelelőbb.

(4) Ebben a táblázatban csak az éghajlat-specifikus (pl. az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának mutatói szerinti) támogatások tüntetendők fel.

(5) Több releváns ágazat is kiválasztható. A tagállamok az ágazatonkénti megoszlást is feltüntethetik, amennyiben rendelkezésükre áll ilyen információ. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(6) A megfelelő pénzügyi eszközt kell kiválasztani. Több kategória is kiválasztható, amennyiben az adott sorhoz több releváns pénzügyi eszköz is kapcsolódik. A "nincs információ" opció csak akkor választható, ha az érintett sor tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

A "nincs információ" opció akkor választható, ha az érintett rovat tekintetében semmilyen adat nem áll rendelkezésre.

(7) A valutaátszámításhoz az X-1. évre vonatkozó átlagos éves árfolyamot vagy az adott összeg kifizetésénél alkalmazott valódi árfolyamot kell figyelembe venni.

XX. MELLÉKLET

Jelentéstétel a kibocsátásra és elnyelésre vonatkozó elszámolásról a 24. cikk szerint

1a. táblázat

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés a LULUCF-ágazatban az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében jelentettek szerint (1)(2)(3)

1. rész: A LULUCF-ágazathoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátási és -elnyelési adatok az elszámolási kategóriák szintjének megfelelő jegyzékbeli kategóriák szerintNettó kibocsátás és elnyelés CO2, CH4, N2O bontásában
(kt CO2-egyenérték)
Nettó kibocsátás és elnyelés
(kt CO2-egyenérték)
(automatikusan számított)
Az ÜHG-források és -nyelők alkategóriáiAz ÜHG-források és -nyelők kategóriáiA LULUCF-rendelet elszámolási alkategóriájaA LULUCF-rendelet elszámolási kategóriája20212022202320242025Összesen20212022202320242025Összesen
4.A.1. Erdőterületként maradó erdőterület4.A. ErdőterületErdőterületként maradó erdőterületGazdálkodás alatt álló erdőterület
4.A.2.1. Erdőterületté alakított szántóterület4.A. ErdőterületErdőterületté alakított szántóterületErdősített terület
4.A.2.2. Erdőterületté alakított gyepterület4.A. ErdőterületErdőterületté alakított gyepterületErdősített terület
4.A.2.3. Erdőterületté alakított vizes élőhely4.A. ErdőterületErdőterületté alakított vizes élőhelyErdősített terület
4.A.2.4. Erdőterületté alakított beépített területek4.A. ErdőterületErdőterületté alakított beépített területekErdősített terület
4.A.2.5. Erdőterületté alakított egyéb földterület4.A. ErdőterületErdőterületté alakított egyéb földterületErdősített terület
4.B.1. Szántóterületként maradó szántóterület4.B. SzántóterületSzántóterületként maradó szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.B.2.1. Szántóterületté alakított erdőterület4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.B.2.2. Szántóterületté alakított gyepterület4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.B.2.3. Szántóterületté alakított vizes élőhelyek4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.B.2.4. Szántóterületté alakított beépített területek4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított beépített területekGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.B.2.5. Szántóterületté alakított egyéb földterület4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.C.1. Gyepterületként maradó gyepterület4.C. GyepterületGyepterületként maradó gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.C.2.1. Gyepterületté alakított erdőterület4.C. GyepterületGyepterületté alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.C.2.2. Gyepterületté alakított szántóterület4.C. GyepterületGyepterületté alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.C.2.3. Gyepterületté alakított vizes élőhelyek4.C. GyepterületGyepterületté alakított vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.C.2.4. Gyepterületté alakított beépített területek4.C. GyepterületGyepterületté alakított beépített területekGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.C.2.5. Gyepterületté alakított egyéb földterület4.C. GyepterületGyepterületté alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.D.1. Vizes élőhelyként maradó vizes élőhelyek4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhelyként maradó vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.1.1. Tőzegkitermelés céljából átalakított erdőterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.D.2.1.2. Tőzegkitermelés céljából átalakított szántóterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.D.2.1.3. Tőzegkitermelés céljából átalakított gyepterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.D.2.1.4. Tőzegkitermelés céljából átalakított beépített területek4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított beépített területGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.1.5. Tőzegkitermelés céljából átalakított egyéb terület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.2.1. Elárasztott földterületté alakított erdőterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.D.2.2.2. Elárasztott földterületté alakított szántóterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.D.2.2.3. Elárasztott földterületté alakított gyepterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.D.2.2.4. Elárasztott földterületté alakított beépített területek4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított beépített területGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.2.5. Elárasztott földterületté alakított egyéb földterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.3.1. Egyéb vizes élőhellyé alakított erdőterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.D.2.3.2. Egyéb vizes élőhellyé alakított szántóterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.D.2.3.3. Egyéb vizes élőhellyé alakított gyepterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.D.2.3.4. Egyéb vizes élőhellyé alakított beépített területek4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított beépített területGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.3.5. Egyéb vizes élőhellyé alakított egyéb terület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.E.1. Beépített területként maradó beépített területek4.E. Beépített területekAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.E.2.1. Beépített területté alakított erdőterület4.E. Beépített területekBeépített területté alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.E.2.2. Beépített területté alakított szántóterület4.E. Beépített területekBeépített területté alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.E.2.3. Beépített területté alakított gyepterület4.E. Beépített területekBeépített területté alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.E.2.4. Beépített területté alakított vizes élőhelyek4.E. Beépített területekBeépített területté alakított vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.E.2.5. Beépített területté alakított egyéb földterület4.E. Beépített területekAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.F.2. Egyéb földterületként maradó egyéb földterület4.F. Egyéb földterületAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.F.2.1. Egyéb földterületté alakított erdőterület4.F. Egyéb földterületEgyéb földterületté alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.F.2.2. Egyéb földterületté alakított szántóterület4.F. Egyéb földterületEgyéb földterületté alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.F.2.3. Egyéb földterületté alakított gyepterület4.F. Egyéb földterületEgyéb földterületté alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.F.2.4. Egyéb földterületté alakított vizes élőhelyek4.F. Egyéb földterületEgyéb földterületté alakított vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.F.2.5. Egyéb földterületté alakított beépített területek4.F. Egyéb földterületAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.G. Faipari termékek – Gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek (2)4.G. Faipari termékekGazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékekGazdálkodás alatt álló erdőterület
4.G. Faipari termékek – a „papír” kategória, az (EU) 2018/841 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően.4.G. Faipari termékekGazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek az (EU) 2018/841 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangbanGazdálkodás alatt álló erdőterület
4.G. Faipari termékek – Erdősített területről származó faipari termékek (2)4.G. Faipari termékekErdősített területről származó faipari termékekErdősített terület
4.G. Faipari termékek – Kiirtott erdőterületről származó faipari termékek4.G. Faipari termékekAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.G. Faipari termékek – Egyéb földterületről származó faipari termékek4.G. Faipari termékekAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.H. Egyéb (nevezze meg)4.H. EgyébAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
1a. táblázat, 2. rész: Összefoglaló az EJT-vel való összehasonlításhoz (automatikusan számított)
Nettó kibocsátás és elnyelés CO2, CH4, N2O bontásában
(kt CO2-egyenérték)
Nettó kibocsátás és elnyelés
(kt CO2-egyenérték)
(automatikusan számított)
Az ÜHG-források és -nyelők kategóriái20212022202320242025Összesen20212022202320242025Összesen
4.A. Erdőterület
4.B. Szántóterület
4.C. Gyepterület
4.D. Vizes élőhelyek
4.E. Beépített területek
4.F. Egyéb földterület
4.G. Faipari termékek
4.H. Egyéb
1a. táblázat, 3. rész: Összefoglaló elszámolási kategóriák szerint (automatikusan számított)
Nettó kibocsátás és elnyelés CO2, CH4, N2O bontásában
(kt CO2-egyenérték)
Nettó kibocsátás és elnyelés
(kt CO2-egyenérték)
(automatikusan számított)
A LULUCF-rendelet
elszámolási kategóriája
20212022202320242025Összesen20212022202320242025Összesen
Erdősített terület kategóriában összesen
Kiirtott erdőterület kategóriában összesen
Gazdálkodás alatt álló szántóterület kategóriában összesen
Gazdálkodás alatt álló gyepterület kategóriában összesen
Gazdálkodás alatt álló erdőterület kategóriában összesen
Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely kategóriában összesen
El nem számolt összesen
Megjegyzések:
(1) A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ezeket az információkat – beleértve az 1b. elszámolási táblázatban szereplő információkat is – évente nyújtsák be. A kibocsátásokat pozitív értékként (+), az elnyeléseket negatív értékként (–) kell jelölni.
(2) Faipari termékek, a „papír” kategóriát is beleértve, az (EU) 2018/841 rendelet 9. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően.
(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az e táblázatban előírt információk egyes részei tekintetében az üvegházhatást okozó gázok jegyzékének adataira hivatkoznak, feltéve, hogy a jegyzék jelentéséhez szükséges egységes jelentéstételi táblázatok legördülő menüből történő kiválasztással készültek, amennyiben rendelkezésre állnak ilyenek. Erről a lehetőségről jelenleg a 4.A-4.F., 4.II. és 4.III. egységes jelentéstételi táblázat rendelkezik.

1b. Táblázat

Elszámolási táblázat

Területelszámolási kategóriákNETTÓ KIBOCSÁTÁS/ELNYELÉS (10)Elszámolási paraméterekElszámolt mennyiség (3)
20212022202320242025Összesen (2)
AKötelező elszámolási kategóriák
A.1.Gazdálkodás alatt álló erdőterület
ebből erdőterületként maradó erdőterületátvéve az 1a. táblázatból
ebből a gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek (8), (9)átvéve az 1a. táblázatból
ebből a gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékeken belül a „papír” kategória (8), (9)átvéve az 1a. táblázatból
ebből száradék (8)
természetes bolygatásokból származó, elszámolásból kizárt kibocsátások (4)
természetes bolygatásnak kitett földterületeken történt későbbi, elszámolásból kizárt elnyelések (5)
Erdőkre vonatkozó referenciaszint (FRL) (6)
Az FRL technikai kiigazításai (7)
A gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó felső határ (8)
A.2.Erdősített területátvéve az 1a. táblázatból
ebből az erdősített területről származó faipari termékek (9)(11)
természetes bolygatásokból származó, elszámolásból kizárt kibocsátások (4)
természetes bolygatásnak kitett földterületeken történt későbbi, elszámolásból kizárt elnyelések (5)
A.3.Kiirtott erdőterületátvéve az 1a. táblázatból
A.4.Gazdálkodás alatt álló szántóterület(1)átvéve az 1a. táblázatból
A.5.Gazdálkodás alatt álló gyepterület(1)átvéve az 1a. táblázatból
BVálasztható elszámolási kategóriák
B.1.Gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyek (elszámolás esetén)átvéve az 1a. táblázatból
ÖSSZESEN
Megjegyzések:
(1) A „gazdálkodás alatt álló szántóterület”, „gazdálkodás alatt álló gyepterület” és/vagy „gazdálkodás alatt álló vizes élőhely” kategóriák elszámolási paramétere (elszámolás esetén): a 2005–2009 közötti referencia-időszak átlagértéke az (EU) 2018/841 rendelet 7. cikkének (1)–(3) bekezdésével összhangban.
(2) Az összesített nettó kibocsátás és elnyelés az aktuális beadványban jelentett megfelelési időszakhoz tartozó években.
(3) Az elszámolási mennyiség az adott területhez kapcsolódó, a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákba tartozó összes kibocsátásnak és elnyelésnek az (EU) 2018/841 rendeletnek megfelelően elszámolt összege.
(4) Ha egy tagállam jelezte, hogy alkalmazni kívánja a természetes bolygatásra vonatkozó rendelkezéseket, a megfelelési időszak végéig bármikor úgy dönthet, hogy kizárja az elszámolásából a természetes bolygatásból származó kibocsátást. Lásd még az (EU) 2018/841 rendelet 10. cikkét.
(5) Ha egy földterület esetében kizárják az elszámolásból a természetes bolygatásból származó kibocsátásokat, akkor a földterület esetében minden későbbi elnyelést le kell vonni az érintett tevékenység keretében elszámolt mennyiségből.
(6) Az (EU) 2018/841 rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, erdőkre vonatkozó referenciaszint, évenkénti kt CO2-egyenértékben kifejezve.
(7) Az (EU) 2018/841 rendelet 8. cikkének (11) bekezdése szerinti, évenkénti kt CO2-egyenértékben jelentett technikai kiigazítások. A tagállamoknak 2027-ben kell jelenteniük a technikai korrekciókat, de a Bizottság azt javasolja, hogy ezeket az információkat azonnal jelentsék, amint rendelkezésre állnak az adatok.
(8) A 8. cikk (2) bekezdésével összhangban az (EU) 2018/841 rendelet III. mellékletében meghatározott referenciaévre vagy -időszakra vonatkozó tagállami kibocsátás legfeljebb 3,5 %-a. A száradékra és a faipari termékekre – az (EU) 2018/841 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti a „papír” kategóriát kivéve – kivételek vonatkoznak.
(9) Ezek a kibocsátások nem számíthatók bele a vonatkozó elszámolt kategória (azaz az erdősített terület és a gazdálkodás alatt álló erdőterület) kibocsátásaiba. A faipari termékekre vonatkozó becsléseket az (EU) 2018/841 rendelet IV. melléklete A. részének d) pontjával összhangban külön kell megadni: a referenciaszint meghatározása során figyelembe kell venni a faipari termékek széntárolóját is, aminek révén lehetővé válik az azonnali oxidációt feltételező forgatókönyv, valamint a bomlásállandót használó függvény és a felezésiidő-értékek alkalmazása közötti összehasonlítás.
(10) A kibocsátásokat pozitív értékként (+), az elnyeléseket negatív értékként (–) kell jelölni.

2. táblázat

A természetes bolygatásból származó kibocsátásokra és elnyelésekre vonatkozó információk (1)

A földrajzi hely azonosító kódja (2)A TERMÉSZETES BOLYGATÁS MEGHATÁROZÁSAA TERMÉSZETES BOLYGATÁSNAK KITETT TERÜLET A BOLYGATÁS ELSŐ JELENTÉSÉNEK ÉVÉBENA TERMÉSZETES BOLYGATÁSNAK KITETT TERÜLETEKRŐL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁSHáttérszint
(7)
Ráhagyás
(7)
Alkalmazhatósági vizsgálat (8)ELSZÁMOLT MENNYISÉGEK
A természetes bolygatásnak kitett terület mérete a bolygatás első jelentésének évébenA természetes bolygatásnak kitett terület mérete a jegyzék szerinti évbenÖsszkibocsátás
(4)
Egészségügyi fakitermelés
(5)
Természetes bolygatásokból származó kibocsátások
(6)
Azon kibocsátások a jegyzék szerinti évben, amelyek az adott évben kizárhatók az elszámolásból (9)Későbbi elnyelések a jegyzék szerinti évben (10)
A természetes bolygatás éve (3)A bolygatás típusaCO2CH4N2OKibocsátásokElnyelések
(kha)(kt CO2-egyenérték)(kt CO2-egyenérték)(kt CO2-egyenérték)(Igen/Nem)(kt CO2-egyenérték)
A 2021. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)Év: 2021A 2021. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)
A 2022. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)Év: 2022A 2022. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)
A 2023. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)Év: 2023A 2023. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)
A 2024. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)Év: 2024A 2024. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)
A 2025. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)Év: 2025A 2025. évi természetes bolygatásokra vonatkozó összesített érték (11), (12)
.
Szöveges mező:
A feleknek a nemzeti jegyzékről szóló jelentésük vonatkozó mellékletében részletesen ismertetniük kell, hogy hogyan számítják ki az elszámolásból kizárandó későbbi elnyeléseket. Ha a táblázat tartalmának értelmezéséhez további részletekre van szükség, ebben a szöveges mezőben lehet hivatkozni a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vonatkozó pontjaira.
Szöveges mező:
Megjegyzések:
(1) Ezt a táblázatot azon tagállamoknak kell a jelentéstételhez kitölteniük, amelyek az (EU) 2018/841 rendelet 10. cikkével összhangban alkalmazzák a természetes bolygatásból származó kibocsátások kizárására vonatkozó rendelkezést. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy ezeket az információkat adott esetben évente nyújtsák be.
(2) A földrajzi elhelyezkedés az erdősített területek és a gazdálkodás alatt álló erdőterületek természetes bolygatásnak kitett részeit magukban foglaló területek határait jelenti, területenként meghatározva. Az információkat adott esetben a szöveges mezőben kell megadni. Az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletének 3. részével összhangban mérlegelni kell, hogy szükséges-e a pontos földrajzi adatok megadása.
(3) A természetes bolygatás bekövetkezésének éve.
(4) A tagállamoknak itt kell jelenteniük a természetes bolygatásból származó kibocsátásokat. Az itt bejelentett értékeknek legalább a nemzetközi jelentéstételi követelményekkel – például a Párizsi Megállapodással – összhangban kell lenniük. A szénkészlet változásainak becsléséhez használt módszertől függetlenül a tagállamnak adott esetben ismertetnie kell a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben, hogy hogyan különíti el a természetes bolygatásból származó CO2-kibocsátást.
(5) Az egészségügyi fakitermelésből származó kibocsátások a jegyzék szerinti évben (a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben ismertetni kell az egészségügyi fakitermelésből származó kibocsátások becslésének módját).
(6) Az itt jelentett kibocsátások nem tartalmazhatják az egészségügyi fakitermelésből származó kibocsátásokat.
(7) A háttérszint és a ráhagyás kiszámítására vonatkozó információkat – beleértve a háttérszint és a ráhagyás értékének a jelentett kibocsátásokkal való módszertani összhang fenntartása céljából végzett minden újraszámolását – meg kell adni a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben.
(8) Ha a természetes bolygatásból származó kibocsátások meghaladják a háttérszint és – amennyiben szükség van ráhagyásra – a ráhagyás összegét, akkor ebben a mezőben az „igen” értéket kell feltüntetni.
(9) A jegyzék szerinti évben az elszámolásból kizárható kibocsátások értéke megfelel a „Természetes bolygatásokból származó kibocsátások” és a „Háttérszint” értékek különbségének.
(10) A tagállamoknak a táblázat alatti dokumentációs mezőben és a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben dokumentálniuk kell az elszámolásból kizárandó későbbi elnyelések számításának módját. A tagállamoknak azt is dokumentálniuk kell, hogy az alkalmazott módszertan összhangban van a háttérszint és – amennyiben alkalmazzák – a ráhagyás számításához alkalmazott módszertannal. A tagállamoknak továbbá fel kell tüntetniük a szöveges mezőben, hogy ezek az információk hol találhatók a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben.
(11) A bolygatásokat az előfordulás éve és a bolygatás típusa szerint kell felsorolni (ebben a sorrendben, a bolygatások hatásának évenkénti összesített becsült értéke). Az azonos típusú természetes bolygatás (például a súlyos aszályos időszak miatti tűzesetek) csoportosíthatók abban az esetben, ha a nemzeti jegyzékről szóló jelentés vagy annak mellékletei tartalmaznak minden vonatkozó információt. Abban az esetben, ha egy terület többféle típusú bolygatásnak van kitéve, a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben további információt kell szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a tagállam miként kerüli el a kibocsátás és az elnyelés kétszeres beszámítását. Abban az esetben, ha a terület több éven át bolygatásoknak van kitéve, a nemzeti jegyzékről szóló jelentésben további információt kell szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy a tagállam miként kerüli el az érintett területekhez kapcsolódó kibocsátások és elnyelések kétszeres beszámítását.
(12) A tagállamoknak jelenteniük kell a természetes bolygatásból eredő, a jegyzék szerinti évben bekövetkezett kibocsátásokat. A tagállamok a korábbi években bekövetkezett, természetes bolygatásból származó késleltetett kibocsátásokat is jelenthetik, amennyiben azok összhangban vannak a háttérszint kiszámításához használt módszertannal.

XXI. MELLÉKLET

Az üvegházhatású gázok uniós jegyzékének összeállítása során folytatott együttműködés és koordináció időbeli keretei a 25. cikk (1) bekezdése szerint

MűveletFelelősIdőpontTárgy
1. Az éves tagállami jegyzék benyújtása (kitöltött EJT és a nemzeti jegyzékről szóló jelentés egyes elemei)TagállamokÉvente, január 15-igAz (EU) 2018/1999 rendelet 26. cikkének (3) bekezdésében felsorolt elemek
2. A benyújtott tagállami jelentések „kezdeti ellenőrzése”A Bizottság, beleértve az ESTAT főigazgatóságot (Eurostat) és a JRC főigazgatóságot (Közös Kutatóközpont), az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) segítségévelTagállami benyújtás január 15-től legkésőbb február 28-igA tagállamok által benyújtott jegyzékek átláthatóságának, pontosságának, következetességének, teljességének és összehasonlíthatóságának az EEA általi ellenőrzése. A tagállamok által az EJT-ben megadott energiaadatoknak és az Eurostat energiaadatainak (ágazati és referenciamegközelítés) Eurostat és EEA általi összehasonlítása. A tagállamok mezőgazdaságra vonatkozó jegyzékeinek ellenőrzése a Közös Kutatóközpont által (a tagállamokkal való egyeztetés mellett). A tagállamok LULUCF-jegyzékének az EEA általi ellenőrzése (a tagállamokkal és a Közös Kutatóközponttal való egyeztetés mellett). A kezdeti ellenőrzés megállapításait rögzítik.
3. Az uniós jegyzék és jegyzékről szóló jelentés tervezetének összeállítása (az uniós jegyzékről szóló jelentés egyes elemei)A Bizottság (beleértve az Eurostatot és a JRC főigazgatóságot), az EEA segítségévelFebruár 28-igAz uniós jegyzék és jegyzékről szóló jelentés tervezetének elkészítése (a tagállami adatok összeállítása) a tagállami jegyzékek és – szükség esetén – kiegészítő információk alapján (benyújtva január 15-ig)
4. A kezdeti ellenőrzés megállapításainak megköröztetése, többek között értesítés az esetleges hiánypótlásrólA Bizottság az EEA segítségévelFebruár 28.A kezdeti ellenőrzés megállapításainak megköröztetése, többek között értesítés az esetleges hiánypótlásról és a megállapítások elérhetővé tétele
5. Az uniós jegyzék és jegyzékről szóló jelentés tervezetének megköröztetéseA Bizottság az EEA segítségévelFebruár 28.Az uniós jegyzék tervezetének megköröztetése február 28-án a tagállamok között. A tagállamok ellenőrzik az adatokat.
6. Frissített vagy kiegészítő adatok és a nemzeti jegyzékről szóló végleges jelentések benyújtása a tagállamok részérőlTagállamokMárcius 15-igAz (ellentmondások megszüntetése, hiányok felszámolása céljából) frissített vagy kiegészítő adatok és a nemzeti jegyzékről szóló végleges jelentések benyújtása a tagállamok részéről
7. Tagállami észrevételek az uniós jegyzék tervezetére vonatkozóanTagállamokMárcius 15-igSzükség esetén javított adatok benyújtása és észrevételek fűzése az uniós jegyzék tervezetéhez
8. Tagállami reakciók a kezdeti ellenőrzéshezTagállamokMárcius 15-igA tagállamok esetleges reakciói a kezdeti ellenőrzéshez
9. A kezdeti ellenőrzés következtetéseinek megköröztetéseA Bizottság az EEA segítségévelMárcius 15–31.A tagállamok által az első ellenőrzés következtetéseire adott válaszok értékelése, és további kérdések intézése a tagállamokhoz
10. A nemzeti jegyzékből hiányzó adatok becsült értékeiA Bizottság az EEA segítségévelMárcius 31.A Bizottság elkészíti a hiányzó adatok becsléseit a jelentés tárgyévének március 31-éig, és ezeket közli a tagállamokkal.
12. A tagállamok észrevételei a hiányzó adatoknak a Bizottság által becsült értékeire vonatkozóanTagállamokÁprilis 7.A Bizottság általi megfontolás céljából a tagállamok közlik észrevételeiket a hiányzó adatok Bizottság által becsült értékeire vonatkozóan.
13. Tagállami reakciók a kezdeti ellenőrzés következtetéseireTagállamokÁprilis 7.A tagállamok reagálnak a kezdeti ellenőrzés következtetéseire.
14. A tagállami jelentések benyújtása az UNFCCC-nekTagállamokÁprilis 15.A jelentések benyújtása az UNFCCC-nek (és másolatban az EEA-nak).
15. Végleges éves uniós jegyzék (mely tartalmazza az uniós jegyzékről szóló jelentést)A Bizottság az EEA segítségévelÁprilis 15.A végleges éves uniós jegyzék benyújtása az UNFCCC-nek
16. Bármely más jelentés újbóli benyújtása a kezdeti ellenőrzési fázist követőenTagállamokA jelentések ismételt benyújtásakorA tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden olyan ismételten benyújtott jelentést (EJT-t vagy a nemzeti jegyzékről szóló jelentést), amelyet az első ellenőrzési fázist követően újból benyújtottak az UNFCCC titkárságának.

XXII. MELLÉKLET

Az átfogó felülvizsgálat elvégzésének ütemterve és eljárása a 30. cikk szerint

A 30. cikk (2) bekezdésében említett titkársági feladatok:

1. az átfogó felülvizsgálat (vagy "felülvizsgálat") munkatervének elkészítése;

2. a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport munkájához szükséges információk összeállítása és rendelkezésre bocsátása;

3. az e rendeletben meghatározott felülvizsgálati tevékenység koordinálása, ideértve a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport és a felülvizsgálat alá vont tagállam által kijelölt kapcsolattartó(k) közötti kommunikációt, valamint egyéb gyakorlati intézkedések meghozatalát;

4. a felülvizsgálat előrehaladásának nyomon követése és a Bizottsággal konzultálva a tagállamok tájékoztatása azokról az esetekről, amikor az üvegházhatású gázok tagállami jegyzékével kapcsolatban a 31. cikk értelmében jelentős problémák merülnek fel;

5. a felülvizsgálati jelentések tervezetének és a végleges felülvizsgálati jelentéseknek az összeállítása, minőség-ellenőrzése és bemutatása az érintett tagállamnak és az Európai Bizottságnak.

A 30. cikkben említett ellenőrzések:

6. a jegyzékben szereplő becslések részletes vizsgálata, ideértve a tagállam által a jegyzék elkészítéséhez alkalmazott módszertant;

7. a felülvizsgálat alá vont jegyzék benyújtása előtt az érintett tagállam rendelkezésére bocsátott legfrissebb éves UNFCCC felülvizsgálati jelentésben felsorolt, a jegyzékkel kapcsolatos becslések javítását célzó ajánlások tagállami végrehajtásának részletes elemzése abban az esetben, ha a tagállam az ajánlásokat nem hajtotta végre;

8. a tagállam arra vonatkozó indoklásának részletes elemzése, hogy az ajánlások végrehajtását miért mulasztotta el;

9. arra vonatkozó részletes értékelés, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó becslések nemzeti jegyzékének idősorai konzisztensek-e;

10. arra vonatkozó részletes értékelés, hogy a tagállam által az adott benyújtandó jegyzékkel kapcsolatban az előzőhöz viszonyítva elvégzett újraszámítás átlátható módon került-e jelentésre, és az üvegházhatást okozó gázok jegyzékeire vonatkozó iránymutatásokkal összhangban történt-e;

11. a kezdeti ellenőrzések eredményeinek, valamint a felülvizsgálatban érintett tagállam által a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport kérdésére válaszként benyújtott kiegészítő információknak a nyomon követése, továbbá egyéb releváns ellenőrzések;

12. a kezdeti ellenőrzéseket kiegészítő egyéb releváns ellenőrzések.

A 31. cikkben említett technikai kiigazítások részletei:

13. az e rendelet 32. cikke szerinti felülvizsgálati jelentés csak a becsült kibocsátásokra és -elnyelésekre vonatkozó, indokolással ellátott technikai korrekciókat tartalmazhat. A 2027-es felülvizsgálat során az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátásokra vonatkozó technikai korrekcióknak a 2021-2025-ös időszakra kell kiterjedniük;

14. a 2032-es felülvizsgálat során az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátásokra vonatkozó technikai korrekcióknak a 2026-2030-as időszakra kell kiterjedniük;

15. amennyiben egy, kibocsátás értékére vonatkozó technikai korrekció az idősor nem minden évében lépi át a jelentőségi küszöböt, de a felülvizsgálat alá vont jegyzék legalább egyik tárgyévében igen, akkor a technikai korrekciót a felülvizsgálat alá vont összes többi évre vonatkozóan is ki kell számítani annak érdekében, hogy az idősor konzisztenciája biztosítva legyen.

Táblázat

A 2025., 2027. és 2032. évi átfogó felülvizsgálat ütemterve a 34. cikk szerint

TevékenységFeladat leírásaIdőkeret
A felülvizsgálati anyagok összeállítása a jegyzékek 2025., 2027. és 2032. évi átfogó felülvizsgálatáhozA jegyzékek 2025., 2027. és 2032. évi átfogó felülvizsgálatához szükséges anyagokat a tagállamok április 15-i beadványai alapján kell összeállítani.Április 15–25.
Dokumentumokon alapuló felülvizsgálat és a felmerülő kérdések közlése a tagállamokkalA műszaki szakértői felülvizsgálati csoport a tagállamok április 15-i beadványai alapján ellenőrzéseket végez és kérdéseket gyűjt össze a tagállamok számára. A kérdéseket elküldik a tagállamoknak.Április 25–május 13.
Válasz a dokumentumokon alapuló felülvizsgálat során felmerült kérdésekreA tagállamok megválaszolják a műszaki szakértői felülvizsgálati csoport által a dokumentumalapú felülvizsgálat során összegyűjtött kérdéseket.Május 13–27.
Központi ellenőrzés és további kérdések közlése a tagállamokkalA műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összeül, hogy megvitassa a tagállami válaszokat, beazonosítsa a horizontális ügyeket, biztosítsa a megállapítások egységességét a tagállamok tekintetében, és ajánlásokat fogalmazzon meg, elkészítse a lehetséges technikai korrekciókat stb. Emellett további kérdéseket állít össze, melyeket megküld a tagállamoknak.Egy hét a május 25. és június 15. közötti időszakban
Válasz a további kérdésekre és a lehetséges technikai korrekciókraA központi ellenőrzés során a tagállamok választ adnak a felmerült további kérdésekre, valamint reagálnak a lehetséges technikai korrekciókra.A központi felülvizsgálat során
A technikai korrekciók tervezetének megküldéseA technikai korrekciók tervezetét megküldik a tagállamoknak.Egy nappal a központi felülvizsgálat után
Válasz a technikai korrekciók tervezetéreA tagállamok reagálnak a technikai korrekciók tervezetére vagy felülvizsgált becsléseket küldenek.15 nappal a központi felülvizsgálat után
A felülvizsgálati jelentések tervezetének összeállításaA műszaki szakértői felülvizsgálati csoport összeállítja a felülvizsgálati jelentések tervezetét, amely magában foglalja az esetleges megoldatlan problémákat, az ajánlástervezeteket, valamint – adott esetben – a technikai korrekciók tervezetével kapcsolatos részleteket és indoklásokat is.21 nappal a központi felülvizsgálat után
Esetleges országlátogatásKivételes esetben, ha a tagállam által benyújtott jegyzék továbbra is jelentős minőségbeli problémákat tartalmaz, vagy a műszaki szakértői felülvizsgálati csoportnak nem sikerül megoldania bizonyos kérdéseket, eseti alapon országlátogatásra kerülhet sor.Június 29–augusztus 9.
A felülvizsgálati jelentések tervezetének megküldése a tagállamoknakA felülvizsgálati jelentések tervezetét megküldik a tagállamoknak.21 nappal a központi felülvizsgálat után
Észrevételek a felülvizsgálati jelentésekre vonatkozóanA tagállamok megküldik a felülvizsgálati jelentések tervezetére vonatkozó észrevételeiket, és külön említést tesznek azon észrevételeikről, amelyeket fel kívánnak venni a végleges felülvizsgálati jelentésbe.40 nappal a felülvizsgálati jelentés tervezetének kézhezvétele után
A felülvizsgálati jelentések véglegesítéseSzükség esetén informális egyeztetés a tagállamokkal az esetleges tisztázatlan ügyekről. A műszaki szakértői felülvizsgálati csoport véglegesíti a felülvizsgálati jelentéseket. A felülvizsgálati jelentéseken minőség-ellenőrzéseket végeznek, valamint elvégzik azok szerkesztését.75 nappal a központi felülvizsgálat után
A végleges felülvizsgálati jelentések megküldéseA végleges felülvizsgálati jelentéseket megküldik a Bizottságnak és a tagállamoknak.83 nappal a központi felülvizsgálat után

XXIII. MELLÉKLET

A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszereire vonatkozó, a 36. cikk szerinti jelentéstétel formátuma

A 36. cikk szerint benyújtott első jelentésnek teljes körű leírást kell tartalmaznia, továbbá tartalmaznia kell az alábbi táblázatban felsorolt valamennyi információt. A következő jelentéstételi években csak a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszerének módosításairól kell jelentést tenni.

Jelentéstételi kötelezettségMezők szöveges információk megadásáhozPéldák az ezen egyedi jelentéstételi kötelezettség keretében bejelenthető adatokról
A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszereiért általánosan felelős szervezetek neve és kapcsolattartási adatai— Adja meg a felelős szervezetet vagy szervezeteket és annak/azok konkrét szerepét és felelősségi körét. Határozza meg a fő szervezetet.
— Amennyiben ezeket az adatokat már benyújtották, jelentse a név vagy a kapcsolattartási adatok változásait.
A szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítéséhez rendelkezésre álló intézményi háttér, beleértve a szervezet felépítését is— Ismertesse a nemzeti rendszer általános szerkezetét/kialakítását. Sorolja fel a szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentés elkészítésében, valamint az információk archiválásában részt vevő összes szervezetet, felelősségi köreiket és interakcióikat.
— A szervezeti felépítés leírásával ismertesse a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések nemzeti rendszerének szervezeti struktúráját, beleértve a szervezetek közötti funkcionális és hierarchikus kapcsolatokat.
— Amennyiben a nemzeti rendszer ilyen leírását már benyújtották, jelentse és ismertesse az intézményi háttérben bekövetkezett változásokat.
A szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítésére vonatkozó hatályos jogi előírások— Létezik-e olyan jogi előírás, amely biztosítja a jelentéstételt és/vagy az adatok szolgáltatását? Adja meg a jogszabályt és annak hatályát.
— Amennyiben ezeket már megadták, jelentse a szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítésére vonatkozó hatályos jogi előírások változásait.
A szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítésére vonatkozó eljárási és adminisztratív szabályok, melyek a bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, következetességét, összehasonlíthatóságát és teljességét biztosítják— Ismertesse a szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről szóló jelentések elkészítési ciklusát.
— Foglalja össze azokat a módszereket és mechanizmusokat, amelyek biztosítják a bejelentett információk időszerűségét, átláthatóságát, pontosságát, következetességét, összehasonlíthatóságát és teljességét.
— Ismertesse, hogy hogyan biztosított az összhang az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti, szakpolitikákról és adott esetben intézkedésekről, valamint előrejelzésekről szóló jelentések elkészítésével.
— Mellékelhet olyan ábrákat is, amelyek a nemzeti rendszer folyamatait mutatják be. Ezek az ábrák bemutathatják a rendszeren keresztüli információáramlást, valamint azt, hogy mely pontokon alkalmaznak minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási intézkedéseket.
— Amennyiben ezeket az információkat már benyújtották, jelentse az eljárási és adminisztratív szabályok változását.
Az információgyűjtési eljárás leírása— Röviden ismertesse a szakpolitikák és intézkedések kidolgozása, a szakpolitikák és intézkedések értékelése, valamint az előrejelzések kidolgozása során használt információgyűjtési folyamatot. Ismertesse, hogy következetes eljárásokat alkalmaznak-e a szakpolitikákra, intézkedésekre és előrejelzésekre vonatkozó információk gyűjtéséhez és felhasználásához, és ha igen, hogyan használják azokat.
— Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse az adatgyűjtési eljárás változásait.
A nemzeti nyilvántartási rendszerhez való összehangolási folyamat leírása— Adjon tájékoztatást az üvegházhatású gázok nemzeti nyilvántartási rendszerével való összehangolásról, például a felhasznált adatok konzisztenciáját biztosító folyamatokról.
— Adott esetben megadhat részleteket más, éghajlattal kapcsolatos jelentéstételi rendszerekkel való kapcsolatokról.
— Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse az üvegházhatású gázok nemzeti nyilvántartási rendszerével való kapcsolat változásait.
Az (EU) 2018/1999 rendelet 17. cikke szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai jelentésekre vonatkozó intézkedésekkel való kapcsolat leírása— Foglalja össze a szakpolitikákkal, intézkedésekkel és előrejelzésekkel kapcsolatos adatok gyűjtéséhez használt folyamatok, valamint az energiaunió egyéb dimenziói terén elért előrelépésről való jelentéstételhez használt releváns folyamatok közötti kapcsolatokat, például a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések kidolgozásához és az integrált előrehaladási jelentéstételhez használt, energiával kapcsolatos adatok következetes felhasználását elősegítő folyamatokat.
— Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse az energiával kapcsolatos jelentéstételi rendszerekkel való kapcsolatok változásait.
A szakpolitikákról, intézkedésekről és előrejelzésekről való jelentéstételhez alkalmazott minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek leírása— Foglalja össze a szakpolitikákra, intézkedésekre és előrejelzésekre vonatkozó jelentések pontosságának és teljességének biztosítása érdekében alkalmazott minőség-ellenőrzési tevékenységeket. Jelentse az érvényben lévő minőségbiztosítási tevékenységeket.
— Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse a minőségbiztosítási és minőség-ellenőrzési tevékenységek változásait.
Az emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra vonatkozó előrejelzés-készítés során alkalmazott feltételezések, módszertanok és modellek kiválasztási folyamatának leírása— Mutassa be az alkalmazott feltételezések, módszertanok és modellek kiválasztásának folyamatát. A tagállamok a jelentésben ismertethetik a választásaik okait, valamint kereszthivatkozást tehetnek más olyan jelentésekre, amelyek tartalmazzák az itt megadandó információkat.
— Amennyiben ezeket az információkat már benyújtották, jelentse a folyamatok változásait.
A szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések tagállami nemzeti rendszerének hivatalos vizsgálatára és jóváhagyására vonatkozó eljárások leírása— Ismertesse a nemzeti rendszer vagy a nemzeti rendszerre vonatkozó változtatások hivatalos jóváhagyásának folyamatát.
— Amennyiben ezt az információt már benyújtották, jelentse a folyamat változásait.
Tájékoztatás az EU nemzetileg meghatározott hozzájárulásának hazai végrehajtását szolgáló intézményi, adminisztratív és eljárási szabályokról, illetve az ilyen szabályok módosításairól— Adja meg a nemzetileg meghatározott hozzájárulás hazai végrehajtását szolgáló szakpolitikák és intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályok, valamint a hazai előrehaladás nyomon követését szolgáló, emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátások forrásonkénti és az elnyelések nyelőnkénti nemzeti előrejelzéseire vonatkozó szabályok hivatkozását.
— Amennyiben ezeket az információkat már benyújtották, jelentse a szabályok változásait.
Az érdekelt feleknek a szakpolitikák, intézkedések és előrejelzések kidolgozásába való bevonásának bemutatása— Ismertesse, hogy az érdekelt felek hogyan vettek részt a szakpolitikák, intézkedések, és előrejelzések kidolgozásában. Tüntesse fel, mely érdekelt felekkel konzultáltak, valamint hogy adott esetben milyen változtatások vagy javítások történtek.

XXIV. MELLÉKLET

Jelentéstétel a nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről a 37. cikk szerint

1. táblázat: Ágazatok, gázok és a szakpolitikai eszköz típusa

Szakpolitika/intézkedés számaSzakpolitika/intézkedés elnevezéseEgyedi szakpolitika/intézkedés vagy szakpolitika-/intézkedéscsomagSzakpolitika- vagy intézkedéscsomag esetében az annak keretébe tartozó egyedi szakpolitikák vagy intézkedésekFöldrajzi hatókör (a)Érintett ágazat(ok) (b)Érintett ÜHG(-k) (c)Célkitűzés (d)Számszerűsített célkitűzés (e)Rövid leírásA szakpolitika vagy intézkedés által az (EU) 2018/1999 rendelet 15. cikkében említett hosszú távú stratégia megvalósításához nyújtott hozzájárulás értékeléseSzakpolitikai eszköz típusa (f)Uniós politikák, amelyek a szakpolitika/intézkedés végrehajtását eredményeztékVégrehajtás állapota (h)Végrehajtási időszakElőrejelzett forgatókönyv, amelybe a szakpolitika/intézkedés illeszkedikA szakpolitika végrehajtásáért felelős szerv (i)Az előrelépés nyomon követésére és értékelésére szolgáló mutatók (j)Hivatkozás az értékelésekre és az azokat alátámasztó műszaki jelentésekreÁltalános megjegyzések
Uniós politika (g)EgyébKezdeteVégeTípusNévLeírásÉvÉrték

Megjegyzések: Rövidítések: ÜHG = üvegházhatású gáz; LULUCF = földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás.

(a) A tagállamok a következő kategóriák közül választhatnak: két vagy több országra kiterjedő, nemzeti, regionális, helyi.

(b) A tagállamok a következő ágazatok közül választhatnak (egynél több ágazat is választható ágazatközi szakpolitikák és intézkedések esetében): energiaellátás (tüzelőanyagok kitermelése, szállítása, elosztása és tárolása, valamint az energia átalakítása hűtés, fűtés és villamosenergia-termelés céljából); energiafogyasztás (a tüzelőanyagok és a villamos energia végfelhasználók - pl. háztartások, közigazgatási szervek, szolgáltatások, ipar, mezőgazdaság - általi felhasználása); közlekedés; ipari eljárások (anyagok kémiai vagy fizikai tulajdonságait átalakító ipari tevékenységek, amelyek során ÜHG-kibocsátás történik, az ÜHG-k termékekben való felhasználása, fosszilis tüzelőanyagok nem energiacélú felhasználása); mezőgazdaság; LULUCF; hulladékgazdálkodás/hulladék és egyéb ágazatok.

(c) A tagállamok a következő ÜHG-k közül választhatnak (egynél több is választható): szén-dioxid (CO2); metán (CH4); dinitrogén-oxid (N2O); hidro-fluor-karbon (HFC); perfluor-karbon (PFC); kén-hexafluorid (SF6); nitrogén-trifluorid (NF3).

(d) "Célkitűzés": a beavatkozás által elérendő végeredmények kezdeti meghatározása (beleértve az eredményeket és hatásokat is). A tagállamok a következő célkitűzések közül választhatnak (egynél több célkitűzés is választható; az "egyéb" lehetőség választásával további célkitűzések is megadhatók)::

Az energiaellátás tekintetében: a megújuló energiaforrások arányának növelése a villamosenergia-ágazatban; a megújuló energia arányának növelését a fűtési és hűtési ágazatban; alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagokra való áttérés; a nem megújuló, alacsony szén-dioxid-kibocsátású (nukleáris) energiatermelés növelése; a veszteségek csökkentése; a hatékonyság javítása az energiaiparban és a közlekedési ágazatban; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás vagy szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás; az energiatermelésből származó illékony kibocsátások korlátozása; egyéb energiaellátási célok.

Az energiafogyasztás tekintetében: az épületek energiahatékonyságának növelése; a készülékek energiahatékonyságának növelése; a szolgáltatási/tercier ágazat energiahatékonyságának növelése; az ipari végfelhasználói ágazat energiahatékonyságának növelése; keresletszabályozás/keresletcsökkentés; egyéb energiafogyasztási célok.

A közlekedés tekintetében: a járművek hatékonyságának növelése; modális átállás a tömegközlekedésre vagy a nem motorizált közlekedési eszközökre; alacsony kibocsátású tüzelőanyagok; elektromos közúti közlekedés; keresletszabályozás/keresletcsökkentés; a fogyasztói attitűd javítása; a közlekedési infrastruktúra fejlesztése; a nemzetközi légi vagy tengeri közlekedésből származó kibocsátások csökkentése; egyéb közlekedési célok.

Az ipari eljárások tekintetében: megfelelő kibocsátáscsökkentési technológiák bevezetése; az ipari eljárásokból származó illékony kibocsátások hatékonyabb korlátozása; a gyártási és ártalmatlanítási eljárásokból származó fluortartalmú gázok kibocsátásának korlátozása, valamint a fluortartalmú gázok illékony kibocsátásának korlátozása; a fluortartalmú gázok alacsonyabb globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokkal való helyettesítése; ipari eljárásokkal kapcsolatos egyéb célok.

A hulladékgazdálkodás/hulladék tekintetében: keresletszabályozás, keresletcsökkentés; fokozottabb újrahasznosítás; fokozottabb CH4-gyűjtés és -felhasználás; jobb hulladékkezelési technológiák; hatékonyabb hulladéklerakó-üzemeltetés; energiahasznosítással járó hulladékégetés; a szennyvízgazdálkodási rendszerek javítása; a lerakott hulladékmennyiség csökkentése; egyéb hulladékgazdálkodási célok.

A mezőgazdaság tekintetében: a szántóföldi műtrágyázás/trágyázás mértékének csökkentése; a szántóföldi gazdálkodást javító egyéb intézkedések; az állattenyésztés fejlesztése; az állati eredetű hulladékok hatékonyabb kezelése; a legelőgazdálkodás minőségét javító tevékenységek; a szerves talajok hatékonyabb kezelése; egyéb mezőgazdasági célok.

A LULUCF-ágazat tekintetében: erdősítés és újraerdősítés; a meglévő erdők széntartalmának megőrzése; a meglévő erdők termőképességének fokozása; a faipari termékek széntárolójának növelése; hatékonyabb erdőgazdálkodás; az erdőirtás megelőzése; a természetes bolygatásokkal szembeni védelem megerősítése; az ÜHG-intenzív alapanyagok faipari termékekkel való helyettesítése; a vizes élőhelyek lecsapolásának és elárasztásának megakadályozása; a leromlott talajok helyreállítása; egyéb LULUFC-ágazati célok.

Az egyéb ágazatok tekintetében a tagállamoknak röviden ismertetniük kell a célkitűzéseket.

(e) Ha a célkitűzés(ek) számszerűsített(ek), a tagállamoknak fel kell tüntetniük legalább a számo(ka)t, az egység(ek)et, a záró évet és a bázisévet. A számszerűsített célkitűzéseknek konkrétaknak, mérhetőknek, teljesíthetőknek, relevánsaknak és határidőhöz kötötteknek kell lenniük.

(f) A tagállamok a következő szakpolitika-típusok közül választhatnak: gazdaság; költségvetési; önkéntes/tárgyalásos megállapodások; szabályozás; tájékoztatás; oktatás; kutatás; tervezés; egyéb.

(g) Itt csak a nemzeti politikával végrehajtott uniós szakpolitikát/szakpolitikákat vagy olyan eseteket soroljon fel, amikor a nemzeti politikák közvetlen célja az uniós szakpolitikai célkitűzések elérése. A tagállamok a táblázat elektronikus változatában található listából kiválaszthatnak egy vagy több szakpolitikát, vagy az "egyéb" lehetőség választásával megadhatják egy uniós szakpolitika nevét. Az (EU) 2016/2284 irányelv keretében bejelentett szakpolitikák és intézkedések esetében az említett irányelvet kell kiválasztani.

(h) A tagállamok a következő kategóriák közül választhatnak: tervezett; elfogadott; végrehajtott; lejárt. A lejárt szakpolitikákat vagy intézkedéseket csak akkor kell feltüntetni az űrlapon, ha még mindig hatással vannak vagy várhatóan később még hatással lesznek az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra.

(i) A tagállamok a következő lehetőségek közül választhatnak, és meg kell adniuk a szakpolitika vagy intézkedés végrehajtásáért felelős szervezet(ek) nevét (egynél több szervezet is választható): nemzeti kormány; regionális szervek; helyi önkormányzat; társaságok/vállalkozások/ipartestületek; kutatóintézetek; egyéb (nem szerepel a listán).

(j) A tagállamoknak meg kell adniuk a szakpolitikák és intézkedések folyamatainak nyomon követéséhez és értékeléséhez alkalmazott mutatókat (mértékegységgel) és értékeket. Az értékek lehetnek előzetesek vagy utólagosak, és meg kell adni, hogy mely évre vagy évekre vonatkoznak. A jelentésben több mutató és év is megadható. A tagállamok által meghatározott teljesítménymutatóknak relevánsaknak, elfogadottaknak, hiteleseknek, egyszerűeknek és megbízhatóknak kell lenniük.

2. táblázat: Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok hatásaira vonatkozó előzetes és utólagos értékelések rendelkezésre álló eredményei (a)

Szakpolitika/intézkedés számaAz EU ETS-, a LULUCF- és/vagy az ESD/ESR-kibocsátásokra hatást gyakorló szakpolitikaElőzetes értékelésUtólagos értékelés (e)
ÜHG-kibocsátáscsökkenés a t. évben (kt CO2-egyenérték/év)ÜHG-kibocsátáscsökkenés a t+5. évben (kt CO2-egyenérték/év)ÜHG-kibocsátáscsökkenés a t+10. évben (kt CO2-egyenérték/év)ÜHG-kibocsátáscsökkenés a t+15. évben (kt CO2-egyenérték/év)A mérsékléssel kapcsolatos becslések alapjára vonatkozó magyarázatA szakpolitikák/intézkedések által érintett tényezőkDokumentáció/a becslés forrása, ha rendelkezésre áll (adja meg a jelentés internetes hivatkozását)ÜHG-kibocsátáscsökkenés (kt CO2-egyenérték/év) (b)A mérsékléssel kapcsolatos becslések alapjára vonatkozó magyarázatA szakpolitikák/intézkedések által érintett tényezőkDokumentáció/a becslés forrása, ha rendelkezésre áll (adja meg a jelentés internetes hivatkozását)
EU ETSESRLULUCF (c)Összesen (d)EU ETSESRLULUCF (c)Összesen (d)EU ETSESRLULUCF (c)Összesen (d)EU ETSESRLULUCF (c)Összesen (d)A csökkenés tárgyéveEU ETSESD/ESRLULUCF (c)Összesen (d)

Rövidítések: EU ETS = az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere; ESR = a közös kötelezettségvállalásról szóló (EU) 2018/842 rendelet; ESD = a közös kötelezettségvállalásról szóló 406/2009/EK határozat; LULUCF = földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás.

Megjegyzések:

(a) A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak. Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

(b) A tagállamok egynél több évre vonatkozóan is bejelenthetnek utólagos értékeléseket; amennyiben lehetséges, a jelentéseknek olyan évekre kell vonatkozniuk, amelyek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

(c) Az üvegházhatású gázok fokozott elnyelését vagy csökkentett kibocsátását pozitív előjelű számmal kell megadni. A csökkent elnyelést vagy a megnövekedett kibocsátást negatív előjelű számmal kell megadni.

(d) Ebben a mezőben az EU ETS és az ESR hatálya alá tartozó ágazatok összegét kell megadni, ha nem áll rendelkezésre az EU ETS és az ESR szerinti bontás.

(e) Az utólagos értékelések magukban foglalnak minden olyan értékelést, amely a végrehajtási időszak részeiből vagy a teljes a végrehajtási időszakból származó eredményeken alapul.

3. táblázat: Az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló egyedi szakpolitikák és intézkedések vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagok előrejelzett és tényleges költségére és hasznára vonatkozó, rendelkezésre álló adatok (a)

Szakpolitika/intézkedés számaVárható költség és haszonTényleges költség és haszon
Azon év(ek), amely(ek)re vonatkozóan a költséget kiszámítottákBruttó költség (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték)Abszolút éves bruttó költség (EUR)Haszon (b) (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték)Abszolút éves haszon (b) (EUR)Nettó költség (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték)Abszolút éves nettó költség (EUR)Az árak tekintetében alapul vett évA költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában, módszertana) (c)Dokumentáció/a költségbecslés forrása
(adja meg a számadatokat tartalmazó jelentés internetes hivatkozását)
Az ÜHG-től eltérő gázok kibocsátásának mérsékléséből származó haszon leírásaAzon év(ek), amely(ek)re vonatkozóan a költséget kiszámítottákBruttó költség (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték)Abszolút éves bruttó költség (EUR)Haszon (b) (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték)Abszolút éves haszon (b) (EUR)Nettó költség (EUR / megtakarított/megkötött tonna CO2-egyenérték)Abszolút éves nettó költség (EUR)Az árak tekintetében alapul vett évA költségbecslés ismertetése (alapja, milyen költségtípusokat foglal magában, módszertana) (c)Dokumentáció/a költségbecslés forrása (adja meg a számadatokat tartalmazó jelentés internetes hivatkozását)Az ÜHG-től eltérő gázok kibocsátásának mérsékléséből származó haszon leírása

Megjegyzések:

(a) A tagállamoknak jelenteniük kell mindazon szakpolitikákat és intézkedéseket vagy szakpolitika- és intézkedéscsomagokat, amelyek tekintetében ezek az értékelések rendelkezésre állnak.

(b) Az űrlapon negatív költségként kell feltüntetni a hasznot.

(c) A leírásnak tartalmaznia kell a figyelembe vett költségek és hasznok típusát, a költségek és hasznok értékelése során figyelembe vett érdekelt feleket, a költségek és hasznok viszonyítási alapját, valamint a módszertant.

XXV. MELLÉKLET

Jelentéstétel a nemzeti előrejelzésekről a 38. cikk szerint

1a. Táblázat

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó előrejelzések gázonkénti és kategóriánkénti bontásban (1)

Kategória (2)Bontás:
CO2, CH4, N2O,
SF6, NF3, (kt) és HFC-k, PFC-k,
HFC-k és PFC-k nem meghatározott keveréke (kt CO2-egyenérték) (3)
ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték)ETS-kibocsátások (kt CO2-egyenérték) (4)ESR-kibocsátások (kt CO2-egyenérték) (5)
ÉvÉvÉvÉv
előrejelzés
báziséve (6)
t-5 (7)tt+5t+10t+15előrejelzés
báziséve
t–5tt+5t+10t+15előrejelzés
báziséve
t–5tt+5t+10t+15előrejelzés
báziséve
t–5tt+5t+10t+15
Teljes (LULUCF-ágazat nélkül)
Teljes (LULUCF-ágazattal együtt)
1. Energia
A. Tüzelőanyag-égetés
1. Energiaipar
a. Közcélú villamosenergia- és hőtermelés
b. Kőolaj-finomítás
c. Szilárd tüzelőanyagok gyártása és más energetikai iparágak
2. Feldolgozóipar és építőipar
3. Közlekedés
a. Belföldi légi közlekedés
b. Közúti szállítás
c. Vasúti közlekedés
d. Belföldi hajózás
e. Egyéb közlekedés
4. Egyéb ágazatok
a. Kereskedelem/intézmények
b. Háztartások
c. Mezőgazdaság/erdőgazdálkodás/halászat
5. Egyéb
B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások
1. Szilárd tüzelőanyagok
2. Kőolaj- és földgáz, valamint energiatermelésből származó egyéb kibocsátások
C. CO2-szállítás és -tárolás
2. Ipari eljárások
A. Ásványipar
ebből 2.A.1. (cementgyártás)
B. Vegyipar
C. Fémipar
ebből 2.C.1. (vas- és acélgyártás)
D. Tüzelőanyagok és oldószerek felhasználásából származó, nem energiajellegű termékek
E. Elektronikai ipar
F. Ózonkárosító anyagokat (8) helyettesítő termékek
G. Egyéb termékgyártás és -felhasználás
H. Egyéb
3. Mezőgazdaság
A. Emésztőrendszeri fermentáció
B. Trágyagazdálkodás
C. Rizstermesztés
D. Mezőgazdasági talajok
E. Füves területek előírt felégetése
F. Mezőgazdasági maradványok tarlóégetése
G. Meszezés
H. Karbamid alkalmazása
4. Földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF, jelentett kibocsátások és elnyelések) (9)
A. Erdőterület
B. Szántóterület
C. Gyepterület
D. Vizes élőhelyek
E. Beépített területek
F. Egyéb földterület
G. Faipari termékek
H. Egyéb
I. Légköri lerakódás
J. A nitrogén kimosódása és lefolyása
5. Hulladék
A. Szilárd hulladék ártalmatlanítása
B. Szilárd hulladék biológiai kezelése
C. Hulladékégetés hulladékégetőben és nyílt téri hulladékégetés
D. Szennyvízkezelés és -kibocsátás
E. Egyéb (nevezze meg)
Tájékoztató adatok:
A nemzetközi útvonalakon felhasznált üzemanyag
Légi közlekedés
Hajózás
Biomasszából származó CO2-kibocsátás
CO2-leválasztás
Közvetett CO2 (ha van) (10)
Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.
Megjegyzések:
(1) Az itt jelentett adatokat javasolt összehangolni az e rendelet 8. cikke szerint jelentett adatokkal.
(2) A rövidítések használata: az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokban meghatározott használati feltételek (lásd 8. fejezet: Jelentéstételi útmutató és táblázatok) szerint a következő rövidítések alkalmazhatók: IE (included elsewhere) = „máshol került beszámításra”, NO (not occurring) = „nincs kibocsátás”, C (confidential) = „bizalmas”, valamint NA (not applicable) = „nem alkalmazandó”, azaz az előrejelzések nem prognosztizálnak adatot az adott jelentéstételi szint tekintetében (lásd: 2006. évi IPCC-iránymutatások).
A NE (Not Estimated) = „nem becsült” jelzés csak olyan esetekben alkalmazandó, amikor aránytalanul nagy erőfeszítésre volna szükség egy kategóriának vagy adott kategóriájú gáz adatainak az összegyűjtéséhez ahhoz képest, amennyire ezek az adatok a nemzeti kibocsátások összessége vagy tendenciája szempontjából lényegesek. Ilyenkor a tagállamnak fel kell sorolnia mindazon kategóriákat és gázokat, amelyekre vonatkozóan az említett oknál fogva nem került sor adatgyűjtésre, és meg kell indokolnia az adatgyűjtés elmaradását, feltüntetve a kibocsátás vagy elnyelés valószínű szintjét, illetve a kategóriát az NE rövidítés alkalmazásával „nem becsültként” kell bevezetnie a jelentéstételi táblázatba.
(3) A HFC-k és PFC-k nem meghatározott keverékét csak akkor kell jelenteni, ha olyan kibocsátásokat jeleztek előre, amelyeket nem lehet a HFC-k vagy a PFC-k alatt jelenteni.
(4) A 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó kibocsátások.
(5) Az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások.
(6) Meg kell adni, hogy a bázisévet melyik benyújtott jegyzék (év, változat) alapján kalibrálták.
(7) A t–5. évre vonatkozó értékeket csak akkor kell megadni, ha a t–5. év az előrejelzés bázisévénél későbbi.
(8) ODS (ozone-depleting substances) = az ózonréteget lebontó anyagok
(9) A jelentésben az elnyelt mennyiség előjelének mindig negatívnak (-), a kibocsátott mennyiség előjelének pedig mindig pozitívnak (+) kell lennie. Ha az 1b. táblázatban kért információk hiánytalanok, ezt a részt nem kell kitölteni.
(10) 2026-tól az (EU) 2018/841 rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban jelentést kell tenni a légköri lerakódásokról, valamint a nitrogén kimosódásáról és lefolyásáról, a 4.I. egységes jelentéstételi táblázattal összhangban földterület-kategóriánként.
(11) Az ebben a táblázatban jelentett, előrejelzett közvetett CO2-kibocsátások az összes előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátás részét képezik (a LULUCF-ágazattal együtt és anélkül), és lehetőség szerint ilyenként kell jelenteni ezeket, továbbá a többi bejelentett kibocsátástól különálló előrejelzést kell készíteni ezekre vonatkozóan.

1b. Táblázat

A LULUCF-ágazat jelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátására és -elnyelésére vonatkozó előrejelzések az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékében jelentettek szerint (abban az esetben kell jelenteni, ha az 5a. táblázat nincs hiánytalanul kitöltve) (1), (2)

1. rész: A LULUCF-ágazathoz kapcsolódó ÜHG-kibocsátási és -elnyelési adatok a jegyzékbeli kategóriák és a megfelelő szintű elszámolási kategóriák szerintCO2, CH4, N2O bontásában
(kt CO2-egyenérték)
ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték)
Az ÜHG-források és -nyelők kategóriáiAz 1a. táblázatban használt kategóriaA LULUCF-rendelet elszámolási alkategóriája (az 5a. táblázatnak megfelelően)A LULUCF-rendelet elszámolási kategóriájaElőrejelzés báziséve (3)t–5tt+5t+10t+15Előrejelzés bázisévet–5tt+5t+10t+15
4.A.1. Erdőterületként maradó erdőterület4.A. ErdőterületErdőterületként maradó erdőterületGazdálkodás alatt álló erdőterület
4.A.2.1. Erdőterületté alakított szántóterület4.A. ErdőterületErdőterületté alakított szántóterületErdősített terület
4.A.2.2. Erdőterületté alakított gyepterület4.A. ErdőterületErdőterületté alakított gyepterületErdősített terület
4.A.2.3. Erdőterületté alakított vizes élőhely4.A. ErdőterületErdőterületté alakított vizes élőhelyErdősített terület
4.A.2.4. Erdőterületté alakított beépített területek4.A. ErdőterületErdőterületté alakított beépített területekErdősített terület
4.A.2.5. Erdőterületté alakított egyéb földterület4.A. ErdőterületErdőterületté alakított egyéb földterületErdősített terület
4.B.1. Szántóterületként maradó szántóterület4.B. SzántóterületSzántóterületként maradó szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.B.2.1 Szántóterületté alakított erdőterület4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.B.2.2. Szántóterületté alakított gyepterület4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.B.2.3. Szántóterületté alakított vizes élőhelyek4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.B.2.4. Szántóterületté alakított beépített területek4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított beépített területekGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.B.2.5. Szántóterületté alakított egyéb földterület4.B. SzántóterületSzántóterületté alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.C.1. Gyepterületként maradó gyepterület4.C. GyepterületGyepterületként maradó gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.C.2.1. Gyepterületté alakított erdőterület4.C. GyepterületGyepterületté alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.C.2.2. Gyepterületté alakított szántóterület4.C. GyepterületGyepterületté alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.C.2.3. Gyepterületté alakított vizes élőhelyek4.C. GyepterületGyepterületté alakított vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.C.2.4. Gyepterületté alakított beépített területek4.C. GyepterületGyepterületté alakított beépített területekGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.C.2.5. Gyepterületté alakított egyéb földterület4.C. GyepterületGyepterületté alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.D.1. Vizes élőhelyként maradó vizes élőhelyek4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhelyként maradó vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.1.1. Tőzegkitermelés céljából átalakított erdőterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.D.2.1.2. Tőzegkitermelés céljából átalakított szántóterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.D.2.1.3. Tőzegkitermelés céljából átalakított gyepterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.D.2.1.4. Tőzegkitermelés céljából átalakított beépített terület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított beépített területGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.1.5. Tőzegkitermelés céljából átalakított egyéb terület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.2.1. Elárasztott földterületté alakított erdőterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.D.2.2.2. Elárasztott földterületté alakított szántóterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.D.2.2.3. Elárasztott földterületté alakított gyepterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.D.2.2.4. Elárasztott földterületté alakított beépített területek4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított beépített területGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.2.5. Elárasztott földterületté alakított egyéb földterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.3.1. Egyéb vizes élőhellyé alakított erdőterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.D.2.3.2. Egyéb vizes élőhellyé alakított szántóterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.D.2.3.3. Egyéb vizes élőhellyé alakított gyepterület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.D.2.3.4. Egyéb vizes élőhellyé alakított beépített területek4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított beépített területGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.D.2.3.5. Egyéb vizes élőhellyé alakított egyéb terület4.D. Vizes élőhelyekVizes élőhellyé alakított egyéb földterületGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.E.1. Beépített területként maradó beépített területek4.E. Beépített területekAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.E.2.1. Beépített területté alakított erdőterület4.E. Beépített területekBeépített területté alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.E.2.2. Beépített területté alakított szántóterület4.E. Beépített területekBeépített területté alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.E.2.3. Beépített területté alakított gyepterület4.E. Beépített területekBeépített területté alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.E.2.4. Beépített területté alakított vizes élőhelyek4.E. Beépített területekBeépített területté alakított vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.E.2.5. Beépített területté alakított egyéb földterület4.E. Beépített területekAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.F.1. Egyéb földterületként maradó egyéb földterület4.F. Egyéb földterületAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.F.2.1. Egyéb földterületté alakított erdőterület4.F. Egyéb földterületEgyéb földterületté alakított erdőterületKiirtott erdőterület
4.F.2.2. Egyéb földterületté alakított szántóterület4.F. Egyéb földterületEgyéb földterületté alakított szántóterületGazdálkodás alatt álló szántóterület
4.F.2.3. Egyéb földterületté alakított gyepterület4.F. Egyéb földterületEgyéb földterületté alakított gyepterületGazdálkodás alatt álló gyepterület
4.F.2.4. Egyéb földterületté alakított vizes élőhelyek4.F. Egyéb földterületEgyéb földterületté alakított vizes élőhelyGazdálkodás alatt álló vizes élőhely
4.F.2.5. Egyéb földterületté alakított beépített területek4.F. Egyéb földterületAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.G. Faipari termékek – Gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek4.G. Faipari termékekGazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékekFaipari termékek
4.G. Faipari termékek – Erdősített területről származó faipari termékek4.G. Faipari termékekErdősített területről származó faipari termékekFaipari termékek
4.G. Faipari termékek – Kiirtott erdőterületről származó faipari termékek4.G. Faipari termékekAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.G. Faipari termékek – Egyéb földterületről származó faipari termékek4.G. Faipari termékekAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
4.H. Egyéb (nevezze meg)4.H. EgyébAz (EU) 2018/841 rendelet alapján nem került elszámolásra
1b. táblázat, 2. rész: Összefoglaló az 1a. táblázathoz (automatikusan számított)
CO2, CH4, N2O bontásban (kt CO2-egyenérték)ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték)
Az ÜHG-források és -nyelők kategóriái (az 1a. táblázatnak megfelelően)Előrejelzés bázisévet–5tt+5t+10t+15Előrejelzés bázisévet–5tt+5t+10t+15
4.A. Erdőterület
4.B. Szántóterület
4.C. Gyepterület
4.D. Vizes élőhelyek
4.E. Beépített területek
4.F. Egyéb földterület
4.G. Faipari termékek
4.H. Egyéb
1b. táblázat, 3. rész: Összefoglaló az 5a. táblázathoz (automatikusan számított)
CO2, CH4, N2O bontásban (kt CO2-egyenérték)ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték)
A LULUCF-rendelet elszámolási kategóriájaElőrejelzés bázisévet–5tt+5t+10t+15Előrejelzés bázisévet–5tt+5t+10t+15
Erdősített terület kategóriában összesen
Kiirtott erdőterület kategóriában összesen
Gazdálkodás alatt álló szántóterület kategóriában összesen
Gazdálkodás alatt álló gyepterület kategóriában összesen
Gazdálkodás alatt álló erdőterület kategóriában összesen
Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely kategóriában összesen
Faipari termékek összesen
El nem számolt összesen
Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.
Megjegyzések:
(1) A t–10. évig az évek szerinti jelentéstétel nem kötelező.
(2) A kibocsátásokat pozitív értékként kell megadni; az elnyeléseket negatív értékként kell kifejezni.
(3) A t–5. évre vonatkozó értékeket csak akkor kell megadni, ha a t–5. év az előrejelzés bázisévénél későbbi.

2. táblázat

A szakpolitikák és intézkedések előrejelzett előrehaladásának nyomon követésére és értékelésére vonatkozó, adott esetben használt mutatók

Mutató (1)/számláló/nevezőMértékegységÚtmutató/meghatározásokÚtmutató/forrásAlkalmaztak mutatót? (igen/nem)Meglévő intézkedésekkelTovábbi intézkedésekkel
Bázisévtt+5t+10t+15Bázisévtt+5t+10t+15
A gazdaság egészének karbonintenzitásat CO2-egyenérték/GDPEUR (2016); Az Eurostat meghatározása szerint, GDP alapján kiszámított karbonintenzitás
A belföldi villamosenergia- és hőenergia-termelés kibocsátásintenzitásat CO2/MWhAz Eurostat meghatározása szerinti bruttó villamosenergia- és hőtermelés (MWh)
A végsőenergia-fogyasztás kibocsátásintenzitása ágazatonként
Ipart CO2egyenérték/toe
Háztartásokt CO2egyenérték/toe
Terciert CO2egyenérték/toe
Közlekedést CO2egyenérték/toe
Személyszállítás (ha rendelkezésre áll)t CO2egyenérték/toe
Teherszállítás (ha rendelkezésre áll)t CO2egyenérték/toe
Minden további mutatót új sorban adjon meg.
Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.
Megjegyzések:
(1) Az előrejelzésekben használt minden egyes mutató feltüntetésére illesszen be egy-egy újabb sort.

3. táblázat

Jelentéstétel az előrejelzésekhez adott esetben használt paraméterekről/változókról (1), (2)

Használt paraméterek (3) („Meglévő intézkedések” forgatókönyv esetén)ÉvÉrtékekAlapértelmezett egységElőrejelzések azon ágazat tekintetében, amelyre nézve a paramétert használják (6)
Az előrejelzések részét képező paraméterek/változók (7)Bázisév=referenciaévBázisév=referenciaévt–5tt + 5t + 10t + 15AdatforrásAz adatforrás közzétételének éveAz adatforrás közzétételének éve1.A.1. Energiaipar1.A.2. Feldolgozóipar és építőipar1.A.3. Közlekedés, a belföldi légi közlekedés (1.A.3.a.) kivételével1.A.4.a. Kereskedelem/intézmények1.A.4.b. Háztartások1.B. Tüzelőanyagokból származó illékony kibocsátások2. Ipari eljárások és termékfelhasználás3. Mezőgazdaság4. LULUCF5. HulladékAz EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének hatálya alá tartozó nemzetközi légi közlekedés
1.A.3.a. Belföldi légi közlekedés
Megjegyzés útmutatásként
1. Általános paraméterek és változók
LakosságDarabszám
Bruttó hazai termék (GDP)Reálnövekedési ráta%EUR (2016) (8)
Állandó árakEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – összesenEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – mezőgazdaságEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – építőiparEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – szolgáltatásokEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – energiaiparEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – iparEUR millióEUR (2016)
Háztartások számaEzer
Háztartás méretelakos/háztartás
A háztartások rendelkezésre álló jövedelmeEUR/év
Megtett utaskilométer (valamennyi közlekedési mód)millió utkm
Megtett utaskilométer – közutakmillió utkm
ebből közúti tömegközlekedésmillió utkm
ebből személygépkocsivalmillió utkm
ebből motorkerékpárralmillió utkm
ebből autóbusszalmillió utkm
Megtett utaskilométer – vasútmillió tkm
Megtett utaskilométer – belföldi légi közlekedésmillió tkm
Megtett utaskilométer – nemzetközi légi közlekedésmillió tkm
Megtett utaskilométer – belföldi hajózásmillió tkm
Áruszállítási tonnakilométer (valamennyi közlekedési mód)millió tkm
Áruszállítási tonnakilométer – közutakmillió tkm
Áruszállítási tonnakilométer – vasútmillió tkm
Áruszállítási tonnakilométer – belföldi légi közlekedésmillió tkm
Áruszállítási tonnakilométer – nemzetközi légi közlekedésmillió tkm
Áruszállítási tonnakilométer – belföldi hajózás (belvízi hajózás és nemzeti tengeri hajózás)millió tkm
Nemzetközi (nagykereskedelmi) tüzelőanyag-importárakSzénvagy
EUR/GJ
EUR (2016); Jelezze, hogy követték-e a Bizottság ajánlását. Használja az Eurostat által közzétett fűtőértékeket.
vagy
EUR/toe
Nyersolajvagy
EUR/GJ
EUR (2016); Jelezze, hogy követték-e a Bizottság ajánlását.
vagy
EUR/toe
Földgázvagy
EUR/GJ
EUR (2016); Jelezze, hogy követték-e a Bizottság ajánlását. Használja az Eurostat által közzétett fűtőértékeket.
vagy
EUR/toe
A kibocsátási egységek ára az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerbenEUR/EUAEUR (2016); Jelezze, hogy követték-e a Bizottság ajánlását.
EUR átváltási árfolyama (euróövezeten kívüli országok esetében), adott esetbenEUR/
pénznem
EUR (2016)
USD átváltási árfolyama, adott esetbenUSD/
pénznem
USD (2016)
Fűtést igénylő napok számaDarabszám
Hűtést igénylő napok számaDarabszám
2. Energiamérlegek és mutatókHasználja az Eurostat által közzétett fűtőértékeket.
2.1. Energiaellátás
Belföldi termelés tüzelőanyag-típus szerint (összesen)ktoe
Szilárd energiahordozókktoe
Olajktoe
Földgázktoe
Nukleáris energiaktoe
Megújuló energiaforrásokktoe
Hulladék és egyébktoe
Importált villamos energia nettó mennyiségektoe
Bruttó belföldi energiafogyasztás tüzelőanyag-típus szerint (összesen)ktoe
Szilárd fosszilis tüzelőanyagokktoe
Nyersolaj és kőolajtermékekktoe
Földgázktoe
Nukleáris energiaktoe
Villamos energiaktoe
Származtatott hőktoe
Megújuló energiákktoe
Hulladékktoe
Egyébktoe
2.2. Villamos és hőenergia
Bruttó villamosenergia-termelés (összesen)GWh
Nukleáris energiaGWh
Szilárd energiahordozókGWh
Olaj (beleértve a finomítói gázt is)GWh
Földgáz (beleértve a származtatott gázokat is)GWh
Megújuló energiákGWh
Egyéb tüzelőanyagok (hidrogén, metanol)GWh
Hőenergia-termelésből származó hőtermelésGWh
Kapcsolt villamosenergia- és hőtermelő létesítményből származó hőtermelés, beleértve az ipari hulladékhőt isGWh
2.3. Átalakítási ágazat
Hőtermelés során felhasznált tüzelőanyagktoe
Szilárd energiahordozókktoe
Olajktoe
Gázktoe
Egyéb átalakítási folyamatok tüzelőanyag-felhasználásaktoe
2.4. Energiafogyasztás
Végsőenergia-fogyasztásktoe
Szilárd energiahordozókktoe
Olajktoe
Gázktoe
Villamos energiaktoe
Származtatott hőktoe
Megújuló energiaktoe
Ebből környezeti hőktoe
Egyébktoe
Iparktoe
Szilárd energiahordozókktoe
Olajktoe
Gázktoe
Villamos energiaktoe
ktoe
Megújuló energiaktoe
Egyébktoe
Háztartásokktoe
Szilárd energiahordozókktoe
Olajktoe
Gázktoe
Villamos energiaktoe
ktoe
Megújuló energiaktoe
Egyébktoe
Tercierktoe
Szilárd energiahordozókktoe
Olajktoe
Gázktoe
Villamos energiaktoe
ktoe
Megújuló energiaktoe
Egyébktoe
Mezőgazdaság/erdőgazdálkodásktoe
Közlekedésktoe
Szilárd energiahordozókktoe
Olajktoe
Gázktoe
Villamos energiaktoe
ktoe
Megújuló energiaktoe
Egyébktoe
Ebből személyszállítás (ha rendelkezésre áll adat)ktoe
Ebből teherszállítás (ha rendelkezésre áll adat)ktoe
Ebből nemzetközi légi közlekedés
Egyébktoe
Nem energetikai célú végső fogyasztásktoe
2.5. Árak
Villamosenergia-árak a felhasználó ágazat típusa szerint
HáztartásokEUR(MWh)EUR (2016)
IparEUR(MWh)EUR (2016)
TercierEUR(MWh)EUR (2016)
Nemzeti kiskereskedelmi tüzelőanyagárak (adóval együtt, forrásonként és ágazatonként)
Szén, iparEUR/ktoeEUR (2016)
Szén, háztartásokEUR/ktoeEUR (2016)
Dízelolaj, iparEUR/ktoeEUR (2016)
Dízelolaj, háztartásokEUR/ktoeEUR (2016)
Dízelolaj, közlekedésEUR/ktoeEUR (2016)
Dízelolaj, magánközlekedés (ha rendelkezésre áll)EUR/ktoeEUR (2016)
Dízelolaj, tömegközlekedés (ha rendelkezésre áll)EUR/ktoeEUR (2016)
Benzin, közlekedésEUR/ktoeEUR (2016)
Benzin, magánközlekedés (ha rendelkezésre áll)EUR/ktoeEUR (2016)
Benzin, tömegközlekedés (ha rendelkezésre áll)EUR/ktoeEUR (2016)
Földgáz, iparEUR/ktoeEUR (2016)
Földgáz, háztartásokEUR/ktoeEUR (2016)
3. Nem CO2-kibocsátáshoz kapcsolódó paraméterek
3.1. Mezőgazdaság
Állatállomány
Tejelő szarvasmarha1 000 egyed
Nemtejelő szarvasmarha1 000 egyed
Juh1 000 egyed
Sertés1 000 egyed
Baromfi1 000 egyed
Szintetikus műtrágyák alkalmazásából eredő nitrogénbevitelkt nitrogén
Trágyázásból eredő nitrogénbevitelkt nitrogén
Nitrogént megkötő növények által megkötött nitrogénkt nitrogén
A talajba visszaforgatott növénymaradványokban lévő nitrogénkt nitrogén
A megművelt szerves talaj területe1 000 hektár
3.2. Hulladék
Keletkezett települési szilárd hulladékt
Hulladéklerakókba kerülő települési szilárd hulladékt
Visszanyert CH4 aránya a hulladéklerakóban keletkező összes CH4-ből%
4. LULUCF
4.1. Gazdálkodás alatt álló erdőterület
Energetikai célú fakitermelés1 000 köbméter
Nem energetikai célú fakitermelés1 000 köbméter
Folyónövedék1 000 köbméter
A modellezés figyelembe vette az erdőket érintő bolygatásokatigen / nem
Erdőterületként maradó erdőterület1 000 hektár
4.2. Erdősített terület
Energetikai célú fakitermelés1 000 köbméter
Nem energetikai célú fakitermelés1 000 köbméter
Folyónövedék1 000 köbméter
Erdőterületté alakított szántóterület1 000 hektár
Erdőterületté alakított gyepterület1 000 hektár
Erdőterületté alakított vizes élőhely1 000 hektár
Erdőterületté alakított beépített területek1 000 hektár
Erdőterületté alakított egyéb földterület1 000 hektár
4.3. Kiirtott erdőterület
Szántóterületté alakított erdőterület1 000 hektár
Gyepterületté alakított erdőterület1 000 hektár
Vizes élőhellyé alakított erdőterület1 000 hektár
Beépített területté alakított erdőterület1 000 hektár
Egyéb földterületté alakított erdőterület1 000 hektár
4.4. Gazdálkodás alatt álló szántóterület
Szántóterületként maradó szántóterület1 000 hektár
Szántóterületté alakított gyepterület, vizes élőhely, beépített terület vagy egyéb földterület1 000 hektár
Vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté (az erdőterület kivételével) alakított szántóterület1 000 hektár
4.5. Gazdálkodás alatt álló gyepterület
Gyepterületként maradó gyepterület1 000 hektár
Gyepterületté alakított szántóterület, vizes élőhely, beépített terület vagy egyéb földterület1 000 hektár
Vizes élőhellyé, beépített területté vagy egyéb földterületté alakított gyepterület1 000 hektár
4.6. Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely
Vizes élőhelyként maradó vizes élőhely1 000 hektár
Vizes élőhellyé alakított beépített terület vagy egyéb földterület1 000 hektár
Beépített területté vagy egyéb földterületté alakított vizes élőhely1 000 hektár
4.7. Faipari termékek
Faipari termékekből származó nyereség (4)kt C
Faipari termékekből származó veszteség (4)kt C
Faipari termékek felezési ideje (5) )év
5. Egyéb paraméterek és változók
A főbb releváns technológiákhoz felhasznált, technológiaköltségekre vonatkozó feltevések:
Szúrjon be új sorokat a releváns technológiák megadásához
Szúrjon be új sorokat az egyéb releváns paraméterek megadásához
Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.
Megjegyzések:
(1) Az előrejelzésekben használt országspecifikus paramétereket a táblázat végére beszúrt külön sorokban adja meg. Ez a „változókra” is vonatkozik, mivel a felsorolt paraméterek bizonyos előrejelzési eszközök esetében – az alkalmazott modelltől függően – változók lehetnek.
(2) Csak azokat a paramétereket/változókat kell a jelentésben megadni, amelyek bemeneti vagy kimeneti adatként az előrejelzések részét képezik.
(3) A rövidítések használata: az adott esetnek megfelelően a következő rövidítések alkalmazhatók: IE (included elsewhere) = „máshol került beszámításra”, NO (not occurring) = „nincs kibocsátás”, C (confidential) = „bizalmas”, NA (not applicable) = „nem alkalmazandó”, valamint NE (not estimated/not used) = „nem becsült/nem került alkalmazásra”. Az NE jelzés olyan esetekben alkalmazandó, amikor a javasolt paramétert nem használják és nem is jelentik a tagállami előrejelzésekkel összefüggésben. Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.
(4) Ide tartozhatnak azok a faipari termékek, amelyek a gazdálkodás alatt álló erdőterületekről és erdősített területekről származnak.
(5) Adja meg a faipari termékek típusait az alábbi sorokban (a „Szúrjon be új sorokat a releváns technológiák megadásához” utasítás alatt).
(6) Válaszoljon igennel vagy nemmel.
(7) A különböző ágazati modellekben használt paraméterekre vonatkozóan adja meg a további eltérő értékeket is.
(8) A pénzben kifejezett érték meghatározásához használt bázisév bármilyen módosítása csak az e rendelet 38. cikkének (3) bekezdése szerinti, a szupranacionálisan meghatározott fő paraméterek harmonizált értékeire vonatkozó bizottsági ajánlások alapján végezhető.

4. táblázat

A modell adatlapja

A modell neve (rövidítés)
A modell teljes neve
A modell verziója és állapota
Legutóbbi átdolgozás időpontja
A modell leírásának URL-címe
A modell típusa
Összefoglalás
Tervezett alkalmazási terület
A fő adatkategóriák és adatforrások ismertetése
Hitelesítés és értékelés
Kapacitás
Érintett ÜHG
Ágazati lefedettség
Földrajzi lefedettség
Időbeli lefedettség (pl. időszakok, időtartam)
Egyéb modellek, amelyek hatással vannak erre a modellre, és a hatás típusa (pl. bemeneti adatokat biztosít e modellhez, e modell kimeneti adatait használja)
Más modellekből származó bemeneti adatok
Az értékelés, valamint az előrejelzéseket és a felhasznált modelleket alátámasztó technikai jelentések hivatkozásai
A modell felépítése (ha van ábra, csatolja az űrlaphoz)
Megjegyzések és egyéb lényeges információk
Megjegyzések:
Az ÜHG-előrejelzések készítéséhez alkalmazott egyes modellek és almodellek jellemző adatainak jelentése érdekében a tagállamok sokszorosíthatják ezt a táblázatot.

5a. Táblázat

A bejelentett LULUCF-kibocsátásra és -elnyelésre vonatkozó előrejelzések gázok és az (EU) 2018/841 rendeletben meghatározott elszámolási kategóriák szerinti bontásban

(abban az esetben kell jelenteni, ha az 1b. táblázat nincs hiánytalanul kitöltve)

KategóriaCO2(kt)CH4(kt)N2O(kt)ÜHG-összkibocsátás (kt CO2-egyenérték)
Előrejelzés bázisévet-5 (2)tt+5t+10t+15Előrejelzés bázisévet–5tt+5t+10t+15Előrejelzés bázisévet–5tt+5t+10t+15Előrejelzés bázisévet–5tt+5t+10t+15
Gazdálkodás alatt álló erdőterület
Erdőterületként maradó erdőterület
Erdősített terület
Erdőterületté alakított szántóterület
Erdőterületté alakított gyepterület
Erdőterületté alakított vizes élőhely
Erdőterületté alakított beépített területek
Erdőterületté alakított egyéb földterület
Kiirtott erdőterület
Szántóterületté alakított erdőterület
Gyepterületté alakított erdőterület
Vizes élőhellyé alakított erdőterület
Beépített területté alakított erdőterület
Egyéb földterületté alakított erdőterület
Gazdálkodás alatt álló szántóterület
Szántóterületként maradó szántóterület
Szántóterületté alakított gyepterület
Szántóterületté alakított vizes élőhely
Szántóterületté alakított beépített területek
Szántóterületté alakított egyéb földterület
Vizes élőhellyé alakított szántóterület
Beépített területté alakított szántóterület
Egyéb földterületté alakított szántóterület
Gazdálkodás alatt álló gyepterület
Gyepterületként maradó gyepterület
Gyepterületté alakított szántóterület
Gyepterületté alakított vizes élőhely
Gyepterületté alakított beépített területek
Gyepterületté alakított egyéb földterület
Vizes élőhellyé alakított gyepterület
Beépített területté alakított gyepterület
Egyéb földterületté alakított gyepterület
Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely
Vizes élőhelyként maradó vizes élőhely
Vizes élőhellyé alakított beépített terület
Vizes élőhellyé alakított egyéb földterület
Beépített területté alakított vizes élőhely
Egyéb földterületté alakított vizes élőhely
Faipari termékek
Gazdálkodás alatt álló erdőterület
Erdősített terület
Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

5b. Táblázat

A LULUCF-ágazatnak az (EU) 2018/841 rendelet szerinti kibocsátásaira és elnyeléseire, valamint a közös kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó ágazatnak az (EU) 2018/842 rendelet szerint elszámolt kibocsátásaira és elnyeléseire vonatkozó előrejelzések (1), (2)

Kategória2021–20252026–20292030
Összes halmozott kibocsátás/eltávolítás
(kt CO2-egyenérték)
Összes halmozott kibocsátás/eltávolítás
(kt CO2-egyenérték)
Összes halmozott kibocsátás/eltávolítás
(kt CO2-egyenérték)
A közös kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó ágazatok (3)
LULUCF: Erdősített terület
LULUCF: Kiirtott erdőterület
LULUCF: Gazdálkodás alatt álló szántóterület
LULUCF: Gazdálkodás alatt álló gyepterület
LULUCF: Gazdálkodás alatt álló erdőterület, beleértve a faipari termékeket is
LULUCF: Gazdálkodás alatt álló erdőterület, beleértve a faipari termékeket, azonnali oxidációt feltételezve
LULUCF: Gazdálkodás alatt álló vizes élőhely (4)
Összesen
Megjegyzések:
(1) A LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolási kategóriákat az (EU) 2018/841 rendelet határozza meg.
(2) A gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozóan elszámolt LULUCF-kibocsátások az (EU) 2018/841 rendelet 8. cikkének megfelelően kiszámított referenciaszinthez viszonyított, bejelentett kibocsátások/elnyelések. Az ilyen elszámolt értékek jelentése csak akkor kötelező, ha az (EU) 2018/841 rendelet 8. cikkének (8) és (9) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott, erdőkre vonatkozó referenciaszinteket az adott időszakokra (2021–2025) alkalmazzák.
(3) Az (EU) 2018/842 rendelet hatálya alá tartozó kibocsátások.
(4) Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan nem kívánják elszámolás céljából kiválasztani ezt a kategóriát, azt a „nincs kiválasztva” (not selected) jelöléssel kell ellátniuk az említett időszakra vonatkozóan.

6. táblázat

Az érzékenységi elemzés eredményei (minden egyes kiszámított érzékenységi forgatókönyvhöz be kell nyújtani)

KategóriaÜHG-összkibocsátás/elnyelés (kt CO2-egyenérték)
Előrejelzés bázisévet–5tt+5t+10t+15
Teljes (LULUCF-ágazat nélkül)
A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó, helyhez kötött létesítményekből származó összes kibocsátás/elnyelés
A közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet hatálya alá tartozó összes kibocsátás/elnyelés
LULUCF (jelentett)
Szúrjon be sorokat az esetleges további lényeges ágazatok/kategóriák megadásához.
Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.

7. táblázat

Az érzékenységi elemzésben módosított fő paraméterek

(A táblázatot minden kiszámított érzékenységi forgatókönyvre vonatkozóan be kell nyújtani). Csak azokat a paramétereket kell megadni, amelyeket egy konkrét forgatókönyvben módosítottak.

A paraméterek értékei az érzékenységi forgatókönyvbenÉvÉrtékekAlapértelmezett egység
Módosított paraméter (1)Bázisév=referenciaévBázisév=referenciaévt–5tt + 5t + 10t + 15Megjegyzés útmutatásként
Általános paraméterek és változók
LakosságDarabszám
Bruttó hazai termék (GDP)Reálnövekedési ráta%
Állandó árakEUR millióEUR (2016)(2)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – összesenEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – mezőgazdaságEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – építőiparEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – szolgáltatásokEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – energiaiparEUR millióEUR (2016)
Bruttó hozzáadott érték (GVA) – iparEUR millióEUR (2016)
Nemzetközi (nagykereskedelmi) tüzelőanyag-importárakSzénEUR/GJEUR (2016)
EUR/toeEUR (2016)
NyersolajEUR/GJEUR (2016)
EUR/toeEUR (2016)
FöldgázEUR/GJEUR (2016)
EUR/toeEUR (2016)
A kibocsátási egységek ára az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerbenEUR/EUAEUR (2016)
Fűtést igénylő napok számaDarabszám
Hűtést igénylő napok számaDarabszám
Utaskilométer (valamennyi közlekedési mód)millió utkm
Áruszállítási tonnakilométer (valamennyi közlekedési mód)millió tkm
(Szúrjon be sorokat a további változó paraméterek megadásához.)
Megjegyzés: t = a jelentés tárgyévét követő első olyan év, melynek száma 0-ra vagy 5-re végződik.
Megjegyzés: a további változó paraméterek megadásához szúrjon be sorokat a táblázat végére. Azokat a sorokat, amelyek esetében a paraméterek nem változtak, hagyja üresen.
(1) Válaszoljon igennel vagy nemmel.
(2) A pénzben kifejezett érték meghatározásához használt bázisév bármilyen módosítása csak az e rendelet 38. cikkének (3) bekezdése szerinti, a szupranacionálisan meghatározott fő paraméterek harmonizált értékeire vonatkozó bizottsági ajánlások alapján végezhető.

( 1 ) A Bizottság (EU) 2020/1044 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. május 8.) az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a globális felmelegedési potenciál értékei és az üvegházhatású gázok jegyzékére vonatkozó iránymutatások, valamint az uniós nyilvántartási rendszer tekintetében történő kiegészítéséről, továbbá a 666/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 230., 2020.7.17., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 517/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2014.5.20., 195. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1099/2008/EK rendelete (2008. október 22.) az energiastatisztikáról (HL L 304., 2008.11.14., 1. o.).

( 4 ) "Alkalmazkodóképesség" az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének ötödik értékelő jelentésében (IPCC AR5) meghatározottak szerint: "A rendszerek, intézmények, emberek és más organizmusok képessége a potenciális károsodáshoz való alkalmazkodásra, a lehetőségek kihasználására vagy a következményekre való reagálásra."

( 5 ) A felsorolás nem teljes körű.

( 6 ) A tagállamoknak jelenteniük kell azon létező környezeti, gazdasági és társadalmi nyomásokat, amelyekre az éghajlatváltozás várhatóan jelentős hatással lesz: pl. a biológiai sokféleség csökkenése, gyenge terméshozam, energiaszegénység, munkanélküliség, migráció.

( 7 ) A tagállamoknak ki kell választaniuk a kulcsfontosságú területeket az alábbiak közül: mezőgazdaság és élelmiszeripar, biológiai sokféleség (beleértve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket), épületek, part menti területek, polgári védelem és veszélyhelyzet-kezelés, energiaipar, pénzügy és biztosítás, erdőgazdálkodás, egészségügy, tengergazdálkodás és halászat, közlekedés, városok, vízgazdálkodás, IKT (információs és kommunikációs technológia), földhasználat-tervezés, üzleti tevékenység, ipar, turizmus, vidékfejlesztés, egyéb [kérjük, részletezze].

( 8 ) Adott esetben a tagállamoknak figyelembe kell venniük e veszélyek másodlagos hatásait is, például az erdőtüzeket, az inváziós fajok és a trópusi betegségek terjedését, a közvetett hatásokat, valamint a különféle veszélyek egyidejű előfordulását.

( 9 ) Az i-iv. pontban vázolt elemzésben az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek a sérülékenység- és a kockázatelemzésre vonatkozó legjobb rendelkezésre álló tudományos ismereteit, valamint az Unió által finanszírozott projektek klímabiztosságára vonatkozó legújabb bizottsági iránymutatást kell alkalmazni.

( 10 ) A tagállamok jelentik az egyes NAS-ok és NAT-ok címét, elfogadásuk évét és állapotát [hatályon kívül helyezve/elfogadva/befejezve és elfogadásra benyújtva/kidolgozás alatt].

( 11 ) A mérlegelendő szempontok közé tartozik az alkalmazkodási stratégiákkal, a szakpolitikákkal, valamint a tervekkel és célokkal kapcsolatos döntéshozatal, tervezés és koordináció, a több területet érintő kérdések kezelése, az alkalmazkodási prioritások és tevékenységek kiigazítása és az alkalmazkodási fellépések végrehajtása, beleértve az éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzésére, minimalizálására és kezelésére irányuló intézkedések megkönnyítését.

( 12 ) Ideértve az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 347, 2013.12.20., 924. o.) 6. cikkének (1) bekezdésében foglaltakat is.

( 13 ) A mellékletben a "térségi" szint a helyi és a regionális szintet jelöli.

( 14 ) Ideértve azokat az intézményi, irányításhoz kapcsolódó és egyéb akadályokat, amelyek korlátozzák a sérülékenységvizsgálatban azonosított alkalmazkodóképességet.

( 15 ) Beleértve az éghajlatváltozás mérsékléséhez és egyéb járulékos előnyökhöz vezető természetalapú megoldásokat és fellépéseket

( 16 ) Az összefoglalóknak ki kell térniük az éghajlatváltozás káros következményeivel szembeni ellenálló képesség kiépítésére, illetve az éghajlatváltozás káros következményeinek megelőzésére, minimalizálására és kezelésére irányuló erőfeszítésekre is, valamint magyarázatot kell tartalmazniuk arról, hogy a nemi dimenziók hogyan lettek figyelembe véve.

( 17 ) A tagállamoknak áttekintést kell nyújtaniuk a magánszektorbeli tervekről, prioritásokról, fellépésekről és programokról, a köz- és magánszféra közötti partnerségekről, valamint az alkalmazkodást célzó egyéb releváns magánkezdeményezésekről és/vagy -projektekről rendelkezésre álló információkról.

( 18 ) A tagállamoknak jelentést kell tenniük a megközelítésekről, az alkalmazott rendszerekről, az átláthatóságról és a mutatókról.

( 19 ) Azok a további beruházások, amelyek egy projektet (amely egyébként is megvalósult volna) az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóvá tesznek.

( 20 ) A tagállamoknak az alábbi ágazatoknak az alkalmazkodási fellépések területén megvalósuló beruházásairól kell jelentést tenniük: mezőgazdaság és élelmiszeripar, biológiai sokféleség (beleértve az ökoszisztéma-alapú megközelítéseket), épületek, part menti területek, polgári védelem és veszélyhelyzet-kezelés, energiaipar, pénzügy és biztosítás, erdőgazdálkodás, egészségügy, tengergazdálkodás és halászat, közlekedés, városok, vízgazdálkodás, IKT (információs és kommunikációs technológia), földhasználat-tervezés, üzleti tevékenység, ipar, turizmus, vidékfejlesztés; egyéb [kérjük pontosítani].

( 21 ) A 4.1. pontban ismertetett monitoring- és értékelési módszertanok alapján.

( 22 ) A tagállamok jelentést tehetnek a vonatkozó bevált gyakorlatokról és levont tanulságokról a következő területeket illetően: éghajlat-modellezési tevékenységek és módszerek; az éghajlatváltozás hatásainak, az éghajlatváltozással szembeni sérülékenységnek, illetve az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kockázatoknak az értékelése, ideértve az alkalmazkodóképességet is; intézményi háttér és irányítás nemzeti szinten; szakpolitikai és szabályozási változások; koordinációs mechanizmusok; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos prioritások; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás akadályai; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos célok, célkitűzések, kötelezettségvállalások, erőfeszítések, stratégiák, szakpolitikák és tervek; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a fejlesztési és ágazati politikákba, tervekbe és programokba való integrálására irányuló erőfeszítések; a nemi dimenzió integrálása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba; az őslakos és helyi közösségektől származó, illetve a hagyományos ismeretek integrálása az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásba; az érdekelt felek bevonása; az éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokról szóló kommunikáció; nyomon követés és értékelés; a tudományos kutatás és ismeretek támogatása; katasztrófakockázatok csökkentése és kezelése, innovatív alkalmazkodási megoldások és innovatív finanszírozási mechanizmusok.

( 23 ) A fejlődő országoknak nyújtott támogatásra vonatkozó, az (EU) 2018/1999 rendelet VIII. mellékletének 2. részében említett információk kivételével.

( *1 ) A tagállamok által az e rendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján jelentett konkrét átadásokat a következő évre vonatkozóan nem kell jelenteni e táblázat 2. részében.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32020R1208 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32020R1208&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02020R1208-20240514 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02020R1208-20240514&locale=hu

Tartalomjegyzék